Ingyenes KöZéLeTI hAVILAp
XXI. évfolyam 1-2. szám
2012 jAnuár-feBruár
ITT VALAMI BŰZLIK!
Fo tó: Csil la Fo tó
Ma rad hat-e turán ve szé lyes hul la dék le ra kó?
3 Beszámoló a közmeghallgatásról
7 Gyászol a közélet
5 a zajterhelés
10 a megújult főtéren
segítség a fogyatékosokat
6 nevelő családoknak
Mindenki karácsonya Mikrofonvégén
13 a turai kastély kft.
De cem ber utol só nap ja i ban sok ko ló lát vány ra éb red tek a Szent Ist ván út vé gén la kók. Az évek óta ki hasz ná lat lan, 53. szám alatt ta lál ha tó te lep hely re új bér lő köl tö zött. S hogy mi ért nem jó szó val és sü te ménnyel fo gad ták őket a szom szé dok, an nak a te lep ke rí té sén ki he lye zett in for má ci ós táb lák ad ták az ap ro pót. A táb lák ugyan is ar ról tá jé koz tat ták az ar ra já ró kat, hogy a csen des, nyu godt, kertvárosias jel le gű Vas útúj te lep kel lős kö ze pén ja nu ár 9én hul la dék fel vá sár ló te lep kez di meg mű kö dé sét. Ho gyan tör tén he tett ez meg??? A te lep bér lő je a ME-FERRO Kft. Vi szony lag új a cég, 2011 áp ri lis ele ji be jegy zés sel. Nem ve szé lyes hul la dék gyűj té se, ke ze lé se, ár tal mat la ní tá sa a fő pro fil juk. (Rész le tek a 6-7. ol da lon)
Bemutatjuk a felnőtt
16 néptánccsoport vezetőjét 18 2011-es sajtószemle kiértékelt elégedettségi
25 kérdőívek
2012/1-2
turai hírlap 2
önkormányzati hírek
Tájékoztató a Képviselő-testület üléséről 2011. no vem ber 15-én 16 óra kor so ron kí vü li ülést tar tott a kép vi se lő-tes tü let. Egyet len na pi ren di pont Tura Vá ros He lyi Épí té si Sza bály za tá val, Sza bá lyo zá si és Te le pü lés szer ke ze ti Ter vé vel kap cso la tos dön té sek meg ho za ta la volt. A na pi rend elő adó ja, Szendrei Fe renc pol gár mes ter el mond ta, hogy a ter ve zet fe lül vizs gá la ta so rán ki fo gá so kat kap tak a me gyei fő épí tész től. E ren de let el fo ga dá sá nak tar ta lék ide je nin csen, mert ha a pa ra di cso mos be ru há zás emi att ké sik, ott el ma ra dó ha szon ke let ke zik, ami ért va la ki nek fe le lős sé get kell vál lal ni. Épp ezért Hajnóczi Pé ter fő épí tész től gyógy írt kért ar ra, ho gyan le het ne ezt leg gör dü lé ke nyeb ben mó do sí ta ni mi nél ha ma rabb. A pol gár mes ter meg nyug vá sát fe jez te ki az zal kap cso lat ban, hogy leg alább a ré gi ren de zé si terv nek kö szön he tő en az út ki sa já tí tást meg tud ták in dí ta ni, mert el ke rü lő út nél kül nem len ne me leg víz föl tá rás. A ki fo gá sok is mer te té sé re a pol gár mes ter Wittek Krisz ti na fe le lős ter ve zőt kér te fel az Épí tész Bt. kép vi se le té ben. Is mer tet te, hogy az ál la mi és a me gyei fő épí tész a tör vé nyes sé get fel ügye lik és az Or szá gos- ill. a Me gyei Te rü let ren de zé si Terv vel va ló össz han got né zik. A szak igaz ga tá si szer vek (pl. kör nye zet vé de lem, bá nyá szat, stb.) a sa ját ága za ti szem pont ja i kat kép vi se lik. Ezen kí vül ko moly vé le mé nye ző az Épí tés ha tó ság, s vé gül a he lyi ci vil szer ve ze tek, a la kos ság ill. a gaz da sá gi szer ve ze tek. A Szép Turáért Egye sü let től és a Vi gyá zó Kör től ér kez tek is ész re vé te lek. Eze ken felül meg te he tik ész re vé te le i ket a köz mű szol gál ta tók és a szom szé dos te le pü lé sek ön kor mány za tai is. A do ku men tum ban így a HÉSZ vál to zott a leg töb bet. Dolányi Róbertné jegy ző ja va sol ta, hogy a ter ve zői is mer te té sen ke resz tül a tes tü let a nem jog sza bá lyon ala pu ló ész re vé te le ket tár gyal ja, kü lön-kü lön dönt ve az ész re vé te lek kel kap cso la tos egyet ér tés ről. W.K. ter ve ző től el hang zott, hogy a Nem ze ti Park Igaz ga tó sá ga ké ré sé re pon to sí tot ták az öko ló gi ai há ló zat le ha tá ro lá sát, így az ide ter ve zett er dőt ki húz ták, a bá nya te rü le tét pe dig – mi vel az öko ló gi ai fo lyo só mag te rü le te - át so rol ták az egész ség ügyi-rek re á ci ós be so ro lás ból be épí tés re szánt kü lön le ges te rü let té. Ez zel együtt még ala csony be épí té si in ten zi tás mel lett sem tart ja az Igaz ga tó ság ked ve ző nek a be épí tést, ha nem me ző gaz da sá gi te rü let ként hagy ná. A tes tü let 1 tar tóz ko dás sal a ter ve zői ja vas lat sze rint a Tura I. bá nyá tól dél re fek vő te rü le tet kü lön le ges be épí tés re szánt te rü let té so rol ta. Az er dé szek ké ré sé re pon to sí tot ták a ha las tó kon túr ját, mert a Galga pa tak két töl té se kö zött vi szony lag mes ter sé ges kö rül mé nyek kö zött fo lyik a víz, és a mel let te lé vő te rü le te ken elég ala cso nyan van a ta laj víz, ami kü lö nö sen a fás szá rú nö vény ze ten lát szik. Jó len ne egy olyan terv ki dol go zá sa, ami ezt a prob lé mát ke ze li, mint egy ár té ri gaz dál ko dás ként. A kör nye zet vé del mi ha tó ság zaj vé de lem szem pont já ból ve tet te fel, hogy a ter ve zett el ke rü lő út a la kó te rü le tek mel lett is ha lad ill. a Zsámboki úton ter ve zett kis gaz da sá gi te rü let köz vet le nül csat la ko zik a la kó te rü let hez. Az Örök ség vé del mi Hi va tal kér te az új ré gé sze ti le lő he lyek fel tün te té sét. Az épí tész ha tó sá gok kér ték, hogy mi vel Tura te le pü lés egy jó ré sze táj kép vé del mi te rü let be esik, rész le te sebb sza bá lyo zás ke rül jön elő írás ra a HÉSZ-ben. A pol gár mes ter je lez te a Turai Kas tély Kft. ké ré sét is, azo no sul va az zal, hogy nem len ne bölcs do log a kas tély kert be épít he tő sé gét 5 %-ról 2 %-ra le szo rí ta ni és ki zá ró lag csak park ápo lás hoz kap cso ló dó lé te sít mé nyek lé te sí té sé re kor lá toz ni. Ter mé sze te sen az ben ne van a Ren de zé si Terv ben, hogy a park hoz csak ker té sze ti terv alap ján és ku ta tá sok után sza bad hoz zá nyúl ni. W.K. a vi ta köz ben tá jé koz ta tá sul el mond ta, hogy na gyon sok szor elő ke rül a bi o ló gi ai ak ti vi tás fo gal ma, ami annyit tesz, hogy a kü lön bö ző te rü let-fel hasz ná lá si egy sé gek nek meg van a meg ha tá ro zott ér té ke. Nyil ván a vé dett er dő ér a leg töb bet és az ipar te rü let a leg ke ve seb bet. A dön tés ho za tal nál az zal kell egyen sú lyoz ni, hogy ez az ér ték minuszba nem me het, mert ak kor nem jó vá hagy ha tó. Rosszabb ter mé sze ti ál la po tot nem le het lét re hoz ni, mint a leg utób bi en ge dé lyes ter ven sze rep lő. Ha plusz la kó te rü le tet, gaz da sá gi te rü le tet je löl ki a te le pü lés, an nak el len sú lyo zá sá ra zöl det kell te rem te ni, ab ból pe dig a leg jobb ha tás fo kú az er dő. Egy faj ta er dő mennyi sé get el kell he lyez ni azért is, hogy a Me gyei Te rü let ren de zé si Terv nek meg fe lel je nek Az elő ző, el kép ze lé se i ben meg nem va ló sult Te le pü lés ren de zé si Terv ből lát ha tó, hogy akár er dő te le pí tés re, akár gaz da sá gi be épí tés re vo nat ko zó ter vek van nak, azok in kább csak le he tő sé gek. A foly ta tás ban is mer tet te táj ter ve ző kol lé gá ja azon ja vas la tát, mi sze rint a Kos suth La jos ut cai hosszú tel ke ken ut ca fel tá rás sal össze le het ne köt ni a je len le gi vá ros köz pon tot a kas tély kert jé vel, egy faj ta zöld fo lyo só val. Annyi hely nincs, hogy új la kó tel ke ket ala kít sa nak ki, de ez nem is il lesz ked ne a te le pü lés szer ke zet be. A jegy ző fel hív ta a fi gyel met, hogy ilyen új ele mek ter ve zet be va ló be épí té sé nél az a cél, hogy a ma gán tu laj don sé rel me az ön kor mány zat szű kös anya gi kö rül mé nye i re ne áll jon elő. Ha a HÉSZ-ben meg vál toz ta tás ra ke rül a ma gán tu laj don ok ko ráb bi öve ze ti be so ro lá sa, hasz nál ha tó sá ga, az érin tett azon nal és fel tét len kár ta la ní tás ra jo go sult az in do ko lat lan meg vál toz ta tá sá val. B. Nagy Hel ga fő épí tész ré szé re a ter ve zés meg kez dé se előtt át adás ra ke rült konk ré tan azon ele mek el tün te té se a Sza bá lyo zá si Terv ből, ami vel kap cso la to san már írás ban be nyúj tott kár ta la ní tá si igény volt. W.K. je lez te, hogy ő ezek ről té te le sen, hely raj zi szám sze rint nem tu dott, s el mond ta, hogy a szak ma is na gyot vál to zott a rend szer vál tás óta. Előt te zö mé ben ál la mi- és tsz-te rü le tek vol tak, így bát ran le he tett par ko kat ala kí ta ni, er dő sí te ni kár ta la ní tás nél kül. Most vi szont az zal kell szem be sül ni, hogy ha egy köz park jó öt let nek is tű nik a vá ros szá má ra, ko moly kár té rí té se ket kér nek ér te. Sá ra Ta más, a Településfejl. és Kör nye zet vé del mi Biz. el nö ke hoz zá szó lá sá ban je lez te, hogy meg fon to lan dó az Em se pa tak tól az egész Nyár fa ut cát víz zá ró mó don, zárt szel vé nyű csa pa dék víz-el ve ze tés sel meg ol da ni – ahogy a ter ve zet ben sze re pel –, mert az az ön kor mány zat ra igen je len tős költ sé get ró na. W.K. vá la szá ban el mond ta, hogy ez az ut ca be le esik a hid ro ge o ló gi ai te rü let be, ami az al jegy ző és a jegy ző ész -
re vé te le sze rint azért nem pon tos, mert a KDVM-rendelet alap ján a víz bá zis-vé de lem Tura egész te rü le té re vo nat ko zik, majd egy KEOP-os pá lyá zat kap csán fog meg va ló sul ni csak a víz bá zis di ag nosz ti ka, amely le ha tá rol ja a hid ro ge o ló gi ai vé dő te rü le tet. A tes tü let egy han gú lag tu do má sul vet te, hogy a vé le mé nye ző ál lam igaz ga tá si szer vek jog sza bá lyon ala pu ló ész re vé te le it a ter ve ző át ve zet te, ill. meg ha tá ro zott ha tár idő ig át fog ja ve zet ni. Egy han gú lag dön tött to váb bá a tes tü let ar ról, hogy az át eresz szé les sé ge tel ken ként 5 m szé les le gyen. A tes tü let a kas tély park leg na gyobb be épí té si szá za lé kát 1 el len sza va zat tal 5 %-ban ha tá roz ta meg, a tu laj do nos ké ré sé re. Egy han gú lag el fo gad ta, hogy a kas tély és park ja te rü le tén min den ne mű épí té si te vé keny ség ese tén, a mű em lé ki- és ter mé szet vé del mi kö ve tel mé nyek tisz tá zá sa vé gett, el vi en ge dé lye zé si terv do ku men tá ci ót szük sé ges be nyúj ta ni az ön kor mány zat hoz az en ge dé lye zé si terv el ké szí té se előtt. Egy han gú lag el fo gad ta, hogy a la kó tel kek ol dal ker ti és hát só ke rí té sé nek leg na gyobb ma gas sá ga 2,50 m le het, to váb bá, hogy a sza ba don ál ló be épí té si mó dú kert vá ro si és fa lu si as la kó te rü le te ken nem kor lá toz za a tö mör ke rí tést. A be épí tés re nem szánt te rü le tek ese té ben a ke rí tés ki ala kí tá sa az aláb bi ak sze rint tör tén het: leg na gyobb ma gas sá ga 2,50 m le het, anya ga fo nott rács, vad vé dő há ló, élő sö vény. Min den 50 m2-t meg ha la dó épü let épí té se ese tén kö te le ző ta laj me cha ni kai szak vé le mény be csa to lá sa az épí té si en ge dély ké re lem hez. Az ol dal kert mi ni má lis szé les sé ge az öve zet ben meg en ge dett ma xi má lis épít mény ma gas ság le het. Az el he lyez he tő mel lék épít mé nyek so rá ba be ke rül a lá ba kon ál ló te tő, ami gép jár mű be ál ló ként funk ci o nál. Az épít mé nyek fe dé si le he tő sé gei ki egé szí tés re ke rül tek a meg fe le lő ta nú sít vánnyal ren del ke ző nád- és zsúp fe dés sel. La kó öve zet ben egy tel ken 2 la kás 2 épü let ben is el he lyez he tő, ha a te lek te rü let na gyobb a ki ala kí tan dó mi ni má lis te lek mé ret két sze re sé nél. Az épü le tek az ut ca vo nal tól me rő le ge sen mért 60 m-en be lül he lyez he tők el. Az épí té si en ge dély ké re lem hez ez után fo tó do ku men tá ci ót is kell be nyúj ta ni az ut ca kép ről, te lek vi szo nyok ról. A leg na gyobb épít mény ma gas ság 7,5 m le het. A hom lok za ti fe lü let csak ter mé sze tes anyag, kő, tég la, fa és va ko lat le het. Az en ge dé lye zé si terv hez hom lok za ti szí ne zé si terv is ké szí ten dő. Az épü le tek magastetővel vagy mi ni mum 20 fok te tő vel ké szül het nek. A te tő fe dő anyag nem le het fé nyes, tük rö ző fe lü le tű. A tes tü let egy han gú lag dön tött ar ról, hogy a HÉSZ és SZT vég le ges ren de letter ve ze tét W.K. fe le lős ter ve ző 2011. no vem ber 16-ig küld je meg Tura Vá ros Jegy ző jé nek. A pol gár mes ter na pi ren den kí vül tá jé koz tat ta a je len lé vő ket, hogy Bozsó Zol tán dan dár tá bor nok-fő ka pi tány úr nak, Si mon Ta más me gyei fő ka pi tány nak, Tóth Gá bor or szág gyű lé si kép vi se lő nek, s raj ta ke resz tül Kont rát Kár oly ál lam tit kár nak le ve let írt, hogy 14 fős rend őr őr söt sze ret né nek Turára a 178 fő plusz lét szá mú Pest me gyei ke ret ből meg emel ve a Gö döl lői Rend őr ka pi tány ság lét szá mát. To váb bá el mond ta, hogy egy hi va tá sos tűz ol tó rajt kap nak Turára a gö döl lői egy ség ből, amely együtt mű kö dik majd a he lyi Ön kén tes Tűz ol tó Egye sü let. A nap 24 órá já ban egy Mer ce des komp lett szer ko csi, komp lett le gény ség gel ren del ke zés re áll majd. Meg kö szön ve a kép vi se lők ak tív rész vé tel ét, az ülést 20.30 óra kor be zár ta.
2011. no vem ber 30-án 16 óra kor mun ka terv sze rin ti ülést tar tott a tes tü let. I. Egy han gú lag el fo ga dás ra ke rült a le járt ha tár ide jű ön kor mány za ti ha tá ro za tok vég re haj tá sá ról szó ló je len tés. II. A he lyi épí té sze ti ér té kek vé del mé ről szó ló ren de le tet el fo ga dá sá ra vo nat ko zó ja vas la tot tár gyal ta a tes tü let. Sá ra Ta más, a Településfejl. és Kör nye zet vé del mi Biz. el nö ke is mer tet te, hogy a Bi zott ság sze ret né a ren de let-ter ve ze tet bi zo nyos pa ra gra fu sok kal ki egé szí te ni. Pl. A vé den dő épü let nél plusz nyí lás zá rót, ill. mű anyag nyí lás zá rót ne le hes sen a hom lok zat ra épí te ni, a nyí lás zá ró osz tá sa meg egyez zen az ere de ti osz tá sá val. Ne le hes sen klí ma be ren de zé se ket az ut ca front ra ten ni. To váb bá felül kel le ne vizs gál ni, hogy a vé dett nek nyil vá ní tott épü let nél me lyek a vé den dő pont jai: a tel jes épü let vagy csak az ut cai hom lok zat, stb. Lé nye ges elem még, hogy ha a tu laj do nost kö te le zi az ön kor mány zat az épü let kor hű fenn tar tá sá ra, kar ban tar tá sá ról va ló gon dos ko dás ra, tud-e mel lé tá mo ga tá si for rást ren del ni. Dolányi Róbertné jegy ző je lez te, hogy a HÉSZ-ben fel so rolt vé den dő épít mé nyek lis tá ja mel lé szük sé ges lesz egy kü lön ren de let, ami meg ha tá roz za, mi lyen tar ta lom mal töl tő dik ki a he lyi vé dett ség, mi lyen jo gok és kö te les sé gek lesz nek mel lé ren del ve. Pá lin kás Il di kó, a Szo ci á lis és Eü. Biz. el nö ke ja va solt va la mi fé le ru gal mas meg ol dást, két lép csős rend szer ki ala kí tá sát, mely tar tal maz na egy na gyon szűk és szi go rú kört és egy aján lott kört, ami ben part ner sé get kér nek. Kálna Ti bor, a KOS Biz. el nö ke eh hez csat la koz va meg erő sí tet te, hogy tény leg a ru gal mas ság fe lé kell len dí te ni az ügyet. Ko ráb bi tes tü let dön té sé nél is a két lép csős meg ol dás lett be ter vez ve, csak saj nos az egyik lép cső fok – mely ben kü lön fé le tá mo ga tá so kat, ked vez mé nye ket akar tak hoz zá ren del ni a tu laj do no sok szá má ra – for rás hi ány mi att el ma radt. Müller Gab ri el la, a Mű sza ki és Épí tés ha tó sá gi Iro da ve ze tő je hoz zá szó lá sá ban el mond ta, hogy vé le mé nye sze rint egy ne ve lé si fo lya ma ton kel le ne át ej te ni az épít te tő ket. A jegy ző fel vá zol ta hogy vagy ké pez, ha tud, az ön kor mány zat egy pénz ügyi ala pot, ami be pá lyá za ti úton sze rez ve vagy más for rás ból pénzt tesz be, s így ma rad az ere de ti vé den dő épü let lis ta. Vagy, ha nincs pén ze az ön kor mány zat nak, a lis ta ak kor is ma rad hat, csak az in gat lan tu laj do nos sa ját költ sé gé re mű kö dik a do log. Ha az cél, hogy ne ter hel je az ön kor mány zat a la kos sá gát, és az ön kor mány zat sem tud for rást ad ni, ak kor az érin tett kör csök ken té sé vel, a lis ta szű kí té sé vel tud ke ve sebb kö te le zett sé get ki ró ni.
