IT f i v vi m liLLIi 1 I. évf. 7. szám
GÖR. KATH, HITBUZGALMI LAP
Előfizetési Égése évre 4 pengő Negyedévre 1 pengő Egyes szám ára 20 fillér Külföldön egy évre . . . 6 pengő
A hajdudorogi e. m. főhatóság 43/1935. sz. engedélyével Megjelenik minden hó 10-én és 25-én
1935. ápr. 10.
Szerkesztőség és I iadóbivatal:
Miskolc, Urak utcája 43. szám Hivatalos órák szerdán ÍO—1. Postatakarékpénztári csekkszámla: iKelet kiadóhivatala) 54.084. sz.
Rákóczi Fcrcnc emlékezete Április 8-án a i magyar nemzet minden egyes tagja bensőséges honfiúi áhítattal ünnepelte meg a dicső szabadsághősnek, a nemzet hitvallójának II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek emlékét halálának kétszázadik évfordulója elkalmából. Nem volt olyan templom megnyirbált határainkon belül, melynek harangja meg ne kondult volna Rákóczi emlékére, nem volt olyan szív, melyből buzgó fohász ne röppent volna az ég felé azért a hazáért, melyért Rákóczi mindent, de mindent feláldozott. Görögkatholikus templomainkban különösen fiSgy buzgósággal hangzott e napon az ima, különösen lélekből fakadón szállott föl az ének: „üdvözítsd Urunk a te népedet és áldd meg örökségedet!" Különös nagy áhítattal, mert bennünket elszakíthatatlan erős kötelékek vonzanak a nagy fejedelem emlékéhez. Azon » a földön született, azon a földön élt, azon a földön vívta meg nehéz szabadságharcát, amelynek lakossága a mi hitünket vallja, a mi ősi szertartásaink szerint mutatja be Istennek a dicséret áldozatát. Nem vagyunk ruthének, s ha talán vérben nem is, számos történelmi adottság révén Bulcsu és
Sz. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
Gyula óhitű magyarjai ivadékainak valljuk magunkat, de évszázados testvéri érzés s a hit és szertartás közössége fűz össze a Kárpátok bércei között élő ruthén testvérekkel, kiket a nyelven kívül soha semmi el nem i különzött a
magyar görögkatholikusságtól, sőt a magyar nemzet testétől. Ezt a népet pedig Rákóczi nehéz és kiválóan magyar célú harcaiban leghívebb né-pének nevezte. Nem is lehetett más, mint leghívebb népe az igazság bajnokának. Megdönthetetlen katholikus hitünk erkölcsi törvényeit különösen nagy kifejező erejű szertartásaink nemcsak elméjébe rögzítik, nemcsak ajkára adják az embernek, nemcsak szívébe oltják, hanem valósággal vérét telítik velük, második természetévé, lényegévé tetszik az embernek. A kath. igazságokat átélő ember pedig csak hív és igaz lehet! Szertartásunk megbecsülését jelenti a Fejedelem elismerő szava s ez a tény a mi szemünkben még inkább fölmagasztosítj a személyét. És fölszáll az ima halálának kétszázadik évfordulóján, hogy Istenünk, ki megengedte, hogy tetemeit másfél évszázadot meghaladó számkivetés után szabad magyar földön helyezzük nyugovóra, adja vissza nekünk azt a földet, hol ma ismét idegenben pihen s engedje meg a magyarságnak az ő leghűségesebb népével való testvéri öszr szeölelkezést, újból való ( s többé szét nem szakítható egyesülését.
Kik vagyunk mi — magyar görögkatholikusok? Krisztus egyházában mi, görög írások óhitűeknek neveznek benszert, k'atholikusok, a szertartá- nünket. Miért? Mások ismét azt sok, szokások és egyházjogi fegye- mondják, hogy csak vendégek, jölem ősiségét, a krisztusi hit erede- vevények vagyunk itt: Litvániáti tisztaságát vagyis a katholikus ból jött ruszinok, Moldvából beteigazhitüséget képviseljük. Ezt lepedett románok elmagyarosomár megállapítottuk a Kelet folyó dott utódai. így van-e? Nézzünk < évi 2. számában. Most azt fogjuk szemébe az igazságnak ! vizsgálni: kik vagyunk mi, ma- Mindenek előtt meg kell jegyezgyar görögkatholikusok itt a ma- nünk, hogy itt nem, arról van szó, gyar haza határain belül? Régi hogy pl. Kiss Péter vagy Nagy Pál
vérszerint kisorosz, oláh vagy mau gyar-e. Ezer év alatt az ország népessége százféleképen keveredett. Ma egy ember sincs sem Magyarországon, sem az egész művelt világon, akiről meg lehetne állapítani, hogy tiszta magyar, orosz vagy oláh vér folyik ereiben. Sok idegen olvadt be a magyar fajba és sok magyar az idegenségbe. Itt azt kell eldönteni, hogy voltak-e eredetileg
2
1935. ápr. 10.
KELET
is magyar görögkatholikusok e hazában s mi lett ezekkel? Maradtak-e utódaik vagy elvesztek nyomtalanul a századok folyamán? Van-e tehát Magyarországon ma őseredteti magyar görögkatholikusság? Már meg is felelhetünk rá: van bizony. És a régi századok magyar írói nem hiába neveznek bennünket óhitűeknek, mert a gör. kath. egyház a keresztény Magyarország történelmében valóban szintén az ősiségét képviseli. Az első keresztény ősök
A magyarok az ősmonda szerint a hun nép atyjának, Hunornak testvérétől, Magyartól származunk. A történelem biztosam csak annyit állapít meg, hogy a finnugor népcsaládhoz tartozunk. Az idegenek nem is neveznek bennünket magyaroknak, hanem ugoroknak, ungároknak, unguroknak, vengereknek. A kisoroszok pedig ma is egyenesen uhoroknak vagy ugoroknak hívnak, őseink mint halász-vaidász-pásztor nomádok a Volga mellékéről nyugat felé húzódva, a Fekete-tengertől északra Lebédiában telepedtek meg. Nomád életmódjuk folytán következtetni lehet, hogy nem most ' először mert a görög krónikák följegyzése szerint Gorda, az Azóvitenger mellékén lakó ono-ugorok (hun-ugorok, hun-magyarok) fejedelme 430-ban, Konstantinápolyban megkeresztelkedett s Mak és Kvardukt nevű örményszármazásu görög püspökök segítségével megpróbálkozott népét a1 kereszténységre téríteni. Népe később föllázadt ellene s így a térítésnek vége szakadt. Később 619-ben Kurt nevű fejedelmük ugyancsak Konstantinápolyban lett kereszténnyé. Az ő térítő munkája eredményes volt s őseink között fenn is maradt a görög szert, kereszténység 680-ig, mikor aztán őseink kazar uralom alá jutottak s visszaestek a pogányságba Sok hányattatás után az etelközi tanyázás idején, 860 körül Sz. Metód a Duna mellékén kalandozó egyik magyar vezértől szívesen fogadtatott és a vezér Sz. Metódot arra kérte, hogy imádkozzék érette. Az új hazában
896-ban honfoglaló őseink az ország területén lakott szlávoknál virágzó egyházi életet találtak Sz.
