ÍRMONDÓ OLVASÓ TISZTELT LVASÓ! október IX. évfolyam 4.szám

GYÓGYHÍRMONDÓ

VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDŐ KÓRHÁZ 2009. OKTÓBER EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ NONPROFIT ZRT

2009. október IX. évfolyam 4.szám

ÍRMONDÓ T ISZTELT O LVASÓ ! 2009. szeptember 24-én kitűztük a zöld zászlót a kórház épületeire. A kórház dolgozóinak többsége tiltakozásul a Kormány – az egészségügyi intézményeket súlyosan érintő – pénzügyi megszorító intézkedései ellen zöld szalagot, kitűzőt viselt két héten keresztül. A zöld a remény színe. Reménykedtünk, hittünk abban, hogy végül sikerül az egészségügyi intézményeket képviselő szövetségek vezetőinek egyezségre jutni a Kormánnyal. Végül október 7-én „felszállt a füst”. Megszületett a megállapodás. Lekerültek a zöld zászlók a kórház épületeiről, levettük a munkaruhánkról, kabátunk hajtókájáról a zöld kitűzőket. Megkönnyebbültünk, de kicsit azért még aggódunk a jövő miatt, s ezért a zöld zászlókat és a kitűzőket megőrizzük. Aggodalmunk nem alaptalan. Az elmúlt 4 hónap veszteségeit már senki sem fogja visszapótolni, amely kórházunkban az előző év hasonló időszakához képest 330 millió forintos bevételkiesést jelentett. Sajnos a Kormány által – ez évben két részletben – kiutalásra kerülő 10,5 milliárd forint kórházunkra eső hányada nem biztosítja az év hátralévő két hónapjában a 2008. év azonos hónapjainak bevételi szintjét. Tehát az utóbbi hónapokban megkezdett takarékossági intézkedéseket – mint az asszisztensi és takarítói létszám csökkentését, a gyógyszer- és szakmai anyagköltség radikális visszafogását, a Rendelőintézet részleges lezárását, az ellátási körünkbe nem tartozó feladatok felszámolását, a nem kötelező jelleggel adott bérelemek visszavonását – tovább kell folytatni. Már most látszik, hogy a 2009. év II. félévét megközelítően 400 millió forinttal kevesebb bevétellel zárjuk, mint az előző évben. Akik arra hivatkoznak, hogy viszont az I. féléves bevételünk 100 millió forinttal több volt, mint a 2008-as év hasonló időszakában, rosszul informáltak, mert ez a bevételi többlet csak 32,5 millió forintot tett ki. Ha nagyvonalúan gondolkodom, s ezt a számot kerekítem, nincs olyan kerekítési szabály, amely a 32,5 millió forintból 100 millió forintot hoz ki. Tehát ebben az évben még két kemény hónap vár ránk pénzügyi értelemben.

Ez évre vonatkozó aggodalmaimat, pénzügyi számításaimat alátámasztják az utóbbi időszak és a 2009. november 1-jétől tervezett intézkedések. A HBCS-ék visszanormálása megtörtént szeptember 1-jétől, s a következő hónap elején pedig visszatérünk a TVK (Teljesítmény Volumen Korlát)-ra kisebb díjtételekkel, a kórház fekvő- és járóbeteg TVK-jának csökkentésével. Sokan azt gondolják, hogy 2010-ben – a 2009-es nyomorúság után – jön majd a kánaán. Joggal hiszik egyesek, hogy jövőre jobb lesz, ugyanis az adott hónap teljesítésének kifizetése 3 hónap helyett 2 hónapra rövidül, tehát 2010-ben egy hónappal több átutalás kerül a kórházak számlájára. Konkrétan 2010 januárjában 2 hónapnak megfelelő bevételre teszünk szert. Ennek csak az a szépséghibája, hogy nem tudjuk, mit osztunk 13 részre, mennyi lesz a gyógyító-megelőző kassza költségvetése. Nem mindegy, hogy az általunk szükségesnek tartott vagy a Kormány által – várhatóan az utóbbi hónapok mintájára – tervezett „nyomott” költségvetést osztjuk 13-mal. A kórházszövetségek és a Kormány közötti megállapodásnak az a megjegyzése, hogy a decemberi 6 milliárd forint és a jövő év január hónapban kifizetendő plusz egyhavi finanszírozás a következő év költségvetésének terhére történik, bennem felveti azt a gyanút, hogy 2010-ben sem lesz jobb az egészségügyi intézményrendszer finanszírozása. Tisztelt Olvasó! A kormányzati politika azt hangoztatja, hogy a jelenlegi válságban az egészségügynek is áldozatokat kell hozni. Az egészségügyben dolgozók ma már sem béremelésben, sem jutalomban nem részesülnek, tehát nem kérdéses, hogy áldozatot vállalnak azért a válságért, amelyhez semmi közük. Ez is nehezen viselhető el, de az pedig elfogadhatatlan, hogy a betegeknek is áldozatot kell hozni. Egy civilizált, humánus társadalom ilyen mélyre nem juthat. Egyébként is a válságból csak egészséges és okos emberekkel lehet kilábalni, beteg és oktondi emberekkel semmire sem fogunk menni. Lehet, hogy rosszul látom az egész problémát, de óvatosságból azt tanácsolom, őrizzük meg a zöld szalagot. Bárcsak tévednék, és ne lenne rá szükség a közeljövőben!

TARTALOM

A JÁRÓBETEGELLÁTÁSRÓL • STABILIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSI PROGRAM AZ ÚJ KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNYRŐL • RADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK KONGRESSZUSA H1N1 - OKTÓBERI HELYZETKÉP • AUDIOLÓGIAI VÁNDORGYŰLÉS • BEMUTATKOZIK: DR. VADON ISTVÁN

2009. OKTÓBER

GYÓGYHÍRMONDÓ

A KÓRHÁZI FINANSZÍROZÁSI MEGSZORÍTÁSOK MIATTI TILTAKOZÁSOK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI ÁLLÁSFOGLALÁS I. Az Egészségügyi Minisztérium által megküldött finanszírozási rendelettervezetet elfogadhatatlannak, jogszerűtlennek és végrehajthatatlannak tartjuk. II. Szükségesnek tartjuk: - 13,5 milliárd forintos zárolás azonnali feloldását és további 12 milliárd forintnyi többletjuttatás biztosítását, - finanszírozási kormányrendelet szolgáltatóknak is elfogadható módosítását. III.1. A mai sajtótájékoztatóval megkezdjük a lakosság tájékoztatását az egészségügyben kialakult tényleges helyzetről, helyi szinten megszervezzük hasonló tájékoztatók tartását. 2. Amennyiben 2009. szeptember 23-ig nem történnek konkrét intézkedések a felsorolt szükséges változtatásokra, úgy az egészségügyi szolgáltatóknak javasoljuk 2009. szeptember 24-től figyelemfelhívásként az intézményükre zöld zászló kitűzését, az egészségügyi dolgozóknak zöld szalag viselését, az egészségügyi intézményekben megforduló betegek részére tájékoztató transzparensek kihelyezését. 3. Ha 2009. szeptember 30-ig nem történnek lépések a szükségesnek tartott intézkedésekben, bejelentjük, hogy ilyen finanszírozási feltételek mellett nem tudjuk biztosítani a betegellátásban még a jelenlegi szakmai minimumfeltételeket sem. Az új minimumfeltételeknek megfelelő engedélyeztetési eljárást nem indítják meg az intézmények, és javasoljuk, hogy az új finanszírozási szerződést se írják alá. 4. Ha 2009. október 7-ig nem történnek meg a szükségesnek tartott intézkedések, úgy önkéntes alapon az egészségügyi intézményvezetők éhségsztrájkot kezdenek. 5. Ha 2009. október 14-ig nem történnek meg a szükségesnek tartott változtatások, úgy a finanszírozás szűkősségének megfelelően az intézmények korlátozzák az egészségügyi szolgáltatásaikat. Ezzel párhuzamosan az intézmények a Biztosítási Felügyelettel nem működnek együtt, az esetleges kiszabott bírságot nem fizetik be, és pénzügyi lehetőségeiknek megfelelően csökkentik a szállítói számlák kifizetését. Ezt a nyilatkozatot tesszük: - a betegeink egészségügyi ellátásának biztonságáért, - a munkavállalóink munkahelyének megőrzéséért, - az egészségipar stabilitásának megőrzésérért. Magyar Kórházszövetség

Egyetemi Klinikák Szövetsége

Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért

Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség

Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Budapest, 2009. szeptember 16.

TÁJÉKOZTATÓ

Tisztelt Betegeink ! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a magyar kórházak döntő többségét gazdasági csőd fenyegeti. Az intézmények részére rendelkezésre álló pénz nem elégséges a biztonságos betegellátáshoz és a jelenlegi szakmai minimumfeltételeknek való megfeleléshez. A helyzet megoldására folytatott egyeztetés az egészségügyi szakmai szervezetek és a kormány képviselői között ezideig nem vezettek eredményre. A kialakult helyzet miatt az egészségügyi dolgozók országosan intézményükre zöld zászlót tűztek ki, valamint zöld szalagot viselnek. A zöld a remény színe. Bízunk abban, hogy a tárgyalások hamarosan eredményre vezetnek! Szombathely, 2009. szeptember 24.

Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt Igazgatósága és Vezetése

2

GYÓGYHÍRMONDÓ

2009. OKTÓBER

ÁLLÁSFOGLALÁS A Vas Megyei Közgyűlés a jelen finanszírozási viszonyok között nem látja biztosítottnak a Markusovszky Kórház működését. Meggyőződése, hogy a kórházban nincsenek olyan pénzügyi tartalékok, amelyek képesek ellensúlyozni a finanszírozás drasztikus csökkentését. Külső beavatkozás nélkül elkerülhetetlen az eddig pénzügyileg stabil megyei kórház csődje. A Közgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a kórházak működőképessége, de főképp a betegek ellátásának biztonsága érdekében csoportosítson át a gyógyító-megelőző kasszába ez évre 25,5 milliárd forintot. Így tenne eleget annak a sokat hangoztatott programjának, hogy az egészségügy még a válság közepette is prioritást élvez. Felkérünk minden kórházat, járóbeteg szakellátást működtető önkormányzatot, hogy csatlakozzon az állásfoglalásunkhoz. Szombathely, 2009. szeptember 25.

Vas Megyei Közgyűlés MEGÁLLAPODÁS

egyrészről a Kórházszövetség, az Egyetemi Klinikák Szövetsége, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért, valamint az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, másrészről az Egészségügyi Minisztérium között az alábbiakban foglaltakról: 1. A Magyar Köztársaság Kormánya vállalja, hogy 4,5 Mrd forint 2009. év októberben hóközi utalásként kifizetésre kerül a kórházak és szakrendelők számára. 2. A Magyar Köztársaság Kormánya vállalja, hogy 2009. év decemberében többletfinanszírozásként 6 Mrd forint utalásra kerül a kórházak és szakrendelők számára. 3. Az első két pontban meghatározott források elosztása a júliusi teljesítményekből az EMAFT tartomány alapján a súlyponti kórházak, a 24 órás sürgősségi ellátást és a védett tevékenységet végzők 110%-os preferálásával történik. A kifizetés a járóbeteg szakellátásban a minimálisan az alapszakmákkal és képalkotó diagnosztikával, szakmánkénti 20 óra/hétnél nagyobb rendelkezésre állási idővel rendelkező, laboratóriumi ellátásokat is végző önálló járóbeteg intézmények preferálásával történik. 4. 2010. januárjában a 2009. novemberben teljesített teljesítmények kifizetésre kerülnek. 5. 2010-ben a gyógyító -megelőző ellátások előirányzatának összességében 757 Mrd Ft-ra emelése érdekében kormánypárti képviselők ilyen értelmű módosító indítványt tesznek, amely tartalmazza – a megállapodás 2. pontjában szereplő – 2010. évben felhasználható többletfinanszírozást. A módosító indítványt a Kormány támogatja. 6. A felek egyetértenek abban, hogy a teljesítmény-volumen korlát finanszírozási rendszere 2009. november 1-jével ismételten bevezetésre kerül. 7. Éves szinten az aktív fekvőbeteg szakellátási keret 2,1 Millió súlyszám, ideértve a TVK alá nem tartozó tevékenységeket, s ennek a keretnek 11/12 része kerül 2009. november 1. és 2010. szeptember 30. között felosztásra. Éves szinten a járóbeteg szakellátás TVK kerete 68,9 Mrd pontszám, s ennek a keretnek 11/12 része kerül 2009. november 1. és 2010. szeptember 30. között felosztásra. A teljesítmény volumen korlát mértékéig elszámolható alapdíjak tekintetében a 2010. évre az aktív fekvőbeteg szakellátásban 146 000 Ft-ban , a járóbeteg szakellátásban 1,46 Ft-ban állapodnak meg. 8. A Kórházszövetség, az Egyetemi Klinikák Szövetsége, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért, valamint az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete a fenti intézkedéseket támogatja. 9. A szakmai szövetségek a közös állásfoglalásban megfogalmazott célok érdekében a közös demonstrációtól elállnak, csak akkor folytatják, ha a Kormányzat jelen megállapodástól eltér, vagy a 2010. évi költségvetés elfogadása fentiek szerint nem valósul meg. A megállapodás célja az egészségügyi ágazat stabilizálása, a betegellátás zavartalanságának és színvonalának megőrzése, az egészségügyi intézmények likviditásának, valamint az egészségügyi beszállítók helyzetének javítása, amellyel s a fentiekben foglaltakkal az aláírók egyetértenek.