önkormányzati hírek A na pi rend kap csán dön tés nem szü le tett, ha nem Sá ra T. az zal zár ta hoz zá szó lá sát, hogy hely szí ni be já rás sal meg te kin tik az összes épü le tet a Bi zott ság gal és szor gal maz ni fog ják azt is, hogy ha a ha gyo má nyos épít ke zés nek meg fe le lő en va la ki új há zat épít, és haj lan dó a vé de lem ben meg ha tá ro zott épí té sze ti ele me ket al kal maz ni, ak kor en nek tá mo ga tá sá ra is hoz zon lét re ala pot az ön kor mány zat. III. A tes tü let egy han gú lag el fo gad ta Tura Vá ros Ön kor mány za tá nak 2011. I-III. ne gyed évi költ ség ve té se vég re haj tá sá ról szó ló ha tá ro za tot (169/2011.(XI.30.), mely ben a 2011. I-III. ne gyed évi ki adá sok fő össze gét 1.101.946e Ft-ban, a be vé te lek fő össze gét 1.089.692e Ft-ban hagy ta jó vá. A pol gár mes ter a na pi rend is mer te té sé re Dr. Schmidt Gé za könyv vizs gá lót kér te fel, aki alap ve tő en po zi tív meg ál la pí tást vont le. An nak el le né re, hogy fo lya ma to san igény be kel lett ven ni mun ka bér hi telt, fo lyó szám la hi telt, a gaz dál ko dás sta bil volt. A be vé te lek több sé gé ben, sőt idő ará nyost meg ha la dó an re a li zá lód tak, vár ha tó an év vé gé re több let be vé tel is ke let ke zik. Az adó be haj tá si mun ka to vább ja vult. A ki adá sok nem érik el a 75 %-os idő ará nyost. Ta ka ré kos gaz dál ko dás va ló sult meg a Pol gár mes te ri Hi va tal és az in téz mé nyek vo nat ko zá sá ban egy aránt. Év vé gé vel a fej lesz té sek nél is egy ked ve ző kép vár ha tó. Ugyan ezen na pi ren den be lül ke rült sor Tura Vá ros Ön kor mány za ta 2012-es költ ség ve té si kon cep ci ó já nak egy han gú el fo ga dá sá ra. Schmidt úr el mond ta, hogy ne héz hely zet ben van nak az ön kor mány zat ok, ami kor kon cep ci ót kell ké szí te ni, mert a költ ség ve tést de cem ber vé gé ig hagy ja jó vá az or szág gyű lés. Most már hat vá nyo zot tab ban je lent ke zik a bi zony ta lan ság, hi szen olyan alap tör vé nyek, mint az Ön kor mány za ti Tör vény, a Köz ne ve lé si Tör vény, az Ál lam ház tar tá si Tör vény tör vény ja vas lat for má já ban a par la ment előtt van nak mó do sí tó ja vas la tok kal, s mind ez nyil ván be fo lyá sol ja a 2012. évi költ ség ve tés ter ve zé sét. A kon cep ci ó nak tu laj don kép pen az a ren del te té se, hogy irányt mu tas son, szem pon to kat ad jon. En nek az el vá rás nak Tura Vá ros kon cep ci ó ja tö ké le te sen meg fe lel. Kor sós At ti la eü. ta nács nok mó do sí tó ja vas la ta volt, hogy a költ ség ve tés ben kü lön előírányzatban sze re pel jen a Pol gár őr ség, a Tura Vá ro si Sport klub és az Ön kén tes Tűz ol tó Egye sü let tá mo ga tá sa, mely el kép ze lés hez a pol gár mes ter is egyet ér tő en csat la ko zott, ki egé szít ve, hogy en nek tech ni kai meg ol dá sát kö rül kell jár ni. Dolányi Róbertné jegy ző fel hív ta a tes tü let fi gyel mét, hogy a tá mo ga tá sok ilyen mó don tör té nő sza bá lyo zá sá nak az a fel té te le, hogy a tá mo ga tást oda íté lő tes tü let egyet len tag ja se le gyen össze fér he tet len a tá mo ga tot tal. A tes tü let a kon cep ció el fo ga dá sá val fel kér te a jegy zőt az ön kor mány zat 2012. évi költ ség ve té si ren de let-ter ve ze té nek el ké szí té sé re. IV. Tura Vá ros He lyi Épí té si Sza bály za tá ról és Sza bá lyo zá si Ter vé ről szó ló 16/2006. (VII.26.) sz. ren de let mó do sí tá sá ra vo nat ko zó ja vas la tot a Településfejl. és Körny.védelmi Biz. vé le mé nyez te és egy han gú lag nem tá mo gat ta, így le ke rült na pi rend ről. V. A tes tü let a KMOP-3.3.1-B-10-0023 „Bel te rü le ti csa pa dék víz-el ve ze tés Turán” c. ered mé nyes eu-s pro jekt ki vi te le zé sé re irá nyu ló köz be szer zé si szak ér tői te vé keny ség el vég zé sé re, köz be szer zé si el já rás bo nyo lí tá sá ra be ér ke zett ár aján lat te vők kö zül egy han gú lag a NOX Zrt.-t bíz ta meg az aján la ta sze rin ti 600.000,- Ft + ÁFA aján la ti áron. Aján la tot nyúj tott be még a DUOVIRI Ta nács adó, Ok ta tó és Szolg. Kft. 675.000,- Ft + ÁFA, va la mint az ADAM LEE MIL LER Kft. 825.000,- Ft + ÁFA összeg ben. A tes tü let az egy sze rű meg hí vá sos el já rás le foly ta tá sá ról dön tött a vál lal ko zó ki vá lasz tá sá ra. A pol gár mes ter ja vas la tá ra a mű sza ki el len őr ki vá lasz tá sá ról nem dön töt tek, mert Turán is van olyan ko moly vál lal ko zó, aki ezt a fel ada tot tud ná vin ni. Min den képp a turait kí ván nák pre fe rál ni. Na gyon he lye sen a Kor mány a kis- és kö zép vál lal ko zá sok cél zott tá mo ga tá sát vet te fel ada tul 2012-től, meg fog ja emel ni azt az ér ték ha tárt, ahol az egy sze rű sí tett köz be szer zé si el já rást tud juk al kal maz ni – mond ta a pol gár mes ter. Tör vé nyes mó don, amennyi pénz csak tud, hadd ma rad jon turai vál lal ko zók nál. VI. A Turawell Kft. be ru há zó ké rel mé re a bér le ti szer ző dés és a cse rét meg ala po zó meg ál la po dás mó do sí tá sá ra tett ja vas la tot Szendrei Fe renc pol gár mes ter, aki el mond ta, hogy az egyik kér vényt akár Tura Vá ros Ön kor mány za ta is ír hat ta vol na, hi szen mind ad dig vár ni kell az is ko lá ban el kép zelt cse re kút meg fú rá sá val, amíg nem tud ni, mi lesz az is ko lá val. Ha olyan hely zet be ke rül az ön kor mány zat, hogy vi szi az ál lam min dent, ak kor a leg na gyobb jó szán dék kal sem tud ják be vál lal ni, hogy az is ko la az ön kor mány zat kö te lé kén be lül ma rad jon. Eb ben az eset ben egy ide fúrt kút, holt tő ké vé vá lik. Ak kor vi szont új hasz no sí tá si mó dot kell ta lál ni a kút nak, és ah hoz meg fe le lő te rü le tet vá lasz ta ni. Kb. 70-80millió Ft egy ilyen kút fú rá si költ sé ge. Fél év ha la dé kot kér a be ru há zó. A pol gár mes ter ja vas la ta az volt, hogy a Ren de zé si Terv mó do sí tá sát kö ve tő el ső hó nap 1-től fi zes sék a bér le ti dí jat, mert saj nos az ön kor mány zat sem ké szült el ha tár idő re a Ren de zé si Terv vel. Sá ra Ta más, a Településfejl. és Körny.védelmi Biz. el nö ke más meg vi lá gí tás ban lát ta az ügyet, egy ko moly be fek te tő től el vár ná, hogy ne „va ca kol jon” ilyen jel le gű ké re lem mel, s mel let te még van egy meg kö tött tá mo ga tá si szer ző dé se a sport kör rel 2,5 mil lió Ft-ról, me lyet a mai na pig nem tel je sí tett. Baranyi Mik lós kép vi se lő er re re a gál va el mond ta, hogy a Turától várt do ku men tá ció ren de zet len hely ze té ben nem meg le pő a vál lal ko zó ké ré se. 7 igen, 1 el len sza va zat tal és 1 tar tóz ko dás sal az in gat la nok nak, a ter mál kút és vé dő te rü le té nek hasz no sí tá sa cél já ból tör té nő bér be adás dá tu mát mó do sí tot ta a tes tü let a pol gár mes te ri ja vas lat nak meg fe le lő en, s fel ha tal maz ta a pol gár mes tert a Turawell Kft.-vel 2011. áp ri lis 18-án lét re jött bér le ti szer ző dés mó do sí tá sá nak és a cse rét meg ala po zó meg ál la po dás mó do sí tá sá nak alá írá sá ra. VII. A Turawell Kft. ál tal be nyúj tott tu laj do no si hoz zá já ru lá si ké re lem ügyé ben dön tött a tes tü let a 4627, a 4629 és a 4756 hrsz-ú in gat la no kon a pa ra di csom ker té szet ener gia el lá tás hoz szük sé ges víz gép ház és elekt ro mos áram ter me lő be ren de zés lé te sí té sé nek vo nat ko zá sá ban. A pol gár mes ter a 25 éves bér le ti szer ző dés nél egy az ön kor mány zat szá má ra ked ve zőbb for mát ja va solt. Mi vel az ön kor mány zat te rü le tén van a be ru há zó kút ja, így igen nagy sú lyú dön tés ről van szó. Ki zá ró lag a ne ve zett te -
rü le ten tör té nő épít ke zés hez va ló hoz zá já ru lást ja va sol ta. Ahogy Müller Gab ri el la, a Mű sza ki- és Épí tés ha tó sá gi Iro da ve ze tő je el mond ta, a be ru há zó csak az épít te tő lesz, te hát gya kor la ti lag min den jog és kö te le zett ség, ami ez zel jár, az övé. Az ön kor mány za ti in gat lant még meg ter hel ni sem tud ja egye dül. Sá ra Ta más, a Településfejl. és Mű sza ki Biz. el nö ke fel ve tet te, hogy elő for dul hat, hogy a be ru há zó a kör nye ző ma gán tu laj do no kat meg vá sá rol ja, s ez ál tal már nem tart igényt az ön kor mány za ti 6 ha hasz ná la tá ra, hi szen a kút egyéb ként is sa ját te rü le tén van, s a meg vá sá rolt te rü le te ken épí ti fel az üveg há zat vagy ép pen el tér ere de ti cél ki tű zé sé től és pl. egy la kó par kot épít. A mű sza ki iro da ve ze tő vá la szá ban is mer tet te, hogy az ön kor mány za ti te rü le ten kí vü li ma gán te rü le tek me ző gaz da sá gi be so ro lást kap nak 5%-os be épít he tő ség gel, így üveg ház ill. je len tő seb mé re tű lé te sít mény azok ra nem épít he tő. Jól le het a be ru há zó a ké rel mé ben az át ru há zás hoz va ló hoz zá já ru lást kér te és vá sár lá si szán dék ról írt, a pol gár mes ter el ve tet te a bér le mény, a cse re ill. az el adás le he tő sé gét, a tes tü let egy han gú ha tá ro zat ban ki zá ró lag a lé te sít mény meg épí té sé hez szük sé ges tu laj do no si hoz zá já ru lást ad ta meg. A polgéármester meg kö szön te azt a faj ta lo ja li tást, hogy a kép vi se lők szem előtt tart ják az ön kor mány zat va gyo nát. VIII. A tes tü let egy han gú lag meg emel te 3.800e Ft-tal (össze sen 13.871.000 Ft-ra) a 2011. évi mű kö dé si hi tel ke re tet a sport kör to váb bi biz ton sá gos mű köd te té se ér de ké ben. A pol gár mes ter tá jé koz tat ta a kép vi se lő ket, hogy kö szö net il le ti a Galgamenti Szö vet ke ze tet, amely tár sa sá gi adó já ból 3.000.000 Ft-ot utal át a sport kör nek, s to váb bi 200.000 Ft kü lön tá mo ga tást is nyúj tott. Emel lett a Turai Kas tély Kft. is 400.000 Ft tá mo ga tást utal át ne kik, s ezek ál tal a fi ze tés kép te len ség el há rul. IX. A JOMA-FAKER Kft. bér le ti ké rel me idő köz ben tárgy ta lan ná vált. X. A gré mi um egy han gú lag tá mo gat ta Turai Tűz ol tó Őrs lét re ho zá sát, mely a Turai Ön kén tes Tűz ol tó Egye sü let tel kö zö sen fog ja a fel ada tot vég re haj ta ni. A Pest Me gyei Ka taszt ró fa vé del mi Igaz ga tó ság Tűz ol tó sá gi Fel ügye lő sé ge ré szé re a lé te sí ten dő Turai Tűz ol tó Őrs té rí tés men tes hasz ná la tá ra át ad ja és üze mel te ti az aláb bi épü let részt: 2194 Tura, Pus kin tér 26. szám alat ti épü let ben lé vő 3 szo ba, elő tér, für dő és WC. Az át adott épü let rész hasz ná la ta nem ve szé lyez tet he ti a KMOP-4.5.2/20080006 „Szo ci á lis alap szol gál ta tá sok fej lesz té se” el ne ve zé sű pá lyá zat sze rint ter ve zett hasz ná la tot. XI. A tes tü let a 2012. évi bel ső el len őr zé se ket az Aszó di Kis tér ség Ön kor mány za ta i nak Több cé lú Tár su lá sa szá má ra a ren del ke zés re ál ló nor ma tí vá ból, ke ret összeg ből kí ván ja meg va ló sí ta ni, mely hez a turai tes tü let ezen felül pénz ügyi for rást nem ren del. XII. Tura Vá ros Ön kor mány za ta és P.T. egyé ni vál lal ko zó kö zött 2004. már ci us 25-én kelt szo ci á lis ét kez te tés szál lí tá sá ra irá nyu ló szer ző dés – mely 2011. au gusz tus 11-én név vál to zás okán mó do sí tás ra ke rült, 2012. feb ru ár 2-i ha tállyal egy han gú lag meg szün tet te a tes tü let. Na pi ren den kí vül Sá ra Ta más kép vi se lő je lez te, hogy a tér fi gye lő ka me ra rend szer bő ví té sé nek egyik ja va solt hely szín a Vö rös mar ty u. és az Is ko la u. sar ka, ahol „kő ke mé nyen megy” a drog osz tás. Egy ott el he lye zett tér ka me ra lát ná az Aká cos utat, az Is ko la ut cát és a Vö rös mar ty ut cát egy szer re. Emel lett még ki emel ten ke ze len dő te rü let a Dé li báb u. és a Gá bor Á. u. sar ka is. A pol gár mes ter ezt az zal egé szí tet te ki, hogy a Kos suth L. út szenny víz te lep fe lé ve ze tő sza ka szát is be kel le ne ka me ráz ni. Egyéb té ma ként tá jé koz ta tást adott ar ról, hogy 2000 Ft/m3 össze gért vá sá rolt az ön kor mány zat 150 m3 nem I. osz tá lyú tüzifát a he lyi rá szo ru lók nak, mely egy Bel ügy mi nisz té ri um ból ér ke zett le he tő ség, az ál la mi er dé sze tek kel ter mel te tik ki köz cé lú fog lal koz ta tot tak kal. A fu var költ ség gel együtt 400.000 Ft-os té tel mint egy 100 csa lá don tud na se gí te ni. Az ülés be zá rá sa előtt a pol gár mes ter is mer tet te, hogy a sport kör tá mo ga tá sán felül, a Galgamenti Szö vet ke zet to váb bi 300.000 Ft-ot adott em lék mű-fel újí tás ra.
2011. de cem ber 14-én 17.10 óra kor mun ka terv sze rin ti ülést tar tott a tes tü let 1 fő kép vi se lő tá vol ma ra dá sá val. I. Egy han gú lag el fo ga dás ra ke rült a le járt ha tár ide jű ön kor mány za ti ha tá ro za tok vég re haj tá sá ról szó ló je len tés. II. A 2012. évi víz díj ha tó sá gi árá nak meg ál la pí tá sá ra ke rült sor. Szendrei Fe renc pol gár mes ter be ve ze tő jé ben el mond ta, hogy 6 Ft/m3 eme lés sel kell szá mol ni. Igen po zi tív al ku po zí ci ó ba tud tak ke rül ni az áram szol gál ta tó val, ugyan is 17 Ft-os Kwhkénti áram dí jat si ke rült le al kud ni. A te le pü lés nek a leg na gyobb do lo gi jel le gű rá for dí tás az elekt ro mos áram vá sár lá sa, majd nem 35 millióFt az éves ener gia ki adás. A 21/2011. (XII.15.) sz. ren de let sze rint a la kos sá gi víz fo gyasz tás dí ja: 6 m3/2 hó mennyi sé gig. 225 Ft/m3, 6 m3/2 hó mennyi ség fe lett 280 Ft/m3. A kö zü le ti víz fo gyasz tás dí ja: 358 Ft/m3. A net tó össze ge ken felül a fo gyasz tók még meg fi ze tik a 27%-os ÁFA-t. A ren de let 2012. ja nu ár 1-től lép ha tály ba. III. A 2012. évi szenny víz díj ha tó sá gi árá nak meg ál la pí tá sá ra ke rült sor. Szendrei Fe renc pol gár mes ter be ve ze tő jé ben el mond ta, hogy a szenny víz te lep pel kap cso lat ban jó hír, hogy ki írás ra ke rült egy na gyon ko moly pá lyá za ti le he tő ség, így a je len leg fo lyó át ala kí tá si fo lya ma tot le ál lít ják, s most vizs gál ják, hogy me lyik le he tő ség len ne he lyet te az op ti má lis úgy, hogy ál ta la a mű kö dés ren tá bi lis le gyen. Je len leg na gyon so kat fi zet a te lep víz vé del mi já ru lék ként, víz kész let hoz zá já ru lás ként, mert ez zel a tech no ló gi á val nem tud ják úgy meg tisz tí ta ni a vi zet, fő leg őszi-té li idő szak ban. El is me rés sel szólt a te lep ve ze tő jé ről, Less Krisz ti án ról, hogy ener gia ta ka ré kos vi lá gí tást sze rel te tett fel, hi szen a te lep nek je len tős kör vi lá gí tá sa van. A 22/2011. (XII.15.) sz. ren de let tel egy han gú lag az aláb bi dí jak ke rül tek meg ál la pí tás ra: A la kos ság ál tal fi ze ten dő szenny víz dí ja (leg ma ga sabb ára) 303 Ft/m3, a szip pan tó val szál lí tott szenny víz dí ja (leg ma ga sabb ára) 615 Ft/m3, kö zü le ti szenny víz el he lye zé sé nek dí ja (leg ma ga sabb ára) 549 Ft/m3. A fo gyasz tók ál tal fi ze ten dő ké szen lé ti alap díj (leg ma ga sabb
2012/1-2
turai hírlap 3
2012/1-2
turai hírlap 4
önkormányzati hírek ára) 260 Ft/hó. A dí jak a víz ter he lé si dí jat és az ÁFA-t nem tar tal maz zák. A ren de let a ki hir de té sét kö ve tő na pon lép ha tály ba. IV. Ren de let al ko tás sal meg ál la pí tás ra, s ez ál tal meg eme lés re ke rült ugyan a Sze lek tív Kft. ré szé ről vég zett köz szol gál ta tás ok éves dí ja, de azt kis idő múl va az or szá gos tör vény mó do sí tás fe lül ír ta (2011. évi CCI. tör vény Egyes tör vé nyek Alap tör vénnyel össze füg gő mó do sí tá sá ról, 134. A hul la dék gaz dál ko dás ról szó ló 2000. évi XLIII. tör vény mó do sí tá sa 196. § 2 bek.), így egy so ron kö vet ke ző ülé sen a he lyi ren de let vissza vo nás ra ke rül, s a díj mér té ke a 2011-es összeg ben ma rad. V. A tes tü let egy han gú lag mó do sí tot ta a Hevesy György Ált.Iskola ala pí tó ok ira tát, mi vel a Köz ok ta tá si tör vény ben a „sa já tos ne ve lé si igé nyű ta nu ló” fo gal ma meg vál to zott. Ugyan csak mó do sí tás ra ke rült a Többsincs Óvo da és Böl cső de, va la mint a Kas tély ker ti Óvo da ala pí tó ok ira ta. VI. A tes tü let a je len leg is fenn ál ló fo lyó szám la hi telt – mely nek össze ge 90.000 eFt, va la mint a rullírozó hi telt – mely nek össze ge 16.000 eFt – 2012. de cem ber 31-ig vál to zat lan fel té te lek mel lett egy han gú lag ké ri. Szendrei Fe renc pol gár mes ter tá jé koz tat ta a dön tés ho zó kat, hogy az ön kor mány zat nak mint egy 60millió fo rint ja van „pos tán” a bank tól vissza fi ze ten dő pá lyá za ti ön rész ből, ki fi ze tet len ÁFAvisszatérítésekből, ér ke ző ipar űzé si adó ból, pá lyá za ti nye re mény ként az ál lam tól még át nem utalt össze gek ből adó dó an. De mi vel a na pi mű kö dés, a lik vi di tás nem ve szé lyez tet he tő, szük sé ges a fo lyó szám la- és rullírozó hi tel. VII. A „Bel te rü le ti csa pa dék víz-el ve ze tés Turán” tár gyú KMOP-3.3.1-B-10-0023 azo no sí tó szá mú pro jekt hez kap cso ló dó ki vi te le ző ki vá lasz tá sá hoz szük sé ges aján la ti fel hí vás kap csán Szendrei Fe renc pol gár mes ter el mond ta, hogy a leg alap ve tőbb pa ra mé te re ket pró bál ták úgy rög zí te ni, hogy ne zár ják ki a turai vál lal ko zó kat be lő le. Meg győ ző dé se, hogy a multi el vi szi a mun kát, ma gyar al vál lal ko zó val meg csi nál tat ja, majd ki vi szi a hasz not az or szág ból, s sok eset ben az al vál lal ko zót ki sem fi ze ti, A ki írás tar tal má val ezt a le he tő sé get igye kez nek ki zár ni. Dolányi Róbertné jegy ző is mer tet te, hogy ha a kép vi se lő-tes tü let ből bár ki in dul ni sze ret ne, ak kor már eb ben a dön tés ho za tal ban sem ve het részt, a ki zá rá sát kell kér nie. A tes tü let 1 tar tóz ko dás sal jó vá hagy ta a fen ti pro jekt hez kap cso ló dó ki vi te le zé si mun kák tár gyá ban ki írt egy sze rű meg hí vá sos köz be szer zés aján la ti fel hí vá sá nak tar tal mát. VIII. Hi ány pót lás szük sé ges sé ge mi att nem szü le tett dön tés, el na pol va 2011. de cem ber 15-re. IX. Szendrei Fe renc pol gár mes ter ja vas la tot tett a Többsincs Óvo da és Böl cső de fej lesz té se ér de ké ben a KMOP 4.6.1-11 sz. „Ne ve lé si in téz mé nyek fej lesz té se” el ne ve zé sű pá lyá zat be nyúj tá sá ra. Ez 95 %-os vissza nem té rí ten dő tá mo ga tást je lent, áp ri lis 2-i be adá si ha tár idő vel. 1 cso port szám-bő ví tést és egy komp lex fel újí tást is ma gá ban fog lal na, ami 200 m2 új résszel va ló bő vü lést je len te ne. Je len leg nincs ne ve lői szo ba, lapostetős az épü let. A fej lesz tés ré sze ként sá tor te tőt kap na az épü let, egy be ve ze tő aka dály men te sí tett jár dát, nyí lás zá ró-, bur ko lat- és vi zes blokk-fel újí tá so kat, s egy ke vés esz köz be szer zést. Az igaz ga tá si-, a ter ve zői-, a mű sza ki el len őri dí ja kat is be le ért ve brut tó 96 millióFt len ne a be ru há zás, amely ből az ön kor mány zat nak 5 millióFt-ot kel le ne hoz zá ten ni. Sá ra Ta más, a Településfejl. és Körny.véd.Biz. el nö ke is mer tet te a je len lé vők kel, hogy a Kas tély ker ti Óvo da ve ze tő jé től ka pott egy hi va ta los le ve let az zal, hogy ők is sze ret né nek ezen a pá lyá za ton in dul ni. A kép vi se lő di csé re tes do log nak tar tot ta ezen a pá lyá za ton el in dul nia az ön kor mány zat nak, de ja va sol ta, hogy ko mo lyab ban ér té kel je át és vizs gál ja meg a tes tü let, hogy me lyik in téz mény ja vá ra sze ret né ezt a pá lyá za tot vég re haj ta ni. A pol gár mes ter er re ref lek tál va el mond ta, hogy ami kor Turáról CÉDE-körben egy szer re há rom pá lyá zat volt be ad va (mind két óvo da és az
is ko la), dön te ni kel lett, hogy me lyik él vez zen pri o ri tást, mert csak egy le he tett nyer tes. Ak kor a Kas tély ker ti Óvo da mel lett dön tött, ahol kö zel 40 millióFt-os fej lesz tés va ló sult meg. Kálna Ti bor, a KOS Bi zott ság el nö ke hoz zá szó lá sá ban el mond ta, hogy ő is meg kap ta az óvo da ve ze tő em lí tett le ve lét, s a ve le va ló te le fo nos egyez te tés so rán a ve ze tő meg ér tet te a pol gár mes ter dön té sét, csak ar ra ké ri a tes tü le tet, hogy a nem túl tá vo li jö vő ben gon dol ja nak a Kas tély ker ti Óvo da gyer mek lét szám bő vü lé sé nek le he tő sé gé re is. Kor sós At ti la eü. ta nács nok is a tár gyi la gos el bí rá lást kér te, hogy az az óvo da le gyen a ked vez mé nye zett, ame lyik job ban meg fe lel a pá lyá za ti fel té te lek nek. A hosszas vi tát a pol gár mes ter az zal zár ta, hogy ké ri a Településfejl. és Körny.véd.Biz. va la mint a KOS Biz. el nö két, hogy vé gez zen ob jek tív vizs gá la tot és tár ja a tes tü let elé a té nye ket, majd a ja vas la tát le vet te na pi rend ről. X. K.M. ma gán sze mély vé te li szán dé ká val kap cso la tos ügy ben cse re in gat lan ke re sé sé ről szó ló ér te sí tés mel lett dön tött a tes tü let. XI. Egy he lyi vé dett ség meg szün te té sé re irá nyu ló ké re lem kap csán tar tott rö vid tá jé koz ta tót Dolányi Róbertné jegy ző, is mer tet ve, hogy ar ról majd az új HÉSZ el fo ga dá sa után tud dön te ni a tes tü let, de ad dig is mér le ge lés tár gyá vá te he tik a dön tés ho zók az ilyen jel le gű igé nye ket. XII. A tes tü let egy han gú lag a Szép Turáért Egye sü let „Tura vá ros köz pon ti ját szó te ré nek épí té se” meg ne ve zé sű tá mo ga tás ban ré sze sí tett LEADER pá lyá zat meg va ló sí tá sa ér de ké ben ko ráb bi ha tá ro za tát mó do sí tot ta és a pro jekt me nedzs men ti fel ada tok el lá tá sá ra kül sős pro jekt me nedzs men tet al kal maz Sza bó Ist ván (Tempo Consulting Kft. Gö döl lő) sze mé lyé ben. A költ sé ge it a tes tü let az egye sü let tel va ló együtt mű kö dés ke re té ben vál lal ja.
2011. de cem ber 15-én 16.30 óra kor so ron kí vü li ülést tar tott a tes tü let 3 fő kép vi se lő tá vol ma ra dá sá val. I. A Galga men te Ivó víz kész le tét Vé dő és Meg őr ző Ön kor mány za ti Tár su lás szá má ra a KEOP-2.2.3/A09-2010-0010 sz. „Ivó víz bá zis-vé de lem konst ruk ció – Üze me lő víz bá zi sok di ag nosz ti kai vizs gá la ta (A kom po nens) c. pro jekt meg va ló sí tá sá hoz szük sé ges PR fel ada tok el lá tá sá ra a PI AQUA Kft.-t (1134 Bp., Pat tan tyús u. 7.) bíz ta meg egy han gú lag a tes tü let az aján lat alap ján br. 998.000,- Ft össze gért. Aján lat te vő volt még VTK INNOSYSTEM (1134 Bp., Pat tan tyús u. 7.) br. 1.060.000,- Ft, Pannon-Forrás kft. (3100 Sal gó tar ján, Má jus 1. út 64.) br. 1.108.000,- Ft. II. Az I. na pi rend ben sze rep lő pá lyá za ti pro jekt meg va ló sí tá sa kap csán a mér nö ki/mű sza ki el len őr fel ada tok el lá tá sá ra a Computerv GM Kft.-t (3100 Sal gó tar ján, Al kot mány út 18.) bíz ta meg egy han gú lag a tes tü let az aján la ta alap ján br. 4.360.000,- Ft össze gért. Aján lat te vő volt meg: AQUA-NÁD Bt. (8000 Szé kes fe hér vár, Őrhalom u. 70.) br. 4.420.000,- Ft, SÉD-GÉP Kft. (8200 Veszp rém, Ró zsa u. 16.) br. 4.490.000,- Ft. III. Az I. na pi rend ben sze rep lő pá lyá za ti pro jekt meg va ló sí tá sa kap csán a pro jekt me nedzs ment fel ada tok el lá tá sá ra a ver seny el já rást ered mény te len nek nyil vá ní tot ta és új el já rás meg in dí tá sá ról dön tött, te kin tet tel ar ra, hogy a be adott aján la tok kö zül a leg ol csóbb aján lat is je len tős mér ték ben meg ha lad ta a pro jekt elem re el szá mol ha tó költ ség ként elő irány zott br. 4.500.000,- Ft-ot. IV. A tes tü let a Turai Hír lap pal kap cso la tos szer ző dé sek fe lül vizs gá la ta kap csán egy han gú lag mó do sí tot ta Se res Tün de fe le lős szer kesz tő meg bí zá si dí ját br. 43.500,Ft/ lap meg je le né si al ka lom összeg re. Seres Tünde
kistérségi hírek
A Többcélú Társulás TAnácsA jAnuár 18-i ülésérõl 2012. ja nu ár 18-án tar tot ta idei el ső ülé sét az Aszó di Kis tér ség Ön kor mány za ta i nak Több cé lú Tár su lá sa Ta ná csa. A Tár su lá si Ta nács el fo gad ta a 2012. évi I. fél éves mun ka prog ram ját. A fél év fo lya mán sor ke rül a költ ség ve tés meg tár gya lá sá ra és el fo ga dá sá ra, az elő ző évi gaz dál ko dás ér té ke lé sé re, a 2011-es kö zös fel adatel lá tás ke re té ben vég zett te vé keny ség ről be szá mo lók fog nak el han goz ni, és az év so rán ha tály ba lé pő jog sza bály vál to zá sok nak meg fe le lő en a kü lön bö ző fel ada to kat, meg ál la po dá so kat és sza bály za to kat is felül fog ja vizs gál ni a Ta nács. Ezt kö ve tő en a Ta nács el fo gad ta a bel ső el len őr zé si fel adat 2011. évi el lá tá sá ról szó ló be szá mo lót. A fel adatel lá tás ban részt ve vő 8 ön kor mány zat nál és költ ség ve té si szer ve ik nél 230 el len őr zé si na pon össze sen 24 el len őr zést vé gez tek a bel ső el len őrök. A Tár su lá si Ta nács 2012-ben – ha son ló an a ta va lyi év hez – a bel ső el len őr zé si fel ada tot csak nor ma tív tá mo ga tás igény be vé te lé vel, kü lön ön kor mány za ti for rás nél kül ter ve zi. Aszód 2012. ja nu ár 1-jé től csat la ko zott a fel adatel lá tás hoz.