Cirill és Metód jól megalapozott térítő munkát végeztek közöttük. A magyarok a szlávokat istentiszteleteik rendjének megtartásában nem akadályozták, sőt ősi emlékeik nyomán rokonszenveztek is velük. 950 körül Bulosu és Gyula szintén Konstantinápolyban megkeresztelkedtek s Hierót püspököt és társait hittérítőkül Magyarországba hívták, itt már rokonszenves fogadtatásra találtak és nem
Ha
került túl nagy fáradalmukba elsősorban saját alattvalóikat a keresztény hitre téríteni. Történelmi tény, hogy Bulesu és Gyula népe s Gyulának egész családja közöttük Sarolta, Sz. István király anyja is görög szertartású keresztényekké lettek, mielőtt S'z. István apostoli munkáját megkezdte volna, őseink' között tehát voltak görögkatholikusok. (Folytatjuk.) Kozma, János.
ye*n idd&znek, titeket is iM&ztoi fognak . . . " — A mexikói egyházüldözés —
ígéretet tettünk, hogy a Kelet nemcsak a gör. kath. egyház életét fogja tükrözni, hanem be fogja mutatni az egész világ katholikus egyházának mai helyzetét is. Ezzel a célzattal ismertetjük most a Magyar Kultura nyomán a mexikói vallási helyzetet is. Mexikó Északamerikának déli részén fekszik s észak felől az Egyesült államokkal határos. Nevét Amerikában Mejikónak mondják. Területe hatszor akkora, mint a háború előtti Magyarországé, lakossága azonban csak 2/3-ad része a háborúelőtti Magyarország területén ma élő népességnek. Tulajdonképen nem is egy állam, hanem 27 kis államból egyesített szövetséges köztársaság. Amerika fölfedlezése után a spanyolok kezébe került (1519), 1822-ben lett önálló köztársasággá. 1863-ban császársággá akarták kikiáltani. Miksa osztrák főherceg lett volna a mexikói császár, de a köztársaságiak 1867-ben megölték s a köztársaságot visszaállították. Belső békéje sohasem volt tartós ; hol az egyik, hol a másik párt jutott uralomra s a győzelem érdekében a gyilkosságok egész sorozatától sem riadtak vissza. Az állandó forrongás magyarázatául szolgál, hogy Mexikó lakossága nagyrészt bevándorlott kincskereső kalandorokból és Európából oda menekült furcsa multu emberekből s ezek leszármazottjaiból állott s áll maiglan is. i Az Egyház
A kath. Egyház Mexikóban az első hódítással egyidős. Az államnak szintén Mexikó nevü fővárosában levő nagyszerű székesegyházat még 1573-ban kezdték építeni.
A spanyol uralom alatt a kath. egyház Mexikóban szabadon teljesítette hivatását. A papok azonban, kik majdnem mindnyájan szintén spanyolok voltak, sokszor állami közhivatalt is töltöttek be, s ilyen minőségükben sokat vesztettek a reverendának kijáró tiszteletből. Az északamerikai egyesült államokból származó Poinks a mult század kezdetén Mexikóban is megszervezte a szabadkőművességet, Ennek titkos aknamunkája eredményezte, hogy az önálló köztársasággá való alakulás után Gomez elnök alatt, ezelőtt 99 évvel, 1836-ban kimondták az egyházi vagyon elkobzását és az egyházat szabad működésében korlátozni kezdték, 1857-ben behozták a polgári házasságot, elvették újból az egyház minden vagyonát, még a temetőket is. 1884-től Diaz tábornok I volt Mexikó elnöke. Az 1873-ban hozott „alkotmányos törvényeket" ő is érvényben hagyta, dfe nem alkalmazta. Az állam belső békességét helyreállította s békében fejlődhetett az egyház. 1910-ben azonban forradalmat támasztottak ellene, mire ő 1911-ben lemondott az, elnökségről. 1913-ban szocialisták vették át az államhatalmat. Az új kormányzat 1917-ben új alkotmányt hozott, mely szerint iskolát semmiféle vallású pap nem vezethet, szerzetesrendek Mexikóban nem állhatnak fenn s istentiszteleteket csak hatósági felügyelet alatt álló templomokban szabad tartani, az egyházaknak azonban semmiféle ingatlan vagyonuk nem lehet: a templomok, paplakok, nevelőintézetek az áll^m tulajdonát képiezik. Az egyháznak nincs beleszólása a házassági ügyekbe, nincs
KELET
19S5. ápr. 10.
KATHOLIKUS — A BUDAI GÖR. KATH. EGYHÁZKÖZSÉG ápr. 14-én, vi-1 rágvasárnapján tartja alakuló közgyűlését a Pálffy-tér 5. sz. alatt levő ideiglenes lelkészi hivatal tanácstermében. ' Az egyházközség lelkészi állásának végleges betöltésére az egyházmegyei főhatóság megtette a szükséges előkészületeket, amennyiben május hó 15-iki határidővel a lelkészi állásra pályázatot hirdetett. A hajdudorogi püspök Balogh Bálint id. budai lelkésznek, ki Északamerikában hosszabb időn át mint kerületi esperes működött, engedélyt adott hogy az esperesi jelvényeket itthon is viselhesse. — KELETI EGYHÁZNAP EGERBEN. Az egri római kath. szemináriumban május 6-án, mikor az egri érseki főszékesegyház templombúcsú-napját ünnepli „keleti napot" ' rendeznek. A keleti nap a szemináriumi kápolnában bemutatandó gör. szert, misével kezdődik s egész napon át a gör. kath. egyház szertartásairól s szokásairól szóló ismertető előadások, a görög egyház történetével, a görög szentatyák műveinek tolmácsolásával fognak szakavatott előadók foglalkozni. Görög kath. részről S'zántay-Szémán István dr. p. prelátus, a miskolci apostoli kormányzóság ált. helynöke fog résztvenni az ünnepségen, mint a szeminárium elöljárósága által meghívott ünnepi szónok. — ELHUNYT BÍBOROS. Locatelli bíboros 1 április 6-án elhunyt. ő volt az első bíboros azok között, akit most uralkodó pápánk emelt erre a magas egyházi méltóságra, még 1922. dec. 11-én. — TÖRÖKORSZÁGBAN újabban semmiféle vallás papjainak nem szabad az utcán papi öltönyben (reverenda, palást, rásza stb.) járni. jogi személyiségük s papok csak mexikói születésűek lehetnek, ' A papok nem foglalkozhatnak politikával, nincs választói joguk és vagyont nem örökölhetnek, E törvényeket Carranza hozta, de végrehajtani nem, merte, sőt 1918-ban némileg enyhített is rajtuk. Utóda Obgeron sem hajtotta végre e törvényeket. (Folytatjuk.)
