Csobod Éva, Heszlényi Judit, Schróth Ágnes
Iskolák belsô levegôminôségének javítása Továbbképzési program
Közép- és Kelet-Európai REGIONÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONT
A kötet megjelenését az Olasz Környezetvédelmi Minisztérium támogatta Szerkesztô: CSOBOD ÉVA Fedélterv: FARKAS PETUR © Szerzôk: CSOBOD ÉVA, HESZLÉNYI JUDIT, SCHRÓTH ÁGNES
ISBN 963 9424 99 4 Felelôs kiadó: Közép- és Kelet-Európai REGIONÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONT, REC Magyar Iroda Nyomdai elôkészítés: Szignet Kft. – Felelôs vezetô: Hasznos Emôke Nyomás, kötészet: Fischerman Kft. – Felelôs vezetô: Fischer György
Tartalom Bevezetô 1. rész A zárt helyiségek levegôjének ártalmai Háttéranyag Módszertan Tanár-továbbképzési anyag tervezete, vázlata 1. számú melléklet A csoportmunka feladatlapjai 2. számú melléklet Feladatlap a 19/2002. OM rendelet megismeréséhez 3. számú melléklet 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mûszaki követelményeirôl 1. számú függelék 2. számú függelék 4. számú melléklet Szónokverseny 5. számú melléklet Grafikonkészítés, elemzés 6. számú melléklet A zaj Továbbképzési program – Szentendre 2. rész Takarítás az iskolában Háttéranyag 1. számú melléklet Néhány (az iskolák számára) fontos rendelet a kémiai anyagokról 2. számú melléklet Veszély jelképek 3. számú melléklet 2000. évi XXV. törvény 4. számú melléklet A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok A veszélyes anyagokkal kapcsolatos óvintézkedésekre utaló S mondatok 5. számú melléklet Biztonsági adatlap 6. számú melléklet 6/2001. (II. 28.) KÖM rendelet a mosó- és tisztítószerek felületaktív hatóanyagai biológiai bonthatóságának egyes szabályairól 7. számú melléklet A tenzid molekulák szerkezete 8. számú melléklet Ne öntsük össze a tisztítószereket! Egészségnevelési továbbképzési program – Szentendre I. feladatlap II. feladatlap III. feladatlap IV. feladatlap
5 7 7 9 9 10 12 12 17 18 25 26 27 28 29 29 33 33 34 35 35 36 37 38 38 39 40 41 42 43
3
Bevezetô Az iskolák harmonikus világa, a tanulók egyenletes fejlôdése elválaszthatatlanul összefügg az egészséges iskolai környezettel, ahol a környezeti elemek jó minôsége alapfeltétel. Mindez jelenti a tantermi levegô, az ivóvíz jó minôségét, a keletkezô hulladékok összegyûjtését és gondos kezelését, az iskolában használatos tisztítószerek körültekintô kiválasztását és használatát, növények elhelyezését az esetlegesen keletkezô káros anyagok megkötésére. Az iskolák belsô levegôminôsége törvényileg az Oktatási Minisztérium által bizonyos szempontból (pl. az épület légterére vonatkozóan) szabályozott, valójában azonban számos faktor jelenleg még szabályozatlan. Vannak az egészségre különösen veszélyt jelentô kémiai anyagok, amelyek általában a kémiaszertárban találhatók, és gondosan ellenôrzött körülmények között csak a szaktanár felügyeletével használhatók. Vannak azonban olyan anyagok, amelyek ez elôvigyázatosság ellenére is megjelennek a belsô légtérben, (pl. a radon, az azbeszt, a formaldehid, a nitrogén-dioxid, a por és korom stb) amelyek a természetbôl, a használati tárgyakból, az épület falából, az emberi tevékenységbôl származhatnak. A szennyezôanyagok egészséget károsítô hatása függ a levegôben lévô káros anyagok koncentrációjától, az adott levegôben tartózkodó életkorától és érzékenységétôl. Az iskolás életkorban az érzékenység és a potenciális egészséget károsító veszély fokozottan jelentkezik. Ismeretes, hogy az utóbbi 12 évben mintegy háromszorosára nôtt az asztmás betegek száma hazánkban, amelyek nagyrészt allergiás eredetûek. Különösen veszélyeztetettek a gyerekek és az idôs emberek. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében végzett mérések szerint (1997–1999) a légzôszervi és allergiás tünetek gyakorisága a 8–10 évesek körében 23–31%, ami azt jelenti, hogy majdnem minden harmadik gyermek légzôszervi megbetegedésben szenved. Ez a helyzet sürgôs feladatokat ró a magyar környezetegészségügyre, a környezet állapotának javítása terén. A környezet-egészségügyi problémák feszítôen elôtérbe kerültek egész Európában az utóbbi két évtizedben, amelyre az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Környezet és Fejlôdés Bizottsága megoldásokat keresett. A WHO 1989-tôl folyamatosan kezdeményezi és elôsegíti a környezetvédelem és az egészségügy ágazati együttmûködését, célul tûzte ki egy hosszú távú, át-
fogó, a megelôzésre épülô európai környezetpolitika ki alakítását. 2004. év fontos állomása ennek a folyamatnak Budapesten, ahol a IV. Környezet és egészség miniszteri konferencia került megrendezésre május 23–25. között. A konferencia fô célja az európai környezetegészségügyi stratégia Budapest deklarációban való megfogalmazása. A jövô nemzedékének, gyermekeinknek megóvása a rájuk leselkedô környezeti veszélyektôl a Gyermekek Környezet és Egészségvédelmi Cselekvési Tervében (CEHAPE) jelenik meg, amelyben a tagállamok (több, mint 50 ország) közös akciótervet fogadnak el az országok környezet és egészségügyi minisztereinek részvételével. Hazánk 1994 óta tevékeny részese az európai környezet-egészségügyi folyamatnak, amelyet a jelenleg elfogadásra kerülô II. Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram is mutat. Ebben a programban, ahogy a gyermekeink jövôjéért kidolgozott európai akcióprogramban is egyik kiemelt téma „Tiszta kül- és beltéri levegô biztosítása”. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy meg kell elôzni és csökkenteni kell a kül- és beltéri levegôszennyezésbôl származó légúti megbetegedéseket a po litika és a gyakorlati cselekvés eszközeivel a lakásokban, az iskolákban, a munkahelyeken. Az iskolai belsô levegôminôség javítása része a fent említett problémáknak, vannak olyan elemei, amelyek a politikusok, törvényalkotók elkötelezettsége mellett az önkormányzatok, az iskolafejlesztôk, a tanárok és technikai személyzet együttmûködését igénylik. A jelen kiadvány egy olasz–magyar kétoldalú együttmûködésre épülô program továbbképzést szolgáló anyaga, az Olasz Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával. A „Tisztább környezetet és jobb jövôt gyermekeinknek” program a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar Irodájának vezetésével valósul meg. A program fontos eleme „A levegô minôsége az isko lában: képzés a szülôk, a tanárok és az iskolai dolgozók számára”. Ez a kisérleti program, a korábban elindított olasz kezdeményezéshez csatlakozik. További információk: www.rec.hu Az Olasz Egészségügyi Minisztérium 1998-ban létrehozott egy Mûszaki Tudományos Bizottságot, melynek feladata a beltéri levegôszennyezéssel kapcsolatos megelôzô és jogi intézkedési javaslatok kidolgozása. Elkészítette az Útmutató a beltéri egészség megóvásához és
5
elôsegítéséhez címû dokumentumot, melyet a Hivatalos Közlöny 252. számában tettek közzé 2001. november 27-én. A fenti Bizottság keretén belül „Allergia” nevet viselô munkacsoport jött létre, amely kidolgozta a beltéri levegôminôség ellenôrzésének kritériumait, tekintettel a lakásokban és a közterületeken jelentkezô allergia veszélyre, majd speciális programjavaslatot dolgozott ki az iskolaépületekkel kapcsolatban. Ez a program egyben ahhoz a „Beltéri levegô minô sége az iskolákban” címû projekthez kapcsolódik, amelyet az EFA – Allergiás és Légúti Megbetegedésben Szenvedô Betegek Egyesületeinek Európai Föderációja (www.efanet.org) – koordinált 2001-ben az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával a levegôszennyezés okozta megbetegedésekkel kapcsolatos Közösségi Egészségügyi Program keretében. Rómában és még néhány olasz nagyvárosban lezajlott Az egészséges levegôjû iskoláért. Asztma és allergia: Megelôzés és alkalmazás iskolai környezetben, címet viselô projekt. Az önkormányzatok képzést szerveztek a szülôk, a nevelôk és iskolai dolgozók számára, melynek során orvosokkal és betegek egyesületeinek képviselôivel is találkoztak. A képzések 2003 májusában kezdôdtek és az új iskolaév elején folytatódtak. A jelen kiadványban megjelenô hazai iskolák belsô levegôminôségének javítását célzó képzési program az olaszországi tapasztalatokra épül. A továbbképzés célja az iskolák belsô levegôminôségének javítása, a légúti megbetegedésben szenvedô gyermekek számának csökkentése, a további megbetegedések kockázatának mérséklése. A továbbképzés tartalma és módszerei illeszkednek a hazai iskolai környezet-egészségügyi helyzethez, a tanárok, a technikai személyzet, a szülôk, az egészségügyi intézmények, civil szervezetek együttmûködésére ösztönöznek. A továbbképzési programnak két kiemelt témája, amely az elsô, ill. a második fejezet tartalmaz a Zárt helyiségek levegôjének ártalmai, ill. a Takarítás az isko lában. Tematikailag mindkét rész az adott témáról háttér-információt tartalmaz, majd módszertanilag változatos feladatokat, ill. feladatlapokat. Az elsô fejezetben a szerzô az iskolai levegôminôséget befolyásoló káros anyagok egészségügyi hatásaival foglalkozik, a levegôminôséget befolyásoló törvényi háttérrel, a mindennap-
6
ok levegôminôséggel összefüggô problémáival. Ezt követôen olyan feladatokat javasol csoportmunkára, amely ismeretszerzésre, alkotó gondolkodásra, cselekvésre ösztönzi a diákokat. A feladatok nagy része újszerû lehet a tanárok és diákok számára egyaránt. Az iskolák termeinek megfelelô szellôztetése, a levegôben lévô káros anyagok szobanövényekkel történô megkötése, a gondosan kiválasztott anyagokkal történô teremfelújítás odafigyelés kérdése inkább, s nem elsôsorban pénzkérdés. Ezért a kiadványban megjelenô példákat bevezetésre ajánljuk az iskolák számára. A képzési program Takarítás az iskolában fejezete az iskolában alkalmazott tisztítószerek egészségügyi hatásaival foglalkozik, javaslatokkal szolgál a környezet és egészségbarát alternatívák alkalmazására. Népszerûsíti a szódabikarbóna, a citromlé, az ecetsav használatát a drága és egészséget károsító szerekkel szemben. A különbözô kémiai anyagokat tartalmazó tisztítószerekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés alapvetô igény, a gyártó köteles errôl a felhasználót könnyen hozzáférhetô módon tájékoztatni. Ehhez is nyújt iránymutatást ez a fejezet. Az elsô fejezethez hasonlóan a második fejezet is különbözô módszertani javaslatokat tartalmaz csoportmunka formájában a témában való elmélyülésre, a praktikusan használható feladatlapokkal együtt. A továbbképzési program kisérleti jelleggel öt budapesti és vidéki kiválasztott iskolában került kipróbálásra az iskolák által delegált tanárok részvételével. Az iskolákban lemérhetô haszon, a belsô levegôminôség javulása varázsütésre nem várható. A kezdeti kis lépések, a szobanövények telepítése, környezetbarát tisztítószerek bevezetése talán könnyen megvalósítható. Az iskolai belsô levegôminôség és a gyermekek jelenlegi egészségi állapotának mérése hosszabb kutatást igényel, amely a hazai Környezet-egészségügyi Intézet segítségével valósul meg. Az intézet kutatói mûszeres levegôminôségméréssel vizsgálják az iskolák belsô levegôjét, a levegôben kimutatható káros anyagok koncentrációját. A tanuló egészségügyi állapotára vonatkozó adatgyûjtés kérdôíves módszerrel történik két alkalommal egy éven belül. A mérések és a program további eredményeirôl a www.rec.hu honlapon számolunk be. Minden iskolának további eredményes munkát kíván a levegôminôség javítását célzó programban a REC Magyar Iroda.
1. rész
A zárt helyiségek levegôjének ártalmai HÁTTÉRANYAG Bevezetés Mindennapi életünkben sokféle ártalom ér bennünket, felnôtteket és gyerekeinket, tanítványainkat, amire figyelni kell. Meggyôzôdésem, ha ismerjük ezeket a károsító anyagokat és tájékoztatjuk környezetünket arról, hogyan lehet enyhíteni a veszélyeket, akkor sokat teszünk egészségünk megóvásáért. Az ártalmak csökkentése nem nehéz, csak odafigyelést igényel. A jelen összeállítással tanár kollegáinknak szeretnénk segíteni. Tapasztalataink szerint a környezet- és egészségnevelési problémákat akkor tudjuk átadni diákjainknak, ha megfelelô módszerekkel tesszük ezt. Ezért a háttér-információkon kívül konkrét feladatokat, módszereket is ajánlunk a megvalósításhoz. Az ember egész napi rohanás után, amikor hazatér, becsukja az ajtót maga mögött és azt gondolja, a munkahelyi gondjait, a rossz levegôt, a zajt kizárta. Az este kellemesen telik majd családi körben. Fontos tudnunk azonban, hogy lakásunkban, munkahelyünkön, az iskolában mi minden van körülöttünk, mit tartalmaznak használati tárgyaink, mi van szobánk, tantermünk levegôjében. Az alábbiakban ezzel a kérdéssel foglalkozunk, de természetesen kitérünk arra is, hogy a tôlünk független ártalmak ellen hogyan tudunk védekezni, mi a módja a káros hatások, anyagok csökkentésének. Tanári tapasztalataim szerint nagy a felelôsségünk abban, hogy diákjaink figyelmét felhívjuk az ôket közvetlenül veszélyeztetô tényekre. A tárgyi tudás nélkülözhetetlen a tudatos egészség- és környezetvédelmi szemlélet kialakításában. Ennek formálása pedig a XXI. század nélkülözhetetlen követelménye. Csak környezettudatos magatartással védhetjük meg egészségünket, a közvetlen és tágabb környezetünket eredményesen. A fenntarthatóság csak így valósítható meg.