A 2011 ok tó be ré ben el fo ga dott 2012. évi fel adatel lá tá si terv re épül ve a Ta nács el fo gad ta a kö zös fel adatel lá tás hoz szük sé ges in téz ke dé se ket. Az idei év re vo nat ko zó kö zös fel adatel lá tás jog sze rű szer ve zé se, az ál la mi nor ma tív tá mo ga tá sok igény lé si fel tét ele i nek va ló meg fe le lés ér de ké ben ha tár idő ket ha tá ro zott meg a Tár su lá si Ta nács az in téz mény fenn tar tó tár su lá sok ra, a pe da gó gi ai szak mai szol gál ta tá sok fel adat ra, a mun ka- és tűz vé del mi fel ada tok ra, va la mint a bel ső el len őr zé si fel adat ra. A Ta nács ülé se i nek te le ví zi ós fel vé te le 2012-ben is lát ha tó lesz a Galga Te le ví zi ó val kö tött meg ál la po dás alap ján. Vé ge ze tül a kis tér ség pol gár mes te rei tá jé koz ta tót hall gat tak meg a Tár su lás 2012. ja nu ár 10-én fenn ál ló kö ve te lé se i ről, va la mint ál lást fog lal tak a 2012. évi kis tér sé gi nő nap meg ren de zé sé nek le he tő sé gé ről. A Tár su lá si Ta nács ülé se i ről, a kis tér ség ben zaj ló ak tu á lis ese mé nyek ről és pá lyá za ti le he tő sé gek ről bő veb ben az Aszó di Kis tér ség Ön kor mány za ta i nak Több cé lú Tár su lá sa hon lap ján ol vas hat nak (www.aszodikisterseg.hu). dr. Kó rós Tí mea kis tér sé gi re fe rens
önkormányzati hírek
évzáró közmeghallgatás 2011 2011. november 29-én viszonylag csekély, de annál aktívabb érdeklődéssel a Hivatal képviselői megtartották az év utolsó közmeghallgatását. Szendrei Ferenc polgármester köszöntötte a megjelent polgárokat, intézményvezetőket, a saját önkormányzati tulajdonú kft-k képviselőit, a Polgármesteri Hivatal dolgozóit és a Képviselő-testület tagjait. A meghallgatás egy perces gyász-szünettel kezdődött Süll Lajos emlékére. A Pol gár mes ter Úr össze gez te a 2011-es év fő te vé keny sé ge it, be szá molt az ered mé nyek ről. Ki emel te a há rom nagy pro jek tet: a fő tér rend be té tel ét, a bel te rü le ti út épí tést, va la mint a me leg víz zel kap cso la tos be r u há zás elő se gí té sét. (A ko ráb bi lap szám ok ha sáb ja in rész le te sen be szá mol tunk az el vég zett mun ká la tok ról.) A fő tér meg úju lá sá val kap cso lat ban a Pol gár mes ter Úr el mond ta, hogy jö vő re sze ret nék meg töl te ni egy ren dez vény so ro zat tal, hogy ki hasz ná lás ra ke rül jön a ze ne pa vi lon és a szín pad. Az út épí tés mun ká la t ai ki egé szí té se ként, va la mint a jö vő ta vasz ra ter ve zett fel ada tok kö zött pri o ri t ás ban be szélt a víz el ve ze tés mun ká la t a i nak foly t a t á sá ról, ez érin ti a Dé li báb ut ca egy sza ka szát, a Kos suth La jos ut cát, va la mint ja ví t ást kér tek a ki vi te le ző cég től a Dé li báb ut ca egy sza ka szán, ahol a ko pó ré teg mor zsa lé kos sá vált egy m2-en, a vé ge pe dig rossz mi nő sé gű lett. Az egy éves ga ran ci á lis be já rást elő re hoz t ák jö vő már ci us ra. Né hány mon da tot idé zünk pol gár mes ter úr be szá mo ló já ból: „A me leg víz hasz no sí tá sá val kap cso lat ban je len leg sok jo gi elő ké szí tést kell vé gez ni. A Ren de zé si Terv mó do sí tá sa fo lya mat ban van, ha nincs kü lö nö sebb gond, ak kor ja nu ár vé gén meg lesz a mó do sí tott ren de zé si terv. Na gyon re mé lem, jö vő re már ar ról tu dok be szá mol ni, hogy a be r u há zás hogy áll. Azt gon do lom, hogy Tura egyet len ki tö ré si pont ja az, ha a me leg vi zet hasz no sít juk. A cserekutat, amit mi a ré gi öreg ku tunk he lyett ka punk, az is ko la mö gé sze ret nénk. Té len fű te nénk ve le az is ko lát, az is ko la mö göt ti te rü le ten pe dig egy na gyon szép kis gyöngy sze met le het ne ki épí te ni, nyá ri idő szak ban 2-3 kis me den cét, en ge déllyel, egy mi ni má lis ki épí tett ség gel. Én azt gon do lom, hogy a je len le gi gaz da sá gi hely zet ben en nek van re a li tá sa. Eze ken felül még két dol got ki emel nék a 2011-es év re. A köz rend erő sí té se te rü le tén is mét kez de mé nyez tük a rend őr őrs lét re ho zá sát Turán. Rész si ker, hogy a kör ze ti meg bí zot ti iro dát egy pi cit fej lesz tet ték, most már há rom em ber tel je sít itt szol gá la tot, a prob lé ma vi szont az, hogy pár hu za mo san az aszó di őrs re is be van nak oszt va. A gaz da sá gi te rü let ről né hány szót mon da nék. Fenn tud tuk tar ta ni az ön kor mány zat mű kö dő ké pes sé gét, ami a mai vi lág ban nem kis do log. Tud tunk sok min den re be r u ház ni, ju tott sok min den re pénz, per sze ta ka ré kos be osz tás mel lett és mind ezt úgy meg tud tuk csi nál ni, hogy ne kell jen em be re ket az ut cá ra kül de ni. A jö vő évi leg na gyobb fel ada tunk az át szer ve zés vég hez vi te le lesz ab ban a ver zi ó ban, ami re a tör vény fel ha tal ma zást ad. Na gyon fon tos lesz az ön kor mány zat mű kö dő ké pes sé gé nek a fenn tar tá sa. 2012 ta va szán meg kez dőd nek a Ta bán ut cai fel szí ni csa pa dék víz el ve ze tés mun ká la tai. Jö vő re még egy, rég óta fenn ál ló prob lé mát ter ve zünk meg ol da ni: a Szö vet ség ut ca fel szí ni csa pa dék víz el ve ze té sét. Meg fog újul ni víz el ve ze tés ke re té ben az Er dész ut ca, a Szö vet ség ut ca és a te me tő kö zöt ti sza ka szon, va la mint ki épí tés re ke rül a Hevesy György ut cá ban a víz el ve ze tés. A Rad nó ti és a Köz tár sa ság ut -
ca víz el ve ze té se is meg újul. Az Or szá gos Ka taszt ró fa vé del mi Fő igaz ga tó ság Pest me gyei igaz ga tó já val együtt mű kö dé si meg ál la po dás ke rül het alá írás ra. Ez alap ján egy tűz ol tó raj ke rül ne ide ki he lye zés re és egy tűz ol tó au tó. A mi au tónk is jó, lel kes ön kén tes tűz ol tó ink is van nak 34-en, mun ká ju kat ez úton is kö szö nöm. A két csa pat egy más sal ki e gé szül ve na gyon ko moly erőt tud na Turának biz to sí ta ni. A Pus kin té ren, a vá ros üze mel te té sen meg old ha tó az épü let, il let ve a fagy men tes be ál ló az au tó nak, ezt a vá ros biz to sí ta ni tud ja.” A Pol gár mes ter Úr meg kö szön te a fi gyel met és kér te be szá mo ló ja el fo ga dá sát, majd a la kos sá gi kér dé sek, be je len té sek, hoz zá szó lá sok kö vet kez tek. Lusinczkiné Koz ma Eri ka el is me rő en szólt a fo lya ma to san vég zett mun ká ról, és a vá ros fej lő dé sé ről, va la mint szor gal maz za az ide gen for ga lom fej lesz té sét a he lyi ter me lők, szol gál ta tók, kéz mű ve sek ér de ké ben. Gregus Jánosné je lez te, hogy a Le hel ut ca, Tó köz és Ka szi nó tér ke resz te ző dé sé nél a vil lany osz lop kö rü li sa rat az au tók fel hord ják az út ra, ké r i en nek a meg ol dá sát, va la mint ke rék pár utak ki ala kí t á sát szor gal maz za Turán, ki emel ten a Ta bán úti nagy for gal mú, ve szé lyes sza ka szon. A Pol gár mes ter Úr saj ná lat t al tá jé koz t at t a, hogy sem a Ta bán úti rész re, sem a Rá kó czi út ra nem tud nak ke rék pár utat épí te ni. Előb bi sza ka szon már nem tér het nek el a meg lé vő ter vek től, a Rá kó czi úton pe dig a meg en ge dett nél kij jebb tolt ke r í té sek mi att nincs elég hely. Te té zi Istvánné a Mag dol na ut cai árok ki tisz tí tá sát kér te. A Pol gár mes ter Úr ta vasz ra ter ve zi az árok gyom ir tá sát, ez zel pár hu za mo san fel hív ja a la kos ság fi gyel mét, hogy az in gat la na előt ti ár kot min den ki ma ga ta ka rít sa ki. Darnyik Ár pád Ven del kér te a me leg víz nél ki ásott iszap göd rök be tú rá sát, er re hely ben ígé re tet is ka pott. Combosné Ma lom Göngyi fe dett busz meg ál lók ki he lye zé sét ja va sol ta, va la mint ki fo gá sol ja a vas út ál lo más kör nyé ké nek sze me tes, pisz kos ál la po tát. Ál lat vé del mi re fe rens ként kér te a Pogármester Urat, hogy ha van rá mód, az ál lat vé del mi adót ne ve zes sék be, egyút tal fel aján lot ta, hogy az ebek vé del mé ben az ala pít vá nyuk át vál lal ná azon csa lá dok adó ját, ame lyek va ló ban nem tud ják ki fi zet ni. A pol gár mes ter Úr tá mo gat ja a busz meg ál lók ki he lye zé sét. A vas út ál lo más és kör nyé ké nek ál la po ta nem az ön kor mány zat ha tás kö re, a szer ző dött cé gek, ill. alvállakozóik fel ada ta len ne a kör nyék rend ben tar tá sa. Az eb adót – ha el ke rül he tő - nem sze ret né be ve zet ni, és nagy ra ér té kel te az ala pít vány hu má nus fel aján lá sát. Pász tor Sán dor ki fo gá sol ta a Pol gár mes te ri Hi va tal előt ti “S”-kanyar mér nö ki és épí té sze ti meg ol dá sát. Va la hogy gá tat kel lett szab ni a bu szok és a ka mi o nok őrült köz le ke dé si szo ká sa i nak. Szira Lász ló a Hon véd er dőt Tura szé gyen folt já nak ne vez te, a tu laj do no si vi szony és a meg ol dá si le he tő sé gek iránt ér dek lő dött. Pol gár mes ter Úr el mond ta, hogy az er dő ma gán tu laj don ban van. Zséli Ist ván kér te az el múlt 20 év gaz da sá gi vissza élé se i nek ki vizs gá lá sát. A pogármester Úr vá la szá ban el mond ta, hogy nem sze ret ne sen ki nek a bí rá ja len ni, elő re te kint. Sok kal több ten ni va ló ja van a je len ben a vá ros fej lő dé sé ért, mint hogy bí ró ság ra jár jon és a múl tat fe sze ges se. Vé gül meg kö szön ve a je len lé tet, a köz meg hall ga tást 22.00-kor be zár ta. T.A.
2012/1-2
turai hírlap 5
2012/1-2
turai hírlap 6
X
közérdekű hírek
ITT VALAMI BŰZLIK! ... avaGy de rült éG Ből sze Mét te lep A ME-FERRO KFT. által bérelt, Szent István út 53. sz. alatti telephelyen az akkor még érvényben lévő korábbi Helyi Építési Szabályzat besorolás szerint gazdasági, kereskedelmi tevékenység folytatható. Az adott tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a jelenlegi jogszabályok szerint az aszódi hivatal illetékesei adhatják ki. Az aszódi hatóság kizárólag nem veszélyes hulladékok gyűjtését jogosult engedélyezni. A veszélyes hulladékok gyűjtési engedélyezése a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV) illetékességi köre. Tura Vá ros Ön kor mány za ta – amint ér te sült az en ge dély ki adá sá ról - azon nal be nyúj tot ta fel leb be zé sét a KDV-hez. Emel lett ja nu ár ele jén Jenei Csabáné, a Szép Turáért Egye sü let el nö ke szin tén a KDVnek cím zett le ve lé ben több pont ban ki fo gá sol ta a te lep meg nyi tá sát. Utalt a fo lya mat ban lé vő HÉSZ át dol go zá sá ra, a te rü let „ve gyes te rü let-te le pü lés köz pont ve gyes”-sé va ló át so ro lá sá ra gaz da sá gi te rü let ből (Szerk. megj.: 2/2012. (II.3.) sz. ren de let tel az óta el fo ga dás ra ke rült az új HÉSZ), a te lep hely mel lett 25-30 m-re ta lál ha tó élő vi zek re, va la mint a köz vet len szom széd ság ban ta lál ha tó la kó épü le tek re, s egész Turára ve szé lyes kör nye zet- és zaj ter he lés re. A Sze lek tív Kft 10 éve foly ta tott, kör nye zet tu da tos ma ga tar tás ra ne ve lő te vé keny sé gé vel össze fér he tet len nek ne vez te a te lep lét re ho zá sát. Ez zel egy idő ben a Szent Ist ván úti és kör nyé ki la ko sok le vél ben je lez ték til ta ko zá su kat, pon tos tá jé koz ta tást és az ügy ki vizs gá lá sát kér ték a Jegy ző asszony tól. A hul la dék gyűj tés ja nu ár 9-én meg kez dő dött. Amit még konk ré tan tu dunk, hogy a cég meg kér te a KDV-től az en ge dé lye ket ve szé lyes hul la dék be gyűj té si te vé keny ség vég zé sé re is. Ja nu ár 16-án a KDV kép vi se lői ha tó sá gi szem lét tar tot tak a hely szí nen. Köz vet le nül a ha tó sá gi szem le után a Pol gár mes ter Úr sze mé lye sen hív ta meg az érin tet te ket a jegy ző könyv rög zí té sé vel egy be kö tött meg be szé lés re, tá jé koz ta tás ra. Je len vol tak a KDV szak em be rei, Tura Vá ros Ön kor mány za ta Kép vi se lő-tes tü let ének szá mos tag ja, a te le pü lés jegy ző je, Tura Vá ros Pol gár mes te ri Hi va tal Mű sza ki és Épí tés ha tó sá gi Iro da ve ze tő je, a Sze lek tív Kft. ügy ve ze tő je, a Ka taszt ró fa vé del mi Igaz ga tó ság, a Turai Ön kén tes Tűz ol tó ság kép vi se lői, az érin tett szom szé dok és a Me-Ferro Kft. tu laj do no sai is. A KDV a ha tó sá gi
Lapzárta után érkezett meg Aszód Város Jegyzőjének válasza a Szép Turáért Egyesület és a Vigyázó Kör közös levelére, melyet a címzetteken kívül Tura Város Jegyzőjének és a KDV-nek is megküldtek. szem lén a nem ve szé lyes hul la dék ke ze lé si és tá ro lá si fel tét ele it vizs gál ta. To vább ra is fenn tart ja, hogy az en ge dé lyek rend ben van nak, a je len le gi ma gyar or szá gi jog rend sze rint és épí té si ha tó sá gi szem -
környezetünk védelmében
A ZAjTerheLés A XX-XXI. századra jellemző urbanizáció környezetünk zajterhelését jelentősen megnövelte, a minket körülvevő világ egyre hangosabb. Nem véletlen, hogy a településeken koncentrálódó lakosság a zajt - a levegő szennyezettsége után - a második legzavaróbb környezeti ártalomnak tartja. A civilizáció növekedésének mellékterméke a zaj, egyes helyeken már-már életünket teszi elviselhetetlenné! A kör nye zet vé de lem cél ja az, hogy az op ti má lis szük ség le tek ki elé gí té se mel lett a kör nye zet ál la po tá nak rom lá sát e té ren is meg aka dá lyoz za. A zaj mér té ké nek meg íté lé se ugyan erő sen
szub jek tív (pél dá ul sok fi a tal öröm mel te szi ki ma gát, akár hal lás ká ro so dást is oko zó hang erő nek), de az egész sé ges élet vi te lű em be rek nyu gal mát fel tét le nül biz to sí ta nunk kell. A ká ros za jok za va ró ha tá sa el len ön tu dat la nul is vé de ke zünk, me lyet a vi sel ke dés for má ink vál to zá sa in ke resz tül is ész lel he tünk, ami kor fá radt ság ér ze tünk csök ken té se ér de ké ben el ke rül jük a szá munk ra kel le met len he lye ket. A né ha egész ség ká ro so dást is oko zó za va rás el sőd le ges for rá sai a lé gi, köz úti és vas úti köz le ke dés, va la mint az ipa ri és me ző gaz da sá gi ter me lés ál tal kel tett hang hul lám ok. Bár a la kó te rü le tek be éke lő dött ki sebb üze mek és te lep he lyek za ja ke ve sebb em bert érint (a ha tár ér ték fe let ti zaj ter he lés kis te rü le ten, de na gyobb mér ték ben hat), még is meg en ged he tet len! A sza bad idős zaj for rá sok ra (szó ra koz ta tó, ven dég lá tó,
sport és kul tu rá lis te vé keny sé gek hang ha tá sai) is so kan pa nasz kod nak, me lyek sok szor a hely te len em be ri ma ga tar tás ból is fa kad hat nak. Az épü le te ken be lü li gé pé sze ti és tech no ló gi ai be ren de zé sek alap za ja a kor sze rű mű sza ki meg ol dá sok al kal ma zá sá val is csök kent he tő, s nem ke rül he tő el a rend sze res kar ban tar tás sem. A zaj vé de lem ben két fé le ha tár ér ték lé te zik. A zaj ki bo csá tá si ha tár ér té kek a zaj for rá sok ra (gé pek, be ren de zé sek, üze mi- te lep he lyi és épít ke zé si zaj szennye zé sek stb.) vo nat koz nak, míg a zaj ter he lé si ha tár ér té kek az em be ri tar tóz ko dá si he lye ket érő meg en ge dett zaj mér té két ír ják elő. Itt kí ván juk meg je gyez ni, hogy a zaj raj tunk kí vül az er dő-me ző egyéb „la kó it” is za var hat ja, s ez zel élet te rü ket csök ken ti. A za jok fi zi kai mér ték egy sé ge a
lakossági Felhívás aláírásgyűJtésre Mind azon turai ál lam pol gár ok, akik sze mé lyi iga zol vánnyal ren del kez nek, alá írá suk kal se gít he tik a Me-Ferro kft. szí nes fém- és ve szé lyes hul la dék te lep ének be zá ra tá sá ért foly ta tott la kos sá gi ak ci ót. a tár sa dal mi nyomságyakorláshoz mi nél na gyobb la kos sá gi erő re van szük ség. azok, akik ily mó don is ten ni kí ván nak turáért, a turai Bar tók Bé la Mű ve lő dé si ház ban ki tölt he tik az alá írá si ívet. az ada tok to váb bi ke ze lé se az adat vé del mi tör vé nyek nek meg fe le lő en, hi va ta lo san, sze mé lyi sé gi jo go kat nem sér tő mó don tör té nik majd. Kö szön jük.
de ci bel. A zaj mé ré si elő írá so kat és a mé ré sek mód ját - az össze ha son lít ha tó ság ked vé ért - a szab vá nyok és ren de le tek egy ér tel mű en rög zí tik. A mé rés idő pont ját a vizs gá lat cél ja sze rint kell meg vá lasz ta ni (a zajt oko zó for rá sok meg szo kott kö rül mé nyek kö zöt ti mű kö dé se köz ben). A zajt mind két eset ben az elő írá sok sze rin ti ha tár ér té kek alá kell csök ken te ni, kü lön ben a fe le lős tör vé nyi szank ci ók ra kö te le zett! A zaj csök ken tés meg va ló sí tá sá ra alap ve tő en két mód szer áll ren del ke zés re. Ezek az ad mi niszt ra tív (tör vé nyi sza bá lyo zá si) esz kö zök, va la mint a meg fe le lő mű sza ki meg ol dá sok al kal ma zá sa. Új lé te sít mé nyek ese tén a zaj vé de lem mel már a ter ve zé si sza kasz ban is kü lön fog lal koz ni kell (akusz ti kai szak ter ve zés)! A szük sé ges ad mi niszt ra tív in téz ke dé se -
2012/1-2
pont ból is a te lep sza bá lyo san mű kö dik. A ve szé lyes hul la dék ke ze lé sé re egye lő re nincs jog erős ha tá ro zat ki ad va, va la mint tá jé koz tat ta a je len lé vő ket, hogy zaj szint mé rést fog nak vé gez ni a kö zel jö vő ben. A KDV rög zí tet te a la kos sá gi és szak mai ki fo gá so kat, me lyek a zaj kel tés re, a te vé keny ség fo lya ma tos el len őr zé sé nek meg kér dő je lez he tő sé gé re, a nyu ga lom meg za va rá sá ra, a la kó in gat la nok el ér ték te le ne dé sé re, az ál la mi lag el is mert, sé rü lé keny víz bá zis – gya kor la ti lag 40.000 em ber ivó víz kész le té nek - ve szé lyez te té sé re, a kör nye zet szennye zés re, a vá ros kép el csú fí tá sá ra vo nat koz nak. A meg be szé lé sen né hány kér dés sel si ke rült meg szó lal tat ni a Me-Ferro Kft tu laj do no sa it is. El mon dá suk alap ján pusz tán üz le ti szem pont ból vá lasz tot ták Turát. A te rü let tu laj do no sa, bi zo nyos Sz. L. ke res te meg őket az zal az aján lat tal, hogy a bir to ká ban lé vő Szent Ist ván út 53. sz. alat ti in gat lan tö ké le te sen meg fe lel ne a cég vé gez ni kí vánt te vé keny sé gé hez. A bér le ti szer ző dést több év re meg kö töt ték, az en ge délyt meg kap ták. Nem ér tik a la kók el len szen vét, sem fel há bo ro dá sát, a kör nye zet szennye zés sel és a zaj kel tés sel kap cso la tos ag gá lyo kat ne vet sé ges nek ta lál ták. A szom széd ban ta lál ha tó la kók kal, a te lep mel let ti mes ter sé ges tó val, il let ve az élő pa tak kal nem tud nak és nem is akar nak fog lal koz ni. El mond ták to váb bá, hogy több éve fog lal koz nak ez zel a te vé keny ség gel, Lőrinci-Selypen is van egy ugyan ilyen te lep hely ük, ami tö ké le te sen rend ben mű kö dik, pe dig egy óvo da mel lett van. Nem ter ve zik a te lep be zá rá sát, jól ér zik itt ma gu kat. A KDV kép vi se lői jegy ző köny vez ték a lá tot ta kat, a la kos sá gi, szak mai, il let ve a je len lé vő tes tü le ti kép vi se lők ki fo gá sa it, majd tá voz tak. A ve szé lyes hul la dék kal kap cso la tos en ge dély ügyé ben a jog erős ha tá ro zat már ci us kö ze pén vár ha tó. A te lep üze mel, a sze mét domb nö vek szik, a kör nyé ken élők egy re in ge rül teb bek. És egy dü hös turai sok min den re ké pes! Mit te he tünk?
2012. ja nu ár 23-án az új hul la dék te lep ügyé ben ülé se zett a te le pü lés fej lesz té si és kör nye zet vé del mi Bi zott ság. a rend kí vü li ülést sá ra ta más bi zott sá gi el nök hív ta össze. a meg hí vot tak közt volt szendrei Fe renc pol gár mes ter, Benke sán dor, a sze lek tív kft. ügy ve ze tő je is és a Me-Ferro kft. hul la dék te lep ének szom széd sá gá ban élő la kók kép vi se le té ben, Győriné szécsényi Má ria, aki az ülé sen el hang zot tak alap ján la pun kat tura vá ros Ön kor mány za ta aláb bi szán dé ká ról tá jé koz tat ta: w a te le pü lés fej lesz té si és kör nye zet vé del mi Bi zott ság min den ren del ke zés re ál ló tör vé nyes esz köz zel igyek szik köz ben jár ni, hogy a sok-sok sza bály ta lan ság tól da gadt en ge délyt vissza von ják. w szendrei Fe renc pol gár mes ter úr az ügy kap csán, az en ge dély be vo ná sá nak ké ré sé vel le ve let ír Il lés zol tán kör nye zet vé del mi ál lam tit kár nak, mely le ve let tóth Gá bor hoz, vá lasz tó kör ze tűnk or szág gyű lé si kép vi se lő jé hez is el jut tat. (lap zár ta után ér ke zett a hír, hogy a levél el kül dés re ke rült.) w a sze lek tív kft. meg vizs gál ja an nak le he tő sé gét, hogy, mint pi a ci ver seny társ kon ku ren ci át tud na-e te rem te ni. w rend sze res be je len té sek kel fo lya ma tos ha tó sá gi el len őr zést igé nyel nek a rend őr ség és a vám- és pénz ügy őr ség ré szé ről. w Meg vizs gál ják a hul la dék te lep re és kör nye ze té re irá nyí tott tér fi gye lő ka me ra mi előb bi el he lye zé sé nek le he tő sé gét. w a szép turáért egye sü let és a vi gyá zó kör (egye sü let turáért) kö zös le vél ben kért tá jé koz ta tást aszód vá ros pol gár mes te ri hi va ta lá tól az en ge dé lye zé si el já rás sal kap cso lat ban.
