ISASZEGI IRÁNYTŰ KÖZÉLETI TÁJÉKOZTATÓ OKTÓBER. Dr. Kardos Gábor: Nemzet vagy gyarmat?

„A haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet s lesz.” (Kossuth Lajos)

ISASZEGI IRÁNYTŰ KÖZÉLETI TÁJÉKOZTATÓ 2013. OKTÓBER

Dr. Kardos Gábor:

Nemzet vagy gyarmat? A kormány pozitív intézkedésekről számol be, melyek már Brüsszelben sem tagadhatók, és egyre több ország merít a magyar modell elemeiből. Nézzük, a tényeket melyekről nem lehet vita. Az ország kikerült a túlzott deficit eljárás korlátai alól, az államháztartás hiánya tartósan 3 % alatt van. Miközben csökkent az államadóság, idő előtt visszafizettük a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt felvett és elköltött IMF kölcsönt, ami nem volt kis összeg. Az infláció soha nem látott mértékben csökkent Magyarországon. A közteherviselés igazságos lett, mert nemcsak az állampolgárok, hanem a bankok a külföldi multi vállalatok és szolgáltatók is végre kiveszik a részüket a teherviselésből. Talán sehol a világon nem történt olyan, hogy rezsicsökkentés címén mérsékelték volna az áram, a gáz, a víz, a csatornadíj stb. összegét. Lehet folytatni a föld, a vízvagyon megvédésével és még sok minden pozitív dologgal, de mégis minden ügyben meghallhatjuk a lehangoló ellenvéleményt. Ennek több oka is van. Egyrészt az ellenzéknek nincs alternatív programja, de mivel szeretne visszakerülni a hatalomba, ezért a sikereket is negatív véleménnyel sújtja. Amennyiben nem éri el a kellő hatást a negatív véleményezésével, akkor jön kontrázás, vagyis kevesli az eredményt és azt jelenti be, hogy hatalomra kerülésük estén ők még több engedményt tesznek majd. Felmerül a kérdés, hogy miért nem jutott az eszükbe a regnálásuk 8 éve alatt. Tollvonással megszüntették a 13. havi nyugdíjat, csökkentették az anyasági támogatásokat, annyi hitelt vettek fel, mint amennyit az egész Kádár-korszakban és háromszorosára emelték a gáz árát, duplájára a villanyét. Európa egyik legdrágább országa lettünk, ami az energiahordozókat illeti. Hogy miért van ez így, azt egy példával illusztrálom. A rendszerváltozáskor az országban nem volt 30 vízközmű. Jelenleg több mint 300 (!) van. Közülük több is külföldi kézben, de természetesen a megfelelő helyekre bekerültek a magyar jutalmazottak is. Mi az érdeke egy ilyen cégnek? Természetesen az, hogy minél nagyobb profitot termeljenek, azaz minél drágábban adják el nekünk a saját nemzeti kincsünket, a vizet. Európa 3 vízben leggazdagabb országa között szerepel Magyarország. Olyan nekünk a víz, mint Kuvaitnak az olaj. Mégis nálunk a harmadik legdrágább a vezetékes víz. Felelős kormány az igazságtalan helyzet ellen intézkedik, ami a külföldi cégek és szocialista kiszolgálóik szerint szabálytalan és botrányos. A busás hasznukért megmozgatnak eget és földet – a visszhangokat halljuk, baloldalról halljuk Brüsszelből és bizonyos üzleti körökből. Komoly segítségek és pénzek érkeznek az ellenpropagandára, a modern gyarmatosításra.

Szerencsére nagyon sokan átlátják a helyzetet, és talán ennek köszönhető, hogy két és félmillió ember aláírta a rezsicsökkentés támogatását. Soha ennyi aláírás semmilyen népszavazáskor nem gyűlt össze. A kormányt támogató Békemenetek pedig megmutatták az ország egységét és erejét. Vannak, akik azt mondják, a saját életükben nem érzik annyira a pozitív változásokat. Természetesen ezek az óriási erőfeszítéssel létrehozott változások csak kismértékben befolyásolták az ország és az egyének helyzetét, de ezt kell folytatni, mert a dolgok jó irányba mozdultak. Sokszor a tehetségtelenséget, a tehetetlenséget is a kormány számlájára írják, legyen az önkormányzat, vállalkozás vagy egyéb. A világ megváltozott és már soha nem lesz olyan, mint azelőtt. Alkalmazkodni kell az új helyzethez és meg kell találni a megoldásokat. A keret, a lehetőség adott egy kismértékben, de mégis erősödő Magyarországon.

