Iskolai Egé szsé gkommunika cio s Félmé ré s (iekf)

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése

Iskolai Egészségkommunikacios Félmérés (iEKF)

KUTATÁSI TERV

KUTATÁSVEZETŐ Dr. Vitrai József

FELMÉRÉS VEZETŐJE Zsiros Emese

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZET Budapest, 2014. augusztus 21.

A felmérés költségeit az Országos Egészségfejlesztési Intézet a TÁMOP-6.1.3.B/2013-0001 „Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése” projekt keretein belül tervezett forrásból biztosítja

1/27


TARTALOM KUTATÁSI TERV .............................................................................................................................................. 1 RÉSZTVEVŐK .................................................................................................................................................. 3 BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 4 VIZSGÁLATI ELRENDEZÉS ............................................................................................................................... 6 Összefoglalás.............................................................................................................................................. 6 A kérdezés témakörei ................................................................................................................................ 6 KÉRDŐÍV KIDOLGOZÁSÁHOZ FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK ..................................................................... 8 Más egészségfelmérések ........................................................................................................................... 8 Módszertan .............................................................................................................................................. 11 Elméleti háttér- Egészségkommunikáció és viselkedésváltozás .............................................................. 12 A FELMÉRÉS ELMÉLETI ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MODELL ............................................................................... 16 KUTATÁSI KÉRDÉSEK.................................................................................................................................... 17 VIZSGÁLATI POPULÁCIÓ, MINTAVÉTEL ....................................................................................................... 18 A célpopuláció.......................................................................................................................................... 18 Mintanagyság........................................................................................................................................... 18 Mintaválasztási eljárás ............................................................................................................................. 18 KÉPZÉS ......................................................................................................................................................... 20 Csoportvezetők képzése .......................................................................................................................... 20 Kérdezők képzése .................................................................................................................................... 20 ADATKEZELÉS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS....................................................................................................... 20 A felmérés megvalósítása során figyelembe veendő jogszabályok ......................................................... 21 BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ .............................................................................................................................. 22 ELEMZÉS ...................................................................................................................................................... 23 A felmérés adatbázisai ............................................................................................................................. 23 Kódszótár ................................................................................................................................................. 23 Elemzési terv ............................................................................................................................................ 23 Statisztikai analízis terv ............................................................................................................................ 23 KÉRDŐÍV ÉS SEGÉDANYAGOK ...................................................................................................................... 24 Kérdőív ..................................................................................................................................................... 24 Kérdezői segédanyagok ........................................................................................................................... 24 Képzési anyagok ....................................................................................................................................... 25 A VIZSGÁLAT KORLÁTAI ............................................................................................................................... 26 A módszer korlátai ................................................................................................................................... 26 A megvalósítás hiányosságainak korlátai................................................................................................. 26 A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐK VÉDELME .................................................................................................... 27 A részvétel kockázata............................................................................................................................... 27 Kockázatcsökkentés ................................................................................................................................. 27 A részvétel haszna.................................................................................................................................... 27

2/27


RÉSZTVEVŐK Vitrai József PhD, kutatásvezető feladata a felmérés szervezeti, anyagi és szakmai előkészítése, részvétel a tervezésben, az értékelésben és az eredmények közlésében

Zsiros Emese, felmérésvezető feladata a felmérés irányítása, a végrehajtás feltételeinek biztosítása, részvétel a tervezésben, az értékelésben és az eredmények közlésében

dr. Németh Ágnes, Arnold Petra, Költő András, Örkényi Ágota, Várnai Dóra, feladata a szakterületéhez kapcsolódó részvétel a tervezésben, az értékelésben és az eredmények közlésében

Tóth Gergely PhD, vezető statisztikus feladata a statisztikai tervezés és elemzés irányítása, részvétel az eredmények közlésében

Balku Eszter, epidemiológus feladata a szervezeti feltételek biztosítása, az adatkezelési és statisztikai feladatok ellátása

GfK Hungária Piackutató Intézet, feladata a kérdőívfelvétel és az azzal kapcsolatos adatkezelési feladatok elvégzése.

3/27


BEVEZETÉS A magyar iskolások életmódjának és az egészséghez való viszonyulásuk kedvező irányú változtatása nélkülözhetetlen a jövő egészségtudatos Magyarországának megteremtéséhez. Hazánkban az iskoláskorú fiatalok egészsége – hasonlóan a felnőttekéhez – kedvezőtlenebb, mint az ország társadalmi-gazdasági helyzetéből következne. Körükben tapasztalható egészségproblémák közül leginkább a balesetek és az öngyilkosságok gyakorisága, a mozgásszervi megbetegedések, a magasvérnyomás és a cukorbetegség elterjedtsége gyakori. A nemzetközi ajánlásokat figyelembe véve a magyar fiatalok kis hányada mozog eleget, ugyanakkor a passzív szabadidős tevékenységek – például a képernyő előtt töltött időaránytalanul nagy részét tölti ki napjaiknak. A legutóbbi HBSC és ESPAD- felmérés eredményeinek tükrében az egészségkockázatot jelentő magatartásformák közül a dohányzást, az alkoholt és a kábítószert kipróbálók aránya magasnak mondható a magyar iskoláskorúak körében. A középiskolás tanulók fogyasztási szokásaira továbbá jellemző, hogy az általános iskolásokhoz képest a kipróbálás arányában ugrásszerű növekedés tapasztalható, ami arra utal, hogy a középiskolába lépés életkorának nagy szerepe lehet ezen egészségkárosító viselkedésformákban. Az adatok hasonlóan a nemzetközi eredményekhez azt is jelzik, hogy a különböző szerek kipróbálása vagy rendszeres fogyasztása növeli más szerek kipróbálását vagy rendszeres fogyasztásának esélyét, a viselkedés káros hatásának halmozódását. A helytelen egészségmagatartások a tanulók életkorán felül további jellemző tendenciát mutatnak olyan vizsgált változók mentén, mint nem, lakóhely, iskolatípus, családi és iskolai élet minősége, tanulók pszichoszociális állapota. Ahogy a fentebb említett példák mutatják az egészségtelen életmód hátterében összetett biológiai, pszichológiai, szociális és kulturális tényezők állnak, amelyek további feltérképezése indokolt. Ezek közül kiemelendőek az iskolás korosztály egészségnevelés és egészségfejlesztés modern és eredményes módszerei elterjedtségének hiányosságai, az e célokra fordított összegek elégtelensége valamint az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, termékekhez, szolgáltatásokhoz, sportolási lehetőségekhez való korlátozott hozzáférés. A szükséges ismeretek mellett, az egészséges választások további akadálya a helyes döntéshez a kellő motiváció hiánya. A magyar iskolások felmérése az életmód, az egészséggel kapcsolatos ismeretek, az attitűd valamint a kommunikációs, médiafogyasztási szokásaik témájában rendkívül hasznos információval szolgálhat az OEFI-ben működő Egészség Kommunikációs Központ célcsoportok sajátosságaihoz igazodó kommunikáció megtervezéséhez. Az egészségkommunikáció ugyanakkor jelentős átalakulásokon megy keresztül, ahogyan a lakosságoz elérő kommunikációs csatornák is jelentősen bővültek. A szakmai, és lakossági egészségkommunikáció Magyarországon hiányos, nincs egységes forrás ahol a naprakész, egészséggel, népegészségüggyel kapcsolatos hiteles információk széles körben elérhetőek lennének. A lakosság egyre nagyobb része számára elérhető az internet, és az iskolai fejlesztések egy része is a modern kommunikációs csatornák beszerzésére és alkalmazásának biztosítására irányul.