Tura Vá ros Kép vi se lő Tes tü le te min dent meg tesz an nak ér de ké ben, hogy a te le pen a fém- és ve szé lyes hul la dék be gyűj té si te vé keny ség ne le gyen foly tat ha tó. Ez zel pár hu za mo san Tura Vá ros Ön kor mány za ta kez de mé nyez te a Sze lek tív Kft. ügy ve ze tő jé nél, hogy mi nél előbb ala kít sa ki azt a kon cep ci ót, amely le he tő vé te szi a fém- és ve szé lyes hul la dék be gyűj té sét te le pü kön. Ah hoz, hogy a Sze lek tív Kft. az em lí tett hul la dék faj ták kap csán is ver seny társ ként je len hes sen meg a pi a con, a te le pet fenn tar tó négy szom szé dos ön kor mány zat (Tura, Galgahévíz, Zsámbok, Vácszentlászló) kö zös dön té se szük sé ges. Győriné Szécsényi Má ria la kos sá gi össze fo gást kez de mé nye zett, alá írás gyűj tés be kez dett a te lep be zá rá sá nak ér de ké ben, ké ri a turai em be rek tá mo ga tá sát. To váb bi le he tő ség a szé le sebb kö rű mé dia meg szó lí tá sa, a TH is meg tesz min dent, ami mód já ban áll, a fej le mé nyek ről fo lya ma to san be szá mo lunk. Ez úton hív nánk fel a köz vet ve, vagy köz vet le nül érin tet tek fi gyel mét a tör vé nyes ke re tek be tar tá sá ra, és a ki ala kult hely zet hez ké pest hig gadt ma ga tar tás ra. Bíz zunk a szak em be re ink ben, a vá lasz tott kép vi se lő ink ben, jo gá sza ink ban, akik min dent meg tesz nek vá ro sun kért, min den le het sé ges mó don el jár nak a hely zet ren de zé se ér de ké ben. Mert itt va la mi bűz lik ... T.A.
ket a zaj ren de let (12/1983.(V. 12.) MT, il let ve mó do sí tá sai és vég re haj tá si uta sí tá sai) rög zí ti. A kü lön sza bály zás ra ön kor mány za ti ren de le tek ben nyí lik mód. Za jos mun ka he lye ken az egyé ni vé dő esz kö zök (fül tok, fül du gó) hasz ná la ta is kö te le ző, a dol go zók jó hal lá sá nak meg őr zé se ér de ké ben. A mű sza ki meg ol dá sok főbb cso port jai a kö vet ke zők: w „Zaj sze gény” tech no ló gi ák, be ren de zé sek, gé pek fej lesz té se és al kal ma zá sa. w Zaj ki bo csá tó for rá sok egye di zaj csök ken té sé nek ter ve zé se, ki vi te le zé se. w Zaj csök ken tés a hang ter je dé si vi szo nya i nak meg vál toz ta tá sá val, ár nyé ko lá sá val. w Zaj csök ken tés a vé den dő lé te sít mény he lyén, hang gát lás sal, tá jo lás sal stb.. A ter ve zé si esz kö zök ke re tei kö zött, már a te rü let ren de zés és táv la ti fej lesz tés,
köz le ke dés szer ve zés so rán ve gyük fi gye lem be a za jos és a zaj ra ér zé keny te rü le tek el kü lö ní té si le he tő sé ge it. A már adott hely ze tek ben, az uta kon elő írt se bes ség kor lá to zás is so kat se gít het. Vé gül, de nem utol só sor ban min den ki te gye a szí vé re a ke zét! Nem csak szen ve dő ala nyai va gyunk a fe les le ges zaj nak, ha nem sok szor oko zói is. Gon dol junk ar ra, hogy az ál ta lunk oko zott zaj má so kat ugyan úgy za var hat, mint min ket az övék! Így kel lő fe le lős ség gel, fi gye lem mel el ke rül he tő ek len né nek az egy más nak oko zott kel le met len sé gek. Rá adá sul az ilyen hoz zá ál lás nem ke rül pénz be, nem csor bul a jó szom szé di vi szony, nem igé nyel mű sza ki meg ol dást, és nem szük sé ges a ha tó sá gok hoz va ló for du lás sem! Pe tő Já nos
2012/1-2
turai hírlap 8
i rövid hírek
Új hiánypótló szolgáltatás családoknak Az Ér tel mi Sé rül tek Gyöngy ház Egye sü le te, és part ne re a Kézenfogva Ala pít vány a fo gya té kos em be re ket ne ve lő csa lá dok tel jes el szi ge te lő dé se el len küzd. Szer ve ze tünk, a Gyöngy ház Egye sü let 2000-ben kezd te meg mű kö dé sét Ikladon. Az óta Fo gya té ko sok La kó ott ho na, Nap pa li el lá tá sa, Szo ci á lis fog lal koz ta tás, és Tá mo ga tó Szol gá lat mű köd te té sé vel se gít jük a kör nyék be li fo gya ték kal élő em be rek éle tét. Je len leg Ma gya ror szá gon 600 ezer fo gya té kos sze mély él. Az őket ne ve lő csa lá dok kö zül so kan na gyon ne héz anya gi kö rül mé nyek kö zött él nek, mert a fo gya té kos gyer mek vagy fel nőtt tel jes fel ügye le te mel lett csak az egyik szü lő tud mun kát vál lal ni. Az anya gi ne héz sé gek mel lett a min den na pi dol gok szer ve zé se, a hi va ta los ügyek el in té zé se vagy akár egy be vá sár lás is ha tal mas ki hí vás elé ál lít ja eze ket a csa lá do kat. A KézenFogva Ala pít vány part ner szer ve ze te i -
vel, Pest Me gyé ben az Ikladi Ér tel mi Sé rül tek Gyöngy ház Egye sü le té vel együtt mű köd ve er re a prob lé má ra dol goz ta ki mo dell kí sér le ti prog ram ját, a FECS KE Szol gá la tot. A prog ram 2007 szep tem be ré ben in dult az zal a cél lal, hogy egy olyan új szol gál ta tást fej lesszen ki és mo del lez zen, amely a fo gya té kos sze mé lye ket ne ve lő csa lá dok te her men te sí té sét és a mun ka erő pi ac ra va ló vissza ju tá su kat tá mo gat ja a fo gya té kos csa lád tag ott ho ni fel ügye le te ál tal. A FECS KE Szol gá lat út tö rő nek szá mít a szo ci á lis szol gál ta tá sok rend sze ré ben, mert el sőd le ge sen a fo gya té kos csa lád tag ott ho ná ban ma ra dá sát se gí ti elő. Le he tő vé te szi a fo gya té kos csa lád ta got gon do zó, ápo ló, ne ve lő csa lá dok min den egyes tag já nak a tár sa dal mi rész vé telt és ak ti vi tást. Kik ve he tik igény be? • Fo gya té kos gyer me ket és fel nőt tet gon do zó csa lá dok
A Turai CKÖ 2011. évi beszámolója A 2011-ben kitűzött feladatok megvalósítása Tura Város Kisebbségi Önkormányzata részéről nem túl sikeresnek mondható. Ennek főleg a mindenkit sújtó gazdasági válság az oka. A Tura CKÖ, pénz ügyi hely ze te mi att, nem túl sok prog ra mot tu dott meg va ló sí ta ni. Ugyan is egy kor mány ren de let kö vet kez mé nye kép pen nem kap tunk do lo gi tá mo ga tás ra pénzt. Össze gez ve: 550.000 Ft he lyett, mind össze 209.000 Ft-ot kap tunk egész év re. Az Or szá gos Ro ma Ön kor mány zat kom mu ni ká ci ós hi bá ja mi att ren ge teg pénz és pá lyá za ti le he tő ség ve szett el. A ci gány szár ma zá sú di á kok ösz tön díj rend sze rét is át ala kí tot ta a Kor mány, ami az zal a ténnyel je lent ke zett, hogy míg 2011-ben 85 di á kot tud tunk ösz tön díj hoz jut tat ni, most eb ben az év ben csak 15! di ák kap ha tott ösz tön dí jat. Se gít sé get nyúj tot t unk, a Turai Ci gány Fo ci csa pat nak a jó té kony sá gi mér kő zé sek szer ve zé sé ben. Így sok csa lá dot tud t unk tá m o g at n i kü l ön b ö z ő pénz össze gek kel. Si ke re sen pá lyá za t unk és nyer t ünk az Észak-Kelet Pest me g yei LEADER Egye sü let től 800.000 Ft összeg ben. De a si ker el le né re saj nos nem tud tuk a prog ra mot meg va ló sí ta ni, mert utó fi nan szí ro zott volt és nem volt olyan szer ve zet, amely elő fi nan szí roz ta vol na a fel me rü lő költ sé ge ket. A Pol gár mes ter úr gaz da sá gi okok ból szó ban el uta sí tot ta a CKÖ ezirányú ké ré sét.
Má jus 1-én ün nep sé get szer vez tünk a Baranyi-féle ven dég lá tó hely nagy ter mé ben. Ki zá ró lag szpon zo ri tá mo ga tás sal, kö zel 250 fő vett részt a ren dez vé nyen. Vers, ze ne, fo tó ki ál lí tás és film ve tí tés ke re té ben be bi zo nyo so dott, hogy szük sé ge van az em be rek nek a kul tu rált szó ra ko zás ra és az ün ne pek mél tó tisz te le té re. Csak turai fel lé pők kel egy gyö nyö rű ün nep sé gen ve het tek részt a turai em be rek. Az ese mény ről fel vé telt ké szí tett az MTV Ro ma Ma ga zin szer kesz tő sé ge, Szénási Jó zsef köz re mű kö dé sé vel. Az ün nep ség óri á si si ker rel zá rult. A turai bú csú al kal má ból vissza ál lí tot tuk a ré gi ha gyo mány őr ző sport na pun kat, ami nagy fer ge te ges ze nés-tán cos ro ma kul tu rá lis est tel zá rult. Lét re ho zott a CKÖ egy dí jat „Küz de lem a Turai Ci gány sá gért Em lék érem” né ven, ami min den év ben oda íté lés re ke rül. Ezt az el is me rést el ső ként a Turai Ci gány Fo ci csa pat kap ta meg. De cem ber ben ka rá cso nyi te rem ku pát szer vez tünk, mely nek rész le tei a sport ro vat ban ol vas ha tók. Tura Vá ros Ci gány Ki sebb sé gi Ön kor mány za ta sze ret ne kö szö ne tet mon da ni azok nak a ma gán sze mé lyek nek il let ve cé gek nek, akik ill. ame lyek tá mo ga tást nyúj tot tak a ren dez vé nye ink hez. Kü lön ki sze ret ném emel ni Domoszlai Kál mán urat és fe le sé gét, akik évek óta tá mo gat ják szer ve ze tünk ese mé nye it. Far kas Zsolt CKÖ el nök
• •
Sa já tos ne ve lé si igé nyű (SNI) gyer me ket ne ve lő csa lá dok Tar tó san be teg gyer me ket (14 éves ko rig) ne ve lő csa lá dok
Mennyi be ke rül a szol gál ta tás? A szol gál ta tás dí ja órán ként 0 - 500 Ft le het, me lyet a min den ko ri nyug díj mi ni mum hoz vi szo nyít va a csa lád jö ve del me alap ján ha tá ro zunk meg és ma xi mum ha vi 20 órát ölel het fel. To váb bi in for má ci ók: Ér tel mi Sé rül tek Gyöngy ház Egye sü le te Sze der fa Ott ho na www.szederfa.hu 2181 Iklad, Sza bad ság út 75. 06-28-578-530 Gyöngy ház Egye sü let, Sze der fa Ott hon. 06-20-462-16-45 De zső Ju dit Fecs ke Szol gá lat, szak mai ve ze tő. www.fecske.kezenfogva.hu. A FECS KE Szol gá la tot be mu ta tó 1 per ces ani má ció: http://www.youtube.com/watch? v=fdqMf9F4vvk
JUhász lászlÓ FalUgazdász FogadÓÓrái a turaI Bartók Béla MŰvelődésI házBan
2012. I. negyedévben Február 15., szerda Február 29., szerda Március 14., szerda Március 28., szerda
13.00-15.30 13.00-15.30 13.00-15.30 13.00-15.30
A NYUGDÍJAS VASUTAS SZAKSZERVEZET CSOPORT FOGADÓNAPJAI 2012. évben HELYSZÍN: Tura, Bartók Béla Művelődési Ház (Bartók tér 3.) IDŐPONT: fogadónapokon 9.00-11.00-ig FOGADÓNAPOK: Február 29. Március 14. és 28. Április 11. Május 9. Június 13. Július 11. Augusztus 8. Szeptember 12. Október 10. November 14. December 12. KIEMELT ESEMÉNYEK: Július 6.: VASUTASNAP Október 26.: TAGGYŰLÉS Szabó Lajos elnök
nekrolÓg
'
bárdy Józsefné dánel margit 1928-2011
Pataki tibor 1936-2012
2011. ok tó ber 9-én hunyt el Ma nyi né ni, sok száz turai – ma már kö zép ko rú vagy idő sö dő – egy ko ri gyer mek ta ní tó né ni je. ta ní tó volt a szó leg ne me sebb ér tel mé ben. ala pot épí tett, biz ton sá go sat, erő set. nem csak tu dás ból, ha nem be csü le tes ség ből, em ber ség ből is! Oda adó volt a mun ká ban, ki tün te tés volt a ta nít vá nyá nak len ni. Jó kol lé ga volt. Bíz ta tott, meg hall ga tott, meg vi gasz talt min den hoz zá for du lót. tisz tel te az em bert, sze ret te, se gí tet te a fi a tal pe da gó gu so kat. nem élt mind vé gig turán, de Gö döl lő ről is a turai is ko lá ba járt ta ní ta ni. In nen ment nyug díj ba 1984-ben. ér té kes mun kás sá gát tura nagy köz ség Ön kor mány za ta 1996ban turáért em lék érem mel is mer te el. ha tal mas erő fe szí tés sel ápol ta fér jét, majd test vér ét, Mag di né nit. Cse le ke de te it a sze re tet ve zet te. sa ját be teg sé gét is tü re lem mel vi sel te. nem fe lejt jük vé kony, min di g ele gáns alak ját, sa já tos hu mo rát, mély hang ját, ízes be szé dét, er dély ből ér ke zett pe da gó gus ként. há lá sak va gyunk, hogy is mer het tük, hogy kap hat tunk lel ki sé gé ből, ta ní tá sa i ból. Ma nyi né ni ham vai fér je mel lett nyug sza nak a szent ka ta lin plé bá nia temp lom al temp lo má ban Bu dán, a ta bán ban.
2012. ja nu ár 14-én, éle té nek 76. évé ben hunyt el egy hir te len jött, gyors le fo lyá sú be teg ség ben. a fő is ko la el vég zé se után, a jász sá gi tápiószelén be töl tött ál lást kö ve tő en ke rült turára, ahol 1965-től 1989-ig ta ní tott, mint rajz-föld rajz sza kos ta nár. a to váb bi ta ná ri éve ket Bu da pes ten foly tat ta egé szen nyug dí ja zá sá ig. Meg fo gal ma zott gon do la ta it, is me re te it, élet ta pasz ta la tát, böl cses sé ge it át ad ta ta nít vá nya i nak, mond hat ni min den perc ben ta nul tak tő le. a leg szebb raj zok ból, al ko tá sok ból rend sze re sen ki ál lí tá so kat ren de zett, di ák ja it or szá gos ill. nem zet kö zi pá lyá za tok ra ké szí tet te fel nem ke vés si ker rel. a nyer te sek ko moly, ér té kes aján dé ko kat kap tak ki ma gas ló mun ká ju kért. nagy sze rű pe da gó gus volt, mű vész-ta nár, aki a nö ven dé kek re szak ma i lag és em be ri leg egy aránt oda fi gyelt. ki fogy ha tat lan volt az új don sá gok ból, a meg ol dá sok ból a szí nek vi lá gá ban, min dig a tö ké le tes re tö re ke dett. év ről-év re mű vé szi fo kon ő ké szí tet te el a mű ve lő dé si ház ban a ze ne is ko la ál tal be mu ta tott elő adá sok szín fa la it. né hány turai kol lé ga és ba rát őr zi egy-egy ne kik aján dé ko zott mű al ko tá sát. 2012. feb ru ár 10-én Bu da pes ten, a Me gye ri úti te me tő ben he lye zték örök nyu ga lom ra. sze re tet tel és fá jó szív vel bú csúz tak tő le egy ko ri turai mun ka tár sai, di ák jai, s mind azok, akik az év ti ze de kig köz tünk élő em bert sze ret ték és tisz tel ték. nyu god jon bé ké ben!
„Meg fog ni csen de sen egy ki nyúj tott bús ke zet? van-e szebb test vér, van-e szebb? her vadt sze mek ben né ma könny re zeg s az úton sok szor gyer me kek só haj ta nak. szív ben ma radt szók né ma nyel vén ér te ni: van-e szebb test vér, van-e szebb?” (Sík Sán dor)
„aki a sze ret te i nek szí vé ben él, az nem halt meg, csak tá vol van.” (szent ágos ton) E.Á.
F.l.
dr. dUliskoviCh tibor 1939–2011
nagy-tÓth ist ván 1950-2011
búcsú a háziorvostól dr. duliskovich ti bor 1939. má jus 29-én szü le tett kár pát al ján or vo si csa lád ban. az öt test vér ből né gyen az or vo si pá lyát vá lasz tot ták. dok tor úr 1962-ben sze rez te meg dip lo má ját az ung vá ri egye te men, ahol prak ti zált, majd bel gyó gyá sza tot és en dok ri no ló gi át ok ta tott és egye te mi do cens lett. de 1988-ban fel ad ta az aka dé mi ai kar ri ert és fe le sé gé vel dr. Fedinecz ale xand rá val és két fi á val át te le pült Ma gya ror szág ra. Így akar ta biz to sí ta ni a fi ai szá má ra a jobb esélyt a bol do gu lás ra. kör ze ti or vos ként dol go zott turán a ha lá la nap já ig, ezer nél több pá ci en sé nek egész sé ge szív ügye volt. négy éven át kép vi se lő ként is hoz zá já rult a vá ros fej lő dé sé hez. ki dol goz ta a vá ros egész ség vé del mi és meg be te ge dés meg elő ző prog ram ját, har colt az egész ség ügyi szol gál ta tá sok ra ci o na li zá lá sá ért a la kos ság ér de ké ben. Ott hon is a pá ci en se in járt az esze és meg vi tat ta a bo nyo lult ese te ket bel gyó gyász fe le sé gé vel és ra dio ló gus fi á val. né hány éve sú lyo san meg be te ge dett, de be teg sé gét le győz te és vissza tért be te ge i hez. egész éle té ben ké pez te ma gát, lel ki is me re tes és szak ma i lag ki ma gas ló or vos volt. pá ci en se it tü rel me sen meg hall gat ta, so ha nem pa nasz ko dott, így min den kit vá rat la nul ért ha lá la. ka rá csony es te ott ho ná ban hir te len, de bé ké sen meg halt. Csa lád ja, pá ci en sei és kol lé gái si rat ták és kís ér ték duliskovich dok tor urat utol só út ján a Gö döl lői te me tő ben. nyu god jon bé ké ben!
1950. má jus 19-én szü le tett turán. az ál ta lá nos is ko la után a vas út gé pé sze ti tech ni kum kö vet ke zik (1964-68), majd a köz le ke dé si Fő is ko la ke res ke del mi sza kán vé gez 1972-ben, 1973-tól mun ka mel lett a Bu da pes ti Mű sza ki egye tem hall ga tó ja, ahol 1979-ben köz le ke dé si mér nök ként vé gez. a ke res ke de lem ben ta lál ja meg a he lyét, a kő bá nyai sör gyár szál lí tá si Fő osz tá lyá nak osz tály ve ze tő je ként dol go zik, 1972-1991-ig. In nen től a kő bá nyai sör gyár Gyön gyö si ki ren delt sé gét ve ze ti 1999-ig. a Gyön gyö si sör ér té ke sí tő dreher rt. ügy ve ze tő je 2005-ig, majd ezt kö ve tő en vál lal ko zó ként te vé keny ke dik to vább. Min dig ké pez te ma gát, nem állt meg egy pil la nat ra sem a ta nu lás ban. 2002-ben be kap cso ló dik a turai köz élet be. tura vá ros ön kor mány za ti kép vi se lő je, a pénz ügyi Bizottság,a vá ro si sport klub és a he lyi Mszp el nö ke pár hu za mo san. 2006-ban pol gár mes ter je lölt ként in dult a he lyi ön kor mány za ti vá lasz tá son. ek kor még így nyi lat ko zik a turai hír lap ban. „mind annyi unk alap ve tő cél ja kell, hogy le gyen, hogy tura iga zi vá ros sá vál jon. ez azon ban csak ön zet len, őszin te együtt mű kö dés sel le het sé ges.” nem si ke rül a te le pü lés élé re ke rül nie, de idő köz ben mély sé ge sen csa ló dik a po li ti ká ban és tel je sen há tat is for dít a köz élet nek. Csak vál lal ko zó ként te vé keny ke dik to vább. pár já val 1991-ben há za sod nak össze és há rom év múl va szü le tik meg a fi uk. Be teg sé gé ben is erős volt, vé gig azt mond ta: – eb ből meg le het gyógy ul ni. az égi ek azon ban más kép pen gon dol ták. de cem ber 9én hunyt el óri á si űrt hagy va csa lád ja szá má ra. 2011. de cem ber 15-én vet tek bú csút tő le sze ret tei, ro ko nai, ba rá tai és kol lé gái.
2012/1-2
turai hírlap 9
Fotó: Csilla Fotó
2012/1-2
turai hírlap 10
i rövid hírek
Művelődési ház évzáró 2011 De cem ber 23-án iga zi ka rá cso nyi han gu lat ban ket tős ün ne pet ren de zett a mű ve lő dé si ház. Dél után a nagy te rem szín pa di prog ram ja it él vez het te a kö zön ség né hány új don ság gal: Zumba, Szokolik há zas pár au ten ti kus nép tán ca, Frics ka tánc együt tes fo ci fa na ti ku sok nak szó ló fer ge te ges tánc szín há za.
Mindenki karácsonya 2011 Ugyan ezen a na pon es te a meg újult fő té ren, a ze ne pa vi lon nál gyűlt össze a né pes tö meg, a di der gést eny hí tet te a for ró tea és a for ralt bor, me lyet a műv.ház mun ka tár sai kí nál tak. A lá to ga tó kat élő bet le hem fo gad ta. Ez úton is kö szö net il le ti a Galgamenti Szö vet ke ze tet a szal ma bá lák, Sá ra Ta más kép vi se lőt pe dig bir ká i nak ren del ke zés re bocsájtásáért. A szín pa don a nyug dí jas nép dal kör és Kis Ani ta éne ke mel lett, Gó lya Már ton cim ba lom já té ka és az újon nan ala kult if jú sá gi-fel nőtt nép tánc cso port bet le he mes já té ka, Galga men ti tán cai vil lan tak fel, majd a pol gár mes ter kí vánt bol dog ka rá csonyt Tura la kó i nak.