ÉLET
— PÁLYÁZATOK. Az újonnan szervezett budai és i a halálozás folytán megüresedett sajópetri lelkészetre a hajdudorogi püspök úr a pályázatot meghirdette. Határidő május 15. — ÚJ GÖR. KATH. PÜSPÖKSÉG fölállítását tervezik Huszt székhellyel. Ezzel egyidejűleg a munkácsi gör. kath. püspökségből érsekség lenne. Csehszlovák területről származó hírek szerint a cseh állam és az Apostoli Szentszék között hosszú idő óta folyó ú. n. „modus vivendi" tárgyalások eredménye lesz az új alakulat. Ellenben megszűnnék a rozsnyói róm. kath. püspökség. Más forrásból eredő hírek szerint a tárgyalások eredménye még nem végleges, mert nehéz kérdés az új püspök és káptalan ' javadalmazásáról való gondoskodás A cseh kormány ugyanis a csehszlovák területen maradt magyar főpapi javak (elsősorban a hercegprímási birtok) fölhasználását tervezi, amihez azonban az illetékes egyházi körök nem. adhatják i beleegyezésüket. Különben is alig pár ezer holdnyi főpapi birtok terhére három főpap s ugyanannyi káptalan (tehát legalább 18 kanonok) javadalmazását akarják megállapítani, ami azt jelentené, hogy a Felvidék gör. kath. püspökei és kanonokjai nevetségesen csekély javadalmazásban részesülnének. — EGY MENEKÜLT OROSZ FŐPAP, Szkimbusn Barnabás archimandrita Newyorkban felvétette magát a 1 kath. egyházba. Most az illinopoli szemináriumban visszavonulva készül arra, hogy mint gör. kath. pap szolgálja tovább az Egyházat. — OLASZORSZÁGBAN NINCS ELVÁLÁS. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásunk nemrégiben törvényterveztet dolgozott ki a családi élet védelmére és főleg az elválás megnehezítésére. Mint olvassuk Olaszország még ennél is tovább megy. Musszolini kijelentette, hogy ő és kormánya nem ismerik el a válást. Ezzel Olaszország is jóváteszi azt, amit a világháború előtt volt egyházellenes kormányai vétettek. A házasságot Isten szerzi, csak ő bonthatja tehát. <
3 — HALÁLOZÁS, özv. > Dubay Istvánné sz. Vályi Margit g. kath. papözvegy f. hó 12-én Nyírpazonyban 59 éves korában elhunyt. — NYOLC GÖR. KATH. KÉPVISELŐ kellene, hogy bent üljön a magyar országgyűlésben, ha képviseletünk e csonka hazában lélekszámunk arányának megfelelő volna. Mindössze négy gör. kath. jelölt lépett föl. Ezek egyikét, ifj. Gróh István dr.-t, a Magosz ügyvezető igazgatóját a penészleki kerületben, a régi kortesvilágra emlékeztető fogással már az ajánlatok megszerzésétől is elütötték. Két gör. kath. képviselő < viszont, mint hivatalos jelölt, egyhangúlag jött be: Bud János volt közgazdasági miniszter Békéscsabán és Illés József dr. volt egyetemi dékén, a Magosz első világi elnöke pedig a gávai kerületben. A miskolci nemzeti front lisztáján óriási szótöbbséggel bejött Szántay-Szémán István dr. pápai prelátus, ap. korm. ált. helynök, de csak mint pótképviselő s magába az országgyűlésbe csak akkor jutna be, ha az előtte sorozott Eckhardt Tibor dr. és vitéz Görgey László dr. is lemondanának a miskolci mandátumról. Nem csoda, ha ilyen köülmények között nem igen akad, aki pl. az állami költségvetés tárgyalása alkalmával a mi igényeinket az országgyűlés elé tárná. — Érsek-metropolita választás Erdélyben. A görög egyház ősi szokása szerint a püspököket az egyházmegye papsága, az érsekmetropolitát a joghatósági terület választja. Magyarországon azonban, ahol a király az összes latin és görög sz. egyházak főkegyura volt, ,ez a jog nem érvényesült, mert főkegyúri jogánál fogva mindig a király terjesztette elő azokat az apostoli Szent széknek, kiket a betöltendő főpapi hivatalra méltóknak talált. Most a románokhoz csatolt Erdély gör. kath. érseki széke, a balázsfalvi érsekség vár betöltésre. Mivel pedig a román király nem kegyura a g. kath. egyháznak, az ősi jog alapján, választás útján. A választást a gyulafehérvár-fogarasi főegyházmegye 60 és a metropolitai joghatóság alá tartozó egyházmegyék 40 kiküldöttje fogja megejteni. A választás eredményéhez képest aztán a pápa Őszentsége fogja a főpapi széket betölteni. — Komán területen 3 u j kanonokot nevezett ki a nagybányai gör. kath. püspök: Boros Hilár máramarosszigeti külhelynököt, Anka János felsőbányai lelkészt, és Osszián Pámfil rozsori lelkészt. Simovics' Mihály csernoviczi külhelynök c. kanonok lett.
4 — A MAGYAR PÜSPÖKI KAR március 23-án tartott tavaszi tanácskozásából, melyen Papp Antal c. érsek és Miklósy István hajdudorogi püspök úr is jelen volt közös pásztorlevelet bocsátott ki a katholikus tevékenység (actio catholica) megszervezése érdekében. A körlevél utasítja a lelkipásztorokat, hogy az egyházi képviselőtestületekbe csak olvanokat engedjenek beválasztani, akik rendes keresztény életet folytatnak s vallásosságuk példaszerű, mert ezeknek mindenben jó példával kell előtte járniok a híveknek.
Aki egyházellenes magatartást tanúsít, nemkatholikus újságokat járat, vallási kötelességeit hanyagul teljesíti, nem méltó arra, hogy az egyház ügyeibe beleszólhasson. Nagy súlyt kíván helyezni a püspöki kar a jótékonysági szervezetekre is. — LURDI ÜNNEP. Ezidén van 75-ik évfordulója annak, hogy a B Szűz Mária a franciaországi Lourdes-ban Sz. Bernadettnek megjelnt. Ebből az alkalomból április 25., 26. és 27. napján Lourdesben világraszóló ünnepélyeket rendeznek s a lurdi Szűz tisztelői máshol is rendeznek triduumokat a B. Szűz tiszteletére. Az ünnepségek befejező napján a pápa őszentsége rádión át szózatot intéz a világ katholikusaihoz és áldását küldi szét. — AZ EGYHÁZ ÚJ SZENTJEI. A szentté nyilvánításoknál az Anyaszentegyház igen nagy óvatossággal jár el és igen sokszor csak hoszadálmas eljárás után jut egy-egy ilyen ügy a befejezéshez. A március utolsó hetében tartott bíbornoki gyűlés két ilyen ügyet is befejezett. Morus Tamás és Fischer János angol vértanúk ügyét. Miután minden kellék megvan a szenttéavatáshoz, a bíbornoki testület az ügyet a pápa elé terjesztette, ki május hóban fogja a szenttéavatást ünnepélyesen kihirdetni. t — Könnyező' Mária-kép. Egyiptomban, Alexandriában egy Beyrouthból odahozott Mária-kép, melyet egy apáca a rokonainak ajándékozott, több napon át bőségesen könnyezett. A könnyezés február 15-én kezdődött. A képot az egyik kolostor templomába vitték. — A prágai egyetem gör. kath. hallgatói egyesületet alakítottak, melynek zászlaját február 24-én áldotta meg nagy ünnepélyességgel Gojdics Péter Pál eperjesi püspök úr.
K E L E T — Szentté avatnak egy gör. kath. leányt. Rómában most van folyamatban a keresztre feszített Jézusról nevezett Miriám (Mária) karmelita nővér szenttéavatásának ügye. A sz,entéletű apáca görögkatholikus eredetű volt s ugyancsak gör. szert. kath. gyóntatójának a közbenjárására vették föl rendjébe is. Jeruzsálem közelében élt s hunyt is el néhány évvel ezelőtt.