Magyar tavasz után magyar nyár reménye Vajon az 1989-es rendszerváltás miért rekedt meg – több mint húsz évre – az ígéretek földjén? – tettük fel igen sokan a kérdést annak idején. A válasz a tények fokozatos megismerése után lassan kikristályosodott: a „bársonyos forradalmat” levezénylő nemzeti oldal, túlságosan is elnéző volt az elnyomás haszonélvezőivel, a szovjet gyarmatosítás kiszolgálóival. A korábbi klientúra máig megőrizte a hatalmi és információs hálózatát. S nemcsak átmentette, de meg is többszörözte az anyagi javait. A korábbi hatalmi struktúra álarca a szociálliberális maszk lett. A régi elvtársakból és neveltjeikből lett „urak” zavartalanul élvezhették a korábbi hatalmi pozíciókat, és az ezek birtoklásából adódó gazdagodási lehetőségeket. A rendszerváltozás nagy álma, hogy közeledjünk a nyugati életszínvonalhoz, Magyarországon nem teljesült. Azért, mert a rendszerváltozás utáni elit részint a korrupció, részint az ellenérdekeltség miatt nem olyan struktúrákat épített ki, amelyek ezt lehetővé tették volna. Magunknak is köszönhetjük, hogy 2008-ra az 1989-ben beköszöntött szabadság látszata ellenére Magyarország mind erkölcsi, mind társadalmi és gazdasági értelemben csődbe jutott. 2002 és 2010 között, két cikluson át kormányozva, már korábbi gátlásaikat is levetve, mérhetetlenül meggazdagodtak az ország vagyonának kiárusításából. A Gyurcsány, Bajnai, Mesterházy nevével fémjelzett érdekszövetség a visszafizetendő hiteleken túl, kezeletlen társadalmi problémák özönét hagyta maga után. A felvett hiteleket értelmetlenül és pillanatok alatt elköltötték, a magyar államot és devizahiteles polgárait a hitelezők karmai közé lökték. Úgy számítottak, hogy a gazdasági problémák elburjánzása miatt az új kormánynak politikai kiútja sem lesz, így van rá remény, hogy rövid időn belül újra visszatérjenek a hatalomba. Ezt az aknamezőt vette át a 2010-es országgyűlési választások után a Fidesz–KDNP szövetség. Első dolguk volt a húsz éve érintetlen szocialista–liberális hálózat lebontása, amely a régóta akart rendszerváltoztatással volt egyenértékű, és új alkotmány megalkotásában öltött testet. Ezt követte az új jogszabályok meghozatala, a mélyen beágyazódott korábbi politikai és gazdasági gyakorlat átalakítása a nagy ellátórendszerek gyökeres átszervezésével. Az új, nemzeti irányvonal bizonyos hatalmi érdekeket érzékenyen érintett, ezért elképesztő erővel indult meg a támadás a regnáló kormány ellen. A hatalmukat vesztett korábbi magyar politikai vezetők bár reménykedtek a kormány adósságszolgálat és válság miatti gyors bukásában, ez nem következett be. Az ország nem vette föl az újabb IMF-hitelcsomagot, sőt a régit a nyár folyamán teljes mértékig visszafizette. Nem maradt el mindeközben az „elvtársak” lenini válasza: az „internacionalista segítségnyújtás” a „bajba jutott” országnak. Hazugsággal, félrevezetéssel, ferdített információk terjesztésével, a tudatlanság, az ismerethiány kihasználásával, minden lehetséges vagy lehetetlen módszerrel, akár „lázadást


szítva” el akarták távolítani a legitim magyar kormányt. Bevetették az Európai Unió intézményrendszerében többséget számláló baloldal politikai bohócait és bürokratáit, a nemzetközi médiahátszél sem hiányzott. A balliberális együttműködéssel született Tavaresjelentés elfogadásával nemzetközi fórumok előtt sikerült megkérdőjelezni a magyar jogállamiság és demokrácia alapjait, a magyar népet rasszistának, fasisztának és antiszemitának bélyegezni. Ha egy kétharmados támogatottságú kormány legitim módon nem buktatható meg, megpróbálják tönkretenni az őt megválasztó országgal együtt. Nem véletlen az EP baloldala és a brüsszeli politikusok egy részének készséges magyarellenessége.

Kiszelly István politológus fogalmazta meg, miért kerültünk a Nyugat célkeresztjébe: „Brüsszel nem engedheti meg, hogy eltérjünk a gazdasági irányvonaltól. Nem szeretné, hogy alternatív válságkezelési módok jöjjenek létre. Az sem érdeke, hogy legyen egy alternatív demokrácia-felfogás, hogy a nemzetállamok érdekeit valaki úgy képviselje, mint Orbán Viktor. De Gaulle, Thatcher már megtette korábban, de egy tízmilliós országtól ezt nem szokták meg, nem is akarják, mert akkor jönnek sorban a még kisebb országok. Félnek a ragadós példától.” Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum és Közhasznú Alapítvány elnöke pedig továbbszőtte a gondolatot, miszerint „A magyarok többsége (…) ragaszkodik nemzeti szuverenitásához és az uniót egyenrangú nemzetek közösségeként értelmezi. Nem kér olyan hitelekből, amelyek az országot gazdasági értelemben gyarmattá teszik, nem hisz a nemzetek feletti kormányzásban (…) A magyar viszonyokat nem Brüsszelben, hanem Magyarországon kell szabályozni (…) Nem engedhető meg, hogy a nemzetek fölé egy szabadosan kialakított, „európai közös kormány” ködösítő elnevezéssel illetett, akár világuralomra törő és a nemzetközi pénzügyi csoportok érdekérvényesítésére felhasználható mesterséges hatalmi képződmény kerüljön. 2014-ben a tét nem kevesebb, mint hogy a 2010-ben indult magyar tavasz átfordul-e nyárba. És azután: megszenvedett éveink termését mi takarítjuk-e be, vagy – mint már annyiszor – újra más aratja le az orrunk elől? A döntés a választópolgárok kezében lesz.” SZAB



Tagfelvétel

Még kér a nép

A FIDESZ Isaszegi Szervezete várja mindazok jelentkezését, akik szeretnének bekapcsolódni városunk legaktívabb pártjának a munkájába, vagy csak szívesen beszélgetnének havi 1-2 alkalommal a velük közös értékrendet valló helyi polgárokkal. Pártoló tagokat, támogatókat is szívesen látunk a helyi csoportunkban!