1. Mi mindent tartalmaz lakásunk, tantermünk, munkahelyünk levegôje? Ezzel a kérdéssel azért kell megismerkednünk, mert életünk nagy részét „bezárva” töltjük. Egy átlagember életének 85-90%-át tölti zárt helyen. A munkahelyen, iskolában hasonló problémákkal szembesülünk, mint otthon. Napjainkra átalakult minden körülöttünk. Megváltoztak az építôanyagok, a bútorok anyagai, a festékek, a
burkolóanyagok. Alacsonyabbak a lakások, így a káros anyagok nagyobb koncentrációban jelentkeznek, mint régen. Többnyire gázzal fûtünk. Egyre több a zárt térben felszabaduló káros, egészséget veszélyeztetô anyag a szobák, termek levegôjében. A dohányfüst http://www.hazipatika.hu/topics/nikotinstop/articles? aid=20040329130038#5 (Máriáss Márta cikke alapján) 80-féle alkán, alkén és alkin, mintegy 100 aromás szénhidrogén, kb. 25-féle alkohol, karbonil-származék, savak, észterek, fenolok és fenoléterek, további alkaloidok és nitrogéntartalmú vegyületek, peroxidok, szterinek, terpének keveréke található a dohányfüstben. A felsoroltak között sok a rákkeltô anyag. A füstben lévô anyagok különbözô méretû szilárd részecskék vagy folyadékcseppecskék formájában szállnak a levegôben. A nagyobb részecskék az orrnyálkahártyán megtapadnak, a kisebbek mélyebbre jutnak, a tüdô-léghólyagocskákig. A légutak csillós hengerhámja szüntelen mozgással igyekszik a bekerült anyagokat eltávolítani a légzôszervbôl, de közben sajnos a mérgezô anyagok hatására el is pusztulnak a hámsejtek. A mélyebbre jutott részecskék rátapadnak a nyálkahártyára, ahonnan a falósejtek bekebelezik ôket. A cigarettafüst legnagyobb része olyan mérettartományú (0,1–1 mikrométer) részecskékbôl áll, amelyek könnyen eljutnak a tüdô mélyére, ahol kifejtik hatásukat. Kiszámolható, hogy 20 évig napi 20 cigaretta elszívásával 6 kg szennyet gyûjt be a dohányos ember tüdeje. A dohányfüstös helyen növekvô gyerekek gyakrabban kapnak légzôszervi, kötôhártya- és melléküreg- betegségeket. Fontos, hogy az iskolákban, munkahelyeken ne lehessen dohányozni. Nitrogén-dioxid A fôzéssel, sütéssel és a fûtéssel kerül a lakás levegôjébe. Ennek mennyisége a gáz minôségétôl függ. A nagy fûtôértékû földgáz égésekor több nitrogén-oxid keletkezik. A gázkonvektorok több káros anyagot termelnek, mint a modernebb gázfûtési megoldások. Ez a vegyület különösen a két év alatti gyermekek légzôszervi megbetegedéseinek gyakoriságát növeli. Sokat segít a helyzeten, ha jól szellôzô konyhában fôzünk. Gyakran kell szellôztetni a gáztûzhely használatakor. A konvektoros fûtés iskolában semmiképp sem ajánlatos.
7
Formaldehid A fûrészporból préselt bútorokból, berendezési tárgyakból szabadul fel abból a formaldehid-gyantából, amit ragasztóanyagként használnak a gyártásnál. Jótékony hatású ez a vegyület, mert a padlót, tapétát óvja a penészedéstôl, de ugyanakkor károsítja egészségünket. Daganatkeltô hatását már a 80-as években kimutatták, allergén hatása fôleg a légzôszervek megbetegedését okozza. Formaldehid a friss faanyagból is kerül a légtérbe. Régebben csak alaposan szellôs helyen kiszárított fát használtak fel építkezéshez, így káros hatása kisebb volt. Kerülni kell tehát az iskolában és otthon az ilyen berendezési tárgyak használatát. Mûanyagokból felszabaduló szerves oldószerek Ezek allergiás reakciókat váltanak ki, nagyobb koncentrációban daganatkeltôk. Radon A radon a természetben jelenlévô radioaktív gáz. A radioaktivitás egyes anyagok sajátossága. Különösebb külsô hatás nélkül elbomlanak, más anyaggá alakulnak. A bomlást radioaktív sugárzás kíséri. A Föld kialakulásakor ezek az anyagok már megvoltak, de sokuk elbomlott már azóta. Bomlási sebességüket a felezési idôvel adják meg. A talajban elôforduló urán bomlásakor keletkezik radon, ami a légkörbe kerül. Felezési ideje mindössze 3,8 nap. A levegô radontartalma függ a helytôl és az idôjárástól. A levegôben lévô porszemcsékre kerülnek és ezzel együtt a belélegzett levegô részei lesznek. A tüdô léghólyagocskáinak falán megtapadva ott fejtik ki roncsoló hatásukat, ezzel növelve a tüdôrák kockázatát. A padlószinten legnagyobb a radonterhelés, mivel nagy része a talajból származik. A radon bomlása nyomán keletkezett anyagok között is több radioaktív, amelyek szintén károsító hatásúak. Biológiai szennyezôk A penészek és a házi poratka a két legfontosabb szenynyezô. A penész nedvesebb levegôjû helyiségekben szívesen szaporodik. Anyagai gyakran idéznek elô légúti megbetegedéseket. Védekezhetünk ellenük ecetes vagy hypós lemosással. Mindkét élôlény allergiás reakciókat válthat ki. Sok a krónikus légúti megbetegedés a nem megfelelôen takarított helyiségekben tartózkodók között. Házipor-atka-allergén Olyan agresszív anyag, amely az immunrendszerbôl „kiprovokálja” az allergiás reakciót (az IgE-termelôdést). A mikroszkopikus méretû ízeltlábú emberi és állati hámmal táplálkozik. A házipor-atka ürüléke egy erôsen irritáló fehérjét tartalmaz. Az állat 20–26 C°-on, 60–80%os páratartalom mellett szaporodik a leginkább. A poratkák a lakásban mindenütt megtalálhatóak,
8
matracokban, párnákban, kárpitokban, plüssállatokban tanyáznak. A házi por grammja 10–20 ezer atkát tartalmaz. Minden porfogót érdemes eltávolítani. Gyakran kell törölgetni a port. Segít a napon való levegôztetés, ez csökkenti a poratkák számát. Megoldás, a káros hatások csökkentésének lehetôségei • Természetes anyagok használata az építkezésnél. • A festékek, pácok, ragasztók gondos megválasztása. • Az állandó, gyakori szellôztetés. • Jogi háttér biztosítása (lásd 1. melléklet). • Növények felhasználása (lásd 2. melléklet). Az iskolában, munkahelyen töltjük el az idônk legnagyobb részét, tehát itt sem mindegy, hogy milyen környezetben dolgozunk. S mivel a nyomtatókból, a fénymásolókból stb. is távozik vegyi anyag, ezért a jól kiválasztott növények ezeken a helyeken is hasznosak lehetnek. Ilyen helyekre javasolhatók: azálea, gumipálma, tulipán, mikulásvirág, bambusz. Ezek a növények megkötik a levegôbôl a káros formaldehidet, a toluolt stb. A kaktuszokat ajánlatos a számítógépek mellé telepíteni. Ha viszont központi fûtéses a helyiség, akkor helyezzünk el benne minél több páfrányt. A 2. számú mellékletben még olvashatunk olyan növényekrôl, amelyek segítik tisztán tartani tantermeink és szobánk levegôjét.
2. A zaj Nem mindig gondolunk arra, hogy a zaj is szennyezi a környezetet. Az utcán, az iskolában, a lakásunk környékén zajban élünk. Nem mindegy, hogy az iskolában, otthon milyen anyagokat használunk burkolásra, mibôl építkezünk. A magyarországi városokban a közlekedésbôl eredô zaj a lakosság 60–70 %-át terheli. Ahol lehet, az iskola környékére sövényt, fasort kellene ültetni. Ezek tompítják a zajt, mert a sok apró levél, gally szétszórja a hanghullámokat, a lombozat susogása elnyomja a zavaró hangokat.
3. Az illatok és szagok Az ember orrüregének felsô részében található az 5cm2 nagyságú szaglóhám, amely több millió szaglósejtet tartalmaz. Ezeket ingerlik a különbözô szagmolekulák. A szaglás eredménye kellemes vagy kellemetlen érzést egyaránt kiválthat. A kedvenc szagok kedvezôen befolyásolják a szervezet tevékenységét. Az alapszagok egy részét a molekulák alakja, összetétele, szerkezete határozza meg. Ilyenek például: a kámfor, a menta, az éter és a virágillat. Más szagokat a molekulák elektromos töltése hoz létre, ilyenek például: a szúrós szagú vagy a rothadó anyagok. A szaglás érzékenysége a nanogramm (ng= 10-9g). 10 ng szaganyag egy dm3 levegôben még észrevehetô. Az anyagok minôségüktôl függôen más-más mennyiségben keltenek szagérzetet. Az aceton 4 ng, a kámfor 0,016 ng, vanília 0,0005 ng mennyiségben hat ingerként a szaglóhámra.
Több anyag különbözô töménységben, más-más szagérzetet kelt. Ha belépünk egy szellôzetlen tanterembe, nem mindig fogad kellemes illat minket. Rövid idô alatt már nem érezzük a kellemetlen szagokat. Ez azért van, mert a szaglósejtek hamar fáradnak és csak emelkedô szagintenzitást vagy intenzív illatokat képesek folyamatosan érzékelni. Napjainkban az illóolajok reneszánszukat élik. Az élet legkülönbözôbb területein használjuk ôket. Néhány érdekes adat mutatja hatékonyságukat. Ezeket az iskolában is használhatjuk, nemcsak otthon. Az illóolajok a növényi szervezet mûködésének melléktermékei. Erôsen párolgó, fajra jellemzô, jellegzetes szagú vegyületek, amelyek különbözô növényi részekben raktározódnak. Az illóolajok minôségét és összetételét a talaj, az éghajlat, a növény életkora és a szedés ideje jelentôsen befolyásolja. Az illóolajok magas ára azzal magyarázható, hogy nagy mennyiségû növény vagy növényi rész szükséges elôállításukhoz. Pl. 1 kg-nyi citromfû-olaj elôállításához 10 t növényt kell feldolgozni. 1 liter narancsvirág-olaj 1 tonna kézzel gyûjtött virágból vonható ki. 1 csepp rózsaolajhoz 30 kinyílott virágot dolgoznak fel (50 csepp = 1 gramm). Most egy olyan olajról írunk, ami tanteremben is használható. Citrom: Elô-Indiában ôshonos, a gyümölcs termésfalából préseléssel nyerik az olajat. Kiemelkedô baktériumölô szer: • a fertôzô agyhártyagyulladás kórokozóját 15 perc alatt, • a tífusz kórokozóját 1 órán belül, • a tüdôgyulladás kórokozóját 2–3 óra alatt, • a gennykeltô baktériumokat 2 óra alatt, • a mandulagyulladást okozó baktériumokat 3–12 óra alatt pusztította el a citromolaj gôze. Tehát illatosító lámpában párologtatva szûkebb környezetünk levegôjét jelentôs mértékben csíramentesíthetjük. Erre azért van szükség, mert 1m3 belvárosi lakásban 3 20 000, 1m átlagos munkahely levegôjében 5 000 000 kórokozó van. A citromolaj a legyeket is riasztja.
MÓDSZERTAN A hétköznapi tudás átadása egyre hangsúlyosabb oktatásunkban. Az új érettségi vizsga követelményei között hangsúlyosan szerepelnek az egészségi vonatkozások. A kérdéssel tehát mindenütt foglalkozni kell. A gyerekekhez csak interaktív módszerekkel lehet eljutni. A következôkben tehát a fenti háttéranyaghoz ajánlunk néhány olyan módszert, aminek segítségével élménydúsan lehet átadni még az ilyen „száraznak” tûnô anyagot is. Javasolt módszerek: 1. Csoportmunka: Az iskola- és szobalevegô ártalmai és káros hatásaik csökkentésének lehetôségei: • 1. csoport feladata: Hogyan lehet lakásod levegôjét egészségessé tenni? (1. feladatlap) • 2. csoport feladata: Otthonunk levegôje. (2. feladatlap)
• 3. csoport feladata: A problémák kétarcúsága,
avagy a szakszerû szellôztetés. (3. feladatlap) 4. • csoport feladata: Az épített környezetünk és az egészség. (4. feladatlap) A feladatalapok bôven tartalmaznak ötleteket. Ezek közül a tanár kedvére válogathat a célcsoport összetéte le, kora, felkészültsége szerint. A feladatlapokat az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. Törvényi háttér: Vannak-e az emberi egészség védelmére vonatkozó olyan jogszabályok, amelyek a zárt térben dolgozókat védik? Fontos a törvény, a rendelkezések ismerete. Diákjainkat megismertethetjük az iskola épületének tervezését, kivitelezését körvonalazó rendelkezésekkel. Természetesen nem a teljes rendelkezés ismeretét tûzzük ki célul. Ha feladatokat adunk, amelyekre a választ a rendelkezés szövegébôl kell kiválasztani, a diákok „játékos kutatásuk” alatt több részlettel megismerkednek. A 19/2002. OM rendelet szövegét a 3. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet pedig a rendelet megismeréséhez ajánlott feladatlapot mutatja be. 3. Szónokverseny: A hagyományos és a modern épületek összevetése, levegôjük összetételének összehasonlítása. Ezzel a módszerrel diákjainkat a kulturált vita szabályaira tanítjuk meg. Elsajátítják az érvelésen alapuló meggyôzés fortélyait. A játékot részletesen a 4. számú melléklet tartalmazza. 4. Grafikonkészítés, elemzés: A zárt tér levegôjének jellemzôit, %-os összetételét, a különbözô országok lakásainak radon-terheltségét a gyerekek maguk állapítják meg grafikonok elemzésén keresztül. A grafikonkészítésnél kreativitásukat használhatják. A számítógép segítségét természetesen igénybe vehetik. Ezzel gyakorolják annak kezelését. (5. számú melléklet) 5. Irodalmi munka: Az illatok, az illatterápia fontosabb vonatkozásairól tájékozódnak a diákok. Kiderül számukra, hogy a természetben elôforduló anyagok felhasználhatók a hétköznapi bajok, panaszok orvoslására. Megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy a gyógyszereket egyszerû, természetes anyagokkal lehet helyettesíteni. Természetesen felhívjuk a veszélyekre a figyelmüket. Önállóan gyûjtenek anyagot a különbözô illóolajokról, hatásaikról, alkalmazhatóságukról. Érdemes néhány illóolajat bemutatni, annak összetételével, hatásaival foglalkozni. 6. Tervkészítés: Megismertetjük diákjainkat azzal a ténnyel, hogy a zajt milyen mértékben tudjuk elviselni, hogy miként lehet csökkenteni közvetlen környezetünk zajterhelését. (6. számú melléklet)
TANÁR-TOVÁBBKÉPZÉSI ANYAG TERVEZETE, VÁZLATA A 7. számú melléklet egy, már kipróbált továbbképzési anyag vázlatát mutatja be. A mellékletekben olvasható feladatlapokból készült a válogatás. Ez az anyag 90 perc alatt végezhetô el.
