Iskolánk Pedagógiai Programja

Iskolánk Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék I. Alapító Okirat II. Arculatterv III. Az iskola hagyományai IV. Az irányítás rendszere V. Személyi feltételek VI. Tárgyi feltételek VII. Kapcsolatrendszer VIII. A tanév rendje IX. Táborok, erdei iskola X. Egészségnevelés, egészségfejlesztési program XI. Környezetnevelési program XII. Az esélyegyenlıséggel kapcsolatos pedagógiai munka XIII. Gyermekvédelem XIV. Óratervek XV. Vizsgarendszer XVI. Kulcskompetenciák XVII A tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdı és a sajátos nevelési igényő (SNI) diákok integrálása intézményünkben XVIII. Záró rendelkezések XIX. Mellékletek XX. Tantárgyi helyi tantervek XXI. A középszintő érettségi témakörei

1

I. Alapító Okirat melléklet

II. Arculatterv Az iskola arculata, funkciója Iskolánkat elsısorban olyan intézménynek tekintjük, amely kultúrát közvetít az itt zajló oktató-nevelı munka segítségével. A kultúra számunkra egyaránt jelent ismereteket, érzelmi mőveltséget, szociális érzékenységet és szolidaritást, viselkedéskultúrát, a humán, reál és informatikai ismeretek egyensúlyát. A kultúrát ugyanakkor élı, változó folyamatnak tartjuk, amelyet minden tantárgy képvisel, és amelyben tanár és diák egyaránt érdekeltek a megismerni és megismertetni akarásban. Az így értelmezett egyenrangúság feltételezi a másik ember, a környezet méltóságának tiszteletben tartását. Figyelmet fordítunk - az alkotmányos kereteken belül - a vélemények, gondolatok, egyéni állásfoglalások szabad megnyilvánulására. Biztosítjuk a vallási, világnézeti információk tárgyilagos közvetítését. Igény szerint biztosítjuk a történelmi egyházak hitoktató tevékenységt az intézményen belül.

Pedagógiai elveink, módszereink 1.

"Minden tudás csak akkor bír való beccsel, ha cselekvésre képesebbé tesz.'' (Eötvös József) Alapvetı célunk, hogy a diák a tanulási folyamat aktív résztvevıje legyen, ennek során a tanár segítségével átélje a felfedezés, megismerés és tudás örömét. Ehhez szükséges a megfelelı motíváció és a változatos, korosztályához és egyéniségéhez illı munkamódszerek. Ezt segíti a különbözı óraformák (tanári elıadás, frontális óra, csoportmunka, egyéni munka) arányos alkalmazása. A tanulói kiselıadások, önálló kutatások, pályamunkák, kísérletek bemutatása hatékonyabbá, élményszerőbbé teszik a tanulást. Fontosnak tartjuk, hogy a diákokban kialakuljon az igény a tartalmában és formájában is színvonalas, rendezett munkára. Ezért is van nagy jelentısége a vizuális és esztétikai nevelésnek minden tantárgyon belül. A Belvárosba bezárt, sok mozgásigénnyel és belsı feszültséggel teli kamaszok számára biztosítani kell a szükséges idıt testnevelésre, sportolásra. A kötelezı órákon túl minden diák lehetıséget kap az iskolán belüli sportra. Oktató és nevelı munkánk fontos részét jelentik a tanórán kívüli ismeretszerzés különbözı formái. Széles választékot kínálunk délutáni foglalkozásokból (szakkörök, önképzıkörök, filmklubok, stb.). Az erdei iskolák, szaktáborok, ill. az európai cserekapcsolatok a természet, a nyelvek, a történelem és a néprajz ,,élı közegben” való megismerését teszik lehetıvé.

2.

Céljaink elérésének egyik leghatékonyabb eszköze a differenciálás. Harmonikus személyiség fejlıdéséhez feltétlenül szüksége van egy gyereknek sikerekre, önbecsülésre, elismerésre. Ennek érdekében a tanárnak törekednie kell tanítványai személyiségének minél mélyebb megismerésére, tanulási módszereinek alakítására. Minden gyerek számára biztosítani szeretnénk a benne lévı értelmi, érzelmi és testi adottságok kibontakozását, elismerését. Ezt segítik elı a kis létszámú tanulócsoportok. Ezek kialakításánál - ahol lehet - alapul kell venni a diákok érdeklıdését, motiváltságát. A csoportbontások a tehetséggondozást is szolgálják, ezt a célt támogatják a különbözı (egyéni és csoportos) versenyek is. 2

3.

Értékelési módszereink összhangban vannak az egész tanítási, nevelési folyamattal, differenciálási elveinkkel. Az értékelés - amennyire lehetséges - személyre szabott. Így az osztályzás mellett fontos szerephez jut a szóbeli értékelés is. Ahogy az oktatásban törekszünk a változatos formákra, úgy az értékelés is többféle tevékenység alapján történik. Munkájáról, viselkedésérıl a diák folyamatos visszajelzéseket kap.

4.

A középiskolai évek igen fontosak az emberi kapcsolatok alakulása szempontjából, gyakran itt dıl el, ki hogyan tudja megtalálni a helyét a felnıtt társadalom kisebb és nagyobb közösségeiben. Erre a felelıs szerepvállalásra az iskolai munka minden színterén fel kell készíteni a diákokat. Ezért is fontosak a kirándulások, táborok, erdei iskolák, amelyek élményt adnak, és ahol ugyanakkor olyan értékek is a felszínre kerülnek, amelyek az iskola falai között kevésbé kapnak hangsúlyt. A diákönkormányzat, a klub, az Eötvös Diák, az Eötvös évkönyv, az iskolarádió mőködtetése mind tanulóink öntevékenységére, kreativitására épít.

5.

Mindezen elvek megvalósításában erıteljesen támaszkodunk a családi háttérre, a szülıkkel fenntartott folyamatos, partneri kapcsolatra. Azt szeretnénk, ha tanítványainkat a 12. évfolyam végén nemcsak a tantárgyi követelmények szempontjából, hanem a megfogalmazott emberi tulajdonságokban is érettnek nyilváníthassuk. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az idekerülı diákok és családjuk elfogadják pedagógiai elveinket, a mindennapokban törekedjenek arra, hogy ennek szellemében éljenek, és betartsák azokat a követelményeket, amelyeket az iskola mindezek érdekében állít.

A tanulók személyiségfejlıdését kibontakoztató pedagógiai folyamat A kerettantervben képviselt értékek, az egységes, alapvetı követelmények és az ezekre épülı differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlıdésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különbözı ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvetı eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók mőveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben. Pedagógiai programunk a gyermekek, a serdülık és ifjak képességeinek fejlıdéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha iskolánk nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Olyan iskolai pedagógiai gyakorlatot igyekszünk megvalósítani, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlıdése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 3

Közösségfejlesztés 1. A diákönkormányzattal (DÖ) kapcsolatos pedagógiai célkitőzések és feladatok A DÖ legfontosabb célja a diákok egyéni és közösségi jogainak és érdekeinek képviselete és védelme. Ezen kívül a DÖ a kötelességek teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének egyik eszköze. E formális, választott csoport közösséggé válásának alapvetı oka, hogy az egyéni problémák kezelésére a közösség szintjén nyújtson megoldási lehetıséget úgy, hogy az egyéni problémákat képviseli, a nyilvánosság elé viszi, az egyéni érdekeket pedig kollektív érdekké hangolja össze. Ennek pedagógiai szerepe meghatározó, mert miközben egyénekbıl iskolai szinten is közösséget kovácsol, lehetıséget nyújt a diákoknak arra, hogy érdekeiket artikulálják, képviseljék és problémáikra megoldást találjanak. Ezen problémák, érdekek megfogalmazása közben észrevétlen fejlıdik a diákok kommunikációs kultúrája, a véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége. Kiváló alkalmat nyújtanak erre a heti rendszerességgel megtartott diákönkormányzati győlések, a Házirend kialakítása és felülvizsgálata, a tantestülettel történı egyeztetések a diákokat érintı kérdésekben. Az érdekérvényesítés és –képviselet mellett a DÖ részt vesz iskolai szinten a közösségi programok szervezésében, mely tevékenységek során az iskola tanulóiban (és tanáraiban) kialakul a „mi-tudat”, megélhetıvé válik az együvé tartozás. A gimnázium nem csak jelenlegi diákjaival vállal közösséget, hanem kapcsolatot tart a már érettségizett diákokkal (Eötvös disco, Eötvös bál) és leendı tanulóival is. A játszóház célja, hogy a leendı diákok megismerjék az iskola épületét, és az iskola néhány diákját. A gólya- és a nulladikos tábor pedig lehetıséget biztosít arra, hogy az iskola megkezdése elıtt, nem az iskolaépület keretein belül ismerkedhessenek meg egymással, a tábort vezetı diákokkal és tanárokkal. Így már az elsı tanítási napon közös élményekkel kezdhetik meg a tanulóéveket egy számukra még új környezetben. A közösségfejlesztés azonban nem állhat meg ezen a szinten, a hon- és népismeret segítségével tudatossá kell válnia a diákok számára, hogy egy természeti- és társadalmi környezet egyedei. Ez megalapozza nemzettudatukat és elmélyíti a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására és ápolására ösztönöz. Jó lehetıséget kínálnak erre az Eötvösnapokon és az Eötvös-fesztiválon meghallgatott elıadások, koncertek, filmvetítések, stb. A közösségi lét fontos célja a diákokban a felelısségtudat kialakítása. Felelısség elsısorban önmagukért és közvetlen környezetükért, barátaikért és osztálytársaikért. Hangsúlyt kell kapnia a beteg, sérült, fogyatékos és hátrányos helyzetben lévı embertársak iránti segítıkész, elfogadó magatartásnak is. Az iskola diákjai a DÖ szervezésében minden évben karácsonyi ajándékokat győjtenek olyan kortársaiknak, akik az ünnepeket nem tölthetik családi körben. A felelısségnek ki kell terjednie emellett a környezet állapota iránti fogékonyságra, természeti és ember alkotta értékeire, azok felkutatására és megırzésére. Ezért a DÖ tervezi és keresi annak a formáját, hogyan tudná elısegíteni az újjáépített iskola állagának és értékeinek megırzését. A közösségi nevelés harmadik alapvetı célja a nyitottság, mert ez magában hordozza a változatosságot és a megújulás lehetıségét. Nyitottá kell tenni a diákokat az európai kultúra, életmód, szokások és hagyományok, valamint a különbözı vallások iránt. Az intézmény külföldi kapcsolatrendszerének kialakításában évtizedes múltra tekint vissza. A partnerkapcsolatok az idegen nyelv tanulása mellett a népek közti barátságot, a kultúrtörténeti ismeretek bıvítését, a családok életének megismerését szolgálják, egyúttal erısítik Európához tartozásunkat. Partnereink Németországban, Erdélyben, Olaszországban, Franciaországban, Luxemburgban, Svédországban, Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában, Dániában, Belgiumban, valamint a Socrates-projectben részt vevı intézményekkel vannak. 4

Az együttmőködési készség fejlesztése a közösségfejlesztés negyedik sarokpontja. A közös tevékenység, az együtt eltöltött idı, valamint az együtt szerzett élmények és tapasztalatok képezhetik alapját annak, hogy egy formális csoport igazi közösséggé váljon, melyben a tét nélküli kritikusokból felelısséget vállaló aktív cselekvık válnak. A közösségfejlesztés elengedhetetlen alkalmai és eszközei az iskola hagyományrendszerébe kapcsolódó tevékenységek, ünnepélyek és megemlékezések, melyek az együttléten és a közös (közösségi) élményen túlmutatnak, lehetıségeket adnak egymás más oldalról történı megismerésre, (pl. Ki mit tud?), a minket körülvevı világ felfedezésére, a megszerzett tudás elmélyítésére és alkalmazására (Eötvös-napok), valamint a nemzeti önismeret és hazaszeretet elmélyítésére (X. 6-i, X. 23-i, III. 15-i ünnepségek és megemlékezések). 2.

Az Eötvös József Gimnáziumban létezı formális csoportok és azok tevékenysége I. Iskolai szintő közösségek 1. Diákönkormányzat − tevékenységei − Diákfórum − Eötvös-napok − Eötvös-fesztivál − Mikulás-nap − játszóház − közös karácsonyi gyertyagyújtás − táborok, stb. 2. Az Eötvös Diák szerkesztıbizottsága 3. Az R-Gárda − Célja és feladata az iskola keretein belüli rendezvények biztonságos és zökkenımentes lebonyolításában való részvétellel a rend fenntartása, valamint a szervezık támogatása és segítése - az évnyitókon - az iskolai ünnepélyeken - a szalagavatón - a ballagás alkalmával. - egyéb iskolai rendezvényeken 4. Nulladikos- és gólyatáborok csoportvezetıi 5. Az iskola vendégeinek kalauzolását, az iskola bemutatását végzı diákok („hoszteszek”) II. Korosztályi szintő közösségek Osztályközösségek Nyelvi csoportbontás Az érettségit emelt szinten választó (fakultációs) csoportok III. Azonos érdeklıdésen alapuló csoportok Kórus Színjátszó csoportok Sportkörök Szakkörök Eötvös Diák szerkesztık Az iskolai évkönyv szerkesztıi 5

Az iskolarádió mőködtetıi Az Eötvös tábor üzemeltetését segítı diákok (GH) Zenekarok stb.

Iskolánk hat és négy évfolyamos oktatási formáiról A nagy múltú iskola a sokéves hagyományoknak megfelelıen elsısorban felsıfokú tanulmányokra készít fel. Érettségizett tanulóink többsége sikerrel felvételizik a közgazdasági, a jogi, az orvosi, a bölcsész, a mőszaki és a természettudományos felsıoktatási intézményekbe. A gimnáziumunkban folyó oktató-nevelı és pályaválasztásra felkészítı tevékenységnek az a legfıbb jellemzıje, hogy sokféle tanulói elképzelés megvalósításához kínál lehetıséget. Iskolánk 1992-ben átgondolt, alapos elıkészítı munka után elsık között indította be a hatosztályos oktatási formát. Azóta a négy- és hatosztályos gimnázium együtt létezik. A hozzánk kerülı diákok egy része már tizenkét éves kora körül érett és alkalmas iskolaváltoztatásra. Az intenzívebb, koncentráltabb középiskolai tanulási és tanítási módszerek hatékonyabb fejlıdést tesznek lehetıvé számukra. Más részüknek viszont a jól mőködı, megszokott általános iskolai környezetben maradás és a tizennégy évesen megválasztott gimnáziumi továbbtanulás jelenti az optimális lehetıséget. A két típus létjogosultságát a társadalmi szükséglet igazolja, és pedagógiai tapasztalataink is alátámasztják. Alapvetı törekvésünk, hogy az azonos évfolyamra járó tanulók számára mindkét formában hasonló lehetıségeket biztosítsunk az oktatásban (nyelvtanulás, csoportbontás, fakultáció) és az iskola életének egyéb területein is (szabadidıs programok, táborok). 1. A hat évfolyamos gimnáziumi képzés 1992 óta minden évben két hat évfolyamos osztály indul. A hat évfolyamos képzés kezdetben a kiskamaszok életkori sajátosságaira építve, a felesleges tantárgyismétléseket kikerülve a témakörök, tantárgyak egyeztetésével történı feldolgozás segítségével lehetıséget biztosít nyugodtabb tárgyalási tempóban az érlelési szakaszok megfelelı ütemezésére. Két év az alapozó szakasz, a második két év az orientáló szakasz, az utolsó két év a pályaválasztást közvetlenül megelızı fakultációs idıszak. Az alapozó szakasz jellemzıi: tanulási módszerek elsajátítása, az egyes tantárgyak speciális nyelvezetének, sajátos közelítési módjának megismerése, sokoldalú tapasztalatszerzés (kísérletek, játékok, megfigyelések). Az orientáló szakasz jellemzıi: külsı késztetés és lehetıségek biztosítása ahhoz, hogy a tanulók érdeklıdésük irányát, mélységét kipróbálhassák (választható humán, illetve matematika plusz két óra, az érdeklıdés és tudásszint szerinti évfolyam szintő csoportbontások, egyéni és csoportos tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök). A lehetıségek felhasználásában fokozódó mértékben építünk a diákok önálló döntésére, felelıs, értelmes közremőködésére. A fakultációs szakasz jellemzıi: ebben a két évben az elıkészített pályaválasztási elképzelések szerint évfolyam szinten kialakított csoportokban a kétszintő érettségire történı céltudatos és intenzív elıkészítés folyik. A hatosztályos oktatási formában a kerettantervi követelményeknek megfelelıen lehetıséget biztosítunk két idegen nyelv tanulására: az elsı nyelvet hetedikben, a másodikat kilencedikben kezdik. Rendszeres és intenzív tanulás esetén legalább az egyikbıl középfokú nyelvvizsga elérésére van lehetıség. 2.

A négy évfolyamos gimnáziumi képzés A gimnázium minden évben három négy évfolyamos osztályt indít. Az egyik az emelt óraszámú angol-matematika osztály. Ide elsõsorban a matematika és a nyelvek iránt érdeklıdı, közgazdasági, külkereskedelmi, mőszaki, informatikai pályára készülı tanulók jelentkeznek. 6

A másik a természettudományos érdeklıdéső osztály. Eddigi hagyományunkra támaszkodva, a magas színvonalú és versenyeken is eredményes természettudományos oktatásra, úgy határoztunk, hogy lehetıséget kínálunk a biológia, fizika és kémia iránt különösen érdeklıdı tanulóknak, hogy ezeket a tantárgyakat magasabb óraszámban tanulhassák. Ezért indítjuk a természettudományos érdeklıdéső osztályunkat, ahol a diákoknak lehetıségük nyílik sok kísérlet elvégzésére, a természet törvényeinek alaposabb megismerésére, a kor követelményeinek megfelelı természettudományos gondolkodás kialakítására. Az itt elsajátított ismeretekkel segítséget nyújtunk a hétköznapi élet jelenségeinek értelmezéséhez, a környezettudatos magatartás kialakításához. Az oktatást segítik jól felszerelt szertáraink, laboratóriumaink és számítógépes hátterünk. Ebbe az osztályunkba olyan diákok jelentkeznek, aki többet szeretnének foglalkozni a biológiával, kémiával, fizikával, illetve akik ebben az irányban kívánnak továbbtanulni, pl. orvosi, környezetvédelmi, mőszaki pályán. A természettudományos oktatást magasabb óraszámú matematikatanítással segítjük elı. A korszerő mővelıdési igényeknek megfelelıen ebben az osztályban is magasabb óraszámban oktatjuk az elsı idegen nyelvet. A harmadik a speciális jellegő, emelt óraszámú német tantervő osztály. Ide elsısorban a nyelvi érdeklıdéső jogi, külkereskedelmi, bölcsész vagy mővészeti pályára készülı tanulókat várjuk. Humán osztály. Az egyik felében emelt óraszámú haladó angol, másik felében a emelt óraszámú magyar-történelem-, valamint komplex mővészeti tanulmányokat biztosító oktatás folyik. Részletes, a fenntartó által elfogadott programja mellékletben. A második idegen nyelv tanulására évfolyam szintő csoportok alakításával teremtünk lehetıséget. A tapasztalataink szerint két idegen nyelvet egyszerre elkezdeni nagyon megterhelı, ezért az elsı vagy a második nyelv esetén támaszkodunk a tanulók korábban megszerzett ismereteire. Második nyelvként választhatók a francia, a latin, az olasz, az orosz, továbbá az angol és a német. Mind a négy osztályban az elsı nyelv magas óraszáma lehetıvé teszi, hogy a diákok rendszeres, színvonalas munka esetén sikeres nyelvvizsgát vagy elırehozott érettségi vizsgát tehessenek az érettségi vizsgák elıtt még akkor is, ha iskolánkban kezdik az adott nyelv tanulását. Mind a négy osztály számára az utolsó két évben fakultációs lehetıséget biztosítunk emelt szintő oktatás keretében. Az elsı év ebben a típusban is az alapozást jelenti. A kilencedik és tizedik osztály csoportbontásai szakköri, tehetséggondozó foglalkozásai az orientálást segítik elı. A második két év közvetlen célja a választható fakultációk segítségével a sikeres érettségi és a felsıoktatásba történı felvétel. A fentiek értelmében bontjuk az anyanyelvet, a matematikát és a laboratóriumi munkát igénylı tantárgyakat (kémia, biológia, fizika), valamint a tanulók önálló munkáját igénylı informatikát. 11-12. osztályban az emelt szintő képzésre jelentkezıket matematikából, fizikából, magyar irodalomból, történelembıl, idegen nyelvekbıl (és amennyiben megoldható biológiából) külön csoportban oktatjuk.

7

III. Az iskola hagyományai A gimnázium tanárai és diáksága mindig törekedtek az iskolai élet megırzésére, - új szokások, formák bevezetésével - gazdagítására. 1.

„A pesti fıreáliskola” arculata, értékei „A reáliskola feladata a fiatalságot reális, a gyakorlati élethez szükséges és használható ismeretekkel felszerelni.” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az elsı tanévet 1855. január 13-án az iskola igazgatója, Weiser József. 1861-tıl Ney Ferenc vezetése alatt a reáltanodában a német helyett a magyar nyelv és kultúra oktatása került elıtérbe. Iskolánk magyar szellemi mőhely lett, hazánk nagyjainak tanodája. A történelem keserves idıszakain keresztül is sikerült az iskola arculatát megırizni, az Eötvös József által is képviselt szellemiséget, a hazaszeretet, a független alkotó gondolkodás és cselekvés értékét, becsületét a diákoknak továbbadni. (Eötvös nevét az iskola 1921-ben vette fel ). Jól bizonyítja ezt az itt végzett diákok hosszú sora pl.: Lechner Ödön, Schulek Frigyes, Gundel Károly, Banda Ede, Karinthy Ferenc, Keleti Márton stb. Döntı szerepe volt ebben a mindenkori iskolavezetésnek, tanári karnak és olyan kiemelkedı tanári személyiségeknek, mint Preysz Móric, Alpár Ignác, Riedl Frigyes, Király György stb.

2. A hagyományırzés, „folyamatosság” biztosításának személyi vonatkozásai Az „Eötvös-szellem” megırzésének egyik fontos letéteményese a mindenkori tanári kar. A gimnázium története során - és ez a legutóbbi idıkig igaz - jellemzı a „nagy öregek” jelenléte, akiknek életpályája az Eötvöshöz kötıdik. Ugyancsak állandó jelenség az Eötvös diákokból lett tanárok részvétele a testületben (az utóbbi években kb. 30 %), akik érzelmi kötıdésükkel, hosszabb távú jelenlétükkel hozzájárulnak a hagyományırzéshez. A tanári kar tagjai között meglévı személyes baráti kapcsolatok, melyeket a mindennapos beszélgetések (kávézó), a rendszeres tanári kirándulások, a tanári klub mőködése is mélyítenek, hozzájárulnak, hogy az Eötvös-tanár hozzáállása, mentalitása generációkon keresztül továbbadódjon. Sokat segít ebben a nyugdíjas tanárokkal fenntartott elı kapcsolat. Közülük többen bekapcsolódnak az iskolai élet jeles eseményeibe (ünnepségek, kirándulások, tanári turnus az Eötvös-táborban), és mindnyájan hivatalosak a karácsonyi ünnepségre, köszöntésre. Jelentıs szerepet játszanak az iskola életében azok a közösségek, amelyek folytonos fennállásukkal, értékes tevékenységükkel gazdagítják az iskolai életet, fenntartják a gimnázium jó hírnevét különbözı területeken. Elsıként az iskola legfıbb hagyományırzı közösségét, a Baráti Egyesületet emeljük ki. Az egyesület alapítványok létrehozásával, pályázatok kiírásával, az „öreg diákok” összetartásával és bekapcsolásával az iskolai életbe, pótolhatatlan szerepet játszik a mindenkori Eötvös József Gimnázium arculatának megırzésében Az Eötvös-kórus hagyományosan magas színvonalú, értékes munkája, a kosárlabdacsapat kiemelkedı eredményei, az igényes önképzıköri elıadások nemcsak a bennük részt vevık számára adnak maradandót, hanem az utódokat is hasonló erıfeszítésekre, kitartó munkára ösztönzik. Hozzájárulnak a „folyamatossághoz” azok a visszajáró diákok, akik nemcsak beszámolni, beszélgetni jönnek vissza, de megtalálják a módját, hogyan kapcsolódhatnak be az utánuk közetkezık iskolai életébe. Sokan közülük táborok szervezıi, segítenek a korrepetálásban, a pályaválasztási elıkészületekben. A szalagavató bálon, a ballagáson is feltétlenül számíthatunk rájuk. 3. Az iskolai élet hagyományos eseményei 8

A 90-es évek hagyománya, hogy az évet a Duna-parti Eötvös-szobornál nyitjuk meg. A „gólyáknak” a végzısök feltőzik az Eötvös-jelvényt, ezzel is kifejezve, hogy mostantól hozzánk tartoznak. Október közepén tartjuk az Eötvös-napok rendezvényeit. A programnak vannak hagyományos elemei - úszónap a Sportuszodában, Kimittud, fáklyás felvonulás - és vannak évenként változó öntevékeny osztályprogramok. Nagy jelentıségő eseménye az éveknek az Eötvös-háziverseny, amelyen iskolánk tanulóinak többsége részt vesz. Jó színvonalú versenyeink is hozzájárulnak az Eötvösdiákok hagyományosan jó szerepléséhez az országos szinten is. Jellemzıen sokszínő volt mindig a paletta: a humán jellegő mőveltségi vetélkedıktıl a természettudományos versenyeken át a mővészeti fesztiválokig az Eötvös-diákok eredményes résztvevıknek bizonyulnak. Mindig emlékezetes eseménye az éveknek a kórus karácsonyi koncertje, amit az igazgató egy kosár kürtıs kaláccsal köszön meg a hallgatóság nevében. Az utóbbi évtizedekben hagyományosan jók az iskola külföldi cserekapcsolatai, ehhez kapcsolódóan szervezıdnek a csereutak (német, luxemburgi, olasz, erdélyi utazások, Socrates-program). Új színt jelent ezen a területen az Európa-osztály évenkénti tábora. A nyári programok hagyományos színhelye a fenyvesi tábor, amelyet 1958-59-ben Eötvös-tanárok és diákok építettek eredetileg vízitelepnek, sátortáborként. A 90-es években sokat fejlıdött, korszerősödött, de a mai diákok számára éppolyan kedves, mint évtizedeken keresztül minden Eötvös-diáknak. Az építıtáborok, tanulmányi- és sporttáborok, az utóbbi idıkben a kerékpár- és evezıstáborok, a „gólyáknak” szervezett nulladikos tábor a nyár elmaradhatatlan eseményei. 2000-ben szervezte meg iskolánk az elsı hagyományteremtı Eötvös-bált. A továbbiakban ezt évenként vagy kétévenként rendszeresen meg szándékozunk szervezni. 4. Hagyományırzı tárgyak A legrégebbi és talán a legbecsesebb emléktárgyunk az iskola 1864-ben felavatott zászlaja és a hozzá kapcsolódó záródísz. A zászló aranyszállal átszıtt selyem két oldalán egy-egy festménnyel, a záródísz értékes ötvösmunka. Viszontagságos évtizedek után ırizzük az igazgatói irodában mindkét tárgyat. Jellemzı mőemlékünk az elsı világháborús áldozatok emlékére állított nıi szobor, amely hosszú ideig a bejárattal szemben állt, két oldalán elesettek nevét tartalmazó emléktáblákkal, majd méltatlan hányattatások után végre méltó helyre, a lépcsıházban nyert elhelyezést egy vörösmárvány emléktáblával együtt. Diákhagyomány, hogy a „hölgy” fejének megsimogatása szerencsét hoz az Eötvös-diákoknak aznapra az iskolai felelések, dolgozatok esetén. A szobor egykori diákunk, Ligeti Miklós alkotása. Az iskola falait tanárok és diákok emléktáblái díszítik, a bejárattal szemben pedig, a földszinti aulában Eötvös József mellszobra található. A 140. évforduló alkalmából az iskola tanárai és diákjai állandó kiállítást készítettek a díszterem folyosóján az iskola történetérıl. Élı hagyományként mőködik az Eötvös-évkönyv, melynek régi példányait az irattárban ırizzük, és az Eötvös Diák c. újság, mely 1930. óta évente többször is megjelenik. 5. Versenyek Az Eötvös Gimnázium hagyományaihoz szorosan kapcsolódnak a diákélet kiemelkedı eseményeiként számon tartott különbözı versenyek. Az iskola minden tanulójának joga, hogy megmérettesse tudását ezeken a fórumokon. A szaktanárok feladata és kötelessége, 9

hogy támogassák diákjaik minél eredményesebb felkészülését. Iskolai kereten belül szinte minden tantárgyból szervezünk háziversenyeket. matematika: - háziversenyek - Zrínyi Ilona, Gordiusz verseny - kerületi, fıvárosi versenyek - OKTV, Varga Tamás verseny - Matematika határok nélkül fizika: - Mikola Sándor, OKTV informatika: - Nemes Tihamér, OKTV - Országos Logo - alkalmazói versenyek kémia: - háziverseny - Irinyi János, OKTV biológia: - Csapodi Vera, Kitaibel Pál, OKTV magyar: - háziversenyek - színjátszás - novella- és versíró verseny - szavalóverseny - kerületi, fıvárosi, OKTV történelem: - háziverseny - Horváth Mihály, OKTV latin nyelv: - Országos Ábel Jenı Latin Tanulmányi Verseny, OKTV Az idegen nyelvek területén a háziversenyeken kívül lehetıség van kerületi, fıvárosi versenyeken vagy az OKTV-n és OÁTV-n való részvételre. A különbözı nyelveknél említést érdemel a jelentıs számú nyelvvizsga. Országos szinten is elıkelı helyen van iskolánk. A különbözı sport és zenei versenyeken való részvételt is feltétlenül támogatjuk. Kórusunk több alkalommal nyert különbözı díjakat mind magyar, mind nemzetközi fesztiválokon, valamint néhányan nemcsak az iskolai de a zenei pályához szükséges konzervatóriumi oktatásban is részt vesznek.

10

IV. Az irányítás rendszere - igazgató - igazgatóhelyettesek - igazgatótanács (mőködési rendje melléklet) - diákönkormányzat (mőködési rendje melléklet) - közalkalmazotti tanács (közalkalmazotti szabályzat melléklet.) - szülıi választmány (mőködési szabályzata melléklet) - kuratóriumok Az alapítványi díjak, juttatások odaítélésére hivatott testületek, amelyek tagjai az iskola tanárai, diákjai és szülık. Alapítványok: Eötvös József Alapítvány, Király György Alapítvány, Bíró Károly Alapítvány, Alpár Ignác Alapítvány, Stokovszky Iván Alapítvány, Reáltanoda Alapítvány, Flóri Miklós Emlékalapítvány.

11

V. Személyi feltételek A kéttípusú intézmény mőködtetése szükségessé teszi, hogy az igazgató mellett három igazgatóhelyettes segítse az iskola irányítását, figyelemmel arra, hogy már a 2003/2004. tanévtıl a hat évfolyamos gimnáziumi oktatási formában 12 tanulócsoport, a négy évfolyamos oktatási formában 12 tanulócsoport mőködik az iskolában. A kerettanterv követelményeinek teljesítése, a tanulók családi körülményeinek romlása, a pszichés tényezık labilissá válása, a különösen tehetséges tanulók egyéni kezelése, egyéb a tanulókat kívülrıl érı lelki hatások kezelése szükségessé tette a fıállásban intézményünkben dolgozó iskolapszichológus alkalmazását. Az oktatási törvény élrtelmében tanulólétszámunktól függıen egy fıállású könyvtárost alkalmazhatunk. Az informatika fejlıdése, a tárgy fontossága és az adminisztrációs rendszer gépesítése mindenképpen azt igényli, hogy fıállású rendszergazdát alkalmazzunk az intézményben. Fontosnak tartjuk, hogy az intézmény mint a létesítmény önálló gazdája mielıbb önálló gazdálkodóvá is válhasson. Ehhez szükséges a gazdálkodást végzı, magasan képzett személyzet biztosítása (gazdasági igazgató, gazdasági ügyintézı, könyvelı, pénztáros). A 2000/2001 tanévtıl fenntartói engedéllyel, a rekonstrukció II. ütemének befejeztével, érvénybe lépett a feladatnövekedés, azaz folyamatosan növekedett a négy évfolyamos képzésben résztvevı tanulók száma. A már meglévı 2-2 profilírozott osztály mellé belépett a harmadik, úgynevezett természettudományos érdeklıdéső tanulócsoport. Ennek értelmében az 1999/2000 tanév 20 tanulócsoportja a 2003/2004 tanévre 24 csoportra bıvült. Ennek megfelelıen a 720 fıs tanulólétszám 820 fıre emelkedik. A rendkívüli érdeklıdésre, a többszörös túljelentkezésre való tekintettel az új fenntartó (Fıvárosi Önkormányzat) engedélyével bıvítettük a négy évfolyamos képzésben résztvevı osztályok számát. A 2007/2008-as tanévtıl egy osztály keretein belül emelt szintő angol, valamint humán csoportot hoztunk létre. Az engedélyezett tanárlétszám ettıl az tanévtıl 64 fı. Az intézmény közvetlen szerzıdésben áll az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel, 12 vezetı tanárt foglalkoztatunk, közvetett kapcsolatban állunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, ebben a kapcsolatban 15 vezetı tanár végzi a tanárképzéssel kapcsolatos gyakorlati teendıket, akik munkájukhoz vagy órabeszámítást, vagy pótlékot kapnak. A bıvülés következtében a fıállású tanárok száma osztályonként 2,7 fıvel, a 2003/2004 tanévre összesen 9 fıvel emelkedett, ami maga után vonta a túlóraszám növekedését is. A 2000/2001-ben engedélyezett 63 fıállású tanári létszám a 2003/2004-es tanévben elérte a 72 fıt. Ajánlatos az intézmény státusszámát tovább bıvíteni, indokolja ezt a vezetı tanárok számának várható további növekedése és az intézmény szerepe a kétszintő érettségivel kapcsolatos tanártovábbképzésekben. (Az intézmény dolgozói közül négy fı négy közismereti tantárgyból a “Képzık képzése” tanfolyamon vett részt, és lényegében minden tantárgyból van emelt szintő érettségiztetésre kiképzett szakemberünk. A magas tanulólétszám miatt nagyon fontosnak tartjuk a közoktatási törvény által elıírt fıállású szabadidıszervezı tanár foglalkoztatását a 2005/2006-os tanévtıl. Az intézményben az alábbi feladatok ellátásáért órabeszámítás jár: munkaközösségvezetık (heti 3), klubvezetı (heti 2), Eötvös Diák újság szerkesztıje (heti 1), diákönkormányzat-patronáló (heti 3), illetve a pedagógiai szakmai instruktorok (heti 4). Az idegen nyelv oktatást segíti egy-egy angol, illetve német anyanyelvi lektor.

12

VI. Tárgyi feltételek - termek: 24 osztályterem, 4 számítástechnikai szakterem, 9 idegen nyelvi szakterem, 3 természettudományos szakterem, 1 mővészeti szakterem, 3 egyéb szakterem, 3 laboratórium Az összes oktatási helyiségek száma 44. - számítógépek: 60 db, ebbıl 4 hálózati szerver - audio-vizuális eszközök: biztosítottak és elegendıek az alapfeladatok ellátásához. Célszerő és fontos lenne belsı TV lánc kiépítése stúdióval, minden osztályban és szaktanteremben színes televízióval. - könyvtár, szaktantermek, sportlétesítmények, Eötvös Vízitelep Könyvtár: folyamatos állománybıvítés, különös tekintettel a tanulói tankönyv kölcsönkönyvtár kiépítésére, felszerelésére. A könyvtár teljes állományának számítógépes feldolgozása. A múzeális értékő védett könyvtár teljes története érdeklıdés esetén mellékletként megtekinthetı. (A könyvtárról szóló ismertetés mellékletben megtalálható.) Szaktantermek: a két típusú gimnáziumi oktatás különös tekintettel az általános iskolás korosztályra további szemléltetı, kísérleti eszközök beszerzését igényli. Helyi tanterveink tartalmazzák a tanulói kísérletek és mérések gyakoribbá tételének szükségességét mind a kémia, a biológia, a fizika, a földrajz, a rajz, az informatika tantárgyak minıségi oktatásához. Ez indokolja a nagylétszámú tanulócsoportok feltétlen bontását a kerettanterv által szabályozott évfolyamokon. Sportlétesítmények: Új tornacsarnokkal bıvült iskolánk 2000. szeptemberére. Minıségi sportrendezvényeket is tarthatunk, különös tekintettel az országos hírő és eredményő kosárlabdacsapatainkra. (Mind férfi, mind nıi kosárlabdában öt-öt korcsoport csapatait mőködtetjük.) A sportolásra alkalmas helyiségek még így is szőkös lehetıséget adnak a tömegsport igény szerinti kielégítésére. Eötvös Vízitelep: Az Eötvös József Gimnázium mint ennek az üdölıtelepnek egykori tulajdonosa és alapjainak megépítıje, a létesítmény gazdája továbbra is igény tart a kezelıi jog biztosítására. Természetesen megırizve azt a gyakorlatot, miszerint az intézmény a kerület két gimnáziuma tanulóinak táborozását, illetve az önkormányzat dolgozóinak pihenését, kerületi pedagógusok üdülését, nemzetközi kapcsolatok ápolását is hivatott biztosítani.

13

VII. Kapcsolatrendszer - fenntartó - folyamatos - könyvkiadás Az iskola tanárainak jelentıs része a hatévfolyamos oktatási formának megfelelı, törekvésében kerettanterv-konform tankönycsaládot írt és jelentetett meg. Tankönyveink: Történelem I-VI., Matematika I-II., Tanári kézikönyvek, Biológia I-II., Kémia I-II-III. munkafüzettel, Verstan, SZÓ-KINCS-TÁR, Magyar nyelvtan I., Magyar irodalmi szöveggyőjtemény I., Földrajz I. munkafüzettel. Támogatás híján a tankönyvek önköltséges ára is viszonylag magas. A tankönyvszerzık a tartalmi igényesség mellett különös figyelmet fordítottak az esztétikus megjelenésre és a TARTÓS TANKÖNYV követelményeire. Jelentısebb önkormányzati támogatás a nem nyereségorientált kiadás költségeit enyhíthetné. - belföldi szakmai: követı iskolák A hat évfolyamos programunkat követı iskolákkal szakmai konzultációkat tartunk. - külföldi partnerkapcsolatok Az intézmény külföldi kapcsolatrendszerének kialakításában évtizedes múltra tekint vissza. A partnerkapcsolat elsısorban az idegen nyelv tanulást, a népek közötti barátságot, a kultúrtörténeti ismeretek bıvítését, a családok életének megismerését szolgálja, egyúttal erısíti Európához tartozásunkat. - Európa-osztály Magyarországon egyedülálló tíz-tizenkét napos oktatási forma angol, esetenként német nyelven. Helye a balatonfenyvesi Eötvös Vízitelep. Tantárgyai ökológia, drámapedagógia, vizuális kultúra, földrajz és környezetvédelem. Résztvevık: szlovén, német, angol, horvát, spanyol, erdélyi, luxemburgi, olasz középiskolák és az EJG diákjai és tanárai. - Socrates-program Folytonos együttmőködés a pályázati úton támogatott európai iskolákkal. Jelenleg négy projekt mőködik, mintegy 20-23 intézménnyel.

14

VIII. A tanév rendje Öt napos munkahét. A tanítási napok száma az oktatási miniszter által minden évben kiadott rendelettıl függ. Az iskola munkatervébe beépítettük a témanapok rendszerét (egy tanévben 3-5 nap), amelynek tartalmát évfolyamokra lebontva a tanév aktuális helyi rendjében szabályozzuk.

IX. Táborok, erdei iskola Tanulóink tanévenként átlag 7-8 napot táboroznak. Egy évben a táborozási napok száma kb. 4900 nap. Táborok: tanulmányi táborok, 0-os táborok, vízi, kerékpár-, sport-, gólya-, sí-, téli táborok. Táboraink többségének helyszíne a balatonfenyvesi Eötvös Vízitelep, ahol a tanulmányi táborokban végzett munka jelentısen hozzájárul országos szintő tanulmányi versenyeken elért eredményeinkhez. A 0-os táborok segítik a felvett tanulók beilleszkedését, a szakmai táborok (énekkar, sport) nagy szerepet játszanak a kultúra és a sport területén elért sikereinkben. A tábor célja továbbá tanulóink munkára nevelése, amelyet az építı- és bontótáborokban, balamint a nyári GH-feladatok ellátásában valósítunk meg. Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célok (környezeti és egészségnevelés, az iskolában elsajátított elméleti anyag gyakorlati alkalmazása – csillagászat, néprajz stb. – és a közösségépítés) kívánatossá teszik, hogy a belvárosi körülményekbıl kilépve, a természetben is foglalkoztassuk diákjainkat. Ezért az osztályok szülıi közösségével egyetértésben – amennyiben a szülık vállalják a konszenzusra épülı költségeket – javasoljuk a 7., 8. évfolyamokon, valamint a 9. C, D, E, F osztályokban erdei iskolák, más osztályokban tanulmányi kirándulás szervezését. A táborok a szülıi és alapítványi támogatás mellett igen jelentıs, pályázat útján elnyert önkormányzati anyagi támogatásban is részesülnek.

15

X. Egészségnevelés, egészségfejlesztési program 1. Távlati célok, jövıkép Egészségnevelési és –fejlesztési programunkban központi szerepet kap az iskola, az élet, a tanulás és a munka egészséges színterének biztosítása. Célunk: az egészségfejlesztı iskola fenntartása, azaz: •

Minden rendelkezésünkre álló módszerrel igyekszünk elısegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

•

Hagyományainkhoz híven együttmőködünk a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel, a szülıkkel és a diákokkal annak érdekében, hogy az intézményünk egészséges környezet maradjon. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk (pl. az iskolaorvos, védını segítségével), ezekkel párhuzamosan együttmőködésre törekszünk a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentıséget tulajdonítunk a késıbbiekben is az egészséges étkezésnek (pl. reformétkezési lehetıség), a testedzésnek (egyéni, csoport, osztály és iskolai szinten) és a szabadidı hasznos eltöltésének (pl. délutáni rendezvények, témanapok, iskolanapok, versenyek, erdei iskola, kirándulások), teret adunk a társas támogatást, a testi és lelki egészségfejlesztést, valamint a tanácsadást biztosító programoknak (pl. diákönkormányzat, patronáló diákok csoportja; iskolapszichológus egyes foglalkozásai). Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amelyben tekintetbe vesszük a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetıséget teremtünk a siker eléréséhez (pl. versenyek, pályázatok, kiállítások formájában), elismerjük az erıfeszítést, a szándékot, támogatjuk a diákok - életkori sajátosságaiknak megfelelı egyéni elırejutást a tanulás és az élet más területén. Törekszünk arra, hogy támogassuk tanítványainknak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi (iskolai) közösség tagjainak egészségük megırzését (pl. egészséges táplálkozás, nemdohányzók védelme…). Tehetséges tanítványaink testi és lelki egészségének megırzéshez az adott lehetıségeink szerint segítséget nyújtunk, mint ahogyan a képességeik alatt teljesítı tanulók mentális egészségét is támogatni kívánjuk.

•

•

•

•

•

Követendı alapelveink, kiindulási pontjaink: 1. Elfogadjuk, hogy az egészség a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. (WHO, 1948-as alkotmánya). Ez a folyamat abban az esetben optimális, - ha az egyén - életkori sajátosságainak elvárható szinten - társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), - ha a változó terheléshez életkorának meglelelıen képes alkalmazkodni, - amennyiben individuális önállóságát megırzi, - és ha megteremti az összhangot a fejlettségi szintjének megfelelı biogenetikai, fizikai, lelki és a társadalmi lehetıségei közt.

16

2. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Elfogadjuk, hogy az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. (WHO) Képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezık kontrolljára, ezáltal egészségük javítására alkalmassá válnak. Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Ugyanakkor a résztvevık együttmőködésére alapoz. 3. Az iskola a szocializáció kitüntetett színtere. A fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezet alakításával így az iskola-egészségügyi ellátás minıségére és az életmódra tudunk hatást gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztı munka alapvetıen befolyásolja az intézmény egészének és tagjainak mindennapjait. Valljuk, hogy a családi környezet mellett az iskola a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására (a szociális tanulásra, az interiorizázióra, az „énazonosság” elérésére), másként a harmonikus személyiségfejlıdésre. 4. Egyetértünk azzal, hogy „a korszerő egészségnevelés olyan egészség- és cselekvésorientált tevékenység, melynek során irányított tanulási lehetıségek segítségével az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bıvítheti az egyén saját és a környezetében élık egészségének elımozdítása érdekében.” (Segédlet…OM, Bp., 2004. 18.old.) 2. Jogszabályi háttér Az alábbi jogszabályok, útmutatások programunk iránymutatói: 1. 2.

a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyőlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. (Segédlet…OM, Bp., 2004. 18.old.)

3. Konkrét célok, feladatok A közeljövıben megvalósítandó feladatok: Új tervek: 17

-

-

Az egészségnevelés területéhez csatlakozó iskolai oktatási-nevelési programok kidolgozása, egyeztetése (pl. környezetnevelési program). A tanulók, a tantestület, az iskolai dolgozók és a család megnyerése az egészségnevelı, fejlesztı munkához. Esetenként szülık - mint szakemberek – bevonása (pl. elıadások tartása). A kétszintő érettségi egészségnevelési, és –fejlesztési vonatkozásainak összegyőjtése; az egészséggel, életmóddal kapcsolatos ismeretanyag koncentrációja (pl. biológia).

Hagyományos feladatok -

Ismeretterjesztı elıadások szervezése többek között az iskolanapok és témanapok keretein belül. Szabadidıs tevékenységek folytatása (testedzés, pinceklubban tartott rendezvények [pl. Költınk és kora; Disputa], elıadások, kiállítások, erdei iskola, kirándulások stb.). Osztályfınöki órák témához kapcsolódó foglalkozásai. Iskolaorvos, védını, iskolapszichológus preventív munkája.

3.2. Egészségfejlesztı munkacsoport létrehozása (az adott személyi feltételek mellett) A tantestület, a szülık (család), a szülıi szervezet (SZMK), a diákönkormányzat támogatása és aktív részvétele mellett a következı szereplık kaphatnak kiemelt feladatokat: – az intézményvezetı vagy megbízottja – az iskolai drogügyi koordinátor, – az iskolaorvos, védını, – a testnevelık, – bizonyos tantárgyakat tanító szaktanárok (pl. biológia) – az osztályfınökök képviselıje (a munkaközösség vezetıi) – a szabadidı-szervezı, – a diákönkormányzatot segítı pedagógus (DÖ), – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, – az iskolapszichológus 3.3. Intézményen kívüli kapcsolatrendszerek megismerése - Gyermekjóléti szolgálatok családsegítık, önkormányzat (gyermekvédelmi munkában, államigazgatási ügyekben) - Nevelési tanácsadók, krízisközpontok (terápia, krízisintervenció terén) - Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek (a megelızésben is aktív segítséget kaphatunk pl. az Országos Gyermekegészségügyi Intézet munkatársaitól) - a Rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi osztályainak dolgozói a bőnmegelızési programokban nyújthatnak segítséget. - a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum-ok (KEF) a drogprevencióban jártas szakértık felkérésében adhatnak támogatást iskolánknak. (Alapítójuk a helyi önkormányzat) (GYISM) 4.

Az egészségnevelés és - fejlesztés követendı lépései, azok módszerei

A) Elsıdleges prevenció (megelızés): – Tiszta, kulturált, nyugodt, egészséges fizikai (és szociális) környezet biztosítása (iskola épülete, szaktantermek, könyvtár, Internet-kuckó, pinceklub, ebédlı, dohányzó, teázó stb.) - Tanítási órák (tantárgyak, kiemelten a biológia; osztályfınöki órák, testnevelés) - Ismeretterjesztés, felvilágosítás a diákok, tanárok (és intézményi dolgozók), valamint szülık körében. - Társas kompetenciákat, érzelmi intelligenciát fejlesztı foglalkozások (iskolapszichológus vagy külsı szakértı bevonásával) - Az iskolapszichológus tevékenységének megelızést segítı részei (pl. tanulási stratégia fejlesztése, pályaorientáció) 18

- A kortárshatások bevonása a megelızésbe a diákönkományzat, a patronáló diákok közremőködésével. - Helyzetfelmérı, -elemzı munkák (pl. iskolapszichológus által felvett szociometria, tanulással kapcsolatos felmérések, egyéb iskolai vizsgálatok) - Helyi, szakmai képzések szervezése és intézményen kívüli szakmai képzéseken való részvétel (pl.Pedagógiai Napok rendezvényei, FPI) - Rendszeres, napi iskolaorvosi (eü.) ellátás biztosítása az ÁNTSZ és az önkormányzat támogatásával. - Az egészséges és rendszeres táplákozás lehetıségének felkínálása . - A testi egészség megırzése érdekében különbözı sportolási lehetıségek folyamatos alkalmazása (úszás, korcsolya is). - Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák keretein belül végzett egészségnevelı és -fejlesztı tevékenység. B) Másodlagos és harmadlagos prevenció (beavatkozás) - Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége -

Iskolapszichológus beavatkozása a szakmai elvek (pl. önkéntesség), szabályok és határok betartása mellett (Szakmai Etikai Kódex) (többek között krízis- és nevelési tanácsadás, tanulási hatékonyság fejlesztése, terápiára irányítás stb.)

-

Helyi iskolaorvos és védını munkája.

-

Osztályfınökök, szaktanárok beavatkozásai a szakmai elvek és szabályok mentén (szakmai kompeteciájuk határain belül)

-

Szükség esetén - az adott lehetıségek szerint - külsı szakintézmények bevonása (családsegítı szervezetek, nevelési tanácsadók, egészségügyi intézmények)

5.

Az egészségnevelés iskolai területei

Egyetértünk azzal, hogy „az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerő, a lehetıségeket felismerı és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggı kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg” (Segédlet…OM, Bp., 2004; 20.old.). Ennek értelmében elfogadjuk, hogy a harmonikus személyiségfejlıdés feltétele és része, hogy „az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni” (uott 20.old). Így valamennyi szervezeti forma keretein belül (lásd 6.pont!) megjelenhetnek egyes elemei, azaz komplex módon jutnak el az érintettekhez. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy mind tartalmában, mind mélységében életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez, szükségleteikhez adaptálva igyekszünk tanulóinkat megszólítani, miközben az 1. pontban vázolt célokat, elveket követjük.

19

Az optimális feltételek biztosítása érdekében iskolánk és a tágabb környezet adottságait, szükségleteit, feltételeit ismerve a következı témák tartoznak ehhez a területhez: 6. az emberi szervezet mőködése 7. egészség, betegség fogalma önmagunk és egészségi állapotunk ismerete (reális énkép, határaink és kiaknázatlan lehetıségeink - a sikeres pályaválasztás érdekében is) 8. a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége (Lásd kiemelten: környezetnevelési program!) 9. a társadalmilag is elvárt értékek felismerése, ismerete 10. a személyközi kapcsolatok, a család, a barátság, a párkapcsolatok szerepe az egészség megırzésében (kortárscsoportok szerepe a serdülıkorban) 11. szociális érzékenységre, toleranciára nevelés 12. alapvetı pszichológiai törvényszerőségek, fogalmak megismerése (pl. a fejlıdéslélektan és a szociálpszichológia területérıl) (Bevezetés az Emberismeret c. tárgyba – biológián belül pszichológiai blokk) - a serdülıkor a testi és pszichés változások kora; jellegzetességeinek megismerése; az egészség határai - a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái a hatékonyság növelése, a siker elérése érdekében - a tanulási környezet tudatos alakítása - az idıvel való gazdálkodás fontossága - a rizikóvállalás és határai (döntéshozatali modellek, ok és következmény vállalása) - a szenvedélybetegségek elkerülése (a függıség fogalma; dohányzás, alkohol, drog, játékszenvedély stb.) - a betegség és a gyógyulást segítı magatartás (elsısegélynyújtás, gyógyszerhasználat) - a testi higiénia - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe (étkezési zavarok, azok veszélyei) - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS-prevenció, egyéb, szexuális úton terjedı betegségek megelızése (pl.hepatitis) - a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) (Lásd még: környezetnevelési fejezet!) - a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) 6. Iskolai programok, azok tanulásszervezési formái Az egészséges életszemlélet, életmód kialakítása, fejlesztése komplex folyamat, ezért minden iskolával kapcsolatos szervezeti forma lehetıséget ad a nevelési célok megvalósítására. I. Tanórai foglalkozás A) Hagyományos tanítási órák: 7-12. évfolyamon minden tantárgy; némelyik különösen fontos szerepet kap ebben, pl. osztályfınöki órák, biológia, magyar nyelv és irodalom, testnevelés stb. B) Nem hagyományos szervezéső órák: témanapok, tanulmányi táborok, erdei iskolák egyes elemei biztosítanak lehetıséget a komplex, integrált, tevékenységbe ágyazott fejlesztésre, nevelésre. II. Tanórán kívüli lehetıségek Ezek az iskolánkban hagyományos és új foglalkozások fakultatívak, a résztvevık (tanulók, szülık, alkalmazottak) motivációjára, autonómiájára, aktivitására építenek. Számos esetben a tehetséggondozás lehetıségét is kiaknázhatják e formák. Hagyományainkhoz híven a szabadidıs programokat a DÖ, a szakmai munkaközösségek, a tanárok, az iskolapszichológus, a védını, az iskolaorvos, az osztályok, a patronálók, a szakkörvezetık kezdeményezésére, esetleg irányításával bonyolítjuk le. 20

- tanulmányi és sportversenyek (helyi, kerületi, városi, országos; iskolák közti) - szakkörök (tantárgyi jellegőek, média, színjátszó, énekkar, zenekar) - hagyományos iskolanapok programjai (bemutatkozó elıadások, kiállítások, zenekarok bemutatkozása, ismeretterjesztı és a résztvevıket cselekvésre ösztönzı elıadások) - nemzeti és iskolai ünnepeink színvonalas megtartása (a késıbbiekben, a 2004/2005-ös tanévben iskolánk fennállásának 150.évfordulója ) - elıkészítı foglalkozások - szaktantárgyi konzultációk - táborok (kerékpár- és vízitúra, országos kék túra, sítáborok, tanulmányi táborok, építıtáborok) - kirándulások (pl. osztályok, 7.évfolyamos tanulók és 9.évfolyamra járó patronálóik) - vizuális kultúra elemeinek , értékeinek megismerése(pl. múzeum- és színházlátogatás) - tehetséges diákjaink munkáiból kiállítások szervezése (és elıadások, filmek, iskolaújság) - az informatika lehetıségeinek kulturált felhasználása (média, könyvtár, PC) - rendszeres sportolási lehetıségek (kosárlabda, kézilabda, úszás, korcsolya, síelés) - iskolapszichológusi foglalkozások (pl. pályaorientáció: 10-11.évfolyam; pályaválasztás:1112.évfolyam; tanulási hatékonyság fejlesztése, önismeret és kommunáció fejlesztése, tanácsadás stb.) 7.) Iskolai programok az érintett felnıtteknek Szülıknek: Mivel a harmonikus személyiségfejlıdés, szocializáció egyik alappillére a család (szülık), és egyben a család-iskola együttmőködése nélkülözhetetlen, ezért a szülıket szintén bevonjuk a nevelésbe. Szülıi értekezletek, fogadóórák, konzultációk, fórumok, tájékoztatók formájában helyi vagy külsı elıadók segítségével (orvos, pszichológus, drogprevencióban jártas szakértı stb.) Tanároknak tervezett programlehetıségek: - Külsı elıadókkal, szakemberekkel (pszichológus, addiktológus, orvos, ÁNTSZ, rendvédelmi szervek stb.) elıadások, ankétok, fórumok; - Szakirányú továbbképzési lehetıségek felajánlása (pl. Mentálhigiénés Alapprogram Pedagógusoknak - MAP). - Konzultáció az iskolapszichológussal, gyermekvédelmi felelıssel, iskolaorvossal, védınıvel a szakmai szabályok betartása mellett . - Hagyományosan a szakmai munkaközösségek koordináló munkája (pl. komplexen oktatható tárgyak, témakörök, témanapok keretein belüli lehetıségek kiaknázására) - tréningek (drogprevenció, konfliktuskezelés, társas klíma javítása) 8. Erıforrások 8.1. A minimális személyi feltételek - a helyi adottságok ismeretében - biztosíthatóak. ( lásd 3.2. fejezetnél) 8.2. Anyagi feltételek biztosítása az iskola költségvetésébıl, az iskolai alapítvány támogatással (EJA), külsı szervek által meghirdetett pályázati forrásokból történhet.

21

XI. Környezetnevelési program Az Eötvös József Gimnázium környezeti nevelési programjának szerkezete 1. Jövıkép avagy Távlati célok: a legfontosabb elvek és követendı értékrendszer megfogalmazása, amely alapjaiban határozza meg az iskola légkörét és munkáját 2 Törvényi háttér, szabályzók

A környezeti nevelési és oktatási tevékenységet meghatározó jogszabályok és újabb rendelkezések • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • •

1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról NAT (31/1994 (III.12.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv tantervi alapelveinek kiadásáról) Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 1992. évi LXXXIII. tv. egyes elkülönített állami pénzalapokról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésrıl 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsıoktatásról 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. tv. a természet védelmérıl 2000. évi XLIII. tv a hulladékgazdálkodásról OGY 83/1997 (IX.26.) OGY Határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításáról 2031/1998 (II.13.) Korm. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program 1998. évi Intézkedési Tervérıl 2126/1999 (V.31.) Korm. határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program 1999. évi Intézkedési Tervérıl 211/1997 (XI.26.) Korm. rendelet a környezetvédelmi felügyelıségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatáskörérıl, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Fıfelügyelıségrıl 158/1998 (IX.30) Korm. rendelet a környezetvédelmi miniszter feladat- és hatáskörérıl 6/1997 (I.31.) KTM rendelet 16/1997 (VI.5.) KTM rendelet (KKA) 5/1998 (II.20) KTM rendelet a szakmai vizsgák szervezésére jogosult intézményekrıl 10/1998 (IV.3.) KTM rendelet 2/1999 (III.26) KTM rendelet 2132/2000. (VI. 15.) Korm. Rendelet az NKP 2000. évi Intézkedési Tervérıl 2207/2000. (IX. 13.) Korm. Határozat az NKP végrehajtásának 2001-2002. évi irányelveirıl 2066/2001. (IV. 5.) Korm. Határozat az NKP végrehajtásának 2001. és 2002. évekre vonatkozó Intézkedési Tervérıl 20/2001. (II. 4.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 22

•

2206.2000. (IX. 13.) Korm. Határozat a klímavédelem magyarországi stratégiájáról

3. Helyzetkép, helyzetelemzés a) Belsı: az iskola elıéletének, hagyományainak, épületének, tárgyi és személyi adottságainak kifejezetten környezeti nevelési szempontú számba vétele és elemzése b) Külsı: a kerület természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességei, adottságai; a helyi értékek és gondok feltérképezése és az iskolai programba való beépítése 4. A hagyományok ápolása - témanapok megszervezése az egész iskolai közösség számára - tanulmányi táborok megszervezése a környezeti nevelés tükrében - diák-kutató munka támogatása (pl. az iskola egykori híres tanítványai és tanárai munkásságának kutatása stb.) 5. Szaktárgyi célok - a szakórákon minden lehetıség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) - a kétszintő érettségire való felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetıségek) - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre) - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztı feladatok) 6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Az alábbi szervezési kereteken belül kívánja az iskola a környezeti nevelést megvalósítani figyelembe véve az iskola környezetét (lásd: helyzetelemzés) és az ezzel kapcsolatban felmerülı környezeti problémákat. (A helyzetelemzésnél feltárt környezeti problémákat célszerő beépíteni a hagyományos és nem hagyományos tanórai keretbe tantárgyként.) a) Tanórai foglalkozás 1) Hagyományos tanóra Az iskolában eltöltött 45 perces, tantárgyak szerint elkülönült tanórákat jelenti. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetıségei


Testnevelés A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport szükséges az egészséges életmód kialakításához; fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják egészséges testi fejlıdésüket;
Magyar nyelv és irodalom 7-8. osztály: - az anyanyelv gazdagságának, a tájnyelv, köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatásának tanítása, úgy, hogy mindezt alkalmazni tudják a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; 23

-

a tanulók legyenek képesek a lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre; 9-12. osztály: - az irodalmi mővekben megjelenı természeti és környezeti értékekre a diákok figyelmének felhívása a gyerekek legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; - tudjanak hivatalos iratokat (kérvényeket, petíciókat, javaslatokat) készíteni
Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - értsék meg az egész világot érintı globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében;
Idegen nyelv - az adott nyelv segítségével más országok környezeti problémáinak megismerése; - idegen nyelvő cikkek feldolgozása, amelyekbıl kiderül, hogy más országok mit tesznek azért, hogy ezeket a problémákat kiküszöböljék
Matematika 9-10. osztály A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - tudjanak reálisan becsülni; - tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni; - tudják a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket;
Fizika 8-12. osztály - a környezeti változások fizikai háttere - az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) ismertetése, ezek csökkentési lehetıségének megtanítása; - a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiák, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatások felismerésének tanítása;
Földrajz 7-10. osztály - tapasztalatszerzés, élménygyőjtés a közvetlen élı és élettelen környezetrıl;

24

-

-

a gyerekek érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; a tanulók ismerjék meg és ırizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit;


Biológia 7. osztály - az ökológiai szemléletmód kialakítása a gyerekekben; 8. osztály - az élılények alapvetı szervezeti és mőködési jellemzıinek és a közöttük lévı ok-okozati összefüggéseknek megtanítása; 9-10. osztály - a környezet-egészségügyi problémák ismertetése; - a gyerekek legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat;
Kémia 7. osztály - a víz és a levegı kémiája, szerepe az élıvilág szempontjából, szennyezése és annak csökkentési lehetıségei; 8-11. osztály A tanulók - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait; - a környezetszennyezı anyagok kémiája, vizsgálata, határértékek ismerete, kibocsátás csökkentésének lehetıségei;
Média 11-12. osztály: - a médiaelemzés technikáinak elsajátítása - a disputa módszerének tanítása - a hatékony kommunikációra való törekvés igényének kialakítása


Filozófia 11-12. osztály: A tanulók - értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és a természet egységének megbomlása; - képesek legyenek követni az értékek alakulását a különbözı történelmi korokban;
Ének-zene 7-8. osztály: - a természet zenei ábrázolásának módjai; - a természet szépségeinek megjelenése a népdalokban;
Rajz és vizuális kultúra 7-8. osztály: 25

-

a természetrıl szóló képzımővészeti alkotásások lehetıségei; természetes alapanyagok használatának ismerete; mővészeti alkotások létrehozása a környezeti nevelési szempontoknak megfelelıen;


Tánc és dráma 9-10. osztály - a természeti jelenségek improvizálása a tánc és dráma eszközével; - adott szituációk megfogalmazása tartásképben és mozdulatsorok segítségével (pl.: árvíz, erdıtőz...) 2. Nem hagyományos szervezéső tanóra Szintén a tantervi feladatok megvalósítását jelenti, csak nem hagyományos keretek között. A már említett tanulmányi táborban például feloldódik a tanórák szigorú rendje a terepi adottságoktól, a tanulmányozott témától függı tevékenységekre, de a program tantervi feladatokat valósít meg. Általában a „nem hagyományos szervezéső tanóra” biztosít lehetıséget a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) integrált tananyag feldolgozására, s mint ilyen, kiemelkedı jelentıségő a környezeti nevelés szempontjából. Lehetıségek: a) terepi (7-11. osztály) - terepgyakorlat - tantábor - tanulmányi kirándulás - tanösvény - városi élı és élettelen épített környezet vizsgálata az iskola közvetlen közelében (Károlyi kert, Múzeum kert) b) játék (7-8. osztály) - szituációs játékok - drámajátékok c) „akciók” (7-12. osztály) - vetélkedık - pályázatok - újságkészítés - kiállítás rendezése - interjú - kérdıív, felmérés készítése - kutatómunka - nemzetközi szereplések d) látogatások (7-11. osztály) - múzeum - állatkert - botanikus kert - nemzeti park - üzemek (szennyvíztisztító telep, hulladékégetı, atomerımő, papírgyár, gumigyár) e) témanap (7-8. osztály) f) projektek (7-10. osztály) - pl.: légszennyezettség vizsgálata a kerület parkjaiban (megfelelı dokumentálással: feladatlapok kitöltésével, fotózással, helyben elvégzett kísérletekkel) 26

b) Tanórán kívüli foglalkozás A tanórán kívüli foglalkozás nem kötelezı, nem minden gyerek vesz részt rajta. - szakkör - tábor (kerékpártúra, vízitúra, országos kék túra,) - versenyek ((Kitaibel Pál (9-10. osztály), Hermann Ottó (7-8.osztály)), Országos egészségügyi verseny (13-18 éveseknek), Országos környezetvédelmi verseny (5-8.osztály), - akciókon való részvétel pl.: békamentés 7. Iskolai környezet Az iskola mőködtetése, átalakítása és a mindennapi élet „apró mozzanatainak” megváltoztatása mennyire járulhat hozzá a diákok környezetbarát szemléletmódjának kialakításához. 8. Módszerek Játékok • Szituációs • Memóriafejlesztı • Kombinációs • Érzékelést fejlesztı • Ráhangolást segítı • Bizalomerısítı • Kapcsolatteremtést segítı • Drámapedagógia Modellezés • Hatásvizsgálatok • Rendszermodellezés • Elırejelzı • Mőködı modellek készítése, elemzése Riport módszer • Kérdıíves felmérés • Direkt riportok • Fotóriport Projekt módszer • Analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek • Terepgyakorlatok • Táborok • Térképkészítés • Egyszerő megfigyelések • Célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka • Természetvédelmi és fenntartási munkák • Rekonstrukciós munkák • Madárvédelmi feladatok 27

• •

Szelektív hulladékgyőjtés Rend- és tisztasági verseny

Közösségépítés • Csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Mővészi kifejezés • Vizuális mővészet a környezeti nevelésben • Irodalmi alkotások • Zenemővészet • Fotómővészet • Táncmővészet • Népmővészet • Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése • A tanulók önkifejezése a mővészetek nyelvén

9. Résztvevık a) Belsı: tanárok, diákok, technikai dolgozók b) Külsı: szülık, önkormányzat, civil szervezetek…. 10. Erıforrások a) Személyi b) Anyagi 11. Taneszközök A hatékony környezeti neveléshez szükséges taneszközök megtervezése. 12. Kommunikáció a) Iskolán belül: faliújság, (iskolarádió), elıadások, kiállítások stb. b) Külsı

28

XII. Az esélyegyenlıséggel kapcsolatos pedagógiai munka Céljaink elérésének egyik leghatékonyabb eszköze a differenciálás. Harmonikus személyiség fejlıdéséhez feltétlenül szüksége van egy gyereknek sikerekre, önbecsülésre, elismerésre. Ennek érdekében a tanárnak törekednie kell tanítványai személyiségének minél mélyebb megismerésére, tanulási módszereinek alakítására. Minden gyerek számára biztosítani szeretnénk a benne lévı értelmi, érzelmi és testi adottságok kibontakozását, elismerését. Ezt segítik elı a kis létszámú tanulócsoportok. Ezek kialakításánál - ahol lehet - alapul kell venni a diákok érdeklıdését, motiváltságát. A csoportbontások a tehetséggondozást is szolgálják, ezt a célt támogatják a különbözı (egyéni és csoportos) versenyek is. A tanulási kudarcnak kitett, lemaradó tanulók számára kiscsoportos, egyéni korrepetáló foglalkozásokat szerveznek a munkaközösségek. Értékelési módszereink összhangban vannak az egész tanítási, nevelési folyamattal, differenciálási elveinkkel. Az értékelés - amennyire lehetséges - személyre szabott. Így az osztályzás mellett fontos szerephez jut a szóbeli értékelés is. Ahogy az oktatásban törekszünk a változatos formákra, úgy az értékelés is többféle tevékenység alapján történik. Munkájáról, viselkedésérıl a diák folyamatos visszajelzéseket kap. Fontosnak tartjuk, hogy a valamilyen szempontból gyengébb tanulóknak is legyen személyre szabott lehetıségük arra, hogy megmutassák saját speciális képességeiket, értékeiket, fejlıdésüket. Mivel a közoktatás rendszerében a jegyekkel történı értékelés általános, mi is ezt alkalmazzuk. A munkaközösségek tantárgyi programjaikba sok javítási lehetıséget építenek be. Pl. a pontvivı tárgyak esetében a 11. év végén, illetve a 12. év félévi értékelésekor. A szociális hátrányok enyhítésével alapvetıen az osztályfınöki munkaközösség foglalkozik. Felhasználjuk erre a célra kerület, a fıváros és az állam által adott tankönyvtámogatási ösztöndíj és egyéb lehetıségeket. Az iskola alapítványa (Eötvös József Alapítvány) anyagi lehetıségeitıl függıen igyekszik támogatni a szociálisan hátrányos helyzető tanulók különféle tevékenységeit (pl. utazások, diákcserék, táborok stb.). A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı tanulókkal elsısorban az iskolapszichológus foglalkozik. A velük kapcsolatos pedagógiai tevékenységnek különféle fórumai vannak: kisebb és nagyobb közösségek segítik ıket pl. osztályközösség, DÖ, sportkörök, érdeklıdési körök. Ezeknél a tanulóknál különös hangsúllyal igyekszik elıtérbe helyezni a tanításon kívüli, de az iskolai közösséghez kapcsolódó tevékenységeket (pl. szakkörök, színjátszó körök, tömegsport, kirándulások, táborok stb.). Hat évfolyamos oktatási rendszerünkben külön hangsúlyt kap a hátrányos helyzető tanulók beiskolázása. A hosszabb képzési idı több lehetıséget ad a hátrányok leküzdésére és a sajátos képességek kibontakoztatására. Számukra ingyenes elıkészítıt szervezünk. Az iskolánkba bekerült ilyen diákok számára felzárkóztató foglalkozások állnak rendelkezésre. Az iskola bekapcsolódik a tehetséggondozó középiskolák programjába, ennek keretében halmozottan hátrányos helyzető 7. és 8. osztályos tanulóknak szervezünk elıkészítı foglalkozásokat magyar nyelvbıl és matematikából.

29

XIII. Gyermekvédelem Hogyan jelenjenek meg a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szempontok, feladatok, módszerek az iskola nevelési programjában?

I. A helyzetfeltárással kapcsolatos legfontosabb vizsgálati szempontok (Felmérés szükség szerint, de legalább 2-3 évente) 1./ Az iskola környezetének jellemzıi gyermekvédelmi szempontból a.) Az adott település, lakókörnyezet általános jellemzıi: fıvárosi beiskolázású iskola.A szülık gazdasági helyzete változó, munkanélküliség aránya kicsi. b.) Az iskolába járó gyermekek családi környezete (Adatgyőjtés és feldolgozás csak a szülık beleegyezésével történhet. (A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, illetve az 1993. többszörösen módosított LXXIX. törvény a Közoktatásról, 2. számú melléklet.) A családok életminısége, szociokulturális körülményei - a szülık iskolai végzettsége, foglalkozása, - a munkahelyi elfoglaltság mértéke (mellékállásban f.), - a családok szerkezete, családtípusok, - a családok anyagi helyzete, munkanélküliség, - lakásviszonyok, egészségügyi, higiéniás körülmények, - családi értékrend, - életmód, életvezetés, szokások, nevelési stílusok, szokások. c.) A szülık iskolával szemben támasztott igényei, érdeklıdése, kapcsolata az iskolával A szülık közösségének munkáját a szülıi választmány fogja össze, minden osztály egy fıt delegál ide, évente háromszor üléseznek.Az iskola ütemtervébe, minkatervébe, egészségügyi prevenciós tevékenységébe, házirendjébe stb. teljes jogkörrel kapcsolódhatnak bele. - A szülık által felvetett kérdések, problémák, szülıi igények, vélemények, javaslatok elemzése, értékelése. A szülık érdeklıdése, kapcsolata az iskolával: A szülıi értekezletek, fogadóórák, ünnepélyek stb., egyéb iskolai rendezvények látogatottsága. A szülık elégedettsége, pl.: kérdıíves vagy interjús vizsgálat tükrében. A szülık együttmőködésérıl kialakult vélemény a pedagógusok részérıl:szülıi választmány kiemelkedıen müködik együtt, a szülık együttmüködık. A családlátogatások tapasztalatai (csak szükséges esetben végzünk). 2. A tanulók gyermekvédelmi helyzetének évenkénti felméréséhez készített szempontok, adatok (Javaslat) - A tanulók száma összesen: - Mobilitási ráta: eltávozások, új gyermekek érkezése (félév, év vége) - Hiányzások mértéke, okai: (félév, év vége) Nagycsaládosok száma, aránya: Hátrányos helyzető gyermekek száma: Hátrányos helyzető, tehetséges tanulók száma: - Túlkorosok, bukások aránya: (félév, év vége) - Más fogyatékosok száma: Kt. 121. § (20) átható fejlıdési zavarral küzd (pl. autista) 30

pszichés fejlıdés egyéb zavara miatt: részképesség-teljesítményzavar dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, hyperaktivitás, figyelemzavar) - Tanulási nehézségekkel küszködık száma: - Beilleszkedési-magatartási nehézségekkel küszködık száma: Veszélyeztetett tanulók száma: Ebbıl a gyermekjóléti szolgálat gondozásában nyilvántartott tanulók száma Védelembe vett tanulók száma: (oka/i): Örökbefogadott gyermekek száma: Nevelıszülıknél nevelkedı gyermekek száma: Nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó tanulók száma: - A tanulók anyagi támogatásával kapcsolatos adatok rögzítése: szociális, iskolán kívüli támogatások (rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások) iskolán belüli támogatások elosztásának adatai: - tanszer, tankönyvtámogatás, - étkezési támogatás, - ösztöndíj, - saját iskolai forrásból biztosított támogatások. (A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatások megállapításának és felosztásának elveit az SZMSZ-ban szükséges szabályozni. /11/1994.(VI.8.)MKM rendelet 4.§ 2.f/). Megjegyzések: A négyzettel jelzett adatok (különleges adatok) csak a szülık (törvényes képviselı) írásos hozzájárulásával kezelhetık, tarthatók nyilván (Kt. 2. számú melléklete szerint), illetve nem hivatalos, saját munkafejlesztések az osztályfınökök, gyermekvédelmi felelıs(ök) által készíthetık, sıt készítésük célszerő! (bizalmasan kezelendık!) Egy-egy tanuló – állapotától, helyzetétıl függıen – több kategóriában is szerepelhetnek. Pl.: Egy gyermek lehet túlkoros, nagy családban nevelkedı, hátrányos helyzető, tanulási nehézséggel küszködı, vagy más fogyatékos és veszélyeztetett. Egyes jellemzı szoros összefüggésben lehetnek egymással, ok-okozati relációban. Figyelem!Nem biztos, hogy a már veszélyeztetett gyermek tanulási-beilleszkedési-magatartási tüneteket, zavarokat mutat, legfeljebb csak akkor, ha a segítı beavatkozás nem történik meg idıben. A helyzetfelméréssel kapcsolatos adatok, információk a minıségbiztosítási rendszer tartalmát is képezik egyben. (Az iskolai adatbázis kialakítása és folyamatos karbantar-tása.)

31

MIT? II. Gyermekvédelmi feladatok megfogalmazása 1. Az iskola valamennyi tanulója érdekében, védelmében megfogalmazott, általános gyermekvédelmi feladatok az elsıdleges megelızés céljával: - személyiség- közösségfejlesztéssel-neveléssel kapcsolatos feladatok, - iskolai ártalmaktól megóvásra törekvés, - gyermeki- tanulói jogok érvényesítése, - szülık szemléletformálása, megnyerése, sokoldalú bevonása, motiválása, - együttmőködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közremőködı intézményekkel 2. Speciális gyermekvédelmi feladatok - a gyermekek eltérı gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerő kiszőrése, feltárása; - az eltérı helyzető és szükséglető gyermekek célzott, speciális kezelése, foglalkozta tása, fejlesztése; - a gyermekvédelmi problémával küszködı tanuló(k) szüleivel speciális pedagógiai bánásmód alkalmazása, megnyerésük külsı segítı intézmények (illetve szakembereik) szolgáltatásainak, támogatásainak igénybevételére; - speciális szakemberek széleskörő bevonása, foglalkoztatása (orvos, védını, pszichológus, fejlesztıpedagógus, családgondozó stb.); - együttmőködés külsı segítı intézményekkel. III. Tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök, szolgáltatások: 1. Az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításának tevékenységformái, pedagógiapszichológiai módszerei osztályfınökkel együttmőködve, meghívott elıadók segítségével: Pl.: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok módszerei: - Általános prevenciós programok beépítése tanórai és/vagy tanórán kívüli szervezeti formákban: Mentálhigiénés-egészségnevelési programok, ennek részeként kábítószer-ellenes program – 8/2000.(V.24.)OM r. 4. § (3); 6. § 5. g/ Bőnmegelızéssel kapcsolatos célzott programok 16/1998.(IV.8.)MKM r. 6. § (6); Önismereti, kommunikációs-konfliktuskezelési, relaxációs gyakorlatok, játékok, programok; - Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás formái, módszerei (16/1198.(IV.8.)MKM r. 4. § - 6. § (7) - Tanulói szabadidıs, tanórán kívüli tevékenységi formák, programok; együttmőködés a szabadidı-szervezıvel. Pl.: A neveléssel kapcsolatos feladatok módszerei: - családi életre nevelés - etikai nevelés - érzelmi nevelés

formái, módszerei gyermekvédelmi szempontból kiemelten hangsúlyosak

Pl.: Az iskolai ártalmaktól való megóvás-védelem módszerei: Az iskolaorvos, a gyermekvédelmi felelıs, a diákönkormányzati vezetı, esetleg szülı tagjaiból álló szakmai team gondozásában, évente kérdıíves és/vagy interjús felmérés az iskolai 32

ártalmak kiszőrésére, enyhítésére, megszüntetésére. A vizsgálat több területet érinthet, pl.: iskolai klímavizsgálat, tanár-diák viszony,tanulók motiválása, a tanulókkal szembeni elvárás minısége (túlterheltek-e?; képességeik, teherbírásuk alatt követelnek-e?). Pl.: A szülık megnyerése, bevonása, családpedagógiai szemléletformálása: - tájékoztatás* - ismeretterjesztés

formái, módszerei, hagyományai pl. szülöi fórumok - klubdélutánok - kirándulások - táborok stb. - tanár – diák – szülı találkozók *Kt. 13. § 3), 14. § 1. a) b); 16/1998.(IV.8.)MKM rendelet 4. §, 6. § 4) Pl.: Az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában együttmőködı külsı intézmények, szolgáltatók, az együttmőködés formái. (Összhang az iskolai SZMSZ-ban leírtakkal.) V. ker. Nevelési Tanácsadó, Családsegítı (ld. 1-nél) 2. A speciális gyermekvédelem lehetıségei, tevékenységformái, módszerei, eljárásai, szolgáltatásai: Ajánlatos megjeleníteni a gyermekvédelemrıl szóló részben (fejezetben) a gyermekvédelmi problémák (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség stb.) „kiszőrését” feltárását segítı, az adott iskolában preferált és tervszerően alkalmazott pedagógiai, családpedagógiai módszereket. E feltáró módszerek ismeretének és sokoldalú alkalmazásának az a célja, hogy minél több információt győjthessünk a gyermekrıl, a gyermek környezetérıl, valamint a gyermek és környezete (családja) közötti érzelmi kötıdés-kapcsolat minıségérıl, ezen kívül egy-egy bizonytalan helyzet esetén tudjuk más módszereket is „bevetni” feltevésünk alátámasztására vagy elvetésére. Pl.: családlátogatás* (tervezett szempontok szerint), célzott beszélgetések, interjúk, megfigyelések különbözı pedagógiai szituációkban, esetközpontú konzultációk, stb. *Megjegyzés: A családlátogatás módját, a családlátogatással kapcsolatos, osztályfınökökre háruló elvárhatóságot az SZMSZ-ban szükséges szabályozni. (Pl.: Az osztályfınökök mikor, hányszor; a gyermekvédelmi felelısnek munkaköri kötelessége a rendelet szerint: 16/1998.(IV.8.)MKM rendelet 6. § (5) b)). Nem árt, ha röviden rögzítjük a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség okait mutató szempontokat: Hátrányos helyzet: - anyagi okok - mővelıdési hátrányból eredı ok - egészségügyi ok, stb.

Veszélyeztetettség: - anyagi okok - halmozott hátrányok - deviáns, erkölcstelen családi környezet - gyermek elhanyagolása, bántalmazása, stb.

Még nem veszélyezteti a gyermek személyiségfejlıdését, de a hátrányok enyhítése a prevenció érdekében rendkívül fontos!

Már veszélyezteti, akadályozza a gyermek egészséges testi-lelkiszellemi-erkölcsi fejlıdését.

33

(Minden veszélyeztetett gyermek hátrányos helyzető, de nem minden hátrányos helyzető gyermek veszélyeztetett.) A gyermekvédelmi problémák, esetek kezelésének iskolai lehetıségei, módszerei eljárásai: (speciális beavatkozás, fejlesztés, pótló, korrigáló nevelés) A gyermekvédelmi esetekrıl kívánatos lenne pedagógiai jellegő esetelemzést, cselekvési tervet készíteni. Pl.: A gyermek és szülı közötti érzelmi kapcsolat erısítése, korrigálása: a szülıknek többször megcsillogtatni a gyermek értékes tulajdonságait, dicsérhetı megnyilvánulásait; a gyermekeknek rámutatni a szülık erıfeszítéseire, pozitív cselekedeteire; pozitív élmények átélésén keresztül gyakran segíteni ıket szeretetérzéseik kifejezésében. A szülık problémáinak értı meghallgatása. A bizalomkeltı viselkedés formáinak alkalmazása (egyforma tisztelet, megértés valamennyi családtaggal és szülıvel szemben, a bizalmas szülıi információk megırzése stb.) A család igyekezetének, kedvezı változásainak elismerése. A szociális és mővelıdési hátrányok enyhítését segítı tevékenységek, módszerek, eljárások: Az iskola pedagógusainak a tanulók hátrányos anyagi helyzete és anyagi veszélyeztetettsége feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatai (Kt. 19.§ 7) d); 8/2000.(V.24.)OM rendelet 4. §; 6. § 5. e)) A tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetıi döntések elıkészítésével kapcsolatos feladatok (Kt. 124. § 21. a)) A hátrányos helyzető tehetséges tanulók tehetséggondozásának lehetıségei, formái: A jelenleg érvényben lévı program felsorolja a tehetséggondozás színtereit: tanóra, szakkör, kulturális verseny, napközi, tanulmányi- és sportverseny, de a célok, felelısség, eredményesség tekintetében nem nyilatkozik. A Kt. 52. § 7) bekezdés alapján az iskola nem kötelezı (választható) foglalkozásokat szervezhet tehetséggondozás céljából. A Kt. 52. § 10) bekezdésének c) pontja szerint egyéni – 1-3 tanuló részére szervezett – foglalkozás tartható a tehetség kibontakoztatása céljából. Célszerő szabályozni a tehetséggondozásra fordítható egyéni, illetve nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozások idıkeretét és annak felhasználását: az idıkereteket és idıarányokat meghatározó elveket a nevelési programban, a választható tanórai foglalkozásokat, azok óraszámait, valamint az elıírt tananyagot és követelményeket a helyi tanterven. A tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küszködı (tanulási kudarcnak kitett) tanulók felzárkóztatását segítı program: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek, módszerek, eljárások: Az iskola frekventált helyzete miatt a felzárkóztatás nem szükséges feladat. Osztályonként havi 2 óra a beilleszkedéssel küzdı gyermekek számára felkinált felzárkóztatási lehetıség. Milyen külsı segítı intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel tartja fontosnak az iskola a kapcsolattartást? (Összhang az iskolai SZMSZ-ban leírtakkal. 11/1994.(VI.8.)MKM rendelet 4. §; 16/1998.(IV.8.)MKM rendelet 2. § 1) i)). Pedagógiai szakmai szolgáltató: PSZK gyermekvédelmi munkaközösség, Nevelési tanácsadó, Gyermekjóléti szolgálat* Gyermek- és ifjúsági szervezet, Egészségügyi szolgáltató stb. 34

*Az óvodai-iskolai gyermekvédelem és a gyermekjóléti szolgálat közötti együttmőködés lehetıségei külön szakmai anyagban. IV, A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatellátás körülményei módja 1. A gyermekvédelmi munka személyi-tárgyi feltételei (összhang az SZMSZ-ban leírtakkal, a legfontosabb jellemzık kiemelésével.) Az iskolán belül kik látják el és milyen szinten a gyermekvédelmi feladatokat? Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai (Kt. 19. § 7) a) d); 16/1998.(IV.8.)MKM rendelet 4. §, 6. § 5. elsı mondata). Szakemberellátottság, felkészültség a speciális igények tükrében. A gyermekvédelmi felelıs(ök) mőködésének jellemzıi: munkajogi helyzete (egész állású, félállású stb.), végzettsége, szakirányú képzettsége, speciális gyermekvédelmi felkészültsége (továbbképzés) idı- és munkabeosztása, szakmai feladatai (utalás a munkaköri leírásra) 16/1998.(IV.8.)MKM rendelet 4. §, 8/2000.(V.24.)OM rendelet 4. § ld. másik leírás adminisztrációval járó kötelezettségei (igazgató tájékoztatja) szakmai fejlıdését elısegítı kapcsolattartás módja: (pl.: kerületi gyermekvédelmi munkaközösséggel, illetve vezetıjével, Fıvárosi Pedagógiai Intézet Gyermek- és ifjúságvédelmi Csoport stb.), mőködéséhez biztosított tárgyi-dologi feltételek (terem, számítógép stb.) 16/1998.(IV.8.)MKM rendelet 4. § - 6. § (3). 2. A gyermekvédelem szervezeti és munkaformái, az információáramlás módja, követelményei: (összhang az SZMSZ-ban leírtakkal) Mőködik-e az iskolán belül gyermekvédelmi team vagy munkaközösség? Nincs külön gyermekvédelmi munkaközösség az iskolában. Egyeztetés a gyermekvédelem kérdései, feladatai esetében az osztályfınök a gyermek védelmi felelıs és az igazgató a gyermek orvos védını között történik. Milyen rendszerességgel? - Az esetek függvényében történik az egyeztetés. A konkrét gyermekvédelmi esetekkel, cselekvési tervekkel kapcsolatos információcsere módja, rendszeressége a pedagógus vagy/és osztályfınök észlelve a problémát jelez a gyermekvédelmi felelısnek; az igazgatóval való egyeztetések módja, rendszeressége: ha szükséges az igazgató bevonása a problémába , esetfüggı. A belsı kapcsolatrendszer-együttmőködés módja, formái, rendszeressége :esetközpontú konzultációk,esetföggıen. Az információátadás-kezelés jogi-etikai követelményei: A gyermekvédelmi felelıs a tudomására jutott, bizalmas információkat megırzi, illetve a bizalmas szülıi közléseket és az egyéb, tudomására jutott információkat pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé (célhoz kötöttség elve!). A tapintatosság hivatásbeli, etikai követelménye valamennyi pedagógus és intézményben dolgozó kötelessége. Az adatkezelés, illetve az adattovábbítás jogi szabályozása: Kt. 2. sz. melléklete. Az adatkezelı szerv (iskola)biztosítja az adatok védelmét. Gyvt. 134. § 3) (A külsı intézmények, szervek felé továbbítható adatok esetében is érvényes a célhoz kötöttség elve.) V. Az iskolai gyermekvédelem ellenırzési-értékelési rendje; fejlesztés, minıségbiztosítás (átfedés az SZMSZ-ban leírtakkal – A belsı ellenırzés rendje 11/1994.(VI. 8.)MKM rendelet 4. § (1) b) A gyermekvédelmi munka belsı ellenırzésének, értékelésének módja, rendszeressége: Kik végzik az ellenırzést-értékelést, mikor, hogyan: vezetıi ellenırzések. 35

Folyamatos továbbképzés (szakmai személyiségfejlesztés, szupervízió) a gyermekvédelmi igények lefedésére. A jellegzetes gyermekvédelmi problémákra cselekvési terv kidolgozása, a hatékonysági mutatók idıszakonkénti vizsgálata. Teljes körő visszacsatolási rendszer mőködtetése (tanulók, szülık, pedagógusok, fenntartók, szakértık). Adatbázis kialakítása és folyamatos karbantartása (adatfeldolgozás, adatbázis-kezelés, elemzés). Az ellenırzési-értékelési rendszer kialakításánál, mőködtetésénél lényeges szempont a megelızés gyakorlatának érvényesülése. A törvényességi és szakmai kritériumok alapján a gyermekvédelmi helyzetet, munkát tükrözı dokumentációk és a tényleges gyakorlat, tapasztaltak elemzése, értékelése.

36

XIV. Óratervek 1.

hat évfolyamos Óraszámok a hat évfolyamos gimnáziumban

tantárgy 7. 8. 9. 10. 2 2 2 3 magyar irodalom 2/2 2/2 2/2 1/1 magyar nyelvtan 2 2 2 2 történelem 4/4 3/3 3/3 3/3 matematika 4/4/4 4/4/4 4/4/4 4/4/4 1. nyelv 3/3 3/3 2. nyelv 2/2 3* 3* fizika 2/2 2/2 2* 2* kémia 2/2 3/3 2,5* 2* biológia 2 2 2 2 földrajz társadalomismeret 2/2 1/1 informatika 2 1 1 1 ének 1 1 rajz 3 3 2 2 testnevelés 1 1 1 1 osztályfınöki filozófia és etika 29 29 29,5 29 összóraszám fakultáció (D sáv) 1 2 fakultáció fakultáció nyelv fakt (C sáv) * az évfolyam két osztálya három csoportba osztva érdeklıdés szerint

11. 3/3 1/1 3/3 3/3 4/4/4 3/3 2/2 vál vál vál 2 1/1 vál 1 2 1 26 2 2 2

12. 4/4 1/1 3/3 4/4 2/2/2 + fakt 3/3 vál vál vál vál vál vál 1 2 1 2 23 2 2 2 2

A modul tantárgyak közül a Tánc és dráma és a Mozgókép és média címő tantárgyakat tömbösítve, témanapok keretében tanítjuk a 9. és 10. évfolyamon. (Ezeket az idıpontokat minden évben a tanév aktuális helyi rendjében szabályozzuk.)

37

2.

négy évfolyamos Óraszámok a négy évfolyamos gimnáziumban

Tantárgy magyar irodalom magyar nyelv történelem elsı idegen nyelv második idegen nyelv matematika informatika filozófia fizika biológia kémia földünk és környezetünk ének-zene rajz és vizuális kultúra testnevelés társadalmi ismeretek mozgókép és média osztályfınöki kötelezı óraszám fakultáció összóraszám

9.

10.

11.

12.

C 3

D 3

E 3

F 3/4

C 3

D 3

E 3

F 3/4

C 3

D 3

E 3

F 3

C 4

D 4

E 4

F 4

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

1/1

2 2 2 5/5/5 4/4/4 6/6/6

2/3 6/4

2 2 2 5/5/5 4/4/4 6/6/6

2/3 6/4

3 3 3 4/4/4 4/4/4 4/4/4

3 4/4

3 3 3 4/4/4 4/4/4 4/4/4

3 4/4

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

3/3

5/5

4/4

4/4

4/4

4/4

3/3

3/3

3/3

3

3

3

3

4

4

4

4

2/2

2/2

2/2

2/2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2/2 -

3/3 -

2/2 -

2 -

2/2 2/2

2/2 2/2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2/2

3/3

2/2

2

2/2

2/2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

2

3/3 2,5/ 2,5 2,5/ 2,5 2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1 -

1 -

1 -

1/1 -

1 1

1 1

1 1

1/1 1/1

1

1

1

1/1

1

1

1

1/1

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 2

2 2

2 2

2 2

2 -

2 -

2 -

2 -

-

-

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

31

31

31

31

31,5

31,5

31,5

31,5

27

27

27

27

27

27

27

27

31

31

31

31

31,5

31,5

31,5

31,5

6 33

6 33

6 33

6 33

6 33

6 33

6 33

6 33

A modul tantárgyak közül a Tánc és dráma és a Mozgókép és média címő tantárgyakat tömbösítve, témanapok keretében tanítjuk a 9. és 10. évfolyamon. (Ezeket az idıpontokat minden évben a tanév aktuális helyi rendjében szabályozzuk.)

