II. Forduló 2014. november 17– 2014. dember 12.
Csapat neve
VAJDASÁG I FELADATSOR A nyárfasoron haladtak, Sárszeg egyetlen aszfaltos utcáján, a Széchenyi utcán, mely egyenesen az állomásig vitt, úgy, ahogy mindennapi sétájukon: középütt Pacsirta, jobboldalt anya, baloldalt apa. Anya arról beszélt, hogy utolsó pillanatban betette a kosárba a fogkefét is, magyarázta, hol vannak az egyes kisebb tárgyak. Apa vitte a fehércsíkos gyapjútakarót és a kulacsot, melyet otthoni jó kútvízzel töltött meg, az útra. Vajkay Ákos nem beszélt, némán ballagott. Nézte leányát. Óriási kalapot viselt, divatjamúlt sötétzöld tollakkal, könnyű ruhát, és a nagy meleg ellen fölnyitotta rózsaszín napernyőjét, mely éles fényt szitált arcára. Pacsirta jó leány volt, nagyon jó leány, életének egyetlen öröme. Ákos mindig ezt mondogatta, magának is, másoknak is. Tudta, hogy nem szép szegény, és fájt is neki, sokáig. De aztán, valahogy határozatlanabbul látta, elmosta képét, tompító köddel vette körül, és nem gondolva arra, hogy milyen, szerette őt, ahogy volt, végtelenül. Öt éve már annak, tíz éve már annak, hogy letett minden reménységéről, s nem is jutott eszébe, hogy mégiscsak férjhez adja. Mikor azonban valami történt a leánnyal, és Pacsirta megváltoztatta hajviseletét, vagy ősz múltán fölvette télikabátját, vagy tavasszal új ruhát öltött, Ákos boldogtalannak érezte magát, míg meg nem szokta őt így is. Most is ezért szenvedett. Szánta Pacsirtát, és hogy szánalmát csillapítsa, gyötörte önmagát. Bámulta őt, gondos figyelemmel, szinte sértőn: ezt a megszokhatatlan arcot, mely kövér is volt, meg sovány is, a húsos orrot, a tág, lószerű orrlyukakat, a férfias, szigorú szemöldököt, a pirinyó, savós szemet, mely valamit az ő szemére emlékeztetett. Soha életében nem értett nőkhöz, de azt élesen érezte, hogy leánya csúnya. Nemcsak csúnya volt most, hanem hervadt, öreg, igazi vénlány. Csak a napernyő rózsás fényözönében, ebben a majdnem színpadi világításban derült ez ki egészen. Mint hernyó a rózsabokor alatt, gondolta. Ment-ment egérszürke ruhájában, és mikor a Széchenyi térre jutottak, mely Sárszeg egyetlen nagy tere, piaca, agorája, öntudatlanul pár lépést előresietett, hogy ne kelljen mellette lépegetnie. (részlet: Kosztolányi Dezső, Pacsirta)
1. Bújjatok a szöveg három szereplőjének bőrébe, készítsetek korhű fényképet a háromtagú családról, küldjétek el hozzánk elektronikusan és nyomtatott formában is! (4 pont) 2. Írjatok humoros fogalmazást (max. 2000 karakter terjedelemben), melynek a címe Hernyó a rózsabokor alatt legyen. (6 pont) 3. A regény főhőse egy énekesmadár nevét kapta. a. Adjátok meg a mezei pacsirta, búbos pacsirta és erdei pacsirta tudományos, latin megnevezését! (3 pont) b. Határozzátok meg a pacsirtát, állattani jellemzőket véve alapul! (2 pont) 4. A szövegben adott a következő részlet: „mikor a Széchenyi térre jutottak…” a. Készítsetek rajzot a Széchenyi család címeréről! (3 pont) b. Adjatok meg 5 olyan települést, ahol a Széchenyi családnak volt kastélya vagy kúriája! (2,5 pont) c. Határozd meg a Széchenyi család azon tagját, akit Hídember megnevezéssel illettek! (0,5 pont) 5. Az alábbi képrejtvényeket megfejtve soroljátok fel azt a három tárgyat, mely Pacsirta táskájában volt. (összesen 6 pont)
6. A regény helyszíne valójában Szabadka. a. Írjatok 3 olyan híres magyar szerzőt, kinek a neve ehhez a helyhez kapcsolódik. (1,5 pont) b. Határozd meg a –szeg jelentését a Sárszeg helynévben! (2,5 pont) 7. Milyen technikával nyerhető a gyapjúból olyan anyag, ami alkalmas kiegészítők, használati tárgyak, bizsukellékek készítésére? (2 pont) 8. Írj 3 szólást-mondást a vénlány kifejezéssel! (3 pont) 9. Két csiga halad Pacsirtáék 25 m-es kútjában egymással szemben, egyik a kút legaljából fölfele, a másik a kútkávától lefele. Reggel nyolckor indul a két állat, az első 12 órában a lenti csiga 2 m-t halad állandó sebességgel fölfele, a fenti csiga 3 m-t állandó sebességgel lefele. A következő 12 órában mindkét csiga az aznap megtett távolság 20 %-át csússza lefele. Ez így ismétlődik nap mint nap (12 órát másznak, 12 órát csúsznak). Mennyi idő múlva találkozik a két csiga? (6 pont) 10. A szövegben olvasható a következő: „…a pirinyó, savós szemet…” a. Milyen folyamat végterméke a savó? (1 pont) b. Mit tartalmaz a savó? (1 pont) c. Adj tudományos magyarázatot a savó keletkezésére! (1 pont)
II FELADATSOR
