Iskola honlapjának elkészítése

Pannon Egyetem, Veszprém Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Központ Műszaki Informatikai Kar Matematika Tanszék

Tanári mesterképzési szak Informatikatanári szakképzettségi terület

Iskola honlapjának elkészítése Készítette: Ördög Tibor Témavezető: Lipovits Ágnes

Veszprém 2010

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék........................................................................................................... 1 Bevezetés ..................................................................................................................... 3 1. Az iskolai honlap megtervezése ............................................................................. 4 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

2.

A honlap célja .............................................................................................................. 4 A honlap látogatói ....................................................................................................... 4 Amit be szeretnénk bemutatni ..................................................................................... 4 Kulcsfontosságú funkciók ............................................................................................. 5 A látogatók visszajelzései ............................................................................................. 5 Az oldal karbantartója ................................................................................................. 5 Látogatottsági statisztikák............................................................................................ 6

Mivel készüljön a weboldal?.................................................................................. 6 2.1. A probléma.................................................................................................................. 6 2.2. A tartalomkezelő rendszerek ........................................................................................ 7 Jellemzők ....................................................................................................................... 8 A CMS rendszerek előnyei és hátrányai ........................................................................... 8 Melyik tartalomkezelő rendszert válasszam? ................................................................ 10

3.

A Drupalról ......................................................................................................... 13 3.1. Bevezetés .................................................................................................................. 13 3.2. A Drupal rendszerigénye ............................................................................................ 13 3.3. A Drupal története..................................................................................................... 14 3.4. Modulok.................................................................................................................... 14 3.5. Tartalomkezelés ........................................................................................................ 15 3.6. Blogolás..................................................................................................................... 16 3.7. Tartalommegosztás ................................................................................................... 16 3.8. Felhasználók kezelése ................................................................................................ 16 3.9. Testre szabhatóság .................................................................................................... 17 3.10. Gyorsítótárazás ......................................................................................................... 17

4.

A Drupal telepítése ............................................................................................. 18 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

5.

Szerver választása ...................................................................................................... 18 Telepítés saját gépre .................................................................................................. 18 Telepítés online tárhelyre .......................................................................................... 19 Adatbázis beállítása ................................................................................................... 20

A Drupal használata ............................................................................................ 20 5.1. A weboldal felépítése ................................................................................................ 20 Blokkok........................................................................................................................ 20 Tartalmak .................................................................................................................... 21 Modulok ...................................................................................................................... 22 Sminkek ....................................................................................................................... 22 Időzített feladatok (cron).............................................................................................. 22

1

5.2. Modulok áttekintése.................................................................................................. 23

6.

A honlap jellemzése különböző szempontok alapján ............................................ 26 6.1. Design ....................................................................................................................... 26 A honlap arculata, megjelenése .................................................................................... 26 Különböző felbontás .................................................................................................... 26 Stílus használata .......................................................................................................... 26 Tipográfia .................................................................................................................... 26 Menü felépítése ........................................................................................................... 27 Animációk .................................................................................................................... 27 Böngésző függetlenség ................................................................................................. 27 6.2. Technikai értékelés .................................................................................................... 28 Betöltődési sebesség .................................................................................................... 28 Szabványok alkalmazása .............................................................................................. 28 Hírcsatorna, RSS ........................................................................................................... 29 URL .............................................................................................................................. 29 Biztonság ..................................................................................................................... 29 Linkek .......................................................................................................................... 29 Elérhetőség, megtalálhatóság ....................................................................................... 30 Akadálymentesség ....................................................................................................... 30 Többnyelvűség ............................................................................................................. 30 6.3. Tartalmi értékelés ...................................................................................................... 31 Iskola bemutatása ........................................................................................................ 31 Iskolai eredmények ...................................................................................................... 31 Statisztikák .................................................................................................................. 31 Közoktatási törvény ..................................................................................................... 31 Kapcsolat ..................................................................................................................... 32 Kommunikáció, chat, fórum, hírlevél stb. ...................................................................... 32 Személyesség ............................................................................................................... 32 Aktualitás .................................................................................................................... 32 Felvételi, beiratkozással kapcsolatos információk ......................................................... 32 Oktatási anyagok ......................................................................................................... 32 E-learning .................................................................................................................... 33 Pedagógia program ...................................................................................................... 33 Eseménynaptár ............................................................................................................ 33 Diákélet ....................................................................................................................... 33 Munkatársak, pedagógusosok ...................................................................................... 33 Linkgyűjtemény............................................................................................................ 34

Összegzés ................................................................................................................... 34 A hivatkozott irodalom jegyzéke ................................................................................. 37 Ábrák, diagramok jegyzéke ........................................................................................ 39

2

Bevezetés Dolgozatom témájául munkahelyem, a sárvári Szent László Katolikus Általános Iskola honlapjának elkészítésének elkezdését választottam. A készülő oldal a http://szlki.neobase.hu URL címen érhető el. Az iskolában a diákjainkkal elbeszélgetve egyre gyakrabban került szóba, hogy az iskolának olyan régimódi a honlapja, néhány közérdekű információn túl semmi érdekeset nem tartalmaz. Én egy ideig ezeket az igényeket félvállról kezeltem, mert amit fontosnak éreztem, az rajta volt a honlapon. Az a véleményem, hogy az iskolánk régi honlapja alapvetően jól megszerkesztett, átlátható, sok hasznos információval állt a látogatók rendelkezésére. Viszont súlyos hiányosságai voltak. Messze nem használta ki a weblapszerkesztésben rejlő lehetőségeket, 2003-as elkészülte óta alig fejlődött valamit, sok információt nyújtott, de nagyon sokat nem találhattunk meg rajta (többek között törvény által előírtakat és közérdekűeket sem!), sem a pedagógusok, sem a gyerekek nem használhatták, nem szerkeszthették, így senki nem érezte a sajátjának nem volt „gazdája”, ami egy mai honlap esetében roppant súlyos hiányosság. Itt, a Pannon Egyetemen tanárainkkal beszélgetve felül kellett vizsgálnom régi álláspontomat. Ugyanis a mai fiatalok legfőképpen már nem csak információforrásként tekintenek az iskolai weblapokra, hanem abban is a kapcsolattartás eszközét látják. Véleményt akarnak mondani az Őket érintő témákról, meg akarják határozni, mi az, ami érdeklődésükre tarthat számot, satöbbi. Olyan szerteágazóan sok igény merült fel a régi honlap bővítésével, korszerűsítésével kapcsolatban, hogy azokat mindet egy ember csak „főállásban” oldhatná meg. Emellett az iskolánk működtetője is szóvá tette, hogy már túl régi a honlap, ideje volna felújítani. Mindezek hatására döntöttem úgy, hogy szakmai záró dolgozatom témájául iskolánk honlapjának modernizálását választom.

3

1. Az iskolai honlap megtervezése Amikor elkezdtem a gondolkodni az iskola új honlapjának a felépítésén, először a következő kérdésekre kellett választ találnom Nagy Gusztáv jegyzete alapján.1

1.1. A honlap célja Első lépésként el kell dönteni, hogy mért van szükség a honlapra, mi a célja annak. Elsősorban be kell mutatkoznunk, be kell mutatni, hogy mi egy oktatási intézmény, egy általános iskola vagyunk. Ezen felül meg kell adnunk elérhetőségeinket, hogy fel tudják velünk venni a kapcsolatot.

1.2. A honlap látogatói Általános iskola lévén a honlap legvalószínűbb látogatói a tanulóink lesznek. A megjelenést és a tartalmat is ehhez a legfőbb körhöz kell igazítani. Természetesen nem csak a tanulókra számítunk. Majdnem ugyanilyen fontosságú a szülőkkel, valamint a pedagógusokkal való kapcsolattartás is. Mindemellett az iskolánk iránt érdeklődők is a látogatók közé sorolandók.

1.3. Amit be szeretnénk bemutatni Ez a rész legfőképpen a tartalom elrendezésre van hatással. Mivel oktatási intézmény vagyunk, a látogatók legfőképpen valamilyen információért keresik fel az oldalt. Ez az információ általában már nem a régi, statikus lapokat takarja, hanem az állandóan megújuló, változó és legfőképpen naprakész dinamikus weboldalakat jelenti. Persze mondjuk az iskola névadójának életútja nem ezek közé tartozik, annak bemutatására tökéletesen alkalmas egy állandó oldal.

1

Nagy Gusztáv: Webes tartalomkezelő rendszerek 1.0 http://nagygusztav.hu/sites/default/files/WebesTKRek_jegyzet_1.0.pdf (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

4

1.4. Kulcsfontosságú funkciók Egy iskolában a honlap legfontosabb funkciója az információközlés.

A

információhoz való jutás hatékonyságát segítik elő például a megfelelően megtervezett navigáció, az alternatív navigációs funkciók, a keresés. Nálunk speciálisabb igény lehet a közösségi tartalom-előállítás, aminek hagyományos eszközei a fórumok, hozzászólási lehetőségek biztosítása. Mindezek kiegészülhetnek a következő funkciókkal is, szabad választás alapján: a vendégek regisztrációja, beléptetése, automatizált hírlevél rendszer, kapcsolati űrlap, látogatottsági statisztika, szavazás, multimédia (zene, kisfilm, interaktív animáció), hírlevél, RSS csatornák, satöbbi.

1.5. A látogatók visszajelzései A visszajelzés lehetőségét nem lehet kihagyni. Egyik – legkézenfekvőbb – módja a kontaktszemély, a postai cím, telefonszám és az e-mail cím megadása. Sajnos a spam-ek egyre elterjedtebbek, emiatt egy gyakrabban az e-mail címe helyett kapcsolati űrlapot helyeznek el a honlapon. Másik módja a hozzászólási lehetőség, és bizonyos esetekben a fórum vagy vendégkönyv is. Ma már azonban ennél sokkal több lehetőségünk van. Hosszú szöveg helyett (amit kevesen írnak meg) hasznos információkkal szolgáló lehetőség a szavazás, vagy annak speciális esete, az értékelés.