— A GYŐNÁSI • TITOK ELLEN. A bűnbeesett ember lelkének egyetlen megnyugvása, hogy őszinte gyónással és töredelmes bűnbánat által visszanyerheti lelkének ártatlanságát, bocsánatot nyer s megmenekszik Isten büntető haragjától, őszinte gyónásra pedig az ad erőt, hogy a gyóntató pap soha és senkinek el nem mondhatja, hogy ki minő bűnöket vallott be előtte. Nepomuki Sz. János a Moldva vizébe hagyta magát öletni, mégsem árulta el a gyónási titkot s mindenfelé hallottak már a keresztény hívek arról a francia papról, ki egy1 bizonyos bűntény tettesét, kit a gyónásból ismert, el nem árulta, bár a körülnyék úgy alakultak, hogy a bíróság őt ítélte; el a tettes helyett életfogytig tartó fegyházra. — Az egyház ellenes szabadkőműves szellem ki is kezdi, ahol tudja, az egyháznak ezt az intézményét, újabban az északamerikai Utach állam törvényhozása elé terjesz-
Zsoltár a hitért Atyám, nézd, én a szürke por, hamu, Kit elkapott a zúgó fergeteg, ím földre hullva áldom szent neved, ó, mondd, ki vagyok én, hogy szent szavadnak Alázatos fővel hitelt ne adjak? Csak por, hamu és hitvány földi féreg. És mégis — szent, égből szállott igédet A dönthetlen hit'et — mi dőre voltam! Balgán botor két lábammal tiportam. Nálam tetszésre lelt a rút hazugság, S kik a gonoszságdalt hirdetve zúgták, Azok szavát bűnös gyönyörrel ittam. Add vissza kőerős hitem! Csak addig hordtam Keblemben földi mennyországot, Amíg a kétkedés ravasz kígyója Léptem nyomán hiába hágott, S addig hajlott szívem könnyen a jóra, Míg mint a gyermek anyjának, hittem Neked, S nem kerestem torz gonosz mentségeket Építsed újra lánghitem erődjét! Cselényi István *A miskolci Szt. Ilona kongregáció f. é. márc. 12-én tartott böjti teáján Tamás Aranka oki. tanítónő szavalta nagy hatással. Szerk.
1935. ápr. 10. tettek olyan javaslatot, mely < szerint az ügyvéd, orvos és pap a rábízott titkokat, a pap még a gyónás titkát is, a hatóságok kívánságára fölfedezni tartoznak. A törvény tervezete ellen a katholikus egyház nevében Sait püspökhelyettes (Laké City) tiltakozást jelentett be, mert egy ilyen törvény elriasztaná az embereket a gyónástól s alkalmat adna a kath. papok hatósági üldözésére.
SZENTJEINK Január 15. Thébei Sz. Pál, első remete. Egyiptomban született az Alsó Thebaisz tartományban 236 körül. Korán árvaságra jutott, nagy vagyont örökölt és azt közösen bírta férjes nővérével. A Déciusz-féle üldözés idején egy rejtett helyre menekült, de sógora, aki az ő vagyonát is szerette volna megszerezni, rejtekhelyét elárulta, Pál a sivatagba menekült, ahol egy hegyen tágas barlangot talált, amelybe besütött a nap, forrásvize is volt s előtte egy datolya pálmafa állott. Ugy gondolta, hogy Isten rendelte számára ezt a helyet. A barlang lett lakása, a pálmafa gyümölcse az étele, leveléből ruhát csinált magának s a forrásvíz adta italát. 90 évet töltött itt a pusztában egészen Istennek élve. Istennel társalgott imáiban, elmélkedett nemcsak nappal, de éjszakánként is s nem érdekelte a külső világ élete folyása. Ebben az időben remetéskedett Egyiptomban Nagy Sz. Antal is, aki azt gondolta magáról, hogy ő a legtökéletesebb remete. Azonban egy éjjeli látomás tudtára adta, hogy kívüle más, nála tökéletesebb remete is él a pusztában. Azonnal felkerekedett, hogy ezt a remetét megkeresse. Bár nem tudta hol él, bizott az Istenben, hogy elvezeti hozzá. Két nap és két éjjel bolyongott, míg végre egy vadállat nyomán, amelyik egy kivilágított barlangba bement, rátalált Sz. Pálra. A barlang előtt azonban megbotlott és a zajra Sz. Pál elreteszelte barlangjának az ajtaját, Sz. Antal azonban nem tágított s hat óra hosszat feküdt a barlang ajtaja előtt. Közben bekiáltott Sz. Pálnak: „Kerestelek és megtaláltalak, ha be nem bocsátasz, itt fogok meghalni ajtód előtt s te fogsz eltemetni engem." Sz. Pál Így válaszolt: „ Senki sem, kér úgy, hogy fenyegetőzik!" Majd feltárta bar-
1935. ápr. 10. lángját, mosolyogva kijött, szeretettel megölelték egymást s letelepedve beszélgetésbe merültek. Beszélgetésük közben egy holló repült hozzájuk és egy egész kenyeret tett le csőréből eléjök. „Nézd — szólt S'z. Pál — az ú r ebédet küldött nekünk, valóban kegyes ő, valóban könyörületes, Hatvan esztendő óta mindig csak egy fél kenyeret kaptam, megérkezésedre azonban Krisztus megkettőzte az ő katonáinak részét." Hálát adtak Istennek az adományért s leültek a forrás mellé. Itt azonban vita támadt köztük, hogy melyik szegje meg a kenyeret s ez egész estig így tartott. Pál a vendégj ogra hivatkozott, Antal a kort tartotta előbbre. Végre is mindketten megfogták a kenyeret s így törték kétfelé. Étkezés után ittak a forrásból, majd hálát adtak Istennek és szent virrasztásban töltötték az éjjelt. Másnap Sz. Pál megmondta Sz. Antalnak, hogy neki tudomása volt arról, hogy ő ezen a vidéken lakik és tudtára adta, azt is, hogy neki már el kell mennie és az ú r éppen őt küldte hozzá, hogy testét eltemesse. Arra kérte ezután Antalt, hozza el neki a teste betakarására azt a köpenyeget, amelyet Sz. Athanáz püspöktől kapott. Sz. Antal szemeiből sűrűn