ISMERETTERJESZTŐ OKTATÓ MODULOK
Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája
jegyzet
Futár Iván informatikai és oktatási szakértő
[email protected] BKÁE117/2004 számítástechnikai szakértő Wsz-280/1966 Neumann Informatikai Szakértő 2620/20
1
2
Tartalomjegyzék Bevezetés.....................................................................................................................................5 Előszó..........................................................................................................................................7 A Linux filozófiájának alapja és története...................................................................................9 Kérdések...............................................................................................................................13 Válaszok...............................................................................................................................14 A kernel ....................................................................................................................................15 Kérdések...............................................................................................................................18 Válaszok...............................................................................................................................19 A disztribúciók..........................................................................................................................21 Kérdések...............................................................................................................................31 Válaszok...............................................................................................................................33 A parancsmód (command)........................................................................................................35 Kérdések...............................................................................................................................44 Válaszok...............................................................................................................................46 A grafikai felület (GUI).............................................................................................................47 Kérdések...............................................................................................................................51 Válaszok...............................................................................................................................53 A telepítés és a fordítás.............................................................................................................54 Kérdések...............................................................................................................................59 Válaszok...............................................................................................................................60 A mindennapi használat............................................................................................................61 Kérdések...............................................................................................................................69 Válaszok...............................................................................................................................71 Elveszett haszon – elveszett szabadság.....................................................................................72 Kérdések...............................................................................................................................80 Válaszok...............................................................................................................................82 Ajánlott szakirodalom...............................................................................................................83 Záróteszt....................................................................................................................................85
3
Pingvin-davinci
Linux Inside – Linuxot tartalmaz
4
Bevezetés Ez az anyag arra való, hogy „Magyar Polgári Kultúráért és Oktatásért Alapítvány” a távoktatási anyagainak technikájával a Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája témára felkészítse az olvasót. Ez a téma kapcsolódik az ECDL 1. és 2. témakörhöz (Információ-technológia alapismeretek és A számítógép használata és fájlok kezelése), de annak nem vizsga centrikus, hanem irodai megvalósításáról szól. Hazánkban számítástechnikai témában több fajta végzettséget biztosító oklevelet lehet szerezni. Ezek közül az egyiket, az ECDL-t, többek között azért támogatjuk, mert magyar nyelven lehet vizsgázni, a végzettséget biztosító igazolást Európa több államában is elismerik (már több mint 30-ban), tanfolyami részvétel nélkül lehet vizsgázni, a vizsgaanyag témái és kérdései mindenki számára beszerezhetőek. Az OKJ informatikai végzettsége, mint államilag elismert bizonyítvány, az Európai Únió minden tagállamában elfogadott, de a vizsgakérdések és vizsgafeltételek publicitása kisebbnek tűnik. A jelen tananyag záró tesztjét részben az ECDL publikus vizsgakérdéseiből állítottuk össze. A magyarországi ECDL vizsgák már letehetők Linux operációs rendszerfelület alatt is, vizsgáztatóhely-függően. A bevezetésben viszont mindenképpen szeretnék a követelményekről is írni. Azt szoktuk mondani, hogy tanulni két céllal lehet: papírért vagy használatért. Annyi mindenképpen igaz belőle, hogy vizsgára általában másfajta technikával készülünk, mint a mindennapos tudásért, és a vizsgán gyakran másfajta tudást is kérnek számon. Ez a jegyzet az ismeretanyag irodai (mindennapi) előfordulásáról szól, és nem csupán az elméleti felkészültséget támogatja. Az anyag különböző jellegű részei közötti eligazodásra javasoljuk az alábbi jelmagyarázat használatát. • • • • •
F Sz
jellel látjuk el a lényegi részeket, például meghatározásokat. jel mellett találják azokat a részeket, amik használatakor javasoljuk, hogy legyen számítógép kéznél. É jelzi azokat a helyeket, ahol könnyed érdekességeket is talál egy-egy téma mellett. K jel mellett vannak a kiegészítő ismeretek, amik olyan információk, amik szükség esetén jól jönnek, de a mindennapi használatban nem tekinthetők létszükségnek. H a jele a hardverfüggő információknak. A hardverfüggő ismeret abban különbözik a többi számítógép melletti részektől, hogy itt nem elég egy „mindennapi” multimédiás gép jelenléte, hanem valamilyen speciális elemről van szó. A monitor és az egér például ma már minden multimédiás számítógép része. A TV kártya, aminek segítségével televíziós adást lehet fogni, még nem tekinthető ilyen általánosnak.
Sok sikert kívánunk a felkészüléshez és a felhasználáshoz! A jelen mű szerzője: Futár Iván
[email protected] 5
Ne félj a pingvinektől! ( Tux, a pingvin a Linux jelképe )
6
Előszó Az informatikában egy érdekes kényszerpálya figyelhető meg az elmúlt évek jelenségeinek tükrében. Az újabb technikai lehetőségek ellentmondásban kerültek a hagyományos jogi korlátokkal, emiatt a felhasználók egy része akarva-akaratlanul bűnözőknek lett minősítve. Ezzel egyidőben egy pénzügyi racionalizálási vonal is kezd megerősödni, szembehelyezkedve a dömpingpiaci árhengerrel. Mindkét problémára a nyíltkódú, valóban ingyenes megoldások nyújtják a választ. A Microsoft jelenleg az irodai piac döntő hányadát birtokolja, de folyamatosan veszít teret mind a felhasználói programok (pl. Office) mind az operációs rendszerek (Linux) területén. Erre utaló nyilatkozatok és döntések születtek Németországban (Hannoverben, Münchenben), Norvégia (Bergen), Portugáliában, Franciaországban (Párizs), Ausztriában (Bécs), Dél-Korea, Japán és Kína , Tajvan, Massachusetts államban (USA). Hazánkban vannak már teljesen Linuxos Polgármesteri Hivatalok (Bérbaltavár, Gyõrszemere, Nagycserkesz), és hasonlóra tervezett területek (pl. Székesfehérvár). Egyre több munkahely áll át a drága és zárt kódú Microsoft Office használatáról az ingyenes és nyílt OpenOffice, Magyar Office vagy Sun Office rendszerre. A hálózati szervereknél az elmúlt öt évben már 30 %-al nőtt a Linux aránya a korábbihoz képest. Ez az irodai rendszereknél nem ilyen számottevő, de már ott is egyre nagyobb számban van jelen. A Linux filozófiájának alapja a GNU, ami „szabad szoftver” elnevezéshez áll legközelebb a magyar szóhasználatban. Attól, hogy egy termékért nem fizetünk (ingyenes, mint a Microsoft böngészője az Internet Explorer), attól még elég sok kötöttség nehezítheti a használatát. Ilyen a szerzői jog megkötése, a továbbadás jogának hiánya, vagy a visszafejthetőség tilalma. Az úgy nevezett szabad szoftvereknél ezt mind megkapja a felhasználó, vásárló. Sok esetben még fizethet is egy kisebb összeget az ingyenes szoftverek összeválogatásáért, azok előkészítéséért, adathordozókra való írásáért, a dokumentáció kinyomtatásáért stb. A különböző számítógépes operációs rendszerek elve azonos: egy hardveres felületnek megfelelő gépi kódú nyelven írt rendszermagot (kernel) terítenek be egy emberi kezelésre alkalmasabb parancsértelmezési felülettel. Erre telepíthetnek egy grafikai kezelő felületet – amiből az következik, hogy minden grafikai felület alatt (lásd Windows verziók) ott van a parancsmódú felület (lásd kék halál ablak), akkor is, ha ezt nem publikálják. A három kezelési felület (grafikai, parancsmódú, gépi szintű) három tudás- és kezelési szintet jelent a felhasználók számára. A legtöbb előképzés a gépi szinthez kell,a legkevesebb a grafikaihoz. Minden operációs rendszerre és felhasználói alkalmazásra igaz ez, a háztartási turmixgéptől kezdve az autóig. Minél nagyobb az automatizáltság (hifitorony, automata sebességváltó, kompakt fényképezőgép), annál többen tudják előképzettség nélkül használni a leszűkített funkciójú készüléket. Vannak társadalmi vélemény szerint előképzettséget igénylő szakmák, mint az autóvezető vagy az orvos. Ettől függetlenül mindenki ismer olyan autóvezetőt vagy orvost, aki papírral rendelkezik, de a gyermekünket nem bíznánk rá, és van amikor az ima vagy a szomszéd házi recepje segít a betegségen. Van olyan „szakma” amihez nem kell előzetes tanulás, ilyen a szülő vagy a számítógépfelhasználó. De ugye ismerünk olyan szülőt is, akit elküldenénk egy tanfolyamra – ha lenne olyan ... 7
Fel kell fogni egyszer és mindenkorra: teljesen kezdőknek való operációs rendszer (Linux, Windows vagy bármiféle) nem létezik! Milyen alapon várja el bárki is, hogy minden tanulás, előképzettség nélkül használni tudja a háztartásban előforduló legbonyolultabb eszközt?! Nézzétek meg otthon nagypapit/nagymamit! Még a 15 éve az osztrákoktól hazahozott videómagnón is rendszeresen beletöröl egy-egy filmbe... Milyen autót javasolnánk annak, aki életében nem hallott a jobbkéz-szabályról, és fogalma sincs róla, hogy melyik pedál mit csinál? - írta miq a „Láma alapképzés” -hez megjegyzésként.
F
A jegyzet megismerteti az olvasót a Linux általános tulajdonságaival (kernel, parancsmód, GUI, telepítés, fordítás, és jogosultsági használat). Segít a disztribúciók (változatok) közötti előválasztásban. Nem ismerteti kimerítő részletessséggel egyik disztribúciót sem. Egyrészt mert az meghaladná a jegyzet tervezett terjedelmét, másrészt, mert a konkrét disztribúcióra vonatkozó használati leírások elérhetőek az ajánlott szakirodalom részben megadott internetes helyeken ingyenesen, illetve az adott disztribúciókon belül (manuálok) . A szakmai (felhasználási technika) részek között olvasmány jelleggel információkat ad az ingyenesség és használhatóság témakörében, hogy ne legyenek „marketingmulyák”. Részletesen kitér az „elveszett haszon – elveszett szabadság” kérdésére, mert ennek a témakörnek csak az egyik oldala publikus: a BSA, ASVA és a többi üzleti társulás az elveszett haszon értékét szedeti be a bíróságokon keresztül közvetve a multinacionális megbízói számára, és közben nem publikálják a téma másik oldalát az elveszett szabadság miatti biztonsághiányt, a kényszerfizetést és marketingstresszt.
Elég sok helyen fogok hivatkozni a Microsoft operációs rendszerére, a Windowsra. Informatikában kikerülhetetlen a jelenlétük. Viszonyítási alapok. Sokszor beszerzés előtt kell választani hogy Microsoft terméket veszek vagy valami mást, és néha utána kell megindokolni, hogy miért nem Microsoft terméket használunk. A szuperszámítógépek piacán éppen hogy jelen vannak. A szerverek piacán a kb. 30 %-os jelenlétük változó – megbízhatóságuk nem éri el az ingyenes Linux / Apache rendszerek szolgáltatását, de ezeket nagyon gyakran nem a rendszer hibája (tervezett tulajdonsága) hanem a rendszergazdák lazasága (pontatlansága) okozza. Egy Linux szerver üzembehelyezését csak szakember vállalja. Egy Microsoft szerver üzembehelyezését a marketinghenger üzenete szerint egy kéthetes hálózati fejtágító után az iroda legértelmesebb titkárnője megoldhatja. A asztali gépek (desktop) piacán egyértelmű a Microsoft fölény, jelenleg kb. 85 %-os. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy kb. 5 éve még 95%-os volt, akkor tudomásul kell venni a csökkenő trendet. Egyre több irodai szolgáltatás szolgáltatja a Microsoft által bevezetett kváziszabványokat (Office programok és dokumentációtípusok). Egyre több hely választják a jogi és gazdasági kényszer miatt a nyílt kódú, és olcsóbb alkalmazásokat mind az operációs rendszerek, mind a felhasználói programok terén. Aki ma Linux kezdő dokumentációt olvas, az vagy ismeri a Microsoft rendszert és onnan áll át, vagy később fogja kérdésként megkapni valamelyik partnerétől, hogy miért nem Microsoft. Mindezek mellett az informatika és a Linux rendszer is hálával tartozhat a Microsoftnak (sic!). A közös cél, egy működőképes informatikai rendszernek az átlagemberek kezébe adása, nem valósulhatott volna meg nélkülük. Az informatika nem érte volna el a mi szintet a Microsoft (és Billy Gates) nélkül!
8
A Linux filozófiájának alapja és története F
A Linux egy operációs rendszer.
Szigorúbban véve maga a Linux egy rendszermag (kernel), mely GNU programokkal kiegészülve alkotja a szintén Linux néven elterjedt operációs rendszert. Van több változata, amik eltérnek például kernelverzió vagy disztribúció szerint. Ezekről a fogalmakról később lesz szó.
Tux, a Linux címerállata Ma a Linux egy 32/64 bites, POSIX szabványt követő UNIX változat, amely eredetileg csak IBM PC gépeken futott (80386 vagy jobb processzor esetén), de mára nagyon sok hardverre adaptálták. Így létezik Linux DEC AXP, PowerPC, M680x0, Sun Sparc alapú gépekre is. A különböző hardverekre a rendszer kidolgozottsága eltérő fokú, de mindegyik esetén legalábbis összemérhető hatékonyságú és megbízhatóságú az azon a gépen szokásos operációs rendszerekkel, több esetben pedig sok szempontból jobb. Különösen igaz ez a 386/486/586/686 alapú IBM PC-k esetében: sebesség és megbízhatóság tekintetében messze túlszárnyalja a leginkább elterjedt DOS-s, Windows-s rendszereket. Például teljesen megszokott, hogy egy Linuxos szerver éjjel-nappali üzemben dolgozva, 2-6 felhasználó által igénybe véve hónapokig megbízhatóan üzemel, míg a legelterjedtebb rendszerekkel egy felhasználó sem tudja könnyen elérni, hogy naponta egyszer ne kapjon ``Általános védelmi hiba'', vagy hasonló sokatmondó üzenetet. Természetesen professzionális felhasználók professzionális gépeken professzionális beállítással elérhetik a „hibatűrő” biztonsági szintet, de a Linux ezt átlagos körülmények között is tudja.
9
Egy másik példa erre az, hogy az Ultra Sparc processzoron futó 64 bites Linux már akkor stabilnak tűnt, mikor a Sun még nem tudott előállni megbízható 64 bites operációs rendszerrel ugyanerre a processzorra.. A Linux valóban 32/64 bites és valóban többfelhasználós (multiuser) és többfeladatos (multitasking) operációs rendszer. Ennek legfőbb az az oka, hogy írója nem egy korábbi rendszert kezdett el tökéletesítgetni, toldozgatni, hanem ``az első bittől kezdve'' elölről írta meg, felhasználva sok más programozó tapasztalatát, később programrészleteit (nem voltak kompatibilitási kötelezettségei, csak feladatvégrehajtási igényei). Például a Microsoft a DOS 5-ben már próbálkozott többfeladatos megoldásokkal, és a Windows 95-ben többfelhasználós látszattal. Igaz, amikor a preempív multitasking megjelent a Microsoft rendszerekben, akkor ezt a UNIX már több éve megbízhatóan nyújtotta. A nagyon gondos programozás miatt ritka, hogy két program (pontosabban: két process) zavarja egymást, így kitűnően alkalmas programfejlesztésre is. A Linux rendelkezik a szokásos funkciókkal: virtuális memória, merevlemez gyorsítótár, memórialemez, Internet hozzáférés, a leggyakoribb hardverelemek (CD-olvasó/író, nyomtató, IDE és SCSI lemezek, stb.) kezelése. A rendszer kidolgozottsága olyan fokú, hogy egyre több helyen alkalmazzák munkaállomásként, vagy hálózati szerverként. Mindkét esetben hatalmas előny a szokásos IBM PC-s programokkal szemben a nagyfokú megbízhatóság és az alacsony ár, valamint az sem elhanyagolható, hogy nagyon nagy a hasonlóság a Linux és a ”nagy gépek'' operációs rendszerei közt, azaz pl. egy Linuxos program könnyen átvihető mondjuk egy Sun SPARC gépre, de gondos programozás esetén akár egy CRAY szuper gépre is. 2005-re elértük azt a szintet, hogy már nem a Linuxos irodai rendszer (pl. OpenOffice) másolja a Microsoft Office szolgáltatásait, hanem a Microsoft Office veszi át (ígéri) az OpenOffice régebbi adottságát, a pdf fájlokba való exportálás lehetőségét. Joggal merülhet fel a kérdés: ha mindez így van, miért nem Linuxot használ mindenki a világon? Az, hogy a Linux a jó tulajdonságai ellenére miért birtokolt olyan kis piacszegmenset, annak az egyik oka a piac történelmi kialakulása, a másik a rendszer történelmi kezelhetősége, a harmadik a megbízhatósági image-e. Ez a három ráadásul össze is fonódik A Linux és minden más (mondjuk a Microsoft) operációs rendszer kialakulása magában hordozza ezeket a tulajdonságokat, különbségeket. A Linuxot egy programozó eredetileg önmagához hasonló programozók számára készítette (az ő igényeik szerint), ingyenes közzététellel, s eleve az együttes fejlesztésekre számítva. Bill Gates a DOS-t majd a Windowst amatőrök számára készítette, piaci körülmények közötti értékesítésre szánva, szerzői joggal levédve nem csak a javítástól, de a megismerés lehetőségétől is. A rendszer kezelhetőségének barátságossága (pl. grafikus felület) tehát emiatt került sokkal később a Linux rendszerekbe. Emiatt is különböznek a felhasználói számok: kevesebb a hozzáértő programozó, mint az érdeklődő (amatőr) felhasználó. Az inkorrekt (szak)sajtó és a piacát féltő cégek félinformációi is rontották a Linux képét a potenciális felhasználók között. A Microsoft több bírósági pert vesztett, amiben nyilvánosságra került, hogy milyen kényszerítő eszközökkel érte el a jelenlegi ismertséget (pl. tisztességtelen árukapcsolás, dömpingár, vételi kényszer). Egyre kevesebb helyen kapja meg a korábbi támogatási szintet, sőt egyre több helyen döntenek ellenükre a szabad szoftvereket választva annak ellenére, hogy sok formátumuk kváziszabvánnyá nőtte ki magát. 10
Az, hogy ezek ellenére a Linux-felhasználók száma milliókban mérhető, azt jelzi, hogy érdemes erre a rendszerre odafigyelni, és nem csak, mint a számítástechnika történetének érdekes, és ma is élő színfoltjára! Az a mozgalom, ami körülötte kialakult, egy erőteljesen fejlődő, ma már teljes értékűen akárki számára használható rendszerré változtatta. És – amint sok helyen olvasható – a szerzői jog és a pénzügyi helyzet a felhasználókat a szabad szoftverek felé irányítják. A Linux fejlesztésének kezdetén Linus Torvalds (a Linux első fejlesztője) a 80386 processzor védett módú (protected mode), feladat-váltó (task-switching) lehetőségeivel szeretett volna megismerkedni. A program fejlesztése egy korábbi PC-s operációs rendszer, a UNIX egyik megvalósítása, a Minix alatt történt, eleinte assembly, majd később C nyelven. A Minix egy oktatási célra használt UNIX jellegű operációs rendszer volt, ami személyi számítógépeken (PC) futott. Az első fázisban kialakuló 0.01-es változat még semmire sem volt használható, csak egy lépcső volt a továbbfejlesztéshez. Megjegyzendő, hogy ekkor, és még egy darabig, a Linux önállóan nem is létezett, erősen kapcsolódott a Minix-hez: csak alatta lehetett lefordítani, futtatni, továbbá az Interneten is a Minix hírcsoportjában folyt a Linux-ról szóló levelezgetés. A 0.03-as verzió két-három hét alatt megszületett, majd 1991. decemberében Linus kibocsátotta a 0.10-eset is. Ez az ugrás a számozásban azt tükrözte, hogy jelentősen megnőtt a Linux alatt futtatható alkalmazások száma, de a Linux még mindig nem volt önálló, szerzője szerint is `”egy hacker által hackereknek írt'' rendszerről van szó, így a rendszernek csak fejlesztői vannak, felhasználói nem. A hacker szó ekkor még egyértelműen csak szabadgondolkodású informatikust jelentett. 1991. december 19-től, a 0.11-es változat kibocsátásától számíthatjuk a Linux gyerekkorát. Ez volt az első önálló Linux rendszer (ehhez már nem kellett Minix). A 0.95-0.99 rendszermagra épülő rendszereknek óriási népszerűségük volt. Egyes egyetemeken, pontosabban azok bizonyos intézeteiben gyakorlatilag likvidálták az összes nem Linux-os programot, és a PC-ken nem lehetett DOS-t vagy Windows-t találni. (Legfeljebb a titkárságokon.) Ez főleg olyan helyeken következett be, ahol a kutatók UNIX alatt dolgoztak, mert egy Linux-os PC-n otthon is fejleszthették a programjukat, és ezeket egyszerű volt az intézet nagykapacitású gépeire áttenni. 1993-ban pl. a Würzburgi Egyetem Csillagászati Tanszékén szó szerint senki sem használt DOS-t, még otthon sem, legfeljebb a kedvenc játékprogram futtatására. Az otthoni Linux-os gépen kifejlesztett, tesztelt programok gond nélkül áttehetők voltak az intézet CRAY gépére. A POSIX szabványosítás megfelelő szintű elérésével 1994. márciusában megjelent az 1.0.0 sorszámú kernel. Ekkortól kezdve egy speciális sorszámozási eljárást vezettek be a fejlesztők:
F
A kernelek verziószámait három, ponttal elválasztott nemnegatív egész jelzi. Az első a fő verziószám, ami csak a rendszermag lényegét érintő változásoknál vált eggyel nagyobbra. A második szám elég speciális jelentésű: ha páros, akkor stabil, tesztelt kernelről van szó, amit bárkinek ajánlanak használatra, míg a páratlan szám tesztváltozatot jelöl, amit inkább azoknak javasolnak, akik tesztelni, fejleszteni szeretnék a kernelt, és akiknek nem számít, ha a rendszer néha ``elszáll''. A harmadik szám pedig kisebb módosításokkor ugrik egyet. fő verzió szám . teszt(páratlan) vagy stabil (páros) . módosítási sorszám
Míg korábban főleg már meglevő szoftvereket vittek át a Linux alá, ekkorra már megjelennek azok a programok, melyeket Linux alatt fejlesztenek, és innét viszik át a többi rendszerre. Több nagy szoftvercég elkészíti programjai Linux-os változatát (pl. Maple V, Motif 2.0). Ezek természetesen nem szabadterjesztésűek, és az, hogy megéri Linux-ra is adaptálni őket, 11
egyértelműen jelzi, hogy a Linux-felhasználók tábora világméretekben is piacot jelent. Egyre több Linux-disztribúció kezd megjelenni, azaz több cég olyan programcsomagot állít elő, amelyekkel a Linux telepítése, karbantartása sokkal könnyebb, mintha mindenki egyenként gyűjtené be a rendszer részeit. 1996. augusztusában jelent meg a 2.0.0 sorszámú rendszermag. Ennek fő újítása a modulok megjelenése volt: a kernel bizonyos részei modulként is elkészíthetők, és ezek a modulok akár automatikusan, akár kézzel betölthetők a memóriába, ahonnét a rendszer kipakolja őket, ha régóta nem használjuk (lásd majd kernelfordítás). Ezzel az az érdekes helyzet állt elő, hogy a rendszermag memóriaigénye kisebb lett, míg hatékonysága és megbízhatósága megnőtt. Erről a tendenciáról példát vehetnének a piacot uraló szoftverhatalmak is. Csakhogy azok nem hatékonyabb, hanem nagyobb anyagi hasznot hozó rendszer írásában érdekeltek. Egyrészt a hardvergyártókkal való összefonódás miatt sokszor a nagyobb memóriaigény kifejezetten előny a cég számára. Másrészt a fejlesztő programrendszerek használata csökkenti a fejlesztési időt, tipizálja kódot, könnyebben automatizálhatóvá teszi a részfolyamatokat, viszont a kódok nagyobbak és a termék erőforrásigénye növekszik. Mára már annyira hasonlóvá váltak a felhasználói felületek, hogy a felhasználókat egy-két foglalkozás, egy jó könyv, vagy éppen egy szakmai lap segítségével könnyedén át lehet szoktatni akár Windowsról Linuxra, akár viszont (mindkét irányra tudunk példákat találni, a napi szaksajtóban). A magyar irodai felhasználásnak egy ideig komoly akadálya volt a magyar nyelv hiánya az eredetileg angol nyelven kommunikáló rendszernél. A Suse volt az első disztribúció, amelyik komolyabb magyar nyelvi projectrendszert indított, de ma már majdnem minden nagyobb disztribúciónak van magyar nyelvű felülete (az Utubu pl. 2005 őszén indította a magyar fejlesztői csapatot). Még magyar disztribúció fejlesztői csapat is létezik, amelyik az UHU Linux mögött áll. A Sulinet akcióban már sok rendszert Linux felülettel telepítettek (UHU, Sulix, stb). A mai napig folyamatosan növekszik a Linuxos szoftverek, és a Linux felhasználók száma, valamint az alkalmazások sokrétűsége. Már 1996-ben megépítettek egy ``LOKI'' nevű Linuxos szupergépet, amely 16 db, hálózatban összekapcsolt 200MHz-es PC-ből áll, és ezt a Los Alamos National Laboratory-ban komoly kutatási feladatokra használták, mert számítási kapacitása egy kisebb CRAY számítógépével egyenértékű, az ára pedig annak töredéke volt. A rendszer főbb paraméterei: 16 db Pentium Pro processzor, 2 gigabájt RAM, 50 gigabájt winchester, 1.2 gigaflop. Az ára: 63000$. Egy leírás a projektről: http://loki-www.lanl.gov/. Az IBM számos alkalommal kommunikálta már az elmúlt években, hogy stratégiája alapján szervereinek fő operációs rendszere a Linux lesz. Jelenleg a Shell International Exploration & Production-nel közösen az IBM egy Linux szuper-kompjúteren dolgozik. A tervek szerint a „szupergép” több, mint 1.000 IBM X-Series szervert tartalmaz, 32 rack-et, és mindegyik Linux operációs rendszerrel fog működni. A szuper számítógép várhatóan geofizikai alkalmazásokat fog támogatni. A Microsoft 2005-ben ismét elhalasztotta szuperszámítógépre szánt operációs rendszerének a Microsoft Windows Server HPC Edition -nak a bemutatóját .
12
Kérdések Mi a Linux ? 1. A Linux egy kernel neve. 2. A Linux egy operációs rendszer neve. 3. A Linux egy kernel és operációs rendszer neve. 4. A Linux egy ember neve, aki operációs rendszert operációs rendszert fejleszt.
Mikor jelent meg az első önállóan is futtatható Linux? 1. Már 1999-ben, az 1.0.0 számú kernel. 2. Pontosan 1991-ben, a 0.01 számú kernel. 3. Még 1991-ben, a 0.11-es változatú kernel. 4. Elég későn, 1996-ba, a 2.0.0 sorszámú rendszermaggal.
