Iskolai étkeztetés – rendelet és valóság Varga Anita Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Iskolások Egészségéért XII. Országos Továbbképző Konferencia, Budapest, 2016. október 14.
Az előadás menete 1. Az egészséges táplálkozás alapjai 2. A gyermekek táplálkozással összefüggő egészségi állapota 3. Iskolai táplálkozás-egészségügyi környezetfelmérések 4. 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról
1. Az egészséges táplálkozás alapjai Megfelelő energiabevitel (kor, nem, fizikai aktivitás…) Változatos és rendszeres táplálkozás
Naponta sovány tej, tejtermék Sovány húsok, hetente többször hal és tojás
Alacsony zsírbevitel
100%-os gyümölcs-, zöldséglevek
Gabonák fele legyen teljes őrlésű
Cukrozott ételek, italok kerülése
Naponta többször friss zöldség/gyümölcs
Egészséges nassolnivalók
Legjobb választás a víz
Sózás csökkentése
2. A gyermekek táplálkozással összefüggő egészségi állapota • Növekedésük és szellemi fejlődésük érdekében a meghatározott energia- és tápanyagmennyiséggel kell ellátni a szervezetüket. • Az egészséges táplálkozással a nem fertőző betegségek megelőzhetők, a születéskor várható élettartam meghosszabbítható.
• Az egészséges táplálkozás gyerekeknél javítja az iskolai teljesítményt és mérhetően csökkenti a betegség miatti hiányzások számát. • A táplálkozási szokások a legkorábban kialakuló magatartásformák közé sorolhatók, melyek a későbbiek során már nehezen változtathatóak meg. • A táplálkozási kockázati tényezők már gyermekkorban is kimutathatók.
A betegségben töltött életévekért felelős 20 legfőbb kockázati tényező (Kelet-Európa, 2010)
Lim S et al.: A comparative risk assessment of burden of disease and injury attributable to 67 risk factors and risk factor clusters in 21 regions, 1990–2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010. Lancet, 2012. 380: 2224–60
http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs310/en/
Health at a Glance: Europe 2014
Death due to cancer, Standardised death rate by 100 000 inhabitants
Eurostat, 2013
Causes of death, by age group, EU-28, 2011
http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/File:Causes_of_death,_by_age_group,_EU28,_2011.png
Túlsúly, elhízás Oka: többlet energiabevitel, kevés testmozgás Következmények: szív és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, mozgásszervi érintettség, önbizalomhiány, alvási apnoe, daganatos megbetegedések Nemzetközi kitekintés*:
- 1980 és 2014 között az elhízottak száma megduplázódott - 2014-ben az 5 évnél fiatalabb túlsúlyos vagy elhízott gyermekek száma a világon 41 millió - 2014-ben a 18 évesnél idősebbek 39%-a túlsúlyos és 13%-a elhízott *http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/en/
Túlsúly, elhízás Hazai adatok: - 2010 COSI (Childhood Obesity Surveillance Initiative) felmérés 6-9 éves európai gyermekek 1/3-a túlsúlyos vagy elhízott - 2013/2014 HBSC (Health Behaviour in School-aged children study) felmérés 11 éves fiúk 31%-a, lányok 15%-a túlsúlyos vagy elhízott 13 éves fiúk 28%-a, lányok 16%-a túlsúlyos vagy elhízott - 2014 GYERE – Gyermekek Egészséges Program felmérés (Dunaharaszti) 6-12 éves gyerekek 26,5%-a túlsúlyos vagy elhízott
Szív és érrendszeri megbetegedések - hipertónia Esszenciális magasvérnyomás: alapbetegség nélkül jelentkezik Fejlett országokban az elhízás terjedésével serdülőkorban akár a 10-20%-os arányt is elérheti!
ezek a gyermekek gyakran túlsúlyosak, mozgásszegény életmód, túlzott sóbevitel jellemző, stresszes életkörülmények, genetikai hajlam sok esetben nem okoz tünetet, csak szűrővizsgálaton derül ki a magas vérnyomás a későbbi életkorban szívinfarktus, vesekárosodás, szemfenékeltérés, agyvérzés kialakulásához vezethet túlsúly esetén a fogyás, a rendszeres testmozgás, a sószegény diéta segíti a vérnyomásértékek rendeződését Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium
Cukorbetegség 1980 és 2014 között a cukorbeteg felnőttek száma 108-ról 422 millióra nőtt!* A túlsúly és elhízás terjedésével meredeken nő a cukorbetegség kialakulása is! Egyes becslések szerint az elkövetkező 20 évben az 1-es típusú cukorbetegek száma 5 éves kor alatt 2x, 5-15 éves kor között 70%-kal nagyobb lesz Sok esetben tünetmentes, a betegség hosszú ideig rejtve maradhat Szövődményei: CVD, ideg-, vese-, szemkárosodás, bőr- és szájbetegségek Kezelés: egészséges étrend + testmozgás + sz.e. gyógyszeres terápia *http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/204874/1/WHO_NMH_NVI_16.3_eng.pdf?ua=1
Daganatos megbetegedések 2012-ben 14,1 millió daganatos megbetegedés 2035-re a feltételezett számuk 24 millió!