Újvidék fölött, a Duna túlsó oldalán emelkedik Pétervárad régi erődje. Nincsenek tornyai, téglából, kőből, földből rakott épülettömeg, amely valamikor 10-15 ezer katonának adott szállást, és nagy szerepet játszott a déli határok védelmében. Néhány éve arra jártam. Manapság idegenforgalmi nevezetesség az erőd, múzeummal, Tito emlékét őrző táblával, kitűnő étteremmel. Kószáltam, bámészkodtam öreg falak, sáncok, céljukat vesztett épületek között. Sohasem jártam ott, egyszercsak mégis felismertem a kazamatákat. Apám 1904. február elsején kezdte börtönbüntetését Péterváradon. Huszonnégy éves volt, rendes katonaidejét töltötte, már le kellett volna szerelnie, de az események az erőd kazamatáiba sodorták. Három dokumentumot őrzök apám börtönéveiből. Az első egy kis imakönyv. Üres oldalakat fűzött bele, naptárt rajzolt rájuk, naplót vezetett. Előrelátóan 1907 áprilisáig készítette el a naptárt, akkor járt volna le a büntetése. A naplóírást ott kezdte, de élete végéig nem szokott le róla. A füzeteket fehér csomagolópapírból hajtogatta, összefűzte. Vékony, nagyon hegyes tustollal írt, gondosan formált betűkkel. A papír egyik
oldala sima volt, a másik egyenetlen. Én nem tudtam erre a papírra írni, a toll szálat húzott, maszatolt, fröcskölt. Nem tudom, mit akarhatott apám a naplóival. Nem olvasgatta őket, nem idézte belőlük a múltját. Ha az egyik megtelt, felvitte könyvtárszobánkba, a padlásra, ahova nemzedékek hordták a könyveket, újságokat, folyóiratokat. Apám naplóinak nagy része a háború alatt elkallódott. A péterváradi papírok megmaradtak. Követni lehet belőlük a sáncfogság mindennapjait. "Büntetésem második évének első napja - írta 1905. február elsején -, kijöttem az egyes cellából, vissza a kazamatába. E hónapban folyamatosan dolgoztam a festésben, a főhadnagynak képeket festettem és a címerét... Híresztelik, hogy a sáncmunkák a jövő hónapban, esetleg áprilisban megkezdődnek... Főhadnagyunk, aki nekem sok munkát hozott és azok végeztével 20 korona borravalót ígért, az őrültség örvényének a szélén van. Isten irgalmazzon neki. Jó fiú volt, a légynek sem ártott... Itt volt a generális. Nem tudom, mi lelte, hogy tőlem megkérdezte, mennyi időm van még hátra. Büntetésemből a tizenharmadik hónap elmúlt. Hála Istennek." A napok mellé írt jelekből kiderül, hogy egész hónapot töltött az egyesben, a bokáján nagy vasgolyóval, amelyet lerajzolt, ahogy a cellát, a cella kulcsát, a vasrácsos ablakot, a kazamatákat is. A rajzok egy kis könyvecskében vannak. Első oldalán gót betűs német ajánlás. Berger, a "profoss" vagyis a börtönőr adta "für Maler Kuczka" vázlatozáshoz, mivel ő is tudta, hogy apám festőnek készül. Portrét vagy szentképet kaphatott érte. A vázlatkönyv nem telt be Péterváradon, apám mindenhová magával vitte, rajzolt bele Münchenben, Rómában, Nagybányán, a fronton, hadifogságban, Asinara szigetén. (részlet: Kuczka Péter, Éveken át) 1. Ki volt a szövegben említett Tito? Tevékenysége melyik korszakhoz köthető? (2 pont) 2. Mi a kazamata? Magyarázzátok a kifejezést, és írjatok magyar területen lévő példát erre! (3 pont) 3. Nevezzetek meg egy, az 1907-es évben történt, fontos eseményt a következő területekről: fizika, történelem, irodalom. (3 pont) 4. Képzeljétek magatokat a főhős apjának helyébe, és írjatok naplóbejegyzést szabadulásotok napjáról (max. 1000 kartakter terjedelemben)! (5 pont) 5. Készítsetek merített papírt és hozzá írószert, lúdtollból! Az elkészített eszközöket postázzátok! (5 pont)
6. a. Soroljátok fel azon országokat és azon fővárosokat, amelyeket átszel a Duna! (3 pont) b. Soroljatok fel 3 népdalt, melyben szerepel a fent említett folyó neve! (3 pont) c. Egy evezős a Fekete-erdőtől a Duna torkolatáig evez. Határozzátok meg a kajakos sebességét, ha tudjuk, hogy 16 nap alatt tette meg a 2880 km-es távot és a folyó átlagsebessége 4km/h. (5 pont)
7. a. A mellékelt térképen jelöljétek meg a szöveg utolsó bekezdésében található helységeket! (5 pont)
b. Melyik országhoz tartozik Asinara-sziget? (1 pont) c. Mi a másik neve ennek a szigetnek? (1 pont) 8. Fordítsátok le a következő, a szövegben található kifejezéseket: profoss, für Maler Kuczka. (3 pont)
9. A szöveg említést tesz a jegyzetkönyv elején található „Gót betűs német” ajánlásról. a) Melyik nyelvcsaládhoz tarozik a Gót nyelv? b) A magyar nyelvben a Góthoz hasonló, ma már nem használt írás, a székely rovásírás. Fordítsátok le az alábbi találós kérdést és válaszoljatok rá!
10. Soroljatok fel 4, a történelem során, magyar területen érvényben lévő pénznemeket! (2 pont)
Csatolmány
