INVOLVE
A harmadik országbeli állampolgárok sikeresebb integrációja önkéntes foglalkoztatáson keresztül
Kiadja az Európai Önkéntes Központ CEV © 2006
és a
MENEDÉK
Végleges Projektjelentés
A kiadványt az Európai Bizottság támogatta az INTI Programon keresztül.
Images on the cover kindly provided by Chalky Whyte & Annabelle Dalby (Volunteering Image Bank / BTCV) and Anne Misselwitz (Volunteering Image Bank).
1
INVOLVE A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK SIKERESEBB INTEGRÁCIÓJA ÖNKÉNTES FOGLALKOZTATÁSON KERESZTÜL Végleges Projektjelentés
A kiadványt az Európai Bizottság támogatta az INTI Programon keresztül. A kiadványért kizárólag a szerzők a felelősek. A Bizottság nem felelős a kiadványban közölt információk semmilyen jellegű felhasználásáért.
2
3
Tartalomjegyzék Előszó és köszönetnyilvánítás ................................................................... 5 1. Az INVOLVE projekt háttere és alapjai ................................................ 7 1.1. Bevándorlás – Integráció – Önkéntesség .......................................................... 7 1.2. Az INVOLVE projekt .............................................................................................. 9 1.3. Definíciók és terminológia ..................................................................................12 2. Bevándorlás és Önkéntesség – 7 ország európai körképe ...............14 2.1. Hollandia .................................................................................................................14 2.2. Magyarország .........................................................................................................19 2.3. Anglia........................................................................................................................23 2.4. Németország..........................................................................................................28 2.5. Ausztria....................................................................................................................32 2.6. Spanyolország.........................................................................................................36 2.7. Franciaország .........................................................................................................40 3. Az integráció akadályai és az ezek legyőzését szolgáló jó gyakorlatok kritériumai ...........................................................................44 4. A jó gyakorlatok európai példái ..........................................................52 4.1. Hollandia .................................................................................................................52 4.1.1. KANTARA – Hídépítők .............................................................................52 4.1.2. SAMAH – A kíséret nélküli kiskorú bevándorlók támogatása ...........54 4.1.3. IBNO Khaldoun – ellensúlyozni a marokkói immigráns közösség kirekesztését ..........................................................................................56 4.1.4. A Zaanstadi Török Műsorszóró Társaság ...............................................58 4.2. Magyarország .........................................................................................................60 4.2.1. Hajdú–Bihar megyei Munkaügyi Központ ..............................................60 4.3. Anglia........................................................................................................................61 4.3.1. Tanuló Színház ...............................................................................................61 4.3.2.VolEmploy Mentori Séma menekülteknek ..............................................64 4.4. Németország..........................................................................................................66 4.4.1. gEMiDe – gesellschaftliches Engagement von Migrantinnen, Migranten und Deutschen (a németek és a bevándorlók civil tevékenységei) .........................................................................66 4.4.2. Integrationslotsen (integrációs kísérleti projektek) .............................68 4.4.3. Kéz a Kézben: Bevándorlókkal a Bevándorlókért (MIT Migranten FÜR Migranten (MiMi)) ...........................................................70 4.5. Ausztria ............................................................................................. 72 4.5.1. Migrant Innenakademie (Kompetenciatanfolyamok bevándorlóknak)) ....................................................................................................72 4.5.2. Önkénteseket vezető fiatal bevándorlók................................................73
4
5
Tartalomjegyzék
4.5.3. Zeit!Raum – a szocio–kulturális munka egyesülete .............................75 4.5.4. Iftar a nőknek ................................................................................................77 4.6. Spanyolország.........................................................................................................78 4.6.1. „EL ENLACE” – Kéthetente megjelenő ingyenes közlemény............78 4.6.2. Asociación “NKABOM YE GHANA UNION”.....................................80 4.6.3. “La Escuelita”. Kiegészítő foglalkozások fiatal bevándorlóknak .........82 4.7. Franciaország ..................................................................................... 83 4.7.1. EDL 14: Iskolai mentorálás:........................................................................83 4.7.2. Helyi tanácsok – Párizs XIX. kerületének példája ................................85 4.7.3. Hogyan fejezzék ki magukat a Fiatal Bevándorlók – Peupliers à Palabres .....................................................................................................................86 5. Az integrációt támogató önkéntesség ...............................................88 5.1. Az önkéntesség, mint az integráció eszköze és indikátora ..........................88 5.2. Az önkéntesség és az integráció Közös Alapelvei ..........................................91 6. Javaslatok a különböző szintű politikai döntéshozóknak, mainstream és bevándorló szervezetek dolgozóinak ................................................93 7. Konklúzió .............................................................................................102 8. Az egyes országok elérhetőségeinek listája .....................................105 8.1. Hollandia .............................................................................................................. 105 8.2. Magyarország ...................................................................................................... 107 8.3. Anglia..................................................................................................................... 109 8.4. Németország....................................................................................................... 111 8.5. Ausztria................................................................................................................. 115 8.6. Spanyolország...................................................................................................... 117 8.7. Franciaország ...................................................................................................... 119 9. Bibliográfia ..........................................................................................122
Előszó és köszönetnyilvánítás
A
jelentés a 18 hónapig tartó INVOLVE projekt eredménye, témája a harmadik országok állampolgárainak önkéntes foglalkoztatáson keresztül történő integrációja. A jelentés elsősorban a projektet, és annak alapjait mutatja be, azaz az európai integrációs irányelvek növekvő fontosságát, továbbá az átfogó megközelítések, és a bevándorló társadalmak kihívásaira válaszoló európai kormánystratégiák alapvető hiányát. (1. rész). A jelentés másodsorban bemutatja a bevándorlásról, az integrációról és az önkéntességről készült 7 nemzeti beszámoló eredményeit, amelyeket az európai körkép tartalmaz. A körkép áttekintést ad a holland, a magyar, az angol, a német, az osztrák, a spanyol és a francia helyzetről. Az INVOLVE partnerek megpróbálták a bevándorlók önkéntességéről szóló adatok hiányát elsődleges és másodlagos forrásokon, illetve önálló kutatásokon keresztül és – a projekt időszaka alatt tartott – három, egymással összefüggő INVOLVE konferencia segítségével pótolni (2. rész). Mind a partnerek nemzeti munkájának eredményei, mind az INVOLVE konferencia konklúziói rámutattak arra, hogy a bevándorlók integrációja és önkéntes foglalkoztatása továbbra is súlyos akadályokba ütközik. Az akadályokat és az áthidalásukra vonatkozó jó gyakorlatokat a jelentés 3. részében ismertetjük. A 4. részben azokat a projekteket mutatjuk be részletesen, amelyeket az INVOLVE konzorcium nemzeti szakértői csoportjai találtak és terjesztettek elő azzal a céllal, hogy bátorítsák a bevándorlók önkéntes foglalkoztatásának gyakorlatát népszerűsítő, és más kontextusokba is áthelyezhető tevékenységeit Európa–szerte. Az 5. részben a bemutatott jó gyakorlatokból kiindulva összefoglaljuk, hogy milyen módokon segítheti az önkéntesség az integrációt, és ez milyen módon járul hozzá az Európai Bizottság által elfogadott, a harmadik országok állampolgárainak integrációjáról szóló Közös Alapelvekhez. Végezetül, a 6. részben a különböző szinteken és szektorokban tevékenykedő döntéshozók számára (a helyitől az európai szintig, illetve a kormánytól az önkéntes szektorig) terjesztünk elő javaslatokat arról, hogy hogyan használhatják fel jobban az önkéntességet, mint az integráció mutatóját és eszközét. Mindezt a zárszó követi (7.rész).
Előszó és köszönetnyilvánítás
6
A 8. részben a 7 résztvevő ország nemzeti szakértői csoportjában dolgozók elérhetőségeit tesszük közzé annak érdekében, hogy elősegítsük a hálózatépítést, és lehetővé tegyük az országokon átnyúló párbeszédet. A jelentés eredményei az együttműködő partnerek részvételének és a projekt sikeressége iránti elkötelezettségüknek köszönhető. Külön köszönetet mondunk a projektkoordinátoroknak, akik összeállították a végleges INVOLVE jelentés alapját adó nemzeti jelentéseket. Köszönjük Angelika Münznek a CPC, Willem–Jan de Gastnak és Miro Popovicnak a CIVIQ (Hollandia), Váradi Lucának a Menedék Egyesület (Magyarország), Ruth Wilsonnak a Volunteering England, Susanne Huthnak és Duygy Yücelnek az INBAS - Sozialforschung (Németország), Dr. Christoph Reinprechtnek és Patrizia Gappnak, a Bécsi Egyetem Szociológia Tanszék (Ausztria), Cristina Garcianak és Cristina Gomeznek a spanyol FUNDAR, valamint Dr. Bénédicte Halbának a francia IRIV képviselőjének munkáját. Külön hálával tartozunk a Wolverhamptonban (Volunteering England), Valenciában (FUNDAR) és Deventerben (CPC és CIVIQ által) rendezett három konferenciát szervező partnereknek, akik vendégszeretete és szervezői készsége segített munkatársainknak, a résztvevő bevándorlóknak, valamint a terület fő áramlatában dolgozó szervezeteknek abban, hogy inspiráló légkörben dolgozhassanak. Szeretnénk megköszönni Christopher Spence-nek (Volunteering England) a konzorciumi találkozók vezetését, és azt, hogy olyan légkört biztosított nekünk, amelyben izgalmas ötletek születhetnek, illetve köszönjük a Volunteering England–nek a munkában nyújtott adminisztratív segítséget. Végezetül pedig hálával tartozunk minden partnernek és az Európai Bizottságnak (Szabadság, Biztonság és Jog (Főigazgatóság), INTI program) a pénzügyi hozzájárulásért, amely nélkül a projekt nem jöhetett volna létre. Reméljük, hogy a projekt eredményei Európa–szerte inspirálni fogják a szervezetek munkáját, hogy pozitív és hasznos módon járulnak hozzá az integrációs irányelvekről folytatott érdemi vitákhoz, és hogy hosszútávon segíteni fogják a harmadik országok állampolgárainak sikeres európai integrációját. Markus Held CEV Igazgató INVOLVE projektmenedzser Brüsszel, 2006. december
7
1.
Az INVOLVE projekt háttere és alapjai (2005 június – 2006 december)
1.1. Bevándorlás – Integráció – Önkéntesség Az elmúlt évek során a bevándorlás a nemzetközi politika központi témájává vált. A legfrissebb ENSZ adatok szerint több mint 191 millió ember hagyta el hazáját azért, hogy új otthont teremtsen, és új életet kezdjen (GCIM 2005). Ennek okai változóak lehetnek. Beszélhetünk szegénységről, politikai üldözöttségről, környezeti fenyegetettségről, háborúról és különböző konfliktusokról; más családhoz és közösséghez való csatlakozásról, gazdagabb élet megteremtésének reményéről, illetve a méltóság és szabadság megtalálásáról. Az EU-ba kb. 20 millió harmadik országbeli állampolgár érkezett, a tagállamok közül pedig többeknek is fel kellett hagyniuk azzal a vízióval, hogy nem számítanak “bevándorló országnak”. Be kellett látniuk, hogy a bevándorlás sok esetben maradandó jelenség, melyről ráadásul egyre többen úgy vélekednek, hogy az öregedő társadalmak és a gazdaság bizonyos területein munkaerőhiánnyal küzdő országok szükséges velejárója. Az EU politikai kezdeményezések sokaságát dolgozta ki a bevándorlás és az integráció területén. Az immigráció kérdését legtöbbször a határvédelem, az EU-ba bevándorlók hullámának kontrollálása, a “kívánatos bevándorlás” kontra “illegális bevándorlás”, az emberkereskedelem, stb. fényében vizsgálják. A bevándorlás jelensége gyakran indít heves vitákat az integrációról, melyek ritkán objektívak, és amelyeket a nemzeti identitás elvesztésétől, illetve az ország idegenek által történő “elfoglalásától” való félelem befolyásol. A “bevándorlás” első ránézésre egyetlen, könnyen körülhatárolható témát jelöl, az adatok közelebbi vizsgálata során azonban nyil-
vánvalóvá válik, hogy a “bevándorlás menedzsment” (OECD 2006) egyre ismertebb terminusa arra a tényre világít rá, hogy jelenleg a kormányoknak a társadalmi vándorlás (migráció) hullámait kell kezelniük, amelyeknek a bevándorlás (immigráció) csak az egyik összetevője. A migráció, mint jelenség sokkal összetettebbé vált, és olyan népesség-mozgásokat is magában foglal, mint a “cirkuláris” és a “visszatérő” migráció. A bevándorlók származási országainak száma Európában jelentősen csökkent, ráadásul a Nyugat–Európában már letelepedett bevándorló közösségekben belső megosztottság tapasztalható, mely a másod– és harmadgenerációs bevándorlók különböző integrációs stratégiáinak következménye. Emellett létezik nem-dokumentált, illegális migráció is, melynek méretét nehéz megbecsülni. Az ilyen migránsokat statisztikai szempontból “láthatatlan” bevándorlóknak nevezzük. A mobilitás új mintáit azonban aligha veszik figyelembe a jelenlegi integrációs politikák, amelyek inkább a régi paradigmára összpontosítanak. Ennek értelmében a bevándorló a letelepedés szándékával érkezik, és alkalmazkodnia kell, továbbá be kell illeszkednie a fogadó közösségbe. Az integráció kifejezés maga is vitatott. Folyamatos viták folynak arról, hogy a definíció a beolvadást, vagy a multikulturalizmust hangsúlyozza–e, vagy mindkét fogalom felett eljárt-e már az idő. Az Európai Unió Közös Integrációs Alapelvei az integrációt “az összes bevándorló és a fogadó ország lakói által gyakorolt kölcsönös alkalmazkodás dinamikus, hosszú távú, folyamatos és kétirányú folyamata”-ként értelmezi (Európai Bizottság 2005). Ez a fajta megközelítés helyes lépés lehet a vita
1.
feloldása felé, mivel hangsúlyozza, hogy az integráció kölcsönös és együttes folyamat, nem pedig egyedül a bevándorló felelőssége. A bevándorlók önkéntessége iránti érdeklődés az elmúlt évek során főként az olyan országokban nőtt meg, ahol erős a civil társadalom, és ahol tisztában vannak az önkéntesség szociális hatásainak és összetartó erejének kulcsfontosságú szerepével. Annak a ténynek a felismeréséből, hogy a virágzó demokrácia alapköve az állampolgári részvétel és az önkéntes tevékenység az következik, hogy megerősödik az érdeklődés annak feltérképezése iránt, hogy a bevándorló közösségek részt vesznek–e ilyen tevékenységekben, s ha nem, mit kell tennünk ahhoz, hogy ösztönözzük a civil tevékenységeket az ilyen
közösségekben. Az önkéntes tevékenység azon tevékenységek összességeként definiálható, amelyeket az állampolgárok ellenszolgáltatás nélkül és szabad akaratukból végeznek egymás érdekében. Az önkéntes tevékenység az integráció kétoldalú, kölcsönös folyamatának olyan forrását képezi, amely még nem teljesen ismert és elismert. Az INVOLVE-project legfőbb célja az volt, hogy feltárja, hogy hogyan lehet továbbfejleszteni és megismertetni ezt a gazdag forrást.
A MEM–VOL projekt tanulságai A MEM–VOL kutatást korábban az Európai Bizottság támogatta (www.mem–volunteering. net). A tanulmány a bevándorlók önkéntes és civil tevékenységének a társadalmi kirekesztés elleni harcban játszott fontos szerepére mutatott rá. Bebizonyosodott, hogy ezek a tevékenységek ápolják a közösségen belüli kapcsolatokat, segítik a fajgyűlölettel és az intoleranciával való leszámolást, illetve az érintettek személyes és szakmai készségeinek fejlesztését is. Az Európai Bizottság kiemelten hangsúlyozza, hogy a “másokkal való találkozás fontos lépése a letelepedésnek és a befogadó társadalomba való integrálódásnak, illetve annak, hogy a különböző kultúrák és vallások közötti interakció segítségével növekedjen a tolerancia és a tisztelet” (Európai Bizottság 2003:22). A MEM–VOL partnerek megállapították, hogy a legnagyobb kihívás a harmadik országokból érkezett migránsok csoportjaiban annak a tudás – és információhiánynak a leküzdése, amely az állampolgárok civil életben történő
Bevándorlás – Integráció – Önkéntesség
dalmi és politikai szintű viták tárgyát képezi. Az INVOLVE projekt célja az volt, hogy összekapcsoljuk ezeket a vitákat, megtaláljuk az érintkezési pontokat, valamint feltegyük a kérdést: „Hogyan használhatjuk fel sikereseb-
ben az önkéntességet a bevándorlás következtében szükséges társadalmi integráció megkönnyítésére?”