38

XV. Vizsgarendszer 1.

felvételi vizsgák A felvételi vizsgákat minden évben a minisztérium elıírásainak megfelelıen szervezzük. (OM – A tanév rendje) Jelenleg a felvételi vizsgáink rendje a következıképpen alakult: 1. A hatévfolyamos gimnáziumba:

I. Írásbeli (szőrı) vizsga: A közös írásbeli vizsga idıpontját és pótidıpontját a minisztérium határozza meg. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont által összeállított írásbeli vizsga idıtartama kétszer 45 perc. Tartalma egy nyelvi jellegő és egy matematikai jellegő feladatlap megoldása. Az eredményt kifüggesztjük az iskola földszinti folyosóján. Az igazgató az aláírásával, az iskola körbélyegzı lenyomatával ellátott, feladatonként részletezett pontszámot tartalmazó értékelı igazolólapot a tanulónak átadja. A tanuló ennek ismeretében nyújtja be jelentkezési lapját és annak mellékletét a rendeletben meghatározott idıpontig. A rendelet szerint a tanuló a dolgozatot megtekintheti (fénymásolatban a szülı saját költségére megkaphatja). A jogszabály arra nem ad lehetıséget, hogy a tanuló által megoldott, az iskola által a központi útmutató alapján kijavított feladatlapot vagy annak fénymásolatát másik iskola bekérje, felülvizsgálja, újraértékelje. Másrészt viszont az értékelı igazolólap pontszámait, az ott feltüntetett egyes részeredményeket az egyes iskolák jellegük, képzési profiljuk szerint eltérı súllyal vehetik figyelembe. II. Szóbeli meghallgatás A jelentkezı az Eötvös József Gimnázium által kiadott jelentkezési lapon (a jelentkezési lap melléklete) választ két érdeklıdési kört az alábbiak közül: - az élettelen természet (természetismeret - fizika) - az élılények világa (természetismeret - biológia) - földünk és környezetünk (természetismeret – földrajz) - irodalom - matematika - történelem A szóbeli meghallgatáson a gyerekek egy beszélgetésen vesznek részt, amelynek témája a tanuló által a jelentkezési lapon választott egyik (a jelentkezési lapok beérkezése után kifüggesztett beosztás szerinti) érdeklıdési terület és általános tájékozottság (ezen belül elemi matematikai és anyanyelvi ismeretek). A szóbeli meghallgatás célja, hogy a jelentkezı gondolkodási képességeit vizsgálja a szaktárgyi beszélgetés segítségével az általános iskolában tanultak alapján.

2. A négyévfolyamos gimnáziumba A felvételi eljárás 39

I. Írásbeli felvételi vizsga anyanyelvbıl matematikából Az írásbeli vizsgára külön értesítést nem küldünk. A rendelet szerint pótírásbeli idıpontot is megjelölünk. Az írásbeli eredmények és a szóbelire jogosultak névsora, valamint a szóbeli meghallgatás idıpontja és helye az iskola földszinti folyosóján megtekinthetı. Az írásbeli dolgozatok megtekinthetık. II. Szóbeli meghallgatás: A szóbeli meghallgatás tárgya: általános beszélgetés a jelentkezırıl (érdeklıdés, környezet stb.); szakmai beszélgetés valamely a diák által választott tantárgyból; (választható a következık közül: magyar irodalom, történelem, földrajz, matematika, fizika, biológia, kémia). Azért kérjük, hogy a jelentkezık feltétlenül két tantárgyat jelöljenek meg, hogy a szóbeli csoportok beosztását mindenképpen a jelentkezéseknek megfelelıen készíthessük el. (A D osztályba [is] jelentkezık az utolsóként felsorolt négy tárgyból válasszanak kettıt.) angol, ill. német nyelvő rövid társalgás (aszerint, hogy melyik nyelvet tanulta már a jelentkezı). A nyelvi meghallgatás célja elsõsorban a nyelvi szint szerinti csoportok felmérése, ezért csak a két legnagyobb arányban választott nyelvbıl rendezzük, ha valaki egyiket sem tanulta, akkor a szóbeli nyelvi meghallgatáson nem kell részt vennie. 2.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei, számonkérésének formái, belsı vizsgarendszer

vizsgáztatási

rendszer,

az

ismeretek

Tekintettel arra, hogy a tanulókat elızetes és nagyon alapos tájékoztatás után, minıségi válogatás révén vesszük fel, lényegében nem kell számítani belsı mozgásra. Mégis fel kell rá készülni, hiszen elıre nem látható okok változtatásra kényszeríthetik a diákokat. A tudásszint objektív mérésére szolgálnak az évfolyamdolgozatok. Matematikából, fizikából, kémiából, biológiából, angol és német nyelvbıl mind a négy évfolyamos, mind a hat évfolyamos osztályaink diákjai évente legalább egyszer megmérettetnek. Végzıs, 12. évfolyamos tanulóink a mindenki számára kötelezı írásbeli érettségi tárgyakból próbaérettségin vesznek részt április elején. Az írásbeli vizsgán az érettségihez hasonló körülményeket teremtünk, a dolgozatokat az érettségi dolgozatok értékelése szeint minısítjük. Magyar nyelv és irodalomból és történelembıl a 11. évfolyam végén minden tanulónak szóbeli vizsgát kell tennie. Célunk, hogy a diákok ne az érettségi szóbeli vizsgán kerüljenek elıször olyan szituációba, hogy tudásukról, ismereteikrıl szóban, összefüggıen 10-15 percig beszélve kell számot adniuk. A 11. év végén ez a vizsga kötelezı. A vizsga eredménye a tanuló egész évi teljesítményét figyelembe véve javítási lehetıség. Az alsóbb évfolyamokon a munkaközösségek az iskolavezetéssel való egyeztetés után élhetnek azzal a lehetıséggel, hogy a tanulók terhelését is figyelembe véve vizsgát szervezzenek. Iskolán belül az átjárhatóságot biztosítják az osztályozó vagy különbözeti vizsgák. Évente három alkalommal, augusztusban, októberben és februárban lehet vizsgázni. 3.

érettségi vizsga

Az érettségi vizsga fajtái, vizsgaidıszakok

40

Az érettségi vizsga lehet rendes, elırehozott, kiegészítı, szintemelı, pótló, javító és ismétlı. (100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 9. §) A vizsgaidıszakok – a vizsga szintjétıl függetlenül – a következık: május-június, szeptember-október, február-március. (id. törvény 11. § 2. bek.) Az érettségi vizsga szintjei: A középszintő érettségit az idézett törvény elıírásai szerint bonyolítjuk le. A vizsga tárgyai: magyar, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv (valamint az intézményben tanított idegen nyelvek), földrajz, kémia, biológia, fizika, filozófia, ének-zene, informatika, mővészettörténet, testnevelés. (Kellı számú jelentkezı esetén az intézményben tanított modultárgyakból is felkészítünk és vizsgáztatunk.) Középszinten az intézmény felkészül arra, hogy elırehozott érettségi vizsgákat szervezzen szeptember-október hónapban a következı tantárgyakból: idegen nyelvek, informatika. Az emelt szintő érettségire elıkészítést vállalunk a mindenkori éves munkatervünkben megfogalmazott feltételek szerint az alábbi tantárgyakból: - kötelezı jelleggel: magyar, matematika, történelem, angol nyelv, német nyelv - választható jelleggel: fizika, kémia, biológia, földrajz, az intézményben oktatott idegen nyelvek, informatika. Vendégtanulói jogviszony: abban az esetben, ha a csoport indításához nincs elég jelentkezı, a kerületi fenntartásban mőködı gimnáziumok megállapodnak abban, hogy az adott tantárgyat a jelentkezı tanulók összevonásával melyik intézményben oktatják. Az intézmény célja, hogy mielıbb akkreditált emelt szintő érettségi központtá váljon. Ehhez a személyi feltételek adottak, a tantestület közel ötven százaléka rendelkezik vizsgáztatói és szakértıi igazolvánnyal. Folyamatban van emelt szintő érettségiztetésre történı felkészítésük. A vizsgáztatás tárgyi és eszköz-, illetve pénzügyi feltételeit az oktatásirányításnak kell megteremtenie. 4.

minısítés A minısítés osztályzatok alapján félévi és év végi érdemjegyekkel történik. Az érdemjegy nem fegyelmezési, hanem nevelési eszköz, motiváló tényezı. Az értékelés alapja az adott évfolyamon meghatározott tananyag minimum követelménye. A tantárgyak helyi tanterve tartalmazza az adott tárgy követelményminimumát, a félévi és év végi minısítés szempontjait, a számonkérés különbözı formáit, a minısítéshez szükséges osztályzatok számát stb. Az osztályzattal, érdemjeggyel történı minısítést célszerő szóbeli értékeléssel kiegészíteni, hiszen ez nélkülözhetetlen feltétele az eredményes oktatásnak. Az értékelés, minısítés szempontjait a tanulókkal és a szülıkkel közölni kell. Az évközi értékelés egyik jól bevált formája az évfolyamdolgozat, amelyet tantárgyaktól függıen évente egy vagy több alkalommal angol nyelvbıl, biológiából, fizikából és kémiából írnak a tanulók. A fakultáció célja tantárgytól függıen a közép-, ill. emelt szintő érettségire való felkészítés. Az értékelésnek az érettségi követelményeihez kell igazodnia, de természetesen figyelembe kell venni a fokozatosságot, az életkori sajátosságokat. A fakultációs tárgyak minısítése az alapórás tárgyakhoz hasonlóan félévi és év végi érdemjeggyel történik. Az emelt szintő érettségire való felkészítést 11-12. osztályban az elsı idegen nyelv órákon, illetve a fakultáción végezzük. Az iskola jelenleg az emelt szintő érettségire való felkészítést a kötelezı tantárgyakon kívül az igények szerint biológiából, fizikából, kémiából, földrajzból és második idegen nyelvbıl tudja vállalni. A tanulók írásbeli terhelésének elveit a tanári kiskáté tartalmazza: „Tanterv szerinti, az osztály többségét érintı nagydolgozat, illetve témazáró dolgozat egy tanítási napon csak egy íratható. A szünet idejére a diák a szokásosnál több házi feladatot nem kaphat.” Ezeknek az elveknek a betartását az osztályfınök kíséri figyelemmel az igazgató és helyettesei segítségével. 41

A Tánc és dráma, illetve a Mozgókép és média tantárgyi modulokat tömbösített formában (külön erre a célra szánt tanítási napokon) oktatjuk. Ezek minısítése a bizonyítványban „részt vett”, „nem vett részt” beírással történik. Az emberismeret és etika címő tantárgyat a filozófiával közösen oktatjuk a 12. évfolyamon. A társadalomismeretet heti két órában a 11. évfolyamon tanulják tanulóink. Ezekbıl a tantárgyakból év végén hagyományos osztályzatot kapnak a diákok. A magatartás és szorgalomjegyek kialakításához az iskola pedagógiai arculatában megfogalmazott értékek és az ezeken alapuló iskolai házirend ad támpontot. Az osztályzatokat az ODB javaslata és az osztályozó konferencia véleménye alapján az osztályfınök alakítja ki. 5.

A tanulók fizikai állapotának mérése

a) A felmérések során az alábbi mérési szempontokat vesszük figyelembe: - A mérés megkezdése elıtt a tanulóknak tisztában kell lennie a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendı feladatokkal. - Valamennyi próbát tornateremben valamint udvaron tornaruhában, sportöltözetben végzik a tanulók. - A mérést mindig speciális bemelegítéssel kezdjük. - A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerően, objektíven mérni és értékelni tudjuk a tanulók fizikai állapotát. - Az általános testi erı-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, és a megfelelı pontértéket, (a megadott táblázat segítségével) határozzuk meg. - Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során érjük el,hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvetı élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, fejlesztéséhez, valamint ellenırzéséhez. - A próbák mérését és értékelését a testnevelı tanár irányítása mellett a tanulók önállóan végzik. - A fittség vizsgálat során a tanár egészség- és testkulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idı többszörösen megtérül, az egészség és a jó közérzet egész életük folyamán megmarad. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése így az iskolai testnevelésünk részévé válik. b) A tanulók fizikai állapotának felmérésének módszertana az Eötvös Gimnáziumban A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy általános és közpiskolában évente 2 alkalommal – a tanév elején és végén - gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának mérésérıl. Iskolánk a Dr. F. Mérey Ildikó által kidolgozott „Hungarofit” felmérést alkalmazza, hat motorikus próba, illetve a Cooper-teszt értékelésével. 1. Helybıl távolugrás 2. Egykezes labdalökés helybıl 3. Kétkezes dobás hátra 4. Mellsı fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás 5. Hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel 6. Hasonfekvésbıl törzsemelés és leengedés 42

Az 5-6.próbát folyamatosan, kifáradásig, max. 4 percig hajtják végre a tanulók. A próbarendszer fontos nevelési eszköz, amely lehetıvé teszi a tanulók fejlıdése során az alapvetı fizikai tulajdonságok mérését.

43

XVI. A Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskola mőveltség tartalmát a társadalmi mőveltségrıl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójában rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáját. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelı ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrıl és szakképesítésekrıl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erıs és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhetı oktatási és képzési lehetıségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetı képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használta. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. 44

A pozitív attitőd, tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, és új tanulási lehetıségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képes, a személyiség belsı diszpozíciói saját befogadóalkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségre jellemzı egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértékét, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti Alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítı beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetı célként tőzhetı ki az önmegismerés és önkontroll; a felelısség önmagunkért; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl. Diákként és felnıttként tudjanak élni a megnövekedett lehetıségekkel. Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerısödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberisé közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

45

A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsısorban a következıket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értı olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztés), az elızetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fıbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtést, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhetı az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mővészeti elıadás színtere, de akár a „szabadtér” is. Felkészülés a felnıttlét szerepeire A felnıttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák foglalkozási ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest – átfogó képet kell nyújtani a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erısítésérıl van szó, amely gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia 46

fejlesztésben kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). A kulcskompetenciák tantervekbe beépítése az egyes tantárgyi tanterveknél található.

47

XVII. fejezet A tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdı és a sajátos nevelési igényő (SNI) diákok integrálása intézményünkben „Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem!” (Kung Fu-CE)

Bevezetés Az Oktatás Minisztérium a 2003. évi CXXV. törvény szellemében írandó települési esélyegyenlıségi program kapcsán különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítását kívánja ösztönözni. A közoktatásról szóló 1993-as LXXIX.(Kt.) többször módosított törvény zöld utat nyitott az integrált nevelésnek. Az integrált oktatás társadalmi feltételeit a fogyatékosok társadalmi elfogadása, az integráció szemléletének kiterjesztése teremti meg. A szakirodalom és a mindennapi gyakorlat szerint a közoktatás egyik legnehezebb kérdése az volt, hogy milyen pedagógiai megoldásokat tud alkalmazni az olyan tanulók érdekében, akik valamilyen oknál fogva csak nehézségek árán váltak beilleszthetıvé az iskolarendszerbe. Az idı és a társadalmi-politikai kényszerek olyan megoldásokhoz vezettek, melyek a korábbi szegregált oktatás helyett az együttnevelést, integrációt helyezte elıtérbe a tanulási lehetıség biztosítása érdekében. Intézményünk korábbi tapasztalatai nyomán felismerte azt az egyre gyakrabban felmerült igényt,hogy az átlagos képességő, a jó képességő, a tehetséges, de valamilyen hátránnyal érkezı diákok esélyegyenlıségének biztosítása szükséges és érdemes. A ma hatályos törvényi keretek között, ugyanakkor saját gyakorlatunkból kiindulva, erre építve vállalkozunk a tanulási, beilleszkedési és olyan sajátos nevelési igényő gyermekek/fiatalok befogadására, akik önmaguk és a szülei/gondviselıi ezt gimnáziumot választják, és ha esetében speciális intézmény gondoskodása nem feltétlenül szükséges része a fejlesztésnek.

Törvényi háttér A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény 30. § (1) A sajátos nevelési igényő gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függıen, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértıi és rehabilitációs bizottságok szakértıi véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztı felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsıdei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében. (2) A sajátos nevelési igényő gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevı óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevı nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végzı óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végzı iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezıen - a fogyatékosság típusának megfelelıen kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevı nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (3) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevı nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülı választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenységet végzı bizottság szakértıi véleménye alapján (7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermek, tanuló), illetve a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztı foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztı foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. 8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı, vagy sajátos nevelési igényő, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt. (9) A sajátos nevelési igényő tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértıi véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és a minısítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl mentesítik az értékelés és minısítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott idıkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési idıt, az írásbeli beszámolón lehetıvé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történı felváltását. 48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

48

- az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységet, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységet, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programot, - a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységet, - a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét, - a szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit 50. § A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda nevelési programja tartalmazza a sajátos nevelési igénybıl eredı hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztı tevékenységet is; b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztı programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idıt is megjelölhet. 120. § (1) Ha a sajátos nevelési igényő tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı tanuló szakértıi vélemény alapján - tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve - a szülı otthoni ellátás keretében tesz eleget a fejlesztı felkészítésben való részvételi kötelezettségének, az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértıi véleményben megjelölt szakember biztosításáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejlesztı felkészítést nyújtó, illetve a szakértıi véleményt készítı intézménynek kell gondoskodnia. 121. § (1) E törvény alkalmazásában 16. integrációs felkészítés: az esélyt teremtı nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelıs miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı megszervezése, melyben a szociális helyzetükbıl és fejlettségükbıl eredı hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevı gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; 28. sajátos nevelési igényő neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelı gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztı felkészítéshez, az illetékes szakértıi bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségő gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása; 29. sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra viss:zavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd;

Elveink A pedagógiai gyakorlatból ismert elveket valljuk: - szakaszosság elve - egymásra épülés elve - fokozatosság elve - folyamatosság elve

Céljaink 1. Olyan pedagógia,oktatási-nevelési személet, attitőd, módszertani repertoár, gyakorlat további kialakítására, meghonosítására törekszünk, melynek révén iskolánkban tanuló tanulási, beilleszkedési és az SNI diák egyéni sajátosságainak, fejlıdési ütemének megfelelıen (a törvényben épnek nevezett) társaival együtt legyen képes életpálya-építési kompetenciája kibontakoztatására. Azaz: - reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erısségeivel, gyengeségeivel; - különbözı távú célokat tudjon maga elé tőzni, és az ehhez vezetı utat képes legyen szakaszokra bontva teljesíteni; - képes legyen céljainak és érdeklıdésének megfelelı egyéni tanulási utakat kijelölni; - az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni; - képes legyen a megkezdett utat szükség szerint korrigálni; - tudjon egyéni és társadalmi érdekeknek megfelelı döntéseket hozni 2. Funkcionális és teljes integráció révén kívánjuk az együttnevelést megalapozni, amikor az együttnevelés, az együttfejlesztés a tanórákon és egyéb foglalkozásokon valósul meg, a sajátos nevelési igényő tanuló minden idejét együtt tölti „ép” társaival. 3. Valljuk, hogy a „fogadó” (integráló) intézmény tapasztalatai nyomán fokozatosan befogadó (inkluzív) iskolává válhat, ahol valamennyi diák ( a nehézségekkel küzdıktıl a átlagosan teljesítıkön át a valamilyen területen tehetséges,kissé különc tanulókkal bezárva) különleges igényeit figyelembe veszi, beilleszkedését, tanulást fejlıdését adaptív, differenciált módon segíti elı; az egyéni kibontakozás lehetıségeit támogatják a pedagógusok, szakemberek, szülık egyaránt.

49

Úgy gondoljuk, ez - az iskolánkban már részint mőködı - gyakorlat minden diák elınyére válik, hiszen az esélyegyenlıségen túl az egészséges gyermek/fiatal fejlıdését, egyben a tehetséggondozást is szolgálja. Milyen úton kerülhet hivatalosan megállapításra az „akadályozottság”? Testi,érzékszervi fogyatékosság esetében az adott szakorvosi dokumentumok alapján az illetékes szakértıi bizottságokhoz fordul a szülı/tanuló/iskola. Egyéb esetben a „hagyományos” folyamat szerint: A különbözı nehézségekkel küzdı tanulók elıször a nevelési tanácsadóban jelentkeznek a szülı vagy az iskola kérésére. Ha az illetékes nevelési tanácsadó nem tud dönteni a tanulási nehézség fokáról, úgy a szakértıi bizottsághoz irányítja a tanulót (gondviselıt). Így két csoport létezik. 30.§(9) A sajátos nevelési igényő tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulót jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértıi véleménye alapján … 121.§ 29. sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra viss:zavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; 8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı, vagy sajátos nevelési igényő, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt. (kiemelés tılünk) Értelemszerően: Az integrálás, inklúzió mellett kedvezmények mindkét csoportba tanulót megilletnek. A törvény értelmében azonban csak azt a tanulót tekintheti az iskola SNI diáknak, akinek a probléma diagnosztizálására jogosult szakértıi bizottságok ezt megállapítják. Feladataink …,melyek az együttnevelést és befogadást segítik,egyben a sikerességet elıre jelezhetik A szülık részérıl - az iskola felé nyitott, a gyermek felé elfogadó magatartás - reális helyzetértékelés - tájékozottság a gyermek fogyatékosságával kapcsolatban (ismerje gyermeke személyiségét, állapotát, a szükséges beavatkozásokat) - együttmőködés az iskolai és iskolán kívüli szakemberekkel - az integráció és befogadás sikerességéért együttmőködés és nyitottság annak érdekében, hogy az iskola rendszeres tájékoztatást kapjon a gyermek külsı intézményekben (logopédia,nevelési tanácsadó, speciális intézmények) folyó munkáról, a haladásról, a tanuló aktuális állapotáról; - közremőködik abban, hogy az azzal megbízott alkalmazott,szakember (iskolapszichológus,iskolaorvos) idıszakosan írásbeli tájékoztatás kapjon a folyamatról. (A dokumentáció iskolai megléte törvényi kötelezettségünk.) - a kezelésekkel,nevelési tanácsadásokkal kapcsolatos „fegyelmezettség”, következetesség

Az iskolavezetés részérıl - szemlélet- és attitődváltás kezdeményezése, fejlesztése iskolán belül és a szülık felé (pl. módszertani továbbképzések támogatása, szülıi értekezleteken a szülık nyitottságának fokozása a problémák korai felismerése és elfogadása a hatékony kezelhetıség érdekében) - a hatályos jogszabályok értelmében az egész diákság, különös tekintettel az érintett tanulók érdekében a megfelelı személyi és tárgyi feltételek biztosítása; …azaz a habilitációs és rehabilitációs szempontok érvényesítése (órakeret,szakemberek biztosítása,differenciált,adaptív fejlesztés és követelménytámasztás…) - ezek kidolgozása és megjelentetése az iskola dokumentumokban (HPP,helyi tanterv,egyéni fejlesztési tervek..) - alapvetı tájékozottság kialakítása a tanulási nehézségek és az SNI tanulók fogalomkörben; - döntési képesség az intézmény reális helyzetének, lehetıségeinek felmérése mellett a jelentkezı tanuló integrálhatóságáról (felvételi eljárás,magántanulói státusz) ;

50

- döntési képesség a nevelési tanácsadók szakvéleményében és az egyes szakértıi bizottságok szakértıi véleményében megfogalmazott megoldási módok, javaslatok tekintetében (felmentési határozatok kiadása,akadálymentesítés…); - az érintett tanulók egyéni fejlesztésének, támogatásának, beilleszkedésének az iskola egyes dokumentumaiban is megjelenített követése,ellenırzése,szükséges módosítás kezdeményezése, lebonyolításának felügyelete; - a tanulás nehézségekkel, beilleszkedési zavarokkal küzdı… és SNI tanulókkal foglalkozó tanárok,szakemberek ösztönzése ( pl. külön szempont legyen a jutalmazásnál) A tanárok részérıl - törvényi szabályozás ismerete - empatikus hozzáállás - következetes, elfogadó nevelıi attitőd - innovatív készség - helyi tantervek és egyéni fejlesztés tervek kidolgozása, ha szükséges,annak folyamatos módosítása,elfogadása - az érintett témakörben alapvetı tájékozottság - pedagógiai felkészültség - hatékony, speciális, újszerő, az egyes kompetenciákat is fejlesztı módszertani tudás gyakorlati alkalmazása, az egyéni lehetıségek kiaknázása,egyben a követelményszint elérése érdekében; - változatos, a tantárgy jellégéhez igazodó munkaformák alkalmazása a motiváció és az érdeklıdés felkeltése érdekében( páros-,csoport- és sok egyéni munka, tevékenykedtetés,többszintő feladatadás,ehhez igazodó feladatlapokkal;kooperatív tanulási technikák, szemléltetés,konzultációk,anyagrészek szakaszolása,szakaszok beszámolók biztosítása) -a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlıdést figyelembe vevı értékelés Törekedjen arra, hogy az értékelés ne summázó, hanem formatív értékelés legyen! A formatív értékelés az egyéni különbségeket figyelembe veszi, a tanulás-tanítás folyamat állandó kísérıje, az eredményes tanulást segíti. - A sikeres fejlesztés és általában tanítás szükséges feltétele a tanár saját módszereirıl alkotott képe. Terveink szerint a szakmai munkaközösségek munkájának tartalmi megerısítésében is helyet kapnak hasonló elemzési szempontok. - további plusz munka vállalására készség - speciális módszertani továbbképzések vállalása - csapatmunkára való készség - szakmai titkok megırzése - az iskolai dokumentációk ismeretén túl az abban foglaltak alkalmazása Iskolapszichológus részérıl - A PSZICHOLÓGUSOK SZAKMAI ETIKAI KÓDEXE szabályainak mindenkori betartása - saját pszichológusi kompetenciáinak megtartása, fejlesztése (empátia,a személyiségi jogok tiszteletben tartása, nyitottság, elfogadás, szakmai függetlenség…) - pedagógiai pszichológiai tájékozottság, különös tekintettel az adott téma jelenségeiben, azok kezelési lehetıségeiben - törvényi szabályozás ismerete szakmai és egyéni kompetenciahatárain belüli mentálhigiénés feladatok végzése (egyéni/csoportos;felmérések,szőrések) - igény és szükség szerint bizonyos a kulcskompetenciák fejlesztésében való aktív részvétel (énkép fejlesztése, tanulás tanítása, kommunikáció fejlesztése, életpálya-építés,pályaorientáció és –választása…) - korábbi évekhez hasonlóan - igény és szükség szerint - korai szőrések végzése a belépı osztályokban az esetleges tanulási nehézség, beilleszkedési zavar felismerése érdekében; - Az iskola (tanár/osztályfınök, igazgató, iskolaorvos,védını) jelzésére készséggel áll a szülı/gondviselı és a tanuló rendelkezésére a saját szőrése által feltételezett probléma megbeszélésére; - szükség és igény szerint tanácsadással szolgál a további lépések érdekében (pedagógiai szakszolgáltatásokba irányítás); Tapasztalataink szerint számos olyan tanuló kerül iskolánkba, akik éppen átlagon felüli képességük jóvoltából, személyiségükbıl adódóan és a család támogatása miatt az általános iskolai tanulmányaik során nem mutatnak tanulási zavarra utaló jeleket. Ezek e jelzések gyakran az új környezetben, új követelmények között , fıleg a 7., illetve a 9 .évfolyamon jelentkeznek elıször. Hisszük, hogy a problémák korai felismerése révén, feltéve ha az iskola jelzését a szülı és a tanuló elfogadja, a külsı, arra hivatott szakemberekhez irányítás elengedhetetlen feltétele a gyermek további egészséges fejlıdésének. Ha indokolt,szükséges ugyanis, csak a kijelölt szakintézmények tehetnek javaslatot az iskolai integráció és inklúzió konkrét, törvényes keretek között alkalmazható módszereire és/vagy a külsı intézményekben folytatandó terápiás,korrekciós eljárásokra.

51

- Segítségnyújtás a Kt.30.§ (7.)és a 121.§ (9.)bekezdésében megnevezett tanulócsoport egyéni fejlesztési tervek kialakításában,szakvéleményben és a szakértıi véleményben megfogalmazott javaslatok beépítésében. - Kapcsolattartás: szülıvel/gondviselıvel, tanulóval, iskolaorvossal, külsı szakintézményekkel,kollégákkal - Szakintézmények keresésében segítség - Ha erre az igazgatótól és a tanulótól és (18.évét be nem töltött diák esetében) annak gondviselıjétıl felhatalmazást kap, akkor a külsı intézményekben folytatott terápiás, korrekciós foglalkozások megtörténtérıl tájékozódik ( a dokumentáció teljessége érdekében) - Az érintett tanulók egyéni fejlıdésének dokumentációjának folyamatos, naprakész gondozásában segítséget nyújt az annak kezelésével megbízott személlyel. - Konzultáció szaktanárokkal, szülıkkel - egyéni és csoportos foglalkozások lehetıségét biztosítja valamennyi tanulónak, különös tekintettel a tanulási nehézséggel küzdı, ill. az SNI tanulóknak. - Pszichológiai támogatás biztosítása Adminisztráció kezelésében megbízott alkalmazott/ak részérıl - alaposság,rendszeresség - titoktartási kötelezettség - adatvédelmi szempontok betartása - a Kt. szabályainak rájuk vonatkozó ismerete

Lehetséges konkrét feladatok …a tanulási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdı,valamint a -SNI tanulók integrációjában,melyeket az adott szakvélemény vagy szakértıi vélemény megfogalmaz, így ebben az esetben igazgató határozatban is dönt I. Testi, érzékszervi fogyatékosság és mozgáskorlátozottság esetén: - az iskola fizikai környezetének megfelelı kialakítása (világítás,külön lámpa, akadálymentesítés,…) - idıvel olyan eszközök vásárlása, melyek a gyengénlátókat segíti (pl. beszélı” PC, hangoskönyvek a könyvtárba) - olyan segédeszközök használatának engedélyezése tanórákon,vizsgákon, melyek a szakértıi véleményben is megfogalmazódott,mivel az érintett tanuló állapota ezt indokolja (pl.diktafon, PC…) hosszabb felkészülési idı biztosítása a számonkérésnél,vizsgák különbözı fajtáinál – felvételi,különbözeti,osztályozó, érettségi); - bizonyos tantárgyak értékelése és minısítése alóli részleges vagy teljes felmentés,idınkénti kontrollvizsgálatokat követıen, az új állapotfelmérés eredményeinek függvényében esetleges felülbírálata; - törvényi keretek között esetleg „utazó”szakember biztosítása (pl. helyi gyógytestnevelési foglalkozások érdekében ) - esetleg uszodabérlet vásárlása - ha szükséges, az érettségi vizsga szabályozásával összefüggı könnyítések - magántanulóvá nyilvánítás (konzultáció biztosítása,számonkérés formái) 120. § (1) Ha a sajátos nevelési igényő tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı tanuló szakértıi vélemény alapján - tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve - a szülı otthoni ellátás keretében tesz eleget a fejlesztı felkészítésben való részvételi kötelezettségének, az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértıi véleményben megjelölt szakember biztosításáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejlesztı felkészítést nyújtó, illetve a szakértıi véleményt készítı intézménynek kell gondoskodnia. II.Pszichés fejlıdés zavara miatt nevelési,tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia…,kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar esetén: - olyan segédeszközök használatának engedélyezés tanórákon, vizsgákon, melyek a szakértıi véleményben is megfogalmaztak,mivel az érintett tanuló állapota ezt indokolja (pl. diktafon, számológép) - hosszabb felkészülési idı biztosítása a számonkérésnél, vizsgák különbözı fajtáinál – felvételi,különbözeti,osztályozó, érettségi; - bizonyos tantárgyak értékelése és minısítése alóli részleges (pl. helyesírás) vagy teljes felmentés, idınkénti kontrollvizsgálatokat követıen, az új állapotfelmérés eredményeinek függvényében esetleges felülbírálata ; - ha szükséges, az érettségi vizsga szabályozásával összefüggı könnyítések - törvényi keretek között esetleg „utazó”szakember biztosítása (pl. külsı fejlesztések kiegészítéseként helyi logopédiai,fejlesztı foglalkozások érdekében) --magántanulóvá nyilvánítás (konzultáció biztosítása,számonkérés formái) 120. § (1) Ha a sajátos nevelési igény tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd tanuló szakérti vélemény alapján

52

- tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve - a szül otthoni ellátás keretében tesz eleget a fejleszt felkészítésben való részvételi kötelezettségének, az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakérti véleményben megjelölt szakember biztosításáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejleszt felkészítést nyújtó, illetve a szakérti véleményt készít intézménynek kell gondoskodnia

A jelenlegi adatok szerint évenként 3-5 sajátos nevelési igényő tanuló jár iskolánkba, az az összlétszám kevesebb, mint 1 %-a.

53

XVIII. Záró rendelkezések 1. A program hatálya A pedagógiai program a Budapest Fıváros Önkormányzatának képviselı testülete által történı elfogadást követı napon lép hatályba. 2. A program érvényessége A pedagógiai program érvényes 2008. szept. 1-jétıl a következı, magasabb jogszabályi módosításig. 3. A program módosításának rendje - amennyiben azt magasabb jogszabály elıírja - amennyiben az intézmény nevelı testületének, diákönkormányzatának vagy szülıi közösségének 50 %-a + 1 fı ezt írásban kéri A pedagógiai programot az Eötvös József Gimnázium nevelıtestülete 2008. május, elfogadta. 4. A pedagógiai program olvasható: az iskola könyvtárában, a titkárságon és az iskola honlapján: www.ejg.hu.

54

XX. Tantárgyi helyi tantervek

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV Célok és feladatok a kulcskompetenciák fejlesztésében 1.Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fıbb mővészeti alkotások értı és beleérzı ismeretét, a népszerő kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megırzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlıdésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint mővészi önkifejezés, mőalkotások és elıadások elemzése, saját nézıpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitődök alapját a mővészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklıdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mővészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

2. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belsı diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzı egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítı beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetı célként tőzhetı ki az önmegismerés és önkontroll; a felelısség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei 55

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.

3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl. Diákként és felnıttként tudjanak élni a megnövekedett lehetıségekkel. Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerısödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában

3. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsısorban a következıket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értı olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elızetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fıbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. 56

A tanulás megszervezhetı az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mővészeti elıadás színtere, de akár a „szabadtér” is.

4. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelı ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrıl és szakképesítésekrıl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erıs és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhetı oktatási és képzési lehetıségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetı képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitőd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetıségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Ezek alapján kiemelt feladatként kezeljük: 1.)Tartalommal megtölteni és erısíteni a) nemzeti nyelvi és kulturális identitást; b) minıségi megnyilatkozás iránti igényt, c) az etikai, erkölcsi ítélıképességet 2.) A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. (az elektronikus információhordozók, a mőholdas televíziózás, a videókultúra térhódítása) Figyelembe kell venni, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. 3.) A tantárgy feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyızı legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztı tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. 4.) Az irodalmi mőveltség elsajátítása által a) a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értıivé válhatnak; b) megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetık. c) Együttérzıvé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyızıdések iránt. d) Megismerhetik a nyelv kifejezı lehetıségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. 57

e) Megszerezhetik azt a mőveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. f) Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önmővelésre. g) Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. 5. Az általános feladatok közé tartozik az, hogy a) az iskolai tanulmányok esélyt nyújtsanak a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. b) a demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelıs döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnıtt emberek. c) a diákok a 21. század információs társadalmában is megırizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

Fejlesztési követelmények a) A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés és az életkornak megfelelıen fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben A beszédpartnerekkel való együttmőködés képessége, a másként vélekedık álláspontjának felfogása, tisztelete, a saját vélemény megvédése, illetve korrigálása. b) Az életkornak megfelelı szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése. Az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különbözı megközelítéseinek, a különféle mőértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. c) A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejezı, egyéni stílus bátorítását is jelenti. Fontos, hogy kellı gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetıség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belsı képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságmőfajok mővelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylı tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemzı eljárások önálló használata biztosítja a mővek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzıinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezıképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejezı bemutatását. d) A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttmőködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; Fontos feladat továbbá a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Cél a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellı problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtıen tudjanak élni az önképzés lehetıségeivel. e) Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerősége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerő, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a mővek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más mővészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, 58

milyen hatása és olvasatai voltak a mőnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak mőveivel, milyen a megítélése az utókorban. f) Az irodalmi mőveltség elsajátítása több összetevıbıl áll. Elsısorban képesség a mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. Idetartozik az alapvetı korstílusok és mőfajok ismerete. Néhány klasszikus magyar író, költı pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítıje a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekrıl, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. g) Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnıtt kor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. Az irodalmi mővek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derőre, a szépségre. A humán tantervő osztályban emelt szinten tanítjuk a magyar irodalmat. Ennek tantervét mellékletben közöljük.

TANTERV ÉS TANMENET A NÉGYOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Az irodalmi mővekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkezı kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi mővek szereplıinek magatartásában érzékelhetı manipulációs szándékok felismerése. A szereplık testbeszédének (nem nyelvi kifejezıeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. Szövegértés A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi mővekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetbıl, illetve a szöveg sajátos szervezettségébıl adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mő elemzı bemutatása során különbözı mőértelmezések összevetése egymással és az értelmezett mővel. Szövegalkotás Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetébıl, mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából, jelenetek elıadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézıpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplık drámai szituációhoz kötıdı - feltételezhetı gondolatainak megfogalmazása. Rendezıi utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegrıl, elıadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztı, értekezı szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibıvítése önálló könyvtári kutatással, különbözı típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. 59

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom, mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségérıl és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségébıl. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletérıl, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbélésérıl. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult mővek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tőz, utazás). Irodalmi kifejezésformák Epikai mővekben az idı- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerzı, az elbeszélı és a szereplık megkülönböztetése, a nézıpontok érzékelése, az elbeszélı nézıpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott mővekben. Az elıreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai mővekben a költı életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, idıszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, mőfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvetı versformának ismerete; a tanult mővekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma mőnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idı-, térés cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az idıkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hıs meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mő és az elıadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és mővelıdéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott mővek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötıdı témák, problémák meglátása a tanult irodalmi mővek és értekezı prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mő fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentısége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és késıbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más mővészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt mővekben. Ítélıképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elısegítı funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A mővekben megjelenı emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérı és egymással szembesülı igazságok, egyazon kérdésre adott különbözı magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mő egy szereplıjének vagy egészének értékrendjérıl. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

Témakörök

Tartalmak

Szerzı – mő – befogadó

Mőelemzés és mőértelmezés verses és prózai mővek kreatív feldolgozásával

Mítosz és irodalom

Mitológiai történetek, magyar népköltészeti alkotások.

Témakörök

Tartalmak

Az antikvitás irodalma

Jellemzı részletek az Iliászból és az Odüsszeiából. Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mő). A görög dráma: Szophoklész egy drámája. 60

A Biblia és hatása az irodalomra

Részletek az Ó- és Újszövetségbıl. Bibliai témák és mőfajok továbbélése a magyar irodalomban

A középkor irodalma

Legalább öt szemelvény tematikai és mőfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák).

Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból

Janus Pannonius és Balassi Bálint költıi portréja.

Portrék a magyar barokk irodalomból

Zrínyi Miklós és a barokk eposz.

Az európai színház történetébıl

Shakespeare drámái, legalább egy mő feldolgozásával.

A magyar reformáció irodalma.

Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen mőveibıl.

I. Bevezetı témakör: szerzı- mő- befogadó Óraszám

Tananyag

Mővek

Fogalmak

1-2.

Gondolatok a mővészetrıl. Mire való a mővészet?

3.

A mővészet utánzás. A mővészet érzéki jellege; élményszerőség

4.

Mi a „valóság”?

a mővészi befogadás

5-6.

A szépirodalom

a novella, az epika

7-9.

A líra

a lírai mőfajok,

A mővészet hatalma

a katarzis

10-11. 12.

Kiegészítés

A tanár által válasz- esztétika tott tankönyv szövegeinek feldolgozása, illetve a témához többletjelentés kapcsolható mővek értelmezése, elem-zése

az epikai közlés formái

Összefoglalás

II. Szemelvények az ókor irodalmából Óraszám 13.

Tananyag Mítoszok az istenek születésérıl és a világ keletkezésérıl

Mővek Gilgames-részletek

Fogalmak

Kiegészítés

politeizmus

Hésziodosz: Theogonia

14.

Mítoszok az ember te- A Prométheusz-mítosz remtésérıl

15.

A Biblia Az Ószövetség

A két teremtéstörténet Tóra, monoteizmus

61

A bőnbeesés; Káin és Ábel

Óraszám

Tananyag

Mővek

Fogalmak

16.

Pusztulás-mítoszok

17.

József története

18.

A Zsoltárok könyve

23. zsoltár

19.

Az Újszövetség

Jézus születése; evangélium, A kereszthalál és a fel- szinoptikusok, támadás passio

Részletek Máté és Lukács e-vangéliumából

20.

Példázatok

A tékozló fiú

parabola

A dúsgazdag és a szegény Lázár

21.

Az Újszövetség további könyvei

apokalipszis, Vulgata

A Biblia hatása a mővészetek-re

22.

Az ókori görög irodalom. A homéroszi eposzok, a trójai mondakör

héroszok

A görög kultúra jelentısége

23.

Íliász (szerkezete)

Részletek az eposzból fenség, tragikum

24-25.

Az Íliász embereszménye: Akhilleusz

Részletek az eposzból hírnév, epizódok

Odüsszeia (szerkezete)

Odüsszeia

26.

A vízözön; Babits: Jónás könyve

Kiegészítés A vízözön a Gilgamesben; utalás Babitsra, Thomas Mannra

családtörténet, epizód liturgia, gondo- 136. zsoltár latritmus, figura etymologica

az istenek szerepe

27-29.

Odüsszeusz kaland-jai (új emberesz-mény)

jellemfejlıdés

30.

Az eposz és az eposzi kellékek

az idımértékes verselés, hexameter

31-33.

34-35.

A görög líra

az istenek szerepe

A két mő összehasonlítása

Türtaiosz, Arkhilokhosz, verseibıl

disztichon, elégia, epigramma

Szapphó-versek

himnusz, dal

Alkaiosz, Anakreón

Hatásuk új verslábak, sorfajok, strófák

A görög dráma. Színház és színját-szás

a tragédia és hagyományos egységei

képzımővészet, építészet, színház, Arisztotelész: Poetica

36.

Szophoklész A thébai mondakör

Antigoné

62

Óraszám 37-38.

Tananyag Antigoné és Kreón

39.

Antigoné tragikuma

40.

A római költészet. Catullus lírája Vergilius

41-42.

Mővek

Fogalmak konfliktus, késleltetés, krízis tragikum, tragikus hıs

Oidipusz király

Lesbia madárkája; Éljünk, Lesbia...; Győlölök és szeretek

elégia, epigramma, mecenatúra

Augustus kora, Maecenas

IX. ecloga,

ekloga, bukolika IV. ecloga,

Aeneis (részletek) 43-44.

Horatius

Thaliarchushoz; Licinius Murenához; Leuconoéhoz

45.

Összefoglalás

46-47.

Számonkérés

Kiegészítés

római istenek carmenek (ódák), „arany közép”, „carpe diem”

III. Szemelvények a középkor irodalmából Óraszám 48.

49. 50.

51-52.

Tananyag

Mővek

Történelmi háttér. Antikvitás és kereszténység. A szerzetesrendek

Kiegészítés

gótika, ora et labora, gregorián zene

Szent Ágoston Vallomások (részlet) Himnuszok

Fogalmak

Abélard: Szombatesti himnusz; Todi: Stabat Mater

Halotti beszéd és Könyörgés Ómagyar Máriasiralom

lélekrajz, mőfajok keveredése modern verselés, Naphimnusz rím planctus figura etymolo- Gesták gica, alliteráció

53.

A legendák

Margit-legenda (részlet)

legenda

magyar szen-tek legendái

54.

Lovagi irodalom

Roland-ének Trisztán és Izolda

lovageposz, lovagregény

Aucassin és Nicolette

A hársfaágak...; Ó jaj, hogy eltőnt minden...

trubadúrköltészet, alba-dalok

Félre könyvek...

goliard-ok, Orff Carmina Burana

55.

56.

Vogelweide

Vágánsköltészet

63

Óraszám 57-60.

Tananyag

Mővek

Fogalmak

Isteni színjáték (mőfaj, számmisztika, szerkezet, verselés) mőfaji szintézis,tercina

Dante

A Pokol keresztmetszete A sötét erdıben

allegóriái

A Pokol kapuja Paolo és Francesca Odüsszeusz utolsó utazása 61-63.

64.

Kiegészítés

Villon

A mő világképe

Nagy Testamentum Tőnt idık asszonyairól; Panasz a mindeneket lebíró halál-ról

oktáva, ballada,

Jó tanítás balladája; Ballada, melyet édesanyja kérésére készített

a téma és hangnem változatossága

Záróballada

Villon világképe Faludy Villonfordításai

rondó, haláltánc

Összefoglalás

IV. Szemelvények a reneszánsz irodalmából Óraszám 65.

66-67.

Tananyag

Mővek

Reneszánsz és humanizmus

Petrarca

Fogalmak humanizmus

Daloskönyv. Ti szonett szerencsés füvek…; Pó, földi kérgem

68-69.

Boccaccio

Dekameron

novella,

A sólyom feláldozá-sa anekdota, fabula 70-74.

Janus Pannonius

Epigrammái Galeotto Marzióhoz; Mars istenhez békességért

epigramma, antikvitás és humanizmus

Búcsú Váradtól

tájvers, búcsúvers, refrén

64

Kiegészítés A reneszánsz mővészete (építészet, szobrászat, festészet, zene)

Óraszám

Tananyag

Mővek

Fogalmak

Elégiái

Egy dunántúli mandulafáról

Mikor a táborban megbetegedett Saját lelkéhez 75.

76-81.

újplatonizmus

Reneszánsz és reformáció. Új irodalmi mőfajok

Balassi Bálint

Kiegészítés

hitvitázó drámák, fabulák, históriás énekek, széphistóriák A szerelem költıje (Anna, Júlia, Coelia)

magyar Bibliafordítások

ciklus, Balassiversszak, ütemhangsúlyos verselés

Hogy Júliára talála

Júliát hasonlítja a szerelemhez

Darvaknak szól Kiben az kesergı Céliáról ír Vitézi versek katonaének

szimmetria, hasonlat Egy szerkezet és ver- Ó én édes selés bravúrja, hazám… metaforák

Istenes versek Kiben bőne bocsá-natáért könyörgett..; Adj már csendességet... 82.

83-89.

belsı vita

Költészetének hatása

A magyar rene-szánsz két korsza-kának összefog-lalása színpadtípusok Globe színház (misztériumdrám ák, miráku-lum, moralitás)

Shakespeare

Rómeó és Júlia

lírai tragédia, szerelmi tragédia, végzetszerőség, tragikus szituáció

Hamlet

két fajta erköl-csi nyelvi bravúr, szójátékok rend összeütközése, drá-mai konfliktus, töprengı hıs

Szonettjei, LXXV. szonett

shakespeare-i szonett

65

Óraszám 90-91.

Tananyag

Mővek

Fogalmak

Kiegészítés

Számonkérés

V. Szemelvények a barokk kor irodalmából Óraszám

Tananyag

Mővek

Fogalmak

Kiegészítés

92.

A barokk korszak mővészete és irodalma

93.

Pázmány Péter

Az utolsó ítéletnek rettenetességéről (részletek)

94-97.

Zrínyi Miklós

Az török Áfium ellen a barokk pró-za- Mátyás király való orvosság stílus, érteéletérıl való (részletek) kezés, röpirat elmélkedések

ellenreformáció, építészet, új mőfajok szobrászat, festészet

Szigeti veszedelem

a barokk eposz (antik és keresztény elemek) a barokk eszménykép, Athleta Christi nyelvezet, verselés, rímelés

98.

A kuruc kor költészete

99-100. Mikes Kelemen

Csínom Palkó; İszi harmat után

táncdal, bujdosóének

Rákóczi-nóta

Törökországi levelek levél, 37. levél, 112. levél fiktív levél

101-102. Számonkérés

VI. Szabadon felhasználható órakeret Óraszám

Tananyag 103-111. A pedagógus egyéni választása alapján, a feldolgozott korszakok irodalmából.

A továbbhaladás feltételei Kellı tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelı fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori mőfajairól, eszközeikrıl és hatásukról szerzett alapvetı ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemzı eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a 66

szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelı szövegfelépítés, a mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult mőfajok azonosítása. Az epikai mővekben a szereplık és a köztük levı viszony jellemzése, a drámai mővekben az idı-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerzı, az elbeszélı és a szereplık megkülönböztetése, az elbeszélıi nézıpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlıdés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az idımértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvetı versforma ismerete. Az olvasott mővek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a késıbbi magyar irodalmi alkotások között.

10. évfolyama számára (évi óraszám: 111) I. Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Az órai eszmecserékben és az irodalmi mővekben meglevı álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérı vélemény összevetése. Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek mőfaji, tematikus, motivikus stb kapcsolatainak és különbségének fölismerése és értelmezése. Különbözı konfliktusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása. Szövegalkotás Egyszerőbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak mővészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésrıl Önálló mőelemzés készítése elıre megadott szempontok szerint Tanulási képesség Az önálló adatgyőjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetıségekkel.. A megfelelı információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerőbb bibliográfiai forrásjegyzék összeállítása. Az információ feldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása . Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedıalkotóiról, a szerzı, a mő, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmő kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társmővészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvetı példájának bemutatása. Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a mőértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott mővek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása szövegelemzı eljárásokkal, mőfajelméleti ismeretek alkalmazásával. Ítélıképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult epikus és drámai mővekben a szereplık rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. 67

A mővek szereplıit vezérlı értéknek és vislekedési minták azonosíátsa. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. II. Tanmenet Néhány szerzı és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából Voltaire: Candide Goethe: Faust I. 6 óra Bessenyei röpiratai Batsányi: A franciaországi változásokra Kazinczy nyelvújító munkássága epigrammái 5 óra Csokonai Vitéz Mihály Konstancinápoly, Az estve Lilla-dalok A tihanyi Ekhóhoz A Magánossághoz A Reményhez Dorottya 10 óra Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I. A magyarokhoz II. Osztályrészem A közelítı tél Vitkovics Mihályhoz Kölcsey-Berzsenyi vitalevelek 10 óra Katona József: Bánk bán 6 óra Romantika a világirodalomban E:T:A. Hoffmann: az arany virágcserép 4 óra Heine: Dalok könyve Byron, Shelley, Keats - néhány vers Poe-novellák Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame 6 óra Puskin: Jevgenyij Anyegin 4 óra A magyar romantika irodalma Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas Himnusz Zrínyi dala Epigrammák Zrínyi második éneke Parainesis 10 óra Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde Szózat A Guttenberg-albumba Gondolatok a könyvtárban Késı vágy Elıszó A vén cigány 12 óra Petıfi Sándor: Tájköltészet Az Alföld A puszta télen Felhık - 4-5 vers Egy gondolat... Az ítélet 68

A XIX. század költıi Júlia -versek Reszket a bokor... Beszél a fákkal... Minek nevezzelek? Szeptember végén Az apostol 14 óra Arany János: Toldi estéje Letészem a lantot İsszel Kertben A lejtın Visszatekintés İszikék - versek Epilógus A tölgyek alatt Balladák Ágnes asszony, A walesi bárdok, V. László, Szondi két apródja, Tengeri-hántás, Vörös Rébék 18 óra Jókai Mór: Egy magyar nábob Az arany ember 6 óra Memoriter Legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros prózarészlet és két drámarészlet; az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban. Fogalmak Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, elégico-óda, komikus eposz, rapszódia, románc, regénytípusok; kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény, idı- és értékszembesítı verstípus, létösszegzı vers, enciklopédia, irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, mőfajkeveredés, klasszikus strófaszerkezetek: aszklépiadeszi, alkaioszi, szapphói,szimultán verselés. III. A továbbhaladás feltételei Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban. Definíció, magyarázat, egyszerőbb értekezés (kisértekezés) készítése. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Az órai eszmecserékben és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, az eltérı vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt mővek értelmezésének világos összefoglalása. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemekedı alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai mővek jelentésének tárgyszerő ismertetése.

11. évfolyam számára (Évi óraszám 111) Belépı tevékenységformák 1. Kritikai és kreatív olvasással szakmaitudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése 2. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a

Ady, Babits, Kosztolányi nem szépirodalmi mővének tárgyalásakor

végig a tananyag folyamán 69

szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése 3. XX. századi mővek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása 4. Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban

5. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontása, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása 6. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mővészeti élményekrıl önálló vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle mőfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés 7. Önálló mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával 8. Nagyepikai és drámai mővek szóbeli és írásbeli bemutatása, különbözı nézıpontból, illetve különféle címzetteknek 9. Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztı, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében 10. A hosszabb fölkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztı (például mőelemzı, mővelıdéstörténeti, mővészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselıadás, hozzászólás formájában. 11. A hagyományos mőnemi és mőfaji keretek átalakulásának, megszőnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangnemőség, a groteszk és az irónia szerepe. 12. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életmővekben, az egyes alkotásokban. 13. Stílusirányzatok jellemzı, esetleg mozgalomszerő vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzımővészeti

a XX. századi alkotók tárgyalásakor (pl. Ady, Kosztolányi, avantgárd) bármikor a tananyag folyamán (pl. a novella mőfajának prózapoétikai változásai, a lírai én szerepének változása, a dráma mőnemének átalakulása, a magyar költészet hagyományos témáinak átalakulása) elsısorban a XIX. század második felének lírája tárgyalásakor (pl. Baudelaire: Az albatrosz és más versei) a tananyaghoz (Madách, Ibsen, Csehov) kapcsolódó színházi elıadás vagy az ajánlott olvasmányok kapcsán

az ajánlott olvasmányok kapcsán

az ide kapcsolható bármelyik tananyagrésznél

fıként Ady, Babits és Kosztolányi nem szépirodalmi mőveinek tárgyalásakor

felkészülés a házi dolgozatokra, más mővészeti ágakat bemutató kiselıadások a korszakbevezetı órákon

végig a tananyag folyamán

a Nyugat elsı nemzedékének tárgyalásakor

a XIX. század másodék felének és a huszadik század elejének lírája tárgyalásakor 70

alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). 14. Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemzı vonások, jellegzetes mőalkotások társítása. 15. Jellemzı hıstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnıtté válás, bőn, bőnhıdés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életmővek alakításában. 16. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életmővekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendezıdésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mő alapján következtetések megfogalmazása. 17. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínőségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett élésébıl néhány következtetés megfogalmazása.

végig a tananyag folyamán

a tárgyalandó prózai mővek kapcsán

végig a tananyag folyamán

fıként a XIX. század második felének tárgyalásakor

Témakörök és tartalmak Témák Arany János Madách Imre

Világirodalom – széppróza

Világirodalom – líra

Tartalmak Jellemzı mőfajok, korszakok Arany János életmővében Az ember tragédiája mőelemzés, értelmezés. Kitekintés az emberiségköltemény mőfajára (pl. Goethe) és a negatív utópia mőfajára (pl. Zamjatyin, Huxley, Orwell, Burgess) Legalább két elbeszélı mő Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov vagy Flaubert munkásságából A korszak alkotóinak (pl. Verlaine, Baudelaire, Rimbaud, Mallarmé, Whitman, R. Browning, Yeats, George, Rilke) néhány mőve 71

Óraszámok 15 10

8

8

Világirodalom – dráma Portrék a magyar szépprózából

Ady Endre

Portrék a Nyugat elsı nemzedékébıl

Babits Mihály

Kosztolányi Dezsı

Stílusirányzatok, képek, formák

Csehov vagy Ibsen egy drámája Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; Krúdy Gyula két novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája; a századvég és a századelı novellistái egy-két mő alapján A Nyugat és elıfutárai (pl. Vajda, Bródy). Jellemzı témák, korszakok Ady életmővében, legalább nyolc mő, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mő Karinthy Frigyes három mőve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két mőve; néhány mő a Nyugat más szerzıitıl (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán) Jellemzı témák, korszakok, mőfajok az életmőben, legalább nyolc mő, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmány Jellemzı témák, korszakok, mőfajok az életmőben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé Mővek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák) Dolgozatok, csúszás stb.

3 10

15

10

10

10

4

8

Fogalmak Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlıdésregény, karrierregény, polifonikus regény, regényciklus, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, szimultanizmus, látvány, látomás, polifónia, hıstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers.

Szerzık és mővek Arany János

Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább egy ballada 72

Madách Imre A XIX. század második felének prózaírói (Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov) A XIX. század második felének költıi (pl. Verlaine, Baudelaire, Rimbaud, Mallarmé, Whitman, R. Browning, Yeats, George, Rilke) A XIX. század második felének drámaírói (Ibsen, Csehov) Mikszáth Kálmán Vajda János Krúdy Gyula Móricz Zsigmond A századvég és a századelı novellistái (pl. Petelei, Papp, Gozsdu, Tömörkény, Lovik, Szini, Cholnoky V., Bródy) Ady Endre Karinthy Frigyes Juhász Gyula Tóth Árpád A Nyugat más szerzıi (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán) Babits Mihály

Az ember tragédiája legalább két mő legalább három-négy vers

legalább egy dráma egy regény, két novella legalább két vers két novella egy regény, két novella egy-két novella

Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és még legalább hat vers, egy publicisztikai mő Tanár úr kérem és még két mő, melyek közül az egyik prózai legalább két vers legalább két vers egy-két mő

Jónás könyve, Esti kérdés, Balázsolás és még legalább öt vers, egy esszé Kosztolányi Dezsı egy regény, legalább két novella, legalább öt vers és egy esszé Az európai avantgárd szerzıi (pl. Apollinaire, egy-két mővük Kassák)

Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (legalább öt vers a tanultakból, egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban.

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelı stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. 20. századi szépirodalmi és egyéb mővek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre törı, világos felépítéső közlés a tájékoztató, érvelı, meggyızı, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mővészeti élményekrıl vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle mőfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmai-tudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmezı szerepének megfigyelése különféle mőfajú szövegekben. Adott szempontú mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai mővek szóbeli és írásbeli bemutatása. Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemzı hıstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok 73

jellemzı vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzımővészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

12 évfolyam számára Évi óraszám: 96 óra Belépı tevékenységek Kulturált nyelvi magatartás Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, elıfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében.Az irodalom létformáját figyelembe vevı olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerő megfogalmazása. Szövegértés Kritikai érzék különféle mőfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minıségének mérlegelı értékelésére Az irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi mővek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerőbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (elızetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezető, nyelvhasználatú mővek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmezı mővek befogadása iránt. Szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelı helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a mőfajnak, a témának, a címzettnek megfelelıen szóban és írásban. Tanulási képesség A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzető dolgozat megírása: a könyvtárhasználat, szakszerő anyaggyőjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) mőfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztı információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár) Irodalmi kifejezésformák Az olvasott mővekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelzı jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bıvítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Mőnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a mőnek, témának és a kontextusnak megfelelı alkalmazással. Különbözı korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata.

74

Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és mővészi megjelenései: legalább egy korszak két mővészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Irodalmi mőveltség, ítélıképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életmővek, szerzıi portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerzı (például József Attila, Kosztolányi Dezsı, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, mővészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. A magyar irodalom korszakainak fıbb jellemzıi: tények és példák az olvasott mővekbıl. Alapvetı kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítı intézmények körében. A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus mőfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása. Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, bukolika, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idı, objektív idı. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (Legalább 5 vers és egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet.) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása TÉMAKÖRÖK

A huszadik századi magyar irodalom 1) Bevezetı -- 1 óra. 2) József Attila: Óda és további nyolc-tíz mőve, legalább egy vers választhatóan: a Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltőnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat címő versek közül; -- 15 óra 3) Szabó Lırinc öt mőve, köztük egy versciklus részletei; -- 5 óra 4) Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és két verse; -- 3óra 5) Radnóti Miklós négy mő, köztük egy ekloga; -- 5 óra 6) Németh László egy szépprózai mő vagy részlete, egy esszé; -- 3 óra 7) Márai Sándor egy mő vagy egy szépprózai mőrészlet; -- 3 óra 8) Ottlik Géza egy regénye, pl. az Iskola a határon vagy két kisprózája; -- 3 óra 9) Weöres Sándor két-három mőve, köztük egy többtételes kompozíció; -- 3 óra 10) Pilinszky János néhány verse és egy esszéje, -- 3 óra 11) Nemes Nagy Ágnes néhány verse és egy esszéje, -- 3 óra 12) Örkény István négy mőve köztük egypercesek és egy dráma; -- 3 óra 13) Nagy László néhány verse – 3 óra 14) Vas István néhány verse – 3 óra 15) Egy szabadon válsztott regény a kortárs magyar irodalomból – 3 óra 16) Számonkérés – nagydolgozat – 2 óra A huszadik századi világirodalom 1) Bevezetı – 2 óra 2) Líra – 6 óra 75

Apollinaire – 3 óra vagy Eliot – 3 óra vagy Garcia Lorca – 3 óra vagy 3) Próza – 12 óra Bevezetı – 1 óra Kafka – 3 óra vagy Thomas Mann – 3 óra vagy Hemingway – 3 óra vagy Bulgakov – 3 óra vagy Camus – 3 óra vagy Golding – 3 óra vagy Garcia Marquez – 3 óra vagy 4) Dráma – 6 óra Bevezetı – 1 óra Dürrenmatt – 3 óra vagy Beckett – 3 óra vagy 5) Számonkérés – nagydolgozat – 2 óra

Az irodalom határterületei – 6 óra A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelı helyesírásra minden írásbeli munkában. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítéső, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekrıl szóban és írásban. A könyvtár lehetıségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerő anyaggyőjtés, -feldolgozás, idézés. Az olvasott irodalmi és nem irodalmi mővek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelı helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelı hiteles szóbeli elıadás, ismertetés, összegezés. Különbözı korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életmővek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentıs irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Mővek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, mőfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban. Melléklet Néhány gondolat az ’F’ osztály irodalom tanításával kapcsolatban A rajz és ének óraszámának csökkentése – a dráma és média modul megjelenése ellenére – óraszámából adódóan mára az irodalom mint tantárgy nyújt valóban érdemi lehetıséget a mővészeti nevelésre. Az olvasói tapasztalatokra építı mőismeretbıl, az irodalomtörténeti mőveltségbıl, az irodalomelméleti tartalmakból épülı és a kompetenciafejlesztésre törekvı irodalomtanulásnak kitőntetett szerepe lehet a gimnazisták elé az érettségi követelményrendszerében megfogalmazódó, új elvárásokra épülı ismeretek megszerzésében. Ugyanakkor az utóbbi évtizedben csökkent a humántudományok és mővészeti tárgyak presztízse, valamint a megváltozott befogadói helyzet miatt az olvasás inkább szabadidıs 76

tevékenységnek tőnik, nem egy elsajátítható diszciplína egyik elemének. Így megváltoztak a középiskolai irodalomoktatás tantárgyi feltételei is. Az anyanyelv és irodalom oktatása olyan készségeket fejleszt, amelyeknek talán legnagyobb szerepük van az alkalmazható tudás kialakításában. Egyre fontosabbnak tőnik a szövegértés és szövegalkotás magasabb szintő elsajátítása – ez ma már a kimeneti szabályozásban is kulcshelyet kapott. Ugyanakkor a személyes mőélvezet, az olvasói tapasztalatokban felhalmozódó tudás és élmény sem szorulhat háttérbe, hiszen ezek olyan modelleket, tudást képesek nyújtani, amelyek beépülhetnek egy felnıtt ember életstratégiáiba. Ezek alapján a humánosztály számára tervezett irodalom és anyanyelv tanítás nem mond le a kultúra, a mőveltség megélhetıségérıl, az odavezetı út taníthatóságáról, miközben a befogadó középpontba állításával mindenki saját jelentésteremtési gesztusainak támogatását és tudatos megélését is célozza. Nem a kánon szerint tanítandó anyag lenne tehát ebben a kurzusban újszerő, hanem - a magasabb óraszám illetve a kisebb csoportlétszám miatt lehetségessé váló - változatosabb metodika, a tanulói tevékenységek aktivizálása, egy mélyebb tematikus tudás és esztétikai élmény megélésének lehetısége. Kialakítandó, részletesebb tananyagainkban építünk a mővészeti tárgyak oktatásának tudatosabb együttmőködésére, a biztosított órakeretek metodikailag változatosabb kitöltésére, a rendelkezésre álló külsı élményforrások, tudásanyagok ( múzeum, színház, kiállítás, koncert…) alaposabb és mélyebb kihasználására. Olyan módszereket kívánunk alkalmazni, amelyek nagyobb teret engednek a tanulói kreativitásnak, fejlesztik az önálló gondolkodást, véleményalkotást, az anyanyelv magas szintő használatával, a nyelvi kompetencia növelésével a kommunikációs készséget is kiteljesítik. A kialakítandó anyag tehát a klasszikus gimnáziumi tananyagra épülve, a tantárgyak bizonyos integrációjában és a tanulás módszertanában szeretne újszerőbb lehetıséget nyújtani az anyanyelv és az irodalom elmélyültebb megismerésére vágyódó diákoknak. Tanterv-vázlataink már tartalmaznak bizonyos tevékenységformákat, de ezek teljesebb kidolgozása valamint egy egységesebb szemlélető mővészetoktatás részletesebb tervének megfogalmazása még folyamatban van, a munkaközösségek (magyar, történelem, társadalomtudományi) dolgoznak ezen. 9. ÉVFOLYAM Óraszám: 4 óra / hét Tananyag

Tematikus motivikus KáoszMítosz, kozmosz fénymitológia Világ- és sötét emberteremtés- Lent-fent történetek Kicsi-nagy Kert, fa…

Antikvitás eposzok

Mőfaji – poétikai – fogalmi Ismétlés, megszerkesztettség, ellentét, párhuzam, gondolatritmus… Mítosz, mitológia Sámánizmus Szómágia

Szemléltetés

Gilgames Kalevala Biblia İsi magyar hitvilág Hésziodosz Hoppál Mihály: Sámánok Krétai, thébai, trójai mondakör Hérosz, utazás, Homéroszi kérdés, Homérosz: kaland, sziget, eposz, eposzi Iliász, alvilág, kellékek, Odüsszeia késleltetés, Vergilius: idımértékes Aeneis verselés, hexameter, Továbbélı 77

Tevékenységi formák Elızetes tudás aktiválása, közös olvasás – értelmezés, lábjegyzet, kutatómunka, illusztrációkészítés, Önálló olvasás – értelmezés, összevetés Egyik eposz teljes szövegének értelmezése, szövegrészletek közös feldolgozása, hexameter

toposz

líra

dráma

Biblia

Középkor Vallomásirodalom

Himnusz

Legendák

toposzok…

gyakorlása, cselekményvázlat készítése, illusztrálás, drámajáték… Aranykor, Lírai mőfajok, Szapphó A lírai szöveg közös ezüstkor, elégia, epigramma, Anakreón és egyéni olvasása, vaskor, dal, iambosz, Horatius értelmezése, Hajó, lant, idı, ecloga, himnusz, Vergilius poétikai jellemzık tavasz, arany idill, bukolika, Ovidius közös feltárása, a közép, Lírai verslábak, Catullus vers mint átváltozás… beszédhelyzet, mőfaji konvenciók felismerése, strófaés sorfajták megismerése, memoriter Bőn, Görög színház és Szophoklész: A drámaszöveg bőnhıdés, dráma, dionüszia, Antigoné, egyéni olvasása, vétek, sors, tragédia, akció, Oidipusz király részletek közös hübrisz, dikció, dialógus, Arisztotelész: értelmezése, jóslat… monológ, katarzis, Poétika csoportmunka, tragikum drámajáték, drámaszerkezet, szövegalkotás… Illusztrálás Éden, Káin, Zsoltár,példázat, Választott bibliai Meglévı tudás áldozat, víz, genezis, exodus, történetek, egy mozgósítása, kert, fa, bőn, evangélium, passió, evangélium… metaforikus büntetés, apokalipszis, Témák jelentések evangélium, jeremiád, apokrif… továbbélése a megkülönböztetése kultúrában, és összevetése, irodalomban… ismétlıdı motívumok… Illusztrálás… Anyaggyőjtés… vallomás Augustinus A lélekelemzı próza beszédhelyzetének megismerése… Allegorikus kifejezésmód poétikai eszközei Kitekintés a mőfaj továbbélésére.. Liturgia, Rím Naphimnusz Közös olvasás, Stabat mater szómagyarázat, Dies irae… összehasonlító OMS elemzés… Prédikáció, intelem, HB Egy-egy legenda Margit-legenda szövegrészlet alapos vizsgálata csoportmunkában, Szómagyarázat … Eco: A rózsa neve 78

Trubadúr minnesang

Virág, hölgy

Vágáns Carmina Burana

Profán, vágáns, humanitás, irónia, Kötet...

Villon

Dante

Hármasságok, kompozíció, tercina, misztika,

Reneszánsz

Petrarca

Laura

Boccaccio

Janus Pannonius

Antik motívumok

Balassi Bálint

A reneszánsz dráma Shakespeare

Barokk

Középkori hagyományok

Lovagi epika Szimbolika… Szerenád, alba

Ballade, rondó, haláltánc, akrosztikon… Személyiség… Argó… Allegorikus kifejezésmód, antik hagyomány és újítás, hit és tudás viszonya… A fogalom értelmezése, antik hagyomány, humanizmus, harmónia… Reformáció Szonettforma Ciklus Poeta laureatus humanizmus Novella, kerettörténet, ciklus, anekdota… Narráció pédázat Latin-nyelvőség Fordítás Epigramma, elégia, episztola…

Vogelweide Roland-ének

Illusztrálás Kreatív írás…

Carmina… Orff

Értéktudatok összevetése, szövegek összehasonlítása… Csoportmunkával feldolgozott szövegek összevetése

Dante: Isteni színjáték/ Pokol

Részletek közös értelmezése, szómagyarázat, memoriter Kiselıadások Ilusztráció..

Daloskönyv

Dekameron

Énekvers, portré, kompozíció, költıi kép… Reneszánsz ember… Balassi-strófa, metafora, ütemhangsúlyos verselés Színház, színészet… Romeo és Júlia Drámai Hamlet… hagyományok, konfliktusos dráma… Tragédia, komédia, színmő… Barokk, rokokó… Pázmány Péter 79

Megadott szempontok alapján készített egyéni értelmezések… Győjtımunka Elbeszélés készítése

versértelmezés, poétikai jellemzı memoriter

Közös megbeszélések… Memoriter Önálló értelmezés

Színházi elıadás Csoportmunkás prezentációk Dramaturgia Film

Metafizikai Mikes Kelemen gondolkodás… Jellemzı mőfajok és szerzık… A barokk eposz Hagyományba Eposzi kellékek ágyazottság… átalakulása… Krisztus katonája, heroizálás, üdvtörténet…

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

A francia klasszicista dráma

Molière: A Színház fösvény, Tartuffe Drámajáték Jelmeztervek készítése Kitekintés az Táblázatok, tablók irodalomtörténet készítése korban a mához Önálló közelebb álló szövegértelmezések mőveire Projektmunkák

Commedia dell A komikum fajtái arte, Mértéktartás szerepkörök Hármas egység

Összefoglalás

Amit az epikáról, líráról, drámáról tanultunk

Otthoni olvasás rekonstrukciója… Nyelvezet…

Taneszközök: Pethıné Nagy Csilla: Irodalom 9. Szöveggyőjtemény 9. 10. ÉVFOLYAM Óraszám: 4 óra / hét Tananyag

Tematikus motivikus Felvilágosodás A felvilágosodás Világosságsötétség irodalma

Voltaire

Utópia Utazás, kert, munka

Goethe

Tudás Mítoszteremtés Boldogság A fausti ember

A magyar felvilágosodás

Mőfaji – poétikai – fogalmi Racionalizmus, empirizmus, istenfelfogások Neveléseszmény, fejlıdéseszmény Klasszicizmus, szentimentalizmus… Regény, regényváltozatok Parabola Irónia

Szemléltetés Swift Defoe Blake Rousseau

Önálló olvasmány Különbözı szereplıi attitődök feltárása, véleményformálás Drámai költemény, Faust A mő fı klasszika, Sturm und kéréseinek közös Drang értelmezése Mőfajtörténeti és tematikus kitekintés Feltételek, Testırírók Szövegek közös és elızmények, Bessenyei önálló irányzatok, irodalmi György feldolgozása élet… Batsányi János Kutatómunka Nemzeti Kazinczy Stíluseszmények 80

Candide

Tevékenységi formák Szemelvények feldolgozása tanári irányítással és csoportmunkával

Csokonai Vitéz Természet, táj, Mihály napszakok, magány

modernizáció, nyelvmővelés Röpirat, retorikus szerkezet… Ortológus. Neológus… Tudós poéta, ars poetica… Boldogságeszmény Anakreonitika Allegorizáció Lilla Szerepvers Eposz – eposzparódia Népiesség Klasszicizmus és romantika Hagyomány Óda, elégia. Episztola Alkaiosziaszklepiadészi és szapphói strófa Értékszembesítı vers

Ferenc gyakorlása kreatív Kármán József írással Fazekas Mihály

Dorottya Lilla

Közös és önálló versértelmezések Pályakép alkotás Változatos stíluselemek vizsgálata és gyakorlása szövegalkotással

Szemelvények az életmőbıl

Elızetes tudásanyag mozgósítása Tankönyvi értelmezések önálló feldolgozása Stíluselemek feldolgozása csoportmunkával Önálló versértelmezés Győjtımunka Vázlatírás önállóan Prózaalkotás

Berzsenyi Dániel

Évszaktoposzok Horác Múlt-jelen Hajó…

A romantika irodalma

Individuum Elvágyódás Múlt-jelen-jövı Történelem Beavatás Szimbólumteremtés

Stílusirányzat Nemzeti romantikák Eszmények Mőfajkeveredés Kultuszok Töredékesség Magánmitológia Regény

E.T.A. Hoffmann

Álom és valóság Doppelgänger Mővészet – zene Mese

A megalkotottság két Az arany szintje virágcserép Elbeszélésmód újításai Metaforikusság

Elızetes szempontok alapján történı olvasás Kérdésfelvetések Vita Véleményalkotás Szövegalkotás

E. Brontë

Romantikus regény

Üvöltı szelek

Angol Látvány, romantikus líra látomás, meditáció Szépség Táj Érzelmi eszmények Puskin Felesleges ember

Késleltetés Áthajlás Képrendszer Motivikusság

Wordsworth Coleridge Shelley Keats Byron

Közös mőértelmezések Képrendszerek vizsgálata

Verses regény Hangsúlyozott

Anyegin

Mőfaj-vizsgálat Kérdésfelvetések

81

Töredékesség

A magyar romantika

Katona József

megalkotottság, irodalmiság Anyegin-strófa Reformkor és romantika Népiesség Irodalmi élet

Drámajáték Jellemzések Győjtımunka Illusztrálás

Magánember – közélet Teljesség Lefokozott világrend Mítikusság… Idı Kölcsey Ferenc Nemzethalál Múlt-jelen értékviszonyai Nemzeteszmény Erkölcs

Nemzeti dráma Színház Konfliktusos és középpontos dráma Hıs

Bánk bán

Népiesség, klasszicizmus… Nyelvi program Irodalomkritika Himnusz, intelem, gnóma, fikció Hagyomány

Szemelvények az életmőbıl

Vörösmarty Mihály

Beavatás, mese, mítoszteremtés, kör, kert, fa, hattyú… Nemzeti szózat Magánlét és közszereplés

Mesedráma Óda, rapszódia, gondolati líra… Romantikus triász

Csongor és Tünde Szemelvények az életmőbıl

Otthoni olvasás Dráma modellezése Motívumok, allegorikus figurák csoportos vizsgálata Versértelmezések Összehasonlító elemzés Szempontok önálló megfogalmazása Motivikusság – elızetes tudásanyag mozgósításával

Petıfi Sándor

Kultusz Ars poetica Szabadság

Életmő Irodalmi népiesség Mőfaji sokszínőség

Arany János

Toposzok, motívumok…

Életmő Ballada Tárgyiasság

Szemelvények az életmőbıl A helység kalapácsa Az apostol Szemelvények az életmőbıl Toldi-trilógia Buda halála

A teljes életrajz és életmő feldolgozása tanári irányítással és önálló munkával A teljes életrajz és életmő feldolgozása Önálló mőértelmezések Mőfaji sajátosságok összefoglalása

82

Dráma értelmezése közösen Szerephálók készítése csoportokban Vita Drámajáték Értelmezések tanári irányítással Portré-készítés önállóan

Jókai Mór

Összefoglalás

Erıteljes motivikusság

A magyar regény kezdetei Elbeszélıi szemlélet Romantikus teljességek Mitizálás Szubjektív és objektív narráció Anekdota Jellemábrázolás Epikus, lírai és drámai mőfajok szerinti rendszerezés Életmő, pályakép. Portré Befogadói helyzetek

Egy magyar nábob Az arany ember

Taneszközök: Pethıné Nagy Csilla: Irodalom 10. évfolyam Szöveggyőjtemény 10. évfolyam

83

A regények közös és önálló feldolgozása Olvasónapló

Történelem helyi tanterv A Budapesti Eötvös József Gimnázium négy- és hat évfolyamos osztályainak heti óraszáma megegyezik a kerettantervben elıirányzottal, így az ott megfogalmazottak adaptálhatóak Ugyanakkor a 11-12. évfolyamon a fakultáció helyett bevezettük a történelem csoportbontását, így ott mindegyik osztályban lehetıség nyílik a tantárgy heti 5 órás oktatására. Ennek megfelelıen a kerettanterv a 11-12. évfolyamon kiegészül egy „B” változattal, az emelt szint programjával. Ez utóbbi elsıdlegesen nem a felvételi elıkészítését szolgálja, hanem az ismeretek elmélyítését, illetıleg a történettudománnyal való megismerkedést. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulói kompetenciák fejlesztésére. Tantárgyunk jellegébıl adódóan leginkább a szociális és állampolgári, a hon- és népismeret, az európai azonosságtudat, valamint az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés kompetencia feladatai érint minket. Szociális és állampolgári ismeretek: Tantárgyunk kiválóan alkalmas a közösségi beilleszkedés elısegítésére, hiszen diákjaink sok példát találhatnak a történelemben erre. A történelem tanulása elmélyítheti a közjó iránti elkötelezettségüket, amely szintén fontos cél. Sok ismeretet szerezhetnek az állampolgári jogok gyakorlásáról, régen és napjainkban. Ez növeli állampolgári felelısségtudatukat, és aktív részvételre ösztönzi ıket a közügyekben. Az emberi és állampolgári jogok történeti fejlıdésének ismerete jogkövetı magatartásra ösztönözheti ıket felnıtt életükben. Csakúgy lehet ma valaki aktív állampolgár, ha megfelelı ismeretekkel és képességekkel rendelkezik, valamint kellıen motivált. Ezt a történelem tantárgy biztosíthatja számukra. Hon- és népismeret: Számunkra kiemelt fontosságú, hogy diákjaink megismerjék kulturális örökségünket, hiszen ez nemzeti kulturális identitásunk alapja. Kiemelkedı történelmi szereplıink tetteinek megismerésével ez a cél számukra elérhetıvé válik. Külön hangsúlyt fektetünk a mindennapi élet megismerésére a különbözı történelmi korszakokban. Európai azonosságtudat: A földrajz és a társadalomtudomány tantárgyakkal közösen kiemelt feladatunknak tartjuk az Európai Unió fejlıdésének, intézményeinek, bıvítésének és mélyítésének tanítását. Nemzeti kulturális identitásunk mellett fontos számunkra, hogy a diákjainknak még európai identitása is legyen. Emellett az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek bemutatását is szorgalmazzuk. Ez által képessé kívánjuk tenni ıket a nyitottság és a tolerancia elveinek érvényesítésére. Tantárgyunk, mint minden más tantárgy alkalmas egyéb kompetenciák fejlesztésére is. Elısegíti a hatékony önálló tanulást, hiszen követelményei az idıvel és az információval való gazdálkodás képességét fejleszti. Kiváltja az önmővelés igényét, erısíti az emlékezetet. Könyvtár és más információbázisok használatával növeli a digitális kompetencia képességeket. Új színtereket is ad a tanításnak, hiszen a múzeumlátogatások élményszerőbbé teszik a történelem tanulását és tanítását. Alapvetıen befolyásolják az értékorientációt, különösen a felelısség, az autonóm cselekvés, a tolerancia, a megbízhatóság és a társadalmilag elfogadott viselkedés terén. A használt tankönyvek: Forrásközpontú történelem sorozat kötetei, a Befejezetlen múlt sorozat kötetei. Természetesen a tankönyvek anyaga nem illeszkedik pontosan a kerettanterv idıhatáraihoz, de ezt a tananyag átstrukturálásával korrigáljuk. A humán osztályban emelt szinten tanítjuk a történelem tantárgyat. A tantervet a mellékletben közöljük.

84

9–12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek A történelmi tanulmányoknak jelentıs szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevık tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetıvé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezetı utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó mőveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvı szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szőköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bıvítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a mővelıdéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerısítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelıs magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentısen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különbözı fajtájú elsıdleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyőjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztı folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresıprogramok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmő összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetıségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelısséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erısítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepérıl az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezıképességek fejlesztésétıl. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétıl, az elsıdleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétıl, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történı felidézésétıl a beszámolók és kiselıadások élvezhetı, követhetı megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelıen alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmő megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv85

készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élıszóban vagy hangfelvételrıl elhangzó elıadásról, magyarázatról, fejtegetésrıl), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztı programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetıséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók győjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az idıben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismerésérıl is van szó, a megértés alapvetı feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidıben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerő kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerőbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintő tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint, azonos eseményrıl, jelenségrıl készült különbözı forrásrészletek összehasonlítása, tudományos ismeretterjesztı szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztı folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar nyelvő keresıprogramjában. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az ıstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérı álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Másodlagos forrásokban fellelhetı leegyszerősítı vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú elıadásrészletrıl. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztı szövegrészletrıl, feleletterv készítése megadott témáról. Kifejezıképességek Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élıszóban. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ıs-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertetı (felelet, kiselıadás) tartása elızetes vázlatkészítéssel. Elıre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Kiemelkedı történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.

86

Tájékozódás idıben A keresztény idıszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám idıszámítással. A magyar ıstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Idırendi táblázat készítése. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükrözı térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeirıl.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az ıskor és az ókori Kelet (15 óra)

Bevezetés a történelembe. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ısi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr e 3000 körül, Kr e XVIII. sz, Kr e X. sz, Kr e 525 Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti, Konfuciusz. Fogalmak: homo sapiens, ıskıkor, újkıkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszılıs, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem.

87

Az ókori Görögország (20 óra) A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Piac, pénz, kereskedelem a görög világban. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, mővészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus. Kronológia: Kr.e. XIII. sz, Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor,. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Róma városállamból birodalommá válik. Az ókori Róma (20 A köztársaság virágkora és válsága. óra) Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, mővészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476 Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Lívius, Tacitus, Plutarkhosz. Fogalmak: patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.

88

A korai feudalizmus története Európában(8 óra)

A magyar nép története az államalapításig (10)

Mindennapi élet, életmódtörténet

A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérı fejlıdése. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlıdése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad. Fogalmak: gróf-grófság-ırgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hőbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa. Bevezetés a magyar ıstörténet kutatásba. A magyar nép ıstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életmőve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettıs fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized. A tanév során az alábbi témák közül legalább kettıt kötelezı feldolgozni.Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban.Tömegszórakoztatás az ókorban.A család az ókori kultúrákban.Az iskola az ókorban.Eltérı elméletek, mítoszok a magyarság ıstörténetérıl. Feldolgozandóak: ember és természet kapcsolata a mítoszokban illetve eltérı elméletek a magyarság ıstörténetérıl

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszerőbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelıhelyrıl) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-20 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot győjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerő témákhoz. Legyenek képesek egyszerő elbeszélı források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belsı ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók elıadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény idıszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelı lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerőségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

89

10. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve elıtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselıadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3–6 oldalas) tanulmány készítése. Kifejezıképességek A középkor és a kora újkor jelentıs személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásmővek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–30 sor stb.). Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Tájékozódás idıben A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendjének összeállítása. Tájékozódás térben A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl.: ásványkincsek – bányavárosok).Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükrözı térképeken.

90

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az érett középkor (12 óra)

A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözéső jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok. A középkor mővelıdése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: Királyi udvar, kamara, kancellária, invesztitúra, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala.

Az Árpád-házi királyok kora (10 óra)

Az új rend megszilárdítása - társadalmi változások a XI. században. Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, hiteleshely, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda. Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453

A késı középkor(15 óra)

91

Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella. Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómezı, Magyarország a XIV–XV. században (12 óra)

Kora újkor (1490– 1721) (15 óra)

Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és mővelıdés. Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443–44, 1444, 1448, 1456, 1458-90, Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezıváros, úriszék, pallosjog, fınemes, köznemes, kilenced, ısiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina. Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs. A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendezıdése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter

92

Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok (10 óra) Magyarország A Jagelló-kor. története a kora újkorban (1490–1711) A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítı kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiőzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költı és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenı, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Gyır, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta A tanév során az alábbi témák közül legalább kettıt kötelezı feldolgozni Mindennapi élet, .Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, életmódtörténet egyetemek).Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása).Bőn és bőnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlıdés sajátosságai: az abszolutizmus. Feldolgozandóak: Érdekérvényesítés és érdekvédelem..... illetve A kora újkori állam fejlıdésének sajátosságai..... A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplı fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élıszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címbıl álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselıadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített, szabadon elıadott feleletet vagy elıadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelı folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élıszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem korszakainak szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelı lapjáról. 93

Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebbıl következtetéseket levonni. 11. évfolyam Évi óraszám: 111 Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különbözı szemlélető források győjtése szöveggyőjteményekbıl. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhetı leegyszerősítések, a jelenség okainak feltárása, hasonló sommás megállapítások keresése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve elıtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérı kortársi válaszok vizsgálata. Eltérı jellegő források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, mőalkotások, irodalmi mővek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességadatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). Jegyzet készítése 10 percnyi normál beszédtempójú elıadás alapján. Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján. Részletesebb (10-15 cím) bibliográfiák készítése. Kifejezıképességek Az újkor jelentıs személyiségeinek életútja. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerő, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. Értekezés, tanulmány, elıadás készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból meghatározott terjedelemben. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élıszóban, elıre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselıadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb tanulmány készítése. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Egy téma bemutatása többféle módszer (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységérıl a reprodukciós anyag megjelölésével. Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élıszóban vagy írásban. Tájékozódás idıben A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépEurópa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendi viszonyainak felállítása. Az idıben való jártasság bemutatása élıbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése.

94

Tájékozódás térben A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlıdés, népsőrőség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején).Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükrözı térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A felvilágosodás kora A felvilágosodás. (1721–1789) (12 óra) Az európai egyensúly. Az abszolutizmus válsága Franciaországban. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok. Kronológia: 1740–48, 1756–63 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerzıdés, felvilágosodott abszolutizmus Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában Magyarország újjászervezıdése a Habsburg Birodalom keretei között (1711– 1790) (10 óra)

A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A régi és az új mezıgazdaság, a hazai ipar. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. Mővelıdés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettıs vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határırvidék, Bánát

95

A polgári átalakulás kora (1776–1849) (20 óra)

Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája. 1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század elsı felében. A XIX. század eszméi. A mővészet fı irányai. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1830, 1848 Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Mazzini, Marx, Engels Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tıkés, proletár, civil társadalom Topográfia: Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847) (20 óra)

A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori mővelıdés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc Fogalmak: magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védıvám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu

96

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849) (10 óra)

A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi országgyőlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom elsı nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése 1848 ıszén és telén. A tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petıfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetırség, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad.

A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914) (20 óra)

Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Latin-Amerika, Kína és Japán. A „keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erıvé szervezıdése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A mővelıdés új keretei. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynı, II. Vilmos, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek.