Hány számítógépből állt a LOKI program Linux rendszere 1996-ban, és hányat akar most összekapcsolni az IBM Linux rendszer alatt? 1. A LOKI 16 gépből állt, és most 1000 db-t akar az IBM összefűzni. 2. A LOKI 10 gépből állt, és most 2000 db-t akar az IBM összefűzni. 3. A LOKI 16 gépből állt, és most több mint 1000 db-t akar az IBM összefűzni. 4. A LOKI 10 gépből állt, és most 2005 db-t akar az IBM összefűzni.
Melyik hardveres cég jelentette ki az elmúlt években, hogy stratégiája alapján szervereinek fő operációs rendszere a Linux lesz? 1. 2. 3. 4.
Az IBM. Az Apple. A Microsoft. A Suse Linux.
13
Válaszok Mi a Linux ? 3. A Linux egy kernel és operációs rendszer neve. Mikor jelent meg az első önállóan is futtatható Linux? 3 . Még 1991-ben, a 0.11-es változatú kernel. Hány számítógépből állt a LOKI program Linux rendszere 1996-ban, és hányat akar most összekapcsolni az IBM Linux rendszer alatt? 3. A LOKI 16 gépből állt, és most több mint 1000 db-t akar az IBM összefűzni. Melyik hardveres cég jelentette ki az elmúlt években, hogy stratégiája alapján szervereinek fő operációs rendszere a Linux lesz? 1. Az IBM.
14
A kernel F
A kernel az operációs rendszer futtató "mag" programja a hardvereszközök működtetésére.
A Linux-kernel egy nyílt Unix-szerű operációs rendszer mag, amelyet Linus Torvalds alkotott meg 1991-ben, és azóta össznépi erővel fejlesztik emberek a világ minden tájáról. Linus erdetileg az Intel 386-os processzorára fejlesztette, de később számtalan más processzorra is portolták. A mai Linux-kernel főleg C-ben íródott (néhány GNU C kiegészítéssel), de tartalmaz assembly (a GNU Assembler "AT&T-style" szintaxisával) kód-részletet is. Mivel GPL licensszel fejlesztik, a Linux forráskódjak szabad szoftver. A Linux-kernellel a legtöbben a GNU/Linux operációs rendszer magjaként találkoznak. Az ezen a kernelen alapuló szoftver disztribúciókat GNU/Linux disztribúcióknak nevezzük. Eredetileg a „Linux” név kizárólag csak a kernelt takarta. A „kernel” olyan alacsonyszintű rendszerprogramokból áll, amik a processzort a közvetlen perifériáival (lemez és fájlrendszerek, multitaszking, hálózat, stb.) összekapcsolja. A kernel nem a teljes operációs rendszer az általános szakmai nyelvhasználatban. A teljes rendszer a Linux kernel köré épül, emiatt kezdetben GNU/Linuxnak nevezték a rendszert a hosszabb „GNU jogállású, egy Linux kernel köré épített operációs rendszer” helyett. Mivel már kezdetben sokan keverték a Linux kernel és a GNU/Linux elnevezést, elkezdték a rendszert IS – a Torvalds vezette listán - Linuxnak nevezni. Míg a zárt kódú rendszereknél (pl. Microsoft Windows, SCO Unix, OS/2, CP/M) a kernel a felhasználó számára nem csak hogy nem módosítható, de is lényegében ismeretlen, addig ez a nyílt kódúaknál engedélyezett. A módosítás folyamata sok esetben egyszerű, és a telepítési automatizmusokhoz hajtható végre. Sok esetben egy új hardver illesztése, ami a kernel fejlesztésekor még nem létezett, a legegyszerűbben egy kernel fordítással oldható meg (lásd majd a telepítés és fordításról szóló részben). A Linux kernel (és rendszer) felépítése egy jól szervezett és egyszerűen programozható kapcsolatrendszert mutat. 1. felhasználói folyamatok 2. System-API – rendszerelérési rutinok 3. folyamatkezelés (process) 4. memóriakezelés 5. adatkezelés 6. hálózatkezelés 7. IPC kezelés 8. ütemezés 9. megszakításkezelés 10. eszközmeghajtóprogram (driver) 15
Érdekesség, hogy a kernel típusa meggyorsította Linux és a Minix szétválását. A Minix szerzője, Andrew Tanenbaum nem nézte jó szemmel a Linux-ot, ugyanis alapvetően elhibázottnak tartotta a Linux rendszermag típusát. Linus Torvalds ugyanis ún. ``monolitikus kernelt'' írt, míg Andrew Tannenbaum (elméleti megfontolások alapján) a ``mikrokernelt'' jobb választásnak tartotta. A Linux ma is sok helyen működik, a Minix már nem. Ez persze nem a kernel típusa miatt van: a Microsoft rendszerek is mikrokernel típusúak. Egy Max Bruning nevű úriember - akinek idejét többnyire a Solaris kernellel kapcsolatos oktatási feladatok töltik ki - készített egy összehasonlító elemzést a Linux, a Solaris, és a FreeBSD kernelekről. Az elemzés végigtekinti az ütemező, a memória kezelés és a fájlrendszerek különbözőségeit és hasonlóságait mindhárom kernelben. Az elemzés kellően mély, és linkekkel segíti azokat, akiket valamelyik rész részletesebben érdekel. A konklúziók: - A Linux, Solaris és a FreeBSD, sok hasznot húztak egymásból – a nyílt fejlesztések miatt mindhárom rendszer kutatói tanulhatnak a többiektől, és átveheteik azok eredményeit. - A leggyorsabban a Linux változik. Tehát az új technológiák a Linuxban jelennek meg először. Bár a dokumentáció néhány esetben késik. A nemzeti nyelvre lefordítások még inkább ... - A Linuxnak van a legtöbb fejlesztője, és ez látszik: gyorsak a fejlesztő csapat reakciói egyegy publikált problémára (bug), sok párhuzamos munkafolyamatot (projekt) tudnak együtt kezelni - A FreeBSD-ben vannak a legrégibb kódok, igazi tesztállapot emiatt szinte nincsen is náluk, hiszen többnyire kipróbált algoritmusokat kódolnak be - A Solaris rendelkezik a legtöbb adat absztrakciós szinttel, ez megkönnyíti az új funkciók implementálását, habár ezen rétegek nagy része dokumentálatlan. Több programozó szerint egy jól kommentezett programnak nem is kell dokumentáció, de ez olyan programozói vicc, amin csak a programozók nevetnek – a felhasználók pedig azt mondják, hogy most már értik, miért van olyan kevés jó dokumentáció. A cikknek van több olyan megjegyzése, ami a mi szempontunkból ambivalens, például az, hogy a cikkírónak (Max Bruning) a kernel debuggerek közül egyértelműen a DTrace tetszik a legjobban. A debugger fejlesztő eszköz egyike azoknak a szoftvereknek, amiknek jelenleg nincsen helye egy irodában, kivéve ha szoftverfejlesztéssel foglalkoznak! A GNU licenc alatt egy HURD elnevezésű kernelt fejlesztenek (lásd majd „a GNU, a „szabad szoftver” fejezetben”). Amikor Linus Torvalds elkezdte fejleszteni az őt érdeklő programot, akkor a GNU jogállásnak megfelelően szerette volna szabadon kezelni, de nem az akkor még igen kezdetleges és más szoftverfilozófiára épülő HURD módosításaként. A Linux esetében tehát egy jól eltalált rendszermag találkozott egy félig meglevő freeware-rendszerrel.
16
A kernelprogramok frissítési állapota mindig elérhető mindenki számára a világhálón mind információs szinten (melyik a jelenlegi teszt vagy standard állapot), mind konkrét letöltési lehetőséggel. Az archivált kernelek mindenkori elérési címe http://www.kernel.org.pub vagy FTP://ftp.kernel.org.pub . Mivel a méretük nagy, emiatt javasolt a FTP-s letöltési felület, de ha valakinek csak böngészőn keresztüli lehetősége van, akkor használhatja a http oldalt. Mindkét hely tartalma ellenőrzötten azonos, csak a letöltési körülmények eltérőek. Figyelem! Mindig elérhető az összes régebbi is! Ennek egyrészt fejlesztő oka van, másrészt felhasználói! A Microsoft XP különböző verziói is (SP0, SP1, SP2) eltérően működnek egyes speciális hardverkörnyezetben, de ott a zárt kódú rendszer jogtulajdonosa nem engedélyezi a tetszőleges (igény szerinti) elérést: csak azt vehetem, ami a boltban van.
A Microsoft Windows 98 kernelstruktúrája
17
A Microsoft Windows XP kernelstruktúrája
18
Kérdések Mi a kernel? 1. A kernelnek nevezzük az operációs rendszer első programsorait. 2. A kernel az operációs rendszer futtató "mag" programja a hardvereszközök működtetésére. 3. A kernelnek nevezzük az operációs rendszer legfontosabb programrészleteit, programsorait. 4. A kernelnek nevezzük Kernel cég által fejlesztett Linux magprogramot.
A kernel módosítása 1. A zárt kódú operációs rendszerben tiltott, a nyílt kódú operációs rendszerben engedélyezett. 2. A nyílt kódú operációs rendszerben tiltott, a zárt kódú operációs rendszerben engedélyezett. 3. Mindkét fajta operációs rendszerben tiltott. 4. Mindkét fajta operációs rendszerben engedélyezett.
A Bruning -féle kernel elemzés szerint a Linux 1. gyorsan változik, a többi kernelfejlesztő csapat tapasztalataira is épít, a fejlesztői csapat reakciója megfelelően gyors 2. dokumentációi naprakészek, a rendszer maga igen gyors 3. biztonságos használatot tesz lehetővé, különösen a mindig elérhető nemzeti fordítások által 4. a legrégebbi fejlesztés, emiatt a dokumentációi néha elmaradottak
A Linux kernel 1. Linus Torvalds fejlesztése 2. Linus Torvalds kezdeti fejlesztése, amit megszámlálhatatlan programozó (bárki) fejleszt 3. egy Unix operációs rendszermag amit kizárólag az Intel 386-os processzorán futtathatunk 4. egy Unix operációs rendszermag amit tetszőleges processzoron futtathatunk 19
Válaszok Mi a kernel? 2. A kernel az operációs rendszer futtató "mag" programja a hardvereszközök működtetésére. A kernel módosítása 1. A zárt kódú operációs rendszerben tiltott, a nyílt kódú operációs rendszerben engedélyezett. A Bruning -féle kernel elemzés szerint a Linux 1. gyorsan változik, a többi kernelfejlesztő csapat tapasztalataira is épít, a fejlesztői csapat reakciója megfelelően gyors A Linux kernel 2. Linus Torvalds kezdeti fejlesztése, amit megszámlálhatatlan programozó (bárki) fejleszt
20
A disztribúciók F
A disztribúció sztenderdizált programösszeállítás.
Ez az informatikai meghatározás, mert a szó rendelkezik pl. marketingtechnikai értelmezéssel is. Egy Linux-disztribúció (röviden: distro, a distribution – angol eloszlás szóból) olyan összeállítás, mely egy felhasználásra kész GNU/Linux alapú operációs rendszert, és ahhoz tartozó, válogatott programokat tartalmaz. A disztribúcióknak gyakori eltérései: • célközönség: a legtöbb distro adott közönséget céloz meg: profi vagy kezdő felhasználókat, adminisztrátorokat, „buherátorokat”, kevés memóriával rendelkező vagy speciális hardvert tartalmazó gépeket (pl. csak CD, csak XBOX, csak palmtop, csak flashmemória). Néhány distro inkább a grafikus környezetet, míg mások inkább a karakteres konzolt támogatják. • file-rendszer felépítése: a distrók egységes, de gyakran egymástól eltérő könyvtárstruktúrával rendelkeznek • csomagkezelés: a distrók egyik fő jellemzője az egyes programcsomagok installálásának, eltávolításának és frissítésének megkönnyítése és támogatása • biztonsági és egyéb frissítések: a distrók nagy részének készítői komolyan veszik a biztonsági problémákat, és az ismert hibák javításait rövid időn belül elérhetővé teszik distrójuk csomagfrissítési módszerének segítségével A disztribúciók a terjesztést koordinálják. A több szem többet lát elven alapuló nyílt forráskódú fejlesztési filozófiája okán rendkívül nagy megbízhatóságú, stabil működésű, a legjobb terméktámogatással rendelkező operációs rendszerek jönnek így létre. Elsősorban a (informatikailag) professzionális felhasználók alkalmazzák a legfrissebb (un. teszt) változatokat, és a többi felhasználóknak ajánlják a standard változatot. Általános tendenciaként azt említhetjük, hogy az egyre későbbi disztribúciók egyre jobban megkönnyítik a felhasználó dolgát. Igaz, ennek ára van: egyrészt a legautomatikusabb változatok pénzbe kerülnek, másrészt egy automatikus telepítés sohasem olyan gazdaságos, mint egy kézi vezérlésű. Tehát egy automatikus telepítéskor felkerülhetnek felesleges programok is, vagy a konfiguráció nem a legjobban illeszkedik a rendszerhez, viszont a telepítés elkezdése és a rendszer használatba vétele közt sokkal kevesebb idő telik el, és az új programváltozatok is könnyen telepíthetők lesznek. A „pénzbe kerül” kifejezés komolyan veendő, de nagyságrendileg soha nem éri el egy zártkódú szoftver árát. Lényegében a kiválogatás, sokszorosítás, és némi segédprogramok megírását tartalmazza (pl. telepítőcsomagkezelés), ami hálóról való megrendelésnél CD-nként 2-300 Ft, DVD esetében 5-600 Ft szokott lenni. Persze szinte minden megszerezhető teljesen ingyen is, ha valaki képes kiválogatni a hihetetlen bő választékból azt a néhány(száz) alkalmazást abban a formában ami neki kell. Igen sok fajta disztribúció (programkészlet) van. SLS, Transameritech, MCC , Turbolinux, Gentoo, Lycoris Desktop/LX , FAUmachine, Caldera Open Linux, Corel Linux /xandros, Red Flag Linux, Slackware, Debian, Fedora, Gentoo, Knoppix, Mandrake, Suse, UHU, Red Flag 21
– hogy csak a legismertebbeket említsük. Az amerikai Védelmi Minisztérium saját verzió fejlesztését jelentette be 2000. év végén. A Kínai kormány 2002 óta a Novellel közösen fejleszti a kínai Linuxot (RedFlag Linux, Yanfan 1.0) . A magyar fejlesztésű Linux pedig az UHU. Vannak közülük speciálisan hardverfüggők is, amik csak egy adott hardverre telepíthető. Mondjuk a Microsoft XBOX nevű játékkonzoljára, vagy egy palmtopra. Történetileg az első, világméretekben elterjedt disztribúció a ``Slackware'' volt (1993). Ez megkönnyítette a rendszer telepítését, így nemcsak számítógép-specialisták tudták feltenni a Linuxot a gépükre. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a telepítés könnyű lenne: elég sok dokumentációt kell elolvasni annak, aki Slackware-t akart telepíteni. Ez a disztribúció magán viseli a múlt nyomait: még mindig 1.4 megabájtonként, azaz floppira tehető módon vannak rendezve a programcsomagok, bár ma már kevesen telepítik a Linuxot floppiról. (Talán CDről történik a legtöbb installáció, de sokszor a az Interneten keresztül, valamilyen közeli szerverről történik a telepítés.) Ugyancsak 1993-ban adták ki az első Debian összeállítást, 1995-ben az első Red Hat disztribúciót és így tovább. Feltétlenül szükségesek-e a disztribúciók? Nem. Annak nem, aki önállóan össze tudja állítani (gyűjteni) egy adott kernelverzióhoz szükséges összes programelemet, a felhasználói programokkal, dokumentációkkal, telepítési segédletekkel együtt. Ezek mind elérhetők a hálón ingyenesen – csak meg kell találni őket. Megrendelőink kívánságára egyedi Linux változatot készítünk ismert Linux disztribúciókból. Az egyedi változat csak a kívánt csomagokat tartalmazza, megfelel a vállalat vagy intézmény arculatának (rendszerindítás, ikonok, háttérkép), valamint a kívánalmak szerinti egyedi csomagkiegészítéseket, frissítéseket kínál. Az egyedi disztribúciót CD-n, ISO rendszerképmás formájában, illetve központi telepítőszerverrel kombinálva is elkészítjük. Az utóbbi esetben a telepítőszerverről a biztonságos, folyamatos frissítés is automatikusan megoldható. (url-t lásd a könyv végi linkeknél) Pár szóban említést teszek néhány disztribúcióról, hogy a közöttük való választást megkönnyítsem. Először is az általánosságok. Telepítés szempontjából megkülönböztethetünk három csoportot: nem települő (fly on), rögzítetten telepített és települő rendszereket. •
A nem települő (fly on) rendszerek többnyire valamilyen külső adathordozón vannak, amik rendszerindítási elérhetőséggel rendelkeznek (pl. floppi, CD, DVD). Az adott gépen először engedélyezni kell az egység (a floppi-beolvasó, vagy CD olvasó) indítási (bootolási) folyamatát (ez többnyire BIOS beállítás). A rendszerindítás (ki-be kapcsolás) után az adott egységről indul el az így működő Linux. Ilyenek készültek például (verziószám nélkül) a Suse Live, Knoppix Live, PC Linux OS P91, Puppy Linux Live, Sulix Live, Ubuntu Live, UHU disztribúciókból. Egy német honlapon egy interneten keresztül használható telepítés nélküli On Line Linux is elérhető. Kiválóan alkalmasak kipróbálásra, bemutatásra, egy-egy gyors Linuxos feladat elvégzésére ott, ahol nincsen telepített Linuxos környezet. Nagy előnyük, hogy nem kell a telepítéssel foglalkozni. Hátrányuk, hogy emiatt mindenképpen lassabbak mint a telepített változatok, valamint kisebb az egyéni igényre szabhatósági lehetőség.
•
A rögzítetten telepített rendszerek mindenképpen megemlítendők, de ebben az esetben valójában nincsen igazi választási lehetőség. Olyan speciális gépekről van szó itt (telefonok, palmtopok, játékgépek), ahol „gyárilag” tettek fel egy operációs rendszert. Ilyesmi a nem Linuxos változatok között pl. a Windows SE vagy a Symbian . A Microsoft XBOX nevű játékgépét például eredetileg kizárólag Microsoft operációs 22
rendszerrel tervezték futtatni, és meglepetésként értesültek a tervezők is arról, hogy sikerült egy Linux operációs rendszert feltelepíteni erre a vasra. (Annak idején az Xbox számára átdolgoztak egy Windows 2000-et, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag 95%-ban megváltoztatták. Ezután jött az Xbox 360, ami már örökölte ezt az operációs rendszert, és azt fejlesztették tovább. Tehát létrehoztak egy új platformot, az "Xbox OS"-t. A h07.org nevű német fejlesztőcsapat a speciális XBOX-Linux disztribúciót a Mandrake 9.0 Linux alapjaira építkezve készítette el. Ennek a programnak az elkészítésében az volt a legnehezebb, hogy csak olyan megoldásokat alkalmazzanak, amik jogszerűen használhatók ezen a hardveren). •
A települő rendszerek azok, amikkel általában találkoznak a felhasználók (a többieket kivételnek tekintik). Ilyenkor a használat előtt kell egy telepítési szakasszal számolni. Ez a szakasz több szabadságot nyújt a nyitott-zárt rendszerek eltérése miatt, amit nehézségnek értelmeznek a kezdők – de nem szükséges igénybe venni. Ha „csak” a zárt kódúakhoz hasonló szolgáltatásokat használjuk, akkor egy hagyományosnak mondható telepítési procedúra eredményeképpen is rendelkezésünkre áll egy operációs rendszer a hozzáadott munkaeszközkészlettel (pl. irodai munkához valamelyik Office, néhány rajzoló, levelező, böngésző, multimédialejátszó). Ha speciális eszközünk van (különleges tv kártyától a Fast Ethernet plugin kártyáig, amit nem ismer fel egyből a rendszer, akkor lehet, hogy szükséges egy kernel fordítás. A zárt kódú világban viszont ilyenkor operációs rendszerváltás kell. Van olyan hardver, amin csak a Windows XP első patch-e telepíthető, a második nem, és van ahol csak a patch nélküli rendszer. Persze olyan is van, ahova feltehetem mind a kettőt. Sajnos ezt előre egy átlagfelhasználó nem tudja megmondani.
Van egy angol nyelvű internetes honlap (www.distrowatch.org) ahol hetenkénti frissítéssel követni lehet a különböző disztribúciók állapotát. Legfrissebb verziók számai, internetes letöltési cím, megrendelhető csomagok árai, a beépített grafikus felületek stb. Például a magyar fejlesztésű és nyelvű UHU Linux most a 1.2 -es verziónál tart, és 5475 HUF (30$) a bruttó ára a https://bolt.uhulinux.hu/ címen. Az, hogy a lapon 20 különböző UHU Linux van, ne zavarjon meg! A http://linuxmedia.hu netes boltban most a Linux-os CD-k darabja 300 Ft, az UHU Linux-é 170, a DVD 500. Tartalomfüggetlenül. A dátumok és elnevezések eligazítanak; a különböző régebbi fejlesztői változatok is elérhetők. A Linux esetében ne feledkezzünk meg arról, hogy mivel ez egy nyílt kódú rendszer, a felhasználó egy polcon keresgél a fejlesztővel a boltban. Az biztos, hogy Jucikának, az irodából nincsen szüksége a tavaly áprilisi állapotú rendszerre, de lehet hogy pont abban van az a kódsor, amivel a jövő decemberi hibát ki lehet küszöbölni! Ja, és ezt a hibát bármelyikünk megtalálhatja, és kijavíthatja! A beküldött kódokat pedig ellenőrizni igen sokan fogják; bárki aki akarja! A disztribúcióknál meg kell említeni a verziószámot. Nekem a Suse 8.2- vel voltak problémáim, a Suse 9.3 nagyon jó volt, de már itt van a Suse 10.0. Most váltsak-e erre vagy maradjak a réginél? Választási szabályok: – A régebbi felhasználó csak akkor váltson beváltról újabb verzióra, ha rákényszerül. Ilyen kényszer lehet egy új hardver vagy egy új alkalmazás, amit a régi nem tud kezelni, esetleg egy új funkció, amit a régi nem tud. – Új (potenciális) felhasználó választása két részinformáción alapulhat. Először is, ha nem fejlesztő, akkor mindig a stabil (sztenderd) és ne a fejlesztői változatot keresse. Ezek nem a legfrissebb fejlesztések, de kipróbált és megbízható munkakörülményeket nyújtanak. 23
Másodszor olyan munkakörülményt válasszon, amit vagy problémamentesen tud kezelni (ismeri), vagy van segítsége hozzá. Ha például csak magyar nyelven tud, és nincsen angolul tudó állandóan jelen lévő partnere, akkor lényeges információ, hogy olyan disztribúciót válasszon, ami magyar felületű és rendelkezik magyar nyelvű leírásokkal (súgókkal, manuálokkal, dokumentációkkal). A debiannal az egész fejlesztés/karbantartás 3 részre osztható: - stable - testing - unstable A dolog úgy működik, hogy ha egy program átesik az alapvető szűréseken, és megfelel a debian irányelveknek, akkor bekerül az unstable ágba. Ez az ág folyamatosan változik, tesztelik, frissítik, stb. ezért elég bizonytalan megbízhatóság szempontjából, viszont többnyire az új verziókat tartalmazza. Bizonyos idő után, a csomagok egy része (ha elérte a megfelelő megbízhatósági és biztonsági szintet), átkerül a testing ágba. Ez már jóval megbízhatóbb csomagokat tartalmaz, de ugyanakkor meg van az az előnye, hogy még viszonylag új csomagokat tartalmaz. Időközönként a testing ágat úgymond befagyasztják (ez nem is olyan régen történt meg), biztonságilag tesztelik, majd ha úgy látják, hogy minden rendben van, akkor kiadják mint stable verzió. Ez jön ki cd-n is. Innentől kezdve kizárólag biztonsági frissítések kerülnek bele, illetve a durva hibákat javítják. A legújabb stable a Sarge. A beceneveket a Toy Story című animációs filmből veszik. Ha biztosra akarsz menni, a Sarge-ot választod. Ez az aktuális stable verzió. Sly A fenti szöveget azért tettem bele, mert az, amit verziónak nevezünk, az nem feltétlenül számokban van kódolva, mint a kernel esetében. Az UHU Live verzióhoz például női neveket használ kódnévként: az 1.2 a Júlia, a 2.1 a Renáta, a 2.2 az Eszter, a 2.4 az Adrienn. A leírásokban erre mindig találunk utalást. Sok disztribúciónál említést tesznek a grafikus kezelőfelületről, vagy alkalmazói programokról. Ezek akkor lényegesek, ha a korábbi verzióknál nem ezek voltak, vagy ezeket még nem lehetett használni. Az esetek többségében, ha valakinek nem tetszik egy grafikus parancsfelület (mondjuk a GNOME), akkor kicserélheti másikra (mondjuk a KDE), és ezt vagy a disztribúció készletéből teszi meg, vagy hálózatról, más hordozóról éri el az igényelt alkalmazást. A disztribúciók elemei nagy részben cserélhetők, és ki-ki összeállíthat magának egy sajátot, mint több állam, vállalat, magánember. Jöjjön akkor néhány disztribúció! (Pár részinformációt a Hungarian Unix Portálon megtalálható „Láma alapképzésből” vettem át, (szakatt beküldése).
24
SUSE - Kezdőknek bátran ajánlható. A (grafikus) telepítése könnyűnek tűnik; a használat a YaST nevű eszköz miatt elképesztő magabiztosságot ad. Szélessávú internet nélkül azonban nem sokat ér. Az, hogy sokban támaszkodik a hálózatra, a kezdőknek nyújtott segítség. Szinte mindent meg lehetne oldani a telepítőlemezekről is, de akkor több kézi- és fejmunka kellene hozzá. Alapból akárcsak a legtöbb disztró - nem játszik le MP3-at, sem DVD-t (jogi okokból). Ezt persze a netes frissítő könnyen orvosolja.
