Bírálta: DÉVÉNYI KINGA IVÁNYI TAMÁS JANÓ ISTVÁN RÓNA JÚLIA ノノ
Anyanyelvi lektor: DR. FUKUDA HIDEICSI
A képanyagot gondozta: RÓNA JÚLIA
A rajzokat LEHOCZKY ISTVÁN készítette
A nyelvkönyv a Japán Foundation (Tokió) anyagi támogatásával készült. A támogatásért ezúton mond a Tankönyvkiadó köszönetet.
本書の出版は国際交流基金（東京）の助成になるものであることをここ に記し、教科書出版社の謝意を表するものであります。
ISSN 0239—0582 ISBN 963 18 2342 3 © JAMADZSIMASZANORI, 1988 Képanyag: RÓNA JÚLIA, 1988
Bevezető
Nyelvkönyvünk célja a mai japán nyelv, illetve azon belül az un. „közös nyelv", a kjócúgó megtanítása. Ez a mai japán élet fő kommunikációs eszköze, a sajtó és a szépirodalom nyelve, ez képezi az iskolai oktatás alapját. A japán nyelv esetében elsősorban az írásrendszer megtanulása okoz a kezdőknek nehézséget, nyelvtanilag viszont meglehetősen egyszerű e nyelv. Ezért mindenkinek, aki viszonylag rövid idő alatt akar japánul megtanulni, azt ajánlom, fogadja el tényként a mai japán írásrendszert, s ne a latinbetűs írással összehasonlítgatva keresse a nehézségeket. Tapasztalataim szerint— s erre hívom fel egyetemi és más óráimon is tanítványaim figyelmét — azoknak megy könnyebben a japántanulás, akik képesek nyugodtan ülni és sok-sok füzetet telerajzolni — teleírni. A tanulás megkezdése előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a japán egészen más szerkezetű nyelv, mint az angol vagy a francia vagy bármelyik más európai nyelv, amellyel eddig már foglalkoztak. Éppen ezért nem szabad ezekkel összehasonlítgatni, s így próbálkozni a megértésével, mert ez csak zavart okoz, és félreértések forrása lehet. Ha valamihez mégis hasonlítani akarjuk, legfeljebb a magyar lehet az, ugyanis ebben fedezhető fel időnként némi hasonlóság. De a különbségek természetesen óriásiak, s ezért azt ajánljuk, hogy először mindig magát a japán szerkezetet próbálják megérteni és használatát begyakorolni. Majd később, amikor már jól tudnak japánul, elmélyedhetnek az elméleti, nyelvészeti kérdésekben. Nyelvkönyvünk két fő részből áll. Az első részben 17 lecke található, ezek gondos tanulmányozásával elsajátíthatjuk a japán nyelv alapjait. A második rész szemelvényszövegeket tartalmaz, ezek az első részben tanultak további gyakorlását, az írott szöveg megértési készségének fejlesztését szolgálják. Az első lecke a japán szótagírás-jeleket és kiejtésüket mutatja be. Minél gyorsabban és tökéletesebben tanuljuk meg ezt a kétféle írást! つ
A további leckék főleg ezzel a két írásmóddal íródnak. A második leckétől a leckék szerkezete a következő: főszöveg, szószedet, nyelvtani magyarázatok és gyakorlatok. Az ötödik leckétől a gyakorlatokat a kandzsik, a kínai eredetű bonyolult írásjegyek megtanulására készült táblázatok követik. A leckék egymásra épülnek, s előrehaladva olvasmányokkal is bővülnek. Ez azért szükséges, mert a mai Japánban még mindig igen nagy a beszélt nyelv és az írott nyelv közötti eltérés. S hogy japánul ne csak beszélni, de aktívan olvasni és írni is tudjanak, az olvasmányt éppúgy, mint a nyelvtan illusztrálására készült főszöveget, alaposan meg kell tanulni. Ha a gyakorlatokat minden alkalommal gondosan elkészítik, elvégzik, akkor a nyelvtani alapok kis erőfeszítéssel elsajátíthatók. A japán nyelv tanulása, mint már említettem, írásrendszere miatt elég nehéz. De gazdag irodalomkinccsel és az utóbbi idők modern tudományos és technikai ismeretanyagával bőven rendelkező nyelvről lévén szó, nemcsak a kuriózumot keresőknek, de mindenkinek hasznos tevékenységet jelenthet. Végezetül mindazoknak köszönetet mondok, akik értékes tanácsukkal, észrevételeikkel segítettek a könyv megírásában, valamint a Japán Foundationnak az ELTE, valamint az MTA Könyvtárába küldött felbecsülhetetlen értékű szakkönyvadományaiért, amely nélkül e könyv megírása lehetetlen lett volna, és a könyv kiadásához nyújtott támogatásáért. Külön köszönet illeti meg Lászlóné Róna Júliát, aki nemcsak a képek, illusztrációk összeállítását vállalta, hanem gondosan átolvasta a kéziratot is, s hasznos javaslataival hozzájárult a könyv tető alá hozásához. S nem utolsó sorban a Körösi Csorna Társaság Nyelvi Kollégiumának, ahol széles körben kipróbálhattam a könyv anyagát, és munkatársaimnak, barátaimnak, akik e nyelvkönyv megszületésének útját egyengették.