1.2. Az INVOLVE projekt Az INVOLVE projektet azért indítottuk el, hogy az önkéntesség eszközére összpontosítva találjunk innovatív megoldásokat a harmadik országból érkező állampolgárok „társadalmi integrációjának” és „aktív részvételének” problémáira. A projekt résztvevői foglakoztak a bevándorlók önkéntes tevékenységéhez kapcsolódó információhiánnyal, a harmadik országok ál-
lampolgárainak önkéntességről alkotott fogalmaival és hozzáállásával, továbbá vizsgálták az ilyen tevékenységeket megkönnyítő nemzeti irányelveket, és akciókat is. Emellett fejlesztették a bevándorló önkéntesekkel foglalkozók európai hálózatát, mely a döntéshozók közötti, országokon átnyúló párbeszéd erősödését tette lehetővé.
Az INVOLVE projektet a következő 9 partner szervezet irányította: részvételére vonatkozik, valamint az emberek önkéntességről alkotott fogalmainak és az önkéntességhez való hozzáállásának formálása. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy a bevándorlók önkéntes munkájával foglalkozók között igen gyenge a kapcsolat, így az eredmények sem terjednek el széles körben, főleg nem a határokon átnyúló európai együttműködés szintjén. Így szükség van a tagállamok bevándorló szervezetei, a nem–kormányzati szervezetek, és az országos, regionális és helyi hatóságok közötti tapasztalatcserére. További probléma, hogy a tagállamok integrációs politikája nagyjából továbbra is a munkaerőpiaci integrációra összpontosít. Ez a megközelítés a társadalmi befogadás fontos dimenzióját képezi, mégsem foglalkozik azon bevándorlók kirekesztettségével, akik nem tartoznak (és soha nem is fognak) a munkaerő piachoz. Európában a bevándorlás, az integráció és az önkéntesség fontos társa-
European Volunteer Centre, CEV – Projektkoordináció (www.cev.be). Közösségi Partnerségi Tanácsadók (www.community-partnership.nl) és a CIVIQ Országos Önkéntes Központ, Hollandia. MENEDÉK – Migránsokat Segítő Egyesület, Magyarország (http://www.menedek.hu/). Volunteering England, Anglia (www.volunteering.org.uk). “INBAS – Sozialforschung” Kutatóintézet, Németország (www.inbas-sozialforschung.de). A Bécsi Egyetem Szociológiai Intézete, Ausztria (www.soz.univie.ac.at/). FUNDAR, Alapítvány a Szolidaritásért és az Önkéntességért,Valencia, Spanyolország
(www.fundar.es).
IRIV, Önkéntesség-kutatási és Tájékoztató Intézet, Franciaország (www.iriv.net). A projekt külső kiértékeléséért az angol Önkéntességkutató Intézet (www.ivr.org.uk) felelt. A fenti szervezetek elérhetőségei a 8. részben találhatóak.
1.
10
A partnerek tevékenységei:
A szemináriumok mindegyike egy-egy kiemelt kérdéskört tárgyalt:
Nemzeti „Akciókutatás” Mindegyik ország egy – legfeljebb 10 szakértőből álló – nemzeti szakértői csoportot állított fel. Ezek a szakértői csoportok gyűjtötték össze az INVOLVE jelentésbe kerülő kutatási adatokat (lásd: „2. Bevándorlás és Önkéntesség – 7 ország európai körképe”) A harmadik országok állampolgárai a projekt minden stádiumában részt vettek. A nemzeti szakértői csoportok képviselői a három INVOLVE szeminárium előkészítésében is közreműködtek, és részt is vettek azokon. A kutatási adatokat a már meglévő irodalom felhasználásával, a jelentős döntéshozók
tevékenységének vizsgálatával, személyes interjúkkal és, – Ausztria, Magyarország, Hollandia, Németország, Anglia és Spanyolország esetében – kisebb méretű, elsődleges kutatási projektek segítségével gyűjtötték össze. A munka eredményeit és következtetéseit a nemzetközi szintű vita elindítása érdekében minden INVOLVE szemináriumon ismertettük.
A kutatás témái a következők voltak: Adatok és tények a 7 országban az önkéntességgel és a bevándorlással kapcsolatosan. Az integrációval kapcsolatos koncepciók és a migránsoknak az önkéntességhez való hozzáállása. A bevándorlók önkéntes munkában való részvételét akadályozó tényezők. Az akadályok elhárítását segítő jó gyakorlatok. A helyi, országos és EU irányelvek, programok szerepe a migránsok önkéntes foglalkoztatásának támogatásában. A döntéshozók között létrejött együttműködési modellek.
3 INVOLVE szeminárium A három szemináriumon több mint 70 migránsokkal foglalkozó szervezet, a befogadó közösség mainstream szervezetei, a hivatalos szervek minden képviseleti szintje, a média képviselői és – ahol lehetséges volt – a vállalati szektort képviselő döntéshozók voltak jelen. A nemzeti szakértői csoportok képviselői bemutatták és elemezték az egyes országokban folyamatban lévő “akció kutatás”-ok aktuális eredményeit. Megállapították a közös tulajdonságokat, a különbségeket és az integráció útjában álló
11
Az INVOLVE projekt
akadályokat is. Az INVOLVE konferenciákon a résztvevők kicserélték a jó gyakorlatok tapasztalatait, és a konferenciák az országokon átnyúló partnerségi kapcsolatok kialakításának céljaira is kiválóan alkalmasak voltak.
Wolverhampton (Anglia), 2005. október: Az integráció és az önkéntesség akadályainak, illetve az akadályok legyőzését szolgáló jó gyakorlatok feltételeinek feltérképezése. Valencia (Spanyolország), 2006. március: A bevándorlók önkéntességét segítő projektek jó gyakorlatainak ismertetése, és adaptálhatóságuk megvitatása. Deventer (Hollandia), 2006. június: Javaslatokat kialakítása az önkéntesség – mint sikeresebb integrációs eszköz – erősítésére a politikai döntéshozók és végrehajtók számára.
A végleges projektjelentés és a honlap (weboldal) A nemzeti akció-kutatások dokumentumai és a három INVOLVE szemináriumról készült jelentések letölthetők az INVOLVE weboldaláról (www.involve–europe.eu). A végleges INVOLVE jelentésben elemezzük a nemzeti jelentéseket és bemutatjuk a három szeminárium kulcsfontosságú eredményeit, valamint az európai jó gyakorlatokat, végül pedig javaslatokat fogalmazunk meg a különböző szinteken dolgozó politikai döntéshozók, és a legfontosabb migráns szervezetek dolgozói
számára arról, hogy hogyan tegyék a harmadik országok állampolgárainak társadalmi integrációját sikeresebbé az önkéntes foglalkoztatás segítségével.
1.
12
13
1.3. Definíciók és terminológia Az INVOLVE konzorciumban képviselt országokban használt terminológia eltérő kontextusa következtében nem tudunk olyan definíciókat és szakszókincset összeállítani, amely minden résztvevő ország szakmai párbeszédébe és jogi kereteibe beleillene. A jelentés megírásakor a következő kifejezéseket használtuk közös nevezőkként.
Bevándorló / Migráns / Újonnan érkezett bevándorló
Olyan személy, aki nem turisztikai célú látogatás, vagy szezonális munka teljesítésének céljával kíván hosszabb ideig olyan országban tartózkodni, amelynek nem állampolgára. A vándorlási hullámok újabb formáinak következtében úgy tűnik, hogy a “migráns” szó a legmegfelelőbb, mivel azt is tükrözi, hogy a bevándorlók a későbbiekben lehet, hogy kivándorolnak. A jelentésben a három kifejezés kölcsönösen felcserélve értelmezhető (kivétel Franciaország esetében, lásd a 2.7. részt)
Harmadik országbeli állampolgár
Olyan személy, aki az EU egyik tagállamának sem állampolgára.
Másodgenerációs bevándorló
Olyan személy, akinek mindkét szülője a befogadó országon kívül született.
Menekült
A hazáját faji, vallási, nemzetiségi, szociális vagy politikai üldöztetéstől való félelmében elhagyó személy, aki nem tud, vagy félelme következtében nem akar visszatérni hazájába
Menedékkérő
Menekült státuszt akinek kérvénye
Önkéntesség
Az ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységek különböző formái, amelyeket az állampolgárok szabad akaratukból és a társadalom általános érdekeinek szolgálatából végeznek. Az önkéntesség tartalmazza “az önkéntes tevékenységet”, (ide értendő az informális és a szervezett formában végzett önkéntesség) az “önkéntes munkát”, (a területen mainstream vagy migráns szervezetek égisze alatt, szervezett formában végzett munka) és az “önkéntes szolgálatot”, amely teljes munkaidőben, rövid ideig (általában egy évnél
nem tovább) végzett, gyakran kifejezetten fiatalokat megcélzó önkéntes munka.
Jó gyakorlat
A szóban forgó projektben a jó gyakorlat azokat a projekteket és tevékenységeket jelöli, amelyek a harmadik országok állampolgárainak a befogadó társadalomba történő sikeresebb integrációját, és az önkéntes foglalkoztatásban való részvételét segíti.
Mainstream szervezet
Olyan szervezet, amely az egész társadalmat képviseli, munkájával nem egy meghatározott társadalmi vagy etnikai csoportot céloz meg, és nem is ilyen csoportok vezetik. Ilyen szervezet pl. a Vöröskereszt, vagy az önkéntes központok.
Migráns szervezet
Olyan szervezet, amelyet alapvetően bevándorlók vezetnek, és amelynek középpontjában az érdekvédelem és/vagy a migráns (vagy néhány esetben a befogadó) közösséget megcélzó szociális és kulturális szolgáltatások állnak.
Integráció
A bevándorlók és a fogadó ország lakói által gyakorolt kölcsönös alkalmazkodás dinamikus, hosszú távú, folyamatos és kétirányú folyamata.
Beolvadás/asszimiláció
Az adoptáció egyirányú folyamata, vagyis a folyamat során a bevándorlóknak fel kell adniuk megkülönböztető nyelvi, kulturális vagy szociális jellemzőiket, magukévá kell tenniük a befogadó társadalom általános értékeit, és a befogadó ország lakosságától megkülönböztethetetlenné kell válniuk.
Multikulturalizmus
A fogalom arra az elképzelésre vonatkozik, amely szerint, a különböző kulturális és etnikai csoportok közeledésre és kölcsönös integrációra irányuló alapvető erőfeszítések nélkül is egymás mellett élhetnek.
kérvényező személy, elbírálás alatt áll.
1.
14
2.
15
Bevándorlás és Önkéntesség – 7 ország európai körképe
Az INVOLVE partnerek a résztvevő országokban szakértői csoportokat állítottak fel annak érdekében, hogy közreműködjenek a Hollandiában, Magyarországon, Angliában, Németországban, Ausztriában, Spanyolországban és Franciaországban megvalósított, az integráció és önkéntesség kapcsolatát vizsgáló akciókutatásban. A szakértői csoportok nemzeti jelentései a www.involve–europe.eu oldalról tölthetők le. Itt a beszámolókban összefoglalt legfőbb eredményeket tesszük közzé, így körképet kaphatunk a bevándorlók önkéntességéről és annak kereteiről.
2.1. Hollandia Hollandiában a bevándorlók jelenleg a 16 milliós össznépesség 19%-át teszik ki. Ebből 1.7 millió ember (10.4%) nem nyugati országokból származik. A demográfiai fejlődés a harmadik országok állampolgárainak úgynevezett másodgenerációs növekedését jelzi. A nem nyugati országok másodgenerációs leszármazottainak 48%-a Hollandiában született. A bevándorlók legnagyobb csoportját törökök, surinamiak, marokkóiak és a Holland Antillákról, azaz tengerentúli holland területekről érkező arubaiak alkotják.Az új bevándorlás legfőbb okai a politikai menedékjog keresése, a családalapítás, valamint a családok újraegyesítése. A Holland integrációs politikát döntően a nem nyugati harmadik országok állampolgáraira szabták, különös tekintettel a szociális vagy gazdasági hátrányt elszenvedőkre (etnikai kisebbségek), köztük az első, - másod, - vagy harmadik generációs honosított bevándorlókra. Az integrációs politika ennél fogva tágabb csoportot érint, mint pusztán a harmadik országok állampolgárait. A bevándorlás egyik fő jellemzője, hogy dinamikusabbá vált és ezáltal más–más minta jellemzi a különböző bevándorló csoportokat. Az 1995–ben Hollandiába érkezett bevándorlók több mint 40%-a 7 éven belül el
is hagyta az országot, de 16%-uk ugyanebben az időintervallumban vissza is tért Hollandiába. A visszatérők 33%-a újra elhagyta az országot. Ennek alapján kijelenthető, hogy vannak olyan bevándorlók, akiket inkább “hosszú távú utazóknak” lehet nevezni. Az önkéntesség jelentős társadalmi megbecsüléssel bír Hollandiában, körülbelül 4 millió ember (kb. 25%) önkénteskedik rendszeresen. Az elmúlt évtized (főként helyi szintű) kutatásai azt mutatják, hogy a migráns önkéntesek, – a befogadásukra irányuló különböző erőfeszítések ellenére – továbbra is alulképviseltek a mainstream szervezetekben. Ennek ellenére társadalmi aktivitásuk igen magas: A bevándorlók 76%-a részt vett valamilyen informális segítségnyújtásban, ellentétben a holland születésű népességgel, ahol ez az arány csupán 65%. A kutatás azt is kimutatta, hogy a bevándorlók második generációja (80%) még az első generációnál (74%) is aktívabb volt. Így látható, hogy a külföldi születésű bevándorlók teljes részvételi aránya nem különbözik a befogadó népességétől, amennyiben az önkéntes tevékenység definíciója magában foglalja a másoknak felajánlott informális segítségnyújtást, és a tágabb értelemben vett család támogatását is. A bevándorlók önkéntes tevékenysége a közeli barátokra, családtagokra és a szomszédokra
koncentrálódik, sőt számos sikeres bevándorló közösségi szervezet is létezik Hollandiában.
A bevándorlók részvétele az önkéntességben és az informális segítségnyújtásban1 Bevándorlók (Külföldi születésű Holland holland állampolgárok) születésűek Önkéntesség (%) igen
22%
43%
Informális segítség (%) igen
76%
65%
Főként a másodgenerációs fiatalok és a marokkói, illetve török származású nők önkéntes tevékenysége ütközik súlyos akadályokba. Ezek közé tartozik az anyaország társadalmi szervezeteinek eltérő kultúrája, a kommunikációs szokások különbségei, a nyelvi kompetenciák hiánya, és az újonnan érkezettek járatlansága az önkéntesség helyi hagyományaiban, valamint
a férfi–női szerepekről alkotott hagyományos elképzelések is. A heves integrációs és vallási (főként az iszlámról folytatott) viták, illetve az önkéntes szervezetek piaci orientációjának növekvő szükségessége negatívan hat a migráns szervezetekre és azok hatékony működésére a formálódó jóléti államban.
Az önkéntesség erőteljes professzionalizálódása és a fogalom Nyugat–Európában elterjedt összetett értelmezése sokszor hadilábon áll a harmadik országok állampolgárainak önkéntességhez való hozzáállásával.2
“
Az önkéntes tevékenység segítség és megint csak segítség. Marokkóban mindenki önkéntes, mert mindenki segít a másikon. Mi nem önkéntes “munkának” hívjuk, mert nálunk ez az élet része.
”
marokkói önkéntes
“
Nálunk is létezik önkéntesség, de nem ennyire szervezett. A családban, a szomszédságban és a klánban egyaránt segítjük egymást. Közvetlen családunk köré nagycsalád szerveződik, egymás segítése vallási szempontból is kötelesség.
”
szomáliai önkéntes
“
Amikor Hollandiába érkeztem, azt gondoltam: “Önkéntesség? Az meg mi?” Később arra gondoltam, hogy Iránban sokan önkénteskednek, csak ott ezt nem így hívják, mert mi más szemszögből látjuk a dolgot. Az emberek sok mindent megtesznek egymásért és nem várnak érte cserébe semmit, mivel a fő cél, hogy Isten elégedett legyen veled. …Sokan tesznek valamit a másikért úgy, hogy arról senki nem tud és többre is értékelik, ha senki nem tudja, hogy a Vöröskereszten keresztül segítek az embereknek… A lényeg Iránban, hogy a segítség szívből jöjjön. Az önkéntesség ott nem hangzatos és látványos.
”
iráni önkéntes
2.