Galga menti népzenészek újévi koncertje Is mét ro po gós telt ház zal ke rült meg ren de zés re a Magyar Kultúra Napja alkalmából az új évi kon cert. Az el ső fél időt zöm mel a turai kö tő dé sű zene ka rak mű sor szá mai töl töt ték ki: Zagy va Ban da, Em se, Tar soly, Gon do zó... Unger Ba lázs há zi gaz da, nép ze ne ta nár és cim bal mos ez út tal mu zsi kált is, a Cimbaliband vi lág ze nei for má ci ó val mu tat ta be új, Ablakimba c. le me zü ket. A ze ne kar turai tag jai még: Szi ta Esz ter, Boda Gel lért, ven dég ként Solymosi Má té Ri gó és Far kas Zsolt, aki most nem csak brá csa tu dá sát csil log tat ta, ha nem éne kelt is. A han gu la tot a hát tér ve tí tés is fo koz ta, mely Man du la Éva és a turai szár ma zá sú Kö les Va zul mun ká ja. Tosko uno ká ja, Bu dai At ti la kez de mé nye zé sé re már ezen az ese mé nyen lát ha tó vol a turai ci gány ze nész port rék ról szó ló fo tó gyűj tés je len tős ré sze, me lyet ha ma ro san tab ló vá ren dez nek össze.
a hevesy györgy általános iskola hírei
Az el telt idő szak ban min den gon do la t unk a Ka rá csony kö rül for gott. Vol tak, akik az ün ne pi ké szü lő dés ben, a mű so rok meg szer ve zé sé ben, le bo nyo lí tá sá ban je les ked tek, és vol tak szép szám mal olya nok is, akik azt szá mol ták, hogy még hány szor kell is ko lá ba jön ni a té li szü net kez de té ig. Az utób bi ak kö zül saj nos sen kit sem si ke rült len cse vég re kap nunk szá mo lás köz ben, kár pót lá sul me sél jen né hány fény kép az el múlt he tek ese mé nye i ről. Tóth Mi hály
DIáKOK neMZeTKöZI CsereKApCsOLATA Az ide gen nyelv ta nu lás egyik leg ered mé nye sebb se gí tő je az, ha a ta nu ló nem csu pán bif láz za a ta nult nyelv sza va it, kifejezéseit, nyelv ta nát, ha nem meg pró bál ja a gya kor lat ban hasz nál ni egy olyan be szél ge tő társ sal, aki csak azon a nyel ven ké pes tár sa log ni. Mind ezt leg job ban tud ja szol gál ni az a cse re kap cso lat, ha az ide gen nyel vet ta nu ló di ák éven ként leg alább két al ka lom mal ta lál koz hat itt hon és a part ner or szá gá ban. Nap ra for gó Fo tó kö rünk egyik leg ak tí vabb tag ja, Csányi Pet ra is élt ez zel a le he tő ség gel múlt év de cem be ré ben. Kérlek, mutasd be cserediákodat! Az én cse re di á kom, Kalina Tokarz Ka to wi cé ből ér ke zett a di ák tár sa i val (35 di ák és 3 kí sé rő ta nár). Elő ször Ma gya ror szág gal is mer ked tek. Töb bek kö zött Gö döl lőn, Hol ló kőn, Eger ben és Bu da pes ten jár tak. Egy na pot ve lünk töl töt tek az iskolában, az aszó di Pe tő fi Gim ná zi um ban. Es tén ként na gyon so kat vol tunk együtt kis cso por tok ban. A Ka to wi cé ben is ba rátként élő di á kok egy más hoz kö zel eső ma gyar di á ko kat vá lasz tot tak, hogy itt is együtt tölt hes sék ezt az egy he tet. Vé gig csak fran ci á ul be szél get tünk – ez volt a nyelv gya kor lás lé nye ge. Milyen programokat készítettek a vendégek szórakoztatására? Kalával min den es te mást csi nál tunk. Úgy pró bál tuk be osz ta ni az es té ket, hogy ha az egyik es te pör gős prog ra munk volt, pél dá ul a jég kor sza ki, ak kor a kö vet ke zőn pizzériába men tünk. Meg mu tat tam ne ki a nép tánc órát, a szín ját szó kat, el vit tem a Schossberger-kastélyba is, ahol ka pott tő lem aján dék ba egy pó lót és egy bög rét. A vendékkislány is tanult valamit magyarul? A hét fo lya mán na gyon sok szót meg ta ní tot tam ve le, kü lö nö sen olya no kat, ame lyek a hét köz na pi tár sal gás ban gya ko ri; pél dá -
ul: kö szö nöm, szi asz tok, szia, jó ét vá gyat. Ő is ta ní tott ve lem egy dalt, amit a szülinapi bu li kon szok tak éne kel ni. Hogyan zárult ez a nagyon kedves és hasznos találkozás? Az utol só es te egy bu li val zár tuk a he tet a Hot Chi li ben, akik nek itt sze ret nénk meg kö szön ni a hely adást és a ki tű nő han gu la tot! Bú csú aján dék ként egy kis cso mag fi nom sá got ka pott, hogy vi gye ha za a szü le i nek, ő pe dig vá laszt ha tott a hím zett turai zseb ken dők ből is! Bú csú zás kor meg je gyez tük, hogy már most na gyon vár juk a kö vet ke ző ta lál ko zást! Ti mikor utaztok ki? Már ci us 17-én in du lunk és egy he tet töltünk együtt. További sok sikert kívánok a cserekapcsolathoz, azért is, mert nem csak veled és családoddal ismerkedett meg a kislány, hanem hazánkkal és egy kicsit Turával is. Vidd el kedves partnerednek és családjának a mi üdvözletünket is! Ta kács Pál
Bi zo nyá ra Ön is tud ja mennyi re fon tos egy vál lal ko zás szá má ra, hogy meg bíz ha tó, fel ké szült, pre cíz ke zek ben tud has sa cé gé nek köny ve lé sét. w Szakmailag folyamatosan képzett, PM által regisztrált szakembereinknek köszönhetően irodánk teljes körű könyvelési szolgáltatást, bérügyintézést biztosít az Ön vállalkozásának! w Rugalmas ügyfélfogadás, folyamatos kapcsolattartás. Könyvelési anyagért Tura-Aszód-Gödöllő vonalon házhoz is megyünk!!!
C.R.M. Könyvelőiroda Kft. Telefon: 06-30-283-4717, E-mail:
[email protected]
2012/1-2
turai hírlap 11
2012/1-2
turai hírlap 12
megkérdeztük
Levélváltás a kastélytulajdonosokkal re M ény az úJ ala p Ok r a he lye z ett eGyütt M Ű k Ö d és r e A Schossberger-kastély jelenlegi tulajdonosa, a Turai Kastély Kft. a Turai Hírlap szerkesztőségét 2011 novemberében egy rövid hírben tájékoztatta arról, hogy az óratorony felújításra került. Ennek apropóján kerestük meg levélben a céget, hogy érdeklődjünk a további fejlesztésekről, tervekről, a kastélyhoz kapcsolódó eseményekről. A Kft. nevében az ügyvezető igazgató, Gulyás Istvánné Molnár Anna Mária nyilatkozott, s egyúttal örömét fejezte ki a lehetőséggel kapcsolatban. E publikált párbeszéd akár lehetne kiindulópontja, egy új alapokra helyezett együttműködésnek is Tura település és a kastélyt üzemeltető vállalkozás között, tisztázva a korábbi feszültségek okait és megoldási lehetőségeit, s együtt mozdítva Tura fejlődésének ügyét a közös találkozási pont, az idegenforgalom mentén. Örömmel adtak hírt arról, hogy a turai kastélyban befejeződött a várva várt rekonstrukciós folyamat első eleme, az óratorony felújítása. Mettől meddig, kinek a szakmai ellenőrzésében zajlottak a műemlék részleges helyreállítási munkálatai? Működésbe hozható-e az új óramű? 2010-ben si ker rel pá lyá zott és nyert a kas tély a Nem ze ti Kul tu rá lis Fej lesz té si Alap Mű em lé ki és Ré gé sze ti Szak mai Kol lé gi u ma ál tal ve szé lyez te tett hely ze tű mű em lék épü le tek ve szély el há rí tá sá nak, ál lag meg óvá sá nak, rész le ges hely re ál lí tá sá nak tá mo ga tá sá ra ki írt pá lyá za tán. 2011. már ci us 16-án kez dőd tek a mun ká la tok, jú li us 1-én ke rült át adás ra a fel újí tott óra to rony. A hely re ál lí tást a KÖH fel ügyel te, és igen, a to rony óra „lánc cal” pon to san mu tat ja az időt? Mik lesznek a rekonstrukciós folyamat várható újabb elemei, milyen ütemezésben? Szán dé ka ink sze rint a köz pon ti csar nok fe let ti ku po la, a pál ma ház héjazata, va la mint az ol dal só szárny te tő szer ke ze te ke rül fel újí tás ra. To vább ra is meg men ten dő ér ték nek te kint jük a kas télyt kö rül öle lő par kot, így an nak hely re ál lí tá sát is sze ret nénk meg va ló sí ta ni. Saj nos üte me zés ről egy elő re még ko rai be szél ni, a pá lyá za ti for rá sok re mény be li el nye ré se után tu dunk majd me net ren det fel ál lí ta ni. Melyek azok a részek, amelyek eddig is látogathatóak voltak ill. melyek nyíltak meg a közelmúltban a látogatók számára a felújításnak köszönhetően? A lá to ga tók szá má ra az épü le ten be lül el ső sor ban az al só szint jár ha tó be, ki ál lí tás ra ke rül tek az óra to rony ré gi da rab jai is. Sze ret nénk, ha az épü let is mét kö rül jár ha tó len ne, így a kö zel jö vő ben el bon tás ra ke rül majd a hát só – ide ig le ne sen el he lye zett – ke rí tés is. Amit min den kép pen ér de mes meg em lí te ni, hogy a kas tély ban je len tő sen nö vel tük a ki ál lí tott kép anya got, két ki ál lí tás sal. Az egyik a fil me zé sek és fo tó zá sok leg szebb pil la na ta it ele ve ní ti fel, a má sik pe dig a „turai hí res ség”, Angelina Jolie élet raj zi köny ve tel jes kép anya gá nak promóciós ki ál lí tá sa. A turaiak a kastély újranyitásakor a Tura Invest Kft-t ismerték meg tulajdonosként, s jó ideje már a Turai Kastély Kft. neve olvasható a honlapon. A turai kastély honlapján található információk szerint az alapvető célkitűzések ugyanakkor nem változtak: egy ötcsillagos, az egészségturizmusra építő szállodakomplexum és konferenciaközpont megvalósítását tervezik. Szabad-e tudni bővebbet arról, hogy az új cégnév új tulajdonost, tulajdonosi csoportot takar, esetleg új szakmai partnerekkel?
A turai Schossberger-kastély egy mai képeslapon
Schossberger Zsigmond báró és családja a turai kastély egykori francia kertjében, ami sajnos már az enyészeté A tu laj do no si szer ke zet alap ve tő en nem vál to zott és a cél ki tű zé sek sem. De még egy szer hang sú lyoz nunk kell, hogy mű em lék épü let lé vén egy fenn tart ha tó üze mel te tés elő fel té te le je len tős mér té kű pá lyá za ti for rás, kü lö nö sen je len gaz da sá gi hely zet ben. A fent nevezett célokhoz az elmúlt évtizedek tulajdonosváltásai során már sok dátum kapcsolódott. A jelenleg a nemzetközileg is elismert szállodaipari tanácsadó cég, a Horwath HTL Consulting által előkészítő fázisban lévő projekt befejezéséhez, azaz a szálloda megnyitásához felelősségteljesen lehet-e most reális dátumot prognosztizálni? Va ló ban a hasz no sí tá si ter ve ket a HTL Consulting, a szak ma ta lán leg ne ve sebb ta nács adó cé ge ké szí tet te. Je len leg az el en ged he tet len pá lyá za ti for rás fel ku ta tá sa zaj lik, és mi vel ne künk is a leg fon to sabb az épü let ré gi pom pá já ba va ló vissza he lye zé se,
megkérdeztük
2011 júliusában elkészült az óratorony felújítása a turai kastélyban nyi tot tak va gyunk min den olyan, a szál lo dai hasz no sí tás tól akár rész ben vagy egész ben el té rő irány meg vizs gá lá sá ra, ami egy fi nan szí roz ha tó pro jekt ke re té ben meg va ló sít ha tó. „Eltökélt célunk, hogy Turát tegyük meg a Galga mente turisztikai gócpontjának, ami mintaként szolgálhat az egész kistérség további fejlesztésének.” – írják honlapjukon. Ehhez feltételezhetően a kistérség településeivel, köztük kiemelten Turával ill. annak intézményeivel, szervezeteivel, vállalkozásaival való együttműködés elengedhetetlen lenne, hiszen az idelátogatók adott esetben abból is élményanyagot kívánnak meríteni, ami a „kapukon kívül” van. Miben tudnának ezek a turisztikai együttműködések megnyilvánulni, tudva azt a tényt, hogy sem a kistérségnek, sem Turának nincs még idegenforgalmi koncepciója? Ab ban gon do lom min den turai egyet ért ve lünk, hogy a tu risz ti kai cél lal ér ke ző ven dé gek el ső sor ban a kas tély mi att ke re sik fel Turát. Ér zé kel jük az ide gen for gal mi kon cep ció hi á nyát a vá ros ré szé ről, de mi a ré szünk ről nyi tot tak va gyunk az együtt mű kö dés re, mint ahogy min den le het sé ges fó ru mon (Es kü vő Ki ál lí tás, Es kü vő Vá sár, Uta zás Ki ál lí tás, Ba rokk Na pok stb.) visszük Tura jó hí rét. A térségnek ill. Tura településnek melyek lehetnének azok az idegenforgalmi kínálati elemei, amelyet jó szívvel ajánlanának a kastély látogatói számára, amelyre Önök értékként tekintenek? Sze ren csé re töb ben van nak egyé ni lá to ga tók és cso por tok is, akik a kas tély után fel ke re sik Turán a Fa lu mú ze u mot, a temp lo mot, el lá to gat nak ta vasszal az egy ha jú vi rág hoz, vagy szí ve sen fo gyasz ta nak el egy va sár na pi ebé det. Ré szünk ről fo lya ma tos és köl csö nös kap cso lat van ezek kel a hely szí nek kel. „A Turai Schossberger kastély újjászületésének koncepciója egy geotermikus erőforrásra épülő gyógyszállodai hasznosítási projekt.” – olvasható ugyancsak a honlapon. Ez valamiféle konkrét partnerségi szándékra utal a Turawell Kft. és Tura Város Önkormányzata együttműködésében zajló, már folyamatban lévő, a termelő- és visszasajtoló kutak megfúrásán már túl lévő melegvízhasznosítási projekttel, vagy önálló hőforrás feltárásában és hasznosításában gondolkodnak?
Konk rét part ner sé gi vi szony nin csen a két el gon do lás kö zött, de ter mé sze te sen öröm mel meg vizs gál juk az együtt mű kö dés le he tő sé ge it, amennyi ben ilyen meg ke re sést ka punk. A település önkormányzata és a kastély aktuális tulajdonosi köre közt nem volt mindig felhőtlen a viszony, beleértve, hogy sok esetben már a helyi településvezetés is szkeptikusan, kétségek között, nagyfokú bizalmatlansággal fogadta a kezdeményezéseket vagy ígéreteket a kastély tulajdonosok részéről. Céljaik megvalósításában fontos lenne-e Önöknek a helyi önkormányzattal való jó viszony megalapozása, majd továbbépítése? Milyen irányú nyitottságot ill. konkrét lépéséket várnának ez ügyben Tura önkormányzatától és mi az, amit Önök tudnának tenni a sikeres együttműködés érdekében? Úgy vél jük, a múl ton rá gód ni nem iga zán ér de mes, mi nyi tot tak va gyunk ar ra, hogy új ra gon dol juk együtt mű kö dé sün ket, ter mé sze te sen an nak az alap ve tés nek a tisz te let ben tar tá sá val, hogy a kas tély kö zel tíz ezer lá to ga tót vonz éven te, az Angelina Jolie for ga tás mi att or szá go san is mert lett Tura, te hát üz le ti e sen szól va je len tős ke res ke del mi és mar ke ting tá mo ga tást nyúj tot tunk és nyúj tunk a vá ros nak. Itt elkerülhetetlenül adódik a kérdés, hogy Tura Város Önkormányzata és az előző tulajdonos, a Tura Invest Kft. között kialakult ingatlandó-tartozási helyzetet új tulajdonosként megörökölték-e, s ha igen milyen rendezési módját látják ennek? A Turai Kas tély Kft. nem 'örö köl te' meg a Tura Invest Kft. ko ráb bi eset le ges tar to zá sa it, így sem mi lyen el szá mo lá si kö te le zett ség gel nem tar to zik har ma dik fél irá nyá ban. A turai kas télyt tu laj don ló cég egyéb ként 2001-2006 kö zött több mint 100 mil lió fo rin tot fi ze tett ki te lek adó jog cí mén a vá ros ré szé re. A te lek adó ren de le tet a kép vi se lő-tes tü let 2006 ok tó be ré ben ha tá lyon kí vül he lyez te, így je len leg ilyen jog cí men fi ze té si kö te le zett ség nem ter he li a kas tély tu laj do no sát. Egyfajta történeti hagyományt is követnének azzal, ha turaiakat kacsolnának be a kastély jelenlegi életének vérkeringésébe. A turaiak is szívesen és büszkén vesznek részt a kastély körüli teendőkben, mint ahogy volt az egykor Schossbergerbáró idején is. Fontos Önök számára, hogy ezeken a területeken elsődlegesen turaiak kerüljenek helyzetbe? Je len ál la po tá ban ér te lem sze rű en a kas tély nem tud mun ka adó len ni, de ha a ter ve ink meg va ló sul nak, ak kor a kér dés re a vá lasz egy ér tel mű és ha tá ro zott igen. ? Van-e rálátásuk arra, hogy a látogatóknak mekkora százaléka lehet a turai érdeklődő? Indokolatlanul, túlzóan nagy kérés lenne a helyiek kastélylátogatását bizonyos kedvezményekkel enyhíteni vagy legalább egyfajta dicsőségkönyvben nyilvántartani, akik pl. belépőjegy vásárlásával támogatták a kastély felújítási munkálatait? Nyil ván tar tást ter mé sze te sen nem ve ze tünk lak hely sze rint, de ér zé sünk sze rint a lá to ga tók el ső sor ban tu ris ták nem he lyi la ko sok is. Ért he tő is ez, hi szen vall juk be a leg több em ber nem a sa ját vá ro sá ban tu ris tás ko dik. A je len le gi jegy árak úgy gon dol juk meg le he tő sen ked vez mé nye sek, de egy ben ele nyé sző be vé te li for rást je lent a fel újí tás szem pont já ból, mind azo nál tal az öt le tet a di cső ség könyv vel kap cso lat ban kö szön jük és meg fon tol juk. Az évente megrendezésre kerülő Halloween egy sikeres programjuk. Emellett még milyen rendezvényekkel tervezik megörvendeztetni a közönséget? Van nak olyan vissza té rő ren dez vé nye ink, ame lyek zárt kö rű ek, ál ta lá ban ko moly ze nei ese mény nek ad nak ott hont. Az idei év re még nem állt össze az ese mény nap tár, de ta vasz tól őszig bi zo nyo san sze ret nénk bő ví te ni a kas tély ban zaj ló ese mé nye ket. Se res Tün de
2012/1-2
turai hírlap 13
2012/1-2
turai hírlap 14
egyházi élet
év vége a Turai egyházközségben A „Tallér” A ka rá cso nyi lel ki elő ké szü let a ke resz tény em ber szá má ra na gyon fon tos. Az Egy ház ezért ve zet te be az Ad ven tet, a vá ra ko zást. Tud juk, hogy több fé le mó don is le het vá ra koz ni. A leg szebb az, ami kor nem tét le nül tesszük ezt, ha nem ak tí van, be lel ke sed ve. Azért, hogy a gyer me ke ket is lel ke sít hes sük, a hit ok ta tók kal össze ül tünk, és eb ben az Ad vent ben be ve zet tük a gyer me kek ré szé re a ro rá ték ra (haj na li szent mi sék re) a „Tal lér”-t. Majd azo kat a gyer me ke ket, akik vál lal ták a haj na li fel ke lést, a szent mi se után a plé bá ni án ven dé gül lát tuk zsí ros ke nyér re, a hí vek től ka pott po gá csák ra, sü te mé nyek re (ami ket itt sze ret nék meg kö szön ni azok nak, akik től mind eze ket kap tuk) és me leg te á ra, ill. csocsópartira. Aki részt vett egy-egy ilyen ro rá tén, az kap ha tott eb ből a Tal lér ból. Nem azt mon dom, hogy ha tal mas tö meg jött el a haj na lo kon, de azért szép szám mal ér de kel te a gyer me ke ket ez a le he tő ség, hi szen eze ket a Tal lé ro kat le is le he tett vá sá rol ni Szent es te, a pász tor já ték után. Annyi gyer mek gyűj töt te a Tal lé ro kat, hogy ke vés lett az aján dék, amit meg ve het tek vol na. De se baj! Még a meg ma radt Tal lé ro kat is lesz le he tő ség le vá sá rol ni! Az idei Ad vent re más le pe té se ik is ké szül nek a gyer me kek nek. Per sze ezt most nem áru lom el, mert ak kor nem lesz le pe tés! Meg kö szö nöm a hoz zá ál lá sát azok nak a szü lők nek, akik en ged ték, hogy a gyer me kük ne csak lel ke sed jen, ha nem el is jus son a ro rá ték ra, hi szen ez a ko rai ke lés a szü lő től is ál do za tot kí vánt. De ál do za tok kal szép az Élet is, hi szen ha ál do za tot ho zunk va la mi ért, ak kor azért tu dunk lel ke sed ni, mert be le kell ad ni ön ma gun kat is!
Templomkerti Betlehem
A Család Éve Az Egy ház 2010 Szent csa lád va sár nap ján meg hir det te a Csa lád Évét. Egy ház köz sé günk na gyon sok prog ram mal ün ne pel te meg ezt a meg hir de tett Évet. Csak egy pá rat em lí tek: egy há zi ün ne pek hez kö töt ten kü lön fé le ál dá sok ban ré sze sí tet tük a je gye se ket, if jú há za so kat, édes apá kat és nagy apá kat, édes anyá kat és nagy ma má kat, ju bi láns há za so kat, csa lá di ki rán du lást szer vez tünk… Ka rá csony más nap ján zár tuk be ün ne pé lye sen a Csa lád Évét. Ezt pe dig úgy tet tük em lé ke ze tes sé, hogy min den csa lá dot kü lön-kü lön meg ál dot tam, majd aján dék ként min den csa lád ka pott egy-egy ke rá mi át, amely a Szent csa lá dot áb rá zol ta. En nek a ke rá mi á nak az az ér de kes sé ge, hogy a kül ső ke re te a temp lo munk Má ria-ol tá ra, csak a ké pet cse rél tük fel: a Nagy boldog asszony he lyett a Szent csa lád ké pe van ben ne. Mi vel temp lo munk 2011-ben ün ne pel te fel újí tá sá nak 100. év for du ló ját, er re az al ka lom ra is ké szít tet tünk egy ke rá mi át, amely a temp lo mun kat áb rá zol ja (ter mé sze te sen a mai ál la po tá ban) – je lez ve raj ta az el telt 100 évet. Ezt pe dig azok nak aján dé koz tuk, akik temp lo mun kért töb bet tet tek, mint az át lag turai hí vő: Egy ház ta nács, temp lom-ta ka rí tók, ének kar. Itt kö szö nöm meg azok mun ká ját, akik eze ket az öt le te ket is se gí tet tek meg va ló sí ta ni és azo két is, akik temp lo mun kért, Egy ház köz sé gün kért dol goz nak!
Fotó: Seres Tünde
Statisztika
A má sik ilyen új don ság az idei Ka rá csony ra a temp lom kert jé ben fel ál lí tott Bet le hem. Ez is úgy jött lét re – mint min den új don ság –, hogy elő ször meg szü le tik az öt let, majd el kez dünk gon dol kod ni a meg va ló sí tás le he tő sé gén. Há la Is ten nek si ke rült, hi szen töb ben vol tak, akik e mö gé az öt let mö gé is fel so ra koz tak – ki-ki a ma ga mód ján: mun ká val, anya gi ak kal. Akik el ké szí tet ték, azok ré szé re a leg szebb aján dék az volt, hogy na gyon so kan meg áll tak előt te – még az au tó sok kö zül is – és kí ván csi an néz ték (gyer me kek és fel nőt tek egy aránt), hi szen ez zel is kö ze lebb ke rült mind annyi uk hoz Ka rá csony misz té ri u ma, tit ka: az Is ten meg tes te sü lé se. Az öt let gaz dá ja azt mond ta: „Már ezért is meg ér te!” Osz to zom nem csak a vé le mé nyé ben, ha nem az örö mé ben is, hi szen „a meg osz tott öröm dup la öröm”. A Bet le hem előtt meg áll va pe dig na gyon so kan örül tek! Csak ennyi kell egy-egy jó öt let meg va ló sí tá sá hoz: hoz zá ál lás! Ha min den hez így tud nánk hoz zá áll ni az Egy ház köz ség ben, sok min den meg va ló sul hat na még. Vá rom azo kat, akik előbb re sze ret nék vin ni ügye in ket! – Is ten fi zes sen meg min den ki nek min den ál do za tot, amit az Egy ház köz sé gün kért ed dig is hoz tak!