9
1. számú melléklet A csoportmunka feladatlapjai 1. csoport feladata: Hogyan lehet lakásod levegôjét egészségessé tenni? Olvasd el a kiadott anyagot, majd válaszolj a kérdésekre! Forrás: Tüdôtisztítás – növényekkel NSZ • 2001. december 5.
• Szerzô: György Károlyné dr.
• • • •
Növényeket használnál levegô-„tisztításra”? Sorold fel ezeket! Mutasd be ezeket a növényeket! Keresd meg a képek között a megfelelôt! Számold ki a tanterem/terem alapterületét! Mennyi négyzetméter zöld felület kellene a tiszta levegôhöz? Ha vannak dohányosok a környezetedben, az ô szobájukban milyen növényt tartanál? Miért? Errôl a növényrôl keress érdekes adatokat! Foglald össze egy kördiagramon, mit, milyen %-ban köt meg a növény! (Dolgozhatsz számítógéppel is.) • Készíts összehasonlító elemzést a különbözô növények károsanyag-megkötô képességérôl! A cikkben valamennyi kérdésre megkapod a választ. A feladathoz a növényképek letölthetôk a következô honlapról: http://www.kertpont.hu/disznoveny.htm A növények képei és leírásai megtalálhatók Lelkes L. (szerk.): Szobanövények, Mezôgazdasági Kiadó, Bp. 1990 címû könyvben, vagy más hasonló témával foglalkozó könyvben.
1. csoport feladata: Otthonunk levegôje. Olvasd el a kiadott anyagot, majd válaszolj a kérdésekre! Forrás: Szakszerû szellôztetés
• Szeretnél egészséges lakásban élni? Tervezd meg a következôket a realitás talaján maradva! Vegyél figyelem-
• •
be gazdasági szempontokat is! Ø Milyen anyagokat használnál az építkezésnél? Ø Milyen méretûre terveznéd a szobákat? Ø Milyen fûtést alkalmaznál? Ø Milyen bútorokkal, tárgyakkal rendeznéd be a kész lakást? Gyûjtsd össze azokat a megoldásokat, amelyekkel jelentôsen csökkenthetô a szobalevegôben lévô káros anyagok koncentrációja, mennyisége! Töltsd ki az alábbi táblázatot! Melyiken tudsz változtatni? Melyiket tudod megszüntetni a kibocsátó források közül?
a kibocsátás forrása
a szennyezô anyag neve
cigaretta gáztûzhely gázkonvektor gázüzemû cirkó
1. 2. 1. 2. 1. 2.
bútorok burkolóanyagok mûanyagok biológiai szervezetek
10
1. 2.
a szennyezô anyag hatása az egészségre
a megelôzés lehetôségei
2. csoport feladata: A problémák kétarcúsága, avagy a szakszerû szellôztetés. Olvasd el a kiadott anyagot, majd válaszolj a kérdésekre! Forrás: Otthonunk levegôje (http://www.lelegzet.hu/archivum/1998/01/0569.hpp)
• Mit gondolsz, a huzat feltétlenül káros hatású? • Hasonlítsd össze a régi és az új lakások szigetelését! Töltsd ki az alábbi táblázatot! lakástípus
pozitív vonatkozások
negatív vonatkozások
régi építésû lakások
új építésû lakások
klímaberendezések
• Foglald össze a nedves lakásban kialakult problémákat! Milyen kapcsolatban van ez a helyzet a szellôztetéssel? • Foglald össze a száraz levegôjû lakásban kialakult problémákat! Milyen kapcsolatban van ez a helyzet a szel•
lôztetéssel? Bármely terem levegôje bezárt ablakok mellett elhasználódik. Számoljátok ki, hogy a tanterem levegôjének összetétele hogyan változik meg egy tanítási óra alatt? A szükséges adatokat megtalálod a szövegben. Tudnod kell még, hogy egy légvételnél 0,5 dm 3 levegô jut a tüdôbe, és nyugalomban percenként 16-szor veszünk levegôt. A többi adatot megtalálod a szövegben.
3. csoport feladata: Az épített környezetünk és az egészség. Olvasd el a kiadott anyagot, majd vála szolj a kérdésekre! Forrás: Épített környezetünk és az egészség (http://www.lelegzet.hu/archivum/2003/04/2755.hpp)
• Kérdezd végig, hogy társaid hétköznap és hétvégén mennyi idôt töltenek átlagosan zárt térben! Számoljatok az
• • • • • •
eredményekbôl átlagot! a) hétköznap zárt térben eltöltött idô: óra b) hétvégén zárt térben eltöltött idô: óra c) összesített átlag: óra Sorold fel az építkezésben bekövetkezett azon változásokat, amelyek miatt lakásaink levegôje több ártalmas anyagot tartalmaz ma, mint régen. Melyek a legveszélyesebb anyagok a lakás légterében? Rajzoljatok le egy vázlatos emberi kontúrt! Rajzoljátok bele azokat a szerveket, amelyeket a szobalevegôben lévô anyagok megtámadhatnak. Húzzatok nyilakat ezekhez a szervekhez és írjátok a nyilak végéhez a károsító anyagok neveit! Használjatok minden anyaghoz más színt! Milyen veszélye lehet a porszívózásnak? Kövesd egy apró porszem útját egészen a tüdôléghólyagokig! Készíts folyamatábrát a válaszodból! Hogyan védhetjük magunkat a káros hatásoktól? Fogalmazz meg 10 tanácsot, amit követve csökkenthetjük a szobalevegô ártalmait! Készíts apró rajzokat, amelyek bemutatják a „Beteg épület tünetegyüttest”.
11
2. számú melléklet Feladatlap a 19/2002. OM rendelet megismeréséhez JOGSZABÁLYOK Feladatok: Ø Mi a rendelet száma? Ø Melyik törvény alapján készült a rendelet? Ø Mekkora telken kell hogy épüljön az iskola? Hol épülhet iskola? Ø Milyen legyen a padlóburkolat? Milyen legyen a természetes megvilágítás? Ø Milyen elôírások vonatkoznak az akusztikára? Ø Mekkora legyen egy osztályterem? Ø A különbözô termek mekkorák legyenek? Ø Mekkorára kell a szertárakat tervezni? Ø Mekkora a nevelôtestületi szoba?
3. számú melléklet 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mûszaki követelményeirôl A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 93. §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben – a következôket rendelem el: 1. § A közoktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmények tervezési munkáinál – az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint az országos településrendezési és építési követelményekrôl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott követelmények mellett – az e rendelet a) 1. számú mellékleteként kiadott óvodai, b) 2.számú mellékleteként kiadott általános iskolai, és c) 3. számú mellékleteként kiadott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények építészeti-mûszaki követelményeit (a továbbiakban: tervezési elôírás) is figyelembe kell venni. 2. § (1) Ez a rendelet 2002. június 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésekor már elkészült és engedélyezésre benyújtott, de még jóvá nem hagyott építési tervek tervezési elôírásaira a korábbi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor meglévô, a nevelési-oktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmény akkor felel meg a követelményeknek, ha a fenntartó – a külön jogszabállyal kiadott – kötelezô (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak a közoktatásról szóló törvény 124. § (20) bekezdésében, illetve a 132. § (11) bekezdésében meghatározott idôpontra eleget tesz. (4) A rendelet hatálybalépését követôen a tervezési elôírásban foglaltakat alkalmazni kell az építési engedély és a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély kiadásakor. 2. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez
A közoktatás nevelô és oktató intézményei tervezési elôírásai II. ÁLTALÁNOS ISKOLA Ez a szabályozás az általános iskolák elhelyezésének és kialakításának építészeti-mûszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezôen elôírt követelményeket.
1. Általános elôírások 1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadó-
12
képességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévô általános iskolák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni. Ha a meglévô épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni. 1.2. A tervezési programot az iskolafenntartó köteles elkészíttetni. A minôség és szakszerûség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévô iskola esetén a nevelôtestület és az igazgató, új általános iskola létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerô, szakirányú (pedagógus) felsôfokú végzettségû, az Országos Szakértôi Névjegyzékben szereplô szakember(ek) közremûködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkezô vezetô tervezô építész szakember(ek) készítheti(k). Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértôi Névjegyzékben szereplô nemzetiségi szakértô(k) igénybevétele is szükséges. 1.3. A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükrözô demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani. 1.4. A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet általános iskolát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt általános iskolának nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék). 1.5. A tervezési programot az iskolafenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenôrzi/ellenôrizteti annak megvalósítását. Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az iskolafenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat – ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat – véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-mûszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történô benyújtás elôtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértôi Névjegyzékben szereplô közoktatási szakértôket kell bevonni. 1.6. Amennyiben az iskola – a többi gyermekkel együtt vagy külön csoportban – fogyatékos gyermekek nevelésében is részt vesz, abban az esetben a rendelet 3. számú melléklete irányadó.
2. Településrendezési követelmények 2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat: – ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas szennyezett területre iskolát építeni nem lehet; – az épület magassági kitûzési adatait az árvízi és a belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi hatósággal véleményeztetni kell. 2.2. Az általános iskola közösen telepíthetô más közoktatási intézménnyel, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelôvel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetésû – az oktatást nem zavaró – intézménnyel, de az iskola közterület felôli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá az iskola a gyermekrendelôvel közvetlenül nem érintkezhet. Magas zajterhelésû és forgalmas útvonalhoz közeli területen – ha más helyszín nem lehetséges – csak a megfelelô kültéri (növénysáv, zajvédô fal) és belsô téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhetô iskola. Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthetô. 2.3. Amennyiben a település közoktatási intézményei a Faluházban nyernek elhelyezést, ez esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, mûvelôdési, sport- és szabadidôs tevékenységének helyigénye és helyiségigénye is kielégíthetô. 2.4. A telek – nagysága: 25,0 m 2/fô, illetve az építési övezetre elôírt legkisebb telekméret lehet (megengedhetô eltérés: legfeljebb 10%). Mezôgazdasági gyakorlókert, elkülönített gazdasági udvar (teherszállítás céljára), vagy jelentôs (az egész települést vagy több intézményt kiszolgáló) szabadtéri sportlétesítmények elhelyezésére és a külön jogszabályban elôírt gépjármû-várakozóhelyek (parkoló) céljára többletterületet kell biztosítani; a szelektív hulladékgyûjtés megvalósításának feltételeit megfelelô tároló tervezésével biztosítani kell; – tagolása: játszó-, pihenô-, sportterületet kell létesíteni a szükséges közlekedô- és zöldfelületekkel; valamenynyi terület kialakításánál a mozgássérültekre tekintettel kell lenni; a játszó-, pihenôterület nagysága legalább 3,0 m2/fô legyen; a telken csak pedagógiai célzatú állattartás (gyakorlati ismeretek, biológiai, környezetvédelmi oktatás stb.) engedhetô meg; – beépítésének mértéke: legfeljebb 25% legyen, és tegye lehetôvé, hogy az oktatóhelyiségek homlokzatfelülete a szomszédos telekhatártól legalább 10,0 m távolságra legyen, és a vele szemközti épülettömeggel alkotott légtérarány legalább 1:2 legyen;
13
– beépítésének módja: az építhetô, oktatást szolgáló szintek száma legfeljebb három (földszint + kettô). Az építmény akadálymentes megközelítését és az építményben való mozgást, valamint veszélyhelyzet esetén a mentés feltételeit biztosítani kell, amelyekhez a tûzvédelmi szakhatóság elôzetes állásfoglalását ki kell kérni. A tantermeket és szociális helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy mozgáskorlátozottak számára akadálymentesen használhatók legyenek. A nevelési-oktatási helyiségek és az egyéb helyiségek belmagasságát az országos településrendezési és építési követelményekrôl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerint kell meghatározni. Nevelési-oktatási helyiségek padlószintje nem kerülhet a rendezett terepszint alá.
3. Rendeltetés 3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetésû helyiségekbôl funkcionális egységeket kell szervezni. 3.2. A funkcionális egységek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni. 3.3. A különbözô funkcionális egységek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetôvé az intézményekben az egyéni és csoportos munkát. 3.4. A funkcionális egységeket a hatékonyabb mûködés érdekében lehetôleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedôterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális egységek között belsô zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedôt kell közöttük kialakítani. 3.5. A funkcionális egységekben: – a bevilágító felület és a helyiség területaránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen; – kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterületû helyiségekben (aula, tornaterem stb.) engedhetô meg, egyéb felülvilágított terekben az elôírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezésû oldalvilágítással kell biztosítani (további elôírásokat az OTÉK tartalmaz); – a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmelegpadló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg; – a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni. A fentiektôl eltérô követelményeket az egyes funkcionális egységek követelményei tartalmazzák. 3.6. A funkcionális egységek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni. Ilyenek különösen: – az aula használata mûvelôdési, közösségi célra; – tornaterem használata mûvelôdési, közösségi, szabadidôs programok számára; – konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is; – szaktantermek használata a felnôtt lakosság át-, illetve továbbképzésére; – számítástechnikai tanterem felnôttek képzésére, átképzésére. A többcélú használatból eredô világítási, szellôzési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni. 3.7. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha egység (fôzô- vagy melegítôkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. Az egységet konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni.