4/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése Az egészség-betegség, egészséges életmód, megelőzés témakörében szükség van egy megbízható szakmai bázisra, mely egyaránt szolgál széleskörű információkkal a szakemberek, a döntéshozók, a lakosság és a média felé is. A kommunikációs csatornák rohamos fejlődésének köszönhetően ma már a populáció egyre nagyobb része elérhető és megszólítható, melyet a gazdasági szereplők maximálisan kihasználnak. A népegészségügy eddig nem használta kellőképpen a modern kommunikációs lehetőségeket, így az információk nem mindig a legmegbízhatóbb forrásból érték el a célcsoportokat. Egyfelől az elmaradott térségek egy részében még nehezen elérhetők a korszerű kommunikációs csatornák, másfelől a lakosság korösszetétele, iskolázottsága igen eltérő, ezért a különböző csoportok sajátosságaihoz illeszkedő csatornákon érhető el jelentősebb hatás.

A hazai egészségkommunikáció fejlesztését célzó TÁMOP-6.1.3.B/2013-0001 „Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése” projekt kutatásában tervezett felmérések eredményei információt szolgáltatnak 

a kommunikációs kampányok eredményességéről,



a célcsoportok egészség-kommunikáció szempontjából fontos sajátosságairól,



a célcsoportok kommunikációs szokásairól.

A tervezett felmérések közvetve hozzájárulnak egészségműveltsége és attitűdje, továbbá hogy megelőzési programokban való lakossági részvétel, egészség-kommunikációs térben és ezáltal az elfogadottsága megnövekedjen.

ahhoz, hogy jelentősen javuljon a lakosság növekedjen az egészségfejlesztési és betegség hogy az állam meghatározó szereplővé váljon az állami egészségkommunikáció hitelessége és

5/27


VIZSGÁLATI ELRENDEZÉS ÖSSZEFOGLALÁS A felmérés az iskolájukban felkeresett gyerekek osztályos, önkitöltős kérdőíves kikérdezése útján gyűjt információt a magyar iskolások életmódja, egészséggel kapcsolatos ismeretei, attitűdje valamint kommunikációs szokásainak témájában. Célja olyan ismeretek megszerzése, amelyek segítségével hozzájárulhat az Egészség Kommunikációs Központ (EKK) célcsoportok sajátosságaihoz igazodó, hatékony kommunikáció megtervezéséhez. A felmérés egy iskolai tanórát, kb. 45 percet vesz igénybe. A mintavétel az Oktatási Hivatal oktatási intézményeket tartalmazó nyilvántartása alapján, véletlen, arányos (PPS), csoport (cluster) mintavételezési módszerrel történik. A várhatóan mintegy 150 településen véletlenül kiválasztott 450 iskolában egy-egy osztály kerül a mintába úgy, hogy évfolyamonként összesen 150-150-150 véletlenül kiválasztott osztály, kb. 9000 gyerek megkérdezésére kerül sor.

A KÉRDEZÉS TÉMAKÖREI Kommunikációs sajátosságok 

Kockázati egészségmagatartás



Ismeret, hiedelem



Attitűd



Minta (család, barátok, osztálytársak)



Egészségi állapot



o

Vélt egészség

o

Krónikus betegségek

o

Akadályozottság

o

Testtömeg-index

Szubjektív jólét, pszichés sajátosságok o

Testkép

o

Élettel való elégedettség

o

Lelki egészség

6/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése o

Énhatékonyság

o

Szenzoros élménykeresés

o

Érték

Kommunikációs szokások 

Médiafogyasztás



Egészséggel kapcsolatos információ-keresés/elérés



Egészséggel kapcsolatos információ forrása

Háttértényezők 







Társadalmi-gazdasági tényezők o

Nem, kor

o

Lakóhely

o

Szülők iskolai végzettsége

o

Szubjektív anyagi helyzet, jómódúság

o

Egy háztartásban élők

Iskola o

Iskolai elégedettség

o

Egészségtantárgy

o

Teljesítmény, motiváció

Család o

Közös tevékenység

o

Probléma megbeszélés

o

Monitorozás, kontroll

Kortárs kapcsolat, osztálytársak o

Közeli barátok száma

o

Társas támogatás

o

Osztálylégkör

7/27


KÉRDŐÍV KIDOLGOZÁSÁHOZ FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK MÁS EGÉSZSÉGFELMÉRÉSEK Rácz József (szerk.): A szükséglet-meghatározás nemzetközi és hazai tapasztalatainak, az alkalmazott eszközök használhatóságának összefoglalása. Módszertani tanulmány. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 2010 Összefoglaló: Ezen feladat megvalósításának alapja egy olyan nemzetközi és hazai szakmai áttekintés, amely iránymutatással szolgálhat a helyi szakemberek számára a tekintetben, hogy melyek a szükségletmeghatározás legfontosabb ismérvei, milyen elvek mentén és milyen eszközök segítségével valósíthatjuk meg a szükséglet- meghatározást a kábítószerügy területén. A dokumentum önmagában is hasznos célt szolgálhat a szükséglet- meghatározást végző helyi szakértők számára, emellett pedig fontos alapját (háttéranyagát) képezi a kiemelt projektben, ugyanezen feladat keretében megvalósuló képzésnek is. A tanulmány a szükséglet-meghatározással és az ellátásszervezéssel foglalkozó kérdésköröket tárgyalja, összefoglaló jelleggel. A tanulmányban elsősorban a szükséglet-meghatározással foglalkozunk, de ennek az ellátásszervezésben betöltött stratégiai szerepének érzékeltetésére az utóbbi kérdéskört is érintjük.

Bush K, Kivlahan DR, McDonell MB, et al.: The AUDIT alcohol consumption questions (AUDIT-C): an effective brief screening test for problem drinking. Ambulatory Care Quality Improvement Project (ACQUIP). Alcohol Use Disorders Identification Test. Arch Intern Med. 1998 Sep 14; 158(16):1789-95.

