2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés
Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja
Kommunikáció-központúság
Tevékenység centrikusság
Rendszeresség
Differenciáltság
Partnerség
Kutatószemlélet
A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés:
a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése,
a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,
az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata,
a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége,
a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése,
a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével,
a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.
2
Szövegértésből gondolkodási műveleteket mértek a feladatlapok (információ visszakeresése, kapcsolatok, összefüggések felismerése és értelmezése). Az eredmények alapján négy képességszintet különböztettek meg, az iskolai értékelésnek megfelelően az 1-es a leggyengébb és a 4-es a legmagasabb szint.
Országos kompetenciamérés – iskolánk eredményei
A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően
az
információk
visszakeresését,
következtetések
levonását,
kapcsolatok
felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A felmérés tartalmi keretét a 3/2002. OM rendelet, valamint a közoktatás minőségbiztosításáról szóló rendelet tartalmazza. Feladatunk, hogy a szövegértési készségeket tovább emeljük, további mérhető fejlődést mutassanak diákjaink az elért teljesítmény mellett is. Magyarból erősítjük és folytatjuk az utóbbi tanévek új típusú megközelítését, a tevékenykedtető – gondolkodtató - értelmező feladatok alkalmazását.
3
1. Iskolánk átlageredménye 2010 májusában szövegértésből a többi iskola eredményeihez viszonyítva
Az összes iskolához képest iskolánk átlageredménye egy kicsit eltér az országos átlagtól, 76 képességponttal az átlag alatt teljesített. A szakközépiskolák között elért eredményeket vizsgálva 68 képességpont az eltérés, vagyis megállapítható, hogy nem egész 1 szórás. A görbe alakjából arra következtethetünk, hogy csak kevés iskola gyengébb nálunk (a görbe meredek és rövid), viszont több azon iskolák száma, amelyek jobban teljesítettek (a görbe felső szakasza hosszabb).
4
Az alábbi ábra százalékosan is megerősíti az előbb leírtakat:
A hasonló intézmények közül országos szinten szövegértésből 216 intézmény (23 %) ért el tőlünk gyengébb eredményt, 156 (16 %) hasonlót, 577 (61 %) jobbat; a szakközépiskolák viszonylatában 65 (13 %) gyengébb, 143 (29 %) hasonló, 291 (58 %) jobb eredmény tapasztalható. A szignifikánsan jobban teljesítő iskolák száma 291, de vigasztaló az a tény, hogy az iskolák 17 %-a a miénk alatt teljesített. A statisztikai eredmény érdekessége az, hogy a hozzánk hasonló iskolák intervalluma nagyon széles, hiszen az iskolák több mint 29 %-a ide sorolható. A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági tartománya (konfidencia-intervalluma) Az Önök intézményében Országosan 8 évfolyamos gimnáziumokban 6 évfolyamos gimnáziumokban 4 évfolyamos gimnáziumokban Szakközépiskolákban Szakiskolákban
1544 (1519;1572) 1620 (1619;1621) 1810 (1806;1814) 1794 (1791;1797) 1735 (1734;1737) 1612 (1611;1612) 1399 (1397;1401)
5
2. A tanulók képességeloszlásának néhány jellemzője szövegértésből A képességeloszlás elemzésének egyik módja az eredmények negyedelési technikája. Ez látványos diagramokat generál. A 25 percentilis és a 75 percentilis, valamint az átlag konfidencia intervallumának szélessége jó összehasonlítási alapot képezhet. Az országos szűk konfidencia intervallumhoz képest (1619; 1621) a mi iskolánk konfidencia intervalluma sokkal szélesebb (1519; 1572). A 75 percentilis 4 képességponttal lépi át az átlag kb.1650 képességpontot, de a 25 percentilis az országos átlag alatt van 32 képességponttal, ami a jobb képességű diákok hiányát jelzi.
A tanulók képességeloszlása az egyes részpopulációkban: Min. / 5-.s Az Önök intézményében Országosan Budapesti kistérségben A szakközépiskolákban
982 1250 1284 1339
25-.s perc. Átlag 1452 1484 1522 1509
(konf. int.)
1544 (1519;1572) 1620 (1619;1621) 1651 (1649;1653) 1612 (1611;1612)
75-ös perc. Max.95-ös 1654 1773 1801 1724
1910 1935 1958 1866
A tanulók képességeloszlása balról aszimmetrikus jellegű, az országoshoz és a szakközépiskolákhoz képest gyengébb eredményekre utal, nagyobb szóródást mutat. 6
3. Standardizált képességek szövegértésből iskolatípusonként
A statisztikai adathalmaz feldolgozásának legismertebb eloszlása a normál eloszlás. A Gauss - féle haranggörbe szépen szemlélteti a mediánt, a szórást, és könnyen összehasonlítható
más
normál
eloszlással,
a
különbségek
szembetűnőek,
azonnal
leolvashatóak. Az országos mintavétel eredménye kissé eltér a normális gyakorisági görbétől, balra elnyúló, aszimmetrikus eloszlást mutat, melyben a medián az átlag és a módusz között helyezkedik el. A normál eloszlású ábrán belül a haranggörbe hét szintre osztható, ezért jobban összehasonlíthatók a különböző illetve az azonos nehézségi szintet teljesítő tanulók. A hisztogramról jól leolvasható, hogy a tanulók többsége a 3. és a 4. szintbe sorolható, vagyis teljesítményük 1400 és 1600 képességpont között mozog, képességszintjük közepes.
7
Sajnos van az 1. szint alatti eredményt produkáló tanulónk, több tanulónk viszont elérte a 6. szintet is. Összességében elmondható, hogy nincs kimagasló képességű diákunk, a legtöbb tanuló a középső 4. szintbe (1491- 1631képességpont) sorolható.
A fenti ábra a normál eloszlású haranggörbe százalékos megjelenítése. Az összes szakközépiskolára jellemző, hogy 0,3 % 1. szint alatti, nagyon kevés (2,5 %) a 7. szintet elérő tanulók száma. Legtöbben a 4. szintbe sorolhatók, és ez 31,9 %- ot jelent. Ez az ábra is bizonyítja, hogy diákjaink többsége az országos átlagnak megfelelően teljesített, csak a nagyon jó képességű diákok hiánya szélesítette ki a 4. szintet. Előremutató eredményt jelent 4. és 5. szintet elérők százalékos aránya.
8