97

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914) (15 óra)

Mindennapi élet, életmódtörténet

A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. A kiegyezés megszületése. Gazdasági és társadalmi fejlıdés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemzı életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és mővészeti élet fejlıdése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés. A tanév során az alábbi témák közül legalább kettıt kötelezı feldolgozni .A hatalmi ágak kialakulása és mőködése a kora újkortól napjainkig.Az iskola régen és ma. A nemzetiségi lét és kultúra fı kérdései az Osztrák– Magyar Monarciában. A modern városfejlıdés. Vallások és egyházak a dualizmus idején. Feldolgozandóak: A hatalmi ágak kialakulása.... illetve A nemzetiségi lét és kultúra... Kiegészítı anyagok az emelt óraszámú csoport számára (kb. 70 óra) - a B változat nem növeli, hanem térben és idıben mélyíti egy-egy jelenség értelmezését. - nagypolitikai jelenségek vizsgálata: pl. „keleti kérdés” - forráselemzés: pl. felvilágosodás, ipari forradalom, reformkor irodalma, a 19. század uralkodó eszméi stb. - múzeumlátogatás, dokumentum - illetve mővészfilm vetítése - kiselıadások - folyóiratok feldolgozása - topográfiai gyakorlatok - feladatlapok készítése és feldolgozása

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselıadások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépített, szabadon elıadott feleletet tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élıszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsőrőség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

98

12. évfolyam Évi óraszám: 96 Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása. Különbözı típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerzıdések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl.az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).Nagyobb terjedelmő pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyőjtés, az írásmő elkészítése. Kifejezıképességek A legújabb kori nagy történelmi személyiségek meghatározó szerepének értékelése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Írásbeli feladatlapok kitöltése. Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegő szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerő magyarázata és használata. Egy-egy elıre megadott kérdés kapcsán tudásra épülı, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. A források értékelésével saját vélemény kialakítása az adott eseményrıl, intézményrıl, szervezetrıl. Tájékozódás idıben A világ-, az európai és a magyar történelem fıbb eseményeinek szinkronban látása. Tájékozódás térben A különbözı fejlıdési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. TÉMAKÖRÖK Az elsı világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929) (15 óra)

TARTALMAK Az elsı világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. A bolsevik pártállam kiépítése. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország).A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. A nıi emancipáció. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem

99

Magyarország részvétele a világháborúban. Az ıszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. Az ellenforradalom. A Horthy rendszer konszolidációja. A mővelıdési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3., 1919.március 21., augusztus 1., 1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: ıszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörösés fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati A nagy gazdasági demokráciákban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és mőködési válságtól a második mechanizmusa. A német – olasz – japán tömb sikerei. A sztálini diktatúra világháború végéig a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek (1929–1945) (20 óra) gyızelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 9., augusztus 6., szeptember 2.Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: tızsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führer-elv, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. A revíziós külpolitika Magyarország a gazdasági válságtól a eredményei. Belesodródás a világháborúba. Magyarország háborús második világháborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. összeomlásig (1931– Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. 1945) (15 óra) Évszámok: 1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19., 1944.október 15., 1944.december 21., 1945.április.Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság Az elsı világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914– 1931) (10 óra)

100

A jelenkor (1945– napjainkig) (20 óra)

Magyarország a második világháború útán (1945 – napjainkig) (15 óra)

Mindennapi élet, életmódtörténet

Hidegháborús szembenállás a II. világháború után.A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai.Az európai integráció története.A „harmadik világ”.A szocialista rendszerek kialakulása, fejlıdése és kudarca.A közel-keleti konfliktusok.A távol-keleti régió.Közép-Kelet Európa és a Balkán a rendszerváltás után.Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshallsegély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerzıdés, római szerzıdések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyevdoktrina, globális világ, enyhülési politika.Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete.A párizsi békeszerzıdés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és kultúrpolitika.A forradalomhoz vezetı út.Az 1956-os forradalom és szabadságharc.A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra.Eltávolodás a szovjet modelltıl. Gazdasági reformkísérletek.Az életmód átalakulása. Demográfiai változások.Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erısödése.A rendszerváltozás. Évszámok: 1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: ideiglenes Nemzetgyőlés, SZEB, háborús bőnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petıfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság A tanév során az alábbi témák közül legalább kettıt kötelezı feldolgozni .Demográfiai és etnikai változások a magyar történelemben.A népirtás a múltban, a közelmúltban és a jelenben.Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlıdés.A média és a közgondolkodás.Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon.Elitkultúra és tömegkultúra. Feldolgozandóak:A népirtás a múltban.... illetve A média és a közgondolkodás Kiegészítı anyagok az emelt óraszámú csoport számára (kb. 62 óra) - B változat - sajtóelemzés - tömegkommunikáció, média - filmhíradó - forráselemzés: pl. szerzıdések, alapokmányok, memoárok - intézmények, szervezetek: pl. ENSZ

101

Hat évfolyamos tanterv a kétszintő követelmények alapján 7. évfolyam

60 órára és 35 hétre

a, bevezetés, segédtudományok, ısrégészet, ıskor b, Kelet: Egyiptom vagy egy más téma c, egyéb témák önálló feldolgozással (források, képek, könyvtár) d, Hellasz a hellenizmusig

10 óra 10 óra 10 óra 30 óra

ezen belül

4 óra 4 óra 2 óra 3 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 5 óra

bevezetés (háttér, források, mitológia) Kréta, Mükené, égei vándorlás Spárta archaikus Athén perzsa háborúk Periklész kora válság, Peloponneszoszi háb. Makedónia Alexandrosz hellenizmus kultúra, tudomány, mővészet

10 szabadon felhasználható óra marad - dolgozat, összefoglalás stb. A rajz és mőalkotások elemzése tantárgy integrálva a mővészeti témáknál heti 1 órában témái: ıskori mővészet, Egyiptom és a kelet, archaikus, klasszikus és hellén mővészet 8. évfolyam

60 órára és 35 hétre

a, Róma ezen belül

30 óra háttér, források, mitológia királyság köztársaság és intézményei háborúk és válság principatus válság és dominatus bukás kultúra, tudomány, mővészet kereszténység

b, korai középkor 1000-ig

4 óra 1 óra 5 óra 5 óra 3 óra 3 óra 2 óra 5 óra 2 óra 30 óra

ezen belül

népvándorlás 3 óra barbár államok 2 óra frankok 6 óra kereszténység 3 óra Bizánc 3 óra szlávok, vikingek 5 óra kultúra, tudomány, mővészet 5 óra az iszlám 3 óra 10 szabadon felhasználható óra marad - dolgozat, összefoglalás stb. Rajz és mőalkotások heti 1 órában Témái: az antik Róma, a korai középkor és az iszlám 102

9. évfolyam

60 órára és 35 hétre

a, Európa 1000-1500 ezen belül feudális gazdaság és társadalom város és kereskedelem horizontális szervezıdések (egyetem, céhek, eretnekségek stb.) invesztitura és ker. mozgalom rendiség (ang., fran., ném.) Kelet-Európa Török Birodalom reneszansz Európa

30 óra 3 óra 2 óra 2 óra

b, magyar történelem 1500-ig ezen belül eredet, vándorlás honfoglalás, letelepedés Géza és István 11. század - László és Kálmán 12. század II. András és IV. Béla Anjouk Zsigmond kora Hunyadiak kultúra

30 óra 2 óra 2 óra 4 óra 3 óra 2 óra 4 óra 5 óra 2 óra 4 óra 2 óra

8 óra 6 óra 4 óra 3 óra 2 óra

10 szabadon felhasználható óra marad - dolgozat, összefoglalás stb. Rajz és mőalkotások heti 1 órában Témái: romanika, gótika, reneszánsz, s mindez a magyarra is 10. évfolyam

60 órára és 35 hétre

1492-1789 a, Egyetemes történelem ezen belül felfedezések kora reformáció abszolutizmus és formái harmincéves háború angol „forradalom” XIV. Lajos és kora felvilágosodás, felv. absz. 18. századi konfliktusok az US létrejötte

30 óra 4 óra 5 óra 4 óra 2 óra 3 óra 2 óra 5 óra 2 óra 2 óra

b, Magyar történelem 30 óra ezen belül Mátyástól Mohácsig 3 óra 1526-41 2 óra országegyesítési kísérlet 1551-ig, Hódoltság3 óra Erdély születése 2 óra a 15 éves háború 2 óra rendi mozgalmak Thökölyig 4 óra a török kiőzése 2 óra Rákóczi-felkelés 4 óra 103

felvilágosult abszolutizmus Károlytól II. Józsefig 16-18. századi gazdaság társadalom és kultúra

5 óra 3 óra

10 óra marad ismétlésre, dolgozatra A rajz témái: Egyetemes és magyar reneszánsz, barokk és klasszicizmus 11. évfolyam közép és emelt szintő

90/150 órára és 35 hétre

1789-1920 a, Egyetemes történelem középszinten ezen belül franc. forr Napóleon uralkodó eszmék ipari forr. 1848 Eu.-ban Egységfolyamatok US polg.háb. századvég I. Vilháb. békék gyarmatok gazd., társ.

6 óra 2 óra

38/67 óra emelt szinten eszmék, csoportok 2 óra Szent Szövetség 4 óra

4 óra 5 óra 3 óra

Eu.-n kívüli világ háttere hatásai

2 óra 3 óra 1 óra

5 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 1 óra 2 óra

problémái, hatásai gyarmati kérdés a vilháb. elızm. problémák hatásaik

3 óra 4 óra 4 óra 4 óra 2 óra

b, Magyar történelem ezen belül Mo 1790-1823 Reformeszmék gazd, kultúra 1848 katonai esem. kiegyezés elıtt

38/71 óra 3 óra 8 óra 2 óra 4 óra 2 óra 4 óra

kiegyezés fejlıdés életmód vált.

4 óra 2 óra 2 óra

„ıszirózsás” forr Tanácsközt. Horthy fellépése

2 óra 2 óra 1 óra

társad. intézm. 4 óra tudomány Eu. hatások bukás probl. abszolutizm. és ellenállás alternatívák dualizmus tört. tömegkultúra századvég nemzetiségek Mo a vilháborúban politikai eszmék külpolitika Horthy-pálya

15/25 szabad óra marad A rajz témái: romantika, izmusok

104

1 óra 3 óra 2 óra 4 óra 1 óra 4 óra 2 óra 3 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra

12. évfolyam Középszint:

Emelt szint:

90 óra, melybıl 75 órányi új anyag

150 óra ( legalább 4 óra múzeumi)

Egyetemes

42 óra

A 20-as évek világpolitikai helyzete A bolsevik hatalomátvétel, Lenin haláláig Németország a 20-as években Az olasz fasizmus A világgazdasági válság, megoldás, következmények Az USA a két vh. Között A polgári demokráciák a 2 vh. között Kelet-Európa a 2 vh. között Hitler Sztálin 2. vh A háború után: Ensz, Nürnberg, hidegháb. A szovjet blokk kialakulása Az 50-es évek (kelet és nyugat, életmód) Az európán kívüli világ (Szuez, Korea, Kuba, el nem kötelezettek, stb.) A 60-as évek (kelet, nyugat, kultúra) 70-es évek

2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 4 óra 3 óra 2 óra 3 óra 2 óra 3 óra 1 óra

80-as évek

1 óra

A vasfüggöny leomlása, új államok, új konfliktusok A kétpólusú világrend felbomlása után

4 óra 2 óra

Magyar

33 óra

Trianon hatásai Bethlen konszolidáció A 30-as évek A két vh. közötti tsd. és gazdaság Mo. a háborúban A koalíciós évek Az 50-es évek ’56 A Kádár-konszolidáció 1968 A legvidámabb barakk (’70, ’80) A rendszerváltás története A rendszerváltás óta

2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 4 óra 2 óra 3 óra 3 óra 2 óra 1 óra 3 óra 4 óra 3 óra

105

+28 óra két vh. közötti tsd-i vált. 2 óra két vh. közötti gyarmati vált. 2 óra

Spanyolroszág, népfront

+1óra 2 óra +2óra +2óra +2óra +2óra

Fogyasztói tsd, tömegkultúra 1 óra A gyarm. rendsz. felbomlása 2 óra Informatikai és tsd-i forr. 2 óra terrorizmus, Eu-n kívüli konfliktusok 2 óra helyi konfliktusok (Afganisztán, Nicaragua, Kambodzsa, stb. +3óra Leszerelési folyamat

1 óra +2óra

+ 25 óra nemzetiségek helyzete Politikuspályák, kultúrpol. radikalizálódás, zsidókérdés népies-urbánus probléma holocaust, ellenállás kultúrpol., gazdpol. nemzetközi kapcsolatok kutúrpolitika, ellenzék ellenzéki programok tsd-i konfliktusok, nközi kapcsolatok

1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra +2óra 2 óra +2óra 2 óra +1óra 2 óra 2 óra 3 óra

Melléklet Néhány gondolat az ’F’ osztály történelem tanításával kapcsolatban Az általános célokhoz igazodva törekszünk a komplex ismeretátadásra, melynek során bizonyos fokú tantárgyi integrációt valósítunk meg a mővészeti tárgyak oktatásával. Azt szeretnénk, ha a tanulók egységes képet tudnának kialakítani a különbözı korokban zajló történelmi események, eszmeáramlatok, mővészeti irányzatok, életmódtörténet vizsgálatával. A történelem órákon változatos módszerek alkalmazásával komplex képességfejlesztés is történik, mely elısegíti a megszerzett ismeretek önálló alkalmazását. A munka során kiemelt fontosságot kap a szöveg-, kép-, film-, karikatúra-, plakát…elemzés. A humán csoport plusz órájában lehetıség nyílik vitákra, az anyag élményszerővé tételére, csoportmunkára, projektkészítésre. A 9. évfolyam történelmi témakörei İSKOR ÉS ÓKORI KELET Az ıskor szakaszának hatása az ember fejlıdésére Az ókori potamikus társadalmak jellemzıi Földrajz, gazdaság, társadalom, állam, kultúra, vallás A zsidóság ókori története A perzsa állam A HUMÁN CSOPORTBAN – 17 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 12 ÓRA ÓKORI HELLÁSZ A hellén világ általános jellemzıi Földrajz, gazdaság, társadalom, politika (poliszok), kultúra, vallás Athén fejlıdése A demokrácia kialakulása, az állam jellemzıi Spárta fejlıdése A poliszok küzdelmei Görög-perzsa háborúk, peloponnészoszi háború A hellenizmus Nagy Sándor, kultúra A HUMÁN CSOPORTBAN – 20 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 12 ÓRA A RÓMAI VILÁG A római világ általános jellemzıi Földrajz, gazdaság (városállamból birodalom), társadalom Vallás A római köztársaság Állama, harcai A római hódítások Katonaság, mechanizmus, háborúk, kultúraterjesztés A római császárság Államformái, császárai A kereszténység Zsidó vallás, tanok, terjedés, egyház A római világ bukása Kelet és nyugat, népvándorlás, az új Európa 106

A HUMÁN CSOPORTBAN – 23 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 12 ÓRA A KÖZÉPKOR KORAI ÉS KLASSZIKUS IDİSZAKA (500—1300) A középkor gazdálkodása (500—1300) Mezıgazdaság, birtokok, termelés, eszközök A középkor társadalma (500—1300) Birtokosok – nemesek – lovagok Földhasználók, jobbágyság A középkori városok (1000—1300) Területek, kialakulás, jellemzık, szerepük, önállóság A középkori egyház (500—1300) Politikai szerepe – nyugaton és keleten, invesztitúra háborúk Kulturális szerepe Szerzetesség – nyugaton és keleten Terjeszkedése – keresztes hadjáratok A keleti régió fejlıdése (500—1300) Bizánc, szláv államok Az arab világ jellemzıi Földrajz, gazdaság, társadalom, állam, kultúra, vallás, hódítás A HUMÁN CSOPORTBAN – 21 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 14 ÓRA A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE 1300-IG A magyarság ıstörténete A honfoglalás és a 10. század Az államalapítás Géza és István tevékenysége A 11. – 12. század II. András IV. Béla A HUMÁN CSOPORTBAN – 20 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 14 ÓRA Új anyag tárgyalása -- 64 óra (angolos csoportban) 101 óra (humán csoportban) Minden témakör végén összefoglaló és számonkérı óra -- 10 óra A 10. évfolyam történelmi témakörei A HANYATLÓ KÖZÉPKOR (XIV. ÉS XV. SZÁZAD) A hanyatlás jellemzıi A 10. évfolyam történelmi témakörei A hanyatlás jellemzıi Rendiség és rendi monarchia, az egyház válsága Gazdasági válság, százéves háború Humanizmus és reneszánsz Itáliában Az angol és francia fejlıdés Rendiség, háborúk, hatalmi súlypont A török birodalom Társadalom, állam, hadsereg, terjeszkedés, vallás A HUMÁN CSOPORTBAN – 16 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 10 ÓRA 107

A MAGYAR ÁLLAM VIRÁGKORA (1490-IG) A gazdaság változásai Mezıgazdaság, városok, kereskedelem A társadalom változásai Nemesség, parasztság, polgárság Az állam változásai Rendi monarchia, dinasztiák, bevételek, Mátyás kísérlete A külpolitika változásai Nyugati és keleti (török) politizálás A kultúra változásai A HUMÁN CSOPORTBAN – 17 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 12 ÓRA A KORA ÚJKOR ELSİ KÉT ÉVSZÁZADA A gazdaság és társadalom új vonásai Földrajzi felfedezések és hatásaik A kereszténység reformjai és háborúi Reformáció, kultúra Ellenreformáció, kultúra Vallásháborúk, egyes országokban, nemzeti egyházak, nemzetközi háborúk Az állam új vonásai Az abszolutizmus elmélete, jelentısége Megvalósulása az egyes államokban – angolok, franciák, spanyolok, németek, oroszok Az új világszemlélet Racionalizmus, tudományok A HUMÁN CSOPORTBAN – 22 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 14 ÓRA MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKOR ELSİ ÉVSZÁZADAIBAN A három részre szakadás (1490—1540) Állam, Dózsa, Mohács, kettészakadás, Buda Erdély története Belsı helyzete, társadalma, vallása, állama, külpolitikája (a törökkel, a Habsburgokkal) Harcok a törökkel A hódoltság berendezkedése, külpolitikája, háborúk és hadjáratok Rendi küzdelmek a Királyi Magyarországon A Habsburgok berendezkedése, a rendek berendezkedése Konfliktusok a XVII. században (Zrínyi, Wesselényi, Thököly) A HUMÁN CSOPORTBAN – 20 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 12 ÓRA A FELVILÁGOSODÁS KORA (XVIII. SZÁZAD) A felvilágosodás eszmeáramlata Elvek, elméletek, gazdasági és államelméletek, franciák A megvalósulása a gyakorlatban Nyugati államokban, felvilágosult abszolutizmusok keleten Az USA A HUMÁN CSOPORTBAN – 13 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 8 ÓRA 108

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN Gazdasági és társadalmi változások Fejlıdés, csoportok, nemzetiségek A magyarországi abszolutizmus III. Károly, Mária Terézia, II. József A HUMÁN CSOPORTBAN – 13 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 8 ÓRA Új anyag tárgyalása – 64 óra (angolos csoport) 101 óra (humán csoport) Minden témakör végén összefoglalás és számonkérés – 12 óra Rendiség és rendi monarchia, az egyház válsága Gazdasági válság, százéves háború Humanizmus és reneszánsz Itáliában Az angol és francia fejlıdés Rendiség, háborúk, hatalmi súlypont A török birodalom Társadalom, állam, hadsereg, terjeszkedés, vallás A HUMÁN CSOPORTBAN – 16 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 10 ÓRA A MAGYAR ÁLLAM VIRÁGKORA (1490-IG) A gazdaság változásai Mezıgazdaság, városok, kereskedelem A társadalom változásai Nemesség, parasztság, polgárság Az állam változásai Rendi monarchia, dinasztiák, bevételek, Mátyás kísérlete A külpolitika változásai Nyugati és keleti (török) politizálás A kultúra változásai A HUMÁN CSOPORTBAN – 17 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 12 ÓRA A KORA ÚJKOR ELSİ KÉT ÉVSZÁZADA A gazdaság és társadalom új vonásai Földrajzi felfedezések és hatásaik A kereszténység reformjai és háborúi Reformáció, kultúra Ellenreformáció, kultúra Vallásháborúk, egyes országokban, nemzeti egyházak, nemzetközi háborúk Az állam új vonásai Az abszolutizmus elmélete, jelentısége Megvalósulása az egyes államokban – angolok, franciák, spanyolok, németek, oroszok Az új világszemlélet Racionalizmus, tudományok A HUMÁN CSOPORTBAN – 22 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 14 ÓRA

109

MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKOR ELSİ ÉVSZÁZADAIBAN A három részre szakadás (1490—1540) Állam, Dózsa, Mohács, kettészakadás, Buda Erdély története Belsı helyzete, társadalma, vallása, állama, külpolitikája (a törökkel, a Habsburgokkal) Harcok a törökkel A hódoltság berendezkedése, külpolitikája, háborúk és hadjáratok Rendi küzdelmek a Királyi Magyarországon A Habsburgok berendezkedése, a rendek berendezkedése Konfliktusok a XVII. században (Zrínyi, Wesselényi, Thököly) A HUMÁN CSOPORTBAN – 20 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 12 ÓRA A FELVILÁGOSODÁS KORA (XVIII. SZÁZAD) A felvilágosodás eszmeáramlata Elvek, elméletek, gazdasági és államelméletek, franciák A megvalósulása a gyakorlatban Nyugati államokban, felvilágosult abszolutizmusok keleten Az USA A HUMÁN CSOPORTBAN – 13 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 8 ÓRA MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN Gazdasági és társadalmi változások Fejlıdés, csoportok, nemzetiségek A magyarországi abszolutizmus III. Károly, Mária Terézia, II. József A HUMÁN CSOPORTBAN – 13 ÓRA AZ ANGOLOS CSOPORTBAN – 8 ÓRA Új anyag tárgyalása – 64 óra (angolos csoport) 101 óra (humán csoport) Minden témakör végén összefoglalás és számonkérés – 12 óra

110

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk tantárgy tanításához Célok és feladatok A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzıivel. Az általános iskola 7–8. évfolyamának tantervi elızményeire építve elısegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom fıbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Bemutatja azok kölcsönhatásait, egymásra hatásuk tér- és idıbeli rendjét, következményeit. Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni az élettelen és az élı természet folyamatainak, fejlıdésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok idıbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom mőködése hogyan hat vissza a saját környezetükre. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti-társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. Legyenek képesek általánosítani és szintetizálni, valamint tudják a jelenségeket és a folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentısen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerő korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevı, tudatos környezeti magatartást, az erıforrások tervszerő felhasználását kívánja. Világossá teszi a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági és a környezeti problémák megoldása a tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai tényezık összehangolását, sıt nemzetközi összefogását igényli. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy oktatása elı kívánja segíteni a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklıdés és tisztelet kialakulását. Hozzá kíván járulni a földrajzi-környezeti gondolkodásmód és a történeti-földrajzi szemlélet kialakulásához. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyzet összetevıinek változó megítélését a földrajzi térszerkezet átalakulásában. Megismertesse az egyre növekvı társadalmi igények kielégítéséért folyó termelıtevékenységet, és annak eltérı vonásait, teljesítményeit a Föld különbözı térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben jelenlévı többirányú, kölcsönös függıséget. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Az életkori sajátosságoknak megfelelıen a 9–10. évfolyam tananyaga az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és idıbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásával valósítja meg a szemléletformáló szerepét. A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti ıket a szakirányú felsıfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépı diákok képesek legyenek felelıs döntéshozatalra az állampolgári szerep gyakorlása során. A kulcskompetenciák fejlesztése a földrajztanításban Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Mindez megtörténik a földrajzórákon, ahol a diákokkal együttmőködve történik az új ismeretek elsajátítása. Különös 111

hangsúlyt fektetve a szókincs bıvítésére, a fogalmak tisztázására, valamint a kifejezıkészség és a vitakultúra fejlesztésére, saját szóbeli és írásbeli érveiknek a helyzetnek megfelelı módon meggyızı megfogalmazására és kifejezésére. Arra törekszünk, hogy képesek legyenek a diákok megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, képesek legyenek különbözı segédeszközöket használni (tankönyv, atlasz, tudományos ismeretterjesztı és tudományos szakirodalom). Elvárjuk az igényes nyelvi megfogalmazást, mind szóban, mind írásban. Matematikai kompetencia A földrajz tantárgyban is szükség van a számok, mértékek, a matematikai alapmőveletek és struktúrák ismeretére, megértésére. Ezeknek a képességeknek az elsajátítására jó lehetıségeket biztosít a csillagászati földrajz (számítások, nagyságrendek stb.) a térképészet (mérések, számítások), a légkörtan (pl. páratartalom-, középhımérséklet-számítások), de számos lehetıséget biztosít a társadalom- és gazdaságföldrajz is, ahol a demográfiai és gazdasági folyamatok megértetése történik a matematikai alapmőveletekre épülı példák megoldásával. A szövegesen megfogalmazott példák segítik a problémamegoldó képesség fejlesztését. A társadalom- és gazdaságföldrajzban is szükség van a mértékek, nagyságok ismeretére, az összehasonlítás képességére. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek az elsajátítása folyik valamennyi természetföldrajzos órán, ill. amikor az emberi társadalom tevékenységének a földrajzi hatásait vizsgáljuk (környezetszennyezés/-rombolás és egyéb globális problémák). Célunk a környezettudatos gondolkodás és magatartás, az egyéni és társadalmi felelısségvállalás kialakítása. Megismerik a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait, a természetre és a társadalomra gyakorolt hatásaikat. A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Kifejlesztjük a tanulókban azt a képességet, hogy a késıbbiekben (iskolai tanulmányaik után is) képesek legyenek az új (földrajz)tudományos ismeretek megértésére, beillesztésére korábbi ismereteik közé, vagy akár korábbi, elavult ismereteik lecserélésére. Tantárgyunkban kritikus gondolkodásra nevelünk az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Célunk olyan diákok nevelése, oktatása, akik képesek és akarnak cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ezeket a képességeket fejlesztjük a tanulókban és ennek elérését várjuk el tılük. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: 112

információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. Ennek megfelelıen mi is rendszeresen használjuk az IST biztosította lehetıségeket (internet, projektoros prezentáció, e-mail, tv stb.). A diákokat megismertetjük azzal, hogy a fıbb számítógépes alkalmazások szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidı, az információmegosztás, az együttmőködı hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén hogyan használható fel a földrajztanulásban. Kialakítjuk a diákokban az információ megkeresését, összegyőjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazását biztosító képességet (a tananyag elsajátítása, házi dolgozatok, önálló elıadások megtartása formájában). A hatékony, önálló tanulás A tanulókat megismertetjük a földrajztantárgy önálló tanulásának speciális módszereivel (pl. atlaszhasználat). A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A technikák ismertetésén túl a világos követelményekkel és a rendszeres visszajelzésekkel, értékelésekkel segítjük a diákok hatékony és önálló tanulását. Szociális és állampolgári kompetencia A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlennek tartjuk a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértését (órára járás, órai fegyelem, munka). Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlıséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetı koncepciók ismerete (társadalomföldrajz). Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése (Európai Unió tanítása). Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fı eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, fıbb célkitőzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is (regionális földrajz tanítása). A pozitív attitődök az emberi jogok teljes körő tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlıség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelısségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlıdés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Ebben − a társadalomismeret tantárgyon kívül − sokat segíthet a regionális földrajz, megismertetve a diákokat a különbözı civilizációkkal, azok értékeivel, toleranciára nevelve, felkeltve más kultúrák megismerésének és megértésének igényét. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A földrajztanítás a gazdaság mőködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást segíti elı, támogatva a lehetıségek, kihívások felismerését, értelmezését. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség A regionális földrajz tanítása elısegíti a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fıbb mővészeti alkotások értı és beleérzı ismeretét. A házi dolgozatok, ill. az 113

önálló kiselıadások lehetıséget adnak az esztétikai nevelés, ill. mővészi önkifejezés fejlesztésére is a földrajzban. Énkép, önismeret A folyamatos, részletes és reális értékelése a tanulóknak lehetıvé teszi az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott kép és az önmagával szemben támasztott elvárások fejlesztését. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során a tantárgy keretein belül megismerik a hazánk földrajzát. Elsajátítják azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek Fontos feladatunknak tartjuk a harmonikus kapcsolat elısegítését a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozását, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítését és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülését. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók a regionális földrajz keretein belül megszerzik az ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl. Megismerkednek az Unió nyújtotta megnövekedett lehetıségekkel, hogy diákként és felnıttként tudjanak élni vele. Célunk, hogy magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagítjuk, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerısödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók a regionális földrajzban megismerik az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Célunk, hogy közben váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (nemzetközi cserekapcsolatok, projektek, versenyek). Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevı világ számunkra fontos folyamatainak jelentıs hányadát; e tudás általános mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerőség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentıségét, felelısségét. Erre leginkább a világgazdaság általános folyamataival foglalkozó fejezet tanítása nyújt lehetıséget. Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú elınyök között. Elısegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekrıl vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Erre a legtöbb lehetıséget a Napjaink globális problémái c. fejezet biztosítja. 114

Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntartható fejlıdés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelısséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon felismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Megértik a fogyasztás és a környezeti erıforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Célunk, hogy bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás számos összetevıje tanítható. Feladatunk, hogy felkeltsük az érdeklıdést a különbözı földrajzi témák iránt, útbaigazítást adjunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsuk a gyerekeket tanulni. Arra törekedjünk, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében Feladatunk a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismertetése, módszereinek elsajátíttatása. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulást megszervezzük az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a planetárium, a kiállító terem, de akár a „szabadtér” is (erdei iskola, terepgyakorlat). Fontos feladatunk, hogy megismerjük a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegyük figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, és ezekre alapozzuk a tanulás fejlesztését. Felkészülés a felnıttlét szerepeire A felnıttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a földrajzból tehetségesnek bizonyuló tanulókat megismertessük a földrajzzal kapcsolatos továbbtanulási lehetıségekkel, életpályákkal. 9. osztály (4-es) Az általános természetföldrajz tanítására fordítható idı: heti 2 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozása: 58 óra Összefoglalásra, ellenırzésre: 10 óra Helyi adottságokra: 6 óra Összesen: 74 óra 115

Tankönyv: Dr. Nemerkényi Antal–Dr. Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz Tartalom: Kozmikus környezetünk; Térképészeti ismeretek 10 óra A geoszférák földrajza A természetföldrajzi övezetesség A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre Új anyag feldolgozására összesen: TÉMAKÖRÖK

32 óra 8 óra 8 óra 58 óra

TARTALMAK

1. Általános bevezetés, tájékoztatás, a követelményrendszer ismertetése. Bevezetés Térképészeti ismeretek 2. A földrajzi környezet ábrázolása: a térkép 3. A térképi ábrázolás módszerei, tematikus térképek, méretarányok. 4. A tér használata – gyakorlatok 5. A Föld helye a Világegyetemben Kozmikus 6. A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a környezetünk világegyetemben. 7. A Föld mint égitest, alakja, fı mozgástípusai. A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. 8. Tájékozódás a földrajzi térben és idıben. A napi és az évi idıszámítás, a helyi- és a zónaidı számítása. 9. Az őrkutatás szerepe a Föld megismerésében. A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az őrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban. 10. A mőholdfelvételek 11. A távérzékelés. Földrajzi felfedezık. Magyar világjárók 12. Összefoglalás Összefoglalás, 13. Az ismeretek ellenırzése. ellenırzés A geoszférák földrajza 14. A Föld kialakulása, belsı szerkezete. A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlıdése. 15. Kızetlemezek — lemeztektonika A kızetburok földrajza. Földünk gömbhéjas szerkezete és geofizikai jellemzıi. A kızetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai, a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulása. 16. A kızetlemezek és a vulkáni tevékenység I. A kızetburokban lejátszódó folyamatok kísérıjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, győrıdés, vetıdés. 17. A kızetlemezek és a vulkáni tevékenység II. 18. A kızetlemezek és a földrengések 19. A kızetlemezek és a hegységképzıdés 20. A litoszféra "építıkövei" — a kızetek Az ásványok és kızetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. 21. A földkéreg anyaga (kızettani gyakorlat) 22. A Föld kincsei A földtani szerkezet és az ásványkincsek elıfordulásának kapcsolata. 23. A földtörténet évmilliárdjai nyomában I. A kövek beszélnek — a kormeghatározás módszerei 24. A földtörténet évmilliárdjai nyomában II. A légkör földrajza 25. A légkör anyaga és szerkezete 26. A napsugarak nyomában a levegı felmelegedéséig 27. Az idıjárási és éghajlati elemek: a hımérséklet és a szél 116

Összefoglalás, ellenırzés

Összefoglalás, ellenırzés A természetföldrajzi övezetesség

Összefoglalás, ellenırzés A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre

28. Az idıjárási és éghajlati elemek: a nedvességtartalom és a csapadék 29. Ciklonok, anticiklonok, idıjárási frontok és az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre. 30. Az általános légkörzés 31. A monszun szélrendszer 32. A légszennyezés nem ismer határokat 33. Összefoglalás 34. Az ismeretek ellenırzése. A vízburok földrajza. 35. Óceánok, tengerek A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. 36. A tengervíz mozgásai A tengervíz mozgásai. Az óceánok és a tengerek jelentısége, természeti erıforrásai. 37. A felszín alatti vizek 38. A felszíni vizek: vízfolyások, tavak hidrogeográfiája A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. 39. A vízszennyezés nem ismer határokat! A földfelszín formakincse 40. A Föld felszínformái. A belsı és a külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. 41. A talaj földrajza. A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete. A Föld jellemzı talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása 42. A folyók felszínformálása 43. Felszínformálás a tengerpartokon 44. A jég felszínformálása A szárazföldi jég. 45. A szél felszínformálása 46. A felszín alatti vizek felszínformálása: a karsztosodás 47. A földi szférák környezeti problémái. Az éghajlatváltozás, a levegı, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. 48. Összefoglalás 49. Az ismeretek ellenırzése. 50. Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása Éghajlati övezetesség. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzıik. A természetföldrajzi övezetesség. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élıvilág, a talaj, a vízrajzi jellemzık, a felszínformálódás éghajlattól függı övezetessége. 51. A forró övezet 52. Az átmeneti és térítıi öv, a trópusi monszun vidékek 53. A mérsékelt övezet I. 54. A mérsékelt övezet II. 55. A hideg övezet 56. A hegyvidékek függıleges övezetessége 57. Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei 58. Összefoglalás 59. Az ismeretek ellenırzése. 60. Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulása A természeti és a társadalmi környezet összetevıi, kölcsönhatásai. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre A megújuló erıforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függı övezetessége. 61. A Föld népessége. A világnépesség növekedése 62. A népességnövekedés tényezıi és következményei 63. A népesség összetétele. A népesség eloszlásának területi különbségei. 117

Összefoglalás, ellenırzés

64. A népesség térbeli mozgásai. A népességváltozás mutatói. 65. Települések és a városiasodás a Földön. A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezık. A települések és a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásai. A településtípusok és jellemzıik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás. 66. Élet a városban 67. A világ kulturális térképe (nagy civilizációk, világvallások, világnyelvek) 68. Összefoglalás 69. Az ismeretek ellenırzése.

A szaktanár szabadon felhasználható órái:

70–74. Földrajzi ismeretek az Interneten; a tanulmányi kirándulások elıkészítése; múzeumlátogatás

10. osztály (4-es) Az általános természetföldrajz tanítására fordítható idı: heti 2 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozása: 57 óra Összefoglalásra, ellenırzésre: 14 óra Helyi adottságokra: 4 óra Összesen: 74 óra Tankönyv: Dr. Bernek Ágnes – Dr. Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz Tartalom: A világgazdaság a 21. század küszöbén A gazdasági élet szerkezeti és területi átalakulása A nemzetgazdaságok világgazdasági szerepkörének változása Napjaink globális problémái Új anyag feldolgozására összesen: TÉMAKÖRÖK

10 óra 7 óra 34 óra 6 óra 57 óra

TARTALMAK

1. Általános bevezetés, tájékoztatás, a követelményrendszer ismertetése. Bevezetés A világgazdaság a 21. 2. Az állam és a piacgazdaság 3. A globalizáció – a globális világgazdaság század küszöbén 4. A gazdasági növekedés 5. A nemzetközi kereskedelem 6. A regionális gazdasági integrációk 7. A transznacionális vállalatok 8. A pénz és a pénzforgalmazás 9. A nemzetközi tıkeáramlások 10. Az adósságválság 11. Az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 12. Összefoglalás Összefoglalás, 13. Az ismeretek ellenırzése ellenırzés 14. A gazdasági termelés általános jellemzıi A gazdasági élet 15. A mezıgazdasági termelés szerkezeti és területi 16. Az energiatermelés átalakulása 17. Az ipari termelés 18. Napjaink legfontosabb ipari ágazata, az elektronika 19. A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra 20. A közlekedés és az idegenforgalom 21. Összefoglalás Összefoglalás, 118

22. Az ismeretek ellenırzése ellenırzés A nemzetgazdaságok 23. A gazdasági pólusok. Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai világgazdasági Unió. szerepkörének A nyugati civilizáció országai változása 24. Az európai integráció általános jellemzése 25. Az Európai Unió országainak ipara 26. Az EU mezıgazdasága 27. Egyenlıtlen gazdasági fejlıdés az EU-n belül 28. A kelet-közép-európai új demokráciák általános jellemzése I. ( Észtország, Lettország, Litvánia Lengyelország, Csehország és Szlovákia) 29. Az európai új demokráciák általános jellemzése II. (Szlovénia és Horvátország) 30. A gazdasági fejlıdés tényezıi az Egyesült Államokban 31. Az Egyesült Államok gazdaságának fı vonásai 32. Az Egyesült Államok ipari körzetei 33. Kanada, Ausztrália, Izrael 34. Összefoglalás 35. Az ismeretek ellenırzése. A latin-amerikai civilizáció országai 36. A latin-amerikai civilizáció általános jellemzése: „banánköztársaságok”, „adóparadicsomok”, trópusi üdülıszigetek 37. Mexikó és Brazília Az afrikai civilizáció országai 38. Az afrikai civilizáció általános jellemzése 39. Nigéria, Dél-afrikai Köztársaság Az iszlám civilizáció országai 40. Az iszlám civilizáció általános jellemzése 41. Az arab országok 42. Törökország, Irán 43. Összefoglalás 44. Az ismeretek ellenırzése. A hindu civilizáció 45. A hindu civilizáció általános jellemzése 46. India A kínai civilizáció országai és a japán civilizáció 47. Kína I. 48. Kína II. 49. Japán I. 50. Japán II. Az ortodox civilizáció országai 51. A FÁK országok gazdasága (Oroszo., Ukrajna …) 52. A FÁK országok népessége (Oroszo., Ukrajna …) 53. A délkelet-európai új demokráciák általános jellemzése (Románia, Szerbia[Vajdaság] és Montenegró) 54. Az ismeretek ellenırzése. Magyarország. Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Unióhoz történı csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. Hazánk szerepe a különbözı regionális együttmőködésekben 55. Hazánk gazdaságának fejlıdése és szerkezete I. 56. Hazánk gazdaságának fejlıdése és szerkezete II. 57. A gazdasági rendszerváltás, gazdaságunk a ‘90-es években 119

Összefoglalás, ellenırzés Napjaink globális problémái

Összefoglalás, ellenırzés

58. Hazánk népessége és települései 59. Mezıgazdaságunk 60. Iparágaink 61. Magyarország és az euro-atlanti integráció 62. Összefoglalás 63. Az ismeretek ellenırzése A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet minıségének változásai és hatása az élet minıségére. A környezeti válság kialakulása. A különbözı geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintő lehetıségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. 64. Az emberi tényezık szerepe a gazdasági és társadalmi életben 65. A népesedési és urbanizációs válság 66. Az emberiség élelmezési problémái 67. A Föld kifosztása 68. „A természettel vívott háború” (A fenntartható fejlıdés kérdıjelei) 69. A globális világ társadalmi kérdıjelei, környezeti problémái 70. Összefoglalás 71. Az ismeretek ellenırzése.

A szaktanár szabadon 71–74. Földrajzi ismeretek az Interneten; a tanulmányi kirándulások elıkészítése; múzeumlátogatás felhasználható órái: 7. osztályos földrajz tanmenet (NAT-os, 6-os) Mirıl tanulunk a földrajz órákon? (2 óra) 1. Új tantárgyunk a földrajz. 2. Az eddig tanult földrajzi ismereteink rendszerezése. I. Térképészet — a földrajzi környezet ábrázolása (8 óra) 3. A földrajzi környezet, a térképek 4. A topográfiai térképek jelrendszere, mérések a térképen 5. A tematikus térképek fajtái, jelrendszere 6. Tájékozódás és a térkép tájolása (gyakorlati óra) 7. Térképi gyakorlatok 8. Őrtérképezés 9. Összefoglalás 10. Az ismeretek ellenırzése II. Csillagászat (17 óra) 11. A Kozmosz 12. A Naprendszer 13. A Naprendszer bolygói 14. A Nap 15. A nagybolygók 16. A Föld mint égitest I. 17. A Föld mint égitest II. 18. Csillagászati számítások I. — helymeghatározás (gyakorlati óra) 120

19. Csillagászati számítások II. — helyi idı, zónaidı kiszámítása (gyakorlati óra) 20. Tájékozódás a csillagos égbolton 21. A nagybolygók holdjai 22. Asztronómia (csillagászattörténet) 23. Asztrológia (csillagjóslás) - régi és modern mítoszok 24. Naptári rendszerek 25. Őrkutatás 26. Összefoglalás 27. Az ismeretek ellenırzése III. Földtani alapismeretek (17 óra) 28. A Föld belsı szerkezete 29. Kızetlemezek — lemeztektonika 30. A kızetlemezek és a vulkáni tevékenység I. 31. A kızetlemezek és a vulkáni tevékenység II. 32. A kızetlemezek és a földrengések 33. A kızetlemezek és a hegységképzıdés 34. A litoszféra "építıkövei" — a kızetek 35. A földkéreg anyaga I. (magmás és metamorf kızetek) 36. A földkéreg anyaga II. (üledékes kızetek) 37. A Föld kincsei 38.A földtörténet évmilliárdjai nyomában I. 39. A kövek beszélnek — a kormeghatározás módszerei 40. A földtörténet évmilliárdjai nyomában II. 41. A földtörténet évmilliárdjai nyomában III. 42. A Föld nagyszerkezeti egységei 43. Összefoglalás 44. Az ismeretek ellenırzése fakultatív program tanórán kívül: İslénytani gyakorlat Múzeumban

a

IV. A légkör (11 óra) 45. A légkör anyaga és szerkezete 46. A napsugarak nyomában a levegı felmelegedéséig 47. Az idıjárási és éghajlati elemek: a hımérséklet és a szél 48. Az idıjárási és éghajlati elemek: a nedvességtartalom és a csapadék 49. Ciklonok és anticiklonok 50. Az általános légkörzés 51. A monszun szélrendszer 52. A légszennyezés nem ismer határokat 53: Idıjárási térképek, diagramok olvasása 54. Összefoglalás 55. Az ismeretek ellenırzése V. A vízburok (10 óra) 56. Óceánok, tengerek 57. A tengervíz mozgásai 58. A felszín alatti vizek 59.A felszíni vizek: vízfolyások 60. A felszíni vizek: a tavak hidrogeográfiája 61. A víz gazdasági jelentısége 62. A vizek fizikai és kémiai tulajdonságai 121

Természettudományi

63. A vízszennyezés nem ismer határokat! 64. Vízvizsgálatok (gyakorlati óra) 65. Összefoglalás 66. Az ismeretek ellenırzése Év végi ismétlés, összefoglalás (4 óra) 67. Év végi ismétlés 68. Év végi ismétlés 69. Év végi ismétlés 70. Év végi ismétlés A szaktanár szabadon felhasználható órái (4 óra) 71–74. Földrajzi ismeretek az múzeumlátogatás

Interneten;

a tanulmányi

kirándulások elıkészítése;

8. osztályos földrajz tanmenet (NAT-os, 6-os) 1. Bevezetés VI. A földfelszín formakincse (11 óra) 2. A belsı és külsı erık harca 3. A földkéreg "kérge": a talaj 4. A folyók felszínformálása 5. Felszínformálás a tengerpartokon 6. A jég felszínformálása 7. A szél felszínformálása 8. A felszín alatti vizek felszínformálása: a karsztosodás 9. A gránit és a bazalt jellegzetes formái 10. A lösz és formakincse 11. Összefoglalás 12. Az ismeretek ellenırzése A földrajzi övezetesség (10 óra) 13. Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása 14. A forró övezet 15. Az átmeneti és térítıi öv, a trópusi monszun vidékek I. 16. Az átmeneti és térítıi öv, a trópusi monszun vidékek II. 17. A mérsékelt övezet I. 18. A mérsékelt övezet II. 19. A mérsékelt övezet III. 20. A hideg övezet és a hegyvidékek függıleges övezetessége 21. Összefoglalás 22. Az ismeretek ellenırzése A földrészek természetföldrajzi képe (9 óra) 23.A földrészek szerkezete és domborzata 24.Európa természetföldrajzi képe 25.Ázsia természetföldrajzi képe 26.Afrika természetföldrajzi képe 27.Észak-Amerika természetföldrajzi képe 28.Dél-Amerika természetföldrajzi képe 29.Ausztrália, Óceánia és a Déli-sarkvidék természetföldrajzi képe 122

30.Összefoglalás 31.Az ismeretek ellenırzése A civilizációk földrajza A nyugati civilizáció európai országai (22 óra) * A tipikus tájak a regionális témakör megfelelı alfejezeteinél kerül tárgyalásra 32. A nyugati civilizáció általános jellemzése I. 33. A nyugati civilizáció általános jellemzése II. 34.Az európai integráció általános jellemzése I. 35.Az európai integráció általános jellemzése II. 36.Az Európai Unió országainak ipara 37.Az EU iparvidékei 38.Az EU mezıgazdasága 39.Egyenlıtlen gazdasági fejlıdés az EU-n belül 40.Észak-Európa I. 41.Észak-Európa II. 42.Ausztria 43.Németország 44.Dél-Európa I. 45.Dél-Európa II. 46. A kelet-közép-európai új demokráciák általános jellemzése I. 47. Az európai új demokráciák általános jellemzése II. 48. Lengyelország 49. Csehország és Szlovákia 50. Észtország, Lettország és Litvánia 51. Szlovénia és Horvátország 52.Összefoglalás 53.Az ismeretek ellenırzése A nyugati civilizáció Európán kívüli országai (10 óra) 54.A gazdasági fejlıdés tényezıi az Egyesült Államokban 55.Az Egyesült Államok gazdaságának fı vonásai 56.Az ipar fellegvára: az Északi körzet 57.A déli körzet lemaradása csökken 58.A Nyugat gazdasága fejlıdik a leggyorsabban 59.Kanada 60.Ausztrália 61.Izrael 62.Összefoglalás 63.Az ismeretek ellenırzése A latin-amerikai civilizáció országai (3 óra) 64.A latin-amerikai civilizáció általános jellemzése 65.Latin-Amerika I. 66.Latin-Amerika II. Év végi ismétlés, összefoglalás (4 óra) 67. Év végi ismétlés 68. Év végi ismétlés 69. Év végi ismétlés 70. Év végi ismétlés

A szaktanár szabadon felhasználható órái (4 óra) 123

71–74. Földrajzi ismeretek az múzeumlátogatás

Interneten;

a tanulmányi

kirándulások elıkészítése;

9. osztályos földrajz tanmenet (NAT-os, 6-os) 1. Bevezetés Az afrikai civilizáció országai (6 óra) 2. Az afrikai civilizáció általános jellemzése 3. Nigéria 4. Trópusi Afrika 5. Dél-afrikai Köztársaság 6. Összefoglalás (A latin-amerikai és az afrikai civilizáció országai) 7. Az ismeretek ellenırzése Az iszlám civilizáció országai (4 óra) 8. Az iszlám civilizáció általános jellemzése 9. Az arab országok I. 10. Az arab országok II. 11. Törökország, Irán A hindu civilizáció (3 óra) 12. A hindu civilizáció általános jellemzése 13. India I. 14. India II. A kínai civilizáció országai és a japán civilizáció (10 óra) 15. A kínai civilizáció általános jellemzése 16. Kína I. 17. Kína II. 18. Dél-Korea 19. Japán I. 20. Japán II. 21. Kelet- és Délkelet-Ázsia: az újonnan iparosodó országok 22.A buddhista civilizáció országainak általános jellemzése 23. Összefoglalás 24. Az ismeretek ellenırzése Az ortodox civilizáció országai (15 óra) a) A FÁK országai (8 óra) 25. Az ortodox civilizáció általános jellemzése 26. Oroszország gazdasági fejlıdése I. 27. Oroszország gazdasági fejlıdése II. 28. A FÁK népessége 29. A FÁK mezıgazdasága A FÁK energiagazdasága 30. Iparvidékek a FÁK európai részén Az Urálon túli területek ipara 31. Összefoglalás 32. Az ismeretek ellenırzése b) Délkelet-Európa új demokráciái (7 óra) 33. A délkelet-európai új demokráciák általános jellemzése 34. Románia I. 35. Románia II. 36. Szerbia–Montenegró és Macedónia 37. Bulgária és Albánia 38. Összefoglalás 39. Az ismeretek ellenırzése 124

Bora Gyula–Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza (28 óra) Magyarország természeti viszonyai (13 óra) 40. Magyarország földrajzi helyzete 41. Magyarország földtörténete 42. Hazánk ásványi nyersanyagai 43. Magyarország éghajlati adottságai 44. Magyarország vízrajzi adottságai 45. Magyarország természetes növénytakarója és talajviszonyai 46. Magyarország táji kerete, a Kárpát-medence 47. Az Alföld 48. A Kisalföld és az Alpokalja 49. A Dunántúli-dombvidék és a középhegység 50. Az Északi-középhegység 51. Összefoglalás 52. Az ismeretek ellenırzése Magyarország gazdaságföldrajza (15 óra) 53. Hazánk gazdaságának fejlıdése és szerkezete I. 54. Hazánk gazdaságának fejlıdése és szerkezete II. 55. Hazánk gazdaságának fejlıdése és szerkezete III. 56. Hazánk népessége és települései 57. Közlekedésünk 58. Idegenforgalmunk 59 Mezıgazdaságunk természeti alapjai 60. Élelmiszergazdaságunk 61. Energiagazdaságunk 62. Kohászatunk és gépgyártásunk 63. Egyéb iparágaink vagy 59–63. Magyarország gazdasági régióinak földrajza 64. Külkereskedelmünk 65. Magyarország és az euro-atlanti integráció 66. Összefoglalás 67. Az ismeretek ellenırzése Év végi ismétlés, összefoglalás (3 óra) 68. Év végi ismétlés 69. Év végi ismétlés 70. Év végi ismétlés A szaktanár szabadon felhasználható órái (4 óra) 71–74. Földrajzi ismeretek az Interneten; a tanulmányi kirándulások elıkészítése; múzeumlátogatás 10. osztályos földrajz tanmenet (NAT-os, 6-os) 1. Bevezetés Az ember szerepe a társadalmi és gazdasági folyamatokban (16 óra) 2. A jövı arcai A globális problémák 3. A világnépesség növekedése 4. A népességnövekedés tényezıi és következményei 125

5. A népesség összetétele 6. A népesség településtere 7. Településforma — településhálózat 8. A föld népességének eloszlása 9. A népesség jelenlegi eloszlása és sőrősége 10. Úton — vándorló milliók 11. A városok forradalma 12. Élet a városban 13. A világ kulturális térképe (nagy civilizációk, világvallások, világnyelvek) 14. Világvallások 15. Világnyelvek 16. Összefoglalás 17. Az ismeretek ellenırzése A világ, amelyben élünk (12 óra) 18. A világ politikai térképe I. 19. A világ politikai térképe II. 20. A gazdasági fejlettség mutatói (amit megmutatnak és amit nem) 21. A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei A szegények szegényebbek, a gazdagok gazdagabbak lesznek 22. Erıviszonyok a világgazdaságban 23. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem 24. A regionális gazdasági integrációk A multinacionális vállalatok 25. A pénz és pénzforgalom alakulása A nemzetközi tıkeáramlások meghatározó szerepe napjaink világgazdaságában 26. Korunk egyik legfontosabb globális problémája, az adósságválság 27. Az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szerepe napjaink világában 28. Összefoglalás 29. Az ismeretek ellenırzése A gazdasági élet legfontosabb jellemzıi és területi szervezıdése (18 óra) 30. A gazdasági termelés általános jellemzıi 31. A mezıgazdaság termelés 32. A fejlett ipari országok mezıgazdasága A fejlıdı országok mezıgazdasága 33. A Föld természeti erıforrásai 34. A világ energiagazdasága 35. A jövı energiaforrásai 36. Az ipari termelés és a világgazdaság 37. Az ipar területi elhelyezkedése 38. Az ipari telepítıtényezık 39. Az ipar legfontosabb ágai 40. Az információs gazdaság 41. A közlekedés 42. Az idegenforgalom földrajza 43. A háborúk földrajza 44. A bőnözés földrajza 45. A drog földrajza (termelık és fogyasztók) 46. Összefoglalás 47. Az ismeretek ellenırzése Napjaink globális problémái és ezek megoldási lehetıségei (19 óra) 48. Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulása 49. A népesedési és urbanizációs válság I. 126

50. A népesedési és urbanizációs válság II. 51. Az emberiség élelmezési problémái 52. A Föld kifosztása 53. „A természettel vívott háború” (Pusztuló környezet) 54. A fenntartható fejlıdés kérdıjelei … 55. A globális felmelegedés és lehetséges következményei I. 56. A globális felmelegedés és lehetséges következményei II. 57. A társ-gazd-kult. globálizáció és lehetséges következményei I. 58. A társ-gazd-kult. globálizáció és lehetséges következményei II. 59. Az egyén szerepe, lehetıségei, felelıssége: az etikus fogyasztás 60. Az energiaválság 61. A fegyverkezési verseny és globális következményei 62. Az Észak–Dél-konfliktus 63. A gyerekek helyzete a világban 64. A nık helyzetének problémái a mai világban 65. Összefoglalás 66. Az ismeretek ellenırzése Év végi ismétlés, összefoglalás (4 óra) 67. Év végi ismétlés 68. Év végi ismétlés 69. Év végi ismétlés 70. Év végi ismétlés A szaktanár szabadon felhasználható órái (4 óra) 71–74. Földrajzi ismeretek az Interneten; a tanulmányi kirándulások elıkészítése; múzeumlátogatás

127

7. évfolyam

Matematika helyi tanterv Hat évfolyamos Éves óraszám: 148 óra

I. Témakörök, óraszámok 1. Gondolkodási módszerek Halmazok megadása, Venn-diagramos ábrázolás, a részhalmaz, kiegészítı halmaz, unió, metszet, különbséghalmaz szemléletes fogalma. A bizonyítás elıkészítése. (7 óra) Kombinatorikai kérdések megfogalmazása, sorba rendezés, kiválasztás 4, 5 elem esetén. Kísérletezés, sejtések megfogalmazása. (6 óra) A diszkusszió elıkészítése. (2 óra + folyamatos) 2. Számtan, algebra A természetes számok, mőveleti tulajdonságok, az oszthatóság fogalma, oszthatósági szabályok. (2 óra) Prímtényezıs felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, relatív prímek. (4 óra) Alapmőveletek a racionális számok között, mőveleti sorrend, arányok, százalékszámítás. (6 óra) Betős kifejezések használata. (4 óra) Az azonosság fogalma, nevezetes azonosságok: (a ± b) 2 , a 2 − b 2 . (8 óra) A hatványozás fogalma pozitív egész kitevıre, a hatványozás azonosságai. (8 óra) A nulla és a negatív egész kitevıjő hatványok, számok normálalakja. (5 óra) Egyenlet, egyenlıtlenség fogalma (alaphalmaz, megoldáshalmaz). (3 óra) A grafikus megoldási módszer. (3 óra) A mérlegelv alkalmazása egyenletre, egyenlıtlenségre. (6 óra) Egyszerő szöveges feladatok. (3 óra) A lineáris egyenletrendszer fogalma, megoldási módszerek. (Grafikus módszer, egyenlı együtthatók, behelyettesítı módszer). (5 óra) 3. Függvények, sorozatok Változó mennyiségek kapcsolata, ezek ábrázolása. (2 óra) Egyenes és fordított arányosság, ezek ábrázolása derékszögő koordináta-rendszerben. (3 óra) A függvény fogalma, megadási módjai. (3 óra) A sorozat, mint speciális függvény. (2 óra) Függvények ábrázolása, elemi tulajdonságaik szemléletes vizsgálata: x → cx , c x → , x → cx 2 , x → c x . Lineáris függvények ábrázolása. (8 óra) x 4. Geometria Ponthalmazok: kör, szakaszfelezı merıleges, szögfelezı. (5 óra) A háromszög beírt és körülírt köre. (2 óra) Szerkesztési feladatok, a szerkesztés lépései. (3 óra) Ponthalmazok a koordinátasíkon. (2 óra) Különféle geometriai transzformációk vizsgálata. (2 óra) A tengelyes és a középpontos tükrözés. (4 óra) A pont körüli elforgatás. (2 óra) Szimmetriák a síkban és a térben. (3 óra) Az egybevágósági transzformáció fogalma. A paralelogramma tulajdonságai, középvonalak. (3 óra) Az eltolás. (2 óra) A vektor fogalma, két vektor összege, vektor ellentettje, számsorosa. (4 óra) 128

A középpontos nagyítás és kicsinyítés, arányos mennyiségek középpontosan hasonló alakzatokban. (5 óra) 5. Valószínőség, statisztika Adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolások. (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram). (4 óra) Gyakoriság, relatív gyakoriság, számtani közép. (4 óra) További 13 óra számonkérésre, témazáró dolgozatokra és év végi ismétlésre. II. Alapkövetelmények, feladatok Ismerje a halmazok metszetének, uniójának fogalmát, tudjon halmazokat és különbséghalmazokat képezni. Tudjon 3-4 elemet sorba rendezni. Tudja a mőveleti sorrendet a racionális számok körében. Tudja a pozitív egész kitevıjő hatvány fogalmát. Használja az oszthatósági szabályokat, tudja a prímszám és összetett szám fogalmát. Tudja kiszámolni a legnagyobb közös osztót és a legkisebb közös többszöröst. Tudja használni a negatív egész hatványkitevıt és a számok normálalakját. Legyen képes algebrai egész kifejezések átalakítására, a helyettesítési érték kiszámítására. Tudja ábrázolni a tanult függvényeket, egyenes és fordított arányosságokat. Tudja alkalmazni a mérlegelvet, megoldani egyszerő lineáris egyenletrendszereket. Ismerje a tárgyalt egybevágósági transzformációkat, síkidomok és testek szimmetriáit. Értse a vektor fogalmát, tudjon vektorokat összeadni és kivonni. Ismerje a relatív gyakoriságot. III. Kompetenciák A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérı mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelı segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitőd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

8. évfolyam

Éves óraszám: 111 óra

I. Témakörök, óraszámok 1. Gondolkodási módszerek A bizonyítási igény fejlesztése, a szaknyelv használata, tétel és megfordítása, a négyszögek osztályozása. (4 óra + folyamatosan) Sorba rendezés, kiválasztás 4,5 elem esetén, ismétléses sorba rendezés (4 óra) 129

2. Számtan, algebra A négyzetgyök fogalma, számolás négyzetgyökkel, a zsebszámológép célszerő használata, közelítı értékek. (4 óra) Nevezetes azonosságok ( (a ± b) 3 , a n − b n ). A polinom fogalma, mőveletek polinomokkal. (6 óra) Szorzattá alakítás, kiemelés, zárójelet tartalmazó elsıfokú egyenletek. (6 óra) Elsıfokú egyenletre vezetı szöveges feladatok. (6 óra) Egyenlıtlenségek, egyenlıtlenség-rendszerek. (3 óra) 3. Függvények, sorozatok Az x → x függvény ábrázolása, tulajdonságai. (2 óra) Függvénytranszformációk ( x → f ( x ) + a , x → f ( x + a ) , x → cf ( x ) + a típusú függvények), kapcsolat a geometriai és a függvénytranszformációk között. (8 óra) 4. Geometria Háromszögek tulajdonságai, kapcsolat a háromszög szögei között, külsı és belsı szögek kapcsolata, oldalak nagyságrendi viszonyai. (2 óra) Nevezetes vonalak, oldal- és szögfelezık, magasságvonal, súlyvonal. (3 óra) Háromszöget meghatározó adatok, háromszögek szerkesztése. (4 óra) Tálész tétele és megfordítása. (4 óra) Pitagórasz tétele és megfordítása. (4 óra) A háromszög területe. (2 óra) Sokszögek tulajdonságai, szögösszeg, átlók száma. (3 óra) A négyszögek fajtái, tulajdonságaik, területük. Négyszögek szerkesztése. (5 óra) A kör definíciója, kerülete, területe. Kör és egyenes kölcsönös helyzete, érintı szerkesztése. (5 óra) A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör részeinek területe. (5 óra) Testek építése, hálója. (3 óra) Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb származtatása, tulajdonságai. (4 óra) Testek felszínének és térfogatának képlete, ezek alkalmazása gyakorlati számításokban. (8 óra) 5. Valószínőség, statisztika Valószínőségi kísérletek, a valószínőség becslése. (6 óra) Dolgozatokra, számonkérésre, ismétlésre 10 óra. II. Alapkövetelmények, feladatok A tanuló használja a nyelv logikai elemeit. Tudja alkalmazni a nevezetes azonosságokat, tudjon megoldani lineáris egyenletet. Tudjon számolni a négyzetgyökkel. Tudja Pitagorasz tételét, a megtanult felszín- és térfogatképlet. Tudja a háromszögek és négyszögek tulajdonságait, kerületük, területük kiszámítását. Tudjon konkrét függvényeket transzformálva ábrázolni.

III. Kompetenciák A tanulás tanítása: A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában A hatékony és önálló tanulás: A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

130

9. évfolyam

Éves óraszám: 111 óra + 37 óra az emelt csoportban

I. Témakörök, óraszámok 1. Gondolkodási módszerek Halmazelméleti ismeretek rendszerezése, halmazmőveletek. (4 óra) Véges és végtelen halmazok. (1 óra) Ponthalmazok összefoglalása. (5 óra) Bizonyítások különféle témakörökben, megfordítható és nem megfordítható állítások. (folyamatosan) 2. Számtan, algebra Számhalmazok áttekintése, oszthatósági feladatok. (6 óra) Számrendszerek. (1 óra) Az osztók száma. (2 óra) A racionális számok tizedes tört alakja. (2 óra) Példa irracionális számokra, a valós számkör. (2 óra) Mőveletek algebrai törtekkel. (2 óra) A másodfokú egyenlet megoldása, megoldóképlet. A diszkrimináns fogalma. Gyökök és együtthatók közötti összefüggés. Egyszerő egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek. (14 óra) Másodfokú egyenletre vezetı szöveges feladatok. (6 óra) 3. Függvények, sorozatok Forgásszög szögfüggvényének értelmezése. (5 óra) A szögfüggvények ábrázolása, tulajdonságai. (5 óra) 4. Geometria Az egybevágósági transzformációk áttekintése, háromszögek egybevágósága. (3 óra) A hasonlósági transzformáció. (2 óra) Síkidomok hasonlósága, háromszögek hasonlóságának alapesetei. (3 óra) A párhuzamos szelık tétele. (2 óra) A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, szögfelezıtétel, arányossági tételek a derékszögő háromszögben. (10 óra) Hasonló síkidomok területének, hasonló testek térfogatának aránya. (2 óra) Szögfüggvények használata derékszögő háromszögekben. (12 óra) 5. Valószínőség, statisztika A valószínőség szemléletes fogalma, kiszámítása konkrét esetekben. További valószínőségi kísérletek. (10 óra) Dolgozatokra, számonkérésre, ismétlésre 12 óra. Emelt óraszámú csoportokban: a 7.-9. évfolyamokon tanultak elmélyítése nehezebb feladatokon keresztül, továbbá: A helyvektor fogalma, vektormőveletek a koordinátarendszerben paraméteres egyenletek, euklideszi algoritmus, diofanotoszi egyenletek. II. Alapkövetelmények, feladatok A tanuló ismerje a számhalmazok kapcsolatát. Tudjon algebrai átalakításokat végezni, másodfokú egyenleteket megoldani. Ismerje a szögfüggvényeket, segítségükkel tudja kiszámolni a derékszögő háromszögek hiányzó adatait. Tudja az egybevágósági és hasonlósági transzformációk tulajdonságait, alkalmazásukat szerkesztésben, egyszerő bizonyításban. 131

III. Kompetenciák Kritikus gondolkodásra, kreativitásra kezdeményezı képességre nevelés.

10. évfolyam

Éves óraszám: 111 + 74 óra az emelt csoportban

I. Témakörök, óraszámok 1. Gondolkodási módszerek Kombinatorikai feladatok, az összes eset rendezett áttekintése. (2 óra) Szorzási szabály. Fadiagram, útdiagram, táblázatba rendezés. (4 óra) Kombinatorikai alapproblémák rendszerezése. (4 óra) A gráf szemléletes fogalma, egyszerő alkalmazásai. (8 óra) 2. Számtan, algebra Az n-edik gyök fogalma, a gyökvonás azonosságai. A valós szám fogalmának mélyítése. (5 óra) Négyzetgyökös egyenletek, egyenletek ekvivalenciája. (8 óra) Másodfokúra vezetı egyenletek, egyenletrendszerek és egyenlıtlenségek vizsgálata. (10 óra) 3. Függvények, sorozatok A megismert függvény-transzformációk rendszerezése, alkalmazásuk trigonometrikus függvényeken. (5 óra) Függvények elemi tulajdonságai (növekedés, fogyás, zérushely, korlátosság, szélsıérték, periodicitás, paritás). (4 óra) Függvénytulajdonságok alkalmazása egyenlıtlenségek és elemi szélsıérték-feladatok megoldásában. (7 óra) A számtani és a mértani sorozat fogalma, a n és S n ismerete és használata feladatokban. (7 óra) Egyszerő kamatszámítási feladatok. (3 óra) A számtani és mértani közép fogalma, alkalmazása. (2 óra) 4. Geometria Térelemek, térelemek hajlásszöge. (3 óra) Derékszögő háromszög trigonometriájának alkalmazása síkbeli és térbeli számításoknál. (10 óra) Térfogatképletek alkalmazása. (6 óra) 5. Valószínőség, statisztika A klasszikus valószínőségi mezı. Valószínőségek kombinatorikus kiszámítási módja. A valószínőség és a relatív gyakoriság kapcsolata. (10 óra) Dolgozatokra, számonkérésre, ismétlésre: 12 óra Emelt óraszámú csoportokban A tanult anyagrészek elmélyítése, továbbá: A teljes indukció. (8 óra) A skatulya-elv. (2 óra) Középponti és kerületi szög, látókör. (10 óra) Húr- és érintınégyszögek. (4 óra) Szelıszakaszok tétele. (3 óra) Érintı- és szelıszakaszok tétele. (4 óra) Alapkövetelmények, feladatok A tanuló legyen képes egyszerő kombinatorikai feladatok megoldására. Tudja egyenletek, egyenlıtlenségek algebrai megoldását. Tudja lineáris és néhány nem lineáris függvény ábrázolását, vizsgálatát. Ismerje a számtani és mértani sorozat fogalmát, képzését. Legyen képes 132

kamatos kamat számítására. Ismerje a testek felszín- és térfogatképletét, tudja alkalmazni ıket trigonometriai ismeretet igénylı feladatokban is. Legyen képes egyszerő valószínőség-számítási feladatok megoldására.

III. Kompetenciák Énkép, önismeret: Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetı célként tőzhetı ki az önmegismerés és önkontroll; a felelısség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

11. évfolyam

Éves óraszám: 111 + 74 óra fakultáció

I. Témakörök, óraszámok 1. Gondolkodási módszerek A kombinatorikai ismeretek rendszerezése. (7 óra) A gráfokról tanultak kiegészítése. (3 óra) 2. Számtan, algebra A hatványozás általánosítása, azonosságai. (4 óra) Exponenciális egyenletek. (5 óra) A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságai. (3 óra) A logaritmus alkalmazása kamatszámítási feladatokban. (1 óra) Definícióra és azonosságokra épülı logaritmusos egyenletek. (3 óra) Trigonometrikus egyenletek és azonosságok. (10 óra) 3. Függvények, sorozatok Az exponenciális és a logaritmusfüggvény. (3 óra) Kamatos kamat számítása. (1 óra) 4. Geometria Elemi geometriai ismeretek összefoglalása. (12 óra) Vektorok, vektorok a koordináta-rendszerben. (2 óra) A skaláris szorzás. (4 óra) A sinus- és a cosinustétel. (12 óra) A pont koordináta-geometriája. (4 óra) Az egyenes koordináta-geometriája. (8 óra) A kör koordináta-geometriája. (6 óra) 5. Valószínőség, statisztika Mintavételi eljárások, visszatevéses mintavétel. (4 óra) Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). (6 óra) Szórás. (2 óra) Dolgozatokra, számonkérésre, ismétlésre: 11 óra Emelt óraszámú csoportokban A tanult anyagrészek mélyítése nehezebb feladatokon, továbbá Az 1. ponthoz: A binomiális tétel és a Pascal háromszög. (2 óra) A 2. ponthoz: Algebrai törtes, exponenciális, logaritmikus egyenlıtlenségek. (6 óra) A 3. ponthoz: Sorozatok vizsgálata, konvergenciája. (10 óra) 133

Függvény határértéke, folytonossága. (5 óra) A differenciálhányados fogalma a derivált-függvény alkalmazása (érintı egyenlete, szélsıértékfeladatok, fizikai alkalmazás). (25 óra) A 4. ponthoz: Vektorok vektoriális szorzása. A parabola egyenlete, érintıje. Ellipszis, hiperbola. (10 óra) Az 5. ponthoz: A binomiális eloszlás várható értéke, szórása. Visszatevés nélküli modell. (2 óra) Eseményalgebra. Események függetlensége. (2 óra) II. Alapkövetelmények, feladatok Tudjon kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudjon exponenciális és definíción alapuló logaritmusos egyenleteket megoldani, azonosságokat igazolni. Tudja a háromszög hiányzó adatait a trigonometria segítségével meghatározni. Ismerje az algebra és a geometria kapcsolatát a koordináta-geometriában. Tudja alkalmazni az algebrát a geometriában. Tudjon klasszikus valószínőségi feladatot megoldani. III. Kompetenciák Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedı magyar matematikusok, tudósok, feltalálók, tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a hazai matematika történetét. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a matematikai problémák különbözı megközelítései iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

12. évfolyam

Éves óraszám: 99 + 99 óra fakultáció

I. Témakörök, óraszámok 1. Gondolkodási módszerek A matematikai logikai alapismeretek tudatosítása, rendszerezése: konjunkció, negáció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia. (6 óra) Halmazok és kombinatorikai rendszerezı összefoglalás. (10 óra) 2. Számtan, algebra A számfogalom rendszerezı összefoglalása. (5 óra) Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek rendszerezı összefoglalása. (10 óra) 3. Függvények, sorozatok A függvények elemi tulajdonságainak rendszerezı összefoglalása. (4 óra) A sorozatok elemi tulajdonságainak rendszerezı összefoglalása. (3 óra) 4. Geometria Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás (szemléletesen, elemi meggondolásokkal). (24 óra) Elemi geometriai tételek és geometriai transzformációk rendszerezı összefoglalása. (8 óra) Vektorok, trigonometria, koordináta-geometria rendszerezı összefoglalása. (8 óra) 5. Valószínőség, statisztika 134

Sokaság, paraméter. A várható érték. Minta, relatív gyakoriság. A közvélemény-kutatás elemei. (10 óra) A statisztika és a valószínőség-számítás rendszerezı összefoglalása. (3 óra) Dolgozatokra, számonkérésre: 8 óra. Emelt óraszámú csoportokban A tanult anyagrészek mélyítése nehezebb feladatokon, továbbá Az 1. ponthoz: De Morgan azonosságok. (2 óra) A 3. ponthoz: A végtelen mértani sor fogalma, összege. (5 óra) A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma. (8 óra) A Newton-Leibniz tétel. (8 óra) Határozott integrál alkalmazása grafikon alatti terület és forgástestek térfogatának számítására. (14 óra) Az 5. ponthoz: Kapcsolatok átlagok és különbözı szórásfogalmak között. Relatív gyakoriság intervallum becslése, konfidencia-intervallum, a paraméter-intervallum becslése. (10 óra) II. Alapkövetelmények, feladatok Tudjon felszín- és térfogat-számítási feladatokat megoldani (henger, gúla, csonka gúla, kúp, csonka kúp és gömb). A rendszerezı összefoglalás erısítse meg a tanult fogalmak, tételek, eljárások ismeretét, ezek kapcsolatát, tegyen képessé a megfelelı szintő érettségi vizsga letételére.

III. Kompetenciák Felkészülés a felnıtt lét szerepeire: Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

Matematika helyi tanterv a 4 évfolyamos képzésben résztvevık számára Célok és feladatok A matematikatanítás célja a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Segíti a tájékozódást a valós világ mennyiségi viszonyai között. Ugyanakkor az iskola hagyományainak megfelelıen célunk, hogy minden tanuló, akinek életcélja ezt igényli, képes legyen az emelt szintő érettségi vizsga letételére, a többiek pedig jó eredménnyel várhassák a középszintő érettségit. ennek érdekében szervezünk 9-10. osztályban matematikai profilú osztályt, illetve biztosítunk a másik két osztály számára a kötelezı kereten túl hetente még egy matematikaórát 9. osztályban. Az utolsó két évben emelt szintő csoportok szervezésével kívánjuk segíteni a diákok eredményes felkészülését az érettségire. A matematikai nevelés sokoldalúan, számos eszközzel fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. A matematika segítséget ad a természettudományok, az informatika ismeretanyagához is. Helyi specialitás a természettudományos profilú osztály, 9-ben a matematika feladata a példamegoldó-készség fejlesztése. Fontos, hogy lehetıség szerint támogassa az elektronikus 135

eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerő felhasználását. A matematika igen sokat segíthet a helyes tanulási szokások fejlesztésében is. A matematikai szöveg értı olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekbıl a lényeg kiemelése, a helyes jegyzetelésre szoktatás a felsıfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehetünk a kommunikációs készség fejlesztéséért. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerőnek tőnı matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete és munkássága. Ehhez is segítséget ad a könyvtár és az Internet használata.

Szükséges tanulói segédletek − A tananyagot tartalmazó tankönyv − Matematikai és geometriai feladatgyőjtemény − Függvénytáblázat − Zsebszámológép − Érdeklıdıknek KöMal Tanári segédletek: Példatárak, szakkönyvek, módszertani folyóiratok, lehetıség feladatok sokszorosítására, számítógép, oktatóprogramok, zsebszámológépek, szemléltetı eszközök A tanulói munka értékelése Szóbeli és írásbeli számonkérések, az órán végzett munka figyelembevétele, legalább a heti óraszámnak megfelelı témazáró dolgozat tanévenként. Fakultatív lehetıség a 11. évfolyam végén az egész anyagból írt felmérés, amelynek jó eredménye az addigra kialakult év végi osztályzatot egy teljes jeggyel is feljebb viheti. A 12. Évfolyamon próba-érettségi. A továbbhaladás feltétele matematikánál is az év végén elért legalább elégséges osztályzat. Óraszámok: évfolyam D, E,F osztály C osztály emelt szinten

9. 4 5

10. 3 4

11. 3 3 3+2

12. 4 4 4+2

9. évfolyam (Éves óraszám: 148 óra + 37 óra a C osztályban) I. Témakörök, óraszámok: 1. Gondolkodási módszerek (13 óra + folyamatos) A halmazelméleti alapfogalmak, a korábban megismert számhalmazok sík-és térbeli ponthalmazok ismétlése, áttekintése. (4 óra) A részhalmaz fogalma, a megismert számhalmazok és ponthalmazok osztályozása. (2 óra) Halmazmőveletek: unió, metszet, különbség. (3 óra) Egyszerő kombinatorikai feladatok, összes eset összeszámlálása (4 óra) 2. Számtan, algebra (64 óra) A pozitív egész kitevıjő hatvány fogalmának ismétlése, a negatív egész kitevıjő hatvány, a hatványozás azonosságai, számok normálalakja és abszolútértéke. ( 6 óra) Nevezetes azonosságok, polinomok szorzattá alakítása különbözı módszerekkel, mőveletek algebrai törtekkel. (12 óra) A négyzetgyök fogalma és azonosságai, mőveletek négyzetgyökkel. (8 óra) Egyes változók kifejezése fizikai és kémiai képletekben. (2 óra) 136

Oszthatóság, oszthatósági szabályok, maradékos osztás, prímszámok, l.n.k.o., l.k.k.t. (10 óra) Elsıfokú lineáris, törtes, abszolútértékes, paraméteres egyenletek. Egyszerő, másodfokú egyenletek megoldása teljes négyzetté kiegészítéssel és szorzattá alakítással. Egyenletre vezetı szöveges feladatok. (10 óra) Elsıfokú egyenlıtlenségek. (6 óra) Elsıfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldása, egyenletrendszerre vezetı szöveges feladatok, többismeretlenes egyenletrendszerek. (10 óra)

3. Függvények, sorozatok (21 óra) A függvény fogalma és tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérus-hely, monotonitás, szélsıérték); lineáris fv., abszolútérték fv., másodfokú fv. négyzetgyök fv., elsıfokú törtfüggvény. (10 óra) Függvénytranszformációk (6 óra) Egyenletek, egyenlıtlenségek grafikus megoldása. (5 óra) 4. Geometria (36 óra) Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése (3 óra) A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. Beírt kör sugara. (5 óra) Négyszögekkel kapcsolatos ismeretek (paralelogramma, trapéz, deltoid, ezek területe és kerülete) (4 óra) Thalész tétele, a kör és érintıi, érintısokszög fogalma. (4 óra) Egybevágósági transzformációk. (7 óra) Szerkesztési feladatok. (5 óra) A forgásszög fogalma, ívmérték, körív hossza, körcikk kerülete és területe. (4 óra) A vektor fogalma és tulajdonságai, vektormőveletek, vektorok felbontása, vektorok a derékszögő koordináta-rendszerben (4 óra) 5. Statisztika, valószínőségszámítás 8 óra Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kör és oszlopdiagram), számtani közép, módusz, medián; a szóródás mérése. További 6 óra dolgozatírásra.

C osztályban még: (+ 37 óra) 1. ponthoz: n elemő halmaz részhalmazainak száma. Halmazok elemszáma, a logikai szita formula (+4 óra) 2.ponthoz: Vegyes feladatok algebrai törtekkel. A nevezı gyöktelenítése. (+ 7 óra) Osztók száma, diofantoszi egyenletek (+ 2 óra) Elsıfokú, törtes egyenlıtlenségek (+2 óra) Egyenletrendszerek megoldása új ismeretlen bevezetésével + 3óra 3. ponthoz: Egészrészfüggvény, törtrészfüggvény, elıjelfüggvény. (+ 3 óra) 4. ponthoz: Hozzáírt kör, körülírt kör sugara. A transzformációk szorzata. (+ 6 óra) 137

5. ponthoz: Szár-levél diagram, osztályokba sorolás, sodrófa-diagram. (+ 2 óra)

II. Alapkövetelmények, feladatok Tudja használni a halmazmőveleteket egyszerő halmazok esetén Ismerje és alkalmazza a hatványozás azonosságait, az abszolútérték fogalmát, számok normálalakját, és a másodfokú algebrai azonosságokat. Biztosan oldjon meg egyszerő egyenletrendszereket. Ismerje a 10 alatti oszthatósági szabályokat, és a prímtényezıs felbontást Ismerje az alapfüggvények tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalait és köreit, ismerje a körrel kapcsolatos fogalmakat, érintı tulajdonságait. III. Kompetenciák A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérı mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelı segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitőd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A tanulás tanítása: A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában A hatékony és önálló tanulás: A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

10. évfolyam (Éves óraszám: 111 óra, + 37 óra a C osztályban) I. Témakörök, óraszámok. 1. Gondolkodási módszerek: (8 óra + folyamatosan) Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya-elv) (2 óra + folyamatos) Sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén. (6 óra) 138

2. Számtan, algebra: (35 óra) A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel. A valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. (3 óra) Az n-edik gyök fogalma, a gyökvonás azonosságai. (5 óra) A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, a gyöktényezıs alak, gyökök és együtthatók összefüggése, összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. (12 óra) Másodfokú egyenletre vezetı szöveges feladatok (7 óra) Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerő négyzetgyökös egyenletek (5 óra) Másodfokú egyenlıtlenségek megoldása (3 óra) 3. Függvények, sorozatok: (17 óra) A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. (7 óra) A szögfüggvény tulajdonságai, egyszerő transzformációk. (10 óra) 4. Geometria:(32 óra) A hasonlósági transzformáció, síkidomok hasonlósága. (5 óra) A háromszögek hasonlóságának alapesetei. (2 óra) A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögő háromszögben. (6 óra) Hasonló síkidomok területének, hasonló testek térfogatának aránya. (3 óra) Pitagorasz tétel és a tétel alkalmazása. (3 óra) Szögfüggvények alkalmazása derékszögő háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. (6 óra) Síkbeli és térbeli számítások, nevezetes szögek szögfüggvényei. (4 óra) Vektorokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése (összeadás, kivonás, szorzás számmal, vektorfelbontás) (3 óra) 5. Valószínőségszámítás, statisztika: (6 óra) Valószínőségi kísérletek, a valószínőség szemléletes fogalma, kiszámítása konkrét esetekben. (6 óra) További 13 óra dolgozatokra, számonkérésre, ismétlésre

C osztályban még: 2. ponthoz: Gyökös egyenlıtlenségek megoldása. (2 óra) Másodfokú függvények vizsgálata, elemi szélsıérték-feladatok. 3. ponthoz: Egyszerő trigonometrikus egyenletek, egyenlıtlenségek. 4. ponthoz: Párhuzamos szelık és szelıszakaszok tétele. Szögfelezı-tétel. (2 óra)

(4 óra)

(5 óra)

(4 óra)

További 21 óra a tanult anyag elmélyítésére, versenyfeladatokra.

II. Alapkövetelmények, feladatok: A tanuló legyen képes egyszerő kombinatorikai feladatok megoldására. Legyen tájékozott a valós számok halmazában, ismerje a nevezetes irracionális számokat. Biztosan alkalmazza 139

a megoldóképletet, legyen képes egyszerő szöveges feladatokat, négyzetgyökös egyenleteket megoldani. A megoldásokat ellenırizze. Ismerje a szögfüggvények definícióját, tudja ábrázolni az x α sin(x) és x α cos(x) függvényeket. Ismerje a hasonlóság szemléletes tartalmát. Ismerje a háromszögek hasonlóságának alapeseteit, tudja alkalmazni a tanult tételeket 1-2 lépéses számításos feladatokban. Tudjon a klasszikus valószínőségi modell alapján megoldani egyszerő problémákat.

III. Kompetenciák Énkép, önismeret: Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetı célként tőzhetı ki az önmegismerés és önkontroll; a felelısség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

11. évfolyam: (Éves óraszám: 111 óra + 74 óra a fakultáción) I. Témakörök, óraszámok 1. Gondolkodási módszerek: (10 óra) Permutációk, variációk, kombinációk. Binomiális együtthatók Vegyes kombinatorikai feladatok. (7 óra) Gráfelméleti alapfogalmak és alkalmazásaik. Feladatok megoldása gráfokkal. (3 óra) 2. Számtan, algebra: (22 óra) Másodfokúra visszavezethetı egyenletek, egyenletrendszerek. (5 óra) A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevıre, a hatványozás azonosságai (4 óra) A logaritmus értelmezése és azonosságai. (5 óra) Exponenciális és logaritmusos egyenletek. (8 óra) 3. Függvények, sorozatok: (10 óra) Az x α 2 x és az x α 10 x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. (5 óra) A szögfüggvényekrıl tanultak áttekintése, függvény-transzformációk. (5 óra) 4. Geometria:(41 óra) A vektorokról tanultak áttekintése. A vektormőveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata, a skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. (4 óra) Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazáshoz szükséges egyszerő trigonometrikus egyenletek. (8 óra) Távolság, magasság és szög meghatározása gyakorlati feladatokban és a fizikában. (6 óra) Helyvektor. Mőveletek koordinátákkal adott vektorokkal. (2 óra) Szakasz osztópontjai. A háromszög súlypontja. (2 óra) Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenlete. (4 óra) Az irányvektor a normálvektor, az iránytangens fogalma. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának és merılegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintıje. (14 óra) 140

5. Valószínőség, statisztika: (14 óra) Egyszerő valószínőségi problémák. Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Mőveletek eseményekkel. Relatív gyakoriság. A valószínőség klasszikus modellje. (10 óra) Statisztikai mintavétel. (4 óra) Ismétlésre, dolgozatírásra, számonkérésre (14 óra)

Emelt óraszámú csoportban: A tanult anyag mélyítése nehezebb feladatokban, továbbá 1. ponthoz: A binomiális tétel és a Pascal háromszög.

(2 óra)

2. ponthoz: Algebrai törtes exponenciális, logaritmikus egyenlıtlenségek. (5 óra) 3. ponthoz: Sorozatok vizsgálata, konvergenciája. (10 óra) Függvény határértéke, folytonossága. (5 óra) A differenciálhányados fogalma, a derivált-függvény alkalmazása (érintı egyenlete, szélsıérték-feladatok, fizikai alkalmazás) (25 óra) 4. ponthoz: Az elemi geometriai ismeretek összefoglalása. Középponti és kerületi szögek tétele. (10 óra) Húr- és érintınégyszögek. (3 óra) Vektorok vektoriális szorzata. A parabola mint ponthalmaz, egyenlete, érintıje. (4 óra) 5. ponthoz: A várható érték és szórás. Binomiális eloszlás vizsgálata.

(4 óra)

II. Alapkövetelmények, feladatok Tudjon kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudjon exponenciális és definíción alapuló logaritmusos egyenletet megoldani, azonosságokat igazolni. Tudja a háromszög hiányzó adatait a trigonometria segítségével meghatározni, ismerje az algebra és a geometria kapcsolatát a koordináta-geometriában. Ismerje a relatív gyakoriság és a valószínőség közötti kapcsolatot, tudjon egyszerő valószínőségi feladatokat megoldani.

III. Kompetenciák Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedı magyar matematikusok, tudósok, feltalálók, tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a hazai matematika történetét. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a matematikai problémák különbözı megközelítései iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a 141

problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

12. évfolyam (Éves óraszám: 132 óra + 66 óra a fakultáción) I. Témakörök, óraszámok 1. Gondolkodási módszerek (10 óra) Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése (5 óra) A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. (5 óra) 2. Számtan, algebra (18 óra) Rendszerezı összefoglalás Számhalmazok Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A mőveletek értelmezése, mőveleti tulajdonságok. Közelítı értékek. (4 óra) Egyenletek Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlıtlenségek. Egyenlet-, ill. egyenlıtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések. Másodfokú egyenletek, Viete-formulák. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerő egyenletek. (10 óra) Szöveges feladatok (4 óra) 3.Függvények, sorozatok (27 óra) A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az elsı n elem összege. Kamatoskamat-számítás. Példák egyéb sorozatokra (rekurzió). (20 óra) Rendszerezı összefoglalás A függvényekrıl tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk: f ( x ) + c ; f ( x + c ); c ⋅ f ( x ); f (c ⋅ x ) Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.(7 óra) 4. Geometria, mérés (42 óra) Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A síkra merıleges egyenes tételének ismerete. Egyszerő poliéderek. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A poliéderek felszíne, térfogata. A hengerszerő testek , a henger felszíne és térfogata. Kúpszerő testek. A kúpszerő testek felszíne és térfogata. A csonkagúla, csonkakúp felszíne és térfogata. A gömb felszíne és térfogata.(25 óra) Rendszerezı összefoglalás Geometriai alapfogalmak; ponthalmazok. A geometriai transzformációk áttekintése. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. (8 óra) Vektorok, vektorok koordinátái. Vektormőveletek, mőveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögő koordinátarendszer. Alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. (9 óra) 5. Valószínőség, statisztika (12 óra) Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvélemény-kutatás, minıség ellenırzés). (4 óra) A valószínőség meghatározása geometriai mérték segítségével (2 óra) 142

Összefoglalás Adathalmazok jellemzıi; számtani közép, mértani közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínőségi modell. (6 óra) Dolgozatra: 3 x 2 óra; próbaérettségi 3 + 1 óra. Vegyes gyakorló feladatsorok: (13 óra)

Emelt óraszámú csoportokban A tanult anyagrészek mélyítése nehezebb feladatokon (32 óra), továbbá 1.ponthoz: De Morgan azonosságok (2 óra) 3.ponthoz: A végtelen mértani sor fogalma, összege (5 óra) A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma (8) A Newton – Leibnitz tétel (8) 4.ponthoz: Határozott integrál alkalmazása grafikon alatti terület és forgástestek térfogatának kiszámítására (14 óra) 5.ponthoz: Kapcsolatok átlagok és különbözı szórásfogalmak között. Relatív gyakoriság intervallum becslése, konfidencia-intervallum, a paraméterintervallum becslése (10 óra)

II. Alapkövetelmények, feladatok Tudjon felszín- és térfogatszámítási feladatokat megoldani. A rendszerezı összefoglalás erısítse meg a tanult fogalmak, tételek, eljárások ismeretét, ezek kapcsolatát mélyítse el. A deduktív gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a tervszerő, pontos és fegyelmezett munkavégzés fejlesztése. Matematikatörténeti ismeretek kibıvítése. A matematika mindennapi alkalmazhatóságának felismertetése. Legyen képes a megfelelı szintő érettségi letételére. III. Kompetenciák Felkészülés a felnıtt lét szerepeire: Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

143

FIZIKA helyi tanterv 9-11. évfolyam CÉLOK ÉS FELADATOK A fizikatanítás elsıdleges célja a gimnáziumban az általános mőveltséghez tartozó korszerő fizikai világkép kialakítása. Ehhez elengedhetetlen, hogy a természettudományos és mőszaki kompetenciák beépüljenek a fizika tantervébe is! Ezek készséget és képességet jelentenek arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ez magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyelésébıl, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerőségek felismerésére. A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerő természettudományos mőveltség a sokszínő egyetemes emberi kultúra kiemelkedıen fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a mőszaki tudományokat és teszik lehetıvé a technikai fejlıdést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminıségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetıségeket kínál, felelısséggel is jár. Az emberiség jövıje döntıen függ attól, hogy megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelıssége és kötelessége. A középiskolában a ismeretszerzés döntıen induktív módon történik A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlıdésével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekbıl kiindulva, következtetésekkel /a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel / jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében 15-18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklıdést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szerő gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntı lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A diákok érdeklıdése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az „elméleti” ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló tanúsítson érdeklıdést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzık, tényezık megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket. 144

Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelı használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerőbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszerőbb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetıségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erıforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızése váljék meghatározóvá. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. Ismerje a számítógép által kínált lehetıségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal, animációs és szemléltetı programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvetı jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában. Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. Legyen képes fizikai ismereteinek bıvítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különbözı lexikonokat, képlet- és táblázatgyőjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő természettudományi ismeretterjesztı kiadványok, mősorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában elıforduló szenzációhajhász, megalapozatlan “híradásokat” a tudományos értékő információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthetık tudományos értékőnek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különbözı laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek, felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz. A digitális kompetencia fontos szerepet tölt be a fizika oktatásában. Lényeges szerepe van a kísérleti eredmények kiértékelésében, valamint amiatt, hogy a fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bıvítésre gazdag lehetıséget kínál a számítógépes világháló. Az Internet-en tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjesztı anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók mint a fizika tanulását segítı segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történı információkeresés lehetıségét és technikáját. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és idıben A gimnáziumi tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az 145

anyagnak különbözı megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben elıforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintő tájékozottsága az anyag részecsketermészetérıl. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különbözı érvényességi és hatókörő törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekrıl. Tudjon egyszerő kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszerőbb kísérleti és mérıeszközök balesetmentes használatában. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és idıben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerően lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkezı változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Ezért fontos a csoportos és önálló kísérletezés megszervezése, a tananyag közös feldolgozása, az eredmények vitákban való kikristályosítása. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ezek érdekében fontos feladat, hogy megértse, a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejlıdése nem pusztán ismereteink mennyiségi bıvülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerőségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. A tanulóknak a megismert egyszerő példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvetı ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelentıségő fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelentısebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a gondolkodás más területeire, a technikai fejlıdésre gyakorolt hatását. .Ezzel a fizika tanítás nagyban hozzájárulhat az európai azonosságtudat és a nemzeti kultúra nagy múltú értékei kompetenciák beépítéséhez.

Szükséges taneszközök létszámának megfelelı tanulókísérleti

A tanulócsoportok témakörönként. Demonstrációs kísérleti eszközök. Számítógépes oktatóprogramok, és oktató videófilmek. Tankönyvek, feladatgyőjtemények, függvénytáblázatok. 146

eszközcsomagok

9. évfolyam Évi óraszám: 74 / 111

BELÉPİ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása.Egyszerő mechanikai mérıeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése.A mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban.Mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszerő módszerekkel (sajátkészítéső videofelvételek értékelése, fénykapus érzékelıvel felszerelt személyi számítógép alkalmazása mérıeszközként, stb.) Egyszerő mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenırzése.A tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történı alátámasztásaA tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl.közlekedésben, sportban,…). Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, kísérletgyőjtemények, ismeretterjesztı folyóiratok, tehetséggondozó szakanyagok, folyóiratok) Ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint.A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítı anyagok keresése a számítógépes világhálón tanári útmutatás alapján.

Témakörök

Tartalmak ÓRASZÁM

HİTAN Ismétlés, anyaghalmazok

24 / 36 Fizikai fogalmak, SI, mértékegység átváltások. Anyagszerkezeti modellek. Archimédész törvénye. Hidrosztatikai nyomás. Sőrőség Hıtágulás.Hımérséklet-mérés. Állapotjelzık. Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hımérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon.

Hıtani alapjelenségek Gázok állapotváltozásai

HALADÓ MOZGÁS KINEMATIKÁJA Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes egyenletesen mozgás

Mozgások szuperpozíciója

vonalú változó

10 / 15 Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése .Út- idı grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. A sebesség mint vektormennyiség. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon esı test mozgásának kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Egymásra merıleges két egyenletes mozgás összegzıdése Függıleges- és vízszintes hajítás. 147

DINAMIKA, KÖRMOZGÁS A tehetetlenség törvénye.

30 / 40 A mozgásállapot és az impulzus fogalma, Newton I. törvénye. A tehetetlenség törvényének alapvetı szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata.Az erı és a tömeg értelmezése, mértékegysége. Newton II. törvénye. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont. A kölcsönhatásban fellépı erık vizsgálata. Newton III.

Newton II. törvénye

Hatás-ellenhatás törvénye Erıtörvények

Nehézségi erı. Kényszererık. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerı. Az erıhatások függetlensége. Az erık vektoriális összegzése, erık egyensúlya. Lejtı. Forgatónyomatékok egyensúlya. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák.mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemzıkkel. A gyorsulás mint vektormennyiség. Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erı felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A heliocentrikus világkép .Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása. A földi gravitáció és a súly.

Erık együttes hatása

A lendület-megmaradás

Egyenletes körmozgás

Körmozgás dinamikai vizsgálata

Egyetemes tömegvonzás

MUNKA, ENERGIA A munka értelmezése

10 / 15

Mechanikai energiafajták A mechanikai energiamegmaradás törvénye. A teljesítmény és hatásfok

A munka kiszámítása különbözı esetekben:állandó erı és irányába mutató elmozdulás,állandó erı és szöget bezáró elmozdulás,lineárisan változó erı (rugóerı) munkája. Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerő feladatokban. A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre. A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerő feladatokban. A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erı, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok). Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerő grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni). Legyen képes egyszerő mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvetı összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. 148

Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerőségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyőjteménybıl kiválasztani, a formulákat értelmezni. Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhetı.