Bradley KA, DeBenedetti AF, Volk RJ, et al.: AUDIT-C as a brief screen for alcohol misuse in primary care. Alcohol Clin Exp Res. 2007 Jul;31(7):1208-17. Epub 2007 Apr 19. Összefoglaló: AUDIT-ot a WHO fejlesztette ki azzal a céllal, hogy az egyszerű szűrővizsgálat segítségével azonosítsa a veszélyes és káros alkoholfogyasztás korai jeleit illetve az enyhe függőséget. Az Audit-C egy rövidített változata a fentebb említett eszköznek, az első három kérdését tartalmazza. Érzékenysége: 4 vagy annál magasabb pontszámot alkalmazva a problémás alkoholfogyasztók 86-át, és/ vagy aktív alkoholizmussal vagy függőséggel élők arányát 72%-os pontossággal becsülte meg. A 3 mint cut-off pont segítségével az AUDIT-C azonosítja betegek 90%-át, az aktív alkohollal való visszaélés vagy függőségben élők 98%-át (specificitása csak 60%, fals pozitív arány 40%).

A Pan-EU Survey on Consumer Attitudes to Physical Activity, Body-weight and Health. European Employment & social affairs. European Communities, 1999.

8/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése Összefoglaló: A Pán-Európai Fogyasztói Attitűd Felmérés célja, hogy leírja a fizikai aktivitással, a testsúllyal és az egészséggel kapcsolatos beállítódásokat az EU 15 tagállamában és hogy feltárja a szociokulturális tényezők, a fizikai aktivitás szintje és a testsúly hatását ezen attitűdökre.

AIAI Healthy Living Index Survey. A complete picture of Australia’s health and wellbeing. AIA Australia. December 2013. Alcohol: Public Knowledge, Attitudes and Behaviours. Report. HRB, 2011. Összefoglaló:Az Egészségügyi Minisztérium felkérte az Egészségügyi Kutatási Bizottságot (HRB), hogy mérjék fel a lakosság tudását, véleményét és viselkedését az alkoholfogyasztással kapcsolatban. Továbbá vizsgálják meg mennyire értenek egyet a nemzeti kábítószer-visszaélés stratégia (alkohol) munkacsoportjának nemrég közzétett jelentésében javasolt intézkedésekkel. A HRB megbízásából az Ipsos MRB végezte a felmérést. Vizsgálták a lakosság tudását, attitűdjét valamint fogyasztási szokásait, az alkohol marketing és értékesítést; és a jelenlegi lehetséges válaszokat az alkohollal kapcsolatos egészségügyi és társadalmi károkról.

Park, A., Bryson, C., Clery, E., Curtice, J. and Phillips, M. (eds.) (2013), British Social Attitudes: the 30th Report, London: NatCen Social Research, available online at: www.bsa-30.natcen.ac.uk Összefoglaló: Ez az Összefoglaló rávilágít 30. jubileumi jelentés néhány kulcsfontosságú témájára, azokra a tényezőkre, amelyek alátámasztják az attitűdök változását. Négy területre fókuszál különösen: identitás; személyes kapcsolatok; állami kiadások; és a szakpolitika és intézmények. Ahol lehetséges, a szerzők is tolmácsolják eredményeink jelentését a jelenlegi szakpolitikai vitákban, és vizsgálják, hogyan változhatnak ezen attitűdök az elkövetkező néhány évtizedben (1983).

Californian Health Interview Survey. 2011-2012 Questionnaire topics. CHIS 2011-2012 Adult Questionnaire Version 10.3 March 24, 2014. http://healthpolicy.ucla.edu/chis/design/Documents/CHIS2011adultquestionnaireV24mar14.pdf Összefoglaló: A Kaliforniai Egészség Interjú Vizsgálat (CHIS) egy populáció alapú telefonos felmérés, amelyet 2001 óta minden második évben, és 2011-től folyamatosan végeznek Californiában. A CHIS a legnagyobb tagállami egészségfelmérés és az egyik legnagyobb nemzeti felmérés is egyben. A felmérést a UCLA Center for Health Policy Research (UCLA-CHPR) végzi együttműködésben a következő intézményekkel és szervezetekkel: California Department of Public Health, a Department of Health Care Services, a First 5 California, The California Endowment, a National Cancer Institute, és a Kaiser Permanente. A CHIS részletes adatot gyűjt minden korosztály egészségi állapotáról, az egészséggel kapcsolatos magatartásról, az egészségügyi biztosításról, ellátásról, valamint egyéb egészségügyi és egészségügyi kérdésekről.

9/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése Sørensen et al. Measuring health literacy in populations: illuminating the design and development process of the European Health Literacy Survey Questionnaire (HLS-EU-Q) BMC Public Health 2013, 13:948 http://www.biomedcentral.com/1471-2458/13/948

Doyle, Cafferkey, Fullam. European Health Literacy Survey (HLSEU) Executive Summary. 2012 April Összefoglaló: Ez az első Európai Egészségtudatosság Felmérés (HLS-EU). Egyúttal az első kísérlet arra, hogy az egészségműveltséget felmérjék nyolc európai országban. Az ír minta 1005 válaszadóból áll (válaszadási arány 69%). Adatgyűjtés 2011 júliusában zajlott. A minta reprezentatív a lakosságra nézve. A legújabb Vital Sign (angol verzió) is kitöltötték a válaszadók, a HLS-EU kérdőív (HLS.EU.Q) részeként. Ez a funkcionális egészségtudatosság mérésére szolgál. A kötet leíró elemzést, valamint a prediktor és kimenetei változókkal való összefüggés-elemzést tartalmaz, a HLS.EU konzorcium által kifejlesztett egészségtudatosság modelljének megfelelően (Sorensen et al., 2012). Gallup-Healthways Well-Being™ Index: Methodology Report for Indexes, 2009 Gallup. http://wbi.meyouhealth.com/files/GallupHealthwaysWBI-Methodology.pdf Összefoglaló:A Gallup-Healthways Jóllét Mutatóját azért fejlesztették ki, hogy az Egyesült Államokban létrehozzanak egy hivatalos mutatót a jóllét állapotmérésére. Építve a Gallup viselkedési és közvélemény kutatásának pszichológiai és az orvostudományi munkájára, a Healthways Egészség és Jóllétet támogató szolgáltatásokkal, az index nem kevesebb, mint 1000, 18 évesnél idősebb, amerikai lakos jóllétét rögzíti, egy év 350 napján. Az index a kutatás, a viselkedés-ökológia, és az egészség felmérés területén vezető tudósok megállapításait is tartalmazza. Ez a jelentés összefoglalja azokat a módszereket és elemzéseket, amelyeket a jóllét indexek fejlesztésére alkalmaztak az államokban és egyéb földrajzi egységeken. Létrehozásával a Jóllét Index legyőzi a "tapasztalt" és "értékelő" jóllét közti különbség mérési kihívását. E két megközelítést egyetlen, nagyszabású felmérésben szintetizálja, új értelmet adva a jóllét- az amerikaiak napi tapasztalataira és teljes életükre gyakorolt – hatásának.