4. Szerkezet 4.1. Épületszerkezet Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni. Az épületszerkezetek megvalósíthatók – hagyományos, – iparosított vagy – vegyes technológiával. A szerkezettervezésnél lehetôleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni. A tartószerkezetet és a válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a késôbbi átalakítás lehetôségét biztosítsák. A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani. Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellôzést, megvilágítást, az egyszerû kezelhetôséget. A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani. A 6,00 méternél nagyobb menetmélységû terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása. Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tûzvédelmi Szabályzat szerint elôírt tûzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetôleg lábakon álló könnyûszerkezetû elemek legyenek, ajtóit kívülrôl kulccsal nyithatóvá kell tenni. Törekedni kell a külsô falak és a tetôk nyári hôterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külsô árnyékolók, átszellôztetett tetôk, zöldtetôk). A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerített élvédôkkel
14
kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazatburkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön. 4.2. Épületgépészet Az intézményeket csak közmûvesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamenynyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További elôírásokat az OTÉK tartalmaz.) Vízellátás – csatornázás Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni: – tanulónként 30 liter/nap; – oktatók és kisegítô személyzet 50–70 liter/nap; – fôzôkonyha, melegítôkonyha esetén adagonként 80 liter/nap; – a zöldterület öntözése 5 liter/m2/nap; – a torna- és játszótér öntözése 2 liter/m2/nap. A mosdókat, mosogatókat, kiöntôket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges. A csatorna-ágvezetékek mérete a csatlakozást követôen legalább 50,0 mm-re bôvüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtôvezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése. Melegvízellátás Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális egységben, ahová ezt a tervezési program megköveteli. Egyéb követelmény hiányában a zuhany melegvízszükségletét 40 tanuló/tanóra használatra kell méretezni. A tanulók által használt vizes berendezések melegvízellátását központilag kevert vízzel kell megoldani. Gázellátás Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági elôírások betartásával valamennyi funkcionális egységhez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli. Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetôvé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetôségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyrôl (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni. PBgázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható. Fûtés A fûtés szakaszolását az egyidejûség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelôtt, délután, este mûködô funkcionális egységek, tanítási szünet, észak–déli elhelyezkedés stb.). Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghômérsékletet az alábbi értékekkel kell tervezni: – mosdó, zuhanyozó, orvosi szoba +24 °C; – tanterem, napközis terem, csoportszoba, igazgatási és szociális helyiségek, könyvtár +20 °C; – étterem, tornaterem, szertárak +18 °C; – mûhely, konyha, illemhelyek, közlekedôk +16 °C. A fûtôberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvízfûtés). Lehetôséget kell teremteni az egyes rendeltetési egységek (tantermek, tanulószobák stb.) egyedi hômérséklet szabályozására. A fûtôtestek felületi hômérséklete ne haladja meg a 65 °C-t, ellenkezô esetben burkolatról kell gondoskodni. A fûtôtest burkolata megfelelôen „szellôs“ legyen, hogy ne rontsa le a hôátadást, és tegye lehetôvé a takarítást. Szellôzés A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegôcseréjét természetes szellôzéssel kell biztosítani. Lehetôség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét. Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági elôírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellôzést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségben (pl. tornaterem, aula stb.). A mesterséges szellôzésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzet elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellôzését lehetôleg természetes úton (ablakokkal, kürtôkkel), ilyen lehetôségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellôzés elszívásos legyen, és a levegô utánpótlását megfelelô nyílásokkal kell biztosítani. (További elôírásokat az OTÉK tartalmaz.) Villamos berendezések és hálózatok Az elektromos ellátást minden funkcionális egység részére a tervezési program szerint biztosítani kell. Valamenynyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági elôírások betartásával kell szerelni. A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani. Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetôvé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetôségét az arra kijelölt személy által egy zárható helyrôl (pl. tanári asztalba épített szekrénybôl) végezhetôen.
15
Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról: – tûzjelzô hálózat az elôírásoknak megfelelôen kötelezô; – vagyonvédelem (igény szerint); – hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetôleg a késôbbi fejlesztések érdekében a védôcsövezés beépítése); – számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetôleg a késôbbi fejlesztések érdekében a védôcsövezés beépítése). A szerelvények süllyesztett típusúak legyenek. Az osztálytermekben, elôadókban, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, mûhelyekben és folyosókon az elektromos takarító eszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell készíteni. Mesterséges megvilágítási értékek: – a 0,65–0,95 m magasságban lévô munkafelület szükséges megvilágítása legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; – falitáblára vonatkozó követelmény legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; – közlekedô, raktár, egyéb legalább: 80–100 lux. A tanulók által használt helyiségekben csak általános világítást kell tervezni. Kivéve a tábla megvilágítását, ami káprázatmentes legyen. A mûhelyekben és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is kell tervezni. Akusztika A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági elôírások szerint kell végezni. Különös gondot kell fordítani a tornaterem, az aula, zsibongó, közlekedô, az ének-zene szaktanterem akusztikai méretezésére (hangelnyelô felületek alkalmazása). Felvonó Felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM–GM együttes rendelet szerint kell létesíteni.
5. Berendezés A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni. A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük: – az oktatóhelyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani; – az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különbözô korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek; – a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatók legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális egységek átrendezhetôségét és flexibilis használatát; – kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek; – biztosítsák a balesetmentes, fertôzésmentes használatot, a könnyû tisztán tarthatóságot; – a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek; – a szaktermi, a könyvtári, az igazgatási, az étterem-konyhai, a többcélú nagytermi és a ruhatári berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek. A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági elôírások biztonsági elôírásait fokozottan be kell tartani.
6. Környezetkultúra
Az intézmények külsô-belsô tereit az ízlésformálás érdekében lehetôség szerint képzômûvészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élôsarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell. A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmû tájékoztatórendszer (elemei: szín, szám, betû, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetôvé teszi gyermeknek és felnôttnek egyaránt. Az iskolaudvaron gondoskodni kell a lehetô legnagyobb kiterjedésû zöldterületek létesítésérôl és megóvásáról (gyep, fásítás).
7. Biztonság Az üzemeltetési elôírásokban különös gondot kell fordítani – az egészségvédelmi, kábítószer elleni, – a tûzvédelmi,
16
– a balesetvédelmi, – a munkavédelmi, – a betörésvédelmi, – a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) elleni, – a terrortámadás elleni biztonsági elôírásokra.
1. számú függelék A jelen elôírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
A nyolc évfolyammal alapított /mûködô általános iskola esetén Tanterem Csoportszoba Szaktantermek a hozzájuk tartozó szertárakkal Általános szertár Egyéni fejlesztôszoba, logopédiai foglalkoztató Könyvtár Nevelôtestületi szoba Igazgatói iroda Helyettesi iroda Gazdaságvezetôi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Ügyviteli helyiség Tanári pihenô, teakonyha, öltözô Tanári dohányzó Tornaterem és kapcsolódó egységei Orvosi szoba Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Aula, közlekedô, zsibongó, porta/kapusfülke, ruhatár Illemhelycsoportok Általános raktár Karbantartó mûhely Iskolaudvar (szünetben tartózkodás, játék)
A négy vagy annál kevesebb évfolyammal alapított/mûködô általános iskola esetén Tanterem
Általános szertár Egyéni fejlesztôszoba, logopédiai foglalkoztató Könyvtárszoba Nevelôtestületi szoba Igazgatói iroda Gazdaságvezetôi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Ügyviteli helyiség
Tornaszoba és kapcsolódó egységei Orvosi szoba Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Illemhelycsoportok Általános raktár Iskolaudvar (szünetben tartózkodás, játék)
Az öt–nyolc évfolyammal alapított/mûködô általános iskola esetén a nyolc évfolyammal alapított/mûködô általános iskola helyiségkövetelményeit kell figyelembe venni. Szaktanterem a hozzá tartozó szertár nélkül nem építhetô.
17
2. számú függelék A fôbb funkcionális egységek Általános oktatási egység
Helyiségek Tanterem
Csoportszoba
Mennyiségi mutató Osztályonként egy. A szaktanterem is beszámítható Iskolánként kettô. Amennyiben önálló csoportszobák nem létesülnek, a tantermek 20–25%-át hangszigetelt, mozgatható válaszfalakkal kell megoszthatóvá tenni Iskolánként egy
Egyéni fejlesztôszoba, logopédiai foglalkoztató Könyvtár Iskolánként egy (adattár, stúdió, klub)
Könyvtárszoba
Általános szertár
Szaktantermi oktatási egység
Számítástechnikai szaktanterem
Számítástechnikai szertár
Idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem Idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szertár
18
Tervezési elôírások Alapterülete: 2,0 m 2/fô (legalább 52,0 m 2, legfeljebb 68,0 m 2) Alapterülete: legalább 26,0 m 2, legfeljebb 42,0 m 2
Alapterülete: legalább 24,0 m 2, legfeljebb 42,0 m 2
Alapterülete: legalább 52,0 m 2 Méretét és berendezését a tervezési program határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági, közösségi funkciókat. Ebben az egységben kell kialakítani az oktatási-nevelési folyamat zavarása nélkül a szülôi fogadás lehetôségét (tanár–család kapcsolat kialakítása). Alapterülete: legalább 26,0 m 2
A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított/mûködô iskolában egy Általános oktatási Alapterülete: tantermenként 3,0 m 2, legalább 18,0 m 2 egységgel rendelkezô épületenként egy Iskolánként egy Alapterülete: legalább 69,0 m 2, legfeljebb 99,0 m 2 A terem vízszintes és függôleges határoló felületeit, a bútorokat, berendezéseket tükrözésmentes felületkezeléssel kell ellátni. A padlóburkolaton nem keletkezhet elektrosztatikus feltöltôdés. Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m 2 A számítástechnikai szaktanterem és szertár csatlakozhat a könyvtárhoz vagy az általános oktatási egységhez is. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Iskolánként Alapterülete: legalább 52,0 m 2, legfeljebb 82,0 m 2 legalább egy A pedagógiai programtól függôen, idegen nyelvi, nemzetiségi oktatás feltételei a számítástechnikai szaktanteremben is megoldhatóak. Iskolánként Alapterülete: legalább 18,0 m 2 legalább egy Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani.
A fôbb funkcionális egységek
Helyiségek
Mennyiségi mutató
Természettudományi Iskolánként egy szaktanterem
Természettudományi Iskolánként egy szertár
Igazgatási és szociális egység
Ének–zene terem
Iskolánként egy
Ének-zene szertár
Iskolánként egy
Rajzterem
Iskolánként egy
Rajzszertár
Iskolánként egy
Technika szaktanterem
Iskolánként legalább egy
Technika szertár
Iskolánként legalább egy
Igazgatói iroda
Iskolánként egy
Helyettesi iroda
Iskolánként legalább egy. Telephelyenként egy
Tervezési elôírások Alapterülete: legalább 69,0 m 2, legfeljebb 89,0 m 2 Az elôadóasztal által elfoglalt – mintegy 2,0 m széles – terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítô szerkezet legyen. A természettudományi szaktanteremhez – természettudományi elôkészítô, – kémiai, – fizikai, – biológiai szertárakból álló összevont szertár csatlakozzon. A szertárak alapterülete külön-külön legalább 18,0 m 2 legyen. A szertárakat elônyös összevontan kialakítani, kivéve a kémiai szertárt, amelyet külön helyiségben kell kialakítani. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 52,0 m 2, legfeljebb 82,0 m 2 Külön figyelmet kell fordítani a hangszigetelésre, a pormentességre és szükség esetén a helyi megvilágításra. Alapterülete: legalább 18,0 m 2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 69,0 m 2, legfeljebb 82,0 m 2 Egyenletes szórt fényû megvilágítást kell biztosítani. Alapterülete: legalább 18,0 m 2 Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 52,0 m 2 A szaktanteremben folyó papír-, textil-, fa-, fémmunka- vagy háztartási tankonyha-tevékenységet a tervezési program határozza meg. A tevékenységnek megfelelôen kell a teremben a padló- és falburkolatot, az ajtóméreteket meghatározni és gépi szellôzést alkalmazni. Alapterülete: legalább 18,0 m 2 A szertárak számát a szaktanteremben folyó tevékenység határozza meg. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. 2 Alapterülete: legalább 18,0 m Az iskola székhelyén; a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetôvé teszi. Alapterülete: legalább 18,0 m 2 Ha a helyettes alkalmazása kötelezô; a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói irodával, az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetôvé teszi.
19
A fôbb funkcionális egységek
Helyiségek
20
Tervezési elôírások Alapterülete: 2,0 m 2/fô, legalább 25,0 m 2
Nevelôtestületi szoba
Iskolánként egy
Gazdaságvezetôi iroda Ügyviteli helyiség iroda
Önálló gazdálkodás Alapterülete: legalább 18,0 m 2 esetén iskolánként egy Iskolánként egy Alapterülete: legalább 18,0 m 2 A négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetôvé teszi. Iskolánként egy Alapterülete: legalább 15,0 m 2 A gépi szellôzés biztosítása szükséges. Iskolánként egy A tervezési program, illetve az OTÉK szerint.
Dohányzó
Sport- és szabadidô egység
Mennyiségi mutató
Tanári pihenô, öltözô, teakonyha Tornaterem
Iskolánként egy
A sport- és szabadidô egységet tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell tervezni és megvalósítani. a) Méretezése és kapcsolódó egységei: A B C D Alaprajzi méret 12/24 m 16/30 m 27/32 m 28/45 m Alapterület 288 m 2 480 m 2 864 m 2 1260 m2 Szabad bel8,0 m 8,0 m 10,0 m 10,0 m magasság OsztKét Három hatóság Egyterû Egyterû térrészre térrészre osztható osztható Legalább 2 Szertár 40 m 60 m2 100 m 2 120 m2 Öltözô Két Két Négy Hat egység egység egység egység Küzdôtéri Egy Egy Két Három WC egység egység egység egység Tanári Egy Egy Két Három öltözô egység egység egység egység Orvosi Egy Egy Egy Egy (elsôsegély) egység egység egység egység szoba b) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényû, káprázásmentes küzdôtéri megvilágítást kell kialakítani azonos minôséggel az egyterû és az osztott részekben is. A követelményt a tájolás, a bevilágító felületek helyzetének és mennyiségének, illetve ezek szükség szerinti árnyékolásának összhangjával kell teljesíteni. Általában a bevilágító felületek összessége legalább az alapterület 1/6-a, felülvilágítás esetén legalább 1/10-e legyen.
A fôbb funkcionális egységek
Tornaterem kapcsolódó egységei
Helyiségek
Mennyiségi mutató
Sportszertár
Iskolánként egy
Öltözô + hidegmeleg vizes mosdó és zuhany
Iskolánként és nemenként egy
Tervezési elôírások c) Mesterséges világítást, szellôzést, fûtést a mozgatható térelválasztás(ok) különbözô állapotainak figyelembevételével kell megoldani úgy, hogy minden térrész jó közérzetet adó légállapotot és egyenletes világítást kapjon. d) A határolófalak legalább 3,0 m magasságig tömör, sima, függôleges, sík felületûek legyenek. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni. e) Küzdôtér padlóburkolatának csak pont- vagy felületrugalmas, labdajáték, sport céljára kifejlesztett padlóburkolat alkalmazható. Többcélú használat esetén a padlóburkolatot az összetett funkcionális igénynek megfelelôen kell kialakítani. f) Sportberendezések A rögzített, rögzíthetô és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mûszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell. a) Az elôírt legkisebb belmagasság: 2,40 m alaprajzi méret: 4,50 m ajtónyílás mérete: 2,20/2,30 m b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedô téren keresztül kapcsolódjon a küzdôtérhez. Közvetett kapcsolata csak labda- vagy kéziszertárnak lehet. Alaprajzi elrendezésével biztosítani kell, hogy két és három egységes terem esetén mindegyik térrész külön-külön is berendezhetô, illetve kiüríthetô legyen. c) Padlószintje egy szintben legyen a küzdôtérrel, a sportszermozgatás irányában küszöb nem lehet. Különleges esetekben legfeljebb 10%-os lejtô megengedhetô. d) Ha a terem több célra (mûvelôdési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani. Öltözôegység elemei: – belátást gátló elôtér; – öltözô legalább 20,0 m 2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m; – mosdó-párafogó legalább 5,4 m 2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 1,8 m, berendezés: négy mosdó; – zuhanyhelyiség legalább 9,0 m 2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m, berendezés: három beépített zuhany; – egy WC-fülke az elôtérbôl nyílóan Az utcai cipôs-sportcipôs útvonalakat kényszerútvonalként kell kialakítani. Az öltözô és tornaterem között csak sportcipôs forgalom lehet.