A telepítő DVD (vagy CD halom) szinte minden szükséges programot tartalmaz, melyeket szintén a YaST-tal telepíthetünk, illetve távolíthatunk el. A SuSE egyik hátránya, hogy a többi disztibhez képest lassabban áll fel. A login után a KDE nem kaméleon, inkább lajhár tempójával tölt be. A 9.2-vel ugyan nem volt semmi baj, de a 9.3 a floppynál hibákra panaszkodott. Magyarul szépen beszél; ez volt az első komolyabb rendszer, aminek korrekt magyar munkafelülete és nyomtatószintű ékezetkezelése volt - a dokumentáció viszont még mindig angolul van (továbbá brazil/portugál, kínai, francia, olasz, japán, koreai, spanyol nyelven). A SUSE LINUX Professional 9.3 az operációs rendszer mellett több mint 3000 nyílt forráskódú csomagot tartalmaz, köztük egy teljes asztali alkalmazáskészlettel, kényelmes telepítési adathordozóval és átfogó dokumentációval és telepítési támogatással. Az általános célú felhasználáshoz a SUSE LINUX Professional 9.3 tartalmaz minden eszközt, amire bárkinek is szüksége lehet otthoni és mobil számítógép-használat során. Ilyen eszköz többek között az OpenOffice irodai csomag és a Firefox webböngésző legújabb verziója; az e-mail és azonnali üzenetküldő, digitális fotótároló, multimédia megtekintő és a mobilitást támogató eszközök, valamint az alapvető hálózati képességek. A 10-es verzió még több támogatást tud, mint az elődje, és kiküszöböltek jó pár zavaró bizonytalanságot. Több tekintetben is megújult a szoftver. Például ez lesz az első olyan változat, amelyben a Novell – a Suse kapcsolat óta igen erősen támaszkodik a nyíltforrású közösség igényeire, javaslataira, ami a hibajavításokat, változásokat illeti. A fejlesztőközösséggel való szorosabb együttműködést célozta az openSUSE projekt elindítása is. A SUSE Linux 10.0 első béta verziójának augusztusi megjelenése óta a projekt hozzáférést biztosít a SUSE Linux fejlesztői változataihoz is. Az őszi megjelenést követően a SUSE Linux 10.0 kiadásra kerülő változata ingyenesen letölthető az openSUSE.org honlapról. A Novell meglévő ügyfeleinek, és a kezdő felhasználóknak továbbra is biztosítja kiskereskedelmi egységekben és online boltokban is a SUSE Linux 10.0 termékcsomagot, amely telepíthető médiát, extra kiegészítő szoftvereket (például a legújabb Firefox böngészőt, a legfrissebb Openoffice.org irodai programcsomagot, e-mail és IMklienseket, grafikai szerkesztőprogramokat, spam blokkoló eszközöket, antivírus szoftvert illetve integrált tűzfalat) és plug-in-eket, valamint átfogó dokumentációt és telepítési tanácsadást is tartalmaz. A dobozos változat kiskereskedelmi ára 60 euró közelében van. Most, mivel már a Novell támogatja, ezért annak honlapján lehet keresni őket!
25
UHU-linux 1.2 Office - Kezdőknek kiváló. Könnyű kezelhetőség jellemzi, és szinte minden működik benne. A grafikus motor a GNOME, alapból tetszetős. Ennek a Linuxnak van az egyik legszebb kinézete. A menürendszer logikus, bár hozzá kell szokni, hogy nem kell egy háttérbeállításhoz hatot kattintani. Kellemes volt látni, hogy alapból játszik MP3-at és DVD-t is. Persze ez sem tökéletes, belső hibája van bőven. Egyesek win-t köröző fagyásokra panaszkodnak, mások programkonfigurációs hibákra, de ha azt vesszük, hogy egy kezdő nem a paksi reaktor rendszerében fogja használni, akkor néhány hiba belefér. Irodai (tanulási) munkára ajánlható. Magyar az anyanyelve, a dokumentáció viszont angolul (is) van. Könnyen kezelhető, grafikus telepítője van. Külön összeállításban kínálnak UHU szervert és UHU tűzfalat is CD árban. Linuxban kezdő rendszergazdáknak egy biztonságos kisvállalati környezet mindenképpen összeállítható vele! Érdekes összehasonlítani az ausztrál fejlesztésű Puppy 1.0.4. Chubby Linux-al. Mindkettő körülbelül azonos fejlesztési időt tudhat maga mögött, csak más erőforrásaik vannak, és eltérő a célzott működési környezet. Míg a magyar bagoly csapatának komoly erőfeszítéseket kellett tenni az angol dokumentációk magyarítására, a magyar karakterkészlet használatára, addig ezeket az angol nyelven készülő jegesmedve (Chubby) csapata készen kapta: ők a helyi és speciális sugárzott adatátviteli szabványokkal küzdöttek meg derekasan.
26
Ubuntu 5.10 – Nincsen YAST jellegű grafikus telepítője (ez kis nehézség lehet a Windows környezetből érkezőknek), ám roppant barátságos rendszer. A rendszer jó gyors. GNOME felületű, kellemes, egyszerű használatú, igen jók a hardverfelismerő elemei. A SUSE-n kívül az egyetlen operációs rendszer, ami helyből kezelte a touchpad-ot és a 32 bites EDIMAX hálózati kártyát. Egyetlen negatívum talán, hogy a CD kiadásához mindig a konzolba kellett írni az eject parancsot, de ez reális ár egy használható, biztonságos rendszerért. Magyarul tud, azaz gyakorlatilag a kezelőfelület magyarítható, a dokumentáció és a help rendszer nem. MP3 és DVD alapból nincs, hálózatról telepíthető. Kb. 1 perc alatt oldotta meg a totem-xine installációt. A KDE-s felületű változatát külön kódnéven csomagolják: ő a Kubuntu. Olyanoknak ajánlható, akik gyakran cserélendő egyedi hardverelemek között dolgoznak, nem igénylik a grafikus munkafelületet, de rendelkeznek jó angol nyelvtudással és parancssori gyakorlattal. 2005-ben hivatalosan is megalakult a magyar Ubuntu fordítócsapat. Céljuk, hogy az Ubuntu Linux alkalmazásai közül minél több magyar nyelven szóljon a felhasználókhoz. Az Ubuntu Csoport épp a 2005 szeptemberében jelentette be, hogy elkészült a „Breezy Badger” kódnéven futó Ubuntu Linux 5.10-es verziója három architektúrához (i386, amd64, powerpc), mely 2005 októbertől lesz mindenki számára elérhető.
27
A debiannak a Woody a régebbi és a Sarge az újabb (de már stabil) változata. Gyors, megbízható, de inkább parancssoros felületet kedvelő embereknek való. A telepítő rendszere Hálózati munkára, fejlesztésre kiváló. Live változata – jelenleg – nincsen, de több mint 15940 csomagot (szoftvert) tartalmaz. Asztali változata telepítési szinten nincsen. Az Xfree86 ról az X Orgra való átállás a Sarge utánra lett halasztva, ezért „folyamatban van” a munka. Kb. 40 MB-s anyag letöltése után sok lépésben telepíthető a grafikus kezelő felület (XFree86) , de annak használata pl. alapból nem engedélyezi a root kapcsolódását, még terminál emulátorról sem (mármint az X). Tehát megoldható egy grafikus kezelői felület beállítása, de nem egyszerű irodai munkaköri feladatokhoz szánták. Szerverfeladatra, tűzfalnak, routernek, fejlesztőknek kiváló. A slackware a legelső Linux disztribúciók egyike. A kialakítása során elsődleges szempont volt az egyszerű használhatóság és a stabilitás. Kibocsátása óta célkitűzése a legUnix-szerűbb disztribúcióvá válni. Tehát nem is céljuk az irodai alkalmazás támogatása! Jellegzetessége az • egyszerű csomagkezelő rendszer, amely .tgz csomagokat használ, és nem támogatja a csomagfüggőségek kezelését. • menüvezérelt, ncurses-alapú konzolos telepítőfelület. • a kibocsátó által megadott formában, vagy a lehető legkisebb változtatással tartalmazza a különböző programcsomagokat Jelenleg a 10.1-es a stabil verziószáma, és 10.2 a teszt. A Slackware rendelkezik ugyan programcsomagok installálására, letörlésére, karbantartására írt programmal, de ez viszonylag kezdetleges a későbbi disztribúciókhoz képest.
28
PC-BSD 0.8 - Grafikus telepítő, könnyű kezelhetőség. Ehhez sem árt a net, alapból nem sok hasznosat találni benne egy kezdő számára. Magyar nyelv támogatása van – leírásai nincsenek. Lemezkezelési problémákkal küzd. (BSD UNIX). DesktopBSD - Ugyanolyan típusú projekt, mint a PC-BSD, azaz elsősorban grafikus felületű BSD. Lényeges különbségek inkább a szerkezetben vannak, illetve a Desktop BSD KDE grafikus motort használ. Sajnos csak angolul és németül beszél, és a billentyűzet sem konfigurálható magyarra internet nélkül legalábbis. Viszont az jó ötlet, hogy az install során lehet beállítgatni a KDE-t. Mivel a BSD programok többsége kicsi – floppyra, pláne pendrive-ra, kényelmesen felfér, ezért informatikai svájcibicskaként használták a szakemberek, amíg a lemez és hordozókapacitás el nem érte a mai szintet. Ma, amikor gigabájtos flashmemóriák hordhatók kulcstartón, a program elvesztette ennek a tulajdonságának az előnyét. A SuliXerver 2.3 változata a legújabb SuliX megoldás. Kompakt, biztonságos és kényelmes szervermegoldás iskolák informatikai rendszerének kialakításához, üzemeltetéséhez és felügyeletéhez. Három összeállításban szerezhető be: iskolába vastag és vékony Sulix, valamint otthonra való. Az otthoni egy „live” telepítést nem igénylő teljes értékű CD-s Linux operációs rendszer. A SuliX Live használható egy SuliXerver kliensként, ebben az esetben a 'vastag' elnevezés arra utal, hogy a felhasználó programjai továbbra is a kliens gépen futnak, ugyanolyan hardverigénnyel mint SuliX Live kliens esetében egyébként. A felhasználói azonosítás, illetve a felhasználók könyvtárai, adatai viszont a SuliXerveren központilag tárolódnak, tehát a diákok oda menthetik munkáikat. Csoportos oktatásra, és alapszintű adminisztrációs munkára ajánlható. A vékony kliens olyan iskolai gépeken (hálózaton) futtatható lehetőség, ahol maga a gép önállóan nem lenne képes elvégezni a rendszerfenntartás feladatát, de a hálózati szerver (vastag kliens) szolgáltatásaival együtt meg tudja oldani.
29
A Slackware csomagnál több kényelmet nyújt a Red Hat (alias Fedora Core), annál még jobban konfigurálható a Debian vagy a Mandrake. Irodai vagy nem fejlesztői céllal kezdő felhasználóknak ezek egyike sem javasolható – kivéve a hardveres kényszer, vagy szoftveres feltételek írják elő valamelyiket. Ezeknél sokkal jobban automatizált telepítőrendszerű mondjuk a Caldera Open Linux vagy a Corel Linux. Minél „kényelmesebb” egy telepítő és felhasználó rendszer, annál több kötöttséget programoztak bele a készítői, ezért annál nehezebb egy váratlan probléma megoldása (például egy olyan hardver egység illesztése amelynek kifejlesztése a disztribúció lezárása után került publikálásra). Választás esetén tehát először a kényszerkörülményeket kell figyelembe venni (pl. hardverkészlet, szoftverigény) és csak a „maradék” lehetőséggel operálhatunk.
Disztribúciók listájának egy része a LinuxCD internetes megrendelési oldaláról http://www.linuxcd.hu/disztribuciok/
30
Disztribúciók listájának részlete a Linux lapról http://www.linux.lap.hu/
31
Kérdések Mi a disztribúció? 1. Az operációs rendszernek a kernelen kívüli része. 2. A disztribúció sztenderdizált programösszeállítás. 3. Egy Linuxos programcsomag. 4. Egy GNU licenc alatti programcsomag.
Feltétlenül szükségesek-e a disztribúciók? 1. Igen, a GNU licenc kötelezően előírja. 2. Nem feltétlenül – lehet vásárolni Linuxot disztribúció nélkül is. 3. Nem, hiszen minden szükséges rendszerelem (program) elérhető az interneten ingyen bár az összeállításuk idő és szakértelemigényes. 4. Igen, a vásárlók számára megnyugtató a választás lehetősége
Melyik honlapon lehet a különböző disztribúciók fejlesztési állapotát heti frissítéssel nyomon követni? 1. 2. 3. 4.
Www.linux.lap.hu Www.distrowatch.org www.disztribuciok.hu www.hetidiszpro.com
A disztribúciók fejlesztési verzióinak azonosítói 1. 2. 3. 4.
mindig a kernelhez hasonlóan három számból állnak (pl. 2.1.03). mindig egy fantázianév-csoportból választódnak ki (pl. Woody, Sarge). egy szám a kódolók és egy fantázianév a vásárlók számára. vagy szám vagy fantázianév – a disztribúció fejlesztőinek ízlése szerint - a lényeg hogy következetesek legyenek.
32
Telepítési szempontból a disztribúciók lehetnek 1. nem települő, rögzítetten telepített, és települő rendszerek 2. grafikus és karakteres telepítő rendszerek 3. angol vagy honi nyelvű telepítő rendszerk 4. hálózati vagy lokális telepítő rendszerek
33
Válaszok Mi a disztribúció? 2. A disztribúció sztenderdizált programösszeállítás. Feltétlenül szükségesek-e a disztribúciók? 3. Nem, hiszen minden szükséges rendszerelem (program) elérhető az interneten ingyen - bár az összeállításuk idő és szakértelemigényes. Melyik honlapon lehet a különböző disztribúciók fejlesztési állapotát heti frissítéssel nyomon követni? 2. Www.distrowatch.org A disztribúciók fejlesztési verzióinak azonosítói 4. vagy szám vagy fantázianév – a disztribúció fejlesztőinek ízlése szerint - a lényeg hogy következetesek legyenek. Telepítési szempontból a disztribúciók lehetnek 1. nem települő, rögzítetten telepített, és települő rendszerek
34
A parancsmód (command) A parancsmód sok felhasználó számára ijesztően és elrettentően hangzik, pedig mindössze „kicsit” más mint a grafikai. A szövegszerkesztő használatakor a mentés funkció lehet egy ikonra kattintás (mentés ikon) vagy a menürendszerben előkeresett mentés almenüpont, ami általában két-három kattintás, plusz a közöttük megteendő hosszú egérmozgatás. Ugyanezt meg lehet oldani egy úgy nevezett gyorsbillentyűvel, a CTRL+S vagy CTRL+W paranccsal, programfüggően. Ehhez viszont ismerni kell a parancskombinációt. A grafikus felület az előzetes felkészülés (tanulás) idejét csökkentheti a képernyőn megjelenített választási lehetőséggel (menük), míg a parancsmód esetében szükséges a parancs ismerete és összetettebb a parancs kiadása (begépelés). A mindennapi életben mindkét alkalmazásmódra szükség lehet. Az a marketingszöveg, ami a parancsmódot a felhasználó életéből kizárja, lényegében – ki nem mondva - állandósít egy szakképzett a rendszergazdaigényt. Az autóvezetés sem csak a kormánykerék forgatásából való, mégis van aki a defektes kerék cseréjét sem oldja meg önállóan. Ez egy döntés kérdése, de a döntés lehetőségére azért szükség van. Vannak parancsmódú rendszerek, amiken nincsen grafikus felületük, de minden grafikus felület alatt van parancsmód, legfeljebb nem publikus a megléte. A grafikusnak nevezett Windowsok un. kékhalál ablaka egy komoly bizonyíték erre. Ettől függetlenül a Windowsokban kiadott cmd vagy command parancs (Futtatás) egy parancsmódú ablakot jelenít meg, ahol rendszerfüggően vagy DOS-al vagy DOS emulációval találkozhatunk (továbbá helyenként menüből DOS ablak). Érdekes logikai bukfenc valósul meg az emulációs szervezésű parancsmód felületeknél. Az egyik lényeges használati előny veszik el, bár ennek nem mindig van tudatában a felhasználó (lásd majd a rendszeroldali eltéréseknél). A kezelési felületeket össze lehet hasonlítani a felhasználó vagy a rendszer oldaláról. – Főbb eltérések a felhasználói pszichikum oldaláról: A grafikus felület kevesebb előképzettséget igényel, mert a kiválasztáson alapuló parancskiadás dominál a kódbeírással szemben A grafikus felületet a funkcionális analfabéták is tudják használni mert nem szükséges még a látható szövegelemek elolvasása sem (sok esetben a hely, az ábra vagy a szín utal a funkcióra) A grafikus felület kiértékelése közelebb van a felhasználói pszichikumhoz mint a fejlesztőihez a grafikai nyelvezetével (piktogram, ikon), a tömör megfogalmazásával, a célközönségnek megfelelő látvánnyal A grafikus felület vezérlése könnyűnek tünteti fel a feladatot (egérvezérléssel két ábrát kell fedésbe hozni, egy egérbillentyűt lenyomni) a komolyabbnak tűnő szövegbevitelhez képest (gyermeki- felnőtti előítélet) Főbb eltérések a rendszer oldaláról A grafikus szint „messzebb” van a kerneltől mint a parancsszint, emiatt a végrehajtás ideje ott nagyobb és a biztonsági tényező kisebb a köztes programelemek miatt. Ez természetesen nem igaz az emulált rendszerű parancsfelületekre, mert ott a kernel – parancsmód - grafikus felület – emulált parancsmód szintrendszer az érvényes. Sok parancs nem adható ki grafikus felületről. Pontosabban fogalmazva sok funkció –
35
nem valósítható meg grafikus felületen. Ezek egy része olyan rendszerfunkciót old meg, amihez tudatosan nem készítettek grafikus felületű programot. A telepítő csomag aktivizálása Suse rendszerben rp m -i csomag.rpm , grafikusan a YaST alatt menüből kiválasztható, de Debian alatt csak a parancsmódú apt-get install csomag.gz alak létezik. Amíg a menüben nem lehet nem létező menüelemet kiválasztani a felhasználónak, addig a parancsmódban a kiadott parancs először egy parancsértelmezőbe kerül a parancseditorból. Itt aztán kiderül, hogy létező parancs volt-e. A hibás formájú parancs kiadása (szintaktikai hiba) grafikai felületen nem előforduló hibatípus, parancsmódban gyakran előforduló. A kezdő nem tudja a parancs pontos alakját, formáját, a haladó nem figyel oda, elkapkodja, melléüt. A hibás szándékú parancs (szemantikai hiba) mindkét helyen előfordul. Érdekes vitához vezetett annak az elemzése, hogy melyik parancsfelület ad több szemantikai hibát. Az összehasonlítás semmiképen nem lehet teljes értékű, mert a feladatok kiadása szempontjából nehéz a két felület egyenértékűségét biztosítani (nincs sztenderdizálható vizsgálati alap). Viszont nagyon hasznos lehet, mindkét felületen összegyűjteni a hibaokokat azonos körülmények (pl. egy irodában). Grafikai felületen az egyik leggyakoribb hiba a várakozás miatt melléütés. A felhasználó lead két - három egérkattintást, de a rendszer lassabban dolgozza ezt fel, mint ahogy ő számít rá. Emiatt amikorra a vezérlés hatása már látható, akkor derül ki, hogy nem ott van a menürendszeren belül, ahova menni akart. Parancsmódú felületen leggyakoribb hiba a billentyűmelléütés, aminek kezdők esetében korrektebb az elnevezése: a célzott mellett lévő billentyűt ütötte le. Haladók esetébe ide sorolják a többujjas gépelésnél előforduló leütési sorrendhibát, ami gyakran ugyancsak pufferolási sebességre vezethető vissza. Szövegírásnál az egymás melletti betűk felcserélése vagy kihagyása valamivel kisebb számossággal van jelen a listán. A Linux munkafelületek egy része többnyire parancsmódú (pl. debian, mandrake), de van amelyik többnyire grafikus (Suse, UHU). Ha tehát parancsmódot akarunk kipróbálni, de grafikusban vagyunk, akkor váltani kell. Ha grafikus felületed van (mindegy hogy melyik disztribúcióban!) akkor nyiss meg egy terminálablakot (xterm vagy konsole paranccsal) egy felhasználói képernyőből. Figyelem! Nem root felhasználóként, hogy ne lehessen véletlenül nagyobb bajt csinálni! Windows alatt is meg van ez a lehetőség a jogosultsági beállítással rendelkező operációs rendszereknél (pl. Windows NT, Windows 2000, Windows XP). A rendszerek legfontosabb működési elemeit (fájljait, beállításait) csak a rendszergazda, a root érheti el, módosíthat, törölheti. Akár véletlenül is. Tanuló, gyakorló feladatra tehát mindig egy csökkentett jogú felhasználóként lépjünk be. Amíg a Windowsok alatt csak egyfajta parancsmód felület létezik, addig a Linux esetében ez választható lehet. Ezt a parancsfelületet SHELL-nek nevezzük, és többnyire telepítéskor döntjük el azt, hogy melyikkel szeretnénk dolgozni. Minden disztribúció telepítőrendszere valamelyike shell-t és valamelyik grafikus felületet alapból felajánlja, de ez természetesen felülbírálható és később is módosítható.
F
A shell ( parancsértelmezõ) az ami parancsainkat, utasításainkat értelmezi és rendszerszinten végrehajtja. Többféle shell létezik, melyek működése, parancskészlete kisebb-nagyobb mértékben eltér egymástól. A legnépszerűbb shell-ek közé tartoznak a bash, a tcsh, a zsh és a ksh.
36
A shell saját parancsaiból és külső programokból (parancsokból) álló program. A legtöbb eltérés a shell-ek között itt tapasztalható. Bár alapjaiban a shell script-ek (parancsprogramok ) nyelvei azonosak, de lényeges eltérés lehet mind a parancskészletben, mind pedig a parancsok formájában (a szintaktikában, a helyesírásban). A parancsmód szemléltetésére a fájlkezelést fogom alkalmazni. Van grafikus fájlkezelő is. Pl. Linux alatt a karakteres módban a kvázigrafikus Midnight Commander, grafikusban a Krusader, Windows alatt a Total Commander az általam legjobban kedvelt. Tudni kell, hogy semmiképpen sem lehet velük minden fájlműveletet végrehajtani, minden fájlokkal kapcsolatos információt megtekinteni. Ha egy rendszer alatt van Linuxos és Windowsos partíció, akkor a a Linux alól mindig lehet látni a Windowos fájlokat, a Windows alól segédprogramokkal lehet látni a Linuxosokat (pl. a Total Commander számára van ext2 letölthető plug in). A grafikus fájlkezelők menü és ikonszinten felajánlják a szolgáltatásaikat (menü), de akad néhány amit nem tartalmaz a látható menükészlet. Ezek vagy gyorsbillentyűkkel érhetők el, vagy menüszerkesztési funkciókkal behelyezhetők az aktuális menübe. Mint említettem ez mindenképpen kisebb művelethalmaz, mint a parancsmódban kiadható készlet. Néhány helyen utalást teszek a zártkódú Windows XP rendszerre, ahol ugyancsak van parancsmód, és sok mindent ugyancsak így lehet és érdemes végrehajtani. Az információk a háttértárolókon fájlokba vannak szervezve. Azt, hogy melyik fájl milyen blokkokhoz tartozik, az inode helyfoglalási rendszer valósítja meg. Minden fájlhoz egy táblázatot rendelünk, a fájl attribútumait és néhány blokkjának a címét tartalmazza. Ezek a direkt blokkok. Kis méretű fájl esetén minden blokk lehet direkt blokk. Nagyobb fájlok esetén az inode táblában további blokkok címeit lehet találni. Ezek az indirekt blokkok. Ezekkel a blokkolási rendszerek a felhasználó csak hiba esetén találkozik, egy esetleges helyreállítási kísérletnél. A könyvtárak olyan speciális fájlok, amelyek egy-egy fájlnevet és a hozzá tartozó inode számot tartalmazzák. Az eszköz (device) olyan speciális fájl, ami egy-egy perifériát képvisel (pl. lemezegység, nyomtató). Az eszköz fájlok helye a /dev könyvtár. Két típusa van:a karakteres és a blokk device-k. A CD hivatkozási helye pl. a /dev/cdrom fájlnév. Általában a fájl „tartalmazó” könyvtárban csak egy hivatkozás van. Ez a hivatkozás, link fajtája szerint többféle lehet, amit akkor fontos tudni, ha műveleteket végzünk velük. A fájlok típusuk szerint a következők lehetnek: Jel Fájl típus -
Normál fájl
d
könyvtár
l
link
c
Karakteres eszköz (device)
b
Blokkszervezésű eszköz (device)
s
socket
p
pipe
A normál fájl az alapeset. Egy bejegyzéshez van rendelve egy lemezterület inode táblákon keresztül. A linkek közvetett hivatkozások. A hard link esetében egy másik fájlra történik hivatkozás, és hard link használata esetében a művelet eredménye ugyan az lesz, mint az 37
eredetinél – egy kivétellel: a törlés nem hajtódik addig valóban végre, amíg a fájlra hivatkozások (linkek) történnek. A szoft link (szimbolikus link, symlink) esetében nem az inode táblára történik a hivatkozás, hanem az eredeti fájl nevére az elérési úttal. Rákérdezés (katalógus, dir) esetén hard linknél mutatkozó hossz a korrekt, a szoft esetében egy kisebb adat, a kapcsolati fájl mérete lesz. Ha ugyan az a fájl több helyen szerepel akkor a helyfoglalási többleten kívül gondoskodni kell a szinkronizálásukról (ha valamelyik megváltozik, akkor a többi is frissítendő), törlés esetén a duplikátok eltávolításáról, stb. A linkek (hard és soft) használata erre is megoldást ad. A Linux fájlrendszere (ext2) lehetővé teszi, hogy valamely könyvtárban ugyanazon vagy más néven szerepelhessen egy másik könyvtárban található fájl, de csak jelképesen. A fájl ugyanis továbbra is az eredeti könyvtárban marad, de ebből a másik könyvtárból úgy látszik, mintha ott lenne. Ennek akkor van értelme ha egy program (vagy személy) más néven, más helyen keresné azt fájlt, amit mi máshol és másképpen akarunk tárolni. Tegyük fel, hogy a frissen bevezetett Linux rendszer felhasználóinak panaszait akarjuk rendszeresen bekérni. Közöljük, hogy az /usr/user/rpanasz.txt helyen találják mindig a kitöltendő űrlapot. Ezt ők el is kezdik használni. A folyamatos rendszerbeállítások miatt azonban mindig változik a központ gép könyvtárstruktúrája. Ezen kívül a körülményekhez igazítjuk mindig az űrlapot, és ezt a nevében is szeretnénk magunknak rögzíteni, tehát dátum és verziószám is lesz benne. A felhasználóknak viszont nem szólhatunk hetente, hogy ismét új a fájlnév és az elérési út! Ez a technika is egy megoldás erre a problémára. Az összes fájltípus és művelet elérhető a minden Linuxban megtalálható manuálokban, és a jegyzet végén felsorolt hálózati elérési helyeken. Itt csak azt a pár alapinformációt adtam meg, ami a későbbi mintákhoz szükséges. Most a bash shell parancsaival fogunk dolgozni. Az elvek – int írtam - minden héjrendszerben azonosak, a parancsok formájában lehet kis eltérés. Bizonytalanság esetén mindig van segítség, például az parancsleírások. A megfelelően telepített rendszereknél működik a help, és a manual szolgáltatás. Például a „last „ parancsot akarom használni, de nem tudom hogy mit jelent és hogyan kell paraméterezni. Megoldási lehetőségek: help általános segítség, pl. parancslista. Van ahol „?” elég helyette. Help last kiírja ennek az egy parancsnak a szintaktikáját, feladatát man -k last kiírja ennek az egy parancsnak a szintaktikáját, feladatát info last kiírja ennek az egy parancsnak a szintaktikáját, feladatát Az hogy melyik parancs használható a fentiek között az attól függ, hogy melyik shell van aktivizálva, telepítve, van-e abban ilyen parancs. A kapott listában lehet lapozni, ha több képernyős, és ha végigolvastuk ki kell lépni belőle. Ez az esc gomb, q, enter egyikével történhet. Az info-ból például a q parancs enged ki. Az last parancs a bash shellben a rendszerbe utoljára belépett felhasználók listáját adja ki. Mégpedig alapértelmezésben képernyőre. A „>” jel egy pipeline (átirányító) jel. A „lista.txt” egy általunk kitalált fájlnév. Ezeket összekombinálva adjuk ki a következő parancsot: Sz Last > lista.txt A last által kapott lista belekerül egy fájlba, ami a lista.txt nevet kapja. Nézzük meg ennek a fájlnak a tulajdonságait az „ls” majd az „ls -l” paranccsal
Sz
ls lista.txt 38
Kiírja, hogy megvan a fájl. Most részletezzük a „-l” paraméterrel!