1.6. Az oldal karbantartója Iskolánk régi honlapjának is egyik legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy a tanulókat és szüleiket érintő információk sokszor késve, vagy az utolsó pillanatban jelentek meg rajta. A megbízási szerződéses iskolai rendszergazda nem iskolánk dolgozója, ráadásul nagyon elfoglalt személy. A HTML-ben írt lapokat gyakorlatilag csak Ő tudta átírni (sajnos az informatikatanárunk sem!), így adódott a szűk keresztmetszet az információk megjelenésével kapcsolatban. Rajta kívül Én szerkeszthettem volna még az oldalakat (ezt egyébként sokszor meg is tettem), de egy iskola igazgatójának legkevésbé arra jut ideje, hogy az iskola honlapját – más helyett – karbantartsa.

5

Ezért tartom kiemelt fontosságúnak, hogy az új honlapot már minimális ismerettel is karban lehessen tartani, tehát például az iskolatitkár is tudjon anyagot feltölteni, illetve a megbízott hozzáértőbb tanulók is menedzselhessék.

1.7. Látogatottsági statisztikák Egy iskolai honlapnak erre nincs feltétlenül szüksége, de nagyon hasznos funkció. Sok

számunkra

fontos

következtetést

le

tudunk

vonni

a

különböző

oldalak

látogatottságából például arra vonatkozóan, hogy milyen változtatásokat hajtsunk végre a lapokon. Ezeken túl természetesen még sok-sok lehetőséget figyelembe lehet venni egy weboldal kialakításakor, de én ezeket tartottam a legfontosabbaknak, így ezek mentén kezdtem kialakítani az iskolai honlapot.

2. Mivel készüljön a weboldal? 2.1. A probléma Már volt róla szó, hogy kiemelt fontosságúnak tartom, hogy az új honlapot már minimális ismerettel is karban lehessen tartani. Előállítás szempontjából lehet egy weblap statikus, vagy dinamikus. A statikusság, illetve dinamikusság azt határozza meg, hogy a weboldalt mi magunk állítjuk elő, vagy a mi utasításunk alapján állítja elő azt a weboldal motorja. A hagyományos honlapszerkesztőkkel készült oldalak is valamilyen szinten megfelelőek lehettek volna céljaimnak, de egyrészt ezek az oldalak megint bizonyos szakértelemmel rendelkező személyt igényeltek volna, másrészt a tanulóink által igényelt, elvárt

szolgáltatások,

funkciók

csak

nagyon

körülményesen

lehettek

volna

megvalósíthatóak, amelyhez ráadásul az én szakértelmem egyelőre még kevésnek bizonyult volna. Tehát nem választhattam a Frontpage-t, a Dreamweaver-t, és a hasonló honlapkészítő programokat. Napjainkban az internet a kommunikáció egyik meghatározó eszközévé vált. Ebben nagy része van annak, hogy mára mindenki számára elérhetővé vált, és ezt nagyon sokan ki is használják. HTML nyelvben viszonylag könnyen létre lehet hozni, állandó tartalommal

6

rendelkező weboldalakat, de ezek karbantartásához is közel ugyanannyi idő kell. Ha valaki más által készített oldal kódját akarjuk megváltoztatni, akkor igencsak bonyolulttá válhat ez a folyamat. Az internet egyre emelkedő népszerűségének köszönhetően egyre jobban emelkednek a tartalmat adó oldalakkal szemben támasztott igények is. Napjainkban már csak az állandóan változó, nagy információtömeget hordozó oldalak számíthatnak igazán nagy látogatottságra. Ezt a nagy információigényt és főképpen az interaktivitást már nem lehet biztosítani egyszerű HTML oldalakkal, de még önmagukban a dinamikus oldalakat előállító nyelvekkel sem, mint amilyen a PHP. Ezek megvalósításához szükségünk van az adatok könnyű tárolását és elérhetőségét biztosító adatbázisszerverekre. A dinamikus weboldalak könnyű létrehozása és kezelése érdekében alakultak ki a tartalomkezelő rendszerek, melyek segítségével könnyen és gyorsan elkészíthetjük saját vagy más honlapját. A választásom így a tartalomkezelő rendszerek felé fordult.

2.2. A tartalomkezelő rendszerek „A tartalomkezelő rendszerek (angolul Content Management System, CMS ) olyan szoftverrendszer, amely nem strukturált információk mint például az internetes portálok akár több felhasználó általi elkészítését, kezelését, és tárolását segíti. Továbbá gondoskodik a tartalmak strukturált megjelenítéséről, statisztikák készítéséről, kiegészítő funkciók integrálásáról.”2 A CMS rendszerek internetes alkalmazások. Általában kevés szaktudást igényelnek. Vagyis rövid idő alatt akár közepesen bonyolult oldalak is létrehozhatóak segítségükkel. Nagy előnyük, hogy a honlap fenntartását egy átlagos ismeretekkel rendelkező számítógép felhasználó is meg tudja oldani. Tartalmak bevitelére és rendszerezésére használható eszköz több felhasználó támogatásával. Ez kicsit bővebben azt jelenti, hogy internetes publikációk, híroldalak készítésére használható eszköz. A legtöbb mai CMS-nek nevezett eszköz ennél sokkal többet tud, nem korlátozódik csak tartalmak kezelésére.

2

Wikipedia: Tartalomkezelő rendszer - http://hu.wikipedia.org/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszer (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

7

Jellemzők A legtöbb tartalomkezelő rendszerre jellemző, hogy platformtól független, vagyis nem számít, milyen operációs rendszer működteti a számítógépet. Lehet ez akár valamilyen Linux disztribúció, Windows verziók egyike, vagy akár egyéb más rendszer. Az a fontos, hogy legyen a rendszerünkön a követelményeknek megfelelő PHP fordító, amely elősegíti a CMS programjainak értelmezését. Szükséges ezen kívül valamilyen adatbázis-kezelő rendszer. Tartalomkezelőtől függ, hogy mely adatbázis-kezelőket támogatja a rendszer. A harmadik elengedhetetlen összetevő egy CMS működése szempontjából egy webszerver. A legelterjedtebb és legnépszerűbb az Apache webszerver. A GNU GPL (Általános Publikálási Licenc) alatt álló rendszerek biztosítottan szabad forráskódúak, és ez nem is változtatható meg a későbbiekben sem. Bárki letöltheti és megtekintheti a forráskódot, vagy akár módosíthatja is azt. A GNU GPL alatt álló szoftverek szabadon felhasználhatóak, terjeszthetők és módosíthatók. A tartalomkezelőkre jellemző, hogy az alaprendszerben lévő modulok segítségével, egyedivé tehetjük oldalunkat. Fontos a portál egyszerű kezelhetősége és könnyű karbantartása. A rendszert használók szempontjából ez az egyik legfontosabb. Általános jellemző a CMS-ekre, hogy a több felhasználós rendszerek, vagyis egyszerre többen szerkeszthetik a tartalmakat, telepíthetnek kiegészítőket, illetve további a rendszer működését segítő beállításokat végezhetnek. A kiegészítő modulok segítségével az azonos rendszerű honlapok is teljes mértékben testre szabhatók. A legtöbb rendszerben található beépített keresőrendszer a honlapon elhelyezett tartalmak könnyű megtalálásához. A szoftverek között mind az alap funkciók, mind pedig a bővíthetőség terén sok különbség van.3

A CMS rendszerek előnyei és hátrányai Mivel az iskola honlapját tartalomkezelő rendszerrel kívánom elkészíteni és üzemeltettetni, meg kell azt is vizsgálni, hogy milyen előnyökkel (már többet megemlítettem az előző pontban) és milyen hátrányokkal jár a választásom.

3

Nagy Gusztáv: Jegyzeteim - http://nagygusztav.hu/jegyzeteim (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

8

A CMS rendszerek előnyei: 4 1. Széles körű alkalmazási területek 2. Egyszerű tartalom feltöltés 3. Egyszerű tartalomkezelés 4. Bővíthetőség 5. Felhasználói jogosultságok kezelése 6. Cserélhető design 7. Adatbázis alapú adattárolás 8. Frissítések A CMS rendszerek hátrányai: 1. Csak akkor működik, ha az adatbázis szolgáltatás (általában MySql) és a Php hozzáférés biztosított a tárhelyen 2. Erőforrás igényesebb, mint egy normál honlap. Emiatt általában lassabban is töltődik be (adatbázisból tölt be szinte mindent). 3. Limitált a kinézete. A tartalomkezelő rendszernél sablonok közül lehet választani és nem lehet olyan rugalmasan megváltoztatni a kinézetét, mint egy normál honlapnál. Hiába cserélhető le a design egy másikra rövid időn belül, nem lehet oldalanként teljesen külön kinézetet változtatni. Ezért egy tapasztalt szörföző rögtön felismeri, ha a weboldal tartalomkezelő rendszerrel készült. 4. Ha nem kész sablonból szeretné kiválasztani a kinézetet, hanem teljesen egyedit szeretne készíttetni, akkor jóval drágább a design, mint a normál honlapnál. (a menüket, űrlapokat, bannereket stb. időigényesebb elkészíteni CMS rendszerben). 5. Jellegénél fogva a keresőoptimalizálást nehezebb megoldani. Egy CMS sosem lesz teljesen olyan, mint amilyennek szeretnénk, hiszen mások készítik. Amíg egy saját program a mi elvárásaink szerint működik, addig egy CMS úgy működik, ahogy azt elkészítették. Természetesen a CMS rengeteg beállítási és finomhangolási lehetőséget ad, de előfordul, hogy bizonyos speciális igényeket nem tud kielégíteni. Ilyenkor még mindig van lehetőség modulok keresésére, legrosszabb esetben elkészítésére.

4

Keresőbarát weboldal készítés - http://www.keresőbarát-weboldal-készítés.hu/cms-rendszerek.html (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

9

Melyik tartalomkezelő rendszert válasszam? Nagyon sokféle CMS körül választhatunk. Az alábbiakat érdemes figyelembe venni a döntéskor. 

