IV. évfolyam 11. szám június 1. Hõsök Napja Azuhogó esõben is sokan látogattak ki Ófaluba a Városszépítõ és Honismereti Egyesület,

Ingyenes kétheti lap 8000 példányban

IV. évfolyam 11. szám • 2006. június 1.

ÉRDI LAP A POLGÁRI ÖSSZEFOGÁS LAPJA

M

zuhogó esõben is sokan látogattak ki Ófaluba a Városszépítõ és Honismereti Egyesület, az Érd Óváros Szent Mihály Alapítvány és a Német Kisebbségi Önkormányzat meghívására, a Hõsök terén lévõ parkba, a Hõsök Napja-i ünnepségre. Rézfúvós zenekar oldotta a szomorkás hangulatot, és Négyesi Lajos õrnagy, hadtörténész tartott ünnepi beszédet.

A

Pünkösdi gondolatok héten postai úton érkezett leveleimet rendezgetvén, a szokottnál több utazási ajánlat került a kezembe, amelyekben Pünkösdre ajánlottak kellemes kikapcsolódást. No nem Csíksomlyóra vagy Mátraverebélyre a pünkösdi búcsúra szólt az invitáció, hanem wellnes, lovas és egyéb programok kínálták magukat, a nagyobb csábítás érdekében ünnepi árlistával megspékelve. Tudom az üzlet, a fejlõdés, a fogyasztás kényszere indokolja, hogy a vendéglátásból élõk a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepét is kihasználják bevételeik növelésére, de az nem volna lehetetlen, ha tájékoztatnák a megcélzott vendégkört arról, kinek, mit jelent Pünkösd. Mert lehet,

A

(Kultúr)politika Lili, a szõke nõ Becsület, politika, tehetség Hûség (néphez? párthoz?) A trianoni békediktátum Pünkösd misztériuma Kint vagyunk a vízbõl Következõ számunk június 1-jén jelenik meg

Hõsök Napja

Megfenyegették a frakciót egfenyegette a miniszterelnök az MSZP-frakciót: ha nem támogatják megszorításait, akkor kereshetnek valaki mást a posztra. Horn Gyula volt miniszterelnök azzal vigasztalta képviselõtársait: „legyetek nyugodtak, úgyse így lesz”. Húszezer köztisztviselõ kirúgása, tízezres nagyságrendû tanárelbocsátás, adóemelés, a gázár-kompenzáció eltörlése – ilyesmikkel sokkolta Gyurcsány Ferenc az államháztartási egyensúly megteremtésére hivatkozva Balatonõszödön a szocialista képviselõket, a Köztársaság téren pedig az MSZP székházban a párt választmányának tagjait. A miniszterelnök részletek említése nélkül a választmányi ülés után a sajtónak annyit árult el, hogy az államháztartási egyensúlyt a ciklus közepére szándékozik megteremteni, az intézkedések már az idén, illetve jövõ januártól lépnek életbe. Hozzátette ugyanakkor, ennél többet a kedden benyújtandó kormányprogram sem tartalmaz: a parlamentnek tehát a költségvetési kiigazítás számainak ismerete nélkül kell döntenie a régi-új kormányról (így kellett tennie már az MSZP kongresszusának is). Ugrás a sötétbe.

Területfejlesztés

hogy akad egy vagy több vendég, akinek ez jól esne. Vagy lenne netán olyan is, akit megérintene az új ismeret lelkisége. Nem kerülne sokba összefoglalni és közölni a következõket. Pünkösd a húsvétot követõ ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, elõbb a befejezett aratást, késõbb pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentõl a törvényeket kõtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követõ ötvenedik napon. A keresztény egyházak ünnepe a Megváltáshoz és annak kiteljesedéséhez kapcsolódik. Jézus Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apos-

tolok összegyûltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lõn nagy hirtelenséggel az égbõl mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek elõttük kettõs tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.” (Csel 2:1–4)

(Folytatás a 3. oldalon)

Mi vár ránk?

T

öbbhetes hallgatás és „szakértõi” találgatások után lassan körvonalazódni kezd a kormányzati jövõ. A koalíciós partnerek elfogadták a kormányzati struktúrát, amely szerint néggyel kevesebb, összesen tizenkét minisztérium marad, megszûnnek az államtitkári posztok, helyettük miniszterhelyettesek lesznek. Az SZDSZ három tárcát alkudott ki: a gazdasági tárca élén marad Kóka János, a környezetvédelmit Persányi Miklós, az egészségügyet Molnár Lajos igazgatja. A legnagyobb vitát kiváltó oktatási és kulturális tárca Hiller István pártelnöké lesz. Tulajdonképpen nagy meglepetést egyik miniszter személye sem okozott – talán Szekeres Imre honvédelmi minisztersége gondolkodtat el, de ez sem nagyon, mert megszoktuk, hogy a jó elvtárs univerzális, mindenhez ért. Ezért keringtek például Fodor Gáborról is olyan hírek, hogy lehet belõle környezetvédelmi vagy külügyminiszter is (nem lett). Ez a kormányzati felállás magán hordozza a kompromisszum minden ismérvét. Szerepelnek a régi, kipróbált haverok (Szilvásy), a veterán pártharcosok (Szekeres, Kiss Péter), az üzlettársak (Kóka), a koalíciós kényszerek (Persányi, Molnár) és a ki tudja, miért miniszterek (Lamperth) egyaránt. Gondolom, Gyurcsány Ferencnek most csak az volt a fontos, hogy összeálljon valahogy egy kormány, utána meg – bízva saját lendületében – úgyis az lesz, amit õ akar. Erre minden esélye meg is van. Valószínûsíthetõ, hogy rövid idõn belül a pártelnöki posztot is át fogja venni de jure is, mert de facto már úgyis õ irányítja az MSZP-t. Teheti, mert gyõztes párt gyõztes vezetõje. Az MSZP meg merte tenni azt, hogy az elõzõ választáson nyertes húzóemberét akkor, amikor veszni látták a helyzetet, lecserélték. Bevált. Még a gyõztes csapaton is mertek változtatni. Június közepén kezdõdik el az érdemi kormányzás – már ha elkezdõdik, mert a jelek inkább kommunikációs kormányzásra utalnak. A bûnbak – a Fidesz – ugyanis kéznél van. Õ lesz az, amelyik miatt nem lehet megváltoztatni a kétharmados törvényeket, õ lesz a kerékkötõ, szegény szocialisták hiába akarnak jót, a gonosz Fidesz mindent megakadályoz. Miattuk kell majd felemelni a gáz árát és a nyugdíjkorhatárt. Ez lesz a kommunikáció, nem kell hozzá nagy jóstehetség. A kórus már gyakorol. Orlai Sándor

2

IV. évfolyam 11. szám • 2006. június 1.

ÉRDI LAP

Területfejlesztés

Ki érti ezt? rd megyei jogú város lesz az önkormányzati választások napjától. Hogy ez jó, vagy rossz, több okból ne firtassuk. Az elsõt mindjárt el is árulom: Gyurcsány Ferenc tervei szerint hamarosan megszûnnek a megyék. Helyettük régiók lesznek. S ha nincs megye, vajon van-e megyei jogú város? Aligha. Lesz-e régiós jogú város? S ha lesz, Érdnek lesz-e még egyszer akkora szerencséje, hogy megszavazzák? Hiszen a megyei jogúság is – enyhén szólva – vicc. Vagyis – Moldova György szavait idézve – kaptunk egy tengeralattjárót ajándékba, szigorúan helyi használatra. *** rökzöld téma érdi viszonylatban: sportcsarnok. Aki sûrûn jár a Velencei úton, láthatja, rohamosan nõnek a betonpillérek, már látni a lelátó körvonalait, alakul a medence is. Ha elkészül – mivel nem vagyok bolond – én is ide fogok járni reggelente úszni, már ha megfizethetõ lesz a belépõ. De számolja már ki valaki, hogy hány kilométer szilárd burkolatú utat lehetett volna ekkora összegbõl építeni, ha önrészként számítjuk a sportcsarnokba fektetett milliárdokat? S vajon mennyivel emelkedett volna az ingatlanok értéke – közötte az önkormányzati tulajdonúaké – az aszfaltos utak mellett? *** ályázatot hirdetünk: számolják meg, hány kátyú ékesíti a Bagoly utcát a Kossuth úttól a Fehérvári útig! Ezer alatt? Egy és kétezer között? Kétezren felül? A helyes megfejtõk között (csak pontos számot fogadunk el, tehát meg kell számolni a kátyúkat!) egy méretes kátyút sorsolunk ki (tetszés szerinti útszakaszra). *** a én Gyurcsány Ferenc lennék, a következõket tenném: 1. Sorra hoznám a megszorító intézkedéseket, hogy valamennyire egyensúlyba hozzam a költségvetést. 2. Meghirdetném a reformokat: egészségügy, oktatás, közigazgatás stb. struktúrájának átalakítását. 3. Kizárólag 2/3-os törvényjavaslatokat készítenék elõ, mégpedig úgy, hogy az elfogadhatatlan legyen az ellenzék számára. 4. Így négy éven keresztül mutogathatnék rájuk, hogy miattuk nem sikerült egyetlen reformot sem végigvinni. 5. Négy év múlva pedig újból elõállnék mindazzal, amivel 2006-ban nyertem. 6. S nyernék megint. 7. Most ez zajlik. *** udapest levegõjének erõs szennyezõdése miatt szigorú intézkedések bevezetését szorgalmazza a Fõvárosi Közgyûlés által elfogadott „Levegõtisztasági program”. A program szerint csillapítani kell a fõváros közlekedését, és ezt többek között útszûkítéssel (pl. Kossuth Lajos u., Rákóczi út buszsávjának megszüntetése), valamint útdíj bevezetésével óhajtja megtenni. Egyik javaslat szerint a Nagykörút vonalán belül, egy másik szerint Budapest határán kellene sorompót emelni és útdíjat szedni. A második változat hatalmas perspektívát jelent az ország többi települése számára, de az elsõt is meg kellene fontolni. Minden település útdíjat fizettethetne az áthaladó, vagy egyszerûen a településre érkezõ autósokkal. Gondoljuk csak el: Hajdú-Biharban lakó anyósunkhoz utazván vagy autópálydíjat fizetünk, vagy többtucat sorompónál nyitogathatnánk pénztárcánkat. Ahol nincs autópálya, az a falu egyenesen meg is gazdagodhat. Mert miért csak Budapest szedhetne útdíjat? Hagyárosbörönd miért nem? Ott nem szennyeznek az autók? Ráadásul a sorompógyárosoknak is felvirágzik. Vitrio L.

É

Ö

P

H

B

Jánosi György ígéretei 2006 Csatornahálózat, útépítés, elõvárosi vasút, versenyképes beruházások ide vonzása, ipari park, ügyészség, bíróság. Ennyi.

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a Balatoni 19. Kft. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Szerkeszti a szerkesztõ bizottság Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás székház Telefon: 06-20 9205-496 Honlap: www.erdilap.hu E-mail: [email protected] • ISSN 1589-9950 Nyomás: Király Nyomda, Gyál Hirdetésfelvétel: 06-70 237-6159

Döcsakovszky Béla ígéretei 2002 (részletek) • Iskolák és óvodák építése, a meglévõk felújítása • Európai szintû közbiztonság • 24 órás orvosi ügyelet megvalósítása • A víz- és csatornadíjak reális szinten tartása • Hulladékszállítás javítása • Teljes csatornázás elindítása uniós forrásokból • Munkahelyteremtés a közszolgáltatások területén • Közúthálózat helyreállítása, elkerülõ utak építése • Helyi adók rendszerének felülvizsgálata • Ipari övezetben helybiztosítás az érdi vállalkozóknak • Munkahelyteremtõ beruházások feltételeinek biztosítása • A városközpont méltó beépítése • A Duna-part lehetõségeinek kihasználása • Az ígéretek számonkérésének lehetõsége • A négy év alatt biztosan képesek leszünk egy sportcsarnok és egy uszoda felépítésére. Biztos vagyok abban is, hogy az ISPA-program keretében elindulhat a teljes csatornázás, majd az úthálózat rendbehozatala és fejlesztése is.

jból teljes fordulaton az önkormányzati reform, az ahhoz és a közigazgatáshoz kapcsolódó szlogenekkel megint Dunát lehet rekeszteni, s mintha ebbõl kimaradna a területfejlesztési intézményrendszerünk. A cél, amely az életminõség javításában és a fenntartható fejlõdés összefüggéseiben fogalmazható meg, sok tekintetben és sokak szerint ellentmondásos. Ennek ellenére meggyõzõdésünk, hogy nem a célkitûzéssel van a baj. Érvényesítése a szociális piacgazdaság körülmé-

