IRA világkongresszus Budapesten 2006. augusztus 7-10. Gyermekkönyvtár, gyermekolvasó ma
Engedjék meg, hogy elıször egy pár mondatot mondjak magamról. Pályaelhagyó pedagógusból váltam könyvtárossá. Nem az iskolából menekültem, csupán mint szláv szakos kimentem a divatból. Munkámat a felnıtt könyvtárban kezdtem. De amíg a gyerekek értetlenkedı kérdéseitıl szárnyakat kapok, addig a felnıttekre nehezebben tudok ráhangolódni. Voltam feldolgozó könyvtáros is, de amikor megüresedett egy hely a Gyermekkönyvtárban, akkor hazaérkeztem. Százhalombatta 18.000 fıs iparváros. 1 bölcsıdéje, 5 óvodája, 4 általános iskolája és két középiskolája van. Önálló gyermekkönyvtári részleg 22 éve mőködik. Jómagam 15 éve vagyok gyermekkönyvtáros. Képesítésemet Jászberényben szereztem, ahol Pápayné Kemenczey Judit segítségével egy életre való könyv és könyvtárszeretetet oltottak belénk. Nagy szerencsém van, hivatásomnak tekintem a gyerek-szeretetet és hobbymnak az olvasást. Így a kör bezárult, a gyermekkönyvtárosságot nekem találták ki. Elıadásom célja a mai gyermekolvasó és mai ifjúsági irodalom védelme. A Pöttyös könyvek, a Csíkos könyvek, a Delfin és az indián könyvek, a mai szülık ifjúsági irodalma. Bizonyára sok kolléga találkozik ezekkel a szülıkkel: adjon a gyereknek olyat mint a … Természetesen mi adnánk is, csak éppen a mai tizenéveseknek is megvannak a saját pöttyös-csíkosai, vagyis a „Neveletlen hercegnıi” avagy „Vad focibandái”. Azt hiszem nagyon jól eltanultuk a „Bezzeg az én idımben” címő sóhajt. A mai ifjúsági irodalom szerintem osztható Harry Potter elıtti és utáni korszakra és most nem fogom elmondani a véleményemet a Harry Potterrıl. Pusztán egy pár statisztikai adat a százhalombattai könyvtár állományából: 1996-ban 266 szakkönyvet és 166 szépirodalmi mővet vásároltunk, 97-ben ugyancsak 100 db-al több szakkönyvet mint szépirodalmat, 98-ban 789 db. szakkönyvet a 366 db. szépirodalmi mővel szemben!
99-ben 470 db. szak, 295 db. szép, 2000-ben 501 szak, 245 szép. Ekkor már megjelent a Harry Potter és két év alatt robbanásszerően nıtt az ifjúsági szépirodalmi mővek száma. Megjelentek azok a szerzık, akik eztán ontották a könyveket. 2001-ben megfordult a beszerzési arány - 199 szakirodalom, 264 szépirodalom. 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben 100-al több szépirodalmi mő került megvásárlásra. Végignézvén a 10 évvel ezelıtti szerzeményezést, vásároltuk a klasszikusokat, pótoltuk az elrongyolódott kötelezıket és leporolgattuk gyermekkori kedvenceinket. Nehezen tudtuk a gyerekeket rábeszélni a szépirodalomra. Ellenben az volt a szakirodalom fénykora, külön kezeltük például a fantázia szerepjáték könyveket, akkora volt rájuk az igény. Megjegyzem, ezek a könyvek igen közel álltak a szépirodalom mőfajához. Tehát igény volt, csak szerzı és könyv volt kevés. Napjainkban mégis sokan sokféleképpen támadják a mai ifjúsági irodalmat. Nem értem miért gondolják, hogy jobb volt Winetounak lenni, mint Harry Potternek? Pontosan emlékszem, hogy elborzadva olvastam a skalpolásról, nyakamban éreztem a vér csorgását és láttam az övön lógó skalpokat. Ha meg tikkasztó volt a hıség, mi is eljártuk az esıtáncot. Valóban tömegesen rontanak ránk a könyvekbıl a „mágusok”, „bomba jó bombázók”. Talán arról van szó, hogy rohanó életünkben a gyerekek hosszabb ideig szeretnének varázsmeséket olvasni, a lányok meg pöttyös és csíkos ruhák helyett „bombázó szerelésre vágynak”. Kérek mindenkit, fogadjuk el az újat, nem feltétlenül mindent. Rá lehet találni a gyöngyszemekre, nagy a bıség. Könyvtárunkban a Szikla Integrált könyvtári rendszer mőködik. Segítségével, állítottam össze a következı statisztikát a 2005-ös és 2006-os évrıl, a kamaszok olvasási szokásait vizsgálva. Elıször nézzük a két év legtöbbet olvasott szerzıit. Magasan kiemelkedik Thomas Brezina, Meg Cabot, Darren Shan, Jacqueline Wilson. 2005-ben Rowling a 21. helyen, 2006-ban a 6. helyen áll. Bár tudjuk, hogy ezeket a könyveket a legtöbb gyereknek megvásárolták. Az elsı 10 helyen magyar szerzıként Jókai és Mikszáth szerepel. Ami a legmeglepıbb, hogy 2005-ben Walt Disney az 5. helyen, 2006-ban a 18. helyen áll. Mentségül az tudom elképzelni, hogy ennek a korosztálynak kisebb testvére is van, reméljük nekik viszik a könyveket… Az elsı 50 szerzı között egyetlen olyan magyar szerzı szerepel akit nem kötelezıként olvasnak, ı Nógrádi Gábor. 2005-ben a 13. helyen állt. Legtöbbet olvasott mővei a „Pete-Pite” és „Az anyu én vagyok”.
