Írta: Varga Dóra A kiadó szakmai lektora: Buda Barna Anyanyelvi lektor: dr. Minya Károly Szerkesztette: dr. Kuknyó János A képeket Nagy Anna tanuló képeibõl válogatta a szerzõ. A borítót tervezte és készítette: Kuknyó Zoltán A technikai szerkesztést végezte: a PC-School Kft. A technikai szerkesztésben közremûködött a szerzõ.
A kiadást a SCHOOL Kiadó gondozta. A kiadó a kiadói jogokat fenntartja.
Készült a tanulásban akadályozott tanulók számára. A szerzõ ajánlja minden tanulási nehézséggel küzdõ tanulónak is.
A könyv kiadását az OM támogatta. Engedély szám: 23115-EKT/2002 ISBN: 963-210-538-9
Kiadói kód: Kiadó:
Készült:
SC-0010 School Bt. 4400 Nyíregyháza, Irinyi J. u. 12/d. telefon: 42/508-720, 431-288, 20/9761-957, fax: 42/508-730 e-mail:
[email protected] Felelõs kiadó: Kuknyó János képviselõ a Color Pack Nyomdaipari Rt. nyomdájában ISO 9002 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4. telefon: 42/433-844, 433-845 Felelõs vezetõ: Zsukk László elnök-igazgató
...minden helyes tudás csakis beszéd
“
által kerülhet birtokunkba.” /Szókratész/
ELÕSZÓ Ez a munkatankönyv azért készült számotokra, hogy az elõzõ években megszerzett tudásotokat elmélyítse, fejlessze szókincseteket, kommunikációs képességeteket. Mindezt a különbözõ típusú, nehézségû és változatos feladatok sikeres megoldásával érhetitek el. A tankönyvben szereplõ képek és illusztrációk további segítséget nyújtanak a feladatok megértéséhez és megoldásához. Az egyes feladatok mellett található rajzok jelentése a következõ: Jól jegyezd meg! Emlékeztetõ, jegyezd meg! Oldd meg a feladatot, vagy mondd el véleményedet! Húzd alá a helyes megoldást! Kösd össze az összetartozókat! Füzetbe dolgozz! Nézz utána az ajánlott irodalomban! Az ajánlott szakkönyvek (irodalom) az alábbiak: – Magyar értelmezõ kéziszótár – Helyesírási kéziszótár – Idegen szavak és kifejezések szótára – Magyar közmondások, szólások – A magyar helyesírás szabályai (tizenegyedik kiadás) – O. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Remélem, hogy a megszerzett ismeretek által felfedezitek az anyanyelvünkben rejlõ szépséget, ezáltal szebbé és gazdagabbá válik beszédetek, kommunikációtok. Sikeres, jó munkát kívánok!
A szerzõ
A MAGYAR NYELVRÕL Anyanyelvünk eredete A világon mintegy 3000 nyelvet beszélnek, de számukat nem tudjuk pontosan meghatározni. Ezek a nyelvek rendszerint nem önállóan, társtalanul állnak a világ nyelvei között, hanem számos más nyelvvel vannak közelebbi-távolabbi rokonságban. Az egymással rokonságban álló nyelvek egy közös õsnyelvbõl származnak. Ezt a közös õsnyelvet alapnyelvnek nevezzük. A rokon nyelvek nyelvcsaládot alkotnak. A rokon nyelveket tehát a közös eredet köti össze. Az alapnyelvet beszélõ nép valamikor egy meghatározott területen élt, ezt a területet õshazának nevezzük. A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládból származik. A magyar nyelv rokonságát a családfa szemlélteti. A finnugor népek családfája (Magyar értelmezõ kéziszótár)
finn lapp
mordvin
karjalai
vepsze vót
cseremisz (mari) votják (udmurt)
zürjén (komi)
volgai nyelvek permi finnségiek alapnyelv kb. i.e. 800-ig vagy balti finn-volgai alapnyelv kb.i.e. finnek 1000-ig liv
magyar
ugor alapnyelv i.e. I. ezredig
vogul (manysi) osztyák (chanti)
észt finnugor alapnyelv i.e. III. ezredig
urali alapnyelv i.e. IV. ezredig
• • • • •
Mit nevezünk rokon nyelveknek? Mit jelent az õsnyelv? Mi a nyelvcsalád szó jelentése? Melyik nyelvcsaládba tartozik a magyar nyelv? Mely nyelvek a magyar nyelv legközelebbi rokonai?