16
A meglévő akadályok elhárításában és a bevándorló önkéntesek számának növelésében rejlő kihívásokat minden döntéshozó észrevette. Az állam és az önkéntes szektor támogatták a jó gyakorlatok szaporodását, így számos migráns szervezet dolgozott ki az integráció kérdéséinek megoldására új szervezeti formákat. A jó gyakorlat kulcsfontosságú elemei közé tartoznak az önkéntes szektor színesítését célzó programok a kormányzat támogatásával és a migráns szervezetek helyi és regionális szintű támogatási struktúrái. Ezáltal a szervezeteknek – amelyeket másod- és harmadgenerációs bevándorlók alapítottak – sikerült a fiatalokat önkéntes tevékenységekre ösztönözniük. Ebben kulcsfontosságú szerephez jut a közösség erősségeire (és kevésbé a problémáikra) való összpontosítás és a pozitív példaképek középpontba állítása. A nőket tömörítő szervezetek sokat tesznek azért, hogy támogassák tagjaikat abban, hogy képzéseken vegyenek
részt és a munkaerőpiacra vezető utak kiszélesítésével áthidalják az iskolázottság hiányát és a munkanélküliséget. A migráns szervezetek és az üzleti szféra között kialakuló partnerség lehetőségeket teremt arra, hogy javuljon a bevándorló közösségek foglalkoztatottsága, támogassák vállalkozásaikat, illetve, hogy az etnikai sokféleség megjelenhessen a munkahelyeken is. Ha a bevándorló közösség létrehozza saját médiáját, az ugyancsak serkentheti a részvételt. A politikai döntéshozóknak és az önkéntes szektornak azonban fel kell készülnie arra a kihívásra, amit a bevándorlás és az integráció hosszútávú és egyben kétirányú folyamata hordoz. Csakis az e folyamatokba történő állandó befektetés növelheti a bevándorlók önkéntességének társadalmi integrációra gyakorolt hatását.
mában (2005–2007) kiemelten fontos intézkedésként jelölte meg a bevándorló önkéntesség, és főként a mainstream önkéntes szervezetek támogatását.
A minisztérium e cél érdekében nyújtott támogatást a „Stap Twee” („Második Lépés”) programnak, amely az Önkéntesség Nemzetközi évében, 2001–ben indult, és 2005–ig tartott. A program célja az önkéntes szektor etnikai sokféleségének erősítése volt, és az Országos Önkéntes Központ, a CIVIQ és a Multikulturális Fejlesztés FORUM Intézete is részt vett benne. A Stap Twee több szinten is hozzájárult ahhoz, hogy a bevándorlók önkéntessége szakmai viták napirendjére kerüljön: Felhívta az önkéntes szektor figyelmét arra, hogy szervezeti változás szükséges. Az önkéntes szervezetek munkavállalói körének – az önkéntesek és az alkalmazottak esetében egyaránt – tükröznie kell a társadalomban bekövetkező demográfiai változásokat.
Részt vett az önkéntes szektor sokféleségét célzó módszerek és eszközök kidolgozásában. kisebbségekre” vonatkozó, és az immigráció különböző hullámaira reagáló irányelvek bevándorlási és integrációs politikává változtak, s jelenleg is finomítás, illetve fejlesztés alatt állnak. A bevándorlási és az integrációs politika kifejezetten az újonnan érkezetteket és az “etnikai kisebbségeket” célozza meg.
A bevándorlók önkéntes tevékenységét és integrációját megkönnyítő kormánypolitika A kormánypolitika célja általában az önkéntes szektor megfelelő felkészítése arra, hogy reagálni tudjon a társadalmi változásokra. Az állam nagy figyelmet fordít a bevándorló önkéntesség megerősítésére, amely a demo-
Önkéntessé Az önkéntesség irányelveinek fejlesztéséért felelős Egészségügyi, Jóléti és Sport Minisztérium az önkéntes tevékenységgel foglalkozó legfrissebb politikai dokumentu-
Hozzájárult a program jó gyakorlat–adatbázisának gyarapodásához, amelyet a különböző döntéshozók állítottak össze. Ez a www.civq.nl/staptwee weboldalon hozzáférhető.
Az ország egyedi jellemzői Hollandiában a bevándorlás története több évszázadra nyúlik vissza. A holland társadalom ezért az újonnan érkezettek társadalmi integrációjának régóta élő hagyományaival rendelkezik. Az állam azonban csak az elmúlt évtizedben ismerte el hivatalosan is, hogy Hollandia olyan ország, amelyre a bevándorlás társadalmi hatást gyakorol. Ennek eredményeképpen az elmúlt 30 évben született, az „etnikai
17
Bevándorlás és Önkéntesség – Hollandia
gráfiai változás és a bevándorlók holland társadalomra gyakorolt egyre markánsabbá váló hatásának előterében játszódik. Ez kifejezetten két terület, az önkéntesség és az integráció megerősödését jelenti.
Közreműködött a mainstream és a bevándorló önkéntes szervezetek közötti együttműködés új formáinak kialakításában. Míg a program kezdetekor a mainstream szervezetek számára az együttműködés kimerült annyiban, hogy igyekeztek saját maguk számára önkénteseket toborozni a bevándorlók szervezetiből, addig mára a lehetséges közös projektek és együttműködés tervezése vált jellemzővé. Jelenleg az önkéntességről szóló általános politikai kezdeményezések célja, hogy jogi keretek között hárítsák el az önkéntesség akadályait, és javítsák a helyi irányelvek és önkéntességet támogató struktúrák minőségét. A jelenlegi irányelvek kutatásokra, és olyan “új” célcsoportok önkéntességbe történő bevonására ösztönöznek, mint pl. a bevándorló közösségek. Elvárható, hogy ezek az általános politikai kezdeményezések hosszú távon a bevándorló közösségek fejlődését szolgálják. A gyakorlati cselekvés szintjén az állam a női bevándorló lakosság önkéntességét kívánja
serkenteni, hiszen ők a társadalom leginkább kirekesztett csoportjai közé tartoznak. Önkéntességi politikájában a Minisztérium az összes állampolgár “részvételét” állapítja meg legfőbb céljának, az integráció kifejezést azonban nem használja. A Minisztérium legutóbbkiadott iránymutatása (2005–2007) jelzi, hogy elkezdték az önkéntesség hagyományos fogalmának kiszélesítését. Az “önkéntes tevékenység” kifejezést mára az ellenszolgáltatás és kötelezettség nélkül, a társadalom érdekében végzett munka (kulturálisan) különböző formáinak jelölésére
2.
18
19
Bevándorlás és Önkéntesség – Hollandia
használják –, s ez jobban kifejezi a bevándorlók hozzáállását az önkéntességhez. Az elmúlt évek során a központi kormányzati politikának köszönhetően a helyi és regionális önkormányzatok is kidolgozták saját programjaikat a mainstream szervezetek etnikai sokféleségének növelésére. Így a négy legnagyobb város helyi önkormányzata szintén kidolgozta a migráns szervezeteket támogató integrációs politikáját. A támogatás igénybevételének egyik feltétele az, hogy a migráns szerveztek tevékenységének segítenie
kell a társadalmi integrációt. Ez a migráns szervezetek számára azt jelenti, hogy aktivitásuk szervezésében változás történik, mivel elesnek tevékenységeik általános állami támogatásától. Helyi, regionális és országos szinten az állam a migráns szervezeteket strukturáltan is támogatja anyagilag, ami segíti őket abban, hogy megszerezzék a szervezetfejlesztéshez szükséges készségeket, illetve lehetővé teszi, hogy más hálózatokhoz és csoportokhoz is kapcsolódhassak.
Integráció A Bevándorlási és Integrációs Minisztérium jelenlegi integrációs politikája nagyobb hangsúlyt helyez a szociális és kulturális, mint a gazdasági szférába történő beilleszkedésre Az integrációs politika kulcsfontosságú célja a társadalmi kohézió és a közös állampolgárság értékének erősítése. A jelenlegi politikai irányvonalakat vázoló dokumentumok és a kormányjelentések a részvételt problémás területként jelölik meg, ugyanakkor a migráns önkéntesség és az
integráció közötti kapcsolatot nemhogy nem részletezték, hanem teljesen figyelmen kívül hagyták. A régebbi integrációs irányelvekben gyökereztek, és az Újonnan Érkezettek Integrációs Törvényéből (1998) emelkedtek ki az Újonnan Érkezettek Integrációs Programjai. Céljuk a bevándorlók társadalmi ismereteinek gyarapítása, a munkaerőpiaci esélyeik növelése érdekében.
Különös figyelmet kell szentelni az olyan harmadik országokból érkező bevándorlóknak, akiknek a politikai menedékjogi kérelmét elutasították, akárcsak azoknak, akik nem politikai, hanem más alapon kérvényezték a letelepedési engedélyt (orvosi vagy humanitárius okokból). Az önkénteskedés segíthet ezeknek a bevándorlóknak, hogy életüket jobbá tegyék, ezért az önkéntességhez való hozzáférést jogi státuszuktól függetlenül alapvető jogukként kell kezelni. A jogi keretek még mindig tartalmaznak olyan szabályozó elemeket, amelyek lefokozzák az önkéntességet: a munkanélküli státuszú személyek például nem önkénteskedhetnek szabadon, csak ha már hosszú ideje munkanélküliek. Ez a harmadik országok állampolgáraira is hatással van, és azt az üzenetet hordozza magában, hogy az önkénteskedés másodlagos társadalmi értékű, ami nem ösztönzi az önkéntességen keresztül való társadalmi részvételt. A másod– és harmadgenerációs bevándorlóknak és a nőknek különös figyelmet kell szentelni. Ők jelentik a kulcsot az integrációs folyamatokhoz, ugyanakkor ők a kirekesztettség fenyegetettjei is.
2.2. Magyarország
A civil társadalom, mint a lehetőségek kerete – esélyek és kihívások Hollandia virágzó civil társadalommal rendelkezik, amelynek az önkéntesség az egyik sarokköve. Ez a hagyomány sok lehetőséget kínált a bevándorló közösségeknek, és kedvező körülményeket teremtett a migráns szerveződések létrehozásához is. Sőt, a kormány segítségének köszönhetően a migráns szervezetek példaértékű támogatási struktúrája alakult ki
akadályokat állít a migráns önkéntesség elé. Az akadályok elhárítása végett ösztönözni kell a hosszú távú átalakulásba történő befektetést.
az elmúlt évtizedek során. A migráns szervezetek saját csoportjuk megerősítésére is jól tudják hasznosítani az erős civil társadalomban rejlő lehetőségek széles tárházát. Van azonban számos olyan kihívás, amellyel mind a befogadó társadalomnak, mind a bevándorló közösségeknek szembe kell nézniük a közeljövőben:
Az idegengyűlölet felélénkülése és az integrációról szóló, felerősödött nyilvános vita hozzájárult ahhoz, hogy az asszimiláció kerüljön az integrációs politika középpontjába. A holland társadalomnak sürgősen fel kell ismernie, hogy az integráció kétirányú folyamat, amely mindkét fél számára erőfeszítésekkel jár. Jelenleg elsősorban a bevándorlót tekintik felelősnek saját integrációjának sikeréért, vagy kudarcáért. A mainstream szervezetek változással szembeni ellenállása kemény és tartós
Magyarország több szempontból is különbözik a többi résztvevő országtól az önkéntesség, az integráció és a bevándorlás tekintetében. Az országban egy évnél hosszabb ideig tartózkodók aránya az elmúlt évtizedben stabil volt. Ez a népesség 1.2-1.6%-át jelenti. Erőteljesen hangsúlyoznunk kell azonban, hogy Magyarország bevándorlói profiljának az a különlegessége, hogy a külföldiek több, mint 85%-a európai országokból érkezett
(túlnyomó részben Romániából, Szerbiából és Ukrajnából), és a bevándorlók több, mint 60%-a magyar származású. Ez azt jelenti, hogy Magyarország kisszámú bevándorlói nagy arányban a származási országukban etnikai kisebbséget képviselő magyarok. Beszélik a nyelvet és ismerik a magyar kultúrát, így a “külföldiek integrációja” itt különleges jelentést nyer.
A bevándorlók fiatalabbak és képzettebbek, mint a határokon belül született magyar állampolgárok. Az idősebb korcsoportokban (60 felett) a külföldiek aránya igen alacsony, kevesebb, mint 10%, a magyar állampolgárok 20%-ához képest. A bevándorlók 45%-a fiatalabb 29 évnél, míg az
anyaországban mindössze 38% tartozik ebbe a korcsoportba. A bevándorlók kb. 57%-a (18 év felett) középfokú képesítéssel rendelkezik a magyarok 38%-ához képest. A bevándorlók kb. 25%-a (25 év felett) rendelkezik felsőfokú képesítéssel, a hazai 12,5%-hoz képest.
2.
20
Bevándorlás és Önkéntesség – Magyarország
21
A harmadik országok állampolgárainak integrációja nincs a politikai döntéshozás napirendjén – nem beszélve az önkéntesség segítségével megvalósuló integrációjukról. Az egyetlen „külföldiekkel“ foglalkozó és a közélet érdeklődésére is számot tartó vita, a kettős állampolgárságról tartott 2005-ös, negatív kimenetelű népszavazás kontextusában történt. Látható, hogy az integrációról folyó vita még mindig erősen az állampolgárság megszerzésére irányul. A magyar bevándor-
lási jogalkotás három különböző eljárást nevez meg: külön az etnikai kisebbséget képviselő magyarokét, külön az EGT országaiét és az EGT övezetén kívülről érkező, nem magyar származású külföldiekét. Az otthonukban etnikai kisebbséget képviselő magyarok egyértelműen előnyt élveznek a magyar állampolgárság megszerzésében. A magyarországi integrációs viták másik fő eleme a roma kisebbség helyzete, akik a magyar társadalom leghátrányosabb csoportját alkotják.
Évi átlag háztartásoknak történő informális segítségnyújtás óraszáma a 20 és 74 évesek körében5
Önkéntesség Magyarországon A szocialista éra közösségi mozgalmakat elnyomó szigorú politikájának hatása a mai magyar önkéntes szektor gyenge mivoltában is érzékelhető. 1993 és 2000 között ugyan megduplázódott a civil szervezetek dolgozói-
nak száma, de ez még mindig csak az aktív magyar népesség 2%-át jelentette. A 2003–ban felmért, szervezetten dolgozó 400.000 önkéntes 34.000.000 órát dolgozott, ami 16.000 teljes munkaidős állásnak felelne meg.
Európai viszonylatban a szervezett önkénteskedés kevésbé gyakori Magyarországon, mint a többi országban:
EE HU SI
FI FR BE DE UK SE NO
Informális segítség 84 64 49 67 55 33
51 56 50 49
Nők
78 50 37 73 55
37
53 65 56
49
Férfiak
90 80 61 67 61 29
49 46 44
43
A más háztartásokban nyújtott informális segítséget nem szervezet által küldött személyek végzik. A segítséget csak abban az esetben rögzítették, amennyiben említésre került, hogy egy másik háztartásnak nyújtották. A segítség egy részéről nem számoltak be, mert az a saját háztartásnak végzett munkával egy időben történt.
Az emberek informális úton történő önkénteskedését részben a szervezetek és az egyesületek iránt való bizalom hiányával lehet magyarázni, amely a szocialista időszakban jellemző kötelező társadalmi munka emlékéből és a korrupció miatti rossz tapasztalatokból származik.A másik magyarázatot a kölcsönösségen alapuló tevékenységek fogalma, a “kaláka” adja: például a magyar falvakban továbbra is gyakori, hogy a férfiak segítenek egymás házá-
nak felépítésében. Ezt a fajta munkát alternatív ellenszolgáltatásként lehet felfogni, amely különféle tevékenységeket ölel fel, úgymint gyermekfelügyelet, mezőgazdasági munka, takarítás, főzés, stb. Ezt a fajta (önkéntes) munkát a felmérések ismerősöknek, barátoknak, családtagoknak és a helyi közösségeknek nyújtott segítségként tüntetik fel.
A 2005–ös közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény jogilag elismeri az önkénteseket és tevékenységeiket, illetve kétoldalú szerződés aláírására jogosítja fel a szervezeteket és az önkénteseket, a szerződő felek kötelezettségeinek és jogainak ismertetésével. Figyelemreméltó, hogy a nemEGT állampolgárok külön említésre kerülnek a törvényben. A törvény lehetőséget nyújt a külföldieknek, hogy státuszukra és nemzetiségükre való tekintet nélkül önkénteskedhessenek. A migráns önkéntesség így elméletben lehetséges, a jogi
és politikai lehetőségek adottak, de a lehetőségekről való széleskörű ismeretek hiánya, mind a bevándorlók, mind az önkéntes szervezetek körében azok kihasználásának útjában áll. Az INVOLVE magyar partnerei kisebb akciókutatást végeztek. A kutatás alatt 29, bevándorlókkal vagy menekültügyekkel foglalkozó civil szervezettel léptek kapcsolatba (beleértve az Önkéntes Központot is).
Évi átlag önkéntes munkával töltött óraszám a 20 és 74 évesek körében4 EE HU SI
FI FR BE DE UK SE NO
Önkéntes munka
8
5
12 37 37 42
55 24 36
30
Nők
5
4
6 30 30 33
45 26 28
24
12
6
18 43 49 52
65 23 44
43
Férfiak
Az önkéntes munka szervezetnek vagy szervezeten keresztül végzett munka, ingyen vagy jelképes összegért végzik.
Másrészről a magyarok listavezetők a nem– szervezeti keretben megvalósított önkénteskedésben. Az így folytatott önkéntes tevékenységgel eltöltött idő (nem–szervezett segítségnyújtás) kilencszer több mint a szervezett önkénteskedés. Kutatások azt
mutatták, hogy a társadalom majdnem 40%-a valamilyen formában részt vett önkénteskedésben, amelynek 10.5%-a szervezetek számára végzett önkénteskedés.
2.