A halálesetek legnagyobb részérért a tüdő, máj, gyomor, vastagbél, mell, és a nyelőcső daganat a felelős Az esetek 1/3-a összefüggésbe hozható a magas BMI-vel, az alacsony gyümölcs- és zöldségbevitellel, a fizikai aktivitás hiányával, a dohányzással, és az alkoholfogyasztással http://www.wcrf.org/int/cancer-facts-figures/worldwide-data http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs297/en/
3. Iskolai táplálkozás-egészségügyi környezetfelmérések „Táplálkozási szokásaink a gyermekkorban alakulnak ki. Felnőttkorban csak kevéssé módosulnak.
Az iskolai élelmezés korszerű megoldása nemcsak a gyermek egészsége, fejlődése szempontjából nagy jelentőségű, hanem ebben a korban lehet és kell a helyes táplálkozás alapjait lerakni.” (Tarján Róbert: Iskolai élelmezés helyzete néhány európai országban. Egészségtudomány, 1972. 16. szám, 145. oldal)
Miért szükségesek ezek a felmérések? Már az 1977-80-as Országos Gyermekélelmezési Felmérés eredményei is rávilágítottak arra, hogy a közétkeztetés az élettani igényeknek megfelelő táplálkozást nem tudja biztosítani. Az 1997. évi CLIV. törvény 50. §-ának (3) bekezdése előírta, hogy „A közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.” 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről 2011. augusztus 1 – országos tisztifőorvos által közzétett, rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlást
Országos Iskolai MENZA Körkép (MENZA 2008) A gyermekeket érintő közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az ajánlásoknak. Sőt már itt is megtalálhatók voltak azok a kockázati tényezők, amelyek a nemfertőző krónikus betegségekhez vezetnek: a só, a cukor, az állati zsiradék túlzott, a tejés tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék alacsony fogyasztása.
https://www.ogyei.gov.hu/menza/
Országos Iskolai MENZA Körkép (MENZA 2013) ISKOLÁK (N=260) Főzőkonyha (N=231)
Kérdőív
iskolavezető o élelmezésvezető o szülő Ételfotók Étlap, nyersanyagkiszabat Élelmiszerkémiai laboratóriumi vizsgálat: fehérje, zsír, szénhidrát, TFA, só, vas, kalcium o
https://www.ogyei.gov.hu/menza/
Kiemelt megállapítások, a 2008-as felméréshez hasonlítva - kedvező megállapítások Gyakrabban, átlagosan naponta 1x biztosított zöldség vagy gyümölcs Az iskolák többségében volt teljes kiőrlésű pékáru a 10 nap alatt legalább 1x
Olyan új ételek, nyersanyagok bevezetése, melyet kedveltek is a gyerekek A kényelmi termékeket felhasználó közétkeztetők aránya csökkent
A napi nettó nyersanyagnorma ~27%-kal nőtt, 392 Ft-ra Az iskolabüfékben csökkent az energiaitalok árusítása A diétás étkeztetést már 4x több közétkeztető meg tudta oldani
A diétára való igény régiós megoszlása 2013-ban az iskolák 41%-ában volt legalább egy olyan gyermek, aki diétás étrendre szorult, ez korábban csak 24% volt. Jelentős régiós különbségek
70%
Országos átlag
Gyakoriság
60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
KMR
KDR
DDR
NYDR
ÉMR
ÉAR
DAR
Kiemelt megállapítások, a 2008-as felméréshez hasonlítva - kedvezőtlen megállapítások
A napi 3x étkezés nem biztosított minden iskolában
Az ebéd elfogyasztására sok helyen nincs elég idő
Az iskolák csaknem felében még mindig nincs naponta legalább 1x nyers z/gy
Kevés tejet, tejterméket kapnak a gyermekek
Az ételek sótartalma jelentősen meghaladja a korcsoportos ajánlást
Az étrendek mért energiatartalma sokszor kevesebb az előírtnál
Tápanyagtartalom: a laboratóriumban mért és a számított értékek között jelentős az eltérés
Az étel-, italautomatákban és büfékben az egészségtelen élelmiszerek dominálnak
Az egészséges élelmiszerek kínálata a büfékben csökkent (10/3)
Iskolabüfé árukínálata 20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 41. 129 § (4) A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. Ha az iskola-egészségügy szakvéleménye ellenére mégis árulják, akkor azt jelezni szükséges a területileg illetékes járásnak, aki eljárást fog kezdeményezni.