Min den év de cem ber 31-én be szá mo lok a temp lom ban az Egy ház köz ség éle té ről. Ezt per sze csak sta tisz ti kai szá mok is mer te té sé vel tu dom meg ten ni. Eb ből egy kis íze lí tő: 2011-ben mind össze 27 gyer mek ré sze sült a ke reszt ség szent sé gé ben. 2010-ben még 75 gyer me ket ke resz tel tünk! El gon dol kod ta tó adat! Nem kell a gyer mek! Nem me rik a szü lők vál lal ni őket. Ha ez így foly ta tó dik, akkor… 6 pár kö tött há zas sá got temp lo munk ban. Az elő ző év ben még 13 pár kér te Is ten ál dá sát a kö zös in du lás hoz. Az el gon dol koz ta tó szá mok után idé zem Bí ró Lász ló püs pök atya gon do la ta it, aki Ma gya ror szá gon a Csa lá do kért fe le lős püs pök, un. Csa lád re fe rens: „A csa lád a tár sa da lom él te tő ere je, nél kü le össze om lik a tár sa da lom, de az Egy ház sem lé tez het csa lá dok nélkül… A tár sa da lom és az Egy ház kö zös ér de ke, hogy a csa lá dok ter mé ke nyek, bol do gok le gye nek. Ered ményt csak ak kor re mél he tünk, ha ma guk a ke resz tény csa lá dok éle tük pél dá já val bi zo nyít ják csa lád esz mé nyünk ha té kony sá gát. Hí vom a csa lá do kat kö zös gon dol ko dás ra: ’mit te het a csa lád az él he tőbb tár sa da lo mért?’!” 358 gyer mek volt be írat va hit tan ra szep tem ber ben. Azért kell így fo gal maz nom, mert az óta – saj nos – csök kent a szá muk, hi szen ha a gyer mek nek nincs ked ve, ak kor nem jön hit tan ra, a szü lő pe dig rá hagy ja, mert úgy gon dol ja, „A gyer mek így dön tött, és én tisz te let ben tar tom az ő dön té sét!” Pe dig a gyer mek még nem
fel nőtt! Ő nem tud dönteni!... 2008-ban még 438 gyer mek nek a szü lei tar tot ták fon tos nak a hit ok ta tást. Ele nyé sző ki sebb ség lesz las san azok ará nya, akik hi szik az egy igaz Is tent. En nek el le né re re mény ke dünk, mert hi szünk a min den ha tó, min ket sze re tő Is ten ben, aki nem hagy ja cser ben azo kat, akik bíz nak ben ne. „Ves sé tek gond ja i to kat az Úr ra!” – mond ja a Szent írás. Mi is ezt tesszük, és köz ben dol go zunk a jobb és szebb jö vő ért. Eb ben az év ben is tesszük a meg szo kott dol ga in kat, újí tunk ott, ahol lehet… Ok tó ber 11-én a Szent atya meg hir de ti a Hit Évét. Ad dig ra ki dol goz zuk mi is azt a prog ra mot, amellyel csat la koz ni tu dunk Szent atyánk fel hí vá sá hoz, hi szen szük sé ges az újraevangelizáció (rá döb ben te ni az em be re ket az er köl csi ér té kek fon tos sá gá ra)! Fon tos té nye ző nem csak a ke resz tény em ber éle té ben, de min den jószándékú em ber éle té ben a HIT. E nél kül az élet si vá rabb, sőt – mond hat nám, hogy – el vi sel he tet le nebb. Is ten ál dá sa le gyen az Új Év ben is mind annyi unk éle tén! Palya Já nos plé bá nos
i
Pásztorjáték 2011
rendező: Barczi zsolt. szereplők: angyalok: debre noémi, pázmándi Orsolya, sima edina, kómár anna. Pásztorok: Benke Bence, szvercsek dominik, dusa Milán, Bankó domonkos. napkeleti bölcsek: pásztor István, keserű andrás, Bozó Martin. szolga: pásztor kristóf, Mészáros áron. szolgálólány: dobroviczki petra. herodes: Benke sándor. Főpap: kánai ádám. a színpadot kómár zoltán veze tésével a cserkészek állították. hittanosokból álló zenekart vezényelte kis anita tanárnő. zene: sára Gábor, nagy roland, Gólya sára. világítás: varga krisztián
karitasz beszámolÓ
„Adj jó szót, vigaszt, Ha van, falatot„ Bódás Já nos so ra it idéz ve el mond hat juk, vá ro sunk la kói, mint már annyi szor, ad tak. A Szent Mar git Karitász Cso port gyűj tött élel mi szert, pénz ado mányt, min den fé le hasz ná la ti tár gyat. A ta va szi élel mi szer gyűj tés ered mé nye 7,75q, az őszié 2,5q. Eb ben a több mint 10q élel mi szer ben volt rizs, liszt, cu kor, só, ét olaj, szá raz tész ta, kon zer vek, hogy csak a leg jel lem zőb be ket em lít sük. Eb ből össze sen 118 csa lád ré sze sült. Ezen kí vül az őszi ter mény gyűj tés ered mé nye ként kap tunk bur go nyát, sár ga ré pát, zel lert, hagy mát, ka ra lá bét, fe jes ká posz tát, pap ri kát, szá raz ba bot, össze sen 10q-át, me lyet 14 csa lád kö zött osz tot tunk szét. Pénz és ter mé szet be ni ado mányt gyűj töt tünk 26 hát rá nyos hely ze tű gyer mek nyá ri tá bo roz ta tá sá ra. A gyer me kek 5 fel nőtt kí sé rő vel 5 na pot töl töt tek Bog ácson. Az utaz ta tás, szál lás, mú ze u mi- és strand be lé pők, ét kez te tés (me lyet je len tős rész ben itt hon ról vitt élel mi szer ből a fel nőt tek ma guk főz tek) össze sen 506.375 Ft-ba ke rül tek Az év fo lya mán 21 csa lád ré sze sült gyógy szer tá mo ga tás ban össze sen 64.230 Ft összeg ben. A Gyer mek jó lé ti és Csa lád se gí tő Szol gá lat tal kö zö sen meg hir de tett „cipősdoboznyi sze re tet” ak ció ered mé nye 302 do boz, az az 302 meg aján dé ko zott gyer mek. Ezen kí vül több mint 250 zsák ru ha és egyéb hasz ná la ti tárgy ér ke zett, mely nek osz tá sa ha vi rend sze res ség gel tör té nik. Is ten áld jon meg min den jó szí vű ado má nyo zót, kik nek se gít sé ge nél kül mi sem se gít het tünk vol na. „Kér je tek és ad nak nek tek, ke res se tek és ta lál ni fog tok, zör ges se tek és aj tót nyit nak nek tek. Mert min den ki, aki kér, kap, aki ke res, ta lál és a zör ge tő nek aj tót nyit nak.„ (Má té 7,7-8) Szent Mar git Karitász Cso port
tar tós élel MI szerOsz tá sOk eGész év Ben 2012. ja nu ár 6. – A Ma gyar Élel mi szer bank Egye sü let és a Ma gyar Vö rös ke reszt Pest Me gyei Szer ve ze te 2007. óta mű kö dik együtt ab ban, hogy a lét mi ni mum kö ze lé ben élők, ön hi bá ju kon kí vül lét mi ni mum kö ze lé ben élők: fel nőt tek és gye re kek egy aránt, kis nyug dí ja sok szá má ra se gít sé get nyújt son. 2011. évé ben össze sen 221.172 kg élel mi szert osz tot tunk szét Pest me gyé ben. A szét osz tott élel mi sze rek ér té ke 115 mil lió fo rint volt. Eze ket az ado má nyo kat a Ma gyar Élel mi szer bank Egye sü let biz to sí tot ta szá munk ra. Az élel mi sze rek több mint 30.000 fő szá má ra se gí tett ab ban, hogy le gyen mi nek az asz tal ra ke rül nie. Az élel mi sze rek kö zött kon zerv, bé bi étel, spa get ti tész ta, ka kaó por, liszt, keksz fé lék, cso ko lá dé, Kinder meg le pe tés cso ko lá dé to jás, bur go nya és olaj sze re pelt. Ezek a szám- és in for má ció ada tok egy aránt tar tal maz ták az EU in ter ven ci ós és egyéb fel aján lá so kat is. A ki osz tott élel mi sze re kért sze ret nénk ez úton kö szö ne tet mon da ni a Ma gyar Élel mi szer bank Egye sü let nek, az osz tás ko or di ná lá sá ért és meg lé té ért pe dig lel ki is me re tes kol le gá ink nak. Saj nos a rá szo ru lók szá ma a nö vek vő gaz da sá gi ne héz sé gek mi att fo lya ma to san emel ke dik, re mél jük, hogy kö zö sen az idei, 2012-es év ben is hoz zá já r ul ha t unk em ber t ár sa ink meg se gí té sé hez. Ma gyar Vö rös ke reszt Pest Me gyei Szer ve ze te H-1119. Bu da pest, Bikszádi ut ca 43. UniCredit: 10918001-00000015-98870011
[email protected] www.pestmegye.voroskereszt.hu
Fotó: Csilla Fotó
rövid hírek
2 01 2 /1
turai hírlap 15
2012/1-2
turai hírlap 16
FolklÓr
Újra felnőtt néptáncoktatás Turán szOkOlIk sza B OlCs a ha GyO M ány ő r z és r ől A jászberényi művészeti iskola turai néptánc tagozatát két éve rendítette meg az oktató tragikus balesete, s már szinte esélyés volt, hogy az évek óta zajló sikeres munka kényszerű véget ér. De jött egy fiatalember - az akkor már a turai művelődési házban próbáló Fricska táncegyüttes egyik tagja - aki az anyaintézmény kérésére töretlenül folytatta tovább a néptáncoktatást településünkön. Így ismertük meg sokan a bagi Szokolik Szabolcsot, aki mondhatni elsődlegesen inkább éli, mint egyszerűen csak tanítja a népművészetet, a népi kultúrát. A civil programozói fogalalkozásán túl a létfenntartását, a szórakozását, a gondolkodását is mind a néphagyomány értékei köré rendezi, s gyakran szerzi be viseleti darabjaikat a turai vásár "asszonypiacán". A művészeti iskolában betöltött feladataid melett tavaly novemberben belevágtál az ifjúsági-felnőtt korosztállyal egy tudatosan építkező együttesi munkába. Mintegy húsz fővel meg is kezdődtek a foglalkozások, s az eredményét láthatták a turaiak a Mindenki karácsonya rendezvény zenepavilonos színpadán, ahol betlehemezést és egy Galga menti koreográfiát mutatattok be. Keveset tudunk azonban a koreográfusról. Mikor és hol kezdtél táncolni? Hat éves ko rom ban kezd tem el tán col ni Bagon, Iglói Éva ke zei alatt. Iga zá ból ott sze ret tem meg a nép tánc rej tel me it és min den csín ját-bín ját, s ez át ha tot ta és tel je sen meg ha tá roz ta egész is ko lai éle te met. Hat évesen úgy kezdted el, hogy beírattak a szüleid, mert jó dolognak tartották? Ha tá ro zot tan így tör tént, mert én elő ször nem na gyon sze ret tem vol na tán col ni, de sze ren csé re ők eről tet ték. Há lás va gyok ne kik ezért. A gyökerek kötelezték a családot… Csak édes anyám tős gyö ke res bagi, apu ék Kállóról szár maz nak. Amikor te a bagi Muharay Elemér Hagyományőrző Népiegyütteshez csatlakoztál, akkor az már egy nagy nevű, országos hírű, egyfajta referenciegyüttesnek számított, számos szakmai elsimeréssel. Neked személy szerint is lettek díjaid? Va ló ban el is mert volt a nép tánc cso port ja és a ha gyo mány őr ző együt te se is. El ső dí ja i mat én is Bag ke re té ben nyer tem el: két szer in dí tot tak a szar va si gyer mek szólótáncfesztiválon, ahol kis bok ré tás tán cos let tem. Ki ma gas ló volt a ve ze tő ink szak mai tu dá sa, így nem vé let len, hogy ti zen hét-ti zen nyolc éves ko rom ban én is át men tem Gö döl lő re, kö vet ve Iglói Évát és fi át, Szép hal mi Zol tánt. Ott csak to vább gya ra po dott ben nem a nép tánc irán ti sze re tet, az együt tes if jú sá gi kor osz tá lyán be lül ki ala kult ke mény műhelyműnka jó vol tá ból ha tal mas fej lő dé sen men tem ke resz tül, s nem ma rad tak el a szak mai el is me ré sek sem. S ta lán a leg fon to sabb, hogy ott ta lál tam meg az ugyan csak nép tán cos pá ro mat, ké sőb bi fe le sé ge met, Kelemencsíki Me lin dát, aki fő fog lal ko zás ban an gol ta nár nő. Ha jól tudom, a Gödöllő Néptáncegyüttesnél elért szakmai eredményeid között már nemcsak előadói, hanem koreográfusi díjak is vannak… Na gyon so ká ig csak egy kis lét szá mú ka ma ra együt tes volt az if jú sá gi kor osz tály. Zo li mű vé sze ti ve ze tő ként na gyon pre cíz mun kát vé gez te tett, meg kö ve tel te, kér te, hogy min den úgy le gyen, ahogy an nak len nie kell. 2007-ben in dul tunk elő ször Melivel Bé -
kés csa bán a fel nőtt szó ló tánc ver se nyen, ak kor Arany Sar kan t yús és Arany Gyön gyös tán co sok let tünk, majd 2011-ben in dul tunk har mad szor és így sze rez tük meg a má so dik Arany Sar kan t yút és Arany Gyön gyöt. Há rom al ka lom mal let tem az or szá gos pász tor tánc ver seny győz te se, s emel lett egy ver bunk ver se nyen is el ső he lye zést ér tem el. Gö döl lőn két ko re og rá fi át ké szí tet tem, az egyi ket gye re kek nek, a má si kat fel nőt tek nek. Majd a Gö döl lő Tánc együt tes fiú tag ja i nak egy ré szé ből ala kult Frics ká ban is ké szült egy ko re og rá fi ám. Mind egyik járt fesz ti vá lo kon, né hol kü lön dí jas lett, né hol gá la mű sor ban sze re pelt. Na és amiről még egyáltalán nem beszéltünk, hogy birtokosa vagy a Népművészet Ifjú Mestere címnek. Ez tu laj don kép pen egy pá lyá zat, amit min den év ben meg hir det a Nem ze ti Erő for rás Mi nisz té ri u ma. Itt fel té tel, hogy egy fa lu tán cá ról, vagy egy meg ha tá ro zott em ber tán cá ról, egy fa lu nak az egész éves tánc éle té ről kell ír ni egy mi ni mum ti zen öt ol da las dol go za tot, és eb ből fel kell ké szül ni egy öt per ces elő adás sal. Ezen kí vül még má sik két tán cot meg kell je löl ni, ami ből a zsű ri a hely szí nen ki vá laszt ja, hogy me lyik ke rül jön be mu ta tás ra. Te hát ez egy el mé le ti és gya kor la ti meg mé ret te tés is. Szak mai zsű ri dön ti el, hogy ki az, akit fel ter jeszt a cím el nye ré sé re. Az én té mám a haj dú sá gi il let ve hor to bá gyi pász tor tánc ok vol tak. A má so dik tánc pe dig Galga men ti csár dás és friss volt, ami vel si ke rült el nyer ni a zsű ri tel jes el is me ré sét. 2011 májusában lezártátok a gödöllői korszakot. Miért gondoltatok a változtatásra? Amel lett, hogy szó lis ta ként rend sze re sen fel lé pünk pl. ze ne ka ri kon cer te ken, cé lunk egy sa ját nép tánc cso port lét re ho zá sa, ta ní tá sa volt. Mos tan ra érez tük érett nek ma gun kat egy sa ját együt tes ve ze té sé hez. Turán ki emel ten fon tos be töl te ni azt az űrt, ami ke let ke zett egy részt az if jú sá gi nép tánc cso port nyolc-ki lenc év vel ez előt ti meg szű né sé vel, más részt a mű vé sze ti is ko la ke re tei kö zül ki ke rül ve, en nek a lép cső fok nak a hi á nyá ban, nem tud nak hol tán col ni a fi a ta lok. Így a leg töb ben olyan kor - ép pen ti zen éve sen - ab ba is hagy ják. Pe dig ek kor kez dőd ne el az a kor szak, ami kor va ló ban meg él he tik a pá ros tán cok más hoz nem hasoníltható örö mét.
Fotó: Majnik Zsolt
FolklÓr
néPtánClehetÕség FelnÕtteknek is! az újon nan ala kult iFJÚsági-FelnÕtt néPtánC- és hagyományÕrzÕ együttes so ra i ba vár ja az ér dek lő dő ket. Próbák időpontja: va sár nap 17.00-20.00 Próbák helyszíne: Bar tók Bé la Mű ve lő dé si ház tura vezetők: szokolik sza bolcs és szokolik Me lin da rész vé te li díj nincs.
A Galga mente egyik települését gondolom, nemcsak praktikus okokból, a földrajzi közelség miatt választottátok… Min den fé le kép pen sze ret nék a Galga men tén ma rad ni. Itt ne vel ked tem fel, gye rek ko rom tól kezd ve ez a kö zeg, ami kö rül vesz, én ezt na gyon meg sze ret tem. Fe le sé gem, Me lin da pe dig már Galga men ti nek tart ja ma gát. Hor to bá gyon azért is sze rez tem me ző gaz da sá gi tech ni ku si ké pe sí tést is, mert sa ját csa lá di gaz da sá got sze ret nénk ala pí ta ni, ami nem is olyan rég még fa lu szer te a ha gyo má nyos élet ré sze volt. Egy ki sebb ál lat ál lo mán nyal már meg is kezd tük ezt a te vé keny sé get fe le sé gem mel kö zö sen. A hagyományokat említetted, s egyik célotok az is, hogy a kárpát-medencei magyar tájegységek autentikus táncai mellett, helyi - turai ill. Galga menti - hagyományos szokásokat is felelevenítsetek a csoporttal. Mi az, amit ebből a szokásrendszerből mindeképp szükséges színpadon dramatizálni vagy esetleg kilépni vele a színpadi keretek közül? El ső sor ban a nagy val lá si ün ne pe ket le het be mu tat ni, va la mint a mu la to zás kö ré ren de ző dő far san got, la ko dal mat. Bagon, ami kor még ak tív tag ja vol tam a ha gyo mány őr ző együt tes nek, ott a fi úk kal bet le he me zés sel kör be jár tuk a fa lut. Hús vét kor a fi a tal fi úk el men tek a lá nyok hoz vö dör rel, hi deg víz zel, haj na lok haj na lán.
Iga zá ból nem sze re tem azt a szót, hogy ha gyo mány őr zés, in kább ha gyo mány él te tés nek kel le ne mon da ni. Szerinted, hogyan lehetne megszólítani az érettebb korosztályt arra, hogy kapcsolódjon be egy ilyen mozgalomba, még adott esetben akkor is, ha nincs semmiféle táncos előélete, csak a néptánc szeretete? Iga zá ból ez már pont elég ah hoz, hogy egy ha gyo mány őr ző cso port tal el le hes sen kez de ni dol goz ni, mert az érett em be rek nek a gye rek ko rá ban még igen is meg volt az élő ha gyo mán nyal va ló kap cso la ta. Sze rin tem nem is len ne olyan ne héz elő hoz ni eze ket az em lé ke ket. A fiatalabbak pedig sokan cikinek érzik. Egy részt ki je len te ném, hogy bár mi lyen ber kek ben meg for dul az em ber, min den hol csak cso dá lat tal szól nak a nép tánc ról. Ezt mű vel ni egy ál ta lán nem szé gyen. Tu dom, hogy sok szor csak a lus ta ság, a ké nye lem, meg az ál lí tó la gos idő hi ány tart vis sza so ka kat. Egy nép t ánc cso por ton be lül a ne mek ará nyá val leg gyak rab ban baj van. Nyil ván sok szor kü lön fel adat egy kö zép ko r ú as szony nak is pl. a fér jét ide hoz ni, pe dig a pá ros tánc a kul t ú ránk alap ve tő ré sze volt. A ha gyo mány ban a fér fi ak nak ki emelt sze re pe volt, most sem sze ret nénk nél kü löz ni őket az együt te si mun ká ban. Ma gát az élet ér zést is fon tos nak tar ta nánk át ad ni; hogy egy kor ab ban a ré gi kör nye zet ben mi ként, ki vel áll tak fel az em be rek tán col ni, mi ért ép pen ak kor, és per sze emel lett a tech ni ká kat is igyek szünk át ad ni. Azt feltételezem, hogy hagyományőrző jelenetekbe bevonható minden korosztály, de mondjuk a tánctanításban mennyire lehet reális elvárásokat támasztani egy érettebb ember fizikumával szemben? Ezt tel je sen egyé ne vá lo gat ja. Van nak olyan sze ren csé sek, akik még 45-50 éve sen is tud nak olyan izom zat tal, izü let tel len ni, hogy nem okoz ne kik gon dot ez a faj ta moz gás. Ter mé sze te sen bi zo nyos táj egy sé ge ket már nem kez de nék el ne kik ta ní ta ni, de a Galga men te, Szatmár, Du nán túl, So mogy, Dél-Alföld be fo gad ha tó, a 20-30-as kor osz tály vi szont egy bo nyo lul tabb tech ni kai tu dást igény lő tánc cal is meg tud na bir kóz ni. Tudnál-e a környzetünkben a hagyományőrző munkában példaértékű települést említeni Bagon kívül? A ve res egy há zi ak tel je sen újon nan ala kul tak. A 45-50 éves kor osz tály ala kí tot ta sok szü net után új ra a ha gyo mány őr ző cso por tot, és mos t a ná ig is ki tű nő mi nő sí té se ket sze rez nek. Püspökhatvanban is tel je sen új ha gyo mány őr ző cso port ala kult, ott is a 40-50-es kor osz tály kez de mé nyez te. Csak a sa ját fa lu juk tán cát tán col ják, szak ma i lag elsimertek. Zöm mel há zas pár ok al kot ják, az hogy a férj-fe le ség ott le gyen, szin te alap kö ve tel mény. Mit üzennél az olvasóknak, hogy kedvet csinálj a bekapcsolódáshoz? Ez egy szer re ér ték te rem tés és egy jó szó ra ko zás is, egy pi ci iz zad ság gal. A moz gás min dig min den ki nek öröm, fő képp, ha ze né re tör té nik. Ha ki ala k ul egy kö zös ség, ak kor utá na a pró bák és fel lé pé sek mel lett, együtt szó ra koz nak, öröm köd nek, bús la kod nak, sza bad ide jük ben is ta lál koz nak, prog ra mo kat szer vez nek. Azt az utat akar juk magmutatni, hogy van egy olyan kö zös ség, ahol jól érez he tik ma gu kat úgy, hogy köz ben fej lő dik a kon dí ci ó juk, fe gyel me zett sé get és egy egész sé ges ér ték ren det ta nul nak, ami hi ány zik ma nem csak a fi a tal ge ne rá ci ó ból, ha nem szin te a tár sa da lom nagy ré szé ből. Öröm te li, hogy Turán van egy in téz mény, amely ha son ló gon dol ko dás mód dal ezt fel ada tá nak ér zi. Névadónk, Bartók Béla szellemi öröksége is kötelez… Se res Tün de
2012/1-2
turai hírlap 17
2012/1-2
turai hírlap 18
.
saJtÓFigyelÕ
CéLKeresZTBen
a 2011-es év 1. rész
A Turai Hírlap havi rendszerességgel számol be Önöknek városunk eseményeiről, azonban mi állhat az országos média érdeklődésének középpontjában... Összeállításunkban ezekből szemezgettünk a teljesség igénye nélkül, böngészve a nyomtatott és online sajtóban, a különböző televíziós csatornákon, persze a teljesség igénye nélkül. Az információ bőségzavarában szinte sorozat kerekedett ki Tura 2011-es médiamegjelenéséből. 2011. febr. 26. Magyar nemzet Hétvégi Magazin
„Az első cigány pap”
A 36. ol da lán „Az el ső ci gány pap” cím mel Né meth György írt egy na gyobb lé leg ze tű nek ro ló got Pozsár End re 1930. már ci us 30-án el hunyt szentlőrinckátai nyu gal ma zott plé bá nos ról. A hír an nak ide jén a pap ci gány szár ma zá sa mi att lett MTI-köz le mény. Az 1856. feb ru ár 24-én Vá cott szü le tett P.E. édes ap ja még ha gyo má nyos mes ter sé get űzött, ci gány ze nész volt, mint ahogy szá mos ro ko na is. Őt 1879. jú li us 27-én szen tel ték pap pá, majd pa pi mű kö dé sé nek el ső fe le a meg szo kott nál is moz gal ma sabb volt. Káp lán Bu já kon, Bagon, Romhányban, Kunszentmiklóson, Újkécskén, Csépán, Csong rá don, Kiskunmajsán, Dorozsmán, TURÁN, Hat van ban.
2011. május 2. M1
Kastélyok és kúriák – Mesél a turai és a gödöllői kastély Ma gyar or szág ne me si kú ri ái és kas té lyai hely re ál lí tott szép sé gük ben vagy mál ló rom ja ik ban ré szei múl tunk nak, tör té nel münk nek, mai éle tünk nek és jö vőnk nek is.
2011. június 29. www.trademagazin.hu
Zöldségtermelő nagyhatalommá teheti Magyarországot a turai modell
A ma ga zin nak Miszori Lász ló, a Su gár Hol ding ügy ve ze tő je szá molt be az in du lás előtt ál ló, Turán lé te sü lő, szak mai kö rök ben turai mo dell né ven fu tó, pa ra di csom ter mesz tés re be ren dez ke dő óri á si üveg ház meg épí té sé nek ala ku lá sá ról, ak tu á lis ké szült sé gé ről. A pro jekt a mai na pig rend sze res té ma a hír adók ban, a ma ga zin mű so rok ban, a nyom ta tott saj tó ban, rá di ó ban il let ve az internetes hír por tál okon.
2011. júl. 30. www.bokretaesbiciklilanc.docuart.hu
Bokréta és Biciklilánc Magyar néprajzi filmfesztivál – Tosko az utolsó prímás Film. Gyár tá si év 2005-2011. Hossza: 55 perc A Galga-menti, turai nép ze nei ha gyo mány ott élt Tosko, az az Szénási Ti bor uj ja i ban és fe jé ben. Kot tát ugyan is nem tu dott ol vas ni, iga zi "na tu ris ta" volt, aho gyan ma gát jel le mez te, mint a ré gi ci gány nép ze né szek több sé ge. Fi a tal sá ga ide jén még 8 ban dát tar tott el a fa lu, mu zsi kál tak lag zin, bál ban, ke resz te lőn, te me té sen. El fogy tak a ban dák, Tosko há rom tár sá val ma radt utol só nak. Tíz éven át gyűl tek ve le a fel vé te lek. Az utol són, jó ci gány ze nész szo kás sze rint, Tosko he ge dű jé nek a húr ját is el vág ják a ra va ta lá nál. De ta nít vá nyai vi szik to vább tu dá sát, jó kedv ét. For ga tás hely szí ne: Tura, Ma gyar or szág, Pest me gye
A film ben meg je le nő nép cso port: ma gyar, rumungro ci gány (ci gány ze nész) Köz re mű kö dik: Ko vács Gé za, Unger Ba lázs, Ope ra tőr: Rácz Ba lázs, Ko vács Lász ló, vá gó: Lőrinczy Zol tán, financing manager Gó lya Jó zsef "Loby", pro du cer-ren de ző Ko vács Lász ló. A fil met ké szí tet te a Konkam Stú dió, www.konkam.hu A film tel jes egé szé ben meg néz he tő a www.youtube.com nem zet kö zi videomegosztó por tá lon.