Ú

nyei között már nem is olyan egyszerû. Megállapíthatjuk, hogy: a területfejlesztési politikánk ez ideig a piaci differenciálódás területi következményeit csökkenteni nem tudta, sõt az is kétséges, fékezte-e egyáltalán. Összességében kimondható, hogy az elmúlt tíz esztendõben a jogi, intézményi, szabályozási feltételek megléte nem tudta ellensúlyozni a források nagymérvû hiányát. A területfejlesztési célok csak akkor érhetõk el, ha a szereplõk mellé pénzügyi forrásokat is biztosítani tudunk. A források felhasználásának biztosítéka lehet egy differenciált tervezési, elõkészítési és döntési rendszer. Ezt még meg kell teremtenünk. Ennek a rendszernek a településekre, az onnan származó szándékokra, akaratokra kell támaszkodnia, és akkor lesz csak esélye annak, hogy az EU-ban már bevált és sikeres alapelveket – szubszidiaritás – partnerség – együttmûködés – eredményesen átültessük a gyakorlatba. Nem lehet és nem szabad író-

asztal mellett tervezni a térségi politikát. Nem lehet és nem szabad feladatot róni a helyi közösségekre, hatáskör és beleszólás lehetõsége nélkül. 2007 a magyar területfejlesztés szempontjából akár a lehetõségek éve is lehetne. A következõ években, magyarországi viszonylatban nagyon nagy területfejlesztési, településfejlesztési források lehetõsége nyílik meg elõttünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is napi politikai jó- és rosszakaratok befolyásolják a források sorsát, térségek lehetõségeit. Ha az elmúlt évtizedekben tapasztalt egyközpontúság tehetetlensége fennmarad, ha sem a tervezésben, sem a pedig a programok kialakításában nem jelenik meg a több központú, több erõterû ország képe, ha a tovább gördülõ durva központi területi beosztás lesz a jellemzõ, akkor az elmúlt évtizedek eredménytelensége lesz a reményteli jövõnk öszszes eredménye. T. Mészáros András

„Falufejlesztés” liberális módra ihályi Péter, aki Bokros Lajossal és másokkal egy liberális gazdasági szigorító programot vezetett elõ, a Magyar Nemzetben a következõket nyilatkozta az állam gazdasági szerepvállalásáról: „MIHÁLYI PÉTER: Az oktatással kapcsolatban sincs a racionalizációnak alternatívája. Ne zárjuk be az iskolákat a kistelepüléseken? Az orvosi rendelõket is be kell zárni, a postát is. A biztosítók és a bankok már elvonultak onnan. A társadalmi dinamizmus a városiasodásból vagy a járásokká alakulásból áll. Az állam feladata, hogy arra ösztönözze az embereket, mozduljanak el onnét, ahol vannak. Ha falun maradnak, a gyermekeik helyzetét rontják, mert a kistelepüléseken nem lesz rendes egészségügy, rendes közlekedés. Aki a kistelepülések érdekeit védi, valójában az ott élõk és azok gyermekei ellen beszél. LÁNYI ANDRÁS: ... A kistérségekben gondolkozó Európában a kistelepülés, hála a közlekedési feltételek és a kommunikáció javulásának, nagyon is életképes. Kivéve, ha minden közszolgáltatást elviszünk onnan. Bizonyított, hogy az a falu, ahol az iskolát bezárják, megszûnik – ugyanis a szülõkorú felnõtt lakosság tíz éven belül elköltözik. MIHÁLYI PÉTER: Költözzön el. MAGYAR NEMZET: Szûnjön meg a falu? MIHÁLYI PÉTER: Persze. Középkori hagyomány, miért kéne fenntartani? Egész Nyugat-Európában nincs falu. A magyar települések többsége háromszáz fõsnél kisebb, életképtelen.” ***

M

Túl azon, hogy Mihályi Péter utolsó idézett mondata színtiszta hazugság – ugyanis nem kell messzire mennünk, Ausztriában is „középkori hagyományú” falvak tucatjaival találkozunk a határon túl, Burgenlandban is –, érdemes megvizsgálni a többi állítást is. A létezõ szocializmusban kezdték összevonni a településeket, jött létre az életképes és éleképtelen, szerepkör nélküli kategória. Ceaucescuék valamivel keményebben csinálták, de az eredmény ugyanaz lett: falvak, kisközségek százai találták magukat a senki földjén. Összevonták a tanácsokat, az iskolákat, ritkították a buszjáratokat, elvitték az orvosi rendelõt, elüldözték a papot. Horn – Medgyessy – Gyurcsány folytatta: bezárták a kispostákat, elvonták a pénzt az egyházaktól, az iskoláktól, az óvodáktól. Az SZDSZ és Gyurcsány most az önkormányzatok számát akarja csökkenteni, privatizálni a Volánt stb. A bankok és biztosítók kivonulása csak tünet. Ha nincs bevétel, nincs üzlet. S ha magára hagyják a falut, elszegényedik. Ha elhagyja az értelmiség, szellemileg is. Svájcban, ha valaki Zürichtõl harminc kilométerre, egy kis faluban lakik, attól még zürichinek vallja magát. Nem a falu népét telepítették be a városba, hanem a város komfortját vitték ki falura. Aszfaltos út vezet minden eldugott tanyára, mindenütt ott a villany, a víz, a csatorna, az internet, a mûholdas televízió. Iskolabusz viszi a gyerekeket, nem kell gumicsizmában gázolni a sárban. A liberális felfogás nem nemzetben, hanem fogyasztóban gondolkodik.

Nem véletlen, hogy az SZDSZ elsõsorban a városiak, sõt a budapestiek pártja, és az sem véletlen, hogy az MSZP a legtöbb szavazatot Budapesten és a „szocialista” városokban, a lakótelepeken szerezte. Ott, ahol az embereket a legjobban lehetett manipulálni. Az sem véletlen, hogy Európában reneszánszát éli a falu, Mihályi Péter állításával ellentétben. Budapest lakossága is háromszáz ezerrel fogyott két évtized alatt, és a kiköltözõk a aglomerációban elsõsorban a csendet, a nyugalmat, a falusiasságot keresték. Ha végiggondoljuk, hogy Magyarország lakosságából egyharmad a központi régióban él, Budapesten és környékén, rájöhetünk: valami nem stimmel az arányokkal. Betonrengeteg, zsúfoltság, közlekedési dugók, zaj, bûz: ez ma Budapest és Pest megye. Egy munkahely létrehozása sokmillió forint, és akkor a lakóhelyrõl, kiszolgáló intézményekrõl (óvoda, iskola, egészségügy stb.) még nem is beszéltünk. A vidék pedig lassan pusztul. A házak romlanak, a földek gazosodnak, az utak kátyúsodnak, a falvak lumpenesednek, csak a kocsmákban van élet. Nézzük meg Ausztriát! Úgy õrzik meg a vidéket, hogy támogatják, így nem akarnak az emberek városba költözni, gondozzák a földjeiket, legeltetnek, kaszálnak, tataroznak, virágot ültetnek. Fejlõdik a falusi turizmus, százezrek élnek belõle. Nálunk mást sugallnak a liberálisok. Vajon miért? Mit vesznek meg tõlük éppen? A földet? A Balatont? Új piacot? Rabszolgákat? A liberálisoknak mindegy. Csak a doktrína számít. Orlai Sándor

IV. évfolyam 11. szám • 2006. június 1.

Lili, a szõke nõ z elõzõ lapszámban tettem említést egy csinos, szõke nõrõl, akivel hosszabban tudtam beszélgetni, a forgalmi dugónak köszönhetõen. Ma már a nevét is tudom, Lili. A véletlen már csak ilyen, újra összefutottam vele. Most nem a közlekedés, hanem az üzleti szándéka hozott össze minket. Köszönte a múltkori útbaigazítást, és érdeklõdött a polgármesterünk és családja hogyléte felõl. Honnan ismeri a fent nevezetteket? – kérdeztem tõle. Heves fejrázások közepette kezdett magyarázatba. „Ismerni, nem ismerem, de õt és a hozzátartozóit sokat emlegettem. Ugyanis a rövid érdi kiruccanásomnak maradandó következményei lettek.” Kutató pillantásaimat látva, mosolyogva tiltakozik. Ne gondoljak semmilyen pajzán történetre. A baj az autójával esett meg, és nem vele. Habár a kocsi új volt, az a röpke 5–10 kilométer, amit itt tett meg az érdi kerülõ utakon, kipufogójának az elvesztésébe került, és a kormányszerkezet is úgy elállítódott, hogy a szerelõi azóta is a csodájára járnak. Az egészség utáni tudakozódása pedig csak a kíváncsiság miatt van, hiszen a gyakori – és nem igazán kellemes szövegösszefüggésben történõ – emlegetése valakinek heves csuklási rohamokkal jár. Reméli, a mentõknek nem olyan utakon kellett megközelíteni a család lakhelyét, amilyennel õ találkozott! Megnyugtattam Lilit, mind a csuklással kapcsolatban, mind bizonyos utak állapotát illetõen. De térjünk az üzletre, ha ilyen rosszak a tapasztalatai, miért jött vissza, és mivel, kivel akar itt üzletelni? A válasza olyan kézen-

A

fekvõ, hogy nem is értem, hogy nem jutott már másnak is az eszébe. – Létre akarom hozni az ÉrdÉrd Rally-t – mondja, és önelégülten mosolyog. – Az idõjárás nem lesz annyira szélsõséges, de a terep és a kalandos, vadregényes táj, a váratlanul felbukkanó gazdátlan állatok, a csak GPS-szel felismerhetõ úthálózat, a vízmosások váltakozása a köves, majd homokos talajjal, az útbaigazító táblák megcsonkított oszlopai, mind-mind olyan próbatétel, mely akár a Dakaron edzõdött sofõröket is kemény feladat elé állítaná. Ezzel fel lehetne lendíteni az idegenforgalmat, a városnak lehetne bevétele, a mellékutak pedig úgyis elég kihaltak napközben, hiszen a fél város nincs idehaza. Csak a fõútvonalakat kellene kerülni, mert az átmenõ forgalom ideirányítása kicsit zavaró, a verseny szempontjából. Próbálok érveket felhozni az ötlet ellen, de nincs sok esélyem. Csípõbõl cáfolja õket. – Homokviharnak, porfelhõkavarásnak ott vannak a murvás utak, sziklás terepnek megteszik az építési törmelékkel javítgatott útszakaszok, rázópadnak a martaszfalttal burkoltak, hiszen lyuk hátán lyuk mindegyik. Kívánni sem lehet tökéletesebb rally-pályát, érdemes volt annyit költeni rá. Próbálom a szemében felfedezni a huncut csillogást, de nyoma sincs ott gúnynak. Végtére is, igaza van. Történelmi emlékeinket nem mutogatjuk, gyógyvizünket fukarul mérjük, vagy elzárjuk egy idõre, sportlehetõségeink sen-

kit sem vonzanak, pláne, ha temetõt létesítenek a focipálya helyén, a kultúrában tevékenykedõket inkább elvadítjuk magunktól, mintsem ide vonzanánk, akkor kovácsoljunk erényt a hiányosságainkból, mert abból van bõven! Jó ötlet az autóverseny, de tovább kellene színesíteni a palettát. Például a katasztrófa turizmussal. Ma ez divatos téma. 1. Szúnyograjzás (séta a Beliczay-szigeten) – csak a véres horrort kedvelõknek. 2. Fundoklia-völgy (friss és régebbi állattetemek és szeméthegyek megtekintése). 3. Kalandtúra, különös tekintettel az ötös elágazásra és a terelésekre. 4. A guberálási szokások megtekintése (távolságtartás ajánlott, ingerlékenység jellemzõ). 5. Ár- és belvíz látogatása, ez a program minden nagyobb esõ alkalmával megtekinthetõ. 6. Hullámvasút (bárhol és bármikor). Sajnos, ezek a jelenségek még sokáig adhatnak látnivalót az érdeklõdõknek. A kiküszöbölésükre egyelõre nincs remény. Lili köszöni az ötleteket és biztosít, meggondolja, megfontolja a teendõket, és keresni fog. Remélem, ezekben az ügyekben nem fogunk találkozni, de meglátásaira, üzleti érzékére szükség lenne. Egyáltalán, Érdnek szüksége lenne hozzáértõ emberekre. Tisztelt érdiek, kérem, ne csak a hiányosságainkat legyünk képesek mutogatni. Tegyük szebbé, otthonosabbá Érdet! Közös érdekünk. Segesdi János

Pünkösdi gondolatok (Folytatás az 1. oldalról) Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az elsõ keresztény gyülekezetek. Pünkösd az egyház születésnapja. A keresztény ember tudja, hogy Pünkösd több mint egy kultúrtörténeti összefoglaló. Alig két hónappal Húsvét után Péternek bátorsága van arra, hogy életét kockára téve nyilvánosan vallomást tegyen megcsúfolt és kivégzett Mesterérõl. Szavaira mintegy háromezren csatlakoznak Krisztushoz. Péter beszéde "mintha szíven ütötte volna õket" – tudósít Szent Lukács evangélista (ApCsel 2,37). Ez a Szentlélek munkája! Jézus Krisztus egyháza nem emberi megfontolás, döntés, vállalás, módszerek és szervezés útján jön létre (még ha ezek az emberi köz-

vetítés szintjén szerepet is játszhatnak), hanem a Szentlélek kezdeményezésére, embereket megragadó hatalma révén. Emberek bátorságot nyernek arra, hogy keresztényekké legyenek; Krisztus megragadja, és mozgásba hozza õket. Szent Pál ezt így írja le: „Isten szeretete kiáradt szívünkbe a ránk árasztott Szentlélek által." (Róm 5,5; Tit 3,6) De legyünk õszinték, ott van bennünk a test meghasonlottsága is; "már nem én cselekszem, hanem a bennem lakó bûn” (Róm 7,17). Ennek az állapotnak az orvosa a Szentlélek. Ha vele beszélünk, hozzá fohászkodunk, akkor lelkünk ismeretével tesszük. Mint Isten szeretetének közvetítõje segít minket abban, hogy elkerüljük a bûnt vagy az ahhoz vezetõ utat. Pünkösd a húsvéti idõszak lezárása. A Megváltás Pünkösddel teljesedik ki, tiszta lelki és szelle-