A lányok és fiúk olvasmányainál megállapíthatjuk, hogy a kedvenceknél szépen elválasztódnak a lányos és fiús regények. Így természetesen a lányoknál a Neveletlen hercegnı kötetei vezetnek, a fiúknál a Vad foci banda. Közös kedvenc Thomas Brezina és Darren Shan. A legtöbbet olvasott mővek 2005-ben az Egri csillagok, 2006-ban egyenlıre egy Brezina könyv a Pssszt! A mi titkunk, de valószínő még nem álltak neki gyermekeink a kötelezıknek. Érdekességként mutatnék rá a Garfield és a vicceket tartalmazó könyvekre, de ebbe a kategóriába tartoznak a Henri Kókleres könyvek is, vagyis a humor fontos elem. A százhalombattai gyermekkönyvtárba beiratkozott olvasók száma 2005-ben 861 fı, ebbıl 511 lány és 350 fiú. Most hadd szóljak a mai gyermekolvasók nevében. Don Tapscott: „Digitális gyermekkor : Az internetgeneráció felemelkedése” címő könyvébıl idéznék. „Elengedhetetlen olvasmány szülık, tanárok, politikusok, kutatók, üzletemberek, társadalmi szervezetek munkatársai és mások számára”. Szeretném még ajánlani azoknak akik riadót fújtak a számítógép ellen, akik állítják: a gyerekeink semmi értelmeset nem csinálnak, egész nap a számítógépet püfölik. Kérem ezek a gyerekek szövegeket olvasnak és értelmeznek, stratégiai játékokat játszanak, pillanatok alatt tájékozódnak a mozimősorban, sportprogramokban, menetrendben, telefonkönyvben és írnak. Mi a baj?? Hogy nem táblán tologatják a bábut, hogy nem a telefonkönyvet lapozgatják? Na persze, ha beleolvasunk a levelezésükbe az az érzésünk támad a Mézga család próbál kommunikálni Köbükivel, de szerintem sokkal szörnyebb a felnıttek: savi ubija, lapija és karifa tartója (értelmezés: savanyú uborka, lapocka és karácsonyfatartó). Ki kitıl tanulta ezt el? Mint tudjuk: nem az az okos aki mindent tud, hanem aki tudja hol nézzen utána. Igen: legtöbb könyv a könyvtárban van, de a könyvtárat tudni kell használni. A gyermekkönyvtáros feladata, hogy erre a gyerekeket megtanítsa. Mivel a könyvtárba járás nem „kötelezı”, a gyermekkönyvtáros munkájának jelentıs részét az teszi ki, hogy becsalogassa az épületbe olvasóit. Kérem, csinálunk mi már mindent: üveget festünk, farsangolunk, a ki tudja hány pályázatot hirdetünk. Már arra is gondoltam, megkérem kollégáimat járjunk csalogató főszoknyás táncot a fıtéren. Beszélgetésre hívtam az iskolai könyvtárosokat, kértem İket hozzák el sőrőbben a gyerekeket a könyvtárba. Adják ıket „kölcsön” évente 1-2 órára, legyen módunk esélyt adni számukra, hogy megszeressék a könyvtárat. Kaptam
egy olyan választ, ami a gyerekek elejtett megjegyzéseibıl már többször arcul csapott. Idézem: „Nem vagyok saját magam ellensége. Ha a gyerekek a gyermekkönyvtárba járnak, ki fog járni az iskolai könyvtárba?” El tudom fogadni amikor a pedagógusok a gyerekek leterheltségére panaszkodnak: Nincs idı, nem érnek rá… Tudom, 3 gyereket nevelek. Megkérdezem azonban, hogy lehet például irodalom órát tartani anélkül, hogy ne mondanánk el azt, hogyha többet akarsz errıl tudni, ezt és ezt olvasd el. A tavalyi iskolai év végén egy tanítónı azzal keresett fel bennünket, eljöhetnének-e a könyvtárba megnézni Mátyás király Corvináit. Nosza, rajta megindultunk megcélozva Mátyás királyt és korát: a kor történelmi háttere, irodalma, építészete, mindennapi élete, zenéje, stb. Az egy osztályt, további hét követte, vége azért lett, mert eljött a szünidı. Sokszor mondom a tanároknak, akik elhoznak egy-egy osztályt könyvtárlátogatásra: kérném menjen el, olvasgasson, sétáljon, kérem egy kicsit a gyerekeit. Érezzék meg mi beszélgetıpartnerei vagyunk egymásnak, a