10. évfolyam Évi óraszám: 74 / 111

BELÉPİ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján.Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erıtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erıtér jellemzése fizikai mennyiségekkel.Analógia felismerése eltérı tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulombtörvény).Az anyagok csoportosítása elektromos vezetıképességük alapján (vezetık, félvezetık, szigetelık). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelızés, energiatakarékosság).Elektromos technikai eszközök mőködésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján.Az elektromos energiaellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. A fizika és a kémia kapcsolatának kiemelése (pl. az elektromos kölcsönhatás és az ionos kémiai kötés, a termokémiai alapfogalmak és a termodinamika I. fıtételének kapcsolódása, a reakciókinetikai alapfogalmak és a kinetikus gázmodell összekapcsolása, a tiszta és szennyezett félvezetık kémiai kötéseinek és elektromos vezetésének kapcsolata).Kiegészítı anyagok győjtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával.

Témakörök

Tartalmak ÓRASZÁM

HİTAN Az anyag atomos szerkezete

Molekuláris hıelmélet

A hıtan I. fıtétele

A hıtan II. fıtétele

23 / 34 Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadrotörvény) új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete. Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai). A gáz belsı energiája. A belsı energia fogalmának általánosítása. A belsı energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. fıtétel. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhıje. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. fıtétel alapján, a gázok fajhıje. A folyamatok iránya. Hımérsékletváltozások vizsgálata spontán hıtani folyamatok során. 149

Olvadás-fagyás, forrás/párolgás lecsapódás jellemzése .a nyomás szerepe a halmazállapotváltozásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshı, párolgáshı.

Halmazállapotváltozások

ELEKTROSZTATIKA Elektromos alapjelenségek

13 / 20 A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetık, szigetelık.Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerısség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erıvonalak. A feszültség és potenciál fogalma.vezetık viselkedése elektromos térben, gyakorlati alkalmazások. A kapacitás fogalma.A kondenzátor (az elektromos mezı) energiája.

Az elektromos tér

Kondenzátorok

EGYENÁRAMOK Az egyenáram

12 / 18 Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés). Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetıkben. Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerısség és feszültség mérése, mőszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. Az elektromos teljesítmény fogalma.fogyasztók teljesítménye.

Az elemi töltés

Egyenáramú hálózatok

Elektromos teljesítmény

ELEKTROMÁGNESES 26 / 39 INDUKCIÓ 5 A mágneses tér

Lorentz-erı

5

Mozgási indukció

3

Nyugalmi indukció

9

A mágneses tér kísérleti vizsgálata - magnetométer. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció vektor fogalma, erıvonalak .Áramok mágneses tere ( hosszú egyenes vezetı, tekercs). A Föld mágnessége. Árammal átjárt vezetık mágneses térben. Vezetık kölcsönhatása. Az egyenáramú motor mőködésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erı fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása,.Lenz-törvény. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása. Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor mőködésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Váltakozó feszültség kísérleti elıállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerısség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia elıállítása.

150

A TOVÁBBHALADÁSHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás általánosítása (I. fıtétel), a spontán természeti folyamatok inreverzibilitása (II. fıtétel) – a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerő példákkal illusztrálni. A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hıtani jelenségeket. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekbıl arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezető. Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetıket, szigetelıket. Tudjon biztonságosan áramerısséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerő áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai. Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink mőködésének fizikai alapjait. Tudja, hogyan történik az elektromos energia elıállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával történı takarékosság szükségszerőségérıl és lehetıségeirıl.

11. évfolyam Évi óraszám: 74

BELÉPİ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal, vízhullámokkal). Az általános fogalmak alkalmazása egyszerő konkrét esetekre.Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzıi között.A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése.A fizikai valóság különbözı szempontú megközelítése – az anyag részecske- és hullámtulajdonsága.Fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az atommodellek fejlıdésében.Számítógépes szimulációs és szemléltetı programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez.Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése.Érvek és ellenérvek összevetése egyegy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán).A tudomány és áltudomány közti különbségtétel.A sajtóban megjelenı fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése.Kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. Kapcsolatteremtés, szintézis-keresés a gimnáziumi fizika tananyag különbözı jelenségei, fogalmai törvényszerőségei között.Kitekintés az aktuális kutatások irányába az őrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztı Internet-anyagok felhasználásával)

Témakörök

Tartalmak ÓRA SZÁ M

REZGÉSEK, HULLÁMOK Mechanikai rezgés

44 A harmonikus rezgımozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása. A rezgést jellemzı mennyiségek Kinematikai leírás Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévı testre. Dinamikai leírás A rezgésidı 151

kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külsı hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata). A fonálinga kísérleti vizsgálata. A haladó hullám mint a közegben terjedı rezgésállapot Longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemzı mennyiségek: hullámhossz, periódusidı, terjedési sebesség. Elektromágneses hullám kialakulása és tulajdonságai (Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Változó elektromos tér mágneses tere. Elektromágneses rezgések egyszerő rezgıkörben. Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám) Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata (gumikötélen és hullámkádban) hullámok visszaverıdése és törése, polarázáció (fény) SnelliusDescarters törvény .Teljes visszaverıdés. Állóhullámok kialakulása. Szuperpozíció és interferencia. Kísérletek elhajlásra, interferenciára, hullámhossz-mérés A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerısség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz.. Doppler jelenség.. A fény tulajdonságainak vizsgálata A fénysebesség mint határsebesség Visszaverıdés, törés (SnelliusDescartes - törvény, teljes visszaverıdés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény).A fehér fény színekre bontása, színkeverés..

Hullámok

A hang hullámtulajdonságai

Hullámoptika

MODERN FIZIKA Klasszikus atommodellek

A fény kettıs természete

Az elektron kettıs természete Atommodellek

Az atommag szerkezete A radioaktivitás

Maghasadás

30 A modellek kísérleti alapjai, elıremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag). A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám. Gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp. Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, idıbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényezı. Atombomba, atomerımő. az atomenergia 152

Magfúzió Csillagfejlıdés

Kozmológia alapjai Őrkutatás

felhasználásának elınyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba. A csillagok születése, fejlıdése és pusztulása Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák, Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. İsrobbanás elmélet. A világőr megismerése, a kutatás irányai .

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését. Ismerje a legegyszerőbb optikai eszközök mőködését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcsı). Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet. Ismerje az atomelmélet fejlıdésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás sugárzások fajtáit és ezek jellemzıit, a természetes és mesterséges rádioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás). Ismerje a magátalakulások fıbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetıségeirıl. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának elınyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereirıl. Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különbözı típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal. A gimnázium utolsó osztályában a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerő természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetıség, áttekinthetıség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott mőszaki tudományok területén is érvényesek.

153

Informatika helyi tanterv Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelı információszerzési, feldolgozási, tárolási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikai nevelésnek, – amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata – meg kell mutatnia, hogy a jól ismert természetes és mesterséges (technikai) környezet mellett létezik a jelek, jelrendszerek, kódok világa, amely mindazt az adatot, információt és tudást hordozza, amellyel az emberiség a valóságos és a képzelt környezeteket (világokat) praktikus, tudományos, mővészi vagy más szempontból megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (film, videó, televízió) vagy újabban az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hipermédia számítógépes hálózat). Alapvetı célunk annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlıdése miként alakítja át a társadalmat, mit jelent a kialakulóban lévı információs társadalom. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az Internet használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklıdését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen segítik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés azzal, hogy a logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerő (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával felkészít a munkára, a mindennapi életre, egyben valamennyi tantárgy tanulását segíti. Célja olyan attitőd kialakítása, amely motiválttá teszi az egyént az információs társadalomba történı bekapcsolódásra, amely segít abban, hogy az egyén ne érezze idegennek ezt a világot. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő probléma-megoldási lehetıségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetıségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, gopher, telnet, FTP).

A számítástechnika oktatásának fı célkitőzései a következık: korszerő alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerően használják; az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának fejlesztése; a logikus gondolkodás lényeges a problémamegoldásban, és az algoritmusok elkészítésében, kódolásában; önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra, a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, a lemaradókkal és a tehetségekkel való különleges foglalkozásra.; együttmőködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerő, összehangolt munkát; alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist készítünk, a végeredmény egy új termék, egy új mő lesz; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat s azok mozgatóit; az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai 154

eszközöket (dolgozat, esszé, elıadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, bibliográfiakészítés, szervezés, tanulás); az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fıbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.

A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései a következık: felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére; a könyvtárra alapozott önmővelés képességének kialakítása: fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetıségeinek felhasználásával; a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; a könyvtárhasználati tudás eszközjellegő beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlıdéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és – feldolgozásba; a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása; a különbözı társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

Fejlesztési követelmények A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Magában foglalja a fıbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidı, az információmegosztás, az együttmőködı hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az információs társadalom technológiája a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetı információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint a használatához kapcsolódó etikai elveket. A kompetencia fejlıdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A fenti digitális kompetencia fejlesztése érdekében az alábbi fejlesztési követelményeknek tesz eleget az informatika tanterv. A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelızésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvetı ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetıségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: 155

felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különbözı formákban megjelenı információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek, szakkönyvek, a különbözı multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetérıl adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetıbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására, különbözı formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelıt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében elıforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Adott feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens (hardver és szoftver) eszközökrıl és növekvı jelentıségükrıl. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerő keresıvel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentıségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlıdésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függıség, videojáték-függıség problémái). Tájékozódjon a különféle munkaterületeken, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek. Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen tisztában a különbözı dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhetı források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz és érdeklıdése szerint tudja szelektálni, és alkotó módon felhasználni a különbözı információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelıen tudja kiválasztani a megoldást jelentı könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, könyvtári katalógusok, hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhetı, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belılük. Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelı könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyőjtés teljes mőveletsorát, és eredményérıl tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különbözı forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg a különbözı könyvtártípusok szerepét az önmővelésben, a felsıfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban, és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. 156

Ismerje a korszerő technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetıségét, módját. Legyen felkészült arra, hogy a könyvtári rendszerben és a számítógépes világhálózaton hozzáférhetı információs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelıen tudja használni.

9. évfolyam Évi óraszám: 74

Belépı tevékenységformák AZ INFORMATIKA ALAPJAI A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; fontosabb jellemzıik bemutatása és értelmezése; a Neumann-elvő számítógépek felépítésének és mőködésének bemutatása; annak megértése, hogy más elven mőködı gépek is vannak.Az analóg és a digitális jel különbözıségének megértése; analóg jel digitalizálása; a jelátalakítás lényegének megértése.Különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítása.A logikai alapmőveletek ismerete és összetett alkalmazása; a logikai mőveletek modellezése.

AZ OPERÁCIÓS RENDSZER HASZNÁLATA Az összes tanult állománymővelet önálló elvégzése.Kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése.Tömörített állományok létrehozása, a létezı bıvítése, állomány cseréje.Az operációs rendszer néhány jellemzıjének beállítása, változtatása.Egy alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzık beállítása, nyomtató jellemzıinek módosítása.Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata.Háttértár töredék-mentesítése, megbízhatóságának ellenırzése.Állománytípusokhoz megfelelı alkalmazás önálló hozzárendelése.

KOMMUNIKÁCIÓ HÁLÓZATON Az (új) intézményben kapott azonosító és a jelszó önálló használata.Saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata.Elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival).Egy levelezı program funkcióinak használata: levéljellemzık beállítása, szőrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között.Összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása (pl. könyvjelzıként).

ALGORITMUSOK ÉS ADATOK Elemi és összetett adatok kezelése, a feladatmegoldáshoz megfelelı adattípus kiválasztása.Egyszerő algoritmusok pontos megfogalmazása.Alapvetı adatgyőjtési és feldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, eldöntés, keresés, kiválasztás, rendezés) alkalmazása feladatmegoldásban.Algoritmusok megvalósítása számítógépen.

DOKUMENTUMKÉSZÍTÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladat leírás alapján.Típusdokumentumok elkészítése.Kiselıadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról).Dokumentumok mentése, konvertálása különbözı formátumokban.Weblap készítése webszerkesztı használatával.Prezentáció készítése.Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövıje).

TÁBLÁZATKEZELÉS A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerő matematikai mőveletek, képletek, beépített függvények önálló használata.A függvényhivatkozások másolása.Egy táblázatkezelı program matematikai, statisztikai számításokra épülı 157

felhasználása.Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelıvel.Diagramok készítése a problémához igazodva.Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon.A megfelelı diagramtípus kiválasztása.A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján.Esztétikus, jól áttekinthetı táblázatok készítése.

ADATBÁZIS-KEZELÉS Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintő kezelése.Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mezı, kapcsolómezı, kulcsmezı jellemzık és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése.Mindennapi életünkkel kapcsolatos egyszerő adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és feltöltése néhány adattal.Adatok módosítása, törlése.Adatbázisrendezés, -keresés, -megjelenítés; adatbázislekérdezés, kinyomtatás.Az adatbázis védelme.Hozzáférés egy adatbázishoz.Az adatbáziskarbantartás fontosságának érzékeltetése.

KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Tájékozódás a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében.Újabb könyvtártípusok megismerése látogatással, (tanulmányi kirándulás) vagy közvetett források segítségével.A tanult dokumentumok rendszerezése információs értékük szerint.Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokból.Keresés formai és tartalmi szempontok szerint hagyományos és számítógépes katalógusokban, egyéb adatbázisokban.Keresés országos könyvtárak katalógusaiban az Interneten.Közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban (pl. kirándulás útvonalának, programjának megtervezése).Szelektív irodalomgyőjtés és bibliográfia készítése számítógépes adatbázisok felhasználásával különbözı témákhoz, tantárgyi feladatokhoz.

TÉMAK

Óraszám

Az informatika alapjai

6

Az operációs rendszer használata

7

Kommunikáció hálózaton

3

Algoritmusok és adatok

16

TARTALMAK

Hardvereszközök fajtái és jellemzıik. Neumann-elvő és más számítógépek. Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adattartalma. Logikai mőveletek és kapuk. Állománymőveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés, jellemzık beállítása. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bıvítése. Az operációs rendszer néhány jellemzıje. Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Több program összehangolt alkalmazása. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító képzési szabálya és használata. Saját email cím. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szőrése. Levelezési listák és hírcsoportok. Az ftp bemutatása. Részletes keresés kulcsszavas keresıkkel. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven: adatgyőjtési és feldolgozási algoritmusok. Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthetı egyszerő programozási nyelven. A programkészítés lépései: 158

Dokumentumkészítés számítógéppel

21

Táblázatkezelés

9

Adatbázis-kezelés

8

Könyvtárhasználat

4

feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás. Elemi és összetett adatok, karakterek, egész és valós számok, logikai értékek, tömbök. A szöveg-, illetve képszerkesztı programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése.A szöveg formázásának lehetıségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet; hasábok kialakítása. Dokumentumok készítése minta és feladat alapján. Típusdokumentumok. Weboldal készítése webszerkesztıvel: szöveg, kép, link bevitele. Formázási lehetıségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. Multimédia-prezentáció. A prezentáció készítésének menete. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetıségek, adatmódosítás. A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták. Problémamegoldás táblázatkezelıvel. Keresési és lekérdezési feladatok. Adatállományok. Az adatbázis karbantartása. Könyvtárismeret: raktári rend, állományrészek, könyvtártípusok, könyvtári rendszer. Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkeresı nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.).Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon alapvetı állománymőveleteket végezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. A tanuló tudjon egyszerő logikai feladatokat megoldani. Tudja értelmezni alapvetı algoritmusok mőködését és alkalmazza ıket. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerő adatbázisban. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban.

Szükséges taneszközök Annyi, a tanítandó szoftverek futtatására alkalmas számítógép, hogy minden tanulócsoportban a gépeken egy-egy tanuló dolgozhasson. Jogtiszta szoftverek. Helyi hálózat. A világháló elérésének lehetısége. A számítógépek folyamatos és üzembiztos mőködését biztosító tárgyi és személyi feltételek. Tankönyv

159

BIOLÓGIA TANTERV HELYI TANTERV a 10. – 12. évfolyam számára Óraterv: 10-12. osztályban heti 2 óra, összesen évi 74 óra a 10-11. évfolyamon, a 12. osztályban évi 54 óra. A tanterv és az ennek megfelelı tankönyvek kiválasztása az átlagos képességő tanulók számára készültek. A biológiatanítás célja gimnáziumunkban, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve tanulóinkban olyan természetszemlélet, biológiai gondolkodásmód alakuljon ki, amelynek során: A természettudományos bizonyítékok alapján diákjaink megismerik az élıvilág egységét, és az ember helyét az élıvilág evolúciójában és rendszerében. Az élı és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismerik meg. Megfelelı tájékozottságra tesznek szert a növényi, az állati és az emberi test felépítésében és mőködésében. Felismerik az anyagi világ egységét a megismert hasonlóságok és azonosságok alapján, a különbségek kapcsán pedig a változékonyságát és sokszínőségét. Megismerik az élı és élettelen világ kapcsolatrendszerét, törvényeit, annak oksági összefüggéseit. Megismerkednek az életközösségek felépítésével, mőködésével, Tudatosul, hogy a Föld élıvilága egységes és nagyon érzékeny egyensúlyi rendszer, amiben nincsenek „hasznos” és „káros” növények és állatok, minden élılénynek meghatározott helye és szerepe van. Képessé válnak az élılények rendszerezésére. Megismerik a genetika alaptörvényeit és az evolúció fıbb mozgató erıit, Pozitív attitőd alakul ki a természet iránt, aktív részvételt vállalnak közvetlen környezetükben a környezetszennyezés csökkentésére. Tájékozottak az egészséges életmód kialakításának feltételeivel, amely segítségül szolgálhat az emberek egymásközti, valamint az ember és környezete közötti szabályok megértésében és megtartásában. Ismerik saját szervezetük mőködését, tudatosul bennük, hogy az egészség sérülékeny, látják a rossz szokások következményeit, megismerik, mit kell tenni az egészség megırzéséért. Elsajátítják az egészségvédı magatartás szokásrendszerét. Megismerik az élı természet mőködésének legfontosabb törvényszerőségeit. Tudatosul az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolata. Az életkori sajátosságoknak megfelelı kísérletek, vizsgálatok elvégzése, az ismeretterjesztı mővek feldolgozása során kialakul az új ismeretek önálló megszerzésének igénye. A környezeti nevelés akkor válhat igazán eredményessé, ha az elméleti alapozás mellett lehetıség nyílik az iskolai keretekben szervezett, az életkornak megfelelı szintő egyéni és közös megfigyelésre, kutatásra, mérésre, terepgyakorlatokra, akciókra, játékos rendezvényekre. A kommunikációs kultúra és a tanulás feladatainak megvalósítása a tanítási óráinkon folyamatosan történik, miközben tanulóink kérdéseinkre válaszolnak, kérdeznek, beszámolnak, kiselıadásokat tartanak, és az adott tárgy szaknyelvét használják, a tantárgy jellegébıl adódó követelményeknek tesznek eleget.

160

Ahhoz, hogy mindez lehetıvé váljon, szükség van arra, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelıen fejlıdjön tanulóink megismerı képessége, növekedjen önállóságuk az ismeretszerzésben, egyre nagyobb jártasságra tegyenek szert a kísérletek során az eszközhasználatban, a tapasztalatok értelmezésében, az ismereteik alkalmazásában. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tárgyból érettségizık, illetve a továbbtanulók számára a szükséges alapismereteket is itt kell elsajátítaniuk.

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül.

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

161

Matematikai kompetencia /Elsısorban a számolási feladatok kapcsán/ A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérı mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Idegen nyelvi kommunikáció Nemzetközi diákkonferenciákon való részvételkor

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot, a szakkifejezések helyes használatát.

Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában

A tanulás tanítása A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában.

Felkészülés a felnıttlét szerepeire /Elsısorban fakultáción/ A felnıttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsısorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztetı leggyakoribb tényezıit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési 162

eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülıknek - a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki.

A tartalmi munka feltételei Személyi: Egyetemet végzett kémia szakos tanár valamint egy laboráns Tárgyi: Szaktanterem, laborasztalok, víz, gáz, egyenáram, AV-eszközök. Szertár a tanári bemutató és tanulói kísérletezéshez szükséges anyagokkal és eszközökkel, zárható méregszekrénnyel. A kerettanterv kiemelten hangsúlyozza a kísérletezés jelentıségét. A nagyszámú tanulói kísérletre való tekintettel a kémia oktatása csak csoportbontásban biztonságos. Ezért alapvetı feltétel, hogy a tanár maximum 20 diákkal dolgozzon a kémia órán, mert legfeljebb 4-5 kis létszámú tanulócsoport munkáját tudja felelısen figyelemmel kísérni egyszerre. Tankönyv: A jelenleg forgalomban levı és a kerettantervhez illeszthetı kémia tankönyvek, feladatgyőjtemények, példatárak és kísérletgyőjtemények. Ezek kiválasztása a munkaközösség döntése alapján történik.

A tanulók tudásának értékelése Az iskola pedagógiai programja és a biológia-kémia munkaközösség egységes követelményrendszere alapján történik. A tanulók tudásának felmérése és értékelése folyamatos munka, melynek részei: szóbeli értékelés írásbeli értékelés (munkalapok, feladatlapok) önálló tanulói tevékenység értékelése (kiselıadás, óraközi szereplés, szakirodalmazás) igény esetén osztályozó vizsga

Követelmények Ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak, és diákjaink a fenti céloknak megfeleljenek, szükséges, hogy a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten elsajátítsák a tudományos megismerés módszereit. Tanulják meg, hogyan tudják önállóan használni a különbözı szakkönyveket, folyóiratokat és egyéb információhordozókat / TV, rádió, internet, számítógép /. Szerezzenek jártasságot a vizsgálatok, kísérletek során kapott eredmények, adatok értékelésében, tudják azokat írásos, rajzos vagy mennyiségi mutatókkal / grafikon, diagram / ábrázolni. Tudják természettudományos ismereteiket a mindennapi életükben használni, alkalmazni. Végül, de nem utolsó sorban váljon igényükké a folytonos ismeretszerzés és az önmővelés.

A tanulók értékelésének és minısítésének módjai A minısítés osztályzatok alapján félévi és év végi érdemjegyekkel történik. Év közben folyamatos szóbeli és írásbeli ellenırzés, óraközi munka, témazáró dolgozatok, évfolyamdolgozatok alapján értékeljük diákjainkat. Fontos, hogy havonta legalább egy jegyük szülessen és ez ne csak témazáró jegy, legyen, adjunk lehetıséget kisebb témakörbıl is a felkészültség bizonyítására. Ügyelni kell a javítási lehetıség biztosítására akár szóbeli felelet, akár javító dolgozat formájában. Ez pszichológiai szempontból is nagyon fontos, hogy az egyetlen gyenge osztályzat nem zárja ki a félévi vagy év végi jó jegy megszerzését. Ez is módja 163

annak a fontos mozzanatnak munkánkban, amely megerısíti a tanulóinkat abban, hogy érdemes tanulni. Igen fontosnak tartjuk a feleletek, dolgozatok szóbeli értékelését, amely motivál, és egyben lehetıséget nyújt ahhoz, hogy az adott tárgy követelményeinek könnyebben megfelelhessenek diákjaink.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei: Az adott évfolyamra vonatkozó tantervi minimumkövetelményének teljesítése. Ennek mérési módját a munkaközösség a helyi tanterv készítésekor dolgozza ki a tantárgy jellegének megfelelıen. Az évközi értékelések: a már jól bevált évfolyamdolgozatokkal, félévenként egyszer, feleletek és órai munka alapján. A dolgozatok érdemjegyei nem számítanak súlyozottan. Az elégtelen dolgozatot írt tanulóknak legyen lehetıségük javítódolgozat megírására. Amennyiben a tanuló a második félévben nem nyújt legalább elégséges érdemjegynek megfelelı teljesítményt, az azt jelenti, hogy a minimumkövetelményeket nem teljesítette, még akkor is, ha a félévi osztályzata közepes volt. Nem tervezünk év végi vizsgát. Osztályozóvizsga - az elıre meghatározott idıpontban egész éves anyagból szóbeli vizsga tételhúzással bizottság elıtt.

Alkalmazható értékelési módszerek A fogalmak definitív értelmezése Összefüggı témák szóban vagy írásban való kifejtése Győjtımunka Kiselıadás Önálló vagy csoportos megfigyelés Órai munka Kísérletelemzés Fajok jellemzése Témazáró dolgozat Évfolyamdolgozat

A tanulócsoportok szervezıdési elvei A biológia oktatása a 10-12. évfolyamon osztálykeretekben történik. Az emeltszintő természettudományos osztályban a csekély óraszám emelkedés (10. évfolyamon + ½ óra) miatt indokoltnak tartjuk végig a csoportbontást, mivel ez több lehetıséget nyújt kísérletezésre, a tehetséggondozásra, a diákok képességeinek személyre szabott fejlesztésére és a lassabban haladó tanulók felkarolására egyaránt. A fakultáció változtatás módjai Legyen lehetıség félévkor vagy év végén változtatásra, amennyiben a tanuló másik tantárgyból kíván fakultálni, az addig elvégzett anyagból vizsgáznia kell. Tárgyi feltételek Eszközkészlet: jó minıségő diák mikroszkópok, nagy nagyítású tanári mikroszkópok /3 db. /, metszetek készítéséhez és boncoláshoz szükséges felszerelések, kész szövet preparátumok, növény és állatgyőjtemény, laboratóriumi üveg edények, - levegı, víz és talajvizsgálathoz szükséges vegyszerek és eszközök, faliképek, audiovizuális szemléltetıanyagok: dia, videofilm, CD ROM, számítógépes oktatóprogramok. Természetbeni szemléltetési lehetıség, tanulmányi kirándulások szervezése. Személyi feltételek A biológia tanárok munkáját a kísérletek elıkészítésében jól képzett laboráns segíti. 10. ÉVFOLYAM 164

Emelt szintő természettudományos osztály (D) heti 2,5 óra → évi 93 óra Óraterv és tanmenet: 1.-2. témakör Az élılények változatossága, a vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtőek (12 óra) új anyag feldolgozására 9 óra ismétlésre, számonkérésre 3 óra Belépı tevékenységformák: Az élılények testének felépítése és mőködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. Tanulói kiselıadás készítése önálló témakutatással az élılények szervezeti felépítésének és mőködésének összefüggéseirıl óraszám Tananyag szept. 1 A biológia tárgya, az élılények változatossága, bevezetés, ismétlés 2-3 Az élı jellemzıi 4 Az élılények rendszerezése 5 A vírusok 6 A baktériumok és a kékmoszatok 7 Az ostorosmoszatok 8 Az egyfélemagvúak okt. 9-10 A kétfélemagvúak 11-12 Összefoglalás, ellenırzés A továbbhaladás feltételei: Legyenek képesek az élılényeket testszervezıdésük és életmőködéseik alapján csoportosítani. A testszervezıdés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élılények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvetı a földi élıvilág számára. Ismerjék a legfontosabb pro- és eukarióta egysejtőek és a vírusok alapvetı tulajdonságait, az áltauk okozott leggyakoribb betegségeket és az alkalmazott védıoltásokat.

3.-4. témakör A növények teste és életmőködései (27 óra) új anyag feldolgozására 21 óra ismétlésre, számonkérésre 6 óra Belépı tevékenységformák: A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. Tanulói kiselıadás készítése önálló témakutatással az élılények szervezeti felépítésének és mőködésének összefüggéseirıl. Fénymikroszkóp önálló használata, a látómezıben lévı kép leírása, értelmezése. Egyszerő kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok rendezett dokumentálása és értékelése. 13-14 A növényi sejt és szövetek nov. 15-16 Zöldmoszatok - mikroszkópizálás 17 Barna- és vörösmoszatok - mikroszkópizálás 18-19 A gombák 20 A zuzmók 21-22 Összefoglalás, ellenırzés dec. 23 Mohák 24-25 Harasztok - Nemzedékváltakozás 26-27 Nyitvatermık jan. 28-29 Zárvatermık - virágzattípusok - növényhatározás 165

30-31 Összefoglalás, ellenırzés 32 Gyökér felépítése és mőködése, növényi mozgások 33 Szár, anyagszállítás a növényekben 34 Levél, a növények légzése 35 A virág felépítése, kettıs megtermékenyítés, virágképlet, virágdiagram 36 A termés és a mag febr. 37 A növények egyedfejlıdése, a csírázás 38-39 Összefoglalás, ellenırzés A továbbhaladás feltételei: Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvetı a földi élıvilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzıit. tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életmőködéseiket milyen testszervezıdési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermık szaporodásának, mag- és termésképzésének fıbb szakaszait. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzıit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. Legyenek képesek egyszerő vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómezıben észlelt kép értelmezésében. Ismerjék termesztett táplálék- és dísznövényeink legfontosabb tulajdonságait, esetleges egészségkárosító hatásukat. 5.-6. témakör Az állatok teste és életmőködései (30 óra) új anyag feldolgozására 19 óra ismétlésre, számonkérésre 8 óra elektronikus óra (EÓ):3 óra Belépı tevékenységformák: A legjellegzetesebb élılénycsoportok általános jellemzése. Az állatok legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és önálló ismertetése. Az élılények testfelépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. Az élılények életmőködéseinek ismertetése ábrák, folyamatábrák, modellek segítségével. A különbözı életfolyamatok lényegének kiemelése. Az élılények testének felépítése és élemőködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A különféle élılények testének, életmőködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. Tanulói kiselıadás készítése önálló témakutatással az élılények szervezeti felépítésének és mőködésének összefüggéseirıl. Laboratóriumi eszközök megismerése, használata, számítógéppel támogatott ismeretszerzés célzatos alkalmazása 40 A barázdálódás, az állati test evolúciója, az állatok rendszertana Az állati sejt 41 42-43 Laboralapismeretek - növényi sejt ism. - EÓ.1. Az állati szövetek 45-46 A mikroszkóp haszn. - növényi szövetek ism. 44 Szivacsok márc. 47 48-49 Állati egysejtőek Csalánozók 50 51-52 Állati szövetek 53 Összefoglalás 54-55 Ellenırzés-Táptalaj - EÓ 2. Hengeresférgek 56 57-58 Baktérium táptalaj vizsgálata - Laposférgek Győrősférgek ápr 59 60-61 Férgek vizsgálata Puhatestőek 62 63-64 Puhatestőek vizsgálata Ízeltlábúak 65 66-67 Ízeltlábúak vizsgálata 68 Összefoglalás 69-70 Ellenırzés-Gerinchúr - EÓ. 3. máj Halak 71 72-73 Halak vizsgálata Kétéltőek, hüllık 75-76 Gerincesek megfigy. Term.Tud. Múzeum ism. 74 Madarak 77 78-79 Emlısök, Emlısszív vizsgálata 7. témakör Az állatok viselkedése (10 óra) új anyag feldolgozására 8óra ismétlésre, számonkérésre 2 óra elektronikus óra (EÓ):4 óra 80

Öröklött

81-82

Állatkert/ Füvészkert - Állathatározási 166

magatartás gyakorlat jún. Létfenntartási vis. 84-85 Társas viselkedés és kommunikáció 83 Szaporodási vis. 86 87-88 Összefoglalás - Humánetológia- - EÓ 4. 89 Ellenırzés 90-91 Év végi ismétlés - EÓ. 5. 92 Év végi ismétlés 93 Év végi ismétlés A továbbhaladás feltételei: Ismerjék az élılények legfontosabb csoportjaira jellemzı testszervezıdési formákat. Legyenek képesek a különféle élılények életmőködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt a az életmőködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az élılényeket testszervezıdésük és életmőködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élılények önfenntartó és fajfenntartó mőködését. Az ember és a különféle állatok testének, életmőködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy -biológiai nézıpontból- az ember csak egy az élılények közül. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzıit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életmőködéseket milyen testszervezıdés biztosítja. Ismerjék az embrió fejlıdésének és a különbözı átalakulásos fejlıdési módoknak a fıbb szakaszait. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira.

10. ÉVFOLYAM C és E osztály

I. félév

heti 2óra → évi 74 óra

~39 óra

Tanterv: Belépı tevékenységformák és a továbbhaladás feltételei szintjén megegyezik a D osztály tantervével Tananyag és órafelosztás: 1.-2. témakör Az élılények változatossága, a vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtőek (12 óra) új anyag feldolgozására 9 óra ismétlésre, számonkérésre 3 óra

II. félév

3.-4. témakör A növények teste és életmőködései(27 óra) új anyag feldolgozására 21 óra ismétlésre, számonkérésre 6 óra

~35 óra

5.-6.-7. témakör Az állatok teste és életmőködései és Az állatok viselkedése (34 óra) új anyag feldolgozására 28 óra ismétlésre, számonkérésre 6 óra Belépı tevékenységformák: A legjellegzetesebb élılénycsoportok általános jellemzése. Az állatok legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és önálló ismertetése. Az élılények testfelépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. Az élılények életmőködéseinek ismertetése ábrák, folyamatábrák, modellek segítségével. A különbözı életfolyamatok lényegének kiemelése. Az élılények testének felépítése és élemőködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A különféle élılények testének, életmőködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. Tanulói kiselıadás készítése önálló témakutatással az élılények szervezeti felépítésének és mőködésének összefüggéseirıl. Laboratóriumi eszközök megismerése, használata 40 A barázdálódás, az állati test evolúciója, az állatok rendszertana 41 43

Az állati sejt Az állati szövetek

42 44 167

Az állati szövetek Az állati szövetek

márc.

Szivacsok 46 Csalánozók 48 Összefoglalás 50 Hengeresférgek 52 ápr Győrősférgek 54 Puhatestőek 56 Ízeltlábúak 58 Összefoglalás 60 máj Halak 62 Kétéltőek 64 Madarak 66 Öröklött magatartásformák 68 jún. Létfenntartási viselkedés 70 Társas viselkedés és 72 kommunikáció 73 Év végi ismétlés 74 A továbbhaladás feltételei megegyeznek a D osztályéval

45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 71

Csalánozók Laposférgek Ellenırzés Győrősférgek Puhatestőek Ízeltlábúak Ízeltlábúak Gerinchúrosok Ellenırzés Hőllık Emlısök Tanult magatartásformák Fajfenntartási viselkedés Humánetológiai alapok (HE) Ismétlés

Tanterv 11. évfolyam számára (évi 74 óra) 1-2. témakör: biokémia, sejtbiológia Belépı tevékenységformák: Az élı szervezetet felépítı anyagok, támaszkodva az elızı évi szerves kémiai tanulmányokra. A legfontosabb anyagcserefolyamatok, sejtszervecskék; felépítés és mőködés szoros kapcsolata. Tananyag: A sejtet felépítı molekulák, anyagcsere-folyamatok (17 óra) Sejtszervecskék és anyagcsere-folyamatok, sejtosztódás (13 óra) Új anyag feldolgozása: 24 óra Ismétlés, számonkérés: 6 óra A továbbhaladás feltételei: A biomolekulák és sejtalkotók felépítése; a sejtszervecskék felépítése és mőködése közti kapcsolat ismerete. A molekuláris, sejt és szervezetszintő szemléletmód kialakulása. 3-6. témakör: az emberi életmőködések Belépı tevékenységformák: Az ember legfontosabb életmőködései, a szervrendszerek és anyagcserefolyamatok közti kapcsolatok. Az egészséges életmód, sportolás, helyes táplálkozás fontosságának biológiai háttere. Az egészségkárosító szokások hátrányainak, a betegségmegelızés, szőrıvizsgálatok, védıoltások szükségességének bemutatása. Tananyag: Szervrendszerek és homeosztázis, táplálkozás, légzés (9 óra) Kültakaró, mozgás, keringés, immunrendszer (12 óra) Kiválasztás, szaporodás, hormonrendszer (11 óra) Érzékszervek, idegrendszer (12 óra) Új anyag feldolgozása: 35 óra Ismétlés, számonkérés: 9 óra A továbbhaladás feltételei: Az önfenntartó szervek anatómiája, helye a testen belül. A szervrendszerek funkciója és mőködése. Kapcsolat az anyagcsere-folyamatok és a szervrendszerek között. A szervrendszerek szerepe a homeosztázis fenntartásában. Az egészséges életmód, sportolás, helyes táplálkozás 168

fontosságának tudományos hátterének ismerete. Az egészségkárosító szokások hátrányainak, a betegségmegelızés, szőrıvizsgálatok, védıoltások szükségességének belátása.

Tanmenet 11. évfolyam – évi 74 óra Biokémia, sejtbiológia, az emberi életmőködések A sejtet felépítı molekulák, anyagcsere-folyamatok (17 óra) Szerves vegyület fogalma, kötéstípusok, biogén elemek Víz és szervetlen vegyületek Lipidek Szénhidrátok Fehérjék 1. Fehérjék 2. Nukleotidok, koenzimek Nukleinsavak Összefoglalás Enzimek Lebontó folyamatok 1. Lebontó folyamatok 2. Felépítı folyamatok 1. Felépítı folyamatok 2. Fehérjeszintézis Összefoglalás Témazáró Sejtszervecskék és anyagcsere-folyamatok, sejtosztódás (13 óra) Biológiai membránok 1. Biológiai membránok 2., sejtváz Sejtplazma, ER, Golgi-készülék Mitokondrium, színtest Sejtmag Összefoglalás Mitózis Meiózis Mutáció 1. Mutáció 2. 28-29. Összefoglalás 30. Témazáró Az ember életmőködései (44 óra) 31. A szervrendszerek szerepe a homeosztázis fenntartásában 32-35. táplálkozás 36-37. Légzés 38. Összefoglalás 39. Témazáró 40-41. Kültakaró 42-44. Mozgás 45-47. Keringés 48-49. Immunrendszer 50. Összefoglalás 51. Témazáró 52-53. Kiválasztás 54-56. Szaporodás és egyedfejlıdés 169

57-60. Hormonrendszer 61. Összefoglalás 62. Témazáró 63-65. Érzékszervek 66-71. Idegrendszer 72. Összefoglalás 73. Témazáró 74. Év végi összefoglalás

12. évfolyam – évi 64 óra –C, D, E OSZTÁLY Öröklıdés és változékonyság, az élıvilág evolúciója és a jelenkori bioszféra, a populációk és az életközösségek Tervezett tananyag

Tartalmak

1. 2. témakör: Az öröklıdés (27 óra) Új anyag feldolgozására 18 óra Ismétlésre, számonkérésre 9 óra Elızı tanév anyagának ismétlése (3 óra) Genetikai alapfogalmak, egy gén által meghatározott tulajdonságok öröklıdése (6 óra) Több tulajdonság egyidejő öröklıdése (4óra) Génkölcsönhatások (2 óra) Genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai (2 óra) A populációk tulajdonsága és változásai (6 óra)

Gén, allél, homozigóta, heterozigóta fogalma, genotípus fenotípus kapcsololata, Mendel törvények, kodominancia, egy-egy példa a domináns- recesszív és a köztes öröklésmenetre. A tulajdonságok független öröklıdése, Az ember nemének öröklıdése, nemhez kötött tulajdonságok öröklıdése, örökölhetı betegségek és fogyatékosságok, Mendel és Morgan munkássága. A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. Mennyiségi jellegek kialakulása. Genetikai kutatások jelentısége a gyógyításban és a mezıgazdaságban. A populáció jellemzıi, a genetikai egyensúly, adaptív és nem adaptív evolúció

témakör: Az élıvilág evolúciója és a jelenkori bioszféra (12 óra) Új anyag feldolgozására 9óra Ismétlésre, számonkérésre 3 óra Az evolúció alapjai és bizonyítékai (3 óra) Az evolúció folyamata (5 óra) Az ember evolúciója (4 óra)

Az evolúció bizonyítékai Az élıvilág evolúciójának kezdetei Az óidı, a középidı, az újidı A korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciója A nagyrasszok kialakulása és kulturális evolúció

5. témakör: A populációk és az életközösségek (25 óra) Új anyag feldolgozására 12 óra 170

Ismétlésre, számonkérésre 13 óra Az élettelen környezeti tényezık és azok változásai (4 óra) Ökológiai rendszerek (4 óra) Természetes és mesterséges életközösségek (3 óra) A bioszféra jelene és jövıje (4óra) A biológiai tanulmányok zárása (10 óra)

Témakör Öröklıdés

Az élıvilág evolúciója és a jelenkori bioszféra

Populációk és az életközösségek

Az élılények környezete Élettelen környezeti tényezık és élıvilágra gyakorolt hatásuk, tőrıképesség Környezetvédelem, a víz, a levegı, a talaj védelme Populációk és kölcsönhatásaik Az ökoszisztéma, a Föld mint ökoszisztéma A társulások, mint ökoszisztémák Az ember hatása az ökológiai rendszerekre Környezetvédelem Humánökológia Hulladékgazdálkodás A fejlıdés alternatív lehetıségei, a bioszféra jövıje

Belépı tevékenységformák

Továbbhaladás feltételei

Az öröklıdés lényegének kiemelése és önálló megfogalmazása Az élıvilág állandó és szükségszerő változásának belátása Annak felismerése, hogy az örökítı anyag változatosságának csökkenése veszélyes a földi élet számára Egyszerő genetikai példák megoldása Önálló tájékozódás az élıvilág természetes fejlıdéstörténeti rendszerében A legfontosabb evolúciós események idırendjének áttekintése Tudatosuljon, hogy az ember evolúciója során kialakult különbségek nem értékükben különböznek Tudatosuljon, hogy a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse Egyszerő ökológiai grafikonok, ábrázolása elemzése és értelmezése Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése folyamatábrák segítségével Táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıinek vázlatos ábrázolása, ábrák elemzése A lakóhelyi társulások ismerete, fajismeret A bioszférát veszélyeztetı jelenségek felismerése, környezetvédı stratégiák megnevezése Tudatos környezetkímélı magatartás

Értsék meg, hogy az örökítı anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetık ki Alakuljon ki a felismert tények alapján természetvédı szemlélet és az ilyen tevékenység iránti igény

171

Fogadják el, hogy a fejlıdéstörténeti rendszer a természetes rendszer Lássák be, hogy az emberi tevékenység a környezet változását olyan szélsıséges módon felgyorsítja, amely az evolúció számára követhetetlen

Ismerjék fel az összefüggést a környezet élılényei életmódja és a környezet napi, illetve éves változása között Ismerjék és használják az ismeret-terjesztı folyóiratokat, könyveket, határozókat Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıit vázlatosan ábrázolni és elemezni Legyenek képesek egyszerő biológiai problémák megoldására Tudjanak érvelni a környezetszennyezı magatartás ellen.

kialakulása

Tanmenet 12. Évfolyam (évi 64 óra)

1. Az ember szervrendszerei – önfenntartás és önszabályozás Az ember szervrendszerei – fajfenntartás A sejtek önfenntartó mőködései, a sejtek szaporodása Genetikai alapfogalmak Domináns-recesszív öröklésmenet Gyakorlás, példák Köztes öröklésmenet Kodominancia Kapcsolt öröklıdés Gyakorlás, példák Összefoglalás Számonkérés A tulajdonságok független öröklıdése Gyakorlás, példák A nemhez kötött tulajdonságok öröklıdése Örökölhetı betegségek és fogyatékosságok Gyakorlás, példák Génkölcsönhatások Mennyiségi jellegek Genetikai kutatások a mezıgazdaságban és a gyógyításban Gyakorlás, példák A populációk jellemzıi A genetikai egyensúly Adaptív evolúció Nem adaptív evolúció Összefoglalás Számonkérés Az evolúció bizonyítékai Gyakorlás, példák keresése Az élıvilág evolúciójának kezdete Az óidı A középidı Az újidı Összefoglalás Számonkérés Az ember evolúciója Az ember evolúciója Összefoglalás Számonkérés Az élılények környezete A fény és a hı A víz, a levegı és a talaj Környezetvédelem Populációk és kölcsönhatásaik Ökosziszisztéma, a Föld, mint ökoszisztéma A társulások, mint ökoszisztémák Környezetvédelem Az ember hatása az ökológiai rendszerekre Összefoglalás 172

Számonkérés Humánökológia Hulladékgazdálkodás A fejlıdés alternatív lehetıségei A bioszféra jövıje – 64. A biológia áttekintése, összefoglalás

173

Kémia helyi tanterv A kémia tantárgy teljes óraterve Iskolánkban a 9.C és 9.E osztályokban a kerettantervben elıírt óraszám szerint tanítjuk a kémiát. A 2001/2002-es tanévben induló 9.D osztályban a természettudományos tárgyakra − így a kémiára is − magasabb óraszám jut.

Heti óraszám Éves óraszám

9.C - 9.E 2 74

9.D 3 111

10.C - 10.E 2 74

10.D 2,5 93

Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényő tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek megértéséhez, ami az élı rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életbıl vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedı szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkezı gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el. Az emelt szintő természettudományos osztályban kiemelten fontos feladat, hogy tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elı és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendő kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A tantárgyi koncentráció egymást erısítı hatása eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékő szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erıs a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetıség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthetı alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetıvé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsıfokú tanulmányok folytatását.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi 174

audiovizuális lehetıségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igényő elıadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történı elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintő gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlıdés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségbıl eredı akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok valamint szülık segítségével közösen keressenek megoldást az egyszerőbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezıket és életmódunk azon összetevıit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekrıl a kérdésekrıl saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetérıl rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelı ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben elıforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintő szerkezetét, a szerkezetbıl következı és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerő használatukat. Ismerjék a diákok az anyag különbözı szervezıdési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérı ezek között. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülı természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepérıl, értékérıl, veszélyeirıl. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegırzı szerepével, ismerjék az egészséges étkezési szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élveztük személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az ıket veszélyeztetı anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelı segítséggel elızzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Tájékozódás az idıben. Az idı és a természeti jelenségek Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idı alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok idıbeli lefolyása különbözı lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetıségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul elı, az élı rendszereket más jellegő egyensúlyok jellemzik. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhetı mérető testek méretének nagyságrendi eltérésérıl. 175

Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló izomériáról. Ismerjék a részecskékbıl felépülı halmazok alapvetı térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínő anyagi világ egységes a felépítı részecskék és a kapcsolatukban érvényesülı törvények, szabályszerőségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különbözı szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlıdik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letőnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelı tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül.

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt 176

útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Matematikai kompetencia /Elsısorban a számolási feladatok kapcsán/ A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérı mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Idegen nyelvi kommunikáció Nemzetközi diákkonferenciákon való részvételkor

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot, a szakkifejezések helyes használatát.

Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában

A tanulás tanítása A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában.

Felkészülés a felnıttlét szerepeire /Elsısorban fakultáción/ A felnıttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

A tartalmi munka feltételei Személyi: Egyetemet végzett kémia szakos tanár valamint egy laboráns Tárgyi: Szaktanterem, laborasztalok, víz, gáz, egyenáram, AV-eszközök. Szertár a tanári bemutató és tanulói kísérletezéshez szükséges anyagokkal és eszközökkel, zárható méregszekrénnyel. A kerettanterv kiemelten hangsúlyozza a kísérletezés jelentıségét. A nagyszámú tanulói kísérletre való tekintettel a kémia oktatása csak csoportbontásban biztonságos. Ezért alapvetı feltétel, hogy a tanár maximum 20 diákkal dolgozzon a kémia órán, mert legfeljebb 4-5 kis létszámú tanulócsoport munkáját tudja felelısen figyelemmel kísérni egyszerre. 177

Tankönyv: A jelenleg forgalomban levı és a kerettantervhez illeszthetı kémia tankönyvek, feladatgyőjtemények, példatárak és kísérletgyőjtemények. Ezek kiválasztása a munkaközösség döntése alapján történik.

A tanulók tudásának értékelése Az iskola pedagógiai programja és a biológia-kémia munkaközösség egységes követelményrendszere alapján történik. A tanulók tudásának felmérése és értékelése folyamatos munka, melynek részei: szóbeli értékelés írásbeli értékelés (munkalapok, feladatlapok) önálló tanulói tevékenység értékelése (kiselıadás, óraközi szereplés, szakirodalmazás) igény esetén osztályozó vizsga

9. évfolyam Belépı tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szereplı ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szereplı tartalomhoz. Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelı kezelése. Az ismeretterjesztı irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata. A megfigyeléssel, méréssel és a médiából összegyőjtött információk összehasonlítása, szelektálása, csoportosítása. Rendszerezést igénylı feladatok önálló elvégzése. A világ kémiai hátterő aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Az új eseményekrıl megjelenı hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhetı programok adta lehetıségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltetı eszközöket is alkalmazó elıadás tartása az ismeretekrıl. A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A magyarázatra szoruló egyszerő vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. Az anyagot összetartó erık okozta energiaviszonyok megállapítása, és ezekbıl következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérı energiaváltozásokra. Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lévı elsırendő és másodrendő kötések alapján. Egyszerő esetekben következtetés az anyag szerkezetébıl tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. A reakcióban szereplı anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok felismerése. A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Ionegyenlet írása egyszerő esetekben. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Egyszerő számítási feladatok megoldása (egyszerő sztöchiometria, képlet-meghatározás, keverékek, elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros erı és standardpotenciál, egész számú pH); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása. Az eredmények nagyságrendjének ellenırzése fejben.

178

Témakörök, tartalmak 9. C és 9. E osztály Évi óraszám: 74 Az éves óraszám felosztása: új ismeretek feldolgozására: összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: feladatok megoldására: írásbeli számonkérésre: tanulói kísérletezésre, modellezésre:

44 óra 14 óra 6 óra 6 óra 4 óra

I. Tájékozódás a részecskék világában

40 óra

Atomszerkezet Molekulaszerkezet Anyagi halmazok

14 óra 7 óra 15 óra

Javasolt tanulókísérleti témák: modellezés, a molekulák térszerkezete, oldatok készítése

II. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében

35 óra

Termokémia, reakciósebesség és egyensúly 10 óra Sav-bázis és redoxireakciók 13 óra Galvánelemek és elektrolízis 10 óra

Javasolt tanulókísérleti témák: sav-bázis indikátorok mőködése, redoxireakciók elvégzése, elemzése, Daniell-elem összeállítása, sóoldatok elektrolízise

9.D osztály Ebben az osztályban − az emelt óraszám miatt − lehetıség van az ismeretek mélyebb elsajátítására, megértésére és gyakorlására valamint az általános iskolában tanult szervetlen kémiai ismeretek átismétlésére, bıvítésére. Ehhez nagyon jól használható tankönyv a Nemzeti Tankönyvkiadó által megjelentetett sorozat, amely a természettudományos tárgyak iránt érdeklıdı diákok számára íródott (Nadrainé Horváth Katalin: Kémia I., II., III. és IV.). Ez a könyvsorozat az általános kémiai ismereteket szoros egységben tárgyalja a szervetlen kémiai ismeretekkel. Mivel a sorozat egyes tanítási egységeinek címe nem takarja a megtárgyalandó ismereteket, ezért részletes tanmenetet kellett írnunk, hogy nyomon követhetı legyen a tananyag feldolgozása. Heti óraszám: 3 óra A tanítási évre tervezett óraszám: 111 óra A tanításhoz használt könyvek: Nadrainé Horváth Katalin: Kémia I., II., III. A tanítási óra anyaga és sorszáma 1. A kémia tudománya

A bevezetésre kerülı új fogalmak, ismeretek a kémiatörténet három nagy korszaka, tudomány, résztudomány, határtudomány

Az átismétlésre kerülı Az elvégzett fogalmak, ismeretek kísérletek kémiai szakkönyvek, folyóiratok

179

2. A kémia mint kísérleti tudomány

megfigyelés, kísérlet, mérés, modellezés

3. Az anyagi halmaz felépítése

halmaz- és részecsketulajdonság rendszer

4. A halmazállapot

kristályos szilárd és amorf anyag, a halmazállapot változása

A tanítási óra anyaga és sorszáma

A bevezetésre kerülı új fogalmak, ismeretek dermedés, túlhőtés

5. Olvadás- és forráspontmérés

6. Tömegmérés

a táramérleg használata, súlysorozat

7. Térfogatmérés

mérıhenger, mérılombik és pipetta használata, meniszkusz

8) Összefoglalás 9) Számonkérés 10) Az oldatok

oldhatóság, telített, telítetlen és túltelített oldatok,

halmaz, mennyiség, endoterm és exoterm folyamat gáz, folyékony és szilárd halmazállapot

1) a gyertyaláng részei 2) a gyertyaláng magjában nincs égés 3) a kémcsı és fızıpohár melegítése 4) vízfürdı benzoesav melegítése

1) a víz három halmazállapota 2) a jód szublimálódása 3) harmat, dér, zúzmara elıállítása

Az átismétlésre kerülı Az elvégzett fogalmak, ismeretek kísérletek olvadás- és forrás1) a víz forrása pont, párolgás, forrás, 2) a víz fp.-ja kisebb dermedés nyomáson 3) naftalin op.-ja 4) kén olvadása és dermedése 5) fixírsó olvadékának túlhőtése 1) fızıpohár tömegének mérése 2) adott tömeg kimérése 3) a tömegek összeadódnak 1) térfogatmérés mérıhengerrel, mérılombikkal, pipettával 2) folyadékelegyek térfogata 3) folyadékok térfogatváltozása melegítés hatására

oldat, oldószer, oldott anyag

180

1) oldhatósági vizsgálatok 2) az oldhatóság hımérsékletfüggése 3) túltelített oldat elıállítása

A tanítási óra anyaga és sorszáma 11-12. Az oldatok összetétele

13-14. Készítsünk oldatot!

15-16. Az anyagi halmazok csoportosítása összetételük szerint

A bevezetésre kerülı Az átismétlésre kerülı új fogalmak, fogalmak, ismeretek ismeretek tömegtört és tömeg%, térfogattört és térfogat%, tömegkoncentráció töményítés, hígítás, bepárlás

komponens, homogén és heterogén rendszer, fázis, elegy, keverék, adszorpció, desztilláció, kromatográfia, kivonás, kristályosítás, kirázás

17. Összefoglalás 18. Számonkérés 19. A kémiailag tiszta anyagok

A bevezetésre kerülı új fogalmak, ismeretek 20. Az atomelméletek Arisztotelész, fejlıdése Demokritosz, Dalton, Thomson, Rutherford, Bohr 21. Az atom felépítése nukleon, izotóp, ion, és az izotópok abszolút atomtömeg

23. Az anyagmennyiség 24. A kvantummechanikai atommodell 25. A kvantumszámok összefüggései 26. A pályaenergia

1) adott tömeg%-os oldat készítése 2) oldat hígítása 3) oldat töményítése 4) adott tömegkoncentrációjú oldat készítése a felsorolt elválasztási mőveletek végrehajtása

fizikai és kémiai változás, elem, vegyület, vegyjel, képlet

A tanítási óra anyaga és sorszáma

22. A radioaktivitás

Az elvégzett kísérletek

α-, β- és γ- bomlás, a sugárzások élettani hatása Avogadro-állandó

Az átismétlésre kerülı Az elvégzett fogalmak, ismeretek kísérletek atom, atommag, proton, neutron, elektron tömegszám, rendszám, relatív atomtömeg

mol, moláris tömeg

atompálya, alapállapot, kvantumszámok, gerjesztett állapot csomósík a különbözı kvantumszámok jelölése, értékei, héj, alhéj a pályaenergia fogalma, 181

lángfestés

meghatározása és az azt befolyásoló tényezık 27. Az elektronenergiaminimum elve, szerkezet Pauli-féle tilalmi elv, kiépülésének törvény- Hund-szabály, párosított és párosítatszerőségei lan elektronok A tanítási óra anyaga és sorszáma 28-29. A periódusos rendszer 30. Összefoglalás 31. Számonkérés 32. Az atomtörzs töltésének valamint az atomok és ionok méretének változása a periódusos rendszerben 33-34. A kémiai kötések

35. Az ionizációs energia és az elektronaffinitás

Az átismétlésre kerülı Az elvégzett fogalmak, ismeretek kísérletek

A bevezetésre kerülı új fogalmak, ismeretek atomtörzs, vegyértékhéj, mezı, A- és Boszlop

nemesgáz-szerkezet, oszlop, csoport, nemesgázok

nátrium és kálium reakciója vízzel

szabad atom, atomsugár, ionsugár, periodikus változás

molekula, ionos, kovalens és fémes és nemfémes fémes kötés, kötı elektronpár, ionrács, elemek fémrács, delokalizált elektronok, atomrács, az áramvezetés feltétele, ionos és fémes vezetı

1) nátrium és klór reakciója 2) a fémek vezetik az elektromos áramot 3) a nemfémes elemek nem vezetik az elektromos áramot 4) az ionrácsos vegyületek vizes oldata vezeti az elektromos áramot

szabad állapot, kötött állapot, a két atomi tulajdonság változása a periódusos rendszerben

A tanítási óra anyaga és sorszáma

A bevezetésre kerülı Az átismétlésre kerülı fogalmak, ismeretek új fogalmak, ismeretek 36. A kétféle elembıl tudományos név, ionok neve felépülı vegyületek triviális név, képlete és neve sztöchiometriai képlet

182

Az elvégzett kísérletek 1) kalcium és oxigén reakciója 2) magnézium és oxigén reakciója 3) magnézium és bróm reakciója 4) higany és kén

reakciója 37. A nemesgázok

38. A hidrogén

39-40. A halogének

A tanítási óra anyaga és sorszáma 41. Összefoglalás 42. Számonkérés 43. Az elektronegativitás

44. A hidrogénhalogenidek

részleges töltés, másodrendő kölcsönhatás, polarizáció, diszperziós kölcsönhatás a kovalens kötés kialakulása, molekulapálya, naszcensz állapot, molekularács

poláris és apoláris molekula

A bevezetésre kerülı új fogalmak, ismeretek

Az átismétlésre kerülı Az elvégzett fogalmak, ismeretek kísérletek

az elektronegativitás fogalma és változása a periódusos rendszerben hidrogénkötés, dipólus-dipólus kölcsönhatás

poláris és apoláris kovalens kötés

1) hidrogéndurranógáz 2) a hidrogén elıállítása 3) a naszcensz hidrogén tulajdonsága 4) a hidrogén égése kötı- és nemkötı a halogének fizikai és 1) halogének elıelektronpár, kovalens kémiai tulajdonságai, állítása vegyérték, kötési kémhatás, 2) a halogének energia, kötéstávolság indikátor reakciói fémekkel 3) klór-durranógáz 4) keményítı és jód reakciója 5) gyertya égése klórgázban

45. A kémiai az atomok egyenletírás szabályai átalakíthatatlanságának törvénye, a tömeg és a töltésmegmaradás törvénye, sztöchiometriai szám 46. Az égés

az égés fogalma és feltételei, a tőzoltás alapja, öngyulladás, oxidáció, redukció

durranógáz, a hidrogén fizikai és kémiai tulajdonságai

a hidrogén1) üvegmaratás halogenidek fizikai és 2) sósavgáz kémiai tulajdonságai elıállítása 3) sósav-szökıkút 4) a hidrogénhalogenidek hıbomlása gyakorlás

gyors és lassú égés

183

1) az éghetetlen zsebkendı 2) az égı petróleum oltása 3) a légzés is lassú égés

A tanítási óra anyaga és sorszáma 47-48. Az oxigén és az ózon

A bevezetésre kerülı új fogalmak, ismeretek többszörös kovalens kötés, szigma- és pikötés, allotrópia, katalizátor

49. A redoxireakciók

oxidáció, redukció, oxidálószer, redukálószer

50. Az oxidációs szám

az oxidációs szám és megállapításának szabályai

51. Összefoglalás 52. Számonkérés 53. A víz és a hidrogén-peroxid

54. Az oldódás

A tanítási óra anyaga és sorszáma 55. Az ionrácsos vegyületek oldásakor fellépı energiaváltozás 56. A másodrendő kötések összefoglalása

57. Az anyagmennyiségkoncentráció 58-59. Sav-bázis reakciók

Az átismétlésre kerülı Az elvégzett fogalmak, ismeretek kísérletek az oxigén és az ózon fizikai és kémiai tulajdonságai

1) az oxigén elıállítása 2) a cigarettahamu katalizálja a kockacukor égését 1) a réz oxidációja 2) a CuO redukciója 3) Cu és Ag+ reakciója 4) Cu és Fe2+ nem reagál egymással 5) Cu2+ és Fe reakciója

A víz biológiai 1) a MnO2 katalizálja jelentısége, fizikai és a H2O2 bomlását kémiai tulajdonságai 2) a hajszıkítés 3) H2O2 és I2 reakciója 4) a H2O2 lehet redukálószer is az oldódás feltétele, 1) jód és K2Cr2O7 hidratáció, oldódása hidrátburok, elektrolit különbözı oldószerekben A bevezetésre kerülı új fogalmak, ismeretek rácsenergia, hidratációenergia, oldáshı

Az átismétlésre kerülı Az elvégzett fogalmak, ismeretek kísérletek 1) KNO3 oldása vízben 2) NaOH oldása vízben 1) aceton és kloroform között fellépı H-kötés 2) Lugol-oldat elıállítása

Van der Waals-kötés, dipólus-dipólus kölcsönhatás, ion-indukált dipólus kölcsönhatás számolási feladatok

datív kötés, Brönsted- elmélet, amfoter vegyület, a sav- és

sav és bázis, savas és lúgos kémhatás

184

60-61. A kén és a kén-hidrogén

A tanítási óra anyaga és sorszáma 62. A kén oxidjai és oxosavai

63. Összefoglalás 64. Számonkérés 65-66. A nitrogén és az ammónia

67. A nitrogén oxidjai és oxosavai

A tanítási óra anyaga és sorszáma 68. A foszfor és vegyületei

báziserısséget meghatározó tényezık sav értékősége, savmaradékion, csapadék

a kén és a kénhidrogén fizikai és kémiai tulajdonságai

1) SO2 és H2SO3 elıállítása 2) H2SO3 és I2 reakciója 3) H2S elıállítása és oldása vízben 4) H2S és I2 reakciója 5) néhány fémion meghatározása kén-hidrogénnel

A bevezetésre kerülı új fogalmak, ismeretek gerjesztés és hibridizáció, központi atom, ligandum, oxosav, szabályos só, savanyú só

Az átismétlésre kerülı Az elvégzett fogalmak, ismeretek kísérletek

háromszoros kovalens kötés, lúg, Arrhenius és Brönsted elméletének összehasonlítása, sav- és báziserısség savanhidrid, bázisanhidrid

a nitrogén és az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai

A bevezetésre kerülı új fogalmak, ismeretek

só, a kén oxidjainak és oxosavainak fizikai és kémiai tulajdonságai

1) a SO2 és a H2SO3 elıállítása 2) H2SO3 és I2 reakciója 3) a kristályvíz hatással van a sók színére 4) a kristályos CuSO4 a tömény kénsav hatására kifehéredik 5) a kénsav elszenesíti a cukrot

1) nitrogén elıállítása 2) ammóniaszökıkút-kísérlet 3) ammónia és sósav reakciója a nitrogén oxidjainak 1) salétromsav és oxosavainak fizikai hıbomlása és kémiai 2) HNO3 és Cu tulajdonságai reakciója 3) az "égetett írás" 4) görögtőz 5) xantoprotein reakció 6) NH4NO3 és cink reakciója Az átismétlésre kerülı Az elvégzett fogalmak, ismeretek kísérletek

a foszfor valamint oxidjának és oxosavának fizikai és kémiai tulajdonságai 185

1) a fehér- és a vörösfoszfor oldása 2) a fehér- és a vörösfoszfor égése

69-70. A szén oxidjai fullerén, mesterséges gyémánt, grafit, és oxosava szenek, szerves kémia a CO, a CO2 és a szénsav fizikai és kémiai tulajdonságai

71. Szilícium és vegyületei

kvarc, kovasav, szilikonok, szilikátok, szilikózis, üveggyártás 72-73. A molekulák a kötési energiát térbeli felépítése meghatározó tényezık, a különbözı molekulaalakok 74. A molekulák a kötés- és a polaritása molekulapolaritás feltételei, dipólusmomentum 75. A kémiai reakciók reverzibilis és egyesülés, bomlás, csoportosítása irreverzibilis helyettesítés folyamatok, bomlás, disszociáció, elektrolitos disszociáció, homogén és heterogén reakció 76. A hidrogén- és a halogénvegyületek 77. Az oxidok és a szulfidok 78. A hidroxivegyületek, az oxosavak és a sók 79. Összefoglalás 80. Számonkérés 81. A kémiai reakciók feltételei 82. A kémiai reakciók sebessége 83-84. A kémiai reakciók hıhatása 85-86. A kémiai egyensúly 87. A kémiai egyensúly eltolódásának lehetıségei 88-89. A sav-bázis reakciók 90. A sók hidrolízise 91. Összefoglalás 92. Számonkérés 93. Redoxireakciók 94. Redoxiegyenletek rendezése oxidációs szám változás alapján 95-96. Galvánelemek 97. A redoxireakciók iránya 98. fémek reakciója savakkal 99. Fémek korróziója 100-101. Elektrolízis 102-103. Faraday-törvények 104. Összefoglalás 105. Számonkérés 186

1) ammónia adszorpciója aktív szénen 2) CO elıállítása 3) CO2 elıállítása és oldása vízben 4) karbonátok kimutatása szilikagél elıállítása

modellezés

modellezés

106- Év végi összefoglalás

A továbbhaladás feltételei A tanulók 1. ismerjék az anyagok atomos szerkezetét, 2. említsenek példát a radioaktív folyamatok alkalmazására és ismerjék ezek veszélyeit is, 3. alkalmazzák a tömeg-darabszám-anyagmennyiség kapcsolatát, 4. képesek legyenek kiszámolni adott összegképlető anyag moláris tömegét, 5. állapítsák meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével 6. következtessenek az atom vegyértékelektron számából a belıle következı ion töltésszámára, 7. szerkesszék meg egyszerőbb vegyületek képletét, azok segítségével egyszerő kémiai egyenleteket, 8. készítsék el önállóan a tanult molekulák modelljét és értelmezzék alakjukat a modell segítségével, 9. ismerjék a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és magyarázzák ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon, 10. értelmezzék a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget, 11. ismerjék fel egyszerő esetekben a hétköznapi életben elıforduló sav-bázis és redoxi reakciókat, 12. mondjanak példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat, 13. értelmezzék a hétköznapokban elıforduló oldatok összetételét, oldást, vagy hígítást igénylı vegyszerek adatait, 14. értelmezzenek egyszerő kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat, 15. leírás alapján mutassanak be tanulókísérleteket, használják szakszerően a laboratóriumi eszközöket, értelmezzék az elvégzett kémiai reakciókat.

10. évfolyam Belépı tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplı vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 9. évfolyam kerettantervében szereplı ismereteket, tevékenységeket, képességeket. Új jelenségek önálló értelmezése a korábban észlelt és értelmezett jelenségek ismeretében. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak igazolása a megfelelı kísérletekkel. Egyszerőbb majd összetettebb kérdések megválaszolására kísérletek tervezése és végzése segítséggel majd önállóan. A tanult szerves anyagok molekulamodelljének elkészítse és jellemzése; annak megítélése, milyen erık hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebbıl. A mindennapi életben elıforduló ártalmas szerves anyagok felsorolása; az élı rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik kifejtése; tájékozódás szakszerő használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenı helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében a különbözı (nem csak természettudományi) tantárgyakban tanult ismeretek alkalmazása. Információk szerzése és önálló vélemény kialakítása a szenvedélybetegségek kémiai vetületeirıl, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, a személyiségre és a társadalomra irányuló veszélyeirıl. Kolloid rendszerek említése a hétköznapi életbıl, összetevıik elemzése. Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak magyarázatára: összefüggés keresése a funkciós csoport, a moláris tömeg és a molekula térszerkezete, polaritása, valamint az olvadás- és a forráspont, illetıleg az oldhatóság között. Egy vegyületben elıforduló funkciós csoport felismerése az anyag fizikai sajátságai, kémiai viselkedése alapján. Szerkezeti képlet alapján az izoméria fajtájának felismerése. Egyszerő szerves kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás megismert szabályai szerint. A tökéletes égés egyenletének felírása bármely adott összegképlető C, H és O atomokból álló 187

vegyületre. A környezetünkben elıforduló mőanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetıségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Információk szerzése arról, hol vesznek át a tanuló lakóhelyéhez legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat. Vizsgálat tervezése a háztartások hulladéktermelésének mennyiségi, minıségi viszonyainak felmérése érdekében, a kapott adatok elemzése. Megoldások említése a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szintő csökkentésére.

Témakörök, tartalmak 10. C és 10. E osztály Évi óraszám: 74 Az éves óraszám felosztása: új ismeretek feldolgozására: összefoglalásra, ismétlésre: írásbeli számonkérésre: tanulói kísérletezésre, modellezésre:

57 óra 5 óra 5 óra 7 óra

I. Szénhidrogének

24 óra

Bevezetés a kémiába Telített szénhidrogének Telítetlen szénhidrogének és aromások

5 óra 5 óra 14 óra

II. Halogéntartalmú szénvegyületek

7 óra

III. Oxigéntartalmú szénvegyületek

23 óra

IV. Szénhidrátok

4 óra

V. Nitrogéntartalmú vegyületek, fehérjék, nukleinsavak

11 óra

VI. Környezeti szerves kémia

4 óra

Javasolt tanulókísérletek: modellezés (izomerek), vizsgálata, fehérjék kicsapási és színreakciói

aldehidek

kimutatása,

10. D osztály Heti óraszám: 2,5 óra A tanítási évre tervezett óraszám: 93 óra A tanításhoz használt könyv: Nadrainé Horváth Katalin: Kémia IV. 1. Bevezetı óra 2. A szerves kémia kialakulása, tárgya 3. A szénatom molekulaképzı tulajdonságai 4. A szerves vegyületek jellemzése 5. A szerves vegyületekben levı elemek kimutatása (tanulókísérleti óra) 6. A szerves vegyületek csoportosítása 7-8. A telített szénhidrogének jellemzése és nevezéktana 9. A telített szénhidrogének térszerkezete 10. Modellezı óra 11. A telített szénhidrogének fizikai tulajdonságai 188

szénhidrátok

12-13. A telített szénhidrogének kémiai tulajdonságai 14. Összefoglalás 15. Számonkérés 16-17. Az alkének 18. Több kettıs kötést tartalmazó szerves vegyületek 19. Természetes poliének 20-21. Az alkinok 22. Tanulókísérleti óra 23-24. A benzol 25. Egyéb aromás szénhidrogének 26. A kıolaj és a földgáz 27. Összefoglalás 28. Számonkérés 29-30. A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 31. Az aminok 32-33. A nitrogéntartalmú szerves vegyületek és a szenvedélybetegségek 34-35. A halogéntartalmú szerves vegyületek 36. Tanulókísérleti óra 37. Az optikai vagy konfigurációs izoméria 38. Modellezı óra 39. A funkciós csoportjukban egy oxigénatomot tartalmazó szerves vegyületek csoportosítása 40-41. Az alkoholok nevezéktana, csoportosítása és fizikai tulajdonságai 42. Az alkoholok kémiai tulajdonságai 43. Tanulókísérleti óra 44-45. A szerves vegyületek oxidációja és redukciója 46. Tanulókísérleti óra 47. A legfontosabb alkoholok 48. Az alkoholizmus, mint szenvedélybetegség 49. Összefoglalás 50. Számonkérés 51. A fenolok 52. Az éterek 53-54. Az oxovegyületek 55. Tanulókísérleti óra 56. A karbonsavak nevezéktana és fizikai tulajdonságai 57. A karbonsavak kémiai tulajdonságai 58. A legfontosabb karbonsavak 59. A legfontosabb karbonsavszármazékok 60. A karbonsavészterek 61. A gliceridek 62. A szappanok és tisztító hatásuk 63. Tanulókísérleti óra 64. Az amidok 65. Összefoglalás 66. Számonkérés 67-68. A mesterséges alapú mőanyagok 69-70. A diszperz rendszerek jellemzıi 71. A lipidek 72. A monoszacharidok 73. A monoszacharidok térszerkezete 74. Modellezı óra 75. A diszacharidok 76. A poliszacharidok 77. Modellezı óra 189

78. Tanulókísérleti óra 79. Az aminosavak 80-81. A fehérjék 82. Tanulókísérleti óra 83-84. A nukleinsavak 85. Összefoglalás 86. Számonkérés 87- Év végi összefoglalás

A továbbhaladás feltételei A tanulók 1. nem nélkülözhetik a szerves vegyületek fıbb alaptípusainak (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, győrős szénhidrogén, stb.) ismeretét, 2. ismerjék a köznapi életben elıforduló, tanult szerves vegyületeket, adják meg köznapi nevüket, konstitúciójukat, molekulamodellen mutassák be térbeli szerkezetüket, ismertessék környezeti és élettani hatásukat, 3. használják szakszerően, balesetmentesen, környezet- és egészségvédı módon a szerves vegyipari termékeket, 4. ismerjék fel a mindennapi életben gyakran elıforduló kolloid rendszereket, értelmezzék szerkezetüket, összetevıiket, 5. sorolják fel a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat és ismerjék hatásukat az emberi szervezetre, 6. mutassák be az elvégzett tanulókísérleteket, használják szakszerően a vegyszereket és a kísérleti eszközöket, értelmezzék az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat, 7. tudjanak egyszerő szerves kémiai egyenleteket szerkeszteni, 8. soroljanak fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, említsenek megoldási lehetıségeket ezekre, 9. ismerjék a gazdasági fejlıdés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlıdés fogalmát

190

ANGOL NYELV EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM 9 - 10. ÉVFOLYAM 1. A tankönyvek adatai kiadó:

Macmillan-Heinemann ELT cím: PROSPECTS BEGINNER PROSPECTS PRE-INTERMEDIATE AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM KERETTANTERVHEZ ILLESZKEDİ TANKÖNYVJEGYZÉKÉBEN SZEREPLİ TANANYAGOK.. szerzı(k): KEN WILSON 2. Melyik kerettantervhez vagy kerettantervekhez illeszkednek a tankönyvek? 1-4. 5-8. Alkalmas hatévfolyamos angol nyelvi csoportok oktatására kezdı és második szinttıl. x gimnázium 9-12. Alkalmas négyévfolyamos angol nyelvi csoportok oktatására kezdı és második szinttıl. x szakközépiskola szakiskola 3. Mely tantárgy, tantárgyak illetve tantervi modul kerettantervi követelményét öleli fel a tankönyv?

ELSİ IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV

4. A TANKÖNYVEK TARTALMA ÉS FELADATANYAGA FIGYELEMBE VESZI-E A TANTÁRGYI KERETTANTERV BELÉPİ TEVÉKENYSÉGFORMÁK CÍMSZÓ ALATT SZEREPLİ KÖVETELMÉNYEIT? MILYEN MÓDON SEGÍTI EZEK GYAKOROLTATÁSÁT? A Prospects sorozat kezdı két kötete (Beginner és Pre-Intermediate) a 9-10. osztály végére elsajátítandó tananyag 100%-át tartalmazza. A tankönyvek faladatai az elıírt készségek gyakoroltatására épülnek. A tanulók ismert témakörökben és életszerő helyzetekben (étkezés, szabadidı, munka, utazás, stb.) kérnek és adnak információt, szóban és írásban egyszerő mondatokat alkotnak, egyszerő kérdéseket tesznek fel, egyszerő párbeszédekben vesznek részt, olvasott és hallott szövegbıl a lényeget kiszőrik, a keresett információt megtalálják, a tanár és társaik utasítására, kérésére reagálnak. A szövegértés fejlesztése eredeti forrásból vett, de a tanulók nyelvi szintjéhez igazított szövegeken keresztül történik. Az egyes leckék végén 191

található kifejezés győjtemény a valós élet mindennapi beszédhelyzeteire készíti fel a tanulókat. A munkafüzetek a tankönyvek szerves kiegészítı részei: a szókincsfejlesztı és nyelvtani gyakorlásra irányuló feladatokon kívül a tanulók íráskészségét fejlesztı feladatok találhatók benne. A kerettantervi elvárásoknak megfelelıen ezek a feladatok képessé teszik a tanulókat arra, hogy néhány szavas mondatokat helyesen leírjanak, közléseiket tanult minta alapján megfogalmazzák és különbözı strukturált szövegfajtákban (levél, történet) fejtsék ki gondolataikat. A kerettantervben elıírtaknak megfelelıen az alábbi kommunikációs szándékok nyelvi kifejezései találhatók meg a tankönyvekben: társadalmi érintkezéshez szükséges (megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatkozás, érdeklıdés mások hogyléte felıl, engedélykérés, gratuláció), érzelmek kifejezésére szolgáló (elégedettség), személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló (akarat, kívánság, képesség, kötelezettség) információcseréhez kapcsolódó (dolgok megnevezése, események leírása, információ kérés/adás), a partner cselekvését befolyásoló (felszólítás, javaslat), interakcióban jellemzı (betőzés, magyarázatkérés). A könyvekben található nyelvi struktúrák egybeesnek a 9-10. osztályokra elıírt fogalomkörökhöz tartozó nyelvi kifejezésekkel. Kerettantervi cél a tanulók nyelvtanulási stratégiáinak kialakítása és rögzítése is. A tankönyvek elsısorban a tanulók szókincsfejlesztését próbálják elısegíteni különbözı szótárhasználati és szótanulási stratégiák bemutatásával. Az angol-matematika (C) és a humán (F) osztályokban már a 9-10. évfolyamon is a kerettantervet meghaladó ismeretanyagot tanítunk a gyerekeknek. Ezekben az osztályokban egyértelmő célunk az emelt szintő érettségi vizsgára, illetve a felsıfokú állami nyelvvizsgára való felkészítés. A fejezet végén mellékeljük az F osztályra kidolgozott programot. 5. A tankönyvek ismeretanyaga mekkora idıkerethez készült? A kerettantervben elıírt óraszámot vette figyelembe. x A kerettantervben elıírt óraszámnál kevesebbet vett figyelembe. A kerettantervben elıírt óraszámot kb. 20%-kal meghaladó óraszámhoz készült. A kerettantervben elıírt óraszámot kb. 30%-kal meghaladó óraszámhoz készült. A kerettantervben elıírt óraszámot kb. 75%-kal meghaladó óraszámhoz készült. x

6. A kerettantervi idıkeretektıl való eltérés esetében milyen iskolai felhasználási lehetıségeket vettek figyelembe? emelt szintő oktatást biztosító osztályok számára 7. A tankönyvek tematikája és tartalma milyen mértékben egyezik a kerettantervek adott évfolyamra vonatkozó követelményeivel? Teljes mértékben megegyezik azzal. x Nem tartalmazza az évfolyamra elıírt összes témakört. Olyan témakört is tartalmaz 0-20 % mértékben, amely az adott évfolyam kerettantervében nem szerepel. Olyan témakört is tartalmaz 21-50 % mértékben, amely az adott évfolyam kerettantervében nem szerepel. 192

Olyan témakört is tartalmaz 50 % fölötti mértékben, amely az adott évfolyam kerettantervében nem szerepel. x 8. A kerettantervi tartalmaktól való eltérések esetében milyen iskolai felhasználási lehetıségeket vettek figyelembe?

A tankönyvek használata iskolánkban tökéletesen megfelelı, hiszen a kerettantervi rendeletnek megfelelıen a szabadon tervezhetı órák terhére az idegen nyelv oktatása nálunk magasabb óraszámban folyik, illetve a helyi tanterv az idegen nyelvek oktatására szánt óraszámok átcsoportosításával magasabb óraszámot biztosít ennek a nyelvnek .Ez lehetıvé teszi, hogy programunkba maradéktalanul beépíthessük az idegen nyelvre vonatkozó kulcskompetenciákat. A 4. pontban már vázolt elemeken túlmenıen szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. A pozitív attitőd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságotAz idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. A pozitív attitőd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságot.

PROSPECTS Beginner HETI ÓRASZÁM

5

4 ÓRÁK

3

LECKE

NYELVTAN

SORSZÁM

193

NYELVI

SZÓKINCS

FUNKCIÓK

TÉMAKÖRÖK

SORSZÁMA

A

1– 3

1– 3

1– 3

Int. Eng.

4– 6

4– 6

4– 6

1

7– 9

7– 10

7– 10

2

10 – 12

11 – 14

11 – 15

3

13 – 15

15 – 18

16 – 20

4

Where is she from? Személyes névmás birtokos esete: What’s his job?

16 – 19

19 – 23

21 – 25

5 ismétlés

20 – 22

24 – 27

26 – 30

6

Az 1–4. lecke nyelvtani anyagának ismétlése: személyes és birtokos névmások, kérdésfeltevés gyakorlása What’s the time? It’s... Can I have a glass of Coke? How about a cake? Yes. please.

23 – 25

28 – 31

31 – 35

7

There is(n’t) a... There are(n’t)... Is there a map of...?

26 – 28

32 – 35

36 – 40

8

Melléknevek helyzete a mondatban; What colour is/are...? Where is/are my blue...? Fınevek szabályos többesszámának gyakorlása (kiejtés is); Helyhatározószók használata

Kérdések és válaszok hétköznapi tárgyakról: What’s that? It’s a...; A határozatlan névelı használata; A be létige formái (am. is, are) Megszámlálható fınevek egyes és többesszáma; A be létige tagadása (isn’t, aren’t) Eldöntendı kérdések és válaszok: Is Rebecca in Budapest? Yes, she is.

194

Hétköznapi üdvözlési formák: Hi, Hello, Nice to meet you, Good afternoon, How are you? I’m OK.

Angol nyelven nem tudók által is ismert angol szavak bemutatása, gyakorlása Hétköznapi tárgyak, élelmiszerek nevei

How old are you? I’m ...

Számok 1-tıl 20-ig; Hétköznapi tárgyak, élelmiszerek nevei

Kérdések és válaszok személyek hollétérıl; Hétköznapi kérdések és válaszok nevek, szavak betőzésének felhasználásával Kérdések és válaszok (híres) személyekrıl; Nemtudás kifejezése: I don’t know.

Az angol ABC betőinek nevei betőzés gyakorlása; Számok 20-tól 100-ig

Alapvetı információk közlése önmagunkról és másokról

A pontos idı kifejezése (kérdések és válaszok); Udvarias kérés és reagálás kávézóban, társaságban; Felajánlott étel, ital udvarias elfogadása, visszautasítása Kérdések és válaszadás autóbusz és vasúti menetrendekrıl What time is the first bus to...? Is the a train to...? Yes there is; Köszönet kifejezése Képek, helyszínek, ruhadarabok leírása (kérdések segítségével is): There are four posters on the wall.

Foglalkozások nevei; Országok nevei; Évszámok kifejezése Rokoni kapcsolatok (cousin, uncle stb.) Európai országok és fıvárosaik nevei; Az 1–4. lecke szókincsének ismétlése Az idı kifejezésével kapcsolatos szavak, kifejezések: past, to, midday, 9 am stb.

Menetrendekkel kapcsolatos szavak: every hour, a day, next stb.

Színek, anyagnevek, ruhadarabok nevei

I like/don’t like... What kind of music do you like? She likes/doesn’t like... N.B. A do/does segédigék csak a like ige széles körő használatát segítik és nem az egyszerő jelenidıt tanítják!!! A 6–9. lecke nyelvtani anyagának ismétlése, gyakorlása: like(s), there is/are

29 – 31

36 – 39

41 – 45

9

32 – 35

40 – 43

46 – 50

10 ismétlés

36 – 38

44 – 46

51 – 55

Átfogó ismétlés

Az 1–9. lecke anyagának ismétlése, gyakorlása és az elsajátítás szintjének mérése

39 – 41

47 – 50

56 – 60

11

Az egyszerő jelenidı (present simple) bemutatása I love tuna/My parents don’t like pizzas.

42 – 44

51 – 54

61 – 65

12

45 – 47

55 – 58

66 – 70

13

Az egyszerő jelenidı használata foglalkozásokkal, munkával kapcsolatban: He works in a hosital... work + in/for/at/with A határozatlan névelı használata foglalkozások neveivel: He’s a pilot. Az egyszerő jelenidı használata gyakoriság és ismétlıdı cselekvések, események kifejezésére: I always ask difficult questions. Melléknevek helyzete kérdésekben: Is History interesting?

48 – 50

59 – 62

71 – 75

14

Az egyszerő jelenidı gyakorlása határozószók ([very] well, a little, a few) segítségével: I speak a little Italian.

195

Kérdések és válaszok zenei ízlések kifejezésére: I like/don’t like jazz; Kérdések tárgyak árával kapcsolatban: How much is/are...?

Zenei stílusok nevei,

Sporttal, zenével kapcsolatos kérdıív kérdéseinek megválaszolása, szóbeli és írásbeli reagálás a kérdıív témáival kapcsolatban

A 6–9. lecke szókincsének ismétlése; Kosárlabdával kapcsolatos szavak és kifejezések győjtése

Ízlések, vélemények kifejezése ételekkel kapcsolatban: Petra likes cheese. Does she? I don’t like... Me neither. Kérdések, válaszok és vélemények ételekrıl: Why don’t you like...? Because... I think chips aren’t good for... Kérdések szavak jelentésérıl; Kérdések, válaszok, vélemények foglalkozásokkal kapcsolatban; Munkával kapcsolatos ambíciók kifejezése: I want to be a.../My ambition is to go to...

Étkezéssel (pizza és hamburger), kapcsolatos szavak; Kedvenc ételek összetevıi; Történetek a gyorsétkezésrıl;

Kérdések, válaszok és vélemények iskolai órarenddel, tantárgyakkal kapcsolatban; Napi idıbeosztás elmesélése (kérdések és válaszok is): I have a cup of coffee and then I sometimes play... Véleménycserék idegen nyelvekrıl, nyelvtudásról és az angol nyelvben található idegen

Foglalkozások nevei

Iskolai tantárgyak nevei; Gyakoriságot kifejezı idıhatározószók; Melléknevek: difficult, useful, fun stb.

Az 11–14. lecke nyelvtani anyagának ismétlése, gyakorlása: az egyszerő jelen használata, határozószók

eredető szavakról; Kérdések szavak jelentésére: How do you say...? What’s the English for...? Idegen nyelvek ismerete, nyelvtanulás különbözı munkakörökben; Országok – nyelvek

51 – 54

63 – 67

76 – 80

15 ismétlés

55 – 57

68 – 71

81 – 85

16

have/has got (összes alak); some/any használata többesszámú fınevekkel; like V+ing

Szóbeli és írásbeli leírások családokról, családtagokról, otthonokról; Kedvenc cselekvések elmesélése

58 – 60

72 – 75

86 – 90

17

A folyamatos jelenídı (present continuous) használata pillanatnyi és hosszabb ideig tartó cselekvések leírására

61 – 63

76 – 79

91 – 95

18

Az egyszerő és folyamatos jelenidık összehasonlítása; like V+ing

64 – 66

80 – 83

96 – 10 0

19

Képességek kifejezése a can módbeli segédigével; Utasítások felszólító módban; A határozott névelı (valamibıl csak egy darab van: the monitor) és a határozatlan névelı (sokból egy darab: a diskette) használatának összehasonlítása

Folyamatos cselekvések elbeszélése telefonbeszélgetés keretében; Interjúkészítés Személyekre jellemzı cselekedetek és pillanatnyi cselekvéseik szembeállítása He usually eats eggs. Why is he eating a toast now? Kérdések és válaszok képességekrıl; Számítógéphasználói szokások bemutatása, vélemények a számítógép szerepérıl: I can’t imagine life without my computer.

67 – 70

84 – 89

10 1– 10 5

20

A 16–19. lecke nyelvtani anyagának ismétlése és gyakorlása: jelenidık, have/has got, can, some/any

71

90

10

Átfogó

Az 11–19. lecke anyagának

196

Nyaralások, utazások, azok helyszíneinek leírása, cselekvések elbeszélése

A 11–14. lecke szókincsének ismétlése, helyesírásuk gyakorlása; Az átismételt szavak csoportosítása különbözı szempontok alapján; hobbi cselekvések (pl. playing tennis, surfing the internet) és tartozékaik (pl. trainers) nevei; Lakberendezési tárgyak nevei Hétköznapi cselekvéseket jelentı igék (dance, play the guitar stb.)

Újabb igék, szóösszetételek (eat a toast, make a birthday card stb.)

A számítógép legfontosabb részei és tartozékai, használatának alapvetı utasításai Click on the File Menu

Nemzetiséget, népnevet, nyelvet jelentı szavak: Croatian, Slovene, Hungarian stb. Utazásokkkal kapcsolatos tevékenységek, tárgyak nevei: stay at, go swimming, crowded stb.

6– 10 8 10 9– 11 3

ismétlés

ismétlése, gyakorlása és az elsajátítás szintjének mérése

21

98 – 10 2

11 4– 11 8

22

82 – 85

10 3– 10 7

11 9– 12 3

23

Sorszámnevek használata dátumok kifejezésére; Az egyszerő jelenidı kiterjesztése tényekre, fogalmakra: July and August take their name from... A be létige múltidejő alakja (kérdések és tagadó alakok is); Kifejezések események idejének (in 1961, on Wednesday) és helyének (at school) meghatározására A múltidı kiterjesztése, szabályos és rendhagyó igékkel (csak kijelentı módban)

86 – 89

10 8– 11 2

12 4– 12 8

24

A múltidı kiterjesztése, szabályos és rendhagyó igékkel (kérdı és tagadó módok)

90 – 93

11 3– 11 7

12 9– 13 3

25 Ismétlés

A 21–24. lecke nyelvtani anyagának ismétlése

94 –

11 8–

13 4–

11 1

14 8

18 5

Átfogó ismétlés

A 1–25. lecke és a többi tananyag ismétlése, gyakorlása és az elsajátítás szintjének mérése

Internet Online lessons

Internetes és hagyományos órák a kerettantervi követelményeken túlmenı nyelvtani szerkezetek gyakorlására,

– 73

– 92

74 – 77

93 – 97

78 – 81

A hónapok neveinek eredete, története; Születési idıpontok és neves ünnepek dátumainak kifejezése

Hónapok és ismert ünnepek nevei; Sorszámnevek

Híres emberek születési adatai, életük egy–egy emlékezetes eseményének dátuma;

Szavak, kifejezések a múltidı meghatározására: yesterday, last Sunday afternoon

Sam White magándetektív története; Hétköznapi események, cselekvések a múltban Amerika felfedezésének története; Múltidejő cselekvések leírása (tagadások, kérdések is): I didn’t do my homework. A 20. század néhány híres személyisége és nevezetes, múltbeli cselekedeteik; Az egész könyvet áttekintı tartalmi ismétlés;

Egy iroda berendezési tárgyainak nevei; újabb igék: pick up, wake up

Kolumbusz utazásával kapcsolatos szavak: sail, discover, voyage

A 21–24. lecke szókincsének ismétlése; Újabb igék: lose, take place, become, destroy stb.

A kerettanterv témaköreiben meghatározott alapszókincset bıvítı, gyakoroltató autentikus anyagok feldolgozása.