Sz
ls -l lista.txt
Kiírja, hogy a fájl tulajdonságait is, pl. Az alábbi módon: -rw-rw-r-- 1 user user 346 nov 5 22:35 lista.txt Az első 10 karakter a jogosultsági információ, majd a számláló (itt 1) ami a hard linknél lesz fontos, a felhasználói körülmények adatai, végül a fájl neve. Készítsünk egy hard linket (látszólagos másolatot) róla, és nézzük meg ennek az adatait!
Sz
ln lista.txt listah1 ls -l listah1
Az eredmény: -rw-rw-r-- 2 user user 346 nov 2 22:35 lista.txt A számláló értéke „2”, és ez lenne akkor is, ha az előző fájlt néznénk meg: ugyanis ez azt jelenti, hogy két hivatkozás van erre az egy állományra. Egy esetleges törlés esetén, ami a legkülönbözőbb könyvtári helyeket fordulhat elő, ennek a számlálónak az értéke csökkenne mindig csak eggyel, és a fájl fizikai törlése csak akkor következne be, amikor az utolsó (1-es darabszám) kapná meg a törlési utasítást. Természetesen ennek nem kell azonosnak lenni azzal, ami időben az első volt. Készítsünk szimbolikus linket. A „date” parancs a dátumot jelzi, a „which” pedig egy fájl helyét. Próbaképpen adjuk ki a „date” és a „datum” parancsokat. Az elsőre megkapjuk a napi dátumot, a másodikra egy hibaüzenete, hogy nincs ilyen parancs. which date /bin/date Amíg a „which date” parancssort mi adtuk ki, addig a „/bin/date” a rendszer válasza, itt van a keresett parancs (mint fájl). Írjuk bele egy fájlba az elérési útjával együtt!
Sz
Sz
Ln -s /bin/date datum datum ls -l datum
A fentiekben kiadott három parancs egyrészt létrehozott egy új parancsfájlt, ami a „datum” nevet viseli, és megegyezik a hatása a /bin/date paranccsal. Másrészt igen sok különbséget találunk a két fájlbejegyzés között! Más a felhasználó, más a méret, és a második végén találunk egy nyilat, ami visszamutat az elsőre, mert ez annak a szoftlinkje! 39
-rwxr-xr-x 1 lrwxrwxrwx 1
root root 42788 maj 4 2004 /bin/date user user 9 mov 5 23:23 datum -y /bin/date
Egy speciális fájl, az eszközkezelő már szóba került. A Unix / Linux rendszereknél az eszközöket (pl. floppy lemez, pen drive) illeszteni kell a rendszerhez, és használat után elengedni. Ez egyszerű egyparancsos művelet!
Sz
mount -t típus eszköz csatolási_pont umount csatolási:pont
Néhány rendszernél (pl. Suse esetében a 7.1 után) ezt már grafikusan is meg lehet oldani: a felismert, de még nem kapcsolt eszköz ikonján jobb egérgombbal aktivizált menüben megtalálható a mount illetve unmount almenü. A fájlrendszer típusát megtalálhatjuk a kernel forráskódjában - a filesystem.c állomány első pár sora. Általában a Linux az ext2, a DOS az msdos, a CDROM az iso9660, a Win95 a vfat, a WinXP a ntfs. Az eszköz a /dev könyvtárban lévő eszközfájl (pl. /dev/fd2), a csatolási pont pedig egy általában létező üres könyvtár. Mind az eszközfájlnevek, mind a típusnevek, kötöttek. A csatolási pont annak a könyvtárnak a neve, ahova az eszközt be szeretnénk illeszteni. Ez első szinten a /mnt, és ezen belül van a /mnt/floppy, a /mnt/cdrom stb. minta CD ROM illesztésére Sz mount -t iso9660 /dev/cdrom /mnt/cdrom csatolás umount /mnt/cdrom csatolás megszüntetése minta floppy illesztésére Sz mount -t msdos /dev/fd0 /mnt/floppy umount /mnt/ floppy
csatolás csatolás megszüntetése
Az mtools parancsokkal egy DOS-os floppy fájlrendszere mountolás nélkül is használható (pl. mdir, mcopy, mdel, mformat), A különböző fájlokkal történő műveletek, a fájllisták értékelései tehát nem nélkülözhetik az előzetes ismeretszerzést. Ez sokkal inkább szembeszökő, mint a grafikus felületen. Most pár sornyi kitekintés a Windows-ra, bemutatván, hogy a jelenleg legelterjedtebb grafikus operációs rendszerben ugyan úgy ott van a parancsmód, mint a Linuxban: egy komolyabb rendszerkiigazításhoz ugyan úgy parancsmódot kell alkalmazni a rendszergazdáknak. A Windows 3.1 előtt egy parancsmódú felületet, a DOS-t kellett futtatni, és onnan indítottunk win paranccsal. Egyértelmű volt, hogy ott van alatta. A következő irodai generációban, a Windows 9x-nél, egy kicsit el volt rejtve. Bekapcsolás után egy ideig ott a szöveg a képernyő alján: „Press Del to Enter Setup”. Ez is egy lehetőség egy parancsmódú felületre való belépésre, csak ez még a BIOS. Itt lehet olyant beállítani pl., hogy melyik egységről kezdje betölteni a rendszert először a hajlékony lemezről, a merevlemezről vagy a CD-ről. Ha kicsit továbbengedem a futást, és akkor nyomom meg az F8 gombot, akkor már a Windows indítómenüjét kapom. 40
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Normál Naplózott Csökkentett mód Megerősítés lépésről lépésre Csak parancssor Csak parancssor csökkentett módban Az MS-DOS korábbi verziója
Igen gyakori hiba volt, amikor a P&P rendszer hibás eszközmeghajtókat telepített fel. Ekkor a javítás legegyszerűbb módja a Csökkentett módban történő indítás, és szabályos kilépés volt. 1. Bekapcsolom, 2. BIOS szöveg után F8, 3. majd 3 (Csökkentett mód), 4. az elinduló Windowsban azután Start menü, 5. végül szabályos Kilépés. A következő indításkor már újból jó a rendszer. Hasonlóan indul el ez a parancsmenü a Windows XP esetében is, csak az alábbi menüpontokat mutatja: A Windows speciális rendszerindítási lehetőségeinek menüje Válasszon rendszerindítási módot: Csökkentett mód Csökkentett mód hálózattal Csökkentett mód parancssorral Rendszerbetöltés naplózásának engedélyezése VGA mód engedélyezése Legutolsó helyes konfiguráció
Címtárszolgáltatások visszaállítása <Windows tartományvezérlők> Hibakeresési mód Rendszerhiba utáni automatikus újraindítás letiltása A Windows normál módú indítása Újraindítás A FEL és a LE nyilakkal mozgathatja a kijelölést. Nagyon hasznos, nagyon jó – és parancs módú. Megjegyzendő, hogy az utolsó sor azért került bele, mert a Windows 9x esetén sok felhasználó eljutott a parancsmódú menü megjelenítéséig, de mivel a korábbiak alapján egérrel próbálta mozgatni (és nem ment) ezért egérhibára hivatkozva vitte a szervízbe a gépét. Ezt egyébként a kékhalálos ablaknál is előadták sokat. Amíg a Windows 9x-ig a FAT lemezkezelő rendszerek vannak a háttértárolón, addig a Windows NT-től megjelenik az ntfs formátum. Ezekkel ugyanazokat a hasznos fájlkezelési lehetőségeket el lehet érni, mint amit a UNIX és LINUX tud, de természetesen csak parancsfelületen. Nézzük először a Microsoft fsutil parancsát. Ellentétben a korábbi rendszerekkel itt már nem szerepel a Programok menüsorában az „MS DOS parancssor”, de azért megvan. A Futtatás segítségével kiadjuk a cmd parancsot, ami tulajdonképpen egy hagyományos shell – parancsértelmező. Ha paraméter nélkül adjuk ki itt az fsutil parancsot, akkor kapunk egy gyors listát az elvégezhető főbb témákról: 41
Sz
fsutil
A kapott lista lényegretörően szűkszavú. ---- Támogatott parancsok ---behavior dirty file fsinfo hardlink objectid quota sparse usn volume
A fájlrendszer viselkedésének szabályozása A kötet módosulásának kezelése Fájlspecifikus parancsok Fájlrendszer információja Kódolt hivatkozások kezelése Objektumazonosító kezelése Kvótakezelés reparsepoint Újraelemzési pontok kezelése Elemzési fájl vezérlése USN kezelése Kötetkezelés
Most eldöntöm, hogy a hardlink érdekel, és tovább informálódom.
Sz
fsutil hardlink
Továbbra is ez a módszer alkalmazható, mindig a kapott listából kiválasztjuk a minket érdeklő elemet, és hozzáadjuk az eddigiekhez. A végrehajtható paraméter nélküli parancssorokat információkérésként értelmezi. A most kapott válasz az alábbi lesz: ---- Hardlink – támogatott parancsok ---Create Kódolt hivatkozás létrehozása Adjuk hozzá ezt is!
Sz
fsutil hardlink create
A kapott információ: Használat: fsutil hardlink create <új fájl neve> Pl.: fsutil hardlink create c:\foo.txt c:\bar.txt Ezzel már lehet valamit kezdeni. Adjuk ki a hibalistás példa egy megoldási formáját:
Sz
fsutil hardlink create g:\dokuments and settings\rgazda\hgyujto\mintadoc.txt C:\dokuments and settings\dolgozo\hibalista.doc
A parancs formája más (fsutil a ls helyett) de azonos a szakmai háttérinformáció és a parancsadási felület. Ha megvan a hardlink, akkor érdemes lenne megkeresni a szoftlinket is! Érdemes lenne, de nem található meg. Nincsen benne. Ez nem azt jelenti, hogy nem oldható meg a feladat, csak nincsen benne a gyári Windows XP-ben. Ha mégis szükségünk van rá, mert megszoktuk a 42
használatát a Linuxos környezetben, akkor kiegészítő programokat kell használni. A Far Manager nevű fájlkezelő kezeli a hard és szoft linket. Mivel fizetős, ezért felmerülhet a kérdés, hogy van-e ingyenes alternatíva? Van, mégpedig a Sysinternals cég Junction programja. Sőt, ennek van grafikus változata is, a Junction Link Magic. Mivel a cég honlapja éppen átépítés alatt van, letölthető több nagyobb gyűjteményből, pl. a http://www.downlinx.com/proghtml/355/35505.htm címről. Ha viszont ragaszkodunk a Windows Intézőjéhez, de mégis szeretnénk a fejlettebb linkeket használni, akkor be kell gyűjteni a NTFS Link elnevezésű ingyenes intézőkiterjesztő programot.
43
Kérdések Mi a shell program? 1. Az a parancsértelmező program, ami parancsainkat, utasításainkat értelmezi és rendszerszinten végrehajtja. 2. A parancsértelmező programcsomag telepítő része 3. A disztribúció kernelen kívüli parancsainak összessége 4. Az a héj, amiből ki lehet bontani a disztribúciót
Minden disztribúcióban van 1. legalább egy angol és egy nemzeti nyelvű shell programcsomag 2. pontosan egy shell programcsomag 3. általában több shell program 4. annyi shell program, ahány felhasználó fogja a rendszert használni egy időben
A parancsok használatának segítségére 1. Minden Linux mellé jár egy 800-1000 oldalas kézikönyv, amiben minden megtalálható. 2. Mindig rendelkezésre állnak az on-line segédparancsok, mint pl. a help, man, info. 3. Előre meg kell tanulni minden parancsot a teljes paraméterrendszerrel együtt. 4. A parancsfelület egy intelligens parancskiegészítővel rendelkezik, és a megkezdett parancsokat kiegészíti a szabályszerű alakra. A parancsmódú felület 1. csak a régebbi típusú operációs rendszerek sajátja, pl. DOS, Linux 2. minden operációs rendszerben megtalálható – csak néhányban el van rejtve 3. csak a Linuxos rendszerben található meg, a Microsoft és az Apple rendszereiből már kiirtották 4. a grafikus parancsfelület egyenrangú alternatívája: minden parancs kiadható grafikusan vagy parancsmódban
44
A kapcsolt fájlkezelési műveletek (hardlink és szoftlink) 1. csak a régebbi parancsmódú operációs rendszerekben vannak, pl. DOS, Linux 2. Minden operációs rendszerben meglévő parancsfelületen megtalálhatók 3. kizárólag a Linux alatt használható parancsfajták 4. a Linuxban alkalmazhatók, az ntfs felületen (XP) alkalmazható ugyan, de csak az egyik (a hard link) van benne a gyári rendszerben
45
Válaszok Mi a shell program? 1. Az a parancsértelmező program, ami parancsainkat, utasításainkat értelmezi és rendszerszinten végrehajtja. Minden disztribúcióban van 3. általában több shell program A parancsok használatának segítségére 2. Mindig rendelkezésre állnak az on-line segédparancsok, mint pl. a help, man, info. A parancsmódú felület 2. minden operációs rendszerben megtalálható – csak néhányban el van rejtve A kapcsolt fájlkezelési műveletek (hardlink és szoftlink) 4. a Linuxban alkalmazhatók, az ntfs felületen (XP) alkalmazható ugyan, de csak az egyik (a hard link) van benne a gyári rendszerben
46
A grafikai felület (GUI) A számítógépek nem voltak mindig ilyenek, mint most. A stonehendgei számítógép még álló kőkörökből állt. Charles Babagge 1864-ben definiálta a világ első digitális, programozható számítógépét. Az 1950-be üzembe helyezett EDVAC-t tekintik az első elektronikus számítógépnek. Ennek a fejlesztésében vett részt Neumann János az ENIAC-al végzett munkája után. Ezután a technika és a logika párhuzamos diadalmenete egyre nagyobb és egyre többet tudó gépeket hoztak létre, míg 1962-ben elkezdődik a csökkentés- az első miniszámítógép színrelépésével. Miután 1971-ben az Intel bemutatja chipet, már nem sok választ el bennünket a mai személyi számítógépektől. 1973 áprilisában mutatták be a személyi számítógépek ősét , a Xerox Alto-t. A forradalminak számító újításokat (GUI!) magában foglaló gépet a Xerox a "jövő irodájának" megalkotására létrehozott Palo Alto kutatóközpontjában dolgozták ki. A benne bemutatott megoldások szolgáltatták az inspirációt a modern személyi számítógépes és operációs rendszerekhez. Ugyan azokat az elemek találjuk meg később az az Apple nagysikerű gépeiben, sőt, magukban a Windows-okban is. Az Alto létrehozásánál a kutatók egy alapvetően új felhasználói koncepciót alkalmaztak: az addig elsősorban szervezetek, vagy legalábbis dolgozók egy csoportja számára készített gép helyett egyetlen személy általi használatára szánt eszközt készítettek. Ezen kívül az Alto számos forradalminak számító technológiai újítást is tartalmazott, mint például az ablak elemekből álló grafikus felületet, az "azt kapod amit látsz" (what-you-see-is-what-you-get, WYSIWYG) megközelítést, vagy az akkor újszerűnek számító beviteli eszköz: az egér használatának lehetőségét.
É
1979 decemberében az Apple néhány munkatársa a Xeroxnál járt, Steve Jobs vezetésével. Jobs felismerte az új megoldások jelentőségét, így az Apple lett az első társaság, aki szériában gyártott számítógépeihez is felhasználta az új adatbeviteli eszközt. Az Apple Lisa 1983-ban jelent meg, grafikus felületű OSsel, a LisaDeskkel. Az egér opto-elektronikus rendszerű volt, a golyót gumival vonták be. Az elektronikát és mechanikát külső cég, a Hovey- Kelley Co. tervezte. 1983-ban dobta piacra első egerét a Microsoft is, Green Eye néven (a Windows 1.0-át novemberben jelentették be). Ebben az évben már 10-nél is több társaság kínálatában szerepeltek az egerek különböző változatai. A sors fintora, hogy bár az Alto-nak két generációját is elkészítettek a '70-es évek során, és még egy prototípus is telepítésre került belőle a Fehér Házban, a Xerox kereskedelmileg sosem hasznosította a modern személyi számítógépek és grafikus felületek ősének számító csodálatos rendszert. 2000-ben viszont a Xerox már bíróság előtt vitatta, hogy a 3Com kutatói dolgozták volna ki az Unistroke szoftvert, amely egy lépésben felismeri a karaktereket, amely a 3Com Palm kézírás-felismerő rendszerének az alapja.
Mi is az a GUI?
F
A GUI a grafikus felhasználói felület (Graphical User Interface)
47
A korábbi nagygépek konzolos bevivő technikájával szemben létrehoztak egy grafikus felhasználói felületet, a Graphical User Interface-t. A konzoltechnika szövegelemekre épült: egy billentyűs szövegbevitel és egy nyomtatós (vagy képernyős) szövegkivitel párosításán alapult. A GUI viszont olyan, a felhasználó és a számítógép közti kommunikációt lehetővé tevő felület, amely szöveges parancsok és üzenetek helyett részben vagy teljesen grafikus elemek segítségével teszi lehetővé a vezérlést és a visszajelzést. A grafikus felületek nagyban gyorsíthatják és egyszerűsíthetik a számítógép kezelését a felhasználók számára, mert lehetővé teszik a kommunikációban annak a ténynek a kihasználását, hogy az emberi agy a grafikákat és jól megkülönböztethető, jellemző szimbólumokat sokkal gyorsabban képes azonosítani és értelmezni, mint a szöveges, verbális információkat. A modern grafikus felhasználói felületek a következő alapvető elemeket használják a felhasználóval történő kommunikációra: •
ablakok
•
menük
•
ikonok
•
mutatók
Az ablakok, menük, ikonok választási lehetőséget adnak, amik között a mutató segítségével valósítjuk meg magát a választást. Ennek az első valóban grafikai hardveres eszköze az egér volt (amit követett sok más, mint a trackball, a tachpad vagy a VRL hardver elemei). A menü elve már a karakteres felületen is alkalmazható volt, de a választás technikája billentyűzetről történt (pl. kurzornyilakkal, F billentyűkkel, karakterekkel). Az ablak a grafikus felhasználói felület egy kerettel körbevett része, amelyben összetartozó információk csoportja kerül megjelenítésre. Az ablak általában egy saját magánál jóval nagyobb kiterjedésű információhalmazra (dokumentumra) nyújt rátekintést, amelynek különböző területeit a felhasználó úgy teheti láthatóvá a képernyőn, hogy "föléjük" mozgatja az ablakot a görgetősávok segítségével. A modern grafikus felületeken az ablakok pozíciója és mérete a képernyőn már szabadon megváltoztatható. A grafikus mutató a bevitel aktuális helyét azonosító jel. A "kurzor" kifejezést szöveges mezők esetében szokták alkalmazni, ahol a következőnek beírt karakter helyét jelöli, míg grafikus elemek esetében inkább a "mutató" kifejezés használatos, amely az általában nyilat formázó, az egérrel vagy más grafikus beviteli eszközzel irányítható képernyőelemet jelöli A menü a szoftver által végezhető műveleteket listázó beviteli elem. A menük feleslegessé teszik a szöveges parancsok megjegyzését, hiszen alkalmazásukkor a felhasználónak mindössze egy listából kell kiválasztania, hogy pontosan melyik műveletet kívánja következőnek végrehajtani. Az ikon egy meghatározott funkciót, fájlt, parancsot vagy más adathalmazt jelképező kis kiterjedésű, jól behatárolható grafika. Lényegében egy grafikus menüelemnek fogható fel akkor is, ha nincsen a szöveges menüknél megszokott módon sorba rendezve. Ők a grafikus felületek leglényegesebb elemei, amelyek a szöveges alaknál jóval kisebb helyigény mellett teszik lehetővé jól meghatározható, gyakran használt adathalmazok és információk közlését és manipulálását. A GUI tehát első közelítésben egy felhasználóbarát gépkezelési filozófia. Mint ilyennek van egy hardveres és egy szoftveres megvalósítása. Természetesen a hardver (egér, trackball, 48
tachpad, stick) az adott: telepítendő a meghajtó (driver) és után már a grafikai kurzor vezérlése csak kézügyesség kérdése. A szoftver viszont a Linux esetében választható. Zárt kódú rendszereknél is van valamennyi felhasználói módosítási lehetőség (háttérkép, színek, ikonok ábrái, hangelemek, stb.), de nyílt kódúaknál, mint amilyen a Linux, komolyabb különbségeket is igényelhetünk. Ilyen felhasználó által kiválasztható munkafelület (GUI) például a KDE, a GNOME, az FBUI, a Windosmaker vagy a Blackbox.
K
A GUI, mint felhasználói filozófia rendszerfüggetlen. Van ingyenes és fizetős megvalósítása egyaránt. Például Harbour és xHarbour programozóknak Borland C++ fordítóprogram használata esetén rendelkezésükre áll a MiniGUI és ooHg forráskódú programok fordításának automatizálására és felgyorsítására a IGCM ingyenes segédprogram a http://www.geocities.com/bcd12a/igcm.zip címen letölthetően.
A RedHat nevű disztribúció alapértelmezett (felajánlott) GUI-ja a KDE. Egy Linuxos szakember leírta hogy miként adható meg más ablakkezelő (window manager) vagy asztali környezet (desktop environment) a grafikus bejelentkező ablak legördülő listájában. A részletes leírás magyarul megtalálható a szakirodalmi listában megadott linken (KDE grafikus bejelentkezés beállítása HOGYAN). Itt most csak az elvi alapokat említem meg. Indulásképpen a vizsgálódó beletekintett a rendszer fájljaiba (itt szabad!), és megállapította hogy a jelenlegi beállítás három GUI (grafikus felület) futtatására hivatkozik. Egyet tekint alapértelmezettnek, egyet fog hívni a grafikus ablak futása alatt, és egyre való átállást lehetővé teszi. Mivel neki nem volt telepítve csak egy, emiatt mindig az futott. A rendszerindítás során a prefdm megvizsgálja az /etc/sysconfig/desktop fájlt, és kiválasztja az ott meghatározott képernyőkezelőt; a vizsgált KDE Workstation e esetében ez a kdm (KDE Display Manager). Figyelembe véve, hogy a gdm (Gnome Display Manager) nem volt telepítve a rendszerben, az xdm (X Display Manager) az alapértelmezés az X Window rendszer részeként, amit nyilvánvalóan a RedHat régebbi verziói használtak. # A kedvenc X képernyőkezelő futtatása preferred= if [ -f /etc/sysconfig/desktop ]; then if grep -q GNOME /etc/sysconfig/desktop 2>/dev/null; then preferred=gdm elif grep -q KDE /etc/sysconfig/desktop 2> /dev/null; then preferred=kdm elif grep -q AnotherLevel /etc/sysconfig/desktop 2> /dev/null; then preferred=xdm Ebből levonható az a következtetés is – ami logikus – hogy a Linux egy fejlesztés alatt álló rendszer, egyik része „eltérő korú” lehet a másikétól. Mivel itt beállítófájlok módosítása következik, ismét felhívja a figyelmünket, hogy módosítás előtt mentsünk, hogy hiba esetén visszaállíthassuk a rendszert. A megvizsgált beállítófájlok logikáját pontosítja (melyik helyen, melyik fájl mit csinál), mintaként hozzáad két új GUI programot a KDE mellé, a Windosmaker-t és a Blackbox-t. 49
A tanulság pár pontban összefoglalható: –
a GUI felhasználói felület emberközelibbé teszi a számítógépes munkát
–
a Linux disztribúciók telepítésekor választhatunk, hogy melyik grafikai felülettel (GUI) akarunk dolgozni, sőt feltelepíthetünk többet is egy esetleges későbbi váltásra gondolva
–
a Linux munkakörülmények lehetővé tesznek több különböző GUI felület alkalmazását, sőt egy időben való futtatását. Egyszerre futhat három ablakban három alkalmazás három eltérő GUI alatt.
–
Ha a szükséges eszközök telepítve vannak, akkor PARANCSMÓDBAN képesek vagyunk rendszerfájlok módosítására, létrehozására, törlésére – és ezzel a munkakörülményeinket igényeink szerint befolyásolhatjuk. Ha nincsenek telepítve, akkor utólag is ki lehet velük egészíteni a rendszert.
–
A GUI felület és a parancsfelület egymást kiegészítve alkotja a Linux lehetőségtárát.
50
Kérdések Mi a GUI? 1. Az a cég, amelyik kifejlesztette az első piacképes számítógépes egeret. 2. A GUI a grafikus felhasználói felület (Graphical User Interface) 3. Az a kutató a XEROX-nál, akiről elnevezték a a grafikus munkafelületet. 4. Az a meghajtó (driver) ami lehetővé teszi a parancsmódú és a grafikus módú felületek közötti kommunikációt
Mikor mutatták be az első GUI felületű személyi számítógépet: 1. 1973 áprilisában mutatták be a személyi számítógépek ősét , a Xerox Alto-t. 2. Az Apple Lisa 1983-ban jelent meg, grafikus felületű OS-sel, a LisaDeskkel. 3. 1983-ban a Microsoft a Windows 1.0-ban jelentette meg az első egerét is Green Eye néven . 4. 1962-ben az első miniszámítógép már GUI felülettel került a piacra. A modern grafikus felhasználói felületek a következő alapvető elemeket használják a felhasználóval történő kommunikációra: 1. bevitel, megjelenítés, kimenet 2. képernyő, kivetítő, multimédiás eszköztár 3. ablakok, menük, ikonok, mutatók 4. egér, fényceruza, érintőpad
A választási lehetőségeket a grafikus felületeken az alábbi elemek valósítják meg: 1. 2. 3. 4.
menük, szövegelemek, grafikus elemek ablakok, menük, ikonok boksz, urna, ablak grafikus kurzor, szöveges kurzor, raszteres kurzor, billentyűkurzor
51
Az alábbi kijelentések közül melyik igaz? 1. A GUI felület és a parancsfelület egymást kiegészítve alkotja a Linux lehetőségtárát. 2. A telepítéskor el kell dönteni, hogy az adott Linux GUI vagy parancsmódban fog futni 3. A rendszerindításkor kötelező kijelölni (valamelyik rendszerfájlban) hogy az adott Linux GUI vagy parancsmódban fog futni 4. Van olyan disztribúció ami csak GUI módú, és van ami csak parancsmódú felülettel dolgozik.
52
Válaszok Mi a GUI? 2. A GUI a grafikus felhasználói felület (Graphical User Interface) Mikor mutatták be az első GUI felületű személyi számítógépet: 1. 1973 áprilisában mutatták be a személyi számítógépek ősét , a Xerox Alto-t. A modern grafikus felhasználói felületek a következő alapvető elemeket használják a felhasználóval történő kommunikációra: 3. ablakok, menük, ikonok, mutatók A választási lehetőségeket a grafikus felületeken az alábbi elemek valósítják meg: 2. ablakok, menük, ikonok Az alábbi kijelentések közül melyik igaz? 1. A GUI felület és a parancsfelület egymást kiegészítve alkotja a Linux lehetőségtárát.