Sokunknak az egyik legfontosabb szempont, hogy fizetős, vagy ingyenes-e a program. Sokan a fizetőset választják, mert csak azokat tartják támogatottnak, megbízható minőségűnek. Mások az ingyenes mellett döntenek, sokszor nem anyagi okokból. Az ingyenes programok általában nyílt forráskódúak, és sokan fejlesztik azokat. Ráadásul többen szintén rendelkeznek közülük hivatalos támogatással.



Fontos szempont lehet az egyszerűség. Az egyszerű programok használatát könnyű megtanulni, a bonyolultabbakét hosszabb ideig tart elsajátítani. De az egyszerűség hátrány is lehet, mert kevesebb funkció érhető el benne, előbbutóbb hiányozni fognak belőle szükséges dolgok. Egy komplexebbet választva nem kell minden funkcióját azonnal bekapcsolni, az alapbeállítások általában egyszerű használatot biztosítanak. Később az igényeink és tudásunk növekedésével fokozatosan birtokba vehetjük a többi funkcióját is.



Milyen szerver környezetben (Java, .Net, PHP, Python, Ruby platformon) üzemeltethetők.



Vannak kiforrott és kezdetleges programok. Ha egy rendszerrel sokat foglalkoznak mind a felhasználók, mind a fejlesztők, akkor idővel kiforrottá válik. Nagy bizonyossággal nevezhető annak egy népszerű, jó hírű, és régebb óta fejlesztett alkalmazás, hiszen a fejlesztési idő lehetőséget adott a fejlesztőknek arra, hogy olyanná próbálják faragni a rendszert, ami a lehető legtöbb embernek megfelel, a népszerűség pedig azt jelenti, hogy ez sikerült számukra.



Nem mellékes, hogy milyen nyelvi beállítások tartoznak hozzá. Sajnos ma Magyarországon még nem általánosan elterjedt a két- (esetleg három-) nyelvűség. Én is csak középhaladó szintem beszélek például angolul, ami sok esetben kevés a program üzenetinek megértéséhez. Egy egyszerű felhasználó pedig lehet, hogy nem is tudja még kezelni sem a rendszert. Ezért Nekem fontos, hogy tudjon magyarul kommunikálni és ismerje a magyar területi beállításokat (dátum, idő, stb.).

10



Ezek a programok lehetnek még általános célúak, illetve specializáltak (blog, fórum, e-learning, stb.).

A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány népszerű tartalomkezelő rendszert. Ilyenek például a PHP-Nuke (egy az elsők közül), a Joomla (általános kategóriában), aMoodle (oktatási oldalaknál használatos), a Wordpress (blogok esetén a legnépszerűbb), és a Drupal. A Drupal ingyenes, nyílt forrású, komlex és jól kiforrott tartalomkezelő rendszer. Nagyon fontos előnye, hogy szabványokon alapul és moduláris felépítésű, továbbá jellemző rá, hogy stabil, biztonságos, teherbíró és könnyen lehet használni, valamint programozni is. Használata rendkívül elterjedt, egyre több Drupal alapú weboldallal találkozhatunk. Magyarországon is nagyon népszerű, ami nagyban köszönhető annak, hogy néhány éve létrejött a Drupal hazai oldala,5 amelyről letölthetjük a mindenkori legfrissebb verziót, a magyar fordítással együtt és rengeteg hasznos információt is szerezhetünk. A Drupal nem csak tartalomkezelő rendszer, hanem tartalomkezelő keretrendszer is, ami azt jelenti, hogy programozók tartalomkezelő rendszerek építését tudják vele megvalósítani. Sőt, web alkalmazás fejlesztő keretrendszer is, vagyis általánosabb igényű web alkalmazások fejlesztésére is használható.6 Kevés olyan összetett CMS rendszer van, mint a Drupal, mivel amellett, hogy professzionális tartalmak kezelésében és rendszerezésben, lehetőségünk van blogok (webnapló), hozzászólások és fórumok megvalósítására is. Rendkívül fejlett a felhasználó és jogosultság kezelés, illetve a felület megjelenés és testreszabhatóság tekintetében is. „Az alaptelepítésben szabványos XHTML kimenet és keresőbarát URL-ek támogatása lehetővé teszi, hogy karcsú, és ugyanakkor a keresőkben jó helyezéseket elérő oldalakat állítsunk elő, miközben nem kell a szolgáltatások terén sem kompromisszumokat kötni.” 7 Az is a Drupal mellett szól, hogy ki lehet próbálni, úgy is ha előtte nem telepítettük fel valamely tárhelyre, vagy saját webszerverünkre, hiszen például CMS Award oldalon8 megtekinthető a demonstrációs változata, melynek segítségével könnyen kipróbálhatjuk rendszerünket. Összehasonlítva más CMS-ekkel, azt mondhatjuk, hogy a Drupal magyar nyelven is nagyon jól dokumentált és annyira ismert és elterjedt, hogy fórumokon, levelezőlistákon 5

http://drupal.hu Mi a Drupal, mire használható? - http://drupal.hu/kezikonyv/tkr (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 7 Pentaschool Oktatási Központ: Drupal portál fejlesztés - http://pentaschool.hu/webmester/drupal.php (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 8 http://cmsaward.hu 6

11

szinte bármilyen kérdésünkre választ kaphatunk. Az általános CMS-ek között a Joomla9 rendszer említhető vele egy lapon. A Wordpress10 is rendkívül népszerű hazánkban, de ez inkább blogok esetén közkedvelt. Szolgáltatásait tekintve a Drupal hasonlít a Nuke CMS családhoz, de annak tagjainál (PHP-Nuke,11 PostNuke12) egységesebb, összefogottabb és alapjaiban biztonságosabb keretet nyújt. „A Drupal keret a Nuke rendszerektől teljesen függetlenül fejlesztett, külső kódokat nem igénylő, önállóan működő program. Alapja a szolid és jól karbantartott mag, összefogott és aktív kiterjesztés készlettel. Minden nyílt forráskódú Drupal kódot a központi CVS szerveren fejlesztenek, mely eleve értelmetlenné teszi egy új változat kiválását. A legtöbb előre vivő gondolatot, kódot a fejlesztők beépítik az alaprendszerbe, és mivel minden kód együtt van, különösebb probléma nélkül lehetséges alapvető változtatásokat végrehajtani a belső API-ban. Az esetlegesen CVS-en kívül fejlesztett saját modulok frissítéséhez segítséget adnak a kiadások közötti változások összegyűjtésével. Új modulok vagy sminkek felvétele a CVS-be nagyon könnyen elvégezhető, azok letölthetően is megjelennek a Drupal webhelyén.13 A közös verziókezelő rendszer arra sarkallja a fejlesztőket, hogy egymás moduljaiban talált hibákat is javítsák, így a bejelentett hibák hamar megoldódnak. A fejlesztők által készített projektkezelő modul teszi lehetővé a hibajelentéseket, és a különböző csomagok letölthető változatainak publikálását. A teljesen a Drupal csapat által fejlesztett kód célirányos megoldásokat tesz lehetővé, ugyanakkor azt sem zárja ki, hogy az oldalak megjelenéséhez a Smarty vagy bármely más sablonkezelő illesztését is lehetővé tegye, így egyszerre lehet kompakt és nyílt a rendszer. Ezzel együtt a külső könyvtárakra épülés problémájától is megszabadul a Drupal.” 14 Mindezek alapján döntöttem úgy, hogy iskolánk honlapját a Drupal tartalomkezelő rendszerrel fogom elkészíteni.

9

http://joomla.org és http://joomla.hu http://wordpress.org és http://word-press.hu 11 http://phpnuke.org és http://php-nuke.hu 12 http://postnuke.com 13 http://drupal.hu és http://drupal.org 14 Hojtsy Gábor: Weblabor váltás: miért éppen Drupal? - http://weblabor.hu/cikkek/miertdrupal (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 10

12

3. A Drupalról 3.1. Bevezetés A Drupal egy nyílt forráskódú CMS rendszer. Az alaprendszer támogatja a modulok illesztését, amelyek további funkciókkal bővíthetik a rendszert. A PHP ismerettel rendelkezőknek a dokumentáció, a forráskód hozzáférhetősége és a modulos felépítés teszi lehetővé a további funkciók írását. A Drupal ráadásul nem csak CMS rendszerként működik kiválóan, felhasználhatjuk tartalomkezelő keretrendszerként, és Webes alkalmazás fejlesztő keretrendszerként is. A tartalomkezelő keretrendszer (Content Management Framework, CMF) „olyan programozók számára készült rendszert jelent, mely tartalomkezelő rendszerek építésére szolgál”15 Segítségével tartalomkezelő rendszerek építhetők könnyedén. A Drupal kiváló dokumentációval rendelkezik, ezért a programozók szívesen használják. A Drupal jelenleg a hetes verziónál tart, ami azonban fejlesztői változat. Éles használatra a 6-os és az 5-ös verziók érhetőek el. Ezeket a fejlesztők folyamatosan karbantartják, hibajavítások jelennek meg hozzájuk szükség esetén, azonban új funkciók csak a fejlesztői változatban jelennek meg. Mivel a különböző verziók között felépítésbeli különbségek vannak, ezért szükséges a korábbi két verzió párhuzamos fejlesztése. Az 5-ös rendszer nagyobb kiforrottsága és szélesebb körű támogatottsága ellenére a 6. verzió használata mellett döntöttem, mivel ez tovább marad támogatott. A Drupal szabad szoftver, nyílt forrású, ezen felül ingyenesen hozzáférhető és használható. Ezáltal kiváló eszköz a használatra, tanulásra is. Forráskódja szabadon hozzáférhető, tanulmányozható, emiatt programozók ezrei vesznek részt a fejlesztésben és a különböző modulok írásában is, hogy a rendszer szinte kivétel nélkül mindenre használható legyen.