Melléklet

Angol nyelv 1.1. Célok és feladatok Alapvetı célunknak tekintjük az F. osztály emelt szintő angolos csoportjában, hogy a tanulók 10. évfolyam végére képesek legyenek középszintő érettségi vizsgát tenni, a 12. 197

évfolyam végén pedig sikerrel teljesítsék az emelt szintő érettségi vizsga követelményeit. Természetesen a tanulók input tudása figyelembe vételével a csoport számára, igény szerint, elérhetı bármely középfokú nyelvvizsga letétele, esetenként akár a felsıfokú nyelvvizsga megszerzése is. Pedagógiai célunk, hogy az itt tanuló gyerekek képesek legyenek az angol nyelv eszközszintő használatára a kommunikációban, melyre az Európai Unió polgáraként bármely életterületen szükségük lehet. Szintén feladatunknak tekintjük az angolszász kultúra megismertetését, általános tájékozottságra törekszünk az irodalom, a filmmővészet, a zene és a képzımővészet területén, de szeretnénk, ha a tanulók érdeklıdésüknek megfelelıen, az Internet használatának segítségével hozzájuthatnának a tudományos élet bármely területének legfrissebb eredményeihez. A személyiségfejlıdésnek ebben a rendkívül fontos idıszakában nyitott, lehetıségeivel élni tudó, érdeklıdı, tudását kreatív módon használó, humánus ember kialakulását szeretnénk elısegíteni. 1.2 Taneszközök Matrix Intermediate ( Coursebook and Workbook) 2. Matrix Upper-intermediate ( Coursebook and Workbook) New Headway Advanced ill. ha megjelenik, Matrix Advanced ( Coursebook and Workbook) Természetesen a továbbiakban is fontosnak tartjuk a tankönyv-választás szabadságát. Cultural Studies Az angol nyelvi munkaközösség által összeállított szöveggyőjtemény (irodalmi mővek, a Socrates- program során elkészült filmelemzések) Varga János: Virtual visits I-II. Internetes források Egyéb autentikus források (cikkek, ábrák, képek stb.) Kiegészítı anyagok

1.3 A számonkérés módjai Írásbeli számonkérés (Progress tests) Szóbeli felelés (dialógusok, önálló témakifejtés, prezentációk) Projektmunkák Esszék

1.4 Követelmények A továbbhaladás feltétele a követelmények legalább 50%-os teljesítése. A követelmények részletes leírása megtalálható iskolánk pedagógiai programjában. Tantervek és óraszámok

9. és 10. osztályok A kilencedik és tizedik évfolyamokon 4+2-es rendszerben tervezünk tanítani. Négy órában a nyelvi készségek fejlesztésével, két órában pedig elsısorban a ’Virtual Visits’ c. tankönyv alapján ország ismerettel szeretnénk foglalkozni. 1. tankönyv ’Matrix’ (a tankönyvet heti 4 órában kívánjuk használni) A Matrix a középiskolás korosztály számára készült tankönyvsorozat, melyet tematikája és szerkezete minden szempontból alkalmassá tesz a kerettantervben elıírt ismeretek átadására 9198

10. osztályban. Speciális, vizsgaorientált tanmenete révén az angol nyelvi érettségi vizsgákra történı felkészítésben sikerrel alkalmazható. A sorozatból két kötetet használunk: az Intermediate és Upper-Intermediate köteteket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az Intermediate kötet is jól használható akár már 9. osztálytól, ha az adott tanulócsoport nyelvi szintje ezt lehetıvé teszi. A kiadó tervei között szerepel egy haladó szintő kötet elkészítése is. Folytatásként azonban most a New Headway sorozat Advanced kötetétének használatát tervezzük.

Milyen tudásszintre juttatja el a tanulókat a sorozat? A sorozat két említett kötetének elvégzésével a tanulók középhaladó szintrıl felsı középhaladó szintre juthatnak el, és sikeresen letehetnek egy akár magyar, akár nemzetközi középfokú vizsgát. A sorozat majdani harmadik kötetének elvégzésével, illetve a New Headway Advanced kötetének használatával ugyanakkor megteremthetjük annak a lehetıségét is, hogy egy vizsgaorientált felkészítést követıen akár felsıfokú vizsgát is sikerrel tegyenek le tanulóink.

Milyen elemekbıl áll a sorozat? Tanulói könyv: Minden kötet tíz egy-egy téma köré felépülı leckébıl áll. Minden lecke egy hosszabb szöveg olvasásával, feldolgozásával kezdıdik. Az olvasási készség fejlesztéséhez szókincsbıvítı és önálló megnyilatkozásra ösztönzı feladatok kapcsolódnak. Ezt két nyelvtani oldal, majd az egyéb területeken történı készségfejlesztés követi: hallás utáni megértés, beszédkészség, íráskészség. A kötetekben minden második leckét egy kétoldalas ismétlı feladatsor követ. A tankönyvek végén példákkal illusztrált nyelvtani összefoglaló található, illetve egy szószedet, mely minden leckén belül szófajonként csoportosítja a szavakat és azok jelentése mellett példákat is ad az adott lexikai egység használatára. Munkafüzet: A munkafüzet minden szinten átismétli, gyakoroltatja és kiegészíti a tankönyv anyagát, az egyes leckék szókincsét és a nyelvi szerkezeteket, és további faladatokkal segíti elı a tanulók szövegértésének, íráskészségének és tanulási készségének fejlesztését. Hangkazetta/CD: Minden kötethez két kazetta tartozik, amelyek a hallás utáni megértést és kiejtést fejlesztı feladatokat, illetve a nyelvtani anyag bemutatására szolgáló hangzó anyagokat és dalokat tartalmazzák. Tanári kézikönyv: Az egyes köteteket kísérı tanári kézikönyv a tanár munkájának megkönnyítését célozza azzal, hogy megadja a tanulói könyv és munkafüzet feladatainak megoldását és a hanganyagok szövegét, ötleteket ad a tankönyv feladatainak elvégzéséhez, kiegészítı és ismétlı feladatokat tartalmaz, illetve kulturális és nyelvi háttér-információval látja el a tanárokat. Tesztfüzetek: A tankönyvekhez tartozik egy-egy tesztfüzet, mely tíz, az egyes leckékhez kapcsolódó haladást ellenırzı tesztet tartalmaz. Ezen kívül található benne két felmérı teszt is, melyeket az ötödik és tizedik lecke után, a tanulók teljesítményének mérésére lehet használni. Ezeket irodánkban ingyenesen lehet igényelni. A sorozat jellemzıi és használatának elınyei

199

A tizenéves tanulók számára érdekes és motiváló témák, melyek eredeti forrásból vett, írott és hangos szövegeken keresztül kerülnek bemutatásra. Kulturális oldalak, illetve témák, melyek elısegítik a tanulók interkulturális ismereteinek bıvítését, a saját kultúrájuktól eltérı kultúrák elfogadását, tiszteletét. A nyelvtani szerkezetek valós szövegkörnyezetbe ágyazott bemutatása olyan formában, hogy a tanulók ne csak az egyes szerkezeteket ismerjék meg, de alkalmuk legyen viszonyítani is más hasonló, és ezáltal könnyen összetéveszthetı, szerkezetekhez A szókincs folyamatos és fokozatos bıvítése, melynek állandó ismétlésére és megerısítésére szolgálnak a rendszeresen beiktatott szókincsfejlesztı oldalak, gyakorlatok. A négy nyelvi készség állandó gyakoroltatása, különös hangsúllyal a hallás utáni szövegértés és íráskészség fejlesztésén, amire általában kevesebb idıt jut a tanórán Irányított és kötetlen szóbeli feladatok, melynek során a tanulóknak lehetıségük van idegen nyelven is kifejezni önálló gondolataikat, megosztani véleményüket másokkal Változatos nyelvi minták, melyek segítik a tanulókat abban, hogy megismerkedjenek különbözı szövegtípusokkal, kiejtésbeli eltérésekkel, az egyéni nyelvhasználat jelenségeivel A tanulási készség folyamatos fejlesztése az egyes gyakorlatokhoz főzött tanulási, illetve a magasabb szintő kötetekben vizsgára felkészítı, tippeken keresztül Szabadon felhasználható gyakorlófeladatok az ismétlı oldalakon, illetve kiegészítı feladatok a tankönyvben és a tanári kézikönyvben, melyeket az adott csoport igényeihez alkalmazkodva adhatunk házi feladatnak, vagy a tanórán a feladatokkal gyorsabban végzı tanulóknak • Rugalmas felépítés, a tanulók közti differenciálásra alkalmas feladatsorok, melyek lehetıvé teszik, hogy alacsonyabb és magasabb heti óraszámnál is hatékonyan lehessen használni A Matrix sorozat célja, hogy a tanulók a középiskolai évek végére olyan nyelvi ismeretekkel rendelkezzenek, melyek segítségével nemcsak sikeres vizsgákat tehetnek (érettségi, nemzetközi nyelvvizsgák), de a valós életben (pl. tanulási, utazási, munkavállalási helyzetben), európai mércével mérve is megállják helyüket. A tankönyvek elsısorban a tizenévesek számára vonzó témaköröket dolgoznak fel, és kapcsolódnak a szóbeli vizsgákon gyakran elıforduló, illetve a kerettantervben is elıírt témákhoz (pld. természeti környezetünk, a munka és iskola világa, szabadidı, szórakozás, egészség és betegség, tudományos és technikai mőveltség, utazás, nyaralás, stb.). Mindezzel összhangban nagy hangsúlyt kapnak az angolszász kultúrával kapcsolatos, a nyelvhez, szokásokhoz, hagyományokhoz, mővészetekhez főzıdı kérdéskörök is. Ezekkel kapcsolatban nyílik alkalmuk a tanulóknak arra is, hogy saját kultúrájukról beszélgessenek a célnyelven. A kötetekben megjelenik az irodalom is, pl. az elsı kötetben a fejezetekhez kapcsolódó kiegészítı olvasmányok klasszikus és modern mővek egy-egy részletével ismertetik meg a tanulókat. A kerettantervi elvárásoknak megfelelıen kerül fejlesztésre a négy nyelvi alapkészség, a szókincs és a nyelvi pontosság. A beszédkészséget fejlesztı oldalak segítségével a tanulók megtanulnak életszerő helyzetekben információt kérni és kapni, alap kommunikációs szituációkban nyelvileg változatos eszközökkel reagálni. Hosszabb, autentikus szövegek segítségével fejlıdik szövegértésük, megtanulják a lényeges információt kiszőrni, változatos szövegfajtákkal ismerkednek meg. Olvasási készségüket a kiegészítı anyagnak szánt irodalmi szövegek is fejlesztik, melyek egyúttal az önálló olvasás igényét is kialakítják bennük. A következetesen felépített íráskészség fejlesztı oldalak segítségével megtanulnak különbözı fajtájú és formájú (levél, üzenet, e-mail, történet, önéletrajz, képeslap, hirdetés, fogalmazás, esszé) szövegeket létrehozni, gondolataikat írásban változatos és kreatív módon közölni. Külön szókincsbıvítı feladatsorok teszik lehetıvé, hogy ismert témakörökrıl szóban és írásban is információt tudjanak cserélni, míg a nyelvtani oldalak megalapozzák pontos, szabatos nyelvi kifejezıkészségüket. Kerettantervi cél az önálló nyelvtanulási stratégiák kialakítása is. Ebben nagy szerep jut a rendszeresen felbukkanó tanulási tanácsoknak, illetve vizsgatréningnek, melyek elsısorban a hatékonyabb feladatmegoldáshoz adnak ötleteket, de közvetett módon megteremtik a tanulók önálló nyelvfejlesztéséhez szükséges feltételeket is 200

Matrix Pre-Intermediate Haladási ütem hónap-hét Szeptember 1

2

3

4

Témakörök, kommunikációs szándékok, készségek

1 – Communication A világ nyelvtanulás,

Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései

nyelvei, Cselekvés, létezés, történés

Telefonüzenetek, Kulturális ismeretek: az angol nyelv, Interakció: nem értés, felkérés betőzésre, hangosabb beszédre Olvasás: tartalom kikövetkeztetése, jegyzetek készítése Hallás utáni megértés: jegyzetelés, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, információkérés, -adás, Írás: kérdıívek, leírás

kifejezése: jelenidejőség: az egyszerő és folyamatos jelen idı, Idıbeli viszonyok: gyakoriságot kifejezı idıhatározók, Módbeli segédigék: can, can’t, be able to

Szövegösszetartó eszközök: kérdések

Szókincs: kommunikáció, Kiegészítı olvasmány Október 5

2 – The big time Siker, ambíció,

Hirdetések, 6

7

8

Szórakozás: filmek, Tetszés kifejezése, Javaslat és arra reagálás, Kulturális ismeretek: a brit mozi, Olvasás: információkeresés szövegben, szövegértés, Hallás utáni megértés: rádiómősor, a helyes információ kiszőrése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, egyeztetés, múltbeli esemény elmesélése, Írás: üzenet egy barátnak Szókincs: siker, a show világa Kiegészítı olvasmány

Ismétlés, gyakorlás, teszt

201

Cselekvés, létezés, történés kifejezése: múltidejőség: az egyszerő és folyamatos jelen múlt, Szabályos és rendhagyó igék, Szövegösszetartó eszközök: névelık

November 9

10

11

12

December 13

14

15

Január 16

3 –Home and family Tinédzserkori problémák, Családi viszonyok, Lakáskörülmények, Dolgok leírása – összehasonlítás, Találkozó megbeszélése, Kulturális ismeretek: amerikai ünnepek, Olvasás: lényeg kiszőrése, hiányzó mondatok megtalálása, Hallás utáni megértés: a lényeg, ill. a helyes információ kiszőrése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, megállapodás, Írás: hirdetés, sorba rendezés, Szókincs: Otthon, család, Kiegészítı olvasmány

4 – Body and soul Félelem, Egészség, betegség, Étkezési szokások, Magyarázat, Mások meggyızése, Kulturális ismeretek: Alaszka Olvasás: információkeresés szövegben, a lényeg kiszőrése, Hallás utáni megértés: beszélgetés lényegének megértése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, információcsere Írás: baráti levél, szerkesztés Szókincs: Test, ételek Kiegészítı olvasmány

Ismétlés, gyakorlás, teszt

202

Minıségi viszonyok: a melléknevek közép- és felsıfoka, melléknevek sorrendje, Szövegösszetartó eszközök: vonatkozó névmások

Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Present Perfect, az egyszerő múlt és a Present Perfect összehasonlítása

17

18

19

Február 20

21

22

23

5 – The world ahead Környezeti problémák, Találmányok, Idıjárás jelentés, Tervek, szándékok, Döntéshozatal, Kulturális ismeretek: Nemzeti parkok Dél-Afrikában, Olvasás: különbözı újságcikkek, címek párosítása szöveggel, Hallás utáni megértés: párosítás Beszéd: információcsere, beszélgetés megadott téma alapján, Írás: képeslap, az érdeklıdés felkeltése, ellenırzés Szókincs: Idıjárás, környezet Kiegészítı olvasmány 6 – New horizons Diákok munkavállalása, Kaland, túlélés, A modern élet jellemzıi, Részmunkaidıs állások, Tanács és arra reagálás, Kulturális ismeretek: a brit oktatás, Olvasás: képek és szöveg párosítása, a helyes információ kiszőrése, Hallás utáni megértés: jegyzetelés, információkeresés, Beszéd: információcsere, beszélgetés megadott téma alapján, Írás: önéletrajz, pályázati levél, Szókincs: Munka, tanulás Kiegészítı olvasmány

Ismétlés, gyakorlás, teszt

203

Cselekvés, létezés, történés kifejezése: jövıidejőség – folyamatos jelen idı, will, going to, Igeidık összehasonlítása, Módbeli segédigék: must, mustn’t. have to, be not allowed to

Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Present Perfect Continuous, Logikai viszonyok: -ing végő igei alakok

Március 24

25

26

27

Április 28

29

30 31

Május 32

33

7 – A sporting life Különleges sportok, Szabadidıs tevékenységek, Felmérés eredményének elmesélése, Kulturális ismeretek: Sportolók, Olvasás: a lényeg kiszőrése, információkeresés szövegben, Hallás utáni megértés: mondatok kiegészítése hallott szöveg alapján, Beszéd: információ kérése, beszámoló, Írás: olvasói levél, tervezés, Szókincs: Hobbik, Kiegészítı olvasmány

8 – Strange but true Szellemtörténetek, Mítoszok, különleges esetek, Szerencse, Kulturális ismeretek: Látványos helyek (Ausztrália, USA), Olvasás: információ keresés, párosítás, Hallás utáni megértés: a helyes információ kiszőrése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, események elmesélése, Írás: történet, leírás, Szókincs: Dolgok leírása, Kiegészítı olvasmány

Ismétlés, gyakorlás, teszt 9 – Times of change A modern információs technika vívmányai, Internet, Életmód, Képleírás, Kulturális ismeretek: Globalizáció, Olvasás: cikkekbıl kiszőrt információk, Hallás utáni megértés: rádiómősor megértése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, Írás: e-mail üzenetek, Szókincs: idı, információs technika Kiegészítı olvasmány

204

Cselekvés, történés, létezés kifejezése: múltidejőség - az egyszerő, a folyamatos és a befejezett múlt idı, Valószínőség kifejezése: módbeli segédigék, határozószavak – may, might, could, probably, definitely

Logikai viszonyok: feltételes mondatok (first, second conditional), Módbeli segédigék: should, shouldn’t, ought to, Történés kifejezése: különbözı igeidık

Cselekvés kifejezése: szenvedı szerkezet,

34

35

Június 36 37

10 – Off to see the world Turizmus, utazás, Nyaralási szokások, Nyaralási terv készítése, Kulturális ismeretek: Sydney, Olvasás: információ sorrendjének megtalálása, általános megértés, Hallás utáni megértés: jegyzetelés, hangosbemondó szövegének értése, Beszéd: információcsere, beszámoló, megállapodás, Írás: hivatalos levél, Szókincs: Utazás, Kiegészítı olvasmány

Függı beszéd, Módbeli segédigék: have to, don’t have to, need to, don’t need to,

Ismétlés, gyakorlás, teszt

Matrix Intermediate Haladási ütem hónap-hét Szeptember 1

2

3

4

Témakörök, kommunikációs szándékok, készségek

Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései

1 – In the mind’s eye Emlékezet, Álom és egészség, Foglalkozás, személyek jellemzése, Vélemény kifejezése, Tanácsok írásban, Olvasás: a lényeg kiszőrése olvasott tudományos szövegbıl, a keresett információ megtalálása, Hallás utáni megértés: jegyzetek kiegészítése, információk párosítása, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, esemény elmesélése, kérdezés, magyarázat, Írás: félhivatalos levél, az írás folyamata Kulturális ismeretek: a Lake District

205

Módbeli jelentés,

segédigék:

forma

és

Szövegösszetartó eszközök: névelık

Október 5

6

7

8

November 9

10

11

12

2 – A sense of identity Nemzeti jellegzetességek, Szokatlan foglalkozások, Személyes információ, Bőn és bőnhıdés, Dolgok megnevezése, leírása, Interakció: nem értés kifejezése és arra reagálás, Olvasás: újságcikk szövegének párosítása képekkel, Hallás utáni megértés: rádiómősor, telefonbeszélgetés, interjú - a helyes információ kiszőrése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, vélemény kifejezése, megindoklása, magyarázat, Írás: önmagunk bemutatás írásban, Kulturális ismeretek: az Egyesült Királyság, Ismétlés, gyakorlás, teszt 3 – Times past Múltbeli események elmesélése, Filmek, történetek, Történelem, Turizmus, Összehasonlítás, Javaslat és arra reagálás, Olvasás: lényeg kiszőrése, bekezdések tömörítése, Hallás utáni megértés: a helyes információ kiszőrése egy történetbıl, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, személyek, tárgyak, folyamatok leírása, elıadás, Írás: elıadás elıkészítése, Kulturális ismeretek: római kori britek

206

Cselekvés, létezés, történés kifejezése: jelenidejőség – forma és jelentés, a folyamatos alakban nem használatos igék, Minıségi viszonyok: melléknevek, határozószók, Szövegösszetartó eszközök: határozatlan névelık

Cselekvés, létezés, történés kifejezése: múltidejőség – forma és jelentés, aktív és passzív alakok, Szövegösszetartó eszközök: névelık, elöljárószók.

December 13

14

15

Január 16

17

18

19

4 – Small beginnings Nagyvárosi élet - New York, Jövıbeli események elmesélése, A jövı oktatása, A jövı technikai fejlettsége Olvasás: hiányzó mondatok beillesztése, hivatalos levél elemzése, Hallás utáni megértés: információpárosítás – rádiómősor, hangosbemondó, dal, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, vélemény kifejezése, megindoklása, elıadás elıkészítése, tárgyalás, leírás, Írás: hivatalos levél, tervezés és ellenırzés, Kulturális ismeretek: San Francisco Ismétlés, gyakorlás, teszt 5 – Fame and fortune A hírnév ára – a család szerepe, Új találmányok – a tudomány, technika világa, Szerencsejátékok, Meggyızés és arra reagálás, Vágyak, tervek, szándékok, Olvasás: a lényeg kiszőrése olvasott szövegbıl, adott információ megtalálása, bekezdések párosítása, Hallás utáni megértés: mondatok kiegészítése, elıadás, történet megértése Beszéd: vélemény kifejezése, megindoklása, beszélgetés megadott téma alapján, Írás: fogalmazás Kulturális ismeretek: A lottó

207

Cselekvés, létezés, történés kifejezése: jövıidejőség – forma és jelentés, Logikai viszonyok: first és second conditional, Szövegösszetartó eszközök: határozott névelık

Módbeli segédigék: forma és jelentés, Szövegösszetartó eszközök: zero article

Február 20

21

22

23 Március 24

25

26

27

Április 28

29

30

6 – Taking risks Kockázat(vállalás), Veszélyes sportok, Egészség, sportolás, Életrajzok, Olvasás: a lényeg kiszőrése, mondatpárosítás, Hallás utáni megértés: jegyzetelés, állítások azonosítása – telefonbeszélgetés, dal, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, vélemény kifejezése, múltbeli események elmesélése, információadás, Írás: életrajz, szerkesztés, Kulturális ismeretek: brit írók Ismétlés, gyakorlás, teszt 7 – Means of communication Testbeszéd, Az Internet, Mobiltelefonok, Az angol nyelv változatai, Olvasás: a lényeg kiszőrése, a tartalmat visszaadó állítások kiválasztása, Hallás utáni megértés: elbeszélés lényegének megértése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, személyek leírása, képek összehasonlítása, Írás: kutatási beszámoló, Kulturális ismeretek: Cockney

8 – What if …? Költészet, Kívánságok, vágyak, álmok, Lakásproblémák és munkanélküliség, Lehetıség kifejezése, Olvasás: verselemzés, Hallás utáni megértés: a helyes információ kiszőrése – TV mősor, dal, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, adott álláspont megvédése, személyek, folyamatok leírása, Írás: fogalmazás, Kulturális ismeretek: versek a tömegközlekedésben Ismétlés, gyakorlás, teszt

208

Szövegösszetartó eszközök: vonatkozó névmások, Logikai viszonyok: kötıszavak

Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Present Perfect – forma és jelentés, összehasonlítva más igeidıkkel, Szövegösszetartó eszköök: zero article, Szenvedı szerkezet

Logikai viszonyok: feltételes mondatok - second conditional – forma és jelentés,

31

Május 32

33

34

35

Június 36

37

9 – Traveller’s tale Otthonról a világba, Utazás, Múltbeli események elmesélése: utazási kalandok, Olvasás: irodalmi részlet, hirdetés, történet megértése, Hallás utáni megértés: telefonos üzenet lényegének megértése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, tettek és helyek leírása, személyek és folyamatok bemutatása, megállapodás, döntés, töltelék szavak használata, Írás: novella, információ sorrendbe tétele Kulturális ismeretek: Ausztrália 10 – The right choice Életmód, Táplálkozás és egészség, Álláshirdetésre jelentkezés, Jóváhagyás, nemtetszés kifejezése, Olvasás: anekdota - általános megértés, Hallás utáni megértés: telefonos üzenetek kiegészítése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, véleménynyilvánítás, Írás: önéletrajz, pályázati levél, Kulturális ismeretek: étkezési szokások Ismétlés, gyakorlás, teszt

209

Cselekvés, létezés, történés kifejezése: múltidejőség – forma és jelentés, az igeidık összehasonlítása

Függı beszéd – forma és jelentés, Szövegösszetartó eszközök: elöljárószavas kifejezések,

Matrix Upper-Intermediate Haladási ütem hónap-hét Szeptember 1

2

3

4

Október 5

6

7

8

Témakörök, kommunikációs szándékok, készségek

Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései

1 – Powerful images Társadalmi környezetünk, A hirdetések világa, Fényképészet, Beszélgetés fenntartása, az érdeklıdés kifejezése, Nagy-Britannia képei, Olvasás: a lényeg kiszőrése olvasott tudományos szövegbıl, a keresett információ megtalálása, Hallás utáni megértés: jegyzetek kiegészítése, táblázat kiegészítése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, információcsere, személyek jellemzése Írás: jelentés készítése – vélemény megindoklása, Kulturális ismeretek: brit fiatalok és a megjelenés fontossága

2 – Natural reactions A boldogság kutatása, Különbözı világok, Két fajta álláspont kifejtése, Brit és amerikai iskolák, Ünneplés barátok között, Olvasás: a keresett információ megtalálása, információ párosítása, Hallás utáni megértés: információ sorrendjének megértése, a helyes információ kiszőrése, jegyzetelés, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, helyek leírása, információcsere, tevékenységek leírása, Írás: önmagunk bemutatás írásban, Kulturális ismeretek: London

Ismétlés, gyakorlás, teszt

210

Cselekvés, létezés, történés kifejezése: present perfect, present perfect contonuous, past simple, Az ige harmadik alakja, Idıbeli viszonyok: idıhatározók – when, if, until, since, for

Logikai viszonyok: gerund és a fınévi igenév, elöljárószók, a jelentésüket változtató igék, A fınévi igenév használata, Az ing-es alak használata, Minıségi viszonyok: határozószók, a felsıfokkal használatos igeidık

November 9

10

11

12

December 13

14

15

Január 16

3 – Media matters Szabadidı, szórakozás, Hirdetések, A sajtó hatalma, Egyetértés, egyet nem értés kifejezése, Iskolai tevékenységek, Olvasás: a lényeg kiszőrése, Hallás utáni megértés: elbeszélés információinak párosítása, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, ingerek leírása, elemzése, személyek tevékenységek, folyamatok leírása, elıadás, Írás: újságcikk, Kulturális ismeretek: a brit TV

4 – A helping hand Természeti környezetünk, Életmentı kutyák, Beszélgetés félbeszakítása, Gazdagság, Turizmus: utazás Skóciába, Olvasás: a helyes információ kiszőrése, Hallás utáni megértés: rádiómősor lényegének megértése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, tárgyalás, elıadás elıkészítése, információcsere, Írás: baráti levél írása jegyzetek alapján, Kulturális ismeretek: brit fiatalok és az anyagi javak Ismétlés, gyakorlás, teszt

211

Szövegösszetartó eszközök: vonatkozó névmások, A vonatkozó mellékmondatok,

Cselekvés, létezés, történés kifejezése: jövıidejőség – present continuous, Igeidık összehasonlítása: folyamatos igeidık, Hangsúlytalan szavak,

17

18

19

Február 20

21

22

23

Március 24

25

26

5 – Success stories Utazás, Üzleti világ, Sztereotípiák – nık és férfiak, Töltelékszavak használata, Orvosi felfedezések, Olvasás: következtetés a tartalomra, hiányzó mondatok beírása, Hallás utáni megértés: a lényeg kiszőrése, Beszéd: irányított beszélgetés, beszélgetés megadott téma alapján, információcsere, vélemény, események elmesélése, elıadás, Írás: érvelı fogalmazás, Kulturális ismeretek: brit fiatalok és jövıbeli terveik 6 – Mystery and imagination Hajózási legendák, Furcsa jelenségek – sci-fi, Javaslat és arra reagálás, Történelmi rejtélyek, Krimi, Olvasás: a lényeg kiszőrése, Hallás utáni megértés: irodalmi részlet kiegészítése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, jelenségek, helyek, folyamatok, tárgyak leírása, Írás: történet Kulturális ismeretek: Stonehenge Ismétlés, gyakorlás, teszt 7 – Let’s unwind Utazás, turizmus, Ajánlás és arra reagálás, Londoni nevezetesség, Preferencia kifejezése, Szabadidı – színház, Olvasás: stíluselemzés, Hallás utáni megértés: telefonbeszélgetés lényegének megértése, jegyzetelés, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, vélemény kifejezése, megindoklása, elıadás elıkészítése, Írás: színházkritika, Kulturális ismeretek: Új-Zéland

212

Cselekvés, történés kifejezése: múltidejőség - az elbeszélı igeidık, Logikai viszonyok: határozói mellékmondatok

Módbeli segédigék: múlt idejő alakok, jelentés

Cselekvés, történés, létezés kifejezése: a szenvedı szerkezet – forma és jelentés, Mőveltetés: have és get

27

Április 28

29

30

31

Május 32

33

34

35

Június 36

37

8 – The way ahead A jövı látomása – irodalmi részlet, A tudomány világa, Valószínőség kifejezése, Fontossági sorrend felállítása, Jövıbeli események, Olvasás: kulcsinformációk beazonosítása, Hallás utáni megértés: a lényeges információ kiszőrése, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, adott álláspont megvédése, dolgok, folyamatok leírása, Írás: álláspályázatok, Kulturális ismeretek: őrutazás Ismétlés, gyakorlás, teszt 9 – Wisdom and knowledge Mővészetek, Tudás és tanulás, Információ választékos nyelven történı közlése, A tudomány világa, A munka és tanulás világa, Olvasás: állítások párosítása, Hallás utáni megértés: rádiómősor – jegyzetek, állítások párosítása, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, dolgok leírása, elıadás, események elmesélése, Írás: kérdıív, felmérés készítése, kielemzése, Kulturális ismeretek: az emlékezet (tudományos felmérés) 10 – Divided loyalties Személyes viszonyok – értékek, Múltbeli események elmesélése, Életmód, A partner cselekvését befolyásoló beszédszándékok, A munkához való viszony Olvasás: a lényeges információ megértése, Hallás utáni megértés: rádiómősor – jegyzetelés, Beszéd: beszélgetés megadott téma alapján, véleménynyilvánítás, információcsere, megállapodás, Írás: összefoglaló írása, Kulturális ismeretek: Rómeó és Júlia Ismétlés, gyakorlás, teszt 213

Cselekvés, történés, létezés kifejezése: jövıidejőség – forma és jelentés,

Logikai viszonyok: feltételes mondatok – third conditional, Cselekvés, létezés, történés kifejezése: a szenvedı szerkezet használata

Függı beszéd – forma és jelentés,

Német mint elsı idegen nyelv Helyi tanterv a 6 évfolyamos gimnázium részére A tanterv részei: 1.Bevezetés 1.1. Célok 1.2. Részmőveltségi területek 1.3. A tanulók tanulását segítı módszerek 1.4.Csoportszervezés 1.5. A célok eléréséhez szükséges feltételek 1.5.1. Speciális igények 1.5.2. Taneszközök 1.5.3. Egyéb speciális eszközigény 1.6. Értékelés 2. Szemantikai - grammatikai témakörök 3. Beszédhelyzetek 4. Témakörök 5. Országismeret 5.1. Témakörök 6. Fejlesztési követelmények 1. Bevezetés

A munkaközösség által összeállított HT tartalmazza, hogy a NAT-ban meghatározott téma- és fogalomköröket, beszédszándékokat milyen részletesen, milyen mélységben és milyen elrendezésben kívánja az iskola tanítani. A tananyag elrendezése nagy mértékben függ a választott oktatási programtól, a csoportok induló tudásszintjétıl és az óraszámoktól. A HT-ünk arra törekszik, hogy bizonyos "kimeneti" szintekre (8. oszt., 10.oszt. ill. 12.oszt.) a tanulók sajátítsák el minden (kezdı, haladó) szinten a NAT által elıírt idegen nyelvi ismereteket, készségeket. A NAT által az élı idegen nyelv számára elıírt követelmények közül a tanterv valamennyit teljesíti (a fenti megjegyzés figyelembe vételével.) Tartalmazza a NAT által elıírt kulcskompetenciák kialakításának követelményét. Az idegen nyelvi kommunikáció létrejöttét az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemzi, fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértését, kifejezését és értelmezését szóban és írásban követeli meg (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Tantervünk tartalmazza az olyan idegen nyelvi képességek fejlesztését, mint a közvetítés, más kultúrák megértése. A HT komoly hangsúlyt fektet a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretére. Tantervünk fontos eleme a társadalmi hagyományoknak valamint a német nyelv kulturális vonatkozásainak a megismerése, a német nyelvő országok kultúrájában szerzett jártasságot és a tanultak kreatív használatát. A tanterv a magában foglalt mőveltségi területre vonatkozó NAT követelményeken felül a következı többletkövetelményeket tartalmazza

214

a fordítási készség fejlesztését (nem mint kontrasztív eljárást) a HT követelményei a biztos nyelvhasználatot, árnyalt, választékos kifejezésmódot várják el a NAT követelményeinek teljesítése német nyelvbıl iskolánkban a minimális elvárás Tanterv kidolgozói: A HT-t az adott munkaközösség egyetértésével a munkaközösség vezetıje készítette. 1.1. A idegen nyelvek oktatásának céljai Az idegen nyelvi készségek, képességek és stratégiák magas szintő elsajátítása, melyek kreatív alkalmazása révén a tanulók magas színvonalú, árnyalt, az anyanyelvi szintet megközelítı idegen nyelvő kommunikációra válnak képessé szóban és írásban. A nyelvi készségek megfelelı szintő megalapozása tegye lehetıvé számukra, hogy reális választási lehetıségük legyen a nyelvtanulás folytatására, ill. az iskolai tanulási folyamat végén a tanulók sikeres közép ill. emelt szintő érettségi vizsgát tegyenek. A nyelvi munkaközösségek fı célkitőzése, hogy az EJG-ban megteremtsék annak feltételét, hogy a tanulók idegen nyelvbıl letett érettségi vizsgáját állami nyelvvizsgaként fogadják el. Elsajátított nyelvtudásuk biztos alapot nyújtson a továbbtanuláshoz, valamint könnyedén tudják használni munkájukban. Ismerkedjenek meg az idegen nyelvi közösségek mindennapi életével, társadalmával, kultúrájával. A civilizációs ismeretanyag révén tegyenek szert szélesebb látókörre, fejlıdjön ki a tolerancia képessége, ébredjen fel érdeklıdésük a másság iránt. Szeressék meg a nyelvtanulást, jelentsen számukra intellektuális élményt és élvezetet az idegen nyelv használata, és segítségével gazdagodjon személyiségük, bıvüljenek társas kapcsolataik, ismereteik a világról. Szerezzenek ismereteket a beszélt nyelvek egyetemes természetérıl, ezáltal alakuljon ki nyelvi tudatosságuk az idegen nyelven, ill. anyanyelven is. Kapjanak kedvet más nyelvek tanulásához. Ismerkedjenek meg olyan általános tanulási módszerekkel (prediction, guessing, következtetés stb.), amelyek segítik tanulási szokásainak kialakítását, és ezzel az önálló tanulást. Tanulóink legyenek képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismerjék fel szükségleteiket és lehetıségeiket, ismerjék meg a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Tanulóinkat segítjük a saját tanulási stratégia kialakításában, ösztönözzük a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelem összpontosítására, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelésére. Képessé tesszük a közös munkára és tudásuknak másokkal való megosztására saját munkájuk értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. 2. Részmőveltségi területek Az idegen nyelv kiválóan alkalmas arra is, hogy a tanítás során az oktatás és nevelés feladatait egyaránt szem elıtt társuk. A fentiek alapján igen jelentıs mennyiségő tananyagot építünk be a NAT mőveltségi területeibıl tantervünkbe azzal a megjegyzéssel, hogy azt elsısorban a nyelvoktatás pragmatikus céljait követve dolgozzuk fel. Az átvett tananyag egy részét pedig, elsısorban azt, amely elvontabb problémakört tárgyal, az általánosítás magasabb szintjét követeli meg, csak a magasabb nyelvi szinten álló csoportokban, azaz 11. és 12. osztályban tudjuk oktatni. Emberismeret: Test és lélek / testkultúra, testedzés, pihenés, öltözködés, testünkkel szembeni felelısségünk. Testi és lelki egészség / a harmonikus élet értékként való tisztelete, az önálló életre felkészítés, a háztartás, az iskola, a közlekedés, a beteg és sérült emberek, fogyatékossággal élık iránti elfogadó és segítıkész magatartás, káros függıségek kialakulásának megelızése, helyes táplálkozás/ Kapcsolatok / Családi kapcsolatok, barátság, egyéb kapcsolatok. A kapcsolódás formái és módjai. Személyiségünk / érdeklıdés, szokás, szenvedély stb. irodalmi példák segítségével.

215

Az ember mint értékelı lény - az értékelés szempontjai. Mozgatóink; nyitottság, tolerancia, empátia, elıítélet viselkedés Tánc és dráma: 1. Kicsiknek szóló állatmesék eljátszása. Irodalmi mővek részletei. Élı színházi elıadás megtekintése. Vizuális kultúra: Befogadás, megismerés. / A tömegkommunikáció hatásának jellemzıi Tárgy és környezetkultúra. Befogadás, megismerés Mozgóképkultúra 1. Kommunikációs rendszerek. A tömegtájékoztatás fajtái. Technika: Épített, szerelt gondolati modellek: környezetünk jellemzı gépei, a háztartás gépei. Közlekedés: gyalogos közlekedés nagyobb és kisebb településeken. A tömegközlekedés. A közlekedési szabályok. A kerékpár biztonsági felszerelései. Technikatörténet - Jelentıs magyar és külföldi feltalálók. Pályaorientáció: 1. Érdeklıdési területek. Az érzelmi viszonyulás, motiváció szerepe a pályaválasztásban. Az álláskeresés folyamata és technikái. __________________A diákok tanulását segítı jellemzı tanítási módszerek ____________________ a fenti célok eléréséhez alapvetı nyelvtanítási módszer: a kommunikatív-integratív nyelvtanítás módszer (azonos mértékben fektet hangsúlyt az egyes készségek fejlesztésére – hallásértés, olvasásértés, beszéd, íráskészség - továbbá a nyelvtan és a szókincs fejlesztésére) kontrasztivitás a tanulók cselekedtetı tanítása (Handlungsorientierter Unterricht) az adott kommunikáció (Sprechhandlung) feladatainak megfelelı szociális formák alkalmazása a különbözı nyelvtanulási stratégiák megismertetése, elsajátíttatása tanulók maximális bevonása az oktatási folyamat tervezésébe a tartalmak megválasztásakor figyelembe kell vennünk a tanulók életkori sajátosságait, eddig szerzett ismereteiket (azok legyenek autentikusak, motiválók, keltse fel érdeklıdésüket) a kellemes munka légkörének megteremtése az órán A tanterv által feltételezett elızetes tudás, meglévı képességek: A haladó csoportoknál 7.oszt-ban elvárjuk, hogy a NAT-ban erre a szintre meghatározott készségekkel és képességekkel rendelkezzenek a tanulók. A kezdı csoportokban nem szükséges idegen nyelvi ismeret. A tanterv által igényelt csoportszervezés módja és szempontjai Attól függıen, hogy az adott szintnek megfelelı készségeket és képességeket a tanulók milyen mértékben sajátították el, célszerő -s jó tapasztalatai vannak - kezdı, középhaladó, haladó csoportok kialakításának. A tanulói csoportok kialakítása a tanulók tudásszintjének mérése alapján történik. Az oktatás folyamán a tanulók az egyik csoportból a másikba átmehetnek, ha elérik ill. nem tudják teljesíteni a szinteken meghatározott követelményeket. (Kezdıbıl haladó csoportba, ill. haladóból kezdı csoportba.) 11. és 12. évfolyamon a tanulók nem csupán szintek, hanem a nyelvtanulási célok függvényében is differenciálód/hat/nak. Ebbıl következıen a hatékony munka érdekében biztosítani kell a csoportok újraszervezhetıségét. A differenciált foglalkozások: mindenkor a tanulók indokolt igényeinek megfelelıen szervezi az iskola fakultáció, szakkör

216

konzultáció-s foglalkozásait. A foglalkozások témáját, szintjét és követelményeit szintén a mindenkori igényeknek megfelelıen alakítja ki az adott munkaközösség. (Felsı fokra elıkészítı fakultáció, dalok-versek, fordítástechnikai szakkör, magas szintő társalgási szakkör stb.) 1.5. Feltételek A fenti célok elérése érdekében az Eötvös József Gimnázium a 6 osztályos rendszerben a következı heti óraszámokat biztosítja az ún. elsı idegennyelv számára: 7. évfolyam heti 4 óra 8. évfolyam heti 4 óra 9. évfolyam heti 4 óra 10. évfolyam heti 4 óra 11. évfolyam heti 4 óra 12. évfolyam heti 2 óra + választható heti 2 óra

évi 148 óra évi 148 óra évi 148 óra évi 148 óra évi 148 óra évi 64 óra évi 64 óra

1.5.1.Speciális igények: Az eredményes idegennyelv-oktatás alapfeltétele a képzett, diplomás nyelvtanár, akinek mind a nyelvtudása mind módszertani képessége magas színvonalú. Ennek érdekében szükséges, hogy rendszeresen vegyen részt továbbképzéseken, szakmai tanulmányutakon idegen nyelvi környezetben. A céljaink elérésének másik fontos alapfeltétele a csoportbontás; az ideális csoportlétszám max. 12-15 fı. Célszerő állandó idegen nyelvi termek kialakítása, könnyen mozdítható bútorokkal. A terem dekorációja, az állandó szemléltetı eszközök is hozzájárulnak az eredményes nyelvtanuláshoz. 1.5.2 A tanításhoz szükséges taneszközök / megválasztása A diákok számára szükséges taneszközök a tankönyv, a munkafüzet, az egy-/kétnyelvő szótár és az egyénileg vezetett jegyzet- ill. szótárfüzet. A tanítási program tartalmazza még a tesztkönyveket, feladatgyőjteményeket, tanári kézikönyveket, audio- és vizuális segédanyagokat; ez utóbbihoz ma már videós segédanyag, fóliás szemléltetıkép sorozat tartozik. A nyelvi mk. tagjai a következı elvek szerint, a MK-el egyeztetve választja meg mindenkor az alkalmazni kívánt tanítási programot - segítse a HT-ben kitőzött célok megvalósítását, azaz kommunikatív legyen kellıképpen fejlessze az egyes készségeket témáit tekintve motiválja a tanulókat, építsen meglévı ismereteikre legyen "tanuló/tanárbarát" fejlessze a tanulók kreativitását segítse vizuális fejlıdésüket elfogadható ára legyen Szükséges információhordozók TV, videó, magnó, CD-lejátszó Internet Idegennyelvő folyóiratok, irodalmi mővek Egynyelvő szótárak Irodalmi, mővészeti lexikonok Szükséges az iskolai idegen nyelvi könyvtár továbbfejlesztése, ahol a fent említett anyagokon kívül a csoportlétszámnak megfelelı mennyiségő (15-20 pld) egy- ill. kétnyelvő szótárak, a tanár munkáját segítı módszertani segédkönyvek, különféle témájú és nehézségi fokú olvasmányok (reader-ek, folyóiratok, irodalmi mővek) találhatók, valamint olyan kiegészítı anyagok, melyek lehetıvé teszik a tanulók differenciált foglalkoztatását. A könyvtár biztosítson referencia anyagokat az országismeret oktatásához. Az alapvetı technikai eszközök között legfontosabb a magas technikai színvonalú magnetofon. 1.5.3. Egyéb speciális eszközigény írásvetítı Fénymásolatok készítésének max. lehetısége

217

Számítógépes programok Diákjainknak képesnek kell lenniük a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek közötti elsajátítására: Lehetıvé kell tennünk diákjaink számára a nyelvgyakorlást oly módon is, hogy anyanyelvi tanár/segédet (Lektor, GAP-asszisztens) alkalmazunk. Csereutak szervezésével, nemzetközi projektekbe történı bekapcsolódással (Európa osztály, Socrates-Comenius) érhetjük el, hogy tanulóink a gyakorlatban próbálhassák ki tudásukat, és közvetlen módon ismerkedhessenek meg a célnyelvi ország életével, kultúrájával. 1.6. Értékelés Az eredményes tanulás - tanítás folyamat alapfeltétele a folyamatos és rendszeres ellenırzés és értékelés, melynek során képet kapunk arról, hogy tanulóink milyen mértékig sajátították el a tananyagot; milyen fejlettségi fokot értek el az alapkészségek területén; mennyire tudják teljesíteni a tantervekben megfogalmazott követelményeket. A rendszeres értékelés tehát visszajelzést nyújt a tanárnak és a tanulónak egyaránt a tanulási folyamat sikerességérıl, és útmutatást ad a további közös munka megtervezéséhez, esetleg differenciált programok kidolgozásához. Az értékelés legyen sokoldalú, terjedjen ki az alapkészségekre, a nyelvtani anyag és a szókincs elsajátításának vizsgálatára. Legyen rendszeres, következetes. Célszerő a tanulókat is bevonni az értékelés folyamatába, ezáltal reálisabban látják a követelményeket, javul értékelıkészségük. A szóbeli és írásbeli készségek / megnyilvánulások értékelésének arányosan kell történnie. A reális alapokra épülı értékelés a tanulót további munkára ösztönzi, erısíti motivációját. A jelen tantervben megfogalmazott követelmények maximális teljesítését várjuk el a jeles tanulóktól. A követelmények 50 %- át minden tanulónak teljesíteni kell a továbblépéshez. Az írásbeli számonkérési fonnák: Mivel írásban minden elsajátított nyelvi készség és képesség ellenırizhetı, ezért az írásbeli ellenırzés leggyakrabban alkalmazott formáit említjük. MK. -ünk figyelemmel kíséri a mérési módszerek fejlıdését, és munkája során alkalmazza a legmodernebb mérési eszközöket. • röpdolgozat (jól behatárolható részteljesítmény mérésére, témáját tekintve egy nyelvtani jelenség, adott szókincs elsajátításának ellenırzése) 9 feladatlapok (anyagrészek elsajátításának ellenırzésére, egyes készségek mérésére) hallás értési feladatok (globális, szelektív, részletes értés ellenırzésére) olvasás értési feladatok (lásd mint fent) nyelvtani, nyelvi teszt/feladatok (close-tesztek, kifejtı feladatok) • témazáró dolgozat (átfogó jellegő, komplexebb tananyag számonkérésére) (lehet feladatlap, esszé, különbözı írásmő fajta pl. levél, stb:) • házi dolgozat Szóbeli számonkérési fonnák: Ajánlatos, hogy a tanuló valamennyi megnyilatkozására vonatkozzon. Célszerő minden tanulói tevékenység során adódó helyzetet - amennyiben ez céljaink szempontjából indokolt - értékelésre felhasználni. • a különbözı szociális formákban történı megnyilvánulások (pár, csoport egyéni feladatmegoldás) esetében « különbözı szerepekben történı megnyilvánulások o hosszabb monológikus elıadások értékelése • órai hozzászólások értékelése

218

Szemantikai - grammatikai témakörök Szemantikai tanterv 7. osztály Cselekvések leírása. Egyszerő közlések. Információkérés. Tagadás kifejezése.

Esetviszonyok kifejezése. A birtokviszony kifejezése. Tetszés, nem tetszés kifejezése. Mennyiségi viszonyok kifejezése.Felszólítás kifejezése. Esetviszonyok, térbeli viszonyok kifejezése. Modalitás /képesség, szükségesség, akarat kifejezése. Idımeghatározás. Eseti viszonyok kifejezése. Birtokviszony kifejezése. Térbeli és idıbeli viszonyok kifejezése. A múltban történt cselekvések leírása. A múltban történt cselekvések leírása. Logikai viszonyok kifejezése. A múlt leírása. Emlékek. Tulajdonságok összehasonlítása.

grammatikai-tanterv

Az ige ragozása Az ige jelenideje. Kijelentı mondat, kérdıszavas kérdések ,\ver: was; eldöntendı kérdések. Tagadás "nicht".A határozott és határozatlan névelı. A sein A tárgyeset. Wen, was? A haben ige. Tıhangváltós igék. Ich möchte. Ihn, sie, es. Dein, unser,, euer. Doch. Und. A fınevek többes száma. A tıszámnevek. Kein, keine, kein. Einer és keiner. A felszólító mód. A hangsúlyos igekötı. A keretes mondat. Der, die, das, den. Wohin? A können, müssen és wollen dürfen módbeli segédige. Az óra. Az idıhatározók. A fınév esetei, wem, ihm ,ihr, ihnen.A birtokviszony kifejezése..Wessen. A birtokos névmások. Idıhatározók. Helyhatározók. Elöljárók. A rendhagyó igék. A Perfekt a habén segédigével. A Perfekt a sein segédigével. A mellérendelı összetett mondat. (USODA/ A Praeteritum. A mellékmondati szórend. A melléknév fokozása.

9. osztály Lehetséges feltétel közlése. Cselekvések árnyalt leírása. Idıbeli viszonyok kifejezése. Mennyiségi viszonyok. Idımeghatározás. 8. osztály .Modalitás: szándék, terv, ígéret. Mások közléseinek elmondása. Jövıbeni cselekvések leírása Tetszés, nem tetszés kifejezése. Mőveltetés kifejezése. Lehetséges feltétel közlése. Óhajok, kívánságok kifejezése. Megtörtént eseményekrıl beszámolni,modalitás kifejezése. Öröm, bánat, félelem kifejezése. Bizonyosság, bizonytalanság kifejezése. Térbeli viszonyok kifejezése. Felszólítás Tulajdonságok leírása. Lehetséges feltétel.

Cselekvéssorok leírása. Lehetséges feltétel közlés Cselekvéssorok leírása. Lehetetlen feltétel közlése. Meg nem valósult óhajok, kívánságok kifejezése. Célok ismertetése. A cselekvés céljának közlése. Tulajdonságok leírása. Körülmények pontos bemutatása. Vélemények árnyalt közlése. 10. osztály_____________________________ Tulajdonságok leírása. Idıbeli viszonyok kifejezése. Cselekvéssorok leírása a múltban. Cselekvéssorok leírása. Cselekvésekkel kapcsolatos árnyalt közlések.. Tulajdonságok leírása. Különbözı állapotok érzékeltetése.

219

• 7

Más szavainak közlése.

Hasonlító szerkezetek. A tıszámnevek. A keltezés.

Infínitives szerkezetek zu-val.. Mások szavainak átadása kijelentı módban. /dass/Nicht einmal. AFutur I. A mögen módbeli segédige. Fınevek képzése / ung/. A lassen ige használata. A kötımód Praeterituma. Feltételes mondatok(würde-Form) Óhajtó mondatok./ wenn ich nur, vvenn ich doch/ Módbeli segédigével bıvített mondatok. Perfekt, müsen, dürfen, wollen etc./ Vonzatos és visszaható igék. (sich freuen), kifejezések /Ich habé Angst/Freude/Spass/ Határozatlan névmások /viele, manche/. Partikeln /vielleicht, doch, eventuell, bestimmt etc./ Földrajzi helymeghatározás: kivételek /die Schweiz, folyónevek, vízpart megnevezése stb./ "sollen" segédige A melléknév gyenge ragozása. Mellékmondat a mondat élén. /wenn/

Kötımód Praeterituma Mellékmondatok als ob/wenn kötıszavakkal. Plusquamperfekt. Az elıidejőség. -chen, -lein kicsinyítıképzık. A szenvedı ige használata. Kötımód Praeteritum /Segédigék - können. mögen etc./ A szenvedı igeragozás . A kötımód Plusquamperfektje. Óhajtó mondatok, /wenn ich doch, wenn ich nur./ A célhatározó kifejezése fınévi igeneves szerkezettel. A célhatározó kifejezése kötıszóval, /damit/ A melléknév erıs ragozása. A vonatkozó névmás és a vonatkozó mondat, /birt. és elöljárószók nélkül./

A melléknév erıs ragozása. Idıhatározói mellékmondatok. waehrend, solange/ Szenvedı igeragozás. /Praeteritum/ Szenvedı igeragozás. /Perfekt/ Módbeli segédigével bıvített szenvedı szerkezet, (müssen, können) Melléknévragozás . /Rendszerezés./ A Zustandspassiv. Az állapotot kifejezı szenvedı ragozás. A függı beszéd.

220

Más közléseinek átadása. /Múlt, Más szavainak közlése. Körülmények árnyalt közlése. Stilisztikai eszköztár bıvítése.

A függı beszéd. /Perfekt és Futur/ A függı beszéd segédigékkel bıvítve. Vonatkozó névmással bevezetett mellékmondatok. /dessen és elöljárók is./ Melléknévi igeneves szerkezetek. Vonzatos igék. Vonzatos melléknevek.

11-12. oszt. Cél: A 7.8.9.10. osztályban tanult nyelvtani anyag rendszerezése. A kijelentı mondat szórendje. Mellékmondati szórendek. /US ODA, dass, weil,, etc./ Mellékmondat a mondat élén. Idıhatározói mellékmondatok. A kötımód. /Praeteritum, Plusquamperfekt/ Óhajtó mondatok. / wenn doch, wenn nur/ Szerkezetek Infinitiv + zu használatával. Szenvedı szerkezet Módbeli segédigével bıvített szenvedı szerkezet. A Zustandspassiv. Melléknévragozás /különleges helyzetekben is, pl. számnév után. A fınévragozas /különleges példák is- der Name, das Herz usvv./ Az igeragozás /elváló, nem elváló igekötık/ Az ige Perfekt alakja /sein és haben problematikája/ Melléknévi igeneves szerkezetek. Bıvített melléknévi igeneves szerkezetek. Értelmezı, jelzı. A számnév ragozásának különlegességei. A tulajdonnevek ragozásának sajátosságai.

3.

Beszédhelyzetek és kommunikációs szándékok A tanulónak az alábbi beszédhelyzetekben, illetve szerepekben kell megnyilatkoznia: HELYZET Családban, családnál, baráti körben Iskolában Étteremben, kávéházban, vendéglıben Kulturális intézményben, sportlétesítményben,klubban. Ifjúsági szálláson, campingban, panzióban, szállodában Telefonbeszélgetésben Tájékozódás az utcán, útközben Tömegközlekedési eszközön Áruházban, üzletben, piacon Szolgáltató egységekben /fodrász, javítás, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, stb. Orvosnál Rendırségen, hivatalokban Szünidei munkahelyen Országhatáron

SZEREP Vendéglátó, vendég Tanuló, tanulótárs Vendég, egy társaság tagja Vendég, látogató, egy társaság tagja Vendég Hívó és hívott fél Helyi lakos, turista Utas, útitárs Vevı Ügyfél Beteg Állampolgár, ügyfél. Munkavállaló Turista

221

Kommunikációs szándékok: /betőrendben/ 1. aggodalom 2. ajánlat 3. ajánlat elfogadása, elutasítása 4. akarat 5. állásfoglalás 6. bánat 7. bátorítás 8. beismerés 9. bejelentés 10. beleegyezés, elutasítás 11. beleszólás 12. beletörıdés 13. bemutatás 14. bemutatkozás 15. beszámoló 16. betőzés 17. bizonyosság. 18. bocsánatkérés 19. bosszúság 20. csalódottság 21. csodálkozás 22. dicséret 23. egyetértés

24. együttérzés 25. elbeszélés 26. ellentmondás 27. elınyben részesítés 28. emlékezés 29. engedély kérése,elutasítás 30. érdeklıdés 31. értés,nem értés 32. értékítélet 33. érvelés 34. fájdalom 35. felháborodás 36. felsorolás 37. felszólalás 38. felszólítás 39. feltételezés 40. felvilágosítás 41. félelem 42. fenyegetés 43. figyelemfelhívás 44. figyelmeztetés 45. gratuláció 46. habozás

47. hála 48. harag 49. rábeszélés 50. helyesbítés 51. helyeslés 52. hozzászólás 53. ígéret 54. indoklás 55. javaslat 56. jókívánságok 57. kérdés 58. kérés 59. készség 60. kétség 61. kíváncsiság 62. kívánság 63. körülírás 64. köszönés, megköszönés 65. kötelezettség 66. közbevetés 67. közömbösség 68. kritika 69. lelkesedés

70. lemondás 71. magyarázat 72. mások szavainak közlése 73. megállapítás 74. megbántottság 75. megbízás 76. megbocsátás 77. megdöbbenés 78. megelégedettség 79. meggyızıdés 80. meghívás

81. megnyugtatás 82. megszólítás 83. neheztelés 84. öröm 85. parancs 86. rábeszélés 87. reklamáció 88. remény 89. rendelés 90. rend. teljesítése 91. részvét kifejezése

92. rosszallás 93. sajnálkozás 94. szándék, terv 95. személyek leírása 96. szemrehányás 97. szidás 98. szimpátia 99. tanácstalanság 100. tetszés, nem tetszés 101. tiltás 102. undor

103. üdvözlet

104. vigasztalás

105. visszautasítás

A beszedlielyzetek gyakoroltatására, a kommunikációs szándékok megvalósításának gyakoroltatására a tanterv évekre lebontott témaköreinek megfelelıen - a grammatikai -szemantikai tantervet megfelelı módon kiegészítve- kerül sor.

Témakörök 7.osztáIy ________________________________________________________________________ Az én világom /Személyi adatok, bemutatkozás, ismerkedés, mit szeretek, mit nem./ A család és a barátok /Családtagok nevei, foglalkozások/ Ház, lakás /Mi hol van a lakásban, a lakás, ház bemutatása, állatok és növények a ház körül./ Mindennapi életünk /A mindennapi élettevékenységei, napszakok, idıpontok, napirend ismertetése./ Az iskola /Tantárgyak, egy nap az iskolában./ Vásárlás /Mindennapi bevásárlás, üzletek, alapvetı árucikkek, mennyiségek, árak, pénznemek./ Étkezés /Étel -italfajták, asztalterítés, ételkínálás./ Idıjárás / Idıjárási viszonyok, érdeklıdés az idıjárásról, évszakok./ Öltözködés /Ruhadarabok, kellékek nevei, az ember külsı leírása, ruhavásárlás./ Mondókák, dalok, játékok.

222

A 6. osztály végére elıírt témákat illetve nyelvtani anyagot kellene A 7. évfolyam kezdı csoportjában A 6. osztály végére elıírt témákat illetve nyelvtani anyagot elvégezni úgy, hogy ezt az anyagot a lehetı legnagyobb mértékben kibıvítjük az általunk ezen felül elvégezhetı anyaggal. 8. osztály___________________________________________________________________________ Emberi kapcsolatok / Családi élet, házimunka, ünnepek, barátság, külsı, belsı tulajdonságok./ Környezetünk /Vidéken és városban, a lakhely nevezetességei, egy német nyelvterületen levı város bemutatása, forgalom./ Természet /Növények, állatok, tulajdonságaik./ Az iskola / A mi iskolánk, egy nap az iskolában. / Egészség, betegség /Testrészek, a leggyakoribb megbetegedések, tüneteik, panaszok.) Étkezések / Élelmiszerek, rendelés vendéglıben, reklamálás.) Utazás/ Célok, elıkészületek, szállás, valuta, közlekedési eszköz, klíma./ Szabadidı, szórakozás: / Kedvenc elfoglaltságok, a szabadidı eltöltése, sportágak./ 9.osztály Az ember és társadalom. /Az élet fordulópontjai, életrajz./ Hazánk és a német nyelvterület. Földrajzi viszonyok, fontos városok./ Környezetvédelem. /Mit tehetünk környezetünkért?/ Az iskola /Az iskola nálunk és Németországban./ A munka világa. /Foglalkozások, munkahelykeresés, munkafeltételek, munkahelyi légkör./ Egészséges életmód. /Egészséges táplálkozás. Táplálkozási szokások. Egészséges életforma./ Szabadidı, szórakozás /Mozi, színház, koncert, múzeum, sportesemények, olvasmányok./ Kultúra /Versek, rövid írások a mai irodalomból, szerzık lexikonból stb/. Tudomány és technika. /A diákok érdeklıdési körei. Híres tudósok./ 10. osztály Az ember és társadalom /Generációk együttélése, tizenévesek útkeresése, viselkedési és általános an elfogadott magatartási szabályok megértésen nemek közti egyenlıség, megkülönböztetésmentesség, ünnepek fontossága az egyén és társadalom életében./ Hazánk és a német nyelvterület /Történelmi viszonyok, szokások, intézmények, vallás, nemzeti jellegzetességek, összehasonlítások az egyes országok között, tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi dimenzióiban./ Környezetvédelem /A környezetvédelem problémái. Védett növények, állatok./ Az iskola / A tanuláson kívüli események. Kirándulások. Hagyományok./ A munka világa (Pályaorientáció, pályaválasztás, diákok álíal végezhetı munkák, pályával kapcsolatos igények, munkafeltételek.) Egészséges életmód /Gyakori betegségek, megelızésük.) Szabadidı, szórakozás/ Mozi, színház, koncert, múzeum, sportesemények, olvasmányok/. Kultúra /Versek, rövid írások a mai irodalomból, szerzık lexikonból stb.) Tudomány és technika (A diákok érdeklıdési körei, híres találmányok.

Országismeret Amikor idegen nyelvet tanulunk, új kultúrát sajátítunk el. Az idegen nyelv tanítása során fontos célunk, hogy a tanuló felismerje minden ember viselkedését kultúrája határozza meg beszédét és viselkedését kora, neme, társadalmi osztálya és lakó környezete befolyásolja o tudatában legyen annak, hogyan kell viselkednie hétköznapi helyzetekben fokozatosam ismerkedjen meg a szavak és kifejezések kulturális jelentésével felkeltsük a tanuló kíváncsiságát a célkultúra iránt és bátorítsuk empátiáját az ország lakói iránt segítsük saját kultúrájának minél teljesebb megismerésében kifejlesszük toleranciáját más emberekkel, más kultúrákkal szemben A fenti célok elérésének módja: A tanított idegen nyelven jusson el a tanuló a célországok kultúrájához. A kulturális viselkedés tanulmányozása az óra szerves része kell, hogy legyen. A tanulóknak lehetıséget kell adni arra, hogy összehasonlíthassák a célnyelvi kultúra és saját kultúrájuk számukra fontos jelenségeit. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy az összehasonlítás során mindkét kultúra alaposabb megértésére jussanak, ezáltal toleranciájuk fokozódjon.

223

Az országismeret oktatásához ajánlott szövegek: Az országismereti szövegek a tanuló életkori sajátosságainak megfelelı szinten bepillantást kell, hogy nyújtanak a másik társadalom életébe az országra jellemzı beszéd- és viselkedési szokásokba a kultúrához kötött szójelentésekbe kulturális eseményekbe és ünnepekbe megismertetik a célországok kulturális értékeit. Az irodalmi szövegek (gyermek- és ifjúsági irodalom) a legalkalmasabbak, hiszen esztétikailag kifogástalanok. Alkalmat adnak a tanulóknak saját benyomások, vélemények kinyilvánításához, ezzel fejlesztik beszédkészségüket. A szövegekkel való foglalkozás kíváncsiságot teremt, olvasásra ösztönöz. Az irodalmi szövegeken kívül jól használhatók képeslapok, belépıjegyek, prospektusok, rajzok, fényképek, emléktárgyak, pénzérmék, bankjegyek, újságcikkek, újsághirdetések, rádiómősorok, TV-mősorok, zenei anyag, képzımővészeti albumok, énekek, háttérzajok.

___________________________Témakörök az egyes osztályokban ___________________________ 7.- 8. osztályban: ____________________________________________________________________ Társadalmi szokások: A társadalmi érintkezés formái /megszólítás, üdvözlés, elköszönés, megköszönés, bocsánatkérés, kérés, elfogadás, visszautasítás, társalgás megnyitása és befejezése./ Egyéb szokások.: /Látogatás- érkezés, ajándék, öltözék. Étkezések -ismert különlegességek, fıétkezések, eltérések a magyar szokásoktól. Ünnepek- fo ünnepek, hogyan ünneplik ezeket. Munkaidı. Szabadidı-jellegzetes idıtöltések. Pénznem. Lakáskultúra. Emberek közötti kapcsolatok-családi kapcsolatok, baráti kapcsolatok./ 9-10. osztályban: Oktatás-eltérések az oktatás rendszerében, értékelésben, vizsgák, felvételi rendszer, érettségi. Jellegzetes városok, tájak . Divat. Babonák, legendák. Szólások, közmondások. Szálláslehetıségek utazás alkalmával. Népszerő sajtótermékek. Életszínvonal- az országon belüli különbségek. Bevándorlás. Nemzeti öntudat és külföldiek./ 11-12. osztályban:_____________________________________________________________________ Történelem, híres emberek, irodalom, földrajz, képzımővészet, politikai rendszer, igazságszolgáltatás, nyelv, dialektusok.

Fejlesztési követelménvek 7.osztály Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 148 óra Cél: A haladó csoportban a tan.-k nyelvtudását közös szintre hozni, azaz a NAT-ban a 6. oszt. számára elıírt készségekre és képességekre építve az alábbiakban felsoroltak elérése. Kezdı A tanulók a 7. osztály végére legyenek képesek

Haladó A 6. osztályhoz képest legyen a tanuló tudatosabb, magabiztosabb, továbbá legyen képes

Beszédért és

Beszédért és (gépi/anyanyelvi szöveg, tanári beszéd, társai beszéde)

a tanult témakörökben, a tanult szókincs alapján rövid szöveg értésére 224

tematikusán ismert, de néhány ismeretlen egyszerő, ismeretlen szavakat tartalmazó elemet is tartalmazó szöveg esetében a szövegeket tanári utasítások alapján kommunikatív alaphelyzetet beazonosítani önállóan feldolgozni (ki, kivel.hol, mirıl?) a felodolgozás során tudatosan arra idegennyelvő óravezetés esetén követni az koncentrálni amit ért, a utasításokat, lépést tartani az óra szövegösszefüggésekbıl bizonyos menetével következtetéseket levonni arra utasítások segítségével tudjon alkalmazni vonatkozóan is, amit nem teljesen ill. nem különbözı beszédértési stratégiákat pontosan ért, azaz (globális.szelektiv hallás-értési feladatok) egyes ismeretlen szavak, kifejezések jelentését tudja a szövegkörnyezetbıl kikövetkeztetni a tanult témákban biztosan oldja meg a beszédértési feladatokat

Olvasá s

Olvasá s

tudjon különbséget tenni az egyes biztosan és gyorsan tudjon bánni az (egy) szövegtípusok között kétnyel vő szótárakkal (kérdıív.üdvözlılap,meghívó,hirdetés.ver nyelvtanulásában a néma olvasás s stb.) alkalmazására utasítások segítségével tudjon alkalmazni különbözı olvasási stratégiákat (globális.szelektiv értés) megértés szempontjából fontos információkat a kevésbé fontosaktól elkülöníteni cím alapján a szöveg tartalmára vonatkozó tematikusán ismert, de néhány ismeretlen elemet is tartalmazó szöveg esetében a kommunikatív alaphelyzetet beazonosítani (ki, kivel,hol, mirıl?) tudjon egy kevés ismeretlen elemet tartalmazó szövegbıl, elıre meghatározott szempontok szerint információkat kiszőrni egy ismert szöveget, kommunikatív funkciójának megfelelıen következtetéseket levonni ismerje meg a szótárhasználat szabályait kétnyelvő/egynyelvő szótár) Beszéd

Beszéd

225

sajátítsa el a német nyelv artikulációs szabályait tanult témakörben rövid beszélgetéseket folytatni tanult témakörben egyszerő, (önmagáról.környezetérıl.képrıl stb.)egyszerően szerkesztett mondatokban beszámolni • egyszerő szerepeket megadott, vagy csoportban vég zett munka során megválasztott nyelvi eszközök segítségével variálni (pl. 1.sz.3.sz helyett l.l.szem.ben elmesélni) ül. eljátszani

folyamatosan megnyilatkozni alkalmazza tudatosan és kreatívan a rendelkezésre álló nyelvi eszközöket a rendelkezésre álló nyelvi eszközök segítségével tudjon olvasott, hallott,látott,megélt vagy kitalált történeteket kis mértékben önállóan átalakítva elmesélni egyszerőbb szerepeket kis mértékben önállóan átalakítva eljátszani verseket, dalokat elıadni írás

írás ismerjen meg szövegfajtákat, amelyeket közlései számára választhat (hirdetés, levelezılap,fel-jegyzés,levél stb.) legyen képes a rendelkezésre álló nyelvi eszközökkel kreatívan bánni tanult témában ismert nyelvi eszközökkel rövid közléseket fogalmazni, ezeket leírni (egy-két mondatos tollbamondásra szöveget helyesen leírni

fokozódó mértékben a tartalom mellett a nyelvhelyességre is figyelni tudjon olvasott, hallott, látott, megélt vagy kitalált történeteket kis mértékben önállóan átalakítva megfogalmazni és leírni gondolatait logikai összefüggések alapján összetett mondatokká főzni levelet,meghívót,listát írni

Fordítás ismerje meg az alapvetı fordítási technikákat a megismert fordítási technikákat tanári segítséggel illetve különbözı szociális formákban (csoportban, párban) alkalmazni tanult témakörben egyszerő, az anyanyelvtıl eltérı nyelvi jelenségeket (egy-két mondat) idegen nyelvre fordítani a jellegzetes német nyelvő kifejezéseket helyesen magyar nyelvre fordítani Követelményminimum: az alábbiak teljesítése elégséges a felsıbb osztályba lépéshez Beszéd- olvasásértés • a beszéd- és olvasás értését ellenırzı • a hallott/olvasott szövegbıl feladatok segítségével a megkívánt információkat 51%- feladatokat min. 51%-ban helyesen képes megoldani ban helyesen képes kiszőrni Beszéd • a memoritert nagyon akadozva, de legalább 50%-ban helyesen képes elıadni

a beszédszándékot érthetıen tudja megvalósítani, igaz beszéde eléggé akadozó, a nyelvi eszközök elsajátítása terén hiányosságok tapasztalhatóak kizárólag a tanult nyelvi formákat alkalmazza, de még nem képes azok kreatív alkalmazására a tanult kommunikációs szerepeket tudja visszaadni

226

Írás tollbamondásnál 51%-al oldja meg a feladatot a tanult nyelvi eszközöket, csak a tanult összefüggésben alkalmazza • képes a kommunikatív célok megvalósítására de írása nyelvhelyességi hiányosságokat tar talmazhat (pl. komm megoldás 10 pont nyelvi megvalósítás 10 pont nyelvhelyeség 10 pont elégséges: 16 pont)

a tanult nyelvi eszközöket, a tanult összefüggésben alkalmazza, még nem kell a tanultakkal kreatívan bánnia képes a kommunikatív célok megvalósítására, de írása nyelvhelyességi hiányosságot tartalmazhat (pl. komm megoldás 10 pont nyelvi megvalósítás 10 pont nyelvhelyesség 10 pont elégséges: 16pont)

227

8. osztály ___________ Heti óraszám: 4 óra Évi összóraszám: 148 óra Kezdı

haladó

A 7.osztály végén támasztott követelményekre építve és azokat továbbfejlesztve a tanuló legyen képes Beszédértés Beszédértés tanári ösztönzés nélkül a tematikusán ismert komplexebb szövegekbıl, amelyek szövegek tartalmával kapcsolatos tematikusán kapcsolódnak a tanuló által tapasztalatait és ismereteit aktivizálni és ismert anyaghoz, de tartalmaznak azokat a hallottakkal összekapcsolni ismeretlen elemeket is, tudatosan értse meg tanárának idegennyelvő megválasztott beszédértési stratégiákkal és óravezetését, tudja követni idegennyelvu technikákkai a szükséges információkat utasításait, magyarázatait kigyőjteni ismert szövegfajták közül egy hallott szöveg értse meg tanárának idegennyelvő fajtáját önállóan meghatározni és az annak óravezetését, tudja követni megfelelı beszéd-értési stratégiát idegennyelvő magyarázatát, szemanmeghatározni tizációt Olvasás

Olvasás

ismert szövegfajták közül egy olvasott szövegfajtát önállóan meghatározni, és olvasási stratégiákat alkalmazni tanári ösztönzés nélkül a tematikusán ismert szövegek tartalmával kapcsolatos tapasztalatait és ismereteit aktivizálni és azokat az olvasottakkal összekapcsolni arra koncentrálni amit ért és a szövegösszefüggésbıl bizonyos következtetéseket levonni arra vonatkozóan is, amit nem, vagy nem pontosan ért (egyes ismeretlen szavak, kifejezések jelentésére következtetni) egy szöveget, amely ismeretlen elemeket is tartalmaz, kommunikatív funkciójának megfelelıen kifejezı olvasással olvasni

• komplexebb szövegekbıl, amelyek tematikusán kapcsolódnak a tanulók állal ismert anyaghoz, de tartalmaznak ismeretlen elemeket is, irányítottan megválasztott olvasási stratégiákkal és technikákkal a szükséges információkat kigyőjteni

Beszéd

Beszéd

ismert szituációkban váljon magabiztosabbá bánjon tudatosabban,szabadabban (kreatívabban) a rendelkezésre álló nyelvi eszközökkel egyszerő olvasott, látott, hallott, megélt ill. kitalált történeteket kulcsszavak, sémák stb. segítségével összefüggıen elmesélni úgy, hogy a tartalom és a stílus lehetıség szerint összhangban álljanak, valamint hogy a tartalom ne menjen túlzott mértékben a forma (nyelvhelyesség) rovására egyszerő szerepeket nagy mértékben önállóan átalakítva eljátszani a megfelelı nyelvi eszközök hiányában fokozódó mértékben verbális

kompenzációt helyettesítés)

228

alkalmazni

(körülírás,

a feldolgozott témakörökön belül folytatott beszélgetésekben véleménye kinyilvánítása révén aktívan részt venni, szituációkban adekvátan reagálni élete fontosabb eseményeirıl beszámolni a tananyagban felsorolt beszédszándékokat megvalósítani párbeszédekben különbözı szerepeket teljesen önállóan eljátszani olvasott,látott,hallott.megélt ill. kitalált történeteket teljesen önállóan alakítva elmesélni a tartalom mellett a nyelvhelyességre is odafigyelni hatékony kompenzációs stratégiákat alkalmazni

229

írás

írás

» bánjon tudatosabban és szabadabban (kreatívan) a rendelkezésére álló nyelvi eszközökkel váljon kifejezıkészsége biztossá példa alapján tudjon egyéni változatokat alkotni egyszerő olvasott, látott, hallott, megélt ill. kitalált történeteket kulcsszavak, sémák stb. segítségével összefüggıen írásban elmesélni úgy, hogy a tartalom ne menjen tílzott mértékben a forma (nyelvhelyesség) rovására (kis mértékben önállóan) legyen képes hallott vagy olvasott szöveg alapján vázlatot készíteni

tanult témakörökben autentikus íráshelyzetekben eseményekrıl beszámolni egyszerő olvasott, látott, hallott, megélt ill. kitalált történeteket messzemenıen önállóan alakítva megfogalmazni és leírni írásos munkáiban intellektuális képességeit kamatoztatni az írás során ügyelni a tartalom, a forma és a (stílus) egységére az egyre differenciálódó tartalom mellett a nyelvhelyességre és a helyesírásra is figyelni az íráskészséget egyre inkább önállóan a tananyaghoz tartozó többi készség fejlesztése ill a nyelvtan és a szókincs szolgálatába állítani

Fordítás alkalmazza az megismert alapvetı fordítási technikákat a megismert fordítási technikákat kevés tanári segítséggel, illetve különbözı szociális formákban (csoportban,párban) alkalmazni tanult témakörben egyszerő, kevés ismeretlen elemet is tartalmazó, tanult, az anyanyelvtıl eltérı nyelvi jelenségeket (egy-két mondat) idegen nyelvre fordítani a jellegzetes német nyelvő kifejezéseket helyesen magyar nyelvre fordítani a két/egynyelvő szótárakat kezelni Követelményminimum: az alábbiak teljesítése elégséges a felsıbb osztályba lépéshez Beszéd- olvasásértés a hallott/olvasott szövegbıl feladatok segítségével a szükséges információkat csak minimális mértékben, (51%) képes kiszőrni az ismeretlen szavak és kifejezések még zavarhatják a megértésben olvasása akadozó, mintegy 51 %-ban érthetı

az alapvetı beszéd- és olvasásértési technikákkal rendelkezik beszéd- olvasásértési technikái még hiányosak a hallott/olvasott szövegbıl feladatok segítségével a szükséges információkat legalább (51% )ban képes kiszőrni

Beszéd 51 %-ban elsajátította a szükséges még nehézséget okozhat számára a bár ragaszkodik a (be)tanult nyelvi verbális kompenzáció alkalmazása formákhoz, képes a nyelvi kompenzáció kizárólag a (be)tanult nyelvi formákat alkalmazására, alkalmazza. de még nem képes azok szükséges kreatív alkalmazására minimálisan tudja a tanultakat a az egyszerőbb szerepeket sok segítséggel át kívántaknak megfelelıen átalakítva tudja alakítani, tudja azokat aktualizálni alkalmazni a különbözı szerepeket segítséggel el tudja a legegyszerőbb nyelvi eszközökkel oldja játszani, képes azok aktualizálására meg a kommunikációs feladatot a szituációkban csak a minimális információk át-/ megadására képes 230

• nyelvi hiányosságai nem zavarják beszédszándéka megvalósításában (közlése még érthetı)

231

írás ragaszkodik a tanult nyelvi formákhoz, de a tanultakkal még nem kell kreatívan bánnia egyszerő formában a legszükségesebb információk megadására törekszik helyesírása, nyelvhelyessége hiányos, de a feladatok 51%-t jól oldja meg

Fordítás adott német szöveget kevés félreértéssel fordít magyarra, de a fordítás lehet magyartalan az adott magyar szöveget (5 l%os a teljesítménnyel), elég sok nyelvhelyességi (szóhasználat és nyelvtan) hibával le tudja fordítani idegen nyelvre

9. osztály _____________________________________________________________ Heti óraszám: 4 óra Évi összóraszám: 148 óra A 8.osztály végén támasztott követelményekre építve és azokat továbbfejlesztve a tanuló legyen képes Kezdı

Haladó Beszédértés

a tanár idegennyelvő óravezetését pontosan követni, kérdéseit, közléseit magyarázatait érteni; anyanyelvi beszélı (gépi / élı beszéd) ismert témában megfogalmazott közléseit globálisan megérteni Olvasás tanári irányítással kiszőrni a fontos információkat a korosztály számára német nyelven is fontos, releváns funkcionális szövegekbıl az olvasási stratégiák önálló megválasztására szokjon hozzá az ismeretlen nyelvi jelenségek jelentésének kikövetkeztetéséhez, autentikus szövegekben Beszédkészség érthetıen beszélni idegennyelven kapcsolatot teremteni • tanult témakörben beszélgetést kezdeményezni, • életkorának,érdeklıdésének megfelelı témákról folytatni, befejezni (releváns szituációkban és szerepekben) beszélgetést kezdeményezni,folytatni.befejezni • tanult, egyszerőbb szituációkban adekvátan rea• ismert szituációkban adekvátan reagálni gálni • tanult témakörben véleményét egyszerő formában • adott témakörben véleményét árnyaltan megfogalmazni megfogalmazni eseményeket,személyeket,tárgyakat /képet leírni korábban tanult nyelvi eszközöket használni -monológikus beszédben, dialógusokban a nyelvi cselekvés során a nyelvhelyességre figyelni a beszéd folyasmatosságát. tempóját fejleszteni nagyobb lélegzető memoritereket kifejezıen, megfelelı beszédtempóban elıadni 232

írás tanult szövegfajtákat önállóan megszerkeszteni saját gondolatait, véleményét - nem összetet kérdésekrıl -írásban is egyszerő formában kifejezni ismerje meg és tudatosítsa a számára fontos szövegfajták jellemzıit Fordítás a megismert fordítási technikákat önállóan, illetve különbözı szociális formákban (csoportban,párban) megfelelıen alkalmazni tanult témakörben egyszerő, kevés ismeretlen elemet is tartalmazó, az anyanyelvtıl eltérı nyelvi jelenségeket (egy-két mondat) helyesen idegen nyelvre fordítani jellegzetes német nyelvő kifejezéseket tartalmazó rövid szöveget helyesen - a magyar nyelvhelyességre ügyelve -magyar nyelvre fordítani a két/egynyelvő szótárakat biztosan kezelni

Követelményminimum: az alábbiak teljesítése elégséges a felsıbb osztályba lépéshez Beszéd- olvasásértés a hallott/olvasott szövegbıl feladatok segítségével a szükséges információkat csak (51%ban) tudja kiszőrni az ismeretlen szavak és kifejezések, valamint az anyanyelvi beszélı beszédtempója részben még zavarhatjáka megértésben alapvetı beszéd- és olvasásértési technikákkal rendelkezik Beszéd 51 %-ban elsajátította a szükséges szókincset beszéde lehet akadozó nehézkesen tudja a kommunikációs feladatokat teljesíteni (kapcsolatot teremteni, beszélgetést folytatni) csak az alapvetı információkat képes meg-/átadni. nyelvhelyességi hibái nem zavarják a feladat megoldásában, közlése még érthetı memoritereket bár nehézkesen el tud mondani, az akadozó beszéd és a hibák megengedettek a tanult formák alkalmazásával a feladatot teljesíti, bár nem tudja magát árnyaltan kifejezni

írás alkalmazza a tanult nyelvi formákat, de azokkal még nem szükséges kreatívan bánnia, a a kommunikációs feladatot teljesíti, az alapvelı információkat képes meg-/átadni, nyelvhelyességi hibái nem zavarják a feladat megoldásában, közlése még érthetı egyszerő formában (kerüli a bonyolultabb szerkezeteket) a legszükségesebb információk megadására törekszik, helyesírása, nyelvhelyessége még lehet hiányos, de a feladatok 51%-t jól oldja meg Fordítás adott német szöveget kevés félreértéssel fordít magyarra, de a fordítás még lehet magyartalan az adott német szöveget (51%os a teljesítménnyel) le tudja fordítani német nyelvre, bizonyos nyelvhelyességi hibák megengedettek

233

10.osztály_______________________________________________ Heti óraszám: 4 óra Évi összes óraszám: 148 óra A 9.osztály végén támasztott követelményekre építve és azokat továbbfejlesztve a tanuló legyen képes

Beszédértés megérteni az összetettebb, kevésbé személyes témáról szóló beszédet (globálisan, szelektíven, részleteiben) globálisan megérteni anyanyelvő által normál tempóban elmondott (gépi /élı beszéd)autentikus szöveget (feladatok alapján az egyéb értési szinteken is)

Beszédkészség kommunikácós feladatokat jó nyelvhelyességgel /árnyaltan megoldani hallott, látott, megélt eseményekrıl jó nyelvhelyességgel /árnyaltan beszámolni, evvel kapcsolatos véleményét árnyaltan elmondani hallott, látott, megélt irodalmi/mővészeti élményeirıl jó nyelvhelyességgel árnyaltan beszámolni, véleményt nyilvánítani Olvasás nyelvileg összetett szöveget globálisan megérteni (irányított feladatok alapján szelektíven, részleteiben is) az olvasási stratégiákat tudatosan alkalmazni nagyobb lélegzető irodalmi szemelvényeket globálisan megérteni (feladatok alapján szelektíven, részleteiben is) írás különbözı típusú szöveget megszerkeszteni (esszék, formális, informális levél, kérvény, riport stb) a leggyakoribb írásbeli szövegfajták keretein belül véleményét írásban jó nyelvhelyességgel, árnyaltan megfogalmazni

Fordítás önállóan, biztosan alkalmazni az megismert fordítási technikákat tanult témakörben ismeretlen elemeket is tartalmazó, nagyobb terjedelmő .az anyanyelvtıl eltérı nyelvi jelenségeket helyesen idegen nyelvre fordítani a jellegzetes német nyelvő kifejezéseket helyesen magyar nyelvre, a magyar nyelvhelyességi szabályoknak megfelelıen fordítani a szótárakat biztosan kezelni A nyelvi fejlesztési követelményeken túl a NAT erre a szintre vonatkozó egyéb fejlesztési követelményei. (Lásd: NAT Alaptanterv, Élı idegen nyelv, Koma Kiadó, 1995. 19-20. old.) A haladó csoportokban a tanulóknak a feladatokat árnyaltan,és egyes stílusrétegnek megfelelıen kell tudniuk megoldani, azaz a stílusra, a nyelvi fonnák nehézségre való tekintettel magasabb színvonalú tejlesítmények várhatók el.

Követelrnénvminimum: az alábbiak teljesítése elégséges a felsıbb osztályba lépéshez Beszéd- olvasásértés • a hallott/olvasott szövegbıl feladatok segítségével a szükséges információkat (51%-ban) tudja kiszőrni (az ismeretlen szavak és kifejezések, valamint az anyanyelvi beszélı beszédtempója zavarják a megértésben)

234

• alapvetı beszéd- olvasásértési technikákkal rendelkezik Beszéd 51 %-ban elsajátította a szükséges szókincset beszéde akadozó a kommunikációs feladatokat teljesíteni tudja(kapcsolatot teremteni, beszélgetést folytatni) az alapvetı információkat képes meg-/átadni, nyelvhelyességi hibái nem zavarják a feladat megoldásában, közlése érthetı a tanult formák alkalmazásával a feladatot teljesíteni tudja, még nem tudnja árnyaltan kifejezni magát

írás alkalmazza a tanult nyelvi formákat, de nem kell a tanultakkal kreatívan bánnia, tudja a kommunikációs feladatot teljesíteni, csak az alapvetı információkat képes meg-/átadní, nyelvhelyességi hibái nem zavarják a feladat megoldásában, közlése még érthetı egyszerő formában képes(kerüli a bonyolultabb szerkezeteket) a legszükségesebb információk megadására helyesírása, nyelvhelyessége lehet hiányos, de a feladatok 51%-t jól oldja meg

Fordítás adott szöveget kevés félreértéssel fordít magyarra, de a fordítás lehet magyartalan az adott német szöveget (51%os a teljesítménnyel) le tudja fordítani németre, nyelvhelyességi hibák megengedettek

H.-12.osztáIy Heti óraszám: 11.osztá!y:4 óra Évi összóraszám: 148 óra 12.oszláIy:2+2óra fakt Évi összóraszám: A két szintő érettségi követelményeinek megfelelıen az alábbi követelmények: • •

A középszinten a tanuló képes Az emelt szinten a tanuló képes németül olvasott és hallott köznapi szöveg alapvetı • választékoasbb,igényesebb szövegek megértésére megértésére • az adott témák.helyzetek választékosabb,igényesaját gondolatainak kifejezésére köznapi beszéd- sebb.elvontabb megközelítsésére helyzetekben, szóban és írásban Beszédértés megérteni a német nyelvhasználattól nem, vagy csak kissé eltérı anyanyelvi beszélgetései lényeges információit,alapvetı kommunikációs szándékát (globális értés) kiszőrni a hallott funkcionális szövegbıl az adott helyzethez szükséges információkat (szelektív értés) kikövetkeztetni a szöveg ismert elemeibıl a megértéshez szükséges szavak jelentését a fentiek és hozzá a következık a hallott információk alapján jegyzeteket készíteni 235

információkat kiszőrni nemcsak funkcionális szövegbıl Beszédkészség a mindennapi élet rutinfeladatait megoldani a megadott témákon belül gondolatait kifejteni úgy, hogy az esetleges nyelvtani, szóhasználatbei i pontatlansága a megértést ne akadályozza alapvetı kommunikációs stratégiákat alkalmazni a fentiek és hozzá a következık árnyaltan kifejezni gondolatait

Olvasás alkalmazni mindhárom alapvetı olvasási módot (globális,szelektív,részletes értés) választékos köznyelvi szövegekben fıbb információkat, gondolatmenetet, alapvetı kommunikációs szándékokat megérteni a különbözı stílusrétegeket felismerni a szövegkörnyezetbıl az ismeretlen szavak jelentésére következtetni a fentiek és hozzá a következık nyelvileg és tartalmilag igényesebb,összetetteb szövegekben fıbb információkat, gondolatmenetet, alapvetı kommunikációs szándékokat megérteni a különbözı stílusrétegeket és stílusárnyalatokat (pl.bizalmas.ironikus stb) felismerni adott információkat megkeresni nemcsak funkcionális szövegekben, megadott szempontok szerint; megérteni a szöveg másodlagos érelmét írás egyszerő szöveget (ld. szövegfajták) önállóan megszerkeszteni a leggykoribb írásbeli szövegfajták keretein belül gondolatait, véleményét írásban rögzíteni a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való visonyának megfelelı formát választani; a helyesírás és a központozás szabályainak betartásával írni a fentiek és hozzá a következık a helyesírás és a központozás szabályainak betartásával írni a Íeggykoribb írásbeli szövegfajták keretein belül gondolatait, véleményét árnyaltabban írásban rögzíteni az árnyékolt gondolatmenetnek megfelelı árnyalt szöveget létrehozni, igényes mondatszerkesztéssel a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelı stílust, hangnemet használni; Fordítás önállóan, biztosan alkalmazni az megismert fordítási technikákat

236

ismert témakörben nagyobb terjedelmő, ismeretlen elemeket, az anyanyelvtıl eltérı nyelvi jelenségeket tartalmazó német nyelvő szöveget helyesen idegen nyelvre fordítani a jellegzetes német nyelvő kifejezéseket tartalmazó nagyobb terjedelmő szöveget helyesen magyar nyelvre, a magyar nyelvhelyességi szabályok figyelembe vételével fordítani a szótárakat biztosan kezelni

Követelménvminimum: a két szintő érettségi vizsga követelményeinek megfelelelıen

A természettudományos érdeklıdéső osztály helyi tanterve német nyelvbıl Célok és feladatok A 9. évfolyamos diákok öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idı alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bıvült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetıvé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik erıs és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. Tantervünk tartalmazza a NAT által elıírt kulcskompetenciák kialakításának követelményét. Az idegen nyelvi kommunikáció létrejöttét az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemzi, fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértését, kifejezését és értelmezését szóban és írásban követeli meg (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Tantervünk tartalmazza az olyan idegen nyelvi képességek fejlesztését, mint a közvetítés, más kultúrák megértése. A HT komoly hangsúlyt fektet a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretére. Ezen kívül a HT fontos eleme a társadalmi hagyományoknak valamint a német nyelv kulturális vonatkozásainak a megismerése, a német nyelvő országok kultúrájában szerzett jártasság és a tanultak kreatív használata.

Célunk, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2–B1 közötti szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerő helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik a hosszabb terjedelmő, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szőrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12. évfolyam végére a diákoknak B2 szintő nyelvtudást kell szerezniük, az elızı szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell szóban és írásban információt cserélniük, hosszabb szövegeket megérteniük és létrehozniuk. Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvő tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon a diákok nyelvi szintje már új tananyag feldolgozását is lehetıvé teszi. Fontos, hogy az elızı évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerőségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. Az idegen nyelv elsajátítását az anyanyelv és a célnyelv közötti kontrasztivitás tudatosításával tesszük könnyebbé. Diákjainknak képesnek kell lenniük a segédeszközök, pl az egy és kétnyelvő szótár megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek közötti elsajátítására.

237

További cél, hogy a német nyelv tanulása ébressze fel a tanulókban az érdeklıdést a világ számukra ismeretlen dolgai iránt, bıvítse általános mőveltségüket, nyerjenek betekintést a német nyelvő országok kultúrájába. Ismerkedjenek meg az idegen nyelvi közösségek mindennapi életével, társadalmával, kultúrájával. A civilizációs ismeretanyag révén tegyenek szert szélesebb látókörre, fejlıdjön ki a tolerancia képessége, ébredjen fel érdeklıdésük a másság iránt. Szeressék meg a nyelvtanulást, jelentsen számukra intellektuális élményt és élvezetet az idegen nyelv használata, és segítségével gazdagodjon személyiségük, bıvüljenek társas kapcsolataik, ismereteik a világról. Szerezzenek ismereteket a beszélt nyelvek egyetemes természetérıl, ezáltal alakuljon ki nyelvi tudatosságuk az idegen nyelven, ill. anyanyelven is. Kapjanak kedvet más nyelvek tanulásához.

A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat. Ismerkedjenek meg olyan általános tanulási módszerekkel (prediction, guessing, következtetés stb.), amelyek segítik tanulási szokásaik kialakítását, és ezzel az önálló tanulást. Tanulóink legyenek képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismerjék fel szükségleteiket és lehetıségeiket, ismerjék meg a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Tanulóinkat segítjük a saját tanulási stratégia kialakításában, ösztönözzük a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelem összpontosítására, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelésére. Képessé tesszük a közös munkára és tudásuknak másokkal való megosztására saját munkájuk értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

Fejlesztési követelmények A követelmények az egyes évfolyamok követelményeiben jelennek meg. Ezek összessége adja a német nyelv tantárgy követelményeit 9-12. évfolyamon.

Témakörök, tartalmak A tananyagot az egyes évfolyamoknál adjuk meg. Ezek összessége alkotja a német nyelv tantárgy 9-12. évfolyamára tervezett tananyagát.