22
23
Bevándorlás és Önkéntesség – Magyarország
Csak egy szervezet számolt be arról, hogy menekültek végeznek önkéntes tevékenységet az égisze alatt. 5 szervezet alkalmaz Nyugat–Európából és az Egyesült Államokból érkező külföldieket (főleg diákokat). A kutatásban válaszadó többi szervezet (18 a 29–ből) nem foglalkoztat külföldi önkénteseket. A fenti szervezetek közül 10 úgy nyilatkozott, hogy nem gondolkodtak eddig ezen a lehetőségen, de jó ötletnek tartják, és szívesen dolgoznának ki stratégiákat a migráns önkéntesek foglalkoztatására. Ez jól bizonyítja, hogy a migráns önkéntességről történő tájékoztatás továbbra is nagy kihívás Magyarországon.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a migráns önkéntesség továbbra is ritkának tűnik. A felmérés azonban azt is világossá tette, hogy a szervezetek pozitívan állnak a kérdéshez és néhány szervezet már rendelkezik olyan tapasztalatokkal, amelyeket át lehetne ültetni más kontextusokba. A nyilvánosság tájékozatlansága mellett a súlyos idegengyűlölet áll a bevándorló önkéntesség útjában. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a második legelutasítóbbak az emberek a bevándorlókkal szemben (a 2003–as nemzeti identitásra és bevándorló-ellenes attitűdre vonatkozó ISSP felmérés alapján).
Az bevándorló-ellenesség skála átlagai különböző európai országokban, Adatbázis: ISSP 20036 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4 -0,5
LV CZ HU RU DE-E SK
DE-W: Westgermany DE-E: Eastgermany
GB
BG
AT DE-W NO
PL
SI
IE
DK
FR
SE
CH
PT
ES
A bevándorlók integrációját segítő önkéntesség pozitívumaira és a bevándorlók negatív közmegítélése elleni küzdelemre való figyelemfelhívás tűnik a kérdést előremozdító legfontosabb teendőnek. Az integráció önkéntességen és részvételen keresztül történő erősítésének fogalma a roma közösségre is kiterjeszthető, akik szintén ellenséges attitűddel kell, hogy szembenézzenek és sok esetben lényegesen bizonytalanabb szociális helyzetben vannak, mint a harmadik országok állampolgárai.
2.3. Anglia 2.
Bevándorlás Angliában 2001–ben 3.5 millió Nagy–Britanniában élő ember született az Európai Unión kívüli országokban. Ez a Brit szigeteken kívül születettek 83%-át, és a teljes népesség 6%-át tette ki. Az Egyesült Királyságban régen a “bevándorló” szót csak azokra a migránsokra használták, akik azért kívántak Nagy-Britanniában letelepedni, hogy egészen a nyugdíjas éveikig ott dolgozzanak. Az elmúlt évtizedek során azonban a népesség nemzetközi mozgása összetettebbé vált. Vannak, akik eltöltenek pár évet Nagy Britanniában mielőtt haza, vagy egy másik országba költöznének, míg más migránsok állampolgárságot kaphatnak, így nem érzik többé bevándorlóknak magukat. A “bevándorló” kifejezés ugyanakkor vonatkozhat a bevándorló szülők brit születésű gyermekeire is. A bevándorlók/migránsok/ a harmadik országok állampolgárai nagyon heterogén csoportot alkotnak és sok vonatkozásban legalább annyira különböznek egymástól, mint a népesség fennmaradó részétől. Nagy az eltérés például az alacsonyan fizetett bevándorlók (akik kevesebb, mint 149.20 fontot keresnek egy héten, pl. a bangladesi bevándorlók 63%-a), és a magasan keresők között (akik több mint 750 fontot keresnek hetente, pl. az amerikai bevándorlók 40%-a).
Az új bevándorlók általában véve fiatalabbak, mint a brit állampolgárok (átlagéletkoruk 28 év, míg a briteké 39) és kevésbé képzettek, ami azt jelenti, hogy valószínűleg alacsony társadalmi megítélésű, rosszul fizető és veszélyes foglalkozásokat űznek. A korai 90-es évekig tartó időszakban a kivándorlás nagyobb volt az Egyesült Királyságból, mint az oda történő bevándorlás. 2004-ben 223 000-rel több ember vándorolt az Egyesült Királyságba, mint ahányan elhagyták azt. A ki- és bevándorlás legfőbb oka a tanulás vagy a munkavállalás. 2003-ban a bevándorlók több, mint egynegyede (135 000 ember) tanulni érkezett az Egyesült Királyságba, és több, mint egyötödük (114 000 bevándorló) munkával kapcsolatos okokból érkezett, sokszor konkrét pozíciók betöltése céljából. (www. statistics.gov.uk).
24
Önkéntesség Angliában A brit kormány erősen elkötelezett az önkéntesség kapcsán.Több tárca is érdekelt az önkéntességben és a témában támogatott projektekben, és számos területen dolgoztak ki saját önkéntességi stratégiát. Nagyszámú országos önkéntes szervezet, úgymint a Volunteering England (Önkéntes Anglia) és a Közösségszolgáló Önkéntesek, illetve jó néhány etnikai kisebbségeket, afro–amerikaiakat és menekülteket tömörítő intézmény elkötelezett az önkéntesség országos méretű népszerűsítése mellett. Ide értendő a Menekült Tanács és az Etnikai Kisebbségek Önkéntes Szervezeteinek Tanácsa is (CEMVO). Általában véve elmondható, hogy az önkénteskedés az Egyesült Királyságban és Angliában szilárd infrastruktúrával rendelkezik. Ugyanakkor nincs külön a bevándorlók által végzett önkéntességre vonatkozó irányelv. A “Megegyezésben” azonban az állam és az önkéntes-, illetve a közösségi szektorok egyetértettek abban, hogy együtt kell megoldaniuk a diszkrimináció problémáját annak biztosítása érdekében, hogy az önkéntesség mindenki számára elérhető legyen. Az Egyesült Királyságban 26.4 millió ember önkénteskedik informálisan és 17.9 millió formálisan; ez együttesen 2003–ban 3.8 milliárd ledolgozott önkéntes órá-
nak felelt meg. A Belügyminisztérium felmérései szerint a brit születésűek nagyobb valószínűséggel önkénteskednek (informálisan vagy formálisan), mint a külföldi születésűek. Két felmérés szerint a menekültek és menedékkérők 22 és 29%-a önkénteskedett az Egyesült Királyságban. A magasabb képzettségűek nagyobb valószínűséggel önkénteskednek. Egyre több beszámoló szól a menekültek és menedékkérők önkénteskedéséről, de az újonnan érkezett bevándorlók és a harmadik országok állampolgárai által végzett önkénteskedésre egyetlen felmérés sem fókuszál. A rendelkezésre álló felmérések azt mutatják, hogy az afro–amerikai és az etnikai kisebbséghez tartozó közösségek, menekültek és menedékkérők által végzett önkénteskedés általában informális, és ebből következően nem számolnak be róla. Tevékenységüket gyakran nem önkéntességként látják, hanem úgy vélik, hogy “csak azt teszik, amit kell“. Ennek alapján valószínű, hogy a harmadik országok állampolgárainak önkéntes tevékenysége is jelentős Angliában, s közreműködésük igen értékes.
ideje vannak az országban, inkább informálisan önkénteskednek.Az alulfizetettség, az angoltudás hiánya és az önkénteskedéssel, annak előnyeivel és lehetőségeivel kapcsolatos információhiány komoly akadályokat jelent, főleg az újonnan érkezettek számára. Ug-
yanakkor az önkéntes tevékenységet végzők köréből sokan számos előnyről számolnak be, így például jobb nyelvi- és munkakészségekről.
A harmadik országok állampolgárainak önkéntessége Az interjúalanyokkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a harmadik országok állampolgárainak megélhetési gondokkal folytatott küzdelme kihat önkéntes tevékenységeik végzésére is. Hosszú munkanapokat kell eltölteniük nagyon nehéz körülmények között, alacsony fizetés mellet, így kevés idejük marad az angol-tanulásra és önkéntességre. A bevándorlók gyakran nincsenek tisztában az önkéntesség lehetőségeivel és előnyeivel, sőt nyelvtudás hiányában tájékozódni sem igazán tudnak. A vidéken élő új bevándorlók különösen elszigeteltek, így önkéntességüknek is több akadálya van. Néhány területen az önkéntes szektor szinte semmilyen infrastruktúrával nem rendelkezik, amely a tevékenységek kibontakozását segíthetné. Jellemző, hogy a munkaadók többnyire nem segítik a bevándorló munkások angol nyelvtanulását és más módokon való beilleszkedését. Az újonnan érkezett bevándorlók sokszor hátrányos helyzetű közösségekben élnek, s megjelenésükkel tovább fokozzák a közösség tagjai között meglévő ellenségeskedést. Ilyen körülmények között elképzelhető, hogy az emberek félnek az aktív önkéntes szerepvállalástól.
A bevándorló közösség önkéntessége: előnyök és akadályok A bevándorló hálózatoknak és szervezeteknek kulcsszerepük van az emberek letelepedésében és elhelyezkedésében. A bevándorló közösségi szervezetek is az önkéntesekre támaszkodnak, ugyanakkor gyakran forráshiánnyal küzdenek.
Az INVOLVE kutatás A kérdés további feltárása érdekében az angliai INVOLVE partnerek betekintettek egy szélesebb körű kutatásba, és két látogatás keretében próbáltak többet megtudni a harmadik országok állampolgárainak önkénteskedéséről. Először a South hollandi Lincolnshire–be látogattak, majd egy nyugat-londoni migráns szervezethez mentek el. Sok dolgozóval – így az önkéntesekkel, és a velük, valamint a bevándorlókkal dolgozó szakemberekkel egyaránt
25
Bevándorlás és Önkéntesség – Anglia
– készítettek interjút. A 2005. októberében Wolwerhamptonban tartott INVOLVE konferenciáról és az INVOLVE angliai szakértő csoportjától is gyűjtöttek információkat. Az INVOLVE szakértői csoport korlátozott kutatási mintájában azt találták, hogy a biztosabb háttérrel rendelkező bevándorlók többet önkénteskednek, különösképpen saját közösségükben, de más szervezeteknek is. Arra is rávilágítottak, hogy akik rövidebb
A közösségekben dolgozó önkénteseknek gyakran sokféle személyes, és az állandó munkájukhoz kapcsolódó önkéntes kötelezettségeik is vannak. A közösségi önkénteseknek sok nehéz és néha traumatikus kérdéssel kell szembesülniük, úgymint a szegénység, a zaklatás, a betegeskedés, depresszió, immigrációs nehézségek és egyéb problémák; és ez a közösségen belül kialakult feszültséghez és a stresszhelyzetek megsokasodásához vezethet.
2.
26
27
Bevándorlás és Önkéntesség – Anglia
A szegénység következtében az önkéntesek gyakran költözhetnek, vagy más okból kizökkenhetnek megszokott életvitelükből, ezért nehéz rendszeres kötelezettségeket vállalniuk. A közösségi szervezetek számára gyakran nem állnak rendelkezésre a képzést, a támogatást és az önkéntesek kiadásait biztosító források. A közösségi szervezetek néha tapasztalatlanok az önkéntes menedzsment területén, és gyakran nincs alkalmazottjuk, aki az önkénteseket irányíthatná. A közösségi szervezetek nem ismerik az önkéntesek foglalkoztatásának infrastruktúráját és az együttműködéshez szükséges hozzáféréssel sem rendelkeznek.(mint pl. az önkéntes központok esetében).
Önkénteskedés a bevándorló szektoron kívül Az önkéntesek több okból végezhetnek önkéntes tevékenységet, például azért, hogy segítsenek másokon, megtanuljanak angolul, illetve azért, hogy tapasztalatokat és új készségeket szerezzenek. A felmérések arra utalnak, hogy a bevándorló-, az afro-amerikai és etnikai kisebbségeket tömörítő szervezetek keretein kívül önkénteskedő harmadik országbeli állampolgárok számára fontos motiváció lehet angol tudásuk fejlesztése, amellyel a foglalkoztatási esélyeiket is növelhetik. Jellemzőek az olyan szervezetek Angliában, amelyek komoly súlyt
helyeznek munkájukban arra, hogy menekülteket és afro-amerikai valamint etnikai kisebbségek tagjait foglalkoztassák. Az ő tapasztalataik azt mutatják, hogy a harmadik országok állampolgárait sikeresen alkalmazó szervezetek ezt a különböző szintű változásokra való nyitottságnak, és az olyan partnerségekben és hálózatokban való részvételnek köszönhetik, amelyek az etnikai sokszínűséget erősítik az önkéntességben. A jó gyakorlatok tartalmazzák a következőket:
Teljes szervezeti elkötelezettség az etnikai sokféleség és az önkéntesség mellett. Kreatív marketing és az emberek elérése figyelembe véve a szájról szájra terjedő információk fontosságát. Rugalmas toborzás és az önkéntesek igényeire és érdekeire érzékeny önkéntes menedzsment módozatai. Megfelelő támogatás, felügyelet és költségfedezet. Partner kapcsolatok és a közvetítő/támogató szervezetek bevonása. A menekült szektoron belül sok sikeres – önkénteseket foglalkoztató – projekt létezik, amely az új bevándorlók támogatását célozza. Ezek kibővítése azért is fontos, hogy
a későbbiekben érkező új bevándorlók is élvezhessék előnyeiket. Ennek érdekében a menekülteket foglalkoztató projektek egy részét a jó gyakorlat részben soroltuk fel (lásd 4.3).
Jogi és politikai akadályok Az angol INVOLVE kutatás megállapította a harmadik országbeli állampolgárok önkéntességének politikai és jogi korlátait: Az infrastruktúra és a bevándorló státuszú munkavállalóknak járó egyéb támogatás hiánya. A bűncselekményeket Nyilvántartó Hivatal (CRB) ellenőrző eljárásai. A Bevándorlási és Nemzetiségi Nyilvántartó nem tesz különbséget az ellenszolgáltatás nélkül végzett munka és az önkénteskedés között. Továbbá a médiával és a társadalom ellenségességével ötvözött negatív kormánypolitika inkább a megkülönböztetéshez vezet, mintsem az integrációhoz.
Önkéntesség és integráció A felmérés, amelyet Angliában csupán korlátozottan tudtak kivitelezni az “integráció” különböző értelmezéseit tárta fel. Sokak számára a foglalkoztatottság az integráció fontos mutatóját jelenti. Az INVOLVE kutatás egyik brazil interjúalanya a következőket mondta: “Az integráció azt jelenti, hogy mindannyian más–más országokból jöttünk, de jól kijövünk egymással. Néhányan nem akarnak integrálódni és integrálni. Az angolok nem akarnak befogadni, a bevándorlók egy része pedig nem akar beilleszkedni.” Az egyik indiai interjúalany arról beszélt, hogy vallásuk, anyanyelvük és nemzetiségük alapján többféle identitással rendelkeznek, és egyensúlyt kell teremteniük a saját, és a brit értékrend között. “A legtöbb közösség jól integrálódik amennyiben hajlandóak az értékek megosztására.” Az egyik marokkói önkéntes úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem az integrációról, hanem a minden embernek kijáró jogokról, felelősségvállalásról és egyenlőségről, és ezek figyelembevételéről van szó, bárhol éljünk is. Az integráció egyik fontos értelmezését a bevándorló- és a menekült szektorban dolgozók tették közzé, amely szerint az inte-
grációs folyamatot úgy kell felfogni, mint ami az országba érkezés napján veszi kezdetét. Vannak ugyan rövidebb időszakra érkező bevándorlók is, de sokan szeretnének maradni vagy később visszajönni, míg sokan valóban le is telepednek. Angliában szerzett első tapasztalataik hosszabb távon perdöntő hatással lehetnek jólétükre és részvételükre egyaránt. A harmadik országok polgárait önkéntes tevékenységekben foglalkoztató szervezetek arról számoltak be, hogy munkájuk gyakran más, előnyös lehetőségek eredményeként fejlődött ki. A bevándorlók által vezetett szervezetek megléte szintén pozitívan járul hozzá az integrációhoz. Az egyének és a közösségek integrációs kezdeményezései nagyon lényegesek, ezért a tevékenységek irányítása és megválasztása kulcsfontosságú. Az INVOLVE angol kutatása ezért arra a következtetésre jutott, hogy az önkéntesség – kötődjön az akár bevándorlók által vezetett, vagy mainstream szervezetekhez– kulcsszerepet játszik abban, hogy a személyek, a közösségek és a szervezetek integrálódni tudjanak.
2.