21
A fôbb funkcionális egységek
Helyiségek
Mennyiségi mutató
Tanári öltözô–iroda
Iskolánként egy
Orvosi szoba
Iskolánként egy
Sport- és szabadidô egység
Tornaszoba
A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában egy
Tornaszoba kapcsolódó egysége
Sportszertár
Sportés szabadidô egység
Sportudvar
A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában egy Iskolánként egy. Helyettesíthetô a célra alkalmas szabadtéri sportlétesítménnyel
Tervezési elôírások Közlekedôtéren keresztül – az öltözôk érintése nélkül – közvetlenül kapcsolódjon a küzdôtérhez, teremtérrészekhez. Közlekedôrôl nyíló elôtérbôl: – vizes helyiség egy mosdó és egy beépített zuhannyal; – öltözô-iroda helyiség legalább 10,0 m2. Alapterülete: legalább 18,0 m 2 Telepítés a küzdôtér közelében, közlekedô rendszerrôl nyílóan, ajtókapcsolattal egy öltözôhöz. Alapterülete: legalább 69,0 m 2 Az öltözködés, tisztálkodás feltételeit nemenként biztosítani kell. A rögzített, rögzíthetô és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mûszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell. Alapterülete: legalább 18,0 m 2
a) Telepítés: Telepítését az épületek, játszó, pihenô területeinek figyelembevételével, azokkal szerves összhangban kell megoldani. b) Méretezés: A Alaprajzi méret 15/24 m Versenysport szintû röplabda pályaelhelyezés
B
C
24/32 m
24/45 m
kosárlabda
kézilabda
c) A pálya nagyságrendjét, kapcsolódó létesítményeit (pl. szabadtéri atlétikai pályák) tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell meghatározni a rendelkezésre álló terület és annak sajátosságai figyelembevételével, de az iskolai labdajátékok és az általános testnevelés céljára legalább egy szabadtéri sportpályát létesíteni kell. d) Pályaburkolatként csak sportolás céljára kifejlesztett, minôsített, rugalmas szabadtéri sportburkolatok (mûanyag, salak) alkalmazhatók. Az aszfaltburkolat szükségmegoldásnak minôsül, beton, kô, mûanyag rács stb. burkolatot alkalmazni nem lehet. e) Labdajátékpályák, atlétikai pályák egyenes szakaszait, nekifutóit észak–déli (20°) hossztengellyel kell telepíteni, alacsonyabb igényû gyakorlópályák esetén a terület sajátos adottságai miatt ettôl el lehet térni.
22
A fôbb funkcionális egységek
Helyiségek
Mennyiségi mutató
Lelátó, nézôtér
Tanuszoda
Közösségi tér
Aula, közlekedô, zsibongó
3000 tanuló ellátását egy, több iskola tanulóinak ellátását egy tanuszodával lehet megoldani; kiváltható szerzôdés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel. Iskolánként egy
Porta/kapusfülke
Iskolánként egy
Ruhatár
Iskolánként egy
Tervezési elôírások Belsôtéri vagy szabadtéri lelátót, nézôteret a tervezési program és a sporttechnológiai terv szerint lehet létesíteni, de a nézôszámnak megfelelô összes kiszolgáló létesítményt (parkolók, elôcsarnok, büfé, ruhatár, vizes helyiségek) biztosítani kell. A jó látás feltételeit és gépi szellôzéssel a jó légállapotot lehetôleg minden egyes nézôhely esetében teljesíteni kell. Átlátás mértéke az egyes sorok között 15,0 cm legyen. Külön tervezési elôírások szerint.
Létesítése a tervezési program szerint. A legalább nyolc évfolyammal alapított iskolában (porta, várakozóhelyiség, büfé és ruhatár funkcióját is betöltheti). Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítô helyiségeit (színpad, vetítô, technikai helyiség, büfé, ruhatár, illemhely stb.) úgy kell kialakítani, hogy a többcélú használatot biztosítsa: – oktatási, nevelési, – közösségi, – mûvelôdési, – sport-, szabadidôs funkciótartományokban. A kiegészítô helyiségeket a legnagyobb használói létszámra kell méretezni. A közlekedôterületeket lehetôleg összevontan kell kialakítani (pl. aula, zsibongó), így lehet megoldani a terület többcélú használatát (pl. iskolai, közösségi, mûvelôdési, sport- és szabadidôs tevékenységre). A bejáratok, közlekedôk, lépcsôk, felvonók méretezését a kiürítésre vonatkozó elôírások szerint kell végezni. A mozgáskorlátozottak sajátos igényeit fokozottan figyelembe kell venni. A fôbejárat ellenôrzésére, a központi tájékoztatás biztosítására és a központi kapcsoló-berendezések elhelyezésére kapusfülkét kell létesíteni. Alapterülete: tervezési program szerint. Kialakítható központi és csoportos elrendezéssel. Oktató-nevelô helyiségben ruhatárolás nem engedhetô meg. A tárolást a tervezési program szerint kell kialakítani. A tárolás lehetséges módjai: – felsôruha rögzített vagy mozgatható fogason; – felsôruha rögzített vagy mozgatható fogason + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben; – felsôruha + eszköztároló tanulónként zárható szekrényben. (A szekrények tisztán tarthatóságáról és szellôztethetôségérôl gondoskodni kell.)
23
A fôbb funkcionális egységek Illemhelycsoportok
Helyiségek Személyzeti WC
Tanulói WC
Üzemeltetési egység
Általános raktár
Karbantartó mûhely
24
Mennyiségi mutató Épületenként, szintenként, nemenként egy Épületenként, szintenként, nemenként egy Iskolánként legalább egy Telephelyenként egy Iskolánként egy
Tervezési elôírások Az OTÉK szerint.
Az OTÉK szerint.
Alapterülete: legalább 18,0 m 2
Alapterülete: legalább 18,0 m 2 Az intézmény közmûellátása szerint: – a vízellátás, – a szennyvízellátás, – a villamosenergia-ellátás, – a fûtés, – a szellôzés, – a melegvíz-ellátás, – a gázellátás, – a felvonóüzem biztosítása, – a takarítás, – a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkezô valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni.
4. számú melléklet SZÓNOKVERSENY A játékidô: 50 perc Javasolt korosztály: 15–18 év Cél: a vitakultúra fejlesztése, érvelési készség alakítása (az új érettségi követelményei között szerepel a vita mint módszer) Alkalmazható: tanórán, erdei iskolában, táborban Elôkészületek (1 perc) • Alakítsatok ki négy csapatot (A, B, C és D)! Minden csapat megkapja fénymásolatban a lakás levegôjével foglalkozó cikkeket, amelyet a csapatok feldolgoznak. A feladat (15 perc felkészülési idô) A megadott témához érveket gyûjtenek a játékosok, errôl készíthetnek jegyzetet. Témák: • Egy régi építésû lakásba költözöl. Érvekkel gyôzd meg a társad, hogy te jobban jártál, mint ô az újonnan épített lakással! (A csapat) • Egy új építésû lakásba költözöl. Érvekkel gyôzd meg a társad, hogy jobban jártál, mint ô a régi építésû lakásával! (B csapat) Gyôzd meg a társadat, hogy érdemes beruháznia egy klímaberendezésre, mert ez igen elônyös, • egészséges mikrokörnyezetet alakít ki otthonában! (C csapat) • Gyôzd meg a társadat, hogy nem érdemes beruházni egy klímaberendezésre, mert a természetes szellôztetés sokkal egészségesebb, mint a mesterséges. (D csapat) • Válaszd a nedvesebb környezetben lévô lakást! (Egyik nyertes csapat) • Válaszd a szárazabb környezetben lévô lakást! (Másik nyertes csapat) A játék menete: (páronként 11 perc játékidô) • Minden csapatból ki kell választani egy tanulót, aki az összegyûjtöttek alapján érvel. A szónok rendelkezésére áll 3 perc, ami alatt az összegyûjtött érvek alapján a társát és a hallgatóságot igyekszik meggyôzni saját igazáról. Elsôként az A és a B csapat szónokait halljuk. Ezután 2–2 percben kérdéseket lehet idézni mindkét szónokhoz. Ezek után szavazás következik. A hallgatóság arról szavaz, hogy kinek az érveit fogadta el. Igen, nem vagy tartózkodom lehet a választás. A szavazásban mind a négy csapat tagjai részt vesznek. • Megismételjük az elôbbieket a C és D csapattal is. • A döntôben a két nyertes csapat versenyez, a fentiek szerint. Eredményhirdetés, rövid értékelés: (1 perc) Forrás: Szakszerû szellôztetés
25
5. számú melléklet GRAFIKONKÉSZÍTÉS, ELEMZÉS 1. FELADAT: Marx György: Atommag-közelben címû mûvébôl részletet közlünk. Ebben szerepel egy adatsor, amely feltûnteti, hogy a radon-koncentráció különbözô helyeken igen eltérô lehet. Az adatok felhasználásával készíts oszlopdiagramot, amely mutatja a helytôl függô radon-koncentrációkat. A diagram elkészítéséhez használhatsz számítógépet. 2. FELADAT: Marx György: Atommag-közelben címû mûvébôl részletet közlünk. Egy adatsor arról számol be, hogyan változik egyes országok lakásainak levegôjében a radon-aktivitás koncentráció középértéke. Készíts oszlop- vagy kördiagramot az adatok felhasználásával, amelyen bemutatod az országokban mért különbségeket! A diagram elkészítéséhez használhatsz számítógépet. 3. FELADAT: Marx György: Atommag-közelben címû mûvébôl részletet közlünk. A fénymásolt anyagban arról olvashatunk adatokat, hogy mibôl származik a környezetünkben fellelhetô radon. Ennek százalékos megoszlását mutasd be egy kördiagramon! A diagram elkészítéséhez használhatsz számítógépet. 4. FELADAT: Marx György: Atommag-közelben címû mûvébôl részletet közlünk. Értelmezd a grafikont! Használd segítségként a fénymásolt anyagot!
Forrás: Marx György: Atommag-közelben
26
6. számú melléklet A ZAJ FELADAT Nézd meg alaposan az alábbi táblázatot! Képzeld el, hogy megbízást kapsz egy iskola építésére. Tervezd meg, hogy milyen anyagokat használnál, hogyan burkolnád a tantermeket? Indokold meg a döntésed! anyag gumi levegô parafa víz beton tégla üveg
sebesség (m/s) 40 340 430 1400 3200 3600 5200
FELADAT Vizsgáld meg az alábbi táblázatot! Jó, ha tudjuk, hogy mikor milyen erôsségû zaj van körülöttünk. Vajon melyik ér téged az osztályban? Melyiket tudnád elkerülni? Miért érdemes ezt megtenni? Indokold meg a válaszod! Hangerô 10–15 dB 20 dB
Jelenség Falevél susogása Suttogó emberi hang
35–40 dB
Halk rádió, TV
45 dB
A tanterem, tanulószoba megengedett zajszintje Közepes hangerejû beszéd Hangos beszéd Jármûvekkel zsúfolt utca
50–55 dB 60–70 dB 75–80 dB
90 dB
Nagyzenekari forte, gépterem, motorkerékpár, Niagara-vízesés
100 dB
Távoli földrengés, erômûtelep, beatzenekar
120–130 dB 140-160 dB
Mennydörgés, repülôgép Robbanási hang
Élettani hatás Kellemes csend Csend, zörej, lehet nyugodtan tanulni vagy aludni Csend, zörej, lehet nyugodtan tanulni vagy aludni
Tartós hatás esetén ingerlékenység, idegesség, álmatlanság, keringési zavarok, testhômérséklet csökkenése, figyelmetlenség Tartós hatás: hallóidegek károsodnak, maradandó halláskárosodás
Fájdalomküszöb Süketséghez, halálhoz vezet
A táblázatok forrása: Jusztin K., Orosz Andrásné, Zsoltné Kapuvári J.: Természetkutató és Környezetvédô tanulói munkafüzet II. (A levegô)
27
TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM – SZENTENDRE 1. MI MINDEN VAN ZÁRT TÉR (LAKÁS, ISKOLA, MUNKAHELY) LEVEGÔJÉBEN?
• Ötletbörze (5 perc) fólia, filctoll • Csoportmunka, beszámolók
Ø 4. csoport feladatai és az ember-rajzok:
– a szennyezôdések egészségre gyakorolt hatása – jogszabályok – 10 jótanács megfogalmazása arról, hogyan védjük magunkat Ø 2. csoport feladatai és a radon: – szobalevegô összetétele, táblázat – az iskolában is jelenlevô szennyezôdések – hogyan csökkenthetjük a szennyezôanyagok mennyiségét? Ø 3. csoport feladatai: – táblázat kitöltése – számolás (szöveg adatainak felhasználásával) – nedves vagy száraz lakás a jobb levegôjû? Ø 1. csoport feladatai: – tisztító növények – milyen növényeket szerezzünk be otthon és a munkahelyen, vagy az iskolában? – dohányosok növényei Beszámolás
2. DILEMMÁK
• Szónokverseny (16 perc) – két csapat Érvek gyûjtése (5 perc) Szónoklás (3–3 perc) Kérdések a szónokhoz (2–2 perc) Szavazás (1 perc)
3. ÖSSZEHASONLÍTÁSOK – LEVEGÔÖSSZETÉTEL
• Grafikonok készítése adatok alapján (10 perc) • Beszámolás – a feladatok ismertetése (4 x 2 perc) 4. A ZAJ
• Tervek készítése (10 perc) • Beszámoló a tervekrôl (2–2 perc)
28
2. rész
Takarítás az iskolában HÁTTÉRANYAG Bevezetô gondolatok Természetes igényünk, hogy tiszta környezet vegyen körül bennünket. Ez alapfeltétele annak is, hogy a különbözô betegségek ne terjedjenek például egy olyan, viszonylag zárt környezetben, mint az iskola. Naponta takarítani kell a tantermeket, a tanári szobákat, a szertárakat, és talán a legfontosabb a mellékhelységek tisztán tartása. A szennyezések eltávolítására és a kórokozók elpusztítására napjainkban nagyon hatásos szereket vásárolhatunk az üzletekben. Komoly probléma, hogy a bennük lévô vegyi anyagok miatt a tisztítószerek nagymértékben terhelik környezetünket és a mi egészségünket. Ennek egyrészt ki vagyunk téve, ha mi dolgozunk velük (takarítók, gondnok, otthon bárki), másrészt, ha ott tartózkodunk, ahol más használja/használta ezeket a tisztítószereket. Ezért fontos, hogy megismerjük a tisztítószerek egészségbiztonsági jellemzôit, figyelembe vegyük azokat a használatuknál, valamint törekedjünk arra, hogy olyan készítményeket vásároljunk, amelyek a lehetô legkisebb mértékben károsak. Napjainkban úgy gondoljuk, hogy a tisztaság elengedhetetlen feltétele, hogy minél nagyobb mennyiségben használjunk tömény és erôs tisztító- és fertôtlenítô szereket. Ebben „elévülhetetlen érdeme van” az embereket manipuláló reklámoknak. A gyártók újabb és újabb csodaszerekkel rukkolnak elô, például olyanokkal, amelyek minden erôfeszítés nélkül eltávolítják a „makacs szennyezôdéseket” is. Fontos hangsúlyoznunk, hogy használati cikkeink élettartama, minôségük megôrzése nagymértékben függ a gondozásuktól, ápolásuktól és az erre szolgáló anyagok tulajdonságaitól. A környezettudatos életvitelünk egyik alapvetô eleme, hogy tartós tárgyakat vásárolunk és meg is ôrizzük ezek használhatóságát a lehetô leghosszabb ideig. Ennek érdekében kíméletesen és a legmegfelelôbb tisztítószerrel kell takarítanunk Azt a tényt, hogy a vegyi anyagok használata menynyire veszélyes, az is mutatja, hogy az utóbbi években több törvény és kormányrendelet is foglalkozik a kémiai anyagok biztonságos használatának elôírásaival. (Lásd 1. számú melléklet!)