hullottak a könnyek e szavak hallatára, majd megcsókolta Pál szemeit és kezét s-elindult a köpönyegért. Nehéz volt a sivatagi út, díe végre megérkezett sok fáradság után, szerény lakóhelyéhez, Két tanítványa, a szent öreget kiszolgálták, elébefutva kérdezték: „Hol voltál oly soká, Atyánk?" ő azonban így felelt: „ J a j nekem bűnösnek, aki hamisan viselem a remete nevet. Láttam Illést, láttam Jánost a pusztában, valóban láttam Pált a paradicsomban." S midőn kérték, hogy magyarázza meg bővebben a szavait, csak ennyit mondott: „Megvan az ideje a hallgatásnak is, meg a beszédnek is." Ezzel visszaindult Pálhoz, még ételt sem vitt magával; sietett, hogy életben találja még Pált. Másnap, midőn már nem messze volt céljától, látta Pált az angyalok, próféták és apostolok körében tündöklő fehéren az égbe szállni. Arcra borulva, sírva kiáltott fel: „Miért hagysz el, miért mégy el búcsú nélkül, hiszen oly későn ismertelek meg s mégis oly gyorsan elmégy?" Ezután amily gyorsan csak tu-
5
K E L E T
T Á J É K O Z T A T Ó Ápr. 18. NAGYCSÜTÖRTÖK. Az Oltáriszentség és a szentmiseáldozat alapításának emléknajpa. Szintén szigorú böjt. A sz. liturgiát Sz. Bazil imáival, az esti szolgálattal egybekötve végezük. Ezek a vecsernyével egybekötött liturgiák az ősi szigorú fegyelem emlékei, mikor a böjti napokon 1 csak este étkeztek s akkor is az Úr teste volt az első edelel amit magukhoz vettek. Nagycsütörtökön a vecsernyével való kapcsolatnak külön oka is van: Jézus ezen a napon az esti órákban alapította a szentmisét, mikor az utolsó vacsorát költötte el tanítványai körében. Ennek emlékére ismételjük a rendes miseénekek helyett négy ízben is azt az éneket, mely így kezdődik : „A te titkos vacsorádnak részesévé..." I Este végezzük nagyheti szertartásaink egyik legszebbikét a passiót, mely 12 evangéliumi szakasz alakjában a nagypénteki utrenye keretébe van beleillesztve. Jézus szenvedése mindjárt az utolsó vacsora után megkezdődött, mikor a Getszemáni-kértben* szorongó halálfélelmében vérrel verítékezett Éjfél felé fogták el s egész éjen át kínozták, vallatták, míg végre pénteken délelőtt halálra ítélték és megfeszíteték. A szenvedésekről szóló evangéliumokat azért kezdjük már este. A 12 evangélium köze hajdanán annyi énekkel és evangélium-magyarázó felolvasással volt kitölve, hogy a szertartás az egész éjen át tartott. A keresz®®® ®©®®@® S®® ®®®®<S® ®©® ®®®
dott, Pál barlangjához sietett s ott találta Pált térdelve, imádkozó helyzetben; de mikor közelebb lépett, akkor vette észre, hogy a lélek már elhagyta a testet. Beburkolta a szent testet a magával hozott köpenyegbe és a keresztény hagyomány szerinti himnuszokat és zsoltárokat elénekelte felette. Majd a test eltemetéséhez akart fogni, de nem volt semmi szerszáma, amivel a földet felássa. Amint így gondolkozott, hogy mit tegyen, hirtelen két oroszlán rohant elő a pusztából s a holttest mellett irtózatos bömbölésbe kezdtek. Majd lábaikkal egy akkora gödröt vájtak, amelybe egy ember teste belefér s utána lehajtott fővel Antalhoz közeledtek, annak kezét és lá-
tények virrasztani akartak a szenvedő Megváltóval. A szertartás végén a harang elhallgat és többé meg nem szólal a föltámadásig. Ápr. 19. NAGYPÉNTEK. Jézus Krisztus keresztrefeszítését, halálát és sírbahelyezését ünnepeljük e napon. Száraz böjt van, vagyis fontos felmentő ok nélkül még olajat sem használunk. Délelőtt négy királyi imaóra keretében emlékezünk meg Urunk szenvedéseiről és haláláról. Délután gyászvecsernye van, melynek1 végén körmenetet tartunk a holt Krisztust ábrázoló lepelképpel, melyet azután barlangformán kiképzett szentsírba helyezzük ki a hívek tiszteletének tárgyául. Hogy az ú r Jézus valóban is ott legyen a szentsírban, oda szoktuk helyezni az Oltáriszentséget tartalmazó cibóriumot is. A szentsír előtt 1 a pap hálaimát mond a nagyböjt üdvöséges eltöltéséért. A szentsírba kihelyezett szentség előtt sokhelyütt önként vállalkozó jámbor hívek egész éjszakán át imádkoznak egymást csoportonként, előre megállapított rendben, óránként vagy kétóránként váltogatva. Ápr. 20. NAGYSZOMBAT. Jézus Krisztus síri nyugvását, lelkének a pokol tornácába való alászállásának emlékét tartjuk e napon. Román hittestvéreinknél a reggeli zsolozsmát előző estén végzik s a Krisztus-temetési körmenetek nem a vecsernye végén, hanem ennek a szertartásnak a végén tartják. Nálunk az utrenye (2XM>(2X2® ®®® ©®® ®®®®®®®@® <2X2®
bát nyaldosták. Antal megáldotta őket s visszaparancsolta őket a pusztába. Ezután a szent testet elföldelte és másnap magához véve Sz. Pálnak pálmaágakból készített ruháját, hazaindultj Otthon mindent elbeszélt a tanítványainak, Sz. Pál ruháját pedig drága ereklyeként őrizte és csak húsvét és pünkösd napján vette magára. A hagyomány szerint Sz. Pál teste több helyen nyugodott. Először Konstantinápolyba vitték, majd innét 1240-ben Velencébe, ahol a S'z, Julián templomban nyugodott, Végül Nagy Lajos királynak velencei háborúja után Magyarországra hozták s az egyik Pálosrendi zárdában helyezték el. (Folytatjuk.) Baulovits Zoltán ér.
