Iskolai étkeztetés rendelet és valóság

Iskolai étkeztetés – rendelet és valóság Varga Anita Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Iskolások Egészségéért XII. Országos Továbbképző Konferencia, Budapest, 2016. október 14.

Az előadás menete 1. Az egészséges táplálkozás alapjai 2. A gyermekek táplálkozással összefüggő egészségi állapota 3. Iskolai táplálkozás-egészségügyi környezetfelmérések 4. 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról

1. Az egészséges táplálkozás alapjai  Megfelelő energiabevitel (kor, nem, fizikai aktivitás…)  Változatos és rendszeres táplálkozás

 Naponta sovány tej, tejtermék  Sovány húsok, hetente többször hal és tojás

 Alacsony zsírbevitel

 100%-os gyümölcs-, zöldséglevek

 Gabonák fele legyen teljes őrlésű

 Cukrozott ételek, italok kerülése

 Naponta többször friss zöldség/gyümölcs

 Egészséges nassolnivalók

 Legjobb választás a víz

 Sózás csökkentése

2. A gyermekek táplálkozással összefüggő egészségi állapota • Növekedésük és szellemi fejlődésük érdekében a meghatározott energia- és tápanyagmennyiséggel kell ellátni a szervezetüket. • Az egészséges táplálkozással a nem fertőző betegségek megelőzhetők, a születéskor várható élettartam meghosszabbítható.

• Az egészséges táplálkozás gyerekeknél javítja az iskolai teljesítményt és mérhetően csökkenti a betegség miatti hiányzások számát. • A táplálkozási szokások a legkorábban kialakuló magatartásformák közé sorolhatók, melyek a későbbiek során már nehezen változtathatóak meg. • A táplálkozási kockázati tényezők már gyermekkorban is kimutathatók.

A betegségben töltött életévekért felelős 20 legfőbb kockázati tényező (Kelet-Európa, 2010)

Lim S et al.: A comparative risk assessment of burden of disease and injury attributable to 67 risk factors and risk factor clusters in 21 regions, 1990–2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010. Lancet, 2012. 380: 2224–60

http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs310/en/

Health at a Glance: Europe 2014

Death due to cancer, Standardised death rate by 100 000 inhabitants

Eurostat, 2013

Causes of death, by age group, EU-28, 2011

http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/File:Causes_of_death,_by_age_group,_EU28,_2011.png

Túlsúly, elhízás Oka: többlet energiabevitel, kevés testmozgás Következmények: szív és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, mozgásszervi érintettség, önbizalomhiány, alvási apnoe, daganatos megbetegedések Nemzetközi kitekintés*:

- 1980 és 2014 között az elhízottak száma megduplázódott - 2014-ben az 5 évnél fiatalabb túlsúlyos vagy elhízott gyermekek száma a világon 41 millió - 2014-ben a 18 évesnél idősebbek 39%-a túlsúlyos és 13%-a elhízott *http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/en/

Túlsúly, elhízás Hazai adatok: - 2010 COSI (Childhood Obesity Surveillance Initiative) felmérés 6-9 éves európai gyermekek 1/3-a túlsúlyos vagy elhízott - 2013/2014 HBSC (Health Behaviour in School-aged children study) felmérés 11 éves fiúk 31%-a, lányok 15%-a túlsúlyos vagy elhízott 13 éves fiúk 28%-a, lányok 16%-a túlsúlyos vagy elhízott - 2014 GYERE – Gyermekek Egészséges Program felmérés (Dunaharaszti) 6-12 éves gyerekek 26,5%-a túlsúlyos vagy elhízott

Szív és érrendszeri megbetegedések - hipertónia Esszenciális magasvérnyomás: alapbetegség nélkül jelentkezik Fejlett országokban az elhízás terjedésével serdülőkorban akár a 10-20%-os arányt is elérheti!

 ezek a gyermekek gyakran túlsúlyosak, mozgásszegény életmód, túlzott sóbevitel jellemző, stresszes életkörülmények, genetikai hajlam  sok esetben nem okoz tünetet, csak szűrővizsgálaton derül ki  a magas vérnyomás a későbbi életkorban szívinfarktus, vesekárosodás, szemfenékeltérés, agyvérzés kialakulásához vezethet  túlsúly esetén a fogyás, a rendszeres testmozgás, a sószegény diéta segíti a vérnyomásértékek rendeződését Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium

Cukorbetegség  1980 és 2014 között a cukorbeteg felnőttek száma 108-ról 422 millióra nőtt!*  A túlsúly és elhízás terjedésével meredeken nő a cukorbetegség kialakulása is!  Egyes becslések szerint az elkövetkező 20 évben az 1-es típusú cukorbetegek száma 5 éves kor alatt 2x, 5-15 éves kor között 70%-kal nagyobb lesz  Sok esetben tünetmentes, a betegség hosszú ideig rejtve maradhat  Szövődményei: CVD, ideg-, vese-, szemkárosodás, bőr- és szájbetegségek  Kezelés: egészséges étrend + testmozgás + sz.e. gyógyszeres terápia *http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/204874/1/WHO_NMH_NVI_16.3_eng.pdf?ua=1

Daganatos megbetegedések  2012-ben 14,1 millió daganatos megbetegedés  2035-re a feltételezett számuk 24 millió!