Health Survey for England 2007. Healthy lifestyles: knowledge, attitudes and behaviour. Edited by Rachel Craig and Nicola Shelton. NHS Information Centre for health and social care. Health Survey (HSE) for England 2007. Program Documentation. Household Questionnaire http://www.esds.ac.uk/doc/6112/mrdoc/pdf/6112interviewingdocs.pdf Összefoglaló:A Health Survey for England (HSE) évente ismétlődő felmérések sorozata Angliában élő emberek egészségével kapcsolatban. A felmérés 1991-ben kezdődött. Az Egészségügyi és Szociális Információs Központ megbízásából. 1994 óta a felmérést az Epidemiológiai Osztály UCL Egészségügyi és Szociális Felmérés kutatócsoportjának HSE csapata és a NatCen Social Research végzi. A felmérés segítséget nyújt NHS szolgáltatások tervezésében, vizsgálja, hogyan lehetne javítani az emberek egészségén és az változtatni a lakosság egészségi állapotán az idő múlásával, valamint csökkenteni az egészségügyi egyenlőtlenségeket. A HSE a felnőtteket- 16 éves és idősebbeket-, 1995 óta a gyermekeket

10/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése -2-15 éveseket - is kérdez. 2001-től kezdve, a felmérés kiterjed minden korosztályra, de bizonyos témákban csak bizonyos korcsoportoknak tartalmaz kérdéseket. Információt 13 éves kor alatti gyermekeknél a szülő szolgáltat, 13 éves kortól a gyermektől közvetlenül gyűjthető. Lakossági internethasználat. Online piacfelmérés 2013. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság http://nmhh.hu/dokumentum/162930/lakossagi_internethasznalat_kutatasi_osszefoglalo_2013.pdf Összefoglaló:2013.11.28 – 2013.12.17. Adatfelvétel módszere online interjú standard kérdőívvel Átlagos kitöltési idő 41 perc, Alapsokaság 14+ éves, Magyarországon élő, legalább hetente egyszer internetezők. Mintanagyság 3120 személy. Nem, korcsoport, iskolai végzettség, lakóhely ismérvek alapján többszempontú faktorsúlyozás.

CHQ: Child Health Questionnaire. 2014 https://www.healthactchq.com/chq.php Összefoglaló: A Gyermek-Egészség Kérdőív ™ (CHQ) az 5- 18 éves gyermekek számára kidolgozott általános életminőség vizsgálatok Összefoglaló neve. A szülői verzió kétféle terjedelemben áll rendelkezésre - az CHQ-PF50 és a CHQ-PF28.

World Value Survey 2009 Technical Report HUNGARY. TARKI Social Research Institute Összefoglaló: A felmérés a magyar társadalom értékei, attitűdjét, a társadalmi-politikai és gazdasági attitűdjét, a társadalmi-foglalkoztatási és demográfiai szerkezetét hivatott vizsgálni. A felmérés mintája reprezentatív a 18 év feletti, magyar lakosságra. A jelentés tartalmazza a mintavételi módszereket és eljárásokat, a terepmunkát, a terepmunka ellenőrzését, az adatfeldolgozást és tisztítást, a súlyozást, valamint a minta statisztikai illeszkedését az utolsó népszámlálási (2001) adatokhoz.

MÓDSZERTAN O’Sullivan, G.A., Yonkler, J.A., Morgan, W., and Merritt, A.P. A Field Guide to Designing a Health Communication Strategy, Baltimore, MD: Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health/Center for Communication Programs, March 2003. Összefoglaló: A könyv célja, hogy egy sor olyan intézkedést és eszközt osszon meg Olvasóival, amelyek elősegítik a viselkedésváltoztatáshoz szükséges stratégiailag kifejlesztett kommunikációs erőfeszítéseket– valamennyi érdekelt fél elérését, világos célok kitűzését, a közönség szegmentálását és a hatékony üzenetek továbbítását a tudományos kutatásokra és elméletekre alapozva. A szöveg kiindulópontja a területen szerzett sok éves tapasztalat, amelyet valós élethelyzetből vett példákkal és esettanulmányokkal egészít ki.

11/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése Ian McDowell Measuring Health: A Guide to Rating Scales and Questionnaires, Third Edition. Oxford University Press 2006 Összefoglaló: Az egészség mérésével foglalkozó könyv harmadik kiadása hiánypótló, mert pontos és ésszerűen részletezett információkkal szolgál a leggyakrabban használt eszközök választékáról. Hatóköre nem teljes, mivel eredeti szándéka, hogy a kutatói és klinikumi felhasználók által leggyakrabban használt mérőeszközökre koncentráljon. Az itt található információk hivatottak bemutatni az egyes eszközök erősségeit és korlátait, a teljesség igénye nélkül.

Schuman H, Presser S. Questions and Answers in Attitude Surveys. Experiments on Question Form, Wording, and Context. Sage Publications, Thousand Oaks, London, New Delhi, 1996. Összefoglaló: A kérdések és válaszok az attitűdkutatásban átfogó mű, kiterjed olyan témákra, mint például a sorrendi hatás (kérdések és válaszok esetében); a válaszadó által generált nyitott végű és kutatók által generált zárt végű kérdések közötti átfedések hiánya, a válaszadók számára felkínált "nem tudom", illetve középső válaszalternatíva hatása; az attitűd erőssége és kapcsolata annak megbízhatóságával; és a kérdések megfogalmazásának hangsúlya.

ELMÉLETI HÁTTÉR- EGÉSZSÉGKOMMUNIKÁCIÓ ÉS VISELKEDÉSVÁLTOZÁS Marieke de Mooij: Human and Mediated Communication around the World . A Comprehensive Review and Analysis Springer 2014 Összefoglaló:Ez a könyv számos különböző egymással versengő szellemi hagyományra építő, hatalmas mennyiségű kommunikációs és média-elméleti irodalomból nőtte ki magát. Összefoglalja a tudományos eredmények sokaságát a különböző országokban lévő média termékek sajátosságairól éppúgy, mint a média szerepét a különböző társadalmakban, így reflektálva az összehasonlító kommunikáció tudomány és média kutatás megállapításaira. E könyv áttekinti a kultúra hatását, mind etikus mind émikus módon, leírja az egyes országok és régiók belüli kommunikációt, de egyúttal a kulturális modellek segítségével hasonlítja össze az egyes kultúrákat is.