53
A telepítés és a fordítás Ha úgy dönt valaki, hogy nem akar ennyi mindent megtanulni, és vásárol egy készre telepített rendszert (mindegy hogy zárt vagy nyílt kódú) azzal nem megoldotta problémáját, csak elnapolta. A particionálás, telepítés, fordítás komoly elméleti háttérrel rendelkezik. Végrehajtható mégis mindegyik egy-egy alkalommal „betanított munkásként”, és működni fog a rendszer. El kell dönteni, hogy a gépkocsit tervezni is akarjuk, esetleg vezetni, vagy csak utasként benne ülni. A zárt kódú rendszerekben többnyire csak az utolsó (utasi) minőségre van lehetőségünk. Nem kell mindenkinek tervezni, de azért jó a tudat, hogy ha akarjuk, akkor lehet, az sem büntetendő, ha belenézünk a motorházba! A telepítés csak a telepítendő disztribúcióknál (csomagoknál) fordul elő. Ez igaz. De van egy olyan lépése a telepítésnek, ami előfordulhat más csomagoknál is, és amikhez tulajdonképpen még nem is kell a Linux telepítő csomag. Ez az előkészítés, ami az esetek többségében, terület számolásokból és particionálásból áll. Előkészítés A partíció a merevlemezeken belül kialakítható (maximált) tárolási egység, amely a teljes lemezterület több kisebb, különálló részre történő osztását teszi lehetővé. Egyetlen merevlemezen többnyire legfeljebb 4 darab elsődleges partíció kerülhet kialakításra, amelyek mindegyikén különböző fájlrendszerek létesíthetők, de amelyek közül mindig csakis egyetlen egy lehet aktív. Speciális szoftverrel lehet több elsődleges partíció. A BIOS a rendszerindítási folyamat során mindig az aktív partícióról kezdi el az operációs rendszer betöltését. A merevlemez adja a maximális partíció méretét de minden operációs rendszernek megvan a kezelési korlátja. Az operációs rendszer a partíción építi fel a fájlrendszerét. A fájlrendszer a fájlok és az azokhoz kapcsolódó metainformációk a háttértárolókon történő rögzítésének szabályait és formáit leíró rendszer. A legegyszerűbb fájlrendszerek kizárólag különálló adatállományok, fájlok kialakítását teszik lehetővé, míg összetettebb változataikkal ezeket könyvtárakba lehet szervezni, és néhány kiegészítő információval (attribútumok) együtt tárolni. A legismertebb fájlrendszerkorlátok: a FAT12 (max. 32 MB), FAT16 (2 GB), VFAT (max. 2 GB), FAT32 (max. 2 TB) , és a korai Linux az ext2 (2-32 TB). Komolyabb adatokat talál a Fájlrendszerek összehasonlító táblázata című oldalon, aminek elérési címét a szakirodalmi listában megtalálja. A modern fájlrendszerek ezeken kívül naplózási és titkosítási képességekkel is rendelkeznek, valamint lehetővé teszik hozzáférési szabályok és tetszőleges más metainformációk rögzítését a fájlok mellett. Ilyen az Microsoft esetében NTFS (16 EB), a Linux esetében az ext3fs (2-32 TB). A particionálás a merevlemezek partíciókra (részekre) szabdalásának folyamata. Amire figyelni kell az előzetes tervezés, számolás esetén: - a partíciók maximális mérete, ami a rájuk tervezett operációs rendszertől függ. Egyéb méreti korlátjaik is lehetnek. A Fat32 pl. maximum 4 GB-s fájlokat kezel, tehát ha lefilmezzük a lányunk ballagását, akkor azt a filmet egyben nem szerkeszthetjük FAT32-es lemezterületen, (ha nagyobb mint 18 perc).
54
- a partíciók boot-olhatósága fontos szempont. Egy operációs rendszer működésének előfeltétele, hogy betöltődjön, ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha betölthető (boot) partíción van. Egyrészt nem lehet akárhány partíciónk bootable (indítható). Másrészt nem is kell, hogy az legyen (pl. swap, adatlemez). Harmadrészt a boot és nem boot partíciók elhelyezkedése is tervezendő (primary-secondary). - tervezhetünk multiboot rendszert is. Így nevezzük a több, egymástól független operációs rendszer használatára is lehetőséget adó rendszerindítási konfigurációt. - sokszor a particionálás-telepítés közben változtatni kell a boot-egység-et. A BIOS beállítások között lehet ezt egyszerűen megtalálni.
K
Egy Suse Live lemezt például nem tudtam a Pentium II-sről indítani (8.0 LiveEval). A hibajelenségre találtam megoldást a manuálban: az én alaplapom nem támogatta a rendszert. A megoldás, amit ajánlottak egy indítólemez készítése volt. A lemezformázás után viszont át kellett állítani a hajlékonylemezt boot egységnek, és tudtam, hogy a munka végén nem szabad elfelejtenem visszaállítani. Alapállapotban az irodai gépeken a hajlékonylemez soha nem boot-olható, nehogy egy esetleges bootvírus megfertőzhesse a gépet.
- nem elhanyagolható kérdés a partíciók létrehozásának időbeli sorrendje. A particionáláskor megsemmisülhet a lemez korábbi adatterülete – ha tehát egy lemezen több partíciót, adat és rendszerterületet akarunk definiálni, akkor a később létrehozandó nem szabad, hogy a korábbit letörölje. Sok operációs rendszer saját particionáló programmal rendelkezik, vannak rendszerfüggetlen particionáló programok, mindig az adott feladathoz kell választani eszközt. A Microsoft fdiskje problémás , a Linuxos sfdisk jobb, a Particio Magic nagyon jó. A Windows csak az első partícióról szeret indulni, de pl. a a GNU GRUB, a Grand Unified Bootloader (Nagy Egyesített Betöltésvezérlő) „átveri” a Windowst, és azt hiteti el vele, hogy az első partíción van, még akkor is, ha nem. Így meg lehet tartani egy korábban telepített Linuxot ott, ahova eredetileg telepítve lett, és a Windows mehet mellé (A Lilo erre nem képes). Fordított sorrendben nincsen probléma: a Linux feltelepül a Windows mellé, és multiboot rekordot definiál.
K
Particionáláskor a billentyűzeten az angol kiosztás az aktív, ezért pl. a "=" az ó helyén van, a ":" pedig a shift+é segítségével érhető el, stb. Ha ezekkel a betűhelyekkel nem vagyunk tisztába, akkor MIELÖTT elkezdünk dolgozni a megszokott operációs rendszerünkön kívül, derítsük fel a szükséges billentyűk helyét a billentyűzeten!
- definiálandó passzív partíció a swap terület. Mind a Linux mind a Microsoft Windowsok esetében ajánlott külön partícióra való helyezése. Ez a memória munkaterülete, amit az operációs rendszer használ. Azt kell tudni róla, hogy a Linux (és a Windows is!) swap területet használ arra, hogy ki/vissza lapozza a memóriából a felhasználói munkaadatokat akkor, ha virtuális memória terület kényszer alatt áll (elfogy). A kernel kód és adat nem lapozható. A felhasználói kódot nem szükséges kilapozni a swap területre, mert azt mindig az eredeti helyéről kell olvasni. Általában elmondható, hogy annyi virtuális memóriát javasolt használni, amennyi a fizikai memória (RAM) mérete, de nem érdemes többet definiálni, mint 55
a RAM kétszerese. Természetesen lehet amellett is dönteni, hogy nem használ virtuális memóriát a rendszeren , mert teljesítmény csökkentő hatású (ki-be olvas), mert nincs elegendően (gyors) adattároló eszköze amelyre lapozhatna, vagy csak elegendően nagy fizikai memória van, amely soha nem lesz kihasználva teljesen, így a rendszer soha nem fog swappelni. A swap terület kihasználtságát a 'free' parancs kiadásával, vagy a /proc/swaps vagy /proc/meminfo olvasásával lehet ellenőrizni. Allokálhatunk nem csak különálló partíción (ahogy biztonságosabb), hanem egy fájlban a meglevő fájlrendszeren. Az 'mkswap' képes mindegyik formátum létrehozására (verzio0, verzio0). A 'man mkswap' bővebb információt ad a témáról – ez természetesen minden Linux parancsra igaz. A swap területet ki lehet kapcsolni, ha nincs rá szükség. A swap terület kikapcsol, ha a rendszer leáll/újraindul a 'swapoff' parancs hatására. Az UHU disztribúció telepítő indító ablakában például megjelenik a korrekt particionálás leírása, de több disztribúció felhívja a figyelmet telepítés előtt a szükségességére. Ha megterveztük (és particionáltuk) a lemezünket, akkor majdnem elkezdődhet a telepítés. Van egy elvi lehetőség, egy elvégezhető előzetes teendő, ami a nyílt kódú Linux egyik erőssége, és sokak számára egyik hátránya. Amikor egy megadott kernel elkészül, akkor az adott ismereteknek megfelelő szintű programelemek kerülnek bele. Ez így van minden nyílt és zártkódú rendszernél. De! Mi van akkor, ha pl. a fejlesztés befagyasztása után megjelent eszközöm van? Egy különlegesen új egér, ami kávét főz és sajtot majszol! Ekkor kell a kernel fordítás, amihez két dolog kell előzetesen: a legfrissebb kernel és az attól eltérő speciális saját anyag, amit be akarunk fordítani. Ekkor az előzetes munkához hozzá kell illeszteni ezt a két lépést. A fordítható kernel rajta van minden teljes disztribúciós adathordozó, de le is tölthető a hálóról (számolni kell azzal, hogy nagy- kb. 10-12 MB). A parancsok disztribúciónként kicsit eltérnek, de a feladat lépései azonosak. A telepítéskor számoljunk azzal, hogy majd fordítani is fogunk, és ezért a fordítás segédprogramjait is telepítsük fel (make, binutils, gcc, libncurses5-dev,bunzip2, tar, find, xargs, stb). Gyűjtsük be a befordítandó rutinokat, hogy kéznél legyenek. Egy új driver (eszköz) telepítéséhez nem mindig kell kernelt fordítani. Többnyire elég egy modult fordítani, amit aztán be lehet tölteni. A fordításhoz azonban kell a kernel forrásból néhány fájl (kernel headers). Telepítés Két alapfajtája van. A grafikus telepítők (pl. Suse) esetén az elsődleges telepítés könnyűnek tűnik. Egy problémás helyzet megoldása (pl. utólagos kernelfordítás) nehezebbnek. Talán csak azért, mert a grafikus felülethez viszonyítunk. A SuSE .rpm csomagokat használ A Debian karakteres telepítése során az apt-get program fogja a .deb csomagokat telepíteni. A keresés parancsformája a „apt-cache search ”, a telepítésé „apt-get install ” . Mivel itt az utólagos kernelfordítás ugyan olyan parancskiadási szinten történik, mint az elsődleges telepítés, emiatt a debianosok nem szoktak erre nehézségként panaszkodni. Gyakran megtalálható a telepítés leírása a doc/install/manual/hu/index.html vagy a doc/install/manual/en/index.html címen -a két cím itt a nyelvi könyvtárban tér el. Hu – magyar, en – angol. . A telepítés egy adott kernelállapotú rendszert helyez üzembe. Ha tehát ezt meg akarjuk 56
változtatni (ki kell egészítenünk valamivel), akkor kell egy működő rendszer amiben lefordítjuk a kernelt, majd az felújított állapotban újratelepítjük.
K
A linux kernel forrásnak két változata van: ``stabil'' és ``fejlesztői''. A stabil verziók az 1.0.x -től kezdődtek, és páros számot viselnek. Tehát az 1.2.x, a 2.0.x és a 2.2.x is stabil. Ezeket tartják a legstabilabb, legkevésbé hibás kernelnek a kibocsátás idején. A fejlesztői kernelek (2.1.x, 2.3.x, stb.) tesztelésre valók, és olyanoknak szánják, akik hajlandóak új és esetleg sok hibával teli kerneleket kipróbálni.
A telepítőrendszer indítható hordozójának bootolható egységhez illeszkedőnek kell lennie. Ez lehet hajlékonylemez (floppy), merevlemez (pl. cserélhető merevlemez), CD, DVD, flash memória, pendrive) Biosz szinten kell engedélyezni, ha a rendszer (alaplap, CPU) képes kezelni. Kernelfordítás menete 0. előtte (lehet még az első telepítésnél) telepítsük fel a kernelfordításhoz szükséges segédprogramokat. Természetesen ismerni kell a gép fájlrendszerének felépítését (mi hol van); , legyen egy biztonsági másolat a mount parancs normál működés melletti outputjáról (vagy az /etc/fstab tartalmáról, ha el tudod olvasni) – és akár az egész rendszerről. 1. töltsük le a legfrissebb Linux kernel forrást (www.kernel.org , ftp://ftp.hu.kernel.org ), vagy vegyük elő (CD, DVD) 1. bontsuk ki a /usr/src-ben (itt fogja keresni a fordítóprogram) 2. adjuk ki a „make menuconfig” parancsot 3. ' a részletes kernelbeállítás igény és helyzetfüggő, tehát ide nem tudom beírni' – (vesszük a telepítő adatfájljait és egy-egy sort beleírunk, módosítunk, kitörlünk). 4. a „make” paranccsal megtörténik a fordítás make mrproper make menuconfig (xconfig / gconfig / …) make bzImage 5. jöhet az új kernel és moduljainak a telepítése (a bzImage immár nem az arch/i386/boot könyvtárban keresendő hanem az arch/x86_86/boot ban) make modules 6. most következzen a bzImage, System.map -nak a /boot-ban másolása, a LiLO (grafikus betöltő) vagy a grub (karakteres betöltő) megfelelő beállítása (LiLO esetén futtatása) után adjuk ki a következő parancsot: make modules_install Ha a fordítás eredményére még szükségünk lehet máskor is, akkor a make helyett a make debpkg parancsot használjuk, és így egy telepítőtípusú deb csomag képződik.
57
K
Az összes felhasználóbarát telepítő úgy működik, hogy feltelepíti az alaprendszert, majd megkérdezi, hogy "hol vannak a csomagok". Ilyenkor választhatjuk a CD-t, egy mappát valahol a gépen, vagy egy ftp szervert a hálón, stb. Igazából csak a leleményességen (meg a körülményeken) múlik, hogy meg tudja-e oldani a kapott hordozókkal.
K
Az aktuális kernel forrásra mindig mutasson egy linux symlink az '/usr/src'-ben, különben néhány külső modul nem fordul le. A forrás 'arch/i386/boot' könyvtárában elkészült egy "bzImage" állomány, ezt másold át a '/boot' könyvtárba és állítsd be a bootloadert, hogy ezt használja alapértelmezett kernelként. Grub esetén a '/boot/grub/menu.lst' így nézzen ki: "kernel (hdx,y)/boot/bzImage-now root=/dev/hdAa ro" A "hdx" az a meghajtó legyen, amin a rendszer van ('/boot/grub/device.map') az "y" a root partíció, a "root=" szintén a rootfs legyen ('df /'). Ajánlott a grubot: 'grub-install /dev/hdA' módon telepíteni.
Foglaljuk össze:
• • •
• •
Előkészítés: A Linuxnak kell hely (partíció), a munkaterületének is kell hely (swap partíció) Az indíthatóság miatt a betöltési területre (boot) is figyelni kell Ha fordítást is tervezünk – valamikor – akkor annak a segédprogramjait is telepíteni kell, továbbá a fordítható kernelprogram és a befordítandó kiegészítés is szükséges Telepítés Jó esetben behelyezzük a gépbe telepítő lemezt (CD, DVD) és pár enter után van egy rendszerünk. Ha van problémás részegységünk (egyedi kártya, monitor, egér), akkor kernelfordítás majd újratelepítés (Hibaüzenet esetén visszaállítás és újabb fordítási kísérlet)
Gyakran azokat a problémákat meg lehet oldani kernelfordítással, amikre a zárt kódú világban azt mondják, hogy várja meg a következő patch kiadását vagy a következő program verziót.
58
Kérdések Milyen disztribúcióknál van szükség telepítésre? 1. Minden páratlan számú (nem stabil kernelű) csomagok esetében. 2. A telepítés csak a telepítendő disztribúcióknál (csomagoknál) fordul elő. 3. Csak a tömörített változatoknál, mert a kibontottak azok futnak maguktól. 4. A rögzítetten telepített disztribúcióknál nincsen szükség rá, a többinél igen. Mi a particionálás? 1. A Linux telepítőrendszerről a merevlemezre történő felmásolása. 2. A particionálás a merevlemezek partíciókra (részekre) szabdalásának folyamata. 3. A merevlemez boot területének újraszervezése. 4. A multiboot terület elérésének engedélyezése a Linux LiLO programjának számára. Melyek a telepítés alapfajtái? 1. A particionált és a röptelepített 2. A grafikus (pl. SuSe) és a parancsmódú (pl. Debian) 3. A fordításos és a sima 4. a 16 bites és a 32 bites A kernelfordítás 1. csak a disztribúció szervezőinek írásbeli engedélyével valósítható meg 2. minden felhasználó szabad lehetősége, de a sikeres kernelfordítást be kell jelenteni a www.kernelfor.org címen 3. minden felhasználó szabad lehetősége, és akkor van rá szükség, ha a kernelhez egyéni kiegészítést (befordítást) akar a felhasználó eszközölni 4. folyamatosan folyik a nemzeti nyelvekre, mert az eredeti mindig angolul van megírva
59
Válaszok Milyen disztribúcióknál van szükség telepítésre? 2. A telepítés csak a telepítendő disztribúcióknál (csomagoknál) fordul elő. Mi a particionálás? 2. A particionálás a merevlemezek partíciókra (részekre) szabdalásának folyamata. Melyek a telepítés alapfajtái? 2. A grafikus (pl. SuSe) és a parancsmódú (pl. Debian) A kernelfordítás 3. minden felhasználó szabad lehetősége, és akkor van rá szükség, ha a kernelhez egyéni kiegészítést (befordítást) akar a felhasználó eszközölni
60
A mindennapi használat Egy irodai felhasználó telepit magának Windows XP-t? Mert én meg nem láttam rá példát! Sőt, Microsoft Office-t sem tud (akar) telepíteni. De ha csak az otthoni felhasználást nézed, akkor is... Olyan suliba járok ahol informatikusnak tanul mindenki. Fele mégsem tud rendesen Windows sem telepíteni. Akkor hogy várható el, hogy egy Linuxot fel tudjon? Vagy hogy tudjon particionálni, hogy helyesen válaszoljon a kérdésekre, stb. Sly Ez igaz. Mégis egy cég, egy magán személy gyakran azért nem választ magának Linuxot, mert a Linux melletti rendszergazdai feladatok nehézségét hasonlítja össze a Win melletti lébecolással, és ahhoz képest azt mondja, hogy nehéz! Ivan A DOS alatti időkben a különböző cégeimnél különféle márkás szövegszerkesztőket használtam. Microsoft Word, Word Perfect. A páromat még sem tudtam rávenni arra, hogy bármelyiket használja – az ő igényeinek egyik sem felelt meg. Ő olyan szövegeket, leveleket akart írni, amiben előfordulhatott egyszerre magyar, angol és orosz szövegrészlet. Erre akkor csak a Chi Writer nevű egzotikus szoftver volt képes a környezetünkben. Aztán megjelent a Windows 3.0. Abban már lehetett betűfontokat szabadon definiálni, és nem volt elvi akadálya a váltásnak, bár a sebességkülönbség még sokáig visszatartotta. Ma már ő is Windowst XP használ. És nem akar átállni Linuxra! És ragaszkodik a Microsoft Word-höz! A múlt héten szembesült azzal a ténnyel, hogy már több hónapja nem a Word, hanem az Open Office a munkaeszköze. Mindig asztalról ikonnal indította vagy a könyvtárba a fájlnévre való kattintással. Picit más néhány menürészlet, de már elfogadta a folyamatos fejlesztés (upgrade) szükségességét, és nem gondolt arra, hogy ez nem egy újabb Microsoft Word. Most azon gondolkodom, hogy ha kicserélem a gépen az operációs rendszert alatta, akkor észre veszi-e? Annak idején az informatika alkalmazásánál azt tanítottuk – és alkalmaztuk – hogy a feladathoz kell megfelelő eszközt választani. Elvben. Gyakorlatilag itt volt a Cocom lista – azaz politikai okokból nem lehetett csak egy szűk hardver és programsávból választani. Különböző történetek vannak ezzel kapcsolatban, számomra az egyik legszomorúbb az, hogy miért kerülhetett a Commodore 64 játékgép munkaeszközként a szocialista irodákba! Mert ez volt elérhető számunkra ebben a kategóriában! Azután a 70-es évek elejétől egy másfajta választási kényszer befolyásolta az informatikai piacot, az IBM-Microsoft szövetség. A technikai részletektől eltekintve egyszerű meglátni, hogy mit tettek: monopolizálással létrehoztak egy olyan piaci vásárlótömeget amelyiknek már saját tehetetlensége volt. Ebben a jegyzetben találkoznak a Linuxos disztribúciók fogalmával. Az emberi hozzáállás és a szakmai tisztesség mindegyik disztribúció csapatában jelen van – tehát egymás melletti előfordulásukkal akadályozzák a felhasználót a felhasználásban. Ha mondjuk a Suse ráerőszakolná a piacra önmagát, és emiatt három év alatt kezdene elhalni a többi disztribúció, akkor egy SuSe-Windows verseny esetében könnyebb dolga lenne. Ez persze sok minden miatt nem történhet így meg, de logikai modellnek jó. Van felhasználói igény, és néha még a monolit vállalatokra is rá tudja erőltetni az akaratát. A Microsoft már többször akarta 61
megszüntetni a támogatást a Windows 9x-es rendszereihez, de a felhasználók nagy része csak nem akar átállni a drágább vasat, komolyabb odafigyelést igénylő Windows NT-re, 2000-re, XP-re, Vista-ra. Hasonló eset az, amikor a Microsoft bejelentette 2004-ben, hogy a következő szövegszerkesztője már képes lesz szövegexportálásra az ADOBE .pdf formában. Érdekes, hogy ezt több ingyenes alkalmazás már régen tudja (Open.Office, AmiPro, Star.Office, stb.)! Pár évvel ezelőtt még három szóra egyszerűsödött le a vita: Microsoft vagy Linux? Ma már túlhaladottnak tűnik ez a kérdés informatikailag, ahogy a szakemberek mondják: "az operációs rendszerek harca véget ért. Az operációs rendszerek vesztettek". Ma már nem elvi kérdés, hogy milyen operációs rendszeren dolgozzunk. A döntést sokkal inkább két szempont szerint hozzák meg az IT-szakemberek. Az első kérdés a rendszer költsége, amibe beleszámítandó a rendszer beszerzése, üzemeltetése, karbantartása és felhasználótámogatása, mondjuk az első hároméves periódusra, a második pedig ennek kapcsán az emberi tényező: hogyan készítsük fel munkatársainkat a rendszer használatára, hogyan képezzük ki őket a mindennapi használatra. Egy hazai kutatás szerint pedig a hazai internetszolgáltatók a .hu végű internetes domainnevek több, mint 90%-át Linux alapú számítógépeken kezelik. 2005 novemberétől a Microsoft új vezetéknélküli hálózatát Aruba megoldású Linux rendszer működteti. Az IT-szakemberek számára a kérdés már tisztán szakmai. Viszont van még két embercsoport, akinek a hozzáállása számottevő! A gazdaságpolitikai döntéshozók, és a közvetlen felhasználók. Ők nem szakmai (nem informatikai) érvek alapján döntenek. Amikor arról beszéltem az előbb, hogy a piacnak, a felhasználók tömegének van tehetetlensége, akkor a szó fizikai (newtoni) értelmezésére gondoltam. Kiváló példa erre, ahogyan kváziszabvánnyá vált a Microsoft Word dokumentumformája. Annak idején a WordPerfect volt a nagy – és elterjedtebb - vetélytárs. Felhasználó szinten közel azonos szolgáltatást nyújtottak, információbiztonsági szinten a WordPerfect volt a jobb (pl. a makrofájlt a dokumentumon kívül tárolta). Egy ügyes (és tisztességtelen) marketinghúzással a Microsoft átvette a piacot először Kanada és Észak-Amerika területén, majd a világ többi nagyobb elosztási disztribúciójánál is. Négy vagy öt év alatt mondta ki a bíróság a piaci tisztesség megsértését, de akkora helycsere már megtörtént. Utoljára 2004-ben történt erre hivatkozás, amikor a Microsoft elkezdte küldeni az ingyencsomagokat azoknak az állami cégeknek, amelyek a szoftverváltás mellett döntöttek. Egyre több helyen álltak át, és tervezik az átállást a zárt kódú rendszerekről a nyílt kódúakra, a Microsoft rendszerekről és programokról másokra. Mint az előszóban már írtam, a Microsoft jelenleg az irodai piac döntő hányadát birtokolja, de folyamatosan veszít teret mind a felhasználói programok (pl. Office) mind az operációs rendszerek (Linux) területén. Néhány helyen nyilatkoztak a hivatalok vezetői, hogy miért küld nekik a Microsoft csomagokat. Egyrészt visszautasítják a befolyásolási kísérletet. Másrészt arról vitáznak, hogy etikus-e az ilyen akció. Mindenképpen téma az ügy. Az elterjedt Microsoft Word miatt a hivatalok elkezdték annak formátumában kérni az elektronikus beadványokat. A piac többi jelenlévője kénytelen volt beépíteni a saját termékébe a szabványt, hogy tudjanak fogadni ilyen formátumú dokumentumokat, és képesek legyenek készíteni (exportálni) ilyen formátumúakat. A Microsoft bevételének nagy része nem a szoftverek eladásából, hanem a jogdíjak beszedéséből jön össze! Hasonló nyilatkozatok és döntések születtek Németországban (Hannoverben, Münchenben), Norvégia (Bergen), Portugáliában, Franciaországban (Párizs), Ausztriában (Bécs), Dél-Korea, Japán és Kína , Tajvan, Massachusetts államban (USA). Hazánkban vannak már teljesen Linuxos Polgármesteri Hivatalok (Bérbaltavár, Gyõrszemere, 62
Nagycserkesz), és hasonlóra tervezett területek (pl. Székesfehérvár). Egyre több munkahely áll át a drága és zárt kódú Microsoft Office használatáról az ingyenes és nyílt OpenOffice, Magyar Office vagy Sun Office rendszerre. A hálózati szervereknél az elmúlt öt évben már 30 %-al nőtt a Linux aránya a korábbihoz képest. Ez az irodai rendszereknél nem ilyen számottevő, de már ott is egyre nagyobb számban van jelen.
É
Miután a Microsoft rákényszerítette a piacra a Windowst (valamint pl. a Word-t), és szakmailag már nem tudja átlépni annak hibáit és korlátjait, egy újabb operációs rendszert kezdett fejleszteni (Singularity kódnéven), ami ugyan úgy a nulláról induló fejlesztés, mint a Linux vagy a Windows NT, de nem akarja annak kompatibilitási terheit magára venni. A Linux egy Unix klón, annak előnyeivel és hátrányaival. A Windows NT pedig a korábbi DOS és Windows alatt futó alkalmazások futtatásának terhét volt kénytelen hordozni.