Szövegtípusok A 9-12. osztályig a tanulóknak az alábbi szövegtípusokkal kell megismerkedniük: − Beszámoló, tudósítás − Leírás /események, tárgyak, emberek, folyamatok, képek/ − Életrajz − Pályázat − Levél /hivatalos, magánlevél, üdvözlet/ − Használati utasítás − Interjú, riport − Recept − Újságcikk, hirdetés, reklám − Irodalmi szöveg/részletek/: novellák, elbeszélések, versek, dalok

Továbbhaladás feltételei Az egyes évfolyamoknál jelennek meg.

Értékelés 238

Az ellenırzés és értékelés célja: A tanulási folyamat megfigyelése, javítása. A már elért tudás- és képességszintek vizsgálata. A tanulók orientálása, szülık tájékoztatása. Az ellenırzés során szerzett információk felhasználása a további munka tervezésében Az ellenırzés és értékelés alapvetı alkalmai: A tanulók egyéni munkája a tanítási órán. A tanulók egyéni otthoni munkája A csoportban végzett munka a tanítási órán Csoportos projekt munka Ismereteket, képességeket számonkérı feladatok, feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletek Az ellenırzés egyrészt folyamatosan zajlik a tanítási órán, másrészt az oktatási egységek, témakörök lezárásához kötıdik. Az értékelés javasolt módjai: Szóbeli értékelés, közvetlenül a tanulói teljesítmény után. Pontozás, vagy egyéb osztályzatokra átváltható értékelési formák Szóbeli és írásbeli feleletek osztályozása. Az ismeretek és képességek ellenırzésének javasolt formái − Általános javaslat, hogy mind az idegen nyelvi ismereteket, mind a képességeket lehetıleg szövegkörnyezetben, autentikus szövegek felhasználásával fejlesszük és ellenırizzük.

A tankönyvválasztás szempontjai A választott tankönyvek a korosztály igényeinek kell, hogy megfeleljenek. Tartalmaznia kell azokat a legfontosabb témaköröket, kommunikációs szándékokat és fogalomköröket, amelyeket egy adott évfolyam helyi tanterve elıír. Elınyben részesítjük azokat a tankönyveket, amelyek autentikus szövegeket tartalmaznak, és amelyek megfelelı hangsúlyt fektetnek a négy alapkészség arányos fejlesztésére.

9. évfolyam Évi óraszám: 148, heti 4 óra Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; napirend; családi ünnepek, Mikulás, karácsony, húsvét. − Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külsı és belsı jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó; a színház és a mozi világa; − A munka világa: munkavállalás. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl

239

− Aktuális témák.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás Das ist Peter. Ich heiße … telefonálásnál bemutatkozás és Guten Tag, das ist … elköszönés Auf Wiederhören! Tschüs! személyes levélben megszólítás és Liebe(r)… elbúcsúzás Viele Grüsse. Dein(e)… érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. engedélykérés és arra reagálás Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. köszönet és arra reagálás Danke! Bitte. bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Toll! elégedettség, elégedetlenség Schade, csodálkozás Oh, das ist aber schön! remény Ich hoffe, du kannst kommen! bánat Schade … bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… Was denkst darüber? valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! érdeklıdés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf lehetıség, kötelezettség ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! Ich will… dicséret, kritika, ellenvetés Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber… érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia iránt lieber Tee? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist… / Es geht um… események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? 240

igenlı vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság ismerés, nem ismerés

/ Können Sie mir bitte sagen…? ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch Ich weiß (nicht). Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher. Ich kenne .. gut / nicht.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! javaslat és arra reagálás Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? meghívás és arra reagálás Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma bevezetése Dabei fällt mir gerade ein,… megerısítés Ja, das stimmt. témaváltás, beszélgetés lezárása Und was sagst du zu…? Nun, so viel für heute. Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejőség

múltidejőség, jövıidejőség személytelenség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum, Perfekt Futur (mit Präsens) sich-Verben "es"

Birtoklás kifejezése

241

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Ich bleibe morgen zu Hause. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es geht um .../ Es dauert lange bis...

haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Präpositionen mit A/D: Die Vase steht auf dem Tisch. an, auf, hinter, in, Ich gehe ins Kino. neben, über, unter, vor, zwischen Gehen Sie durch den Park! Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach

gyakoriság

idıtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

idıpont

in, um, am, wann?

Idıbeli viszonyok Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag, im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche

242

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser, als…. Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten.

Modalitás

felszólítás

Esetviszonyok

névszók a mondatban

mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Präteritum) Hause. Ich konnte das Fenster nicht schließen. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin. mit dem Präsens

Függı beszéd Szövegösszetartó kötıszók, eszközök névmások

Sie sagte, sie geht heute in die Schule. und/oder/aber/denn, darum, deshalb, deswegen, sonst, dann,trotzdem das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákban rendezett válaszokat adni; egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;

243

kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 100 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerő közléseket írásban megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

10. évfolyam Évi óraszám: 148 Témakörök: − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; napirend; otthoni teendık, családi ünnepek, születésnapi party, Mikulás, advent, karácsony, húsvét, farsang, − Az otthon. A szőkebb lakókörnyezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külsı és belsı jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival, iskolarendszerek összehasonlítása − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, orvosi rendelıben, kórházban. Ruházkodás. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó; a színház és a mozi világa; olvasás, hobby, győjtemények. − A munka világa: munkavállalás, foglalkozások, munkahelykeresés. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl Aktuális témák

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás Das ist Peter. Ich heiße … telefonálásnál bemutatkozás és Guten Tag, das ist … elköszönés Auf Wiederhören! Tschüs! személyes levélben megszólítás és Liebe(r)… elbúcsúzás Viele Grüsse. Dein(e)… érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. engedélykérés és arra reagálás Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. köszönet és arra reagálás Danke! Bitte. bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem!

244

gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung!

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Toll!Ich freue mich, dass… elégedettség, elégedetlenség Schade, dass csodálkozás Oh, das ist aber schön! remény Ich hoffe, du kannst kommen! bánat Schade … bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… Was denkst darüber? valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! érdeklıdés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf lehetıség, kötelezettség ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! Ich will… dicséret, kritika, ellenvetés Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber… érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia iránt lieber Tee? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist… / Es geht um… események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlı vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch tudás, nem tudás Ich weiß (nicht) dass/ob. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass…. ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! javaslat és arra reagálás Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? meghívás és arra reagálás Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal!

245

/ Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma bevezetése Dabei fällt mir gerade ein, dass… megerısítés Ja, das stimmt. témaváltás, beszélgetés lezárása Und was sagst du zu…? Nun, so viel für heute.

Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejőség

múltidejőség,

jövıidejőség

személytelenség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum, Perfekt

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan.

Futur (mit Präsens) Futur I. sich-Verben "es"

Ich bleibe morgen zu Hause. Ich werde kommen. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es geht um .../ Es dauert lange bis... Wir werden am Flughafen abgeholt.

Passiv

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten…

246

Präpositionen mit A/D: Die Vase steht auf dem Tisch. an, auf, hinter, in, Ich gehe ins Kino. neben, über, unter, vor, zwischen Gehen Sie durch den Park! Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach

Idıbeli viszonyok gyakoriság

idıtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

idıpont

in, um, am, wann?

elıidejőség

Plusquamperfekt Bevor, nachdem

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag, im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Nachdem ich eingepackt hatte, rief ich ein Taxi. Bevor ich ein Taxi rief,…

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok Wie?

Modalitás

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte Aufgabe. (Adjektivdeklination) Ich finde den roten Rock modisch. Vergleiche Dieses Buch ist besser, als…. Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten. mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Präteritum) Hause. Ich konnte das Fenster nicht schließen.

247

felszólítás

Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Er soll kommen. névszók a Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Esetviszonyok mondatban Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin. alárendelések Kausalsatz Denn, weil Logikai Subjektsatz Es ist schön, hier zu sein. viszonyok Objektsatz Ich weiß (nicht), dass, (ob)…Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als, wenn, bevor, nachdem, bis, während…, Finalsatz:um zu/ damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung zu lesen/ damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der ich… Die Kinder, deren Eltern… feltételesség Konditionalsatz: Wenn ich Zeit habe, wenn ich Indikativ Präsens Zeit hätte. Konjunktiv II. Sie würde kommen / sie käme, wenn szóképzés Zusammensetzungen Haustür Verb>Substantiv lesen>Lesen Kijelentés mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in die Függı beszéd Schule geht. Kérdés Ich möchte gerne wissen, ob…/ wo…usw. Felszólítás Er sagt, dass sie…kommen soll. und/oder/aber/denn, darum, Szövegösszetartó kötıszók, deshalb, deswegen, sonst, eszközök dann,trotzdem névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, einen, einem jeder, keiner, einander, A szókincs fejlesztésével párhuzamosan gondot fordítunk az ige- és melléknévi vonzatok elsajátítására. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;

248

köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − kb. 150 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló, szöveget írni; − gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különbözı szövegfajtákat létrehozni; − változatos közlésformákat használni.

11. évfolyam Évi óraszám: 148 Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások, napirend; munkamegosztás a családban, férfi és nıi szerepek, családi ünnepek, Mikulás, karácsony, húsvét, az ünnepek fontossága, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok, nemek közti egyenlıség, megkülönböztetés- mentesség

− Ember és társadalom: alapvetı társadalmi érintkezések − Barátság, szerelem - emberek külsı és belsı jellemzése. − Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Otthonteremtési lehetıségek. Lakáskultúra. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. Magyarországi, európai idıjárás, klíma, idıjárásjelentés − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival, iskolarendszer Magyarországon, német nyelvterületen. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, egészséges életmód, betegség megelızés.. Testi és lelki egészség / a harmonikus élet értékként való tisztelete, az önálló életre felkészítés, a háztartás, az iskola, a közlekedés, a

249

beteg és sérült emberek, fogyatékossággal élık iránti elfogadó és segítıkész magatartás, káros függıségek kialakulásának megelızése, helyes táplálkozás/

− Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; egészséges táplálkozás, ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. Bevásárlás, vásárlási szokások, pénz − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. Utazás megszervezése, lebonyolítása − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül, tömegsport, versenysport − videó; a színház és a mozi világa; színházi élmények, olvasmányélmények, kedvenc film. − A munka világa: munkavállalás, munkahely, szolgáltatások. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával: Irodalmi bevezetı - ajánlott olvasmányok: Mark Twain: Die deutsche Sprache Märchen der Gebrüder Grimm H. Böll, F. Kafka, S. Lenz novellák tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl, népszokásokról, politikai berendezkedésrıl − Aktuális témák.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás és Das ist Peter. Ich heiße … / Ich möchte Ihnen … bemutatkozás vorstellen. telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés, üzenethagyás szóbeli üdvözletküldés üdvözlet átadása személyes és hivatalos levélben megszólítás személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

együttérzés és arra reagálás

Guten Tag, das ist …Auf Wiederhören! Tschüs! Ich möchte eine Nachricht für …hinterlassen.… Viele Grüße an Petra! Richte Petra viele Grüße aus! Liebe(r)…, Sehr geehrter Herr…, Sehr geehrte Damen und Herren, Dein(e)…, Viele Grüße Mit freundlichen Grüssen… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte! Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten./ Gute Besserung! / Ich gratuliere Ihnen zu …. Danke, sehr nett von Ihnen. Mein (aufrichtiges)Beileid! Danke.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok hála Ich bin Ihnen dankbar dafür, dass… sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! / Es freut mich, dass… 250

elégedettség, elégedetlenség csodálkozás kíváncsiság remény félelem bánat bosszúság

Es ist prima, dass.. Schade, dass… Oh, das ist aber schön! / Das kann doch nicht wahr sein! Ich bin gespannt, ob… Ich hoffe, du kannst kommen! Ich habe Angst, dass…, Ich befürchte, dass Schade, dass… Das ist aber schlimm! Es ärgert mich,

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… / Was denkst darüber? / Sind Sie damit einverstanden, dass…? Soviel ich weiß valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés, Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! / kételkedés, kétség

Da bin ich anderer Meinung. Ohne Zweifel…

Ich zweifle daran, dass érdeklıdés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ellenvetés Das stimmt schon, aber… Sie haben Recht, aber… ellenvetés visszautasítása, meggyızés Da bin ich mit Ihnen gar nicht einverstanden. Sie können Recht haben, aber… akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf , das lehetıség, bizonytalanság, kötelezettség könnte vielleicht…, ich soll ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! / Ich habe vor, … zu … érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia, érdeklıdési kör iránt lieber Tee? Hast du Interesse für …? dicséret, kritika, szemrehányás Klasse! Blödsinn! Ich halte .. für sehr gut. Das ist schon gut, aber… Warum bist du nicht früher gekommen? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist…/ Es geht um…Es handelt sich um… Die Geschichte handelt von…. események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlı vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch válaszadás elutasítása Leider kann ich Ihre Frage nicht beantworten. tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob … / Ich nehme an, dass… ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) daran, dass, … A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Kannst du bitte…? /Gib mir bitte …! /Würden Sie bitte…? 251

tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás, találkozó megbeszélése kínálás és arra reagálás reklamálás tanácskérés, tanácsadás segítség felajánlása és arra reagálás ajánlat és arra reagálás, figyelemfelhívás

Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann Leider nicht! Können wir gehen? / Möchtest du…? Ja, gerne! / Ich schlage vor, dass… Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. Können wir einen Termin festlegen? Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Entschuldigung, ich habe ein Problem… Was schlägst du vor? Ich rate,… / Ich schlage vor… Kann ich Ihnen helfen/ behilflich sein? Ja, das wäre nett. Danke, das geht schon. Möchten Sie…? Ich möchte Sie darauf aufmerksam machen, dass…

Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma Dabei fällt mir gerade ein,… Darf ich Sie kurz bevezetése, félbeszakítás unterbrechen? megerısítés Ja, das stimmt. körülírás Das ist also ein…, wo… példa megnevezése Ein Beispiel dafür ist… témaváltás, beszélgetés lezárása Könnten wir jetzt noch darüber reden, ? Können wir ein anderes mal vielleicht hier fortsetzen?

Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejőség

múltidejőség,

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben trennbar/untrennbar Präteritum, Perfekt

Plusquamperfekt jövıidejőség

Futur (mit Präsens) Futur I

252

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Das Schiff hat uns übergesetzt. Hast du den Text übersetzt? Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt. Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen.

személytelenség

sich-Verben es

mőveltetés

lassen (Präsens, Präteritum) Passiv Passiv mit Modalverb (Präsens) Passiv (Präteritum) Funktionsverbgefüge

Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, daß... Es geht um .../ Es dauert lange bis... Wir lassen/ließen unser Auto reparieren. Sie werden am Flughafen abgeholt. Sie müssen abgeholt werden. Sie mußten abgeholt werden. Ich nehme etwas in Anspruch. Man nimmt auf die Kinder Rücksicht…

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s

Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Krone Karls des Fünften die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten…

Präpositionen mit A/D Die Vase steht auf dem Tisch. an, auf, hinter, in, Ich gehe ins Kino. neben, über, unter, vor, zwischen Gehen Sie den Fluß entlang! Präpositionen mit dem Akkusativ durch, um, entlang Die Bücher sind bei Karl. Präpositionen mit dem Die Post ist unserer Schule Dativ gegenüber. von, zu, nach, gegenüber

253

Idıbeli viszonyok gyakoriság

idıtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

idıpont

in, um, am, wann?

elıidejőség

Plusquamperfekt bevor, nachdem

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Nachdem ich eingepackt hatte, rief ich ein Taxi. Bevor ich ein Taxi rief, ...

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok Wie?

Modalitás

valószínőség

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte Aufgabe. (Adjektivdeklination) Ich finde den roten Rock modisch. Apposition Der Mann mit der Brille Ludwig der Erste Vergleiche Dieses Buch ist besser als… Er ist nicht so alt wie… Das Bild ist am schönsten. Wer? Der Bekannte / mein Bekannter, der Arme, die Arme mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Prätreritum) Hause. Perfekt Ich habe das Fenster nicht schliessen wollen haben+zu+Infinitiv Du hast dafür selber zu sorgen. sein+zu+Infinitiv Die Aufgabe ist leicht zu lösen. brauchen+zu+Infinitiv Jetzt brauchst du mir nicht zu helfen. läßt sich Die Aufgabe läßt sich leicht lösen. Futur II. Er wird angekommen sein.

254

felszólítás

Esetviszonyok Logikai viszonyok

névszók a mondatban alárendelések

feltételesség

óhajtó mondatok szóképzés

Függı beszéd

Kijelentés Kérdés Felszólítás

Kommen Sie! Singen wir! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Er soll kommen. Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin. Kausalsatz denn, weil, Subjektsatz Es ist schön, hier zu sein. Objektsatz Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als / wenn / bis /nachdem Bevor / während/solange... Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ... Konditionalsatz: Wenn ich Zeit habe,… (Indikativ) Präsens Wenn ich Zeit hätte,... Konjunktiv II. Sie würde kommen, wenn....... Wenn ich Zeit habe, Wenn ich Zeit gehabt hätte... Sie wären gekommen, wenn... Wenn ich doch/nur…. hätte! Hätte ich doch/nur…! Zusammensetzungen Haustür Verb>Substantiv lesen>Lesen Suffixe -heit, -keit Schönheit, Fertigkeit -ung Vorstellung Präfixe Ge-,Ur-,UnGeschwister, Urgrossvater,Unglück Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Ich möchte gerne wissen, ob…/ wo…usw. Er sagt, dass sie…kommen soll.

255

und/oder/aber/denn,sondern dann, sonst, darum, deshalb deswegen, trotzdem weil, als, ob, wenn, dass, sowohl…als auch, weder…noch obwohl / als ob / als wenn/als anstatt dass/ anstatt zu+Infinitiv ohne dass/ ohne zu+Infinitiv das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, einen, einem jeder, keiner, einander, derselbe einer, welcher,

Szövegösszetartó kötıszók, eszközök

névmások

A szókincs fejlesztésével párhuzamosan gondot fordítunk az ige- és melléknévi vonzatok elsajátítására.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját megvédeni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;

256

egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló, szöveget írni; gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

12. évfolyam Évi óraszám: 128 Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások, napirend; munkamegosztás a családban, férfi és nıi szerepek, családi ünnepek, Mikulás, karácsony, húsvét, az ünnepek fontossága, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok, nemek közti egyenlıség, megkülönböztetés- mentesség

− Ember és társadalom: alapvetı társadalmi érintkezések. Fiatalok problémái, konfliktusok feloldása Fogyatékos és hátrányos helyzető emberek helyzete − Barátság, szerelem, tolerancia - emberek külsı és belsı jellemzése. − Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Otthonteremtési lehetıségek. Lakáskultúra, építkezés, ezzel kapcsolatos foglalkozások − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. Magyarországi, európai idıjárás, klíma, idıjárásjelentés − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival, iskolarendszer Magyarországon, német nyelvterületen. Pályaválasztás, esélyek, lehetıségek, tervek, vágyak. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, egészséges életmód, betegségmegelızés, Testi és lelki egészség / a harmonikus élet értékként való tisztelete, az önálló életre felkészítés, a háztartás, az iskola, a közlekedés, a beteg és sérült emberek, fogyatékossággal élık iránti elfogadó és segítıkész magatartás, káros függıségek kialakulásának megelızése, helyes táplálkozás/ fertızı betegségek, Aids.

− Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; egészséges táplálkozás, ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. Bevásárlás, vásárlási szokások, pénz, − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. Utazás megszervezése, lebonyolítása − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül, tömegsport, versenysport, egészséges életmód; − videó; a színház és a mozi világa; színházi élmények, olvasmányélmények, kedvenc film. − A munka világa: munkavállalás, munkahely, szolgáltatások. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi dimenzióiban

− Mark Twain: Die deutsche Sprache − rövid terjedelmő Böll, Kafka, Lenz novellák − Goethe, Schiller, Heine versek

257

− Híres német zeneszerzık, festık Tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl, népszokásokról, politikai berendezkedésrıl − Tudományos és technikai mőveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban, híres tudósok. − Aktuális témák.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás és Das ist Peter. Ich heiße … / Ich möchte Ihnen … bemutatkozás vorstellen. telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés, üzenethagyás szóbeli üdvözletküldés üdvözlet átadása személyes és hivatalos levélben megszólítás személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

együttérzés és arra reagálás

Guten Tag, das ist …Auf Wiederhören! Tschüs! Ich möchte eine Nachricht für …hinterlassen.… Viele Grüße an Petra! Richte Petra viele Grüße aus! Liebe(r)…, Sehr geehrter Herr…, Sehr geehrte Damen und Herren, Dein(e)…, Viele Grüße Mit freundlichen Grüssen… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte! Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten./ Gute Besserung! / Ich gratuliere Ihnen zu …. Danke, sehr nett von Ihnen. Mein (aufrichtiges)Beileid! Danke.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok hála Ich bin Ihnen dankbar dafür, dass… sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! / Es freut micht, dass… elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… csodálkozás Oh, das ist aber schön! / Das kann doch nicht wahr sein! kíváncsiság Ich bin gespannt, ob… remény Ich hoffe, du kannst kommen! félelem Ich habe Angst, dass…, Ich befürchte, dass bánat Schade, dass… bosszúság Das ist aber schlimm! Es ärgert mich, Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… / Was denkst darüber? / Sind Sie

258

valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés, kételkedés, kétség

damit einverstanden, dass…? Soviel ich weiß Da hast du (nicht) Recht!

Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! / Da bin ich anderer Meinung. Ohne Zweifel…

Ich zweifle daran, dass Ich interessiere mich für … (nicht). Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! Das stimmt schon, aber… Sie haben Recht, aber… Da bin ich mit Ihnen gar nicht einverstanden. Sie können Recht haben, aber… akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf , das lehetıség, bizonytalanság, kötelezettség könnte vielleicht…, ich soll ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! / Ich habe vor, … zu … érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia, érdeklıdési kör iránt lieber Tee? Hast du Interesse für …? dicséret, kritika, szemrehányás Klasse! Blödsinn! Ich halte .. für sehr gut. Das ist schon gut, aber… Warum bist du nicht früher gekommen? érdeklıdés, érdektelenség tetszés, nem tetszés ellenvetés ellenvetés visszautasítása, meggyızés

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist…/ Es geht um…Es handelt sich um… Die Geschichte handelt von…. események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlı vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch válaszadás elutasítása Leider kann ich Ihre Frage nicht beantworten. tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob … / Ich nehme an, dass… ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) daran, dass, … A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Kannst du bitte…? /Gib mir bitte …! /Würden Sie bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann Leider nicht! javaslat és arra reagálás Können wir gehen? / Möchtest du…? Ja, gerne! / Ich schlage vor, dass… meghívás és arra reagálás, Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. találkozó megbeszélése Können wir einen Termin festlegen? kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. reklamálás Entschuldigung, ich habe ein Problem… tanácskérés, tanácsadás Was schlägst du vor? Ich rate,… / Ich schlage vor… segítség felajánlása és arra reagálás Kann ich Ihnen helfen/ behilflich sein? Ja, das wäre 259

ajánlat és arra reagálás, figyelemfelhívás

nett. Danke, das geht schon. Möchten Sie…? Ich möchte Sie darauf aufmerksam machen, dass…

Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma Dabei fällt mir gerade ein,… Darf ich Sie kurz bevezetése, félbeszakítás unterbrechen? megerısítés Ja, das stimmt. körülírás Das ist also ein…, wo… példa megnevezése Ein Beispiel dafür ist… témaváltás, beszélgetés lezárása Könnten wir jetzt noch darüber reden, ? Können wir ein anderes mal vielleicht hier fortsetzen? b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései Cselekvés, történés, létezés kifejezése sein, Ich bin heute zu Hause. es gibt Hier gibt es keinen Hamburger. jelenidejőség Präsens Die Sonne scheint schön. Vokalwechsel, Der Zug fährt gleich ab.

múltidejőség,

Präteritum, Perfekt

Plusquamperfekt

jövıidejőség

Futur (mit Präsens) Futur I

260

Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt.

Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen.

személytelenség

sich-Verben es

mőveltetés

lassen (Präsens, Präteritum) Passiv (Präsens) Passiv mit Modalverb (Präsens) Passiv (Präteritum) Funktionsverbgefüge

trennbare Verben trennbar/untrennbar über-

Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, daß... Es geht um .../ Es dauert lange bis... Wir lassen/ließen unser Auto reparieren. Sie werden am Flughafen abgeholt. Sie müssen abgeholt werden. Sie mußten abgeholt werden. Ich nehme etwas in Anspruch. Man nimmt auf die Kinder Rücksicht… Er liest das Buch vor. Das Schiff hat uns übergesetzt. Hast du den Text übersetzt?

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s

Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Krone Karls des Fünften Karls brauner Anzug die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Präpositionen mit A/D an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ durch, um, entlang Präpositionen mit dem Dativ von, zu, nach, gegenüber

Idıbeli viszonyok

261

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino.

Gehen Sie den Fluß entlang!

Die Bücher sind bei Karl. Die Post ist unserer Schule gegenüber.

gyakoriság

idıtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

idıpont

in, um, am, wann?

elıidejőség

Plusquamperfekt bevor, nachdem

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Nachdem ich eingepackt hatte, rief ich ein Taxi. Bevor ich ein Taxi rief, ...

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok Wie?

Modalitás

valószínőség szubjektiv hozzáállás

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte Aufgabe. (Adjektivdeklination) Ich finde den roten Rock modisch. Apposition Der Mann mit der Brille Ludwig der Erste Vergleiche Dieses Buch ist besser, als… Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten. Wer? Der Bekannte / mein Bekannter, der Arme, die Arme mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Prätreritum) Hause. Ich habe das Fenster nicht Perfekt schließen wollen Du hast dafür selber zu sorgen. haben+zu+Infinitiv Die Aufgabe ist leicht zu lösen. sein+zu+Infinitiv brauchen+zu+Infinitiv Jetzt brauchst du mir nicht zu helfen. Die Aufgabe läßt sich leicht läßt sich lösen. Er wird angekommen sein. Futur II. Sollen, müssen, wollen Er soll/muss/will krank gewesen sein..

262

felszólítás

Esetviszonyok Logikai viszonyok

névszók a mondatban alárendelések

feltételesség

óhajtó mondatok

melléknévi igeneves szerkezetek

szóképzés

Függı beszéd

kijelentés kérdés felszólítás

Kommen Sie! Singen wir! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Er soll kommen. Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin. Kausalsatz denn, weil, Subjektsatz Es ist schön, hier zu sein. Objektsatz Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als / wenn / bis /nachdem Bevor / während/solange Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Die See, an der wir voriges Jahr ... Relativsatz Die Kinder, deren Eltern ... Wenn ich Zeit habe,… Wenn ich Zeit hätte,... Konditionalsatz: Sie würde kommen, wenn....... (Indikativ) Präsens Konjunktiv II. Wenn ich Zeit gehabt hätte... Sie wären gekommen, wenn... Wenn ich doch/ nur …hätte! Zusammensetzungen Hätte ich doch/ nur ….! Partizip Präsens, Haustür Partizip Perfekt lachend, spielend…. Partizipialattribut gekocht, geschrieben… das spielende Kind, das gelesene Buch Verb>Substantiv Suffixe -heit, -keit lesen>Lesen -ung Schönheit, Fertigkeit -lich, -bar, -los, -ig Vorstellung Präfixe Ge-,Ur-,Unärztlich, essbar, zahllos, hungrig Geschwister, Urgrossvater, Ohne Präfixe und Unglück Suffixe Fluss, Flug… Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Ich möchte gerne wissen, ob…/ wo…usw. Er sagt, dass sie…kommen soll. Konjunktiv I. Er sagt, er habe geschlafen.

263

Szövegösszetartó kötıszók, eszközök

und/oder/aber/denn,sondern dann, sonst, darum, deshalb deswegen, trotzdem weil, als, ob, wenn, dass, sowohl…als auch, weder…noch obwohl / als ob / als wenn/als, als dass anstatt dass/ anstatt zu+Infinitiv ohne dass/ ohne zu+Infinitiv das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, einen, einem jeder, keiner, einander, derselbe einer, welcher,

névmások

A szókincs fejlesztésével párhuzamosan gondot fordítunk az ige- és melléknévi vonzatok elsajátítására.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelı logikai sorrendben, választékos mondatokban elıadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas szöveget elolvasni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni;

264

egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.

Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló, szöveget írni; gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

A speciális jellegő német tagozatos osztály helyi tanterve Gimnáziumunk német nyelvtagozatos osztályába felvett tanulók egy része az általános iskolában nem németet, hanem valamilyen más idegen nyelvet tanult, amelynek tanulását nálunk második idegen nyelvként folytathatja. Elızetes német nyelvi ismeretek hiányában ezek a tanulók a kezdı csoportba kerülnek. Azok a diákok, akik már tanultak német nyelvet, a nyolcadik osztály kimeneti követelményeinek megfelelı szintfelmérés alapján kerülnek haladó vagy kezdı csoportba. Ez a csoportbeosztás természetesen nem végleges, egy adott nyelvi csoportra vonatkozó szint elérése illetve el nem érése esetén változtatható. Helyi tantervünk e helyzetnek megfelelıen kezdı és haladó csoportra készült.

Helyi tanterv a német nyelvtagozatos osztály kezdı és haladó csoportja részére Célok és feladatok Célunk, hogy a tanulók magas szintő, biztos nyelvtudást szerezzenek, amely az emelt szintő érettségi letételéhez elegendı, és amelyet késıbbi tanulmányaik illetve munkájuk során hasznosíthatnak. Tantervünk tartalmazza a NAT által elıírt kulcskompetenciák kialakításának követelményét. Az idegen nyelvi kommunikáció létrejöttét az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemzi, fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértését, kifejezését és értelmezését szóban és írásban követeli meg (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Tantervünk tartalmazza az olyan idegen nyelvi képességek fejlesztését, mint a közvetítés, más kultúrák megértése. A HT komoly hangsúlyt fektet a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretére. Ezen kívül a HT fontos eleme a társadalmi hagyományoknak valamint a német nyelv kulturális vonatkozásainak a megismerése, a német nyelvő országok kultúrájában szerzett jártasság és a tanultak kreatív használata.

Fı célunk, hogy a tanuló a mindennapi élet alapvetı helyzeteiben képes legyen német nyelvi kommunikációra szóban és írásban is. Különös hangsúlyt fektetünk a receptív és produktív készségek arányos fejlesztésére, mert a tanulók a nyelvhasználat minden területén megalapozott tudást kell, hogy kapjanak. A 10. évfolyam végére a kezdı csoport tanulóinak az A2-B1szintre kell eljutniuk, melyen számukra ismert témakörökben, életszerő helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik a hosszabb terjedelmő, autentikus hallott vagy írott szöveg lényegét. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. 12. osztály végére a B1-B2 szintre kell eljutniuk az elızı szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell szóban és írásban információt cserélniük, hosszabb szöveget kell megérteniük és létrehozniuk. Rövidebb terjedelmő szépirodalmi szöveget meg kell érteniük,

265

legyenek képesek megfogalmazni a mővel kapcsolatos gondolataikat, véleményüket idegen nyelven. Haladó csoportban a tanulónak a 10. osztály befejezéséig B2 szintre kell eljutnia, meg kell értenie az összetettebb konkrét témájú szövegek fı gondolatmenetét, világos, részletes szöveget kell alkotnia különbözı témákról, ki kell fejtenie a véleményét egy adott témáról. Anyanyelvi beszélıvel spontán kommunikációra legyen képes. 12. osztály végére a haladó csoport tanulóinak C1 szintő nyelvtudást kell szerezniük, különbözı fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket kell megérteniük, érzékelniük kell a rejtett tartalmakat, stilisztikai különbségeket. Hallott vagy olvasott információkat össze tudnak foglalni, összefüggıen tudnak érvelni. Képesek szépirodalmi szövegek megértésére, elemzésére. Az idegen nyelv elsajátítását az anyanyelv és a célnyelv közötti kontrasztivitás tudatosításával tesszük könnyebbé. Folyamatosan fejlesztjük az anyanyelvre és az idegen nyelvre fordítás képességét. Diákjainknak képesnek kell lenniük a segédeszközök, pl az egy- és kétnyelvő szótár megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek közötti elsajátítására. Partneriskoláinkkal fenntartott jó kapcsolataink révén tanulóinknak

diákcserék és egyéb szakmai programok révén lehetıséget biztosítunk, hogy eljussanak német nyelvterületre. Így ismerkedhetnek meg közvetlenül az idegen nyelvi közösségek mindennapi életével, társadalmával, kultúrájával. Helyi tantervünk fontos célkitőzése, hogy a tanulókban az érdeklıdést ébresszünk a világ számukra ismeretlen dolgai iránt, bıvítsük általános mőveltségüket, a diákok nyerjenek betekintést a német nyelvő országok kultúrájába, olyan, a német nyelvterületre vonatkozó történelmi, irodalmi, zenei, képzımővészeti ismereteket szerezzenek, amelyeket képesek más tantárgyaknál tanultakkal integrálni. A civilizációs ismeretanyag révén tegyenek szert szélesebb látókörre, fejlıdjön ki a tolerancia képessége, ébredjen fel érdeklıdésük a másság iránt. Szeressék meg a nyelvtanulást, jelentsen számukra intellektuális élményt és élvezetet az idegen nyelv használata, és segítségével gazdagodjon személyiségük, bıvüljenek társas kapcsolataik, ismereteik a világról. Szerezzenek ismereteket a beszélt nyelvek egyetemes természetérıl, ezáltal alakuljon ki nyelvi tudatosságuk az idegen nyelven, ill. anyanyelven is. Kapjanak kedvet más nyelvek tanulásához.

Fontos célkitőzésünknek tekintjük a nyelvtanulási stratégiák elsajátítását, segítve ezzel más tantárgyak tanulását és a késıbbi önálló nyelvtanulást. Ismerkedjenek meg olyan általános tanulási módszerekkel (prediction, guessing, következtetés stb.), amelyek segítik tanulási szokásaik kialakítását, és ezzel az önálló tanulást. Tanulóink legyenek képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismerjék fel szükségleteiket és lehetıségeiket, ismerjék meg a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Tanulóinkat segítjük a saját tanulási stratégia kialakításában, ösztönözzük a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelem összpontosítására, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelésére. Képessé tesszük a közös munkára és tudásuknak másokkal való megosztására saját munkájuk értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

Fejlesztési követelmények A követelmények az egyes évfolyamok követelményeiben jelennek meg. Ezek összessége adja a német nyelv tantárgy követelményeit 9-12. évfolyamon.

266

Témakörök, tartalmak A tananyagot az egyes évfolyamoknál adjuk meg. Ezek összessége alkotja a német nyelv tantárgy 9-12. évfolyamára tervezett tananyagát.

Szövegtípusok A 9-12. osztályig a tanulóknak az alábbi szövegtípusokkal kell megismerkedniük: − Beszámoló, tudósítás − Leírás /események, tárgyak, emberek, folyamatok, képek/ − Életrajz − Pályázat − Levél /hivatalos, magánlevél, üdvözlet, olvasói levél/ − Jegyzıkönyv − Használati utasítás − Interjú, riport − Recept − Újságcikk, hirdetés, reklám − Irodalmi szöveg/részletek/: novellák, elbeszélések, drámák, versek, dalok

Továbbhaladás feltételei Az egyes évfolyamoknál jelennek meg.

Értékelés Az ellenırzés és értékelés célja: − A tanulási folyamat megfigyelése, javítása. − A már elért tudás- és képességszintek vizsgálata. − A tanulók orientálása, szülık tájékoztatása. − Az ellenırzés során szerzett információk felhasználása a további munka tervezésében Az ellenırzés és értékelés alapvetı alkalmai: − A tanulók egyéni munkája a tanítási órán. − A tanulók egyéni otthoni munkája − A csoportban végzett munka a tanítási órán − Csoportos projekt munka − Ismereteket, képességeket számonkérı feladatok, feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletek Az ellenırzés egyrészt folyamatosan zajlik a tanítási órán, másrészt az oktatási egységek, témakörök lezárásához kötıdik. Az értékelés javasolt módjai: − Szóbeli értékelés, közvetlenül a tanulói teljesítmény után. − Pontozás, vagy egyéb osztályzatokra átváltható értékelési formák − Szóbeli és írásbeli feleletek osztályozása. Az ismeretek és képességek ellenırzésének javasolt formái − Általános javaslat, hogy mind az idegen nyelvi ismereteket, mind a képességeket lehetıleg szövegkörnyezetben, autentikus szövegek felhasználásával fejlesszük és ellenırizzük.

A tankönyvválasztás szempontjai A választott tankönyvek a korosztály igényeinek kell, hogy megfeleljenek. Tartalmazniuk kell azokat a legfontosabb témaköröket, kommunikációs szándékokat és fogalomköröket, amelyeket egy adott évfolyam helyi tanterve elıír. Elınyben részesítjük azokat a tankönyveket, amelyek autentikus szövegeket tartalmaznak, és amelyek megfelelı hangsúlyt fektetnek a négy alapkészség arányos fejlesztésére.

267

9. évfolyam kezdı csoport Évi óraszám: 222 heti 6 óra Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; napirend; családi ünnepek, Mikulás, karácsony, húsvét. − Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külsı és belsı jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó; a színház és a mozi világa; − A munka világa: munkavállalás. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl − Aktuális témák.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás Das ist Peter. Ich heiße … telefonálásnál bemutatkozás és Guten Tag, das ist … elköszönés Auf Wiederhören! Tschüs! személyes levélben megszólítás és Liebe(r)… elbúcsúzás Viele Grüsse. Dein(e)… érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. engedélykérés és arra reagálás Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. köszönet és arra reagálás Danke! Bitte. bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Toll! elégedettség, elégedetlenség Es ist prima … csodálkozás Oh, das ist aber schön! remény Ich hoffe, du kannst kommen! bánat Schade … bosszúság Das ist aber schlimm!

268

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… Was denkst du darüber? valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! érdeklıdés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf lehetıség, kötelezettség ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! Ich will… dicséret, kritika, ellenvetés Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber… érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia iránt lieber Tee? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist… események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlı vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, tudás, nem tudás Ich weiß (nicht). bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. / ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! javaslat és arra reagálás Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? meghívás és arra reagálás Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? megerısítés Ja, das stimmt. témaváltás, beszélgetés lezárása Und was sagst du zu…? Nun, so viel für heute. b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései Cselekvés, történés, létezés kifejezése

269

jelenidejőség

múltidejőség,

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, Umlaut, Brechung trennbare Verben Präteritum, Perfekt Plusquamperfekt

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest. Er liest das Buch vor. Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt. Ich bleibe morgen zu Hause.

jövıidejőség

Futur (mit Präsens)

személytelenség

"es"

Es ist kalt. Es regnet.

haben, gehören

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir.

Birtoklás kifejezése

Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen

das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Präpositionen mit A/D: Die Vase steht auf dem Tisch. an, auf, hinter, in, Ich gehe ins Kino. neben, über, unter, vor, zwischen Gehen Sie durch den Park! Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Die Bücher sind bei Karl. für, gegen, ohne, Ich komme von meiner Oma. Präpositionen mit dem Dativ: aus, bei, zu, mit von, nach, seit, aus

gyakoriság

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

Idıbeli viszonyok

idıtartam idıpont

in, um, am, wann? Akkusativ

270

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag, im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes, einGlas, zwei Glas, eine Flasche, zwei Flaschen alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok Wie?

Modalitás

felszólítás

Esetviszonyok

névszók a mondatban

Függı beszéd Szövegösszetartó kötıszók, eszközök névmások

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Präteritum) Hause. Ich konnte das Fenster nicht schließen. Kommen Sie! Singen wir! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin. mit dem Präsens Sie sagte, sie geht heute in die Schule. und/oder/aber/denn/sondern dann das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man

A szókincs fejlesztésével párhuzamosan gondot fordítunk az ige- és melléknévi vonzatok elsajátítására.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes

271

− köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákban rendezett válaszokat adni; − egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; − ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; − kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; − egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes − kb. 100 szavas, tényszerő információt közvetítı, néhány bekezdésbıl álló szöveget írni; − gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerő közléseket írásban megfogalmazni; − különbözı szövegfajtákat létrehozni; − változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

10. évfolyam kezdı csoport Évi óraszám: 222 heti 6 óra Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; napirend; otthoni teendık, családi ünnepek, születésnapi party, Mikulás, advent, karácsony, húsvét, farsang, − Az otthon. A szőkebb lakókörnyezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külsı és belsı jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival, iskolarendszerek összehasonlítása − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, orvosi rendelıben, kórházban. Ruházkodás. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó; a színház és a mozi világa; olvasás, hobby, győjtemények. − A munka világa: munkavállalás, foglalkozások, munkahelykeresés. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl 272

− Aktuális témák.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás Das ist Peter. Ich heiße … telefonálásnál bemutatkozás és Guten Tag, das ist … elköszönés Auf Wiederhören! Tschüs! személyes levélben megszólítás és Liebe(r)… elbúcsúzás Viele Grüsse. Dein(e)… érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. engedélykérés és arra reagálás Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. köszönet és arra reagálás Danke! Bitte. bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… csodálkozás Oh, das ist aber schön! remény Ich hoffe, du kannst kommen! bánat Schade, dass… bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… Was denkst du darüber? valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! érdeklıdés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf lehetıség, kötelezettség ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! Ich will… dicséret, kritika, ellenvetés Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber… érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia iránt lieber Tee? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist…Es geht um… események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlı vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch 273

tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság ismerés, nem ismerés

Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass Ich kenne .. gut / nicht.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! javaslat és arra reagálás Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? meghívás és arra reagálás Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma bevezetése Dabei fällt mir gerade ein,… megerısítés Ja, das stimmt. témaváltás, beszélgetés lezárása Und was sagst du zu…? Nun, so viel für heute. c) Fogalomkörök: Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései Cselekvés, történés, létezés kifejezése sein, Ich bin heute zu Hause. es gibt Hier gibt es keinen Hamburger. jelenidejőség Präsens Die Sonne scheint schön. Vokalwechsel, Umlaut, Der Zug fährt gleich ab. Brechung Er liest. trennbare Verben Er liest das Buch vor. múltidejőség, Präteritum, Perfekt Er kam zu Fuß. Plusquamperfekt Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir hier gewohnt. jövıidejőség Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause. Futur I. Ich werde kommen. személytelenség "es" Es ist kalt. Es regnet. sich-Verben Ich freue mich. Passiv Wir werden am Flughafen abgeholt. Birtoklás kifejezése

274

haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Präpositionen mit A/D: Die Vase steht auf dem Tisch. an, auf, hinter, in, Ich gehe ins Kino. neben, über, unter, vor, zwischen Gehen Sie durch den Park! Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Die Bücher sind bei Karl. für, gegen, ohne, Ich komme von meiner Oma. Präpositionen mit dem Dativ: aus, bei, zu, mit von, nach, seit, aus

gyakoriság

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

Idıbeli viszonyok

idıtartam idıpont

in, um, am, wann? Akkusativ

elıidejőség

Plusquamperfekt bevor, nachdem

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag, im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Nachdem ich eingepackt hatte, rief ich ein Taxi Bevor ich ein Taxi rief, …

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes, einGlas, zwei Glas, eine Flasche, zwei Flaschen alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok Wie?

275

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima.

Was für ein? Welcher? Was für? (Adjektivdeklination) Vergleiche

Modalitás

felszólítás

Esetviszonyok Logikai viszonyok

névszók a mondatban alárendelések

feltételesség

szóképzés

Függı beszéd

Kijelentés Kérdés Felszólítás

Das ist eine leichte Aufgabe Ich finde den roten Rock modisch. Sie hat lange Haare.

Dieses Buch ist besser als… so gut wie. Das ist am schönsten mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Präteritum) Hause. Ich konnte das Fenster nicht schließen. Komm morgen wieder! Kommen Sie! Singen wir! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Er soll kommen. Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin. Kausalsatz Denn, weil Subjektsatz Es ist schön, hier zu sein. Objektsatz Ich weiß (nicht), dass, (ob)…Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als, wenn, bevor, nachdem, bis, während…, Finalsatz:um zu/ damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung zu lesen/ damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der ich… Die Kinder, deren Eltern… Konditionalsatz: Wenn ich Zeit habe, wenn ich Indikativ Präsens Zeit hätte. Konjunktiv II. Sie würde kommen / sie käme, wenn Zusammensetzungen Haustür Verb>Substantiv lesen>Lesen mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Ich möchte gerne wissen, ob…/ wo…usw. Er sagt, dass sie…kommen soll.

276

Szövegösszetartó kötıszók, eszközök

und/oder/aber/denn,sondern dann, sonst, darum, deshalb deswegen, trotzdem weil, als, ob, wenn, dass, sowohl…als auch, weder…noch névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man, einen, einem A szókincs fejlesztésével párhuzamosan gondot fordítunk az ige- és melléknévi vonzatok elsajátítására. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; − választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; − ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; − egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − kb. 150 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló, szöveget írni;

277

− gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különbözı szövegfajtákat létrehozni; − változatos közlésformákat használni.

11. évfolyam kezdı csoport Évi óraszám: 148 heti 4 óra + Választható fakultáció: évi 74 óra heti 2 óra Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások, napirend; munkamegosztás a családban, férfi és nıi szerepek, családi ünnepek, Mikulás, karácsony, húsvét, az ünnepek fontossága, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok, nemek közti egyenlıség, megkülönböztetés- mentesség

− Ember és társadalom: alapvetı társadalmi érintkezések − Barátság, szerelem, tolerancia - emberek külsı és belsı jellemzése. − Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Otthonteremtési lehetıségek. Lakáskultúra, építkezés, ezzel kapcsolatos foglalkozások − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. Magyarországi, európai idıjárás, klíma, idıjárásjelentés − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival, iskolarendszer Magyarországon, német nyelvterületen. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, egészséges életmód, betegségmegelızés.. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; egészséges táplálkozás, ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. Bevásárlás, vásárlási szokások, pénz − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. Utazás megszervezése, lebonyolítása − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül, tömegsport, versenysport, egészséges életmód; − videó; a színház és a mozi világa; színházi élmények, olvasmányélmények, kedvenc film. − A munka világa: munkavállalás, munkahely, szolgáltatások. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával: Irodalmi bevezetı - ajánlott olvasmányok: Mark Twain: Die deutsche Sprache germánok, germán mitológia Sturm und Drang: Gedichte von Goethe Klassik: Gedichte von Goethe und Schiller Romantik: Heinrich Heine: Gedichte, Märchen der Gebrüder Grimm H. Böll, F. Kafka, S. Lenz novellák tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl, népszokásokról, politikai berendezkedésrıl − Tudományos és technikai mőveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban. − Aktuális témák.

278

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás és Das ist Peter. Ich heiße … / Ich möchte Ihnen … bemutatkozás vorstellen. telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés, üzenethagyás szóbeli üdvözletküldés üdvözlet átadása személyes és hivatalos levélben megszólítás személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

együttérzés és arra reagálás

Guten Tag, das ist …Auf Wiederhören! Tschüs! Ich möchte eine Nachricht für …hinterlassen.… Viele Grüße an Petra! Richte Petra viele Grüße aus! Liebe(r)…, Sehr geehrter Herr…, Sehr geehrte Damen und Herren, Dein(e)…, Viele Grüße Mit freundlichen Grüssen… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte! Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten./ Gute Besserung! / Ich gratuliere Ihnen zu …. Danke, sehr nett von Ihnen. Mein (aufrichtiges)Beileid! Danke.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok hála Ich bin Ihnen dankbar dafür, dass… sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! / Es freut micht, dass… elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… csodálkozás Oh, das ist aber schön! / Das kann doch nicht wahr sein! kíváncsiság Ich bin gespannt, ob… remény Ich hoffe, du kannst kommen! félelem Ich habe Angst, dass…, Ich befürchte, dass bánat Schade, dass… bosszúság Das ist aber schlimm! Es ärgert mich, Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… / Was denkst darüber? / Sind Sie damit einverstanden, dass…? Soviel ich weiß valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés, Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! / kételkedés, kétség érdeklıdés, érdektelenség

Da bin ich anderer Meinung. Ohne Zweifel… Ich zweifle daran, dass Ich interessiere mich für … (nicht). 279

tetszés, nem tetszés ellenvetés ellenvetés visszautasítása, meggyızés

Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! Das stimmt schon, aber… Sie haben Recht, aber… Da bin ich mit Ihnen gar nicht einverstanden. Sie können Recht haben, aber… akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf , das lehetıség, bizonytalanság, kötelezettség könnte vielleicht…, ich soll ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! / Ich habe vor, … zu … érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia, érdeklıdési kör iránt lieber Tee? Hast du Interesse für …? dicséret, kritika, szemrehányás Klasse! Blödsinn! Ich halte .. für sehr gut. Das ist schon gut, aber… Warum bist du nicht früher gekommen?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist…/ Es geht um…Es handelt sich um… Die Geschichte handelt von…. események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlı vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch válaszadás elutasítása Leider kann ich Ihre Frage nicht beantworten. tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob … / Ich nehme an, dass… ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) daran, dass, … A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Kannst du bitte…? /Gib mir bitte …! /Würden Sie bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann Leider nicht! javaslat és arra reagálás Können wir gehen? / Möchtest du…? Ja, gerne! / Ich schlage vor, dass… meghívás és arra reagálás, Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. találkozó megbeszélése Können wir einen Termin festlegen? kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. reklamálás Entschuldigung, ich habe ein Problem… tanácskérés, tanácsadás Was schlägst du vor? Ich rate,… / Ich schlage vor… segítség felajánlása és arra reagálás Kann ich Ihnen helfen/ behilflich sein? Ja, das wäre nett. Danke, das geht schon. ajánlat és arra reagálás, Möchten Sie…? figyelemfelhívás Ich möchte Sie darauf aufmerksam machen, dass… Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht

280

betőzés kérése, betőzés felkérés lassabb, hangosabb beszédre beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás megerısítés körülírás példa megnevezése témaváltás, beszélgetés lezárása

verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? Dabei fällt mir gerade ein,… Darf ich Sie kurz unterbrechen? Ja, das stimmt. Das ist also ein…, wo… Ein Beispiel dafür ist… Könnten wir jetzt noch darüber reden, ? Können wir ein anderes mal vielleicht hier fortsetzen?

c) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejőség

múltidejőség,

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben trennbar/untrennbar Präteritum, Perfekt

Plusquamperfekt jövıidejőség

Futur (mit Präsens)

személytelenség

Futur I sich-Verben es

mőveltetés

lassen (Präsens, Präteritum) Passiv Passiv mit Modalverb (Präsens) Passiv (Präteritum) Funktionsverbgefüge

Birtoklás kifejezése

281

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Das Schiff hat uns übergesetzt. Hast du den Text übersetzt? Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt. Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, daß... Es geht um .../ Es dauert lange bis... Wir lassen/ließen unser Auto reparieren. Sie werden am Flughafen abgeholt. Sie müssen abgeholt werden. Sie mußten abgeholt werden. Ich nehme etwas in Anspruch. Man nimmt auf die Kinder Rücksicht…

haben, gehören Wessen? von, -s

Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Krone Karls des Fünften die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten…

Präpositionen mit A/D an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ durch, um, entlang Präpositionen mit dem Dativ von, zu, nach, gegenüber

Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino. Gehen Sie den Fluß entlang!

Die Bücher sind bei Karl. Die Post ist unserer Schule gegenüber.

Idıbeli viszonyok gyakoriság

Mennyiségi viszonyok

idıtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

idıpont

in, um, am, wann?

elıidejőség

Plusquamperfekt bevor, nachdem

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Nachdem ich eingepackt hatte, rief ich ein Taxi. Bevor ich ein Taxi rief, ...

határozott mennyiség eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes

282

határozatlan mennyiség

alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok Wie?

Modalitás

valószínőség szubjektív hozzáállás felszólítás

Esetviszonyok

névszók a mondatban

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte Aufgabe. (Adjektivdeklination) Ich finde den roten Rock modisch. Apposition Der Mann mit der Brille Ludwig der Erste Vergleiche Dieses Buch ist besser, als… Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten. Wer? Der Bekannte / mein Bekannter, der Arme, die Arme mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Prätreritum) Hause. Perfekt Ich habe das Fenster nicht schließen wollen haben+zu+Infinitiv Du hast dafür selber zu sorgen. sein+zu+Infinitiv Die Aufgabe ist leicht zu lösen. brauchen+zu+Infinitiv Jetzt brauchst du mir nicht zu helfen. läßt sich Die Aufgabe läßt sich leicht lösen. Futur II. Er wird angekommen sein. Sollen, müssen, wollen Er soll/muss/will krank gewesen sein. Kommen Sie! Singen wir! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Er soll kommen. Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin.

283

Logikai viszonyok

alárendelések

feltételesség

óhajtó mondatok

melléknévi igeneves szerkezetek szóképzés

Függı beszéd

Kijelentés Kérdés Felszólítás

denn, weil, Es ist schön, hier zu sein. Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Als / wenn / bis /nachdem Temporalsatz Bevor / während/solange... Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ... Konditionalsatz: Wenn ich Zeit habe,… (Indikativ) Präsens Wenn ich Zeit hätte,... Konjunktiv II. Sie würde kommen, wenn....... Wenn ich Zeit habe, Wenn ich Zeit gehabt hätte... Sie wären gekommen, wenn... Wenn ich doch/nur…. hätte! Hätte ich doch/nur…! Partizip Präsens, lachend, spielend…. Partizip Perfekt gekocht, geschrieben… Partizipialattribut das spielende Kind, das gelesene Buch Zusammensetzungen Haustür Verb>Substantiv lesen>Lesen Suffixe -heit, -keit Schönheit, Fertigkeit -ung Vorstellung Präfixe Ge-,Ur-,UnGeschwister, Urgrossvater,Unglück Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Ich möchte gerne wissen, ob…/ wo…usw. Er sagt, dass sie…kommen soll. Kausalsatz Subjektsatz Objektsatz

284

und/oder/aber/denn,sondern dann, sonst, darum, deshalb deswegen, trotzdem weil, als, ob, wenn, dass, sowohl…als auch, weder…noch obwohl / als ob / als wenn/als anstatt dass/ anstatt zu+Infinitiv ohne dass/ ohne zu+Infinitiv das, névmások ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, einen, einem jeder, keiner, einander, derselbe einer, welcher, A szókincs fejlesztésével párhuzamosan gondot fordítunk az ige- és melléknévi vonzatok elsajátítására.

Szövegösszetartó kötıszók, eszközök

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; − választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját megvédeni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; − kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtıl megkülönböztetni; − ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; − kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;

285

− egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − kb. 200 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló, szöveget írni; − gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különbözı szövegfajtákat létrehozni; − változatos közlésformákat használni.

12. évfolyam kezdı csoport Évi óraszám: 128, heti 4 óra + Választható fakultáció évi 64 óra, heti 2 óra Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások, napirend; munkamegosztás a családban, férfi és nıi szerepek, családi ünnepek, Mikulás, karácsony, húsvét, az ünnepek fontossága, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok, nemek közti egyenlıség, megkülönböztetés- mentesség

− Ember és társadalom: alapvetı társadalmi érintkezések. Fiatalok problémái, konfliktusok feloldása Fogyatékos és hátrányos helyzető emberek helyzete − Barátság, szerelem, tolerancia - emberek külsı és belsı jellemzése. − Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Otthonteremtési lehetıségek. Lakáskultúra, építkezés, ezzel kapcsolatos foglalkozások − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. Magyarországi, európai idıjárás, klíma, idıjárásjelentés − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival, iskolarendszer Magyarországon, német nyelvterületen. Pályaválasztás, esélyek, lehetıségek, tervek, vágyak. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, egészséges életmód, betegségmegelızés, Testi és lelki egészség / a harmonikus élet értékként való tisztelete, az önálló életre felkészítés, a háztartás, az iskola, a közlekedés, a beteg és sérült emberek, fogyatékossággal élık iránti elfogadó és segítıkész magatartás, káros függıségek kialakulásának megelızése, helyes táplálkozás/ fertızı betegségek,

− − − − −

Aids. Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; egészséges táplálkozás, ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. Bevásárlás, vásárlási szokások, pénz, Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. Utazás megszervezése, lebonyolítása Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül, tömegsport, versenysport, egészséges életmód; videó; a színház és a mozi világa; színházi élmények, olvasmányélmények, kedvenc film. A munka világa: munkavállalás, munkahely, szolgáltatások.

286

− Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi dimenzióiban

Ismerkedés a német irodalommal - ajánlott olvasmányok: Mark Twain: Die deutsche Sprache germánok, germán mitológia a legrégibb német irodalmi emlékek: Hildebrandslied, Merseburger Zaubersprüche Der Minnesang - Walther von der Vogelweide Heldendichtung - Das Nibelungenlied Reformation - M. Luther Sturm und Drang: Gedichte von Goethe Klassik: Gedichte von Goethe und Schiller J.W.von Goethe: Faust részletek F. Schiller: Kabale und Liebe részletek Romantik: Heinrich Heine: Gedichte H. Böll, F. Kafka, S. Lenz novellák Tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl, népszokásokról, politikai berendezkedésrıl − Tudományos és technikai mőveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban. − Aktuális témák.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás és Das ist Peter. Ich heiße … / Ich möchte Ihnen … bemutatkozás vorstellen. telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés, üzenethagyás szóbeli üdvözletküldés üdvözlet átadása személyes és hivatalos levélben megszólítás személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

együttérzés és arra reagálás

Guten Tag, das ist …Auf Wiederhören! Tschüs! Ich möchte eine Nachricht für …hinterlassen.… Viele Grüße an Petra! Richte Petra viele Grüße aus! Liebe(r)…, Sehr geehrter Herr…, Sehr geehrte Damen und Herren, Dein(e)…, Viele Grüße Mit freundlichen Grüssen… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte! Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten./ Gute Besserung! / Ich gratuliere Ihnen zu …. Danke, sehr nett von Ihnen. Mein (aufrichtiges)Beileid! Danke.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok hála Ich bin Ihnen dankbar dafür, dass…

287

sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás kíváncsiság remény félelem bánat bosszúság

Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass…/ Toll! / Es freut micht, dass… Es ist prima, dass.. Schade, dass… Oh, das ist aber schön! / Das kann doch nicht wahr sein! Ich bin gespannt, ob… Ich hoffe, du kannst kommen! Ich habe Angst, dass…, Ich befürchte, dass Schade, dass… Das ist aber schlimm! Es ärgert mich,

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… / Was denkst darüber? / Sind Sie damit einverstanden, dass…? Soviel ich weiß valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés, Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! / kételkedés, kétség

Da bin ich anderer Meinung. Zweifel…

Ohne

Ich zweifle daran, dass érdeklıdés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ellenvetés Das stimmt schon, aber… Sie haben Recht, aber… ellenvetés visszautasítása, meggyızés Da bin ich mit Ihnen gar nicht einverstanden. Sie können Recht haben, aber… akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf , das lehetıség, bizonytalanság, kötelezettség könnte vielleicht…, ich soll ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! / Ich habe vor, … zu … érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia, érdeklıdési kör iránt lieber Tee? Hast du Interesse für …? dicséret, kritika, szemrehányás Klasse! Blödsinn! Ich halte .. für sehr gut. Das ist schon gut, aber… Warum bist du nicht früher gekommen? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist…/ Es geht um…Es handelt sich um… Die Geschichte handelt von…. események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlı vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch válaszadás elutasítása Leider kann ich Ihre Frage nicht beantworten. tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob … / Ich nehme an, dass… ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) daran, dass, …

288

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Kannst du bitte…? /Gib mir bitte …! /Würden Sie bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann Leider nicht! javaslat és arra reagálás Können wir gehen? / Möchtest du…? Ja, gerne! / Ich schlage vor, dass… meghívás és arra reagálás, Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. találkozó megbeszélése Können wir einen Termin festlegen? kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. reklamálás Entschuldigung, ich habe ein Problem… tanácskérés, tanácsadás Was schlägst du vor? Ich rate,… / Ich schlage vor… segítség felajánlása és arra reagálás Kann ich Ihnen helfen/ behilflich sein? Ja, das wäre nett. Danke, das geht schon. ajánlat és arra reagálás, Möchten Sie…? figyelemfelhívás Ich möchte Sie darauf aufmerksam machen, dass… Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma Dabei fällt mir gerade ein,… Darf ich Sie kurz bevezetése, félbeszakítás unterbrechen? megerısítés Ja, das stimmt. körülírás Das ist also ein…, wo… példa megnevezése Ein Beispiel dafür ist… témaváltás, beszélgetés lezárása Könnten wir jetzt noch darüber reden, ? Können wir ein anderes mal vielleicht hier fortsetzen?

d) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

sein, es gibt

289

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger.

jelenidejőség

Präsens Vokalwechsel,

Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab.

múltidejőség,

Präteritum, Perfekt

Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt.

Plusquamperfekt

jövıidejőség

Futur (mit Präsens)

személytelenség

Futur I sich-Verben es

mőveltetés

lassen (Präsens, Präteritum) Passiv (Präsens) Passiv mit Modalverb (Präsens) Passiv (Präteritum) Funktionsverbgefüge

trennbare Verben trennbar/untrennbar überdurchunterum-

290

Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, daß... Es geht um .../ Es dauert lange bis... Wir lassen/ließen unser Auto reparieren. Sie werden am Flughafen abgeholt. Sie müssen abgeholt werden. Sie mußten abgeholt werden. Ich nehme etwas in Anspruch. Man nimmt auf die Kinder Rücksicht… Er liest das Buch vor. Das Schiff hat uns übergesetzt. Hast du den Text übersetzt? Er hat den Text durchgekreuzt. Er hat meinen Plan durchkreuzt. Er ist dem Direktor unterstellt. Ich stelle mich unter. Hast du den Tisch umgestellt? Sie haben mich umstellt.

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s

Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Krone Karls des Fünften Karls brauner Anzug die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Präpositionen mit A/D an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ durch, um, entlang Präpositionen mit dem Dativ von, zu, nach, gegenüber

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino.

Gehen Sie den Fluß entlang!

Die Bücher sind bei Karl. Die Post ist unserer Schule gegenüber.

Idıbeli viszonyok gyakoriság

idıtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

idıpont

in, um, am, wann?

elıidejőség

Plusquamperfekt bevor, nachdem

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Nachdem ich eingepackt hatte, rief ich ein Taxi. Bevor ich ein Taxi rief, ...

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok

291

Wie?

Modalitás

valószínőség szubjektiv hozzáállás

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte Aufgabe. (Adjektivdeklination) Ich finde den roten Rock modisch. Apposition Der Mann mit der Brille Ludwig der Erste Vergleiche Dieses Buch ist besser als… Er ist nicht so alt wie… Das Bild ist am schönsten. Wer? Der Bekannte / mein Bekannter, der Arme, die Arme mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Prätreritum) Hause. Ich habe das Fenster nicht Perfekt schließen wollen Du hast dafür selber zu sorgen. haben+zu+Infinitiv Die Aufgabe ist leicht zu lösen. sein+zu+Infinitiv brauchen+zu+Infinitiv Jetzt brauchst du mir nicht zu helfen. Die Aufgabe läßt sich leicht läßt sich lösen. Er wird angekommen sein. Futur II. Sollen, müssen, wollen Er soll/muss/will krank gewesen sein. mögen, können, dürfen Das mag/könnte/dürfte sein.

felszólítás

Esetviszonyok

névszók a mondatban

Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv

292

Kommen Sie! Singen wir! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Er soll kommen. Ich zeige den Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin.

Logikai viszonyok

alárendelések

feltételesség

óhajtó mondatok

melléknévi igeneves szerkezetek szóképzés

Függı beszéd

kijelentés kérdés felszólítás

denn, weil, Es ist schön, hier zu sein. Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Als / wenn / bis /nachdem Temporalsatz Bevor / während/solange Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ... Relativsatz Wenn ich Zeit habe,… Wenn ich Zeit hätte,... Sie würde kommen, wenn....... Konditionalsatz: Wenn ich Zeit gehabt hätte... (Indikativ) Präsens Sie wären gekommen, wenn... Konjunktiv II. Wenn ich doch/ nur …hätte! Hätte ich doch/ nur ….! Haustür Zusammensetzungen lachend, spielend…. Partizip Präsens, gekocht, geschrieben… Partizip Perfekt das spielende Kind, das gelesene Partizipialattribut Buch Verb>Substantiv lesen>Lesen Suffixe -heit, -keit Schönheit, Fertigkeit -ung Vorstellung -lich, -bar, -los, -ig ärztlich, essbar, zahllos, hungrig Präfixe Ge-,Ur-,UnGeschwister, Urgrossvater, Unglück Ohne Präfixe und Fluss, Flug… Suffixe Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Ich möchte gerne wissen, ob…/ wo…usw. Er sagt, dass sie…kommen soll. Konjunktiv I. Er sagt, er habe geschlafen. Kausalsatz Subjektsatz Objektsatz

293

Szövegösszetartó kötıszók, eszközök

und/oder/aber/denn,sondern dann, sonst, darum, deshalb deswegen, trotzdem weil, als, ob, wenn, dass, sowohl…als auch, weder…noch obwohl / als ob / als wenn/als, als dass anstatt dass/ anstatt zu+Infinitiv ohne dass/ ohne zu+Infinitiv névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, einen, einem jeder, keiner, einander, derselbe einer, welcher, A szókincs fejlesztésével párhuzamosan gondot fordítunk az ige- és melléknévi vonzatok elsajátítására.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; − kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; − kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; − köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; − választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − gondolatait megfelelı logikai sorrendben, választékos mondatokban elıadni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 250 szavas szöveget elolvasni; − kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; − ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; − kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni;

294

− egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.

Íráskészség A tanuló legyen képes − kb. 200 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló, szöveget írni; − gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különbözı szövegfajtákat létrehozni; − változatos közlésformákat használni.

9. évfolyam haladó csoport Évi óraszám: 222, heti 6 óra A haladó csoportban tanuló diákok a legkülönbözıbb iskolákból, a legeltérıbb nyelvi felkészültséggel érkeztek, ezért az elsı évben feltétlenül indokolt és szükséges a tanulók nyelvi szintjének egymáshoz közelítése, az ismétlés és rendszerezés.

Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; napirend; otthoni teendık, családi ünnepek, születésnapi party, Mikulás, karácsony, húsvét, farsang, − Az otthon. A szőkebb lakókörnyezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külsı és belsı jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, orvosi rendelıben, kórházban. Ruházkodás. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó; a színház és a mozi világa; olvasás, hobby, győjtemények. − A munka világa; foglalkozások. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl − Aktuális témák.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás Das ist Peter. Ich heiße … telefonálásnál bemutatkozás és Guten Tag, das ist … elköszönés Auf Wiederhören! Tschüs! személyes levélben megszólítás és Liebe(r)… elbúcsúzás Viele Grüsse. Dein(e)… 295

érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung!

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… csodálkozás Oh, das ist aber schön! remény Ich hoffe, du kannst kommen! bánat Schade, dass… bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… Was denkst du darüber? valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! érdeklıdés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf lehetıség, kötelezettség ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! Ich will… dicséret, kritika, ellenvetés Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber… érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia iránt lieber Tee? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist…Es geht um… események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlı vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! javaslat és arra reagálás Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen?

296

meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás

Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.

Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma Dabei fällt mir gerade ein,… bevezetése megerısítés Ja, das stimmt. témaváltás, beszélgetés lezárása Und was sagst du zu…? Nun, so viel für heute. d) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejőség

múltidejőség,

jövıidejőség személytelenség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, Umlaut, Brechung trennbare Verben Präteritum, Perfekt

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest. Er liest das Buch vor. Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan.

Futur (mit Präsens) Futur I. "es"

Ich bleibe morgen zu Hause. Ich werde kommen. Es ist kalt. Es regnet. Ich freue mich. Wir werden am Flughafen abgeholt.

sich-Verben Passiv

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten…

297

Präpositionen mit A/D: Die Vase steht auf dem Tisch. an, auf, hinter, in, Ich gehe ins Kino. neben, über, unter, vor, zwischen Gehen Sie durch den Park! Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Die Bücher sind bei Karl. für, gegen, ohne, Ich komme von meiner Oma. Präpositionen mit dem Dativ: aus, bei, zu, mit von, nach, seit, aus

Idıbeli viszonyok gyakoriság

idıtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

idıpont

in, um, am, wann? Akkusativ

elıidejőség

Plusquamperfekt bevor, nachdem

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag, im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Nachdem ich eingepackt hatte, rief ich ein Taxi Bevor ich ein Taxi rief, …

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes, einGlas, zwei Glas, eine Flasche, zwei Flaschen alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok Wie? Was für ein? Welcher? Was für? (Adjektivdeklination) Vergleiche

Modalitás

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe Ich finde den roten Rock modisch. Sie hat lange Haare.

Dieses Buch ist besser als… so gut wie. Das ist am schönsten mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach (Präsens, Präteritum) Hause. Ich konnte das Fenster nicht schließen.

298

felszólítás

Komm morgen wieder! Kommen Sie! Singen wir! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Er soll kommen. névszók a Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Esetviszonyok mondatban Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin. alárendelések Kausalsatz Denn, weil Logikai Subjektsatz Es ist schön, hier zu sein. viszonyok Objektsatz Ich weiß (nicht), dass, (ob)…Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als, wenn, bevor, nachdem, bis, während…, Finalsatz:um zu/ damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung zu lesen/ damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der ich… Die Kinder, deren Eltern… feltételesség Konditionalsatz: Wenn ich Zeit habe, wenn ich Indikativ Präsens Zeit hätte. Konjunktiv II. Sie würde kommen / sie käme, wenn szóképzés Zusammensetzungen Haustür Verb>Substantiv lesen>Lesen Kijelentés mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in die Függı beszéd Schule geht. Kérdés Ich möchte gerne wissen, ob…/ wo…usw. Felszólítás Er sagt, dass sie…kommen soll. und/oder/aber/denn,sondern Szövegösszetartó kötıszók, dann, sonst, darum, deshalb eszközök deswegen, trotzdem weil, als, ob, wenn, dass, sowohl…als auch, weder…noch névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man, einen, einem A szókincs fejlesztésével párhuzamosan gondot fordítunk az ige- és melléknévi vonzatok elsajátítására. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni;

299

− kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; − választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; − ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; − egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − kb. 150 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló, szöveget írni; − gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különbözı szövegfajtákat létrehozni; − változatos közlésformákat használni.

10. évfolyam haladó csoport Évi óraszám: 222, heti 6 óra Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások, napirend; munkamegosztás a családban, férfi és nıi szerepek, családi ünnepek, Mikulás, advent, karácsony, húsvét, az ünnepek fontossága, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok, nemek közti egyenlıség, megkülönböztetés- mentesség

− Ember és társadalom: alapvetı társadalmi érintkezések − Barátság, szerelem - emberek külsı és belsı jellemzése. − Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása.. Lakáskultúra, építkezés, ezzel kapcsolatos foglalkozások

300

− Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. Magyarországi, európai idıjárás, klíma, idıjárásjelentés − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival, iskolarendszer Magyarországon, német nyelvterületen. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, egészséges életmód, betegségmegelızés, testi és lelki egészség / a harmonikus élet értékként való tisztelete, az önálló életre felkészítés, a háztartás, az iskola, a közlekedés, a beteg és sérült emberek, fogyatékossággal élık iránti elfogadó és segítıkész magatartás, káros függıségek kialakulásának megelızése, helyes táplálkozás/ ..

− Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; egészséges táplálkozás, ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. Bevásárlás, vásárlási szokások, pénz − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. Utazás megszervezése, lebonyolítása − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül, tömegsport, versenysport, − videó; a színház és a mozi világa; színházi élmények, olvasmányélmények,. − A munka világa: munkavállalás, munkahely,munkahely keresés, szolgáltatások. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával: Irodalmi bevezetı - ajánlott olvasmányok: Mark Twain: Die deutsche Sprache Märchen der Gebrüder Grimm H. Böll, F. Kafka, S. Lenz novellák tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl, népszokásokról, politikai berendezkedésrıl − Aktuális témák.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás és Das ist Peter. Ich heiße … / Ich möchte Ihnen … bemutatkozás vorstellen. telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés, üzenethagyás szóbeli üdvözletküldés üdvözlet átadása személyes és hivatalos levélben megszólítás személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Guten Tag, das ist …Auf Wiederhören! Tschüs! Ich möchte eine Nachricht für …hinterlassen.… Viele Grüße an Petra! Richte Petra viele Grüße aus! Liebe(r)…, Sehr geehrter Herr…, Sehr geehrte Damen und Herren, Dein(e)…, Viele Grüße Mit freundlichen Grüssen… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte! Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche 301

együttérzés és arra reagálás

Weihnachten./ Gute Besserung! / Ich gratuliere Ihnen zu …. Danke, sehr nett von Ihnen. Mein (aufrichtiges)Beileid! Danke.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok hála Ich bin Ihnen dankbar dafür, dass… sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! / Es freut micht, dass… elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… csodálkozás Oh, das ist aber schön! / Das kann doch nicht wahr sein! kíváncsiság Ich bin gespannt, ob… remény Ich hoffe, du kannst kommen! félelem Ich habe Angst, dass…, Ich befürchte, dass bánat Schade, dass… bosszúság Das ist aber schlimm! Es ärgert mich, Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… / Was denkst du darüber? / Sind Sie damit einverstanden, dass…? Soviel ich weiß valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés, Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! / kételkedés, kétség

Da bin ich anderer Meinung. Ohne Zweifel…

Ich zweifle daran, dass érdeklıdés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ellenvetés Das stimmt schon, aber… Sie haben Recht, aber… ellenvetés visszautasítása, meggyızés Da bin ich mit Ihnen gar nicht einverstanden. Sie können Recht haben, aber… akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf , das lehetıség, bizonytalanság, kötelezettség könnte vielleicht…, ich soll ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! / Ich habe vor, … zu … érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia, érdeklıdési kör iránt lieber Tee? Hast du Interesse für …? dicséret, kritika, szemrehányás Klasse! Blödsinn! Ich halte .. für sehr gut. Das ist schon gut, aber… Warum bist du nicht früher gekommen? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist…/ Es geht um…Es handelt sich um… Die Geschichte handelt von…. események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlı vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch válaszadás elutasítása Leider kann ich Ihre Frage nicht beantworten. tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. 302

bizonyosság, bizonytalanság ismerés, nem ismerés emlékezés, nem emlékezés

Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob … / Ich nehme an, dass… Ich kenne .. gut / nicht. Ich erinnere mich (nicht) daran, dass, …

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Kannst du bitte…? /Gib mir bitte …! /Würden Sie bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann Leider nicht! javaslat és arra reagálás Können wir gehen? / Möchtest du…? Ja, gerne! / Ich schlage vor, dass… meghívás és arra reagálás, Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. találkozó megbeszélése Können wir einen Termin festlegen? kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. reklamálás Entschuldigung, ich habe ein Problem… tanácskérés, tanácsadás Was schlägst du vor? Ich rate,… / Ich schlage vor… segítség felajánlása és arra reagálás Kann ich Ihnen helfen/ behilflich sein? Ja, das wäre nett. Danke, das geht schon. ajánlat és arra reagálás, Möchten Sie…? figyelemfelhívás Ich möchte Sie darauf aufmerksam machen, dass… Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma Dabei fällt mir gerade ein,… Darf ich Sie kurz bevezetése, félbeszakítás unterbrechen? megerısítés Ja, das stimmt. körülírás Das ist also ein…, wo… példa megnevezése Ein Beispiel dafür ist… témaváltás, beszélgetés lezárása Könnten wir jetzt noch darüber reden, ? Können wir ein anderes mal vielleicht hier fortsetzen?

e) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejőség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben

303

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor.

múltidejőség,

Präteritum, Perfekt

Plusquamperfekt jövıidejőség

Futur (mit Präsens)

személytelenség

Futur I sich-Verben es

mőveltetés

lassen (Präsens, Präteritum) Passiv Passiv mit Modalverb (Präsens) Passiv (Präteritum) Funktionsverbgefüge

Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt. Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, daß... Es geht um .../ Es dauert lange bis... Wir lassen/ließen unser Auto reparieren. Sie werden am Flughafen abgeholt. Sie müssen abgeholt werden. Sie mußten abgeholt werden. Ich nehme etwas in Anspruch. Man nimmt auf die Kinder Rücksicht…

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s

Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Krone Karls des Fünften die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten…

304

Präpositionen mit A/D an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ durch, um, entlang Präpositionen mit dem Dativ von, zu, nach, gegenüber

Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino.

Gehen Sie den Fluß entlang!

Die Bücher sind bei Karl. Die Post ist unserer Schule gegenüber.

Idıbeli viszonyok gyakoriság

idıtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

idıpont

in, um, am, wann?

elıidejőség

Plusquamperfekt bevor, nachdem

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Nachdem ich eingepackt hatte, rief ich ein Taxi. Bevor ich ein Taxi rief, ...

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Apposition Vergleiche

Wer?

305

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Der Mann mit der Brille Ludwig der erste Dieses Buch ist besser, als… Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten. Der Bekannte / mein Bekannter, der Arme, die Arme

mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens, Prätreritum) Perfekt

Modalitás

haben+zu+Infinitiv sein+zu+Infinitiv brauchen+zu+Infinitiv läßt sich

Esetviszonyok

valószínőség felszólítás

Futur II.

névszók a mondatban

Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv

306

Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er wollte nach Hause. Ich habe das Fenster nicht schliessen wollen Du hast dafür selber zu sorgen. Die Aufgabe ist leicht zu lösen. Jetzt brauchst du mir nicht zu helfen. Die Aufgabe läßt sich leicht lösen. Er wird angekommen sein. Kommen Sie! Singen wir! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Er soll kommen. Ich zeige den Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin.

Logikai viszonyok

alárendelések

feltételesség

óhajtó mondatok

melléknévi igeneves szerkezetek szóképzés

Függı beszéd

Kijelentés Kérdés Felszólítás

Kausalsatz Subjektsatz Objektsatz

denn, weil, Es ist schön, hier zu sein. Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als / wenn / bis /nachdem Bevor / während/solange... Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ... Konditionalsatz: Wenn ich Zeit habe,… (Indikativ) Präsens Wenn ich Zeit hätte,... Konjunktiv II. Sie würde kommen, wenn....... Wenn ich Zeit habe, Wenn ich Zeit gehabt hätte... Sie wären gekommen, wenn... Wenn ich doch/nur…. hätte! Hätte ich doch/nur…! Partizip Präsens, lachend, spielend…. Partizip Perfekt gekocht, geschrieben… Partizipialattribut das spielende Kind, das gelesene Buch Zusammensetzungen Haustür Verb>Substantiv lesen>Lesen Suffixe -heit, -keit Schönheit, Fertigkeit -ung Vorstellung Präfixe Ge-,Ur-,Un Geschwister, Urgrossvater, Unglück Ohne Präfixe und Fluss,Flug… SuffixeSie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Ich möchte gerne wissen, ob…/ wo…usw. Er sagt, dass sie…kommen soll.

307

und/oder/aber/denn,sondern dann, sonst, darum, deshalb deswegen, trotzdem weil, als, ob, wenn, dass, sowohl…als auch, weder…noch obwohl / als ob / als wenn/als anstatt dass/ anstatt zu+Infinitiv ohne dass/ ohne zu+Infinitiv das, névmások ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, einen, einem jeder, keiner, einander, derselbe einer, welcher, A szókincs fejlesztésével párhuzamosan gondot fordítunk az ige- és melléknévi vonzatok elsajátítására.

Szövegösszetartó kötıszók, eszközök

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; − választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját megvédeni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; − kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtıl megkülönböztetni; − ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; − kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;

308

− egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − kb. 200 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló, szöveget írni; − gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különbözı szövegfajtákat létrehozni; − változatos közlésformákat használni.

11. évfolyam haladó csoport Évi óraszám: 148 óra, heti 4 óra +Választható fakultáció 74 óra, heti 2 óra Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások, napirend; munkamegosztás a családban, férfi és nıi szerepek, családi ünnepek, Mikulás, karácsony, húsvét, az ünnepek fontossága, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok, nemek közti egyenlıség, megkülönböztetés- mentesség

− Ember és társadalom: alapvetı társadalmi érintkezések. Fiatalok problémái, konfliktusok feloldása Fogyatékos és hátrányos helyzető emberek helyzete − Barátság, szerelem, tolerancia - emberek külsı és belsı jellemzése. − Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Otthonteremtési lehetıségek. Lakáskultúra, építkezés, ezzel kapcsolatos foglalkozások − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. Magyarországi, európai idıjárás, klíma, idıjárásjelentés − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival, iskolarendszer Magyarországon, német nyelvterületen. Pályaválasztás, esélyek, lehetıségek, tervek, vágyak. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, egészséges életmód, betegségmegelızés, testi és lelki egészség / a harmonikus élet értékként való tisztelete, az önálló életre felkészítés, a háztartás, az iskola, a közlekedés, a beteg és sérült emberek, fogyatékossággal élık iránti elfogadó és segítıkész magatartás, káros függıségek kialakulásának megelızése, helyes táplálkozás/ fertızı betegségek, Aids.

− Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; egészséges táplálkozás, ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. Bevásárlás, vásárlási szokások, pénz, − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. Utazás megszervezése, lebonyolítása − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül, tömegsport, versenysport, egészséges életmód; − videó; a színház és a mozi világa; színházi élmények, olvasmányélmények, kedvenc film. − A munka világa: munkavállalás, munkahely, szolgáltatások. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi dimenzióiban

309

Ismerkedés a német irodalommal - ajánlott olvasmányok: Mark Twain: Die deutsche Sprache germánok, germán mitológia Sturm und Drang: Gedichte von Goethe Klassik: Gedichte von Goethe und Schiller F. Schiller: Kabale und Liebe részletek Romantik: Heinrich Heine: Gedichte H. Böll, F. Kafka, S. Lenz novellák Tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl (látnivalók, nevezetességek), népszokásokról, politikai berendezkedésrıl, német sajtó. Német történelem, fontos történelmi személyiségek Híres német zeneszerzık, felfedezık − Tudományos és technikai mőveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; híres német tudósok − Aktuális témák.

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás és Das ist Peter. Ich heiße … / Ich möchte Ihnen … bemutatkozás vorstellen. telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés, üzenethagyás szóbeli üdvözletküldés üdvözlet átadása személyes és hivatalos levélben megszólítás személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

együttérzés és arra reagálás

Guten Tag, das ist …Auf Wiederhören! Tschüs! Ich möchte eine Nachricht für …hinterlassen.… Viele Grüße an Petra! Richte Petra viele Grüße aus! Liebe(r)…, Sehr geehrter Herr…, Sehr geehrte Damen und Herren, Dein(e)…, Viele Grüße Mit freundlichen Grüssen… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte! Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten./ Gute Besserung! / Ich gratuliere Ihnen zu …. Danke, sehr nett von Ihnen. Mein (aufrichtiges)Beileid! Danke.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok hála Ich bin Ihnen dankbar dafür, dass… sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! / Es freut micht, dass… elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… csodálkozás Oh, das ist aber schön! / Das kann doch nicht wahr sein! kíváncsiság Ich bin gespannt, ob… 310

remény félelem bánat bosszúság

Ich hoffe, du kannst kommen! Ich habe Angst, dass…, Ich befürchte, dass Schade, dass… Das ist aber schlimm! Es ärgert mich,

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner véleménynyilvánítás Meinung nach… / Was denkst darüber? / Sind Sie damit einverstanden, dass…? Soviel ich weiß valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés, Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! / kételkedés, kétség

Da bin ich anderer Meinung. Zweifel…

Ohne

Ich zweifle daran, dass érdeklıdés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ellenvetés Das stimmt schon, aber… Sie haben Recht, aber… ellenvetés visszautasítása, meggyızés Da bin ich mit Ihnen gar nicht einverstanden. Sie können Recht haben, aber… akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf , das lehetıség, bizonytalanság, kötelezettség könnte vielleicht…, ich soll ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! / Ich habe vor, … zu … érdeklıdés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder preferencia, érdeklıdési kör iránt lieber Tee? Hast du Interesse für …? dicséret, kritika, szemrehányás Klasse! Blödsinn! Ich halte .. für sehr gut. Das ist schon gut, aber… Warum bist du nicht früher gekommen? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist…/ Es geht um…Es handelt sich um… Die Geschichte handelt von…. események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlı vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch válaszadás elutasítása Leider kann ich Ihre Frage nicht beantworten. tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob … / Ich nehme an, dass… ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) daran, dass, … A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Kannst du bitte…? /Gib mir bitte …! /Würden Sie bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann Leider nicht! 311

javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás, találkozó megbeszélése kínálás és arra reagálás reklamálás tanácskérés, tanácsadás segítség felajánlása és arra reagálás ajánlat és arra reagálás, figyelemfelhívás

Können wir gehen? / Möchtest du…? Ja, gerne! / Ich schlage vor, dass… Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. Können wir einen Termin festlegen? Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Entschuldigung, ich habe ein Problem… Was schlägst du vor? Ich rate,… / Ich schlage vor… Kann ich Ihnen helfen/ behilflich sein? Ja, das wäre nett. Danke, das geht schon. Möchten Sie…? Ich möchte Sie darauf aufmerksam machen, dass…

Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma Dabei fällt mir gerade ein,… Darf ich Sie kurz bevezetése, félbeszakítás unterbrechen? megerısítés Ja, das stimmt. körülírás Das ist also ein…, wo… példa megnevezése Ein Beispiel dafür ist… témaváltás, beszélgetés lezárása Könnten wir jetzt noch darüber reden, ? Können wir ein anderes mal vielleicht hier fortsetzen?

f) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejőség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

sein, es gibt

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger.

Präsens Vokalwechsel,

Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab.

312

múltidejőség,

Präteritum, Perfekt

Plusquamperfekt

jövıidejőség

Futur (mit Präsens)

személytelenség

Futur I sich-Verben es

mőveltetés

lassen (Präsens, Präteritum) Passiv (Präsens) Passiv mit Modalverb (Präsens) Passiv (Präteritum) Funktionsverbgefüge

trennbare Verben trennbar/untrennbar überdurchunterum-

Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt.

Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, daß... Es geht um .../ Es dauert lange bis... Wir lassen/ließen unser Auto reparieren. Sie werden am Flughafen abgeholt. Sie müssen abgeholt werden. Sie mußten abgeholt werden. Ich nehme etwas in Anspruch. Man nimmt auf die Kinder Rücksicht… Er liest das Buch vor. Das Schiff hat uns übergesetzt. Hast du den Text übersetzt? Er hat den Text durchgekreuzt. Er hat meinen Plan durchkreuzt. Er ist dem Direktor unterstellt. Ich stelle mich unter. Hast du den Tisch umgestellt? Sie haben mich umstellt.

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s

Nomen Genitiv Possessivpronomen

313

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Krone Karls des Fünften Karls brauner Anzug die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Präpositionen mit A/D an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ durch, um, entlang Präpositionen mit dem Dativ von, zu, nach, gegenüber

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino.

Gehen Sie den Fluß entlang!

Die Bücher sind bei Karl. Die Post ist unserer Schule gegenüber.

Idıbeli viszonyok gyakoriság

idıtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

idıpont

in, um, am, wann?

elıidejőség

Plusquamperfekt bevor, nachdem

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Nachdem ich eingepackt hatte, rief ich ein Taxi. Bevor ich ein Taxi rief, ...

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber alle, einige, keine wenig Zeit zum Lesen.

Minıségi viszonyok Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Apposition Vergleiche

Wer?

314

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Der Mann mit der Brille Ludwig der erste Dieses Buch ist besser, als… Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten. Der Bekannte / mein Bekannter, der Arme, die Arme

mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens, Prätreritum) Perfekt

Modalitás

haben+zu+Infinitiv sein+zu+Infinitiv brauchen+zu+Infinitiv läßt sich valószínőség szubjektiv hozzáállás

Futur II. Sollen, müssen, wollen mögen, können, dürfen

felszólítás

Esetviszonyok

névszók a mondatban

Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv

315

Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er wollte nach Hause. Ich habe das Fenster nicht schließen wollen Du hast dafür selber zu sorgen. Die Aufgabe ist leicht zu lösen. Jetzt brauchst du mir nicht zu helfen. Die Aufgabe läßt sich leicht lösen. Er wird angekommen sein. Er soll/muss/will krank gewesen sein. Das mag/könnte/dürfte sein. Kommen Sie! Singen wir! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Er soll kommen. Ich zeige den Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin.

Logikai viszonyok

alárendelések

feltételesség óhajtó mondatok melléknévi igeneves szerkezetek szóképzés

Függı beszéd

kijelentés kérdés felszólítás

denn, weil, Es ist schön, hier zu sein. Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Als / wenn / bis /nachdem Temporalsatz Bevor / während/solange Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ... Relativsatz Wenn ich Zeit habe,… Wenn ich Zeit hätte,... Sie würde kommen, wenn....... Konditionalsatz: Wenn ich Zeit gehabt hätte... (Indikativ) Präsens Sie wären gekommen, wenn... Konjunktiv II. Wenn ich doch/ nur …hätte! Hätte ich doch/ nur ….! Zusammensetzungen Haustür Partizip Präsens, lachend, spielend…. Partizip Perfekt gekocht, geschrieben… Partizipialattribut das spielende Kind, das gelesene Verb>Substantiv Buch Suffixe -heit, -keit -ung lesen>Lesen -lich, -bar, -los, -ig Schönheit, Fertigkeit Präfixe Ge-,Ur-,UnVorstellung ärztlich, essbar, zahllos, hungrig Ohne Präfixe und Geschwister, Urgrossvater, Suffixe Unglück Fluss, Flug… Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Ich möchte gerne wissen, ob…/ wo…usw. Er sagt, dass sie…kommen soll. Konjunktiv I. Er sagt, er habe geschlafen. Kausalsatz Subjektsatz Objektsatz

316

Szövegösszetartó kötıszók, eszközök

und/oder/aber/denn,sondern dann, sonst, darum, deshalb deswegen, trotzdem weil, als, ob, wenn, dass, sowohl…als auch, weder…noch obwohl / als ob / als wenn/als, als dass anstatt dass/ anstatt zu+Infinitiv ohne dass/ ohne zu+Infinitiv névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, einen, einem jeder, keiner, einander, derselbe einer, welcher, A szókincs fejlesztésével párhuzamosan gondot fordítunk az ige- és melléknévi vonzatok elsajátítására.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 250 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; − kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; − kb. 250 szavas szövegben fontos információt megérteni; − kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; − köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; − választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − gondolatait megfelelı logikai sorrendben, választékos mondatokban elıadni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 300 szavas szöveget elolvasni; − kb. 300 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; − ismert nyelvi elemek segítségével kb. 300 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; − kb. 300 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 300 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 300 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni;

317

− egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.

Íráskészség A tanuló legyen képes − kb. 250 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló, szöveget írni; − gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különbözı szövegfajtákat létrehozni; − változatos közlésformákat használni.