3.2. A Drupal rendszerigénye Bár a fejlesztők azon vannak, hogy lehetőség szerint minden platformra elérhető legyen a rendszerük, néhány megkötéssel számolni kell. 15

Mi a Drupal, mire használható? - http://drupal.hu/kezikonyv/tkr (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

13

A Drupalt PHP nyelven programozták, ez talán az egyik legfontosabb megkötés: A webszervernek támogatnia kell ezt a nyelvet. Azonban a PHP szabad szoftver lévén szinte mindenhol elérhető, támogatja a Windows, Linux/Unix, Max OS X, BSD, Solaris rendszereket, képes minden platformon futni, ahol Apache vagy IIS webszerver fut. A Drupal adatbázis-független rendszer: Tartalmaz egy modult, ami az adatbázissal történő kommunikációért felel, így a rendszer maga nem közvetlenül egyik vagy másik fajta adatbázis kezelővel kommunikál, hanem ezzel a modullal, ami kis programozási tudással bármilyen adatbázishoz alakítható. A legtöbb esetben azonban MySQL rendszert használnak a Drupalt használók.

3.3. A Drupal története Dries Buytaert fejlesztette ki ezt a rendszert. „A Drupal szó a holland druppel szó angol fordítása, ami azt jelenti, hogy csepp. A név a drop.org weboldalról származik, aminek a kódja volt a Drupal alapja. Dries tulajdonképpen "dorp"-nak (falunak) akarta nevezni az oldalt, de elgépelte a szót és végül úgy gondolta, hogy ez jobban hangzik. A projekt 2000-ben kezdődött.”16

3.4. Modulok A Drupal sok rendszerhez hasonlóan moduláris felépítést követ, emiatt nagyon jól testreszabható, bővíthető, alakítható. Egy Drupal rendszer a következő komponensekből áll: 

A Drupal alaprendszer – A rendszer „lelke”.



Modulok – Kiegészítő programcsomagok, amelyek a Drupal rendszerbe beleépülve különböző funkciókkal látják el azt. Léteznek beépített és külső modulok is. A Drupal alaptelepítése jó pár hasznos modult tartalmaz, amennyiben ez nem megfelelő számunkra külső kiegészítők között tudunk böngészni, amelyeket a Drupalt használó közösség készített el, és adott közre.



Sminkek – Az oldal megjelenéséről a sminkek gondoskodnak. A Drupal amikor összeállítja az oldal tartalmát, azt egy sminkbe építi be, ami azért felel, hogy az oldal úgy nézzen ki ahogy.

16

Wikipedia: Drupal - http://hu.wikipedia.org/wiki/Drupal (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

14

Nyelvi fordítások – A Drupal alapesetben angol, nyelvi modulokkal kiegészítve azonban magyarra, vagy szinte akármilyen nyelvre fordíthatjuk. A közösségnek köszönhetően nagyon jó fordítások érhetők el. Fordítás esetében meg kell különböztetni az alaprendszer fordítását, és a modulok fordítását, az előbbi külön csomagban tölthető le, utóbbi pedig (modultól függően) annak a csomagjában található. Az alaprendszer, a kiegészítők és a sminkek is többnyelvű felület tudnak biztosítani.

3.5. Tartalomkezelés A Drupal már alaptelepítéssel is sokféle tartalomtípust támogat. Tudunk írásokat (cikkeket), aloldalakat létrehozni, írhatunk blogbejegyzést, könyvlapokat, amiket blogba és könyvbe foglalhatunk, írhatunk ki szavazásokat is. Ha a felsorolt, beépített típusok nem elegendőek számunkra, akkor saját típusokat is definiálhatunk. Új tartalomtípusokat a Content Construction Kit segítségével, vagy önállóan leprogramozva tudunk létrehozni. Tartalmat a rendszerbe többféleképp tudunk bevinni. Tartalom jellegétől és a felhasználók jogosultságaitól függően változhat ez. Az alaprendszer csak HTML kódot támogat (megfelelő jogosultsággal közvetlenül PHP kódot is illeszthetünk tartalmainkba), de kiegészítőkkel más formátumokat, vagy akár vizuális szerkesztőket is hozzáadhatunk, például a fórumokon népszerű BBCode formátumot, vagy a TinyMCE nevű nagyon népszerű vizuális szövegszerkesztőt. A Drupal rendelkezik verziókövetéssel, ennek segítségével egyrészt nyomon követhetjük, hogy ki mit és mikor változtatott az egyes tartalmi egységeken, másrészt segítségével bármikor visszavonhatjuk a változtatásokat. A tartalmak közt kényelmesen kereshetünk, vagy az oldalunk látogatói kereshetnek a Drupal beépített keresőjének segítségével. Lehetséges kategóriacsoportok kialakítása, és azokban a tartalmak több kategóriába való elhelyezése. Ezt taxonómiának nevezzük. A tartalmakat akár szabadon címkézhetjük is, ez a későbbi visszakeresést teszi egyszerűvé. Fórumokat is létrehozhatunk a Drupal segítségével. Többszintű beépített fórum modullal rendelkezik, aminek tudását számos kiegészítővel bővíthetjük. A hozzászólások – legyen akár fórumtémáról, blogbejegyzésről vagy egyéb tartalmi egységről – szó szálak szerint rendezhetjük, ekkor ezek fastruktúrában látszanak, hogy nyomon követhessük ki mire válaszolt pontosan. Ez egy hasznos és ritkán használt szolgáltatás.

15

3.6. Blogolás Bár a Drupal nem kifejezetten blogolásra szánt tartalomkezelő, segítségével mégis könnyen blogolhatunk. A Drupal ráadásul támogatja a Blogger APIt is, ami lehetővé teszi, hogy a tartalmakat asztali, illetve webes környezetben, erre felkészített programokból lehessen kezelni.

3.7. Tartalommegosztás Az oldalaink tartalma RSS, Atom, vagy RDF formátumban is elérhetők. Ez azt jelenti, hogy a blogunk frissülésének ellenőrzését nem kell az olvasóinknak megtenniük tehát nem kell mindig ellátogatniuk a webhelyre -, hanem a hírforrást egy hírolvasó alkalmazás nyomon tudja követni számunkra. Ráadásul a Drupal is rendelkezik hírolvasóval, aminek segítségével más weboldal hírforrását tudjuk megjeleníteni saját oldalunkon, például lehetőségünk van egy hírportál legfrissebb híreit szerepeltetni az oldalsávunkban.

3.8. Felhasználók kezelése A Drupal weboldalra tetszőleges számú felhasználó regisztrálhat. A Drupal 6-ban még arra is van lehetőségünk, hogy OpenID-vel bejelentkezni. „Az OpenID egy nyílt, decentralizált, ingyenes internetes szolgáltatás, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyetlen digitális identitással lépjenek be különböző oldalakra. Az autentikáció mellett az OpenID keretrendszer eszközöket is biztosít a felhasználóknak ahhoz, hogy megosszák digitális identitásuk egyéb összetevőit. A folyamatosan bővülő OpenID Attribute Exchange specifikáció alapján a felhasználók képesek pontosan meghatározni az identitásszolgáltatójuk által megosztható információk körét, így például a nevüket, címüket és telefonszámukat.”17 Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ugyanazt a központi felhasználónevet és jelszót használjuk több weboldalon, egy közös profilt alakítunk ki, és mi döntjük el, hogy ebből az egyes oldalak mit látnak. Segítségével nyilvántarthatjuk, hogy hova vagyunk regisztrálva, könnyen módosíthatjuk adatainkat. 17

Wikipedia: OpenID - http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenID (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

16

A Drupal rendszerbe regisztrált felhasználók csoportokba szervezhetőek, Ezen csoportok határozhatják meg azt, hogy az adott felhasználó mit tehet, és mit nem. Minden felhasználó nyomon tudja követni az utolsó látogatásuk óta történt változásokat az oldalba épített követő segítségével. Hasznos a fórum és a blogok figyelésére.

3.9. Testre szabhatóság A tartalmak külalakját sminkek segítségével változtathatjuk. Az interneten több ezer kifejezetten Drupalhoz készült professzionális minőségű smink érhető el, fizetősek és ingyenesek egyaránt. Az adminisztrációs felületen az oldalon megjelenő tartalmak formája, a blokkok, a sminkek specialitásai is testre szabhatóak. A felhasználók számára lehetőséget adhatunk arra is, hogy egyedi beállításaik lehessenek a nyelvre, a blokkokra és a felületre vonatkozóan is. A Drupal több szolgáltatással könnyíti meg az adminisztrációt úgy, mint dinamikus, AJAX-os űrlapok, melyek használatakor nem töltődik újra a teljes weblap - Drag and drop (fogd és vidd) támogatással kezelhető felületek könnyűvé és gyorssá teszik a rendszer használatát. Minden

beállítás

webes

felületen

történik,

így

bárhonnan,

bármelyik

internetkapcsolattal rendelkező gépről elérhető, nem kell hozzá semmilyen asztali alkalmazást telepítenünk. Bármit teszünk az oldalon, minden rendszeresemény és fontos tevékenység eltárolódik a rendszernaplóban, amit az adminisztrátor áttekinthet. A hibák gyors javítása érdekében a rendszer jelentéseket készít az állapotról.

3.10. Gyorsítótárazás A Drupal egy átmeneti tárat használ, ami gyorsítja az oldal működését. Mivel egy dinamikus tartalomkezelőről van szó, a weboldal a korábban feltöltött adatok alapján generálódik minden egyes lapletöltéskor sokszor feleslegesen, hiszen amíg nem történik változás az oldalon, addig nincs értelme újragenerálni. A gyorsítótárazás ebben segít nekünk: bizonyos oldalelemeket legenerálásuk során elment, és amíg ezek nem változnak meg, addig az úgynevezett gyorstárból elérhetők.

17

Ez az átmeneti tár használata javítja a sebességet és csökkenti a kiszolgáló terhelését. A gyorstárazás bármikor állítható, akár az oldal terheltségének függvényében is.