6 (ahol végzik, mert ma nincs kötelező ünnep,) reggel rendes idejében van. Az utrenyében a 118. zsoltár verseire az ú r Jézus sírba való nyugvását és föltámadását magasztaló énekeket éneklünk. Az utrenye végén evangéliumos körmenet, ószövetségi olvasmány, apostol és evangélium is van, melyek mind az ú r Jézus síri nyugvásával kapcsolatosak. Ma is vecsernyével kapcsolatos S'z. Bazilmise van sok ószövetségi olvasmánnyal és a szokottaktól eltérő, meghatóan szép miseénekekkel. Este sok helyütt szokásban van a „virrasztás," A < szentsír között gyülekező hívek előtt felolvassák Jézus egész életének történetét az evangéliumból vagy más egyházillag jóváhagyott „Jézus életéből." Nagyszombat az egyházi év egyetlen olyan szombatja, mikor szigorú böjtünk van. Ápr. 21. HÚSVÉTVASÁRNAP. Az Űr Jézus föltdmculásúnak ünnepe. Voltaképen már a szombati vecsernye is a föltámadást hirdeti, sőt a sz. liturgiában apostol után a pap leteszi a fekete ruhát is és ünnepi fehér díszt ölt, a föltámadás igazi örömünnepe mégis csak éjfélkor kezdődik. A pap a Szentséget és a sírleplet az oltárra viszi. A Szentséget a tabernákulumba helyezi, a sírleplet pedig az oltártakaró fölött kiteríti s 1 ott is hagyja mennybemenetel ünnepéig. Azután égő gyertyával kezében körmenetben ünnepli Jézus föltámadását. Körmenet alatt még csak a kereplő szól. A körmenet alatt a1 templom a j t a j a zárva van, ami azt jelképezi, hogy Jézus föltámadása előtt a mennyország is be volt zárva az emberek számára. A pap a templomajtó előtt kezdi meg a húsvéthajnali zsolozsmát, melynek mindjárt a kezdetén fölharsan az örömteljes „Föltámadt Krisztus." A húsvéti előversekre (Keljen föl az Isten és széledjenek el az ő ellenségei...) összesen 12-szer énekeljük el, míg végre az utolsónál e szavakra „és a sírban levőknek életet ajándékozott" a 1 pap benyitja a templom ajtót a kereszttel, (mert Jézus is keresztje, által szerzett nekünk bemenetelt a mennyországba) és a hívektől kí'sérve bevonul a templomba. A húsvéti utrenye egészen eltér más ünnepek utrenyéjétől. Fénypontját Damaszkuszi Sz. János húsvéti kánonja és sztihirái képezik, melyeknek dallamuk is egészen sajá-
KELET tos, kizárólag húsvéti dallam. A szentmisén is sok az ünnepélyesség, főleg a húsvéti tropár hangzik föl igen sokszor: „Föltámadt Krisztus halottaiból." Az evangéliumot 12 versre osztva olvassa a pap, minden versét több nyelven is, s minden versét harangozás is kíséri, jeléül, hogy Krisztus föltámadása az evangéliumnak az öszszes nemzeteknél való elterjedését eredményezte. I Húsvét vasárnapján, mikor az Üdvözítő föltámadt, annyi esemény torlódott egymásra, hogy egyszerre megünnepelni sem bírjuk. Már a vecsernyén is evangéliumot olvasunk az ünneplés fokozására: a bűnbánat szentsége megalapításának emlékére. A bűnbánat szentségét Jézus föltámadásának i estéjén alapította, mikor apostolai között, zárt ajtókon át, váratlanul megjelent. Az ünnep második napja Jézus föltámadása hírének elterjedését,
1986. ápr. 10. harmadik napja pedig az Emmauszba igyekvő két tanítványnak (Lukács és Kleofásnak) való megjelenését idézi emlékezetünkbe. A pászJcaszentelés szép szokása abban gyökerezik, hogy a hosszú böjt után első ízben élvezni szándékolt ételekre a jámbor hívek az ősidőkben mindig kikérték az Egyház áldását. Kezdetben csak a húsvéti bárányt és a többi húseledeleket áldották meg, majd szokásba jött a tejes és tojásos eledelek megáldása is. Ma mindenféle eledelt és italt elvisznek megáldás végett a templomba. Húsvét első napján még a gyermekek sem esznek semmit, míg szentelt ételt nem ízleltek. i Szent György nat)ia a gör. kath. egyházban ezidén húsvét harmadik napjára esik. — A római kath. egyház Sz. György emlékét 24-én, szerdán tartja. Kedden (23-án) ugyanis Sz. Bélát ünneplik, Sz. István királyunk megkeresztelőjét, emiatt tolják Sz. György emlékét tovább egy nappal.
ócákea Az utolsó percben A szemetes-kapu közelében kicsike, nyomorult viskó állott. Az öreg Eliákim lakott benne, ki már húsz éve vak volt. Két fia galambot árult a templom tornácában, de azoknak sem ment valami jól. Lányát egy gazdag kertész vette el Betlehemből, hanoin rajtuk sem volt Isten áldása. Néhány év multán a veje kiadta neki a váláslevelet s ez Eliákim feleségét Rufilát beteggé tette. Bele is halt. A leány eleinte az atyja házánál húzódott meg, utóbb azonban — elsodorta a világ. A fiúk sem sokat törődtek atyjukkal. Bántota őket az öregnek minden mértéket meghaladó fösvénysége. Eleinte próbát tettek, hogy valamiképen kicsaljanak tőle valamit, de mikor látták, hogy nem sikerül, magára hagyták. Eliákim egyedül maradt. Egyetlen barátja, pajtása és vezetője egy vastag bot volt. Ez a pajtása minden reggel elvezette őt a sikátorokon át a forráshoz, hol Eliákim megmosta újjai hegyét, arcának lehető legkisebb részét s a tenyeréből ivott is az éltető vízből. Azután néhány datolyaszemet és fügét vásárolt a városban s azt otthon megette. Okvetlen szükséges eledele volt a fokhagyma is, mely lecsillapította éhségét s utána még sokáig emlékeztette, hogy — evett. Eliákim mint szegény koldus sokszor elzarándokolt a híresebb gyógyforrásokhoz, melyekről azt beszélték, hogy visszaadják
az ember ezemevilágát. De minden zarándoklata újabb kiábrándulással járt. Híres csodatevőkhöz is fordult Eliákim. Ezek azonban előre kérték a gyógyítás árát s hozzá még oly magas öszszegeket, hogy Eliákim a csodálkozástól a fejét kezdte tapogatni. Megpróbált alkudni velük, de semmire se ment. Mind,en ilyen kirándulásról a legnagyobb fokú méltatlankodással tért haza s haragtól reszketett még csak rágondolni is a csodaorvosokkal folytatoít bejszélgetéseire. ü g y tetszeti neki, hogy a legkapzsibb jeruzsálemi pénzváltó is emberségesebb és lelkiismertesebb náluk s hogy ők maguk a Szemetes-kapu vámszedőjénél is szemtelenebbek. Előre fizetni! Gyógyítsák előbb meg, adják meg előbb a szemének azt az édes fénysugarat! Elveszik a pénzt és nem segítenek; hová menjen azután utánuk Ő, egy öreg vak ember, kiről elfelejtkeztek a fiai, elfelejtkezett a leánya, kit elhagyott a temetőbe távozott öreg Rufila s kitől valószínűleg még Adasem is elfordítja az arcát. Két ilyen csodatevőhöz való zarándoklás közé sokszor néhány esztendei töprengés is ékelődött, tele kétséggel, panasszal, ébredő reménységgel, újabb csodatevőkről szóló hírek fürkészésével, számítgatásokkal és úti készülődéssel.
Testvérem, az'jsten úgy lesz mindig veled, Hogyha családodnál otthont lel a „Kilét"
I935. g ápr. 10. Néha leküzdhetetlen vágya támadt, hogy látását visszaszerezze. Lázongott a lelke, hogy mások látnak és szabadon mozoghatnak a világban vagyont, gazdagságot gyűjteni. A vakság nemcsak nyomorúság volt Eliakimra nézve, hanem iegyik legfőbb akadálya a kellemes státerek összegyűjtésének is, melyek évről-évre jobban fogyni kezdtek Eliákim zacskóiból. Nyomorult viskója tetején sütkérezve egyre azt számolgatta, hogy meddig élhet meg státereiből, ha annyit költ, mint most és hogy egyáltalán meddig is élhet még. A számítás pontosan megmondta, hogy ha úgy takarékoskodik, mint eddig, alig ötszáz évig tarthatna ki a pénze. De hát a datolya egyre drágul, és a füge, sőt a fokhagyma is. Minden, de minden drágább lesz! Az igazi csodatevőnek is igen sokat kell majd fizetnie a gyógyításért. Eliákim reszketett, hogy egyszer mégis csak előtűnik a zsák feneke. A csodás gyógyulásért a templomnak is kell juttatni valamit. A papok ugyan nem szereznének tudomást a gyógyulásról, az alkuszok és kereskedők azonban, kik folyton adnak és vesznek, megtudják rögtön befújják az elöljáróknak. Saját fiai fogják beárulni! Kapzsiak, önzők. Már meg is akarta átkozni őket, de nem merte. Az átok borzasztó dolog. Nem ezt mégsem teszi velük... Lelke mélyén érezte, hpgy nincs joga ezt megtenni. De ezt az érzést elhallgatta. Nem fogja őket megátkozni, hiszen ő jó, de szerencsétlen, fáradt, sorsüldözött ember. Isten azért ne rójja föl nekik igaztalanságukat! Más fiúk el nem hagynák a vak apjukat, maguk vinnék el a csodaforrásokhoz, maguk alkudnának meg az orvosokkal, fizetnének érte... De ezek?