Kreuter, M.W. & Wray, R.J. (2003) Tailored and targeted health communication: strategies for enhancing information relevance. American Journal of Health Behavior 27(Suppl 3), 227-232. Összefoglaló: Célja, hogy a kommunikációs stratégiákat szélesebb összefüggésében, megvitassa azokat a személyre szabott üzeneteket, amelyek egy adott közönség számára növelik az egészséggel kapcsolatos információk jelentőségét. Nárai Erzsébet: Egészségstílus szegmentáció, egészség-attitűdök. Doktori (PhD) értekezés, ELTE PPK Doktori Iskola, 2010

12/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése Dr. Nárai Erzsébet: Egészségstílus attitűdcsoportok. Előadás 2013. október 31 OEFI

Bernát Anikó: Hazai egészséggazdaság, avagy jól gazdálkodunk-e az egészségünkkel. Előadás 2012. febr 16.: http://www.euuzlet.hu/kommunikacio/2012/bernat-aniko.pdf

Wardle J, Steptoe A: Socioeconomic differences in attitudes and beliefs about healthy lifestyles. J Epidemiol Community Health 2003;57:440-443 Összefoglaló: A tényezők, amelyek a dohányzásban, szabadidő eltöltésében és egészséges táplálkozásban található SES különbségek alapjául szolgálnak, kevéssé ismertek. Ebben a tanulmányban országosan reprezentatív mintán vizsgálják az egészséges viselkedésválasztásokhoz köthető attitűdöket és hiedelmeket, beleértve az egészség kontrollhelyet, a jövőbeni kiugrást, a várható élettartamot és az egészségtudatosságot.

Jake Morris, Mariella Marzano, Norman Dandy, Liz O'Brien (2012) Forestry, sustainable behaviours and behaviour change: Theories and models of behaviour and behaviour change. Government of UK Összefoglaló: Ez a jelentés áttekintés a magatartás illetve viselkedésváltoztatási modellek elméletéről és irodalmáról. Leírja a leggyakoribbakat közülük, összefoglalja központi elemeiket és egymással összefonódó témáikat. Bemutatja a szakmapolitikai kontextusát és az intervenciós eljárások főbb tanulságait.

Theory at a glance. A guide for health promotion practice. Second Edition.National Cancer Institute, US Department of Health and Human Services, National Institute of Health, 2005 Összefoglaló:Az egészséghez kapcsolódó magatartásformák befolyásolásának elméletit, viselkedés formáló folyamatok és a közösségi és környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatásait írja le. Kiegészíti a már meglévő forrásokat, amelyek eszközöket, technikákat és gyakorlati modell programokat kínálnak, mint például Hogyan tegyük hatékonnyá az egészségkommunikációs programokat: Tervezési útmutató és web portál, Cancer Control PLANET (Plan, Link, Act hálózat bizonyíték alapú eszközök). Egészségmagatartás elméleteit hozzáférhetővé téve, olyan eszközöket nyújt, amelyek segítenek a problémák megoldásában, és egészségügyi promóciós programok hatékonyságának felmérésérésében.

13/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése Redding, C.A., J. S. Rossi, S.R. Rossi, W.F. Velicer, and J. O., Prochaska, 2000. “Health Behavior Models.” The International Electronic Journal of Health Education, 3:180-193 Összefoglaló: Ez a fejezet a részletes összehasonlítás helyett, áttekintést nyújt az egészségmagatartás változás különböző elméleti modelljeiről. Több modell bemutatása mellett, a szerzők elfogultak a Transzteoretikus modellel szemben- ezért azt ismertetik elsősorban, amelyet a leginkább ismernek.

Michie, Johnston, Abraham, Lawton, Parker & Walker (2005) Making psychological theory useful for implementing evidence based practice: a consensus approach, Quality and Safety in Health Care, 14, 2633. Összefoglaló: Ez a cikk beszámol egy konszenzuson alapuló elméleti keret kidolgozásáról, amely alkalmazható a kutatásokban. A célja az volt, hogy közös megegyezéssel azonosítsa azokat a kulcsfontosságú elméleti konstrukciókat, amelyeket (1) a bizonyítékokon alapuló programok tanulmányozására és (2) hatékony alkalmazásuk tervezési stratégiáiban használnak. Továbbá ezek kommunikálása az interdiszciplináris közönségnek (3). Módszerek: a konszenzus elérésére hat munkafázist végeztek: (1) az elméleti konstrukciók meghatározása; (2) egyszerűsítésük; (3) ezen domének értékelése fontosság szerint; (4) interdiszciplináris értékelés; (5) validálásuk; és (6) elővizsgálatuk interjú kérdésekkel. A közreműködők a 'pszichológiai elmélet "csoport (n = 18), az " egészségügyi szolgáltatások kutatása "csoport (n = 13), és az" egészségügyi pszichológia "csoport (n = 30) voltak. Eredmények: tizenkét domént azonosítottak amely a viselkedés változás magyarázatát nyújtja: (1) tudás, (2) készségek, (3) társadalmi / szakmai szerep és identitás, (4), képességekről alkotott hiedelmek, (5) következményekről alkotott hiedelmek (6), motiváció és célok, (7) memória, figyelem és döntési folyamatok, (8) környezeti háttér és források, (9) társadalmi hatások, (10) érzelmek szabályozása, (11) viselkedési szabályozás, és (12) a magatartás természete.

Susan Michie, Maartje M van Stralen, Robert West: The behaviour change wheel: A new method for characterising and designing behaviour change interventions. Implementation Science 2011, 6:42 Összefoglaló: Bár a viselkedésváltozásra irányuló beavatkozások számos elméleti keretben léteznek, mégsem világos, hogy valójában milyen mértékben szolgálják ezt a célt. A könyv értékeli ezen elméleteket, továbbá kidolgoz és értékel egy új keretet, amelynek célja a korábbi elméletek korlátainak átlépése. Módszerek: azonosításukhoz elektronikus adatbázisokban szisztematikus keresést végeztek valamint viselkedésváltozás szakértőkkel folytatattak konzultációt. Három kritérium alapján értékeltek: mennyire átfogó, koherens és egyértelmű kapcsolat a viselkedés átfogó modelljével. Az új keretet úgy fejlesztették ki, hogy megfeleljen ezeknek a kritériumoknak. Az alkalmazás megbízhatóságát, a viselkedésváltozás két területén vizsgálták: dohányzás és az elhízás visszaszorítása. Eredmények: 19 elméleti keretet határoztak meg, kilenc beavatkozási funkció és hét szakmapolitikai kategória alapján. Egyik keret felülvizsgálata során sem találtak teljes körű beavatkozási funkciókat és politikát, és csak kisebbségük teljesítette a kritériumokat a koherenciára vagy a kapcsolatra vonatkozóan. Az új elméleti