Egészségügyi Miniszter

Pénzügyminiszter

Magyar Kórházszövetség

Egyetemi Klinikák Szövetsége

Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért

Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség

Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete

3

2009. OKTÓBER

GYÓGYHÍRMONDÓ

A JÁRÓBETEGELLÁTÁSRÓL Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató főorvos Az utóbbi években gyakran került a megyei kórház a politika célkeresztjébe a járóbetegellátásban folyó munka vagy a járóbetegellátás jövőbeni koncepciója miatt. Nem véletlen a politika ilyen nagy érdekelődése a téma iránt, ugyanis a Vasútegészségügyi Kft Szombathelyi Rendelőintézetével együtt Szombathelyen évente 1 millió esetet meghaladó orvos-beteg találkozó történik a különböző szakrendeléseken, szakambulanciákon és gondozókban. Ez elsősorban a szombathelyi és a Szombathely vonzáskörzeti lakosságot érinti, de sok specialitásban érintett az egész megye, de néhány régionális szakmában a szomszédos megyék lakossága is. A járóbetegellátást érő kritika legfőképpen a zsúfoltság és a hosszú betegelőjegyzési listák miatt fogalmazódik meg. A két probléma azonban nem független egymástól, mert ahol zsúfoltság van (pl. fül-orrgégészeti járóbeteg szakellátás), ott nem hajlandók a betegek az előjegyzés lehetőségével élni, ahol viszont sikerült a zsúfoltságot megszüntetni (pl. kardiológiai szakambulancia, UH-, CT-, MR-diagnosztika, stb), ott többhónapos betegfogadási listák alakultak ki. Ez utóbbi oka elsősorban a személyi feltételek hiányában (több orvosra lenne szükség) keresendő, de a járóbetegellátás jelenlegi kapacitása és alulfinanszírozottsága mellett – ha még akadna is munkaerő – több szakorvost nem tudnánk alkalmazni. A hosszú betegfogadási listák másrészt abból adódnak, hogy az igényeket nem fedi le a szakorvosi óraszám, amely az 5 perces szabállyal – egy betegre legalább 5 percet kell fordítani – csak egy meghatározott számú járóbeteg ellátására ad lehetőséget. Nagy vihart váltott ki a kórház járóbetegellátással kapcsolatos koncepciója is. A Rendelőintézet megszüntetése és a járóbetegellátásnak a kórház központi telephelyén, valamint a Vérellátó épületében történő elhelyezésének gondolata onnan eredt, hogy az EU-s pályázati időszak kezdetén halvány reményünk volt arra, hogy a nyugat-dunántúli póluskórház címet mi kapjuk meg a 12 milliárd forintos póluskórházi pályázati lehetőséggel. Ez az összeg jelentős telephelyek közötti átcsoportosításra, több telephely megszüntetésére adott volna alkalmat. De a járóbeteg szakellátásának a központi telephelyre – a fekvőbetegellátás mellé – történő telepítésének a szakmai indokai sem voltak elhanyagolhatók. A fejlett világ többségében egy telephelyen működik a fekvő- és járóbetegellátás, így lehetővé válik, hogy a fekvőbetegellátás fejlett műszerparkját és speciális szaktudását a járóbetegek is közvetlen igénybe vegyék. Kórházunk esetében természetesen mindez pro-

4

filtisztítást is jelentett volna, ugyanis a kórházi épületek földszinti traktusait elhagyták volna a fekvőbeteg osztályok, s ide kerültek volna a járóbeteg szakrendelések és azok az ambulanciák, amelyek ma – elhelyezésüket tekintve is – az egyes szakmai osztályokon belül működnek. (Pl. EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum, neurológiai, bőrgyógyászati, reumatológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, tüdőgyógyászati, infektológia, idegsebészeti ambulanciák.) Éppen ez a struktúraátalakítás tette volna lehetővé, hogy járvány esetén a fekvőbeteg osztályok zárlata maradéktalanul megvalósuljon, mert jelenleg a fekvő- és járóbetegellátás keveredése miatt a központi telephely legtöbb fekvőbeteg osztályán a járványügyi zárlat kivitelezhetetlen. Mivel a póluskórházi címet Győr kapta meg, a Rendelőintézet – mint telephely – felszámolását, kiürítését csak távolabbi célként fogalmazhatjuk meg. Megvalósítása most már azon múlik, hogy a struktúraátalakítási pályázaton eredményesen szerepelünk-e, s kapunk-e annyi pénzt, amely szükséges a kivitelezéshez. Ismerve a struktúraátalakítási pályázat tervezett tartalmát, a szükséges feltételrendszert, a pályázat fő célkitűzéseit, az elnyerhető finanszírozási összeget, az eredeti célkitűzés elérésének esélyei egyre kisebbek. Ugyanis a Rendelőintézet felszámolására csak akkor kerülhet sor, ha a járóbetegellátás feltételei ezzel javulnak, komfortosabb viszonyok közé kerülnek. Mivel már most olyan mértékben csökkent a Rendelőintézetben működő járóbetegellátó szakrendelések száma, hogy az épület egyes szárnyait, a toronyépület IV-VI. emeletét és a hosszúszárny II-III. emeletét – függetlenül a struktúraátalakítási pályázat végső kimenetelétől – remélhetőleg a tél beállta előtt le tudjuk zárni. Számításaink szerint ez a lépés jelentős költségmegtakarítást eredményez a kórház számára, ugyanakkor nem érinti, nem rontja a járóbetegellátás színvonalát. Kórházunk a 2009. év I. félévének zárónapján heti 3.490 szakorvosi, 236 nem szakorvosi és 380 gondozói óra szerződött kapacitással rendelkezett, amelyet 77 ambulancián, 53 szakrendelésen, 6 gondozóban, 24 diagnosztikai és 13 nem szakorvosi munkahelyen látott el, amely nagyságrendben hasonló, mint az elmúlt években. 2009. augusztus 1-jétől a Kőszegi Szakrendelő visszavételével ez a kapacitás bővült heti 84 – szakorvosi, gondozói és nem szakorvosi – órával. Az elmúlt évek járóbeteg forgalma 2007-ig csökkenést mutatott. Ebben kétségtelen szerepet játszott a Vasútegészségügyi Kft Szombathelyi Rendelőintézetének évről-évre növekvő betegszáma. Ennek elsőrendű oka az volt, hogy a párhuzamosan működő intézet már korán áttért a betegelőjegyzési rendszerre, amellyel csökkenteni tudta a zsúfoltságot, kiszámíthatóbbá tudta tenni a betegek ellátásának időpontját, csökkenteni tudta a rendelésen megjelenő betegek várakozási idejét. Ugyanakkor a nem előjegyzett betegek tömegei rázúdultak a megyei kórház szakrendeléseire, ahol zsúfolt-

GYÓGYHÍRMONDÓ

2009. OKTÓBER

ságok keletkeztek, s ezáltal a rendelésekre hosszan kellett várakozni, amelyek sok esetben elégedetlenséget szültek. Azok a betegek, akik a Vasútegészségügyi Kft Szombathelyi Rendelőintézetében általuk hosszúnak tartott előjegyzést kaptak, szintén megjelentek a kórház járóbeteg szakellátásain, ahol legtöbbször még hosszabb előjegyzési listára kerültek, ami megint csak elégedetlenséget eredményezett. Az is igaz, hogy a kórház fejlesztései és felújításai során a kórház központi telephelyének fekvőbeteg és diagnosztikai osztályai, valamint szakambulanciái kaptak prioritást, s nem jutott pénz a Rendelőintézetnek a legszükségesebb karbantartásaira sem. Ugyanakkor a szomszédos intézetben az ellátás tárgyi feltételeit folyamatosan javították. A Vasútegészségügyi Kft Szombathelyi Rendelőintézet a főfoglalkozású orvosokon túl a megyei kórház kvalifikált orvosait is alkalmazta részmunkaidőben, akik közül néhányan alkalmanként a kórházi munkaidejük terhére dolgoztak a szomszédos intézményben. Az sem tagadható, hogy nem sikerült a járóbetegellátás irányítására orvosvezetőt találnunk, holott az SZMSZ-ben az orvosigazgató általános helyettesi státusz elsősorban erre a feladatra került megszervezésre. Bár a stabilizációs intézkedési program kidolgozása során voltak olyan vélemények is, hogy az igazgatói létszámot nem növelni, hanem csökkenteni kell. A járóbeteg esetszám radikális csökkenése 2007-ben következett be, amely a vizitdíj 2007. április 1-jei bevezetésének tulajdonítható. Viszont a 2008. évi jelentős emelkedés pedig a vizitdíj 2008. április 1-jei megszüntetésének tudható be. A vizitdíj megszüntetését nem követte azonnal a járóbetegszám növekedése, hanem fokozatosan emelkedett az előző év végéig. Főleg az elmúlt év nyarán volt alacsonyabb a forgalom, amelynek következtében az erre az időszakra eső kódrevízió során túlzottnak minősítették a járóbeteg pontszámunk TVK-ját (Teljesítmény Volumen Korlátját), és havi szinten 7 millió forintnak megfelelő pontszámot vontak meg véglegesen a kórháztól. Hiába emelkedett 2008 őszén jelentősen a TVK-szint fölé a kórház jábeteg teljesítménye, a visszavont pontszámokat már nem kaptuk vissza. És ennek a nyomott német pontszámnak a TVK-ja után, annak 70 százalékában állapították meg az EMAFT-ot (Előre Meghatározott Alapdíjjal Finanszírozott Teljesítményt), amely azért jelentős, mert ezen az arányon belül kapunk német pontonként 1,60 forintot, ezen felül a lebegtetett tartományban pedig hol 71, hol 7 fillért. És ebbe a bizonytalan finanszírozási tartományba került 2009. április 1-jével a járóbetegellátás teljesítményének 40 százaléka. Tehát a kórház járóbeteg forgalmát az elmúlt években sok külső és belső tényező befolyásolta, amelyből az átlagot meghaladó módon hatottak a különböző szabályozók – 5 perces szabály, vizitdíj, TVK, egyéb szabálykönyvi változások – és nemkülönben a szomszédos intézmények viszonyulása a járóbetegekhez. Mert azt is

tudni kell, hogy a területi ellátásra nevesített szakrendelők – mint a Vasútegészségügyi Kft, városi rendelőintézetek – nem kötelesek minden beteget ellátni, azokat megszűrhetik, továbbküldhetik, de a Markusovszky Kórháznak – mint súlyponti intézménynek – nincs már továbbküldési lehetősége, mindenkit kénytelen ellátni. (1. sz. melléklet) A megyei kórház szempontjából a 2008. évi kedvezőtlen változások 2009. év I. félévében csak fokozódtak. Év végére az esetszám eléri ismét a 2004. évi szintet. Ugyanakkor – megkísérelve a csőd elkerülését – a járóbeteg szakellátás területén asszisztenseket és takarítókat kell elküldeni, de valószínűleg néhány orvos munkájára sem számíthatunk a jövőben. Ebből egyértelműen a betegfogadási listák növekedése várható. Összehasonlítva az elmúlt félév járóbetegellátásának teljesítményeit a 2008. év hasonló időszakával, az esetszám 6,5 százalékkel emelkedett, amely a 2008. április 1-jei vizitdíj eltörlésének egyenes következménye. A teljesített német pontérték az esetszámnál jóval magasabb arányban – 13,5 százalékkal – nőtt, amely a forgalom emelkedése mellett a finanszírozási lehetőségek jobb kihasználásának – különösen a kódolási technika javulásának is – köszönhető. Ennek megfelelően az egy egységre jutó teljesítményátlagok – német pont/eset, német pont/óra, eset/óra – szintén javultak. Az egy esetre jutó finanszírozás mértéke viszont alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában, amelynek oka a TVK jelentős túllépése miatti díjtétel degresszió. (2. sz. melléklet) 2009. I. félévében a járóbeteg szakellátás teljesítménye 10,5 százalékkal haladta meg a TVK-át, amely 27,5 millió forintos bevételkiesést eredményezett. Ezért a pénzért megdolgoztunk, szakmai anyagokat használtunk fel, gépeket amortizáltunk, de a hatályos jogszabályok értelmében egy forintot sem kaptunk érte. Ilyen helyzetben mit lehetett volna tenni? Az adott hónapok bizonyos napján, amikor az illető hónap német pont TVK-ja elfogyott, a járóbetegellátást szüneteltetni kellett volna a hónap végéig. Ez nyilván rendkívül antihumánus gondolkodás, de a kórház megmentése érdekében a jövőben lehet, hogy közgazdasági értelemben ez az egyetlen megoldás. Bár 2009. április 1-jétől – az EMAFT alkalmazásával – a helyzet még tovább romlott, az új finanszírozás miatt a kórház bevételei – és ez vonatkozik a járóbeteg szakellátásra is – tragikusan alakultak. Az elmúlt időszak TVK-jának 70 százalékába eső tartományban a járóbetegellátás egy német pontját 1,60 forinttal fizetik, s azon felül viszont nincs teljesítési korlát, de a 70 százalékon felüli tartományban az egy német pont értékének lebegtetése miatt kiszámíthatatlan előre, hogy egy német pontért mit kapunk, azt csak 3 hónapos késéssel tudjuk meg. Ilyen viszonyok között a kórház bevételei – a járóbetegellátást is beleértve – tervezhetetlenek. Az eltelt több mint 3 hónap