És ez a f é r f i valóban követelt is valamit. Eliákim megtudta a forrásnál egy koldustól, hogy azt követeli, hogy — higyjenek benne. Az öreg ezt nem értette. Hinni ő benne? Csak gyógyítsa meg, fog ő hinni benne, de még menynyire fog! Mindenkinek elmondja, dicsőíteni fogja... Másnap megtudta, hogy ez a csodálatos ember nem valami ismeretlen orvos, nem a hatóságok elől bujkáló kuruzsló, hanem rabbi. Mester? Hát ez csakugyan rendkívüli valami! Rabbi? Tanító? írástudó? És egyúttal csodaorvos is? Még egyszer átgondolta a „kézrátét e l " módszerét. Állítólag ez egyiptomi orvosok gyakorolták ezt gyógyítási módot. De mekkora volt Eliákim csodálkozása, mikor azt hallotta, hogy ez a csodarabbi néha hozzá se nyúl a beteghez, csak fölemeli két kék szemét az égre s az ajkai mozognak. Mi lehet ez? Mi lehet ez? Most már meg nem szűnt folyton erre a furcsa emberre gondolni. Éjjel nem bírt elaludni. így hát az ,elsők egyike volt, ki a Szemét-kapu környékén támadt sürgés-forgást és rendkívüli zajt meghallotta. Hallgatózott s fölismerte, hogy a templomőrök kísérnek valakit. Kedvetlen képet vágott hozzá s megpróbált újra elszunnyadni. A zaj azonban nőtt s szokatlanul nagy méreteket öltött. Az öreg felült az ágyon, Tapasztalt fülei mindent kivettek, ami a sikátorokban történt. A kunyhója felé közeledtek. De kik? Ez még nem az őrség. Nagy tömeg
Mostanában megint gyűjtögette a bűbájoskodókról szóló híreket s hallotaa, hogy Jeruzsálem és Bethánia között most jött-ment egy ú j csodatevő, aki kézrátétellel gyógyít. Eliákim nem igen bízott ebben a gyógymódban, de mégis gondolkozóba esett. Tudakozódott, hogy mit szokott kérni ez a csodatevő és nagyon elcsodálkozott, mikor megtudta, hogy ez a f é r f i semmi ellenértéket nem kíván. Eliákim elmosolyodott. Nem tudta elhinni. Vagy az a hír hazudik, hogy eredményesen gyógyít ez az orvos, vagy az, hogy ingyen teszi.
GÁRDAPARANCS április második felére
Hazament és sokáig elgondolkozott. Betánia itt van a közelben. Az útra is jól emlékszik, bár olyan sok éve már, hogy arra j á r t ! Különben itt a városban is fölkeresheti a gyógyítót. Talán meg kelleje próbálni? Nem kér semmi fizetést, semmit sem kér, hát miért ne próbálná meg? De nem, az lehetetlen! Valamit mégis csak fog kérni!
?
K E L E T
ember, mindenféle csőcselék. Ugyan kit kísérhetnek ott, hogy ennyire zajong a tömeg ? A szűk útcákon ilyenforma kiáltásokat hallott felfeltörő hahotától kísérve: — Nézzétek, ott megy a nagy szónok! — Aki legyőzte a tudósokat és a papokat ! — Aki egy tekintetével szétzavarta az emberekét! — Rabbi, ki vagy! Tartsd feljebb a fáklyát, mert nem lehet látni! — Mi van veled rabbi! Honnan ezek a sebek? Talán beteg vagy? Miért nem gyógyítod meg magadat? Eliákim megremegett. A házak falai között a zaj egyre nőtt. — Vigyázzatok, itt megy az ország legbölcsebb embere! — Erősen tartsátok, mert ha ránéz a kötelekre, szétszakadnak! — Rabbi, gyógyíts meg, kólikám van! A menet élén kiáltás hangzott: — Vigyázz! Valakit a törvényházba visznek, hogy elítélják! — A prófétát viszik! — A galileai prófétát! — Az első galileai prófétát! — Galileában rosszul m,egy a prófétáknak ! (Folytatjuk.) Jó görögkatholikus vagy? Akkor példát nyújtasz másoknak a húsvéti gyónás-áldozás pontos elvégzésében is.
S Z Í V G Á R D A
Húsvét alkalmából szegény pajtásaimnak örömet igyekszem szerezni.
Husvéíi köszöntés Húsvét fényes, szép ünnepén Együtt örvend gazdag s szegény, Mert Jézus föltámadása Egész világ nagy áldása. Eljöttem egy virágszálat, Mely díszíti e kis házat Rózsavízzel megöntözni, Életére áldást kérni. Szálljon rá e ház lányára, Jó atyjára, jó anyjára A föltámadt úr Jézusnak Szent kegyelme, bő áldása! Növekedjék minden jóban, De leginkább szívjóságban, Legyen neve belevésve Jézus Krisztus szent Szívébe!
A kereszt tövében A hegytetőn játszottak a gyerekek... Már akkor tavasz volt. Nyidoztak a kis virágok, énekeltek a madárkák. Olyan szép tavasz volt, hát jókedvük volt. Kergetőztek. Egyszercsak Jánoska egy fagyökérben hasravágódott. Jót kacagtak rajta. De ni! Ott egy csomó ember jön! i Ha — Hogy kiabálnak! Nézd, egy ember keresztet hoz, a vállán. Szegény... Nézzétek, ép most rogyott össze. Jaj, hogy ütik. < Biztosan, nagyon rossz ember volt. Jaj, nézzük meg őket, én megvárom — mondta Jánoska — én látni akarom. i A sok ember felért a hegytetőre. Jánoska közéjük furakodott, hogy
8
KELET
lássa annak az arcát, aki a keresztet hozta. De nem ismerte meg. Szegénynek tiszta egy vér volt az egész teste, Haja az, arcába, hullott, a szeme is tiszta vér volt. Szegényt, nagyon sokat üthették... Jánoskának elszorult a szíve — nagyon sajnálta... i
Egyszer csak leszakították róla a ruhát, hanyatfektette az egyik ember ici keresztre és egy nagynagy szeggel oda akarta szegezni a kezét a kereszthez. De az fájdalmában nagyot rántott és a szeg mindig félre csúszott. Akkor mérgesen rákiált az a kegyetlen ember Jánoskára: „Gyere csak, te gyerek, fogd meg ezt a szeget! Jánoska ijetében azt sem tudta mit csinál, — hirtelen megfogta a szeget. i Akkor az ember nagyot ütött rá és — j a j — a csontja rettenete^ sen ropogott, kibuggyant a vére. Jánoska irtózva rohant el. Haza rohant, rohant. Lihegett. A kis szíve úgy vert... Jaj, mit tettem... Segítettem megölni egy embert. Sápadtan esett be a kapun. Ott sírt a kis huga, Erzsike. Jánoska lihegett. „Erzsikém, mért sírsz?!" — Mert Édesanyám is sír. Itt vitték el a rossz emberek Jézust a kapunk előtt. Nagyon kínozták. Keresztre feszítik. Azért sír Édesanyám... mert... olyan... nagyon jó volt... Ugy-e, minket is... megáldott... Hogy szeretett... Jánoska sápadt lett. A szívéhez kapott: — Jaj, hát Jézus volt ez? — Erzsike! Én feszítettem > fel! Én feszítettem fel! Szaladt vissza, rohant vissza, kiabált: Ne bántsátok, az Jézus volt! Ne bántsátok. De már késő volt.... Ott állott a Golgota tetején a kereszt... Jánoska félájultan rogyott le a tövébe. Nagyon nagyon i sírt. Kis testét rázta a zokogás.... Átölelte véres kis kezével a keresztet, úgy kiabált : Jézuskám! Bocsáss meg. Bocsáss meg nekem. Te úgy szerettél engem — én meg szeget vertem a kezedbe. Bocsáss meg! összekulcsolta kis kezét úgy nézett fel Jézusra... Még élt... Kezében, lábában szegek. Egyiket — jaj, ő verte! — Teste tiszta vér. Arca is... • Szája még mozgott: imádkozott. Pedig rettenetes kínja lehetett, mert meg-megrándult egész testeJánoska úgy érezte, hogy a szíve
1935. á p r . 10.
