ISKOLAI DROGSTRATÉGIA A drogstratégia a következő dokumentumokat veszi alapul:
-
Nemzeti Stratégia a Kábítószer visszaszorítására (Ifjúsági és Sportminisztérium 2000. június)
-
Pedagógiai program
-
Az iskolai drogstratégia kialakítása és módszertana (készült az OM megbízásából) – T + T kiadó Bt. 2000.
-
1997. Évi LXXIX. Törvény a gyermekek védelméről
-
11/1991. MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről
AZ ISKOLAI DROGSTRATÉGIA ALAPELVE Az iskola tanárai által elfogadott korszerű szemlélet a drogprevenciót az egészségfejlesztés (health promotion) komplex kérdéskörében helyezi el. A cél az, hogy a fiatalok mit csináljanak (=egészségesesen éljenek), miközben annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak (= ne fogyasszanak drogot). Az illegitim drogok fogyasztásának megelőzése egyrészt nem különíthető el a legális drogok (alkohol, nikotin, orvosi javallat nélküli gyógyszerszedés) fogyasztásának prevenciójától-, másrészt nem különíthető el az egészség általános- és mentális, pszichés hangsúlyú fejlesztésétől. A legfőbb alapelvünk az, hogy a tanuló megértse a saját egészségvédelmének jelentőségét, és rendelkezzék azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetét, egészségi feltételeinek javítását, az egyes emberek, valamint a közösség egészségének védelmét cselekvően megteremteni. 2
A drogstratégiát a tantestület egészének bevonásával, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az iskola pszichológus, valamint a drog- koordinátorok készítették el, figyelembe véve a régió egészségparamétereit, valamint az iskola mentálhigiénés kultúráját. Az előkészítő munkákban részt vett az iskolaorvos és a védőnő is. A szakmai kontrollt a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályának orvosai és pszichológusai biztosították. I.
DROGSTRATÉGIÁNKRA VONATKOZÓ SZAKMAI ELŐÍRÁSOK
az egészségfejlesztés egész-szerű (holisztikus) modelljét alkalmazzuk - családok és elsődleges vonatkozási személyek bevonása - készségfejlesztés hangsúlyozása, így a cél a droghasználathoz vezető viselkedés befolyásolása (nem pusztán a tudás és az attitüd) - foglalkozás a kortárs é a média hatásokkal
2
- az iskola szervezetének és az iskolát körülvevő helyi közösségnek figyelembe vétele a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja - a pedagógusok az iskolai drogproblémát a pedagógus etika szellemében kezelik - tervszerű, szervezett, és rendszeres tevékenység - tudományosan megalapozott A DROGSTRATÉGIA CÉLJAI ÉS FELADATAI
II. 1.
Prevenciós munka tervezése
Az iskola a drogprevenció egyik legfontosabb színtere. Ezért a megelőzésben látjuk az intézmény legfontosabb szerepét. Drogstratégiánk kiindulópontja az, hogy az intézményünkben a prevenciós munka tervszerű és kultúrált legyen. Az elsődleges prevenció módszerei az iskolában kábítószert használók kezelésére nem vagy csak korlátozottan alkalmas. Ilyenkor külső beavatkozásra van szükség, általában külső szakemberek bevonásával.
2.
Az iskola védő funkciójának erősítése
Az iskolai élet rendkívül sok védő (protektív) tényezőt tartalmazhat, másik fő célunk ezek tudatos figyelembe vétele a pedagógiai munkában: egyéni védő tényezők: iskolai sikeresek, jól fejlett társadalmi és társas, valamint megfelelő döntéshozó készségek feladat teljesítése a személyes élet fordulópontjainak pozitív felhasználása biztonságos és támogató személyes kapcsolatrendszer segítséget és érzelmi támaszt nyújtó tanárok kortárs hatások, melyek támogatják az iskolai, sportbeli vagy művészeti előrehaladást, mint a kortárscsoporton belüli népszerűség forrásait
3.
Az iskolai közösség problémamegoldó készségének növelése a kábítószerprobléma visszaszorításában
-
olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer interiorizálása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott stratégiát alakítanak ki a kábítószerek fogyasztására történő csábítási helyzetekre.
A pedagógusnak az érdeklődése, figyelme különösen a gyermek életmód-, magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény- csök-kenéseire terjedjen ki. Nagy hangsúlyt kell fektetni az empátia mellett a megértés és az elfogadás kinyilvánítására, az előítélet és stigmatizáció mentes véleménynyilvánításra. 4.
Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszaszorítására vagyis a tanulók ismerjék meg a egészségvédelem kiemelt kérdéseit:
3
életkorral járó biológiai,- pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit egészségre káros szokásokat antihumánus szenvedélyeket egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit
III. ÁLLAPOTFELMÉRÉS- DROGFOGYASZTÁS A DIÁKOK KÖRÉBEN – PEDAGÓGUSOK, SZÜLŐK VISZONYULÁSA Diákok: A következő áttekintés célja az, hogy viszonyítási rendszerben helyezhessük iskolánkat a drogfogyasztás tekintetében. Mivel helyi adataink nincsenek, országos adatokra támaszkodhatunk: Az „Európai vizsgálat a középiskolások alkohol- és egyéb drogfogyasztásáról, valamint dohányzásáról” c. európai kutatás (ESPAD’99) Magyarországra vonatkozó adatai szerint 1992-1999 között elsősorban tiltott szerek fogyasztása nőtt meg a 16 éves középiskolások között, azonban a legális szerek használata sem csökkent. 1995-höz képest 1999-re közel kétszeresére növekedett a másodévesek körében a tiltott szerek és/ vagy inhalánsok együttes élettartam prevalencia értéke. A valamely tiltott vagy legális szert kipróbálók aránya az évtized közepén jellemző arányokat 100 %-nak tekintve, az évtized végére több mint 40 %-al növekedett. 1999-ben az első és másodéves középiskolások országos reprezentatív mintáján történt felmérés alapján elmondható, hogy a magyarországi első és másodéves középiskolások 28,8 %-a fogyasztott már életében legalább egyszer valamilyen visszaélésre alkalmas tiltott és/vagy legális szert. A legtöbben 16 éves korban próbálkoznak a leggyakrabban használt droggal, a marihuánával. Iskolánkban a konkrét adatokat illetően csak hipotézisünk lehet. A helyi drog-probléma valószínűleg súlyosabb, mint azt az országos átlag mutatja. Ezt a feltételezést arra alapozzuk, hogy az iskola nagy számban fogad hátrányos helyzetű, magatartási, tanulási zavarokkal küzdő fiatalokat. A tanulók jelentős része a gyermekvédelmi hálózatból kerül be az iskolánkba. Ez a populáció a drogfogyasztás szempontjából különösen veszélyeztetett. Szülők: A szülők véleményének megismerése alkalmas a nyílt nap, a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, szakmai szempontú értékelése. Pedagógusok: Egy 1998. év végén középiskolai pedagógusok körében végzett közvélemény kutatás eredménye szerint a tanárok 90 %-a szerint nőtt a kábítószer-fogyasztás a középiskolások körében, ugyanakkor csak egyharmaduk ismeri el saját iskolájában a kábítószer probléma növekedését. Iskolánkban a pedagógusok többsége elismeri a kábítószer probléma növekedését és súlyosságát. IV. ISKOLAI DROGSTRATÉGIA HELYI SAJÁTOSSÁGAI A drogprevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra és nem kötődhet egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési helyzetben biztosítani kell,
4
hogy a segítségre szorulók a támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást, törődést. 1.
Tantárgyi és moduláris feltételek
A drog-prevenció kurrikulumszerűen épül be a tananyagba. A következő tantárgyak oktatásában integráljuk: - biológia (ebben kiemelt blokk: egészségtan) - kémia - magyar nyelv és irodalom - készségtantárgyak (rajz, vizuális kultúra, ének-zene) - testnevelés (kiemelt óraszámban) - osztályfőnöki óra (tematikus beszélgetés) 2.
Nem kurrikulumszerű programok: -
3.
egészségnap, drogellenes nap, sportnap délutáni szabadidős foglalkozások hétvégi iskolai programok
Személyi feltételek
3/1. Iskolai drog koordinátorok: Iskolánkban több koordinátor is van, ugyanis többen részt vettek az OM által szervezett drogkoordinátor képzésen. Feladatuk: az iskolai kábítószer ellenes stratégia koordinálása, a megfelelő információ biztosítása tanárok és szülők felé. Ők tartják a kapcsolatot az iskolán kívüli segítő szervezetekkel. 3/2. Munkacsoportok, melyek a drog-stratégia céljait és feladatait teljesítik: A csoportok drog-prevencióra irányuló munkáját a drog-koordinátorok szervezik és segítik. 3 csoport foglalkozik kiemelten a drog-prevenció, illetve az egészséges életmód kérdéskörével: -
Munkaközösségek (lásd pedagógiai program 1.4. pont): A helyi tanterveken keresztül integrálják az említett tantárgyak oktatásába a drogprevencióval kapcsolatos témaköröket.
-
Egészségnevelési és testedzési munkaközösség: A testedzésen kívül feladata a szemléletformálás, szocializálás (re-szocializálás), szabadidő hasznos eltöltésére nevelés
-
Pedagógiai munkát segítők köre: 2 fő pszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, szabadidő szervező
5
-
A drogstratégiával kapcsolatos munka fórumai a pedagógusok számára: -
4.
tematikus tantestületi értekezletek pedagógus továbbképzés (drog-prevenciós képzés, külső, területi programok, egyéb szakmai jellegű programok munkaközösségi értekezletek
A diákokra irányuló drog-prevenciós és egészségvédelmi tevékenység (részletesen lásd pedagógiai program):
4.1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka 4.2. Személyiségfejlődéssel kapcsolatos feladatok (színterei: osztályfőnöki órák, konzultációk, csoportfoglalkozások pszichológus vezetésével) 4.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok (önismereti tréning az új osztályok számára, bekapcsolódás országos programokba, diákönkormányzat) 4.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 4.5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 4.6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 4.7. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
5.
A drog-prevenciós feladatok megvalósításának módszerei -
6.
filmvetítés versenyek, vetélkedők, pályázatok (drog témák tanulói feldolgozása – elbeszélések, versek, rajzok, plakátok, fotók, filmvázlatok lehetnek a kiírások témái) tematikus előadás anti- drog diszkó Internet (sulinet információs lehetőség)
Segítő kapcsolatok színterei és az iskola kapcsolódási pontjai, partneri csatornáink -
szülők (család) gyermekotthoni hálózat szakmai szervezetek hatóságok iskolaszék (szülői munkaközösség) iskolaorvos iskolapszichológus helyi, illetve regionális iskolák drogkoordinátorai gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók
6
-
védőnő hálózat helyi kórház addiktológiai osztálya, drogkonzultációs megelőzési intézmények egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek mentori hálózat
központok,