5

2009. OKTÓBER

GYÓGYHÍRMONDÓ

légium „szakmai centrumnak” jelölte ki azokat egyes szakmai tevékenységekre vonatkozóan, ugyanakkor a finanszírozásuk viszont nem megoldott. (Pl. Botox-kezelés, pszoriázis kezelés, stb.) Csak felmerül a kérdés, hogy meddig lehet az egészségügyi dolgozókat kizsákmányolni, éhbérért dolgoztatni. Kórházunk laboratóriumi diagnosztikáját a 2009. április 1-jei finanszírozási változások nem érintették, mert a laborpontok lebegtetett elszámolási rendszerét eddig is el kellett szenvednie. A finanszírozási változás viszont oly módon gerjesztett problémákat, hogy – kórházunk területi ellátási kötelezettségét kihasználva – több intézmény korlátozta a laborvizsgálatok számát, vagyis a költségesebb vizsgálatokat a megyei kórházra hárította. De a laborvizsgálatok növekedését eredményezte az is, hogy a Kőszegi Szakrendelő működtetését visszakaptuk Körmendtől. A laborköltségek növekedésével jár, hogy 2009. július 1-jétől kórházunk látja el a Zala megyei haematológiai betegeket is. Ez utóbbira kapunk egyedül finanszírozási többletet. A laborvizsgálatok növekedése több munkaerő ráfordítást igényel, s nő a laborvegyszer költsége is. Előbbi több költségbe nem kerülhet, sőt kevesebb munkaerővel kell a többletfeladatot elvégezni. Viszont a vegyszerköltség növelésére sem tudunk forrást biztosítani, sőt a laboratóriumi vizsgálatok szorosabb kontroll alá vonásával, a ritkább vizsgálatok halasztásával a vegyszerköltségeket csökkenteni, a vegyszerköltség hatékonyságát növelni kell. A Patológiai Osztály szövettani vizsgálatai 2009. március hótól csökkentek, mivel Körmend máshol veszi igénybe az ellátást. Helyette 2009. április 1-jétől felvállaltuk a győri Petz Aladár Megyei Kórház járóbetegellátásából származó szövettani minták vizsgálatát. A győri szövettani anyag volumenében jelentősen meghaladta a körmendiek által támasztott igényeket. Utólag szembesülve az új finanszírozási szabályok előnytelen hatásaival, a szerződést végül a győriekkel felbontottuk. A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok növekedésével számolhatunk főleg a sürgősségi ellátás területén, továbbá az új 3 Teslás MRI üzembe helyezésével, s az MRI vizsgálati profiljának teljes kihasználásával. Sajnos a telemedicinai szolgálatba történő belépés költségnövelő, de a csökkenő orvoslétszám miatt a képalkotó vizsgálatok jövőbeni biztosítása érdekében nem maradhattunk ki a rendszerből. Középtávon költségcsökkentést eredményezne a képalkotó rendszer teljes digitalizálása, amelyhez viszont a szükséges 80-100 millió forintot a kialakult pénzügyi helyzetre tekintettel a kórház ma már nem tudja megelőlegezni. Összességében megállapítható, hogy a külső körülmények – főleg a finanszírozás – rendkívül kedvezőtlen alakulása miatt a Markusovszky Kórház – benne a járóbeteg szakellátás is – ritkán tapasztalható nehéz helyzetbe került.

tapasztalatai alapján a járóbetegellátás múltbani finanszírozásának mértéke 30-40 százalékkal csökkent, és az egy német pontra kapott finanszírozás átlagban 1,07 forint volt. Azonban a díjmérték csökkenésén kívül számos más régi és új szabálykönyvi, s egyéb finanszírozási szabályváltozás is korlátozza az elszámolható teljesítményeket, általa a magasabb bevételt. Az egyes szakmák járóbetegellátását vizsgálva, jelentős gondokat látunk elsősorban a Sürgősségi Betegellátó Osztály ambulanciáin. A 2007. júliusában működésbe lépő Sürgősségi Tömb „egykapus ellátási rendszere” gyorsan népszerűvé vált a lakosság körében, s egyaránt emelkedett a beutaló nélkül, illetve háziorvosi beutalóval érkező betegek száma. Főleg a munkaidőn túl – az ügyeleti időben – érkezett betegek terhelik meg a szakszemélyzetet. Ez utóbbiak közül sokan diagnosztikus kéréssel jönnek a sürgősségi ambulanciára, amelyek többségében a már létező diagnosztikus előjegyzések „sürgősségi” indokkal történő előrehozatalát jelentik. A rengeteg indokolatlan sürgősségi igény nyilván zsúfoltságot okoz, a személyzet alkalmanként inszufficiensé válik, a problémák konfliktusokat gerjesztenek. Sok klinikai szakma vesz részt direkten vagy konziliárusi szinten a sürgősségi ellátásban, s mivel a kórházi járóbetegellátásnak erre a szeletére – a forgalom alakulására – nincs ráhatásunk, sok esetben a klinikai szakmák képtelenek tartani az adott időegységre meghatározott költségkereteiket. A klinikai és diagnosztikus szakmák járóbetegellátása az elmúlt 5 évben elég hektikusan alakult. Vannak olyan szakmák, ahol jelentős forgalomnövekedés, más szakmákban pedig forgalomcsökkenés tapasztalható. A jelenlegi finanszírozási szabályozás ismeretében általánosságban elmondható, hogy a járóbetegszámot nem növelhetjük tovább, sőt inkább csökkenteni kellene. Ez nyilván nem egy empátiás, hanem a helyzet közgazdasági megítéléséből levont következtetés. Sajnos a jelenlegi helyzet nem kedvez a járóbetegszám csökkentésének. A 2009. augusztus 1-jétől visszavett Kőszegi Szakrendelő bevételei még a bérköltségeket sem fedezik. A megye 2007. április 1-jén megváltozott fekvőbetegellátási struktúrája – Sárváron az aktív ágyak megszüntetése, Szombathelyen, Celldömölkön és Körmenden az aktív ágyak csökkentése – jelentősen átrendezte Vas megye betegstruktúráját, amelynek hatásaival még most is kell számolnunk, ha nincs elég aktív ágy, jelentős számú aktív beteget járóbetegként kell gyógykezelnünk, ellátnunk. Az ellátás korlátozásánál – mert a járóbetegellátásban folyó munka tárgya a beteg ember – arra is figyelemmel kell lenni, hogy sok járóbetegellátási tevékenység nem is jár komoly költséggel, ha elvonatkoztatunk az emberi munkaerőráfordítás értékétől. Ilyen meggondolásból kell kezelni azokat a megyén kívüli betegeket is, akik azért veszik igénybe néhány szakmai osztályunkat, mert az illető Szakmai Kol-

6

GYÓGYHÍRMONDÓ

2009. OKTÓBER

1. számú melléklet VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT JÁRÓBETEGELLÁTÓ EGYSÉGEINEK ESETSZÁMA 2004 - 2008. Szakma megnevezése

2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év

Általános és Érsebészeti Osztály

13 118

13 439

12 905

11 057

11 520

Traumatológiai Osztály

22 162

20 744

19 245

14 558

15 210

Szülészet-Nőgyógyászati Osztály

46 912

47 560

49 995

44 906

45 701

Mellkassebészeti Osztály

1 238

1 659

1 283

1 176

1 542

Ideg- és Gerincsebészeti Osztály

3 492

4 091

4 131

3 466

3 654

Szemészeti Osztály

37 868

36 298

34 669

28 355

28 531

Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztály (Fogászati szakellátással) Urológiai Sebészeti Osztály

39 263

38 554

39 314

30 350

36 406

5 313

6 742

6 871

5 601

6 080

15 957

16 151

16 867

16 865

17 882

Onkoradiológiai Osztály (Onkológiai Gondozóval)

24 493

26 009

27 754

28 170

26 958

Ortopédiai Sebészeti Osztály Tüdőgyógyászati Osztály (Tüdőszűrő és Tüdőgondozóval) Központi Rehabilitációs Osztály

13 252

10 772

10 153

7 871

7 679

66 255

55 973

57 656

42 327

41 645

1 825

2 073

2 921

2 198

3 118

Reumatológiai Osztály

23 381

25 749

22 798

13 412

14 143

Általános Belgyógyászati Osztály

15 609

17 246

18 784

19 579

18 519

5 825

5 753

6 363

5 627

6 855

16 052

15 382

13 000

10 569

10 489

5 924

5 832

5 857

5 334

4 864

20 335

19 741

18 467

16 036

20 109

2 598

2 526

2 835

2 130

2 289

13 664

14 204

15 534

13 655

13 738

17 902

21 653

21 598

19 650

16 901

22 554

24 622

23 302

20 003

21 140

4 926

3 009

3 888

3 472

3 657

28 114

29 011

28 083

22 673

24 496

199 290

197 871

192 018

164 660

174 460

98 123

94 705

86 626

76 061

79 844

-

-

261

100

122

2 968

2 843

2 801

2 554

2 516

23 852

24 225

25 610

22 759

25 694

112 681

102 641

101 999

87 690

92 033

4 120

2 015

2 229

1 949

2 180

-

-

-

7 427

12 489

14 193

7 020

-

-

-

923 259

896 113

875 817

752 240

792 464

Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztály Bőrgyógyászati Osztály (Bőr- és Nemibeteg Gondozóval) Infektológiai Osztály Neurológiai Osztály (EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrummal) Pszichiátriai Osztály (Felnőtt, Gyermek- és Ifjuságpszichiátriai, valamint Addiktológiai Gondozóval) Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály Patológiai Osztály Központi Laboratórium Központi Radiológiai Osztály Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztály Nukleáris Medicina Osztály Sürgősségi Betegellátó Osztály Fizioterápiás Osztály Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat Szentgotthárd Rehabilitációs Osztály Kőszeg Szakorvosi Rendelő Összesen

7

2009. OKTÓBER

GYÓGYHÍRMONDÓ

2. számú melléklet A VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT TELJESÍTMÉNYMUTATÓINAK ALAKULÁSA A JÁRÓBETEGELLÁTÁSBAN (2008-2009. I. FÉLÉV)

Adat megnevezése

2008. I. félév

Szerződött kapacitás (óra/hét)

Változás (%)

2009. I. félév

4 106

4 106

100,0

Esetszám

405 605

431 515

106,4

Teljesítmény (ezer német pont)

756 515

858 402

113,5

Beavatkozás szám

2 360 966

2 636 191

111,7

Német Pont/eset

1 865

1 989

106,7

Német Pont/óra

7 086

8 041

113,5

3,8

4,0

106,4

Beavatkozás/óra

22,1

24,7

111,7

Beavatkozás/eset

5,8

6,1

105,0

15,8

14,8

94,0

Egy esetre jutó finanszírozás (Ft)

2 225

2 222

99,8

Egy órára jutó finanszírozás (Ft)

8 454

8 980

106,2

• esetszám

112 346

118 753

105,7

• ezer német pont

302 113

328 131

108,6

• beavatkozások száma

661 225

717 181

108,5

21,7

21,6

99,5

Eset/óra

Perc/eset

Fekvőbetegellátásnak nyújtott belső szolgáltatás:

Fekvőbetegellátás számára nyújtott esetek aránya

BEMUTATKOZIK

gén. 1999-ben ortopédia szakképesítést szereztem Budapesten. 2000-ben egy évet Németországban töltöttem, a Phillips Universität egyetemi klinikájának ortopédiai osztályán dolgoztam Marburg a.d. Lahnban. 2001-től folytattam munkámat a SE Ortopédiai Klinikán Budapesten, majd 2003-ban traumatológia szakképesítést szereztem. 2004-ben a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház Traumatológiai Osztályára kerültem, itt dolgoztam 2008. december 31-ig. Az Ortopédiai Klinikán tanársegédként, a Péterfy Kórházban szakorvosként részt vettem a magyar és német nyelvű medikus oktatásban ortopédia és traumatológia szakterületeken. Személyes okokból családommal Vas megyébe költöztünk. 2009. januártól 1-jétől a Markusovszky Kórház Traumatológiai Osztályán dolgozom, a megbízott osztályvezető főorvosi állást pedig 2009. április 1-jétől töltöm be.