Mit kér a nép? A jónak a folytatását és a hibák kijavítását. A múlt bűneinek a helyretételét és lezárását, nem a tetézését a levitézlett korábbi bűntevők által. Egyre szaporodnak a mocskolódó bloggolók, akik olyan személyek mellett kampányolnak, akik már bőven bizonyították, hogy mire képesek. Belőlük és újnak tűnő bábjaikból nem kér a nép!

E-mail: [email protected] Telefon: 0670-261-5175

Bizton állítom, hogy a negatív kampányból már elegük van az embereknek. Attól, hogy valakit csúnyábbnak ábrázolnak, attól senki sem lesz szebb. Tessék újjal és szebbel előállni! Tessék értünk, a népért gondolkodni és tenni, nem csak a „saját bandánk” hatalomba való visszajuttatásán fáradozni. Tessék végre együttlátni ezt az országot, és annak aktuális ügyeit, érdekeit, valamint a közös jövőt. Tessék kulturáltan kifejezni a kritikai észrevételeket és a jobbító szándékot, tessék „egy a zászlóban” érezni és élni, nem a pálya széléről huhogni, nem a kívülről mindig támadásra kész erőket heccelni és kiszolgálni.

Hittel, bizalommal, hazánkért, nemzetünkért! A nagy múlttal rendelkező, városunkban a 2012-es évben újjászületett Kereszténydemokrata Néppárt Isaszegi Szervezete, szeretettel fogadja soraiba (pártoló, vagy rendes tagként) azokat a kereszténykonzervatív értékrendet valló isaszegi polgárokat, akik józanul és felelősen gondolkodnak hazánkról, nemzetünkről, a bennünket körülvevő „világban”.

Tisztázzuk végre, hogy mi méltó az itt élőkhöz! A félrevezetés? A kihasználás? Az örökös becsapás? Az idegen érdekek haszonleső képviselete? Az egyéni ambíció vég nélküli felülhelyezése a közérdek rovására? A választás közeledtével, a „soros” kampány újraéledésével ajánlom a szembesülést a valósággal: a felsoroltakat nem kéri a nép!

E-mail: [email protected] Postacím: 2117 Isaszeg, Csillag u.6.