A tisztítószerek jellemzôi A tisztításkor víz nélkül vagy kevés víz felhasználásával, többnyire sima felületrôl távolítjuk el a szennyezôdést. A folyamat során fizikai és kémiai változások is lejátszódnak. A tisztítószereket rendszerint úgy fejlesztik ki, hogy azok a leghatékonyabban távolítsák el az adott típusú szennyezôdést. Nem készíthetôk olyan tisztítószerek, amelyek mindenféle szennyezôdés eltávolítására egyformán alkalmasak lennének. A hatást döntôen meghatározza a szennyezôdés és a tisztítószer kémiai összetétele, és a fizikai tulajdonságuk. A tisztítószerek jellemzôit fel kell tüntetni a flakonon. Ezek például a következôk: • a tisztítószer neve, • mire használható, • a felhasználási idô, • az adagolása, • az összetétele, • egészség- és balesetvédelmi tudnivalók: R és S mondatok, veszélyességi jelek. Veszélyességi jelek: olyan piktogramok, amelyek az anyagok veszélyességére utalnak. (Lásd 2. számú melléklet!) Címkeként használatosak az Európai Unió területén és több más országban is. A címke hiánya természetesen nem jelenti azt, hogy az anyag veszélytelen. A tisztítószereken leggyakrabban az X (irritatív (Xi) és ártalmas (Xn) anyagok) és a C (maró hatású anyagok), a spray-ken pedig az F (tûzveszélyes (F) anyagok és fokozottan tûzveszélyes (F+) anyagok) jelzés található. A 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról meghatározza a biztonsági elôírásokat. (Lásd 3. számú melléklet!) R mondat és R szám: „a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetôleg e mondat sorszáma”. S mondat és S szám: „a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma”. A leggyakrabban elôforduló R és S számok jelentése a 4. számú mellékletben olvasható. Biztonsági adatlap: „a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény
29
azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztetô munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum”. (Lásd 5. számú melléklet!) Ezt a tisztítószerek forgalmazóinak kell elkészíteniük, és a forgalma záskor átadniuk a vásárlónak. Azt, hogy egy tisztítószer mennyire ártalmas az egészségre, milyen veszélyességi jelek, valamint R és S mondatok kerülnek rá, a kémiai összetétele határozza meg.
• A paszta, krém vagy emulzió alakban forgalomba ke-
•
A tisztítószerek típusai és összetételük ( http://www.okoszolgalat.hu/page7.php)
• A mosogató és lemosó szerek összetételük és hatá-
•
•
suk alapján a mosószerekhez állnak legközelebb. Feladatuk a konyhai edényekre, gépekre, készülékekre, ajtó- és ablakkeretre, csempére stb. került szennyezôdések eltávolítása sok víz segítségével. A lemosószerek különféle anyagok tisztítására szolgálnak, ezért összetételük a kezelendô felülettôl függ. Nagyrészt folyékony halmazállapotban kerülnek forgalomba, oldatok, szuszpenziók formájában, a súrolószereket még finom szemcsékkel is dúsítják. Általános követelmény a semleges kémhatás. A mosogatószerek fô alkotórészei a felületaktív anyagok (tenzidek) (Lásd 6. számú melléklet!), amelyektôl az edény cseppmentesen szárad, valamint vízlágyító hatású foszfátok, illatosító anyagok és kézvédô adalékok. Ez utóbbiak a tenzidek bôrt szárító, bôrzsírt oldó hatását hívatottak ellensúlyozni. A ten zidek felépítésérôl, valamint mûködésérôl a 7. számú mellékletben lehet olvasni. A szintetikus mosogató és lemosó szerekkel szemben alapvetô követelmény, hogy biológiai úton lebontható legyen. Ennek egyik feltétele, hogy nem tartalmaznak szulfonsavas ionos tenzideket és elágazó szénhidrogénláncokat. A vízkedvelô (hidrofil) molekularészlet általában több hidroxilcsoportból áll. Ezeknek a szereknek foszfátés fehérítômentesnek is kell lenniük. Az egyes lemosó szerek a tenzidek mellett vagy helyett egyre gyakrabban tartalmaznak ecetsavat, vagy más szerves savat is. A szônyeg- és kárpittisztító szerek a textília szálai közé jutó por, zsír és egyéb szennyezôdés eltávolítására szolgálnak. Lehetôvé teszik, hogy az anyagot átnedvesedés nélkül, gyorsan tisztítsuk meg, színét felfrissítsük. Ezek a tisztítószerek erôteljes hatású felületaktív anyagot és színélénkítô adalékanyagot tartalmaznak. A folttisztító szerekkel az általánosan alkalmazott tisztítószerekkel el nem távolítható, többnyire kis területre koncentrálódó szennyezôdéseket távolíthatunk el. Az általános folttisztító szerek a gyakrabban foltot hagyó élelmiszerek, valamint zsír, olaj eltávolítására szolgálnak. Ezek lényegében szerves oldószerek (benzin, szén-tetraklorid, triklór-etilén) keverékét és a szennyezôdést felszívó hordozóanyagot (pl. szilikagél) tartalmaznak. A speciális folttisztító szerek egy-egy folttípus eltávolítására használhatók.
30
•
•
•
•
•
•
rülô bútorápoló szerek fô anyagai a viaszok, ásványi és növényi olajok (alifás szénhidrogének), valamint formaldehid és szilikon. Ezek a fa pórusainak eltömésére, a felület fényesítésére szolgálnak. A flakonos termékeknél a hajtógáz legtöbbször a propán vagy/és bután, valamint a levegô. Emiatt rendkívülien tûzveszélyesek ezek a palackok. A padlóápoló szerek általában viaszt tartalmaznak: méhviaszt, mesterséges viaszt és paraffinszármazékokat, illetve ezek keverékeit. Nagyobb menynyiségben található bennük nem-ionos tenzid. A fényesítô hatású anyagok eloszlatását oldószerek (benzin, terpentin stb.) segítik. A bôrápolószerek feladata a bôr kiszáradásának, berepedezésének megakadályozása, élettartamának növelése. Fô alkotói a fényesítô hatású anyagok, azaz a viaszok és a viasz jellegû anyagok. Fontos összetevôi a halolaj, oldószerek és higítók (pl. terpentin, benzin). Adalékanyagok a színezékek, az emulgeátorok, esetenként a szilikonolaj. Ablakok, tükrök gyors tisztítását hivatottak szolgálni az ablaktisztító szerek. Kis mennyiségû, de jó mosóhatású felületaktív anyagot (tenzid), az üveg száradását gyorsító komponenst (pl. izo-propilalkoholt) és vizet tartalmaznak. A légtisztító, légfertôtlenítô készítmények illóolajat, alkoholt és szagelnyelô anyagot tartalmaznak, amelyek megkötik a dohányfüstöt, ételszagot stb. Erôs illatanyaguk elnyomja, de valójában nem szünteti meg a kellemetlen szag forrását. Adalékanyaguk lehet fertôtlenítô, csíraölô hatású, amelyek rendszerint légszennyezô anyagok, sôt kifejezetten egészségkárosító hatású para-diklór benzol vagy acetaldehid is. A fémtisztító szerek a fémáruk korróziós rétegének eltávolítására szolgálnak. Tisztításuk részben mechanikai hatáson (dörzsölô anyag, pl. kaolin, krétapor), részben pedig a vegyi oldóhatáson (felületaktív anyag, pl. a szalmiákszesz, az oxálsav) alapszik. Gyakran ammóniát is tartalmaz, amely tartós belélegzésre egészségkárosodást okoz. A tûzhelytisztítószerek rendszerint maró hatású anyagokat (pl. marónátron, kálium-hidroxid), valamint glikolt és felületaktív anyagokat tartalmaznak, amelyek mérgezôek. A fertôtlenítô- és vécétisztító készítmények többnyire klór- és oxigéntartalmúak, így nemcsak fertôtlenítenek, de fehérítenek is. Erôsen mérgezô formaldehidet, fenolt, krezolt stb. is tartalmazhatnak. Az ún. klórtartalmú fertôtlenítôkben nátriumhipoklorit és nátrium-hidroxid található. A klórmészben kalcium-hipoklorit van. Oxidatív fehérítôszerként a tisztítószerek leggyakrabban nátrium-perborátot használnak, amelynek fehérítô hatása 60 °C felett érvényesül a legjobban. A felszabaduló oxigén roncsolja a vér-, bor- és gyümölcsfoltokat, elpusztítja a kórokozókat, tehát fertôtlenít is. 60 °C-nál hidegebb vízben fölösleges használni, mert fehérítô hatása kihasználatlan marad. Az
oxigénalapú fertôtlenítôszer a hidrogén-peroxid is lehet, melynek bomlásakor szabadul fel a fehértô és fertôtlenítô hatású elemi oxigén. Az optikai fehérítôk szerves vegyületek, amelyek a színezékekhez hasonlóan megkötôdnek a textílián. Elnyelik az ibolyántúli sugárzást, és kék fényt bocsátanak ki, ezzel kioltják a fehér anyagok esetleges sárgás színárnyalatát. Az anyag ragyogó fehérnek látszik, de ez nincs összefüggésben tisztaságával. Alkalmazásuk teljesen felesleges. • A vízkôoldószerek erôsen maró anyagok (pl. sósav, hangyasav, ecetsav). A vízbôl kicsapódott kalciumés magnézium-karbonáttal reagálnak. Gyakran tartalmaznak szulfamidsavat, foszforsavat és nem-ionos tenzideket is. • Lefolyótisztítók általában nátrium-hipokloridot és nátrium-hidroxidot tartalmaznak. Erôteljesen maró hatásúak. A kristályra ráöntött meleg víz hatására keletkezô klór gáz agresszíven reagál a szennyezô anyagokkal. Fontos figyelmeztetés! A savtartalmú tisztítószereket (pl. vízkôoldók, ecetes tisztítószerek) szigorúan tilos összeönteni, vagy együtt alkalmazni klórtartalmú tisztítószerekkel. Kémiai reakció esetén mérgezô klór gáz szabadul fel. (Lásd 8. számú melléklet!) Erre utal az R 31 és az S 50 jelzés is.
•
•
Környezetbarát alternatívák
• A mosószóda (nátrium-karbonát Na2CO3) általános
• •
vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószer. Erôsen lúgos kémhatású (CO32– + H2O = HCO3– + OH–), forró vízben jól oldódó, nedvszívó fehér por. Az állati és növényi eredetû zsírokkal szappant képez. Vízlágyításra is alkalmas: Na2CO3 + Ca2+ = CaCO3 + 2Na+ Ezáltal is helyettesítheti a foszfátos tisztítószereket. Túl nagy mennyiségben a talaj szikesedéséhez vezet, ezért olyan helyeken, ahol nincs csatornázás, és magas a talajvíz szintje, nem ajánlott a használata. Igen kis mennyiség is elegendô belôle. Szennyes edények, tárgyak áztatásához 15 liter vízhez kb. 1-2 evôkanál mosószódát adjunk. Általános le- és felmosószer: egy liter forró vízhez három evôkanál mosószóda. Erôsen szennyezett felületek tisztítására: egy liter forró vízben oldjunk fel egy evôkanál mosószódát. Leégett edények mosogatásához: 5 liter forró vízben egy evôkanál mosószódát oldjunk fel. Mosószóda beszerezhetô: Zöld Bolt: Budapest, 1054, Nádor u. 34. T: 06-80-269-446 (díjmentesen hívható zöld szám). A citromlé gyenge, természetes sav. Fehérítôszerként, vízkôoldóként, fémtisztítószerként használható. A szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát,
• •
NaHCO3) hatásában a mosószódához hasonlít, de annál gyengébben lúgos, vízben jól oldódó fehér por. Levegôn állva lassan karbonátosodik. Meleg vízben jól oldódik. Kevés víz hozzáadásával kiváló súrolószer. A tûzhelyet nedves ruhával töröljük le, majd amíg meleg, szórjuk rá a szódabikarbonát és a letörlés elôtt hagyjuk állni egy órán keresztül. A szônyegre szórt szódabikarbónát 15 percig hagyjuk állni, majd gondosan porszívózzuk fel. Ezzel a szônyegek tiszták lesznek, és a rovarokat is távol tartjuk. Élelmiszerüzletekben 50 g-os vagy gyógyszertárakban 200 g-os kiszerelésben szerezheted be. Az eldugult lefolyóba tegyünk két evôkanál szódabikarbónát, majd öntsünk rá 1,5 dl ecetet, és fedjük le a nyílást. Addig hagyjuk lefedve, amíg sistergést hallunk. Az ecetsav (CH3COOH) közepesen erôs sav. Fertôtlenítô-, lemosó- és remek vízkôoldószer. A háztartásokban alkalmazott, hígított ecet az ember egészségére és a környezetre nem ártalmas. A szintetikusan elôállított 20%-os ecetet feléreharmadára hígítva kell használni. A természetes folyamatok során keletkezett ecet kisebb koncentrációjú oldat formájában keletkezik. A bórax (nátrium-tetraborát, Na2BrO4*10 H 2O) színtelen kristályos anyag. Levegôn állva porrá mállik. Vizes oldatának kémhatása lúgos. Glicerinben is jól oldódik. A glicerines oldatának kémhatása savas. Például folttisztításra, ablakmosásra, vízkôlerakódás ellen, tapéta lemosásra használható jól. A nyers tej, tojásfehérje remek bôrápolószerek. A citrom, fehér ecet, glicerin, tiszta alkohol, bórax, mind alkalmasak a kárpit vagy szônyeg foltjainak eltávolítására. A folttisztítás alapszabálya, hogy a folt keletkezése után rögtön neki kell látni annak eltávolításához.