14/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése keretrendszer központját az ún. "viselkedés rendszer" képzi, amely három alapvető feltételből tevődik össze: a képesség, a lehetőség és a motiváció (amit a cikk "COM-B rendszernek nevez). Ez képezi a viselkedésváltoztatás kerekének (BCW) középpontját, amely körül kilenc beavatkozási funkció (egy vagy több ilyen körülmények közötti hiány kezelését célozhatják); ezek körül pedig a szakmapolitika hét kategóriája (amely lehetővé teszi az említett beavatkozások előfordulását). A BCW-t megbízhatóan használták az angol Egészségügyi Minisztérium 2010-es Dohányzás Elleni Stratégia és az Egészségügyi és Klinikai Kiválóságok Országos Intézetének túlsúlyosság csökkentésének útmutatásában használt a beavatkozások jellemzésére

Robert Aunger , Valerie Curtis: The Evo-Eco Approach to Behaviour Change. Hygiene Centre, Environmental Health Group, London School of Hygiene and Tropical Medicine Összefoglaló: Bemutatjuk viselkedésváltozás új megközelítését, az úgynevezett "Evo-Eco"-t, amelynek szellemi gyökerei az evolúciós biológiában és ökológiai pszichológiában keresendők. Ez a megközelítés azon a következtetésen alapul, hogy a viselkedés dinamikusan alakult ki az evolúciós történelem során, hogy adaptív válaszokat nyújtson a gyorsan változó és komplex környezeti feltételekre. A viselkedésváltozás iránti szükség ezért akkor merülhet fel, ha az egyének nem tanulnak megfelelően a tapasztalataikból, köszönhetően annak, hogy bizonyos eltérés van a környezeti ingerek és a tanulási mechanizmusok között, amelyek nem megfelelő viselkedéshez vezetnek. A megközelítés tehát egy jól megalapozott modellel kezdődik arról, hogy az ágensek általában hogyan tanulnak tapasztalataikból a különleges környezeti körülmények között- ez a megerősítés tanulási modellje. Ezt az alapmodellt bővítik ki azzal, hogy még részletesebben meghatározzák milyen tanulási hibák fordulhatnak elő. A tanulási modell releváns elemeinek, tudományos eredményeinek figyelembevételével - kezdve evolúciós biológia, az ökológia és a pszichológia - a viselkedésváltozás új modelljéhez vezet, amely egyben egy elmélettel alátámasztott lista a szakemberek számára azon tényezőkről, amelyekkel vizsgálhatják ér értékelhetik a programfejlesztést. Arról is beszámolnak, hogy ezt a megközelítést használták hatékony, viselkedésváltozásra ható népegészségügyi programokban és a viselkedés okainak újszerű előrejelzésére (például a rutinon belüli elhelyezkedés), amely bizonyítottan hatással bír a viselkedésváltoztató képességre.

15/27


A FELMÉRÉS ELMÉLETI ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ MODELL

16/27


KUTATÁSI KÉRDÉSEK A felmérés az alábbi kérdésekre keresi a választ: 1. A magyar iskolások egészséggel kapcsolatos képességeik, motivációik és lehetőségeik valamint a kommunikációs szokásaik alapján milyen egészségkommunikációs célcsoportok azonosíthatók Magyarországon? 2. Milyen célzott kommunikáció lenne hatásos az egyes azonosított célcsoportok számára?

17/27


VIZSGÁLATI POPULÁCIÓ, MINTAVÉTEL A CÉLPOPULÁCIÓ A vizsgálat célpopulációja a magyar iskolákban az 5., 7., és a 9. osztályba járó tanulók, számuk közelítőleg 330 ezer fő.

MINTANAGYSÁG A felmérésben a célpopulációt reprezentáló, évfolyamonként 3000, összesen 9000 fős mintán kerül sor a kérdőív felvételére. A hiányzás illetve a válaszmegtagadás következtében fellépő veszteség értéke várható 30% körül alakul majd.

MINTAVÁLASZTÁSI ELJÁRÁS Mintavétel véletlen sétás módszerrel A mintavétel az Oktatási Hivatal oktatási intézményeket tartalmazó nyilvántartása alapján, véletlen, arányos (PPS), csoport (cluster) mintavételezési módszerrel történik. A várhatóan mintegy 150 településen véletlenül kiválasztott 450 iskolában egy-egy osztály kerül a mintába úgy, hogy évfolyamonként összesen 150-150-150 véletlenül kiválasztott osztály, kb. 9000 gyerek megkérdezésére kerül sor. Az adatfelvételt végző szervezet a mintába került iskolák igazgatóitól beleegyezést szerez a kiválasztott osztályokban előre egyeztetett időpontban történő felmérésre. Elutasítás esetén az adatfelvételt végző szervezetkísérletet tesz az iskola fenntartójánál a beleegyezés megszerzésre. A kiválasztott iskola vezetőjének engedélyével a kérdező eljuttatja a kiválasztott osztály osztályfőnökének a szülők számára kiküldendő tájékoztatót és a Beleegyezési nyilatkozatokat. A kérdőívfelvételre előre egyeztetett időpontban és tanítási órában kerül sor a következők szerint: 

A kérdező először tájékoztatást ad a tanulóknak a felmérésről és a kérdőívek kitöltéséről, a válaszolók névtelensége megőrzésének biztosításáról, a felmerülő kérdések megválaszolásának lehetőségéről.



Kiosztja a kérdőíveket azoknak a tanulóknak, akik szülei hozzájárultak a válaszadáshoz, és folyamatosan gondoskodik a kérdőívek önálló és független kitöltéséről. A kérdések megértésével kapcsolatos, esetlegesen felmerülő kérdésekre válaszol anélkül, hogy a tanuló válaszadását bármilyen módon befolyásolná.



Az osztályadatlapon rögzíti az alábbi adatokat:

18/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése -

A kérdőívfelvételt végző személy azonosítója

-

A kérdőívfelvétel dátuma, időpontja Iskola azonosítója Osztály azonosítója Osztálynapló szerinti létszáma Hiányzók száma Visszautasítók száma

Ugyancsak feljegyzi a tisztázó kérdéseket és az azokra adott válaszokat. Az óra végén összegyűjti a kérdőíveket, és számukat feljegyzi az osztályadatlapon.

19/27


KÉPZÉS A feladat sikeres végrehajtása érdekében az adatfelvételt végző szervezet olyan képzést szervez az elővizsgálati kérdőívfelvételt végrehajtó csoportvezetők és a fővizsgálati kérdőívfelvételt végrehajtó kérdezők számára, amely az OEFI és az adatfelvételt végző szervezet közösen összeállított képzési terve és tananyaga alapján történik. 

A képzés elméleti anyaga a kérdőívfelvétel általános elméleti és gyakorlati ismeretein túl tartalmazza az Iskolai Egészségkommunikációs Sajátosságok Felmérés céljainak, módszerének, valamint a minőségbiztosítás ide tartozó elemeinek ismertetését is.



A képzés gyakorlati szakaszában a lehetséges problémák megbeszélésére, a problémákat illusztráló tisztázó kérdések megbeszélésére is sor kerül.