De a döntés több szinten születik! Van-e Magyarországon államilag támogatott operációs rendszer? Hát hogyne! Több is! Kap valamennyi állami támogatást néhány nyílt kódú szoftverek ügye mellett dolgozó csapat (pl. UHU Linux, FSF) – pár milliót. Az oktatásnak pedig megvásárolja az állam a Microsofttól a rendszereket és alkalmazásokat pár milliárdért. Mindkét oldalra ad (mint a fülemüle perben), bár nem teljesen egyformán. Van-e kötelező rendszerelőírás? Egy gazdasági konglomerátum (iskola, gyár, polgármesteri hivatal, könyvelőcég) kifelé első sorban működőképességet kell hogy mutasson – eszközfüggetlenül. A „kifelé” szó nagyon lényeges! Egy multinacionális vállalat magyarországi leányvállalata „belső” tagja a cégnek, tehát az informatikai kapcsolata lehet szükebben beszabályozott: előírhatja a tulajdonos, hogy az „A” cég „B” gépein a „C” szoftverekkel kell dolgozni, vagy csak azt, hogy „D” összegből oldják meg, hogy együtt tudjanak dolgozni a vállalat többi részlegével a világ többi pontján. A bolognai folyamat miatt a magyar felsőoktatási intézmények Európa összes felsőoktatási intézményével információcserére vannak „kötelezve”. Meg az állami vezetéssel (pl. minisztérium). A felsőoktatási intézmények pénzügyileg nem önállóak – bár sok mindent megtesznek annak érdekében, hogy azzá váljanak. A beszerzések többnyire tehát felülről kontroláltak. Az Uniós csatlakozás miatt a magyarországi vállalkozások mindegyike közvetlen informatikai partneri viszonyba kerülhet az Únió bármelyik vállalkozásával. Itt jön képbe az eszközfüggetlen működőképesség. A pályázatok kiírásai általában .pdf formában érhetők el. Maga az elérés többnyire interneten valósítható meg. A beadott jelentkezések megadott formában kell hogy elkészüljenek (szövegek, táblázatok, adatbázisok). Megoldható-e a szabad operációs rendszerválasztás a jelenlegi gazdaságpolitikai feltételrendszerek között? Egy polgármester / vállalati gazdasági igazgató tudja-e, hogy informatikailag mit lehet megoldani és mit nem, van-e (kell-e) neki informatikai segítsége, és a kérdést informatikailag teszi -e fel? A magyar gazdasági életben a kisvállalkozások egyre nagyobb része áll át az ingyenes (szabadforrású) megoldásokra. Ennek oka nem elsősorban a bekerülési költség. Van dobozos Linux ami árban közelíti a dobozos Windowst – mindkettő tizenezer Ft. De! A komolyabb érvek közé tartoznak a Windows szerzői jogi szűkítései, a biztonsági kötöttségei vagy a Windows rendszerekhez kapcsolódó jogi terhek (pl. BSA). Vannak érvek az átállás ellen is, vannak példák mindkét irányú váltásra. Ha a harmadik csoport (a közvetlen felhasználók) nem szólhatnak bele aktívan az informatikai munkakörülményekbe, akkor a döntés egyértelműen a a gazdaságpolitikai döntéshozók vállán nyugszik. A munkaköri kiválasztás feltételébe belekerül, hogy „A” ismerethalmazzal rendelkező munkaerőt keresünk. Nyelvtudás, operációs rendszer és alkalmazói program elvárt szintű ismerete, gépkocsivezetés, kávé- és teafőzés, karaoke gyakorlat. 63
Akkor hol jöhetnek képbe a közvetlen felhasználók? Egyre több helyen van átfedés a a közvetlen felhasználók és a gazdaságpolitikai döntéshozók között. É
Nem csak arról van szó, hogy a kisvállalatnál az igazgató egyben az adatrögzítő, hanem arról, hogy a nagyvállalatnál a vállalatvezetés sem tudja kikerülni az informatikai eszköztár használatát. A Microsoft 2005-be a vállalati belső sugárzott adathálóját Linuxos rendszerre telepítette. A biztonság és a működőképesség fontosabb mint a lojalitás (vásárlói céghűség). A mai telefonok és hordozható kisszámítógépek (palmtopok, laptopok) sugárzott átvitellel kommunikálnak egymással és a vállalati adatrendszerrel. Különböző számítástechnikai újságok kíváncsiságból lemértek pár várost a sugárzott adathálók beállításai szempontjából. London, Bécs és Budapest ugyan olyan nyitott rendszerekkel van tele – ez azt jelenti, hogy amíg a rendszergazda alaposan felkészül, és az asztali gépeket minden külső támadástól megvédi, addig a főnök csak egyszer megy be az irodába a rosszul konfigurált laptopjával (Wifi, Bluetooth vagy bármi), és már a konkurenciához kerülhet a szigorúan titkos dokumentáció. Kicsi, sárga és nagyon veszélyes, mi az? -Naposcsibe root-passworddel...
A teljesítménymutatók képviselik a közvetlen felhasználókat. A jelenlegi informatikai hálón például komoly akadály a vírus, spam , warm és hálózati betörés. Ezek biztonsági problémák. Előfordulásuk (különösen gyakoriságuk) egyértelműen a közvetlen felhasználói viselkedési normákra vezethetők vissza. Ilyen például a levélmellékletek felelőtlen kezelése, a jogosultságokkal való laza bánásmód, a hálózati biztonsági elemek mellőzése (pl. adware, spy és vírusadatbázisok fríssítetlensége). Ezek szempontjából teljesen mellékles, hogy milyen fajta operációs rendszer van a billentyű mögött! A közvetlen felhasználó szempontjából különösen két gondolati elemet szoktunk figyelembe venni, ez a betaníthatóság és az alkalmazási rutin, a teljesítmény. Az első látszólag egyszerű. Egy új felhasználó mennyi idő alatt és milyen mélyen képes elsajátítani a napi munkához szükséges információkat? Erre az alábbi főbb megközelítéseket alkalmazza a piac - átlépéses technika Itt eleve olyan dolgozókat keres a cég, akik rendelkeznek a szükséges ismeretekkel. Tapasztalatból tudom, hogy azok az egyetemi hallgatók, akik rendelkeznek már informatikai végzettséggel (ECDL, OKJ, szakérettségi), nem biztos hogy el tudják készíteni számítógépen a szakdolgozatukat. Az informatikailag egy 50-100 oldalas szövegdokumentum, amibe képeket és táblázatokat kell illeszteni, tartalomjegyzéket, irodalomjegyzéket kell hozzáilleszteni. Már a margó problémáján elvéreznek néhányan! Álláshirdetésben szereplő szöveg: titkárnő szövegszerkesztési gyakorlattal. Jó esetben van gyakorlata, de nem gyors- és gépíró. Rosszabb esetben van végzettsége, de másik gép és alkalmazástípuson szerezte. Átképzési idő? Néha kevés, néha több. - gyártó oldali modularitást alkalmazó technika Ez igen gyakori megoldás, bár nem szokták ilyen durván megfogalmazni. A reklám szerint az alkalmazás előképzettség nélkül használható. Mi (mennyi) a feltételezett előképzettség? A mikrosütőbe helyezett macska kiváló példa. Kell-e tudni egy jövendő mikrohullámú-sütő tulajdonosának a macska élettani és a sütő sugárzásbiológiai 64
hatásmechanizmusáról annyit, hogy ne tegye bele száradni? Kell-e tudni a Windows tulajdonosának a rendszeréről annyit, hogy ha kap egy levelet, miszerint a hálózaton terjedő vírusveszély miatt törölje a valami.dll fájlt, akkor jót tesz vagy nem? Még azt sem szabad tudnia, hogy mit csinál az a fájl! A kódok zártak, a felhasználói leírás minimális és felületes információkat ad, az ilyen hoaxok (átveréses levelek) kiváló célpontja az alulművelt felhasználó. - belső oktatás a cég egy olyan információs határponthoz ér, hogy nem képes a régi módszerekkel élni. Bevezetik az SAP rendszert, átállnak az „A” -ról a ”B”-re és nincs idő egyéni megoldásokra. Embercsoportokat „elvezényelnek” a termeléstől, és „beiskolázzák” őket. A vállalati belső oktatás sok esetben célravezetőbb mint egy külső. Informatikailag pl. mind az ECDL, mind az OKJ olyan általános és komplex ismerethalmazt céloz meg, ami korszerű, komplex, de egy adott cég adott időszaki munkája számára gyakran szükségtelen elemeket is tartalmaz. Alizka, a titkárnő pl. a hálózati és a multimédiás ismereteket nem kapja, viszont a szöveg és táblázatkezelést mélyebben veszi át. - távoktatás / paralell képzés a cég köszöni megvan, de a személy szeretne (belső vagy külső kényszerből) továbblépni. Amíg a napi termelés folytatódik egy jól begyakorolt „A” körülményrendszer között, addig ő a munka mellett, vele párhuzamosan (paralell) elsajátítja a másik, a „B” ismerethalmazt. Ha a cég majd átáll, akkor használni fogja, ha ő akar váltani, akkor ezzel is többet tud kínálni a munkaerőpiacon. Hasonlítsuk össze ezeknek a vállalat számára megjelenő időigényét, és észrevesszük a csapdahelyzetet! Időigény nélkülinek tűnik a vállalat számára az első két technika (átlépéses, gyártó oldali modularitást alkalmazó), korrekten és ijesztően nagynak mérhető a belső oktatás, és elhanyagolhatóan kicsinek a távoktatás / paralell képzés. Ebből következik, hogy többnyire csak kényszerhelyzetben alkalmazzák a belső oktatást, folyamatosan engedélyezik a távoktatás jelenlétét (gyakran észre sem veszik), és domináns az első két látszólag egyenértékű módszer jelenléte. De valóban egyenértékű az első két módszer? Az átlépéses esetében lehetnek egyedi problémák, de egy megfelelő belépési szűrő (pl. alkalmazási teszt) után valóban működőképes kollégák kerülnek a helyükre. A gyártói oldal viszont – szándékosan – zsákbamacska. A piaci terméknek van egy tulajdonsághalmaza, a vásárlóknak van egy igényhalmaza. Ez a kettő jó esetben sok közös tulajdonsággal rendelkezik. Idővel viszont mindkettő változik. A vásárlók igényeire hatnak a konkurencia ajánlatai (legyen ez is olyan), a technikai lehetőségek bővülése, a divat és még sok minden. A termékváltásnak (változtatásnak) viszont csak az egyik eleme a vásárlói visszajelzés, nem is mindig a legjelentősebb. A Windows XP esetén volt szó róla, hogy annak van parancsmódja. Ott egyrészt lényeges feladatokat lehet elvégezni, másrészt vannak hiányosságai is (pl. nincs symlink definiálási lehetőség), Viszont lehet találkozni olyan marketinganyagokkal, ami azt sugallja hogy a Linux lényegében egy bonyolult parancsmódú és a Windows egy egyszerűen kezelhető grafikus módú rendszer. Összehasonlítása ilyen módon szakemberek számára komolytalan, de többiek számára még mérvadónak is tűnhet. A zártkódú szoftvereknél soha nem lehet tudni, hogy valójában mi van a marketing ajánlat és 65
a szoftver valódi képessége között.
K
A jogi védelem már odáig ment, hogy-egy szoftverhiba nyilvánosságra hozatala büntetendő Amerikában – ugyanis nem lenne szabad bele sem nézni a kódba. Az ADOBE .pdf hiba nyilvánosságra hozatala miatt letartóztatták az azt publikáló matematikust (Dimitrij Szljarov). A Microsoft Reader hibáját már névtelenül publikálták a következő hónapban - és a hibát még máig nem javították ki. Az Oracle jelszóvédelmi hibáját 2005 őszén publikálták egy Los Angeles-i konferencián. Még nem tudni fellépnek-e ellenük a az amerikai digitális szerzői jogi törvény (DMCA) nevében .
A felhasználók közvetlen kapcsolata a felhasználói programokkal valósul meg. Ezek a mai informatikai körülmények között olyanok, hogy mind kezelési, mind kapcsolati (beolvasás, exportálás) szinten kompatibilisek egymással. A biztonsági, technikai mutatókkal a közvetlen felhasználó nincsen tisztába – az rendszergazdai téma. A gyártó oldali modularitást alkalmazó technika miatt viszont sok felhasználó – akaratlanul, és megfelelő előképzettség nélkül – átcsúszik egy másik kategóriába. Amikor egy informatikai előképzettség nélküli pedagógus egy jogosultságkezelő rendszert kap a kezébe a Sulinet Expressz akcióban, akkor lényegtelen az, hogy Windows XP vagy UHU Linux van a gépen: vagy nem tudja használni, vagy rosszul fogja használni, vagy elmegy előbb egy tanfolyamra. Az IT-szakemberek, a gazdaságpolitikai döntéshozók, és a közvetlen felhasználók döntése egyrészt nem egyenértékű, másrészt nem objektív, harmadrészt azokon az információkon alapul, amiket megkapnak. Sok felmérésben a veszélyforrások vizsgálatánál a vírusokat, férgeket és géphibákat magasan megelőzi előfordulási gyakoriságban a felhasználói hiba. A mindennapi használatban tehát az alkalmazástechnika oldaláról nincsen egyértelmű választási irány egyik operációs rendszer irányában sem. A megfelelő szintű alkalmazók képesek a megfelelő szintű alkalmazásokat megfelelő szinten kezelni. Közhelyszerű, de igaz. Mindhárom elem megfelelőségéről (alkalmazók, alkalmazások, szintek) hosszasan lehetne értekezni. Minden vita a sztenderdizálásról, a felmérések statisztikai alapjáról csak zsákutcába, üres szócséplésbe vinne minket. Sok esetben kényszerpályán vagyunk, de ahol lehet választani, ott meg kell ragadni a lehetőséget.
É
Egy ilyen informatikai utat szeretnék itt megemlíteni; hogy ez zsákutca, sugárút vagy kanyargós ösvény - ki tudja? Az informatika kezdetén a szövegszerkesztés karakteres (ASCII) jellegű volt: a szöveget tároltuk, de grafikai elem nem volt (betűtípus, forma, nagyság, kép, szín stb.). Ez minden angol nyelvű olvasónak és írónak jó volt, és mivel minden informatikus tudott angolul (kevesen voltak) emiatt a rendszer megfelelőnek tűnt. Azután kezdett növekedni a felhasználók igénye: először csak pár latin betűs bővítés kellett (franciák, csehek, portugálok, magyarok), amiket megoldottak cserélhető kódlapokkal. Azután grafikus elemek is előkerültek: egyrészt a régebbi betűk formai tulajdonságaihoz, másrészt olyan nyelvekhez, amik nem voltak leírhatók az eddigi módon (héber, arab, kínai, japán). Míg a kódlapok még csak apróbb nemzeti vitákat robbantottak ki (a Windows 3.1 már tartalmazta a négy fajta magyar karakterkészlet közötti konvertálás lehetőségét!), addig a grafika már komolyabb piacfelosztási kérdést okozott. A szövegszerkesztők egymás alkalmazási, tárolási formájához, dokumentumához hogyan nyúljanak hozzá? Jogilag volt amit levédtek (Adobe pdf formátum), volt amit nem (txt, tex formátum) – és a piaci erőviszonyok hatására kialakultak kváziszabványok 66
(pl. a Microsoft Word .doc formátuma). Ekkor viszont már zavaró volt, hogy a különböző megjelenítési alkalmazások eltérő formákat adtak – a különböző verziójú MS Word sem ugyanolyan dokumentumképet mutatott. Kellett egy védetten formaörző típus (ennek kiáltották ki az ADOBE pf-t, és ezt cáfolták meg Szljarovék), és kellett egy tetszőleges rendszerre átvihető típus (erre találták ki a böngészőkkel megjeleníthető .htm formátumot). Az elmúlt tíz évben már minden elképzelhető operációs rendszerre készült böngésző. Emiatt egyrészt az ilyen formátumú dokumentum elolvasható tetszőleges operációs rendszeren, másrészt a mai szövegszerkesztők majdmindegyike képes ilyen formátumba is menteni a dokumentumot. Az interneten elkezdtek szaporodni az ilyen dokumentumok – a weblapok. A különböző (ingyenes és fizetős) weblapolvasók (browserek) fejlesztői mindig egy kicsivel többet akartak adni, mint a konkurencia, ezért aztán kezdtek eltérni az egyformára célzott lapok. Van persze egy szabvány (www.w3.org) de … Aztán kitalálták a crossbrowser weblapok fogalmát. Ezek elvi lehetőségek: azok, amik minden böngészővel egyformán megtekinthetők (lebutítottak). De akkor nem használjuk ki az adott böngésző csúcsszolgáltatásait. Magunknak teszünk keresztbe. De azért ez már egy olyan lehetőség, ami a dokumentumok nagy részének rendszerfüggetlen használatát lehetővé teszi! A Microsoft az új irodai csomagjának az alapformátumaként már nem a .doc, hanem a közös .html formát jelölte meg. Szép! Erre most bejelentette egy amerikai cég, hogy az XHTML formátum az ő szerzői jogi tulajdona, és majd pénzt kér minden olyan formátumú dokumentumért. Ez hosszú ügy lesz, csak arra fel hoztam fel, hogy a dokumentumírás és olvasás egyszerűnek tűnő igénye milyen hullámokat vet fel. A feladatcentrikus alkalmazásválasztás figyelembe kell hogy vegye a beszerzés, rendszerbeállítás, felhasználás és a más alkalmazásokkal való kapcsolattartás tulajdonságait. A mákos tészta jó étel, de több keleti országban a mák a kábítószerrel való kapcsolata miatt tiltott. A zsíros kenyér is jó étel, de nem tesz jót a koleszterinnek, és tiltja a kóser konyha. A Microsoft Word helyesírásellenőrzője egy jó dolog, bár gyakran hibázik, és egyszer vissza is kellett vonni - Dél-Amerikába a spanyol nyelvű változatot egy nyelvi értelmezési eltérés miatt. A Windows XP SP2 elhalt alattam, a Debiant nem tudtam tegnap feltelepíteni, a Suse csont nélkül felment. Hány telepítési esemény jut az én munkámban egy oldalnyi gépeléssel szemben? Döntő az én mukakörülményemben a telepítés milyensége? Ha nekem nem megy, kiadhatom a feladatot másnak? A párom tíz évig nem tudott hajlékonylemezre menteni fájlt, bár a szövegszerkesztőt jól használta. Mindig az aktuális könyvtárba mentett – és kéthavonta egyszer szólt, hogy most kell egy flopps mentés. Pár gondolat a mindennapi rendszerhasználathoz • • • •
A mindennapi használatban – felhasználói szinten – nem lehet egyik operációs rendszert sem privilegizálni. A megfelelő szintű alkalmazók képesek a megfelelő szintű alkalmazásokat megfelelő szinten kezelni. Egy rendszer mindegyik eleme hatással lehet a másikra, akadályozhatja vagy segítheti egyaránt. A rendszer egymáshoz közömbös elemeinek kapcsolata belső vagy külső hatásra 67
• •
megváltozhat, ezért hasznos időnként a rendszert a beszerzés előtti mélységben átvilágítani. (alkalmazó rendszergazdai feladatkörbe kerül OS váltáskor) érintőleges tulajdonságok (pl. jogi biztonság) lehetnek döntőek egy választási szituációban a piaci előfordulás aránya „történelmi tényre” mutat, nem jövőbeli előrejelzés
68
Kérdések Milyen embercsoportokat érdemes figyelembe venni az informatikai rendszerek piaci előfordulásának vizsgálatakor? 1. Az egyetemi végzettségűeket és az informatikában dolgozókat. 2. Az IT-szakembereket, a gazdaságpolitikai döntéshozókat, és a közvetlen felhasználókat. 3. A fizetőképes keresettel rendelkező komolyabb végzettségű lakosságot. 4. Mindenkit, aki számítógépet használ, és a géphasználat szerinti csoportoklat külön kell értékelni. Hány országban publikáltak nyilatkozatokat és döntéseket a nyílt kódú szoftverek mellette a zárt kódúakkal szemben? 1. 2. 3. 4.
Eddig több mint száz országban. Eddig több mint tíz országban. 2005 szeptemberéig nyolcvan kettő országban. Az Európai Unión belül 18 országban, a távolkeleten Kínában és Japánban
Van-e Magyarországon államilag támogatott operációs rendszer? 1. Igen, a Microsoft Windows (jelenleg az XP) 2. Igen az UHU Linux, mert az magyar fejlesztésű disztribúció 3. Igen. Adtak pénzügyi támogatást Linuxos és Microsoftos rendszer vásárlására is, igaz nem egyforma nagyságban. 4. Nincsen. Államilag nem támogat semmifajta operációs rendszert a kormány. Egy hazai kutatás szerint a hazai internetszolgáltatók a .hu végű internetes domainnevek 1. 2. 3. 4.
mindegyike közvetett úton, domainnévkereskedőkön keresztül talált gazdára több, mint 90%-át Linux alapú számítógépeken kezelik. majdnem 30%-át Linux alapú számítógépeken kezelik. vírusvédelmével jobban meg vannak elégedve, mint a .com végűekével
Mik képviselik a közvetlen felhasználókat a vállalat informatikai döntésfelületén? 1. A közvetlen felhasználókat az informatikai szakszervezetek képviselik. 2. A közvetlen felhasználókat a teljesítménymutatók képviselik. 3. A közvetlen felhasználókat a közvetlen vezetők képviselik. 4. A közvetlen felhasználók képesek önmagukat képviselni megfelelő elektronikus kapcsolattartási rendszereken keresztül (pl. e-mail, chat)
69
Mit vesz figyelembe a feladatcentrikus alkalmazásválasztás? 1. A beszerzés, a rendszerbeállítás, a felhasználás és a más alkalmazásokkal való kapcsolattartás tulajdonságait. 2. Az adott feladat határidejét és költségkorlátjait 3. A piaci körülményeknek a feladatra gyakorolt hatását 4. Az alkalmazásnak a feladat súlypontjára (centrumára) gyakorolt hatását Milyen főbb megközelítéseket alkalmaz a piac az új felhasználónak a napi munkához szükséges információk elsajátításához szükséges időigénnyel kapcsolatban? 1. átlépéses, gyártó oldali modularitást alkalmazó, belső oktatás, távoktatás / paralell képzés 2. belső és kihelyezett (oursorcing) átképzés 3. vállalati (egyedi), és tipizált (pl. OKJ, ECDL) 4. teljesítménybérezés, időalapú bérezés, feladatalapú bérezés Egy informatikai termék (szoftver, hardver) piaci előfordulás aránya 1. 2. 3. 4.
„történelmi tényre” mutat, nem jövőbeli előrejelzés meghatározza a közeljövőbeli elterjedtséget is, ezért alkalmazkodni kell hozzá helyi információ, nem figyelembe vehető beszerzési döntéseknél lényeges információ, hiszen mindenki a piaci tények ismeretében tervez
70
Válaszok
Milyen embercsoportokat érdemes figyelembe venni az informatikai rendszerek piaci előfordulásának vizsgálatakor? 2. Az IT-szakembereket, a gazdaságpolitikai döntéshozókat, és a közvetlen felhasználókat. Hány országban publikáltak nyilatkozatokat és döntéseket a nyílt kódú szoftverek mellette a zárt kódúakkal szemben? 2. Eddig több mint tíz országban. Van-e Magyarországon államilag támogatott operációs rendszer? 3. Igen. Adtak pénzügyi támogatást Linuxos és Microsoftos rendszer vásárlására is, igaz nem egyforma nagyságban.