28
29
Bevándorlás és Önkéntesség – Németország
2.4. Németország A német Statisztikai Hivatal szerint 15.3 millió ember rendelkezik “bevándorló háttérrel” az országban (ez a német lakosság 19%-a). Ez azt jelenti, hogy vagy külföldiek (9%); vagy etnikai kisebbséget képviselő külföldi németek (mint pl. a “Spätaussiedler”), külföldön született, de német állampolgárságot kapott németek, vagy német nemzetiségű másodgenerációs bevándorlók (10%). A harmadik országok polgárai a teljes külföldi populáció 68.3%-át (4.6 millió fő) teszik ki. A Németországban élő harmadik országok állampolgárainak 26.1%-a (1.8 millió fő) török származású, 14.3%-a a volt Jugoszlávia államaiból, 7.5%-a pedig a volt Szovjetunió területéről jött. A török népesség 34.2%-a és a volt Jugoszláviából érkezők 20.7%-a született Néme-
tországban, míg a volt Szovjetunió területéről érkezetteknek mindössze 3.4%-a született itt. A harmadik országokból érkező állampolgárok 29.1%-a több mint 20 éve él Németországban (ezen belül a törökök 46.1%-a és a volt Jugoszláviából érkezettek 38.1%-a ). Mivel az új bevándorlási és integrációs törvény 2005 januárjában került csak beiktatásra, jelenleg is társadalmi vita folyik a bevándorlók jogairól és kötelességeiről, és a német társadalomba való beilleszkedésükről. Miután (Nyugat-)Németország több mint 40 éven át nem látta be, hogy a bevándorlók számára célországgá vált, így most kell szembesülnie a négy évtizednyi immigrációval és az integrációs programok hiányával.
Németországban a következő közigazgatási fejlesztéseket kell ebben a kontextusban megfigyelnünk: A Menedékkérők és Menekültek Szövetségi Irodáját átstrukturálták és új néven a Bevándorlók és Menekültek Szövetségi Irodájaként jegyezték be 2004–ben. Ez az iroda felel az integrációs intézkedésekért és a projektek (közösségi alapú projektek) támogatásért. Az új Integrációs Biztos (akit 2005–ben neveztek ki) eddigi államtitkári pozíciója helyett miniszteri státuszt kapott és a Kancelláriában nyert helyet (Ezt megelőzően a Családügyi, Idősek, Nők és Fiatalok Minisztériumában volt). A migráns önkéntesség jobb integrációjára tett erőfeszítések fontosságát ilyen értelemben – mind a mainstream, mind a bevándorló szervezetekben – széles körben elismerik Németországban, ugyanakkor erős a félelem, hogy a bevándorlók párhuzamos társadalma fejlődik ki etnikai szervezeteiken és hálózataikon keresztül. Ez a félelem főként a török és a muszlim közösségeket érinti. Németországban heves viták folynak arról, hogy vajon a
bevándorló szervezetek segítik-e a társadalmi integrációt, vagy a kohéziós társadalmi tőke inkább a bevándorlók elidegenedését okozzae saját közösségeiken belül. Ahogy azonban a kutatások kimutatták (lásd alább), a bevándorló szervezeteknek igenis van szerepük a migránsok megerősítésében, és az informális és nem-formális tanuláshoz vezető utak megnyitásában. A bevándorlók önkéntessége főként a helyi és a regionális szinten számít központi témá-
nak. Emellett a német Integrációs Biztos, valamint a Bevándorlók és Menekültek Szövetségi Irodája is elismeri az önkéntesség közösségi életben való részvételre és a bevándorlók integrációjára gyakorolt befolyását. Néhány tartomány és önkormányzat már felállította a migráns önkéntesség támogatását célzó stratégiáját mind a mainstream, mind a bevándorló szervezetek segítésére. Ami a bevándorlók önkéntességének és integrációjának kormányszintű politikáját illeti, már
vannak olyan célzott irányelvek, amelyek a két területet helyi, regionális és országos szinten kötik össze. Az új integrációs törvény keretében a Szövetségi Iroda nyelvtanfolyamokat és a bevándorlást, valamint menekülteket érintő témájú kurzusokat indított. A Szövetségi Iroda 2003. óta irányítja a német kisebbségi és a külföldi nemzetiségű bevándorlók integrációját megcélzó projekteket.
A közösségi életbe történő integráció fogalma e keretek között a következőkre irányul: Kapcsolatépítés a fogadó ország lakossága és a bevándorlók között. Az elfogadás erősítése a fogadó ország lakosságában. Az identitás megerősítése. A bevándorlók önsegítő készségének fejlesztése. Helyi szolgáltatások, úgymint egyesületek, oktatóközpontok és ifjúsági klubok létrehozása. Az integrációs intézkedések fejlesztése kísérleti projektekkel. A fenti célkitűzések teljesítésére a Szövetségi Iroda helyi szintű kezdeményezéseket támogat abból a célból, hogy elősegítse a közösségi életben való részvételt. A helyi hálózatok és önkéntes kezdeményezések által felállított és lebonyolított projektek előnyt élveznek az anyagi támogatás területén. Az integrációnak egyelőre nem létezik mindenki által elfogadott definíciója Németországban. A jelentés értelmezése a bevándorlók fogadó társadalomba történő asszimilációja és a multikulturalizmus között ingadozik. Legtöbb esetben az integrációt a bevándorlók és a fogadó társadalom közötti kétirányú folyamatként határozzák meg, amelynek célja a társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai életben való részvételhez szükséges egyenlő esélyek megteremtése a kulturális változatosság fenntartása mellett. Az alapértékek és a német tár-
sadalom alkotmányának betartását mindenütt alapkövetelménynek tekintik. A 2003–as Civil Tevékenységek Német Hálózatának bevándorlással/integrációval foglalkozó munkacsoportját (Bundesnetzwerk Bürgerschaftliches Engagement BBE) a különböző szintű és foglalkozású szakértők összehívására állították fel abból a célból, hogy a migráns önkéntesség kérdését elemezzék és megvitassák, illetve, hogy a bevándorlók önkéntességét mind a mainstream német önkéntes szervezetekben, mind az etnikai szerveződésekben és hálózatokban elősegítsék és megkönnyítsék. A munkacsoport évente négyszer ülésezik. A csoport beleegyezett, hogy az INVOLVE projekt Német Nemzeti Tanácsadó Csoportjaként működjön.
2.
30
31
Bevándorlás és Önkéntesség – Németország
A legutóbbi találkozó fő témái: A migráns szervezetek társadalmi párbeszédbe történő bevonása. A bevándorló szervezetek képzési és képzettségi igényei. A bevándorlók német szervezetekben történő részvételének akadályai. Az etnikai esélyegyenlőség érvényesítése a német egyesületekben. A Németországban élő török népesség önkéntességéről végzett felmérés eredményei. Az önkormányzatok, a német egyesületek és a bevándorló szervezetek között folyó hálózatépítés. Az utóbbi öt évben sok kutatás foglalkozott a bevándorlók önkénteskedésével, a hálózat- és a társadalmi tőke építésével Németországban. Még mindig nagy az igény azonban a további kutatásra, hiszen a tanulmányok többsége feltáró és kvalitatív jellegű, és különböző bevándorló csoportokra, vagy régiókra korlátozódik. A felmérések szerint a bevándorlók leginkább saját közösségeikben és hálózataikon belül önkénteskednek, és kevésbé a német vagy mainstream önkéntes szervezetekben. A migráns szervezeteknek fontos szerepet tulajdonítanak az identitás felépítésében, a kohéziós társadalmi tőke alakításában, a bevándorlók érdekképviseletében és a bevándorlók, valamint a befogadó társadalom között ívelő híd építésében. Ebben az értelemben a felmérés a hatékonyan és szakértő módon vezetett migráns szervezetek integrációs potenciálját is felfedte. Azok a bevándorló csoportok, amelyek érdekeik érvényesítése céljából hatékonyan működő szervezetet állítanak fel általában jobban integrálódnak a fogadó társadalomba, mint az alacsonyabb szervezeti kapacitással rendelkező csoportok. Az önkéntességhez való viszonyulás különbözik a bevándorló lakosok és a németek állampolgárok felfogásában. Hasonlóan más országokhoz, az önkéntességet Németországban is általában olyan tevékenységként határozzák
meg, amelyet többé-kevésbé szervezett és formális keretek között végeznek. A bevándorlók azonban általában informálisan önkénteskednek. A török nyelvben nincs például olyan kifejezés, amely az „önkéntesség“ nyugat–európai fogalmát tükrözné. Ehhez a „gönüllü” fogalma esik legközelebb, ami azt jelenti: „szívből tenni valamit”. Az INBAS–Sozialforschung (a német Családügyi, Idősek, Nők és Fiatalok Minisztériuma megbízásából) a bevándorlók önkéntességének helyzetéről készített 2001–es beszámolója első ízben foglalta össze a migráns önkéntességről szóló német tanulmányokat. A 2002–2003–as MEM-VOL projektet (lásd az 1.1 részt) – amelyet az INBAS–Sozialforschung jó gyakorlatokról készített akció kutatása indított el – 5 EU tagállamban a migráns önkéntességről végzett kutatás eredményeinek összesítésével kötötték egybe. A 2004-ben a török bevándorlók önkéntességéről készült országos felmérést (a német Családügyi, Idősek, Nők és Fiatalok Minisztériuma megbízásából) a Turkológiai Tanulmányok Alapítványának Központja (Stiftung Zentrum für Türkeistudien) végezte el az önkéntességről szóló második kutatás mellett. Ez a tanulmány felfedi, hogy a török lakosság 64%-a már aktívan részt vesz valamilyen
szerveződésben, szervezetben vagy informális kezdeményezésben (az aktív németek 70%ához képest). Önkéntes tevékenységekben azonban csak 10%-uk vesz részt (a németek 33%-ához képest). Minél képzettebbek és minél régebb óta laknak Németországban, annál valószínűbb, hogy önkénteskednek. Érdekes, hogy a megkérdezettek 50%-a azt állítja, hogy érdekelné az önkénteskedés, lehetősége
nyílna rá, ami óriási potenciált jelent a bevonásban. Az aktív törökök 35%-a, mind hagyományos, mind migráns szervezetekben is érdekelt, 40%-uk csak török szervezetekben tevékenykedik, míg 16% csak hagyományos német szervezetekben és 9%-uk nemzetközi szervezetekben is megjelenik.
2004 és 2006 között az INBAS–Sozialforschung megvalósíthatósági kutatást végzett az interkulturális és informális tanulásról, és az önkéntes foglalkoztatás segítségével megvalósuló integrációról7 (a Német Oktatási és Kutatói Minisztérium megbízásából). A kutatás az egyéni, szervezeti és regionális szinteket kötötte össze a migráns önkéntesek életrajzi esettanulmányainak segítségével a tevékenységek, tanulási jellemzők, motivációk és az önkéntesség akadályainak megnevezése céljával; a migráns szervezetek körében végzett felmérés segítségével, a szervezetek különböző fejlődési formáinak és az interkulturális és informális tanulást elősegítő, vagy akadályozó tényezőinek összegyűjtése érdekében, valamint a migráns önkéntes szervezetek elemzése segítségével, amely a mainstream és egyéb német szervezetek hálózatépítését és partnerségi viszonyait vizsgálta.
Az eredmények arra utalnak, hogy a bevándorlók az önkéntességen keresztül is fejlesztik készségeiket. Ez főszerepet kap az integrációs folyamatokban és azok különböző dimenzióiban, úgymint a kulturális (nyelv, értékek, szokások és szabályok), a strukturális (az oktatás, a munkaerőpiac és a társadalom egyéb releváns területei), a szociális (interakció és részvétel) és az érzelmi (a kötődés érzése) dimenzió. A szervezeteket illetően a kutatás tárgyát a migráns szerveződések és a célcsoportjuk integrációját segítő csoportok képezték. Ezen szervezetek többségében a pénzügyi, személyi és infrastrukturális keretfeltételek nem voltak megfelelőek, ami a bevándorló önkéntesek készségfejlődésének és tanulási folyamatainak
útjába állhat. A keretfeltételeken a bevándorló szervezetek célirányos támogatásával és megfelelő képzési intézkedésekkel jelentős javítás érhető el. Ily módon stabilizálni lehetne a szervezeteket, illetve csere- és együttműködési struktúrákat lehetne kidolgozni, amely az integrációért dolgozó migráns szervezetek működésének komoly előfeltételét képezi. A migráns szervezetek többféle forráshoz is hozzájutnak hálózatépítésen és együttműködésen keresztül, így bővülhetnek információik, támogatást kaphatnak helyszínek és további projektek tekintetében. Ezen kívül fejleszthetik a szervezet menedzsmentjét, tevékenységeik tervezését és szervezését vagy új eseményekbe, fesztiválokba kapcsolódhatnak be a hozzájáruláson keresztül.
2.
32
33
Bevándorlás és Önkéntesség – Németország
A társadalmi elismerés a társadalmi tőke kovácsolásának és a migráns szervezetek mainstream szervezetekkel és köztestületekkel való hálózatépítésének kritikus pontja. A német intézetekkel való hálózatés kapcsolatépítésnek főként a kölcsönös nemtörődömség, az előítélet és az elismerés hiányának következtében pontosan megha-
tározható akadályai vannak. A felmérés által megvilágított egyik fő tanulság az, hogy kultúrákon átívelő cserefolyamatokat kell elindítanunk a migráns szervezetek, a mainstream német szervezetek és közigazgatási szervek közt a hálózatépítés fejlesztése, a forrásokhoz való hozzáférés és az integráció támogatása érdekében.
Németországban az integrációval és a civil részvétellel kapcsolatos legfrissebb intézkedések: A Német Kancellária integrációról folytatott csúcstalálkozóján (Integrationsgipfel) 2006. júliusában – melyen a bevándorló szerveztek képviselői is részt vettek – az a döntés született hogy, 2007. nyaráig nemzeti integrációs tervet dolgoznak ki a 2006. októberéig felállítandó munkacsoportok. A Német Belügyminisztérium konferenciát rendez az iszlámról (Islamkonferenz) 2006. szeptemberében, amelyen muszlim szervezetek képviselői is jelen lesznek. Ezt a német muszlimokkal való szociális kapcsolatépítés 2–3 éves folyamatának kezdeteként is tekinthetjük. A Német Bundestag albizottságának önkéntességről és integrációról folytatandó találkozója 2006. októberében.
2.5. Ausztria 2001–ben Ausztriában a külföldi állampolgárok a 8 milliós lakosság 9%-át tették ki, és a lakosság 15%-a rendelkezett bevándorló háttérrel. A bevándorló népesség gyökereit, társadalmi elhelyezkedését és kulturális identitását tekintve Ausztriában heterogén. A bevándorlók 45%-a a volt Jugoszlávia országaiból érkezett, 18%-uk pedig török; 10% Ázsiából, Afrikából és Amerikából jött. Ezekkel az „új bevándorlókkal” egyetemben a külföldi lakosság 16%-a a 2001–es adatok szerint Ausztriában született, amely adat az integrációs vitákat a „másodgenerációs” aspektussal egészíti ki. Az első- és másodgenerációs bevándorlók állampolgári státuszt nehezen kapnak a „ius
sanguinis” elv alapján működő szigorú rendelkezések következtében. A bevándorlók osztrák társadalomba való integrációját szabályozó törvényeket a nyugat-európai országok egyik legszigorúbb szabályozásának tartják. Ausztriában jelenleg az integrációnak nincs egységes meghatározása a nyilvános párbeszédben.Ahogyan más országok esetében is ennek az összetett fogalomnak különböző értelmezései léteznek az „asszimilációtól” az integráció alapját képző „kulturális sokféleségig”. A jelenleg folyó kutatásokban azért létezik egyfajta konszenzus, amely az integráció központi elemét a kölcsönösségben látja.
A folyamatban mind a bevándorlóknak, mind a befogadó társadalomnak részt kell vennie, de a közvéleményben az integráció egyirányú felfogása az uralkodó. A bevándorlóknak asszimilálódniuk és alkalmazkodniuk kell. Ez a fajta gondolkodás az idegen- és fajgyűlölet erősödő tendenciájához köthető, amelyet a politikai viták és a választási kampányok is táplálnak. Jogalkotási és közigazgatási szinten Ausztriában az integráció gyakorlati tapasztalatát a szövetségi és regionális politika közötti inkonzisztencia jellemzi. Míg a letelepedés, a munkaerőpiacra való bejutás és az állampolgárság megszerzésének jogi keretei az EU–n belül itt a legszigorúbbak, a helyi önkormányzatok nagyban különböznek a szövetségi integrációs politika kivitelezésében. Az integrációt Ausztriában sokáig a bevándorló munkaerő kontextusában látták, a bevándorlókat pedig vendégmunkásoknak tekintették, akiknek nem kell integrálódniuk. Az immigrációs politikában történt alapvető változás a 90-es évek elejére nyúlik vissza. 2000. évet (a jobboldali kormány felállása) követően Ausztriában az integrációról folytatott vita az „integráció kudarcára” és „a bevándorlók integrációjának hiányára” koncentrált, amely egyfajta „integrációs megegyezéshez” vezetett, ami egyoldalúan arra kényszeríttette a bevándorlókat, hogy némettanfolyamokon vegyenek részt, de más jogokat biztosító intézkedésre nem összpontosított. Az immigrációs politikában minden tekintetben folyamatosan egyre súlyosabbakká válnak a megszorítások, ami az állampolgárság megszerzésének folyamatát is befolyásolja. Az osztrák állampolgárságot megszerezni akaró bevándorlóknak 2005. óta német nyelvi és osztrák történelem vizsgát kell tenniük. Ausztriában az integráció egyáltalán nem köthető a harmadik országok polgárainak önkénteskedéséhez. Az önkéntesség csak nemrégiben került a kormány napirendjére de jelenléte továbbra is kor-
látozott. Az ENSZ által koordinált, 2001-es, Önkéntesek Nemzetközi Éve programsorozat katalizátorként szolgált az önkéntesség erősödéséhez; és 2003 óta az Osztrák Önkéntes Tanács segíti elő az önkéntesség fejlődését Ausztriában, azáltal, hogy próbálja felhívni a figyelmet az önkéntesség fontosságára. Mindez azonban a harmadik országok állampolgárainak önkéntességével továbbra sincs kapcsolatban. Úgy tűnik, az önkéntességet sem regionális, sem szövetségi szinten nem tekintik az integráció eszközének. Emellett a bevándorló önkéntességnek nincs specifikus szabályozása, az önkéntesség szigorúan jogi státuszon alapul (lakhatási jog), így a menedékkérők nem jogosultak az önkéntes munkára. Jelenleg szinte nincs reprezentatív adat a bevándorló önkéntesség hátterére és kiterjedtségére vonatkozóan. A szakirodalomból az derül ki, hogy a harmadik országok állampolgárainak önkénteskedése főként informális kontextusban, vagy bevándorló (ön)szerveződésekben történik. Az önkéntességet sok esetben önsegítő stratégiaként használják, hogy túljussanak nehézségeiken, s ennek hátterében az önkéntes etnikai háttere kap fontos szerepet.A bevándorló szervezeteket eddig nem tekintették sem politikai, sem társadalmi szereplőknek. Nem ismerték fel, hogy ezek a szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak az integrációban a társadalmi és gazdasági akadályok leküzdésén, a kulturális identitás építésén, és a befogadó társadalommal való kapcsolatépítésen keresztül.