3

ÉRDI LAP

mi szabadságot adva, lehetõséget biztosít a lélek, a saját belsõ világ értékelésére, az önvizsgálatra. Az erre való készség minden, keresztény és nem keresztény, hívõ vagy ateista emberben meg van. Csak a mérce, az eredmény lehet más. A hívõ embernél az eredmény a szeretet megigazulását jelenti, ami azt is eredményezi, hogy élete a lelkiségében, a nemek és az igazak kimondásában érthetõbb és igazabb lesz. Ha engedve a reklámok bülbül szavú meghívásának és Pünkösd ünnepén mégis a wellnes hotelek vagy egyéb földi örömök mellett döntünk, akkor is vigyük magunkkal az ünnep lelkiségét, teremtsük meg annak a lehetõségét, hogy e kivételes napon a szeretteinkkel együtt tartsunk önvizsgálatot és akinek szándéka van rá fogadja be Isten szeretetét. Aradszki András

Honlapunk: www.erdilap.hu E-mail: [email protected]

(Kultúr)politika Gyakran elhangzó érv mostanában – a polgári oldal választási veresége után fokozódó erõvel –, hogy a szavazás végkimenetele jórészt a sajtó és a televíziós csatornák baloldali, liberális túlsúlyán múlott. Aránypárok hangoznak el: 70:30, 80:20 és így tovább. Az országosan is elérhetõ média apró szeletét képezõ Magyar Nemzet, Heti Válasz, Hír Televízió, Demokrata (ez utóbbi kevéssé említhetõ a polgári közép oldalán) mellett hosszasan sorolhatók a velük szemben álló kommunikáció megjelenítõi, közéjük értve (kivételként a Duna Televízió említhetõ) a közszolgálati csatornákat is. Hozzá teszem: mindennél nagyobb hátrányt jelent a politikai jobboldal szereplése szempontjából, hogy az említett arányok nem csupán a tágabb értelemben vett sajtó esetében állíthatók fel, hanem a magyar szellemi élet orientációjában is megfigyelhetõk. Már amennyiben az megnyilvánul. Véleményem szerint ez utóbbi az, ami ténylegesen döntõ hátrányt jelent, meghatározva az írott és elektronikus felületeken tapasztalható aránytalanságokat. Ez a hátrány elõre láthatóan csak növekedni fog, amennyiben a magukat polgári erõként megnevezõ politikai alakulatok (elsõsorban a Fidesz) tovább folytatják az értelmiség, a tudományos és mûvészeti élet értékeit, kortárs megnyilvánulásait hanyag vállvonogatással kezelõ magatartásukat. Ennél még rosszabb, amikor konzervatív értékrendjükre hvatkozva a középszer élére állnak, etalonná minõsítve olyan mintákat, amelyek például a Nemzeti Színház, a Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország , vagy éppen Wass Albert kultuszában érhetõk tetten. Az eklektika balkáni ízû mintájában, az édeskés-könnyes elrévedésben, a kiváló kortársai mögött húzódó másodvonalban. Persze azért nem egyszerû és magától értetõdõ a jobboldal és a szellemi minõség egymásra találása. Fõként nem a XX. század árnyékában. Amikor – itt most az okokra nincs mód kitérni – a századelõtõl kezdõdõen a baloldal vonzáskörében találjuk az irodalom, a mûvészetek kiválóságait szerte Európában. És ez az állapot jobbára csupán a II. világháborút követõen, Sztalin halála után és az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc katarzisa révén veszíti el meghatározó mivoltát. Ide tartozik azért, hogy a század magyar kultúrpolitikái sem adtak teret és módot – finoman szólva – a honi szellemiség akadálytalan kibontakozásához. A meglehetõsen sötét XX. század történéseivel szemben a XIX. század és fõként a kiegyezést követõ évtizedek mutatnak példát arra, hogy a nemzeti, polgári fejlõdés és a szellemi élet minõsége azonos, egymást segítõ pályára kerülhetnek. Messze, talán az években számoltnál is messzebb állunk ettõl az idõszaktól. Attól, amikor a konzervatív polgári életmód és gondolkodás, valamint az újra fogékony szellemiség még nem kizárta, hanem feltételezte egymást. Vagy éppen a liberális szemlélet és politikai cselekvés még a nemzeti kibontakozás és a hazai kultúra zászlóvivõjének számított. Az utóbbi évben – a sajtónyilvánosságban is – többen szorgalmazták a jobboldal domináns pártja és a magyar szellemi élet között meglazult kapcsolatok újjáépítését. Most úgy tûnik, kevés sikerrel. A Fidesz vezetõi közül a kulturális élet megnyilvánulásaira fogékony, a tudományos, mûvészeti életben otthonosan mozgó politikusok tapasztalhatóan háttérbe húzódtak. Helyükbe többnyire ötletemberek, marketingguruk léptek. Ez remélhetõen múló állapot. A Fideszben még egyenlõre meghatározó polgári, konzervatív szabadelvû irányultság természeténél fogva utat talál a hiányolt kapcsolatok felé. Annál is inkább, mert ezek értékhordozó és értékteremtõ hozadéka nélkül könnyen eszmeiségében, politikai tartalmában, minõségében kiürült vázzá válhat a szövetség amúgy is megerõsítésre, bõvítésre váró épülete. Kéri Mihály Vandál kezek (vagy lábak) megrongálták Csuka Zoltán sírját. Vajon milyen emberek azok, akik ebben lelik örömüket?

4

ÉRDI LAP

A trianoni békediktátum

Hûség (néphez? párthoz?) ét kongresszuson vagyunk túl és sok frakcióértekezleten, négypárti megbeszélésen, Gyurcsány-blogon és sajtótájékoztatón. A Fidesz zárt ajtók mögött lezajlott kongresszusáról megtudhattuk, hogy voltak ugyan hibák, de mivel Orbán Viktor mindent magára vállalt, és a küldöttek java további bizalmáról biztosította õt és a szûkebb vezetõséget, most már az õszi önkormányzati választásokra készülünk. A választmány elnökségének is 80%-os bizalmat szavaztak. Hogy miért vonult a háttérbe Pokorny Zoltán és Áder János, arról csak mellébeszélés folyik. És persze vesztes csapaton ne változtass. Vannak elmozdíthatatlan emberek. Sziklaszilárd a helyük. Mert a hiba nem bennük volt, hanem külsõ tényezõkben, a sajtóban, az MSZPben és persze a kapufában. Mert Hofi Géza óta tudjuk, hogy mindig a kapufa a hibás. A hülye akác. Az MSZP küldöttei lelkesen elfogadták azt, amirõl halványlila fogalmuk sem volt. Mármint Gyurcsány Ferenc programját. Ami még akkor nem is létezett, mert – szintén zárt ajtók mögött – javában folyt, és a mai napig is folyik az egyeztetés. Vagyis az osztozkodás az MSZP és az SZDSZ között. Se program, se kormányzás. Az ország állapota meg szóba sem került. Ugyan, mi közünk hozzá? Az SZDSZ nem vett részt az ötpártira tervezett egyeztetésen, mondván, úgyis csak veszekednének (nem veszekedtek.) Pont a magát liberálisként meghatározó párt maradt ki sértõdöttségbõl vagy cinizmusból a megbeszélésbõl. A közönséges halandó pedig csak pislog. Mi van itt? Egypártrendszer helyett többpártrendszer, de mindenképpen pártrendszer? Elmúltak a választások, most már mi nem vagyunk érdekesek, csak a párt(ok)? Nekünk nincs jogunk megtudni semmit? A bõrünkrõl egyezkednek zárt ajtók mögött? Szavazunk valamire, utána pedig semmi közünk hozzá? Hogy van ez? Tízmillió állampolgár demokráciája helyett pártelnökök demokráciája? A Fideszre szavazók miért nem értesülhettek arról, milyen tanulságokat vontak le a vereségbõl? Miért csak langyos mondatok hangzottak el, a rossz stratégiát és taktikát választók megnevezésének mellõzésével? Miért kell megvédeni azokat, akik miatt még legalább négy, de lehet, hogy nyolc, tizenkettõ, tizenhat évig szenvedhetjük a baloldalt? Most marad a kampányfõnök és a vesztes stratégia és taktika, vagy újat keresnek? És milyen jelszavakkal vágunk neki az õszi választásoknak? Talán azzal, hogy több pénzt az önkormányzatoknak? Hûség a párthoz? Miért nem a néphez? A szavazóhoz? Ki a fontos? A 2,3 millió szavazó, akikre hivatkozni lehet, vagy a maroknyi pártvezetõ? Akik akkor is ott fognak ülni a parlamentben, ha 298-ra, 200-ra vagy akár 50-re szûkül a létszám. Az MSZP-re szavazók pedig miért csak most tudhatták meg, hogy a reform az tulajdonképpen megszorítás? Hogy fizetni kell majd a tanulásért, a vizitért, a receptért, emelik a nyugdíjkorhatárt, a gáz és villany árát, az áfát, az adót, egyszóval mindent, viszont kirúgnak százezer tanárt, egészségügyit, közalkalmazottat és köztisztviselõt, ócsítják a forintot, ezáltal már most emelkednek a hiteltörlesztések részletei, drágább a benzin stb.? Hûség a párthoz? Mûködik a régi reflex? Õk jobban tudják, mi a jó nekünk? Megmondják a frankót? Én, te és ön csak négyévenként vagyunk fontosak, akkor is csak egy vasárnap, reggel hattól este hétig. Azt mondják, az átlagos ember emlékezete maximum három hónapig terjed. Vagyis elég lesz 2010 februárjában elkezdeni a következõ agymosó mûveletet. Hogy mi történt addig, akkorra teljesen indifferens lesz. Mint ahogy az idén sem emlékezett senki a szocialista „jóléti rendszerváltás” jelszavaira. Addig a pártok kamarillapolitikája mûködik, néhány tucat „kiválasztott” dönti el sorsunkat, mert a parlament csak egy szavazógép. Valami nincs itt rendben. Valami kisiklott. A „mindenki demokráciája” végül is a keveseké lett. Juhász Gyõzõ

K

Magyar Rákellenes Liga Mustármag Érdi Szervezete, az ÁNTSZ, az érdi Környezetvédõ Egyesület és a Dragon Heart Orvos-Természetgyógyász Társasággal közösen

Egészség-napot szervez június 17-én, egész nap az érdi Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. Különbözõ szûrésekkel, érdekes és hasznos elõadásokkal, ételkóstolóval, könyv és ásványkiállítással és vásárral, fehérnemû és fürdõruha kiállítással, a gyermekeknek érdekes foglalkozásokkal, tombolával orvosok és természetgyógyászok várják az érdeklõdõket. Jelentkezni lehet kiállítónak, illetve tombolatárgyakat elfogadunk. Érdeklõdni: 06-30-328-27-50, 06-20-56-55-208

IV. évfolyam 11. szám • 2006. június 1.

z I. világháborúban gyõztes Szövetséges és Társult Hatalmak (antant) és Magyarország közötti békeszerzõdést 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Versailles-ban, a Kis-Trianonkastélyban. A békeszerzõdés életbe lépett 1921. július 26-án, az ország törvényei közé beiktatták az 1921. XXXIII. törvénycikket. A trianoni békeszerzõdésben az államterület változásokra vonatkozó rendelkezések a legfontosabbak, ezek eredménye a CsonkaMagyarország. Erdély a Partiummal és Kelet-Bánáttal együtt Romániáé (1.661.800 magyar), a Felvidék Kárpátaljával Csehszlovákiáé (1.066.700 magyar), Horvátország, a Bácska és Nyugat-Bánát a Szerb-HorvátSzlovén Királyságé (558.200 magyar), Burgerland Ausztriáé (26.100 magyar) lett. Az elcsatolt területeken élõ több mint 12 millió lakosból kb 3.3 millió volt magyar. Magyarország területe Trianon elõtt 325.411 km2, Trianon után 92.833 km2 lett, elcsatolták 71%át. Lakossága 62%ára, 20.900.000 fõrõl 7.980.000 fõre csökkent. Nagy-Magyarország közigazgatása 64 vármegyére tagozódott a Trianoni Békeszerzõdés elõtt. A teljesen elcsatolt 38 vármegye: Alsó-Fehér, Árva, Bars, BelovárKörös, Beszterce-Naszód, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küköllõ, Kolozs, Krassó-Szörény, Lika-Krbava, Liptó, Máramaros, Maros-Torda, Modrus-Fiume, Nagy-Küköllõ, Nyitra, Pozsega, Sáros, Szeben, Szepes, Szerém, Szilágy, Szolnok-Doboka, Temes, TordaAranyos, Torontál, Trencsén, Túróc, Udvarhely, Ugocsa, Varasd, Verõcze, Zágráb, Zólyom. A megcsonkított, vagy részben elcsatolt 23 vármegye: Abaúj-Torna, Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bereg, Bihar, Csanád, Csongrád, Esztergom, Gömör- és Kishont, Gyõr, Hont, Komárom, Moson, Nógrád, Pozsony, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Ung, Vas, Zala, Zemplén. A trianoni békeszerzõdés: A területváltozásokkal kapcsolatban a magyar állam vagyonából mindegyik állam megkapta azt a részt, amely a területére került. Az elcsatolt területeken lakók a békeszerzõdés értelmében a magyar állampolgárságukat elvesztették, és annak az államnak az állampolgárságát igényelhették, amelynek területén volt az illetõségük. A