4. A Drupal telepítése 4.1. Szerver választása Mielőtt bárminek nekilátnánk, győződjünk meg arról, hogy meg van-e számunkra a megfelelő szerverkörnyezet, ahova a Drupalt telepítjük. Ha csupán tesztelnénk a CMS-t, próbálgatnánk a lehetőségeit, akkor javaslom egy saját webszerver telepítését saját számítógépre, és azt használva dolgozni. Ez hatékony megoldás, hiszen nem kell a fel és letöltésekre várni. Ha azonban munkák eredményét szeretnénk publikálni célszerű közvetlenül a tárhelyen dolgozni.

4.2. Telepítés saját gépre Ha saját gépünkre szeretnénk telepíteni a Drupalt, vagy akármilyen tartalomkezelő rendszert, akkor egy webszervert kell beállítanunk a gépünkön. Ez azonban nem egyszerű feladat. Külön fel kell telepítenünk a szerveralkalmazást, a PHP értelmezőt, esetleg egy adatbázis szervert, ezeket be kell konfigurálni, hogy együttműködjenek. Szerencsére számos olyan ingyenesen elérhető szoftver létezik, ami ezeket az alkalmazásokat egybefogva, előre beállítva szállítják, pár kattintással telepíthetőek, és azonnal használhatóak. Az egyik ilyen szoftvercsomag a XAMPP. A csomag tartalmazza az Apache webszervert, PHP és Perl értelmezőt – ezek közül számunkra a PHP érdekes, hiszen a Drupal ezt használja - , MySQL és SQLite adatbázis szervert és számos hasznos kiegészítést, úgymint FTP szerver, adatbázis-kezelő alkalmazás, letöltés vezérlő. A csomagválaszték változik aszerint, hogy melyik operációs rendszerre telepítjük. A XAMPP-nak ugyanis van OSX-re, Linuxra, Windowsra és Solarisra készített változata is.

18

4.3. Telepítés online tárhelyre Ha weben szeretnénk tárolni az oldalunkat, akkor is több lehetőség közül választhatunk. A webtárhely-szolgáltatók egy része a fizetős szolgáltatásaik mellett nyújtanak ingyenes tárhelyeket is. Az ingyenes szolgáltatásokkal általában, lassabbak, kevésbé megbízhatóak fizetős társaiknál, azonban tökéletesen alkalmasak arra, hogy egyszerű weboldalainkat tároljuk rajta. A legtöbb ingyenes szolgáltató a tárhelyünkhöz aldomaint ad. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató domain neve elé kerül a saját magunk által választott név, például: valasztott_nev.szolgatlato.hu. Drupalos tárhelyek – NeoBase: Jó pár olyan szolgáltató van, akik az ismertebb tartalomkezelő rendszerek telepítését támogatják. Sok esetben ez azt jelenti, hogy a tárhelyünk vezérlőpultjában valamilyen menüpont segítségével a Drupalt, vagy egyéb tartalomkezelőket automatikusan telepíthetünk, nem kell nekünk letölteni, kicsomagolni, beállítani. Kiemelném a NeoBase.hu szolgáltatót, ami kifejezetten a Drupal rendszert támogatja, ráadásul ingyenes. A NeoBase előre telepített Drupal rendszert nyújt tagjai számára. A weboldalhoz 10 GB tárhelyet biztosítanak. A regisztráció nagyon egyszerű: Csupán e-mail címünket, és az oldalunk választott címét kell megadnunk. Oldalunk címe lesz a weboldal URL-jében a neobase.hu előtti tag, tehát ha szlki néven regisztrálunk, akkor a szlki.neobase.hu lesz a weboldalunk elérhetősége. Később lehetőségünk nyílik arra, hogy az oldalhoz domain nevet vásároljunk. Regisztráció után egy aktivációs linket kapunk e-mailben, amire kattintva ismét e-mailben megkapjuk a weboldalunk kezeléséhez szükséges jelszót. A NeoBase oldalán ezzel tudunk bejelentkezni, és kezelni az oldalunkat. A NeoBase szolgáltatását használva egy frissen telepített magyar nyelvű Drupal rendszerhez jutunk, tehát nem kell végigmennünk a telepítési lépéseken, nem kell foglalkoznunk másolással, adatbázis beállítással sem. Az oldalt két helyen kezelhetjük: A neobase.hu oldalról bejelentkezve tudjuk frissíteni a rendszerünket, a saját oldalunkon bejelentkezve pedig – a Drupal adminisztrációs felületét használva – tudjuk testre szabni az oldalt. Modulokat, sminkeket FTP eléréssel tudunk feltölteni az oldalra, ennek mikéntjét a NeoBase adminisztrációs felületén tudjuk meg. 19

4.4. Adatbázis beállítása Mivel a Neobase-zel internetes tárhelyszolgáltatást választottunk, az adatbázist nem szükséges beállítani, hiszen ezek a tárhelyünkkel együtt elő vannak készítve számunkra.

5. A Drupal használata Ha a frissen telepített weboldalunkat megnyitjuk, egy üzenetet kapunk, ami tájékoztat arról, hogy mi a teendőnk az oldallal. Lényegében két feladat vár ránk: Testre kell szabni az oldal beállításait, és el kell kezdeni tartalommal feltölteni. E két művelet sorrendje nem kötött, akár több felhasználó egyszerre dolgozhat az oldal beállításain, tartalmának bővítésén. Alapesetben egy felhasználónévvel és jelszóval rendelkezünk, ez a felhasználó teljes körű jogosultsággal rendelkezik az oldal felett. Természetesen a későbbiekben adhatunk a rendszerhez felhasználókat, akár új adminisztrátorokat is. A weblap oldalsávjában találjuk a felhasználói menüt, ha még nem jelentkeztünk be, akkor itt tehetjük meg, ha már bejelentkeztünk, akkor itt érjük el a felhasználói menüpontokat: megtekinthetjük profilunkat, megfelelő jogosultságok esetén itt tudunk tartalmat beküldeni, és ha adminisztrátorok vagyunk, akkor az adminisztráció menüpontot is itt találjuk.

5.1. A weboldal felépítése Blokkok A weboldalunk egy lapja egy tartalmi egységből, és az azt körülölelő blokkokból áll. Blokkok lehetnek a fejléc alatt, a lábléc felett, a tartalom előtt, után, és az oldal melletti bal illetve jobb oldalsáv is blokkok tárolására szolgál. Lényegében minden tartalom, ami nem az oldal törzsét alkotja, blokknak számít. A blokkokat az Adminisztráció › Webhelyépítés › Blokkok menüpont alatt tudjuk menedzseli. Lényegében egy listát kapunk az elérhető blokkokról. A blokkok különböző területek alá vannak sorolva (bal-, jobb oldalsáv, fejléc, lábléc, tartalom), vagy ha tiltottak, akkor nem jelennek meg a weboldalunkon. Legegyszerűbben úgy engedélyezhetjük ezeket, hogy egyik területről a másikra áthúzzuk. 20

Létrehozhatunk új blokkot is, vagy a már meglévők beállításait módosíthatjuk. A legfontosabb beállítások között szerepel az, hogy melyik felhasználói csoport láthatja az adott blokkot, melyik oldalakon jelenjen meg, illetve a felhasználók beállíthatják-e a blokk megjelenését egyénileg.

Tartalmak Weboldalunkat tartalmak tömege építi fel. Egy Drupalos weblapon minden tartalom, más néven node. Ezek a node-ok általában egy lapon jeleníthetők meg, és névvel, címmel, szerzővel rendelkeznek. Ezen felül tartalomtípustól függően jó pár számos tulajdonsággal jellemezhetők. Egy alap Drupal telepítés kétféle tartalmat támogat: létrehozhatunk vele oldalt és írást. Az oldal és írás sok tekintetben hasonló, szinte ugyanazok a beállítások elvégezhetők rajta. Ami megkülönbözteti őket az a felhasználásuk: Az írás általában az, amivel egy weboldal élete során folyamatosan bővül: Különböző kiegészítők, modulok bekapcsolásával többféle tartalomtípushoz is juthatunk, például könyv, fórumtéma. A tartalmak kezelését több helyen végezhetjük el. Egyrészt létrehozhatunk újakat a Tartalom beküldése menüpontot kiválasztva. Ezeket később – ha van jogunk hozzá – tudjuk módosítani úgy, hogy a tartalom fölött lévő szerkesztés gombra kattintunk. Tartalmak adminisztrációjára az Adminisztráció › Tartalomkezelés menüpont szolgál. Itt az RSS közzététel menüpont alatt állíthatjuk be, hogy saját hírcsatornánk miképp nézzen ki. Megszabhatjuk, hogy hány elemből álljon a hírcsatorna (gyakran frissülő weboldalnál érdemes nagyobbra venni), illetve azt, hogy mit tartalmazzon pontosan. A Tartalmak beállításai menüpont segítségével beállíthatjuk azt, hogy tartalmaink pontosan milyen formában jelenjenek meg akkor, ha egy oldalon több felsorolásra kerül. Beállíthatjuk azt is, hogy hány karakter számít a szöveg elejétől bevezetőnek, a listaoldalakon és a hírforrásban csak ez a bevezető fog látszani. Ez a beállítás azonban csak az újonnan létrehozott tartalmakra vonatkozik. Beállítható még az, hogy a felhasználók tartalmak beküldése előtt lássák-e kötelezően az oldal előnézetét arra késztetve őket, hogy nézzék át a beküldendő tartalmat. A

Tartalomtípusok

menüpont

segítségével

magukat

a

tartalomtípusokat

szerkeszthetjük, vagy akár létre is hozhatunk új tartalomtípust. Egy tartalomtípusnak a már meglévők valamelyikére kell épülni, például létrehozhatunk a Story (írás) tartalomtípusra

21

alapulva egy Közlemény tartalomtípust, és beállíthatjuk, hogy (szemben az írással) erre nem érkezhetnek hozzászólások, valamint formázás nélküli szöveget tartalmazhat csak. A tartalomtípusok létrehozásánál nem csak annak beállításait adhatjuk meg, hanem azt is, hogy a Tartalom beküldése menüpontnál milyen leírás jelenjen meg a tartalomtípusról, hogy mi legyen a felirata a címnek, a bejegyzés törzsének, megadhatjuk hány szónak kell minimum lennie, írhatunk magyarázatot, vagy tartalom beküldési irányelveket, ami a tartalom beküldési űrlap felett megjelenő szöveg, melyben a felhasználókat segítő szöveg adható meg. Szabályozhatjuk is, hogy ezek a tartalomtípusok megjelenhetnek-e a címoldalon, közzé legyenek-e téve. Így például lehetőségünk van a beküldött cikkeket utólag – még a megjelenés előtt – moderálni, és elfogadás után kiküldeni.