Egymagyar



Képek a szervezetünk életéből



Mi az életet pártoljuk Sztrilich Ágnes, a Szociális Testvérek Társasága elöljárója mutatott rá nemrégiben: „Mintha manapság csak akkor szólalnának meg a pszichológia szakemberei, vagy akkor kapnának szólásjogot, ha az élet-, az ember-, a családellenes irányzatok ártalmatlanságát bizonyíthatnák. Mennyire manipulatív konzervatívnak, maradinak címkézni azokat, akik védik az életet a természetes fogantatástól a természetes halálig! Hogyan lehetséges, hogy évek óta a média ’megható’ történeteket közöl ’mégis kinek az élete’ stílusban a halálhoz való jogról? S nem híranyag vagy csak elvétve, amikor a valódi szeretet őrzi meg a beteg, az idős ember személyes méltóságát. Lehet konzervatívnak címkézni, aki azt mondja, hogy az életet csak radikálisan lehet védeni, a természetes fogantatástól a természetes halálig. De nem lehet harcolni a háborús emberirtások és a halálos ítéletek ellen (…) Kinek az érdeke állandóan újramelegíteni a túlnépesedési pánikot, amikor a szakemberek már demográfiai télről beszélnek – és nem a javak igazságos elosztására szólítani fel az egyeseket és a társadalmat? Nagybetűs hírként közölni a korrupciós ügyeket, és nem gondolni végig, mi a következménye, ha emberi, gazdasági, társadalmi „haszon” valakinek a halála? Ha valaki már materialista értelemben nem „emberi erőforrás”, akkor le kell selejtezni? Kinek az érdeke a megfogant élet elpusztítása, manipulálása, a szelektív abortuszhoz való jog, lassanként már nemcsak a gyermek neme, hanem szemének színe szerint is? Kinek az érdeke azt sugallni, hogy az intelligensebb, a képzettebb ember eutanáziapárti, csak a maradi és kevésbé iskolázott ellenzi azt? Kinek az érdeke úgy állítani be a dolgokat, mintha a fejlett, haladó Nyugaton ez jól szabályozva lenne, és nem az életellenesség gátszakadása következett volna be? Kinek az érdeke, hogy dönthessen életről-halálról, háborúról és fegyveres beavatkozásról? Kinek az érdeke, hogy az a tapasztalat, tudás, élet és világszemlélet, ami első látásra nem hasznos, de amely a betegséget, szenvedést is mint életjelenséget fogja fel, tűnjön el a palettáról? Ki az, aki önző és buta naivsággal nem gondol a közmondásra: ma nekem, holnap neked? Vajon nem arra lenne szüksége elöregedő és megfogyatkozó népességünknek, hogy mindenáron és módon az élet tiszteletére neveljük magunkat és egymást? Hogy azt tanuljuk meg egymástól, hogyan lehet valaki békés és boldog minden élethelyzetben? Vajon nem arra lenne szükségünk, hogy a média az élet szolgálatába álljon, és ne az erőszakot, brutalitást, gyilkosságokat mutassa, ne a tévé- és internetjátékok képezzék ki a gyilkolásra és bosszúra a fiatalokat? Kellenek a példaképek, hírt kell adni a mindennapok jóságáról, szépségéről, hűségéről. S akkor talán fel tudnánk fedezni azt is, hogy értelme van az élet küzdelmeinek, a sebzett, szenvedő életnek is. Igen, mindegyikünk boldog akar lenni, de ehhez szükséges, hogy elfogadjuk és megéljük: minden élet ajándék és gazdagság, és igen, életem, életünk értelme, hogy tudjuk, örök életünk van, Krisztusban, aki maga az élet útja és igazsága, boldogsága. Tizenkét év óta rákos vagyok, áttéteim vannak. De hálás vagyok minden napért és percért, amit élhetek, és azért is, hogy tanulgatom méltósággal átölelni a szenvedést. Igen, ehhez szükségem van a testvéreim, a környezetem, az orvosaim bátorítására. Köszönöm, hogy ők értékesnek tartják az életemet, fontosnak a tapasztalatomat, segítségemre vannak a mindennapokban. Emberek.” Megyeri Dávid, a Magyar Nemzet publicistája, mintha ugyanezt a gondolatot folytatná: „Azért félnek a kereszténységtől – régi marxista–leninista terminológiával: klerikális reakciótól –, mert nemcsak az Istenben, hanem a magunkban való hitet is erősíti. Ez pedig igen veszélyes tulajdonság a konformista világpótvallás szemében, amit globalizmusnak hívnak. S amely arra alapoz mindent, hogy az embereket dróton-reklámon rángathatja, s előírhatja számukra, melyik lájt joghurtot, neolib pártot és haspuffadásgátlót válassza. 

Átalakult a mai istenhit. Ez már nem az a feltétlen odaadás, középkori révület, hanem vitatkozó, filozofikus dialógus Istennel, a Gondviseléssel. De talán éppen emiatt modernebb, ütésállóbb, és nehezebb kifogni rajta. Azok képzelik ugyanazokat a sztereotípiákat a vallásról, mint a szocializmusban, akik azzal kérkednek, hogy naponta bérmálkoznak. Ugyanezek szoktak a zsinagógában is az eljött Megváltóról szónokolni. Közben a valóság talaján álló nagy emberi közösség azért szép csöndben meghozza ítéletét. Az utóbbi hetekben elsikkadt a művi média-hullámverések, politikai pankrációk közepette egy egész világra kiterjedő közvélemény-kutatás. A Nielsen piackutató intézet globális felmérése szerint a családot, a vallást, valamint az iskolázottságot tekintik az emberek a legfontosabbnak az életükben. Hát mégsem vagyunk annyira cinikusak, hipnotizálhatók minden morális értékkel szemben? A jelek szerint egyáltalán nem. Ez azt jelenti: hiába dobnak ki rengeteg pénzt az ablakon az emberiség rosszabb belátásra térítésére a hatalom és a vagyon globalista világuralmi potentátjai.” Igen, ne azonosuljunk az előre megrágott média-véleményekkel, ne hagyjuk elaltatni bennünk a jó ízlést, a jó erkölcsöt, az egészséges reakciókat. Merjük bátran, minden körülmények között megvallani a hitünket, kiállani a mindenek előtt való élet mellett, ismerjük fel s vessük szemétre a halálba vivő hamis recepteket! Székely András Bertalan

A TÓTH ÁRPÁD NEMZETI TÁRSASKÖR tisztelettel meghívja a 2011-ben indult magyarságismereti szabadegyetemi sorozatának a folytatására, az isaszegi Dózsa György Művelődési Otthonba (Dózsa Gy. u. 2. földszint) 2013. október 11-én, pénteken 18 órára Vendégünk:

JÓKAI ANNA

Kossuth-díjas író

Az előadás témája:

Felelősségünk a magyar jövőért Közreműködik: A beszélgetést vezeti:

JAKUS SZILVIA színművész, a Katona József Színház tagja DR. KARDOS GÁBOR alpolgármester

ISASZEGI IRÁNYTŰ − közéleti tájékoztató. A FIDESZ és a KDNP isaszegi szervezetének közös kiadványa. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadók: dr. Kardos Gábor és Bodrogi Imre elnökök. Kapcsolat: [email protected] és [email protected] 