5
Bár az egyes nyelveket fejlõdésük során sok más idegen nyelvi hatás érte, nyelvünk még ma is õrzi a nyelvrokonság tényeit, ez a szókincsünkben is megmutatkozik. (Pl.: kezdetleges cselekvések, fogalmak, tárgyak neve, rokonságnevek, testrészek neve, számnevek stb.) – – – – 1.
Rokonságnevek: Számnevek: Egyszerû cselekvés: Testrészek nevei:
atya, anya, meny, fiú, leány, férj stb. 1-tõl 6-ig eredeti finnugor szavak stb. jön, megy, úszik, nyújt, nyír, játszik, nevet stb. fej, szem, fül, száj, homlok, szív, vér, kéz, nyelv stb.
Olvasd el figyelmesen a következõ szöveget! Ebben képet kapsz arról, hogyan élhettek õseink, és a zölddel kiemelt szavak segítségével azt is megtudhatod, milyen ma is ismert szavakat használtak. „Õsi szavaink tükrében kirajzolódik a finnugor–ugor egység kora emberének és életének képe. Gyalogos vadász, ki megfeszített idegû íjjal és nyíllal a kezében, tegezzel és késsel oldalán, lesben várja a vadonban zsákmányát, nyulat, rókát, nyusztot, menyétet, hölgyet (azaz hermelint), fajdot, ludat, foglyot stb.; vagy hajón, hálóval fogja a halat. A nõk közben gyökeret, hagymát, meggyet (eredeti jelentése ‘bogyó’), epret vagy vadkölest gyûjtenek, ez utóbbit két kõ között szétmorzsolják, és kenyérnek nevezett kásafélét készítenek. Ehhez tüzet gyújtanak, s általában fazékban fõznek, nyárson sütnek. Háziállatokról csak az ugor kor végén beszélhetünk, állataik ekkor még az eb és a ló volt, persze nagyszabású ménesre nem szabad gondolni, de a fék, nyereg és talán az ostor kifejezések már bizonyos fokú lótenyésztésre vallanak.”
Milyen eszközöket ismertek már õseink, amelyeket a vadászathoz használtak? ....................................................................................................................... Milyen állatokat ismertek, vadásztak? ....................................................................................................................... Mit „gyûjtögettek” a nõk? ....................................................................................................................... Milyen háziállataik voltak? .......................................................................................................................
6
Szólások és közmondások A szólás: olyan állandó szókapcsolat, amelynek a jelentése más, mint amit elemei önmagukban jelentenek. Szemléletességük éppen ebbõl a többletjelentésébõl fakad. Megõrizték múltunk, életmódunk, mûvelõdéstörténetünk emlékeit. (Általában egyetlen szóval megadható a jelentésük.) pl.:
1.
2.
bakot lõ – melléfog töri a fejét – gondolkodik megmossa a fejét – megszidja
Mit jelentenek a következõ szólások? Próbáld egyetlen szóval kifejezni! (O. Nagy Gábor: Mi fán terem?, Magyar szólások és közmondások) – Leesik az álla.
............................................................
– Minden hájjal megkent.
............................................................
– Faképnél hagy.
............................................................
– Fején találta a szöget.
............................................................
– Csütörtököt mond.
............................................................
– Forr az epéje.
............................................................
– Cserbenhagy valakit.
............................................................
– Lóvá tesz.
............................................................
– Eltörött a mécses.
............................................................
– Megáll benne az ütõ.
............................................................
– Krokodilkönnyeket hullat.
............................................................
– Az ablakon szórja a pénzt.
............................................................
Mit csinál az az ember, akire ezt mondjuk? – Lógatja az orrát.
............................................................
– Húzza a lóbõrt.
............................................................
– Olajra lép.
............................................................
– Felöntött a garatra.
............................................................
– Hegyezi a fülét.