2011. augusztus 4. Kossuth rádió
Vendég a háznál: „A felnőttekről gyerekeknek” Szendrei Edit ri port ja ar ról szólt, ho gyan tel nek az is ko lai szü ne tek, a hét vé gék a nagy szü lők nél. A fel vé te lek egy ré sze Turán ké szült. A he lyi vo nat ko zá sú mű sor rész ben meg szó lalt Lendvai Mártonné Te ri né ni és két uno ká ja, akik épp a tó par ton ill. a kert ben ját szot tak. A foly ta tás ban Feket Il di kó, mint friss diplomas zeneakadémista már az élet ko moly dol ga i ról – megbo csájtásról, val lá sos ság ról, a ne vel te tés ben be töl tött nagy szü lői sze rep ről, stb – be szél ge tett a turai nagy ma má val, Fe ke te Lászlóné Ba ba né ni vel.
2011. augusztus 9. http://kishazi.hu/nagybaniblog/
Turai nagybani piac fejlesztésének blogja
Tet sze tős kez de mé nye zés in dult hó dí tó út já ra au gusz tus ele jén. „a turai nagy ba ni pi ac vir tu á lis mo del le zé sé ről van szó – a vir tu á lis pi ac lét re ho zá sá nak cél ját szem előtt tart va. A mo del le zés cél ja az egyik turai pi ac mű kö dé sé nek online esz kö zök kel va ló gör dü lé ke nyeb bé té te le.” A kez de mé nye zés el in dult, a hó dí tó út azon ban – úgy tű nik – kis sé rö gös. Au gusz tus óta az ol da lon sem ak ti vi tás, sem fej lesz té sek nem lát ha tó ak, csu pán 3 hoz zá szó lás sze rény ke dik. Re mény ked jünk, hogy a ta vasszal star to ló 3D-s mo dell se gít fel ne vel ni a nagy ba ni pi ac vir tu á lis ver zi ó ját.
2011. aug. 15. népszabadság Online – http: nol.hu
Újra ketyeg a toronyóra a turai kastélyban
A cikk ar ról ír, hogy a turai kas tély ban be fe je ző dött a re konst ruk ci ós fo lya mat el ső ele me, az óra to rony fel újí tá sa. Be szá mol a 2010-ben si ker rel meg nyert pá lyá zat rész le te i ről, be le ért ve az össze get is, mely a fe lét tet te ki a fel újí tás tény le ges költ sé ge i nek, va la mint em lí tést tesz a fel újí tás kö vet ke ző lé pé se i ről. A kas tély be vi lá gí tó ku po lá já nak és a pál ma ház ku po lá já nak hely re ál lí tá sá ra is mét pá lyá za tot nyúj tot tak be az NKA-hoz. A tu laj do no sok nyi lat ko za ta sze rint amennyit tá mo ga tás ként kap nak, annyit ma guk is hoz zá tesz nek.
saJtÓFigyelÕ
2011. augusztus 25., 26., 29. szent istván rádió
Kora Esti Hírmondó
Szendrei Fe renc pol gár mes ter a rá dió ér dek lő dé sé re a vá ros fej lesz té si be ru há zá sa i ról - a vá ros köz pont kor sze rű sí té sé ről, fel újí tá sá ról, az út épí tés mun ká la ta i ról, a vá ros há za aka dály men te sí té sé ről, va la mint a Pol gár mes te ri Hi va tal kor sze rű ügy fél hí vó rend sze ré nek ki épí té sé ről be szélt.
2011. szeptember 1. szent istván rádió
Regionális hírek
Szendrei Fe renc pol gár mes ter a rá dió ér dek lő dé sé re Tura vá ros gaz da sá gi le he tő sé ge i ről, a gaz dál ko dás fej lesz té sé ről, ez zel kap cso lat ban a turai mo dell ről tá jé koz tat ta a hall ga tó kat.
2011. szeptember 11. http://veddamagyart.info
Turai modell – Európa legnagyobbja lehet a kategóriájában
Több he lyen is be szá mol tak a pa ra di csom ter mesz tő üveg ház zal kap cso la tos fej lesz té si le he tő sé gek ről, mi u tán a várt nál bő vebb ho zam ban tört fel szín re a ter mál víz. Miszori Lász ló, a be ru há zó cég ügy ve ze tő je az MTI-nek el mond ta, hogy a 7,4 mil li árd fo rint ból meg va ló su ló óri ás „pa ra di csom gyár” egy szá rí tó üzem mel egé szül ki, ugyan is a Föld ből az elő ze te sen be csült nél na gyobb mennyi ség ben nyer he tő ki ener gia ter me lés cél já ból a 130 C°-os víz. Szendrei Fe renc, pol gár mes ter a kö vet ke ző vel egé szí tet te ki Miszori ügy ve ze tő sza va it: az óri á si be ru há zás nem csak Turán, ha nem az egész Galga-menti tér ség ben meg hoz hat ja a fel len dü lést. „A több let pénz a he lyi inf rast ruk tú ra fej lesz té sét is le he tő vé te szi, pél dá ul jut hat for rás a rég óta ese dé kes vá ro si pi ac kor sze rű sí té sé re is.”
2011. szeptember. 13. Kossuth rádió
Tura szerepe a népművészetben
Tóth Eni kő ezen a na pon ké szí tett ri por tot Turán, mely né hány nap múl va ke rült adás ba. „Tura sze re pe a nép mű vé szet ben egy részt a nép ze ne, más részt a hím zé sek te rén jelentős.” – fo gal ma zott fel ve ze tő jé ben. El ső ként Se res Tün dét, a Bar tók Bé la Mű ve lő dé si Ház ve ze tő jét kér dez te Bar tók Bé la név adó sze re pé ről, turai gyűj té sé nek tör té ne té ről, az ama tőr né pi előadóművészet több ágá ban és a tárgy al ko tás ban fo lyó tu da tos ha gyo mány őr ző mun ká ról. A műv.ház ven dég szo bá já ban el he lye zett füg gö nyö -
.
kön be mu ta tás ra ke rül tek a turai fe hér hím zés for ma vi lá gá nak leg jel lem zőbb mo tí vu mai. A foly ta tás ban a ri por ter meg em lí tet te, hogy Maczkó Má ria Ma gyar Örök ség-dí jas nép dal éne kes mel lett az idős kor osz tály ban is van nak az ének lés nek je les kép vi se lői. Sza bó Józsefné Ma ris ka né ni be szélt a Kék Szi vár vány Nép dal kör éle té ben be töl tött több év ti ze des örö kös tag sá gá ról, szólóénekesi sze re pé ről, s az Őszi ró zsa Nyug dí jas Egye sü let ben je len leg is mű kö dő da los cso port ról. Vé ge ze tül el éne kel te Bar tók leg hí re sebb turai gyűj té sét, az Ablakimba… kez de tű nép dalt.
2011. szeptember 28. www.alternativenergia.hu
Termálvízzel fűthető paradicsomtermesztés
Ezen a por tá lon ugyan csak az MTI-nek adott nyi lat ko zok ke rül tek pub li ká lás ra. A for rás anyag sze rint Eu ró pa maj da ni leg na gyobb, ter mál víz zel fűt he tő pa ra di csom ter mesz tő üveg há za mel lé fel dol go zó-üze met is épít Turán a pro jek tet fi nan szí ro zó Sugar Hol ding, mi u tán a várt nál bő vebb ho zam ban tör fel szín re a ter mál víz. „En nek ered mé nye ként több mun ka hely jö het lét re a tér ség ben, és a ter ve zett nél na gyobb be vé tel foly hat be” - je lez te, hoz zá té ve, hogy az évi 8-10 ezer ton na pa ra di csom ter més egy ré szét be főt tes üve gek be tölt ve, aszalt for má ban ma ga sabb áron ér té ke sít he tik majd. A pro jekt évi 2,7 mil li árd fo rint for gal mat ered mé nyez het, és több száz em ber nek ad majd mun kát. A 12 fo ci pá lya nagy sá gú üveg ház és a hoz zá kap cso ló dó szá rí tó üzem 1,8 mil li árd fo rin tos ál la mi tá mo ga tás ban ré sze sül az zal a cél lal, hogy min tá ul szol gál has son ha son ló pro jek tek hez, el ső sor ban He ves és Sza bolcs me gyé ben – mond ta Miszori Lász ló. A ter mál ví zen ala pu ló üveg há zi zöld ség ter mesz tés a kor mány vi dék fej lesz té si stra té gi á já nak egyik kulcs ele me. A turai mo dell né ven em le ge tett pro jekt lé nye ge, hogy kör nye zet ba rát mó don, egy óri ás zárt rend szer ként mű kö dik majd. A mély ből fel tö rő for ró vi zet a ter mé szet ad ta in gyen hő hasz no sí tá sa után egy má sik fúrt kút ré vén vissza pré se lik a 2.100 mé ter mé lyen hú zó dó kő zet ré teg be. Ez ál tal a fel szín alat ti ér té kes víz kincs egyen sú lya meg ma rad, és a ter mál víz zel a kör nye zet re ve szélyt je len tő ás vá nyi anya gok sem ke rül nek a ta laj ba vagy fo lyók ba – amit az uni ós sza bá lyok is til ta nak. Miszori Lász ló tá jé koz ta tá sa sze rint ha a pa ra di csom üzem be vá lik, ak kor hely ben egy má so dik ütem ke re té ben üveg há zi pap ri ka elő ál lí tá sá ra ren dez ked nek be, ké sőbb pe dig a pad li zsán, az ubor ka ke rül het sor ra. (folyt.köv.) S.T. és T.A.
& könyvsarok – a városi könyvtár könyvaJánlÓJa baCCalario, PierdomeniCo: az elfeledett térképek boltja ulysses Moore (írói ál név) if jú sá gi re gé nyé nek ed dig már 8 ré sze je lent meg ma gya rul. saj nos az el fe le dett tér ké pek bolt ját, amely a so ro zat má so dik ré szét ké pe zi, csak most si ke rült pó tol nia könyv tá runk nak. Így vég re ele jé től kö vet he tő a há rom is ko lás, Jason, Julia és rick tör té ne te. Jason és Julia ik rek, akik szü le ik kel vi dék re köl töz nek a vil la argoba. a ha tal mas, öreg ház és kör nyé ke sok tit kot rejt, töb bek kö zött egy idő ka put, mely nek fel fe de zé se után iz gal ma sabb nál iz gal ma sabb ese mé nyek be sod ród nak az if jú ka lan do rok. (Sz. A.)
baráth katalin: a türkizkék hegedű Gyer mek rab lás, el va kult val lá si szek ta, sö tét vonz erő vel bí ró, ke gyet len val lá si ve ze tő és egy ti tok za tos fegy ver for du la tos tör té ne te, amely az utol só ol da lig iz ga lom ban tart ja az ol va sót, kri mi, erő szak, vér és fe les le ges ke gyet len ke dés nél kül. aki sze re ti a ré gi ma gyar fil mek bá jo san na iv han gu la tát, és a szá zad for du lós Bu da pest ro man ti ká ját, biz to san ked vel ni fog ja az ön je lölt nyo mo zó nő dá vid ve ron alak ját, aki egész Ma gya ror szá gon át íve lő nyo mo zás ke re té ben igyek szik ki bo goz ni a szá la kat és meg men te ni a Mo nar chia jö vő jét. (L. K.)
Wolke, robert l.: a tudós szakács az aka dé mi ai ki adó gon do zá sá ban meg je lent kony ha tu do mány so ro zat egyik kö te tét sze ret nénk a fő zés iránt ér dek lő dők szá má ra aján la ni. a szer ző azon túl h jó né hány re cept jét is meg oszt ja az ol va sók kal, in kább a kony hai mű ve le tek kém iá ját, fi zi ká ját se gít meg ér te nünk. Olyan kér dé sek re ka punk vá laszt, mint pél dá ul: Mi a kü lönb ség a nád cu kor és a ré pa cu kor kö zött? Mi ért kell meg sóz ni a vi zet tész ta fő zés előtt? ve szé lyes-e az alu mí ni um? Mi ért már vá nyon nyújt ják a cuk rá szok a tész tát? Mit kell csi nál ni a bor du gó já val ami kor a pin cér mel lénk rak ja? (Sz. A.)
onagy zoltán: zsámboki szerető a szer ző ne ve nem is me ret len a turai ol va sók szá má ra, ta valy ke rült be szer zés re a Cerinka. ám ez út tal, le gyünk őszin ték, fő ként a cím mi att akad meg sze münk a köny vön. a negy ve nes éve i ben já ró csa lád apa vi szonyt kezd egy ná la jó val fi a ta labb ta nár nő vel, ez ál tal kez de tét ve szi a jól is mert sze rel mi őr lő dés. köz ben ki bon ta ko zik előt tünk a fér fi éle te, be te kin tést nye rünk csa lá di éle té be, mun ká já ba, meg is mer jük barátját,.. és egy pi ci fe je zet ben még a mi kis vá ro sunk is fel buk kan a la po kon. a kor társ ma gyar pró za iránt ér dek lő dők nek ajánl juk. (Sz. A.)
szeretettel várjuk régi és új olvasóinkat! cím: bartók tér 3., Tel: (28)580-530. nyitva: H 13-18, K 9-12, 13-18, cs 9-12, 13-18, P 13-18, szo 9-12.
2012/1-2
turai hírlap 19
2012/1-2
turai hírlap 20
® ProgramaJánlÓ többsinCs Óvoda és bölCsÕde Családi mUlatsága szervezők: szülői munkaközösség és az intézmény dolgozói helyszín: Bartók Béla Művelődési ház tura időpont: február 17., péntek 15.30 Program: óvó nénik meglepetés meséje, a tarsOly zenekar táncháza, büfé, zsákbamacska belépő: 700 Ft családonként (2 felnőtt és a gyerekek), támogatói jegy: 1000 Ft, egyéni belépő: 500 Ft. a rendezvény bevételét a szervezők az Összefogás óvodásainkért alapítvány javára fordítják! 2194 tura, dózsa György u. 2. adószám: 18704259-1-13, számlaszám: 65900107-13028312
néPművészek emléktábláinak koszorÚzása helyszín: tura Galga COOp zrt. székháza (dora-ház), Falumúzeum időpont: február 17., péntek 15.00 emlékező gondolatok: seres tünde – műv.ház vezető
gyermek tánCház helyszín: Bartók Béla Művelődési ház tura időpont: február 18., szombat 15.00-17.00 muzsikál: emse zenekar és a podmaniczky aMI turai népzene tagozatának növendékei táncoltatók: szokolik szabolcs és szokolik Melinda, Gyenes Orsolya Belépődíj: 300 Ft/fő
moháCsi bUsÓJárás télbúcsúztatás a Benczebusszal helyszín: tura-paks-Mohács-tura időpont: február 19., Farsangvasárnap indulás:turáról 6.00-kor (felszállás buszmegállókban) hazaérkezés: 22.00-23.00 között Program: az emberiség szellemi és kulturális öröksége Paks: Makovecz-templom megtekintése mohács: – a szigeti busók átkelése a dunán – Busófelvonulás – a farsangi koporsó vízrebocsátása – szabad farsangolás – népművészeti- és kézműves vásár – Máglyagyújtás, busók körtánca részvételi díj: 5900 Ft/fő a helyfoglalás a jelentkezés sorrendjében történik. Benczéné vidi erika: 06 30 4219 083 Bencze tibor: 06 30 2855 047 kálna tibor: 06 20 2002 411
tUrai mozgÓ – nosztalgia FilmklUb helyszín: Bartók Béla Művelődési ház tura időpont: február 26., vasárnap 15.00 műsoron: Benke István filmarchívumából az 1960-70-as évek felvételei kulturális szemle Galgahévízen, várnai zseni az Irodalmi színpad vendége, strandépítés és jubileum a hőforrásnál, szakközépiskola átadása és évnyitója, szüreti felvonulás, turai búcsú, hévízgyörki és turai agrár napok, pávaköri tv-felvétel turán, parádi palóc-napok, Gyereklagzi belépődíj: Ingyenes.
Csík konCert gödöllÕn helyszín: Gödöllő szIe sportcsarnok időpont: március 10., szombat 20.00 vendég: Ferenczi György közreműködik: tarsoly – Bencze Mátyás pírmás vezetésével Jegyek kaphatók: www.jegy.hu a Broadway jegyirodában és az interticket hálózatán. Gö döllőn a sportcsarnokban, a Művé sze tek házában a Belvárosi jegyirodában, a vá rosi könyvtárban, valamint a régió mű ve lődési házaiban.
tUra-naP a FonÓban helyszín: Fonó (1116 Budapest, sztregova u. 3.) időpont: 2012. március 3., szombat 19.00 házigazda: unger Balázs műsoros közreműködők: Cimbaliband, Fricska táncegyüttes, zagyva Banda, turai felnőtt néptánccsoport kísérőprogramok: kovács lászló – tosko (az utolsó turai prímás) c. filmjének vetítése, réteskóstoló belépődíj: 1200 Ft
iv. iWkU nemzetközi gyermek- és UtánPÓtlás karate baJnokság Galgamenti Wado-ryu karate klub szervezésében helyszín: kartal sportcsarnok, Iskola u. 1. időpont: március 3., szombat 9.00 órától versenyszámok: egyéni és csapat kata /formagyakorlat/ és kumite /küzdelem/ info: 06-30-272-0547 az aszódi kistérség legrangosabb versenyére készülünk, támogatók jelentkezését várjuk!
dvd-rendelés tUrai rendezvényekrÕl választható események: – IX. híresvárosi vigadalom – Főtéravató: 1.500,- Ft + áFa – Galga menti népzenészek vI. újévi koncertje: 2500 Ft + áFa/dupla dvd nyomdai minőség, kereskedelmi csomagolás. rendelésfelvétel: személyesen vagy e-mailen a Bartók Béla Művelődési ház elérhetőségein Cím: 2194 tura, Bartók tér 3. telefon: 06-28-580-581 e-mail:
[email protected]
jó, ahogy van… 2011 ok tó be ré ben kér dő ívet jut tat tunk el Önök höz a Turai Hír lap mel lék le te ként, amely ben ar ról ér dek lőd tünk, mi a vé le mé nyük a lap ról. Elő ze te sen, már a 2011 szep tem be ri vá ros na pon is ki tölt he tő volt a nyom tat vány. A mint egy 2700 ház tar tás ból kö zel 60 vá lasz ér ke zett szer kesz tő sé günk höz. Ezen ada tok alap ján te hát sem mi képp nem te kint he tő rep re zen ta tív nak a fel mé rés. A fél po hár víz pél dá za tá nak op ti mis ta ver zi ó ját hasz nál tuk ana ló gi a ként, ami sze rint nem fé lig üres nek, ha nem fé lig te li nek gon dol juk azt. Mi is eb ben a po zi tív fel fo gás ban ér té kel tük a vá lasz adók szá mát, re mél ve, hogy nem a kö zöm bös sé get, ha nem az elé ge dett sé get tük rö zi a hall ga tás. És bár hát ra nem dől he tünk, ab ban min den eset re meg nyu god ha tunk, hogy az ol va sók vé le mé nye sze rint jó nyo mon já runk. Önök (leg alább is a vá lasz adók) több sé gé ben elé ge det tek a lá tot tak kal. Vá lasz adó ink két har ma da nő volt. Leg töb ben kö zép fo kú, 14%-ban alap fo kú, 37%-ban fel ső fo kú vég zett ség gel ren del kez tek. Vá lasz adó ink dön tő több sé ge kö zép ko rú, vagy fi a tal volt. Ar ra a kér dés re, hogy hány szá za lé kát ol vas sák el la punk nak, a vá lasz adók 63%-a vá la szolt úgy, hogy a la pot tel jes ter je del mé ben el ol vas sa, az el ső cikk től az utol só ig. 20 % a lap több mint a fe lét ol vas sa el rend sze re sen. 10 % sze mez get a cik kek kö zött – né há nyan pe dig nem ad tak vá laszt a kér dés re. A kö vet ke ző kér dés azt fir tat ta, mely cik ke ket, ro va to kat ol vas sák el rend sze re sen. So kan – ahogy az az elő ző kér dés ből már ki de rült, min den evők, az az min dent el ol vas nak a Turai Hír lap ban. Aki ezt a kér dést meg vá la szol ta, leg több ször az ön kor mány zat tal kap cso la tos cik ke ket, a kö zé let tel fog lal ko zó írá so kat, az ol va sói le ve le ket, a port ré kat, egész ség ügyet emel ték ki a té mák kö zül. Volt, aki konk rét ja vas lat tal élt en nél a kér dés nél – je le sül, hogy a kas tély kö rü li utak ál la po tá val fog lal koz zunk (a szer kesz tő ne vé ben er re ígé re tet is te szünk). A ked venc ro va tok egy ér tel mű en a port rék, a mély in ter júk, a hely tör té net tel fog lal ko zó írá sok, a sport, a köz éle ti té mát fel dol go zó írá sok, az in téz mé nyek kel fog lal ko zó hí rek és az egész ség ügy vol tak. Ez is azt jel zi, min den mű faj ra szük ség van. Ki ezt, ki azt tart ja ki emel ten fon tos nak, de a hely tör té net ezen be lül is ki emelt he lyen sze re pelt. En nél a kér dés nél töb ben is je lez ték, hogy jó nak és fon tos nak tart ják az ol va sói ro va tot, amely ben te ret adunk la kos sá gi kér dés fel ve té sek nek, ész re vé te lek nek, bár ki fo gá sol ták, hogy egyes szer zők időn ként túl zott ak ti vi tást mu tat nak. Azt is meg je gyez ték, hogy a meg írt le ve lek ese ten ként nem tel jes ter je del mük ben ke rül nek be mu ta tás ra, ez zel pe dig sé rül het a tar ta lom is. Azt kér ték, hogy eb ben az eset ben a szer kesz tő je lez ze eze ket a vál toz ta tá so kat. Ol va só ink tól ja vas la to kat is vár tunk ar ra vo nat ko zó an, mi ről ol vas ná nak még szí ve sen a lap ha sáb ja in. A vá la szok közt ki emelt he lyen sze re pelt a köz mun ka-prog ram be mu ta tá sa, az az zal kap cso la tos rész le tes be szá mo ló. Volt, aki az idő sek kel kap cso la tos írá so kat hi á nyol ta, de so kan kér ték azt is, hogy le gye nek új ra anya köny vi hí rek a lap ban. Szí ve sen ol vas ná nak rend sze re sen fő zés sel kap cso la tos írá so kat, spó ro lá si ta ná cso kat, át lag em be rek kel és hí res em be rek kel ké szült ri por to kat, il let ve prog ram aján lót – akár a kör nye ző te le pü lé sek kí ná la tá val. Egy ol va sónk ja va sol ta, hogy he lyez ze nek pa nasz lá dát a hi va tal ba – és az ab ban fel tett kér dé sek re adott vá la szok nak is ad jon he lyet az új ság. A meg je le nés gya ko ri sá gát a leg töb ben jó nak tart ják és a ter jesz tés sel is elé ge det tek, bár azt töb ben je lez ték, hogy egyegy ese mény ről, egész ség ügyi szű rés ről le ma rad tak, mi vel a kéz hez vé tel idő pont já ban az már nem volt ak tu á lis. Egy re töb ben ol vas nak ben nün ket az internetes vál to zat ban. Né há nyan ja va sol ták, hogy is mét le hes sen pén zért is meg vá sá rol ni a la pot. A kér dő ív ered mé nye össze fog lal va az volt, hogy ol va só ink több nyi re 4-es, 5-ös re osz tá lyoz zák a la pot, sze re tik az új sá got és vár ják az új lap szám ok meg je le né sét. Fon tos nak is tart ják, hi szen ez az egyet len or gá num, mely ből a turai és kis tér sé gi ügyek ről tá jé ko zód hat nak. Kö szön jük a bi zal mat és ígér jük, hogy a kér dő ívek ben fel me rü lő prob lé má kat or vo sol ni igyek szünk, a ja vas la to kat pe dig ér dem ben meg fon tol juk. Kö szö net tel: a lap szer kesz tői
a tUrai hírlaP PostaládáJábÓl
KÖSZÖNET!
A kel le mes meg le pe té sért, hogy az Ün ne pek al kal má ból, mint 70 éven fe lü li turai la kos, ka rá cso nyi „sze re tet cso ma got” kap tam. Kö szö nöm a Pol gár mes te ri Hi va tal nak és Szendrei F. pol gár mes ter Úr nak, hogy min ket, idő se ket nem te kin te nek „le írt” em be rek nek. Bi zony, eben a kor ban már az is jól esik az em ber nek, ha va la ki így kö szön rá, hogy „Jó egész sé get kí vá nok!” Tisz te let tel: Sziráczki Ist ván Tura, Ibo lya u. 10. CSOLLÁK RU DOLF csa lád ja kö szö ne tét fe je zi ki mind azon ro ko nok nak, ba rá tok nak, is me rő sök nek, akik részt vet tek a sze re tett el hunyt vir rasz tá sán és a te me té sén, osz toz tak a csa lád fáj dal má ban.