2.
34
35
Bevándorlás és Önkéntesség – Ausztria
A harmadik országok polgárainak önkénteskedése még mindig komoly akadályokba ütközik Ausztriában. Nincs, vagy túl kicsi a migráns szervezetek anyagi támogatottsága. A társadalombiztosítás hiánya az önkéntesek körében. A menedékkérőknek nincs hozzáférésük az önkéntes tevékenységekhez. Ismerethiány jellemző az önkéntesség lehetőségeivel kapcsolatosan, és a migráns önkéntesség jó gyakorlatai sem kapnak kellő elismerést. Nincs hozzáférés a mainstream önkéntes szervezetek területén sem. Elégtelenül alkalmazzák az európai anti-diszkriminációs direktívákat. Az idősebb bevándorlókkal készített első felmérések arra következtetnek, hogy a bevándorlók önkéntessége komoly potenciállal rendelkezik. A megkérdezettek 64 és 82% közötti hányada azt állítja, hogy az önkéntesség fontos számára, sőt a kutatásban résztvevők majdnem fele részt venne önkéntes tevékenységekben, ha konkrétan erre kérnék őket, vagy legalább lehetőségük nyílna rá. Az önkéntes elfoglaltságokra vonatkozó kérdésre a bevándorlók általában a szomszédságnak nyújtott segítséget említettek fő tevékenységként (majdnem 33%-uk tesz
ilyesmit). Ez rámutat arra, hogy a bevándorló önkéntességről nem számolnak be mindnyájan, mivel a „szervezett körülmények”-et az önkéntes tevékenység definitív elemének tekintik, amibe a spontán a szomszédoknak nyújtott segítség nem tartozhat bele. A felmérések arra is következtetnek, hogy a migráns önkéntesség nagymértékben migráns szervezetekben történik, így arra is nagy esély mutatkozik, hogy a hagyományos önkéntesség megnyissa kapuit a bevándorló önkéntesek előtt.
Het INVOLVE-onderzoek A bevándorló önkéntességről végzett kutatások hiányának ellensúlyozására az osztrák INVOLVE partnerek feltáró tanulmányt készítettek, olyan aktív bevándorló önkéntesek interjúi alapján, akik hagyományos vagy migráns önkéntes szervezetekben dolgoznak. Az osztrák szakértői csoport 23 ilyen interjúalanyt talált. A kutatás az önkéntesség fentebb említett definícióján alapult, mely az önkéntes tevékenységben a „bizonyos fokig szervezett körülményeket” feltételezi. A megkérdezett önkéntesek különböző területeken végzett
önkéntes tevékenységek széles skáláját sorakoztatták fel. A megkérdezett önkéntesek mindegyike több mint 2 éve, de volt olyan is, aki már több mint 15 éve folytat önkéntes tevékenységet. A tevékenység hátterében álló motivációk egyaránt voltak személyesek és altruisztikusak, s gyakran az önkéntesek saját élettapasztalatához kötődtek. Az egyik megkérdezett arról számolt be, hogy a német nyelv elsajátításának szükségessége nagy akadályt jelentett számára az integrációban. Ma már ő szervez német nyelvi kurzusokat a bevándorlóknak. A migráns
önkéntesek azt is megemlítették, hogy fontosnak tartják, hogy a befogadó társadalomban pozitív kép alakuljon ki a bevándorlókról, és hogy megismertessék a bevándorló közösségek kultúráját a többségi társadalommal, ezzel segítve elő a csoportok közötti párbeszédet. Az interjúalanyok azt is elmondták, hogy vannak személyes motivációik is, így bizonyos kompetenciák elsajátítása, a másokkal való megismerkedés és szórakozás. Az önkénteskedő bevándorlók úgy érzik, hogy az ő tapasztalataik annyiban különböznek az osztrák önkéntesek tapasztalataitól, hogy nekik szembe kell nézniük a diszkriminációval, ami gyakran rányomja a bélyegét az önkéntes tevékenységre. A megbecsülés szintén kulcsfontosságú az önkéntesség integrációban játszott szerepének kapcsán. Érdekes, hogy a megkérdezett bevándorlók a sikeres integrációt tartják a társadalmi megbecsülés legértékesebb formájának. A bevándorlók számára a saját közösségeikben jelentkező elismerés azonban nem elegendő, inkább a befogadó társadalom széleskörű respektusára van szükségük. Az önkénteskedés legnagyobb akadályának az idő és a pénz tűnik. „Meg kell, hogy tudjuk engedni magunknak az önkénteskedést“. Az utazási és egyéb költségek megtérítése ellensúlyozhatja ezt az akadályt, de a bevándorlók pénzügyi helyzete még így is túl bizonytalan, s emiatt nem vesznek részt az önkéntes tevékenységekben. A nőknek sok esetben fel kellett adniuk önkéntes elfoglaltságaikat, mivel a férjük nem látta kellően hasznosnak a tevékenységet. Az önkéntesség felfogásának kulturális különbségei még mindig problémát jelentenek. A migráns szervezetek hosszútávú anyagi támogatásának hiánya szintén komoly akadály. A támogatás projekt-alapú, ami megnehezíti a hosszú távra való tervezést. A migráns szervezeteknek néhány esetben versenyezniük kell a mainstream szervezetekkel, amelyek jobban ismerik a pályázati eljárások
rendszerét. A kormány tájékoztatása a támogatási és pályázati lehetőségekről általában hagy kívánnivalót maga után. Mindezek okán a válaszadók a migráns szervezetek hosszabb távú stratégiai támogatását javasolják. A bevándorlók kiadásainak és biztosításának fedezése szintén ösztönözni fogja a részvételt, és a migránsokat önkéntesként foglalkoztatni kívánó szervezetekben a képzésnek is kiemelt hangsúlyt kell kapnia. Ugyan van rá lehetőség, hogy több szervezet foglalkoztasson önkénteseket, de a bevándorlók úgy érzik úgysem képesek aktívan befolyásolni a változásokat, vagy keveset tudnak a jogi környezetről és nem ismerik a döntéshozókat. A migráns szervezeteknek erősebben kellene kapcsolódniuk hasonló és a mainstream szerveződések hálózataihoz. Az erőforrások összegyűjtése és megosztása főleg a kisebb migráns szervezeteknek fontos. Még ha a migráns és a mainstream szervezetek közötti hálózatépítést elengedhetetlennek is tartják, sok válaszadó úgy érzi, hogy annak fejlettsége korántsem kielégítő. A kölcsönös megértés és a kétirányú integrációs folyamat megteremtése érdekében ezt a fajta együttműködést egyértelműen jobban ki kell használni. Az interjúalanyok az önkéntességet az integráció egyik fő eszközének tartják. Az önkéntesség fejlesztheti a bevándorlók szervezési készségeit, segíti őket abban, hogy jobban megismerjék a helyi közösséget, és társas kapcsolatokat építsenek ki maguk körül, vagyis megismerkedjenek a közösség kulcsembereivel, pl. amikor a bevándorlók jogaiért folytatott kampányban pályáznak támogatásért. Ráadásul ennek eredményeképpen a befogadó társadalom is nagyobb elismerésben részesíti a bevándorlókat. Az egyik interjúalany így nyilatkozott:
2.
36
37
Bevándorlás és Önkéntesség – Ausztria
“
Az önkéntességben való részvételem új kapukat nyitott, nagyon érdekes emberekkel találkoztam, és mostanra úgy érzem, elfogadott a saját közösségem.
”
Végezetül, a nők és a migránsok – esetükben főként azok, akik nem beszélnek jól németül – szintén az önkéntes tevékenységen keresztül küzdhetnek az elszigetelődés ellen. Az INVOLVE projekt a következő területeken folyó tevékenységeket erősítette meg: A mainstream szervezetek nyitása a bevándorlók/harmadik országok polgárai felé. A bevándorló önkéntesség tekintetbe vétele az osztrák önkéntességről szóló beszámolókban. A bevándorlók speciális, helyi szintű önkéntes tevékenységekbe való bevonása, így akár szabadtéri közösségi beszélgetésekbe a konfliktuskezelésről vagy az etnikai csoportok közötti dialógus megalapozásába. A bevándorló önkéntesség területeinek kutatása.
2.6. Spanyolország Spanyolország esete azért speciális, mert az elmúlt két évtized során az emigráció országából az immigráció országává vált. Jelenleg Spanyolország az Afrikából és DélAmerikából érkező bevándorlók hullámával találja magát szemben. Míg 1985-ben – Spanyolország EU csatlakozásának évében – a bejelentett külföldi lakosok száma 250.000 körül volt, 2005–re a spanyol népesség 8.5%-át tették ki, ami 3.730.610 főt jelentett. A jelentésben szereplő többi országhoz képest az immigráció itt sokkal fiatalabb jelenség, így a Spanyolországban folyó integrációs vita jóval kezdetlegesebb. Ahogyan az a többi európai ország esetében is igaz, a bevándorlók itt is erősen heterogén csoportot alkotnak. A Spanyolországba bevándorlók több mint 50%-a 4 országból: Marokkóból, Ecuadorból, Romániából és Kolumbiából érkezett. Sok bevándorló
érkezik az országba azért, hogy az úgynevezett „fekete gazdaságban” dolgozzon, de nyilvánvalóan bizonytalan munkakörnyezetben találják magukat. A bevándorlók túlnyomó részben a mezőgazdaságban, a szolgáltatások területén és az építőiparban dolgoznak. Az ilyen bevándorlók gyakran kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, ami rendhagyó helyzetük következménye és kifejezetten sérülékennyé teszi őket. Az ilyen helyzetben lévő bevándorlókkal kapcsolatos problémák megoldására a spanyol állam1986-ban szabályozást és dokumentációs eljárásokat vezetett be (1986, 1991, 1996, 2000, 2001 és 2005). A 2004-es kormányváltás jelentős változtatásokat hozott az immigráció és integráció kezelésében. A bevándorlásért felelős kormányzati szervet a Belügyminisztériumból a Munkaügyi és Szociális Minisztériumba helyezték át a Bevándorlók Integrációjá-
nak Hivatala és a Ki- és Bevándorlási Hivatal létrehozásán keresztül. A Bevándorlók Integrációjáról szóló Nemzeti Terv nem dolgozott ki intézkedéseket a migráns önkéntesség elősegítésére. Az 1994 ás 2004 között megjelent két Nemzeti Terv a bevándorló lakosság gazdasági, lakhatási,
szociális és kulturális igényeire igyekezett reagálni, illetve a fajgyűlölet megelőzésére és az interkulturális együttélés aktív elősegítésére dolgozott ki intézkedéseket. A két Terv a következő közigazgatási intézkedéseket hozta:
Az Immigrációs Politika Főtanácsa (Consejo Superior de Política de Inmigración), amely a bevándorlók integrációjával foglalkozó különböző közigazgatási hatóságokkal való együttműködésért felel országos, regionális és helyi szinten. A Bevándorlók Társadalmi Integrációjának Fóruma, melyen találkoznak a bevándorlók szerveződései, és a bevándorlók integrációjának területén dolgozó szervezetek, illetve a különböző szintű közigazgatási hivatalok. A Fórum keretében globális tervekkel, valamint a bevándorlók társadalmi integrációját befolyásoló állami szintű programokkal foglalkoznak. A Permanens Bevándorlási Hivatal az integrációs kérdésekkel kapcsolatban lát el információszolgáltató és tanácsadó feladatokat, szoros együttműködésben a spanyol kutatóközpontokkal, nem-kormányzati szervezetekkel és a bevándorló szervezetekkel. Munkájuk lehetővé teszi, hogy a bevándorló projektekben használt adatokat folyamatosan frissítsék.
A 2007–2010-es időszakra készülő harmadik terv Az Állampolgárság és Integráció Nemzeti Terv elnevezést kapta, és jelenleg – a fenti szervek bevonásával – megvitatás alatt áll. A tervek az immigráció és integráció koherens politikai cselekvéseit dolgozzák ki, egyúttal bizonyítják, hogy a kormány egyre strukturáltabban kezeli ezt a jelenséget, amelyre különös figyelmet kell fordítani. Az Autonóm Közösségek kormányainak szintén erős befolyásuk van a bevándorlók társadalmi integrációjával kapcsolatos kérdésekben, úgymint egészségügy, oktatás, társadalmi jólét, szakképzés és foglalkoztatás. Így van ez olyan területek esetében is, amelyekben az autonóm közösségek megosztott, vagy kizárólagos kompetenciákkal rendelkeznek. A 17 Autonóm Közösség kidolgozta saját akcióter-
vét, amely sok esetben további adminisztratív folyamatok beiktatását és a bevándorlókkal foglalkozó fórumok felállítását jelentette. Az integrációs kérdések politikai képe így változatos és összetett. Az Autonóm Régió egyik, a bevándorlók részvételét segítő példája a Kanári szigetek Immigrációs Fóruma. A Fórum lehetőséget teremt a részvételre, tanácsadásra, valamint dialógusra a regionális kormányzat, a bevándorlók, a menekültek, menedékkérők és a régióban lakó, megváltozott élethelyzetű emberek között. A tanács a bevándorló, vagy menekült szervezetek négy képviselőjéből áll, illetve további 5 delegált képviseli azokat a civil szervezeteket, amelyek immigránsokat, menekülteket, menedékkérőket támogatnak szociális vagy önkéntes célú projektjeikkel.
2.
38
Ez a fórum jogi keretekkel rendelkezik, és a Kanári–szigetek Munkaügyi és Szociális Kormányzatának Minisztériuma közvetlen konzultációban áll vele. A fórum lehetőséget kínál a bevándorlóknak, hogy a legmagasabb szinten fejezzék ki véleményüket a vándorlás dinamizmusának alakulásáról és a régióban élő immigránsok életkörülményeiről. Helyi szinten mind a hagyományos, mind a bevándorló önkéntes szervezetek segítenek a forrásokra vonatkozó információszolgáltatásban, jogi segítségnyújtásban, illetve spanyol nyelvi és szakképző kurzusok
Bevándorlás és Önkéntesség – Spanyolország
39
indításában, valamint munkaügyi tanácsadásban, emellett felhívják a helyi lakosok figyelmét a bevándorlók társadalomra gyakorolt pozitív hozzájárulásaira is. A bevándorló szervezetek azonban a regionális és az országos struktúrák kialakításában és a hálózati szervezettség fejlettségét illetően kezdeti szinten állnak. A legfontosabb spanyol önkéntes szervezetek mind munkavállalóik, mind a kormányzati befolyásgyakorló személyek szintjén főként spanyol nemzetiségűekből tevődnek össze.
A bevándorló szervezetek és a helyi szerveződések esetében a következő szempontok érvényesültek:
Önkéntesség Spanyolországban Az önkéntesség kérdése strukturált módon szintén nem régen jelent meg a kormány látóterében. Az érdeklődés a 90-es években sok önkéntességgel kapcsolatos terv kidolgozásához vezetett. Nincs azonban adat a bevándorlók önkénteskedéséről – azaz az önkéntességet és a bevándorlók in-
tegrációját még nem kapcsolták össze. A mostani Harmadik Állami Terv az Önkéntességről (2005–2008) országos szinten nem említi a bevándorlókat az önkéntesek lehetséges csoportjaként.