Dr. Vadon István a Traumatológiai Osztály mb. osztályvezető főorvosa Budapesten születtem 1967. december 24-én. Egyetemi tanulmányaimat Budapesten, a SOTE Általános Orvosi Karán végeztem, 1993ban szereztem általános orvosi diplomát. 1993-1995 között az OPNI Neuroradiológiai Osztályán dolgoztam. Ezt követően egy évig a MH Budai Honvédkórházában az akkor induló Gerincgyógyászati Osztályon dolgoztam, majd 1996-tól a SE Ortopédiai Klinikáján folytattam munkámat, a klinika traumatológiai részle-

8

GYÓGYHÍRMONDÓ

2009. OKTÓBER

A MAGYAR R ADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK E GYESÜLETE (MRAE) XIV. KONGRESSZUSA KÓRHÁZI SZERVEZÉSSEL Dr. Baráthné Kerekes Ágnes • vezető oktatási menedzser Szeptember 17-18-án Sárváron a Park Inn Hotel adott helyet a Radiológus Asszisztensek XIV. Kongresszusának. Az esemény beleillett kórházunk 90 éves fennállásának programsorozatába, ezzel is adózva a jubileum emlékének. Az Egyesület tudományos seregszemléjének szervezése 1993-ban éppen Szombathelyről indult útjára, és attól kezdve vagy Budapesten, vagy egy vidéki városban felváltva kerül lebonyolításra. A szervezőmunka dandárját a Központi Radiológiai Osztály dolgozói – dr. Puskás Tamás osztályvezető főorvos és Krajczárné Szalai Anikó osztályvezető asszisztens irányításával – közösen végezték. A többhónapos előkészületek, a gondos és nem utolsó sorban lelkes munka meghozta gyümölcsét, hiszen 53 előadás hangzott el nyolc szekcióban több mint 400 regisztrált szakdolgozó részvételével. A szakmai rendezvény a pontgyűjtők számára 18 továbbképzési pontot eredményezett. Csütörtökön délután három órakor a Himnusszal vette kezdetét a hivatalos program. A megnyitón a résztvevőkön kívül megjelent dr. Dénes Tibor, Sárvár város polgármestere, dr. Lakner László, elnök-vezérigazgató főorvos, Vancsura Miklós, a Sárvári Gyógyfürdő igazgatója és a Sárvári Kórház főigazgatója, Vandulek Csaba, az MRAE elnöke, Molnár Erzsébet, kórházunk ápolási igazgatója, valamint dr. Puskás Tamás, a kongresszus elnöke. A megnyitó résztvevőit Krajczárné Szalai Anikó, a kongresszus társelnöke köszöntötte és mutatta be.

A kongresszus hallgatósága

egészségügyre, mint amit ma fordítunk, mert 1989 óta az egészségügyre szánt források reálértéke felére csökkent. Ezt követően Vancsura Miklós, a Sárvári Gyógyfürdő igazgatójaként és az Önkormányzati Kórház vezetőjeként köszöntötte a kongresszus résztvevőit, és kívánt jó szakmai töltekezést, szórakozást és pihenést a fürdővárosban. Molnár Erzsébet ápolási igazgató a radiológia, illetve a diagnosztika területeinek korszakalkotó változásaira hívta fel a figyelmet, amelyek a programfüzet különböző szekcióinak címszavaiból is jól kivehetők. A szakmai program nyitóelőadásában dr. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a daganatos betegek komplex ellátásáról beszélt, részletesen bemutatva az európai színvonalú, modern onkológiai ellátás lényegét, világosan elhelyezve benne a röntgendiagnosztika helyzetét, meghatározva legfontosabb feladatait. Vandulek Csaba, az MRAE elnöke a közönség számára fontos témát vetett fel az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének új lehetőségét bemutatva. Az e-learning elsődleges célja a folyamatos szakmai fejlődés (CPD=continuing professional development) hatékony megvalósítása. A megfelelő szolgáltatási minőség nyújtása érdekében az radiográfus egészségügyi dolgozók szakmai felkészültségi szintjének nagyon magasnak kell lennie. A radiográfus szakma nagyon gyorsan fejlődik, ezért a jó radiográfusnak folyamatosan képeznie kell magát. Dr. Bogner Péter professzor a radiográfus képzés fejlődési lehetőségeiről beszélt, felvetve a radiográfusi szakma folyamatos változását és a változó környezetnek való folyamatos megfelelés igényét. A professzor szerint az elmúlt évtizedben a radiográfus szerepe megváltozott, a képalkotó diagnosztika differenciálódott, újradefiniálandó a kompetencia fogalma és meghatározandó a radiográfus felelősség kérdése, amelyet Magyarországon jogszabályban kell megfogalmazni. A professzor szerint a röntgenasszisztenseknek, radiográfusoknak el kell kezdeniük másként gondol-

Vandulek Csaba, Molnár Erzsébet és Krajczárné Szalai Anikó

Dr. Dénes Tibor polgármester üdvözlő szavai után dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos köszöntötte a publikumot. A magyar kórházak nehéz helyzetére utalva közölte, reméli, amikor hazamennek a kongresszus résztvevői, lesznek még kórházak, lesz hol dolgozni. Szerinte több pénzt kellene fordítani az

9

2009. OKTÓBER

GYÓGYHÍRMONDÓ

kodni magukról. A röntgenasszisztens kifejezés azt mondja, hogy nincs önállósága, hiszen asszisztens. A világ viszont önálló tevékenységet vár el, s ezt az átprogramozást, a „lélekben is radiográfussá válást” nem csak az oktatási rendszereken keresztül, hanem egyesületük segítségével, tudományos találkozókon kell elvégezni. Ma már sok helyen Európában korábban radiológusok által végzett feladatokat vesznek át és végeznek a radiográfusok. Dr. Repa Imre professzort a „Miért és hol késik a szemléletváltás az egészségügyben? Sok hűhó semmiért” című előadása előtt arra kérték, hogy a jelenlegi helyzetben mondjon bíztató szavakat a hallgatóságnak. A professzor elnézést kért, amiért ez nehezen sikerülhet, és bemutatta, hogy milyen alapvető problémáktól szenved a magyar egészségügy, úgymint nincs öngondoskodás, tudatosság, egészséges életmód semmilyen területen, az egészségügyre nehezednek a családi, a munkahelyi, az iskolai problémák. Dr. Repa Imre szerint Európa két fele között nincs különbség abban, hogy elérhető a szakértelem és a technológia. Nagyértékű szakértelemhez viszont adekvát, elkülönített rendszerekre van szükség. Ez az, ami Magyarországon egyáltalán nincs így, mert az egészségügyi ellátórendszer hihetetlen módon összekuszálódott, ráadásul a rendszerben nem jelenik meg a személyi felelősség, hanem az a szolgáltatónál marad. Ma Magyarországon négymillió foglalkoztatottból nagyjából 1,5 millió ember termeli meg ténylegesen az egészségbiztosítási járulékot, tart el tízmillió embert. A professzor szerint a döntéshozatalban hiányzik a valóság ismerete és a szakmaiság, és ha valamelyik párt megfogalmazza az egészségügy átalakításának programját, az választást veszít. A jelenlegi problémát elemezve dr. Repa Imre úgy vélte, a kórházvezetők régebben mindig sírtak, hogy kevés a pénz, és most amikor tényleg kevés a pénz, már nem hiszi el nekik senki. Ám a legfontosabb alapfeltétel a konszenzus, ami az elmúlt napokban valóban kezd kialakulni. Az egészségügyi ellátórendszer összezárt, és kimondta: ne tovább, mert nincs miből. A kórházak vagy korlátozzák az ellátását, vagy létszámot építenek le, vagy mindkettőt egyszerre végzik. Ez vár ma mindenkire otthon – vélte a professzor. Végül úgy zárta előadását, hogy vissza kellene állítani a tisztesség, az alázat, a megbecsülés vezérelte tevékenységet a magyar egészségügyben. Előadását követően dr. Repa Imre professzor a Kaposi Mór Kórház, a Kaposvári Egyetem és a Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete nevében köszöntötte Lukovich Tamásnét, Katit több évtizedes munkája és MRAE elnöki tevékenysége elismeréseként. A második nap délelőtt a szekciók munkájával folytatódott a kongresszus. Elsősorban az onkológia, illetve az onkológiai diagnosztika, onkológiai képal-

kotás köré épült a fő témakör. Hallhattak előadásokat a „Hagyományos röntgentől a digitális világig”, valamint a „Kezdetektől a sürgősségi radiológiáig” témakörökben egyaránt. A kongresszus egyik jelentős eseménye volt a délután megrendezett szakmapolitikai kerekasztal-beszélgetés. A beszélgetést prof. dr. Palkó András, a Radiológiai Szakmai Kollégium elnöke moderálta, beszélgetőtársai dr. Berényi Ervin tanszékvezető egyetemi docens, dr. Bogner Péter egyetemi tanár, dr. Fornet Béla országos szakfelügyelő főorvos, dr. Grexa Erzsébet osztályvezető főorvos, dr. Harkányi Zoltán osztályvezető főorvos, az MRT Ultrahang Szekció elnöke, Vandulek Csaba, a Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete elnöke, valamint Kovács Tünde, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet oktatási igazgatója voltak. A kerekasztal témája az asszisztensképzés, a radiográfus képzés, a képalkotó diagnosztikai és intervenciós szakasszisztens képzés, azaz a KÉPZÉS jelene, jövője volt. A szakmai tudományos munka mellett jutott idő a kikapcsolódásra is. A nap végén a gyógyfürdő adta lehetőséggel élve, fürdőpartival egybekötött svédasztalos fogadáson lazulhattak a résztvevők. A kongresszus magas szakmai színvonala bizonyította, hogy tudásuk és gyakorlati tapasztalataik alapján radiológus szakdolgozóink akár nemzetközi szinten is megállják a helyüket.

AUDIOLÓGUS VÁNDORGYŰLÉS Dr. Kisely Mihály • osztályvezető főorvos Ebben az évben a Magyar Fül- Orr- Gége és FejNyaksebész Orvosok Egyesülete Audiológiai Szekciójának 46. Vándorgyűlését – mint szakmánk ez évi legnagyobb rendezvényét – szeptember 24-26. között kórházunk Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Osztálya rendezhette meg.

Dr. Kőfalvi István orvosigazgató köszönti a kongresszus résztvevőit

10

GYÓGYHÍRMONDÓ

2009. OKTÓBER

Sajnos városunkban nem álltak rendelkezésre a megfelelő körülmények, sem alkalmas kongresszusi központ, sem szállodai kapacitás, ezért a rendezvényt Bükfürdőn szerveztük meg. A kongresszus fő témái a frekvenciaspecifikus objektív hallásvizsgálatok, szédülés és akut hallásvesztés terápiája és szabadon választott témák voltak. A rendezvényen közel 500 fő vett részt. Ebből kb. 210 orvos, 170 asszisztens volt. A többi résztvevőt a kísérők és kiállítók tették ki. A szokásos tudományos előadásokon kívül a hallásjavító készülékeket gyártó és forgalmazó cégek workshopjaikon mutatták be a legújabb fejlesztésű termékeiket. A 19 kiállító mellett 4 cég egyéb módon képviseltette magát. Első alkalommal tartotta ezen a vándorgyűlésen tudományos ülését a társaság otoneurológiai szekciója. A kétórás kerekasztal témája a Ménière-betegség volt. A hagyományoknak megfelelően kiírásra került a Békésy Pályázat és a Widex-díj. Az előbbi a legjobb tudományos pályamunka szerzőjének, az utóbbi a legjobb 40 év alatti előadónak járt. Ez évben mindkettőt osztályunk nyerte el dr. Pozsgai Zsolt személyében.