könyvtár olyan hely ahova kikapcsolódni járjanak és nem kivinni a „kötelezıt” és nagyon gyorsan visszahozni. Nem szeretnék senkit megbántani és ne mutogassunk egymásra. Egy helyi iskolai könyvtáros azt mesélte a nyár elején, hogy költözteti a könyvtárát. Az iskola igazgatója azt mondta: az ı irodája sokkal nagyobb mint a könyvtár, cseréljenek helyet. Így is lehet gondolkodni. Most visszatérnék a gyerekekhez. Az olvasás és a könyvtár mentsvár az olyan gyermekek számára, akiknek nincsenek kiemelkedı teljesítményeik. Százhalombattáról indult el az ötlet, hogy a Magyar Népmese Napja Benedek Elek születésnapjához kapcsolódjon. Mesebirodalmat kezdtünk építeni. Plakát, személyes hívogatások, megkezdıdött a szervezés. Kisiskolás gyermekeket vártunk elsısorban, a belépés feltétele egy mese elmondása volt. Szépen indult nagy reményeket főztünk hozzá. Kis idı elteltével kialakult a „mag” akik rendszeres látogatóink lettek. Meglepıdve jöttem rá a csendes, háttérbe húzódó, nehezen megszólaló gyermekek találtak ránk. Szép évet töltöttünk együtt, meséket olvastunk, beszélgettünk, rajzoltunk, dramatizáltunk. Volt köztük egy kicsit dadogó kisfiú, amikor Bartos Éva jött el hozzánk, két társával együtt elmondtak egy mesét nagyközönség elıtt. Egészen meghatódtam, amikor rájöttem, hogy ezekbıl a suttogó gyerekekbıl a mese segítségével bátor , nagy hangú, perlekedı Péterek és Pálok lettek. Hát igen, más bırébe bújva minden könnyebb.
Milyen a mai gyermek- és ifjúsági irodalom? - Egyszerően arról van szó ez a mai gyermekeknek íródott irodalom. Van közötte minden. Van jó is meg rossz is. Engedjék meg hadd meséljek Önöknek kicsit részletesebben. Csak úgy gyermekkönyvtárosként korosztályokról, szokásaikról és magunkról. Legkisebb olvasóinkat külön ovisarok várja. Itt találhatók a mesekönyvek, a leporellók, és az ún. kis tudós könyvek. A játszószınyeg párnákkal alkalmas könyvnézegetésre, de vannak játékaink is. Egy egész vonatpálya építhetı. Találhatók itt autók, babák és játékállatok. A Gyes-en lévı anyukák kedvenc helye ez, hiszen innen felszaladhat a felnıttkönyvtárba is válogatni. A korosztálynak íródott irodalom vegyes képet mutat. Szerencsére leáldozóban a Disney könyvek elsı helye. Nagy vitatéma volt: egyáltalában kellenek-e ezek a könyvek a könyvtárba? Igen, ha erre van igény, mert alkalmat teremt arra, hogy rögtön arról beszéljünk ki is írta azt a bizonyos mesét, és szeretnéd-e ha elolvasnák Neked. Napjainkban a kicsiknek is inkább Marék Veronika könyveit olvassák szüleik és újra virágzásukat élik a Kis Vakondos könyvek. Gyönyörően illusztráltak a mesekönyvek, a magyar népmesék újra divatba jöttek. A „kis tudós könyvek” viszont nehezen bıvíthetık. Gügyögnek vagy olyan részletességgel taglalják a dolgokat, hogy meghaladja a gyerekek érdeklıdését. Kaptam egy kiadótól mintapéldányt, kérték a véleményemet. A könyv egy nagy alakú, leporelló jellegő dolog volt. A lovagkort akarta bemutatni. Belenéz az ember egy A3-as könyvbe: telerajzolt oldalak, tiszta zőrzavar és színkavalkád. A felnıtt sem igazodik el rajta, nemhogy egy kicsiny gyermek. Szöveg, egy mondat sehol, mondván szárnyalhat a mesélı fantáziája. Elképzelem az apukát amint a 3 éves gyermekének a lovagkorról tart elıadást… Vagy egyáltalán kinek „íródott” ez a könyv? Gyermekversek: bár bıségrıl nem beszélhetünk, de úgy gondolom Varró Dániel: Túl a maszat hegyen címő verseskötete legalább akkora áttörés a magyar gyermekvers irodalomban, mint Harry Potteré a világirodalomban. Az óvodáskorú gyerekek szeretik a verseket. Az óvodában még jó verset tanulni, mondogatni együtt, kisegíteni egymást és élvezni a sorok szép csengését. Könyvtárlátogatáskor én mondok Nekik egy mesét, cserébe kérek egy verset, de szép ajándék ez! Ifjúsági ismeretterjesztı irodalom: A gyerekek széles érdeklıdését kielégítı, színvonalas könyvek jellemzik. A lányok kedvencei a barkácsolást segítı könyvek, a fiúk a technikai dolgok iránt érdeklıdnek. Minden esetben sokat jelent gyermeknek és könyvtárosnak egyaránt, ha az iskolai feladatok megoldásához jönnek el a könyvtárba, mert egyéni