Jó tanácsok
• Törekedjünk arra, hogy minél enyhébb hatóanyagú, •
• • •
semleges kémhatású tisztítószert használjunk, a lehetô legkisebb töménységben és mennyiségben! Számos erôsebb vegyszer bôrünkkel érintkezve vagy akár belélegezve allergiás reakciókat is kiválthat, ezért használjunk gumikesztyût és szellôztessünk munka közben! Ne vásároljunk olyan tisztítószert, amelyen nincs könnyen követhetô útmutató, adagolási tanács, mérce! Ne kövessük vakon a reklámokat! Valójában a hagyományos eljárásokkal és szerekkel is éppolyan tökéletes eredményt érhetünk el, ráadásul a pénztárcánk kövérebb marad, és nemcsak lakásunk, hanem a környezet is tisztább lesz.
31
Környezet- és egészségbarát tisztítások Tisztítandó felület Ablakot, tükröt
Csempérôl vagy csaptelepekrôl Bútorápolásnál
Portörlés Felmosás
Lemosás Súrolás súrolókefével Szennyes tárgyak áztatása
Általános mosogatáshoz
Tisztítási útmutató Legkönnyebben forró, ecetes vízzel tisztíthatunk. Ha kevés denaturált szeszt teszünk az ablakmosó vízbe, portaszító réteget képez. Konyhában az ablakra rakódott zsíros szennyezôdést langyos, mosogatószeres vízzel távolítsuk el. A vízkôlerakódásokat ecetes vízzel távolíthatjuk el. Természetes alapanyagú textíliát alkalmazzunk, pl. pamutot, gyapjút, vagy az elektrosztatikusság elvén mûködô mûanyag portalanító eszközt, pl. „mûanyagtollseprût”. A bútorápolószerek közül részesítsük elônyben a természetes viasz alapanyagú szereket, úgy sem találtak még fel a célnak megfelelôbb anyagokat. Kiváló „bútorápolószer” a meleg tejbe mártott vászondarabka. A bútoron keletkezett karcolásokat világos színû fán félbevágott mogyoróbéllel, sötét faanyagon dióbéllel dörzsöljük be. A vízfoltokat étolaj és 70 %-os alkohol 1:1 arányú keverékével kezeljük. Puha ronggyal vagy moppal, partvissal, söprûvel. Ezekbôl is használjuk a természetes alapanyagúakat, pl. lószôrpartvist. Portalanítani elég tiszta vízzel, vegyszert használni csak zsíros szennyezôdésnél, pl. konyhában szükséges. Általános le- és felmosószer: egy liter forró vízhez három evôkanál mosószóda. Padló vízkôtelenítés ritkán a fürdôszobában lehet szükséges, ecetes vízzel. Bánjunk takarékosan a vízzel, hasznosítsuk újra. Pl. ha kisbaba van a családban az ô fürdôvize alkalmas a felmosásra, vagy gyûjtsük össze a mosógép utolsó öblítôvizét. Általános lemosószer, de erôsen szennyezett felületek tisztítására is alkalmas, ha egy liter forró vízben feloldunk egy evôkanál mosószódát. Manapság már csak az erôs szennyezôdések eltávolítására, pl. járólap fugáknál, kerti járdán alkalmazzuk. Az „idô” helyettesítheti a vegyszert, a hôt és az erôteljes súrolást is! Lúgos vízben, például mosószódában való egy órás áztatás során a szennyezôdés nagy része fellazul. Szennyes edények, tárgyak áztatásához 15 liter vízhez kb. 1-2 evôkanál mosószódát adjunk. Sôt, leégett edények mosogatásához: 5 liter forró vízben egy evôkanál mosószódát oldjunk fel.
Felhasznált és ajánlott irodalom Kalas Gy. (1994): A bezöldült pedellus Ökológia Stúdió Alapítvány, Gyôr Könczey R., S. Nagy A. (1997): Zöldköznapi kalauz Föld Napja Alapítvány, Budapest Szabó K., Szûcs B. (2003): Zöld nagyokos Ökoszolgálat Alapítvány, Budapest Mindjov, K., Gaweda M., Schróth Á. (2003): A háztartási szennyvíz útja – keletkezéstôl a tisztításig In: Zöld Útipakk Környezetvédelmi oktatócsomag Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ, Szentendre http://www.okoszolgalat.hu/page7.php http://www.fjokk.hu/kemiai_k.html www.adatlap.hu http://www.theochem.uni-duisburg.de/DC/material/silicon/versuch/versuch7.htm http://www.uni-siegen.de/dept/fb08/abteil/org/org1/vorlesung/kapitel10_11/sld008.htm www.poli.hu/oldaskotes/tisztit.htm http://www.kovet.hu/tavoktatas/tananyagmenu.html
32
1. számú melléklet Néhány (az iskolák számára) fontos rendelet a kémiai anyagokról 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról 189/2000. (XI. 8.) Kormányrendelet „A kémiai terhelési bírság alkalmazásának szabályairól” 188/2000. (XI. 8.) Kormányrendelet „A kémiai biztonság területén mûködô tárcaközi bizottság mûködésének szabályairól” 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet „A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljá rások, illetve tevékenységek részletes szabályairól” 25/2000. (IX. 30.) EÜM-SZCSM együttes rendelet „A munkahelyek kémiai biztonságáról” 26/2000. (IX. 30.) EÜM rendelet „A foglalkozási eredetû rákkeltô anyagok elleni védekezésrôl és az általuk okozott egészségkárosodások megelôzésérôl” 8004/2000. Eü. miniszter tájékoztatója „Az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékérôl” 41/2000. (XII. 20.) EÜM-KÖM együttes rendelet „Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítmények kel kapcsolatos tevékenység korlátozására” 6/2001. (II. 28) KÖM Rendelet a mosó- és tisztítószerek felületaktív hatóanyagainak biológiai bonthatóságának egyes szabályairól 12/2001. (V. 4.) KÖM-EÜM együttes rendelet „A vegyi anyagok kockázatának becslésérôl és a kockázat csökkentésérôl” 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet „A hulladékok jegyzékérôl”
2. számú melléklet Veszély jelképek
Mérgezô (T) anyagok és Nagyon mérgezô (T+) anyagok
Tûzveszélyes (F) anyagok és Fokozottan tûzveszélyes (F+) anyagok
Irritatív (Xi) anyagok és Ártalmas (Xn) anyagok
Robbanásveszélyes (E) anyagok
Égést tápláló, oxidáló (O) anyagok
http://www.fjokk.hu/kemiai_k.html
Maró hatású (C) anyagok
Környezeti veszély (N) anyagok
33
3. számú melléklet 2000. ÉVI XXV. TÖRVÉNY A KÉMIAI BIZTONSÁGRÓL Az Országgyûlés – figyelembe véve az ember legmagasabb szintû testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fûzôdô alapvetô alkotmányos jogait – a Magyarországon tartózkodó természetes személyek kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságainak biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak megfelelô módon történô azonosítása, megelôzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából a következô törvényt alkotja.
I. Fejezet FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA Fogalommeghatározások 1. § E törvény alkalmazásában a) kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését – csökkentését vagy elkerülhetôvé tételét – célul kitûzô, illetôleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejûleg tekintetbe veszi a fejlôdés fenntarthatóságának szükségességét; e) anyag, vegyi anyag: természetes állapotában elôforduló vagy ipari termelôfolyamatból származó kémiai elemek vagy ezek vegyületei, amelyek a termék stabilitásához szükséges adalékokat és az elôállításból/gyártásból származó szennyezôdéseket is tartalmazhatnak, de nem tartalmaznak olyan oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása nélkül elkülöníthetôk; t) biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztetô munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum; w) R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetôleg e mondat sorszáma; x) S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma.
II. Fejezet AZ ANYAGOK ÉS A KÉSZÍTMÉNYEK EMBERRE ÉS KÖRNYEZETRE VALÓ VESZÉLYESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA, A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA A veszélyesség meghatározása 3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minôsül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható: a) az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tûz- és robbanásveszélyesség szerint; b) az anyagok és készítmények mérgezô (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: c) az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint.
VI. Fejezet A KOCKÁZAT KEZELÉSE Egészségvédelem, munkavédelem, lakosság- és fogyasztóvédelem, környezetvédelem, termékfelelôsség 20. § (1) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elôállításának, gyártásának, feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése elôtt – ideértve a külföldrôl történô behozatalt is – a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények közül – lehetôség szerint – a kevésbé veszélyes anyagot (készítményt) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végzô elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést és azt az ellenôrzést végzô hatóságnak – kérésére – bemutatja. (5) A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes
34
készítményhez a forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggô adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvû használati utasítást. A használati utasítást a gyártó vagy az importáló készíti el. Biztonsági adatlap 22. § (1) A munkahelyi egészség és biztonság, illetôleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerûen végzô személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített magyar nyelvû biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat. www.adatlap.hu 29. § A veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentô felelôs.
VII. Fejezet A KOCKÁZATOK ISMERTETÉSE, KÖZLÉSE, INFORMÁCIÓCSERE Oktatás 27. § A kémiai biztonság, illetôleg a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények helyes kezelésének alapelveit, legfontosabb szabályait - különösen a veszélyes anyagok, a veszélyes készítmények felismerésére, az általánosan használt veszélyes anyagok (készítmények) tárolására, felhasználására vonatkozó ismereteket – a Nemzeti Alaptantervnek tartalmaznia kell.
4. számú melléklet A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok R8 R 20/22 R 22 R 36/38 R 31 R 34
Éghetô anyagokkal érintkezve tüzet okoz. Belélegezve és lenyelve ártalmas. Lenyelve ártalmas. Szem- és bôrizgató hatású. Savval érintkezve mérgezô gázok képzôdnek. Égési sérülést okoz.
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos óvintézkedésekre utaló S mondatok S 1/2 S 24/25 S 26 S 27/28 S 45 S 46 S 50 S 62
Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó. Kerülni kell a bôrrel való érintkezést és a szembejutást. Ha szembe jut, bô vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni. Ha az anyag a bôrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bôrt kellô mennyiségû ...- val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg). Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni. Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni. Savval nem keverhetô. Lenyelés esetén hánytatni tilos.
35
5. számú melléklet Biztonsági adatlap 1. Készítmény neve
„Cillit vízkô- és rozsdaoldó”
2. Összetétel Foszforsav [7664-38-2] Szulfamidsav [5329-14-6] Nemionos felületaktív anyag Szinezô és illatanyag
5–15% 5–15% <5%
Xi Xi Xn
R 36/38 R 36/38 R 22, 36, 38
3. Veszélyesség szerinti besorolás R 36 R 38 S2 S 26 S 46
szemizgató hatású bôrizgató hatás gyermekek kezébe nem kerülhet ha szembe kerül, azonnal bô vízzel ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/ csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni. Veszély emberre: szembe vagy bôrre kerülve irritatív hatású
4. Elsôsegélynyújtás Szembe kerülve:
Bôrre kerülve:
Lenyelés esetén:
5. Tûzveszélyesség Használható oltóanyag: Személyi védôfelszerelés:
azonnal bô vízzel ki kell öblíteni és orvoshoz kell fordulni (az öblítést nyitott szemhéjjal kell végezni; ha visel kontaklencsét, azt elôtte el kell távolítani) a szennyezôdött ruhát el kell távolítani és bô vízzel le kell öblíteni a szennyezôdött bôrfelületet; szükség esetén keressen orvosi segítséget öblítse ki száját vízzel és igyon vizet vagy tejet; ne erôltesse a hányást; azonnal keressen orvosi segítséget
bármilyen oltóanyag és eljárás alkalmazható megfelelô légzôkészülék használandó
6. Óvintézkedések baleset esetén Személyi védelem óvintézkedései: kerülje szembe vagy bôrre kerülését Környezetvédelmi óvintézkedések: ne engedje közvetlenül lefolyóba; gyüjtse össze újrafeldolgozásra vagy megfelelô szemételhelyezésre; a szemételhelyezést a 13. pontnak megfelelôen kell végezni; a visszamaradt anyagot bô vízzel öblítse le 7. Kezelés és tárolás Kezelés: Tárolás:
kerülje szembe vagy bôrre jutását zárt csomagolásban száraz körülmények között
8. Az egészséget nem veszélyeztetô munkavégzés feltételei a) Háztartási használat esetén védôfelszerelést nem igényel. b) Iparszerû használat esetén: Szem védelme: védôszemüveg használata javasolt Bôr védelme: gumikesztyû használata javasolt 9. Fizikai és kémiai tulajdonságok Megjelenése: folyadék Szín: kék
36
Illata: pH: Oldhatóság: Viszkozitás: 10. Stabilitás és reakciókészség Kerülendô körülmények: Kerülendô anyagok:
11. Toxikológiai adatok LD50 (patkányokon, szájon át): Szembe kerülve: Bôrre kerülve: Szervezetbe kerülve:
friss 1,8 (100%-os oldaté) korlátlanul elegyedik vízzel vízszerû 50oC-nál magasabb hômérséklet lúgos oldatok; cinkkel, vassal végbemenô reakciója során hidrogén szabadul fel; hipóval végbemenô reakciója során klórgáz szabadul fel
>2000mg/kg az alapanyagok adatai alapján savassága miatt irritatív hatású savassága miatt irritatív hatású savassága miatt irritatív hatású
12. Ökotoxicitás Az élôvizek pH-jának megváltoztatása miatt a vizi életre veszélyes lehet. Azalkalmazott felületaktív anyag 80%-ban biológiailag lebontható a 88/242 nemionos felületaktív anyagokra vonatkozó EC direktíva alapján. 13. Hulladék kezelés és áramtalanítás A hulladék kezelését mennyiségétôl és a körülményektôl függôen a 102/1996. (VII.12.) kormányrendelet figyelembevételével kell elvégezni. 14. Szállításra vonatkozó elôírások Szállítási szempontból nem veszélyes anyag. 15. Egyéb Ezen biztonsági adatlap a 233/1996 (XII. 26.) kormányrendeletnek megfelelôen készült. Az ebben található információk legjobb tudásunk szerint pontosak és korrektek. Ezen adatok minôségbiztosítási célzattal nem használhatóak. Dén Melinda Tatabánya, 2000. november 9. minôségügyi vezetô
6. számú melléklet 6/2001. (II. 28.) KÖM RENDELET A MOSÓ- ÉS TISZTÍTÓSZEREK FELÜLETAKTÍV HATÓANYAGAI BIOLÓGIAI BONTHATÓSÁGÁNAK EGYES SZABÁLYAIRÓL A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. §-a (4) bekezdésének ja) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következôket rendelem el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed a Magyarországon gyártott, illetôleg forgalmazott mosó- és tisztítószerek felületaktív hatóanyagai biológiai bonthatóságának követelményeire és a biológiai bonthatóság meghatározására. 2. § E rendelet alkalmazása szempontjából a) mosószer: minden szappant vagy egyéb felületaktív anyagot tartalmazó por, paszta, folyékony, rúd, pehely, ôrlemény stb. fizikai megjelenésû anyag vagy készítmény, amelyet vizes közegben történô háztartási, közületi vagy ipari mosás, mosogatás, továbbá áztatás, öblítés, mosóvíz lágyítás céljából forgalmaznak, és amelynek anyagai a használat után közvetve vagy közvetlenül a természetes környezetbe jutnak; b) tisztítószer: minden olyan mosószer, melyet kizárólag nem textil jellegû szilárd felületek szennyezôdéseinek eltávolítására használnak; c) felületaktív anyag (tenzid): a mosó- és tisztítószerekben hatóanyagként alkalmazott, vízben jól oldódó micellák képzésére alkalmas méretû szerves vegyület, mely egy vagy több hidrofil és hidrofób csoportból áll. A felületaktív anyag kémiai viselkedését tekintve lehet anionos, kationos, nem-ionos és amfolitikus;
37
d) anionos felületaktív anyag : az a tenzid-féleség, amelyben a hidrofób csoport az anion alkotórésze; e) nem-ionos felületaktív anyag : az a tenzid-féleség, melyben a hidrofób csoporthoz változó hosszúságú hidrofil csoport kapcsolódik; f) biológiai bonthatóság: a felületaktív anyag biokémiai átalakítása során létrejövô olyan strukturális változás (illetve annak mértéke), amely a felületi aktivitás csökkenését eredményezi. A csökkenés mértékének mérésére megfelelô szabvány módszer szolgál; g) gyártó: a mosó- és tisztítószerek elôállítója vagy külföldi gyártó esetén importálója. 3. § (1) Magyarországon kizárólag olyan mosó- és tisztítószer gyártható és forgalmazható, illetve Magyarországra kizárólag olyan mosó- és tisztítószer hozható be, melynek felületaktív-anyag tartalma biológiai bonthatóságának mértéke az anionos és nem-ionos tenzidek kategóriájában eléri vagy meghaladja a 80%-ot, kationos és amfolitikus tenzidek kategóriájában pedig a biológiai bonthatóság átlagos szintje eléri vagy meghaladja a 90%-ot.