 A halálesetek legnagyobb részérért a tüdő, máj, gyomor, vastagbél, mell, és a nyelőcső daganat a felelős  Az esetek 1/3-a összefüggésbe hozható a magas BMI-vel, az alacsony gyümölcs- és zöldségbevitellel, a fizikai aktivitás hiányával, a dohányzással, és az alkoholfogyasztással http://www.wcrf.org/int/cancer-facts-figures/worldwide-data http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs297/en/

3. Iskolai táplálkozás-egészségügyi környezetfelmérések „Táplálkozási szokásaink a gyermekkorban alakulnak ki. Felnőttkorban csak kevéssé módosulnak.

Az iskolai élelmezés korszerű megoldása nemcsak a gyermek egészsége, fejlődése szempontjából nagy jelentőségű, hanem ebben a korban lehet és kell a helyes táplálkozás alapjait lerakni.” (Tarján Róbert: Iskolai élelmezés helyzete néhány európai országban. Egészségtudomány, 1972. 16. szám, 145. oldal)

Miért szükségesek ezek a felmérések?  Már az 1977-80-as Országos Gyermekélelmezési Felmérés eredményei is rávilágítottak arra, hogy a közétkeztetés az élettani igényeknek megfelelő táplálkozást nem tudja biztosítani.  Az 1997. évi CLIV. törvény 50. §-ának (3) bekezdése előírta, hogy „A közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.”  80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről  67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről  2011. augusztus 1 – országos tisztifőorvos által közzétett, rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlást

Országos Iskolai MENZA Körkép (MENZA 2008) A gyermekeket érintő közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az ajánlásoknak. Sőt már itt is megtalálhatók voltak azok a kockázati tényezők, amelyek a nemfertőző krónikus betegségekhez vezetnek: a só, a cukor, az állati zsiradék túlzott, a tejés tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék alacsony fogyasztása.

https://www.ogyei.gov.hu/menza/

Országos Iskolai MENZA Körkép (MENZA 2013) ISKOLÁK (N=260) Főzőkonyha (N=231)

 Kérdőív

iskolavezető o élelmezésvezető o szülő  Ételfotók  Étlap, nyersanyagkiszabat  Élelmiszerkémiai laboratóriumi vizsgálat: fehérje, zsír, szénhidrát, TFA, só, vas, kalcium o

https://www.ogyei.gov.hu/menza/

Kiemelt megállapítások, a 2008-as felméréshez hasonlítva - kedvező megállapítások  Gyakrabban, átlagosan naponta 1x biztosított zöldség vagy gyümölcs  Az iskolák többségében volt teljes kiőrlésű pékáru a 10 nap alatt legalább 1x

 Olyan új ételek, nyersanyagok bevezetése, melyet kedveltek is a gyerekek  A kényelmi termékeket felhasználó közétkeztetők aránya csökkent

 A napi nettó nyersanyagnorma ~27%-kal nőtt, 392 Ft-ra  Az iskolabüfékben csökkent az energiaitalok árusítása  A diétás étkeztetést már 4x több közétkeztető meg tudta oldani 

A diétára való igény régiós megoszlása 2013-ban az iskolák 41%-ában volt legalább egy olyan gyermek, aki diétás étrendre szorult, ez korábban csak 24% volt. Jelentős régiós különbségek

70%

Országos átlag

Gyakoriság

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

KMR

KDR

DDR

NYDR

ÉMR

ÉAR

DAR

Kiemelt megállapítások, a 2008-as felméréshez hasonlítva - kedvezőtlen megállapítások 

A napi 3x étkezés nem biztosított minden iskolában



Az ebéd elfogyasztására sok helyen nincs elég idő



Az iskolák csaknem felében még mindig nincs naponta legalább 1x nyers z/gy



Kevés tejet, tejterméket kapnak a gyermekek



Az ételek sótartalma jelentősen meghaladja a korcsoportos ajánlást



Az étrendek mért energiatartalma sokszor kevesebb az előírtnál



Tápanyagtartalom: a laboratóriumban mért és a számított értékek között jelentős az eltérés



Az étel-, italautomatákban és büfékben az egészségtelen élelmiszerek dominálnak



Az egészséges élelmiszerek kínálata a büfékben csökkent (10/3)

Iskolabüfé árukínálata 20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 41. 129 § (4) A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. Ha az iskola-egészségügy szakvéleménye ellenére mégis árulják, akkor azt jelezni szükséges a területileg illetékes járásnak, aki eljárást fog kezdeményezni.

