Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail:
[email protected] 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve: …………………………………………………………………………………. Csapat neve: ………………………………………………………………………………… „Környezetismeret-környezetvédelem” csapatverseny 3. évfolyam – I. forduló 2015. november 15. 1. Igaz vagy hamis az állítás? Írjatok a vonalra I vagy H betűt! ….. A Föld 24 óra alatt megfordul saját tengelye körül. ….. A Földön mindenütt egyszerre van nappal, illetve éjszaka. ….. Egy évszak 4 hónap alatt telik el. ….. Minden negyedik év szökőév. ….. Szökőévben a február 28 napos. ….. Egy nap 24 órából áll. ….. 48 óra kevesebb, mint 3 nap. ….. 1 óra és 30 perc ugyanannyi, mint másfél óra. ….. Ha egy kisbaba 2014. szeptember 15-én született, akkor 2015. november 15-én 14 hónapos. ….. A Föld 360 nap alatt járja körbe a Napot. ….. Amikor 72 óra telik el, azt mondjuk, holnapután van.
11 pont
2. Egészítsétek ki a mondatokat! A megadott szavakból válogathattok! feketével
pirossal
napjait
szökőév
365
Napot
negyedik
szökőévre
29
éjszaka
tengelye
60
24 órára
nappal
60 percre
31
365
30
12 hónapba
Napot
év
A naptárban az év ……………………….. sorban találjuk meg. A hétköznapokat …………………., az ünnepnapokat ……………………… jelölik. Minden ……………………. év …………………….. Ilyenkor a február …… napos. Azért van szükség …………………., mert a Föld egy kicsit több mint ……….. nap alatt járja körül a …………………….. Egy teljes ……………………. és …………………… az az időtartam, amíg a Föld megfordul egyszer a ……………………….. körül. Ez az idő …………………. van felosztva, az órák pedig ………………………… Egy perc …………………. másodpercből áll. Az ………………… az az idő, amely alatt egyszer megkerüli a Föld a ………………..Ez ………………….. napba, azaz ……………………… telik. A hónapok lehetnek 28, …………. és ………… naposak.
21 pont
3. a) Írjátok a megfelelő hónap nevét a jeles nap neve mellé! Karácsony
…………………………
Sándor, József, Benedek Húsvét
…………………………
Újév-vízkereszt Márton-nap
…………………………
…………………………
…………………………
5 pont
b) Írjátok a megfelelő jeles napot az ételek neve mellé! mézeskalács ………………………… új kenyér
…………………………
trombita
…………………………
libasült
…………………………
füstölt sonka ………………………… c) Írjátok a névnapok mellé a pontos dátumot! Erzsébet-nap ………………………… András-nap
…………………………
5 pont
Luca-nap
…………………………
Márton-nap
…………………………
Mihály-nap
…………………………
5 pont
4. Minden kérdés esetében a helyes válasz előtti betűjelet karikázzátok be! Mit figyeltek meg a régi egyiptomiak az idő mérésével kapcsolatban? a) 365 naponként a Rigel napkelte előtt mindig ugyanott ragyogott az égen. b) 365 naponként a Szíriusz napkelte előtt mindig ugyanott ragyogott az égen. c) 365 naponként a Pisztoly-csillag napkelte előtt mindig ugyanott ragyogott az égen. Mi adja a Tejútrendszer fényét? a) a Tejútrendszert alkotó csillagok b) csak a Nap c) a Tejútrendszerben lévő bolygók Mit ábrázol a domborzati térkép? a) utakat és vasúthálózatot b) a megyéket c) felszínformákat, vizeket, magassági pontokat Mit ábrázol a közigazgatási térkép? a) felszínformákat, vizeket, magassági pontokat b) városokat, utakat, vasúthálózatot Hány időzónára osztjuk a földet? a) 24 b) 12 c) 48
5 pont
5. Magyarország mely nagy tájára ismertek rá a leírás alapján? Írjátok a nagy táj nevét a vonalra! Legészakibb hegyvidéki tájunk. Erdőkben gazdag. A leghűvösebb éghajlatú rész. Itt található hazánk legmagasabb pontja, a Kékestető (1014 m). ………………………………………. Hazánk legnagyobb területű nagytája, felszíne alacsony, nagyrészt sík. A legmelegebb tájunk. Területét nagyrészt a mezőgazdaság hasznosítja. ……………………………………….
Legmagasabb pontja a Pilis. Hegységeit széles völgyek választják el egymástól. A Balaton északi partjától a Dunáig húzódik. ………………………………………. Magyarország északnyugati területén elhelyezkedő síkság. Hazánk legszelesebb tája. Talaja termékeny. ………………………………………. Területét folyókkal határolt szelíd dombhátak tagolják. Északi határa a Balaton, déli a Dráva folyó völgye. Nyugaton a Zala, keleten a Duna határolja. ………………………………………. Hazánk legcsapadékosabb, dimbes-dombos, erdőkkel borított területe. Itt található az Alpok hegység két lealacsonyodó nyúlványa, a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. ………………………………………. 6 pont 6. Melyik leírás melyik órafajtához tartozik? Írjátok a betűket a megfelelő helyre!
a)
b)
c)
d)
e)
f)
1929-ben készítettek először. Az első ilyen karórák 1969-ben készültek. Rendkívül pontosan mutatják az időt. ………. Kb. 1000 éve találták fel. Az égő anyag fogyása jelezte az idő múlását.