4. 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról* WHO, EFSA, EU testületeinek rendeletei, szakmai ajánlásai és a nemzetközi szakirodalom alapján készült el + hazai közétkeztetési felmérések eredményeinek figyelembe vétele Előírásait 2015. szeptember 1-jétől kell alkalmazni
Élelmiszeralapú előírásokat tartalmaz Szabályozza az egyes élelmiszerek, élelmiszer csoportok felhasználásának gyakoriságát (min/max), mellérendelve az 1 adagnak számítható mennyiséget *http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400037.EMM
A közétkeztetési rendelet célja A 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet fő célja, hogy pontosan meghatározza a gyermekek egészséges fejlődéséhez, a betegségek megelőzéséhez és a betegek megfelelő gyógyulásához szükséges, a közétkeztetésben nyújtott tápanyagtartalmat. Célként tűzi ki többek között a kellő mennyiségű
zöldség- és gyümölcs-, teljes értékű gabonaféle, tej- és tejtermékfogyasztást, valamint a só-, cukor- és a telített zsírsavak bevitelének csökkentését.
A közétkeztetési rendelet főbb pontjai • Általános rendelkezések - Területek, melyekre kiterjed a Rendelet hatálya • Étrendtervezés szabályai - Változatossági mutató - Energiaszükségleti értékek előírása étkeztetés típusától függően • Naponta biztosítandó élelmiszerek - Zöldségek és gyümölcsök - Gabona és gabona alapú élelmiszerek - Tej és tejtermékek • Felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak egyes élelmiszerek és ételek vonatkozásában - Hozzáadott cukor - Só - Zsír • Diétás étkeztetés • Tájékoztatási kötelezettség - A feltüntetendő tápértékek, só, allergének • Személyi feltételek - Végzettséggel kapcsolatos előírások
GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Kötelező-e 2015 szeptember 1-től minden tápértékjelölést feltüntetni az étlapon? 2015. szeptember 1-től a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetni minden étkezés
számított
sótartalmát,
valamint
a
1169/2011
EK
rendeletben
meghatározott allergén összetevőket. 2017. április 13-ától pedig minden étkezés számított energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukortartalmát is.
JELÖLÉSEK AZ ÉTLAPON 1. NAP
2. NAP
3. NAP
4. NAP
5. NAP
Reggeli
Reggeli
Reggeli
Reggeli
Reggeli
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
Tízórai
Tízórai
Tízórai
Tízórai
Tízórai
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
Ebéd
Ebéd
Ebéd
Ebéd
Ebéd
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
Uzsonna
Uzsonna
Uzsonna
Uzsonna
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
Vacsora
Vacsora
Vacsora
Vacsora
Vacsora
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
…kcal, …g fehérje, …g zsír, …g szénh., …g cukor, …g só
REGGELI
TÍZÓRAI
EBÉD
Uzsonna
UZSONNA
VACSORA
Lisztérzékenyek, tejcukorérzékenyek, tejfehérje- tojás-, földimogyoró-allergiások számára külön étrendet biztosítunk! Jelmagyarázat Allergének jelenléte:
hal
szójabab
zeller
mustár
szezámmag
dió
GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Tápértékjelöléssel el nem látott élelmiszerek esetében hogyan lehet megállapítani azok tápanyag összetételét? Azon élelmiszerek esetében, melyek tápanyag-összetétele jelölésük, vagy az élelmiszerre vonatkozó minőségi előírás (pl.: MÉ előírás), vagy a tápanyagtáblázat – Új tápanyagtáblázat. Szerk. Rodler I., Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2006. – alapján nem állapítható meg, az élelmiszer összetevőinek mennyiségére vagy tápanyag-összetételére vonatkozóan gyártói nyilatkozatot, tanúsítványt kell beszerezni.
GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Iskolatej és Iskolagyümölcs programok által biztosított termékek is beleszámíthatóak a rendeleti előírásba? Nem. Az Iskolatej és az Iskolagyümölcs programoktól függetlenül köteles a közétkeztető a napi tej és gyümölcs-mennyiséget a Rendeletben előírt mennyiségben biztosítani. Ezen programok az EU, a magyar állam, a nevelési-oktatási intézmény és a termelő közötti jogviszony, melynek a közétkeztető nem részese. Ezen termékek közétkeztetés keretében történő kiosztását a vonatkozó EU rendeletek sem engedélyezik .
GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Diétás étkeztetés esetén be kell-e tartani a rendelet minden előírását? Az adott betegségre előírt dietoterápiát kell alkalmazni, azonban a rendelet egyéb, az egészséges táplálkozásra vonatkozó előírásait ezen étrendek tekintetében is szükséges betartani. Pl. gluténmentes diéta esetén biztosítani kell a korcsoportnak megfelelő energiaszükségletet, az előírt zöldség, gyümölcs, tej és tejtermék mennyiséget, be kell tartani az élelmiszer gyakoriságára és felhasználására vonatkozó előírásokat
GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Mit tekintünk szakorvosi igazolásnak? Az „5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról” 1. mellékletében szereplő betegségek valamelyikéről, 2. mellékletben meghatározott igazolás kibocsátására jogosult szakorvos által kiadott dokumentum. DE! A betegség diagnosztizálása során a háziorvos/gyermekorvos kiadhat igazolást, melyben az adott diétát javasolja ennek alapján a pontos diagnózis felállításáig és az emelt szintű családi pótlékra jogosító igazolás kiállításáig a diétát BIZTOSÍTANI KELL!
GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Ízesíthető-e a tea, tejkészítmény édesítőszerrel? Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet értelmében teához, tejkészítményhez édesítőszer nem használható fel, kivéve diétás étkeztetést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők számára biztosított ételek készítése során a cukor helyettesítésére.
GYAKORI KÉRDÉSEK A RENDELETTEL KAPCSOLATBAN Kihelyezhető-e só és cukortartó az étkezők asztalára? Igen, kihelyezhető a só- és a cukortartó az asztalra a 12. § (4) bekezdésében meghatározott szöveg* vagy annak életkori sajátosságoknak megfelelő képi megjelenítése kíséretében. *”A túlzott só- és cukorfogyasztás szív és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet!”
www.ogyei.gov.hu
KÖZÉTKEZTETÉS A leggyakoribb kérdések és válaszok a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet kapcsán
72 db
Főbb változások a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletben A könnyebb gyakorlati megvalósíthatóság érdekében:
•
A bölcsődei és óvodás korcsoport esetén is fokozatosan kell elérni a sóbeviteli ajánlást.
•
A hozzáadott cukortartalom a napi összes energiamennyiség 10%-át teheti ki a 8% helyett.
•
Édesítőszer kizárólag a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedőknek adható.
•
Idősek ellátását végző intézményekre, valamint nyári táborokra nézve csak ajánlás.
•
Meghatározásra került a diétás étkeztetéshez szükséges szakorvosi igazolás kiállítására jogosultak köre.
•
A biztosítandó diéták körének szűkülése.
•
Meghatározásra kerültek étkezésenként az energia- és tápanyagbeviteli ajánlások.
•
A változatossági mutatóra vonatkozó előírások kevésbé szigorúak diétás étkeztetés esetén.
•
A nyersanyag-kiszabati előírás és az adagolási útmutató is változott.
Az egészséges iskolai étkeztetés előnyei Időtáv Jelenlegi
Egészség • egészségesebb táplálkozás • egészséges növekedés
Későbbi
• • • •
egészségesebb táplálkozás egészséges testsúly normál koleszterinszint normál vérnyomás
Hosszú távú
• kisebb arányban fordul elő: diabétesz, magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegség, agyvérzés, rák • több minőségben (egészségben) eltöltött életév
Eredmények • jobb magatartás • kevesebb hiányzás az iskolából • jobb jegyek az iskolában
Jövedelem -
• jobb képzettség • jobb munka
• magasabb jövedelem • nagyobb arányban fizetnek adót
• kielégítőbb munkalehetőség • jobb szociális hálózat • érzelmi jólét
• magasabb jövedelem • nagyobb arányban fizetnek adót • magasabb nyugdíj
Iskolai színtér 1. Egészségtan tantárgy 2. Egészségnapok szervezése (dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember!) 3. Tankonyha, háztartástechnikai terem, fűszerkert / konyhakert
4. Előadó felkérése (dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember!) 5. Szülő, mint célközönség – szülői értekezlet (pedagógusok szerepe!) 6. Egyéb: egészségnevelési programok, nyári táborok, iskolai rendezvények 7. Jó gyakorlatok gyűjtése (gyűjtemény!), továbbadása (iskolatáska!)
Köszönöm a figyelmet!