12. évfolyam haladó csoport Évi óraszám: 128, heti 4 óra +Választható fakultáció: 64 óra, heti 2 óra Témakörök − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások, napirend; munkamegosztás a családban, férfi és nıi szerepek, családi ünnepek, Mikulás, karácsony, húsvét, az ünnepek fontossága, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok, nemek közti egyenlıség, megkülönböztetés- mentesség

− Ember és társadalom: alapvetı társadalmi érintkezések. Fiatalok problémái, konfliktusok feloldása Fogyatékos és hátrányos helyzető emberek helyzete − Barátság, szerelem, tolerancia - emberek külsı és belsı jellemzése. − Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Otthonteremtési lehetıségek. Lakáskultúra, építkezés, ezzel kapcsolatos foglalkozások − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. Magyarországi, európai idıjárás, klíma, idıjárásjelentés. Idegenvezetés Magyarországon. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival, iskolarendszer Magyarországon, német nyelvterületen. Pályaválasztás, esélyek, lehetıségek, tervek, vágyak. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, egészséges életmód, betegségmegelızés, fertızı betegségek, Aids. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; egészséges táplálkozás, ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. Bevásárlás, vásárlási szokások, pénz, − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. Utazás megszervezése, lebonyolítása − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; sport az iskolában és az iskolán kívül, tömegsport, versenysport, egészséges életmód; − videó; a színház és a mozi világa; színházi élmények, olvasmányélmények, kedvenc film, német nyelvő színházi elıadás vagy film megtekintése − A munka világa: munkavállalás, munkahely, szolgáltatások. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi dimenzióiban

Ismerkedés a német irodalommal - ajánlott olvasmányok: Mark Twain: Die deutsche Sprache germánok, germán mitológia

318

a legrégibb irodalmi emlékek: Hildebrandslied, Merseburger Zaubersprüche Der Minnesang - Walther von der Vogelweide Heldendichtung - Das Niebelungenlied Reformation - Martin Luther Sturm und Drang: Gedichte von Goethe Klassik: Gedichte von Goethe und Schiller Goethe: Faust részletek F. Schiller: Kabale und Liebe részletek Romantik: Heinrich Heine: Gedichte Gottfried Keller: Kleider machen Leute - részletek XX. századi német irodalom: Heinrich Mann: Der Maskenball Thomas Mann: Buddenbrooks, Der Zauberberg - részletek Klaus Mann: Der Schauspieler Höfgen macht Karriere Hans Fallada: Kleiner Mann - was nun? - részletek H. Böll, F. Kafka, S. Lenz, Th. Mann, Brecht novellák B. Brecht, M. Frisch, F. Dürrenmatt, E Kästner mőveinek részletei Német nyelvő színházi elıadás megtekintése Tájékozódás a célország(ok) földrajzi fekvésérıl, tájegységekrıl (látnivalók, nevezetességek), népszokásokról, politikai berendezkedésrıl, német sajtó, sajtófigyelı. Német történelem, fontos történelmi személyiségek, századforduló, XX. századi történelem Híres német zeneszerzık, (Bach, Haydn, Mozart, Beethoven, Wagner) felfedezık, festık (Dürer, Menzel) − Tudományos és technikai mőveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; híres német tudósok, Internet − Jogi szaknyelv, perek, esetek − Aktuális témák. A korábban vett témakörök szókincsének bıvítése folyamatosan történik, az utolsó évben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a stilisztikára, a tanulóknak árnyaltan, a szövegtípusnak, nyelvi szituációnak megfelelı stilisztikai eszközökkel kell tudnia kifejezni magát adott témakörben.

Tartalom (ld. 11. osztály anyaga) Az utolsó évben az eddig megszerzett ismeretek elmélyítése és rendszerezése történik.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 300 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; − kb. 300 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; − kb. 300 szavas szövegben fontos információt megérteni; − kb. 300 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; − köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.

319

Beszédkészség A tanuló legyen képes − árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; − választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − gondolatait megfelelı logikai sorrendben, választékos mondatokban elıadni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 350 szavas szöveget elolvasni; − kb. 350 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentıl megkülönböztetni; − ismert nyelvi elemek segítségével kb. 300 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; − kb. 350 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 350 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 350 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; − egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.

Íráskészség A tanuló legyen képes − kb. 300 szavas, tényszerő információt közvetítı néhány bekezdésbıl álló, szöveget írni; − gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különbözı szövegfajtákat létrehozni; − változatos közlésformákat használni.

320

Helyi tanterv francia nyelvbıl (2. Idegen nyelv) A francia mint második idegen nyelv, négy éven keresztül heti 3 órában tanított tárgy (évi 111 óra). Célok és feladatok: A második idegen nyelv tanításának célja, hogy a négy tanév során a diák legalább alapszintő nyelvtudást sajátítson el. Ezt megkönnyítheti az elsı nyelv (iskolánkban a franciára különösen hasonló felépítéső angol és német) tanulása alatt szerzett tapasztalat, a kialakult nyelvtanulási stratégiák. Mindegyik évfolyam nyelvi anyaga a nyelvi készségek (írás, olvasás, beszéd és hallás utáni értés) összefüggésrendszerében készült. Célunk, hogy a tanulók legyenek képesek az adott idegen nyelven egyszerően, de érthetıen kifejezni magukat szóban és írásban, s globálisan értsék meg az idegen nyelvi közlés beszélt és írott formáit. Sajátítsák el a mindennapi szituációkban használt nyelvi fordulatokat és magatartásformákat. Ismerkedjenek meg a saját korosztályukról szóló témákkal és azok alapszókincsével.Kerüljenek az eredményes nyelvi kommunikációhoz szükséges nyelvtani ismeretek birtokába. Ismerjék meg az adott ország földrajzi adottságait, történelmét, kapjanak betekintést az ország gazdasági és kulturális életébe, lakóinak mindennapjaiba, életformájába, szokásaiba és gondolkodásmódjába. Ennek kapcsán erısödjön bennük a saját kultúrájuk és anyanyelvük, valamint a más kultúrájú és hagyományú népek iránti érdeklıdés, türelem és megértés. Fejlesztési követelmények a 12. évfolyam végére: A tanuló az alábbi témakörökben, szóban és írásban képes néhány mondatos információ- és véleménycserére, rövidebb szöveg létrehozására és megértésére. Nyelvtudását képes önállóan szinten tartani, illetve érdeklıdésének megfelelıen továbbfejleszteni. Nyelvtudása olyan szintő, hogy segíti más kultúrák megismerésében, idegennyelvő kapcsolatteremtésben és eligazodásban külföldi utak alkalmával. Témakörök: • Családom és én (adatok, foglalkozások, csal. ünnepek) • Otthon (ház, lakás, környezet) • Emberi kapcsolatok • Iskola • Egészség, betegség • Étkezés (étkezési szokások) • Utazás (helyi közl., távolsági utazás) • Szabadidıs programok, szórakozás, kultúra • Munka • Országismeret (Fr. És fr. Érdekeltségő országok kultúrája, nevezetességei, szokásai; Magyarország bemutatása) • Tudomány és technika Kommunikációs szándékokra vonatkozó követelmények: Társadalmi érintkezés: megszólítás, köszönés, bemutat(koz)ás; telefonálás; érdeklıdés, reagálás, bocsánatkérés, reagálás, magánlevél; kérés, tiltás, felszólítás, segítségkérés, -adás, javaslattétel, -kérés, kínálás, meghívás és arra reagálás Érzelmek: sajnálkozás, öröm, bánat, elégedettség, csodálkozás, remény, bosszúság Személyes vélemény: véleménykérés, -adás, reagálás, egyetértés, ellenkezés, dicséret, kritika, akarat, kívánság, kötelezettség, szükségesség, lehetıség, ígéret, szándék, érdeklıdés Tájékoztatás, tájékozódás: dolgok, személyek megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, -adás, elfogadás, elutasítás, bizonyosság, bizonytalanság

321

Interakció: visszakérdezés, betőzés, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, megerısítés, témaváltás, beszélgetés lezárása Nyelvtani anyag és készségfejlesztés: A nyelvtani egységek részletezése az évfolyamokra bontott kerettantevekben található. Témakörönként minden készség fejlesztése célzott, ez nincs részletezve, hiszen a kiindulópontként használt tankönyvben minden témakörhöz bıven áll rendelkezésünkre feladat az olvasott és hallott szövegek értése, a beszéd- és íráskészség fejlesztésére.

322

Latin nyelv és irodalom helyi tanterv Célkitőzések és feladatok A latin nyelv oktatása a 9-12. évfolyamokon, a második idegen nyelv számára meghatározott órakeretben (heti 3-3-3-3 óra) folyik. A latin nyelv oktatásának az a sajátossága, hogy több mőveltségterületet, illetve általános fejlesztési irányt képes érinteni, részben fedni, hiszen a demokrácia, az európai humanista értékrend közös gyökereinek bemutatása mellett tananyaga szoros történeti, és ezáltal logikai, ok-okozati összefüggésben áll az anyanyelv és irodalom, az „ember és társadalom” kérdéskörének, valamint más idegen nyelveknek az alapelemeivel. A latin - mint holt nyelv - esetében a „gyakorlati nyelvi készségek” elsajátítása elsısorban az olvasási-fordítási készség fejlesztését jelenti, melyet egyedül az írásbeli kifejezés, s csak módszertani segítségképpen a szóbeli kifejezés készsége egészíthet ki. Ezeken belül a hangsúly a tudatos nyelvhasználatra, az elemzı nyelvtani látásmód és fordítástechnika kialakítására esik. Az élı nyelvek tanulásakor megismerhetı más kultúrák a latin esetében földrajzi helyett idıbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk kulturális értékeinek felfedezését. Az élı nyelvek hétköznapi beszédhelyzetekben történı használatával szemben latin nyelvtudásukat a tanulóknak írott szövegek megértéséhez kell alkalmazniuk, mely szövegek az egyidejő emberi kapcsolatok kialakításának lehetısége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak. A tantárgy oktatásának konkrét célja és feladata, hogy képessé tegye a diákokat közepes nehézségő (nem szaknyelvi) latin szöveg megértésére nyomtatott szótár önálló használatával, hogy kialakítsa a latin leíró nyelvtan alapvetı szabályainak és szakkifejezéseinek tudatos és gyakorlott használatát valamint, hogy képet adjon Európa latin nyelvő kultúrájának térbeli és idıbeli kereteirıl, szakaszairól, megjelenési formáiról - elsısorban pedig ennek alapjáról: az antik Róma mőveltségérıl és életérıl. Mindezt szoros összefüggésben mai életünkre gyakorolt utóhatásával. Közvetett cél a tanuló anyanyelv- és idegennyelv-használatának tudatosabbá tétele, egy sajátos forráscsoport segítségével alapvetı emberi, társadalmi, esztétikai értékek megfogalmazása, antik eredető köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatának elısegítése, valamint az, hogy egy idıben tılünk távol álló s így gondolkodásában a miénktıl különbözı kultúra megismerésével és értékeinek elfogadásával a másság felismerésére és tiszteletére tanít. A továbbhaladás feltételei A továbbhaladás feltétele az évfolyamonként meghatározott követelmények (olvasott szöveg értése, íráskészség, nyelvi jelenségek) teljesítése. Az egyes évfolyamokra vonatkozó fejlesztési követelmények 9. évfolyam Olvasott szöveg értése - a tanuló legyen képes ismeretlen nyelvtani elemeket nem tartalmazó mondatok elemzésére - a fenti mondatokból épülı, lehetıleg eredeti vagy eredetibıl adaptált latin szöveg szabatos magyar fordítását adni (megadott szavak segítségével) - a tanult nyelvtani (alaktani) és kultúrtörténeti jelenségeket a fenti szövegben felismerni és magyarázni Íráskészség (beszédkészség) - a tanuló legyen képes ismeretlen latin szöveget helyes (restituált vagy humanista) kiejtéssel felolvasni

323

- a tanult alaktani jelenségek és szókincs segítségével az aktuális témakörhöz kapcsolódó egyszerő latin mondatok és ezekbıl épülı rövid szövegek önálló megalkotására - a tanár által kijelölt klasszikus szövegrészletek és mondások memoriter felidézésére Fogalomkörök (nyelvi jelenségek) - kiejtési szabályok: a restituált és a humanista kiejtés pontos ismerete, a humanista kiejtés aktív használata - alaktani ismeretek: a szavak szótári alakja, az alakok és felhasználási lehetıségeik pontos ismerete; a névszó- és aktív igeragozás (az olvasott szövegek megértéséhez szükséges rendhagyóságokkal), adverbiumképzés és melléknévfokozás - a megfelelı latin terminológia használatával - mondattan: mondatrészek, szórend, egyeztetés, mellérendelés - szókincs: a tanult szövegek megértéséhez szükséges szavak mellett a tı- és sorszámnevek, a római személynévadás, névmások Témakörök - a latin nyelv helye a világ nyelvei között, az indoeurópai nyelvcsalád, a latin használatának idıbeli és térbeli kiterjedése, történetének fıbb korszakai - az ókori latin és görög kultúra összefüggései és különbözıségei - a latin nyelv szerepe mai világunkban (a szövegekben elıforduló továbbélı szavak, kifejezések kiemelése) - a trójai mondakör, Róma eredetmondái, a római királyság és köztársaság mondavilága - Róma és a Római birodalom földrajza, nevezetességei - fıbb görög (-római) istenalakok, a hozzájuk kapcsolódó kultuszok, jóslás, jóshelyek - Pannonia és a magyarországi latinság késıbbi korszakai - a fenti témakörökhöz kapcsolódó eredeti klasszikus vagy adaptált szépirodalmi vagy történeti forrásszövegek olvasása Használt tankönyv N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv a gimnázium I. osztálya számára M. Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan a gimnázium számára vagy Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára

A tananyag beosztása Szöveg Lectio prima

Óraszám 8 ó.

Lectio secunda Lectio tertia

5 ó. 6 ó.

Repetitio prima Lectio quarta

3 ó. 5 ó.

Lectio quinta Lectio sexta

5 ó. 5 ó.

Lectio septima

6 ó.

Nyelvtan kiejtési szabályok, nemek, esetek, praes. imp. ind. act. E. sz. 1., 3., T. sz. 3. sz. I. és II. decl. III. decl. msh.-s tövő fınevek gyak. III. decl. i-tövő fınevek, III. decl. melléknevek, praes. imp. ind. act. (létige is) praet. imp. ind. act. imperativus, locativus, vocativus, személyes névmás, birtokos névmás praes. perf. ind. act.,

324

Kulturtörténet Aeneas- monda

Romulus-monda római család, névadás, ház ism. Róma földrajza, nevezetességei

görög-római istenvilág korosztályok, iskoláztatás

a görög mőveltség

névmások, supinum Repetitio secunda Lectio octava

3 ó. 5 ó.

Lectio nona

6 ó.

Lectio decima

6 ó.

Lectio undecima

5 ó.

Repetitio quarta Lectio duodecima

3 ó. 5 ó.

Lectio tertia decima

5 ó.

Lectio quarta decima

5 ó.

gyak. fut. imp. ind. act., fut. perf. ind. act., possum, adverbium praes. imp. ind. pass., praes. imp. coni. act., célhat. m.m., függı kérdés IV. decl., praet. imp. ind. pass., fero, ferre, tuli, latum V. decl., praet. perf. ind. act. gyak. praet. imp. coni. act., praet. perf. coni. act., eo, ire, ivi, itum melléknév fokozása, fokozott melléknév adverbiuma, praes. perf. coni. act., számnevek act. és pass. imperf., act. perf. gyak. gyak.

Repetitio quarta 3 ó. Összefoglalás, 20 ó. gyakorlás memoriter: sententiák, Tempus est iucundum, Laus Pannoniae

hatása a rómaiakra, vágánsköltészet ism. jóslás

Cato, földmővelés

a római állam szervezete, Ianus Pannonius a római naptár, kultuszok ism. a szabin nık mondája, Ovidius a királyok kora

a köztársaságkor kezdete ism. ism.

10. évfolyam Olvasott szöveg értése - a tanuló legyen képes ismeretlen nyelvtani elemeket nem tartalmazó mondatok készségszintő elemzésére - a fenti mondatokból épülı eredeti latin szépirodalmi vagy történeti forrásszöveg szabatos magyar fordítását adni (önálló szótárhasználattal) - a tanult nyelvtani (alaktani) és kultúrtörténeti jelenségeket a fenti szövegben felismerni és magyarázni - szavak és kifejezések alkotóelemeinek és továbbélésének önálló felismerésére Íráskészség (beszédkészség) - a tanuló legyen képes ismert latin szöveget helyes intonációval, ismert verses szöveget a megfelelı idımérték szerint felolvasni - a tanult alaktani és mondattani jelenségek, valamint szókincs segítségével az aktuális témakörhöz kapcsolódó egyszerő latin mondatok és ezekbıl épülı rövid szövegek önálló megalkotására - a tanult igeneves szerkezetek aktív képzésére és átalakításaira - a tanár által kijelölt klasszikus szövegrészletek és mondások memoriter felidézésére Fogalomkörök (nyelvi jelenségek) - verstan: az idımértékes verselés alapelemei és elemi szabályai

325

- alaktani ismeretek: passzív és körülírt igeragozás (álszenvedı és félig álszenvedı igékkel, a szövegekben elıforduló rendhagyóságokkal), valamennyi igenév képzése és használata a megfelelı latin terminológia használatával - esettan: az esettan fogalma, az esetek fı használati körei - mondattan: igeneves szerkezetek képzése és használata, az állítmányi jelzı és értelmezı használata, a szenvedı szerkezet - szókincs: a tanult szövegek megértéséhez szükséges szavak mellett a névmási ragozású szavak köre Témakörök a témakörök és azok sorrendje a továbbiakban a használt tankönyvek függvényében változhatnak - a latin nyelvő kultúrák történetének forrásai és azok feltárása (szövegfennmaradás, régészet) - az antik Róma életmódja, szokásai (lehetıség szerint kitekintéssel az antik görög és késıbbi európai párhuzamokra): idıszámítás, társadalmi tagolódás és államapparátus, gazdálkodás és pénzhasználat, családi élet és ünnepek, hadviselés, épülettípusok és szórakozóhelyek, étkezési és öltözködési szokások - klasszikus latin szövegek feldolgozása: elsısorban verses mesék, elbeszélı vagy leíró prózai szövegek (történeti források) - valamint nyelvtani szerkezet és szóhasználat szempontjából egyszerőbb lírai, epikus és drámai részletek Használt tankönyv N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv a gimnázium II. osztálya számára M. Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan a gimnázium számára vagy Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára

A tananyag beosztása Szöveg Ovidius: Fasti IV. 809820.

Óra 5 ó.

Nyelvtan gyak., deponens igék

Phaedrus I. 4., IV. 3., II. 7. 1-9.

12 ó.

Catullus 62. 1-31.

6 ó.

Caesar: De bello Gallico VI. 13., 19.

6 ó.

Catullus 93. Livius II. 34-35., 3940.

3 ó. 6 ó.

Phaedrus I. 24., I. 1., I. 6. 3-9. Petronius 28. 8., 29. 14., 31. 4-5.

6 ó.

part. imperf., part. perf., pass. perf., abl. modi, instrumenti abl. loci, separationis, comparationis gen. partitivus, dat. possessivus, directionis, semideponens igék gyak. ge. pretii, subiectivus, obiectivus, abl. qualitatis abl. rei efficientis, auctoris abl. absolutus, abl. temporis

Ovidius: Fasti II. 95-

9 ó.

9 ó.

Kulturtörténet Ovidius élete és munkássága, Palilia, Natalis Urbis, distichon Phaedrus élete és munkássága, iambicus trimeter Catullus élete és munkássága A polgárháborúk kora, Caesar élete és munkássága ism. Patrícius-plebeius küzdelmek, Livius élete és munkássága ism.

Augustus hatalomra kerülése, a IuliusClaudius dinasztia, Petronius élete és munkássága acc. cum inf., part. inst. ism.

326

106., 111-116. Ovidius: Metamorphoses I. 324327., 343-350., 363366. Ovidius: Metamorphoses VIII. 208-235. Livius XXI.

pass., gerundium, abl. causae nom. cum. inf.

6 ó.

vízözön-mítosz

5 ó.

abl. absolutus mancus, abl. copiae, inopiae

Daedalus és Icarus

7 ó.

participium coniunctum, gerundivumos szerk., part. inst. act. gyak. coniugatio periphrastica

A pún háborúk kora

Catullus 5., 3. 5 ó. hendecasyllabus Plautus: Miles 6 ó. Plautus élete és gloriosus I. 1. 25-35., munkássága, Az itáliai 39-49. népi színjáték Sallustius: De 3 ó. abl. mensurae Sallustius élete és coniuratione Catilinae munkássága I. 3., III. 1., VIII. 2-4. Ovidius: 4 ó. gyak. Philemon és Baucis Metamorphoses VIII. mítosza 626-636., 703-720. Ovidius Fasti II. 6411 ó. gyak. Római kultuszok 644., 657-660. Cornelius Nepos: De 2 ó. gyak. Cornelius Nepos élet és excellentibus ducibus munkássága XIX. 1. 3-4. Összefoglalás 10 ó. gyak. ism. memoriter: Phaedrus: De vulpe et uva, Lupus et agnus, Catullus: Vivamus...

11. évfolyam Olvasott szöveg értése - a 9-10. évfolyam fejlesztési követelményein túl a tanuló legyen képes tetszıleges eredeti latin szépirodalmi vagy történeti forrásszöveg szabatos magyar fordítását adni (tanári segítséggel vagy megfelelı kommentár használatával) - a fenti szövegek tartalmi hangsúlyait, fıbb információit önállóan felismerni és rendszerbe foglalni Íráskészség (beszédkészség) - a 9-10. évfolyam fejlesztési követelményein túl a tanuló legyen képes ismert versmértékben írt ismeretlen verses szöveget a megfelelı idımérték szerint felolvasni - a tanult esettani és mondattani szerkezetek aktív képzésére - a tanár által kijelölt klasszikus szövegrészletek és mondások memoriter felidézésére Fogalomkörök (nyelvi jelenségek) - verstan: az idımértékes verselés olvasott szövegekhez kapcsolódó formáinak felismerése és megnevezése - alaktani ismeretek: a feldolgozott szövegekhez kapcsolódó rendhagyóságok - esettan: az esetek szövegbeli elıfordulásainak elemzése és leírása - mondattan: mőveltetés, alárendelı összetett mondatok, az igeidık egyeztetése, a függı beszéd

327

- szókincs: a tanult szövegek megértéséhez szükséges szavak mellett a kötıszók pontos jelentésbeli és használati köre - stilisztika: az egyéni nyelvhasználat és egyes mőfajok stilisztikai jellemzıi, stíluseszközök elemzése és felismerése Témakörök a témakörök és azok sorrendje a továbbiakban a használt tankönyvek függvényében változhatnak - Az antik Róma történetének és irodalomtörténetének vázlata (lehetıség szerint kitekintéssel az antik görögség és a középkori Európa világára is), az antik képzımővészet fıbb jellemzıi - az antikvitás mítikus és természettudományos világképe - a római vallás sajátosságai, az antik Róma etikai alapértékei - a római jog, igazságszolgáltatás és szónoklás fontosabb elemei - a mitológiai ismeretek bıvítése: elsısorban a thébai mondakör, az Átreidák története, az Argonauták mondaköre és Ovidius Metamorphoses címő mővének kisebb elbeszélései alapján - klasszikus latin szövegek feldolgozása: elsısorban az aranykori értekezı próza és epika körében Használt tankönyv N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv a gimnázium III. osztálya számára M. Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan a gimnázium számára vagy Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára

A tananyag beosztása Szöveg Catullus 85., 51., 4.

Óra 12 ó.

Nyelvtan consecutio temporum, oratio obliqua

Ovidius: Metamorphoses X. 245-255., 270-289. Caesar: De bello Gallico VI. 16-18. Cicero: Ad familiares XIV. 1.

5 ó.

vonatkozói mellékmondat

6 ó.

Cicero: In Verrem IV. 48., 49.

5 ó.

Cicero: In Catilinam I. 1-3., 8-10., 32-33. Vergilius: Georgica IV. 464-504.

10 ó.

Vergilius: Aeneis I. 133., 588-610. Vergilius: Aeneis II.120., 40-56., 212-224. Vergilius: Aeneis IV. 1-14., 586-606., 621629.

10 ó.

következményes A kelták, a kelta vallás mellékmondat acc. excalamationis, A levélforma, Cicero feltételes mellékmondat élete és munkássága, A római idıszámítás idıhatározói A szónoklat, Démétér mellékmondat és Perszephoné-mítosz, Meghaló és feltámadó istenek fımondati Az alakzatok szerepe a coniunctivusok stílusban esettan gyak. Vergilius élete és munkássága, Orpheusz és Eurüdiké-mítosz szerkezetek gyak. Az aranykor irodalma, Az eposz mellékmondatok gyak. A Trója-mítosz

6 ó.

7 ó.

10. ó. 5 ó.

gyak.

328

Kulturtörténet poetae novi, szapphói strófa, tiszta jambikus trimeter Pygmalion-mítosz

Dido-történet

Vergilius: Aeneis VI. 5 ó. gyak. Az alvilág 264-272., 456-476., 684-702., 847-853. Vergilius: Aeneis XI. 2 ó. gyak. Az imitatio 816-831. Vergilius: Aeneis XII. 3 ó. gyak. 930-952. Martialis III. 26., IX. 3 ó. gyak. Martialis élete és 10., IX. 97., XII. 80. munkássága Összefoglalás 7 ó. gyak. ism. memoriter: Catullus 85., 51., Cicero: In Catilinam I. 1., Vergilius: Aeneis I. 1-13., VI. 847853.

12. évfolyam Olvasott szöveg értése - a 9-11. évfolyam fejlesztési követelményein túl a tanuló legyen képes tetszıleges korú, mőfajú és tartalmú eredeti latin szöveg szabatos magyar fordítását adni (tanári segítséggel vagy megfelelı kommentár használatával) - a fenti szövegek szerzıre, korra és mőfajra jellemzı stílussajátosságait felismerni és bemutatni Íráskészség (beszédkészség) - a 9-11. évfolyam fejlesztési követelményein túl a tanuló legyen képes ismeretlen verses szöveget a megfelelı idımérték szerint felolvasni - a tanár által kijelölt klasszikus szövegrészletek és mondások memoriter felidézésére Fogalomkörök (nyelvi jelenségek) - verstan: az idımértékes verselés olvasott szövegekhez kapcsolódó formáinak felismerése és megnevezése - alaktani ismeretek: a feldolgozott szövegekhez kapcsolódó rendhagyóságok, egyes nyelvtörténeti változások - esettan: az esetek szövegbeli elıfordulásainak elemzése és leírása - stilisztika: az egyéni nyelvhasználat és egyes mőfajok stilisztikai jellemzıi, ezek történeti változásai, stíluseszközök elemzése és felismerése Témakörök a témakörök és azok sorrendje a továbbiakban a használt tankönyvek függvényében változhatnak - az antikvitás és a középkor fıbb szövegtípusai és mőfajai, az ezekkel szemben támasztott korabeli tartalmi és esztétikai elvárások - az antik filozófia fıbb kérdései és tanításai - az antikvitás fıbb társadalmi-politikai nézetei és gyakorlata - a mőfordítás problémái és sajátosságai - klasszikus latin szövegek feldolgozása: elsısorban az aranykori líra és ezüstkori próza körében Használt tankönyv N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv a gimnázium IV. osztálya számára M. Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan a gimnázium számára vagy Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára A tananyag beosztása Szöveg Lucretius I. 1-40., II.

Óra 10 ó.

Nyelvtan II. imperativus

329

Kultúrtörténet A görög filozófia

114-124.

korszakai, Lucretius élete és munkássága idill

Vergilius: Eclogae I. 130., 38-46., 64-66., 7083. Horatius I. 1.

7 ó.

gyak.

5 ó.

gyak.

Horatius I. 9. Horatius I. 11.

3 ó. 2 ó.

Horatius I. 22. Horatius I. 37.

3 ó. 5 ó.

Horatius I. 38. Horatius II. 10. Horatius III. 1. 1-8. Horatius III. 9.

1 ó. 3 ó. 1 ó. 3 ó.

Horatius III. 30.

3 ó.

Horatius: Epod. 7. Horatius: Sat. I. 1. 135., 106-121. Horatius Epist. I. 4. Tibullus I. 10. 1-18., 33-50. Tacitus: Annales I. 1.

3 ó. 7 ó.

Horatius élete és munkássága, A rómaiak kedvenc szórakozásai, Múzsák, Az aszklépiádészi sor gyak. Az alkaioszi strófa coniunctivus hortativus Epikureizmus, Az és prohibitivus asclepiadeum quintum görögös fınévragozás A szapphói strófa gyak. Augustus hatalomra jutása gyak. A kötetkompozíció gyak. A sztoicizmus gyak. A római ódák gyak. Az asclepiadeum quartum gyak. Az elsı győjtemény kompozíciója gyak. Az epodosok gyak. A szatírák

2 ó. 5 ó.

gyak. gyak.

A levelek A Messala-kör

4 ó.

gyak.

Tacitus: Annales I. 5.

3 ó.

gyak.

Tacitus: Annales I. 7.

3 ó.

gyak.

Tacitus élete és munkássága Tacitus stílusa és történelemszemlélete A principátus adminisztrációja ism. A római társadalom szerkezete Az ezüstkori próza ism.

Tacitus: Annales I. 61. 3 ó. gyak. Seneca: Ep. mor. VI. 3 ó. gyak. 47. Plinius:Epist. I. 6. 3 ó. gyak. Összefoglalás 15 ó. gyak. memoriter: Lucretius I. 1-9., Horatius I. 9., III. 30.

330

Helyi tanterv olasz nyelvbıl (2. Idegen nyelv) Részei Olasz nyelv 9. Olasz nyelv 10. Olasz nyelv 11. Olasz nyelv 12.

6 oldal 10. oldal 13. oldal 16. oldal

Óraszám Iskolai: 396 óra Cél Európa polgárainak, különösen a nyelvileg elszigetelt nemzetek tagjainak elemi érdeke, hogy idegen nyelven kommunikálni tudjanak. Ehhez megfelelı szintő gyakorlati nyelvtudásra, alapvetı kulturális ismeretekre és nyitott személyiségre van szükség. Az iskolai idegennyelvoktatás feladata, hogy megfelelı módszerekkel a kívánt minıségő nyelvtudáshoz juttassa a tanulókat. Olaszország és az olasz kultúra -- legújabban a gazdaság és a turizmus -- iránt hagyományosan nagy és sokrétő Magyarországon az érdeklıdés. Az olasz nyelv zeneisége, a magyar anyanyelvő számára nem nehéz kiejtése, fonetikus helyesírása különösen alkalmassá teszi elsı idegen nyelvként való oktatását már csak azért is, mert az olasz ismeretében könnyebben elsajátíthatók a neolatin nyelvek, de az angol, sıt a latin is. A fiatalok érdeklıdését Olaszország közelsége, az olasz emberek nyitottsága is elısegíti. Az olasz nyelv tanításának fıbb céljai, hogy a tanulók - érdeklıdjenek az olasz nyelv, kultúra iránt, tanulásuknak legyenek felelıs és aktív résztvevıi, irányítói - a diákok legyenek tisztában azzal, hogy mit és hogyan tanulnak és eredményeiket hogyan értékelhetik - a tudatos tanulás fontos szempontja, hogy bizalommal foglalkozzanak, kísérletezzenek a nyelvvel, különbözı tanulási stílusokat ismerjenek meg és alkalmazzanak, a számukra legkedvezıbbeket válasszák ki. A tudatosság érvényesüljön az esetleges nehézségek, problémák végiggondolásában, megbeszélésében, a megoldások keresésében is. Ezenközben önértékelési technikáik is fejlıdnek - érjék el a nyelvi képességeknek (beszédértés, beszéd, olvasás, írás) és ismereteknek (szókincs, nyelvtan, nyelvszokások) azt a szintjét, amely lehetıvé teszi, hogy olasz nyelven, szóban és írásban, sikeresen tudjanak kommunikálni; - ismerjék meg az olasz és a magyar nyelv rendszerének legfontosabb eltéréseit; - ismerkedjenek meg a mai olasz élet óbb vonatkozásaival (kultúra, gazdaság, politika, hétköznapok, személyiségek); - nyerjenek betekintést az olasz történelem, mővészetek, hagyományok fontosabb mozzanataiba; - az olasz nyelv tanulása során ismerkedjenek meg az élı európai nyelvek elsajátításának eredményes eljárásaival, különös tekintettel a többi neolatin nyelvre; - tudják önállóan is továbbfejleszteni olasz nyelvtudásukat; - személyiségük (észlelésük, képzeletük, figyelmük, gondolkodásuk, akaraterejük, kommunikatív

331

képességük, együttmőködési készségük) fejlıdjön; más népek, kultúrák, szokásrendszerek iránt ne csak toleránsak, hanem érdeklıdık is legyenek, ezáltal önértékelésük és értékítéletük is egyre árnyaltabb legyen. Követelmény NAT követelmények Jelen tanterv elsısorban az olyan középiskolák számára készült, ahol az utolsó négy évfolyamon 14-18 éves diákoknak tervezik az olasz nyelv oktatását. Így tanulmányaik során nem az elsı, hanem a második idegen nyelvként tanulják. A jelen tanterv heti 3 órára van tervezve. A tanterv a NAT követelményein alapul, a 11-12. évfolyam tanterve, amely kívül esik a NAT követelményein, a jelenleg érvényben lévı és a tervek alapján várható érettségi követelményekre épül. Nem tartalmaz utalásokat a kétszintő érettségi eltérı követelményeire, mivel ennek kidolgozása e tanterv elkészülése idején még folyik. A minimális követelmények megegyeznek a NAT-ban megjelöltekkel. Kiemelt követelmény: Az idegen nyelv tanítása elsısorban a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítatást szolgálja, hogy a tanuló az idegen nyelvet használni tudja. A heti három órás óraterv lehetıséget az idegen nyelv tanulásakor szükséges legfontosabb stratégiák kialakítására: az idegennyelv tanulás módszereinek elsajátítására, az anyanyelvvel történı rendszeres összehasonlításra, az érdeklıdés és a kedv felkeltésére más idegen nyelvek tanulásához, az olasz kultúra és civilizáció megismerésére. Sajátos megközelítés A tanterv fı célkitőzése a nyelvi képességeket és ismereteket egyaránt magában foglaló kommunikációs képességek fejlesztése. Ennek megfelelıen módszerét tekintve a tanterv elsısorban a négy nyelvi alapképesség (beszéd, beszédértés, olvasás, írás, vagy más terminológiával szóbeli kifejezıképesség, a hallás utáni értés, az írott szövegek megértése és az írásbeli kifejezıképesség) folyamatos fejlesztésén alapul. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a szókincs (témakörök) és a nyelvi ismeretek (nyelvtan) koncentrikus bıvítése, továbbá a beszédszándékoknak megfelelı nyelvi magatartás (szociokulturális kompetencia) fejlesztése. A jól konvertálható nyelvtudás feltétele az önálló tanulási stratégiák elsajátítása, ezért olyan taneszközök kiválasztását javasoljuk, amelyek lehetıséget nyújtanak a nyelvelsajátítási tevékenység autonóm tervezéséhez. Ezeket a taneszközöket a Feltételek fejezetben X-szel jelöltük. A követelmények az egyes évfolyamok követelményeiben jelennek meg. Ezek összessége adja az olasz nyelv tantárgyi követelményeit 9-l2.évfolyamon. Szókincs: a 12. évfolyam végére 2.400 szó vagy kifejezés aktív, további 800 szó vagy kifejezés passzív használata a követelmény. A tervezés során a tanár bizonyára a lehetıségekhez képest alkalmazkodik a csoport sajátosságaihoz, speciális igényeihez. Értékelés Az ellenırzés és az értékelés célja - a tanulási folyamat megfigyelése és javítása - a már elért tudás- és képességszintek vizsgálata - a tanulók orientálása, a szülık tájékoztatása

332

- az ellenırzés során szerzett információk felhasználása a további munka tervezésében. Az ellenırzés és az értékelés alapvetı alkalmai: - a tanulók egyéni munkája a tanítási órán - a tanulók egyéni otthoni munkája - a páros és csoportban végzett munka a tanítási órán - a nagyobb lélegzető egyéni és csoportfeladatokban (projektekben) való részvétel - ismereteket és képességeket számonkérı feladatok, feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletek. Az ellenırzés egyrészt folyamatosan zajlik a tanítási órán, másrészt az oktatási egységek, témakörök lezárásához kötıdik. Az értékelés szempontjai - az értékelés pozitív, motiváló jellege érvényesüljön, ellenkezı esetben gátjává válhat a kommunikációnak, ami nélkül eredményes nyelvoktatás nehezen valósítható meg - fontos, hogy a diákoknak egymás elıtt is pozitív énképük erısödhessen meg - az értékelés konkrét módszerei alkalmazkodjanak a tanulók életkorához és a feladat(ok) jellegéhez - a tanár számára lényeges a hibajavítás különbözı stratégiáinak helyes alkalmazása, a "nyelvbotlás" és a szabály nem vagy helytelen ismeretébıl következı hiba közötti különbségtétel - (az elıbbit többnyire nem javítják, az utóbbit legtöbbször a kommunikációs megnyilvánulás végén jelezhetik) - minden ellenırzést kövessen értékelés - mind a tanár, mind a tanulók számára legyen egyértelmő, kiszámítható, hogy mi az, amit az egyes számonkérések alkalmával értékelni fogunk - az értékelés szorosan kapcsolódjon a megoldandó feladat(ok) lényegéhez - az értékelés minden esetben a tanuló adott teljesítményére, annak is lényegi elemeire vonatkozzon, sohasem a személyére, személyiségére Az értékelés módjai: - szóbeli értékelés, közvetlenül a tanulói teljesítmény után, - feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletek osztályozása a hagyományos, öt fokozatú osztályozással. Az ismeretek és képességek ellenırzésének formái: Mind a nyelvi ismereteket, mind a képességeket lehetıleg szövegkörnyezetben, és ahol lehetséges, autentikus szövegek felhasználásával fejlesztjük és ellenırizzük. Az egyszerőség kedvéért az egyes képességeket külön-külön kezeljük, bár a gyakorlatban többnyire integráltan sajátítják el ıket, de ellenırzésük sem mindig szétválasztható. Beszédértés - a tanár vagy diáktárs utasításainak megfelelı tanulói cselekvés - a tanár vagy diáktárs kérdéseire adott szóbeli vagy írásbeli válasz, reagálás (a beszédértés szempontjából az írásbeli és a szóbeli válasz tartalmi helyessége a döntı, de egyben mód van a beszéd és az írás képességének értékelésére is) - a felolvasást vagy a felvételrıl elhangzott szöveget követıen a) az elhangzott szöveg olasz vagy magyar nyelvő összefoglalása b) választás olasz vagy magyar nyelvő igaz/hamis állítások vagy válaszvariációk közül c) képek, ábrák, mondatok hozzákapcsolása egyes szövegrészekhez

333

A beszédértés fontos színtere maga a közvetlen órai kommunikáció, melyet az olasz nyelvő óravezetés lehetıvé és szükségessé tesz. Beszéd - a kommunikáció szintjének mérése nem könnyő feladat - az eredmény nem a hibátlan beszéd, hanem a kommunikáció sikere - kérdésfeltevés, válaszadás - az órai kommunikáció - szimulált vagy játékos beszédhelyzetben beszélgetés a tanárral vagy a diáktársakkal - beszédszándékok kifejezése megadott helyzetekben - hallott vagy olvasott szöveg kiegészítése, összefoglalása - képek, ábrák, illusztrációk, beszédszegmensek alapján szövegrészlet vagy összefüggı szöveg alkotása; leírás, jellemzés, vélemény, kérdések megfogalmazása - történetbe, párbeszédbe új szereplı beiktatása vagy valamelyik magatartásának megváltoztatása, új információ hozzáfőzése - nyelvi játékok - memoriter szövegek (mondókák, dalszövegek, versek, színdarab- és párbeszéd részletek) elmondása, eljátszása - csak anyanyelvőek által írott szöveget ajánlunk erre a célra - megadott témáról kiselıadás tartása (megfelelı elıkészítéssel) - a beszéd során tartsuk szem elıtt a diákok kifejezésvágyának erısítését, azt a lehetıséget, hogy két vagy több személy között a társalgás kielégíthet valós "információs szakadékot" Olvasás Az olvasás során arra törekszünk, hogy minél érdekesebb, informatívabb, az irodalmi mővek esetében komplexebb és a diákokhoz közel hozható alkotásokkal dolgozzunk. - rendkívül fontos már a nyelvtanulás legkezdetibb szakaszában is hangsúlyt fektetni a globális értésre, valamint a szövegbıl adott információ kivételére - a szövegösszefüggésben megtalálni a megértéshez szükséges legfontosabb szavakat, kifejezéseket, nyelvi egységeket - a szövegösszefüggés vagy már ismert nyelvi egységek alapján ismeretlen szavak, kifejezések, nyelvi szerkezetek megértésére - a szöveg felépítésének, kohéziójának áttekintése - olvasott szöveg alapján olasz vagy magyar nyelvő igaz/hamis állítások vagy válaszvariációk közül választás - szövegrészek, mondatok helyes sorrendjének megállapítása, szövegrekonstrukció - hiányos szövegek kiegészítése kulcsszavakkal, szövegkohéziós elemekkel megadott szókészletbıl vagy anélkül - feliratok/képek (ábrák), kérdések válaszok,szövegek/címek összekapcsolása - magyar szavak és kifejezések olasz megfelelıjének visszakeresése az olasz szövegben - utasításokat tartalmazó szövegeknek (pl. feladatadás, használati utasítás, játékszabály) megfelelı tevékenység - az olvasott szövegre vonatkozó kérdések megválaszolása szóban vagy írásban magyarul vagy olaszul (az olvasás szempontjából az olasz válaszok tartalmi helyessége a döntı, vagyis a szöveg megértése, de egyúttal a beszéd és az írás képességének ellenırzésére-értékelésére is mód nyílik) - az olvasott szöveg összefoglalása szóban vagy írásban, magyarul vagy olaszul (az olvasás szempontjából ez utóbbi esetben a válaszok tartalmi helyessége a döntı, de a beszéd és az írás képességének ellenırzésére és értékelésére is mód nyílik) - a szöveg egészére és részeire vonatkozó kérdések megfogalmazása szóban vagy írásban

334

- tanfordítás magyar nyelvre (nem autentikus olasz szövegek fordítása) - egyszerőbb autentikus szövegek (pl. feliratok, tájékoztatók, ismertetık) fordítása magyarra Írás - fontos a magyartól eltérı formák, szokások felismerése - fıleg magasabb nyelvi szinten hangsúlyt kellene fektetni a beszélt és az írott nyelv különbségeink felismerésére - a köznapi szövegmőfajok (pl. képeslap, magánlevél, önéletrajz, pályázat, kérvény) formai és tartalmi követelményeinek megfelelı szövegek alkotása - összefüggı szöveg (elbeszélés, leírás, jellemzés, ismertetés, kiselıadás, esszé) alkotása megadott témában irányító szempontok alapján vagy anélkül - mondat, bekezdés, történet leírása kulcsszavak alapján vagy anélkül - kérdések megválaszolása - hiányos szöveg kiegészítése mondatrészekkel, mondatokkal - hiányos bekezdés elejének, befejezésének vagy közepének megírása - történet elejének, befejezésének vagy közepének megírása - szövegek átalakítása (tömörítés, bıvebb kifejtés, átalakítás más nyelvi regiszterbe, például tegezıbıl magázóba vagy barátiból hivatalosba, stb.) - szövegek hangulatának megváltoztatása - tanfordítás olasz nyelvre (nem autentikus magyar szöveg alapján) - szótárhasználat (kétnyelvő, de magasabb szinten bátorítsuk az egynyelvő szótárak használatát is) értékelése Szókincs - a minél árnyaltabb gondolatok lehetıség szerinti legmegfelelıbb kifejezése - elsısorban a kommunikáció során - szavak értelmezése, szavak és értelmezések egymáshoz rendelése - rokon értelmő és ellentétes értelmő szavak; csoportosításuk, egymáshoz rendelésük - szóverseny, szójátékok - italianizmusok kifejezése köznyelvi olaszsággal (pl. prendere la rabbia = incavolarsi) és megfordítva - a többjelentéső szavak használata eltérı szövegkörnyezetben (pl. soffrire di fegato - uomo di fegato) - szóbokrok alkotása jelentés vagy szószármazás alapján (pl. verdura - insalata, cavolo, lattuga, spinaci, cicoria, stb., conoscere - conoscente, conoscibile, conoscibilitá, sconoscere, sconosciuto, stb.) - szövegkiegészítés Nyelvtan - nyelvtani jelenségek felismerése mondatokban, szövegekben - mondatok átalakítása (lehetıleg szövegösszefüggésben) adott szempontok alapján (pl. egyes számból többes számba vagy megfordítva, jelen idıbıl múlt idıbe, magázásból tegezésbe, párbeszédbıl elbeszélésbe és megfordítva), összekapcsolása (pl. megfelelı kötıszóval vagy vonatkozó névmással), kiegészítése (pl. meghatározott szófajú szavakkal) - mondat- vagy szövegalkotás, megadott szavakból, mondatrészekbıl, nyelvtani szerkezetekbıl - bıvítés vagy zsugorítás adott szövegkörnyezetben kijelölt nyelvtani szerkezetekkel - táblázatok kitöltése (pl. megadott igeidık- és módokhoz rendelt igealakok) Feltételek TANESZKÖZFAJTÁK

335

a) a tanuló számára: - alaptankönyv - munkafüzet vagy munkatankönyv - segédkönyv(ek) (pl. tesztfüzet, szöveggyőjtemény, képes szótár) - kétnyelvő kisszótár, a felsıbb évfolyamokon nagyszótár - hangkazetta a kiejtés, az intonáció, a beszédhangsúly, illetve a beszédértés gyakorlásához - az egyre inkább elterjedıben lévı szoftverek, multimediális anyagok b) a tanár számára: alaptankönyv (esetleg tanári kézikönyvvel) - segédkönyvek (pl. tesztfüzet, feladat- és szöveggyőjtemény, két- és egynyelvő nagyszótár) - hangkazetta a kiejtés stb., illetve a beszédértés fejlesztéséhez - videókazetta a szituatív gyakorlatokhoz, a civilizációs és a szociokulturális ismeretek, továbbá a szövegértés fejlesztéséhez. TANESZKÖZÖK Alaptankönyvek - Chiuchiú-Minciarelli-Silvestrini In italiano. Corso multimediale di lingua e civiltá a livello elementare e avanzato. Edizioni Guerra, Perugia ,1990. (hang- és videokazettával) - Kotzián-Tímár Olasz nyelvkönyv a gimnáziumok I. osztálya számára. Tankönyvkiadó,1979. - Újhegyi-Tímár Olasz nyelvkönyv a gimnáziumok II. osztálya számára. Tankönyvkiadó,1980. - Simon-Szabó Olasz nyelvkönyv a gimnáziumok III. osztálya számára. 2. kiad. Tankönyvkiadó,1988. - Simon Olasz nyelvkönyv a gimnáziumok IV. osztálya számára. Tankönyvkiadó,1982. - X - Bosc-Fried-Pastore-Somlai Quattro passi in italiano. Olasz nyelvkönyv kezdıknek. PONTE Alapítvány kiadása,1994. (hangkazettával) - X - Katerinov Bravo! Mondadori,1992. (hangkazettával) - Móritz-Szabó I primi due passi. Olasz nyelvkönyv kezdıknek I/A. Nemzeti Tankönyvkiadó,1993. (hangkazettával) Móritz-Szabó Arrivederci! Olasz nyelvkönyv haladóknak. IB. Nemzeti Tankönyvkiadó,1994. (hangkazettával) - Móritz-Szabó Volare. Olasz nyelvkönyv III. Tankönyvkiadó,1991. (hangkazettával) - Móritz Olasz nyelvkönyv. I. köt. Tankönyvkiadó,1979. - Móritz-Angelini Olasz nyelvkönyv. II. köt. Tankönyvkiadó,1991. - Katerinov La lingua italiana per stranieri. Corso elementare I-II. Edizioni Guerra, 1985. (hangkazettával) Segédanyagok -Silvestrini-Bura-Chiaccherella-Armanni-Pavese L'Italiano e l'Italia,Esercizi e prove per la certificazione. Edizioni Guerra,1996. -Silvestrini-Bura-Chiaccherella-Armanni-Pavese L'Italiano e l'Italia,Grammatica.Edizioni Guerra,1996. -Maffei-Spagnesi Ascoltami!Editore Bonacci, 1995. (hangkazettával) -Concetta Amato Mondo italiano. Editore Bonacci, 1993. -Del Rosso-Guerrini-Sommati Insieme. Edizioni Guerra, 1993. -Daniela Treveri Gennari Parolissimo. Heinemann, 1997. -Anna di Stefano Grammatichiamo! Heinemann, 1997. - Herczeg Olasz-magyar, magyar-olasz kisszótár. Terra,1990.

336

- Herczeg Olasz-magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó,1990. - Koltay-Kastner Magyar-olasz nagyszótár. Akadémiai Kiadó,1990. - Értelmezı és szinonima szótárak X - Fried-Hegyi-Piras Giocando s'impara. Olasz nyelvi játékok és fejtörık. PONTE Alapítvány kiadása,1990. - Hegyi-Nyitrai Hai capito? 33 eredeti olasz szöveg hangkazettán, feladatlapokkal a hallás utáni értés fejlesztéséhez. PONTE Alapítvány kiadása,1990. - Angelini-Móritz Gyakorlati olasz nyelvtan. Tankönyvkiadó,1987. - Fábián Zsuzsanna Chi la dura la vince. Olasz nyelvtani feladatgyőjtemény. Tankönyvkiadó, 2. kiad. 1991. - Nyitrai Tamás Olasz feladatgyőjtemény a középfokú nyelwizsgához. Tankönyvkiadó,1992. - X - Nyitrai Tamás Italia... parliamone insieme. Eredeti olasz szövegek az olvasás fejlesztéséhez. Tankönyvkiadó,1990. - Doró-Fórián-Hegyi-Nyitrai Az olasz nyelwizsga ábécéje. Tankönyvkiadó,1992. - Ogonovsky Edit In italiano. Nyelvtani segédkönyv. Akadémiai Kiadó,1995. - Érettségi és OKTV feladatok. Nemzeti Tankönyvkiadó,1993.1994. - A bomba. (szerk. Fried Ilona) XX. századi novellák (Bontempelli, Calvino, Delfini, Flaiano, Landolfi, Lisi, Michelstaedter, Morante, Palazzeschi, Pavese, Tabucchi, Tozzi, Zavattini) olaszul és magyarul. PONTE Alapítvány kiadása,1992. - A nyugalom háza. (szerk Fried Ilona) XX. századi novellák (Cerami, P. Levi, Morovich, Pirandello. Savinio, Sciascia, Silone, Stuparich) olaszul és magyarul. PONTE Alapítvány kiadása,1994. - Gianni Rodari Meséld te a végét... Tante storie per giocare... Mesék felnıtteknek és gyerekeknek olasz és magyar nyelven. PONTE Alapítvány kiadása,1995 - X - Fried Ilona Contrappunti. La molteplicitá della lingua e della cultura italiana dei giorni nostri. Szöveggyőjtemény az ěrodalmi, a publicisztikai és a szaknyelv tanulmányozásához. PONTE Alapítvány kiadása,1994. - Olasz nyelvő videokazetták a filmmővészet alkotásaiból, képzımővészeti és történelmi témákról - Multimediális softwarek az olasz civilizáció kiemelkedı korszakairól Olasz nyelv 9. Óraszám Iskolai: 99 óra Tanítási ciklus 3 óra / 1 hét Cél A tanulók fedezzék fel életkoruknak és egyéniségüknek megfelelıen az olasz nyelvtanulás sajátos módszereit, tegyék meg az elsı lépéseket az elsajátításuk felé vezetı úton. Jussanak el ahhoz a felismeréshez, hogy szándékaikat, gondolataikat, érzéseiket olasz nyelven is ki tudják fejezni.

337

Ébredjen fel érdeklıdésük az olasz kultúra, az olasz élet- és gondolkodásmód iránt. Merjenek olasz nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjék bátorságuk és önbizalmuk ezen a téren. Tudjanak információkat adni és kapni saját közvetlen világukról. Követelmény Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek): Beszédértési készség: 1. A tanuló ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerő mondatokat. 2. Értse meg és tudja követni a tanár egyszerő utasításait, döntıen olasz nyelvő óravezetését. Értse meg a tanárának a tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos egyszerő, idegen nyelven történı magyarázatát és bizonyos szavak idegen nyelven történı szemantizációját. 3. Értse meg az egyszerő, életszerő beszédhelyzetekben feltett, illetve a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni. 4. Az értési feladatnál is fontos a témára való ráhangolás fázisa, azaz az elıkészítés. Célszerő, ha kétszer meghallgathatják a szöveget, s elıre tudják, milyen szövegértési feladatot kell majd megoldaniuk. 5. A nyelvtanulás legkorábbi fázisától kezdve fontos, hogy a tanuló mind a specifikus információra való figyelés, mind a globális figyelés képességét elsajátítsa. Az elıbbinél, pl. egy hirdetés szövegébıl adott információkat meg kell értenie, az utóbbinál pl. egy történet lényegét kell, hogy felfogja. Ismerje fel a számára fontos részleteket néhány mondatos egyszerő közlésekben. Tudja kiszőrni a szövegbıl a lényeget. Találja meg a számára fontos információt (vonatindulás ideje). Az esetleg ismeretlen nyelvi elemek jelentését igyekezzen a szövegösszefüggésbıl kitalálni. 6. Tudjon reagálni néhány mondatból álló közlésre. 7. Megfelelı ismeretek birtokában (kontextus, színhely, kulcsszavak, szereplık) értse meg a tudásszintjének megfelelı hanganyagot. 8. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerő feladatokat (hamis/igaz állítások, értésellenırzı kérdések, táblázatok kitöltése, kép vagy szöveg hozzárendelése, kihagyott szavak beírása, stb.). Beszédkészség: 1. Tudjon a tanuló megközelítıleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerő mondatokat ismételni, illetve kimondani. 2. Beszédében minél jobban közelítse meg az adott nyelv hangjainak képzését. 3. Tudjon néhány szóval, rövid mondatokkal reagálni hallott vagy látott jelenségekre. 4. Tudjon információkat adni és kérni valós beszédhelyzetekben (akár több mondatban megfogalmazva is). 5. Tudjon a tanuló tanárának és tanulótársának valós beszédhelyzetben, illetve a tananyaggal kapcsolatban kérdéseket feltenni. 6. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. 7. Tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetést ismert mindennapi témáról. 8. Tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerően jellemezni. Tudja tetszését, nemtetszését, érzelmeit, véleményét kifejezni, illetve ezek iránt másoknál érdeklıdni. 9. Tudjon az okok iránt érdeklıdni, a miért kérdésre egyszerő választ adni.

338

10. Rövid szövegrészeket, párbeszédeket memoriterként is tudjon elmondani. A memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan. 11. Tudjon a tanuló az általa ismert témakörökhöz tartozó képekrıl, illetve képsorokról néhány összefüggı mondatban beszélni. 12. Tudják a tanulók a valós vagy szimulált beszédhelyzetek párbeszédeit szerepjátékok formájában is elıadni. 13. Tudjon egyszerően, de összefüggıen beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekrıl. Tudjon érdeklıdni ezek iránt. Az egyes feladatok megoldása közben igyekezzen használni képzelıerejét, és törekedjen a kreativitásra. 14. Tudja a tanultakat saját egyéni életére, körülményeire alkalmazni. 15. Tanuljon néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban. Olvasásértési készség: 1. A tanuló ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket és egyszerő mondatokat. Szükség esetén tudjon ezekre cselekvéssel, szóban vagy írásban reagálni. 2. Legyen képes a tanult szöveget felolvasni. 3. A szöveg alaposabb és önállóbb megértése céljából sajátítsa el a néma olvasás készségét. 4. Tegyünk különbséget a különbözı olvasástípusok között: (pl. átfutás, átlapozás, kimazsolázás, belekukkantás, elmélyedés, kivesézés, kielemzés, stb.) Vegyük figyelembe, hogy igen gyakran van szükségünk arra, hogy a szövegbıl bizonyos elemeket, részleteket ki tudjunk ragadni vagy globálisan értsük. Így a tanulók számára igen fontos elsajátítani az extenzív olvasási stratégiákat. 5. Legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket. 6. Értsen meg egyszerő, ismerıs nyelvi elemekbıl álló rövid szöveget, és tudjon reagálni rá (képeslapra válaszolni). 7. Igyekezzen a tanuló egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni. Lássa át a szövegkohézió összetevıit. 8. Lehetıség szerint legalább kétszer találkozzanak az olvasási szöveggel. Itt is fontos az alapos elıkészítés, az érdeklıdés felkeltése. Célszerő az olvasásra szánható idıt elıre megjelölni. 9. Fontos, hogy már a nyelvtanulás kezdetén is találkozzanak a tanulók autentikus anyagokkal, olyanokkal, amelyek felkeltik érdeklıdésüket, valóban kíváncsiak információikra. Ezek lehetnek pl. könyv- és újságcímek, képaláírások, cikkek címei, rajzos rejtvények, képregények, levelek, üdvözlı lapok, prospektusok, stb. Általában figyelemre méltóak lehetnek egyes újságok levelezési rovatai is. 10. Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerő/igényesebb feladatokat végrehajtani. 11. Igyekezzen rövid ismeretlen szöveget önállóan, esetleg házi olvasmányként feldolgozni. 12. Tudjon érthetıen -jó intonációval, jó ritmusban, az idegen nyelv fonémáit alkalmazva felolvasni olyan szöveget, amelyet a tanárral vagy hanganyagok segítségével gyakorolt. Írásbeli készség: 1. A tanuló tudjon egyszerő szöveget lemásolni, illetve tollbamondás után helyesen leírni. 2. Legyen képes szavakat, kifejezéseket, egyszerő mondatokat emlékezetbıl is leírni.

339

3. Tudjon egyszerő, tényszerő információkat közvetítı mondatokat írni. Egyszerő mondatait logikai összefüggések alapján tudja összetett mondatokká főzni kötıszók alkalmazásával (e, per, és, de, vagy). 4. Tudjon (elıször minta alapján) több mondatból álló, összefüggı szöveget írni (párbeszédet, üzenetet vagy bemutatkozást). Tudjon több mondatból álló egyszerő, összefüggı szöveget írni változatosabb közlésformákban (elbeszélı, leíró). Tudja a szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni. 5. Tudjon embereket, jelenségeket röviden írásban jellemezni. 6. Tudjon egyszerő eseménysort önállóan leírni, tudjon errıl egyszerő fogalmazást írni. Ismerje a fogalmazás legegyszerőbb szerkezetét (bevezetés, kifejtés, befejezés). 7. Tudjon üdvözlı képeslapot írni és megcímezni. Tudjon egyszerő levelet fogalmazni. Ismerje a levelezés formai szabályait. 8. Tudja írásban egyszerően kifejezni tetszését, nemtetszését, érzelmeit és véleményét. Tudjon ezek után másoknál érdeklıdni. 9. Tudjon különbözı könnyebb/nehezebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani. 10. Írásbeli feladatai megoldásakor tudja használni a kétnyelvő szótárt. 11. A nyelvhelyesség és a nyelvtani ismeretek pontosítása céljából tudjon meghatározott céllal készült mondatmodelleket írásban magyarról olaszra fordítani. Szókincs A minimális szókincs 700 aktív és 300 passzív szóból áll. Egyéb fejlesztési követelmények: 1. Fejleszteni kell a tanuló tudatosságát a nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illı nyelvhasználat terén. 2. Tudatosítani kell a forma, tartalom és stílus egységét. 3. Törekedni kell az egyensúly kialakítására a nyelvhelyesség és a beszédfolyamatosság fejlesztése között. Tartalom Témakörök: Az én világom - személyi adatok, bemutatkozás, ismerkedés, mit szeretek, mit nem Emberi kapcsolatok - A családi élet, házimunka, ünnepek, barátság, emberek belsı jellemzése A család és a barátok - családtagok nevei, foglalkozások Ház, lakás - mi hol van a lakásban, a lakás/ház bemutatása, állatok és növények a ház körül Tágabb környezetünk - településtípusok Egészség, betegség - Az emberi test részei, leggyakoribb betegségek (panaszok, kezelés) Mindennapi életünk - a mindennapi élet tevékenységei, napszakok, idıpontok, napirend ismertetése Az iskola - tantárgyak, tanórai kérések, kérdések, utasítások, egy nap az iskolában Vásárlás - mindennapi bevásárlás, üzletek, alapvetı árucikkek, mennyiségek, árak, pénznemek

340

Étkezés - mindennapi étkezéseink, néhány étel- és italfajta, asztalterítés , ételkínálás Idıjárás - idıjárási viszonyok, érdeklıdés az idıjárásról; évszakok Öltözködés - ruhadarabok, kellékek nevei: az ember külsı leírása; ruhavásárlás Szabadidı, szórakozás - Hobbi, szabadidıs tevékenységek, sportok Beszédszándékok: Kérés, információkérés, információadás: per favore/per piacere, che cosa vuol dire in ungherese?, Dove si trova?, E' a destra, ecc. Értés, beleegyezés: Hai capito/ha capito? Capisci? D'accordo. Perfetto. Va bene. Dolgok azonosítása, megnevezése: Ecco il dottore. Questa è la nostra casa. Vélemény kérése, kifejezése: Sei d'accordo. Secondo me.... Tudás-nem tudás kifejezése: Sai come si fa...? Non lo so. Modálisjelenségek kifejezése, képesség, kötelezettség, lehetıség, engedély: Sai suonare la chitarra? Devi conoscerli. Possiamo tornare a casa. Posso accendere il televisore? Akarat, kívánság, szándék kifejezése: Voglio farti vedere una cosa. Hai voglia di andare in centro? Ho il desiderio di vederlo/la. Köszönet, kérelem, elutasítás: Grazie. Grazie mille. (válaszként) Prego. No, grazie. Per carità! Tetszés- nem tetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála kifejezése: Mi piace. Che bello! Che stupendo! Non mi piace. Che brutto! Che orrore! Mi fa piacere. Mi dispiace. Mi dispiace proprio. Sono desolato. Sono contento. Sono deluso. Ti sono grato/riconoscente. Bocsánatkérés-megbocsátás, helyeslés, rosszallás: Mi dispiace. Scusami/mi scusi! Non fa niente. Va bene. Benissimo. D'accordo. Non è giusto. Non mi pare giusto. Non va bene. Non č il caso. Elismerés, csodálkozás, érdeklıdés kifejezése, közömbösség: Bravo! Complimenti! Sei bravo. E' stupendo! E'magnifico! Come mai? ....dawero? Beh? Che me ne importa? Non mi interessa affatto. Bíztatás: Dai! Forza! Su! Javaslat, udvarias kérés, meghívás, tanácsolás, figyelmeztetés, segítség felajánlása, elfogadása, utasítás: Pensi di poter...? Vuoi farmi un piacere? Vuoi... /vuole... Venite al cinema con noi? Attenzione! Attento! Stai/Stia attento! Mi raccomando. Posso aiutarti? Posso farlo io? Vuoi/vuole una mano? Sí, grazie. No, grazie. Fammi un favore. Devi abbassare il volume. Gira a destra. Apri la scatola e poi... Felszólítás, tiltás: Chiudi la porta per favore. Vuole cominciarlo. Vuole gentilmente spostarsi? Non parlare troppo forte.

341

Dottore, La prego di non passare da quella parte. Akarat, szándék, módosítás: Volevo dirti/dirle una cosa. Che volevo dire? Vuoi /vuole vedere Roma? No, volevo dire un'altra cosa. Cioè... Figyelemfelhívás, köszönés, megszólítás, bemutatkozás, búcsúzás, elköszönés: Per piacere. Buon giorno. Ciao. (semleges): Salve. Senti, Gianni. Senta, signora. Ti/Le presento Carlo. Sono Carlo, piacere. Tegezés: Ciao. Ci vediamo. Arrivederci. (önözve): ArrivederLa. - közeli viszontlátás: A presto. A domani. Jókívánságok, gratuláció': Auguri! Buon proseguimento! Buona Pasqua! Buon compleanno! Congratulazioni! Nyelvtan Hangtan- megegyezések és eltérések a magyar és az olasz nyelv hangrendszerében; az olasz ábécé- a kiejtés szabályai- a helyes szó és mondathangsúly- a helyes hanglejtés- a helyesírás szabályai Szóalaktan Az ige - a fınévi igenév- nem rendhagyó igék (I.,II.,III.) ragozása jelenidı kijelentı módban (Indicativo presente) - néhány rendhagyó ige ragozása jelenidı kijelentı módban (essere, avere, stare, fare, volere, dovere, potere, andare, venire, sapere, ) - a c'č, ci sono szerkezet, közelmúlt (passato prossimo), - a jövı idı (Futuro semplice) alakjai és használata - vonzatos igék (pl. cominciare a, ringraziare qualcuno per/di, chiedere a) a magyartól eltérı vonzatok pl. aiutare qualcuno - udvarias (magázó) felszólítás fontosabb formái (pl. vuole ripetermi la parola) A fınév - a fınevek neme, egyes és többesszáma - a határozott és a határozatlan névelı használata fınevek elıtt az -e végő fınevek neme, pl. ione végőek - informazione, manifestazione - a fınevek neme rendhagyó esetekben (-a végő hímnemő, -o végő nınemő fınevek: il pianista, il programma - la moto, la radio, la foto, la mano) A melléknév - a melléknevek egyeztetése a fönéwel, fokozása és szórendi helye A névmás - a személyes névmás hangsúlytalan alakjai alanyesetben - néhány kérdı névmás (che cosa, che, come, dove, quando, chi, ecc.) - a questo mutató névmás - néhány határozatlan névmás (molto, poco, qualche, ecc.), a személyes névmás hangsúlyos alakjai tárgy- és részeshatározó esetben- a kölcsönös névmás A számnév - a tıszámnév, és a sorszámnév képzése- életkor, dátum kifejezése A határozószó - néhány hely- és idıhatározószó (adesso, sempre, subito, ,mai, piů, giŕ, a destra, a sinistra, davanti,

342

dietro)- néhány módhatározószó (bene, male, spesso, di rado), a módhatározószók fokozása Elöljárószók - a, da, di, in, per, con, stb. névelıs alakjai, néhány igei vonzatban és kifejezésekben (pl. avere voglia di, per il momento) A kötıszó - néhány fontosabb kötıszó (e, che, perché)- néhány tagadószó (no, non, neanche) Mondattan - Az egyszerő mondat. Az alany és az állítmány egyeztetése. - Az összetett állítmány (È pronto) - A kijelentı mondat szórendje. Egyenes szórend. - A kérdı mondat. - Állító, tagadó mondatok. - A felszólító mondat (egyes és többes szám 2. személyben), egyszerő, bıvített mondatok Olasz nyelv 10. Óraszám Iskolai: 99 óra Tanítási ciklus 3 óra / 1 hét Cél Az olasz nyelv tanításának célja ezen az évfolyamon elsısorban az, hogy a tanulók Tudják használni a nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Tudjanak az olasz nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal értékeljék az olasz kultúrát, az olasz embereket. Az olasz kultúrán és civilizáción keresztül ismerje meg jobban a magyar kultúra és civilizáció értékeit is, lássa tágabb összefüggésekben. Az olasz nyelv tanulásának során kifejlıdı alapkészségek tegyék számukra lehetıvé olasz tudásuk továbbfejlesztését, illetve újabb idegen nyelvek elsajátítását. Szerezzenek ismereteket a nyelvek természetérıl, s ezáltal a saját nyelvüket is rendszerben tudják szemlélni. Személyiségük gazdagodjon, önbizalmuk nıjön az olasz nyelven való önkifejezés öröme által. Követelmény Beszédértési készség: 1. A tanuló fejlessze tovább a korábbiakban megszerzett készségeit. 2. A tanuló értse meg az összetettebb, kevésbé személyes témáról szóló, a természeteshez közelebb álló beszédet. 3. Tudja kiszőrni a lényeget gondosan kiválasztott, nyelvileg hiteles anyagokból (jól érthetı részeket rádió- és tv-adásokból) is. Tanulja meg tanárától, hogy ezek segítségével hogyan fejlesztheti önállóan nyelvtudását. Beszédkészség: 1. Tudjon a tanuló az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni. 2. A tanuló tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét, és tudja kifejezni egyetértését, egyet nem értését. 3. Szerepjátékokban tudjon kezdeményezni és a váratlan fordulatokra is reagálni.

343

4. Tudjon külföldi vendégének rövid tájékoztatást adni Magyarországról, a fıvárosról és lakóhelyérıl. 5. Legyen képes olaszul (külföldi utazás vagy vendéglátás során leggyakrabban elıforduló) kommunikációs feladatokat számára releváns szerepekben végrehajtani. Minimális követelmény, hogy a leggyakoribb beszédhelyzetekben tudja, ha hibásan is, de megértetni magát. Olvasásértési készség: l. Tudjon a tanuló a tanórán tanári segítséggel vagy házi olvasmányként otthon az elızı szintnél változatosabb tematikájú, nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni. Tudjon ezekrıl megadott szempontok alapján beszámolni. 2. Ismerjen meg egy-egy könnyebb verset, rövidebb novellát adaptált formában vagy eredetiben. 3. Kívánatos, hogy minél több tanulóban ébredjen fel az olasz nyelven való olvasás igénye. Írásbeli készség: I. Legyen képes a maga szintjén saját véleményét írásban megfogalmazni és álláspontját indokolni. Tudja kifejezni egyetértését és egyet nem értését. 2. A tanuló legyen tisztában a fogalmazás írás egyes szakaszaival, a gondolatok elrendezésének módszereitıl kezdve az írás szerkesztéséig, szerkezetéig. Érdemes elıre megadni a rendelkezésre álló idıt, valamint a körülbelüli terjedelmet. 3. Valamennyire legyen képes különbséget tenni a hivatalos és a bizalmas stílus között, mely az olaszban rendkívül eltérı. 4. Tudjon a tanuló egyszerő önéletrajzot írni, tudjon minta alapján levelet írni állásvállalás ügyében. 5. A diákok olvassák, véleményezzék egymás írását. Szókincs A minimális szókincs 1200 aktív és 400 passzív kifejezésbıl áll. Tartalom Témakörök Ember és társadalom - Az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok, ünnepi pillanatok Tágabb környezetünk - Településtípusok, lakóhelyünk, óvárosunk nevezetességei; egy célnyelvi város rövid bemutatása; városi élet, vidéki élet; városi közlekedés, hazánk, Olaszország földrajzi viszonyai, társadalmi viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok) Természeti környezetünk - Növények, állatok Környezetvédelem - Mit tehetünk a környezetért? Az iskola világa Iskolai élet, iskolám bemutatása; a diákok élete hazánkban és Olaszországban A munka világa Pályaválasztás, nyári munka, munkavállalás, munkakörülmények, a pénz, az árak, a megélhetés Egészség, betegség

344

- Az emberi test részei, leggyakoribb betegségek (panaszok, kezelés), baleset, sérülések; orvosnál, gyógyszertárban, kórházban; ép testben ép lélek; egészséges életmód és étkezés Étkezés - Ételkészítés, étkezési szokások; vendéglı, rendelés, fizetés, reklamáció Utazás - Utazási elıkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás; utazási eszközök és módok Szabadidı, szórakozás , - Hobbi, szabadidıs tevékenységek, sportok; mővészeti események (mozi, tv, színház, rádió, koncert), olvasás, sportesemények Kultúra - Irodalom, (adaptált) történet, vers feldolgozása; történelem; híres emberek; zene: daltanulás Tudomány és technika - Technika az otthonunkban (számítógép, Internet, háztartási gépek) Beszédszándékok: Emlékezés, emlékeztetés, elfelejtés: Ricordo, mi pare di ricordare, se mi ricordo bene; fammi ricordare, ricordati di... hai in mente...? non dimenticare; me ne sono scordato, non me ne ricordo più, l'ho dimenticato, non mi viene in mente Modalitás: szándék, vágy, terv, ígéret, elırejelzés kifejezése: Ho intenzione di..., vorrei, avrei piacere di..., fra i miei progetti c'è..., penso di..., sarebbe bello, non vedo l'ora di...; ti/Le prometto di....; sarà ...., potrebbe .. ; Bizonyosság, bizonytalanság fokának egyszerő kifejezése: Lo conosci sicuramente/di sicuro, sono sicuro/certo, certamente; puň darsi, forse, chissŕ Attitődök egyszerő kifejezése: kíváncsiság, meglepetés; remény; sajnálkozás, együttérzés figyelmeztetés: sono curioso, vorrei sapere;dawero? Ma scherzi? Come mai...? Che bella sorpresa! Non è possibile! Spero..., vorrei; mi dispiace proprio; ti/La capisco, č veramente una disgrazia; mi raccomando! Fai il bravo/fai la brava! Cerca di/cerchi di non..., Non fare/non faccia... Modalitás: óhajtás: desiderei, vorrei, penserei, ti/La chiederei di... Vorresti prendere una bicicletta nuova? Feltételes mondat, de a beszélt nyelvi fordulat is: Se avevo molti soldi compravo una bella villa sul mare. Desidera, signora? Volevo... Valószínőség, valószínőtlenség fokának egyszerő kifejezése: Puň darsi, magari; non è possibile, è incredibile A rábeszélés kifejezése: tanácsolás, javaslat Dovresti..., ti direi di ... , se fossi in te...andrei..., ti suggerirei di..., forse potresti..., sai che ti dico... ? Io ti/Le direi di non andare. Per me non dovresti ... Se vuoi il mio parere io ti consiglierei di no. Potresti/potrebbe, Devi assolutamente... Érvelési szándékok kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása Secondo il mio parere, per me, secondo me, io penso che; d'accordo, non sono d'accordo, per carità!, macché! Quando mai...; prima di tutto, poi, Elnézés kérés: Scusami se ....ti faccio perdere tempo, ti do noia, ti do fastidio

345

Használati utasítás, információ: Si gira a sinistra..., si toglie .. , si deve rimuovere la ... Szükségesség: Si deve andare, ci vuole una penna, bisogna stare a dieta, mi serve una casa, non c'č bisogno di fare tante chiacchiere Tartozás: Ti devo dei soldi Gratuláció, tiltakozás: Complimenti, auguri, congratulazioni; macché! Neanche per sogno! Neanche a pensarci! Figuriamoci! Ma guarda un po'... Credi proprio di... Nyelvtan Szóalaktan a visszaható igék ragozása jelenidı/múltidı kijelentı módban folyamatos múlt(imperfetto) alakjai és ragozása Az ige- további rendhagyó igék (pl. andarsene, avercela con qualcuno elıidejőség a múltban (Trapassato prossimo)- a feltételes mód (Condizionale presente) Condizionale passato)- személytelen igealakok (si vede, si parte) - rendhagyó ragozású igék (pl. scegliere, spegnere, tenere, morire) A fınév- a gente használata A melléknév- határozói használatuk (pl. parla piú forte.), szórendi helye és jelentésmódosító szerep A visszaható névmás Az elöljárószók- igei vonzatok (pl. mettersi a, avere bisogno di, )- a da elöljárószó sajátos szerepe (camera da bagno, moneta da diecimila)- mondatrövidítés elöljárószókkal (a, per, di) Mondattan- az igeidık egyeztetése összetett mondatokban, kijelentı módbanmondatrövidítés elöljárószókkal (a, per, di) és fınévi igenévvel Olasz nyelv 11. Óraszám Iskolai: 99 óra Tanítási ciklus 3 óra / 1 hét Cél A diákok szóbeli és írásbeli kommunikációs képességei egyaránt fejlıdjenek, vegyenek részt az önmegismerést, interperszonális kapcsolatokat is segítı játékokban, nyelvi feladatokban, tanuljanak meg önálló komplex feladatok mellett közös feladatokat is megoldani. Fejlesszék minél tudatosabban memóriájukat, fantáziájukat, problémamegoldó képességüket, rendszerezzék a tanultakat, lássák meg bennük az összefüggéseket. Próbáljanak meg rendszeres kapcsolatot tartani olaszokkal (levelezés, diákcsere, tanulmányút) Olaszországgal. Tudják önállóan is továbbfejleszteni olasz tudásukat. Követelmény Beszédértés: 1. Az elızı évfolyamokon elért képességek megszilárdítása.

346

2. Autentikus tájékoztató szövegek (üzenetrögzítık, információk) megértése. 3. Olasz filmek, televíziós mősorok figyelemmel kísérése. 4. Feltétlenül érdemes a különbözı képességeket összekötni: hallott (olvasott) szövegbıl kiindulva írásos vagy beszédgyakorlattal kapcsolatos, esetleg szókincsbıvítı feladatokat lehet megoldani. Beszédkészség: l. A tanulók mélyítsék el a korábban megszerzett készségeket, váljék minél természetesebbé számukra az olasz nyelven való kommunikáció. 2. Vegyenek részt közös játékokban, vitákban, olyan beszélgetésekben, amelyekben valóban számukra fontos közléseket tehetnek, hallhatnak. Ismerjék a kulturált vitatkozás szabályait, nyelvi formáit. 3. Legyenek figyelemmel a minél választékosabb kifejezések, italianizmusok használatára. 4. Tudjanak hallott vagy olvasott hírt, információt tömören összefoglalni. 5. Tudjanak rövid fejtegetést, elıadást követni. 6. Tudjanak hivatalos jellegő telefonbeszélgetést folytatni olasz nyelven. Olvasásértési készség: 1. Az elızı évfolyamon elért képességek megszilárdítása. 2. A mai olasz kulturális és közélet figyelemmel kísérése. - Olasz napilapok, hetilapok, tv mősorok figyelemmel kísérése. Írásbeli készség: 1. Az elızı évfolyamokon elért készségek megszilárdítása. 2. A tanuló írásában törekedjen minél választékosabb stílus használatára, legyen birtokában olaszos fordulatoknak, kifejezéseknek. 3. A tanuló tudjon bonyolultabb összefüggéseket kifejezni. 4. Legyen képes objektivitásra, többféle vélemény összegzésére, közvetítésére. Szókincs: kb.1800 aktív és 600 passzív szó használata Tartalom Témakörök: Az én világom - az egyéniség, emberi kapcsolatok és esetleges konfliktusaik. Jellemzések. Az élet fordulói. A felnıtté válás és a család. Ház, lakás - a modern építészet, települések, az ember ideális környezete. A modern lakókörnyezet. Formatervezés. A mai városok és falvak problémái. Néhány olasz város közelebbi megismerése - városszerkezet, lakosság, munkalehetıségek, az élet minısége, életmód, szokások. - Nevezetességek. Néhány kiemelkedı mőemlék megismerése, az olasz kultúra és irodalom néhányjelentıs alkotása. Tömegkultúra, a médiák. I Ifjújsági kultúra. Az olasz és a magyar fiatalok értékrendjének összehasonlítása. Mit olvasnak? - Képes hetilapok, kulturális és politikai, divatlapok, rejtvényfejtı lapok, képregények, stb. Rádió és televízió. Híradó. Utazás. Olasz utazás terve. Szállások

347

- diákszállások, szállodák, campingek. A tömegközlekedés. Étkezés, vendéglátás. Szórakozás. Mozi, disco, a tengerparton, stb. Olaszország magyar szemmel - Magyarország olasz szemmel. Újságcikkek, beszámolók a két országról. Vásárlási szokások. Az olasz divat. Az olasz iskola. Az iskolarendszer. Tantárgyak, tankönyvek, ellenırzés és számonkérés, osztályzatok, vizsgák. Étkezések. Olasz tájegységek ételei, étkezési szokásai. A magyar és az olasz fiatalok étkezési szokásai. Öltözködés. Üzletek, áruházak, piacok. Szabadidı. Beszédszándékok: Lelkesedés, szorongás, nyugtalanság, félelem. Ne sono proprio contento. Che bello.; sono in ansia; sono preoccupato, sono agitato; ho paura, temo Árak, alku, vásárlás: A quanto sta... Quanto costa/viene? Qual’è il prezzo...? - Può fare un po' di sconto? Questo è l'ultimo prezzo. E' giŕ un prezzo scontato. Elfogadás, udvarias elutasítás: Lo/la accetto volentieri, grazie, mi fa molto piacere; no, grazie, adesso non lo vorrei, sarà per un'altra volta Telefonálás, üzenethagyás, fax, számítógép használata. Pronto. C'č Bruna? E' fuori casa. Gliela passo subito. No, non c'è. Tornerŕ fra un'ora. Posso lasciarle un messaggio. Glielo dirň senz'altro. Pud richiamarla più tardi. A risentirci. Mandami/mi mandi un fax. Alla cortese attenzione del Dott. Bianchi Számítógépes programmőveletek: installazione (installálás), comandi (parancsok), finestre di dialogo (ablak), Guida (help), modalità di visualizzazione del documento , digitazione (digitalizálás), inserimento (beszúrás), scorrimento (futtatás), selezione di testo e graf ca (szöveges ábra és kép), correzione ed eliminazione (kiválasztás és törlés), spostamento e copia di testo e grafia (szöveg és ábra áthelyezés és másolás), simboli (ikonok), caratteri speciali (betőkészlet), glossario (tartalom), controllo ortografco (helyesírás ellenırzés), formattazione (formatálás), impostazione della pagina(oldalbeállítás), margini (margó), strutturazione e organizzazione di un documento (szerkesztés), apertura (megnyitás), salvataggio e protezione dei documenti (mentés), unione dei documenti (egyesítés), ecc. Információ kérés, adás. Hai sentito, conosci, hai notizie di... ci sono novitŕ? Érdeklıdés felkeltése, bíztatás: Sai l'ultima? Hai sentito? Pensa un po'... Nyelvtan:

348

Szóalaktan - Az ige a Participio presente - a Participio passato egyeztetése a névmási tárggyal - a Congiuntivo imperfetto és a Congiuntivo trapassato alakjai és használatuk. az egyszerő határozói igenév(Gerundio semplice)-a stare +gerundio szerkezetés magyarra fordítása a kötımód(Congiuntivo presente, Congiuntivo passato)alakjai és használatuk mellékmondatokban - A fınév a szóképzés formái, szóalkotás, szóösszetétel - Névmások a hangsúlytalan névmási alakok együttes elıfordulásai - határozatlan névmások (pl. altrettanto, diverso, vario, qualunque, qualsiasi) a vonatkozó névmások a hangsúlytalan névmások egybeírása a fınévi igenévvel - a hangsúlyos névmások együttes elıfordulása - Elöljárószók kifejezésekben, italianizmusokban (pl. essere d'accordo) - szerkezetes elöljárószók (pl. di fronte a, in mezzo a, dietro a) Mondattan - az általános alany - az alárendelés congiuntivo-t igénylı esetei - az igeidık egyeztetése a múltban (Indicativo és Congiunto) - a feltételes mondatok: valóságos, lehetséges és lehetetlen feltétel - az alárendelés Congiuntivót igénylı esetei Olasz nyelv 12. Óraszám Iskolai: 87 óra Tanítási ciklus 3 óra / 1 hét Cél Az olasz nyelv tanításának célja ezen az évfolyamon elsısorban az, hogy a tanulók fejlesszék tovább olasz nyelvi alapképességeiket és ismereteiket, olyan mértékben, hogy sikeresen részt tudjanak venni az órai és az iskolán kívüli életkoruknak és érdeklıdésüknek megfelelı kommunikációban. Gondolkodásuk bonyolultságát tudják minél pontosabban visszaadni az olasz nyelvben. Rendszerezzék nyelvi ismereteiket, és készüljenek fel az olasz nyelvi érettségi vizsgára. Nyelvileg integrálni tudják a más tárgyakban az olasz kultúrára, mővelıdésre, történelemre, civilizációra, földrajzra vonatkozó ismereteket. Követelmény Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek): Beszédértés: - Az elızı évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. Beszédkészég: - Az elızı évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. - Kötetlen beszélgetés mindennapi témákról. (Elıkészület az érettségire.)

349

- A város és környékének bemutatása olasz vendégek számára. (Idegenvezetés) Olvasási készség: - Az elızı évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. - Rendszeres újságolvasás. Cikkek változatos, idıszerő kérdésekrıl. - Egy-két olasz novella vagy regényrészlet elolvasása és megbeszélése. - Egy-két olasz film közös megtekintése és megbeszélése. Írásbeli készség: - Az elızı évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. - Fordítás olaszról magyarra és magyarról olaszra (köznapi autentikus szövegek) Szókincs: - kb. 24oo aktív és 8oo passzív szó használata Tartalom Témakörök: Fiatalokról - a generációk. A kommunikáció mőködése és csapdái. Társadalmi problémák. Milyen jövıt képzelünk. Pályák, munkahelyek A magyar és az olasz felsıoktatás összehasonlítása. Állatok, növények, nemzeti parkok. Napilapok, újságcikkek. Ismeretterjesztı mősorok a rádióban és a televízió. Az olasz kultúra alkotásai: irodalmi mővek elolvasása, képzımővészeti alkotások megtekintése, Zenei alkotások meghallgatása - megbeszélése Az olasz építészet néhány fontos alkotása, városépítészet, ipari formatervezés Az olasz tudomány néhány kiemelkedı eredménye Az alsóbb osztályok témakörei magasabb nyelvi és intelligenciaszinten - szintézis Beszédszándékok: a korábbi beszédszándékok elmélyítése. A kulturált vitatkozás, egymás véleményének meghallgatása és tiszteletben tartása: egyetértés, egyet nem értés, érvek, ellenérvek, megengedés, okozat, összegzés d'accordissimo, non ci credo, non direi, direi di no, non penso proprio, penso proprio di no, si dovrebbe verificarlo, è da verificare, non mi pare giusto, per quel che riguarda, quanto a; da una parte... dall'altra parte, sotto vari aspetti, potrebbe significare, se vuoi, possiamo ipotizzare, se ragioniamo in questo modo, una delle conseguenze è..., di conseguenza, per varie ragioni, una delle ragioni per..., per cui, chi sa perché, visto che; tutto sommato, in fin dei conti, ciò che conta Megdöbbenés, megbántódás, vádolás, tiltás Sono esterrefatto. Sono molto offeso. E' (tutta) colpa tua. Non devi più... Magánlevelek és hivatalos levelek néhány formulája. Caro Roberto, Gentile Signora, Egregio Ingegnere, (egyetemi professzor): Chiarissimo Professore; Ciao. Un abbraccio. Con affetto. Affettuosamente. Tanti cari saluti. Cordialissimi saluti, con cordiali saluti Nyelvtan: Az eddig tanult nyelvtani anyag rendszerezése és ismétlése elsısorban autentikus szövegek segítségével, változatos kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban.Továbbá: Az ige - Futuro anteriore;

350

a történeti múlt (Passato remoto), Trapassato remoto alakjainak felismerése. a szenvedı szerkezet, a mőveltetı ige A melléknév alap-, közép- és felsıfokú hasonlítás- az abszolút felsıfok képzése (-issimo) és magyarra fordítása Mondattan- a fiiggı beszéd mondatrövidítés Gerundio presente-vel és Gerundio passato-val, mondatrövidítés Participio passato-val, igeidık egyeztetése a múltban szenvedı szerkezető mondatok Szintézis, nyelvi felmérık, tesztek Szövegtan- a köznyelvi, az irodalmi és a publicisztikai stílus eszközei (szókincs, mondatszerkesztés, igeidı használat.

351

OROSZ NYELV HELYI TANTERV 9-10. évfolyam a) Kommunikációs szándékok 1. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok kifejezése dolgok, személyek, Что это? Кто это? Это книга. Это мальчик. állapotok azonosítása, leírás, Это книга или журнал? Это книга. Книга. magyarázat, emlékeztetés Что это? А это что? Что Это книга. А это журнал. это за книга? Это интересная книга. Кто это? Это мальчик или девочка? Это мальчик. információkérés Как тебя / Вас зовут? Где Меня зовут… ты живёшь / Вы живёте? Я живу… Где школа / музей / банк / парк / театр / цирк / кино / Вот… Здесь… Направо, налево, почта / касса / туалет? прямо. Сколько стоит гамбургер / Здесь рядом, где парк. торт / кефир / какао / шоколадка? 100 форинтов. 3 рубля. 21 рубль. igenlı vagy nemleges válasz, Это книга? Да, это книга. Да, конечно. információadás Нет, это журнал. Что ты / Вы! Это журнал. Да нет! Это журнал. kognitív tartalmak kifejezése: Ты не знаешь/ Вы не tudás, nem tudás, ismerés, знаете, где Борис nem ismerés, bizonyosság, Степанович? bizonytalanság

Я знаю, где Борис Степанович. Я не знаю. Ой, я не знаю, где он сейчас.

2. Személyes beállítottság kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok kifejezése vélemény-nyilvánítás По моему… Я думаю, что állapotok, események, Правильно. Хорошо. Очень cselekvések megítélése: хорошо. Верно. Совершенно dicséret, kritika, valaki верно. Ты молодец. Вы молодцы. igazának az elismerése Умница. Вот это да! Вот это вот! Вооо! Неправильно. Плохо. Это очень плохо! Как это возможно? Как тебе не стыдно?! Ты прав/а, Вы правы. Я согласен/согласна с тобой/ с Вами. állásfoglalás elvárása: По-моему… Я думаю,что… véleménykérés Как ты думаешь? Как Вы думаете? egyetértés, egyet nem értés, Пойдём в кино? Ладно. Ну, ладно. ellentmondás, ellenvetés Ты согласен/согласна? Я согласен / согласна.

352

értékítélet: érdeklıdés, Это хорошо? Приятно? kívánság, tetszés, nem tetszés Это плохо? Неприятно? Вкусно? Невкусно? modalitás: akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetıség, szándék, ígéret, terv

Ты хочешь / Вы хотите…? Ты должен/ должна писать…? Ты можешь играть на гитаре? Ты умеешь играть на гитаре? Можно?

Ты прав/а. Вы правы. Я не согласен / согласна. Ты не прав/а. Вы не правы. Это хорошо. Это прелесть! Очень приятно! Надо же! Это плохо. Ой, это плохо! Тьфу, это плохо! Я хочу… Я иду в кино / зоопарк / магазин. Да, я должен/должна… Я могу играть на гитаре. Я умею играть на гитаре. Да, можно. Нет, нельзя.

3. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok kifejezése rokonszenv, sajnálkozás, Тебе нравится…? Конечно, мне очень нравится… ellenszenv Я люблю… Это очень вкусно! Мне жалко! Мне жаль! Очень жалко! Мне не нравится… Я не люблю… Я ненавижу… Тьфу! öröm Ты рад/а? А вы рады? Да, я очень рад/а. Я счастлив/а. А ты? elégedettség Ты доволен/довольна? Вы Да, я доволен/довольна. довольны? meglepetés Надо же! Прелесть! Как хорошо! Удивительно! tanácstalanság Что делать? Что мне С ума сойти! делать? remény Может быть он придёт? Да, может быть! Возможно? Возможно. Да, возможно. bánat, elégedetlenség Тебе не грустно? Грустно. Очень грустно. Ты доволен/довольна? Нет, я недоволен/довольна с ним/ сней/ с ними. 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kifejezése felszólítás, kérés, udvarias Встань/те, открой/те, kérés segítségkérés напиши/те, запиши/те, читай/те, считай/те, продолжай/те, садись/тесь, входи/те, закрой/те… Прошу встать. Принеси, пожалуйтста..! Помоги мне/ Помогите мне. reklamálás Извини/те, но я не знаю. Понятно, я принесу другой почему это так? аппарат. Пожалуйста. Вот. 353

javaslat engedélykérés engedély megadása, elutasítása kínálás, meghívás

Спасибо. Пойдём в кино. Ты не хочешь пойти в кино? Можно мне пойти в кино? Конечно. Можно. Пожалуста. Нельзя. Ты болен. Пожалуйста. Вот торт/ котлеты/пельмени суп/конфеты. Бери/те. Вот кола/пиво/сок/ водка. Приходи/те, приезжай/те в гости. Приходи/те к нам. Приходите на чай! Приходите на вечеринку!

Не за что! Пойдёмте! Я тоже хочу.

Спасибо. С удовольствием.

Спасибо. Я очень рад/а.

5. Társadalmi konvenciókhoz szükséges kommunikációs szándékok kifejezése Здравствуй/те! Привет! kapcsolatfelvétel: Здравствуй/те! Привет! Доброе утро1 Добрый день! köszönés, üdvözlés, Добрый вечер! Спокойной érdeklıdés hogylét iránt és ночи! ezekre reagálás, Спасибо, хорошо. Спасибо. Как дела? bemutatás, Меня зовут… Как тебя/Вас зовут? bemutatkozás, Девушка! Анна Павловна! megszólítás, Мама! Сергей Петрович! engedélykérés Разрешите представиться! Очень приятно! kapcsolat befejezése: До свидания! Пока! До свидания! Пока! búcsúzás, С днём рождения! Спасибо. üdvözlés, С новым годом! С новым годом! jókívánságok kapcsolattartás: Извини/те… Ничего! bocsánatkérés, köszönet és azokra reagálás Спасибо. Не за что! 6. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok kifejezése párbeszéd: Извините, пожалйста, я не Вы не знаете? Я тоже не знаю./ beszélési szándék jelzése знаю, где… Я знаю, недалеко. Здесь, рядом. Извините, вы не знаете, где… Да, я хочу знать, где…. a megértés biztosítása: А! Где…? Вы хотите visszakérdezés, знать, где…? ismétléskérés, Повторите, пожалуйста! С удовольствием. megerısítés, Мне непонятно, повторите betőzés kérése, betőzés, ещё раз! nem értés Повторите имя по буквам! felkérés lassabb, hangosabb Я не понял/а, скажите, beszédre пожалуйста, медленнее, громче!