KITÜNTETÉSEK, ELISMERÉSEK Dr. Lakner László • elnök-vezérigazgató főorvos 2009. június 29-én az Egészségügyi Minisztérium Semmelweis ünnepségén Braun Erzsébet, a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály szakápolója „Miniszteri Dicséret” elismerésben részesült, amelyet Székely Tamás egészségügyi miniszter adott át. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. július 1-jén tartotta meg a Semmelweis Ignác Díjátadó Ünnepséget, ahol a nagy orvostudósról Dr. Garzuly Ferenc professzor, a Markusovszky Kórház Patológiai Osztályának főorvosa emlékezett meg, aki 2008-ban Pro Sanitate Savariae Életműdíjban részesült. Az ünnepségen került nyilvánosságra, hogy 2009-ben a Szent Márton napi ünnepség keretében az Életműdíjat Dr. Korcsmár József, a Markusovszky Kórház Traumatológiai Osztályának nyugalmazott főorvosa fogja megkapni. Az ünnepség keretében a Markusovszky Kórház dolgozói közül Szombathely Egészségügyért Díjat Dr. Zsálek Judit, az Onkoradiológiai Osztály osztályvezető-helyettes főorvosa és Dr. Mészáros Erzsébet, a Neurológiai Osztály ny. főorvosa kapott, a Kiemelkedő Egészségügyi Munkáért Díj III. fokozatát pedig Moócz Györgyné, a Fizioterápiás Osztály szakasszisztense vette át. Utóbbi elismerésben részesült még posztumusz Ruborits Lászlóné is, aki a Felnőtt Pszichiátriai Gondozó vezető asszisztenseként vonult nyugdíjba. A Markusovszky Kórház vezetése gratulál és további sok sikert kíván a kitüntetetteknek.

HÍREK Dr. Pozsgai Zsolt átveszi a díjat

A zsúfolt tudományos program mellett jutott idő a kikapcsolódásra is. A nyitófogadás stílusosan a gyógyfürdő medenceterében, fürdőköpenyes részvétellel zajlott. A másnapi gálavacsorán a kulináris élvezeteket követően késő éjszakába nyúlt a tánc. A rendezvény zárása utáni délutánra kirándulást szerveztünk Lékára és Borostyánkőre. Néhányan még a bátraknak szervezett kisgépes sétarepülést is kipróbálták. A rendezők a teljes szervezést interneten, saját készítésű honlap segítségével bonyolították le. Honlapunkra szeretettel várunk minden érdeklődőt, elérhetősége: www.audiologia.hu . A sikeres rendezvényt számos résztvevő levélben köszönte meg a szervezőknek.

2009. június 6-án Dr. Nagy Lajos, a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa, orvosigazgató-helyettes a Pécsi Tudományegyetem rektorától vette át a címzetes egyetemi tanári címet.
2009. augusztus 18-án az Egészségügyi Minisztériumban tartott ünnepség keretében Dr. Székely Tamás miniszter adta át Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvosnak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést.
2009. szeptember 17-én Horváth Zoltán, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára tett látogatást a Markusovszky Kórházban.
A jövőben a Megyei Rendelőintézet címe Szombathely, Március 15 tér 6., a kórház központi telephelyének címe pedig Szombathely, Markusovszky Lajos u. 5.

11

2009. OKTÓBER

GYÓGYHÍRMONDÓ

MÓDOSULT

ÚJ

ELJÁRÁSREND

Árubeszerzés és szolgáltatás Építési beruházás értékhatárai értékhatárai (nettó) (nettó)

A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY Polgár Miklós • Közbeszerzési Osztály osztályvezetője A 2004. május 1-je óta többszöri kisebb módosítással hatályban lévő Közbeszerzési Törvény (továbbiakban Kbt) lényeges módosításairól döntött 2008 decemberében a Magyar Parlament. A törvény módosításának indoka és célja – a jogalkotó megfogalmazása szerint – a jelenleginél egyszerűbb eljárási rend kialakítása, a kis és középvállalkozások helyzetbe hozása, a felmerülő alkalmazási problémák orvoslása, a nyilvánosság biztosítása. A módosítások több lépcsőben kerülnek bevezetésre. Az első ütem 2009. április 1-jén lépett hatályba, a második ütem (elektronikus közbeszerzések szabályozása) 2010. január 1-jétől kerül alkalmazásra, a harmadik ütem (elektronikus egyszerű eljárás, új jogorvoslati rendszer) 2010. július 1-jét követően lép hatályba. 2009. április 1-je óta eltelt időszakban is, de az év hátralévő időszakában is több módosítást kellett és kell végrehajtani a gyakorlati alkalmazhatóság érdekében. A következőkben a 2009. április 1-jétől életbe lépett, lényeges módosításokat ismertetném a klasszikus ajánlatkérők szemszögéből nézve. Ezen ajánlatkérők körébe tartozik a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt is, mint önkormányzat többségi befolyása alatt álló jogi személy. Az új szabályok alapján módosult az eljárási rend a következő értékhatárokkal: R ÉGI

ELJÁRÁSREND

Árubeszerzés és szolgáltatás Építési beruházás értékhatárai értékhatárai (nettó) (nettó) 53 012 225

1 325 305 627

30 000 000 53 012 225 Ft

90 000 000 1 325 305 627 Ft

- hirdetményes

15 000 000 30 000 000 Ft

45 000 000 90 000 000 Ft

- hirdetmény nélküli

8 000 000 15 000 000 Ft

15 000 000 45 000 000 Ft

Közösségi Nemzeti Egyszerű

Egyszerűsített (csak a Kbt 4. sz. melléklet szolgáltatásaira)

30 000 000 Ft-tól

(2009. április 1-jétől)

közösségi nemzeti

53 012 225 Ft-tól

1 325 305 627 Ft-tól

8 000 000 53 012 225 Ft

15 000 000 1 325 305 627 Ft

Mint a táblázatokból látható, megszűnt az egyszerű hirdetmény nélküli eljárás, amelyben az ajánlatkérő döntötte el, hogy mely cégeket (legalább 3) kér fel ajánlattételre. Az új eljárásrend alapján nettó 8 millió Ft érték felett (áru és szolgáltatás esetén), illetve 15 millió Ft érték felett (építőipari beruházás esetén) minden eljárást hirdetményes formában kell lebonyolítani (kivétel bizonyos feltételek megléte esetén a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás). Továbbá az új szabályozás alapján a nemzeti közbeszerzési eljárás szabályait kell alkalmazni a közösségi értékhatár felett is a Kbt 4. sz. melléklete szerinti szolgáltatásokra, amely szolgáltatások körébe tartoznak az egészségügyi szolgáltatások, biztonsági szolgálat, mosás, takarítás, étkeztetés, stb. A hiánypótlás körében új szabály, hogy az ajánlatkérő köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét az ajánlattevők számára. Megjelenik az önkéntes hiánypótlás lehetősége, azaz az ajánlattevő a hiánypótlásra megállapított határidőig önkéntesen is pótolhatja az általa felfedezett hiányokat. 2009. április 1-jétől a közbeszerzési dokumentációnak kötelezően tartalmazni kell a szerződéstervezetet, továbbá jegyzékben kell felsorolni az ajánlati dokumentációban a benyújtandó igazolások és nyilatkozatok körét. A kizáró okokra (csődeljárás, felszámolási eljárás, adó-, vám, társadalombiztosítási járuléktartozás, hamis adatszolgáltatás, stb) vonatkozó igazolásokat a korábbi szabályozás szerint minden ajánlattevőnek az ajánlathoz kellet csatolnia. Az új szabály szerint az ajánlattevőknek két lehetőségük van. Az ajánlattevők ajánlatukban csak nyilatkoznak a kizáró okok hatálya alá nem tartozásukról, ebben az esetben csak a nyertes ajánlattevő köteles az eredményhirdetést követő 8 napon belül minden értesítés nélkül benyújtani a tényleges igazolásokat. Amennyiben nem sikerül az igazolásokat határidőre pótolni, akkor a másodikként kihirdetett ajánlattevőt kell felhívni az igazolásra újabb 8 napon belül. Ha az előbbi két ajánlattevő közül egyik sem igazolja a kizáró okok alá nem tartozását vagy ezzel kapcsolatban hamis nyilatkozatot tesz, úgy ez az ajánlatuk érvénytelenségét,

12

GYÓGYHÍRMONDÓ

2009. OKTÓBER

illetve az eljárás eredménytelenségét jelenti. Amennyiben az ajánlattevők az ajánlattal együtt adják be a kizáró okokra vonatkozó igazolásokat, ez esetben hiánypótlásra van lehetőségük. Módosulást jelent az is, hogy a kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatok és igazolások benyújtása nem csak az ajánlattevőkre nézve kötelező az előbbi két lehetőség szerint, hanem a szerződés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra és igénybe venni kívánt erőforrást nyújtó szervezetekre is. Az eljárás eredménytelenségének új esetei jelentek meg a módosítással. Ha több ajánlat közül csak egy érvényes, akkor kötelező az eljárást eredménytelennek nyilvánítani. Ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be, amely érvényes, úgy az ajánlatkérő mérlegelheti, hogy eredménytelenné nyilvánítja-e az eljárást vagy sem. Változást jelent a hirdetményminták módosítása is. Ezzel összefüggésben új szabály, hogy az eljárást megindító hirdetmények jogszerűségét az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatában megjelölt személy ellenjegyzésével kell igazolni, így az eljárás jogszerűségi ellenjegyzés nélkül nem indulhat meg. A módosított Kbt rögzíti, hogy mely esetekben szükséges a kirívóan alacsony vagy kirívóan magas ellenszolgáltatás vizsgálata. Különösen akkor, ha az ajánlatban megjelölt ár nem nyújt fedezetet az élőmunka ráfordítás tekintetében külön jogszabályban vagy kollektív szerződésben, vagy a miniszter által az adott ágazatra kiterjesztett megállapított bérköltségekre. Ennek érdekében a Közbeszerzések Tanácsának a honlapján az ígéretek szerint megjelennek az eszköz és anyagköltségek, bérköltségek. Változtatásra került a szerződéskötés időpontja, a módosítás a korábbi 8 nap helyett 12 napban határozza meg az eredményhirdetést követően. Részletes szabályok kerültek megfogalmazásra a közbeszerzési eljárások nyilvánossága tekintetében. 2009. április 1-jétől az ajánlatkérőknek kötelező a Kbt-ben rögzített adatokat, információkat, hirdetményeket (ajánlati felhívás, a felhívás módosítása, tájékoztató az eljárás eredményéről, stb) 5 munkanapon belül honlapjukon közzétenni, ha nem rendelkeznek honlappal, úgy a Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétenni, és a szerződés teljesítését követő 5 évig hozzáférhetően tárolni. Az ismertetett változások a Kbt módosításának lényegesebb elemeit tartalmazzák, amelyeken túlmenően sok apró részletszabály is változott. Sőt azóta is – szinte hetente – megjelenő módosítások jelenleg is problémákat okoznak a gyakorlati megvalósítás terén. Sajnos a második ütem 2010. január 1-jétől történő bevezetése – teljes eljárási folyamat elektronikus úton történő lebonyolítása – még további nehézségeket, módosítási igényeket vetít előre.

KIOSZTOTTÁK AZ ORVOSI NOBEL-DÍJAT Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak amerikai tudósoknak ítélték oda – megosztva – az idei orvosi Nobel-díjat Stockholmban. A Karolinska Intézet indoklása szerint a három kutató egy alapvető biológiai problémára talált megoldást. Felfedezték, hogyan másolódnak a kromoszómák, és milyen folyamat védi őket a töredezéstől. Kutatásaik hozzájárultak az öregedési folyamatok és a betegségek kialakulásának teljesebb megértéséhez, illetve lehetséges új terápiák kifejlesztéséhez. Az ausztrál születésű Blackburn a Kaliforniai Egyetem professzora, a brit származású Greider a Johns Hopkins Egyetemen kutat, a szintén brit születésű Szostak pedig a Harvard Egyetem kutatója. A díjazottak azt mutatták meg, hogy a reprodukciós folyamat során a DNS-molekula védelme a kromoszómák végén található telomerekben és az azokat karbantartó telomeráz enzimben rejlik. A génjeinket hordozó DNS-molekula hosszú szálai kromoszómákba tekerednek össze, melyek végein találhatók mintegy zárókupakként a telomerek. Ezek a rövid, néhány bázisból álló, sokszorosan ismétlődő szakaszok adják a DNS stabilitását, mert a sejtosztódáskor bekövetkező másolódásnál védik a töredezéstől, sérüléstől. Az életkor előrehaladtával a telomerek hossza rövidül, ettől a rövidüléstől azonban védi a telomeráz nevű enzim. Elizabeth Blackburn és Jack Szostak fedezte fel, hogy a telomer egyedi bázissorrendjének köszönhető, hogy nem sérül a kromoszóma. Carol Greider és Blackburn azonosította a telomeráz enzimet, amely előállítja, javítja a telomereket. Ezek a felfedezések magyarázták meg, hogyan védik a kromoszómák végeit a telomerek, és miként építi fel azokat a telomeráz enzim. Ha a telomerek rövidülnek, a sejt öregszik. Fordítva pedig, ha a telomerázaktivitás nagy, a telomerek hosszúsága fennmarad és a sejtöregedés kitolódik. Ez a helyzet a rákos sejtekben is, melyek örök életűnek tekinthetők. Néhány örökletes betegségben a telomeráz enzim termelődésébe hiba csúszik, ami a sejtek sérülését eredményezi. Blackburn, Greider és Szostak felfedezései új dimenziót nyitottak a sejtműködés és a betegségek mechanizmusának megértésében. A sejtosztódás alapvető mechanizmusának ismerete közelebb visz az öregedés és a rákos folyamatok megértéséhez, ezzel terápiás lehetőségek nyílhatnak meg, ezt ismeri el az idei orvosi Nobel-díj. A legmagasabb orvostudományi elismerés 10 millió svéd koronával (1 millió euró) jár együtt.