A

Trianoni megemlékezés Június 4-én, 11 órakor Százhalombattán, a Vasútállomásnál lévõ Trianoni Emlékmûhöz közös megemlékezésre hívunk mindenkit Halmok Polgári Értékõrzõ Egyesület

magyar hadsereg létszámát 35 ezer fõre korlátozta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget, tisztképzés csak a Ludovikán történhetett. Csökkentette a fegyvergyártás mennyiségét, a katonai és polgári repülést a megmaradt repülõeszközök tönkretételével megbénította. Kötelezte Magyarországot nagy összegû háborús kártérítés megfizetésére, valamint a háborús károk jóvátételére (késõbb megállapítandó jóvátétel formájában). Kimondta, hogy Magyarország a gyõztes antanthatalmaknak a legnagyobb kedvezményt köteles biztosítani a kereskedelemben. Megtiltotta Magyarországnak, hogy más országgal a Nemzetek Szövetsége engedélye nélkül államszövetségre lépjen. A magyar tengeri kereskedelmi hajókat lefoglalták, a Magyar Államvasútak korábbi vasúti hálózatának 38%-a maradt meg. Magyarország területén egyetlenegy vasércbánya maradt, sóbányáinkat teljesen elvesztettük. Magyarország erdõállománya a trianoni béke után az összterületnek mintegy 15,7%-ra csökkent. A magyar államvagyon jelentékeny része a trianoni békeszerzõdés alapján elveszett. Magyarország csak azokat a vagyontárgyakat tarthatta meg, amelyek az új határokon belül estek; ez a vagyon is azonban rangsorbeli elsõbbséggel szavatolt a békeszerzõdésbõl származó jóvátételi és egyéb terhekért. A háború és az azt követõ események Magyarország pénzügyeiben zavaros állapotokat teremtettek. Az államadóságoknak a háború alatt mintegy hatszorosára megnövekedett öszszege teljes egészében CsonkaMagyarországot terhelte. A háború az államkincstár számára fokozott terheket jelentett és ezzel szemben az adóbevétel leapadt. A magyar korona, amelynek érték-

Az ÉRD-KOM Kft. értesíti a lakosokat, hogy a 2006. június 05-én (Pünkösd hétfõ) esedékes hulladékszállítást 2006. június 03-án (szombat) végzi. Kérjük a szemetes edények idõben történõ kihelyezését (reggel 7.00 órára).

állandósága már a háború második esztendejében megingott, 1919 óta belsõ értékben egyre rohamosabban csökkent. A békeszerzõdés betartásánál katonai ellenõrzõ bizottság õrködött. A trianoni béke aláírásának percében tiltakozásként az országban megkondultak a harangok, a közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket. A trianoni békeszerzõdés eredményeképp tovább élezõdtek Közép-Kelet-Európa területi és nemzeti ellentétei. Trianon s az ország kétharmad részének leszakítása a nemzet testérõl megteremtette az irredentizmust. Az irredenta mozgalom céljaira nagy számban készültek plakátok, képeslapok, szobrok, emlékmûvek és egyéb képzõmûvészeti alkotások. Az irredenta mozgalom dalok, indulók formájában is megnyilvánult. A legnépszerûbbé és a leghatásossabbá, szinte a mozgalom „himnuszává” VinczeKulinyi: Hamburgi menyasszony címû operettjének „Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország...” kezdetû dala vált. Még júniusban pályázatot hirdettek az ország régi határainak visszaállítására buzdító ima és jelmondat megírására. A díjnyertes Papp-Váry Elemérné (1881-1924) Magyar Hiszekegy címû verse lett: „Hiszek egy Istenben Hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország föltámadásában Ámen” A díjnyertes jelmondat: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország”. A Trianon szóból (tria non = három nem) is jelszó lett: „Nem, nem, soha!”.

Nyári gyermekmegõrzés a BRUMIOVIBAN 2006. júniusjúlius hónapokban Tel: 06 23 371-362 Érd, Áfonya u. 12.

IV. évfolyam 11. szám • 2006. június 1.

Becsület, politika, tehetség

Felhívás

Születésének százhuszadik évfordulóján Bajcsy Zsilinszky Endrére emlékezünk

Az Összefogás Egyesület 2006-ban ismét meghirdeti a Virágos Érd pályázatot.

ecsület, politikusi gyökerek, tehetség. Ez a három alapvetõ adottság teszi az ideális vezetõ politikust, azt a politikust, akit nem csupán elfogadnak, de tisztelnek és becsülnek is nemcsak választói, de ellenfelei is. Bajcsy Zsilinszky Endre a huszadik század ama nagy politikusai közé tartozik, aki ezekkel az adottságokkal rendelkezett. Bár az utóbbi idõben az antiszemitizmussal jellemzett „Szózat” újságnál betöltött szerepe és 1919–1927 között a Magyar Országos Véderõ Testületben vállalt szerepe miatt a mai magyar társadalom bizonyos körei elítélõen nyilatkoznak személyérõl, Bajcsy megállja helyét a huszadik század elismert politikusainak ranglétráján. Politikai pályáján nagy utat tett meg. A szélsõségesen nacionalista fiatal politikus érett férfi korára antifasiszta harcos, majd mártír lett. Bajcsy érdeklõdése a politika iránt már fiatal korában felébredt. Kossuth, Széchenyi, Tisza, Deák voltak szeretett példaképei. Bár édesapja szerencsétlen gazdálkodása folytán elvesztette birtokait, az ifjú Bajcsy Zsilinszky Endre mögött tehetõs család állt. Érettségizõ diákként írta le elõször alaptézisét: „A lelkiismeretre hallgatnunk kell, mert az tetteinknek, gondolatainknak legéberebb õre”. Bajcsy Zsilinszky Endrérõl elmondhatjuk, hogy ehhez az ifjúkori téziséhez haláláig hû maradt. Nem célom, hogy életrajzi adatokat közöljek, mert politikus példakép esetében sokkal többet mondanak a leírt vagy kimondott mondatok és a tettek. Bajcsy lipcsei egyetemi szemesztere idején mondta ki elõször: „Minél jobban figyelem a német világot, annál tisztábban látom önmagamat és önmagunkat. A nyomorúságunkat”. Már ekkor meglátta az alapvetõ problémát, a magyar szolidaritás, a szociális gondoskodás hiányát. „Magyarországon nem a szocializmus képviseli a rombolás irányzatát, hanem szocializmusban parádézó radikalizmus.” – írta a fiatal Bajcsy. Egész felnõtt életében nagy megértéssel fordult a munkásság és a szegényparasztság felé, és minden alkalmat megragadott, hogy érdekükben javaslatokat tegyen. A fiatal Bajcsy a marxista munkásmozgalmakat – németországi tapasztalatai alapján – a gazdasági élet egyensúlyozójaként értékelte. Végigharcolva az elsõ világháborút, Bajcsy elhatározta, papírra veti a megújuló Magyarország tervét, „katonás életfelfogást és állami berendezkedést, faji megújulást és megerõsödést, szociális szellemet”. A szocialista vagy kommunista államformációt mindvégig elvetette. „A kommunizmus ellen nem elég a csendõrszurony, a kommunizmus ellen nincs más hatalom, mint maga a nép” – írta, de azt is hangoztatta, hogy „a nagytõke és a nagybirtok bilincseibõl fel kell szabadítani a magyarságot.” Egy „befele szabad, kifelé független Magyarország” lebegett szemei elõtt, ahol – még ma is aktuálisak ezek a szavak – „a parasztságnak nemcsak politikai téren kell kiépítenie a maga szervezeteit, hanem gazdasági érdekeinek érdekében is”. Tarpára Zsilinszkyt az elõd ellenzéki politikus halála vezényelte, és a Tiszahát egyszerû, szorgalmas és ellenzéki mentalitású beregi népe. Ott volt, amikor 1930-ban Derecskén megalakult a Bihar megyei Független Kisgazda, Földmûves és Kispolgári Párt, de nem csatlakozott hozzájuk, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy „A földmunkáskérdésrõl alig esett szó”, és a Független Kisgazdapárt nem tud túllépni egy „merev osztálygondolat mesterséges korlátjánál”. A maga alapította Nemzeti Radikális Párt – mint mondta – olyan párt, ahol „az egész nemzet minden osztálya és fia egyformán elfér”. 173 oldalas Nemzeti radikalizmus címû politikai programja 305 pontot tartalmazott, melybõl 45 pont foglalkozott az agráriummal. Bajcsy a „hárommillió koldus” problémáját alapvetõen földreformmal képzelte megoldani. Ez az agrárprogram messze fölülmúlta a Független Kisgazdapárt elképzeléseit. 1931-ben Tarpán képviselõvé választották, így bejutott a parlamentbe. Egyre hevesebben követelte mind parlamenti felszólalásaiban, mind a sajtóban, hogy Magyarország szakadjon el a német orientációtól. Olasz, francia, jugoszláv, késõbb angol szövetséggel képzelte ezt megvalósítani, de nem talált meghallgatásra. „…magyarnak, embernek, katonának egyaránt förtelem ez a náci forradalom...” – írta a Szabadságban. Az 1935-ös választások elõtt szövetséget kötött a polgári

B

5

ÉRDI LAP

baloldallal, és kortesbeszédében megtagadta az elmúlt 15 év kormánypolitikáját. Ezzel kivívta Gömbösék haragját. Tarpán jól szervezett kormánypárti akcióval elérték, hogy a választáson vereséget szenvedett. A vereség azonban nem törte meg, azon munkálkodott, hogy az ellenzéket megerõsítse, ezzel a Gömbös-kormány diktatórikus törekvéseit letörhessék. 1936 novemberében a NRP fuzionált a Független Kisgazdapárttal. Példaértékû a nyilatkozat idézett mondata, amely a fúziót követõen jelent meg: „..a két párt szigorú és õszinte népi agrárdemokrata elveket vall s egyaránt a nemzeti önkormányzat becsületes kiépítésében látja a magyar nép jobb boldogulásának útját, viszont a magyar nép, s benne mindenekfölött a legjobban sújtott, legjobban elhanyagolt földmûves milliók politikai és gazdasági felszabadításában, szociális, egészségügyi és mûvelõdési fölemelkedésében látja a nemzet megerõsödésének és így a nagyvilágban való érvényesülésének eszközeit”. A Kisgazdapárt jelöltjeként 1936ban mandátumot nyert Tarpán a választáson, így ismét parlamenti képviselõként folytathatta harcát a független külpolitikáért, a nácizmus visszaszorításáért, az ötmillió magyar szegényért. Tiltakozott a Jugoszlávia elleni agresszióban való részvétel miatt, negyvenoldalas emlékiratban vonta felelõsségre Bárdossyt az alkotmányellenesen a Szovjetuniónak tett hadüzenetért, megjósolva a Harmadik Birodalom háborúvesztését. „Bizonyos kockázatot nemcsak vállalnunk, de majdnem keresnünk kell Magyarország megmentése érdekében” – írta. „A hármasegységhez való csatlakozásunkat mindig helytelenítettem, ellene is szavaztam” – hangoztatta. Bajcsy mindaddig, amíg tehette, minden fórumon felhívta az országvezetõk figyelmét a kül- és belpolitikai problémákra. A német haderõ offenzívájának kezdetén egyre több feladatot vállalt. Tárgyalt, levelezett, eljárt a délvidéki ügyben, a zsidó munkaszolgálatosok sorsának enyhítése ügyében. Antifasiszta harcosokat hozott ki a börtönbõl, közbenjárt a politikai elítéltek sorsának enyhítése érdekében. Mindeközben minden fórumon – állami vezetõk meghallgatásain, sajtóban, parlamentben, a kisgazdapárti memorandumban, katonai emlékiratban – követelte a magyar haderõk kivonását a háborúból. E témában összeütközései voltak a vezérkari fõnökkel, késõbb a miniszterelnökkel is. A német megszálláskor, 1944. március 19-én a letartóztatására érkezõ németeket fegyverrel fogadta, majd sebesülten fogták el. A Gestapo fogságában töltött kétszázhat napi börtönélete során volt ereje ahhoz, hogy toalettpapírra írja gondolatait hazájának sorsáról. A Lakatos-kormány kikérte Bajcsyt, és 1944 októberében szabadlábra helyezték. Az illegalitásban lévõ Bajcsy a nyugdíjas Kiss János altábornagyot felkérte a fegyveres ellenállás megszervezésére. Megállapodtak, hogy kidolgozzák a szovjet hadsereg elleni harc beszüntetésének és Budapest megmentésének tervét. Terveik azonban kudarcba fulladtak. Mielõtt a felkelést megszervezhették volna, áruló közremûködésével a nyilasok elfogták õket. A statáriális tárgyaláson Bajcsy kijelentette: „legjobb meggyõzõdésem szerint, tudatosan, az ország érdekében cselekedtem”. A kommunistákkal való szövetkezés vádjára így válaszolt: „ esztelen háborúba rántott országot csak olyan eszközökkel lehet megmenteni…, amelyek adódnak, és olyan úton, ami járható”. Volt lehetõsége a szökésre, mégsem tette. „Ha Kiss János és társai meghaltak a nemzetért, nekem sem szabad élnem” – búcsúzott feleségétõl. 1944 karácsonyán Sopronkõhidán végezték ki. Bajcsy Zsilinszky Endre mindazt megtette a magyar népért, amit megtehetett, és mi, a túlélõk és utódok büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország ilyen politikusokat mondhatott magáénak. Mégis, hiába keressük Budapesten, az Erzsébet téren a jólismert Bajcsy-szobrot. Az építkezések idején Tarpára vitték, és egyszerûen ott felejtették. Nem is áll szándékukba visszahozni vagy új szobrot emelni. Talán nem akarják, hogy Bajcsy halálában is emlékeztesse õket a rég elfeledett lelkiismeretre vagy a példás szorgalomra, amellyel a magyar nép felemeléséért dolgozott. Tóth Tamás