kiszakad fájdalmában: „Jézusom, bocsáss meg!" Akkor a haldokló lehajtotta fejét. i Ránézett Jánoskára, Olyan szeretettel, olyan megbocsátva... Szólni már nem tudott, csak halkan suttogott valamit, amit megértett Jánoska és megkönnyebbülve, sírva borult vissza a kereszt tövébe. Odacsorgott könnye és összevegyült az ú r Jézus vérével. Édes kis Testvéreim! Mi is szeget verünk az Úr Jézus szívébe, amikor nem engedelmeskedünk otthon, vagy ha verekedünk, vagy rosszak... Ez f á j az Űr Jézusnak Nagyon fáj.
Kafh. lapszemle Blahovjísztnik. 3. sz. Március. Krisztus szíve szeret téged. Egy kommunista, ki Istenben nem hisz. Illő tiszteletet a szentek nevének! Zsidók a gyónásról. Nagyböjti gondolatok. Keresztény hazasság. Sz. Kleof ás. Jámbor László: Levelek húgomhoz. Ferences Közlöny. Április. Csak ahol tiszta a kék ég. Kállay István: Ne féljetek! Sz. Ferenc és a modern sajtó. P á l f f y E . : Lelki hőmérő. Öncsonkítás és öngyilkosság. Amikor Isten szól hozzánk. Sz. Brigitta eljegyzése. Cottolengo 8z. József—Benedek. A nyugatanie rikai magyarok között. G-ör. kath. Szemle. 7. sz. Márc. 21. Dr. Gróh I s t v á n : Levél a ligetaljaiakhoz. Dr. M. E . : A budai ú j parókia és a „mult h i b á i . " Bihari Aladár: Egyöntetű éneklés és énekeskönyv. Szemerszky J á n o s : Egyöntetűség felé. Isten Dalosai. Az Úr Jézus kínszenvedéseinek útján. Magyar ferencesek a hankui kongresszuson. A szép és derűs élet útján. Levél a jó Isten legkisebb dalosaihoz. Kalazantinus Tudósító. A családról. Sz. József. Néhány szó a gyermekek vallásáról. Embermentés es szeretet a gleccsereken. Előkészület a férjhezmenéshez. Tavaszi levél. A magyar iparos céhektől. Katholikus Missziók. Húsvéti ima. Hithirdetők a Csendes Óceán szigetein. Az iszlám és a kath. hithirdetés. A pápai misszióstársulatok. Kongói mesék. A kath. nő és a missziósgondolat ú t j a a történelemben. Képek a kínai hithirdetők életéből.
Kis Testvérek! Látjátok, Jánoska megsiratta a bűnét és az Úr Jézus megbocsátott neki. Nekünk is megbocsát. Most nagyböjt van! i Bánjuk meg, gyónjuk meg azt a sok csúnya bűnt, bátran gyónjuk meg a Tisztelendő úrnak és ő Jézustól bocsánatot kér, Jézus megbocsát nekünk és akkor fehér lélekkel várjuk a Húsvétot. Rögtön menjük el gyónni, aki még nem gyónt, öleljük át Jézuska keresztjét, imádkozzunk, hogy bocsásson meg nekünk. ( Ez a második, amit kérek. Imádkozom én is értetek és szeretettel köszöntelek benneteket. Gyurka bácsi. Keleti Egyház. 4—5. sz. Április—május. Luttor Ferenc d r . : Az unió problémája. Szántay-Szémán István dr. Unió vagy unifikáció ? Rohály Ferenc d r . : Nagy Sz. Vazul miséjét rövidítette-e meg Aranyszájú Sz. J á nos ? Zapotoczky I . : Keletiek latin főhatóság alatt. Kozma J . Az átlényegülés időpontja a sz. liturgiában. Gagarin hg.: Katholicizmus vao^ forradalom. (Ford. Szántay-Szémán István dr.) Az Áp. Szentszéknek a gör. kath. egyházat illető újabb intézkedései stb. stb. Terjedelme 64 oldal. Magyar Kultúra. 7. sz. Ápr. 5. Morus Tamás. Egy katholikus eretnekség. Egjy újabbkori magyar reform-országgyűles előzményei. Közélet és katholicizmus. A párisi Kálvin-kiállítás. Magyar Lelkivezető. Berlin, március. Magyar lélekkel. Bares püspök halálára. Azokhoz, akik mé"- élnek. A szegényügy végleges megoldása Magyarországon. Szent Bonifác városában. Visszaemlékezés a Mécs-,estre. Szabin testvér élete. Nova Turan ( U j Túrán) címmel a magyarral rokon népek testvéri érzésének áoplása céljából ¡eszperantó nyelvű lapot indított Mátyás József debreceni gör. kath. kántortanító. Az ú j lap első száma bizonnyal nagy érdeklődésre fog találni a magyarság f a j rokonainál. Szalézi Értesítő. Hogyan fedeztem föl Don Boszkót. Boszkó Sz. János és a kath. akció. B. Sz. János és a missziók. Rua Mihály B. Sz. János első .utódja.
Felelős szerkesztő és kiadó: KOZMA JÁNOS,
Görögkatholikus egyházi nyomtatványok Eljegyzési értesítés Hirdetési bizonyítvány . . Keresztlevél Házassági levél . . . . Halotti anyakönyvi kivonat Pénztárnapló ívenként Számadási kivonat . . .
.
,
.
8 f. f. f. 8 f. 8 f. 10 f. 2 0 f.
Egyházi költségvetés Iskolai „ Egyházlátogatási jegyzőkönyv (espe* resi) Iskolalátogatási jegyzőkönyv (espe* resi) . Postakönyv ívenként
12 f12 f. 16 f. 16 f. 14 f.
Kötések olcsón és ízlésesen
Ludvig István
könyvnyomdája é s könyvkötészete Miskolc, Rákóczi'Utca 18. szám
Ludvig István könyvnyomdája Miskolc, Rákóczi-utca 18. — Telefon : 8—82.
A SötéUkapu és mindszenti templom között.