Felhívás 2013. november 25-én (hétfőn) 18.00 órakor a képviselő-testület közmeghallgatást tart a Dózsa György Művelődési Otthon (Isaszeg, Dózsa György u. 2.) nagytermében, amelyre tisztelettel hívunk minden isaszegi polgárt. Ha észrevételét, kérését, panaszát szeretné elmondani, de szívesen venné, hogy Ön helyett én tolmácsoljam, állok a rendelkezésére. Kérem, hogy írjon az [email protected] e-mail címre vagy helyezze el levelét az alábbi helyeken kitett postaládákba, urnákba (lehetőség szerint névvel és címmel ellátva): Szlovák tájház Templom u. 30. Süni Óra, Ajándék Kossuth L. u. 127. Zöld ABC Aulich u. 13. Liget Patika Kossuth L. u. 57. Tisztelettel: Dr. Kardos Gábor alpolgármester

Kivételes (méltányossági) nyugdíjemelési lehetőség Kedves Nyugdíjasok! Tudták-e, hogy ha a nyugellátásuk és rendszeres pénzellátásuk együttes havi összege nem haladja meg a 70 ezer Ft-ot, kivételes nyugdíjemelést kérhetnek? A kérelmeket az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság bírálja el. Az elbírálás során előnyt élveznek a 70 éven felüliek. A szükséges nyomtatvány beszerzésében és kitöltésében segítséget nyújt Önöknek a FIDESZ helyi szervezete. Keressék bizalommal Hohmann Péterné Julikát a 06 20 266 264-es telefonszámon.

Székely-magyar vigadalom szeptember 21-én, amelyet a székely autonómia melletti kiállás jegyében rendeztünk

Körzetünk hírei

Körzetünk, az 5-ös választókerület (Aulich utca 9-23., kivéve: 1,3,5,7 házszámok, Aulich u. páros oldala, Báthori u., Bem u. 1-19., Bem u. páros oldala, Gyöngyvirág u., Hunyadi u., Kinizsi u., Kölcsey tér, Móricz Zs. u., Nagy Sándor u., Nyár u., Rét u., Rózsa u., Thököly u., Toldi u., Vadász u., Szatmáry u.) képviselőjeként szeretnék beszámolni a 2010 októbere óta végzett munkámról és a még megoldásra váró problémákról. - A „legmostohább” sorsa talán a Gyöngyvirág utcának volt, ahol se szilárd útburkolat, se járda nem volt 2010 őszén. Közbenjárásomra, ill. a lakók összefogásának és pénzbeli hozzájárulásának eredményeként (végre legalább) járda került kiépítésre, mindenki megelégedésére. - A sportpálya fejlesztése szintén szerepelt eredeti terveim között. Szerencsére a Sportegyesület működtetése olyan jó kezekbe került, hogy öröm látni most a

pályát a 2-3 évvel ezelőtti állapotához képest. Köszönet az érintettek áldozatos és önzetlen munkájáért! - A körzetben rendszeresen terjesztem újságunkat, valamint a különböző rendezvényeinkre szóló meghívókat. Ennek során tájékozódom a lakosok általános elégedettségéről, felírom a kéréseiket és az önkormányzat lehetőségeihez mérten igyekszem azokat érvényre juttatni, a kérdéseikre választ találni. - Így például a közterületi alkoholfogyasztást is sikerült visszaszorítani, helyi rendeletben tiltva azt meg. - Előterjesztésemre a Családsegítő Szolgálat épületénél használtruhagyűjtőkonténer került telepítésre, melynek révén az ország különböző pontjain élő nehézsorsú családokat közvetve támogathatjuk mi isaszegiek is. - Képviselői beiktatásom óta egyúttal a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottságot is vezetem, továbbá az Ügyrendi, Jogi és Önkormányzati Koordinációs Bizottság tagjaként a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket formai szempontból is módomban áll megvizsgálni. A város pénzügyi helyzetéről az Önkormányzati Tájékoztatóban rendszeresen beszámolok. A körzetet járva összeállítottam egy ún. problématérképet, mely alapján az alábbi feladatok várnak még rám, illetve ránk mint lakókra és az önkormányzatra közösen: - További járdaépítések, ill. javítások előmozdítása, különösen a vasútállomástól a Rózsa utca végéig terjedő szakaszon - A Thököly utca lakói a száguldozó autósok „megfékezésére” fekvőrendőrt szeretnének igényelni - A vasútállomány környékének rendbe tétele (nem csak az önkéntes szemétszedési akcióinkat értve ezalatt; bár a terület a MÁV tulajdona, szorgalmazzuk a kulturált váróterem kialakítását és várva-várjuk a