CSOPORTVEZETŐK KÉPZÉSE A csoportvezetők 1 napos képzése közvetlenül az elővizsgálat előtt kerül lebonyolításra az elővizsgálat helyszínén. A képzést követő napon a csoportvezetők hajtják végre az elővizsgálatot. A kérdezés során szerzett tapasztalatokat az elővizsgálatot lezáró megbeszélésen összegyűjtik.

KÉRDEZŐK KÉPZÉSE A kérdezők 1 napos képzésére a fővizsgálat megkezdése előtt egy héttel kerül sor a közvélemény kutató cég által biztosított helyszíneken, a képzést az elővizsgálatban részvett csoportvezetők valamint az OEFI végző szervezet munkatársai végzik. A képzéshez tartozó teljes dokumentáció (képzési anyagok, segédletek, stb.) közösen kerül összeállításra. A csoportvezetők és a kérdezők a képzés végén tesztet töltenek ki. A kérdezésben csak olyan személyek vehetnek részt, akik a képzést sikeres vizsgával zárják. A képzéseket sikeres tesztel záró csoportvezetők és kérdezők valamint a kérdőívfelvételt végrehajtók névsora előre egyeztetett.

ADATKEZELÉS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Az adatfelvételt végző szervezet az általa végzett tevékenységek minőségének folyamatos biztosítására a Minőségbiztosítási tervet készít, amelyet az OEFI-vel jóváhagyat. A Minőségbiztosítási terv kiterjed a feladatok, a felelősségek, a résztvevők körének meghatározására, a tevékenységek dokumentálására, az ellenőrzésre és a nyomon követhetőségre, továbbá az adatbiztonságra az alábbiakban meghatározott követelményeket is figyelembe véve.

20/27

TÁMOP-6.1.3.B.2013-0001 Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése A számítógépes adatbiztonság, azaz adatvesztés valamint az illetéktelen hozzáférés ellen a program megfelelő eljárásai védenek. A válaszolók azonosítására és a kérdezés eredményességére szolgáló információkat valamint a beleegyezési nyilatkozatokat elkülönülten – de összekapcsolhatóan – kezelik a válaszokat tartalmazó kérdőívektől. A közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján, a felméréssel kapcsolatos dokumentumok megőrzési idejét az intézmény Iratkezelési Szabályzata határozza meg. Az OEFI irattári terve a felméréssel kapcsolatos iratok esetében 15 évet, a kérdőívekre vonatkozóan 5 év megőrzési időt ír elő.

A FELMÉRÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ JOGSZABÁLYOK A felmérés valamennyi részvevője az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseit betartva jár el. Mivel a felmérés bár tudományos kutatás, de nem tartozik az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet hatálya alá, lefolytatáshoz nem szükséges az ETT TUKEB szakmai-etikai engedélye. Mivel a felmérés a tudományos kutatás céljait szolgálja, és gyűjtött személyes adatok nem lesznek nyilvánosságra hozva, (2011. évi CXII. tv. 65.§ (3) h) pontja) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság általi adatvédelmi nyilvántartásba vétel iránti kérelem ugyancsak nem szükséges a felmérés elvégzéséhez.

21/27


BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

Kutatásvezető, felmérésvezető

Projektvezetés folyamatos, beszámolók, feljegyzések

Adatfelvételt végző szervezet

Szakértők

ellenőrzés

folyamatos, megbeszélések, emailek folyamatos, megbeszélések, emailek

Csoportvezetők

folyamatos, képzés, jelentések

ellenőrzés

Kérdezők

folyamatos, képzés, jelentések

ellenőrzés

Válaszolók

egyszeri, kérdezés

22/27


ELEMZÉS A FELMÉRÉS ADATBÁZISAI A felvett kérdőívek alapján az adatfelvételt végző szervezet hozza létre, és adja át az OEFI részére. Az adatfelvételt végző szervezet az adatállományokból másolatot nem tarthat. Az adatállomány két elkülönített, csak egy azonosító kód által összekapcsolható adatbázisból áll. Az egyik tartalmazza a válaszolók azonosító adatait valamint a hozzájuk tartozó eredményességi információkat, a másik a válaszokat. Az OEFI a válaszadatbázist statisztikai adatbázissá alakítja az elemzéshez. Mindegyik adatállományt minimum 5 évig, a megfelelő biztonsági rendszabályok betartásával megőrzik.

KÓDSZÓTÁR A kódszótárt az adatfelvételt végző szervezet hozza létre, tartalmazza az adatállományokban található változók nevét, és azok leírását. A kódszótárt a származtatatott változókra vonatkozó információkkal az OEFI kiegészíti, és az adatbázisokkal együtt archiválja.

ELEMZÉSI TERV A felmérésnek a kutatási beszámolóban illetve a záró tanulmányban bemutatandó eredményeihez előzetesen egy elemzési terv készül, amely tartalmazza a felmérés kutatási kérdéseit, illetve témánként az azokat részletező, az elemzéséhez szükséges kérdéseket, amelyeket az egyes témákat képviselő szakértők határoznak meg.

STATISZTIKAI ANALÍZIS TERV A statisztikai analízis terv az elemzési terv alapján készül el, és tartalmazza az adatok feldolgozásához szükséges statisztikai lépéseket és parancssorokat, illetve a tervezett eredménytáblák formátumát. Az elemzés a STATA statisztikai programcsomaggal történik. A prevalencia becslések során a standard hibák számítása olyan eljárással történik, amely figyelembe veszi a mintavételezés jellemzőit illetve a tervezett és a megvalósult minta közti eltérést korrigáló súlyokat is.

Tervezett statisztikai elemzési módszerek 

Prevalencia becslések



Célcsoport szegmentáció



Regressziós elemzések

23/27


KÉRDŐÍV ÉS SEGÉDANYAGOK KÉRDŐÍV Az önkitöltős kérdőívet az OEFI az elővizsgálat után véglegesíti, majd átadja az adatfelvételt végző szervezetnek, amely saját kérdezési gyakorlatának megfelelő formába önti azt. A kérdőív végleges formáját az OEFI jóváhagyja.

KÉRDEZŐI SEGÉDANYAGOK Felkérő levél az iskoláknak A levelet az OEFI készíti el, és az adatfelvételt végző szervezet postázza a mintába került iskolák igazgatónak. A levél a felmérésről szóló ismertetőt, a felméréssel kapcsolatban felmerülő gyakori kérdéseket és válaszokat, illetve a tájékoztató e-mail címet valamint ingyen hívható, „zöld” telefonszámot tartalmazza.

Felkérő levél a tanulóknak A levelet az OEFI készíti el, és az iskola juttatja el a mintába került osztályok tanulóinak. A levél a felmérésről szóló ismertetőt, a felméréssel kapcsolatban felmerülő gyakori kérdéseket és válaszokat, illetve a tájékoztató e-mail címet valamint ingyen hívható, „zöld” telefonszámot tartalmazza.