Budapest, 1988. november
A szerző
だいいっか
1. L e c k e
Hiragana a
i
u
e
Katakana o
a
i
u
e
o
あ い う え お
ア イ ウ 工 オ
ka
ka
ki
ku
ke
ko
ki
ku
ke
ko
か き く け こ
カ キ ク ケ コ
sza
sza
si
szu
sze
szo
si
szu
sze
szo
さ し す せ そ
サ シ ス セ ソ
ta
ta
csi
cu
te
to
csi
cu
te
to
た ち つ て と
タ チ ツ テ ト
na
na
ni
nu
ne
no
ni
nu
ne
no
な に ぬ ね の
ナ ニ ヌ ネ ノ
ha
ha
hi
fu
he
ho
hi
fu
he
ho
は ひ ふ へ ほ
ハ ヒ フ へ ホ
ma mi
ma
mu
me
mo
mi
mu
me
mo
ま み む め も
マ ミ ム メ モ
ja
ju
jo
ja
ju
jo
や
ゆ
よ
ヤ
ユ
ヨ
ro
ra
ra
ri
ru
re
ri
ru
re
ro
ら り る れ ろ
ラ リ ル レ 口
va
o
N
va
o
N
わ
を
ん
ワ
ヲ
ン
第 一 課
ga
gi
gu
ge
が
ぎ
ぐ
げ ご
dza dzsi dzu
ざ じ da
dzsi
だ ぢ ba
bi
ば び pa
pi
ぱ ぴ
go
dze
ゲ
ゴ
dzsi
dzu dze
dzo
dzu
de
da
dzu
do
do
づ で ど bu
be
bo
dzsi
de
ダ ヂ ヅ デ ド ba
bi
bu
be
ぶ べ ぼ
バ ビ
ブ ベ
pu
pa
pu
pe
po
ぷ ぺ ぽ
gju
ぎゅ su
gjo
ぎょ so
しゅ
しょ
dzsu
dzso
じゃ
じゅ
じょ
csa
csu
cso
ちゃ
ちゅ
ちょ
dzsu
dzso
ぢゅ
ぢょ
ぢゃ
グ
ゾ
きょ
dzsa
ガ ギ
ズ ゼ
きゅ
dzsa
go
ザ ジ
きゃ
しゃ
ge
ぜ ぞ
kjo
sa
gu
ず
kju
ぎゃ
gi
dzo dza
kja
gja
ga
pi
bo
ボ
pe
po
パ ピ
プ ペ ポ
kja
kju
キャ gja
ギャ sa
シャ dzsa
ジャ csa
チャ dzsa
ヂャ
キュ gju
kjo
キョ gjo
ギュ
ギョ
su
so
シュ
ショ
dzsu
dzso
ジュ
ジョ
csu
cso
チュ
チョ
dzsu
dzso
ヂュ
ヂョ
nja
にゃ hja
ひゃ bja
びゃ pja
ぴゃ mja
みゃ rja
りゃ
nju
にゅ
njo
にょ
hju
ひゅ
ぴゅ みゅ りゅ
ヒュ
bja
びょ
bju
ビャ
pjo
ビュ
pja
ぴょ
pju
ピャ
mjo
ピュ
mja
みょ
rju
hju
ヒャ
bjo
mju
ニユ
hja
ひょ
pju
nju
ニヤ
hjo
bju
びゅ
nja
ミュ
rja
りょ
ニヨ hjo
ヒョ bjo
ビョ pjo
ピョ
mju
ミヤ
rjo
njo
rju
リャ
リュ
mjo
ミョ rjo
リョ
Csak jövevényszókban található, nem „japános” szótagok, kiejtésük a latin betű szerint:
je
dzse
ti
tu
イェ ジェ ティ トゥ fa
fi
fe
fo
ファ フィ フェ フォ wi
we
wo
ca
ウィ ウェ ウォ ツァ cse
va
vi
チェ ヴァ ヴィ
vu
ヴ
di
dju
ディ
デ
kwa
se
クァ
シェ
ce
ツェ ve
ヴェ
co
ツォ vo
ヴォ
第 一 課
Hiragana és Katakana Írásmódja
第 一 課