Modulok A Drupal moduláris rendszer, ez azt jelenti, hogy funkcionalitása modulok segítségével bővíthető. A fejlesztők annyira komolyan veszik a moduláris felépítését, hogy már az alapfunkciók is modulokkal vannak megvalósítva, ezért a Drupal rendelkezik néhány modullal, amelyek az alaprendszer részei, és nem kikapcsolhatóak. A modulok az Adminisztráció › Webhelyépítés › Modulok menüpont alatt tekinthetők meg kapcsolhatók ki és be, illetve – bár a rendszer önállóan telepíteni nem tudja őket – el is tudjuk távolítani a feleslegessé váltakat. Modulokat telepíteni úgy tudunk, hogy a modul kódját bemásoljuk a Drupal weboldalunk modules mappájába.

Sminkek A weboldalunk kinézetéért az úgynevezett sminkek felelősek. A sminkek csak úgy, mint a modulok külön telepíthetőek. Az interneten rengeteg Drupal smink található.

Időzített feladatok (cron) Mint azt a későbbiekben látni fogjuk a Drupal nagyban épít az időzített feladatok futtatásának lehetőségére. Az időzített feladatokra több esetben szükség lehet. Például ennek segítségével történik a frissítések ellenőrzése, vagy az oldal olyan részeinek

22

frissítése, aminek felhasználói beavatkozáskor nélkül kell frissülnie, például ilyen az e-mailek kiküldése, frissítések ellenőrzése. Az időzített feladatok futtatása a drupal a cron.php fájlt használja, tehát ezt kell meghívnunk időnként ahhoz, hogy az időzített feladatok futtatása megtörténjen.

5.2. Modulok áttekintése A Drupal alapesetben a nem kikapcsolható rendszermodulokkal, és jó pár hasznos, választható modullal érkezik, amelyek ugyan az alaptelepítés részei, de ki/be kapcsolhatóak igény szerint. A következő modulok érhetőek el a friss Drupal telepítésben: 

Block

Az oldalak fő tartalma körül megjelenő dobozokat kezeli.



Filter

A tartalmak szűrésének kezelését végzi, megjelenítésre előkészítve

azokat. 

Node

Tartalmak beküldését és megjelenítését lehetővé tevő alapmodul.



System

A webhely általános beállításait kezeli, az adminisztrátorokat segítve



User Felhasználók regisztrációját és beléptetését teszi lehetővé.

A következő modulok is az alaptelepítés részei azonban ki-be kapcsolhatók. Ezek funkcionalitását tekintjük át az alábbiakban. Aggregator – Hírlapolvasó: Az Aggregator modul segítségével más weboldalak tartalmát köthetjük be sajátunkba. A weboldalak többségének van valamilyen csatornája, amelyen a tartalmát közzéteszi. Ezeket a csatornákat feed-eknek nevezzük, segítségükkel a weblap meglátogatása nélkül tudunk értesülni annak frissüléseiről. Ezeket a feed-eket különféle feedolvasó alkalmazások segítségével követhetjük, ezek az alkalmazások pedig időnként ellenőrzik az általunk követett csatornákat, értesítenek bennünket, ha új tartalom érhető el, nyilvántartják, hogy mit olvastunk el és mit nem. Az Aggregator modul is ezekre épít, segítségével különféle feed-ek válnak követhetővé weboldalunkon. Blog: A blog modul segítségével felhasználói blogokat hozhatunk létre weboldalunkon. Blog API: A Blog API-nak jelen esetben nincs köze a blogoláshoz. Nevét onnan kapta, hogy többnyire blogok írására használják ezt a megoldást. Lényegében arról van szó, hogy a rendszerünk egy felületet biztosít, amelyen ezek a programok kommunikálni tudnak vele.

23

Book – Könyv: A Book modul hierarchikus tartalmak közlését teszi lehetővé. Segítségével könyvek, dokumentációk hozhatók létre könnyedén. A könyvet itt nem a klasszikus értelemben kell érteni. A könyvlap, amit létrehozunk, szövegmennyiségtől függetlenül egy tartalmi egységet jelent, például egy fejezetet, alfejezetet. Color – Színek: Az oldal megjelenését a sminkek határozzák meg. Jó pár smink konfigurálható, a Color modul segítségével az arra felkészített sminkek színeit állíthatjuk át. Érdemes bekapcsolva tartani. Comment – Hozzászólások: A Comment modul segítségével a felhasználók hozzászólásokat fűzhetnek a bejegyzésekhez. A felhasználók bejegyzést fűzhetnek fórum topicokhoz, blogbejegyzésekhez, írásokhoz, akár könyvlapokhoz is. A kommentezés lehetősége fontos eleme a közösségépítésnek. Contact – Kapcsolatfelvételi űrlap: A Contact modul segítségével a felhasználóink, látogatóink egymással, vagy az oldal karbantartójával tudnak kapcsolatba kerülni. A személyes kontaktűrlap segítségével a felhasználóink küldhetnek egymásnak e-mailokat, és az oldal kapcsolat-felvételi űrlapja segítségével az általunk megadott e-mail címre érkezhetnek üzenetek a látogatóktól. Fórum: Szálakkal követhető eszmecseréknek biztosít teret. A fórum modul segítségével fórumok hozhatók létre a weboldalunkon. A fórumok hasznosak, mert segítségével az oldalunk látogatói különféle témákban beszélgetéseket folytathatnak. Help – Súgó: A súgók megjelenítését biztosítja. Segítségével az Adminisztráció menüponton belül egy Súgó menüpontot találunk, ami ehhez a fejezethez hasonlóan bemutatja az egyes modulok működését. Locale – Nyelvek: Nyelvkezelési képességekkel ruházza fel a rendszert, lehetővé téve a felhasználói felület angoltól eltérő nyelvre fordítását és nyelvek tartalmakhoz rendelését. Ha a rendszer telepítésekor hozzáadtuk a magyar nyelvet, akkor nem szükséges foglalkozni ezzel, hiszen automatikusan alapértelmezettre van állítva az. Menü: Lehetővé teszi navigációs menük egyedi beállítását. Segítségével menüket hozhatunk létre, a menükbe menüpontokat tehetünk. A Drupal hierarchikus menük létrehozását támogatja, ez azt jelenti, hogy egy menü tartalmazhat további menüket és menüpontokat is. OpenID: Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy OpenID-vel is be tudjanak lépni a webhelyre. Path – Útvonal álnevek: A Path (útvonal) modul segítségével a webcímekhez álnevek rendelhetőek. Ha már rendelkezik egy struktúrával az oldalunk, akkor érdemes 24

használnunk ezt a lehetőséget azért, hogy a keresők jobban fel tudják dolgozni weboldalunkat az URL alapján. PHP filter – PHP kód futtatása: Beágyazott PHP forráskódok futtatását teszi lehetővé. Segítségével a tartalmakba PHP kódot írhatunk be, ami a tartalom megjelenésekor lefut. Létrehozhatunk így dinamikus bejegyzéseket, blokkokat, például kitehetünk weboldalunk oldalsávjába egy visszaszámlálót. Poll – Szavazás: Egyszerű szavazások lebonyolítását teszi lehetővé. Feltehetünk egy kérdést, válaszokat adhatunk rá, az oldal látogatói pedig szavazhatnak. Az eredményeket megtekinthetjük sordiagram formában. Profile – Személyes profilok kialakítása: Testre szabható felhasználói profilok létrehozását támogatja. Lényegében a felhasználó profiljához adhatunk hozzá új mezőket. Search – Keresés: Kulcsszavas keresést tesz lehetővé a webhely teljes tartalmában. A modul bekapcsolt állapotában lehetőségünk van egy Keresés blokkot kitenni oldalunkra, melynek segítségével látogatóink az oldal tartalmában kereshetnek. Statistics – Statisztika: Nyilvántartja a webhely olvasottsági adatait. A modul bekapcsolásával az Adminisztráció > Jelentések menüpont bővül néhány lehetőséggel. Megtekinthetjük a gyakori látogatókat, a népszerű bejegyzéseket, és egyéb statisztikai adatokat az oldal látogatottságával kapcsolatban. Taxonómia: Tartalmak kategorizálását teszi lehetővé. A taxonómia kifejezés a kategóriák, címkék közös gyűjtőneve. A modul segítségével szótárakat hozhatunk létre, amelyek

különféle

kifejezéseket

tartalmazhatnak.

Tartalom

publikálásakor

ezen

kifejezések közül választhatunk ezzel kategorizálva, vagy kézzel megadhatunk kifejezéseket, ezzel címkézve a tartalmat. Update status: A Drupal alaprendszer és a kiegészítő modulok illetve sminkek frissítéseinek elérhetőségét és szükségességét figyeli. Upload:

Fájlok

feltöltését

és

tartalmakhoz

csatolását

teszi

lehetővé.

Engedélyezésével megjelenik a tartalmak beküldésekor egy plusz beállítási lehetőség, mellyel fájlokat tudunk feltölteni. További modulok: Trigger: Akciók rendszer eseményekhez kapcsolódó (pl. új tartalom beküldése) futtatását teszi lehetővé, Syslog – Rendszernapló: A Drupal által kiadott üzeneteket naplózza a rendszer naplóba, Database logging – Adatbázisnaplózás: A rendszer által kiadott üzeneteket naplózza az adatbázisba…

25

6. A honlap jellemzése különböző szempontok alapján 6.1. Design A honlap arculata, megjelenése A felhasználó az első benyomását a nyitóoldalon keresztül szerzi egy-egy honlappal kapcsolatban. A jól áttekinthető lap önmagában is fél siker. Az oldal jól áttekinthető egyszerűen kezelhető. Az oldal négy részre tagolódik. A felső részben az iskola neve és elérhetősége látható. Ezt a rész minden oldal fejlécében látható, ha bele is lépünk az egyes menüpontokba. A baloldalon a menüpontok érhetők el, melyek szintén állandóan láthatók. Mivel a menürendszer szerkezete egyszerű – kevés az almenü, így nincs szükség a bejárt útvonalak pontos mutatására. Középen mindig az aktuálisan kiválasztott menüpontnak megfelelő tartalom látható. Az oldal jobb oldalán keresés, Az oldal arculata minden lapon tükröződik, azonos stílusban készülnek az egyes menüpontokhoz tartozó tartalmak is.