Az INVOLVE kutatás A spanyol szakértői csoport az INVOLVE projekt keretében kérdőíves felmérésen alapuló, terepkutatást végzett (500 kérdőívet elemeztek) a bevándorlók önkéntességéről. A munkában részt vett az ARACOVA (migráns egyesületek), a Társadalmi Önkéntesség Katalán Szövetsége, a Balári-szigetek Regionális Kormányzata, a Valenciai Közösség Immigrációs Kormánya és 162 helyi szervezet is. A spanyol Vöröskereszt regionális irodáiból statisztikai adatokat gyűjtöttek az immigráns önkéntesekről. Az eredmények a következő jellemzőket emelték ki: A spanyol Vöröskeresztnél 2006. elején 3274 önkéntes volt bejegyezve, akiknek 63%-a aktívan és rendszeresen vesz részt önkéntes munkában. A Vöröskereszt statisztikailag átla-
gos külföldi önkéntese 20 és 40 év közötti, középfokú végzettséggel rendelkező nő. A Vöröskeresztnél dolgozó külföldiek fele Argentínából, Kolumbiából, Marokkóból, Ecuadorból, Franciaországból vagy Venezuelából érkezett. A bevándorló önkéntesek főleg a szociális szolgáltatások területén dolgoznak (33%-uk dolgozik ebben a szektorban).
A bevándorló önkéntesek profilja Az önkéntesek többsége nő. Az átlagéletkor a dolgozó emberek életkorának felel meg: 26 és 45 év közötti. A bevándorlók többsége öt évnél hosszabb ideje él Spanyolországban, ami azt mutatja, hogy a bevándorlók csak akkor kezdenek önkényeskedni, ha már letelepedtek. Az önkéntesség fogalma a bevándorlók számára Míg az önkéntesség hivatalos definíciója annak egyik elemeként a „szervezeti keretet” említi, addig sok bevándorló gondol az önkéntességre úgy, mint bármilyen hasznos tevékenységre – a tevékenység kereteitől függetlenül. Motiváció az önkéntességre A kérdőívek válaszainak több mint fele az önfeláldozásra és a másoknak való segítségnyújtásra hivatkozott. A válaszadók hasonló arányban vélik a tanulás lehetőségét az egyik legerősebb motivációnak. Az önkéntesség személyes akadályai Az önkénteskedés útjában álló akadályokról szerzett személyes benyomások szerint a megkérdezettek majdnem fele (45%) a gazdasági forráshiányra hivatkozik, egyharmaduk (33%) a személyes motiváció hiányát említi, míg fennmaradó részük (21%) a családi elfoglaltságot tartja a fő akadálynak. Az önkéntes szervezetek akadályai Az önkéntes szervezetek szemszögéből a megkérdezettek többsége (56%) úgy érezte, hogy az önkéntes lehetőségekről szóló információk hiánya a bevándorlók részvételének legnagyobb akadálya. Az önkéntességen keresztül megvalósuló integráció Gyakorlatilag az összes megkérdezett (92%) úgy hiszi, hogy az önkéntességben való részvétel a befogadó társadalomba való integráció egyik útja. A megkérdezettek azonban úgy érezték, hogy a legtöbb esetben a bevándorló egyéni felfogásának kell megváltoznia az önkénteskedés pozitív felfogásának irányába. (43%). Lakóhelyük fejlesztési terveiben külön figyelmet kell szentelni az önkéntességnek és az integrációnak (26%); és a bevándorló közvetlen környezetének támogatnia kell az önkéntességet (19%). A válaszadók kis százaléka szerint az európai politikának kellene a kérdésbe beavatkoznia (4%).
2.
40
41
Bevándorlás és Önkéntesség – Franciaország
2.7. Franciaország Migránsok és immigránsok Franciaországban A „migráns” és „etnikai kisebbség” kifejezések nem használhatóak jól a francia kontextusban, így több értelme van „immigránsokról” és „külföldiekről” beszélni. Az „immigránsok” külföldi származású, Franciaországon kívül született emberek, s eszerint a meghatározás szerint ők akkor is immigránsok maradnak, ha megkapják a francia állampolgárságot. A „külföldi” nem feltétlenül immigráns, mivel néhány külföldi (aki nem francia állampolgár) Franciaországban születetett. Franciaor-
szágban 4.31 millió immigráns van (a teljes népesség 7.4%-a), és ez 1975 óta változatlan, ugyanis ekkor ért véget a „nyitott kapuk” elvének gyakorlása a bevándorlás kérdésében. Franciaország többé nem bevándorló ország. Másrészről 3.67 millió, nem francia nemzetiségű külföldi él Franciaországban (6.3%) és ezen bevándorlók 13.2%–a úgynevezett „harmadik országbeli állampolgár”, vagyis az EU-n kívülről érkezett.
Immigrációs és integrációs politika Franciaországban Az immigrációs és integrációs politika közeli kapcsolatban állnak egymással. Az immigrációs politika azonban még mindig erősen a belépés és tartózkodás feltételeivel, illetve a bevándorlási hullámok és az illegális bevándorlók elleni küzdelemmel függ össze Franciaországban. Az integrációs politika főként a munkaügyi intézkedésekre, a lakhatásra (a bevándorlók bizonyos területeken való koncentrálódását ellensúlyozandó), az oktatásra
(különös figyelemmel a bevándorló gyerekek francia nyelvoktatásra), a minden bevándorló számára – jogi státusztól függetlenül – elérhető szociális szolgáltatások megnyitására koncentrál. Emellett szerepet kap a kíséret nélküli fiatalkorú bevándorlókra és nőkre fordított külön figyelem, és a hazájukba visszatérő bevándorlók felkészítése az új életkezdésre.
Felállítottak egy bevándorlókat fogadó közszolgáltatást, mely a Befogadás és Integráció Szerződése elnevezést kapta. (Contrat d’accueil et d’intégration, CAI). A CAI négy területet ölel fel: Az újonnan érkezettek által aláírt szerződést, amely megalapozza a hosszú távú franciaországi tartózkodásukat (cél: 100.000 aláírt szerződés). Bevándorlók számára indított speciális képzéseket. Személyre szabott mentori terveket az újonnan érkezőknek. Meghatározott figyelmet és intézkedéseket a női bevándorlókat illetően.
A francia Vizsgáló Bíróság erőteljesen javasolja a bevándorlók jogairól szóló köztájékoztatás javítását (oktatás, lakhatás, stb. témákban) és a jobb statisztikákat annak érdekében, hogy részletesebb felvilágosítást tudjanak nyújtani az etnikai háttér figyelembevételével is. Mostanáig a valláshoz vagy etnikai háttérhez kapcsolódó adatgyűjtést a „republikánus tabu“ akadályozta meg, vagyis ezeket az adatokat bizalmas információként kezelték, hiszen a kisebbségi csoportok esetleges megbélyegzésének, és „a pozitív diszkriminációjuk” eszközét látták benne. Végezetül a Vizsgáló Bíróság hatékonyabb koordinációt javasol a különböző, kormányzaton belüli politikai tevékenységek között az integrációval kapcsolatban, úgymint szociális és oktatási intézkedések,
fejlesztési együttműködések, bevándorlási törvény és az anti-diszkriminációs stratégiák. 2006. januárjában a külvárosi zavargásokat követően megalapították az új Társadalmi Összetartó Erő és Egyenlő Esélyek Nemzeti Testületét, hogy új életre keltsék az úgynevezett „A Város Elve” programot. Az Elvet 1991-ben vezették be a külvárosi szegénynegyedek és a több előnyt élvező városrészek közötti szakadék áthidalása céljából. Az új keretek értelmében meghatározott önkéntes szolgáltatások támogatást élveznek a fiatalok tanulási és részvételi lehetőségeinek elindítására a fiatal bevándorlókkal és gyermekeikkel a középpontban.
Önkéntesség és bevándorlás Franciaországban Az önkéntesek száma Franciaországban 1990 és 2003 között 7.9 millióról (a 18 év feletti francia lakosság 19%-a) 13 millióra nőtt (28%). Szintén az adatgyűjtés „republikánus tabuja” miatt keveset tudunk a bevándorló önkéntesek számáról, hiszen az etnikai származást nem rögzítik külön az önkéntesek számlálásakor. A 15 év feletti férfiak 30%-a, a nők 22%a önkénteskedik. A legnépesebb korcsoport a 35 és 55 év közöttieké. Az önkéntesek között magasabb a vallásos emberek aránya, mint az össznépességen belül. Míg az önkéntesség („bénévolant”) legtöbbször non-profit szervezetekben történik, az állampolgárok helyi szintű részvételének erősítésére új formákat hoztak létre. Azaz olyan helyi tanácsokat alapítottak, amelyeken keresztül az állampolgárok részt vehetnek a döntéshozás folyamatában. A önkéntes tevékenységben gyakran résztvevő külföldieknek számára állított külön tanácsok biztosítják, hogy konzultáljanak az őket foglalkoztató kérdésekről (erre volt példa Párizs 19. kerületében, ahol
a lakosság 15%-a külföldi származású). Ezek a tanácsok nemcsak felszínre hozzák az immigrációs jogok politikai kérdéseit, hanem a francia lakossággal való interkulturális párbeszédet is elősegítő programokat szerveznek, úgymint nyilvános viták vagy migráns és hagyományos francia kulturális fesztiválok. A kutatás során sikerült némi kvalitatív információt gyűjteni az immigráns önkéntesek jellemzőiről, és tevékenységeik fő területeiről. A bevándorlók beszámolója szerint jobban szeretik a hazájukhoz és a kulturális immigráns szervezetekhez kapcsolódó önkéntes tevékenykedést. A mentori szerepvállalás, vagyis más bevándorlók szomszédságában kialakult vagy a közigazgatásban felmerült problémáinak megoldása (pl. a montreuili maliak nagyon aktívak a többi mali származású bevándorló mindennapi problémáinak megoldásában) a tevékenységek egy másik fontos területét képezik. Az önkéntes mentorok a francia lakosok kötelességeiről és jogairól is tájékoztatást nyújtanak.
2.
42
Az önkéntesség elméletben mind a bevándorlók, mind a francia születésű állampolgárok számára nyitva áll. A bevándorlóknak azonban nem volt mindig könnyű szervezetet alapítaniuk. 1981-ig a non-profit szervezeteket szabályozó törvény nem vonatkozott erre a csoportra, így speciális engedélyezési eljárás vonatkozott a bevándorló szervezetekre. Az elmúlt 25 évben azonban a bevándorlók szabadon alapíthattak szervezeteket, a francia születésű állampolgárokra vonatkozóakkal megegyező feltételekkel. Ennek ellenére a bevándorlók szervezeteiről keveset tudunk. Mindössze néhány kutatást végeztek a fejlesztésekben résztvevő szervezetekről, és a „Nemzetközi Szolidaritás Szervezetei“-ben azokról a bevándorlókról, akik a francia fejlesztések
Bevándorlás és Önkéntesség – Franciaország
43
résztvevői voltak. Az önkénteskedést ezekben a szervezetekben a Nemzeti Fejlesztési Iroda (Adri), a Társadalmi Akció és a Diszkrimináció elleni harc Nemzeti Alapja (Fasild) és egy civil szervet, a Panos támogatta. A bevándorlókat ezekben a szervetekben arra ösztönzik, hogy tágabb családjukkal, vagy kibocsátó közösségükkel (például falujukkal) való konstruktív kapcsolatok és hálózatok kiépítésén keresztül járuljanak hozzá származási országuk fejlesztéséhez, segítéséhez. A maliak és szenegáliak több mint 33%-a számol be az ilyen szervezetben való önkénteskedésről vagy adakozásról.
Vannak azonban bizonyos akadályok, amelyekkel a hagyományos önkénteseket foglalkoztató szervezeteknek és a bevándorló önkéntes szervezeteknek, illetve a politikai döntéshozóknak egyaránt szembe kell nézniük, amennyiben támogatni kívánják a bevándorlók önkénteskedését.
A bevándorlók önkénteskedésében a következő területek jelentősek:
A jogi státusz tűnik az egyik legfőbb akadálynak, amely megakadályozza, hogy a nem tisztázott vagy feltételes tartózkodási státusszal rendelkezők részt vegyenek az önkéntességben (félnek, hogy feltűnést keltenek a közösségben, hivatalos ellenőrzéstől vagy negatív következményektől tartanak). Az érdekképviseleti immigráns szervezetek azonban, akik a bevándorlók jogi védelmének biztosításán dolgoznak, sikeresen toboroztak önkénteseket, főként bizonytalan helyzetben lévőket (azaz az általuk képviselt közösségek és ügyfelek köréből). A nyelvtudás hiányát szintén egyértelmű akadályként fogják fel, főleg a mainstream szervezeteknél, ahol a francia tudás – implicit vagy explicit módon – a részvétel feltétele. Az önbecsülés hiánya is a bevándorlók önkéntességének útjában áll. Gyakran alkotnak negatív képet önmagukról, amelyet a média szintén negatív képe is erősít. Nem érzik úgy, hogy tudnak másoknak segíteni vagy, hogy az önkénteskedés jót tehet nekik. Kulturális értelemben a francia szervezetek akadályokkal küzdenek, amelyek gátolják, hogy külföldieket önkéntesekként alkalmazzanak, és hogy elkötelezettek legyenek az etnikai sokféleség mellett.
Francia nyelvórák szervezése bevándorló ismerőseik számára. Kulturális események, saját kultúrájuk iránti érdeklődés felkeltése és a fogadó társadalomról való pozitív kép kialakításának támogatása. (Lehetőséget nyújtanak a francia állampolgároknak, hogy más országokba utazzanak vagy akár utazás nélkül is felfedezhessenek más kultúrákat). Közvetítői tevékenység a helyi közösségeken belül az inter- vagy intrakulturális konfliktusok megelőzésére. Mentori tevékenységek: a bevándorló dolgozók válnak a munkanélküli bevándorlók kísérőjévé annak érdekében, hogy segíthessenek feltárni a munkaerőpiaci integrációhoz szükséges készségeket. Tanácsadó szolgáltatás bevándorlóknak, sokszor bevándorlók által működtetve, a jogok és kötelességek, a szociális szolgáltatások, a lakhatás, vagy az egészségügy témájában.
Elhárítandó akadályok a francia bevándorlók önkéntességének támogatásában A bevándorlók önkéntessége előtt álló akadályok közül néhány ugyanaz, mint amelyek általánosan érintik az önkéntesség kérdést. Ilyenek az időhiány, az önkéntes lehetőségekről való információk hiánya, az önkéntes szervezetekről szerzett rossz tapasztalatok és a pénzügyi biztonság hiánya.
Az önkéntesség szerepe a bevándorlók integrációja szempontjából jól ismert a speciális (önkéntes és bevándorló) szervezetek számára, de a politika és a közvélemény szintjén még mindig nem ismerik el kellőképpen. A bevándorló szervezetek gyakran érzik úgy, hogy a „gettósítás” előidézésével vádolják őket. Sajnos a mainstream szervezetekben zajló bevándorló önkéntességéről nem áll elég adat a rendelkezésünkre, de a bevándorlók immigráns szervezetekben való tevékenykedése világosan hozzájárul készségeik fejlesztéséhez, önbecsülésük erősödéséhez, és a fogadó társadalom és a bevándorlók közötti szociális háló és interakció kialakításához. Az önkéntesség eddig nem szerepelt a politikai döntéshozók napirendjén, mint a bevándorlók sikeresebb integrációjá-
nak eszköze, és túl kevés adat áll rendelkezésünkre ezzel kapcsolatban a bevándorló önkéntesség statisztikai problémái miatt. Az INVOLVE projekt és eredményeinek terjesztése lehet az az út, amely ezt megváltoztatja Franciaországban, és tovább segítheti az önkéntesség fejlődését, mint az integráció eszközéét és indikátoráét. Gyakorlati szinten az integráció, a bevándorlás és a francia társadalom közötti kapcsolat megerősítése, valamint az integráció pozitív arculatának népszerűsítése egyaránt részét képezheti azoknak a képzési és tájékoztató tevékenységeknek, amelyek a CAI keretein belül valósulnak meg.
2.
44
3.
45
Az integráció akadályai és az ezek legyőzését szolgáló jó gyakorlatok kritériumai
A különböző országok helyzetképe azt mutatja, hogy Európában az integráció meghatározásának többféle megközelítése él, és az önkéntesség gyakorlata és koncepciója országonként változik. Ráadásul a bevándorlók közel sem alkotnak homogén csoportot, a bevándorló önkéntesség pedig a bemutatott országok közül alig néhányban található meg. Az INVOLVE partnerek megvizsgálták, hogy hogyan tudja az önkéntesség elősegíteni a harmadik országból érkező bevándorlók sikeresebb társadalmi integrációját. Az integráció értelmezése nemcsak a szóban forgó országtól, annak immigrációs és integrációs történelmétől és integrációs politikájától függ, hanem a különböző döntéshozók nézőpontjától is. Míg a kormányzatok az integráció feltételeihez kapcsolódó kötelezettségek betartását tartják szem előtt, addig az önkéntes szektor és a bevándorlók szemlélete inkább a migránsokat megillető jogokat helyezi a középpontba. Eszerint az állam „kötelezettség-alapú” megközelítését a társadalomhoz való tartozás, a biztonság és elfogadás, az igazságos és egyenlő bánásmód, és a szolgáltatásokhoz és munkához való hozzáférés ellensúlyozza. Az integráció akadályainak és az akadályok elhárítására irányuló jó gyakorlatok kritériumainak megvitatása érdekében az INVOLVE
partnerek megegyeztek, hogy az Európai Bizottság meghatározására alapozzák munkájukat. E szerint az „integráció a bevándorlók és a befogadó társadalom közös elfogadásának dinamikus, hosszú távú, folyamatos és kétirányú folyamata”. Ez a meghatározás a kiindulópont, a jó gyakorlatok kritériumainak azonosításához. Ez azt jelenti, hogy a jó gyakorlatok alapján a különböző döntéshozóknak az integráció támogatása érdekében át kell alakítaniuk tevékenységeiket. Ez mind a fogadó társadalmat (államot, civil társadalmat és a vállalati szektort), mind a bevándorló lakosságot érinti. A jó gyakorlat ezáltal segítheti az integráció dinamizmusát és hosszú távú segítséget biztosíthat. Így az integrációt állandó folyamatként kell értelmezni.
tapasztal és a közösséggel való kapcsolatfelvétele frusztrációba torkollik.