Egy hazai kutatás szerint a hazai internetszolgáltatók a .hu végű internetes domainnevek 2. több, mint 90%-át Linux alapú számítógépeken kezelik. Mik képviselik a közvetlen felhasználókat a vállalat informatikai döntésfelületén? 2. A közvetlen felhasználókat a teljesítménymutatók képviselik. Mit vesz figyelembe a feladatcentrikus alkalmazásválasztás? 1. A beszerzés, a rendszerbeállítás, a felhasználás és a más alkalmazásokkal való kapcsolattartás tulajdonságait. Milyen főbb megközelítéseket alkalmaz a piac az új felhasználónak a napi munkához szükséges információk elsajátításához szükséges időigénnyel kapcsolatban? 1. átlépéses, gyártó oldali modularitást alkalmazó, belső oktatás, távoktatás / paralell képzés Egy informatikai termék (szoftver, hardver) piaci előfordulás aránya 1. „történelmi tényre” mutat, nem jövőbeli előrejelzés
71
Elveszett haszon – elveszett szabadság Licenc Ezt a terméket a GNU Lesser General Public License Version 2.1 feltételei szerint tették elérhetővé. Az LGPL licenc egy példánya megtalálható a http://www.openoffice.org/license.html címen. A termék szabad szoftver. Ez azt jelenti, hogy tetszőleges célra, tetszőleges helyen, tetszőleges számú számítógépen licencdíjmentesen, azaz INGYENESEN használható, és az LGPL licenc előírásai szerint szabadon terjeszthető, módosítható és a módosítás is terjeszthető. Harmadik féltől származó kódok: A program egyes részeire vonatkozó további szerzői jogi megjegyzések és licencfeltételek találhatók a THIRDPARTYLICENSEREADME.html fájlban. Minden itt megemlített védjegy és bejegyzett védjegy a megfelelő jogtulajdonos tulajdona. Copyright 2002,2005 Sun Microsystems, Inc. A termék az OpenOffice.org-közösség hozzájárulásait felhasználva készült. A Sun Microsystems Inc. e közösség alapító tagja. Az OpenOffice.org köszöni minden közösségi tag hozzájárulását, különösen a http://www.openoffice.org/welcome/credits.html oldalon szereplőkét. A Yankee Group 2005-ös felmérése szerint az észak-amerikai vállalatok többsége úgy vélekedik, hogy a fenntartási költségek terén nincs jelentős különbség a rivális operációs rendszerek között. Laura DiDio, a csoport elemzője elmondta, hogy a két platform közötti legnagyobb különbség az alkalmazások fejlesztéséhez, illetve a hálózatba kötött szerverek védelmének biztosításához szükséges időnél figyelhető meg. "Tanulmányunk alapján könnyen belátható, hogy a költségek nem állnak összefüggésben az egyes operációs rendszerek funkcionalitásával" - jelentette ki DiDio. A független felmérésben részt vett vállalatok 88 százaléka szerint a minőség, teljesítmény és megbízhatóság terén a Windows egyenlő szinten van a nyílt forráskódú operációs rendszerekkel. Laura DiDio elmondása szerint a felmérés során az is kiderült, hogy a vállalatok többsége általában nem cseréli le a teljes szerverparkot, hanem a két platform egyfajta egyvelegével igyekszik kibővíteni funkcionalitását. Ez a megoldás nem feltétlenül a legjobb, de eddig nem okozott nagy problémákat. A vállalatok növekvő bizalmát jelzi az operációs rendszerek biztonsági szintjét felmérő tanulmány: az egytől tízig terjedő skálán a Windows 7,6-os besorolást kapott, ami csaknem a duplája a tavalyi eredménynek, míg a Linux megőrizte tavalyi 8,3-as osztályzatát. A Yankee Group szerint a Microsoft iránti növekvő bizalom a vállalat erőfeszítéseinek és a havi rendszerességgel megjelenő javításoknak köszönhető. A Yankee Group vizsgálatával szemben, ami az üzleti, piaci szféra döntéshozóinak készült, a szaksajtó helyenként polarizálódik, és egyik vagy másik oldal mellett foglal állást. A Microsoft rendszerek nem biztonságosak, mert vírusok és férgek támadják meg őket – így az egyik oldal. A Linuxot csak azért nem támadják mert nincsen belőle elég - jön a válasz. Ezek statisztikai tények és jól megfoghatóak. De mit kezdjük azzal a kijelentéssel, hogy Linux azért biztonságos, mert szabad szoftver? Mi köze lehet az informatikai biztonságnak (a hibás 72
nem hibás programelemeknek) a szoftver jogi hovatartozásához? Annak, hogy ezt megértsük egy kis történelmi hátteret kell adni. A Linux hacker szoftver – mint annak idején írta Torvalds. Azaz tudásvágyó informatikusok készítették tudásvágyó informatikusok számára. Amikor a fejlesztése elkezdődött volt már számítógép, többfajta, és volt operációs rendszer, ugyancsak többfajta, de kis számosságú. Olyan volt, mint az autó hőskora. A vezető egyben tervező és szerelő is volt. Az informatikában, az ötvenes években, Neumann János egy szobányi elektroncsőhalmazt nevezett számítógépnek és az kevesebb adatot tudott tárolni, mint a mobiltelefonom. Akik számítógépek mellett dolgoztak, azok lett kis programokkal foglalkoztak. A programoknak és az operációs rendszereknek nem volt önálló piacuk – a számítógép tartozékának tekintették őket. Amikor piacképes lett a számítógép, a 70-es évek végére, akkor kezdődött el a vita a programok jogállásáról. Az irodalomban sem volt szerzői jog a piaci sokszorosíthatóság megjelenése előtt. Mátyás kódexmásolói nem tartottak a BSA vagy az ASVA látogatásától. A programozó társadalom két részre szakadt. Egy része a programokat az irodalmi szerzőséghez hasonló védelem alá akarta helyezni, a másik része a hardver ingyenes járulékként kezelte volna. A jog az első csapat keze alá játszott: megszületett a szerzői jog informatikai vetülete. Jól- nem jól de szabályokat alkottak. Richard M. Stallman összefogta 80-as évek első felében azokat a programozókat, akik a szabad szoftvert támogatták, és megalapította a ``Free Softvare Foundation''-t (FSF, Szabad Szoftver Alapítvány), valamint elindította a ``GNU project''-et. Az alapítvány a pénzügyi forma volt adományok fogadására, gépek működtetésére, programozók foglalkoztatására stb. A GNU projekt célja, hogy egy UNIX szerű de teljesen szabad, kötetlen jogállású programokból álló rendszert hozzon össze. A projekt kernelje a HURD nevet viseli, és még máig nem készült el. Nem azért, mert kernelt írni annyira nehéz volna, hanem mert olyant akarnak készíteni, ami semmi korábbi jogi védettséget élvező kódsort nem tartalmaz! Mindenkinek megengedett betű szerint másolni és terjeszteni ezt az engedélyezési dokumentumot, de megváltoztatni tilos. A legtöbb szoftver engedélyeit úgy tervezik, hogy elvegyék a terjesztési és módosítási szabadságodat. Ezzel ellentétben, a GNU Általános Publikus Engedély biztosítani szándékozik szabadságodat a szoftverek szabad megosztásában és változtatásában, hogy biztosítsuk a szoftver szabadságát minden felhasználója számára. Ez az Általános Publikus Engedély érvényes a ``Free Software Foundation'' (Szabad Szoftver Alapítvány) legtöbb programjára, és azokra, amelyeknek szerzője alkalmazni akarja. (Néhány más ``Free Softvare Foundation'' program a GNU Könyvtár Általános Publikus Engedély hatálya alá esik.) Alkalmazhatod a saját programodra is. Stallman kiáltványa (lásd szakirodalmi jegyzék) közérthetően meghatározza a projekt célját. A betűszó (GNU) utal a tervezett operációs rendszer típusára (UNIX) és arra is, hogy ez nem az (a Gnu Nem Unix). Támogatókat toboroz, akik pénzzel, idővel, felszereléssel segítenek. A munka nagy - és ma is folyik. Több magyarországi szervezet (FSN, Magyar BSD egyesület, Linux felhasználók magyarországi egyesülete) hasonló módon szerveződik és működik. Az új Linuxok megszületnek valamilyen nyelven (pl. angolul, németül) és le kellene fordítani őket magyarra is. Ingyen letölthető az angol leírás, valaki ingyen elkészíti a magyar fordítást, egy más valaki ingyen átnézi, ellenőrzi, és aztán már letölthető a magyar fordítás is. A GNU nem public domain (közkincs). Az ingyenes, de nem módosítható. Ezt viszont bárki módosíthatja (akár házilagos kernelfordítással, akár a felhasználói utasítás módosításával). 73
Természetesen a rendszeren belül egy ellenőrzésen keresztül megy a módosítás, de az szakmai, és nem jogosultsági. A terjesztésnek sincsen akadálya. Nincs olyan, hogy oktatási változat, csak magán személy számára használható engedély, stb. A programok között van teszt változat (vitaalap) és végleges változat (stabil) – de mindegyik másolható és módosítható.
K
Stallman kiáltványában az eseti vásárlással szemben az átalánydíjat tekinti jobb megoldásnak (levegővásárlási példa), de ő még nem találkozott a BSA / ASVA által támogatott adathordozóba beépített ártöbblettel, amit a bármikori ellenőrzés és büntethetőség lehetőségével fejeltek meg.
A Linux kernel (az első néhány verzió kivételével) a GPL hatálya alá esik. A Linux rendszerek alapprogramjai és a felhasználói programok jelentős hányada a GNU project keretében készült, vagy írója a GPL-t alkalmazza. Bizonyos szempontból a Linux kiegészíti a GNU projectet. A GNU egy teljes rendszer szeretne lenni, de a HURD, GNU rendszermag, még a 0.2-es verziónál tart: ez még messze nem stabil változat. A szerzői jog, amivel szemben létrehozta az alapítványt Stellman, az ő üzenete szerint egy ideiglenes érvényességű jogi fogalom: nem volt értelme a Guttenberg-féle sokszorosíthatóság előtt és nincsen értelme a digitális másolatok mindenki által elérhető korszakában. A Magyar Elektronikus Könyvtárból 2005-ben ki kellett venni József Attila verseit az örökösök utasítására, és ugyanott megmaradhatott a Sorstalanság, a szerző, Kertész Imre engedélyével. Az irodalmi művek esetében sem egyértelmű a másolástilalom (anyagi) haszna. Lesznek olyanok, akik letöltik a könyvet, ahelyett, hogy megvennék és lesznek olyanok, akik csak azért ismerték meg, mert letölthető és éppen ezért veszik meg. Ezek nem mérhető, csak feltételezhető mennyiségek. A szabad szoftver elv szerint a személy, aki a „szerzői jogot” a programokra erőlteti az árt a társadalomnak, mind anyagilag, mind pedig szellemileg; amit az egyénnek nem volna szabad megtennie tekintet nélkül arra, hogy a törvény megengedi ezt neki vagy nem. A GNU egy projekt a GPL licensz alatt. De mi az a GPL (General Public License)? A GNU GPL egy licenc, ami minél több jogot kíván biztosítani a szabad szoftverek terjesztéséhez és módosításához, hogy a szoftver ingyenes lehessen az összes felhasználója számára. Ez természetesen ellentétes a hagyományos jogfelfogással, hiszen a legtöbb program felhasználói jogosultságai azzal a szándékkal készültek, hogy minél kevesebb lehetőséget adjanak a terjesztéshez illetve a szoftver megváltoztatásához (minden program EULA ezt bizonyítja). Attól, hogy egy szoftver szabad, még lehet ára: de amikor kifizette a vevő, utána valódi tulajdonossá válik, és nem csak korlátozott jogú felhasználóvá, mint a zártkódú programok esetében. Emiatta GNU GPL licenc tartalmazza, hogy ha valaki egy programot tovább ad (elad) akkor minden jogot tovább kell adni (nincs pl. visszafejtési tilalom, korlátozott felhasználási idő). Az hogy egy program szabad (és esetleg ingyenes) az nagyon jó dolog, de nem biztos, hogy használható. Egy igen érdekes anyagot készített erről Eric S. Raymond „A katedrális és a bazár” címmel, amit eddig három változatban olvastam (elérhető a szakirodalomban megadott címen). Az első 1997 az utolsó 2000-es, és a későbbiek mindig némi kiegészítést tartalmaznak a témához. Idevágó témaként összehasonlítja a programfejlesztés két stílusát. Az egyiket nevezi katedrálisnak, a másikat bazárnak. Az egyik az ún. nyílt forráskódú („open source”), a másik pedig a zárt kódú („closed source”) fejlesztés. "Az egyik stílus – amelyet ma zárt kódú („closed source”) fejlesztésnek hívunk – hagyományos gyári modell, amikor is a vevő egy 74
lepecsételt bithalmot kap, amelyet nem tanulmányozhat, nem módosíthat vagy fejleszthet tovább. A zászlóvivő ebben a megközelítésben a Microsoft.” A legfontosabb szoftverek (az operációs rendszerek és az gazán nagy eszközök), szükségszerűen a katedrálisokhoz hasonlóan épülnek. Ezzel szemben a Linux-közösség a különféle tennivalók és megközelítések nagy, fecsegő bazárjára hasonlított (ezt leginkább azok a Linux-archívumok jelképezik, amelyek bárkitől elfogadják a beküldött dolgokat), amelyből egy koherens és stabil rendszer látszólag csak valami csoda folytán születhetne. De mégis megszületik. A dokumentum leír egy programozói kísérletet, ahol a szerző ( aki több programot fejlesztett már katedrális stílusban) a Linux működéséhez hasonló bazári projektet szervez – értékel. Egy ilyen projekt szükségszerűen csak szabadszofverekre épülhet – hiszen tagok anonimitása kizárja a szoftverjogi megkötések betartathatóságát. Valami ilyennek kellene lenni ebben az esetben a lista bejelentkező szövegében: Aki erről a levelezőlistáról megismert kódot vagy kódötletet bárhova be akarja építeni, annak először Mr. Gatestől kell írásbeli engedélyt kérni ([email protected]), majd a jogi osztállyal egyeztetni a későbbi anyagi feltételrendszer ügyében. Raymond folyamatosan elemzik Linus fejlesztői, vezetői, irányítói stílusát, próbája követni azt, mert végig azt szeretné tudni, hogy manóban lehet bazári technikával egy katedrális nagyságú épületet összehozni! Megállapítja az alapelveket: •
Linus a lehető leghatékonyabb módon kezelte társfejlesztőként a felhasználóit!
•
Linus fejlesztői stílusa – adj ki korán és gyakran, adj ki mindent, amit csak tudsz, a kuszaságig légy nyílt
Linus törvényének nevezi az „elegendő mennyiségű szem mellett minden hiba jelentéktelenné válik” . Eredeti megfogalmazása szerint elegendő ember mellett minden probléma „világos lesz valaki számára”. Linus módosítása (pontosítása) szerint viszont: „Valaki megtalálja a problémát és valaki más pedig megérti. Fel fogják jegyezni rólam, hogy azt mondtam: ráakadni a nagyobb kihívás”. A lényeg, hogy a folyamat mindkét része (a felfedezés és a javítás) gyorsan megtörténhet. „A programozás katedrálisépítő megközelítésében a hibák és fejlesztési problémák ravasz, alattomos, mély jelenségek. A kiválasztott kevesek hónapokig tartó alapos vizsgálatába kerül eljutni a megbízhatóságnak arra fokára, amikor úgy érzik, kigyomlálták őket. Ezért hosszúak a kiadási ciklusok, és ezért az elkerülhetetlen csalódottság, ha a régóta várt kiadás nem tökéletes. A bazárban viszont feltételezed, hogy a hibák általában felszíni jelenségek, vagy legalábbis elég gyorsan felszíni jelenséggé válnak az egyes kiadásokhoz kapcsolódó ezernyi lelkes társfejlesztő zsivaja mellett. Éppen ezért gyakran készítesz kiadásokat, hogy még több javítást kapj, és mindez azzal a remek mellékhatással jár, hogy sokkal kevesebbet veszítesz, ha alkalmasint valami tákolmány is kikerül az utcára.” Amikor az anyag végén már elfogadod a szabadszoftveres rendszer felsőbbrendűségét és frappáns megoldási lehetőségeit, akkor csavar egyet az irányon, és bemutat két esetet, ami ha nem is kudarc, de nem olyan látványos siker mint a Linux. A Netscape és a Mozilla. Mindkettő szabad szoftver. Mindkettőt bárki megnézheti, használhatja, módosíthatja. Mégsem fejlődnek olyan lendülettel mint a Linus rendszere. Ennek viszont már szakmai okai vannak, akit érdekel, a 2000-es cikkben elolvashatja. A szabad szoftver megléte lehetővé tesz egy másfajta együttműködési modellt (bazár), ami bizonyos esetekben igen hatékony lehet. Az, hogy egy szoftvert szabaddá teszünk, még nem garantálja, hogy kapunk hozzá százezer programozói munkaórát és egy jó megoldást. De 75
megteremtheti a lehetőséget erre. Több tesztelőnk lesz, több megoldási lehetőség ; csak mivel a vezetési stílus itt döntő lehet - fel kell kérni vagy Linux Torvald-t, vagy Eric S. Raymond-t projectvezetőnek. Ideillik tehát a zártkódú szoftverek hibalétrája. Szinte minden nagy szoftvercég (Microsoft, Novell, Oracle) egy-egy lépcsőfokán előfordult. Annak idején a Microsoft nyilatkozataiból válogattam össze az alábbi szinteket. Ma már olyan erőteljes a szabad szoftver és a nyílt kód jelenléte a szoftvervilágban, hogy a zártkódú cégek is kénytelenek engedményeket tenni ( a Microsoft például betekintést enged a kódjaiba néhány állami nagy megrendelőjének). Ezt lehet a létra nyitásán is észrevenni. A Microsoft hibakezelő technikái az elmúlt tíz évben • a hibák tagadása •
a hibák elhallgatása
•
a hibák javításának beígérése a következő programverzióra
•
a hibák javításának beígérése a következő patchre
•
a hibák javítása alkalmi patch-el (2003)
•
a hibák javítása rendszeres patch-ekkel
•
kooperáció a hackerek képviselőivel (2005)
Ennek a témakörnek -mint említettem - csak az egyik oldala publikus: a BSA, ASVA és a többi üzleti társulás az elveszett haszon értékét szedeti be a bíróságokon keresztül a multinacionális megbízói számára, és közben nem publikálják a téma másik oldalát az elveszett szabadság miatti biztonsághiányt, a kényszerfizetést és marketingstresszt. Mindenkinek komolyan meg kell tanulni különbséget tenni az angol „free” szó két jelentése között (szabadság és ingyenesség), de sokat segíthet ebben a tekintetben, de ha saját felhasználói környezetünket megvizsgáljuk, akkor sok elemére magunk is rájövünk. Van egy ISD modem a szobám falán. A MATÁV ingyen adta az előfizetés mellé, de sem szétszednem, sem továbbadnom nem szabad. Van egy általam kedvelt flipperprogram a gépemen. Ingyen kaptam, de a kódjába nem nyúlhatok bele. A modemet nem adhatom tovább, a flippert továbbadhatom. Amíg bármilyen korlátozás van a terméken, addig az nem lehet „szabad” csak korlátozottan használható. Az ingyenesség pedig a szabadsággal (különösen szoftverek esetén) nem keverhető. Egy szabad Linux CD ára NEM a szoftver, hanem a másolás, összeválogatás, postázás, stb. díját tartalmazhatja . Miután megkaptam, már minden jogot megkaptam vele: a másolás, visszafejtés, módosítás stb. jogát is. Ha a hálóról én magam töltöm le, ha a kölcsön kapott Linux CD-t és magam másolom le, akkor valóban nem fizetek (de akkor én végzem el a válogatás, másolás, szállítás munkáját). A zártkódú szoftverek egyik legnagyobb problémája a zártkód miatti trójai effektus. Amíg általában irtjuk az ismeretlenektől kapott trójai kódokat, addig tele lehet legális trójai funkciókkal a gépünk. A Sony CD-kről illegális feltelepülő zenevédelmi program 2005 októberében kapott nyilvánosságot, mivel sok operációs rendszer összeomlott a benne lévő kódhiba miatt. A Sony válasza: ha valaki hozzá fordul, annak segítenek. Több Windows-os operációs rendszerben és programban volt olyan hálózati üzenetküldő funkció, amit először letagadtak, majd később kivették a programból. Ezek esetében a jog tiltja program visszafejtését (zárt kód) tehát ez ügyben csak visszafejtés nélküli (fekete doboz) bizonyítékokkal lehet biztonságosan bíróság elé állni. Hasonlóan zártkódú 76
probléma a dokumentumszabvány. Miután a piac megtelt Microsoft alkalmazásokkal (pl. Word), a többi alkalmazásfejlesztő is kénytelen volt erre lépni: be kellett építeni a programjukba a Microsoft formátumot mint fogadható és mint exportálható lehetőséget. Ez nem elsősorban technikai nehézség: szerzői jogdíjat kellett fizetni érte a Microsoftnak. A zárt kód tehát lavinaként hatással van a környezetére. A Microsoft a szabad szoftverek egyik legkeményebb ellenfele.
É
Ha a Microsoftról beszélünk, annak stratégiáját egyértelműen Bill Gates határozza meg. Bár már egy bírósági döntés értelmében szétszabdalták a céget fejlesztső és értékesítő részre, azért a fő stratéga még mindig Bill. Érdemes ezért az ő életútját végignézni ebből a szempontból.
A Windows azaz pontosabban Billy Gates szakmai életének három vonalát érdekes párhuzamosan szemlélni: a szakmai, a pénzügyi és a küldetéstudati információk különösen visszamenőleg - adnak érdekes képet. Szakmailag sok életrajzírója szerint vitathatatlanul zseni. Mások szerint „csak” jó meglátásai voltak az informatika terén. 1968-ban a 14 éves Gates találkozik a PDP 10 számítógéppel – és a ma általa legkeményebben elítélt hacker módszerekkel deríti fel a rendszer hibáit és tulajdonságait. A washingtoni egyetem rendszerébe például a Kevin Mitnick -féle social hacking módszerrel jut be (Daniel Ichbiah szerint) tizenhárom évesen. Az általa készített Altair Basic interpreter programja sikeres – az első olyan programok közé tartozik, amit érdemes volt lemásolni! A DOS rendszerhez pár nap alatt egy szállodai szobába zárva készíti el a lemezkezelő FAT rendszert, amit sokan szidnak, de még mindig sok gépen fut. A jó meglátásaira egyik példának szokták felhozni az MS DOS-t, amit eredetileg nem ő írt, csak kiegészített. Az első IBM gép előtti mikroszámítógépek többsége a Digital Research CP/M operációs rendszerével működött és a Microsoft Basic programját futtatta. A kapcsolatuk az IBM-el meghatározta a cég teljes jövőképét. Jellemző apróság, hogy az első tárgyalás első lépéseként aláírták azt a megegyezést, hogy a Microsoft nem fordulhat az IBM ellen bírói úton semmikor sem a jövőben, de az IBM bármikor beperelheti őket, ha úgy vélik, hogy visszaéltek a cég bizalmas információival. Ez egy típusszerződés, amit minden ügyfelével aláírattat az IBM. A Digital Research volt az első olyan cég, ami nem lépett emiatt partneri kapcsolatba velük. Ezért kellett az új géphez (a tervezett IBM XT) egy új operációs rendszer – és ezt vállalta el a Microsoft. Eredetileg a Basic miatt ült le velük tárgyalni az IBM, de rendeltek tőlük Fortran, Pascal és Cobol változatokat is. Gates-ék megvásárolják Tim Patterson CP/M szerű operációs rendszerét, a QDOS-t (Quick and Dirthy Operating System - Gyorsan Összecsapott Felhasználói Rendszer). Ebből készül el komoly munkával az MS DOS - és mivel a Microsoft rendszerek felülről kompatibilisek, tulajdonképpen a Microsoft Windows Vista is. A Windows mai arculatát (ablak, ikon, egérkezelés) a XEROX laboratóriumában fejlesztették ki mint egy „emberközelibb” kezelési lehetőséget a parancsmód alternatívájaként. A XEROX publikálta ingyenesen, nyilvános felhasználásra! Ehhez képes a Microsoft már a dupla egérkattintásra is adott be szerzői védelmi bejelentést. A Microsoft pénzügyi vonala sokkal keményebb. A PDP-s projekt lezárásakor az ifjú Gates megveszi a szoftverszalagokat, és később jó áron továbbértékesíti. A Basic 77
programját több helyen reklámozza, és amikor egy eldobott lyukszalagot valaki lemásol és elkezdi terjeszteni, akkor nagyon határozottan ki kel a lopás (a másolás) ellen. Míg más cég a régi szoftvereit (korábbi verziók) felszabadítja, addig a Microsoft minden egyes programja változatlan jogvédelmet élvez. Ez olyannyira igaz, hogy ha a hardverfeltétel miatt valakinek egy korábbi szoftverre volna szüksége, akkor a Microsoftnak az a hivatalos hozzáállása, hogy megvetet egyet legfrissebb operációs rendszerből, és annak jogállását adja át a régi szoftvernek. Van egy érdekes Microsoft OEM történet. Az Microsoft OEM rendszerek az új számítógépekkel vásárolható segítségnyújtás nélküli olcsóbb rendszerek. Pár éve Ausztráliában egy segélyszervezet néhány nagyvállalattól a leselejtezett számítógépparkot átvette, felújíttatta, és odaadta olyan gyerekkel rendelkező munkanélküli családoknak, akik nem tudtak volna számítógépet vásárolni egyébként. A Microsoft azonnal lépett, és beperelte őket: minden számítógépre egy új operációs rendszert számláztak. A jogi érvük támadhatatlan volt: az OEM szoftver licensze szerint az nem továbbadható. A világméretű felháborodásra annyit engedtek, hogy kijelentették, hogy figyelemmel fogják kísérni a számítógéprendszerek sorsát. Ha valamelyik pénzkereseti lehetőségként fog funkcionálni, akkor annak tulajdonosát bíróság elé állítják. Talán arra gondoltak, hogy valamelyik munkanélküli szülő egy álláskérő levelet ír, és annak segítségével felveszik dolgozni? Igen sokan perelték már a Microsoftot. Volt amit megnyert – volt amit nem. Sok esetben volt peren kívüli megegyezés. A szoftvervilág szempontjából szomorú végkövetkeztetés az, hogy megfelelően nagy pénzügyi tőkével és ügyes piaci marketinggel sok mindent el lehet érni. De ez eddig is ismert volt. Kötelezték arra, hogy tegye kivehetővé az operációs rendszerből a multimédialejátszót és a böngészőt. Mire a pert elvesztette - gazdaságilag lényegében elérte a célját. Ez a per azért tartott ilyen hosszú ideig mert a zárt kódok vizsgálata különleges körülményeket igényelt: ki nézhet bele, mibe nézhet bele, mit mondat el róla. Egy nyílt kódú rendszer esetén ha felmerül egy ilyen kérdés, napokon belül valaki válaszolna rá. Az a vádpont például, amiben rábizonyították, hogy forgalmazókat árukapcsolással kényszerített Microsoft termékek értékesítésére, megállt a bíróság előtt, de semmi köze nem volt a nyílt vagy szabad szoftverhez. A Microsoft operációs rendszerének hihetetlen elterjedésének – sokak szerint – az IBM klónpolitikája volt az oka. Azzal hogy megengedte, hogy mások (első sorban távolkeletiek) funkcióhűen másolhassák számítógépeiket (klónok), lehetővé tette, hogy az eredeti IBM funkcióinak megfelelő, de annál olcsóbb és kicsit megbízhatatlanabb gépek kerüljenek a piacra - amire mind kellett operációs rendszer és program. Ez volt az MS DOS piaci dömpinglehetősége. Hogy ezt milyen korán ismerte fel Gates, azt nem lehet tudni, de a DOS-os időkben még nem volt szó a maihoz hasonló szoftverjogi boszorkányüldözésről. A Microsoft a Windowsos korszakában lépett csak a a BSA tagjai közé. Mint magánember, Gates mindig meggyőződéssel beszélt egy olyan jövőképről, amiben fontos szerepet játszik a számítógép. Az egyik legnevezetesebb ilyen jellegű nyilvános szereplése az 1994-es Las Vegasi-i bemutatón történt. Az általa publikált küldetés az informatika mindennapi életünkbe való beépülését célozza meg, gyakran orwelli felhangokkal, amikre viszont Gates nem reagál. Mi a Microsoft terve a szoftverjog témájában a házilag megvalósítható digitális másolhatóság korszakában ? Több irány látszik. 78
Különböző szoftvervédelmekkel próbálkozik (másolásvédelem, aktív és passzív regisztráció). Támogatja a BSA tevékenységét, és jogi úton próbálja elrettenteni a felhasználókat a jogsértő szoftverhasználattól. Már működnek a hálózatra telepített termékei: lehet bérelni Windows, Office-t, MS szoftvereket, amit hálózaton (interneten) keresztül használ a felhasználó. Nincs másolás. Fizetés időbérlés alapján. Készülnek az új firmwares megoldások (Fritz chip és társai), amikor majd a számítógép nem engedi a törvénytelen tevékenységet. Ezek mindegyike valamilyen szinten csökkenti a személyes szabadságát a törvénykövető állampolgároknak is. Az új tervezett Microsoft operációs rendszer (a Syngularity) is beépítve támogatja már a másolásvédelmet. Amikor szabad szoftverről beszélünk, a szabadságra hivatkozunk, nem az árra. A mi Általános Publikus Engedélyeinket úgy terveztük, hogy biztosítva legyen szabadságod a szabad szoftver másolatainak terjesztésére (és ezen szolgáltatásért járó díjazásra), hogy megkapod a forráskódot, ha akarod, hogy megváltoztathatod a szoftvert, vagy felhasználhatod részeit más szabad szoftverekben; és hogy tudd, hogy ezt megteheted. A szerzői jog eredetileg a szerzőt támogatta. Ma már – szoftverírás esetében – alapértelmezésben nem a szerzőt, hanem az őt alkalmazó céget, mint jogtulajdonost illeti meg a díj. Az így már jogosan „szerzett díjnak„ nevezett bevételi lehetőség piacképes, értékesíthető, továbbadható. Az Unió előtt álló szoftverjogi törvény alapja éppen ez: a nagy cégek, akiknek tulajdonában van néhány alapvető zárt kód tulajdonjoga (mint pl. a Microsoftnak az egér dupla kattintása) egymás között elintézik az ügyet egy kölcsönös aláírással. A kicsik pedig megszűnnek, vagy beolvadnak. Egyrészt már nem lennének képesek kifizetni a fejlesztés alatti ügyvédi költséget: ki kell deríteni, hogy egy tervezendő program milyen szerzői jogi elemeket fog tartalmazni, melyiket kitől kell megvásárolni, és meg kell szerezni a legjobb ajánlatot. Egy programsort attól függően alkalmazunk, hogy melyik olcsóbb? Ma már az étkezésben ismerjük az „egészséges étel az igen drága” összefüggést. Ez lenne a szoftvereknél is! Másrészt az elkészült program ára, a tartalmazott szerzői jogdíjak miatt, már nem lenne piacképes. Barcelonában, a Novell 2005 évi európai felhasználói konferenciáján Jack Messman, a vállalat vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a Windows következő változatára való átállási költség jóval nagyobb lesz (lenne), mint az asztali Linuxra való migráció. Ez Messman szerint oda fog vezetni, hogy számos (nagy)vállalat, ahol ma még Windows-t használnak desktop operációs rendszerként, meg fogja fontolni a nyíltforrású OS-re való átállást - a Vista helyett. Ez jó lenne. Ön melyiken fog dolgozni öt év múlva?