Szegény…Gazdagok
Dora-malom meg ma radsz-e (a turaiak na gyon sze ret nék), vagy a spe ku lán sok el pusz tí ta nak, le bon ta nak? A ma lom kö vek már igen ré gen nem őröl nek eb ben az épü let ben, de úgy tű nik, új ra meg in dul a kö vek har ca, a mal mo zás. A ma lom-já té kot szin te min den ki is me ri és gyer mek ko rá ban ját szot ta is. Az volt a nye rő, aki nek jobb volt a lo gi ká ja. Most azon ban ez már nem já ték, ha nem an nál ko mo lyabb, a ma lom lé te a tét. A no vem be ri TH-ban meg je lent tes tü le ti be szá mo ló so ron kí vül fog lal ko zott az épü let sor sá val, ahol szó ba ke rült a le bon tás, il let ve a vé de lem alá he lye zés. Tisz telt Ol va só! Nem sze ret nék is mét lé sek be bo csát koz ni, mert már ír tam ez ügy ben. A mai na pig szin te sem mi sem tör tént. A tu laj do no si kör el fe lej tet te az ál lag meg óvást és fel újí tást el vé gez ni azon az épü le ten, ami kö zel 20 éve a tu laj do nuk ban van. Csu pán ar ra tel lett ez idő alatt, hogy né hány fi gyel mez te tő táb lát – pl. „Vi gyázz, om lás ve szély!” – el he lyez tek az épü let fa lán. A két da rab táb la „óri á si” be ru há zás volt, Szegény…gazdagok! A bon tást va ló szí nű, a tu laj do no si kör azért szor gal maz za, mert szá mí tá sa ik nem va ló sul tak meg, s így me ne kül nek a fe le lős ség alól, il let ve a fel újí tá si költ sé gek től. Ha vé de lem alá ke rül ne, s az ere de ti ál la pot vissza ál lí tá sa meg tör tén ne, ez nem ke vés költ sé get von na ma ga után, s ha jó volt „félpénzen” meg ven ni, ak kor most ku tya kö te les sé ge len ne a rend be té te le. A dön tés ho zók ve gyék vé de lem be e turai ér té ket, he lyez ze nek egy el adá si és bér be adá si STOP-ot az épü let ér de ké ben. Tisz te let tel: Darnyik Ár pád (Venci) Tura, 2011. no vem ber 29.
Tisztelt Darnyik Úr! Kedves Venci!
Gon do lom, nem vé let len a dá tum, ami kor tol lat ra gad tál és is mét le ír tad gon do la ta i dat a Ma lom-üggyel kap cso lat ban, hisz a ne ve zett nap a köz meg hall ga tás idő pont ja volt, ahol egyéb köz ér de kű prob lé má ra is fel hív tad a fi gyel met. A Turai Hír lap ré szé ről a vá lasszal ki vár tunk mind ad dig, míg az ál lam igaz ga tá si szer vek kel foly ta tott egyez te té si el já rá sok és az ál la mi fő épí tész vég le ges jó vá ha gyá sa meg nem tör tént a He lyi Épí té si Sza bály zat (HÉSZ) és Sza bá lyo zá si Terv (SZT) kap csán, s el fo ga dás ra nem ke rül he tett ez a ren del ke zés. A Tura Vá ros Ön kor mány za tá nak Kép vi se lő-tes tü le te ál tal már el fo ga dott 2/2012 (II.3.) sz. ren de let ha tá roz za meg 4. sz. mel lék le té ben azt, hogy a he lyi leg vé dett ér té kek kö zött he lyi leg vé dett épü let nek kell nyil vá ní ta ni a Tura, Rá kó czi út 114. 3160 hrsz-ú Ma lom épü le tét. A ren de let tel jes ter je del mé ben ol vas ha tó a www.tura.hu hon la pon. A ren de let az el fo ga dá sát kö ve tő 31. na pon lép het ha tály ba. Fel ve té se det va lós prob lé má nak ér zi szá mos kép vi se lő is, így ahogy a jegy ző asszony tól ka pott tá jé koz ta tás ban meg tud tuk, a Kép vi se lő-tes tü let és a Te le pü lés fej lesz té si és Kör nye zet vé del mi Bi zott ság úgy fog lalt ál lást, hogy az új HÉSZ és SZT ha tály ba lé pés ét kö ve tő en fog lal ko zik a he lyi vé dett ség kér dé sé vel, ren de let ter ve zet szint jén, je le sül, hogy a tu laj do no sok ra ill. az ön kor mány zat ra mi lyen kö te le zett sé ge ket ró egy vé den dő épü let fenn tar tá sa. Így írá sod nak most a dön tés ho za tal elő ké szí tő sza ka szá ban kü lö nös ak tu a li tá sa van. Tá jé koz tat lak, hogy a meg je len te tés sel pár hu za mo san le ve le det meg küld tük azon ma lom-tu laj do nos ré szé re, aki a TH 2009 jú li us-au gusz tu si szá má ban le ve let írt szer kesz tő sé günk nek. Nyil ván, ér de mi vá laszt ő is csak a he lyi ér ték vé de lem mel kap cso la tos ren de let el fo ga dá sa után tud majd ad ni. Tisz te let tel: Se res Tün de TH fe le lős szer kesz tő
2012/1-2
turai hírlap 21
2012/1-2
turai hírlap 22
sPort – labdarÚgás
gyerekfoci Sikereink az iskola képviseletében Há rom kor cso port ban is kép vi sel tük a Hevesy György Ál ta lá nos Is ko lát. A leg fi a ta lab bak, az I. kor cso por to sok (1. és 2. osz tá lyo sok) a 6 csa pa tos tor nán (Aszód, de cem ber 2.) mind a négy mér kő zé sü ket meg nyer ve (8-0, 7-0, 3-0, 6-0) 1. he lye zést sze rez tek. A si ker ré sze sei vol tak: Szil ágyi Sza bolcs (ka pus), Gó lya Ádám (13 gól), Si ma Dominik (7 gól), Sallai Ger gely (3 gól), Sza bó Nor bert, Sá ra Pé ter, An csa Bo tond (1 gól), Baranyi Ri chárd, Novo dom szky Ti bor. Min den kit nagy di csé ret il let a ma ga biz tos tel je sít mé nyért. A csa pat leg jobb ja Gó lya Ádám volt. A II. kor cso port (3. és 4. osz tá lyo sok) szin tén 5 má sik is ko lá val ver sen gett (Aszód, de cem ber 2.). A négy mér kő zés 3 győ zel met és 1 dön tet lent ho zott (1-0, 1-1, 2-0, 2-0), így eb ben a kor osz tály ban is 1. he lyen vé gez tünk. Sá ra Dá vid (ka pus), Csányi Gá bor (2 gól), Kakucska Kevin (2 gól), Gó lya Ádám (1 gól), Baranyi Lász ló (1 gól), Abért Már ton, Rajz in ger Ákos, Tóth M. Ta más, Gó lya Ba lázs, Oszoli Dominik, Dolányi Csa ba ve het te át az arany ér me ket. A csa pat leg jobb ja Kakucska Kevin volt. Itt sem ma rad hat el a kol lek tív di csé ret. A III. kor cso port ban (5. és 6. osz tá lyo sok) 9 is ko la ver sen gett (Kartal, no vem ber 28.). Mi vel mi 5. és 4. osz tá lyo sok kal áll tunk ki, ezért a jó he lye zés te kin te té ben nagy el vá rá sa ink nem vol tak. Az 1 dön tet len és a 3 szűk ve re ség (0-0, 0-2, 0-1, 0-1), fi gye lem mel a kor kü lönb ség re, egész jó helyt ál lás nak szá mít, de csak 8. he lye zést ért. Szél Mar tin (ka pus), Sza bó Ben ce, Mol nár Mi lán, Gó lya Bá lint, Baranyi Krisztofer, Kiszely Ti bor, Csányi Gá bor, Kakucska Kevin, Abért Már ton, Sá ra Dá vid vol tak sze rep lői en nek a nap nak.
Téli Tápió menti Terem Torna Az elő ző év hez ha son ló an az idén is sze rep lői va gyunk a 6 egye sü let ál tal szer ve zett T.T.T.T. Ku pá nak, mely ben az U11 és az U13-as csa pa ta ink kal ve szünk részt. Min den egye sü let ren dez egy for du lót és a vég ső sor rend ezek össze sí té se után ala kul ki. Nem mond hat nám, hogy re pü lő raj tot vet tünk, hi szen az el ső na pon Tápiószecsőn (de cem ber 17.) egyik csa pa tunk sem ke rült a do bo gó ra. U11 – Cso port meccse ink: Tápiószecső 1-0 (gól: Csányi Ga bi), Tápiószentmárton 1-2 (gól: Tóth M. To mi), A har ma dik he lyért: Süly sáp 2-3 (gól: Gó lya Ádi, Tóth M. To mi) A 4. he lye zést el érő csa pat név so ra: Sá ra Dá vid (ka pus), Csányi Gá bor, Sallai Ger gely, Kakucska Kevin, Baranyi Lász ló, Gó lya Ba lázs, Dolányi Csa ba, Tóth M. Ta más, Gó lya Ádám. U13 – Cso port meccse ink: Tápiószecső 0-1, Tápiószent már ton 0-3, az 5. he lyért: Süly sáp 2:2 (bün te tők kel 0-1). Az U13-as kor osz tályt el ső sor ban az 1999-es szü le té sű ek al kot ják. A mi 32 fős ke re tünk ben nincs 1999-es szü le té sű já té kos, ezért 2000, 2001 és 2002-ese ket sze re pel tet tünk. A gye re kek nél még ez az egy-két év kü lönb ség so kat je lent. Ezért eb ben a so ro zat ban a fő hang súly az edzé sen ta nul tak mér kő zés-kö rül mé nyek kö zöt ti gya kor lá sán van. (Igaz ez min dig így van, de azért időn ként az ered mé nyes ség re is fi gye lünk, hi szen egy-egy si ker erőt ad a to váb bi mun ká hoz.) Szél Mar tin (ka pus), Sza bó Ben ce, Mol nár Mi lán, Gó lya Bá lint, Baranyi Krisztofer, Rajz in ger Ákos, Kakucska Kevin, Sá ra Dá vid (2 gól), Gó lya Ba lázs ka pott le he tő sé get ezen a na pon, ame lyen vé gül a 6. he lyet sze rez tük meg.
Football Factor Kupák 2003-as kor osz tály: de cem ber 4-én Gö döl lőn a Pre mont rei Gim ná zi um tor na csar no ká ban 8 csa pat ver sen gett a he lye zé se kért. Ezen a va sár na pon a mi csa pa tunk ne he zen len dült já ték ba (ta -
lán még ben ne volt a lá bak ban a pén te ki aszó di 4 mér kő zés), pe dig do bo gós he lye zés volt a cél ki tű zés. A Pé te ri el le ni 1-1-et, az Ika rus el le ni 0-0-át, a Gö döl lő 6-2-es le győ zé se kö vet te. Cso port má so dik ként ját szot tunk a má sik cso port győz te sé vel (MACMészöly Focisuli), akit 2-2-es dön tet len után bün te tők kel le győz tünk 2-0-ra. A dön tő ben új ra Pé te ri vel ke rül tünk össze, de itt már nem volt kér dé ses, hogy ki áll hat a do bo gó leg ma ga sabb fo ká ra, hisz ma ga biz tos 4-0-ás si kert arat tunk. A győz te sek nek já ró ser leg és arany érem mel lett még a gól ki rá lyi cí met is el hoz tuk Gó lya Ádám (7 gól) sze mé lyé ben. A csa pa tot ugyan az a 9 fő al kot ta, mint pén te ken Aszó don. 3 nap alatt két arany érem. Azt hi szem, hogy meg sü ve ge len dő tel je sít mény. SZÉP VOLT FI ÚK! 2000-es kor osz tály: de cem ber 10-én a mo gyo ró di Sport csar nok ban sze re pelt 7 má sik csa pat tár sa sá gá ban. A cso port meccsek so rán szo ros ered mé nyek szü let tek (Gö döl lő 0-1, Ika rus 0-2, Vác 0-1), de mi vel gólt ez út tal sem si ke rült el ér nünk, így cso port ne gye dik ként az 5-8-ig he lye kért foly tat hat tuk a küz del me ket. A ke reszt be ját szás al kal má val Kistarcsával ját szot tunk és 0-0s vég ered ményt kö ve tő en, bün te tők kel alul ma rad tunk. A 7. he lyet az Isaszeg 1-0-ás (gól: Kiszely Ti bi) le győ zé sé vel ér tük el. Ezen a meg mé ret te té sen sze re pelt: Szél Mar tin, Sza bó Ben ce, Kiszely Ti bor, Mol nár Mi lán, Gó lya Bá lint, Mé szá ros Áron, Rajz in ger Ákos, Baranyi Krisztofer. Mol nár Mi lán tel je sít mé nye emel he tő ki. 2001-es kor osz tály: de cem ber 10-én köz vet le nül a 2000-es tor na után ke rült sor er re a kor osz tá lyos tor ná ra. Szin tén 8 csa pat al kot ta a me zőnyt. Cso port meccse ink so rán le győz tük a Mé szöly Focisulit 1-0-ra (gól: Kakucska Kevin), ki kap tunk a Jász be ré nyi SE-től 3-1-re (gól: Kakucska K.) és Fő nix ISE-től 3-0-ra. Cso port har ma dik ként ját szot tunk a má sik cso port ban 4. he lyen vég ző Örbottyán KSE-vel. Ezt a meccset 4-0-ra (gól: Oszoli Dominik 2, Gó lya Ádám, Baranyi Lász ló) meg nyer tük. Az 5. he lyért új ra össze ke rül tünk a Mé szöly Focisulival, amely el len az 11-es (gól: Kakucska K.) dön tet len után bün te tők kel ma rad tunk alul. Így meg kel lett elé ged nünk a 6. he lye zés sel. A Sá ra Dá vid, Kakucska Kevin, Baranyi Lász ló, Gó lya Ba lázs, Tóth M. Ta más, Gó lya Ádám, Sallai Ger gely, Oszoli Dominik ke ret tel sze re pel tünk. A csa pat leg jobb tel je sít mé nyét Gó lya Ba lázs nyúj tot ta.
Óévbúcsúztató 2011-ben az utol só meg mé re té sünk re de cem ber 28-án Kar ta lon ke rült sor. Egy há rom csa pa tos (Hat van, Kartal, Tura) vil lám tor ná ra volt hi va ta los a 2011-es csa pa tunk. Mind két el len fe lün ket 2-0ra le győz ve vé gez tünk az el ső he lyen. A csa pat tag jai vol tak: Sá ra Dá vid (ka pus), Kakucska Kevin (1 gól), Baranyi Lász ló (1gól), Csányi Gá bor (1gól), Gó lya Ba lázs, Tóth M. Ta más, Gó lya Ádám
sPort – labdarÚgás (1gól), Sallai Ger gely, Dolányi Csa ba. A csa pat leg jobb tel je sít mé nyét ez út tal is Gó lya Ba lázs nyúj tot ta. Ma radt ese mény az év utol só nap já ra is: De cem ber 31-én egy 4 órás prog ram ke re té ben együtt bú csúz tat tuk a 2011-es évet. Mint egy 70 fő (gye re kek, anyu kák, apu kák, tesók, nagy szü lők) vett részt ezen a jó han gu la tú dél utá non, mely nek ele jén kö zö -
sen „zumbáztunk” Baranyi And re á val, a vé gén kö lyök pezs gő vel koc cin tot tunk, köz te pe dig 3,5 órát fo ciz tunk. Kö szö net a Galga COOP-nak, a Turai Ta ka rék szö vet ke zet nek, Rajz in ger Mi si nek, az 1 %-ot fel aján lók nak a pénz be li tá mo ga tá sért. Czégény Vik tor gép sze re lő nek a fű nyí ró díj ta lan ja ví tá sá ért. Tóth M. Im re
Tura CKö Karácsonyi teremkupa bajnokság
Idő pont: 2011.12.18. Hely szín: Tóalmási Sport csar nok. Rész ve vők: Turai ré gi ifi, Turai ci gány ifi csa pat, Turai ci gány csa pat, Tó al más, Jászfényszaru, Zsám bok. A baj nok sá got és az ér té kes nye re mé nye ket a kö vet ke ző csa pa tok nyer ték. 1. he lye zett: TURAI IFI CSA PAT. 2. he lye zett: JÁSZFÉNYSZARU. 3. he lye zett: TÓ AL MÁS. Leg jobb ka pus: FAR KAS JÁ NOS (Turai ci gány csa pat) Leg jobb me zőny já té kos: SZÉNÁSI DE ZSŐ, Gól ki rály: GÓ LYA IST VÁN.
sakk
Vereség VáCOTT, sIKereK VáCsZenTLásZLón A ta va lyi baj nok csa pat tal le ül ni az ő ott ho nuk ban (Mű ve lő dé si Köz pont), rá adá sul a té li vizs ga idő szak okán nél kü löz ve leg jobb pont szer ző in ket, szó val minden nek a tu da tá ban már a ta lál ko zó előtt sem bír tunk ki csor dul ni a túl ára dó öröm től. Csa pa tunk el ső fe lé ből hi á nyoz tak az „ütősebb” em be rek: Kuthi Ba lázs, Pász tor Zol tán, Tóth Dá ni el, Bényi And rás, és en nek el le né re az elég gé tar ta lé kos csa pa tunk meg úsz ta ezt a ta lál ko zót egy ki sebb ve re ség gel. Me rem gon dol ni, hogy baj nok el len fél ide vagy oda, akár for dí tott ered mény is szü let he tett vol na, ha a leg jobb össze ál lí tás ban tud tunk vol na sakk asz ta lok hoz ül ni, még ide gen ben is. Sze ren csénk re be ug rott egy sta bil sak ko zónk, aki saj nos rit kán tud be ül ni csa pa tunk ba. Leg if jabb Ta kács Pál ról van szó, aki egy ke gyet le nül ne héz játsz má ban, igen szí vós küz de lem mel men tet te re mi re a má so dik táb lát a ve szé lyes Ki rály csel el len. Az el ső táb lát vi szont ko rán dön tet len re ad ta e so rok író ja, ami lé nye gé ben nem olyan rossz ered mény egy éltáblán, ám a ké sőb bi elem zés után lát tuk, hogy szá munk ra elég gé nye rő esé lyes volt ez a játsz ma. Dön tet lent ját szott még te het sé ges if jú sá gi já té ko sunk, Tég lás Má tyás a kel lő képp ru ti nos fel nőtt el len fe lé vel szem ben. E há rom re mis par tink mel lett szü le tett még két győ ze lem: Pász tor Ákos sö tét tel ér té kes pon tot ho zott csa pa tunk nak úgy, hogy lé nye gé ben a meg nyi tás tól a vég já té kig előny ben volt, ő irá nyí tot ta el len fe lét egé szen ad dig, míg az fel ad ni kény sze rült a játsz mát. A má -
váC – galgavidék 6,5:3,5 1. tóth Máté 0,5:0,5 2. takács pál 0,5:0,5 3. virganc roland 0:1 4. pásztor ákos 1:0 5. kronovetter M. 0:1 6. téglás Mátyás 0,5:0,5 7. kapitz dominik 0:1 8. lászló Béla 0,5:0,5 9. steyer Ferenc 0:1 10. szabó zoltán 1:0
sik nye rő já té ko sunk az ikladi fi a tal, Sza bó Zol tán (14 éves), aki éle té ben elő ször ke rült be a csa pat ba, mint tar ta lék, és igen csak meg há lál ta a le he tő sé get. Sö tét tel rend kí vül ha mar „meg to rol ta” a szin tén fi a tal el len fe lé nek ak tív (ám pon tat lan) já té kát, s az el ső fél órá ban már be is gyűj töt te a pon tot csa pa tunk nak. Mind két nye rő já té ko sunk nak gra tu lá lunk! E ta lál ko zó előtt egy nap pal ke rült sor a Pest me gyei Sakk szö vet ség ál tal meg ren de zett Mi ku lás Ku pa sakk tor ná ra Vácszent lászlón. A he lyi pol gár mes ter ál tal szpon zo rált if jú sá gi ver se nyen (a mű ve lő dé si ház nagy ter mé ben) jól sze re pel tek sport egye sü le tünk ifi já té ko sai. Két ku pát is el hoz tunk. Az egyi ket a 3. kor osz tály ban gyűj töt te be hévízgyörki olim pi ko nunk: Horák Van da (11 éves), a má si kat Turára hoz tuk Tég lás Ma tyi (13 éves) jó vol tá ból, aki re mek for má ban küz dött, s meg is mé tel te ta va lyi győ zel mét a 4. kor cso port ban. Kis hí ján meg nyer te az 1. kor cso por tot a te het sé ges turai Tordai Mik sa (8 éves), saj nos egyik par ti ját in do ko lat la nul ko rán fel ad ta, emi att „csak ” ezüst ér mes lett, ami nek per sze ugyan úgy tu dott örül ni. A hévízgyörki Da ra bont Esz ter ke (9 éves) egy kor osz tállyal fel jebb lett ezüst ér mes a lá nyok nál. Gra tu lá lunk min den ér mes ver seny zőnk nek! tóthmáté
2012/1-2
turai hírlap 23
2012/1-2
turai hírlap 24
TörD A fejeD!
" laPzárta
Tüzifa vágás
önjáró szalagfűrésszel Turán és környékén
k e d v e z ő Hívjon
á r o n.
bizalommal!
elérhetőségem: 06 70 419 90 90
évFordUlÓk
TÜZIFA ELADÓ! Jó minőségű bükk, és tölgy
TÜZIFA
kis és nagytételben kedvező áron
ELADÓ!
méterben gurgózva konyhakészen
2.000,- Ft/q 2.150,- Ft/q 2.350,- Ft/q
Telefon: 06-70/770-1383, 06-70/260-6015 Győriné Sima Mária JOMA-FAKER KFT
vízszintes 1. Csu por. 2. ház őr ző. 8. Be cé zett szü lő. 9. Ital (ar gó). 10. van me zei, há zi és üre gi. 11. urán és pla ti na. 13. a 175 éve, 1837. január 1-én indult atheneum c., vörösmarty által szerkesztett lap egyik szerzője. 15. Bra tyi zik az ele jén (!) 16. rész ben ak tu á lis (!) 17. ál la mi Biz to sí tó. 19. Be cé zett Ibo lya. 21. szám név. 23. szi get or szág ázsia ke le ti ré szén. 24. vas vegy je le. 25. Mo zsár ban van (!) 26. van ere je hoz zá. 27. an gol an gol na. 28. 600 éve, 1412. január 6-án született a franciák hős szüze (Jeanne). FüggÕleges 1. pénz in té zet. 2. Gy-vel az ele jén: nagy fo kú él ve zet. 3. Iro da lom tör té nész (1826-1909) 4. tu rul far ka (!) 5. spa nyol au tó jel. 6. Be ír kö ze pe (!) 7. hol mik nak ken dő be, le pe dő be kö tött cso mó ja. 9. 175 éve, 1837. január 29-én párbajban veszítette el életét, mint főhőse, anyegin (alekszandr szergejevics). 12. az atheneumban jelent meg első nyomtatott verse, a borozó (sándor). 14. kom pu ter to mog ráf. 15. a lap társszerkesztője volt. (József, 1804-1858). 18. tö rök ka to na tiszt v. ön ké nyes ke dő. 20. kel ta né pi éne kes (arany) 22. va la mely hang tól szá mí tott har ma dik hang. 26. Fél ba ba (!) 29. su gár. beküldendő a v13., v28., F9., F12., F15. sorok megfejtése. a meg fej té se ket pos tai úton a szer kesz tő ség cí mé re vagy a mű ve lő dé si ház pos ta lá dá já ba vár juk feb ru ár 22-ig. de cem be ri rejt vé nyünk he lyes meg fej té se: v1. Min den szí vet át itat. F4. dsida Je nő. a sze ren csés nyer tes: Juhászné varga mária (szent Ist ván út 39.) Gra tu lá lunk! nye re mé nye egy 2.500 Ft ér té kű COOp vá sár lá si utal vány, me lyet az ér te sí tést kö ve tő en sze mé lye sen ve het át a mű ve lő dé si ház ban. laPzárta: FebrUár 22. következÕ megJelenés márCiUs 2. hetében
p rendÕrségi hírek 2012. 01. 06-án 13.30 óra kor be je len tés ér ke zett a Turai KMB iro dá ra, hogy Tura, Al só er dő sor mel let ti te rü le ten fű rész gép pel en ge dély nél kül fát vág nak. A rend őrök elől a két is me ret len sze mély me ne kül ni kez dett, majd el fog ták őket. O. K. és K. S. turai la ko sok el is mer ték a bűn cse lek mény el kö ve té sét. Össze sen 6 ezer fo rint ér té kű akác fát vág tak ki, de el tu laj do ní ta ni nem tud ták, a kár megtérült.
hir des sen a tUrai hír laP ban! a hir de té si díj ki fi ze té se tör tén het át uta lás sal, csek ken vagy sze mé lye sen tura vá ros pol gár mes te ri hi va ta la pénz tá rá ban (hét fő től-csü tör tö kig: 9-12 és 13-15 órá ig, pén te ken 9-12 órá ig).
1/1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/6 oldal 1/8 oldal apróhirdetés
34 500 Ft 17 250 Ft 8 625 Ft 6 000 Ft 4 800 Ft 60 Ft/szó
kÖzéletI havI lap Felelős kiadó: tura vá ros Ön kor mány za ta Bar tók Bé la Mű ve lő dé si ház levélcím: Bar tók Bé la Mű ve lő dé si ház 2194 tura, Bar tók tér 3. telefon: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603 Felelős szerkesztő: se res tün de szerkesztőségi tagok: kuti Jó zsef, pá lin kás Il di kó, pe tő Já nos, szénási Jó zsef, ta kács pál, tóth anita tördelés: rosental kft. e-mail:
[email protected] vagy
[email protected] nytsz: B/BhF/567/p/91 készült 3 000 pél dány ban a rosental kft. nyom da üze mé ben Gödöllőn kéz ira to kat nem őr zünk meg és nem kül dünk vis sza. nyomtatott változat Issn 2061-4063, online változat Issn 2061-4071 www.tura.hu