............................................................
– Kereket old.
............................................................
7
3.
Milyen az, akire ezt mondjuk? – Jól felvágták a nyelvét.
............................................................
– Megette a kenyere javát.
............................................................
– Ágyúval lõ verebekre.
............................................................
– Fát lehet vágni a hátán.
............................................................
– Az orráig sem lát.
............................................................
– A kákán is csomót keres.
............................................................
A közmondás: olyan ítéletet, véleményt tartalmaz, amely a nép tapasztalatait, megfigyeléseit tömör, találó, hatásos formában közli. pl.:
4.
8
Egyszer fent, egyszer lent. Munka után édes a pihenés. Rend a lelke mindennek.
Milyen közmondás vagy szólás jut eszedbe a következõ képekrõl?
................................................
...................................................
................................................
...................................................
................................................
...................................................
................................................
...................................................
............................................................................................................... ...............................................................................................................
5.
Melyik állat neve hiányzik a következõ közmondásokból? majom, lúd, szarka, macska, ló, szamár, fecske, tehén, kacsa, nyúl Kerülgeti, mint .............................................................. a forró kását. Örül, mint ........................................................................... a farkának. Ha ....................................... nincs, .............................................. is jó. ................................................................................. bízza a káposztát. Kiugratja a .........................................................................a bokorból. Egy .......................................................................... nem csinál nyarat. Sokat akar a ..................................................... , de nem bírja a farka. Ha ................................................................................... , legyen kövér. Úgy áll rajta, mint .................................................................. a gatya. Nyeli, mint ............................................................................ a nokedlit. 6.
Összekeveredtek a közmondások tagmondatai. Írd le õket helyesen, magyarázd meg a jelentésüket is! –
Ki korán kel, szamár szenved.
–
Addig jár a korsó a kútra, úgy alussza álmát.
–
Amilyen a mosdó, míg el nem törik.
–
Ki mint veti ágyát, aranyat lel.
–
Okos enged, olyan a törölközõ.
9
....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... 7.
Mi a kakukktojás? Egy-egy szólás, közmondás kilóg a csoportból, a másik kettõ jelentése megegyezik vagy hasonlít. Húzd alá azt, amelyiknek más a jelentése! – Egyik kutya, másik eb. – Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. – Egyszer hopp, másszor kopp.
–
Köti az ebet a karóhoz.
–
Kivágja a huszonegyet.
–
Nem enged a negyvennyolcból.
– Legyet vadász. – Lóvá tesz. – Borsót gömbölyít.
–
Túllõ a célon.
–
Bakot lõ.
–
Átesik a ló másik oldalára.
– Káposztalé van a fejében. – Okos, mint a tavalyi kos. – Vaj van a fején.
10
–
A kákán is csomót keres.
–
Ádámnál és Évánál kezdi.
–
Hosszú lére ereszti.
Házi feladatok 1.
Mihez hasonlít? Egészítsd ki a szólásokat, közmondásokat a következõ melléknevekkel! szegény, kövér, ártatlan, csökönyös, szemtelen, süket, okos, lassú, karcsú, öreg ........................................................ , mint a tavalyi kos. ................................................................ , mint az ágyú. .......................................................... , mint a piaci légy. ................................................. , mint a templom egere. ............................................................. , mint a szamár. ............................................................. , mint a nádszál. ................................................................. , mint a csiga. ........................................ , mint a ma született bárány. ...................................................... , mint Márton lúdja. ......................................................... , mint az országút.
2.
3.
Mit jelentenek a következõ szólások? Magyarázd meg! – Láb alatt van.
– Fogához veri a garast.
– Sarkára áll.
– Nem tesz lakatot a szájára.
– Borsot tör az orra alá.
– Mindenbe beleüti az orrát.
– Beadja a derekát.
– Szemet huny felette.
– Rágja a fülét.
– Nem fûlik hozzá a foga.
Kösd össze az összetartozó tagmondatokat! A lónak négy lába van,
mint erõvel.
Kicsi a bors,
tovább érsz.
Többet ésszel, Madarat tolláról, Lassan járj,
de erõs. mégis megbotlik. embert barátjáról.
11