Pályázni lehet az alábbi kategóriákban: 1. Családi ház kertje 2. Erkély 3. Utca, utcarészlet 4. Intézmény udvara, utcarészlete Jelentkezés: a 390-250-as telefonon, illetve faxon, vagy írásban az Összefogás Egyesület, Alsó utca 8. címén. A korábbi résztvevõknek nem szükséges az ismételt jelentkezés, õk automatikusan részt vesznek a versenyben. A legszebb pályázatok kertészeti eszközök és termékek tárgyjutalomban részesülnek. Összefogás Egyesület elnöksége

FELHÍVÁS A Kisgazda Levéltár a kisgazda szervezett mozgalmak kezdetének centenáriumára könyvet jelentet meg a magyar paraszti élet huszadik századi dokumentumaiból. Ehhez a könyvhöz keresünk a gazdálkodással kapcsolatos és az általános paraszti sorsot megvilágító mindennemû dokumentumot (leveleket, iratokat, szerzõdéseket, fényképeket, stb.). Kérjük, amennyiben az Ön birtokában ilyen anyag van, keressen meg, hogy könyvünk minél hitelesebb és teljesebb legyen! Kisgazda Örökség és Levéltár Alapítvány Kuratóriuma Levelezési cím: 2030 Érd, Facélia u. 9.; Tel./fax: (23) 390-250; Mobil: 06-20-234-9974

AZ ÉRDI KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET új helyszínen és új idõpontban várja a környezetükért tenni akaró érdieket: minden hónap elsõ keddjén, a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ 3-as termében, 18 órától. Kérjük ossza meg velünk véleményét, javaslatát, illetve ha aktívan szeretne részt venni az Egyesület munkájában keressen bennünket. Telefon: 06-30-3282750. E-mail: [email protected], www.erdivarosvedo.uw.hu

6

Votin József: 230. Lomtalanítás Érden. Ófalu, Újfalu lakosságát idõben és pontosan értesítették a minden postaládába bedobott szórólappal, hogy mikor, hogyan. Van ugyan valami ingerlõ felhangja a vállalati értesítésnek, valami hatóságosdi jellege a fogalmazványnak, de részint már megszoktuk, részint az ember azt gondolná, hogy a határozott felszólítás annak érdekében történik, hogy a jól szervezett munkát pontosan el tudják végezni. Mert ugye: reggel 7 órára mindenki rakja ki…, mert csak egyszer mennek végig a megadott útvonalon, stb. Ki is raktuk a ház elé a lim-lomot, ágybetétet, ezt-azt. Szigorúan csak az engedélyezett, elszállítandó holmit. Dél körül, amikor hazafelé mentem, ezen a 2 km-es szakaszon, amelyik útba esik a lomtalanítóknak jövet-menet, még ott árválkodott mind az 5 lomhalom. Gondolhattam, hogy nem felejtkeztek el errõl az útról, mert mint hallottam, Ófaluban javában folyt a gyûjtögetés. Hát Istenem, a vállalat másképp szervezi a munkát, mint ahogy azt a józan paraszti ésszel elképzeljük. Délután 5 óra elõtt pár perccel egy jól ápolt, szinte új halványsárga Mercedes kisbuszból kirakott a házunk elé egy ugyancsak ápolt, jólöltözött ember – még egyszer annyi lomot, törött széket, rossz tévét, mint a miénk volt. Már azt is bosszantónak találtam, hogy reggel 7 óra óta nem vitték el a mi lomkupacunkat, de hogy teherautóval hozza oda valaki az õ szemetét, azt már tényleg soknak találtam. Sajnos, sietnem kellett, így nem volt idõm a láthatóan vitatkozáson edzett entellektüelnek kifejteni a helyzettel és az õ eljárásával kapcsolatos nézetemet. Megható módon aggódott azon, hogy szemmel láthatóan ingerült vagyok (ugye ismerõs a módszer, nem arról beszélünk, ami disznóságot csináltunk, hanem arról, hogy milyen stílusban tesznek nekünk szemrehányást). Közölte, hogy ma lomtalanítás van és õ akár messzebbre, Ófaluba is levihette volna a szemetét. Azt a kérdést meg sem hallotta, hogy miért nem a saját háza elé rakodott? Igaz, utóbb megkérte a feleségem, hogy hadd maradhasson most már ott, amit lerakott. Arról nem is beszélek, hogy elõtte megkérdezhette volna, megengedjük-e, hogy oda rakhassa a fölöslegessé vált holmiját. Levett volna a lábamról. A kultúrált pofátlanság szinte szórakoztat. Nem. Ilyesmi fel sem merült benne. Egy kissé értetlenül állt azzal szemben, hogy miért probléma az másnak, nekem, ami jó õneki. Most csütörtök este van. Szerencsére a városi vállalat új jelmondatot választott: „Jobb késõn, mint soha”. Erre az ak-

Egy érdlakó feljegyzései

cióra legalább is illik, mert ma este már nem éktelenkedik a házunk elõtt a lom. Sem a miénk, sem a hétfõn, sem a kedden odarakott, sem a szerdán szétszórt. Vagyis ami a lomisok, a gyûjtögetõ-szemetelõk után még megmaradt. Ma már csak az odahordott egyéb szemét, kerti hulladék és egy gumiabroncs vár a sorsára. Hát itt tartunk a XXI. században, a megyei jogú városban, a környezettel kapcsolatos ügyekben. Nem érint túl sok területet ez a jelentéktelennek látszó epizód: csak a közfeladatokat ellátó vállalatok mûködését, a megbízhatóságot, egymás tiszteletben tartását, az önzést, a nekem mindent lehet szemléletet, ahol már valami úgyis rossz, rontsuk tovább. És még sorolhatnám napestig. Másnap láttam a sárga kisbuszt a rendelõintézet elõtt haladni. Eltéveszthetetlen. Példamutatóan ragyogott a hátsó ablakának bal felsõ sarkában a vörös kereszt. Többen voltak közöttünk, nem tudtam utolérni és megköszönni, hogy a szemetet, a fölöslegessé vált lim-lomot nem az erdõ szélére, nem az üres telekre, nem a sarjadó búzavetésbe, nem a vasúti töltés oldalába öntötte, hanem az egyszer remélhetõen a lomtalanítók útjába kerülõ helyre rakta. Igaz, hogy más ember kapuja elé, de hát a maga részérõl megoldotta a problémáját. A más baja meg legyen a más baja. Minden rosszban van valami jó – mondják. Csakhogy én ezt, így, nem tartom igazán jónak. Mit várjunk az úgynevezett egyszerû emberektõl, a kisembertõl, ha az értelmiség így él? Országszerte láthatjuk ennek a közgondolkodásnak az eredményét: túl sok minden területen a szemét. 231. Közvéleményünk értetlenül fogadja, hogy Horvátországban lebontják az engedély nélkül épített, a szabálytalan épületeket. Hiszen Magyarországon, a Balatonnál, a Rózsadombon, a Duna-parton, Kecskeméten és bárhol, így Érden is, vagy az árterületeken és erdõkben, amerre járunk, mindenütt vannak és egyre újabb épületek épülnek szabálytalanul. Nálunk mindent lehet – csak nem mindenkinek. Ez is az „emberarcú szocializmusnak” öröksége, nemcsak az átmentett pártelit. És módszerei. Azt gondolhatja bárki, hogy rossz természetem miatt elégedetlenkedem. Hát nem. Nem nézheti mindenki a reggeli mûsorokat, pedig itt-ott érdekes dolgokról értesülhetne az ember. Az újság is megírta, hogy „Egészen példátlanul anti-

Vizes kutya a a kutya kimászik a posványból, megrázza magát. Lepereg a víz és nem mászik vissza. Ez a különbség köztünk és a kutyák között. A mai magyar társadalomnak egy paraszthajszállal nagyobbik része a dágványra, a semmittevésre és a segélyekbõl tengõdésre szavazott. A politikusok protokoll mosollyal gratuláltak egymásnak, pedig most mindkét (egyenlõre) vezetõ irányzat vesztes, megbukott. A harmadikat, a sárból kihúzót nem találom. Gyurcsány hervadt mosollyal ünnepeltette magát, mert rájött, hogy programja nincs, csak szólamok, pedig már csinálni is kéne valamit. De mit? Újabb bizottságok, koalíciós egyeztetések, alkudozások. „Én nem kérek száz napot” mondta, de harmincegynéhány nap után sem történt semmi. Majd pont a századikon? Szép szám ez a százas, mert ugye volt „a száz lépés”. Most hányadiknál tartunk? Közben újabb elbocsátások, gyárbezárások. A jobboldal is tiblábol, átrendezi sorait, kit megerõsít, kit hibáztat. Mindenki elsütötte a légpuskáit a hogyan továbbról, eddig egyik sem jött be. Nincs kormányunk. A dolgok lendületbõl mennek, de meddig? A billiárdgolyó is megáll egyszer, akárhogy meglökik. Nálunk nem áll meg. Rohangálunk az asztal körül. Az árvizet is mindenki okolja, pedig a médiákra, kampánykörutakra és plakátokra költött pénzekbõl már létrejöttek volna a víztározók és állnának a gátak. A víznek az a természete, hogy idõnként kiárad. Mindenki tegye a dolgát. A miénk a gátépítés. Való igaz, egy ciklus alatt nem lehet csodákat mûvelni. A bûvészkalapból elõhúzott nyuszi a cirkuszba való. De négy év után (és negyven év után) már nincs hova vissza mutogatni. Van bennem egy kis káröröm. Már nem lehet orbánozni, csak gyurcsányolni. A kétszer elmondott viccen nem érdemes nevetni. A kormányt már elérte a kapitalizmus. Lefogadom, parlamenti napirendi pont lesz a képviselõk fizetésének „karbantartása”. Te, polgár, meg várj a sorodra, a szoc-polra. Drága a benzin, a közszolgáltatások meg minden? Fenét drága, Te vagy szegényen tartott, magyar testvérem. Franciáknál 6 euró egy pohár sör (kb. 1600 Ft). És isszák. Telik rá. Én a saját háborúm elvesztettem. Hittem valamiben, magamban és a józan népben. Kivándorlok. Befelé, magamba. Kuchen Zoltán

H

IV. évfolyam 11. szám • 2006. június 1.

ÉRDI LAP

Kerekerdõ Tábor A Kerekerdõ Egyesület ismét megrendezi nomád sátortáborait 8-13 éves gyermekek számára, idén a Mátrában! A tábor helye: Mátraalmás A tábor ideje: 2006. július 31. – augusztus 9. A tábor díja: 19.500 Ft + útiköltség Szeretettel várunk minden olyan gyermeket, • aki szívesen sátorozik! • aki szeretne nagyokat túrázni a Mátra kevéssé ismert tájain! • aki szeretné megismerni, milyen is igazán a természetben élni! Érdeklõdni és jelentkezni lehet: www.kerekerdo.net [email protected] Kozma Judit: 06-30/375-8019

demokratikus, ami most folyik – jelentette ki Tamás Gáspár Miklós az MTV reggeli mûsorában a kormányprogram elõkészítésével kapcsolatban. A filozófus nehezményezte: a szocialista párt kongresszusán még a kongresszusi küldötteknek, tehát a párt aktív magjának sem mondták el vezetõik, hogy minek is tapsolnak, „mire is ez a nagy ünneplés”. Mindez TGM szerint a demokratikus intézményrendszer tiszteletének teljes hiányára vall. A szocialista párt és Gyurcsány Ferenc megnyerte a választásokat, s aztán megszüntette a politikát Magyarországon – vélekedett a filozófus… A kormány azt mondja: mindenki bízzék az ország vezetõiben, minden remek lesz, szakszerû, új, nagy horderejû, de egy árva szót sem mondanak arról, hogy ténylegesen mi is lesz.” Már hallottuk Orbánéktól, most Tamás Gáspár szerint egy normális, demokratikus országban arra van ilyenkor szükség, hogy nyilvános vitákban alakuljon ki, mi lesz az országgal. TGM úgy véli: nincs joga a miniszterelnöknek, nincs joga az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, hogy eltekintsen a demokratikus normáktól. Különben is – kérdezte – honnan tudhatják a kormánypártok hívei, hogy voltaképpen mire kérik a beleegyezésüket, mikor még az országgyûlési képviselõk elõtt sem tárták fel a készülõ kormányprogramot? A mûsorvezetõ megjegyzésére, miszerint a kormánypártok azzal védekeznek erre, hogy õk a választási programjukat – amely ismert az emberek elõtt –, valósítják meg, a filozófus úgy reagált, hogy a tárgyalások „tartalomjegyzékébõl” az derül ki, hogy olyan intézkedésekre, reformokra készül a kormány, amelyek a választási programokban nem szerepeltek. A filozófus szerint az MSZP tagjainak és kongresszusának kellett volna kikövetelni Gyurcsányéktól, hogy a párt különbözõ irányzatai nyilvánosan megvitathassák a kormány programját, hiszen azért kerül hatalomra egy párt, hogy befolyása legyen a kormányzati intézkedésekre. „És mi történt ezzel a kormánypárttal? Tapsviharban törhetett ki, és száz százalékos szavazati aránnyal megszavazhatott egy olyan koalíciót, amelynek a tartalmáról semmit nem tudott” – mondta TGM, aki mindezt rendkívül felháborítónak és kiábrándítónak tartja. Ezzel teljesen egyetérthetünk. És sajnos azzal is, hogy „a filozófus szerint nagyon rosszul kezdõdik a kormányzás… és újra feltette a kérdést: jó-e, ha a fiatal kormány dinamikus miniszterelnöke a létezõ összes írott és íratlan demokratikus szabály megszegve kezdi a kormányzást?” Õ feltette a kérdést, de õ is, mi is tudjuk a választ: nem.