……….
Ezek az órák tudták először a másodperceket is mérni. Az első ilyen órát Christian Huygens készítette 1667-ben. ……….
4000 éve használták. Ez a legrégebbi ismert időmérő eszköz. Az időt a skálán az árnyék helye mutatta. ………. Az egyiptomiak borús időben és éjjel használták. Az edényből kifolyó víz szintjének süllyedése jelezte az idő múlását. ………. A tudósok használják az idő mérésére. Ezek csak 300 000 évenként késnek vagy sietnek egyetlen másodpercet. Az első ilyen órát 1948-ban készítették. ……… 6 pont 7. Milyen irányokba repül a pillangó, Írjátok a világtájak rövidítését a
-be!
15 pont 8. Fejtsétek meg a rejtvényt! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
1. Ezen a napon a pásztorok egy vesszőt adtak a gazdának, amelyről úgy tartották, ahány kis ága van, annyit fog „malacozni” a disznó. A jókívánságokkal átadott vesszőt a gazda az ól tetejébe szúrta, hogy az megvédjen a dögvész ellen. Tavasszal pedig ezzel az ággal hajtották ki az állatokat a legelőre. 2. A magyar néphitben él egy boszorkányszerű alak, aki december 13-án emberek és állatok kárát okozhatja. E boszorkák felismerésére készül ez a tárgy. 3. December 28-án a legények körbejárták a lányos házakat, ahol szép régies dallamú énekek és mondókák kíséretében „megkorbácsolták” a lakókat, hogy elűzzék a betegségeket, keléseket. Ezt nevezték másképpen odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak is. 4. Március 12-én adománygyűjtő és diáktoborzó felvonulásra indultak a gyerekek. Régen ez a nap volt a tanévkezdés és –zárás időpontja is. A diákok jelmezeket öltöttek, püspököt választottak, a szereplőknek különböző katonai rangokat adományoztak, s magukat Szent Gergely vitéznek nevezték. Tréfás versikéikkel bemutatták, milyen az iskolai élet, mi mindent tanultak, és jókívánságokat mondtak a ház lakóira. 5. Volt olyan hely, ahol ezen a napon az iskolás gyermekek házról házra jártak, adományokat gyűjtöttek, iskolába hívogattak. Az egyszerű köszöntőtől a színjátékig terjedtek az előadott műsorok. Kezdetben valószínűleg a tanítóval együtt járták sorra a falut, később már csak a gyerekek. 6. Az aratás végén hagyományosan az utolsó táblában egy részen talpon hagyták a gabonát, hogy a következő évben is jó termés legyen. Az utolsó kévéből egy-egy kis csomót mindenki hazavitt, és az őszi vetőmag közé vegyítette. Ebből készült ez a tárgy, amit a legtöbb helyen favázra erősítettek, a legszebb kalászokból fontak, mezei virágokkal, szalagokkal is díszítettek. 7. Igen elterjedt szokás volt egykor ez a tevékenység: zajkeltés kolompokkal, ostorral, kereplőkkel. Szilveszterkor és újév napján főként a pásztorok, béresek indultak nagy zajt csapva nyájat fordítani. Kolompokkal, ostorpattogtatva ébresztették az alvó állatokat. Ennek a szokásnak az volt a célja, hogy a lármára felébredjenek az állatok, és a másik oldalukra forduljanak. A gazdák abban bíztak, ettől majd egészségesek lesznek, és jobban gyarapodnak, szaporodnak az új évben. 8. Húsvétvasárnap és más tavaszi vasárnapokon is szokás volt ez a tevékenység, mely a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék. A húsvéti határjárásnak a tavaszi vetések mágikus védelme, a határjelek megújítása és a források megtisztítása volt a célja. 9. Ennek a szokásnak az eredeti „feladata”, hogy a tűzzel-füsttel a kutak környékéről a sárkányokat elűzzék, régen feledésbe merült. De a szent Iván-i szokás egészség- és szerelemvarázsló célja tovább élt. A tűzre illatos gyógyfüveket szórtak, majd átugrása közben párosító és kiházasító dalokat énekeltek. 10. Szeptember 8-án néhol a vetni való gabonát éjszaka vagy kora hajnalban kitették a harmatra, mert sokáig úgy vélték, hogy akkor a gabona nem üszkösödik meg, s bőven fog teremni. 11. A karácsonyi ünnepkört zárja, egyben megnyitva a farsangi időszakot. A templomokban megszentelt víznek varázslatos erőt tulajdonítottak, és egész évben használták annak „erejét”.
Megfejtés: …………………………………………………………………….
12 pont
9. Ábrázoljátok – tetszőleges technikával – A/4 lapra valamelyik magyar népszokást! 5 pont
Az első fordulóban elérhető pontszám: 96 pont Az első forduló beküldési határideje: 2015. december 15. A II. forduló honlapra tételének időpontja: 2016. január 14. Ajánlott irodalom: Buzási Éva – Néder Katalin: Környezetismeret 3. Tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest. USBORNE Természettudományi kisenciklopédia. Park Könyvkiadó. Csendes Istvánné – Nagy Attila: Népszokásaink képes kalendáriuma. Graph-Art Stúdió Kft.