4. 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról*  WHO, EFSA, EU testületeinek rendeletei, szakmai ajánlásai és a nemzetközi szakirodalom alapján készült el + hazai közétkeztetési felmérések eredményeinek figyelembe vétele  Előírásait 2015. szeptember 1-jétől kell alkalmazni

 Élelmiszeralapú előírásokat tartalmaz  Szabályozza az egyes élelmiszerek, élelmiszer csoportok felhasználásának gyakoriságát (min/max), mellérendelve az 1 adagnak számítható mennyiséget *http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400037.EMM

A közétkeztetési rendelet célja A 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet fő célja, hogy pontosan meghatározza a gyermekek egészséges fejlődéséhez, a betegségek megelőzéséhez és a betegek megfelelő gyógyulásához szükséges, a közétkeztetésben nyújtott tápanyagtartalmat. Célként tűzi ki többek között a kellő mennyiségű

zöldség- és gyümölcs-, teljes értékű gabonaféle, tej- és tejtermékfogyasztást, valamint a só-, cukor- és a telített zsírsavak bevitelének csökkentését.

A közétkeztetési rendelet főbb pontjai • Általános rendelkezések - Területek, melyekre kiterjed a Rendelet hatálya • Étrendtervezés szabályai - Változatossági mutató - Energiaszükségleti értékek előírása étkeztetés típusától függően • Naponta biztosítandó élelmiszerek - Zöldségek és gyümölcsök - Gabona és gabona alapú élelmiszerek - Tej és tejtermékek • Felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak egyes élelmiszerek és ételek vonatkozásában - Hozzáadott cukor - Só - Zsír • Diétás étkeztetés • Tájékoztatási kötelezettség - A feltüntetendő tápértékek, só, allergének • Személyi feltételek - Végzettséggel kapcsolatos előírások

GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Kötelező-e 2015 szeptember 1-től minden tápértékjelölést feltüntetni az étlapon? 2015. szeptember 1-től a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetni minden étkezés

számított

sótartalmát,

valamint

a

1169/2011

EK

rendeletben

meghatározott allergén összetevőket. 2017. április 13-ától pedig minden étkezés számított energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukortartalmát is.

JELÖLÉSEK AZ ÉTLAPON 1. NAP

2. NAP

3. NAP

4. NAP

5. NAP

Reggeli  

Reggeli  

Reggeli 

Reggeli  

Reggeli 

…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só





Tízórai 

Tízórai

Tízórai 

Tízórai 

Tízórai






Ebéd  

Ebéd 

Ebéd 

Ebéd 

Ebéd  






Uzsonna

Uzsonna 

Uzsonna  

Uzsonna






Vacsora 

Vacsora  

Vacsora

Vacsora 

Vacsora 






REGGELI

TÍZÓRAI

EBÉD

Uzsonna 

UZSONNA

VACSORA

Lisztérzékenyek, tejcukorérzékenyek, tejfehérje- tojás-, földimogyoró-allergiások számára külön étrendet biztosítunk! Jelmagyarázat Allergének jelenléte:

hal 

szójabab 

zeller 

mustár 

szezámmag 

dió 

GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Tápértékjelöléssel el nem látott élelmiszerek esetében hogyan lehet megállapítani azok tápanyag összetételét? Azon élelmiszerek esetében, melyek tápanyag-összetétele jelölésük, vagy az élelmiszerre vonatkozó minőségi előírás (pl.: MÉ előírás), vagy a tápanyagtáblázat – Új tápanyagtáblázat. Szerk. Rodler I., Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2006. – alapján nem állapítható meg, az élelmiszer összetevőinek mennyiségére vagy tápanyag-összetételére vonatkozóan gyártói nyilatkozatot, tanúsítványt kell beszerezni.

GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Iskolatej és Iskolagyümölcs programok által biztosított termékek is beleszámíthatóak a rendeleti előírásba? Nem. Az Iskolatej és az Iskolagyümölcs programoktól függetlenül köteles a közétkeztető a napi tej és gyümölcs-mennyiséget a Rendeletben előírt mennyiségben biztosítani. Ezen programok az EU, a magyar állam, a nevelési-oktatási intézmény és a termelő közötti jogviszony, melynek a közétkeztető nem részese. Ezen termékek közétkeztetés keretében történő kiosztását a vonatkozó EU rendeletek sem engedélyezik .

GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Diétás étkeztetés esetén be kell-e tartani a rendelet minden előírását? Az adott betegségre előírt dietoterápiát kell alkalmazni, azonban a rendelet egyéb, az egészséges táplálkozásra vonatkozó előírásait ezen étrendek tekintetében is szükséges betartani. Pl. gluténmentes diéta esetén biztosítani kell a korcsoportnak megfelelő energiaszükségletet, az előírt zöldség, gyümölcs, tej és tejtermék mennyiséget, be kell tartani az élelmiszer gyakoriságára és felhasználására vonatkozó előírásokat

GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Mit tekintünk szakorvosi igazolásnak? Az „5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról”  1. mellékletében szereplő betegségek valamelyikéről,  2. mellékletben meghatározott igazolás kibocsátására jogosult szakorvos által kiadott dokumentum. DE! A betegség diagnosztizálása során a háziorvos/gyermekorvos kiadhat igazolást, melyben az adott diétát javasolja  ennek alapján a pontos diagnózis felállításáig és az emelt szintű családi pótlékra jogosító igazolás kiállításáig a diétát BIZTOSÍTANI KELL!

GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Ízesíthető-e a tea, tejkészítmény édesítőszerrel? Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet értelmében teához, tejkészítményhez édesítőszer nem használható fel, kivéve diétás étkeztetést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők számára biztosított ételek készítése során a cukor helyettesítésére.

GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Kihelyezhető-e só és cukortartó az étkezők asztalára? Igen, kihelyezhető a só- és a cukortartó az asztalra a 12. § (4) bekezdésében meghatározott szöveg* vagy annak életkori sajátosságoknak megfelelő képi megjelenítése kíséretében. *”A túlzott só- és cukorfogyasztás szív és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet!”

www.ogyei.gov.hu

KÖZÉTKEZTETÉS A leggyakoribb kérdések és válaszok a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet kapcsán

72 db

Főbb változások a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletben A könnyebb gyakorlati megvalósíthatóság érdekében:

•

A bölcsődei és óvodás korcsoport esetén is fokozatosan kell elérni a sóbeviteli ajánlást.

•

A hozzáadott cukortartalom a napi összes energiamennyiség 10%-át teheti ki a 8% helyett.

•

Édesítőszer kizárólag a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedőknek adható.

•

Idősek ellátását végző intézményekre, valamint nyári táborokra nézve csak ajánlás.

•

Meghatározásra került a diétás étkeztetéshez szükséges szakorvosi igazolás kiállítására jogosultak köre.

•

A biztosítandó diéták körének szűkülése.

•

Meghatározásra kerültek étkezésenként az energia- és tápanyagbeviteli ajánlások.

•

A változatossági mutatóra vonatkozó előírások kevésbé szigorúak diétás étkeztetés esetén.

•

A nyersanyag-kiszabati előírás és az adagolási útmutató is változott.

Az egészséges iskolai étkeztetés előnyei Időtáv Jelenlegi

Egészség • egészségesebb táplálkozás • egészséges növekedés

Későbbi

• • • •

egészségesebb táplálkozás egészséges testsúly normál koleszterinszint normál vérnyomás

Hosszú távú

• kisebb arányban fordul elő:  diabétesz,  magas vérnyomás,  szív-és érrendszeri betegség,  agyvérzés,  rák • több minőségben (egészségben) eltöltött életév

Eredmények • jobb magatartás • kevesebb hiányzás az iskolából • jobb jegyek az iskolában

Jövedelem -

• jobb képzettség • jobb munka

• magasabb jövedelem • nagyobb arányban fizetnek adót

• kielégítőbb munkalehetőség • jobb szociális hálózat • érzelmi jólét

• magasabb jövedelem • nagyobb arányban fizetnek adót • magasabb nyugdíj

Iskolai színtér 1. Egészségtan tantárgy 2. Egészségnapok szervezése (dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember!) 3. Tankonyha, háztartástechnikai terem, fűszerkert / konyhakert

4. Előadó felkérése (dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember!) 5. Szülő, mint célközönség – szülői értekezlet (pedagógusok szerepe!) 6. Egyéb: egészségnevelési programok, nyári táborok, iskolai rendezvények 7. Jó gyakorlatok gyűjtése (gyűjtemény!), továbbadása (iskolatáska!)

Köszönöm a figyelmet!

Iskolai étkeztetés rendelet és valóság

Recommend Documents