354

b) Fogalomkörök Létezés kifejezése Cselekvés kifejezése

Это книга. Это мальчик. A magyartól eltérı sajátosságok. играть, жить, говорить típusú igék jelen, múlt és összetett jövı idejő alakjai. написать, прочитать típusú igék egyszerő jövı idejő alakjai. Az i g e i p a r a d i g m a r e n d s z e r fokozatos kiépítése kijelentı módban. Слушай! Прочитай! Открой! Закрой!Пиши!

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok Idıbeli viszonyok

Напиши! A felszólító mód kifejezésének megértése, reakció a felszólításra. у меня есть…, чей, мой, твой, наш, ваш, его, её. Книга мальчика, книги мальчика, мальчиков. направо, налево, прямо, на столе, в машине. В школу, на улицу. Вчера, сегодня, завтра. Часто, всегда, никогда. В четверг, в пятницу.

Függı beszéd Mennyiségi viszonyok

Minıségi viszonyok

Modalitás Esetviszonyok

Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Летом, осенью, зимой, весной… В январе, в феврале… Утром, днём, вечером… Он сказал, что завтра приедет. 100 грамм колбасы, 100 грамм водки, литр молока и т.д. Мне 11 лет. Ему 3 года. Ей 21 год. Сейчас 2 часа. Сейчас 5 часов 10 минут. Большой, маленький. Белый, чёрный, красный, зелёный, голубой, синий, жёлтый. Короткий, длинный, худой, полный. Далёкий, близкий. Красивый, чистый, грязный. Быстрый, медленный. Хорошо, плохо, далеко, близко, быстро, медленно. Это книга. Я вижу книгу. Книга мальчика на столе. Я даю книгу мальчику. Я гуляю с мальчиком. В книге красивая картина. Az orosz esetviszonyok alapvetı alakjai egyes és többes számban néhány elöljárószóval és azok nélkül. и, а, но, или, который, где, когда, потому что. Személyes névmások. Это, мой, твой, наш, ваш, его, её, который. 355

11-12. évfolyam b) Kommunikációs szándékok 1. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok kifejezése dolgok, személyek, Что это? Кто это? Это книга. Это мальчик. állapotok azonosítása, leírás, Это книга или журнал? Это книга. Книга. magyarázat, emlékeztetés Что это? А это что? Что это Это книга. А это журнал. Это интересная книга. за книга? Кто это? Это мальчик или Это мальчик. девочка? Да, вторник. Сегодня вторник? Ты помнишь, когда будет Да, помню, 15-ого ноября. вечеринка? Почему он опоздал? Потому что, он заболел. információkérés

igenlı vagy nemleges válasz, információadás

Как тебя / Вас зовут? Где ты Меня зовут… Я живу… живёшь / Вы живёте? Вот… Здесь… Направо, налево, Где школа / музей / банк / прямо. парк / театр / цирк / кино / Здесь рядом, где парк. почта / касса / туалет? 100 форинтов. 3 рубля. 21 рубль. Сколько стоит гамбургер / торт / кефир / какао / Послезавтра. шоколадка? На Таганку. Когда у тебя день На метро до станции Охотный рождения? ряд. Куда идёт автобус №7? Как поехать на Красную На Арбатской. площадь? Где можно делать В театральной кассе или в пересадку? подземных переходах. В киоске. Где купить билеты в театр? Это книга? Да, это книга. Да, конечно.

Книга лежит в комнате на столе?

Нет, это журнал. Что ты / Вы! Это журнал. Да нет! Это журнал. Да, на столе. Нет, у телевизора. Да, моя. Нет, это книга Виктора. Да, много. Нет, мало.

Это твоя книга? Там много книг? kognitív tartalmak kifejezése: Ты не знаешь/ Вы не знаете, Я знаю, где Борис tudás, nem tudás, ismerés, где Борис Степанович? Степанович. nem ismerés, bizonyosság, Я не знаю. Ой, я не знаю, где bizonytalanság Ты знаешь Виктора? 356

он сейчас.

Ты уверен/а, что Виктор сегодня придёт на вечеринку?

Да, знаю. Нет, не знаю. Да, я уверен/а, что он придёт. Нет, я не знаю точно, может быть, что он опаздыдает. Может быть не придёт. Возможно, что он болен.

2. Személyes beállítottság kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok kifejezése vélemény-nyilvánítás По-моему… Я думаю, что По-твоему/по Вашему, это так? állapotok, események, Правильно. Хорошо. Очень cselekvések megítélése: хорошо. dicséret, kritika, valaki Верно. Совершенно верно. Ты igazának az elismerése молодец.. Вы молодцы. Умница. Вот это да! Вот это вот! Вооо! Неправильно. Плохо. Это очень плохо! Как это возможно? Как тебе нестыдно?! Ты прав/а, Вы правы. Я согласен/согласна с тобой/ с Вами. állásfoglalás elvárása: Как ты думаешь? Я не знаю, я ещё не думала об véleménykérés Как Вы думаете? этом. Какое ваше мнение об этом? egyetértés, egyet nem értés, Вы за или против? Я с вами согласен/согласна. ellentmondás, ellenvetés У меня другое мнение. Я с вами несогласен/согласна. értékítélet: érdeklıdés, Тебя интересует музыка? Да, интересует. Нет, я не kívánság, tetszés, nem tetszés люблю музыку. Я предпочитаю литературу. Ты не хочешь прочитать Да, очень. книгу Булгакова? Я хочу… Я могу… Я умею… modalitás: akarat, kívánság, Можно пойти сегодня в Я должен… Мне надо… képesség, szükségesség, театр? Да, можно. Нет, нельзя. lehetıség, szándék, ígéret, Сегодня я занят/а, но terv завтра я свободен/свободна и мы можем посмотреть новый фильм. Хорошо? Да, хорошо. Ну, ладно. Устраивает? Я хочу поехать в горы. Какие у тебя планы на лето? 3. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok kifejezése rokonszenv, sajnálkozás, Тебе нравится…? Конечно, мне очень нравится… ellenszenv Ты хочешь/не хочешь…? Я люблю… Это очень вкусно! Вы хотите/не хотите…? Мне жалко! Мне жаль! Очень жалко! К сожалению, у меня нет денег. Мне не нравится… Я не люблю… Я ненавижу… 357

öröm

Ты рад/а? А вы рады?

elégedettség

Ты доволен/довольна? Вы довольны? Надо же! Прелесть!

meglepetés tanácstalanság remény

bánat, elégedetlenség

Что делать? Что мне делать? Может быть он придёт? Возможно?

Тебе негрустно? Ты доволен/довольна? У меня сегодня плохое настроение.

Тьфу! Да, я очень рад/а. Я счастлив/а. А ты? Да, я доволен/довольна. Как хорошо! Удивительно! Что ты говоришь! С ума сойти! Ну как же? Да, может быть! Возможно. Да, возможно. Да, можеь быть, что он сегодня ночью придёт. Грустно. Очень грустно. Нет, я недоволен/довольна с ним/ с ней/ с ними. Неужели?

4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kifejezése felszólítás, kérés, udvarias Встань/те, открой/те, kérés, segítségkérés напиши/те, запиши/те, читай/те, считай/те, продолжай/те, садись/тесь, входи/те, закрой/те… Прошу вставать. Принеси, пожалуйтста..! Помоги мне/ Помогите мне. Ешь/те! Пей/те! Пой/те! Танцуй/те! reklamálás Извини/те, но я не знаю. Понятно, я принесу другой почему это так? аппарат. Пожалуйста. Вот. Спасибо. Не за что! javaslat Ты/Вы сегодня Пойдёмте! Я тоже хочу. свободен/свободна? Пойдём в кино. Ты не хочешь пойти в кино? engedélykérés Можно мне пойти в кино? А может быть поехать в цирк? Разреши/те, пожалуйта. engedély megadása, Конечно. elutasítása Можно. Пожалуста. Нельзя. Ты болен. kínálás, meghívás Пожалуйста. Вот торт/ Спасибо. С удовольствием. котлеты/пельмени суп/конфеты. Бери/те. Вот кола/пиво/сок/ водка. Приходи/те, приезжай/те в Спасибо. Я очень рад/а. гости. Приходи/те к нам. Приходите на чай! 358

Приходите на вечеринку! Я хочу тебя/Вас пригласить на концерт.

5. Társadalmi konvenciókhoz szükséges kommunikációs szándékok kifejezése Здравствуй/те! Привет! Здравствуй/те! Привет! kapcsolatfelvétel: Доброе утро1 Добрый день! köszönés, Добрый вечер! Спокойной üdvözlés, ночи! érdeklıdés hogylét iránt és Как дела? Спасибо, хорошо. Спасибо. ezekre reagálás, Как ты/Вы себя Спасибо, хорошо. Ничего. Плохо. bemutatás, чувствуешь/чувствуете? bemutatkozás, Я хочу Вам представить… megszólítás, Я хочу представиться. engedélykérés Меня зовут… Меня зовут… Как тебя/Вас зовут? Девушка! Анна Павловна! Очень приятно! Мама! Сергей Петрович! Разрешите представиться! kapcsolat befejezése: До свидания! Пока! До свидания! Пока! búcsúzás, С днём рождения! Спасибо. üdvözlés, С новым годом! С новым годом! jókívánságok С приездом! Новосельем! kapcsolattartás: Извини/те… Ничего! bocsánatkérés, köszönet és azokra reagálás Спасибо. Не за что! 6. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok kifejezése párbeszéd: Извините, пожалйста, я не Вы не знаете? Я тоже не знаю./ Я beszélési szándék jelzése знаю, где… знаю, недалеко. Здесь, рядом. Извините, вы не знаете, где… a megértés biztosítása: А! Где…? Вы хотите знать, Да, я хочу знать, где…. visszakérdezés, где…? ismétléskérés, Повторите, пожалуйста! С удовольствием. megerısítés, Мне непонятно, повторите betőzés kérése, betőzés, ещё раз! nem értés Повторите имя по буквам! felkérés lassabb, hangosabb Моя фамилия Новиков. Н beszédre как Николай… Я не понял/а, скажите, пожалуйста, медленнее, громче! b) Fogalomkörök Létezés kifejezése Cselekvés kifejezése

Это книга. Это мальчик. A magyartól eltérı sajátosságok. играть, жить, говорить típusú igék jelen, múlt és összetett jövı idejő alakjai.

359

написать, прочитать típusú igék múlt és egyszerő jövı idejő alakjai. Az i g e i p a r a d i g m a r e n d s z e r kijelentı és felszólító módban. Слушай! Прочитай! Открой! Закрой!Пиши! Напиши! Я бы пошёл на вечеринку. A feltételes mód kifejezése. Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok

у меня есть…, чей, мой, твой, наш, ваш, его, её. Книга мальчика, книги мальчика, мальчиков. направо, налево, прямо, на столе, в машине. В школу, на улицу. от… до…

Idıbeli viszonyok

Вчера, сегодня, завтра. Часто, всегда, никогда. В четверг, в пятницу. Летом, осенью, зимой, весной… В январе, в феврале…

Függı beszéd Mennyiségi viszonyok

Minıségi viszonyok

Modalitás Esetviszonyok

Утром, днём, вечером… В первой половины дня… Во второй половине дня… Ночью… Весь день… Каждый день… Каждый месяц… По вечерам… Он сказал, что завтра приедет. 100 грамм колбасы, 100 грамм водки, литр молока и т.д. Мне 11 лет. Ему 3 года. Ей 21 год. Сейчас 2 часа. Сейчас 5 часов 10 минут. Три года назад… С утра до вечера. Большой, маленький. Белый, чёрный, красный, зелёный, голубой, синий, жёлтый. Короткий, длинный, худой, полный. Далёкий, близкий. Красивый, чистый, грязный. Быстрый, медленный. Красивый, противный. Хорошо, плохо, далеко, близко, быстро, медленно. Чуть-чуть. Это книга. Я вижу книгу. Книга мальчика на столе. Я даю книгу мальчику. Я гуляю с мальчиком. В книге красивая картина. Az orosz esetviszonyok alapvetı alakjai egyes és

360

Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

többes számban néhány elöljárószóval és azok nélkül. о, об, за, против, напротив, по, при, через, для, с, над, под, около, от, к, из. и, а, но, или, который, где, когда, потому что, поэтому, сколько, то… то…. Это, мой, твой, наш, ваш, его, её, который.

361

Emberismeret és etika helyi tanterv I. Filozófiai antropológia (1-8. óra) - emberképek - az ember természete: - személy, befejezetlenség, meghatározatlanság, idıbeliség - biologikum és észhasználat - psziché és testiség - nyelviség, társadalmiság, történelem - ember és éthosz, szokás és hagyomány II. Etikai problémák (9-17. óra) - erkölcsi fogalmak: - erény és bőn, akarat, szabadság, lelkiismeret, tett - szándék, eredmény, ítélet, döntés, kötelesség, felelısség stb. - megközelítésmódok: igazságosság, hasznosság, természetjog - tények és értékek, a megalapozás kérdése - erkölcsi problémák, dilemmák a döntésekkel kapcsolatban III. Erkölcs és társadalom (18-22. óra) - társadalom, állam, jog - közösségi együttélés szabályai, etika és etikett, kisebbségek - kultúra, történelem - relativizmus-probléma - vallás, mővészet, tudomány - és az erkölcsiség - korunk etikai kérdései - globalizáció, környezetvédelem, géntechnológia, devianciák(drog) IV. Az erkölcsfilozófia története (23-32. óra) - a tragikus vétség, a vallási tisztátalanság - antikvitás: Platón, Arisztotelész, a sztoa - erényetika, boldogság, legfıbb jó, autonómia - bibliai erkölcsfelfogás, Augustinus - szeretetetika, hit, - a modernitás, Kant, Hegel - érzületetika, kötelesség, felelısség és a dialektika - Nietzsche, Kierkegaard - a morál genealógiája, értékteremtés - Heidegger, egzisztencializmus - a sorsot adó esemény - vallásos filozófiák etikája (dialógusfilozófia, erkölcsteológia, stb.)

Filozófia helyi tanterv I. Bevezetés (3 óra) 1-3. óra: bevezetés a filozófiába: a filozófia tárgya, módszere, részterületei II. Antik filozófia (9 óra) 4-5. óra: preszókratikusok, a természetfilozófia 6. óra: Szókratész 7-8.óra: Platón, a metafizika 9-10.óra: Arisztotelész, a logika 11. óra: hellenizmus 12. óra: dolgozat III. Középkori filozófia (4 óra) 13-14. óra: Szent Ágoston és a patrisztika, a történelemfilozófia 15. óra: a skolasztika születése, Szent Anzelm 16. óra: Aquinói Szent Tamás IV. Újkori filozófia: XVI-XVIII.század (9 óra) 17. óra: a reneszánsz filozófia 18-19.óra: Descartes 20.óra: a brit empirizmus, az ismeretelmélet

362

21.óra: Rousseau és a felvilágosodás 22-23. óra: Kant, az esztétika 24. óra: a német idealizmus 25. óra: dolgozat V. A filozófia a XIX.századtól napjainkig (7 óra) 26-27. óra: Kierkegaard és Marx 28. óra: Eötvös József társadalomfilozófiai gondolatai 29. óra: Schopenhauer és Nietzsche 30. óra: Wittgenstein, a nyelvfilozófia 31-32. óra: Husserl és Heidegger, az egzisztencializmus

363

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET HELYI TANTERV

10. évfolyam TARTALMAK Mozgóképnyelv

A látvány mozgóképi megszervezésének alapjai Kép és valóság elhatárolása: a keretezés. A kamera és a kép tárgyának viszonya (képkivágás, nézet, kameramozgás). Az elbeszélı helyzete a mozgóképi szövegben (a leíró és a szubjektív kép). A megvilágítás.

A montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában A montázs szerepe a jelentésalkotásban. Jellegzetes montázstípusok (lineáriscselekményábrázoló, párhuzamos és szeriális montázs). Belsı montázs. A szerepjáték. A valóság és a mozgókép viszonya A valószerőség és a hitelesség.

A MOZGÓKÉPI SZÖVEGEK RENDSZEREZÉSE

FILMMŐFAJOK, A MŐFAJFILMEK JELLEMZİI Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben, a magas és a tömegkultúra. A stílus és az archetípus. Rendszerezés néhány jellemzı mőfaj szerint, pl.western, melodráma, thriller. A sztár szerepe a tömegkultúrában. Filmsztár és médiasztár. A média társadalmi szerepe A mediatizált közlésmód néhány további jellemzı tulajdonsága A média szerepe az állampolgárok számára érvényes témák megfogalmazásában: a kultiváció elve. Globális és lokális: kulturális sokszínőség és egyenkultúra. A médiaszövegek közönsége mint virtuális közösség. Jellegzetes médiaszövegek, mősortípusok A szappanopera A szappanopera ábrázolási módja. Jellegzetes tematika, hıstípus és narráció a szappanoperákban. A reklám és a klip A reklám és a klip fogalmazási módja: a társítás. A célcsoport. Befolyásolási technikák a reklámokban. A mozgóképi szövegek Rendszerezése Szerzıi film és tömegfilm. Rendszerezés az alkotói szándék és a nézıi elvárás szerint: szerzıi film, tömegfilm. A szerzıi film néhány stíluskorszaka. A szovjet avantgarde, a német expresszionizmus. Az olasz neorealizmus, európai új hullámok. Epizódok a magyar film történetébıl. A háború elıtt; az 50-es évek, a 60-as évek, a 70-es évek, a kortárs magyar film. A média társadalmi szerepe A társadalmi nyilvánosság és a médiaintézmények. A médiaintézmények. A média szabadságának határai (politikai, gazdasági és jogi kontroll, törvények, kvóták) morális határok; az ábrázolás normái: a személyiség védelme, az erıszak ábrázolása. A valóság médiareprezentációja. Az ideológia és a politika reprezentációja. Tapasztalati valóság és az audiovizuális médiában megjelenı virtuális valóság viszonya. Jellegzetes médiaszövegek, mősortípusok A hírmősorok. A hírek objektivitása Hír és vélemény. Hírek a piacon. A hiteles médiaszemélyiség és a nézı megszólítása. Az új médiumok közlésformái. Multimédia és Internet. Szövegformálás, -választás és -befogadás a linearitás és a szövegek hierarchiájának eltőnésével.

364

Tánc és dráma helyi tanterv Bevezetés Alapvetések, célok és feladatok – 1. A Tánc és dráma nevő tantervi modul (az 5. és 6. osztály összesen 36 tanórája után és két tanév kihagyásával) a 9. és 10. évfolyamra anyagában döntıen színházelméleti és -gyakorlati tantárgyat tervez. Megfogalmazza azt is, hogy ez a tantárgy tevékenységközpontú foglalkozás kell legyen. A tanár feladata, hogy összesen 36 tanóra alatt elsajátíttassa a “drámajáték eszköztárának elemeit”, a dramatizálás alaptrükkjeit, felismertesse a színpadi konvenciók jellemzıit és begyakoroltassa a különbözı színházi technikákat. Lehetıség szerint ebbe az idıkeretbe szorítsa bele a tánctanulás, maszkkészítés, elıadástervezés és -létrehozás feladatait. Továbbá ne feledkezzék meg “minél több élı és felvett báb-, tánc- és mozgásszínházi elıadás – köztük a többi osztály által készített –, produkció megtekintésérıl, valamint megbeszélésérıl sem. Mindezt azzal a céllal, hogy tanítványai “improvizációkban is alkalmazni tudjanak különbözı színpadi konvenciókat, tanulmányozni tudják ezeket, és képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére mővészeti tevékenységükbe”. Ilyen gazdag tananyag élményszerő átadása és tapasztalattá emelése nemes feladat, eredménye “a tanulók színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bıvülése”. Mi következik mindebbıl – többek között? Észrevételek 1. Ki fogja ezt a tantárgyat/”modult” elméletben és gyakorlatban tanítani? 2. Fennáll a veszélye annak, hogy a tanár az anyagot gondosan felaprózva, megrostálva – az iskolai/minisztériumi tanterv kettıs szorításában – mindenbıl csak az eligazodáshoz szükséges “verbális eszköztár” (lásd közhelyek) átadására szorítkozik majd. De széthullhat a tárgy 36 tanórai zárványra is, a rendszerezés minimális lehetıségével, hiszen ezzel a tevékenységekkel a gyerekek a tanítási folyamatban hivatalosan már nem találkoznak többet. Ez várható akkor is, ha az iskola tömbösítené havonkénti 1*4 v. 5 órás foglalkozásban a modult. Bár egy ilyen megoldásnak az az eredménye meglehet – ha tanár és diák jól ráhangolódtak a munkára/játékra –, hogy egy-egy kellemes, emlékezetes délutánt töltöttek együtt. Kilenc ilyen alkalom a diák életében – megéri. 3. Ez az idıkeret jó esetben arra elegendı, hogy a tanár egy-egy gyerekcsoporttal egy közösen választott mővet/helyzetet elemezzen, egypár jelenetét így-úgy színpadra állítsa, a mőbıl készült más elıadást megnézzen “élıben vagy felvételrıl”. Ebben az esetben a különbözı játékstílusok, színpadtechnikák, színházfajták csak érintılegesen kerülhetnek szóba. Ebbıl következik a 4. észrevétel. Nagy a kísértés a felszínességre, látszat-ismeretátadásra, vagyis a gyerekek 5. túlterhelésére. 6. Ennyi feladatot elvégezni csak bontott csoportban lehetséges. 7. Heti egyszeri, 45 perces találkozás során személyes, megélt tapasztalattá érlelni a gyerekek többségénél nem sok mindent lehet. Fogalomkincset, objektív tudást és információt memorizáltatni igen (lásd 4. és 5. pont). 8. Bár a modul Tánc és dráma néven fut, egy ilyen szőkre szabott keretbıl a táncot eleve ki kell hagyni, hiszen a tárgynak nyilvánvalóan nem pusztán tánclépések és merev koreográfiák betanítására kellene szorítkoznia. Ilyen szők hatások között azonban csak erre lehetne lehetıség (lásd 4. pont). (20-30 órányi gyakorlás után vajon hányan emlékeznek pontosan szalagavató táncaik mozdulatsorára? S hányan valóban, koreográfia nélkül is táncolni ıket?)

9. A “dráma” heti egyórás, minden mástól független tantárgyként egyáltalán nem, havonkénti 4 vagy 5 órás foglalkozásként pedig nehezen építhetı be az “iskolagyár” elsısorban informatív, tudományos ismereteket közvetítı rendszerébe. Különösen akkor, ha az iskola követelményrendszere az osztályzásban ölt formát, s értékes, fontos munkának osztályzatokra lefordítható teljesítményt kénytelen (lásd pl. felvételik...) elsıdlegesnek tekinteni. Ilyen adottságok mellett elvész a tantárgy/modul alapvetı célja. I.

Célok és feladatok – 2. 1. A cél elsısorban nem a színházi mesterséghez kötıdı készségek elıhívása és megerısítése, hanem színházi módszerekkel a diákok önismeretének mélyítése. Olyan valós és/vagy fiktív helyzetek eljátszása, felidézése, amelyekben a gyerekek tapasztalataikat, tudásukat, érzelmeiket, gondolataikat mozgósítják, s lehetıségük nyílik azok nyelvi, mozgásbeli megformálására. A “nyelv” természetesen itt egyaránt jelenti az anyanyelv, esetleg idegennyelv, különbözı jelrendszerek, testbeszéd, gesztusnyelv, stb. tudatos használatát. Feladata egy ilyen tantárgynak, hogy történetek eljátszásával, tehát megélésével rávezesse a tanulókat a különbözı kommunikációs helyzetekben való felelıs részvétel fontosságára is. Segít abban, hogy a gyerekek ötvözni tudják a témához … kötıdı tapasztalataikat, érzelmeiket, és (tudományos) ismereteiket. S ezt közös munka során az együttmőködést gyakorolva tehetik.

365

2. A szőken értelmezett drámajáték színházi ismereteket közvetít. Ezt fogalmazzák meg a kerettanterv fogalmi követelményei. A modul összesen egy tanévnyi, heti egy órában végezhetı programja a színházcsinálás kulisszatitkaiba enged bepillantani. Elméleti, történeti és gyakorlati stúdium is egyben, ahol a tárgy természetébıl fakadóan a gyakorlaton van a hangsúly. Tantervi órakeretbe ágyazottan tehát minden diákcsoportnak lehetısége nyílik arra, hogy tanári vezetéssel legalábbis belekóstoljon a színházi munkába, meglássa annak összetettségét, csoportmunka-jellegét, történetiségét. Magától értetıdıvé tegye, hogy bármely alkotás mögött aprólékos, igényes szakmai tudásnak kell állnia.

II.

A fentebb leírtakat figyelembe véve a következı feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy ez az új tantárgy életképes legyen. 1. Mindenképpen meg kell tartani a tantárgyat a 9. évfolyamon a négy évfolyamos osztályokban. Ekkor segíthet a tárgy abban, hogy az egy osztályban tanulók jobban megismerjék egymást, megtalálják helyüket az újonnan alakuló közösségben. Természetesnek tekintsék, hogy aktív résztvevıi és egyenrangú alkotói egy közösen létrehozandó munkának. 2. A “drámajáték” hatékonysága nagy mértékben függ attól, hogy az órákat vezetı tanár milyen intenzitással tudja bevonni a gyerekeket a “játékba”. Ez persze minden tantárgyra közhelyszerően áll, de ott, ahol az óra egyik legnyilvánvalóbb feladata a kommunikáció, az önkifejezés, a megértés fejlesztése, elkerülhetetlen a bontott csoportban való tanítás. Osztálykeretekben pedig csak a havonként tömbösített 4 vagy 5 órás foglalkozás lehet valamelyest is célravezetı. 3. Elemi feltételnek látszik a “drámajáték” órakeretének megduplázása a nyelvtanórák terhére. A 9. évfolyamon a tananyag lehetıvé teszi, hogy a heti két nyelvtanóra egyikén feldolgozzuk a kommunikációs, stilisztikai, fogalmazási, retorikai, nyelvhelyességi, szövegtani tananyag egy részét. Ezek a területek amúgy is döntıen élethelyzetekbe ágyazható, gyakorlati feladatokat igényelnek. A szorosan vett “dráma”-órát ez esetben meg lehet tartani a havonkénti egyszeri 4 vagy 5 órás keretben, s tanárnak, diáknak egyaránt megmarad a folyamatosan épülı közös munka öröme. 4. Biztosítani kell a színházszerő mőködéshez is feltételeket: díszlet- és jelmeztárat (ennek költségeihez osztályonkénti minimális központi hozzájárulást), a próbáló csoportoknak a próbák (s majd az elıadás) helyszínén állandóan hozzáférhetı erısítıt, magnót, CD-lejátszót, a próbák ill. az elıadások rögzítéséhez kamerákat és video-lejátszókat, tévét (lásd a médiaismeret c. modulnál). 5. Mivel a tanulók idejét további elfoglaltságokkal nem terhelhetjük, mindenképpen szükséges a mővészei tárgyak (irodalom, ének-zene, rajz és mőalkotások elemzése), a történelem, az osztályfınöki óra és a testnevelés (!) anyagának egymáshoz igazítása, valamint a tanárok szoros együttmőködése. A maszk-, díszlet-, jelmezkészítés részben lehet a rajzórák, a tánc, az ének-zene, ill. a testnevelés órák egyik anyagrésze, igazodva a gyerekekkel közösen választott vagy kitalált történethez. A dráma- és színháztörténeti ismeretek pedig nyilván az irodalomórákon kerülnek szóba.

III. Elızetes ismeretek Az elsı években úgy kell indítani a foglalkozásokat, hogy ebben a tantárgyban csak esetleges, rendszerezetlen, elsısorban gyakorlati tudásra építhetünk. Idıvel az 5. és 6. osztályban elszórtan megtanultakat kell elıhívni két tanév (7., 8.) kihagyása után. (Megfontolandó a hat évfolyamos osztályoknál a 7. évfolyamra átalakítani a tananyagot!) A “drámajáték” természetébıl fakad, hogy elızetes ismeretnek számít a gyerekek és a tanár minden tapasztalata és tudása, amit a foglalkozások során közösen mozgósítanak, használnak az eljátszott helyzetekben. Így az általános iskolában (…) tanultak egészére építünk. Számítunk a nyolc év során az általános iskolában kötelezıen elsajátított (?!) nyelvtani, irodalomelméleti és -történeti, történelmi, mővészeti, zenei, néprajzi ismeretekre… IV. Követelmények, ellenırzés, értékelés A “drámajátéknak” alapja a figyelem, az együttlét, a közös munkában való részvétel, a játékszabályok elfogadása, így sem követelni, sem szorosan ellenırizni az ott folyó munkát a hagyományos értelemben nem lehet, sıt ostoba dolog lenne. Értelme, értéke a létrehozott alkotás és leginkább a hozzá vezetı munkafolyamat, ami nem állhat másból, mint megbeszélések sorából, az addig elvégzett munka közös értékelésébıl, az éppen adódó feladatok megvitatásából. A “segédtanórákon” (pl. irodalom, nyelvtan, történelem, rajz, ének-zene, testnevelés, sıt fizika, stb.) természetesen osztályzattal is értékelhetı, sıt értékelendı egy-egy konkrét feladat megoldása (pl. ügyes védıbeszéd egy piaci tyúktolvaj mellett, vagy egy kikiáltó szerepének megírása, vagy egy szépen elkészített jelmez, egy középkori hajítógép mőködési elvének leírása és a gép miniatürizált elkészítése, vagy számítógépes modellezése… →így a sokféle gyerek sokféle érdeklıdése is szervesen bekapcsolható a munkába). Mégis, az egyéves közös munkának igazi megmérettetése egy évvégi bemutató lehetne, színházi napok keretében.

366

V.

Témakör A “dráma”-órákon folyó munkát nagyban meghatározza az, hogy minden gyerekcsoport és tanár más és más. Ezért a diákok és a foglalkozást vezetı tanár közösen kell, hogy rátaláljanak egy témára vagy mőre – jó, ha a kötelezıen megadott irodalmi anyagból tudnak választani –, s döntenek arról, mit, milyen eszközökkel dolgoznak fel, formálnak meg. A tanárnak így alkalomról alkalomra kell a vezértémára rászabnia az új óra konkrét tevékenységeit. Nem feledkezhet meg közben a megtanítandó tananyagról sem. A konkrét mővek, szövegek, feladatok mindegyike a választott fı témához igazodván, a tantervben leginkább azokat a feldolgozandó anyagrészeket érdemes megjelölni, amelyeket a munkafolyamatba bárhová, törés nélkül, szervesen be lehet építeni. Az itt következı terv-kísérlet az optimális, tehát 72 órás órakeretet veszi alapul, ahol a nyelvtanórák témái a “dráma”-órához tudnak igazodni, és a “dráma”-tanár azonos az irodalom ill. nyelvtantanárral. A színházi, színháztörténeti ismeretek, drámaelméleti és -történeti fogalmak, az adott kor irodalmának mőfajai és témái az irodalomórák mellett a próbákon, a mő értelmezésekor is megemlíttetnek csakúgy, mint a történeti háttér. A zene- és mővészettörténeti ismereteket, a díszletfestést, a középkori táncok megtanulását az ének-zene, rajz és mővészettörténet illetve a testnevelés tantárgyak vehetnék át. (A példa vezértémája az Aucassin és Nicolette c. széphistória a XII. századból, Tóth Árpád fordításában.)

NYELVTAN

javasolt óraszám: 36 óra

Általános nyelvészeti ismeretek, nyelvváltozások, nyelvi szintek (16 óra) 1. Az emberi kommunikáció A metakommunikáció 2 óra Az állatok beszéde A kommunikáció megjelenési formái A nyelv, mint jelrendszer ......................................................... 2 óra 2. A szóbeli és írásbeli nyelvhasználat......................................... 1 óra 3. A nyelv rétegzıdése ................................................................. 1 óra Nyelvjárások ............................................................................ 2 óra Regionális köznyelv ................................................................. 1 óra Nyelvi sajátosságok a szépirodalomban................................... 3 óra A nyelv függıleges tagozódása................................................ 1 óra Csoport- és rétegnyelvek a szépirodalomban ........................... 3 óra

Stilisztika, szövegtan (20 óra) 1. A stílus fogalma, egyéni stílus, mővészi stílus......................... 2 óra A stílust meghatározó tényezık ............................................... 2 óra A stílus kifejezıereje és eszközei............................................. 2 óra Stílus: a hangok szintjén, a nyelv zeneisége............................. 3 óra (ritmus, rím + lásd zene!)

Stílus: a szavak, szószerkezetek szintjén.................................. 3 óra Stílus: a mondatok szintjén ...................................................... 2 óra 2. Alakzatok ................................................................................. 4 óra Szöveg...................................................................................... 1 óra Szövegkohézió/stíluskohézió ................................................... 1 óra javasolt óraszám: 36 óra

IRODALOM

Irodalom- és színháztörténet (színjáték!), mőfajok, fogalmak, történelmi háttér 1. Színház és dráma...................................................................... 5 óra épület, díszlet, jelmez; színész; társulat; szerzı cselekmény, drámaszerkezet, dialógus, monológ, konfliktus szimultán játékmód, kocsi-színház liturgikus dráma, passiójáték, mirákulum, moralitás, misztériumjáték vásári komédia, bohózat, rögtönzés

2. Egyházi irodalom ..................................................................... 7 óra himnusz-költészet, zsoltár, siralom, könyörgés, legenda, kódex

3. Világi irodalom ...................................................................... 20 óra lovagi epika (chanson de geste, lovagregény, széphistória) trubadúr-líra (Minnesang, ballade, rondo, dal, alba, pastorelle, virágének, causo) vágáns költészet, farce

367

4. Fogalmak.................................................................................. 2 óra Mária-kultusz, karnevál, haláltánc, túlvilágjárás, jokulator táncos misék, “táncdüh”, templomi játékok, körmenet

Történelmi háttér...................................................................... 2 óra keresztes hadjáratok, zarándoklatok, ereklyekultusz, eretnekmozgalmak, inkvizíció, szerzetesség, szerzetesrendek, egyetemek; lovag, apáca, szajha, mesteremberek

ÉNEK-ZENE

javasolt óraszám: 20 óra Hangszerismeret Gregorián énekek, többszólamúság, mise, moletta, madrigál, rondó, chanson de toile

TÁNC – a testnevelés órák terhére Pantomim, akrobatika, moreszka DRÁMAJÁTÉK

javasolt óraszám: kb. 16 óra

javasolt óraszám: 36 óra (alkalom) 1. Történeti ismeretek és szövegismeret ...................................... 8 óra 2. Helyzetgyakorlatok ................................................................ 16 óra kapcsolatteremtı játékok, érzékelésfejlesztı játékok, bizalomgyakorlatok, koncentrációs játékok, ön- és csoportismereti játékok, improvizációk

Ezeknek a játékoknak mindegyike a vezértéma valamelyik részletéhez kapcsolódik, abból indul ki, így készítve elı a szorosan vett próbafolyamatot 3. Díszlet- és jelmeztervezés ........................................................ 4 óra 4. Próbák ...................................................................................... 8 óra

368

TÁRSADALOMISMERET helyi tanterv 11. évfolyam Célok és feladatok Az önálló tematikával megjelenı, de más tantárgyak kereti között is oktatható új tárgy olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését, és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához. A tárgy segíti a felkészülést a felelıs társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén Megismertet a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfıbb vonásaival, valamint a gazdaság mőködésével. A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényő megközelítése egy igen érzékeny életkorban nyújt támpontokat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához, s egyúttal a humán mőveltség valamennyi területén jól hasznosítható elméleti alapokkal szolgál. A tárgy bemutatja az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Korunk legégetıbb kérdéseiben segít eligazodni egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie. Az újszerő tematika lehetıvé teszi, hogy az elsajátítandó gazdasági és társadalmi alapismeretek aktuális tartalmakhoz kapcsolódjanak. Fejlesztési követelmények Állampolgári és társadalmi ismeretek A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék és a felelısségtudat együttes fejlesztése. Az önálló életvezetés és meggyızıdés kialakításához, a mások véleményének megéréséhez és tiszteletéhez szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása. Olyan közösségi magatartás kialakítása, melyben az autonómia és a szolidaritás igénye között összhangot teremt a felismerés, hogy a közjó elımozdítása, a mások iránti türelem és segítıkészség az egyén önmegvalósításának nem korlátja, hanem elengedhetetlen feltétele. A társadalomelmélet alapfogalmainak és a demokratikus gondolkodásmód jellegzetességeinek ismerete. Az önálló értelmezés, vizsgálódás és következtetés képességének elmélyítése a személyes tapasztalatok, valamint a hagyományos és modern információforrásokból származó ismeretek feldolgozásánál. Gazdasági ismeretek A vállalkozói szemlélető, az egyéni és társadalmi elınyök és kockázatok mérlegelésére képes gazdálkodói magatartás kibontakoztatása. Az alkotó munka megbecsülésén, a hivatástudat fejlesztésén alapuló pályaorientáció elısegítése. Gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. A tervezés és elemzés képességeinek fejlesztése az alábbi területeken: üzleti vállalkozás, munkavállalás, pályázatkészítés, üzleti terv, családi költségvetés. Jelenismeret A fejlesztési törekvések középpontjában itt a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Ennek elıfeltétele az új kommunikációs és kulturális környezetben való önállótájékozódás képessége. Diákjaiknak meg kell ismerkedniük a modernizáció fıbb trendjeivel és ellentmondásaival. Kívánatos a mai világgazdaságban érvényesülı törvényszerőségek megértése, a folyamatok hatásmechanizmusainak és dinamikájának ismerete. A nemzeti és európai identitás értelmének és jelentıségének felfogása. A természeti környezetben az emberi

369

beavatkozás hatására végbemenı változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése. Az életmód átalakulásával kapcsolatos kockázatok és dilemmák kezelésére képes, autonóm értékelı magatartás kialakításának elısegítése. A társadalomismeret tanítására fordítható idı: heti 2 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozása: óra Összefoglalásra, ellenırzésre: óra Összesen: óra

Állampolgári ismeretek Belépı tevékenységformák Esetelemzés, szerepjáték. Döntési, vita- és konszenzus-teremtési helyzetek tanórai gyakoroltatása. Egyéni és közös anyaggyőjtés, történelmi, jogi és irodalmi példák feldolgozása. Gazdasági szövegek olvasása. Grafikonok, táblák elemzése. Vita gazdasági problémák megoldási lehetıségeirıl. Önálló forrásgyőjtés gazdasági témákban. Gazdasági tevékenységek tervezése. Szituációs játékok (pl. felvételi elbeszélgetés, értékesítés).Rövidfilmek elemzése. Internetrıl céginformációk, pénzügyi információk, tızsdehírek győjtése. Témakörök

Tartalmak

1. Általános bevezetés, tájékoztatás, a követelményrendszer ismertetése. 2. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem. A szabályok változása – a törvény és a törvényhozók. Az egyén és a jog 3. Az emberi alapjogok. A jogegyenlıség elve. A gyermekek jogai. 4. Diákjogok. Jogok és kötelességek a családban és az iskolában. A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái: esetelemzések köznapi és történelmi példák alapján. Jogi alapismeretek 5. Felelısség a tetteinkért. Önkéntesség, szándékosság, kényszer. Jogos és jogtalan. A szerzıdés. 6. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A bíróságon. Polgári peres eljárások. A büntetıeljárás szereplıi és fıbb szakaszai. Ügyeink intézése 7. Közigazgatási eljárások. Kihez forduljunk? Hatóságok a mindennapi életben. Ügyfél és ügyrend. A legfontosabb iratminták és kezelésük. A gyermek- és ifjúságvédelem intézményei. A gyámhatóság. Összefoglalás, 8. Összefoglalás ellenırzés 9. Az ismeretek ellenırzése. 2. Politikai ismeretek Államformák, politikai 10. Az állam fogalma. rendszerek. A legitim uralom. 11. Az állam feladatai. A „láthatatlan kéz” és a „közlegelık tragédiája”. Bevezetés

A társadalmi szabályok

370

Állam és piac. Ökonómia és ökológia. 12. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. 13. A hatalmi ágak megkülönböztetése. 14. A demokrácia mőködése. 15. A nyilvánosság. Magánügyek és közügyek. 16. Választás, döntés, konfliktuskezelés. 17. Magánérdek, közakarat, közjó. Társadalmi és politikai konfliktusok. Autonómia és szolidaritás. A társadalmi igazságosság kérdése. 18. Az önkormányzatiság. Részvétel és részesedés. A „helyi társadalom” fogalma és mőködése. A szubszidiaritás elve. 19. Civil szervezetek szerepe. 20. A jóléti állam. Részesedés és részvétel. A politikai nyilvánosság átalakulása. 21. Összefoglalás 22. Az ismeretek ellenırzése. 3. A jelenkor 23-24. A közép-európai régió A közép-európai országok A balkáni konfliktusok jellemzıi, távlatai, a posztszovjet néhány közös jellemzıjének okainak eredete. rendszerek problémái bemutatása az 1990-es években. 25-26. Közép-Kelet-Európa és a Nemzeti, etnikai, vallási Balkán a rendszerváltozás után kisebbségek helyzetének összehasonlítása néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna). 27-28. Az európai integráció Az Európai Unió A "Hatok" Közös Piacától története legfontosabb intézményei. az Európai Unióig (19571992) - az integráció fıbb állomásai. Együttmőködés és eltérı érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. 29-30. A "harmadik világ" A fejlıdı országok fıbb problémái (népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”. A népesség csökkenése és elöregedése, ennek problémái hazánkban és más európai országokban. A

371

Föld túlnépesedésének ökológiai és szociális következményei. Migrációs jelenségek a globalizáció korában. 31-32. Fogyasztói társadalom; A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a ökológiai problémák, a fenntartható természeti környezetre (alapvetı összefüggések felismerése). fejlıdés Környezetszennyezés, erıforrások korlátozottsága, szegénység. A környezet tudatos védelmét kialakító magatartás elterjedését ösztönzı, illetve gátló kulturális, gazdasági és politikai feltételek felismerése, összefüggések megfogalmazása. A bioszféra-válság társadalmi és gazdasági összefüggései. A földi élıvilág eltartó képességének határai. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. Klímaváltozás, erdıpusztulás, talajerózió, az ivóvízbázisok és más természeti erıforrások kimerülése. A pazarló használat okai és következményei. Környezetszennyezés: az ipari és kommunális hulladék növekedésének és kezelésének kérdései, megelızés és újrahasznosítás. A technológiai és gazdasági szemléletváltás szükségessége és lehetıségei. A környezetkímélı magatartás elterjedését ösztönzı illetve gátló kulturális, gazdasági és politikai feltételek. A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei A tömegkultúra új jelenségei 33. A globális világ kihívásai és A piacgazdaság tendenciái. ellentmondásai Magyarország és a (pl. film, reklám). globalizáció kihívása. Az európai integráció kérdései. A nemzeti szuverenitás jelentısége a globalizáció korában. 34. Nemzetközi konfliktusok, Az ENSZ szerepe, felépítése, szövetségi rendszerek. (NATO) problémái Háború és béke. 35. Összefoglalás 36. Az ismeretek ellenırzése. 4. A mai magyar társadalom és életmód 37-38. Alapvetı állampolgári Az emberi és politikai jogok A gazdasági, szociális és ismeretek ismerete és a jogegyenlıség kulturális jogok felismerése elvének bemutatása. és rendszerezése különbözı Az állampolgári kötelességek. források alapján. 39-40. Etnikumok és nemzetiségek Nemzetiségek a mai magyar A romák helyzetének sajátos a magyar társadalomban társadalomban (számuk, problémái (pl. életmód, arányuk, helyzetük, lakásviszonyok, iskoláztatás). intézményeik). A romák a mai magyar társadalomban. 41-42. Társadalmi, gazdasági és Demográfiai változások A magyar társadalom demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél szerkezetváltozásai az elmúlt évszázadban. fél évszázadban. 372

43-44. A szociális piacgazdaság programja

A szociális piacgazdaság fontosabb elemeinek felismerése megadott szempontok alapján. A magyar jóléti állam. Korai? Túlfejlesztett? szociális jogok

Magyarország gazdasága az európai, illetve világgazdaságban. A szociális piacgazdaság fıbb elemeinek bemutatása.

45. Összefoglalás 46. Az ismeretek ellenırzése.

5. A mai magyar állam és mőködése 47-48. A parlamenti demokrácia A politika intézményrendszere a mai Magyarországon mőködésé és az A választási rendszer lényegi elemei. önkormányzatiság A helyi önkormányzat feladatai, szervezeteinek és mőködésének bemutatása. Közpolitikák. A közigazgatás szintjei és ágazatai. A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bizalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény). 49. Pártok, pártrendszer 50. A költségvetés. Termelés, szolgáltatások, infrastruktúra. 51. A gazdaság fıbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belsı egyensúly (költségvetés), külsı egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. 52. Adók (személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók). Konjunktúra és válság. A fıbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). 53. Az ismeretek ellenırzése.

6. A vállalkozások és a munka világa 54. A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. Kkt, bt, rt, kft, állami tulajdon, magántulajdon. 55. Egy kisvállalkozás alapítása Profit, árbevétel, költségek. (ötlet, terv, piac, források,) 56. A vállalkozás sikerességének és Marketingszemlélet, marketing eszközök. A nonprofit szféra kudarcának fıbb okai. fıbb területei és sajátosságai. 57. Vállalkozói tulajdonságok. 58. Kommunikáció, döntéshozatal, kreativitás, vezetés és csoportmunka. 59. Munkaviszony, munkaszerzıdés, kollektív szerzıdés. A munkáltató és a

373

munkavállaló kapcsolata. 60. Egyéni és kollektív érdekek, Munkaerıpiac. érdekképviselet, érdekvédelmi A munkanélküliség kérdése. A társadalmi tér átalakulása a szervezetek. közlekedési és a távközlési technológia fejlıdésének hatására. A sebesség kérdése. 61. Álláskeresés, önéletrajzírás, A munka világának átalakulása. Munkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. felvételi elbeszélgetés. A hatékonyságelv és a gazdasági világverseny következményei. 62. Összefoglalás 63. Az ismeretek ellenırzése. 7. Az egyén és a globalizáció 64. Kultúra és globalizáció A A szórakoztatóipar és a techno-telemédiumok. A kulturális sokféleség jelentısége és a fennmaradását fenyegetı tömegkultúra jelenségeinek tendenciák. értelmezése. 65. A szabadság, a jólét, a A technológiai-gazdasági fejlıdés dinamikája és .világnézeti társadalmi igazságosság és a elıfeltevései A természet legyızése és az ember technológiai modernizáció felszabadítása a felvilágosodás eszmerendszerében. A összefüggései. racionalitás uralma. Kritikai szempontok a modern értelmezéséhez. 66. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). Nemzetközi szervezetek és a nemzetek közössége. A gazdasági világverseny hatása a nemzetgazdaságra, a helyi társadalmakra és a politika nemzetközi intézményrendszerére. 67. Tudás és teljesítmény. A tanulás és a tapasztalatszerzés, a személyközi érintkezés átalakulása az informatikai és távközlési rendszerek hatására. A tudás fogalmának változásai. A szakértelem szerepe és a specializáció veszélyei. 68. Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. 69. A fogyasztó „szabadsága” és A technológiafüggı életmód jellegzetességei. A reklám. kiszolgáltatottsága. Pazarló fogyasztás. 70. Az elgépiesedés és az elszemélytelenedés kockázata. 71. A családi élet változásai. A A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak feminizmus törekvései. átalakulása. Változások a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben. 72. Civilizációs és környezeti A higiéné fejlıdése és az egészség-ipar. A kémiai biztonság ártalmak. kérdései. A géntechnológia alkalmazásának társadalmi és ökológiai kockázata. A környezet- és egészségvédelem fıbb területei, elvei és intézményei. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnıtté válás életszakaszában. 73. Összefoglalás 74. Az ismeretek ellenırzése. A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülı világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban. Tudja. értelmezni e folyamatoknak a kulturális és természeti környezetre gyakorolt hatását.

374

Rajz és vizuális kultúra helyi tanterv a 10. évfolyam számára Évi óraszám: 37 A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, mőalkotásokban, tanulmányokban, tárgyakban, vizuális információkban Érzelem, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezıeszközök egyéni használatával. Mővészeti (pl. irodalmi, zenei élmények, asszociációkra épülı feldolgozása illusztratív, festıi, grafikai vagy plasztikai megjelenítéssel. Látványélmények színbeli-formai átírása szintézisre építı egyéni kifejezése. (4 óra) Festészeti mőfajok és témák megjelenési típusai, technikái. A festészet kifejezıeszközei, hatásrendszere. A képgrafika, funkciói, technikái. Az ábrázolás, a tervezıgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. Alkalmazott grafikai terv kép és szövegkombinációval. A szobrászat fogalma, rendeltetése. Szobrászati formanyelv, stílusok, társadalmi kulturális és történeti meghatározottságuk. A szobrászat mőfajai (körplasztika, szoborcsoport, dombormő). Témák, technikák, hatásrendszer. (4 óra) Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti elemzı tanulmány. Keletkezést, mőködést, változást kifejezı, magyarázó képsorok, folyamatábrák. (3 óra) Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése ábrázoló geometriai rendszerekben (Monge, izometrikus, dimetrikus, axonometrikus és Kavalier axonometrikus) szabadkézi vázlattal és szerkesztéssel. (5 óra) Rekonstrukció, modellezés. Köznapi és tudományos ábrázolási konvenciók. (2 óra) Tárgy és környezetkultúra, a tárgyi világ formanyelvi elemei, tartalom és forma összefüggése. Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése, makettjének elkészítése, munkanaplós dokumentációban, látszati és mőszaki jellegő rajzzal, szín- és anyagmintával. Az alkotófolyamat ismerete a feladatmeghatározástól a tervezésen, kivitelezésen, próbán át az értékelésig. A funkció és forma összefüggései, a lépték, az anyag és a szerkezet szerepe a tárgytervezésben és tárgykészítésben.(5 óra) Mővészettörténeti és mőelemzı tanulmányok az ıskortól napjainkig, ikonográfiai és sílustörténeti mőelemzı szempontok alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. Társadalmi kulturális és történeti meghatározottság a festészeti stílusokban. Kortárs képzımővészeti mőfajok (environment, térinstalláció, performence). Mővészeti győjtemény megismerése. (14 óra)

11. évfolyam Évi óraszám: 37 Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése ábrázoló geometriai rendszerekben (Monge, izometrikus, dimetrikus, axonometrikus és Kavalier axonometrikus) szabadkézi vázlattal és szerkesztéssel. (5 óra) Rekonstrukció, modellezés. Köznapi és tudományos ábrázolási konvenciók. (2 óra) Tárgy és környezetkultúra, a tárgyi világ formanyelvi elemei, tartalom és forma összefüggése. Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése, makettjének elkészítése, munkanaplós dokumentációban, látszati és mőszaki jellegő rajzzal, szín- és anyagmintával.

375

Az alkotófolyamat ismerete a feladatmeghatározástól a tervezésen, kivitelezésen, próbán át az értékelésig. A funkció és forma összefüggései, a lépték, az anyag és a szerkezet szerepe a tárgytervezésben és tárgykészítésben.(5 óra) Formanyelv és formaadási módok felismerése és alkalmazása alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük mővészeti ágakban és mőfajokban: népmővészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és köznapi információkban. Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is inspiráló, asszociációkra épülı alkotásokban.(4 óra) Mővészeti ágak szerinti, problémaközpontú, korba és kultúrába ágyazott mőelemzés, különös tekintettel az építészetre. Mőfajnak és témának megfelelı kultúrtörténeti, ikonográfiai és stílustörténeti értelmezési szempontok. Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Építészeti szerkezetek fejlıdése, fordulópontjai. Építészeti stílusok (társzervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. Mővészettörténeti összefoglalás az európai mővészettörténet áttekintése, a mőfajok, a kor és a stílus összefüggései.(5 óra) A formaadás módjai a tanulást szolgáló tudományos, a köznapi információkban, tájékoztatásban és reklámban. Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektívikus ábrázolása. Térábrázolási módszerek meghaladása, transzformálási kísérletek a látás konvencióinak túllépésére, az optikai csalódások a fordított perspektíva vagy a fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv készítése. Az alkotófolyamat lépéseinek összegyőjtése munkanaplóban.(3 óra) A mindennapi életben alkalmazott geometriai konvenciók (Monge, izometrikus dimetrikus, axonometrikus és Kavalier axonometrikus) olvasása és megértése. A vizuális kommunikáció fogalma a közvetlen és közvetett emberi kommunikáció és a tömegkommunikáció összefüggésében. A kép és az írás szerepe, fordulópontjai a kommunikáció fejlıdésében. A vizuális kommunikáció térábrázolási konvencióinak történeti áttekintése. A vizuális kommunikáció mőfajai. A vizuális kommunikáció a közlı szándéka szerinti hatásrendszere.(7 óra) Mővészettörténeti és mőelemzı tanulmányok az ıskortól napjainkig, ikonográfiai és sílustörténeti mőelemzı szempontok alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. Társadalmi kulturális és történeti meghatározottság a festészeti stílusokban. Kortárs képzımővészeti mőfajok (environment, térinstalláció, performence). Mővészeti győjtemény megismerése. (6 óra)

12. évfolyam Évi óraszám: 37 Formanyelv és formaadási módok felismerése és alkalmazása alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük mővészeti ágakban és mőfajokban: népmővészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és köznapi információkban. Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is inspiráló, asszociációkra épülı alkotásokban.(4 óra) Mővészeti ágak szerinti, problémaközpontú, korba és kultúrába ágyazott mőelemzés, különös tekintettel az építészetre. Mőfajnak és témának megfelelı kultúrtörténeti, ikonográfiai és stílustörténeti értelmezési szempontok.

376

Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Építészeti szerkezetek fejlıdése, fordulópontjai. Építészeti stílusok (társzervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. Mővészettörténeti összefoglalás az európai mővészettörténet áttekintése, a mőfajok, a kor és a stílus összefüggései.(5 óra) A formaadás módjai a tanulást szolgáló tudományos, a köznapi információkban, tájékoztatásban és reklámban. Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektívikus ábrázolása. Térábrázolási módszerek meghaladása, transzformálási kísérletek a látás konvencióinak túllépésére, az optikai csalódások a fordított perspektíva vagy a fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv készítése. Az alkotófolyamat lépéseinek összegyőjtése munkanaplóban.(3 óra) A mindennapi életben alkalmazott geometriai konvenciók (Monge, izometrikus, dimetrikus, axonometrikus és Kavalier axonometrikus) olvasása és megértése. A vizuális kommunikáció fogalma a közvetlen és közvetett emberi kommunikáció és a tömegkommunikáció összefüggésében. A kép és az írás szerepe, fordulópontjai a kommunikáció fejlıdésében. A vizuális kommunikáció térábrázolási konvencióinak történeti áttekintése. A vizuális kommunikáció mőfajai. A vizuális kommunikáció közlı szándéka szerinti hatásrendszere.(6 óra) A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban. Tértervezési, berendezési probléma felvetés, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektívaképpel, a terv modellezése.(5 óra) A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái. A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése, társadalmi, történeti, mőszaki, ergonómiai, esztétikai és gazdasági vetületeik. Néprajzi és népmővészeti tanulmányok. A tárgyi néprajz, a népmővészet fogalma. A hagyományos magyar népmővészet és napjaink népmővészete. A magyar népmővészet áttekintése. Néprajzi győjtemény megtekintése. (14 óra)

377

Testnevelés helyi tanterv 1. Az iskolai testnevelés és sport céljai Általános célok: a személyiség fejlesztése a felhalmozott ismeretek és értékek átadása életképes (alkalmazkodó, vállakozó, aktív) fiatalok nevelése és felkészítése Közvetlen célok: a testnevelés és sport járuljon hozzá a fiatalok mozgáskulturájának, mozgástanulási képességeinek, egészséges életmódjának, aktív egészségének, motorikus cselekvésbiztonságának megalapozásához, testi képességeinek fejlesztéséhez és fenntartásához, mozgás iránti igényük és szükségletük felkeltéséhez, fenntartásához, kielégítéséhez és felnıttkorba való átmentéséhez, a testnevelés és a sporttevékenység megszerettetéséhez. 2. A tantervi követelmények A fiatal rendelkezzen: ismeretekkel: az egészséges életmód, a testkultúra és a sport területén. jártasságokkal: a játék és sporttevékenység jellegzetes és minél több területén, a balesetelhárításban, a segítségadásban. készségekkel: az egészségmegırzı tulajdonságok kialakításában, a köznapi viselkedés mozgásszükségletének elsajátításában, az önálló testedzésben és sportolásban. A fiatal törekedjen: a benne rejlı testi adottságok felszínre kerülésére, esztétikus, szép és egészséges test kialakítására. 3. A tanterv fı tartalma Tantervi szakaszok: 9-10. osztály 11-12. osztály Témák 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály heti 2, évi 74 óra heti 2, évi 74 óra heti 2, évi 74 óra heti 2, évi 64 óra Rendgyakorlatok 2 2 1 1 Alapképesség 12 10 10 8 fejlesztése Atlétika 10 8 8 6 Torna 10 10 10 10 Sportjátékok 24 24 24 20 Zenére végzett 4 6 8 10 mozgások (leány) Küzdısportok (fiú)

378

Úszás 12 8 8 9 Foglalkozások a 6 5 szabadban Heti órabeosztás: 2 óra esetén egy dupla óra Könnyített testnevelés: egy csoport részére heti 3 óra A tömegsportra és sportkörre a Közoktatási Törvény által biztosított ún. választható idıkeretbıl tanulócsoportonként 9-12. évfolyamon hetente 1,5-1,5 órát biztosítunk, ebbıl 1-1 órát a házibajnokságok lebonyolítására, 0,5-0,5 órát a tehetséggondozásra, sportszakosztályok mőködtetésére szánunk. 9. évfolyamon a választott kötelezı sportjáték a kosárlabda, melyet 4 éven keresztül oktatunk. 9. évfolyamtól a kosárlabda mellé a röplabda sportágat választjuk. 9. évfolyamon oktatjuk az úszást. A testnevelési órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon törekszünk: az egészséges testi fejlıdéshez szükséges intenzitás biztosítására, öröm- és élményszerzésre, változatosságra, következetességre, fokozatosságra, rendszerességre. Minden órán és foglalkozáson a testtartási hibák kialakulásának megelızése érdekében gimnasztika szerepel. A testnevelés és a sportfoglalkozásokon alkalmazott foglalkozási formák: osztály foglalkozás, csoport vagy csapat foglalkozás egyéni foglalkozás. Oktatási módszerek: magyarázat, bemutatás, bemutattatás, javítás. Tanulói tevékenységek: megfigyelés, utánzás, cselekvéssorok létrehozása, összefüggı cselekvéssorok létrehozása, automatizálás, gyakorlás, alkalmazás. A tanterv részei: rendgyakorlatok, alapképesség fejlesztés, atlétika, torna, sportjátékok, zenére végzett mozgások, küzdısportok, foglalkozások szabadban, úszás, további felhasználható órák. 4. Az értékelés elvei A testnevelés osztályzat összetevıi: ismeretek (testkulturális-higiéniás-táplálkozási-életmódszervezési),

379

technikai, taktikai tudás (jártasságok, készségek), teljesítmény, fejlıdés. Az értékelés területei: aktivitás (magatartás, viselkedés, cselekvés, motiváció), motoros képességek (erı, gyorsaság, állóképesség, hajlékonyság, egyensúlyozás) és a fıbb testtájak teljesítményszintje (alsó, felsı végtag, törzs), sportági mozgástechnikák és taktikák, sportági iránymutató teljesítményértékek. Az értékelés módjai: megfigyelés, aktivitás értékelése, tematikus ellenırzés, objektív tesztek és sportági teljesítményértékek mérése. Értékelési események: tanulói aktivitás értékelése negyedévenként 1-1 osztályzattal, motoros képességek és fıbb testtájék teljesítményszintjének mérése tanévenként kétszer (ısszel és tavasszal), értékelése félévenként 1-1 osztályzattal, sportági témák, mozgástechnikák és taktikai tudás mérése félévente sportáganként 3-4 témában, értékelés félévenként és sportáganként 1-1 osztályzattal, sportági teljesítményértékek mérése és értékelése félévenként és sportáganként 1-1 osztályzattal értékelve. Tanulóink testi felkészültségérıl reális képet csak olyan objektív mérések segítségével kaphatunk, melyek lehetıvé teszik: a tanuló aktuális teljesítményszintjének mérését, a tanuló önmagához viszonyítását (fejlesztési cél), a tanuló teljesítményében bekövetkezett változást (a fejlıdés vizsgálatát), a tanítás (tanári és tanulói munka) eredményességének vizsgálatát (önellenırzés), rangsorolás mások teljesítményéhez viszonyítva. Súlypontok, hangsúlyok meghatározása: 9-11. évfolyam: A kondícionális képességek (állóképesség, erı) fejlesztése, az egyéni sajátosságok és a nemre jellemzı különbségek megszilárdítása a mozgáskoordinációs képességek fenntartásában. Egészséges életmód gyakorlása, aktív egészség megalapozása. 12. évfolyam: A rendszeres fizikai aktivitás megalapozása, felnıtt korba való átmentése, egészséges életmód gyakorlása, kondícionális és koordinációs képességek harmóniájának megteremtése és tökéletesítése. Vizsgák rendje: 10. évfolyam végén: Motorikus teljesítmények és sportági technikák, taktikák és tudásszint felmérése. – gyakorlati Az egészséges életmód tudnivalói. – elméleti 12. évfolyam végén (érettségi vizsga): Sportjátéktudás felmérése. – gyakorlati Motorikus teljesítmények és fıbb testtájak teljesítményszintjének mérése. – gyakorlati Egészséges életmód tudnivalói. – elméleti 5. A tantárgy megvalósításának feltételei Tárgyi feltételek

380

Eszközök: mozgássorozat-ábrák, videofilmek, kazetták, hangszalag, magnetofon, tanári kézikönyvek, példatárak, szabálykönyvek, egyéb sportági szakkönyvek. A tanulók egyéni felszerelései: sportcipı, váltózokni, nadrág, trikó, mez, tréningruha, fürdıruha, úszósapka, tisztálkodáshoz szükséges eszközök. Tanárok munkaruhája (tanáronként): 1 garnitúra melegítı 2 db mez 1 db nadrág 2 pár sportcipı 1 pár bemelegítı cipı 1 db anorák sífelszerelés: síanorák lesiklóléc futóléc síbakancs síszemüveg úszáshoz fürdıruha köpeny kerékpár korcsolya Létesítmények: tornaterem 2 kondícionáló terem sportjáték terem p.p. terem udvar 1 öltözı zuhanyzóval, wc-vel 2 Tornatermi berendezések és felszerelések: tornapad 4 db bordásfal 25 rész talajszınyeg 4 db zsámoly 10 db ugrószekrény és ugródeszka 2 db mászókötél 8 db győrő 1 db korlát párhuzamos 1 db Sportjátékok eszközei: kosárlabda, röplabda kosárlabdaállvány és palánk 3 helyen p.p. asztal 2 db asztalitenisz ütı, labda 30 garnitúra tollaslabdaütı 12 pár Kéziszerek: ugrókötél 80 db tömöttlabda 40 db 4 kg-os, 40 db 3 kg-os, 40 db 2 kg-os súlyzókészlet 3 db

381

erıfejlesztı gépek 3 db úszáshoz kralldeszka 10 db Egyéb felszerelések: labdapumpa stopperóra 4 db sílécek 40 pár síbakancsok 40 pár mérleg 2 db hajszárító 2 db Uszodai oktatáshoz szükséges belépıjegy

382

XXI. A középszintő érettségi témakörei

IRODALOM 2.1. Szerzık, mővek TÉMÁK 2.1.1. Életmővek

2.1.2. Portrék

Petıfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsı, József Attila Az életút, az életmő jelentıs tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzık jellegzetes regionális, kulturális kötıdései, a pályakép fıbb jellemzıi, néhány kortárs megnevezése. A fıbb mővek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a mővek között (pl. témák, mőfajok, kifejezésmód, jellemzı motívumok), a mővek elhelyezése az életmőben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghő és kifejezı elıadása. Mővekrıl szóló olvasatok, vélemények értelmezése. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmő néhány jellemzıje keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerően egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a mőfaj, a kompozíció, a jellemzı motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján.

2.1.3. Látásmódok

2.1.4. A kortárs irodalomból

Memoriterek - legalább három szerzıtıl teljes szövegek, összefüggı részletek Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerzı a felsoroltak közül. (A lista bıvíthetı legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentıségő szerzıvel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egykét mő lényegre törı értelmezésével. Legalább egy szerzı 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai mővének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó idıszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét).

2.1.5. Világirodalom

Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvetı hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. mőfajok, témák, motívumok, hıstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzıinek és egy-két kiemelkedı képviselıjének bemutatása.

383

2.1.6. Színház- és drámatörténet

2.1.7. Az irodalom határterületei

2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Színház és dráma különbözı korszakokban. Az alábbi mőveknek, a szerzık/korszakok 1-1 mővének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, mőköltészet, alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a mőfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a mővészi színvonal/minıség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltı eszközei (pl. sematizált hıstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus mőfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, , vicc, reklámvers) jellemzıinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. Az irodalmi ismeretterjesztés fıbb nyomtatott és elektronikus mőfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). Interkulturális jelenségek, eltérı szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl.: nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekrıl; folklór, mővelıdéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötıdı szerzık; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések TÉMÁK 2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott mővekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékelv család, felnıtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnıtt-gyermek, férfi-nı, bőn és bőnhıdés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).

384

2.2.2. Mőfajok, poétika

2.2.3. Korszakok, stílustörténet 2.2.3.1. Irodalomtörténet

A mőremek és mőfajok felismerése. Alapvetı versformák felismerése. Poétika fogalmak alkalmazása mővek bemutatásában, értelmezésében. Azonos mőfajú alkotások összehasonlítása.

A kifejezésmód és világlátás változása a különbözı korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

MAGYAR NYELV TÉMÁK 1.1. Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció

1.2.1. A jel, a jelrendszer 1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.2.5. Személyközi kommunikáció

1.2.6. A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1 A magyar nyelv rokonsága 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok

A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal. A kommunikációs folyamat tényezıi és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzıinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok mimika, térközszabályozás, tekintet, külsı megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezıi és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. Példák a különbözı közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák). A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerősége. A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. A magyar nyelvrokonság fıbb bizonyítékai néhány példával. A magyar nyelv történetének fı szakaszai. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyör-

385

gés, az Ómagyar Mária-siralom fıbb jellemzıi. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, mővelıdéstörténeti háttere, hatása - példák alapján. 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvmővelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok

1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.4.3. A határon túli magyar nyelvőség 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

1.5. A nyelvi szintek

1.5.1. Hangtan

1.5.2. Alaktan és szótan

1.5.3. Mondattan

1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete

1.5.5. A mondat a szövegben

A mai magyar nyelvmővelés néhány alapkérdése. A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A fıbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). Az egynyelvő szótárak ismerete. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentısége. A határon túli magyar nyelvhasználat fıbb adatai, tendenciái. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. A tömegkommunikáció leggyakoribb mőfajai és hatáskeltı eszközei. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle mőfajú szövegek létrehozásában. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképzı szervek. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezető; tagolt, tagolatlan; egyszerő, összetett. A mondat jelentése: elsıdleges és másodlagos jelentés. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. Az egyszerő mondat részei; felépítése. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelı és mellérendelı szintagmatikos szerkezet. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. A határozók fogalma és kifejezıeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzık fogalma és fajtái, használatuk. A mondat az élıbeszédben és az írott nyelvben. A mondat és a szöveg. 386

1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

1.5.7. Szókincs és frazeológia

1.6. A szöveg 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció

1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése

1.6.3. Szövegértelmezés

1.6.4. A szöveg szóban és írásban

1.6.5. Az intertextualitás

1.6.6. A szövegtípusok

A mellérendelı összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. Az alárendelı összetett mondatok mint a fımondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötıszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban, szövegalkotásban). A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. A szóalkotás lehetıségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentısége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. A szöveg egységének tényezıi, feltételei, elsıdleges és mögöttes jelentés. A szöveg szóban és írásban. A szöveget alakító tényezık: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. A tájékoztató, kifejezı, érvelı és felhívó szövegfunkciók. A szöveg felépítése, egységei - külsı körülmények: szövegméret, megjelenés. A szövegösszetartó erı: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. A kontextuális jelentés (pl. elıre- és visszautalás, makroés mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés). A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetıvé tevı pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók; szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg elıadására. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejezı alkalmazása. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. Az ismeretközvetítı CD-ROM és az Internet intertextualitásának fıbb jellemzıi. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzıi. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Ismeretterjesztı szövegek jellemzıi. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. elıadás, vita). Ismeretterjesztı szövegek elemzése (pl. a címzettel a téma, a

387

szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A publicisztikai és a tájékoztató mőfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). Az új közlésmódok társadalmi hatása. A retorika mint a meggyızés mővelete a gondolatközlésben. 1.7. A retorika alapjai 1.7.1. A nyilvános beszéd A nyilvános beszéd, a közszereplés fıbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Az élıbeszéd fajtái. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyőjtéstıl a megszólalásig. 1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. Az írásbeli meggyızés eljárásai, az érvelés mőfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. Hitelesség, hatás, meggyızési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. 1.7.3. A szövegszerkesztés A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg eljárásai különbsége. A témajelölı cím mint a globális kohézió eszköze. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). 1.8. Stí1us és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. 1.8.2. A szójelentés A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. Egynyelvő szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmezı kéziszótár, valamint kétnyelvő szótárak ismerete. 1.8.3. Állandósult nyelvi Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok formák stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyelv nyelvi paneled sztereotípiák). A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a változatok stílus mint a beszélı attitődjének kifejezıdése stb. ) 1.8.5. Stíluseszközök A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezık értelmezése. A képszerőség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelzı, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerőbb alakzatok fajtái és hatásuk. 1.8.6. Stílusréteg, Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövı, stílusváltozat jellemzı beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. A társalgási stílus ismérvei, minısége. 1.6.8. Szöveg a médiában

388

A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. A publicisztikai stílus fıbb jellemzıi, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján.

Történelem 1. Gazdaság, gazdaságpoliktika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák mőködése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés

Földrajz középszintő érettségi témakörök 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Térképészeti ismeretek /ábrázolás, jelrendszer / Csillagászati ismeretek /Naprendszer, Nap és kísérıi, Föld és mozgásai / Kızetburok /Földtörténet, Föld szerkezete, vulkánosság, földrengés / Lemeztektonika és hegységképzıdés Föld nagyszerkezeti egységei és a földfelszín formakincse Légkör /anyag, szerkezet, felmelegedés, szél, ciklon-anticiklon, általános légkörzés, idıjárás-éghajlat / 7. Vízburok /körforgás, Világtenger, tavak, folyóvizek, felszín alatti vizek, jég és felszínformálása / 8. Földrajzi övezetesség 9. Népességföldrajz / világnépesség száma és eloszlása, összetétele, népek és nyelvek 10. Településföldrajz /típusok, urbanizáció, agglomeráció / 11. Társadalomföldrajz /világgazdaság felépítése és mőködése, nemzetközi kereskedelem, ágazati földrajz / 12. Közgazdasági-pénzügyi ismeretek /kereslet-kínálat, infláció, költségvetés / 13. Világgazdasági régiók /centrum, félperiféria, periféria / 14. Magyarország földrajza 15. Európa földrajza 16. Ázsia földrajza 17. Iszlám világ földrajza 18. Fekete-Afrika földrajza 19. Amerika földrajza 20. Ausztrália és Óceánia földrajza

389

MATEMATIKA Halmazok, halmazmőveletek, számosság, részhalmazok Matematikai logika, fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok A természetes számok halmaza, alapmőveletek Számelméleti ismeretek, oszthatóság Számrendszerek Racionális és irracionális számok Hatvány, gyök, logaritmus Betőkifejezések, nevezetes azonosságok Arányosság, százalékszámítás Algebrai és elsıfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek, abszolút értékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyenlıtlenségek, egyenlıtlenség-rendszerek Középérték, egyenlıtlenségek A függvény, grafikonja, transzformációja, jellemzése Egyváltozós valós függvények Sorozatok, számtani és mértani sorozat Végtelen mértani sor Kamatos kamat, járadékszámítás Elemi geometria, térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Egybevágósági transzformációk síkban és térben Hasonlósági transzformációk Egyéb transzformációk, merıleges vetítés Síkbeli és térbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria, pontok, vektorok, egyenes, kör, parabola Kerület, terület Felszín, térfogat Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolása Nagy adathalmaz jellemzıi, statisztikai mutatók A valószínőségszámítás elemei

F I Z I K A 1. Mozgások kinematikai leírása 2. Mozgások dinamikai leírása 3. Munka, energia, impulzus 4. Periodikus mozgások

390

5. Hullámok, hangtan 6. Hıtágulás, gáztörvények 7. Kinetikus gázmodell 8. Halmazállapot változások 9. A hıtan fıtételei 10. Elektrosztatika 11. Egyenáramok 12. Mágneses mezı 13. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 14. Elektromágneses hullámok, hullámoptika 15. Geometriai optika 16. Anyagszerkezet, atom- és kvantumfizika 17. Atommag fizika 18. Gravitáció 19. Csillagászat 20. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

INFORMATIKA Informatikai témakörök 1. A kommunikáció 2. Információ és társadalom 3. Jelátalakítás és kódolás Számítástechnikai témakörök 4. A számítógép felépítése 5. Számítógépes hálózatok 6. Az operációs rendszer és fıbb feladatai 7. A szövegszerkesztı használata 8.

Táblázatok, grafikák a szövegben

9. A TÁBLÁZATKEZELİ HASZNÁLATA 10. TÁBLÁZATOK, SZÖVEGEK, DIAGRAMOK HASZNÁLATA TÁBLÁZATKEZELİBEN 11. PROBLÉMAMEGOLDÁS TÁBLÁZATKEZELİVEL 12. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 13. Az adatbázis-kezelı program interaktív használata 14. Kommunikáció az Interneten 15. Weblap készítés

391

16. Prezentáció (bemutató) 17. Grafika Könyvtárhasználati témakörök 18. Könyvtárak 19. Dokumentumok 20. Tájékoztató eszközök

Biológia Témakör Követelmények 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szervezıdési szint fogalma. Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötıdés és a katalízis biológiai jelentısége, feltételei. 2. Egyed alatti szervezıdési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: A C, H, O, N, S, P szerepe az élı szervezetben. Elemek, ionok A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes elıfordulásai. Szervetlen molekulák A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentısége az élıvilágban. Lipidek A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes elıfordulása, tulajdonságai. Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. Nukleinsavak, nukleotidok A DNS információhordozó, örökítı (önmegkettızıdı) szerepe. Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Az élılények felépítı és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Felépítı folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külsı és belsı ingerekre. 3. Az egyed szervezıdési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentıségük. A járványok. Önálló sejtek: Baktériumok

392

A baktérium és az eukarióta sejt szervezıdése. A baktériumok jelentısége; anyagcseréjük. Egysejtő eukarióták Testszervezıdésük és felépítı anyagcseréjük példákon. Többsejtőség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, állatok elkülönülése Az egysejtő szervezıdés és a többsejtő szervezıdés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzıi. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág fejlıdésének hajtóerıi. Evolúciós "újítások" a harasztoknál, a nyitvatermıknél és a zárvatermıknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, győrősférgek, rovarok, lábasfejőek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltőek, hüllık, madarak, emlısök). Növényi szövettípusok mőködései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, mőködésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnısség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlıdés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Viselkedés Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. 4. Az emberi szervezet Homeosztázis A homeosztázis fogalma, jelentısége. Kültakaró A bır funkciói, részei. Ápolása, védelme. A mozgás A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás A táplálkozás jelentısége, folyamatai. Az emésztırendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, mőködése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtıl, kortól, nemtıl és állapottól függıen. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvetı szabályai. A légzés A légzırendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzı-rendszert károsító tényezık és a légzı-rendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. Az anyagszállítás A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fı mőködéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és mőködése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer fıbb részei.

393

A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezık. Vesekıképzıdés megelızése, mővesekezelés. A szabályozás A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelı (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hı). A szinapszis fogalma, a serkentı vagy gátló hatás magyarázata. Az idegrendszer általános jellemzése A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelı fıbb funkciói. Az agy fıbb részei. A bır és a belsı szervek receptorai. Az érzékszervek mőködésének általános elvei. A szem részei, ezek mőködése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külsı-, közép- és belsı fül része, mőködései. A nyúltvelıi kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelıbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szervezıdése. A motiváció szerepe. A kisagy fı funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív mőködés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az emberi magatartás biológiaiAz öröklött és tanult magatartásformák pszichológiai alapjai Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlıdés során. Lorenz bevésıdésre vonatkozó kísérletei. Megerısítés, szokás, függıség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlıdés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek fıbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függıségek közös jellegzetességei. Hormonrendszer, hormonális A hormonrendszer mőködésének lényege és szabályozása. mőködések A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelıdési helye és hatása. A nıi nemi ciklus során végbemenı hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Immunrendszer, immunitás Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemzı sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelezı védıoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentısége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. Szaporodás és egyedfejlıdés A férfi és nıi nemi szervek felépítése, mőködése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlıdésének, születésének és posztembrionális fejlıdésének fı szakaszai. Az öregedés során bekövetkezı biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddıség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedı betegségek megelızése. 5. Egyed feletti szervezıdési szintek Populáció

394

A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, idıbeli és térbeli változása. Tőrıképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszervezıdés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élısködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. Életközösségek (élıhelytípusok) A flóra és fauna és az életközösség (élıhelytípus) fogalma. Térbeli és idıbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltıdésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védı emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzıi. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendık. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és "alternatív" energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklıdés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetıségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezık. A génmőködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezık. Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklıdı mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Populációgenetika és evolúciós folyamatok Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentısége. Adaptív és nem adaptív jellegő evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

395

Szóbeli érettségi vizsga témakörei A középszintő szóbeli érettségi vizsga a jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint „A” és „B” altételbıl áll. A altétel: Lehet projekt munka, amelyet a tanuló az érettségi vizsgára való jelentkezés idıpontjáig készít el, és nyújt be az érettségi vizsga jegyzıjének. Ez a munka nem az alapórai tevékenységhez kötött, önálló megfigyelésen, vizsgálaton, kísérleten alapul, nem lehet pusztán valamely téma irodalmi összefoglalója. Vagy olyan laboratóriumi vizsgálat, amelyet a részletes követelmények tartalmaznak. Vagy a fajismerettel, élıhely jellemzéssel kapcsolatos feladat. B altétel: Ez az altétel két témakört ölelhet fel: Az ember és egészségtana A környezetvédelem és az azzal összefüggı gyakorlatias témakörök Az ember és egészségtana témakörei Homeosztázis fogalma és jelentısége /4.1./ Kültakaró: a bır funkciói, szöveti szerkezete, a bır gondozása és védelme /4.2./ A mozgás: a vázrendszer, az izomrendszer, szabályozás, a mozgás és mozgási rendszer egészségtana /4.3./ A táplálkozás: táplálkozás, emésztés, felszívódás, szabályozás, táplálkozás egészségtana /4.4./ A légzés: légcsere, gázcsere, hangképzés, szabályozás, a légzés és a légzırendszer egészségtana, (elsısegélynyújtás) /4.5./ Az anyagszállítás: a testfolyadékok, a szöveti keringés, a szív és az erek, szabályozás, a keringési rendszer egészségtana, (elsısegélynyújtás) /4.6./ A kiválasztás: a vizeletkiválasztó szervrendszer mőködése, szabályozás, a kiválasztó szervrendszer egészségtana, /4.7./ A szabályozás: az idegrendszer /4.8./ információelméleti vonatkozások, sejtszintő folyamatok, szinapszis, az idegrendszer általános jellemzése, a gerincvelı, agy, testérzı rendszerek, érzékelés, látás, hallás és egyensúlyérzés, kémiai érzékelés, testmozgató rendszerek, vegetatív érzı és mozgató rendszerek, az emberi magatartás biológiai és pszichológiai alapjai: a magatartás elemei, öröklött elemek, tanult elemek, a társas viselkedés alapjai, pszichés fejlıdés az idegrendszer egészségtana a drogok A hormonrendszer: hormonális mőködések belsı elválasztású mirigyek a hormonrendszer egészségtana Az immunrendszer: immunitás, vércsoportok, az immunrendszer egészségtana A szaporodás és egyedfejlıdés: nıi és férfi szaporítószervek, a nem meghatározottsága, egyedfejlıdés, a szaporodás, fejlıdés egészségtana /4.9./ A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai, mutagén hatások, csökkentésük, vagy kivédésük lehetıségei; Daganatos betegségek és a kockázati tényezık /6.1/ A bioszféra: globális folyamatok (Gaia) /5.3./ A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek, a védett területek típusai, hazánk nemzeti parkjai /5.5./ Környezetvédelem: /5.5./

396

a levegı a víz az energia, a sugárzás a talaj a hulladék Középszintő biológia szóbeli érettségi „A” altétel laboratóriumi vizsgálatok 1.3. Fizikai, kémiai ismeretek Plazmolízis vizsgálata Orvosi szén felületi megkötıképességének vizsgálata Enzimes bontás kémcsıben 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel Az epe vizsgálata Keményítı kimutatása Keményítıszemcsék vizsgálata mikroszkóp alatt Fehérje kicsapódása 2.3. Sejtalkotók Sejtmag vizsgálata Sejtfal és sejtplazma vizsgálata Zöld színtestek vizsgálata 3. Az egyed szervezıdési szintje Papucsállatka és amıba mozgásának megfigyelése /3.2./ Zöld szemesostoros és sütıélesztı megfigyelése /3.2./ Ecsetpenész és fonalas zöldmoszat megfigyelése /3.3./ Lombosmoha vizsgálata /3.3./ Kristályzárvány vizsgálata vöröshagymában /2.2./, /3.4./ A víz útja a zárvatermı növényben /3.4./ A lomblevél szöveteinek vizsgálata /3.4./ Növényi szövetek vizsgálata fás szár keresztmetszetén /3.4./ Gázcserenyílás vizsgálata /3.4./ Többrétegő elszarusodó laphám vizsgálata /3.4./ Harántcsíkolt izomszövet vizsgálata /3.4./ Csontszövet vizsgálata /3.4./ Idegszövet vizsgálata gerincvelı keresztmetszetébıl /3.4.6 Emberi vér és békavér összehasonlítása /3.4./ 4. Az emberi szervezet A gyomornedv hatását bemutató kísérlet elemzése /4.4./ Pulzus és vérnyomás mérése /4.6./ Légzésszám meghatározása /4.5./ A vakfolt vizsgálata /4.8./ Térdreflex /4.8./

397

KÉMIA 1. Általános kémia Atomok és a belılük származtatható ionok Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerőségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Molekulák és összetett ionok Egyszerő szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítı részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különbözı szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. A kémiai reakciók Egyszerő kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerőbb ionegyenletek felírása, rendezése. Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerőbb esetekben. Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezık. Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különbözı szempontok (pl. irány, reakcióhı, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különbözı reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerőbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). Elektronátmenettel járó reakciók A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás). A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella mőködése).

398

A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenı elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkezı termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata) A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerőbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyőjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelı rácstípusba és fıbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. Az elemek és vegyületek elıfordulása A megismert elemek elıfordulásának formái. Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari elıállítása Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari elıállításának elvi alapjai és módjai. Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Annak ismerete, hogyan kell felelısségteljesen használnia környezetben elıforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. Az elemek és vegyületek jelentısége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelızés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves anyag fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma.

399

A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A fıbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különbözı típusai, annak példával történı illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerő kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A szerves vegyületek elıfordulása A legismertebb szerves vegyületek elıfordulási területei. A szerves vegyületek jelentısége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari elıállítása Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari elıállításának elvi alapjai és elıállítási módjai. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sőrőség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvénybıl következı összefüggések (gázok moláris térfogata, sőrősége, relatív sőrősége) alkalmazása egyszerőbb feladatokban. Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerőbb feladatokban. A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerőbb számítási feladatokmegoldása. Termokémia A reakcióhı és a képzıdéshık közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhı alkalmazása egyszerő kémiai számítási feladatokban. Kémiai egyensúly, pH-számítás

400

Az egész értékő pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

ANGOL NYELV 1.

2. 3.

4.

5.

6.

7. 8.

9.

10.

11. 12.

13. 14.

15.

THE FAMILY – How would you introduce your family to a foreign friend? What do your parents do? What about your grandparents? How often do you meet them? Personal plans – family plans. DAILY ROUTINE – What is your daily routine like on weekdays? How does it differ at weekends? DESCRIPTION OF YOUR HOME – What does your home look like? Describe your own room and your living room in more detail. there? TRAFFIC, PUBLIC TRANSPORT – How did you travel to school from home during the school terms? What do you think of public transport in Budapest? What makes it efficient? WEATHER AND SEASONS – What is the weather like in Hungary in the four seasons? Why do people speak about the weather so often in England? Which is your favourite season and why? Protection of our environment. CLASS, SUBJECTS – Which subjects did you like best? Why? Which were the most difficult subjects for you? Can you remember a memorable class event? School traditions. CAREER, WORKING – How will you continue your studies? What would you like to do for a living? What kind of jobs would be suitable for you? MEALS – What kind of differences are there between Hungarian and British meal customs, eating habits? What does a typical English breakfast consist of? Have you got any favourite dishes? SPORTS – Do you do any sports? What do you have to do to be good at sports? What kind of games do you like watching? Do you prefer winter sports to ball games? Do you know any typically British sports? ILLNESSES, ACCIDENTS – When did you last have to see a doctor? What did he/she do? Do you remember a childhood accident? How can you stay healthy and fit? HOBBIES – What do you like doing in your free time? Do you collect anything? What kind of special interests do your family members and friends have? FILMS, VIDEOS, TELEVISION – How important are they for you? What kind of films do you really enjoy? What is the role of television in modern society? GOING OUT – When did you last go to the theatre? What did you see? Do you like live concerts? What about museums and exhibitions? SHOPS AND THINGS TO BUY – How often do you go shopping? Do you enjoy buying things in department stores or in small shops? What are the advantages of large supermarkets? EATING OUT – What types of restaurants have you been to? Where did you go with

401

16.

17.

18.

19.

20.

your friends and family to eat out when you were on holiday? What was the food and service like? HOLIDAYS – Where did you spend your holiday last summer? What are your plans for this year? What do you usually do before you go on holiday? What are the most popular holiday programmes for Hungarian families? TRAVELLING – Have you ever travelled by air? What happens before take-off and after landing? Are coaches more popular than train journeys? Is it worth going abroad by car? VISITING HUNGARY – What would you show your foreign guest in Budapest? Where would you take him/her in the countryside? What are the main attractions for tourists in Hungary? TOUR OF BRITAIN – Where would you like to go in Britain? What are the major tourist attractions there? What would a sightseeing tour of London include for you? Travel plans, possible itineraries. THE ENGLISH LANGUAGE – The characteristics of the English language. Why has it become a world language? What has been difficult for you in it How can you study English efficiently?

Német nyelv 1. Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó neve, életrajza, életének fontos állomásai • Családi éle, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendık • Személyes tervek 2. Ember és társadalom • A másik ember külsı és belsı jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnıttekkel • Nıi és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek • A városi és a vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Idıjárás 4. Az iskola • Saját iskolájának bemutatása • Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

402

5. A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód • Napirend, idıbeosztás • Az egészséges életmód ( a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás • Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet • Kulturális események 8. Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetıségei, tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és társas utazás elınyei, hátrányai 9. Tudomány és technika • Népszerő tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Francia nyelv 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendık Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külsı és belsı jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnıttekkel Nıi és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása

403

Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Idıjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, idıbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerő tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Latin nyelv 1. Szerzık Marcus Tullius Cicero Caius Iulius Caesar Caius Valerius Catullus Publius Vergilius Maro Titus Livius Quintus Horatius Flaccus Publius Ovidius Naso Cornelius Tacitus 2. Kulturtörténet A Római Birodalom földrajza

404

A római történelem A királyok kora A patrícius-plebeius küzdelmek A pún háborúk A köztársaság válsága és az augustusi konszolidáció A korai császárkor A latin nyelvő mőveltség térbeli és idıbeli keretei Mindennapi élet az ókori Rómában A római társadalom, államszervezet és közigazgatás A római vallás és ünnepek A római kultúra hatása 3. Nyelvtan Alaktan Declinatio Coniugatio Szóalkotás Mondattan Mondatrészek Esettan Az igemódok használata Szerkezetek Consecutio temporum Célhatározói és következményes mellékmondat Vonatkozó mellékmondatok Stilisztika

Olasz nyelv Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése középszintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben elıfordulnak. 1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

· A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állo-másai (fordulópontjai) · Családi élet, családi kapcsolatok · A családi élet mindennapjai, otthoni teendık · Személyes tervek · A másik ember külsı és belsı jellemzése · Baráti kör · A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, fel-nıttek-kel · Nıi és férfi szerepek · Ünnepek, családi ünnepek · Öltözködés, divat · Vásárlás, szolgáltatások (posta) · Hasonlóságok és különbségek az emberek között · Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

405

· A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozá-si lehetıségek · A városi és a vidéki élet összehasonlítása · Növények és állatok a környezetünkben · Környezetvédelem a szőkebb környe-ze-tünk-ben: Mit te-hetünk környezetünkért vagy a természet meg-óvá-sáért? · Idıjárás · Saját iskolájának bemutatása 4. Az iskola (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) · Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka · A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága · Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai ha-gyományok 5. A munka világa · Diákmunka, nyári munkavállalás · Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód · Napirend, idıbeosztás · Az egészséges életmód (a helyes és a hely-telen táp-lál--kozás, a test-mozgás sze-repe az egészség megır-zé-sében, test-ápo-lás) · Étkezési szokások a családban · Ételek, kedvenc ételek · Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyors-étter-mek-ben · Gyakori betegségek, sérülések, baleset · Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás · Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik · Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. · Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport · Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet · Kulturális események 8. Utazás, turizmus · A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömeg-közle-ke-dés · Nyaralás itthon, illetve külföldön · Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, meg-szervezése · Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai 9. Tudomány és technika · Népszerő tudományok, ismeretterjesztés · A technikai eszközök szerepe a minden-napi életben

Ének-zene 1.1. Éneklés 1.1.1. Népzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika 406

Századforduló XX. századi és kortárs zene 1.2. Mőelemzés 1.2.1. Népzene 1.2.2. Mőzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika 2.1. Zenetörténet 2.1.1. Népzene 2.1.2. Mőzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 2.2. Zenefelismerés 2.2.1. Népzene 2.2.2. Mőzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 2.3. Zeneelmélet 2.4. Dallamírás Barokk Bécsi klasszika

Mővészettörténet 1. İsmővészet (i. e. kb. 2500-ig) 2. Mezopotámiai mővészet (i. e. 3500-500) 3. Egyiptom mővészete (i. e. III. évezr. – i. e. X. sz.) 4.Kréta-Mükéné mővészete (i. III-II. évezr.) 5. Görög mővészet (i. e. 8.-i. e. 1. sz.) 6. Etruria (i. e. 7.-4. sz.) és az ókori Róma mővészete (i. e. 6.- i.sz. 4. sz.), Pannónia provincia (i. sz. I.-III. sz.) 7. Ókeresztény mővészet (2. sz. k. – 10. sz.) 8. Bizánc mővészete (5.-14. sz.) 9. Iszlám mővészet (7.-17.sz) 10. A népvándorlás korának mővészete 11. Karoling reneszánsz (8.-9. sz.), Ottó-kori mővészet (10.-11. sz.) 12. Román mővészet (11.-13. sz.) 13. Gótikus mővészet (12.-15. sz.) 14. Reneszánsz (14.-16. sz.) és manierizmus (kb 1530-1600)

407

15. Barokk mővészet (17.-18. sz.) 16. Klasszicizmus (18. sz. közepétıl 19. sz. közepéig) 17. Romantika (19. sz.) 18. Realizmus (19. sz.) 19. Az impresszionizmus kora (19. sz. második fele) 20. Mővészet Magyarországon a 19.-20. sz. fordulóján 21. A 20. sz. mővészete

408