Megemlékezés Trianonról

Jogsegélyszolgálat A Fidesz Érdi Szervezete minden hét szerdáján 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Alsó u. 3. Polgárok Háza, földszint Fidesz-iroda, Dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Tel.: 06 30 352-1275

Az Érdi Jobbik Trianon-megemlékezés tart az érdligeti Kutyavárnál lévõ Országzászlónál június 4-én, 16 órakor. Demonstráljunk együtt a hungarofóbia ellen! Minden érdeklõdõt szeretettel várunk.

IV. évfolyam 11. szám • 2006. június 1.

Azt mondják az okosok...

Pünkösd misztériuma

T

udjuk-e, hogy mi magyarok is a világ, az emberiség azon 10 százaléknyi részéhez tartozunk, akik a világ javainak 80%-át birtokolják? Hogy mit tekintünk elegendõnek és soknak, nagyon szubjektív látásból fakad. A Pünkösd: hálaadás és öröm ünnepe, a zsengék ünnepe, Isten népe Gonviselõjének, Megtartójának köszönte, hogy volt mit aratnia a termõföldjeirõl. A köszönet mondás ideje, hogy semmiféle természeti csapás nem érte a népet és a jövendõ kenyerét. Pünkösd – a Szentlélek kitöltésének ünnepe a Krisztus követõknek. Misztérium, titokzatos történés, amely tettenérhetõ, kézzelfogható változást hoz az ember életében. Pünkösd – megajándékozottság és osztozás, Jézus Krisztus a maga szívébõl és lelkébõl ajándékoz az embernek. Ha valaki a lelkével kínál és ajándékoz meg: az nagyon ragaszkodik hozzánk és nagyon szeret. Ezért – a Szent Lélek megérkezése a szeretet, az elfogadás átélése. Nem véletlenül Vígasztaló és Pártfogó a Szent Lélek neve a Biblia nyelvén. A pünkösd a megvígasztalódás, egy eddig sosem ismert öröm átélése. A Szent Lélek jelenléte esély a „teherbíró”, az élet legkülönbözõbb helyzeteitõl független, vagy éppen „mégis öröm” megismerésére és átélésére. Pünkösd: határátlépés – a láthatatlan Isten otthont keres az ember szívében, átlépve kételkedés, elutasítás, értetlenség határait. A Lélek megérkezésének következtében a félelmeibe zárkózott emberekbõl, tanítványokból – Jézus bátor hitvallóivá lettek. Pünkösd: a szembenézés és megújulás ideje. Jézus szeretetébe való ütközés szembesít saját nyílt vagy jól álcázott sötét érzéseinkkel és indulatainkkal. Az elsõ pünkösdi csodát átélõk elfogadták, amit Péter Apostol szájából hallottak: „Ti gonosz kezeitekkel megöltétek Õt – Jézust.” – Akkor csak 50 nap telt el Jézus feltámadása óta! Péter hallgatói között lehettek korábban Jézus halálát kívánók is. A hozzánk ragaszkodó szerettel való találkozás tükröt tart nekünk is, és megszüli a jóvátétel, a jobbá levés, szentebbül élés igényét ma is, a mi életünkben is. Pünkösd: az egyetértés és szót értés csodája is. Az egymástól távol élõk, a sok felõl, messzirõl érkezettek, nagyon különbözõ személyek a Szent Lélek ajándékaként: értik, megértik egymás szavát. Egyetértésre jutottak három ezren, jutnak ma is sokan – abban, hogy az életüket ezután – a megismert, átélt szeretet után – Jézussal szeretnék tölteni és ez az életük minden területén meg kell mutatkozzon, hiszen mindent meghatároz, befolyásol és mindenre kihat. Pünkösd: a Krisztuskövetõ, Krisztushoz tartózó egyházak születésének ideje és ünnepe is. Az elsõ háromezer Jeruzsálemben közösséget épített. Közösségük alapja az összetartozás, az egy nyelvet beszélünk élménye. Erõsítette õket a közösen átélt hit gyakorlása és az egymással való szolidaritás. Az egymás terheinek fölvállalása és hordozása életük gyakorlatává lett. Ez tette kedvessé és vonzóvá az elsõ keresztyéneket a kívülállók szemében. Így tehát a Pünkösd, a Szent Lélek érkezése az egyes embernek és a közösségnek az életörömre találás legnagyobb esélye. Vassné Baki Ilona református lelkész

Mariacelli zarándoklat Kisboldogasszony ünnepén 2006. szeptember 6-9. Kegytemplomokat látogatunk meg. Utazás: különbusszal. Szállás: Mariazell: Zarándokház. Önellátó Szervezõ: a Fidesz Nõtagozata és a KÉSZ Érdi Szervezete Jelentkezni lehet: Donkóné Simon Judit. Telefon: 372-754 Mobil: 06-20-571 0675 E-mail: [email protected] Program: Mariaschutz: búcsújáró templom. Mariazell; Szent kút kápolna; Kálvária-hegy; Mechanikus Betlehem 7-én este mise, nagy körmenet, áldásosztás. Magyar nyelvû szentmisén is résztveszünk. Kirándulás a Bürgeralpera, az Erlauf-tóhoz.

7

ÉRDI LAP – hogy újabb hónapot csúszhat az M6-os átadása. Csak egy hónapocskát? És melyiket? Mi ez, a rendszerváltáshoz képest? Az csúszhatott 16 évet? – hogy az õszi önkormányzati választásokon, számon kérjük az ígéreteket. Az elõzõn, maga az érdi polgármester adta az ötletet. Csak senki nem tudja, hogyan is menne ez az egész. Nem választják újra, netán bitófa, na jó, kényszermunka egy kõbányában, esetleg el kell mennie dolgozni, csak úgy? És elmarad a sikerjutalom a sikertelenségek sora után? Mit kell érteni a számonkérésen, mert ehhez én alulképzett vagyok. „Aki nagyon akar lenni valaki, az sohasem lesz más, csak egy senki” (OV). – hogy az új reformpolitika lényege, hogy nem a haverokkal cimborálunk. Gyurcsány mondta, márpedig az akkor meg van mondva. Okos ember, de mégsem értem. Én eddig azt hittem, hogy errõl szól a politika. Ellenségekkel nem szoktunk cimborálni, hanem verekedni a kocsmában. Akkor ez a politika, a tévedések szomorú játéka. Vagy én vagyok ostoba. Mert odavezetem a lovat a folyóhoz, de, hogy igyon is, arra nem kényszeríthetem. – hogy a bölcs uralkodik a káoszon. De akkor édes hazám, összetartozunk, vagy össze-vissza tartozunk? A fél világnak. Euróban, dollárban, svájci frankban kamatostul. A magyar pályáztatási-üzleti rendszer hamisan testreszabott. Mert a te öltönyöd nem jó rám, rövid az ujja és hosszú a gatyaszár. Nosza, akkor szabjuk át. Ld. Érd és Térsége Víziközmû Kft. Csináljunk népszavazást, hogy jó-e a szabómester? De azt én érzem, hogy szorít, vagy lötyög! – hogy két lábbal, középen, egy vonalon nem lehet politizálni. Valamerre irányulni kell, legalább egy lépést meg kell tenni, különben nincs egyensúly. A kötéltáncosnál sem. A liberalizmusnak is

az a lényege, hogy én lehetek más, azt megkövetelem. Más meg nem lehet más. – hogy egyre több a szolgálati titoksértés. A legutóbbi gyöngyszemet a locsolkodós húsvét hétfõn hallottam a rádióban. Illetékes elvtárs bejelenti, hogy a szigorított közúti ellenõrzés elmarad az árvíz miatt. Jó-jó, értem és megértem. Mindenki a gátakra. De minek ezt szétkürtölni? Hajrá piások és autótolvajok? És ez az ember ma is megbecsült köztisztviselõ! – hogy a nagyívû kormányzati tervek szerint (tervekkel van tele a padlás), megszüntetnének néhány (eddig még létezõ és kötelezõ) szakmai kamarai tagságot. Pl. az orvosit, ügyvédit, stb. A kamarák tiltakoznak, mert odavész a sok zsíros állás. Más témában volt már ilyen ügyem. A Fogyasztóvédelmi Felügyelõség a Fõfelügyelõséghez, õk az illetékes Kamarához, onnan a Közigazgatási Hivatalhoz küldözgettek. Mindegyik – jogi hatáskör híján – elutasított. A végsõ tanács az volt, hogy indítsak polgári pert, ami elhúzódik ugyebár jó néhány évet. Ha többségüknek nincs törvényes döntési lehetõsége, minek ez a sok hatóság(?). Kollegiális alapon egyik orvos, vagy ügyvéd sem fogja elmarasztalni a másikat. Akkor hol maradok én? – hogy az elmúlt kormány egyik leváltott gazdasági minisztere könyv formájában is megjelentetett tanulmányában (Cs. I., azóta bankelnök, hát mi is lenne?), kijelenti, hogy a magyar gazdaság az idült alkoholista módjára mûködik. Ha van pénze, akkor berúg, „mindenki az én vendégem”. A gyomormosás és a másnaposság, na meg a kiürült zseb után pedig elmegy az elvonókúrára. A beláthatatlan határidejû tényleges kormányalakítás végén most a klinika vár ránk. Jönnek a régiújak. De elõtte le sem részegedtünk!? Marad nekünk a gégemetszés és az intenzív osztály. Kuchen Zoltán

A rovat az ÖkoPorta támogatásával készült. 2030 Érd, András u. 20. (A SPAR és a sorompó között). Telefon: 06/23 520-844 • E-mail: [email protected]

A Biodinamikus gazdálkodási mód

V

ajon mit is jelent az, hogy biodinamikus? Errõl így vall a legilletékesebb, a Biodinamikus Közhasznú Egyesület: A bios szó eredetileg, görögül életet jelent. A gazda élõlényekkel, növényekkel és állatokkal foglalkozik. Tágabb értelemben a többi ember életérõl gondoskodik, hiszen enni ad nekik Az életfolyam állandó mozgásban van, követi az évszakok, nappalok ritmikus változásait. Ha valami már nem mozdul többet, az halott. A dinamikus szó arra utal, hogy ezeket a változásokat követi, ezekre figyel a biodinamikus gazda. A bio szó utal még a gazdálkodás ökológiai jellegére is. Vagyis arra, hogy nem alkalmazunk szintetikus trágya-anyagokat és szintetikus növényvédõ szereket. A mi gazdaságaink legfontosabb jellemzõje az a szemlélet, amely szerint a gazda a gazdaságot egységes egésznek tekinti. Ennek részét képezik az ott tartott háziállatok, a termesztett növények, a táj elemei (erdõfoltok, rétek, legelõk, a vadon élõ állatok), sõt még a tágabb környezet is, egészen a csillagokig. Ezeket az elemeket formálja egészszé a benne élõ ember a Rudolf Steiner által ajánlott biodinamikus preparátumok segítségével. A biodinamikus preparátumoknak két típusa van: komposztáló és permetezõ preparátumok. A kom-

posztáló preparátumokkal oltott komposzt segítségével fokozzuk a talaj termékenységét, és ezáltal tápláljuk a növényeket. Így az oltott komposzt, amit a gazdaságban tartott állatok trágyájából és növényi maradványokból készítünk, a gazdálkodás alapját képezi. A permetezõ preparátumok segítségével a növények egészségét olyan módon óvjuk meg, hogy életük folyamán segítjük kibontakozni a bennük rejlõ ellenálló képességet. A preparátumok gyógynövényekbõl és az azokat körülvevõ állati burkokból készülnek. A gazdálkodás folyamán a Vetési naptár használatával a kozmikus hatásokat figyelembe vesszük, ezáltal is segítjük a növények fejlõdését. A gazdaságot a Vetési naptár használatával illesztjük be a tágabb környezetbe, fokozzuk a gazdaságnak, mint egységes élõlénynek az életerejét. A gyomok magjának és a kártevõ állatoknak a hamuját felhasználjuk az ellenük való védekezésben. Az élõlények fejlõdésének ugyanis nem kedvez, ha a környezetükben megtalálhatók saját égéstermékeik. A hatást még fokozzuk azzal is, hogy a hamut dinamizáljuk. Természetesen a többi ökológiai gazdálkodást folytató üzemhez hasonlóan mi is okszerû vetésforgó alkalmazásával a talajban élõ, illetve

ott áttelelõ kártevõk és kórokozók kártételét csökkentjük, a talaj állapotát javítjuk. A növényeket úgy társítjuk, hogy azok között kedvezõ kölcsönhatás alakuljon ki. Ily módon a különbözõ fajokhoz tartozó növények riaszthatják egymás kártevõit, vagy kedvezõ mikroklímát teremthetnek egymásnak. Vegyszeres csávázás helyett a vetõmagokat a preparátumokkal vagy gyógynövényfürdõkkel kezeljük. Olyan fajtákat termesztünk, amelyek ellenállóságukat nem laboratóriumban beépített géneknek köszönhetik, hanem az adott területen élõ gazdák gondos szelekciós tevékenységének. Ezeket a tájfajtákat kívánjuk mi továbbfejleszteni a kor követelményeinek megfelelõen. Tehát a biodinamikus gazdálkodási mód az ökológiai gazdálkodásnak egy olyan ága, amelyben nem csak az a fontos, hogy ne szennyezzük a környezetet vegyszerekkel, hanem cél a leromlási folyamatok visszafordítása a Rudolf Steiner által ajánlott preparátumok segítségével. A mi gazdaságaink harmonikusan illeszkednek a szûkebb és tágabb környezetbe, azzal szerves egészet képeznek. Mottónk ez: EGÉSZSÉGES FÖLD = EGÉSZSÉGES EMBEREK