foglalkozásra teremt alkalmat. A keresés izgalma, érdekessége könnyen átragad a gyerekekre. A megtalált információ örömöt okoz és máskor már maguktól jut eszükbe választ keresni a könyvtárban olyan témáról ami érdekli ıket. Az óvodás csoportokat könyvtári sétára hívjuk, inkább az érdekességeknél idızünk, azt nézzük meg ami otthonról vagy az óvodából ismerıs. Az iskolásoknak könyvtárismertetı és könyvtárhasználati foglalkozásokat tartunk. Az ajánlást az iskolák minden év szeptemberében megkapják. A tanév végén tartjuk a könyvtárhasználati vetélkedıket. Minden évben nagy sikert aratnak. A gyerekek szívesen jönnek, elıre készülnek, nagy a versengés izgalma. Mindig változtatunk a versenyen. Tavaly évfolyamonként egyéni versengés folyt több fordulóban. Az idei évben az iskolai könyvtárosok válogattak össze alsós és felsıs csoportokat és a díjak az iskolai könyvtáraknak összeállított könyvcsomagok voltak. „A könyvtárban egyvalamit kell tudni: olvasni” mondogattuk Nekik sokszor segítség gyanánt, ez jelmondattá vált. Gyerekszeretet, könyvszeretet, végtelen türelem, hit és alázat ezek egy gyermekkönyvtáros legfıbb tulajdonságai. A mai korban sajnos a hitet kell kiemelni. Mindenhonnan azt halljuk, hogy a mai gyerekek már nem olvasnak és kár minden erıfeszítésért. Ezt ne hagyjuk! Higgyünk a könyvek erejében és bízzunk a gyerekek fantáziaigényében, tudásvágyában. Végezetül engedjék meg a személyes példát. Legnagyobb gyermekem 19 éves fiú. Mint ahogy a mondás állítja: a cipésznek lyukas a cipıje, az én fiam dislexiás, disgráfiás. Imádta a meséket, méginkább a verseket (nem szerette a humoros, abszurd dolgokat: „ezt sürgısen hagyd abba” közölte velem 7 évesen amikor Micimackót kezdtem el olvasni neki). A kínok kínját éltük át a kötelezık olvasásával. Emlékszem az Egri csillagokat egy egész nyáron olvastam fel Neki, (hiszen nevét éppen Bornemissza Gergı-rıl kapta,) de az én Gergım végigunatkozta a felolvasásokat. A Harry Pottert 5 évvel fiatalabb öccsénél találta meg. Gergı az iskolába is elvitte és úgy olvasott órákon pad alatt, ahogy azt egy tisztességes olvasó diák csinálja. Szereti Hemingwayt és a tengerre a Da Vinchi kód utazott velünk. Középsı fiam 14 éves, 9 évesen amikor vásárolni mentem a könyvtárnak. „Az örjöngı halál” címő könyvet kérte tılem. Beleolvastam, azt hittem rosszul leszek. Fél órát álltam a Fókusz könyváruházban a könyvvel a kezemben. Ezt vegyem meg? Megvettem. Kb. 10 lapot láttam „megtörve” a könyvben. Pár hétig lámpánál aludt, majd a könyv elsüllyedt a könyvespolcban.
Imádta a meséket, soha nem szerette meg a verseket. Kedvence a Győrők Ura könyvben, DVD-én és kazettán. Kicsi fiam 5 éves. „Kesztyő, sapka, sál, készen van a hidegtál” mondta 3 évesen hógolyózáshoz készülıdve. Kívülrıl fújta a verseket. A nagy szerelem most Kipp-Kopp. Így élünk mi: dislexiások, diszgráfiások, könyvtárosok, családként együtt: KippKoppal, Örjöngı halállal, Hemingwayjel, Harry Potterrel és Győrők Urával.
Kovács Marianna Gyermekkönyvtáros Százhalombatta, Hamvas Béla Városi Könyvtár