Különböző felbontás Az oldalt különböző felbontásokkal tesztelve (800*600, 1024*768,…) azt tapasztaljuk, hogy az oldal képe nem esik szét, de a használat néha körülményesebbé válik. Az oldalak „kilógnak” a képernyőről és ezért szükségessé válik a gördítő-sávok használata. Nem tapasztaltam olyan hibát, hogy az oldal képe ne töltené ki az egész oldalt a különböző felbontások esetén.

Stílus használata Az oldal valamennyi lapjához ugyanazt a stílust használja, mely biztosítja az egységes arculatot. Az oldalak megjelenésének egységessége ezen alkalmazásnak köszönhetően általában nem hagy kívánnivalót maga után.

Tipográfia Az oldalon belül a szövegek jól olvashatók. Az egyes szövegek színezése a háttérrel jól harmonizál és az olvashatóságot nem zavarja. A színek segítenek a tájékozódásban is.

26

(Címek, szövegek, listák stb. méretezése és színezése segít a tartalom elkülönítésében.) Az oldalak elrendezése jól tagolt, nincsenek ömlesztett, túl sűrű szövegek. A képek szövegbe való beillesztése is megfelelő. A lap jól szkennelhető, a főmenüben megadott elemek egyértelműek, a képernyő bal oldalán megfelelő nagyságú, észrevehető módon jelzik a látogató számára az általuk meghatározott nagyobb egységeket. Az oldalakon használt betűtípus is egységes. Talpatlan betűtípust használata figyelhető meg minden oldalon, csak a stílusa (döntött, félkövér, aláhúzott) és a mérete változik. Talpas betűtípus kiemelésre van használva. A linkek színük alapján jól elkülöníthetők az oldalakon belül.

Menü felépítése A menürendszer felépítése egyszerű, de jól áttekinthető. A menü felépítése lehetne összetettebb is, hiszen egyes tartalmakon belül szükség lenne további almenüpontok definiálására is. Az egyes lapokon belül nincs szükség a menü elérésének biztosításra, mert a menürendszer folyamatosan látható a keretes elrendezésnek köszönhetően. Maga menürendszer viszont jól átfogja az oldalakon elhelyezett tartalmat.

Animációk Az egyes lapokon belül egyáltalán nem találkozunk animációkkal. Ez viszont színesebbé, a diákok számára érdekesebbé tehetné az egyes oldalakat. Nem is beszélve arról, hogy az újdonságokra is jobban fel lehetne hívni a figyelmet.

Böngésző függetlenség Az oldalt több böngészővel (IExplorer. Firefox, Opera) is teszteltem. A legtöbb elemet tekintve nem volt különbség az oldal megjelenésében e három különböző böngésző esetében. De például az Indavideo honlapról beágyazott videó csak IE alatt volt lejátszható, ellenben sem Firefox, sem Opera alatt nem jelent meg (még akkor sem, ha például az adott böngészőben végeztem el a videó kódjának beillesztetését).

27

6.2. Technikai értékelés Betöltődési sebesség Az egyes webhelyek betöltődésének gyorsasága ma már alapvető igény. A teszteléshez nem csak a személyes tapasztalatra hagyatkoztam, hanem az alábbi weboldal szolgáltatásait

vettem

igénybe

http://www.websiteoptimization.com/services/analyze/

a

tesztelést A

teszt

eredményei

illetően: alapján

elmondható, hogy az oldalak gyorsan betöltődnek, de jelzett lassan betöltődő tartalmat is. Gondot jelzett a képeknél, javasolta, hogy rendszerezzem azokat. A másik gond a scriptek méretével volt, a legnagyobb több mint kétszer volt nagyobb méretű a weblap által maximálisnak ajánlott20 kB-nál.

1. ábra: Figyelmeztetés a scriptek méretére

Szabványok alkalmazása A W3C által készített ajánlásokhoz való igazodást a http://validator.w3.org/ oldal segítségével végeztem. Az ellenőrzés 3 hibát jelzett az oldallal kapcsolatban. Ezek súlyossága eltérő és a működést csak kis mértékben korlátozzák, de kijavításuk mindenképpen indokolt, bár mindhárom kódot a Drupal rendszer automatikusan kódolta.

2. ábra: Részlet a W3C hibajegyzékből

28

Hírcsatorna, RSS Ilyen típusú alkalmazás van az oldalon, és jól működik. Iskolai honlapon is szükséges meglétük.

3. ábra: Az RSS szolgáltatás elérhetősége a címlapon

URL Az oldal URL címe az intézmény nevének kezdőbetűiből áll össze, így könnyen megjegyezhető. Az egyes aloldalak címében sincs nehezen elérhető karakter így azok alkalmazása sem nehézkes.

Biztonság Az egyes könyvtárak nem listázhatók.

Linkek Az oldlak belső és külső hivatkozásai is egyaránt korrektek, vagyis élő oldalakra mutatnak. Ezt ellenőrizhetjük is a http://validator.w3.org/checklink oldal segítségével, ahol azt is pontosan beállíthatjuk, hogy pontosan mire vagyunk kíváncsiak a linkekkel kapcsolatban. A legtöbb hibát a webes erőforrások azonosításával kapcsolatban találta meg (URI).

29

4. ábra: Részlet a linkek ellenőrzésének hibajegyzékéből

Elérhetőség, megtalálhatóság A kulcsszavakkal való keresésnél még nem találják meg a keresők az oldalt. Ennek kijavítása fontos, bár a célcsoport (diákok, szülők, pedagógusok) ismerik a honlap elérhetőségét. A teszteléshez használt oldalak: www.google.hu, www.bing.hu, www.ok.hu.

Akadálymentesség Jelenleg nincs az iskolának sem hallás, sem látássérült tanulója, alkalmazottja, illetve a szülők között sincs ilyen. Ilyen jellegű felületre tehát egyelőre nincs szükség, de a jövőben ennek a felületnek a kialakítása ajánlott.

Többnyelvűség Az iskolának jelenleg nincsenek külföldi kapcsolatai, de ennek ellenére sem ártana legalább az oktatott nyelveknek megfelelő verziók elkészítése.

30

6.3. Tartalmi értékelés Iskola bemutatása Az iskolák - mint szolgáltatók – számára talán ez a legfontosabb tartalmi elem, amit a honlapjukon meg kell jeleníteniük. Ezt fogják áttekinteni a leendő tanulók szülei, egy pályázat esetén a bíráló bizottság, a társintézmények és a fenntartó. A vizsgált honlapon megtaláljuk az intézmény történetét, amelyből kiderül, hogy egy átmenetileg szünetelő nagy múltú iskoláról van szó. Elérhető a tanárok és diákok névsora. Sajnos itt hiányoznak az email címek, elérhetőségek, fogadóórák időpontjai. Az sem derül ki, hogy ki milyen tantárgyat tanít. Sajnos hiányoznak a leírásokból az iskola szakköreinek leírása is, így igazából nem kaphatunk arról képet, hogy milyen speciális oktatási igényeket tud az iskola kielégíteni.

Iskolai eredmények Elektronikus naplót nem használnak az iskolában, így ez a honlapon sem érhető el. Sajnos az osztályátlagokról, vagy az egyes tantárgyakon belül elért eredményekről sincs az oldalon információ. A versenyeken és egyéb pályázatokon elért eredmények sincsenek visszamenőleg tárolva. Ez azért is sajnálatos, mert az iskola több országos versenyen elért rangos helyezéssel is büszkélkedhet.

Statisztikák Az egyéb statisztikák teljes egészében hiányoznak az oldalról, sem a tanulói létszámról, sem az iskola felszereltségéről nincs információ.

Közoktatási törvény A website-on belül egyetlen menüponton belül sem találunk hivatkozást a közoktatási törvény egyes paragrafusaira és a linkgyűjteményben sem található hivatkozás a törvény elérhetőségére. A különös közzétételi lista menüpont egy sajnálkozó üzenettől eltekintve üres.

31

Kapcsolat Az „Elérhetőségeink” menüpont alatt találjuk azokat az információkat, amelyek segítségével az iskolával fel lehet venni a kapcsolatot. Ezek az információk pontosak és teljesek. Egyetlen hiányosságként azt lehet felróni, hogy csak egy központi email cím érhető el, ezen túl személyekre lebontott email nem érhető el.

Kommunikáció, chat, fórum, hírlevél stb. Sajnos az oldalról a fórum kivételével hiányoznak ezek a webszolgáltatások, amelyek jelentősen lecsökkentik annak hatékonyságát. A jövőben feltétlenül pótolni kell a hiányosságokat.

Személyesség Az oldalakon elhelyezett információk általánosak és nem találunk speciális személyes tudnivalókat.

Aktualitás Az iskolára vonatkozó további információk rendszeresen aktualizálva vannak, az adott időszaknak megfelelően. Így például az eseménynaptár aktualizálása is folyamatos.

Felvételi, beiratkozással kapcsolatos információk Az oldalon pontos leírást találunk arról, hogy kik és milyen feltételekkel iratkozhatnak be az intézménybe. Egy listában felsorolják a szükséges dokumentumokat is. Külön ki kell emelni, hogy a nyílt napokkal kapcsolatos információk is itt érhetők el. Az oldalra felkerül a felvételt nyert tanulók névsora is.