79
Kérdések De mi az a GPL (General Public License)? 1. A GNU GPL egy licensz, ami minél több jogot kíván biztosítani a szabad szoftverek terjesztéséhez és módosításához, hogy a szoftver ingyenes lehessen az összes felhasználója számára. 2. A GPL egy licensz, ami ingyenes továbbadásra kötelezi a felhasználóit 3. A GPL egy licensz, ami minden Linuxos programra vonatkozik 4. A GPL egy új típusú licensz, ami felváltja hagyományos zártkódú licenszeket
Hogyan értelmezte Linus Torvalds azt a kijelentését, hogy „a Linux hacker szoftver”? 1. A Linux olyan biztos rendszer, hogy a legjobb hackerek sem tudják feltörni 2. Azaz tudásvágyó informatikusok készítették tudásvágyó informatikusok számára. 3. A Linux programok eredetileg mind hacker-eszközök voltak, és így összeszervezve egy komplex hacker szoftvergyűjteményt képviselnek 4. A Linuxért soha nem szabad pénzt kérni, mert a hackerek elvből nem fizetnek szoftverért Mi a GNU projekt célja? 1. A GNU projekt célja, hogy egy UNIX szerű de teljesen szabad, kötetlen jogállású programokból álló rendszert hozzon össze. 2. A GNU projekt célja, hogy ingyenesen terjessze a Linux programot 3. A GNU projekt célja, hogy létrehozza a HURD kernelmagot 4. A GNU projekt célja, hogy ingyenes szoftvereket gyűjtsön egy helyre Ki indította el a `Free Softvare Foundation''-t (FSF, Szabad Szoftver Alapítvány), valamint a ``GNU project''-et ? 1. 2. 3. 4.
Richard M. Stallman, a 80-as évek első felében Linus Torvalda 1973-ban Bill Gates a 70-es évek vége felé Ian Murdock és a felesége Debra
80
Mi Richard M. Stallman „üzenete” a szerzői joggal kapcsolatban? 1. A szerzői jog egy ideiglenes érvényességű (már lejárt jogosultságú) jogi fogalom. 2. A szerzői jog pontosításra szorul: a szoftvereket például ingyenessé kellene tenni 3. A szerzői jogot az állam privilégiumává kellene tenni, és mindenki átalánydíjat fizethetne utána 4. csak az ismert szerzők szoftverei után kellene fizetni, az ismeretleneket szabaddá kellene tenni Mi teszi lehetővé a bazár típusú együttműködési modellt a programozás területén? 1. 2. 3. 4.
A programozóknak a fegyelemmel szembeni ellenállásuk a programozók nagy száma és türelmetlensége (pl. egyszerre beszélnek) A szabad szoftver megléte teszi lehetővé a bazár típusú együttműködési modellt. A programok mérete
Kit illet meg a szoftverírás esetében a szerzői jog - alapértelmezésben? 1. A szerzői jog a szerzőt illeti meg. 2. Ma már – szoftverírás esetében – alapértelmezésben nem a szerzőt, hanem az őt alkalmazó céget, mint jogtulajdonost illeti meg a díj. 3. Bárkit, aki először kifizeti utána a jogvédelmi díjat 4. mindig a szerzőt, és nem lehet erről lemondania (elvi jog)
81
Válaszok De mi az a GPL (General Public License)? 1. A GNU GPL egy licensz, ami minél több jogot kíván biztosítani a szabad szoftverek terjesztéséhez és módosításához, hogy a szoftver ingyenes lehessen az összes felhasználója számára. Hogyan értelmezte Linus Torvalds azt a kijelentését, hogy „a Linux hacker szoftver”? 2. Azaz tudásvágyó informatikusok készítették tudásvágyó informatikusok számára. Mi a GNU projekt célja? 1. A GNU projekt célja, hogy egy UNIX szerű de teljesen szabad, kötetlen jogállású programokból álló rendszert hozzon össze. Ki indította el a `Free Softvare Foundation''-t (FSF, Szabad Szoftver Alapítvány), valamint a ``GNU project''-et ? 1. Richard M. Stallman, a 80-as évek első felében Mi Richard M. Stallman „üzenete” a szerzői joggal kapcsolatban? 1. A szerzői jog egy ideiglenes érvényességű (már lejárt jogosultságú) jogi fogalom. Mi teszi lehetővé a bazár típusú együttműködési modellt a programozás területén? 3. A szabad szoftver megléte teszi lehetővé a bazár típusú együttműködési modellt. Kit illet meg a szoftverírás esetében a szerzői jog - alapértelmezésben? 2. Ma már – szoftverírás esetében – alapértelmezésben nem a szerzőt, hanem az őt alkalmazó céget, mint jogtulajdonost illeti meg a díj.
82
Ajánlott szakirodalom A felsorolásban található bináris és papír alapú hivatkozások egyaránt. Igyekeztem minél több internetes linket adni, mert azok bárki számára ingyenesen elérhetők, letölthetők, megismerhetők. Az internet tulajdonságából adódóan azonban elképzelhető, hogy azon az elérési címen (linken) amit megadok, egy későbbi időpontban már nem lesz elérhető anyag. Erre egy egyszerű példa: aki MATÁV előfizetőként, az internetes előfizetéshez adott lehetőségként akarta használni tárolásra az internetet, annak az eddigi céges névváltoztatásoknál mindig megváltozott a címe. Tehát amit feltett pár éve a www.matav.hu/tananyag címre, az az alábbi linkváltozatokon ment át azóta: www.matavnet.hu/tananyag ,www.axelero.hu/tananyag , www.t-online.hu/tananyag. Mivel a linkek több fejezethez is kapcsolhatók, ezért megnevezésük szerint magyar abc sorrendben közlöm őket. A téma nagyságrendjéből következve (és jó néhány megemlített linkgyűjteményből láthatóan) ezeknél sokkal több anyag elérhető, de ezek segítségével minden felmerülő kérdésre választ lehet kapni. A disztribúciók hetenként frissített figyelő honlapja http://www.distrowatch.org A GNU GPL leírása (magyar nyelven) http://hu.wikipedia.org/wiki/GNU_GPL A GNU kiáltvány (magyar nyelven) http://www.gnu.hu/ A katedrális és a bazár (Eric S. Raymond) http://magyarirodalom.elte.hu/robert/szovegek/bazar/ A LOKI Linux projekt http://loki-www.lanl.gov/ Az ausztrál Puppy 1.0.4 Linux (screen shot) képei http://shots.osdir.com/slideshows/slideshow.php?release=389&slide=2&title=puppy+linux+1. 0.4+chubby+screenshots és újdonságai http://www.goosee.com/puppy/news.htm Az operációs rendszerek struktúrája (német) http://www.operatingsystem.org/betriebssystem/_german/w-wissen.htm Fájlrendszerek összehasonlító táblázata http://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_file_systems Daniel Ichbiah: Bill Gates és a Microsoft regénye (K.u.K. Kiadó 1996, Budapest) Debian társadalmi szerződés http://hu.wikipedia.org/wiki/Debian_társadalmi_szerződés Egy informatikai szótár http://pcforum.hu/szotar/ Egy Linux értelmező szótár http://www.graf-get.hu/download/szotar.html Egyedi disztribúciókészítés a megrendelő igénye szerint http://www.ulx.hu/show_page_solutions.php?op=show&file=distrib.html&image=custom_lin ux.jpg&solTitle=Egyedi Linux disztribúció" Fordítás HOGYAN (a magyar nyelvű Linux dokumentációk használata) http://tldp.fsf.hu/Forditas-HOGYAN/Forditas-HOGYAN.html Hogyan telepítettem a GNOME FC3-t http://www.fedorajim.homelinux.com/pages/Engagetutorial.html 83
Horváthné Harmati Szilvia: A Linux (eddigi) története http://szabilinux.hu/Lintort/index.html Irány az ECDL, a középszintű érettségi http://www.ntk.hu/upload/digit/ecdl/index.htm Játék a Linuxon http://tldp.fsf.hu/HOWTO/Linux-Gamers-HOWTO-hu/ KDE grafikus bejelentkezés beállítása HOGYAN http://tldp.fsf.hu/HOWTO/KDE-GUILogin-Configuration-HOWTO-hu/KDE-GUI-Login-Configuration-HOWTO-hu.html Linux dokumentációk magyarul http://szabilinux.hu/ Linux kernel konfigurálása http://www.hup.hu/wiki/index.php/Linux_kernel_konfigurálása Linux rendszerkép http://www.operating-system.org/betriebssystem/_german/bs-linux.htm Linuxos Windows emulátor http://pcforum.hu/hirek/9897/Celjahoz+kozeledik+a+linuxos+Windows-emulator.html Max Bruning elemzése, ahol a kernelek összehasonlításáról olvashatunk http://www.opensolaris.org/os/article/2005-1014_a_comparison_of_solaris__linux__and_freebsd_kernels/ Mindent elnyelő operációs rendszert fejleszt a Microsoft http://pcforum.hu/hirek/9915/Mindent+elnyelo+operacios+rendszert+fejleszt+a+Microsoft.html
On line Linux (Knoppix Linux alapú) http://www.ngo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1401 Ugyanolyan megbízható a Windows mint a Linux http://pcforum.hu/hirek/9498/Ugyanolyan+megbizhato+a+Windows+es+a+Linux.html
84
Záróteszt /1
Záróteszt Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! Mi a Linux ? 1. A Linux egy kernel neve. 2. A Linux egy operációs rendszer neve. 3. A Linux egy kernel és operációs rendszer neve. 4. A Linux egy ember neve, aki operációs rendszert operációs rendszert fejleszt. Mikor jelent meg az első önállóan is futtatható Linux? 1. Már 1999-ben, az 1.0.0 számú kernel. 2. Pontosan 1991-ben, a 0.01 számú kernel. 3. Még 1991-ben, a 0.11-es változatú kernel. 4. Elég későn, 1996-ba, a 2.0.0 sorszámú rendszermaggal. Hány számítógépből állt a LOKI program Linux rendszere 1996-ban, és hányat akar most összekapcsolni az IBM Linux rendszer alatt? 1. A LOKI 16 gépből állt, és most 1000 db-t akar az IBM összefűzni. 2. A LOKI 10 gépből állt, és most 2000 db-t akar az IBM összefűzni. 3. A LOKI 16 gépből állt, és most több mint 1000 db-t akar az IBM összefűzni. 4. A LOKI 10 gépből állt, és most 2005 db-t akar az IBM összefűzni. Melyik hardveres cég jelentette ki az elmúlt években, hogy stratégiája alapján szervereinek fő operációs rendszere a Linux lesz? 1. 2. 3. 4.
Az IBM. Az Apple. A Microsoft. A Suse Linux. 85
Záróteszt /2 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! Mi a kernel? 1. A kernelnek nevezzük az operációs rendszer első programsorait. 2. A kernel az operációs rendszer futtató "mag" programja a hardvereszközök működtetésére. 3. A kernelnek nevezzük az operációs rendszer legfontosabb programrészleteit, programsorait. 4. A kernelnek nevezzük Kernel cég által fejlesztett Linux magprogramot.
A kernel módosítása 1. A zárt kódú operációs rendszerben tiltott, a nyílt kódú operációs rendszerben engedélyezett. 2. A nyílt kódú operációs rendszerben tiltott, a zárt kódú operációs rendszerben engedélyezett. 3. Mindkét fajta operációs rendszerben tiltott. 4. Mindkét fajta operációs rendszerben engedélyezett. A Bruning -féle kernel elemzés szerint a Linux 1. gyorsan változik, a többi kernelfejlesztő csapat tapasztalataira is épít, a fejlesztői csapat reakciója megfelelően gyors 2. dokumentációi naprakészek, a rendszer maga igen gyors 3. biztonságos használatot tesz lehetővé, különösen a mindig elérhető nemzeti fordítások által 4. a legrégebbi fejlesztés, emiatt a dokumentációi néha elmaradottak
86
Záróteszt /3 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! A Linux kernel 1. Linus Torvalds fejlesztése 2. Linus Torvalds kezdeti fejlesztése, amit megszámlálhatatlan programozó (bárki) fejleszt 3. egy Unix operációs rendszermag amit kizárólag az Intel 386-os processzorán futtathatunk 4. egy Unix operációs rendszermag amit tetszőleges processzoron futtathatunk
Mi a disztribúció? 1. Az operációs rendszernek a kernelen kívüli része. 2. A disztribúció sztenderdizált programösszeállítás. 3. Egy Linuxos programcsomag. 4. Egy GNU licenc alatti programcsomag.
Feltétlenül szükségesek-e a disztribúciók? 1. Igen, a GNU licenc kötelezően előírja. 2. Nem feltétlenül – lehet vásárolni Linuxot disztribúció nélkül is. 3. Nem, hiszen minden szükséges rendszerelem (program) elérhető az interneten ingyen bár az összeállításuk idő és szakértelemigényes. 4. Igen, a vásárlók számára megnyugtató a választás lehetősége
87
Záróteszt /4 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! Melyik honlapon lehet a különböző disztribúciók fejlesztési állapotát heti frissítéssel nyomon követni? 1. 2. 3. 4.
Www.linux.lap.hu Www.distrowatch.org www.disztribuciok.hu www.hetidiszpro.com
A disztribúciók fejlesztési verzióinak azonosítói 1. 2. 3. 4.
mindig a kernelhez hasonlóan három számból állnak (pl. 2.1.03). mindig egy fantázianév-csoportból választódnak ki (pl. Woody, Sarge). egy szám a kódolók és egy fantázianév a vásárlók számára. vagy szám vagy fantázianév – a disztribúció fejlesztőinek ízlése szerint - a lényeg hogy következetesek legyenek.
Telepítési szempontból a disztribúciók lehetnek 1. 2. 3. 4.
nem települő, rögzítetten telepített, és települő rendszerek grafikus és karakteres telepítő rendszerek angol vagy honi nyelvű telepítő rendszerk hálózati vagy lokális telepítő rendszerek
88
Záróteszt /5 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! Mi a shell program? 1. Az a parancsértelmező program, ami parancsainkat, utasításainkat értelmezi és rendszerszinten végrehajtja. 2. A parancsértelmező programcsomag telepítő része 3. A disztribúció kernelen kívüli parancsainak összessége 4. Az a héj, amiből ki lehet bontani a disztribúciót Minden disztribúcióban van 1. legalább egy angol és egy nemzeti nyelvű shell programcsomag 2. pontosan egy shell programcsomag 3. általában több shell program 4. annyi shell program, ahány felhasználó fogja a rendszert használni egy időben A parancsok használatának segítségére 1. Minden Linux mellé jár egy 800-1000 oldalas kézikönyv, amiben minden megtalálható. 2. Mindig rendelkezésre állnak az on-line segédparancsok, mint pl. a help, man, info. 3. Előre meg kell tanulni minden parancsot a teljes paraméterrendszerrel együtt. 4. A parancsfelület egy intelligens parancskiegészítővel rendelkezik, és a megkezdett parancsokat kiegészíti a szabályszerű alakra. A parancsmódú felület 1. csak a régebbi típusú operációs rendszerek sajátja, pl. DOS, Linux 2. minden operációs rendszerben megtalálható – csak néhányban el van rejtve 3. csak a Linuxos rendszerben található meg, a Microsoft és az Apple rendszereiből már kiirtották 4. a grafikus parancsfelület egyenrangú alternatívája: minden parancs kiadható grafikusan vagy parancsmódban
89
Záróteszt /6 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! A kapcsolt fájlkezelési műveletek (hardlink és szoftlink) 1. 2. 3. 4.
csak a régebbi parancsmódú operációs rendszerekben vannak, pl. DOS, Linux Minden operációs rendszerben meglévő parancsfelületen megtalálhatók kizárólag a Linux alatt használható parancsfajták a Linuxban alkalmazhatók, az ntfs felületen (XP) alkalmazható ugyan, de csak az egyik (a hard link) van benne a gyári rendszerben
Mi a GUI? 1. Az a cég, amelyik kifejlesztette az első piacképes számítógépes egeret. 2. A GUI a grafikus felhasználói felület (Graphical User Interface) 3. Az a kutató a XEROX-nál, akiről elnevezték a a grafikus munkafelületet. 4. Az a meghajtó (driver) ami lehetővé teszi a parancsmódú és a grafikus módú felületek közötti kommunikációt Mikor mutatták be az első GUI felületű személyi számítógépet: 1. 1973 áprilisában mutatták be a személyi számítógépek ősét , a Xerox Alto-t. 2. Az Apple Lisa 1983-ban jelent meg, grafikus felületű OS-sel, a LisaDeskkel. 3. 1983-ban a Microsoft a Windows 1.0-ban jelentette meg az első egerét is Green Eye néven . 4. 1962-ben az első miniszámítógép már GUI felülettel került a piacra.
90
Záróteszt /7 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! A modern grafikus felhasználói felületek a következő alapvető elemeket használják a felhasználóval történő kommunikációra: 1. bevitel, megjelenítés, kimenet 2. képernyő, kivetítő, multimédiás eszköztár 3. ablakok, menük, ikonok, mutatók 4. egér, fényceruza, érintőpad A választási lehetőségeket a grafikus felületeken az alábbi elemek valósítják meg: 1. 2. 3. 4.
menük, szövegelemek, grafikus elemek ablakok, menük, ikonok boksz, urna, ablak grafikus kurzor, szöveges kurzor, raszteres kurzor, billentyűkurzor
Az alábbi kijelentések közül melyik igaz? 1. A GUI felület és a parancsfelület egymást kiegészítve alkotja a Linux lehetőségtárát. 2. A telepítéskor el kell dönteni, hogy az adott Linux GUI vagy parancsmódban fog futni 3. A rendszerindításkor kötelező kijelölni (valamelyik rendszerfájlban) hogy az adott Linux GUI vagy parancsmódban fog futni 4. Van olyan disztribúció ami csak GUI módú, és van ami csak parancsmódú felülettel dolgozik.
91
Záróteszt /8 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! Milyen disztribúcióknál van szükség telepítésre? 1. 2. 3. 4.
Minden páratlan számú (nem stabil kernelű) csomagok esetében. A telepítés csak a telepítendő disztribúcióknál (csomagoknál) fordul elő. Csak a tömörített változatoknál, mert a kibontottak azok futnak maguktól. A rögzítetten telepített disztribúcióknál nincsen szükség rá, a többinél igen.
Mi a particionálás? 1. 2. 3. 4.
A Linux telepítőrendszerről a merevlemezre történő felmásolása. A particionálás a merevlemezek partíciókra (részekre) szabdalásának folyamata. A merevlemez boot területének újraszervezése. A multiboot terület elérésének engedélyezése a Linux LiLO programjának számára.
Melyek a telepítés alapfajtái? 1. 2. 3. 4.
A particionált és a röptelepített A grafikus (pl. SuSe) és a parancsmódú (pl. Debian) A fordításos és a sima a 16 bites és a 32 bites
A kernelfordítás 1. csak a disztribúció szervezőinek írásbeli engedélyével valósítható meg 2. minden felhasználó szabad lehetősége, de a sikeres kernelfordítást be kell jelenteni a www.kernelfor.org címen 3. minden felhasználó szabad lehetősége, és akkor van rá szükség, ha a kernelhez egyéni kiegészítést (befordítást) akar a felhasználó eszközölni 4. folyamatosan folyik a nemzeti nyelvekre, mert az eredeti mindig angolul van megírva
92
Záróteszt /39 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! Milyen embercsoportokat érdemes figyelembe venni az informatikai rendszerek piaci előfordulásának vizsgálatakor? 1. Az egyetemi végzettségűeket és az informatikában dolgozókat. 2. Az IT-szakembereket, a gazdaságpolitikai döntéshozókat, és a közvetlen felhasználókat. 3. A fizetőképes keresettel rendelkező komolyabb végzettségű lakosságot. 4. Mindenkit, aki számítógépet használ, és a géphasználat szerinti csoportoklat külön kell értékelni. Hány országban publikáltak nyilatkozatokat és döntéseket a nyílt kódú szoftverek mellette a zárt kódúakkal szemben? 1. 2. 3. 4.
Eddig több mint száz országban. Eddig több mint tíz országban. 2005 szeptemberéig nyolcvan kettő országban. Az Európai Unión belül 18 országban, a távolkeleten Kínában és Japánban
Van-e Magyarországon államilag támogatott operációs rendszer? 1. Igen, a Microsoft Windows (jelenleg az XP) 2. Igen az UHU Linux, mert az magyar fejlesztésű disztribúció 3. Igen. Adtak pénzügyi támogatást Linuxos és Microsoftos rendszer vásárlására is, igaz nem egyforma nagyságban. 4. Nincsen. Államilag nem támogat semmifajta operációs rendszert a kormány.
93
Záróteszt /10 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! Egy hazai kutatás szerint a hazai internetszolgáltatók a .hu végű internetes domainnevek 1. 2. 3. 4.
mindegyike közvetett úton, domainnévkereskedőkön keresztül talált gazdára több, mint 90%-át Linux alapú számítógépeken kezelik. majdnem 30%-át Linux alapú számítógépeken kezelik. vírusvédelmével jobban meg vannak elégedve, mint a .com végűekével
Mik képviselik a közvetlen felhasználókat a vállalat informatikai döntésfelületén? 1. 2. 3. 4.
A közvetlen felhasználókat az informatikai szakszervezetek képviselik. A közvetlen felhasználókat a teljesítménymutatók képviselik. A közvetlen felhasználókat a közvetlen vezetők képviselik. A közvetlen felhasználók képesek önmagukat képviselni megfelelő elektronikus kapcsolattartási rendszereken keresztül (pl. e-mail, chat)
Mit vesz figyelembe a feladatcentrikus alkalmazásválasztás? 1. A beszerzés, a rendszerbeállítás, a felhasználás és a más alkalmazásokkal való kapcsolattartás tulajdonságait. 2. Az adott feladat határidejét és költségkorlátjait 3. A piaci körülményeknek a feladatra gyakorolt hatását 4. Az alkalmazásnak a feladat súlypontjára (centrumára) gyakorolt hatását Milyen főbb megközelítéseket alkalmaz a piac az új felhasználónak a napi munkához szükséges információk elsajátításához szükséges időigénnyel kapcsolatban? 1. átlépéses, gyártó oldali modularitást alkalmazó, belső oktatás, távoktatás / paralell képzés 2. belső és kihelyezett (oursorcing) átképzés 3. vállalati (egyedi), és tipizált (pl. OKJ, ECDL) 4. teljesítménybérezés, időalapú bérezés, feladatalapú bérezés 94
Záróteszt /11 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! Egy informatikai termék (szoftver, hardver) piaci előfordulás aránya 1. 2. 3. 4.
„történelmi tényre” mutat, nem jövőbeli előrejelzés meghatározza a közeljövőbeli elterjedtséget is, ezért alkalmazkodni kell hozzá helyi információ, nem figyelembe vehető beszerzési döntéseknél lényeges információ, hiszen mindenki a piaci tények ismeretében tervez
Mi az a GPL (General Public License)? 1. A GNU GPL egy licensz, ami minél több jogot kíván biztosítani a szabad szoftverek terjesztéséhez és módosításához, hogy a szoftver ingyenes lehessen az összes felhasználója számára. 2. A GPL egy licensz, ami ingyenes továbbadásra kötelezi a felhasználóit 3. A GPL egy licensz, ami minden Linuxos programra vonatkozik 4. A GPL egy új típusú licensz, ami felváltja hagyományos zártkódú licenszeket
Hogyan értelmezte Linus Torvalds azt a kijelentését, hogy „a Linux hacker szoftver”? 1. A Linux olyan biztos rendszer, hogy a legjobb hackerek sem tudják feltörni 2. Azaz tudásvágyó informatikusok készítették tudásvágyó informatikusok számára. 3. A Linux programok eredetileg mind hacker-eszközök voltak, és így összeszervezve egy komplex hacker szoftvergyűjteményt képviselnek 4. A Linuxért soha nem szabad pénzt kérni, mert a hackerek elvből nem fizetnek szoftverért
95
Záróteszt /12 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! Mi a GNU projekt célja? 1. A GNU projekt célja, hogy egy UNIX szerű de teljesen szabad, kötetlen jogállású programokból álló rendszert hozzon össze. 2. A GNU projekt célja, hogy ingyenesen terjessze a Linux programot 3. A GNU projekt célja, hogy létrehozza a HURD kernelmagot 4. A GNU projekt célja, hogy ingyenes szoftvereket gyűjtsön egy helyre Ki indította el a `Free Softvare Foundation''-t (FSF, Szabad Szoftver Alapítvány), valamint a ``GNU project''-et ? 1. 2. 3. 4.
Richard M. Stallman, a 80-as évek első felében Linus Torvalda 1973-ban Bill Gates a 70-es évek vége felé Ian Murdock és a felesége Debra
Mi Richard M. Stallman „üzenete” a szerzői joggal kapcsolatban? 1. A szerzői jog egy ideiglenes érvényességű (már lejárt jogosultságú) jogi fogalom. 2. A szerzői jog pontosításra szorul: a szoftvereket például ingyenessé kellene tenni 3. A szerzői jogot az állam privilégiumává kellene tenni, és mindenki átalánydíjat fizethetne utána 4. csak az ismert szerzők szoftverei után kellene fizetni, az ismeretleneket szabaddá kellene tenni Mi teszi lehetővé a bazár típusú együttműködési modellt a programozás területén? 1. 2. 3. 4.
A programozóknak a fegyelemmel szembeni ellenállásuk a programozók nagy száma és türelmetlensége (pl. egyszerre beszélnek) A szabad szoftver megléte teszi lehetővé a bazár típusú együttműködési modellt. A programok mérete 96
Záróteszt /13 Linux, az operációs rendszer egyik szabad alternatívája Név (nyomtatott betűkkel): Lakhely: Adóazonosító jel: Az oklevélre az itt szereplő adatok kerülnek, ezért kérjük, hogy a fejlécet olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjen kitölteni, mert a nem olvasható adatok miatt elírásra került okleveleket nem áll módunkban kijavítani vagy kicserélni. A helyes választ kérjük X-el megjelölni! Kit illet meg a szoftverírás esetében a szerzői jog - alapértelmezésben? 1. A szerzői jog a szerzőt illeti meg. 2. Ma már – szoftverírás esetében – alapértelmezésben nem a szerzőt, hanem az őt alkalmazó céget, mint jogtulajdonost illeti meg a díj. 3. Bárkit, aki először kifizeti utána a jogvédelmi díjat 4. mindig a szerzőt, és nem lehet erről lemondania (elvi jog)
97