P+R parkoló kiépítését, melynek köszönhetően a Rózsa u. jelenleg még nem aszfaltozott felének egy része is szilárd burkolatot kaphat – az autóbuszok fordulását is megkönnyítve) - A térfigyelő-kamerarendszer kiépítéséről már több szálon zajlanak a tárgyalások. A körzetben a vasútállomás, és a sportpálya és lehetőség szerint a lakótelep is biztosítva lenne. - A Toldi és a Báthori utca, valamint a Kölcsey tér szilárd útburkolat hiányában igen nehezen járható, talán a város legrosszabb állapotú utcáinak mondhatók. Aszfaltozást a város idei és jövő évi költségvetése sajnos nem enged meg. (A lakossági hozzájárulás mértéke egyébként 180.000 Ft/háztartás körül alakulna.) Viszont gréderezéssel, feltöltéssel sokat

lehetne javítani az utcák állapotán, amihez a Városüzemeltetés segítségét kérjük és várjuk - A Gyöngyvirág utcában a csapadékvízelvezetés megoldása - A Szatmáry utcában járda létesítése, a gyalogosközlekedést elősegítendő. Kérem, hogy észrevételeikkel, ötleteikkel segítsék munkámat és panasz esetén is forduljanak hozzám bizalommal! Továbbra is állok rendelkezésükre alábbi elérhetőségeimen: Bajusz Dániel képviselő Kossuth L. u. 71. [email protected] 06 20 362 3658

Rezsicsökkentés mindenkinek Érdekes, hogy Magyarországon mennyire megosztja az embereket egy alapvetően jó és mindenki számára hasznos kormányzati intézkedés. Először január elsejétől csökkentek a rezsiköltségeink, amikor is 10%-kal lett olcsóbb a földgáz, az áram és a távhő. Majd júliustól a víz- és csatornadíj, a szemétszállítás, a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés díja mérséklődött. November elsejével folytatódik a rezsicsökkentés: gáz, az áram, a távhő árának további 11,1%-os csökkentésével a tavaly év végi díjakhoz képest már 20%-kal fogunk kevesebbet fizetni! Isaszeg utcáit járva, különös véleményekkel is találkoztam. Volt, aki nem volt tisztában a "rezsi" szó jelentésével, más pedig azt nem értette, hogy a kábelszolgáltató által küldött csekken miért nem talált 10%-kal kisebb havidíjat. Volt, aki "nem érzékelte" a csökkentést, más megesküdött rá, hogy tőle nem vonták le a megfelelő százalékot. Persze az emberek többsége örömmel fogadta a Kormánynak ezt a döntését, és aláírásával támogatta is a további ez irányú lépéseket. Közel 3000 aláírást gyűjtöttünk városunkban. A rezsicsökkentés egyformán jár mindenkinek, akár jobb-, akár baloldali szavazó. Akár aláírt, akár nem. "Kampányfogás" - mondja rá a bukott baloldal és élelmiszer-ÁFA-csökkentés ígéretével próbálnak rálicitálni a Kormány intézkedésére. Persze ez nem jutott volna eszükbe a nyolc év alatt, amíg hatalmon voltak. Gyurcsányék és Bajnaiék idején a gáz ára a háromszorosára, míg a háztartási áram ára a kétszeresére emelkedett! A Fidesz-KDNPkormány pedig árakat csökkent. Egy átlagos család esetében az akár 100 ezer forintot is elérheti az éves megtakarítás. Úgyhogy akár hiszi kedves szocialista/libsi/libás/dékás/hahás polgártársunk, akár nem, az Ön édesanyja is támogatja a rezsicsökkentést, legfeljebb nem meri bevallani! :-) Bajusz Dániel

Tisztelt Olvasók!

nem tudtuk még felzárkóztatni ennek megfelelően. Első pályázatunk Önkormányzati szinten nem volt sikeres, most egy második pályázattal próbálkozunk, mely egyik intézményünk minőségét hivatott javítani, a befogadóképességet nem tudja növelni, sajnálatunkra, pedig még mindig túlzsúfoltak csoportjaink, és gyermekeket is kell elutasítani helyhiány miatt. Addig is, amíg eljutunk mindezek pótlásához, az óvoda vezetősége, és mi óvodapedagógusok teszünk meg mindent, hogy a kicsik komfortérzete, valamint a szülők elégedettsége is megfelelő legyen. Bízom benne ez így is van, mert az elismerő szavak ezt bizonyítják, s várjuk türelmesen a csodát. Talán elérkezik, addig is tesszük dolgunkat.

Eszünkbe jut mindig egy kérdés, amit gyakran teszünk fel egymásnak: – "Mit szeretünk legjobban?" Első gondolatunk a Családunk és a saját életünk. Ez másképpen nem is lehet. Második gondolatunk már sokféle lehet, ami talán kerülhet is egy serpenyőbe, most legyen ezek közül az egyik, a hobbynk. S ha az a munkánk is, akkor szerencsésnek nevezhetjük magunkat. Én elmondhatom magamról, s bízom benne, sokan vannak így önök is. Szeretem a gyermekeket, és talán nem is tudnék szívesen más szakmában helytállni. A napi foglalatosságok velük, teszik teljessé a velük foglalkozók mindennapjait. Hogy a lehetőségekhez mérten a legjobbakat adhassuk nekik, ez tőlünk is és az anyagiaktól is függ. Szívesen látnánk sokkal felszereltebb intézményeket, de hát a helyi adottságokat

Iskoláink felügyeleti szerve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett 2013. január elsejével. Mindezek ellenére az Önkormányzat, és Képviselő Testülete úgy döntött, hogy az üzemeltetését továbbra is vállalja. Így együtt, közös erővel folyik a gyermekek oktatása, körülményeik biztosítása. A Damjanich János Általános Iskolában sajnos nem megoldott az étkeztetés körülményeinek a teljes higiéniája, a pályázati idő letelte után meg kell oldani ezt a problémát. Valamint az iskola vezetése által jelzett kisebb gondokban segítségükre kell lennünk. A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola felújítása is fokozatosan meg kell, hogy történjen, mert az ablakok cseréje, folyamatosan igényként merül fel az intézmény beszámolóiban. Az iskola 50 éves fennállásához szeretettel gratulálunk, s tisztelettel gondolunk az ez idő alatt itt munkálkodó pedagógusokra, valamint további szép éveket kívánunk a jelenleg is aktív dolgozóinak.