Oktatási anyagok Az oldalon csak nagyon kevés oktatási anyagot találunk. Ez azért is sajnálatos, mert a hálózaton több kidolgozott tananyag érhető el, amire elég lenne hivatkozni is. A pedagógusok saját anyagai hiányoznak.

32

E-learning Sajnos ennek lehetőségét sem használja ki az iskola annak ellenére, hogy a neten több ingyenesen is hozzáférhető szoftver is rendelkezésre áll.

Pedagógia program Az iskola pedagógiai programja csak nyomtatott formában az intézményben érhető el. Ennek oka, hogy az iskolának még nem áll rendelkezésére olyan szoftver, amellyel védeni tudnák ezt a dokumentumot.

Eseménynaptár Az eseménynaptár a menüben külön menüpontból érhető el. A naptár nem csak megtekinthető, de le is tölthető. Pozitívumként értékelhető, hogy a naptár rendszeresen frissítve van. Ami viszont hiányosságként értékelhető, hogy az egyes eseményekhez köthető beszámolók és albumok a táblázatból nem elérhetők. Almenüjében a beiskolázással kapcsolatos minden fontos információt elérhetnek a jövendőbeli elsősök szülei.

Diákélet Sajnos a diákéletről szóló oldalak teljesen hiányoznak az oldalról. Pedig néhány felsős diák is bevonható lenne annak szerkesztésébe.

Munkatársak, pedagógusosok A „Névsorok/Munkatársaink” menüpont alatt érhetjük el a pedagógusok, lelki vezetők és a munkatársak névsorát. Sajnos elérhetőségükről nincs semmilyen információ. Ezen kívül hiányosságként lehet azt is megemlíteni, hogy a fogadóórák időpontja sem elérhető.

33

Linkgyűjtemény A „Kapcsolataink” menüpont alatt találhatunk egy linkgyűjteményt mely a katolikus egyházzal kapcsolatos linkek érhetők el. Ezen kívül megtaláljuk a régióban működő egyházi és világi iskolák elérhetőségét. A katolikus sajtó elektronikus formában megjelenő kiadványai is ezen az oldalon érhetők el. Ezen kívül lehetett volna egy oktatási linkgyűjteményt is összeállítani.

Összegzés Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy elkészítsem iskolámnak, a sárvári Szent László Katolikus Általános Iskolának a modern kor elvárásait kielégítő honlapját. Ezt egy tartalomkezelő rendszer, a Drupal segítségével oldottam meg egy ingyenes webtárhelyen. Ez utóbbival kezdve ezt eldönteni sok fejtörésembe került, és nemegyszer szembesültem választásom korlátaival. Előfordult, hogy a honlapot nem tudtam szerkeszteni, sőt időnként elérni sem. Természetesen az lett volna az ideális állapot, ha iskolánk webszerverén tudtam volna elhelyezni az iskola honlapját. Azon egy Debián fut, és sajnos a rendszergazda hallani sem akart arról, hogy ahhoz én is hozzáférjek ilyen-olyan céllal. A saját számítógépemen telepítve villámgyors működést érhettem volna el, de ekkor meg pontosan az életszerű működést nem tudtam volna modellezni. Így jutottam el végül a Neobase oldalára, ahol elkészült a honlap. A készítés előtt többször beszélgettem a tanulóinkkal, hogy milyennek szeretnék Ők látni a honlapot. Sorra mondták igényeiket, elvárásaikat, Én meg csak pislogtam a pontos meghatározások tömegén. Azt mindjárt az elején láttam, hogy a hagyományos HTML-es világomban a kívánságok jelentős része nem, vagy csak nagyon bonyolult módon valósítható meg. Ez motivált arra, hogy egy CMS rendszerhez forduljak. Sajnos csak a közelmúltban jöttem rá, hogy nem is a gyerekek előzetes listája segített a legtöbbet, hanem az, ha a rátermettebbeket bevonom a fejlesztésbe, a webhely létrehozásába. A felsőben simán lenne 5-6 olyan „mini informatikus”, aki már otthon így is saját honlapot üzemeltet. Ezzel a csapattal sokkal nagyobb léptékben és sokkal szerteágazóbban haladhattam volna. Ráadásul a későbbiekben elláthatták volna a karbantartás, illetve a tartalomfeltöltés és frissítés nem túl nehéz, de időigényes feladatát. 34

A mai állapot szerint a honlap tartalommal, friss információkkal való feltöltése az iskolatitkár, illetve az én feladatom lesz (a számítástechnika szakos tanárnőnk a közelmúltban ment el szülési szabadságra). Az igazgatói teendők mellett Nekem nem sok időm lesz ezekkel a dolgokkal foglalkozni, ezért is volt fontos, hogy az iskolatitkár minimális ismeretekkel is tudjon tartalmakat feltölteni a honlapra. A honlapra a feltöltések mellet még a bővítés feladata is vár. Például az oktatási törvény által előírtak jelenleg nem érhetőek el rajta, ezek elkészítésre és feltöltésre várnak. Mindenképpen meg kell majd valósítanom a hozzászólások írásának lehetőségét és chat-et. Ennek óriási igényével most találkoztam iskolánkban. Beneveztünk a Hangfoglaló versenyre, ahol az iskolások előadnak egy népszerű slágert és feltöltik az Indavideo megfelelő helyére. Ehhez a honlapunk menüjén keresztül is eljuthatunk. Szóval a feltett videókat rengetegen kommentálták, egymást agitálták a nézettség és a szavazás növelése érdekében, mondhatni egész iskolánkat egy közös cél mozgatta e tekintetben. Régebben nem sokra becsültem az ilyen lehetőségek közösségépítő hatását, de be kell vallanom, nagyot tévedtem. És továbbfűzve a gondolatot, a szavazáson túl még sok mindenre lehetne használni, hogy az iskola tanulói főleg nem a Facebookon, nem az Iwiwen, nem az MSN-en, hanem a saját iskolájuk honlapjához kapcsolódóan válnak közösséggé. Itt már csak egy veszélyt kell megelőzni. Nem szabad hagyni, hogy a virtuális kapcsolatok erősebben legyenek a hagyományos, személyes kapcsolatoknál. A kettő jól kiegészítheti egymást. A mi felelősségünk, hogy hagyjuk élni az informatika adta lehetőségekkel a gyerekeket, de engedjük meg, hogy visszaélhessenek vele, tanítsuk, mutassuk meg nekik e veszélyes helyzet elkerülésének technikáit. Végezetül még a menükről szólnék pár szót. Az elsődleges menürendszer használata helyett saját menürendszert kell készítenem. A kiinduláskor még bőven megfeleltek igényeimnek a rendszer nyújtotta lehetőségek. Viszont ahogy egyre haladtam előre a honlap építésének folyamatában, úgy kaptam újabb ötleteket a gyerekektől és újabb igényeim támadta. Szóval kinőttem a menüt, ha ma készíteném, már az alapoktól másképp valósítanám meg. Összefoglalva nagyon sokat tanultam és fejlődtem a honlap készítése közben. Nem egy dolgot már másképp csinálnék, vagy más módon állnék neki a megvalósításnak, és legfőképpen nem egyedül csinálnám azt. Megerősödött a régi tapasztalatom, hogy a honlapkészítés egy folyamat, amit csak abbahagyni lehet, befejezni viszont nem. Felmerült bennem, a rövidebb URL cím és a folyamatos elérhetőség érdekében mégis meg kell

35

valahogy győznöm a rendszergazdánkat, hogy az iskolai szerveren helyezhessük el a honlapot. És legfőképpen megerősödött bennem, hogy az informatika (és annak oktatása) területén még rövidebb időszakokat sem szabad kihagyni az önképzésben, mert a folyamatos fejlődés miatt az ember teljesen el tudja veszíteni a naprakészségét, ami ma már egy iskolában sem megengedhető.

36

A hivatkozott irodalom jegyzéke 1) Chris Mills: Bevezető a webes szabványokba - http://dev.opera.com/articles/view/1bevezeto-a-webes-szabvanyokba (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 2) Granc Róbert: Apache és PHP telepítése kezdőknek Windows rendszereken http://weblabor.hu/cikkek/apachephptelepites 3) Granc Róbert: MySQL telepítése kezdőknek Windows rendszereken http://weblabor.hu/cikkek/mysqltelepites 4) Hojtsy Gábor: Weblabor váltás: miért éppen Drupal? http://weblabor.hu/cikkek/miertdrupal (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 5) Keresőbarát weboldal készítés - http://www.keresőbarát-weboldal-készítés.hu/cmsrendszerek.html (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 6) Mi a Drupal, mire használható? - http://drupal.hu/kezikonyv/tkr (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 7) Nagy Gusztáv: Webes tartalomkezelő rendszerek 1.0 http://nagygusztav.hu/sites/default/files/WebesTKRek_jegyzet_1.0.pdf (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 8) Nagy Gusztáv: Jegyzeteim - http://nagygusztav.hu/jegyzeteim (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 9) Pentaschool Oktatási Központ: Drupal portál fejlesztés http://pentaschool.hu/webmester/drupal.php (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 10) Wikipedia: Drupal - http://hu.wikipedia.org/wiki/Drupal (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 11) Wikipedia: OpenID - http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenID (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.) 12) Wikipedia: Tartalomkezelő rendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/Tartalomkezel%C5%91_rendszer (Utolsó hozzáférés: 2010. május 17.)

37

Felhasznált honlapok

1) http://cmsaward.hu 2) http://drupal.org 3) http://drupal.hu 4) http://joomla.org 5) http://joomla.hu 6) http://phpnuke.org 7) http://php-nuke.hu 8) http://postnuke.com 9) http://wordpress.org 10) http://word-press.hu

38

Ábrák, diagramok jegyzéke 1. ábra: Figyelmeztetés a scriptek méretére ................................................................. 28 2. ábra: Részlet a W3C hibajegyzékből ........................................................................ 28 3. ábra: Az RSS szolgáltatás elérhetősége a címlapon ................................................. 29 4. ábra: Részlet a linkek ellenőrzésének hibajegyzékéből............................................ 30

39