13

MTI/Reuters/AP

2009. OKTÓBER

GYÓGYHÍRMONDÓ

Miért vált szükségessé ?

pok teljesítményei után 330 millió Ft-tal kevesebb bevételhez jutottunk, mint a tavalyi év ugyanezen idő-

A STABILIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSI PROGRAMRÓL

szakában. 2009. július hónapban – az áprilisi teljesítCsuka Lajosné • gazdasági igazgató

mények alapján – 96 millió Ft-tal kaptunk kevesebbet, amely a bevételünk 12,6 százalékos drasztikus csök-

A 2009. évi finanszírozási jogszabályváltozásokból

kenését eredményezte.

eredő, havonta rendszeresen jelentkező bevételkiesés

Az EMAFT és a lebegtetett súlyszámérték intéz-

szükségessé tette egy működést fenntartó intézkedési

ményi átlagos díjtételei is hónapról-hónapra csökken-

programterv összeállítását. A terv elkészítésénél fi-

tek. Amíg a 2009. április havi teljesítmények alapján

gyelembe vettük, melyek azok a finanszírozási válto-

131.600 Ft-ot ért egy HBCS, a 2009. júniusi teljesít-

zások, évközi áremelkedések, ÁFA változások, ame-

mények után ugyanezen ellátásért 119.000 Ft-ot finan-

lyek negatívan érintik kórházunkat.

szírozott az OEP. Súlyos helyzet alakult ki a járóbeteg

2009. április 1-jétől változott az egészségügyi fi-

szakellátás területén is, ugyanis a német pont kórhá-

nanszírozásról szóló rendelet, melynek értelmében az

zunkra számított átlagértéke 1,01 Ft-ra csökkent a jú-

addig alkalmazott Teljesítmény Volumen Korlát –

nius havi elszámolás során. A 70 százalék feletti „lebeg-

TVK – megszűnt, s helyébe egy előre meghatározott

tetett” díjtétel 1 német pontra eső mértéke 0,21 Ft/

alapdíjjal finanszírozott teljesítmény – EMAFT – lép-

pontról 0,01 Ft/pontra esett vissza, amely a gyakor-

tett. Ennek a finanszírozásnak a lényege, hogy az

latban azt jelentette, hogy az utolsó hónapban az EMAFT

EMAFT-ot a 2008. évi bázisteljesítmények 70 százalé-

feletti teljesítményekért német pontonként csak 1 fil-

kos mértékéig finanszírozta az OEP teljes értéken.

lért kaptunk.

Az alapdíj is módosult. A fekvőbeteg szakellátás

A finanszírozási változások kedvezőtlen hatását még fo-

területén a 146.000 Ft/súlyszám 150.000 Ft/súlyszám

kozta az ÁFA-kulcs 20 százalékról 25 százalékra való

mértékéig megemelkedett, azaz a 70 százalékos mér-

módosulása, amely havi szinten kórházunkban 15 millió

tékig a finanszírozás súlyszámonként 4.000 Ft-tal e-

forint többletköltséget jelent.

melkedett. A járóbeteg szakellátásban a korábbi 1,46

Mindezek a negatív hatások szükségessé tették azt,

Ft/pontérték 1,60 Ft/pontértékre módosult, ugyana-

hogy a kórház vezetése – a Zrt Igazgatósága, a Szak-

zon elszámolási elv szerint, mint a fekvőbeteg szakel-

mai Vezetőtestület jóváhagyásával – azonnali beavat-

látás területén. A meghatározott 70 százalékos telje-

kozást kezdeményezzen, és tette ezt elsősorban a sta-

sítmény feletti részt viszont minden hónapban más és

bilitás, a likviditás fenntartása érdekében. Az Egész-

más díjtétellel – egyre csökkenő értékben – finanszí-

ségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság, majd

rozta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A fi-

a megyei közgyűlés elé terjesztettük azt a költség-

nanszírozás mértéke mindig attól függött, hogy mi-

csökkentő tervcsomagot, amelyet a pénzügyi hiányok

lyen forrás állt az Országos Egészségbiztosítási Pénz-

elkerülése érdekében tettünk.

tár rendelkezésére, s milyen volt a kórházak által ha-

A stabilizációs intézkedési programban megfogal-

vonta jelentett tárgyhavi teljesítmény nagysága. Ezt a

mazásra került az OEP által finanszírozott feladatok,

finanszírozási technikát nevezzük „lebegtetett” finan-

illetve a bevételek alakulásának összhangját megte-

szírozásnak.

remtő intézkedések bevezetése. Köztük a magas költ-

Előbbi finanszírozási jogszabályváltozás miatt

ségű, többnyire elektív beavatkozások teljesítményei-

alkalmazott elszámolás következménye lett, hogy a

nek korlátozása, a területen kívüli betegek fogadásá-

korábbi finanszírozási díjtételek mintegy 20 százalék-

nak szigorítása, engedélyezése gazdasági hatékony-

kal csökkentek, következésképpen a kórház bevétele

sághoz kötve, a járóbeteg szakellátási területen a gon-

is jelentősen csökkent. A 2009. áprilisi-júliusi hóna-

dozók OEP bevételének és működési költségei össz-

14

GYÓGYHÍRMONDÓ

2009. OKTÓBER

hangjának megteremtése, a teljesítményelszámoláson

kiesés 24 százalékos visszapótlását jelenti csupán.

alapuló szerződések díjazásának felülvizsgálata, mó-

A 2009. novemberétől ismét bevezetésre kerülő

dosítása, az illetménykiegészítések csökkentése, visz-

teljesítmény volumen korlát a fekvőbeteg ellátásban

szavonása, olyan eddig vállalt feladatok felülvizsgála-

várhatóan 5-6 százalékkal, a járóbeteg szakellátásban

ta, megszüntetése, módosítása, amelyekre az OEP fi-

pedig 12-13 százalékkal kerül alacsonyabb értékben

nanszírozást nem biztosít (Lelkisegély Telefonszolgá-

megállapításra, mint a 2008. évi bázis volt. A díjtétel

lat, könyvtár), továbbá az alkalmazotti létszám hoz-

ismét 146.000 Ft súlyszámértéken és 1,46 Ft pontér-

záigazítása a finanszírozási szerződésben meghatáro-

téken kerül meghatározásra. Az OEP által tervezett

zott óraszámokhoz, elszámolt teljesítményekhez. Ez

volumenkeret csökkenése számításaink szerint továb-

utóbbi – az orvosi és ápolói létszám kivételével – érin-

bi 450-500 millió Ft bevételkiesést eredményez kór-

ti a kórház valamennyi munkakörét.

házunknak.

A közeljövőben felül kell vizsgálni a 30, illetve a 36

A finanszírozási jogszabályváltozás miatti forrás-

órás munkarendben foglalkoztatottak feladatát, s a

kivonás kezelhetősége miatt további intézkedésekre

Munka Törvénykönyve szabályozásának megfelelő

van szükséges, mert az eddigiek még mindig kevesek

módon, s hatékonyabb foglalkoztatással kell biztosí-

ahhoz, hogy a kórház stabilitását megőrizzük, az al-

tani a kórház feladatellátását.

kalmazottak munkabérének kifizetését, a beszállítók-

A vezetői munkakörök költségtérítése, az eddig biz-

kal szemben fennálló kötelezettségeinket maradékta-

tosított egyéb juttatások, amelyek nem kötelező jelle-

lanul teljesíteni tudjuk.

gűek, mint az Önkéntes Nyugdíjpénztár, hűségjuta-

A kórház működésének fenntartása egy rendkívül

lom, szintén megvonásra kerültek. Továbbiakban – a

feszített gazdálkodást igényel, amelyet adminisztratív

fenntartási költségek csökkentése érdekében – mérle-

úton a kórház vezetése irányítani tud, de a megvalósí-

geljük a telephelyek lehetőség szerinti szűkítését, il-

táshoz valamennyi munkatárs megértése, az új hely-

letve részleges bezárását.

zethez való alkalmazkodása szükséges annak érdeké-

Az intézményi bevételek növelése érdekében az egyes

ben, hogy a Markusovszky Kórház továbbra is a me-

díjtételek – ápolási díj, VIP-szobák, hipertermiás ke-

gye legnagyobb foglalkoztatója maradhasson a beteg-

zelések, UH-felvételek térítési díjai, stb – felülvizsgá-

ellátás sérülése nélkül. A kórházi vagyonnal, eszköz-

latára, illetve emelésére került sor.

zel, anyaggal mindenkinek – az egyre szűkösebb gaz-

Az Intézkedési Program valamennyi szakterületet fel-

dasági-pénzügyi nehézségek közepette – úgy kell sa-

öleli, s azonnali költségmegtakarítások mellett az al-

ját munkahelyén gazdálkodni, mint otthon, mert csak

kalmazotti létszám felülvizsgálatát, csökkentését is

ez vezethet eredményre. Ez saját önös érdekünk, de ezt

magába foglalja, amely 2010-re is áthúzódó feladatot

kívánja a betegek érdeke is.

jelent. Mindezeket a megkezdett intézkedéseket folytatni kell, mert az érdekképviseletek „Megállapodása” az egészségügyi miniszterrel sajnos az eddig felgyülemlett hiányt nem pótolja, sőt további elvonásokat prognosztizál. Az egészségügyi miniszter a szakmai szervezeteket biztosította arról, hogy októberben 4,5 milliárd Ft-ot, illetve december hónapban 6 milliárd Ftot tesz be a gyógyító-megelőző kasszába, s ez szétosztásra kerül a kórházak között. Ezek a tételek intézményünket kb. 70-80 millió Ft többletbevételhez juttatják, amely a már elvont 330 millió Ft-os forrás-

15

2009. OKTÓBER

GYÓGYHÍRMONDÓ

INFLUENZA HELYZETKÉP 2009. OKTÓBER Dr. Schneider Ferenc • Infektológiai Osztály osztályvezető főorvosa

kórházhigiénés főorvos A járványügyi szakemberek évekkel ezelőtt megjósolták az új influenza pandemiát, amely 2009-ben Mexikóból indult útjára, és azóta megállíthatatlanul terjed. Annak ellenére, hogy számítottak az új vírus megjelenésére, olyan helyzet alakult ki, amelyben a naponta felmerülő kérdésekre nem könnyű helyes választ adni. A legfontosabb kérdések: Hány betegre lehet számítani? Hányan kerülnek kórházba? Mennyi lesz a halálozás? Ki kapjon védőoltást? Kaphat-e várandós nő oltást? Mikor alkalmazzunk vírusellenes kezelést? Mi van az oltóanyagban? Lehet-e egyszerre beadatni a szezonális és a pandemiás vakcinát? Ezekre a kérdésekre próbálok választ adni az olvasónak.

Hány betegre lehet számítani? A járványügyi szakemberek szerint a H1N1 vírus két hullámban éri el Magyarországot. Az első hullám már megkezdődött, de egyelőre nem érte el a járványszintet. Emellett jelen vannak és dominálnak a parainfluenzavírus okozta gégehuruttal, köhögéssel járó infekciók, októberre várhatók a rhinovírus-, majd az RS-vírus fertőzések, és decembertől pedig a szezonális influenza. Augusztusban a H1N1 esetek száma meghaladta a százat, azóta nem gyűjtik az eseteket, jelenteni sem kell. A hazai halottak száma három, akik közül ketten súlyos alapbetegségben szenvedtek. A járvány második hulláma egy év múlva, 2010. őszén várható. Az epidemiológusok szerint védőoltás nélkül 3 millió betegre lehet számítani, 2 százalék (60000) kerülhet kórházba és 0,3 százalék (10000) lehet a halottak száma. Az eddigi adatok alapján legveszélyeztetettebbek a gyermekek és a várandós nők, továbbá a krónikus betegek és az extrém módon elhízottak.