7. számú melléklet A tenzid molekulák szerkezete A tenzid molekula egy poláris – hidrofób, vízben oldódó – és egy apoláris – hidrofil, vízben nem oldódó – részbôl épül fel. Ábra látható: http://www.eucerin.de/skin A felületaktív anyagok molekulái a víz felszínén képeznek egy monomolekulás réteget, vagy micellák jönnek létre a víz belsejében. A tenzidek apoláris végükkel kapcsolódnak a zsírszennyezôdéshez. Micellák jönnek létre. A mosás során a zsír – tenzid micella leszakad a tisztítandó felületrôl. Ábra látható: http://www.theochem.uni-duisburg.de/DC/material/silicon/versuch/versuch7.htm A tenzidek poláris része lehet anion, kation, amfoter és nem-ionos. http://www.uni-siegen.de/dept/fb08/abteil/org/org1/vorlesung/kapitel10_11/sld008.htm
8. számú melléklet Ne öntsük össze a tisztítószereket! A tisztítószerekre gyakran ráírják, hogy ne keverjük más szereket, mert mérgezô gázok keletkeznek. (R31, S 50). • •
Szem- és bôrizgató hatású. Savval érintkezve mérgezô gázok képzôdnek. Ne keverje más háztartási tisztítószerrel.
•
Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó.
•
Ha szembe kerül, bô vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.
Ha mégis megtesszük, akkor klórgáz szabadult fel, amit a jellegzetes szúrós szag és a gázfejlôdés jelez. A keletkezô klór kimutatható úgy is, hogy a piros krepp papírt elszínteleníti.
Magyarázat A klórtartalmú tisztítószerekben az alábbi kémiai egyensúly áll fent a kémiai anyagok között: 2 NaOH + Cl 2 <==> NaClO + NaCl + H2O a) A tisztítószerben NaOH felesleg van, így a klór vegyületében, a nátrium-hipokloritban (NaClO) és nátrium-kloridban (NaCl) található.
38
b) Takarítás, tisztítás során a tisztítószert vizes oldatban (vízfelesleg) alkalmazzuk. Ekkor is – ugyan kis mennyiségben – klórgáz keletkezik. c) Savval együtt használva elreagál a NaOH, mert a sav semlegesíti, és víz is keletkezik. Az egyensúlyi reakció a klórfejlôdés irányába tolódik el.
Mit ne használjunk együtt? Savas tisztítószerek Cillit – vízkô- és rozsdaoldó Háztartási sósav Alfa – vízkôoldó Glanc
Lúgos, klórtartalmú tisztítószerek Domestos Hypo Clorox Flóraszept Mr Muscle lefolyótisztító
A klór (Cl 2) tulajdonságai A klórgáz zöldessárga színû, fojtó szagú, köhögésre ingerlô, mérgezô, a levegônél nagyobb sûrûségû gáz. Az elsô világháborúban harci gázként használták. A vízzel reagál és klóros víz keletkezik. A klóros vízben oldott klórmolekulák is vannak. A klór elpusztítja a mikroorganizmusokat, ezért fertôtlenítôszerként használják. A klórgáz, a klóros víz a festékanyagokat elszínteleníti, elroncsolja, ezért fehérítôszernek is használják. A klór az élô szervezet és az ember számára is mérgezô.
Ne keverjük a tisztítószereket! Szabó Tímea, Fôzô Attila, Ruzsa Bíborka, Varga Borbála www.poli.hu/oldaskotes/tisztit.htm http://www.kovet.hu/tavoktatas/tananyagmenu.html
EGÉSZSÉGNEVELÉSI TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM – SZENTENDRE A tisztítószerek az iskolában Videofilm • Ráhangolás a témára, gondolatébresztés, a probléma felvetése. • A „Környezetvédelmi döntések, élet a mérgezô anyagokkal” címû filmrészletbôl (Zöld útipakk) a „háztartási tisztítószerek” rész megnézése közösen Önálló munka a I. feladatlappal • Közös megbeszélés • • A veszélyességi jelek Ismert tisztítószerek összetételének tanulmányozása • Irányított csoportmunka – a flakonokon levô feliratok alapján megnézni az összetételét, a veszélyességi jeleket, az R és S mondatokat. • A II. feladatlap táblázatának kitöltése a tisztítószereken levô címkék alapján Törvényi háttér • Csoportmunka a) az R és S mondatok jelentése (3. számú melléklet) b) a Biztonsági adatlap fogalma és szerkezete (3. számú melléklet) c) a tisztítószerek anyagainak megfogalmazása (6. számú melléklet) • a tenzidek jellemzése (7. számú melléklet) Az egyes tisztítószerek egészségi és környezeti hatása • Irányított csoportmunka – a biztonsági adatlapok segítségével a III. feladatlap kitöltése. • Közös megbeszélés – melyik tisztítószert ajánlanád leginkább, és melyiket legkevésbé? • Ne keverjük az egyes tisztítószereket! – kémiai kísérlet, és/vagy a 8. számú melléklet megbeszélése Alternatív lehetôségek • Szövegelemzés – Kuka Búvár 1999. ôsz: Intelligens mosószerek helyett címû írás elolvasása (egyéni munka), • majd a szöveg végén található munkalap kitöltése – egyéni munka • Közös megbeszélés • Környezetbarát termékek megismerése, tanulmányozása
39
I. feladatlap A filmben elhangzott, mit jelent, hogy egy anyag veszélyes. Sorolja fel ezeket a tulajdonságokat! .................................................................................... .................................................................................... Írja a képek mellé, hogy melyik jelzi a fenti tulajdonságot! Más színnel a többi jel mellé is írja oda, ha tudja a jelentését és betûjelét!
Veszélyességi piktogramok, veszélyjelek
A film alapján írja ide, hogy például milyen betegségeket okozhatnak a tisztítószerek! .................................................................................... .................................................................................... Milyen tanácsokat kapott a filmben a tisztítószerek használatára? ....................................................................................
40
II. feladatlap Töltse ki az alábbi táblázatot! Tanulmányozza az Ön elôtt levô tisztítószerek címkéit! A táblázat kitöltésével jellemezze ezeket az anyagokat! Név, felhasználás
Kémiai összetétel
R, S mondatok száma
Veszélyességi jel
Megjegyzés
Az elôfordulás gyakoriságának sorrendjében írja fel a tisztítószerekben található vegyületeket! .................................................................................... ....................................................................................
41
III. feladatlap A tisztítószerek hatása az egészségre A biztonsági adatlapok tanulmányozásával gyûjtse össze, hogy a tisztítószerben található egyes anyagok hogyan hatnak az egészségre!
Név
42
Kémiai anyagok – Egészségi hatás
IV. feladatlap Intelligens mosószerek helyett Aprócska háztartási bolt pultjánál ácsorgok, kezemben egyetlen tubus fogkrém. Szeretem ezt az üzletet. Amolyan régimódi szatócsboltra emlékeztet levendulaillatával, nyugodt hangulatával, fapolcaival. Elôttem jólöltözött hölgy panaszkodik az idôs eladónak: tucatnyi vízkôoldót próbált már, de egyikkel sem tudja igazán rendbe tenni a zuhanytálcát. Itt mit ajánlanának neki? A mosolygós arcú néni kedvesen hunyorog, majd egyetlen szóval válaszol: ecetet. Valahol érthetô volt az érdeklôdô vevô zavarodott arckifejezése, nyilvánvalóan más választ várt. Korunk nézetei szerint ugyanis a modern háztartás elmaradhatatlan kelléke a tisztítószer, jobban mondva a tisztításhoz használatos vegyszer, mely otthonunkat tisztává, illatossá, fényessé varázsolja. Választék is akad bôven: az üzletek polcain végeláthatatlan sorokban állnak a drágábbnál drágább bútorfények, súrolószerek, légfrissítôk, hipók és társaik. Otthon teli velük a szekrény alja, nagytakarításkor pedig flakonok garmadáját használjuk el, mire kipucolunk mindent. Már réges-régen megfeledkeztünk arról, hogy lehet ezt másként is csinálni. Részben rohanó élettempónk diktálja, hogy gyors hatású készítményekkel suvikszoljuk szûkebb-tágabb környezetünk minden zugát, részben a szüntelenül látható, hallható reklámok hatására vásárolunk újabb és újabb termékeket. Úgy gondoljuk, a tisztítószerek használatával idôt spórolunk és sterilebb otthont kapunk, az viszont sosem – vagy csak igen ritkán – jut eszünkbe, hogy ezek az egyre erôsebb hatásfokú kémiai anyagok mekkora kárt okoznak akkor, amikor hulladékainkkal, szennyvizünk kel együtt kikerülnek a természetbe. Ártanak víznek, talajnak, levegônek, élôhelyek és élôlények sokaságát veszé lyeztetik. Bár otthonunkat megtisztítják, környezetünket visszafordíthatatlanul elszennyezik. Évekkel ezelôtt igazi békebeli rézágyat örököltem a dédapámtól. Gyönyörû darab volt, valódi mestermunka, de foltos és kopottas. Nem igazán tudtam, hogyan szépíthetném meg, mígnem a dédi segített. Tanácsára ecet és só keverékével töröltem át az ágyat: a fém visszakapta eredeti színét, az ágy pedig a szoba dísze lett. Nagyanyáink még ismerték a takarítás fortélyait. Otthonuk tisztántartásához nem volt szükségük mûvileg elôállított, környezetszennyezô vegyszerekre, csupán természetes anyagokra és néhány jól bevált, régi receptre. Citrommal, ecettel, sóval, szódabikarbónával dolgoztak, a lakás mégis ugyanúgy ragyogott, ugyanolyan tiszta volt, mint most, a háztartási kemikáliák korában. Számtalan egyszerûen kivitelezhetô házi praktika létezik. Talán kicsit húzódozunk tôlük, mert a saját kezûleg elkészíthetô tisztítószerek elôállítása és alkalmazása bonyolultnak, idôigényesnek tûnik. Nem az. Csak kényelmesebb a gyárilag töltött flakonért nyúlni, mint néhány percet a megfelelô szer elkészítésére fordítani. Akit aggódik a lefolyóba öntött klór, a hajtógázos bútorfény vagy a maró zsíroldó használata miatt, változtathat takarítási szokásain. Elegendô a régi receptekbôl ötletet meríteni: • Csempék, kádak, mosdókagylók tisztítására használjunk ecetet! Oldja a zsírt és a koszt, csillogóvá varázsolja a felületet. • A maró hatású savas vízkôoldók is nagyszerûen helyettesíthetôk ecettel. A legvastagabb lerakódást is képes lehozni: a kérdéses részeket locsoljuk le kevés ecettel, majd kefével vagy vizes ronggyal dörzsöljük át. Makacsabb vízkôre helyezzünk ecettel átitatott rongyot és hagyjuk rajta 10 percig. Ha az edény vízköves, öntsünk az aljára egy keveset, majd néhány óra múlva mosogassuk el. A • vécét szódabikarbónával vagy fele-fele arányban kevert ecettel és vízzel lehet kisúrolni. Tisztít és fertôtlenít. • A hûtôgép szódabikarbónával vagy fele-fele arányban kevert ecettel és vízzel tisztítható. Ha szagtalanítani akarjuk, tartsunk benne egy nyitott szódabikarbónás zacskót. A • mikrohullámú sütôben párologtassunk egy tál citromos vizet, majd nedves ruhával töröljük ki. • A szappanos vízzel lemosott ablaküveget, tükröt egy rész ecet és négy rész forró víz keverékével permetezzük be, majd töröljük át tiszta ruhával. • Bútorfény helyett használjunk olívaolaj és citromlé keverékét, vagy ecetes vízbe mártott és kicsavart szarvasbôrt. A környezetvédelem nem nagy dolgokról szól, inkább a kisebbekrôl. Hétköznapiakról. Hiszen a minket körülvevô világot oltalmazhatjuk úgy is, hogy szokásainkon változtatunk. Nem sokat, éppen csak egy mákszemnyit. A következô nagytakarítás alkalmával talán már eszünkbe jut, hogy a csap kitakarításához elôkészített színes flakonú ké miai vegyszer hatása nem ér véget akkor, amikor eltûnik a lefolyóban.
Lugosi Bea Kukabúvár 1999. ôsz www.kukabuvar.hu (Könczey Réka – S. Nagy Andrea Zöldköznapi Kalauz címû könyvében egy egész fejezet foglalkozik ezzel a témá val, sok hasznos ötletet meríthetnek belôle az érdeklôdôk.) (Vegyszermentes takarításhoz szódabikarbóna, mosószó da stb. a Zöld Boltban vásárolható: Budapest V. Nádor u. 34.)
43
Kérdések Miért használjuk a flakonokban kapható „modern” tisztítószereket? .................................................................................... .................................................................................... Milyen környezetbarát tisztítószert javasol a cikk az egyes dolgok tisztítására? Mit?
44
Mivel?