Tájékoztató füzet az iskoláknak A füzetet az OEFI készíti el, és az adatfelvételt végző szervezet postázza a mintába került iskoláknak. A füzet röviden bemutatja a felmérés célját, módszertanát, hasznát valamint a résztvevőket.

Tájékoztató füzet a tanulóknak A füzetet az OEFI készíti el, és az iskola juttatja el a mintába került osztályok tanulóinak. . A füzet röviden bemutatja a felmérés célját, módszertanát, hasznát valamint a résztvevőket.

Megbízó levél A levelet az OEFI készíti el. A kérdező ezzel tudják igazolni, hogy az adatfelvételt az OEFI megbízásából végzik.

Belegyezési nyilatkozat A felmérésben részt vevő tanulók jogi képviselői a belegyezési nyilatkozat aláírásával igazolják, hogy hozzájárulnak a tanuló személyes és különleges adatainak tudományos céllal történő kezeléséhez és feldolgozásához.

24/27


Köszönőajándék A felmérés válaszadói a kérdezés befejezésekor a részvétellel járó kellemetlenségek elismeréseként és ellensúlyozásaként a kutatásra emlékeztető, egészségfejlesztésre utaló, kisértékű ajándékot kapnak.

KÉPZÉSI ANYAGOK Kérdezői kézikönyv A kérdezők kiképzésére szolgáló dokumentumot az OEFI az adatfelvételt végző szervezettel közösen dolgozza ki. A kézikönyv tartalmazza a felméréssel kapcsolatos általános és speciális tudnivalókat.

„Kérdésről-kérdésre” útmutató A kérdőív minden kérdéséhez kapcsolódóan tartalmazza a kérdések és a válaszlehetőségek értelmezését, használatuk indokoltságát, magyarázatát.

25/27


A VIZSGÁLAT KORLÁTAI A MÓDSZER KORLÁTAI A kérdőív hibái A kérdőív készítés során lehetőség szerint már kipróbált eszközöket használtak fel, és a tervezők tudatosan kerülték a klasszikus kérdőív szerkesztési hibákat. Az ún. szenzitív kérdésekre illetve szociálisan nem kívánatosnak tartott viselkedés-formákra vonatkozó kérdéseket csak a 9. évfolyamon tanulóknak tesszük fel. Annak ellenére, hogy döntően már kipróbált és hasonló korosztályban bevett eszközök alkalmazásáról van szó, előfordulhat, hogy egyes eszközök nem alkalmasak a tervezett információ megszerzésére. A kvalitatív elővizsgálat és próbakérdezés egyik célja, hogy kiszűrje ezeket az eszközöket.

A mintavételezési hibák Az Oktatási Hivatal nyilvántartása alapján előkészített minta a magyar iskoláskorú tanulók legaktuálisabb és legmegbízhatóbb mintavételi kerete. Az iskolarendszerből kihulló, de ebbe a korosztályba tartozók adatgyűjtésére nincs lehetőségünk. Az iskolából hiányzó diákok egészségügyi szempontból kiemelten veszélyeztetettek, hiszen hiányzásuk oka éppen egészségi állapotuk (pl. sérülés, akut vagy krónikus betegség), alacsony szociális hátterük stb. A minta esetlegességéből fakadó, úgynevezett mintavételi hiba becslésére a frekvencia és kapcsolatmérő statisztikák megbízhatósági intervalluma is kiszámításra kerül.

A MEGVALÓSÍTÁS HIÁNYOSSÁGAINAK KORLÁTAI A vizsgálati alanyokat időben tájékoztatják a felmérésről, részletes tájékoztató anyaggal látják el, személyes adataik titkosságát többször is hangsúlyozzák. Ennek ellenére vélhetően bizonyos fokú torzítást fog eredményezni a szisztematikus válaszmegtagadás. A mintavételnél számolni kell az iskolai hiányzók, az adatfelvételhez hozzá nem járuló intézményvezetők, szülők és tanulók magas arányával. Az intézmények adminisztratív feladatok miatt túlterheltek, illetve bizonyos országrészeken és településeken kevésbé hajlandóak részt venni és időt szakítani kérdőíves felmérésekre. A szisztematikus válaszmegtagadás miatt a minta kor-, nem-, vagy régió szerinti reprezentativitása torzulását utólagos súlyozással korrigáljuk. A minőségbiztosítási elemek megfelelő beépítésével a tervezők igyekeztek a kérdőívfelvétel és adatkezelés során előforduló hibák lehetőségét minimalizálni.

26/27


A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐK VÉDELME A RÉSZVÉTEL KOCKÁZATA A felmérésben való részvétel a magyar társadalomban egyes vizsgált magatartásokkal kapcsolatban érvényes, igen elitélő normaállapotok miatt a válaszadást a kérdezettek szociálisan kockázatosnak ítélhetik. A lehetséges jogi következmények miatt, a válaszolók kockázatosnak ítélhetik meg a háztartás anyagi helyzetére vonatkozó kérdések megválaszolását is.

KOCKÁZATCSÖKKENTÉS A felmérésben való részvétel kockázatainak kiküszöbölése céljából az alábbi kockázatcsökkentő intézkedéseket kerülnek alkalmazásra: 

A résztvevők alapos tájékoztatást kapnak a kérdőívfelvétel során róluk gyűjtött adatok felhasználásáról, illetve azokkal kapcsolatos jogaikról tájékozott beleegyezésüket nyilatkozat aláírásával erősítik meg; ennek híján az adatfelvétel nem történhet meg.



A kérdezők kiképzésével és ellenőrzésével biztosítjuk, hogy a kikérdezéskor a válaszolókat elítélő magatartás hatása ne érhesse.



A személyiségi jogok és a statisztikai adatvédelem előírásainak megfelelően a kérdőívek illetve az adatállományok kezelése során biztosítjuk, hogy illetéktelenek a válaszokat ne kapcsolhassák össze a válaszolók személyével. A megfelelő adatkezelési eljárások alkalmazása védelmet biztosít az illetéktelen hozzáférés, az adatok jogosulatlan megváltoztatása és az adatvesztés ellen is.

A RÉSZVÉTEL HASZNA A résztvevőknek közvetlen haszna nem származik az adatfelvételből. A kérdőívfelvétel haszna csupán társadalmi szinten jelentkezik: a begyűjtött információ lehetővé teszi, hogy az egészségpolitikai döntéseket megbízható adatokra támaszkodva hozzák. A kérdőívfelvételhez való hozzájárulás semmilyen ellenszolgáltatással, anyagi előnnyel nem jár, a résztvevők csupán az egészségügyi kormányzat köszönetét és elismerését kifejező tájékoztató füzetet, illetve köszönőajándékot kapnak.

27/27

Iskolai Egé szsé gkommunika cio s Félmé ré s (iekf)

Recommend Documents