Milyen tünete van a H1N1 vírusfertőzésnek? Az új influenzavírus tünetei nem különböznek a szezonális influenza tüneteitől: hirtelen jelentkező láz, levertség, izomfájdalom, köhögés. Csecsemő- és kisgyermekkorban aluszékonyság, hányás, hasmenés is gyakori tünet. A szövődmények közül csecsemőkben a középfülgyulladás, idős korban a tüdőgyulladás jellemző. A klinikai kritériumoknak minden olyan személy megfelel, akinél jelentkezik az alábbi tünetek egyike: 38 °C-nál magasabb láz, valamint akut légzőszervi fer-

tőzés jelei és tünetei, pneumónia (komoly légzőszervi betegség), illetve ismeretlen akut légzőszervi betegség okozta elhalálozás. A diagnózis megállapításában a klinikai tünetek és a járványügyi helyzet nyújt segítséget. A pontos diagnózis a vírus kimutatásával vagy specifikus ellenanyag-vizsgálattal lehetséges. Mindkettő költséges eljárás, ezért csak a járvány kezdetén végzik. A megbetegedések számának gyors növekedése esetén a minden esetre kiterjedő részletes vizsgálat szükségtelen és kivitelezhetetlen. Az országos influenzafigyelő rendszer nem szűnik meg, a rendszerbe bevont orvosok továbbra is küldenek légúti mintákat vizsgálatra, és a kórházi kezelést igénylő szövődményes esetek kivizsgálása is megtörténik.

A betegek ellátása Szövődménymentes influenzás betegek ellátása otthonukban javasolt. Számukra tüneti kezelésen kívül egyéb kezelés nem indokolt. A kockázati csoportba tartozó betegek és a súlyos lefolyású esetek ellátása kórházi feladat. Súlyos lefolyásra utaló tünetek: emelkedő légzésszám, felületes légzés, nehézlégzés, véres köpet, mellkasi fájdalom, megváltozott tudatállapot, három napon túl fennálló magas láz, vérnyomáscsökkenés, gyermekeknél bágyadtság, aluszékonyság. A vírusellenes szerek közül a neuraminidázgátló gyógyszerek (Oseltamivir, Zanamivir) csökkentik a szezonális influenza súlyosságát, 1-2 nappal rövidítik a betegség idejét. A jelenlegi járványban terápiásan vagy megelőzési céllal alkalmazott hatékonyságukról nincsenek tudományos igényességgel megtervezett vizsgálati adatok. Az ajánlások szakértői véleményeken és nem bizonyítékon alapulnak.

Megelőzés Az influenza megelőzésében a sokszor ismételt általános higiénés ajánlások (gyakori kézmosás, helyes zsebkendő használat, szájmaszk viselése, a betegek

16

GYÓGYHÍRMONDÓ

2009. OKTÓBER

otthoni elkülönítése, szociális távolságtartás) hatékonyságát nem szabad lebecsülni, betartásuk egészségnevelői feladat. Az influenza megelőzésének egyetlen hatékony eszköze a vakcináció, az aktív immunizáció. Az influenza elleni védőoltásokat manapság különösen sok támadás éri a laikus közönség, de sok esetben az orvoskollégák részéről is. Az influenzaoltások hatékonyságát és az oltási reakciókat számos tévhit övezi. Az évente forgalomba kerülő influenza-vakcinák vírusösszetételét a WHO határozza meg (kétféle influenza A törzs és egy B törzs). Az egyes vakcinák abban különböznek egymástól, hogy a teljes elölt vírust, hasított vírust vagy vírus alegységet tartalmaznak. A hasított és alegység vakcinák oltási reakciói enyhébbek, de immunogenitásuk is kisebb valamivel a teljesvírus vakcinánál. Magyarországon teljesvírus vakcinát gyártanak. Ezt az oltóanyagot biztosítják évről évre a fokozott kockázatú személyek és a 65 éven felüli korosztály számára. Ez a vakcina a 3 éven aluli gyermekek számára nem ajánlott, azonban importált hasított vakcinával van lehetőség hat hónapos kortól is az oltásra. Az egészséges gyermekek influenza elleni átoltottsága egész Európában alacsony szinten van (kb. 5 százalék), ami azért baj, mert a gyermekek nem egyszerűen csak a fokozott kockázati csoportba tartoznak, hanem ők a járványfolyamat elindítói és legjelentősebb fenntartói. Ellentmondásos a várandós nők védőoltása. Az influenza fokozott veszélyt jelent várandósságban, lényegesen magasabb a halálozása. Várandósságban indokolt esetben alkalmazhatók az inaktivált (nem élő) oltóanyagok, azonban nincsenek klinikai vizsgálatok. A terhesség első harmadában jelenlegi ismereteink birtokában hasított (split) vakcina ajánlott. Várandós nő influenza megbetegedése esetén zanamivir (Relenza) inhalációs tabletta (dischaler) alkalmazása javasolt. Az influenza oltások jól tolerálhatók, mellékhatás, érdemi oltási reakció gyakorlatilag nem fordul elő. Sajnos a felnőttek – közöttük az egészségügyi dolgozók – átoltottsága is elmarad a lehetőségektől. Még az orvosok is gyakran kitérnek az influenzaoltás elől különböző kifogásokkal. Leggyakoribb kifogás az influenza elleni oltás hatékonyságának megkérdőjelezése. Ez tévedés, miután évente a szezonális oltások után végzett vizsgálatok a hatékonyságot 70-90 százaléknak találták. Sokan állítják, hogy ők sosem betegszenek meg, aztán lázas betegen köhögve dolgoznak, veszélyeztetik magukat és környezetüket. Gyakori tévhit a vakcinák megbetegítő hatására hivatkozni: „Egyszer oltattam magam, utána beteg let-

tem.” Mivel az influenza elleni oltásokat októbernovemberben adjuk, az oltás könnyen egybeeshet más, pl. RS-vírus fertőzéssel. Az influenza január előtt ritkán éri el hazánkat. A hazai influenza védőoltás elölt vírust tartalmaz, nem szaporodik a szervezetben, ezért légúti tüneteket, betegséget nem okozhat. További tévhit, hogy az oltás túlterheli és gyengíti az immunrendszert. Ezzel szemben az influenza elleni oltás nem gyengíti az immunrendszert, hanem dolgoztatja, és ezzel eléri, hogy ne kelljen a betegséget és annak szövődményeit elviselni. Gyakran hangoztatott tévhit, hogy jobb átesni a természetes fertőzésen, mint vállalni az oltási reakciót. Ezzel szemben még a legenyhébb influenza szezonban is kb. 0,2-0,3 százalék az influenza halálozási aránya. Ez már egy kisebb hazai járvány (kb. 300000 beteg) esetében is 600-900 halálesetet jelent, amely védőoltással megelőzhető. Óvatosan bánjunk a recept nélkül kapható, egy nap alatt gyógyulást ígérő csodaszerekkel. Fő hatóanyaguk paracetamol, a túladagolás májkárosodást okozhat. Sem az antibiotikumok, sem a recept nélküli, sem a természetgyógyászati készítmények nem tudják legyőzni az influenza okát, a vírust. Ezért fontos elmagyarázni a megelőzés fontosságát, a védőoltás jelentőségét minden életkorban. A fent leírtak érvényesek a most forgalomba kerülő H1N1 vakcinára is. A gyártási technológia, az ellenőrzés azonos, mint a korábbi években a szezonális influenza vakcinák esetében volt. Az első tapasztalatok alapján a hazai pandemiás H1N1 vakcina jól tolerálható, az oltási reakciók enyhék. Az egészségügyi dolgozók a fokozottan veszélyeztetett kockázatú csoportba tartoznak. Indokolt a védőoltásuk mind a szezonális, mind a pandemiás vakcinával. Az egészségügyi dolgozók a védőoltások felvételével, személyes példamutatással tudják legjobban meggyőzni a lakosságot az oltás szükségességéről és biztonságosságáról.

17

Mikroszkópos felvétel a H1N1 vírusról

2009. OKTÓBER

GYÓGYHÍRMONDÓ

A „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” Alapítvány hírei együttműködéssel megteremtsék a lehetőségét annak, hogy

Dr. Radnai Endr e • az alapítvány kuratóriumának elnöke

a magyar felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, illet-

A Vas Megyei Közgyűlés 2009. június 26-án 139/2009. számú határozatával elfogadta az Alapító Okirat módosítását, amely alapján a Felügyelő Bizottság új elnöke Dr. Szabó Mihály, illetve új tagja Tancsics József lett. Fábián Zoltánné továbbra is a Felügyelő Bizottság tagja maradt. A Kuratórium javaslata alapján a Vas Megyei Közgyűlés 2009. szeptember 25-én az Alapító Okirat újabb módosítását is elfogadta. Az Alapító Okirat módosítását több okból javasolta a Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány kuratóriuma. A Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány számlavezetője az OTP Bank Nyrt, ahol a számlaszámok formátumai az elmúlt években megváltoztak. Az Alapítvány Alapító Okiratában az 1991-es számlaszám szerepelt, amelyet a ma használatos számlaszámra kellett módosítani. Az előzőleg hatályban lévő Alapító Okirat szerint évente az Alapítvány tevékenységéről szóló beszámolót a Vas Népében kellett megjelentetni, amely viszont összegszerűségében már elviselhetetlen volt. A Kuratórium a jövőben a beszámolót a Vas Megyei Önkormányzat által kiadott Vas Megye folyóiratban szeretné közzétenni. A Vas Megyei Közgyűlés döntésének megfelelően az Alapító Okirat szövege megváltozott.

ve ezen intézmények oktatói, kutatói és hallgatói hozzáférhessenek a szakmai/tudományos munkájukhoz szükséges adatbázisokhoz. A konzorcium önálló jogalanyisággal nem rendelkezik, az a – közös cél elérése érdekében létrehozott– együttműködési forma, amely köti az abban résztvevő szerződő feleket. A kuratórium egyhangúlag megszavazta az 1 296 853 Ft csatlakozási díjat, amelyet a Richter Gyógyszergyár által átutalt támogatásból finanszíroz az Alapítvány. 20/2009. sz. pályázat: Molnár Erzsébet (ápolási igazgató) a 2009/2010-es tanévre áthúzódó, illetve új tanulmányi szerződéssel beiskolázott szakdolgozók támogatását kérte. Támogatásként kért összeg: 1.499.000 Ft. A kuratórium egyhangúlag megszavazta az 1.499.000 Ft támogatási összeget, amelyet a Richter Gyógyszergyár által átutalt támogatásból finanszíroz az Alapítvány. 21/2009. sz. pályázat: Szombath Dániel (segédaszszisztens, Központi Radiológia) radiografus szakasszisztens képzésen való részvételhez kért támogatást. Összes költség: 293.600 Ft, támogatásként kért összeg: 100.000 Ft. A kuratórium egyhangúlag megszavazta a 100.000 Ft támogatási összeget. 22/2009. sz. pályázat: Dr. Ferenczy Valéria (osztályvezető főorvos, Rehabilitációs Osztály Szentgott-

Az I. fejezet 4. pontja az alábbiak szerint módosult: „4.) Az alapítvány számlaszáma: 11747006-2010943100000000” A III. fejezet 6.2. pontjának utolsó (5) bekezdése törlésre került, s helyébe az alábbi szöveg lépett: „● tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó (Vas Megye) útján is nyilvánosságra hozza.” A „Vas Megyei Markusovszky Kórházért” Alapítvány 2009. október 6-án tartotta újabb kuratóriumi ülését. Az alapítványhoz a következő pályázók adták be támogatási kérelmüket, és az alábbi elbírálásban részesültek: 19/2009. sz. pályázat: Csatlakozás az EISZ konzorciumhoz az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) programban való részvételre. A konzorcium létrehozásának célja: az intézmény csatlakozik a szerződő felek által létrehozott konzorciumhoz abból a célból, hogy az Elektronikus Információszolgáltatás Program keretében közös

hárd) kérelmének indoklásául – mint előzményt – megemlítette, hogy az Alapítvány Vas Megye Agyi Érbetegeiért 2009. február 26-án megszűnt. A kuratórium 2008. szeptember 11-én megtartott ülésén úgy határozott, hogy vagyonát a Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítványba helyezi át. Az Alapítvány Vas Megye Agyi Érbetegeiért kuratóriuma 2/2008. (IX.11.) számú határozatában megjelölte azokat a célokat, amelyekre a vagyonát szeretné felhasználni. Ezen célok között szerepelt a Rehabilitációs Osztály Szentgotthárd részére a betegellátást segítő eszközök vásárlása. Erre a célra 100.000 Ft fordítandó. Dr. Ferenczy Valéria 2 db zuhany ülőke és 5 db vérnyomásmérő beszerzését kérte. A kuratórium egyhangúlag megszavazta a 100.000 Ft támogatási összeget. 23/2009. sz. pályázat: Dr. Tarabó Zoltán (adjunktus, Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály): a Fifth Mediterranean Emergency Medicine Congress, Valencia, Spain (2009. szeptember 14-17.) kongresszuson való részvételhez kért támogatást. Összes költség: 1.130 Euro.