Minden önkormányzati fenntartású intézményünk takarékos gazdálkodásról számolt be, melyért köszönet illeti az intézmények vezetőit. A tanév megkezdése alkalmából minden gyermeknek, pedagógusnak, óvodapedagó-

gusnak, intézményvezetőnek, technikai dolgozónak, eredményes, örömökben gazdag évet kívánunk. Tisztelettel

Wass Albert:

Szeressétek az iskolát Akit az élet messze késztet, s ezernyi csábos titkot ád, szeresse ezt a régi fészket; a régi iskolát. Ha már az őszből messze szárnyal, ne jöjjön, hogyha visszatér, magyartalan, nagy ősi váddal a régi, régi vér. Mert ahol magyar még a lélek, és szittya ajkon kél a szó, ott hervadásról nem mesélhet a bús tavasz-faló. S akinek március az álma, nagyot mer és nagyot akar, az méltó lesz az iskolára: mert ember és magyar! Fecskék, akik most messze szálltok, ne menjetek; hisz a halál, romantikus, bús őszi átok, úgyis majd megtalál? Mikor az élet messze késztet, s ezernyi csábos titkot ád, szeressük ezt a régi fészket: a régi iskolát! (Ifjú Erdély, 1925. december)

Czeglédi Sándorné

Mosoly és virágcsokor

Nem várt kellemes meglepetés ért, amikor a 8-as körzetben a Tőzegtelepen osztottam ki az országgyűlési képviselő, Vécsey László meghívóját, amit meglepődve és örömmel vettek át a címzettek. Számos esetben szóba elegyedtem az itt lakókkal, ami, nem egyszer hosszas beszélgetésbe torkollott. Remek, okos emberekkel találkoztam, ez rögtön kiderült számomra. Volt, akitől a kedves szavakon kívül, még virágcsokrot is kaptam. Nagyon megható volt számomra ez a rendkívüli fogadtatás. Az itt élők, csendes szolid jóravaló polgárok. Legtöbben nehéz éveket, sorsokat tudnak maguk mögött. Mégis megmaradt tisztánlátásuk és bölcsességük. Ezért csak köszönöm, köszönöm, és újra köszönöm az összes kedves szót és mosolyt. Karádi Zsuzsanna

(Fotó: Barta Zoltán)

Tisztelettel és külön meghívom a Tőzegtelep lakóit az újság 7. oldalán részletezett rendkívüli eseményre október 11-én, pénteken 18 órára, a Dózsa György Művelődési Otthonba. Kedvcsinálóul fogadják szeretettel Jókai Anna írónőnk gondolatait, akivel akkor és ott személyesen is találkozhatnak: Csak akkor érdemes dolgokat létrehozni, ha azok egy icipicit mozdítanak a világon. A nehézségeket nem szabad eltitkolni, struccpolitika az aggasztó jelenségek elől a szemet lehunyni; a keléseket testszínű kenőccsel leplezgetni, hogy ez által csak még tovább mérgesedjenek. Ha ezt tesszük, nem optimisták vagyunk, hanem infantilisak. Ha viszont magatehetetlenül ücsörgünk a bajok kellős közepén, s a küzdelmet fel sem vesszük, dicstelen sorsunkért nem okolhatunk mindig másokat. Hiszek abban, hogy az embernek van egy magasabb küldetése, amit rábíztak. Értéknek azt tartom, ami ebből a világból olyan dolgot tud felmutatni, amely a bármikor érkező elmúlás pillanatával együtt nem enyészik el. Hiszem, hogy van, ami túléli az embert, van, ami túléli az írót. És ez nem minden esetben a könyve. Lehet, hogy egy mondata, lehet, hogy egy megérintő sugallata, ami egy másik emberben megfogan. Amikor valami, amit az ember támogat, aminek szívből örül, és úgy tűnik, hogy megvalósul, akkor ezzel nem ér véget a feladat. Nem örömmámorban kell kitörni, hallelujázni, és azt mondani, hogy most már minden cuki, hanem akkor kell nagyon figyelni. Nincs az embernek olyan nyomorúságos lelki vagy fizikai állapota, amikor ne találna valakit, aki nála még sokkal nehezebb helyzetben van. És óriási erőt ad, ha akkor még tudsz is valakinek segíteni. Ahonnan jöttünk, az nem rajtunk múlott, ahol megrekedtünk, azt mi formáltuk, ahová hívnak, arra nekünk kell rátalálni. Ha merünk önmagunk lenni és nem úszni az árral: ez a szabadságunk. Meg kell tanulnod bizonyos dolgokat ahhoz, hogy emberként állhass a talpadon. Amit nem tudsz elkerülni, megkönnyítheted, ha önként adod át magad. Ne várjuk meg, hogy a sors kényszerítsen: ennyi a szabadság. Az átélés, a hogyan szabadsága... Az ember nem kevesebb, hanem több lesz az által, ha megtanul önmagán kívül mást is – arra érdemeset – tisztelni.