8

IV. évfolyam 11. szám • 2006. június 1.

Kint vagyunk a vízbõl…

A

z egykori vicc szerint, az albán légvédelem nem több mint egy katona, aki áll a mezõn és az ég felé rázza az öklét, amikor lát egy ellenséges repülõt. Az albán nehézlégvédelem egy kicsikét komolyabb, mert az meg annyiból áll, hogy egy egész szakasznyi katona rázza, de mind a két öklét. A magyar állampolgárok külföldön való állami védelme nagyjából hasonló hatékonyságú, mint a fent nevezett légi vitézek tevékenysége. Feltehetõen azért, mert pont annyi tekintéllyel bír és pont akkora elrettentõ erõ áll mögötte. Nem is mernek a magyar turistákkal, utazókkal, üzletemberekkel sehol a világon packázni, mert nem szeretnének egy olyan tekintélyes és erõs állammal ujjat húzni, mint Magyarország. Persze azért akad elvétve egy-egy kivétel. Vannak a világon olyan elmaradott és primitív országok, ahol nem tudják, kivel is kukoricáznak. Ebbõl adódóan aztán elõfordulhat, hogy valamelyik négus császárságban, ha nem vigyáz a lófráló magyar turista, még akár ebéd is válhat belõle. Persze vannak olyan hatalmas katonai erõvel bíró nemzetek, mint például a világhatalmi aspiráns Horvátország, ahol megengedhetik maguknak azt is, hogy magyar állampolgárok tulajdonát úgy dózerolják el, hogy por sem marad utána. A magyar hivatalos szervek késlekedés nélkül, már egy hét elteltével, azonnal és nagyon határozottan felléptek, amitõl aztán a horvátok úgy megszeppentek, hogy rögtön megengedték, hogy a még lábon álló ingatlanokból a magyar tulajdonosok az összes sezlonyt, de még az ágynemût is hazavihették Magyarországra. Aztán a többi épületet is jól szétrombolták. Persze nem ingyen, a bontás költségeit a tulajdonosokkal meg fogják fizettetni. Nem is tudom, mi lett volna a magyar állampolgár tulajdonosokkal, ha nincs egy ilyen kemény és határozott állam mögöttük, amelyik úgy a segítségükre sietett, hogy csak na. A románok nem nagyon szeretnek bennünket, de ez egy kicsit érthetõ is, mert nagyon félnek tõlünk. Persze meg is van rá az okuk, hiszen elhanyagolták a nemzetük összetartozását, kollaboráns vezetõik mindig kiszolgálták az idegen megszálló hatalmakat – nem úgy, mint a mi öntudatos népünk, még öntudatosabb nacsalnyikjai. Náluk hol az oroszokat, hol a globalizáció következményeként õket megszálló arctalan pénztõkések siserahadát ajnározták az egekig. Kisebbrendûségükbõl fakadóan, szétszakítottságukban, most is mit tettek? Rájuk tört a csirkekór, aztán tehetetlenségükben rögtön elpanaszolták az egész világnak, hogy Magyarországról fertõzték meg õket. (Biztosan úgy képzelték, hogy még januárban lefagyasztottuk az egyik százhalombattai döglött hatytyút és most áthajítottuk hozzájuk a kerítésen.) Na de a mi államunk vezetõit sem kellett félteni. Úgy összehúzták a szemüket, hogy még a könny is kicsordult belõle és csak annyit mondtak, hogy dehogy is, ez nem is igaz. Hát így kell ezt valahogy, csinálni! Akikkel nem bírunk, azokkal nem bírunk! Nincs mese, be kell ismerni! A rettenetes szlovák birodalom minden tisztségviselõje kénye-kedve szerint bánik bárkivel, aki az országukba érkezik. Nincsenek tekintettel azok senkire. Bármit is mondhatnak a világ egyes részein az amerikaiakra, britekre, vagy németekre, õk azzal nem törõdnek és tejben vajban fürösztik õket. Pedig megtehetnék, hogy akár ki is ebrudalják õkelmüket az õsi szlovák metropolisból Pozsonyból – ha mondjuk nem képesek szlovákul megszólalni. Valami furcsa szeszélybõl kifolyólag, mégis oda vannak értük. A magyarokkal azonban egész más a helyzet. Nem bírják elviselni az olyan égbekiáltó hazugságainkat, hogy Pozsony az egykori magyar királyok õsi koronázó városa. Attól meg aztán végképp elgurult a gyógyszerük, hogy a napokban, ezt több csoport magyar diáknak, a tanáraik képesek voltak engedély nélkül magyarul elmondani. Mindjárt nehéz vasba verték a szlovák államrend ellen ily galád módon fellépõ diverzáns alakokat és menten levitték õket a vártömlöcbe, hogy szörnyû kínvallatások után borsószalmán, lassú tûzön megégessék a merénylõket. Szerencsére nem addig az! Külügyminisztériumunk illetékes embere – jobb híján –, könyörgõre fogta a dolgot és a televízió képernyõin keresztül addig-addig kérlelte – hogy így, hogy úgy , nem-e lehetne-e, mégis valahogy megkímélni a meggondolatlan párák életét – hogy a morc szlovák hatóságok, végül is élve akolbólították ki õket a koronázó városból. Az illetékes elvtárs meg egy kicsit elszemtelenedett. Azt kérte szlovák kollegájától, hogy mivel olyan törvény nincs is Szlovákiában, amire hivatkozva rabosították a tanerõket, szépen kéri, hogy egy iciri, piciri kis bocsánatkérés jól esne a mieinknek. Hiába na, jó érzés az hogy nem csak az albán légvédelem mûködik megbízhatóan, de a magyar se kutya. Most már biztosak lehetünk felõle, ha netán legközelebb Hegyeshalmon, vagy Záhonyon túl a magyar állampolgárt kötelezik az árnyékszékek kitakarítására, külügyminisztériumunk meg fogja követelni számunkra a gumikesztyût. A szlovák illetékes emberek persze könyökben behajtották ökölbe szorított kezüket és azt mondták: – Ezt nektek, bocsánatkérés! Kopor Tihamér

ÉRDI LAP Ami a huszonhét év elõtt történt – 28.

Helytörténeti sorozatot közlünk az Érd Óvárosi Szent Mihály Alapítvány támogatásával és segítségével. Az elmúlt lapszámokban megismerkedhettek kedves olvasóink a köztünk és velünk élõ lakótársainkkal, akik megjárták a GULÁG táborait, és hosszú idõt töltöttek távol családjuktól, ismerõseiktõl. A mai alkalommal a Hõsök Napjának történetét ismertetjük meg Önökkel. ár az elsõ világháború harcai során elrendelték a hazáért életüket áldozó katonákról való megemlékezést. Ezerkilencszáztizenötben báró Abele Ferenc vezérkari õrnagy tett javaslatot elsõ ízben arról, hogy iktassák törvénybe azt, miszerint minden település köteles kõemléket állítani és azon megörökíteni a világháborúban elesett lakóinak nevét. E kezdeményezést karolta fel gróf Tisza István az akkori miniszterelnök és elõterjesztését a Képviselõház az 1917. évi VIII. törvénycikkben emelte jogerõre, s tette kötelezõvé a hõsi emlékmûvek állítását. A munkálatok meg is kezdõdtek. Minden önkormányzat a – lehetõségeihez mérten – szervezéséhez fogott, és mutatós, szép köztéri szobrokat emeltettek. Ezek közül sok mai is látható országszerte, kivéve azok, amelyeket a kommunizmus idõszaka alatt leromboltak. Ezt követõen, néhány esztendõvel késõbb, május utolsó vasárnapját a Hõsök Emlékünnepévé nyilvánították, (1924. évi XIV. törvénycikk) ezzel nemzeti ünnepé emelve a megemlékezést. Az 1925-ös esztendõtõl rendszeressé váltak az ünnepségek országszerte, melyeken minden esetben tábori misét celebráltak, imát mondtak, végezetül koszorúk elhelyezésével emlékeztek az elhunyt hõsökre. A második világháború során felmerült annak az igénye, hogy a harcokban az hazájukért életüket áldozó bakákról is méltó módon emlékezzenek meg. A belügyminiszter ezerkilencszáznegyvenkettõ április tizenhetedikén, a honvédelmi miniszter huszonötödikén kiadott rendelete e célt szolgálta. Elrendelték, hogy az elesett katonák neveit véssék fel az elsõ

M

világháborús emlékmûvekre, így az ünnepségeken értük is imádkoztak, rájuk is gondoltak. Az utolsó Hõsök Napját ezerkilencszáznegyvenöt május huszonhetedikén tartották. Ekkor már nem volt nemzeti ünnep és az ünnepségek korábbi hangulata is hiányzott a háborút átélt országban. Érden ezerkilencszázhuszonötben emeltek szobrot az akkori községháza épülete – ma az óvárosi óvoda – mellé. Az itt megrendezett Hõsök napi ünnepségek az akkori település életében fontos szerepet töltöttek be, mint arról a korabeli újságok beszámoltak. „…a plébánia templomban d.e. 10 órakor Kudó József esperes-plébános mondott szent misét, melyen jelen volt a község elöljárósága Baranyay Nándor fõjegyzõvel, a társadalmi egyesületek, a levente ifjúság, az iskolák növendékei és nagyszámú közönség…”írja az Érd és Vidéke akkori száma az utolsó békeidõben lezajlott ünnepségrõl, 1939 júliusában. A mise után díszes menetben, melyet a levente zenekar vezetett, vonult a sokaság az emlékmûhöz. „…a hatalmas teret ellepte a több ezer fõnyi közönség…az ünnepély

Komplex képzõmûvészeti és angol nyelvoktatási program kisiskolásoknak (6-7-8 év) Délutáni foglalkozások (2 x 60 p.) keretében családias környezetben. Csütörtökönként, 14.30 vagy 15.00 órai kezdéssel (igények szerint) Szeretettel várunk minden olyan kisiskolást, aki szereti a meséket, verseket, énekeket, szeret rajzolni, kézügyeskedni, és szeretne játékosan megismerkedni az angol nyelvvel. A program keretét egy folyamatosan továbbszõtt mese adja, mely kapcsán verseket, énekeket tanulnak, magyarul és angolul. A történet, a vizuális foglalkozások és a nyelvi órák „hármasa” egymás mellett haladva, összekapcsolódva fejlõdik a foglalkozások során. Az elkészült gyermekmunkákon kívül egy dalokat és verseket tartalmazó, saját válogatású hangkazetta, és a gyerekek által készített képes szótár, is a program alkotórészei. Foglalkozásaink a gyermekek kreativitását és természetes érdeklõdését szem elõtt tartva, átfogó módon hat értelmi, érzelmi és szociális fejlõdésére. Ha felkeltettük érdeklõdését, bõvebb információ: 06-30-852-5922 (15 h. után) vagy 06-20-375-7130 (13 h.után)

Mustármag Magyar Rákellenes Liga Érdi Szervezete e-mail: [email protected] • honlap: www.erdirakliga.fw.hu telefon: 06-20-56-55-208 számlaszám: 12001008-00102329-00400001 postacím: 2030 Érd, Bölömbika u. 6. Ügyelet: 2030 Érd, Alsó u 8. szám, minden hétfõn 17-19 óráig Keressen minket, hogy segíthessünk!

a Magyar Hiszekegy közös éneklésével kezdõdõtt…”- folytatódik a tudósítás majd hetven évvel ezelõtt. Az ünnepség során verseket szavaltak, illetve beszédek hangzottak el, melyekben „…méltatták a világháborúban hõsi halált halt Hõsök érdemeit…” . A megemlékezés legmeghatóbb pillanata az volt, amikor „…Lukáts Antal adóügyi jegyzõ ez alkalomra írt: „Hadi árva” költeményét Kováts Samu tûzharcos adta elõ. Az érzésben és gondolatban nemes költeményt tetszéssel fogadta a hallgatóság…”. Végül következett a megemlékezés virágainak elhelyezése az emlékmûvön, majd a Himnusz eléneklése a levente zenekar közremûködésével. Ezek egy esztendõ eseményei voltak, de a korabeli újságok elmondása alapján hasonló volt az összes többi megemlékezés is. Ezerkilencszáznyolcvankilenc után egyre inkább ismét elõtérbe kerültek a Hõsök Napi ünnepségek országszerte. A parlament 2001-ben elfogadott, LXIII. törvényben rendelkezett a Magyar Hõsök Emlékünnepérõl, mellyel szép és méltó hagyományt elevenített fel. Városunkban a Városszépítõ és Honismereti Egyesület, az Érd Óváros Szent Mihály Alapítvány és a Német Kisebbségi Önkormányzat rendezi meg a megemlékezést hagyományosan évek óta. Az idén Harkai Gábor celebrálta az emlékmisét és Dr. Négyesi Lajos õrnagy, hadtörténész mondta az ünnepi beszédet a Hõsök terén terén tartott ünnepségen, melyen szépszámú érdeklõdõ emlékezett azokra a bátor és hõs katonákra, akik életüket adták szeretett hazájukért. Stencinger Norbert

Szeptembertõl egy adóval több... zolidaritási adót vezetne be a kormány. A vállalkozásoknak e jogcímen nyereségük után néhány százaléknyi közterhet kellene az államkasszába utalniuk. Az intézkedés a jelenleg 16 százalékos társasági adó megemelését jelentené. A hatályba-léptetéssel pedig nem várnának 2007ig, már év közben bevezetnék. A társasági adó egy százalékpontos növelése évi 30 milliárd forinttal rövidítené meg az üzleti szférát. Az idei hatálybalépés legkorábban szeptember 1-jétõl lehetséges.