18

GYÓGYHÍRMONDÓ

2009. OKTÓBER

Címkézett támogatásként 100.000 Ft-ot átutalnak az Ala-

Richter Gyógyszergyár által átutalt támogatásból finanszí-

pítvány számlájára Dr. Tarabó Zoltán útiköltségének finan-

roz az Alapítvány.

szírozására. A kuratórium egyhangúlag megszavazta a 100.000 Ft támogatási összeget, amely a címkézett támo-

A Kuratórium a jelenlegi működésének megfelelően aktualizálta a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Az Alapítványt a Megyei Bíróság kiemelten közhasz-

gatás megérkezését követően kerül kifizetésre. 24/2009. sz. pályázat: Dr. Niklai Erzsébet (főorvos, Központi Rehabilitációs Osztály) kérelmében megemlí-

núvá nyilvánította, s ennek megfelelően a támogatók a befizetett összeget az adóalapjukból levonhatják.

tette, hogy az Alapítvány Vas Megye Agyi Érbetegeiért

A kuratórium módosította a 2008. évi SZJA 1 százalé-

2009. február 26-án megszűnt. A kuratórium 2008. szep-

kából beszerzésre kerülő eszközök támogatását az alábbiak

tember 11-én megtartott ülésén úgy határozott, hogy va-

ELŐZETES ÁLLÁSFOGLALÁS Vételár (Ft)

Kuratórium által elfogadott támogatási összeg (Ft)

5.000.000

5.000.000

8.500.000

4.895.188

13.500.000

9.895.188

Tényleges vételár (Ft)

Kuratórium által elfogadott módosított támogatási összeg (Ft)

Vérgáz analizátor

4.548.000

4.548.000

Betegőrző monitorok

7.152.000

5.347.188

Összesen

11.700.000

9.895.188

gyonát a Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítványba helyezi át. Az Alapítvány Vas Megye Agyi Érbetegeiért

Készülék megnevezése

kuratóriuma 2/2008. (IX.11.) számú határozatában megjelölte azokat a célokat, amelyekre a vagyonát szeretné felhasználni. Ezen célok között szerepelt a Központi Rehabi-

Vérgáz analizátor Betegőrző monitorok

litációs Osztály részére a betegellátást (különös tekintettel az agyi érbetegeket) segítő eszközök vásárlása és szakmai továbbképzések. Erre a célra 931.362 Ft fordítandó. Dr.

Összesen

Niklai Erzsébet vállmozgató beszerzéséhez kért támogatást. A készülék beszerzési ára: 1.474.687,50 Ft. A kurató-

VÉGLEGES DÖNTÉS

rium a címkézett támogatáson kívül nem tud plusz forrást biztosítani a készülék beszerzéséhez, így a kérelmet eluta-

Készülék megnevezése

sította azzal, hogy amennyiben a pályázó a hiányzó összeget biztosítani tudja más forrásból, akkor sor kerülhet a készülék beszerzésére, vagy a címkézett összeg erejéig válaszszanak más készüléket. 25/2009. sz. pályázat: Dr. Tompity Tünde (infektológus szakorvos, Kórházhigiénés és Minőségirányítási Osztály) az European Society of Clinical Microbiology and Infections Diseases Postgraduate Education Course (2009. október 20-22. Sibenik, Croatia) rendezvényen való részvételhez kért támogatást. Regisztrációs díj, szállásköltség: 600 euro, utazási költség: 50.000 Ft. Címkézett támo-

A Kuratórium megtárgyalta az Alapítvány pénzügyi helyzetét is.

gatásként 50.000 Ft-ot átutalnak az Alapítvány számlájára

Bevétel (Ft)

Dr. Tompity Tünde útiköltségének finanszírozására. A ku-

2009 évi nyitás (áthozat) csekkszámlán

ratórium egyhangúlag megszavazta az 50.000 Ft támogatási összeget, amely a címkézett támogatás megérkezését

- csekkszámlán

1/2009. sz. pályázat: EKG készülék beszerzése. Az EKG-készülék beszerzését a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály részére. A készülék beszerzésére fordítható összeg: 470.000 Ft, amelyet a kuratórium már megszavazott. 2009. október 1-jén kelt árajánlat alapján a készülék beszerzési ára: 475.000 Ft + 25 % Áfa - 10 % ked-

4.035

Jelenlegi pénzügyi helyzet (Ft) - 2009.09.24.

követően kerül kifizetésre. Alapítvány a 2008. évi SZJA 1 százalék terhére vállalta az

19.742.012

2009 évi nyitás (áthozat) pénztárban

21.720.499

- lekötve

5.000.000

- lekötve (Dr. Tiroler Zoltán támogatása)

5.250.000

Összesen

31.970.499

Lekötve

10.250.000

Kifizetendő pályázatok, címkézett támogatások

20.438.487

Összesen

30.688.487

Alapítványi bevételből megmaradt összeg

vezmény = 534.000 Ft. A kuratórium egyhangúlag megszavazta a plusz 64.000 Ft támogatási összeget, amelyet a

19

1.282.012

Számlaszám: 11747006-20109431 (OTP és Kereskedelmi Bank RT, Szombathely)

2009. OKTÓBER

GYÓGYHÍRMONDÓ

2009. július 1. - 2009. szeptember 30. BELÉPŐK

KILÉPŐK

Dr. Padányi János főorvos • Onkoradiológiai Osztály Dr. Bárdi Edit adjunktus • Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály Dr. Balasa Tibor általános orvos • Traumatológiai Osztály Dr. Nagy Csaba Balázs általános orvos • Központi Radiológiai Osztály Dr. Nagy Tamás általános orvos • Központi Radiológiai Osztály Dr. Varga Diána általános orvos • Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Polgár Imre általános orvos • Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály Dr. Mészáros László általános orvos • Ortopédiai Sebészeti Osztály DIPLOMÁS ÁPOLÓ 2 FŐ 1 FŐ CSOPORTVEZETŐ ASSZISZTENS FIZIOTERÁPIÁS ASSZISZTENS 1 FŐ ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS 1 FŐ SZAKGONDOZÓ 1 FŐ 1 FŐ ORVOSÍRNOK ÁPOLÓ 4 FŐ 1 FŐ SEGÉDÁPOLÓ RAKTÁROS 1 FŐ BETEGKÍSÉRŐ 2 FŐ 3 FŐ TAKARÍTÓ BETANÍTOTT MUNKÁS 1 FŐ

Dr. Hegedűs Ágnes adjunktus • Patológiai Osztály Dr. Szabó Judit szakorvos • Általános Belgyógyászati Osztály Dr. Vidó Sándor szakorvos • Általános Belgyógyászati Osztály Dr. Szabó Csaba András általános orvos • Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Dr. Barta János általános orvos • Ortopédiai Sebészeti Osztály GYÓGYTORNÁSZ 1 FŐ MB. CSOPORTVEZETŐ SZAKGONDOZÓ 1 FŐ 1 FŐ ANESZTEZIOLÓGUS ASSZISZTENS ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS 1 FŐ 1 FŐ RÖNTGENASSZISZTENS MŰTŐS 1 FŐ 1 FŐ ORVOSÍRNOK ÁPOLÓ 9 FŐ SEGÉDÁPOLÓ 1 FŐ 1 FŐ CSOPORTVEZETŐ RAKTÁROS GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ 1 FŐ 2 FŐ BETEGKÍSÉRŐ TELEFONKEZELŐ 1 FŐ 4 FŐ TAKARÍTÓ BETANÍTOTT MUNKÁS 1 FŐ

Ezúton is köszöntjük kórházunk azon dolgozóit, akik 2009. július - szeptember hónapokban hűségjutalomban részesültek !

HŰSÉGJUTALOM 40 ÉVES KOMLÁTI JÓZSEFNÉ csecsemőgondozó • Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály HORVÁTH MÁRIA csoportvezető laboratóriumi szakasszisztens • Központi Laboratórium TAKÁCS JÁNOSNÉ ápoló • Általános és Érsebészeti Osztály NAGY GÁBORNÉ ápoló • Neurológiai Osztály 30 ÉVES BORSNÉ HORVÁTH ERZSÉBET ápoló • Szemészeti Osztály DÉRINÉ PAUER MELINDA szülésznő • Szülészet-Nőgyógyászati Osztály HORVÁTHNÉ VÖRÖS GABRIELLA szakasszisztens • Tüdőszűrő és Tüdőgondozó LAJOSNÉ MOLNÁR KATALIN ápoló • Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály BRAUN ERZSÉBET ápoló • Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály FEHÉR LEVENTÉNÉ ápoló • Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály JÁGER ÁRPÁDNÉ osztályvezető-helyettes ápoló • Általános és Érsebészeti Osztály BABA TIVADARNÉ ápoló • Általános és Érsebészeti Osztály SIMON ZSUZSANNA ápoló • Traumatológiai Osztály ÁGOSTON MIKLÓSNÉ szülésznő• Szülészet-Nőgyógyászati Osztály VÁGVÖLGYI LÁSZLÓNÉ asszisztens • Szülészet-Nőgyógyászati Osztály CSÁSZÁR JÓZSEFNÉ ápoló • Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály ERŐSNÉ KOVÁCS MARGIT ápoló • Központi Rehabilitációs Osztály DANCSECS TIBORNÉ orvosírnok • Rehabilitációs Osztály Szentgotthárd DOMNANICS JÁNOSNÉ ápoló • Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály HORVÁTH ATTILA röntgenasszisztens • Központi Radiológiai Osztály HASZA LÁSZLÓNÉ betanított munkás • Központi Sterilizáló KECSKÉSNÉ FEKETE KATALIN osztályvezető-helyettes • Műszaki Osztály NÉMETHNÉ POLGÁR ERIKA laboratóriumi asszisztens • Központi Laboratórium VIDOS PÉTERNÉ laboratóriumi asszisztens • Központi Laboratórium GYÖNGYÖSINÉ KOVÁCS IBOLYA gyógymasszőr • Rehabilitációs Osztály Szentgotthárd 25 ÉVES GASZTONYI JÓZSEFNÉ ápoló • Rehabilitációs Osztály Szentgotthárd BARI PÉTERNÉ osztályvezető ápoló • Neurológiai Osztály

RÓNAI ANDRÁSNÉ asszisztens • Szemészeti Osztály HANTÓ GÁBORNÉ asszisztens• Genetikai Laboratórium CSÓKÁNÉ PERLAKI ERIKA asszisztens • Tüdőszűrő és Tüdőgondozó FARKAS MIKLÓSNÉ szakasszisztens • Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály NAGYNÉ HEGEDÜS JUDIT röntgenasszisztens • Tüdőszűrő és Tüdőgondozó MÓRITZ GÉZÁNÉ ápoló • Sürgősségi Betegellátó Osztály VARGA ISTVÁNNÉ asszisztens • Traumatológiai Osztály TALABÉR ISTVÁNNÉ osztályvezető-helyettes ápoló • Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály DR. KŐFALVI ISTVÁN orvosigazgató • Szakmai Igazgatás DOLGOSNÉ KŐMŰVES ANNA műtős szakasszisztens • Központi Műtőszolgálat RENDVAI ÁGNES szakasszisztens • Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály STANDOR TIBORNÉ műtős szakasszisztens • Központi Műtőszolgálat HUJBER TIBORNÉ ápoló • Rehabilitációs Osztály Szentgotthárd DALLOSNÉ NÉMETH ORSOLYA ápoló • Idegsebészeti és Gerincsebészeti Osztály DOMJÁN MIHÁLYNÉ diplomás ápoló • Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztály HORVÁTH LÁSZLÓNÉ szakasszisztens • Általános Belgyógyászati Osztály PUNGORNÉ HORVÁTH GABRIELLA ápoló • Általános Belgyógyászati Osztály TÖMŐ GYÖRGYNÉ asszisztens • Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály MOLNÁR RITA asszisztens • Kórházi Gyógyszertár

VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDŐ KÓRHÁZ • EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ • NONPROFIT ZRT lapj a

A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Lakner László A szerkeszőbizottság tagjai: Dr. Baráthné Kerekes Ágnes, Dr. Bátor György, Csuka Lajosné, Dr. Csiszár Adrienn, Dr. Gagyi Dénesné, Dr. Horváth Boldizsár, Dr. Káldy Zoltán, Dr. Király István, Dr. Kocsis Eszter, Kovács József, Dr. Kőfalvi István, Marton Cecília, Miklósi H. Csaba, Molnár Erzsébet. Felelős kiadó: Dr. Lakner László. Felelős és tervező szerkesztő: Miklósi H. Csaba. Szerkesztőség: 9700 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 5. Pf. 143, tel.: 94/312 172. Nyomdai munka: Miklósi H. Csaba • telefon:94/311-542 mellék: 5537 • e-mail: [email protected]

20