Sanyi bácsi abbahagyta? Az edzőséget igen, de mint szurkoló nem, kijárok a mérkőzésekre szurkolni az isaszegi csapatok sikeréért. Hosszú pályafutásom 1953-ban kezdődött, amikor leigazolt az Isaszegi Sportkör az ifjúsági labdarúgó csapatába. 1956-ban már a felnőtt csapat játékosa lettem, mint negyedik osztályos gimnazista. kitűnő csapathoz kerültem, kétszer nyertük meg a járási bajnokságot, de megyei első osztályért kiírt osztályozót nem nyertük meg, így nem kerültünk fel a megyei I. osztályba. Labdarúgó pályafutásom viszonylag hamar véget ért, egy sajnálatos ízületi betegség miatt. nagyon szerettem futballozni, de a betegségem nem javult, ezért edzőnek adtam a fejem. Előbb az ifjúsági csapatot edzettem képesítés nélkül, majd 1967. július 27-én az akkori Testnevelési Főiskolán edzői (labdarúgó oktató) képesítést szereztem. 1968-ban a felnőtt csapat felkerült a megyei I. osztályhoz, ifjúsági csapatunk is bajnok lett velem ugyanekkor, később megbíztak a felnőtt csapat edzéseinek vezetésével. Egy nagyon fiatal csapatot alakítottam ki, 6-7 ifjúsági korú (20 év alatti) és rutinos alkották a csapatot. Ez a csapat Isaszeg labdarúgó történetének legjobb eredményét érte el, a megyei I. osztályban 1972-ben 3. helyen végeztek. A következő bajnokságban a fiatalok bevonultak katonának, egyesek magasabb osztályba igazoltak. Így kicsit meggyengült a csapat, engem „leváltottak”, amely a következőképpen történt. Az őszi szezon végén megbeszéltem a játékosokkal, januárban mikor találkozunk, hogy elkezdjük a téli alapozást. Elmentem a megbeszélt időben a sportpályára, hogy az első edzést

megtartsam, meglepetésemre másik edző edzette már a csapatot. A következő évben kiesett az új edzővel a csapat az I. osztályból. Pár év kihagyás után az új sportköri vezetés felkért a serdülő csapat edzéseinek irányítására. Remek csapat jött össze, a második évben veretlenek voltunk. A PMLSZ felrakta a csapatot a kiemelt serdülő bajnokságba, amely két évig tartott. Nem volt szerencsés ez a bajnokság, mert messzire kellett utazni és délelőtt voltak a mérkőzések. Ez időben megalakult az öregfiúk csapata, melynek 12 éven át edzője voltam. Mondanom sem kell, mindig az élmezőnyben végeztünk, kétszer bajnokságot is nyertünk. A 2010-2011. évi bajnokságban igen rosszul szerepelt az ifjúsági csapatunk. A törzsszurkolók kérésére újra beszálltam a labdarúgás vérkeringésébe, az őszi szezon vége előtt elvállaltam az ifjúsági csapatot. Volt dolgom bőven, a játékosok is partnerek voltak, és a sok munka meghozta a gyümölcsét. A bajnokság végére felküzdöttük magunkat a 8. helyre. A 2011-2012-es bajnokságot remekül kezdtük. Az őszi fordulóban 12 mérkőzésen nem találtunk legyőzőre, de az utolsó három fordulóban vereséget szenvedtünk. Ennek egyik oka, hogy négy meghatározó játékosunk a felnőtt csapathoz került. A meggyengült játékoskeretünkkel végül a bajnokság végére a 6. helyre kerültünk. De igen jelentős eseménnyel zárult a bajnokság: Pest megye U19 csapatai közül mi voltunk a legsportszerűbb csapat, melyért a szövetség oklevéllel, kupával és 2 labdával jutalmazott meg minket. A 2012-2013-as bajnokságban tovább csökkent a keretünk,

de a bajnokság végén csak 1 pont választott el bennünket a 3. helytől. 2011. augusztus 12-én, az Isaszegi Sport Egyesület alapokiratának a 100. évfordulójára alkalmából, az ISE labdarúgó játékosaként és edzőjeként kifejtett hat évtizedes eredményes tevékenységem elismeréseként oklevelet kaptam. Végül

ezúton szeretnék köszönetet mondani minden játékosnak, vezetőnek, szurkolónak, hogy hosszú pályafutásom során eredményes munkát végezhettem a segítségükkel. Sporttársi üdvözlettel: Kiss Sándor

Kiss Sándor átveszi Benkő Tamástól, az MLSZ Pest megyei igazgatójától az oklevelet, az ISE centenáriumi ünnepségén