S

ÉRDI SZÉKHELYÛ OSZTRÁK kereskedelmi cég munkatársat keres ASZISZTENS MUNKAKÖRBE. 06-20-9969-240

IV. évfolyam 11. szám • 2006. június 1.

9

ÉRDI LAP FIATAL AUTÓSZERELÕT VOLKSWAGEN MÁRKAKERESKEDÉS AZONNAL FELVESZ BPB KFT. 2092 BUDAKESZI, BUDAÖRSI U. 15. TEL.: 06-23/455-507

• Fali és lábon álló napellenzõk • Egyedi árnyékolók • Alu-, mûanyag és faredõnyök, alu- és mûanyag nyílászárók • Szúnyoghálók, harmonika ajtók, rolók • Szalagfüggöny készítése, javítása

Szakál László üzletág igazgató Telefon: 06-30 205-12-07

Zoma-Cont Bt. KÖNYVELÕIRODA Érd, Bajcsy-Zs. út 27. Tel.: 06-70-599-6131 Fax: 06-23-371-229 E-mail: [email protected]

Beszélj Velem Alapítvány óvodájában

Nyári tábor Helye: Beszélj Velem Alapítvány óvodája Jelentkezés, bõvebb felvilágosítás: 1225 Budapest, Bartók Béla út 4. Honlap: www..beszeljvelem.hu Tel.: 06-1-207-39-38 Tel.: dr. Kopp Miklósné 06-30-970-50-85 E-mail.: [email protected], [email protected]

Ideje: 2006. június 19-tól – augusztus 11-ig. Programok: • Fél-, illetve egynapos kirándulások saját buszunkkal • Uszoda látogatás • Lovaglás és tenisz • Kézmûves foglalkozások • Egyéni foglalkozások KIVÁLÓ SZAKEMBEREK IRÁNYÍTÁSÁVAL Szülõi értekezlet: 2006. június 12-én (hétfõ) 18 órakor

Tábor diszlexiás gyerekeknek Ideje: 2006. július 31-tõl- augusztus 11-ig (1 vagy két hetes turnusban) Programok: • Három lépcsõs fejlesztõ felkészítés • Csoportos és egyéni diszlexia prevenciós foglalkozások • Részképesség zavarokat megelõzõ Sindelar program • Gyógylovaglás • Szenzoros, Ayres torna • Kreativitást fejlesztõ délutáni foglalkozások • Grafomotoros fejlesztés • Tehetséggondozás Ha szeretné, hogy gyermeke sikeresen kezdje az iskolai évet, szeretettel várjuk táborunkba alsó tagozatos korig! Szeretettel várunk minden érdeklõdõt!

A HVB Bank Hungary Zrt. Direkt Értékesítési Igazgatósága megbízási szerzõdéses jogviszonnyal

ÉRTÉKESÍTÉSI KÉPVISELÕT (referenciaszám: 350.)

keres. Fõbb feladatai: • lakossági ügyfélkapcsolatok kialakítása, • új ügyfelek minõségi kiszolgálása, • termékértékesítés támogatása. Elvárásaink: • kiemelkedõ kommunikációs és meggyõzõ készség, • kapcsolatteremtõ képesség, önálló munkavégzés, motiváltság, • középfokú végzettség (diploma elõnyt jelent), alapvetõ pénzügyi ismeretek, • pénzügyi termékek és szolgáltatások értékesítésében szerzett minimum kétéves tapasztalat, • hiteltermékek (hitelkártya, személyi kölcsön, jelzáloghitel) közvetítésében felmutatott tapasztalat elõnyt jelent. Sikeres pályázat esetén egy most kiépülõ értékesítési csapat tagja lehet, ahol szakmai fejlõdésre és versenyképes jövedelemre számíthat. Amennyiben Ön a fenti követelményeknek megfelel, szakmai önéletrajzát – a referenciaszám feltüntetésével – juttassa el hozzánk, hogy a kölcsönös ismerkedést megkezdhessük. Címünk: HVB Bank Hungary Zrt. 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. vagy [email protected]

10

IV. évfolyam 11. szám • 2006. június 1.

ÉRDI LAP

É p íts e n e m é s z tõ jé re

T é r h a r m o n iz á ló H á z i S z e n n y v íz tis z tító e g y s é g e t! Ára csak 150.000 Ft!

Most sokkal kevesebbért is az Öné lehet! Rendelje meg június 15-ig, és mi 30%-ot elengedünk az árból. Használja ki a lehetõséget és takarékoskodjon a vízzel, élvezze egész nyáron az üde, zöld kertet! Most kedvezõ, kamatmentes részletfizetési lehetõséggel, mindössze 10% elõleggel (részletekért hívja munkatársunkat, vagy keresse fel szaküzletünket) Aki már tudja, mit jelent a THSZT.... "2004. május végén, tehát két évvel ezelõtt építettük be a Térharmonizáló Házi Szennyvíztisztító egységet - meséli Jónás Károly, a JONEX 2000 Könyvelõiroda tulajdonosa. Elõtte kb. másfél havonta telt meg az emésztõ, ki kellett szippantani, és ennek költsége igen megterhelte a pénztárcánkat. A THSZT beépítését követõen 250 m3 vizet használtunk fel, de eddig még nem volt szükség szippantásra, sõt a jelenlegi vizsgálatkor kiderült, hogy elenyészõen kevés sûrû anyag van az emésztõ alján, így egyelõre nem lehet megmondani, mikor lesz szükség az iszap elszállítására. Az eredmény magáért beszél! A THSZT így tényleges pénzbeli megtakarítást is eredményez - megtakarítható a szennyvízszippantás költsége, valamint a vízfelhasználás is csökkenthetõ, mert a díszfák öntözéséhez nem használtunk fel drága ivóvizet. Emellett a környezet teljesen szagmentes. A rendszer télen és nyáron is kifogástalanul mûködik, az egységtõl független második szivattyú segítségével az emésztõbõl a felesleges vizet automatikusan kiüríti az azóta hatalmasra nõtt tuják tövére. Elégedett vagyok a rendszerrel, bár eleinte magam sem hittem volna, hogy egy ilyen egyszerû eszköz ilyen hatékonyan megtisztítja a szennyvizet, sõt a régi használt emésztõt és környezetét is ilyen mértékben rendbe hozza" - fejezi be mondandóját Jónás úr. Önök is meggyõzõdhetnek arról, hogy mindez igaz! A JONEX 2000 Könyvelõiroda Érden a Balatoni út 103/B. alatt mûködik! A bemutató helyét tábla jelzi, ahol Ön kora reggeltõl késõ délutánig megtekintheti a mûködõ egységet!

G y ó g y ító L a p p ir a m is S tú d ió bioenergetikai szaküzlet

Nyitva hétfõtõl péntekig 10-18 óráig 2 0 3 0 É rd , B a la to n i ú t 1 0 3 /C . telefon: 06 (23) 545-050 (üzenetrögzítõvel)

w w w .la p p ir a m is .h u A Térharmonizáló Házi Szennyvíztisztító egység, és a víznemesítõ berendezés gyártója a

P IP E C O N C s õ k ö té s te c h n ik a 2049 Diósd, Kõbányai út 10, Tel/Fax: 06 (23) 381-681; e-mail: kereskedelem@ pipecon.hu

ÖKO PORTA , B IOCSEMEGE „C SAK

TISZTA F O R R Á S B Ó L ”

Ház Otthon Lakás Ingatlanközvetítõ Ker. Szolg. Kft. Érd, Riminyáki út 20. Tel: 06-23/362-464 (iroda) Csépán István: 06-30/971-8151 Deme Györgyné: 06-30/314-9864 Nyitva tartás: H-P: 9-18-ig Szo: 9-15-ig 02 Érden felújításra szoruló családi ház 8,5mil. 03 Érden lakótelepi 56nm 2 szobás lakás 10,3mil. 04 Érdi lakótelepi 45nm elsõ emeleti lakás 9,3mil. 071 Érden Diósdi úton 52nm társasház 20mil. 072 Postás telepen 2 és fél szobás családi ház 20,8mil. 076 Érden fiú nevû utcában családi ház 15,5mil. 077 Érd Mátyás Király utcában családi ház 20,5mil. 081 Érden fa nevû utcában családi ház 18mil. 083 Érden bor nevû utcában családi ház 19,5mil. 0159 Érden a 6-os úton családi ház 26,8mil. 0167 Tárnokon Ilona utcában családi ház 21,4mil. 168 Érd Bikszádi utcában családi ház

23,9mil. 176 Kakukk utcába 2 szintes családi ház 26,8mil. 258 Érden a Kutyavári utcában két szintes családi ház 40mil. 271 Érden Iglice utcában két generációs családi ház hozzá üzlettel 70mil. 277 Etyeken 2 szintes családi ház 33mil. 282 Érd Platánfa utcában családi ház 50,5mil. 288 Érd Ébenfa utcában 200nm családi ház 100mil. 290 Érden az Iparos úton családi ház 68,5mil. 299 Érden az Eztergályos utcában 3 család részére családi ház 54mil. Telkek: Érden a Visegrádi utcában telkek eladók. 08 Tetõfedõ út 11,5mil.. 10 Fûzfa utcában Érden 900nm-es telek 10,5mil.

011 Érd Fûzfa utcában 700nm telek 9,9mil. 014 Érden a Zilai utcában 884nm telek 4,7mil. 015 Érden a Fügefa utcában 215 négyszögöl telek 8,5mil. 016 Érden a Csúcs utcában 410négyszögöl telek 5,5mil. 018 Érden a Postástelepen romos házzal 150 négyszögöl telek 12,5mil. 019 Érden fiú nevû utcában 222 négyszögöl telek 12mil. 039 Érden a Zólyomi utcában 244 négyszögöl telek víz villany a telken 5,9mil. 040 Érd Vereczkei utcában 2 telek egymás mellett ami összesen 800négyszögöl db 14mil…. Ipari területek Érden, Diósdon és Tárnokon kaphatók. Zártkerti ingatlanok és szántóföldek kaphatók.

Válassza Ön is az egészséget. Biotáplálékot az egész családnak! Jöjjön el hozzánk MOST! Nálunk minden szükséges terméket megvásárolhat. Újdonság: M a g y a r f é l k é s z é s k o n y h a k é s z h a l é t e l e k Kínálatunkból: Jogsegélyszolgálat Friss zöldség-gyümölcs, tojAásFidesz , juh-, Érdi kecsSzervezete ke- és tehéntej-termékek lica, bahét romszerdáján fi, hal, st17 b.)és, cukor, édesség, tejföl, friss húsok, (mangaminden stb. felvágott, ital, lekvár, liszt19 , oóra laj,között pékáringyenes u, tészta,jogi tanácsadást tart. Sütemény, torta rendelhetõ! (Cukor, glutén, laktóz és tojásmentesen is) Helyszín: Érd, Alsó u. 3.

Polgárok Háza, földszint

VÁDr.RSzabó JUFidesz-iroda, K ÖNT ! Ferenc ügyvéd. 0 Nyitva vagyunk: Hétfõtõl péntekigTel.: 90006- 30 18 0352-1275 Szombaton 900 - 14 00 Címünk: 2030 Érd, András u. 20. Four Cent Üzletház (A Diósdi úton, a SPAR és a sorompó között). Telefon: 06/23 520-844, E-mail címünk: [email protected]

SZÁZHALOMBATTA CENTRUMÁBAN újonnan nyíló üzletházban még 20 m -es (2db), 25 m2-es (2db), 40 m2-es, 50 m2-es és 60 m2-es üzlethelyiségek kiadók, 1 db 25 m2-es eladó. (0620)-4747448, (0620)9266757 2