Az integráció indikátorainak javasolt szempontjai: Munkavállalás. Oktatáshoz való hozzáférés. A befogadó közösség nyelvének elsajátítása. Kapcsolat bevándorló szervezetekkel. Kapcsolat a befogadó társadalommal. Állampolgárság. Politikai részvétel. Lakhatási körülmények. Etnikai, kulturális vagy vallási alapon elkövetett zaklatásról tett bejelentés. Önkéntesség. Érdekes, hogy a brit kormány 2005-ös integrációs politikai stratégiájában az önkéntességet nevezte meg az integráció egyik indikátorának.Az önkéntesség nemcsak hozzájárul az integráció különböző indikátoraihoz (lásd az 5.részt), hanem önmagában is az integráció indikátorának számít, mivel a társadalom tagjai közötti szociális köteléket erősíti, és a valahová való tartozás érzését kelti. Emellett főszerepet játszik az állam és az üzleti szektor integráció elősegítésére tett erőfeszítéseiben is.
Az integráció előtt álló akadályok
Az integráció mutatói Hogyan mérhető az integráció? Hogyan segítheti az önkéntes szervezetek jó gyakorlata az integrációt? Az állam és az önkéntes szektor hozzáállásának egyik jelentős különbsége, hogy az előbbi számára az integráció folyamata a bevándorló tartózkodási engedélyhez jutásával veszi kezdetét. Ezzel szemben az önkéntes szektor szervezetei és maguk a be-
Az idő nagy érték, ha az integrációról van szó, és sok veszteség érheti a bevándorlót, ha tartózkodása első hónapjaiban ellenségeskedést
vándorlók is hangsúlyozzák, hogy a befogadó társadalomba való integráció folyamata az érkezés napján kezdődik, a bevándorló jogi státuszától és tartózkodásának időtartamától függetlenül. Mivel a menekültstátusz ügyintézésének folyamata hosszú és fáradságos, kimenetele pedig bizonytalan, nem pazarolhatjuk az időt a végső döntésre való várakozásig.
Ha az önkéntesség valóban az integráció indikátora, akkor meglepő, hogy Európa sok állama nem építi be integrációs politikájába. A bevándorlók önkéntességben való részvételének több akadálya is van, mind egyéni, mind szervezeti (a mainstream és a bevándorló közösségek szervezeteiben is), illetve politikai szinten.
3.
46
47
Az integráció akadályai és az ezek legyőzését szolgáló jó gyakorlatok kritériumai
Az INVOLVE projektben résztvevő delegáltak a következő akadályozó tényezőkről számoltak be:
A
Egyéni szinten jelentkező akadályok: A fogadó közösség nyelvének alacsony szintű ismerete. Az önkéntesként való elhelyezkedéshez szükséges készségek és képzettség hiánya. Nincsenek olyan családtagok, barátok, szomszédok és kollégák, akik önkénteskednek, és akik közvetíteni tudnának az önkéntes szervezetek felé.
Nem ismerik az önkéntesség befogadó társadalom által használt fogalmát az önkéntes tevékenység saját, eltérő hagyományai miatt és/vagy a hazájukban működő civil társadalomról szerzett tapasztalatok hiánya következtében (ez főként az első generációs bevándorlók esetében igaz).
Előnyben részesítik a fizetett munkát, hiszen ez a nem menekültként érkező bevándorlók egyik fő indítéka A fizetett munka státuszt teremt, míg az önkéntesség nem.
A családtagok felé irányuló, vagy más informális segítségnyújtással vannak elfoglalva.
Szegénység, azaz nem tudják fedezni az önkéntességgel kapcsolatos kiadásokat. Önbizalomhiány. Az előítéletektől való félelem. Nemi szerepek kötöttségei, vagyis a családtagok nem engedik, hogy önkénteskedjenek.
A megbélyegzéstől való félelem A menekültek esetében: A jövő miatti aggodalom.
A kiutasítástól való félelem. Depresszió. Átmeneti állapotban érzik magukat, nem tudják, hogy jó-e, ha kötelezettségeket vállalnak. A nem dokumentált bevándorlók esetében:
A kiutasítástól és a tettenéréstől való félelem.
B
Szervezeti szinten: A mainstream szervezetekben:
Személytelen toborzás – az elérés nem irányul közvetlenül a bevándorlókra. Az önkéntes szervezetek „professzionalizmusából” következő szelekciós és toborzási eljárások.
Általános szervezeti rutin, úgymint tervezés, találkozók, jelentések készítése, amelyek kívülről nézve nagyon formálisnak tűnhetnek és elkedvetlenítőek lehetnek.
A bevándorló közösségekben etnikai sokfélesége, a közösségről szerzett tapasztalat, tudás és a közösségi kapcsolat hiánya.
Az önkéntesség kizáró és szigorú definíciói, amelyek nem illenek az önkéntesség bevándorlók által alkotott fogalmaihoz (szervezeti ó informális önkéntesség).
Előítéletek. Az interkulturális kompetenciák hiánya. A kapcsolatépítésre fordított figyelem hiánya, azaz a szervezetek túlságosan csak a kitűzött célok elérésére koncentrálnak.
A változtatásokkal szemben jelentkező félelem a szervezet vezetésében és tagságában.
A gyermekfelügyelet megoldatlansága, mely akadályozhatja a nők részvételét. A nemek megosztó szerepe, vagyis nők és férfiak együtt dolgoznak, ami megakadályozhatja, hogy bizonyos nők részt vegyenek.
Az önkéntesek elismerésének és díjazásának hiánya. A bevándorlók számára megfelelő, készségeiket értékelő munkahelyek hiánya. A nem dokumentált bevándorlók számára:
A jogi státusszal nem rendelkező bevándorlók alkalmazásától való félelem. A munkaadók nem akarnak kockázatokat vállalni. A bevándorló szervezet számára:
A szervezetek jogi szabályozásának „bürokratizálódása” a jogi státuszhoz vagy támogatás megszerzéséhez kapcsolódóan, valamint a migráns közösségi szervezetek jogi státuszához és támogatáshoz szükséges tudás és kapacitás hiánya.
A szervezetfejlesztésbe való befektetés forráshiányai (idő, emberi erőforrások, pénz).
3.
48
49
Az integráció akadályai és az ezek legyőzését szolgáló jó gyakorlatok kritériumai
A szervezetépítéshez szükséges készségekkel és hálózatokkal rendelkező
A juttatások és önkéntesség kombinációjára vonatkozó szabályok, főként azok,
önkéntesek és szervezők hiánya.
amelyek értelmében a munkájukért juttatásokban részesülő polgárok nem önkénteskedhetnek.
Olyan szervezeti struktúra, amely nem feltétlenül nyeri el a fiatalabb generáció A helyi szinten kidolgozott, önkénteseknek fontos szerepet tulajdonító
tetszését.
integrációs politika hiánya.
Nemek megosztó szerepe, azaz a nők nem vesznek részt minden szervezeti szinten.
Az integrációért és önkéntességért felelős állami szervek összehangolt
A szektorokon átnyúló kapcsolatok hiánya, amelyek új tevékenységi és munkaterületeket tudnának feltárni.
tevékenységének hiánya az önkéntesség integrációban játszott szerepének népszerűsítésére.
Olyan kulturális és vallási értékek, amelyek akadályozhatják a más csoporto-
„Demokratikus türelmetlenség” (Pennix), melynek értelmében elvárják, hogy
kból, a befogadó közösségből és más immigráns közösségekből formálódó szervezetekkel való együttműködést.
az integráció pár éven belül történjen meg, nem generációs folyamatként kezelve azt.
Az a rossz tapasztalatokból táplálkozó aggodalom hogy a mainstream önkéntes szervezetek a bevándorló önkéntesek gyűjtőhelyének használják szervezetüket.
Előítélet. Általános bizalomhiány a bevándorláshoz való ellenséges hozzáállás következtében.
D
Társadalmi szinten: Az akadályok itt az integrációról és bevándorlásról folytatott nyilvános vitához
C
Jogi szinten: Jogi státusszal kapcsolatos kérdések: bizonyos csoportok „ellenszolgáltatás nélkül végzett munkájának”, vagy „önkéntességének” a tiltása
A bizonytalan státuszú és a munka, vagy menekültjogi tartózkodásért folyamodó immigránsok jogi korlátai
A menedékjogi kérvény elbírálásának hosszúsága és az a lelki bizonytalanság, amellyel a menekülteknek együtt kell élniük. Ez szintén akadályozhatja az önkéntes kötelezettség vállalást.
A közfigyelem hiánya az önkéntesség integrációban betöltött szerepével kapcsolatban
A célzott önkéntes infrastruktúra hiánya.
kapcsolódnak. Ezek a viták gyakran a terrorizmushoz és a bűnözéshez kapcsolódnak, nem pedig a bevándorlás pozitív szerepéhez. Ez akadályokat gördít a bevándorlók és a befogadó társadalom közé, és negatív hatást gyakorol az integrációra való hajlandóságra.
A média nagyhatású szereplői ellenségesen állnak a politikai menedékjogot keresőkhöz és egyéb bevándorlókhoz. A helyzetről szóló beszámolók sokszor kiegyensúlyozatlanok és pontatlanok, és ezzel növelhetik a közösségben kialakult feszültséget.
3.
50
51
Az integráció akadályai és az ezek legyőzését szolgáló jó gyakorlatok kritériumai
A jó gyakorlatok kritériumai Az INVOLVE projekt kapcsán sokféle projektet azonosítottak, amely a bevándorlók önkéntességén keresztül megvalósuló, sikeresebb integráció szolgálatában állt. Ezeket a következő fejezetben mutatjuk be; a jó gyakorlatok tartalmazzák a következő közös jellemzők csaknem mindegyikét, de legalábbis jó néhányat közülük. Hozzáférhetőség:
Láthatóság: A jó gyakorlatok növelik a bevándorlóknak az önkénteskedésen keresztül a befogadó társadalom érdekében tett hozzájárulásának láthatóságát, továbbá kiemelik a szélesebb értelemben vett társadalomra és magára a bevándorlóra tett pozitív hatásokat (tájékoztató kampányok, sikeres projektekről beszámoló cikkek a helyi újságokban, stb.) A közösség támogatása:
A bevándorlók számára könnyű hozzáférést kell biztosítani az önkéntességhez. Ez jelentheti a bevándorló közösség nyelvén közzétett információkat, és az önkéntesek utazási költségeinek megtérítését. A mainstream szervezeteknek kreatívabbaknak kell lenniük a toborzásban, s ez a bevándorlók önkéntességhez való hozzáállásának és társadalmi szokásainak ismeretét is megköveteli.
A jó gyakorlat az önkéntesek tevékenységét a helyi közösséghez köti az integráció elősegítése érdekében. A bevándorló önkéntesek tevékenysége megkönnyítheti a helyi közösség és a migránsok közötti közvetlen kapcsolattartást, és lehetőséget ad a bevándorlóknak, hogy igazi változást teremtsenek a lakóhelyükön.
Sokféleség:
Hálózatépítés – társadalmi tőke kovácsolása, kohéziós és áthidaló kapcsolatok:
Célcsoportokra irányuló programok és pénzügyi támogatási rendszerek kidolgozása, a mainstream szervezetek sokféleségének erősítésére és a bevándorlók toborzására. Az etnikai sokféleséget mindkét fél számára előnyös szituációként kell kezelni, és a mainstream szervezeteknek tanulniuk kell a bevándorló önkéntesektől, hogy hasznukra fordíthassák az általuk hozott kompetenciákat és kreativitást.
A társadalmi tőkét az állampolgárok közötti kötelékek összességeként, az általuk alkotott informális, formális és interperszonális hálózatokként és a társadalmi hovatartozás, bizalom és kölcsönösség érzéseként határozzák meg. A szociális hálózatokban való részvétellel az emberek új feltételeket tudnak teremteni közép- és hosszútávon. A kohéziós társadalmi tőke és a társadalmi tőke áthidalás közötti különbség az, hogy az utóbbi a bevándorlók esetében az etnikai határokon átnyúló hálózatokra utal. A kohéziós és áthidaló társadalmi tőketeremtés elengedhetetlen az integráció különböző stádiumaiban lévő migráns közösségek számára (még akkor is, ha a kormánypolitika gyakran csak a társadalmi tőke áthidaló aspektusára koncentrál). A bevándorló szervezetek kulcsszerepet játszanak az új immigránsok fogadásában és segítésében. Segíthetnek tájékozódni az önkéntes lehetőségekről mind a migráns, mind a hagyományos önkéntes szerveztek esetében.Végezetül, segíthetnek a befogadó közösség önkéntes szervezeteinek jobban megérteni a migránsok problémáit és szükségleteit, illetve jobban megszervezni a felkínált szolgáltatásokat. Így a jó gyakorlat a bevándorló közösségeken belüli, és a bevándorló és a mainstream szervezetek közötti hálózatépítésre is tud összpontosítani.
Az önkéntesek tevékenységének átláthatósága és minősége: Mind a hagyományos, mind a migráns szerveteknek világos definícióval kell rendelkezniük az önkénteskedés tartalmáról (általában) és arról, hogy mit foglal magában az önkéntesek tevékenysége (konkrétan), illetve ezek céljai Minél világosabb a tevékenység kerete, annál nagyobb esély van a sikerre mindkét oldalon. Külön figyelmet kell szentelni, és célzott útmutatást adni az olyan bevándorlóknak, akik nem ismerik a szervezeti környezetet, amelyben dolgoznak.Végezetül pedig időt kell szánni arra, hogy hozzáigazítsuk a bevándorlók igényeit és elvárásait a fogadó szervezet kívánalmaihoz. Készségfejlesztés Az önkéntesek alkalmazásával a bevándorlók készségeit és integrációs esélyeit egyaránt fejleszteni kell, miközben ki kell aknázni a bevándorló önkéntesek meglévő készségeit is, úgymint előzetes munka- vagy önkéntes tapasztalat, idegen nyelvtudás vagy más kultúra ismerete, stb. Értékelés: Az, hogy az önkéntes szerveztek és a szélesebb nyilvánosság egyaránt elismerje a bevándorló önkéntesek szerepét és eredményeit, kulcsfontosságú az önbizalomhiány és a bevándorlók negatív társadalmi megítélésének ellensúlyozása érdekében (az elismerés történhet köszöntő ünnepségeken, díjkiosztáson, stb. keresztül).
Fenntarthatóság: Az integrációt nem lehet alkalmankénti projektekkel elérni, hanem mind az önkéntes, mind az állami szektor elkötelezettségére szükség van egy lehetséges hosszú távú perspektíva kidolgozásában. Az etnikai sokféleség támogatásának hosszú távú és fenntartható stratégiára van szüksége. Átültethetőség: A jó gyakorlatok példáit más kontextusokba is át lehet ültetni, így alkalmazhatóak más bevándorló célcsoportokra, fölrajzi területekre, vagy a mainstream szervezetek szélesebb skálájára is.
52
4.
53
A jó gyakorlatok európai példái
A következőkben a hét nemzeti INVOLVE jelentésben található jó gyakorlatokból mutatunk be példákat.További jó gyakorlat példák a www.involve-europe.eu weboldalon találhatóak.
4.1. Hollandia 4.1.1. KANTARA – Hídépítők A Kantara (Hídépítők) szerveződés Amszterdam nyugati részén, Baarsjes kerületében található. Kezdetben marokkói fiatalok egy csoportjának önkéntes kezdeményezése volt, majd a környéken lakó, változatos etnikai háttérrel rendelkező fiatalok önkéntes társaságává alakult át. Célok: Céljuk a marokkói amszterdami lakosok és a más etnikai háttérrel rendelkezők kapcsolatának javítása. Az önkéntesek el akarják érni a környék lakóit, elősegítendő az integrációt és azért is, hogy növekedjen a résztvevők politikai és más kultúrák iránti érdeklődése. Résztvevő önkéntesek: Az önkéntesek általában fiatal, jól képzett másodgenerációs bevándorlók, nők és férfiak egyaránt. Átlagosan 20 férfi és 20 nő önkénteskedik a Kantarában. A férfiak a kisebb tevékenységekben nagyobb arányban vesznek részt, mint a nők. A tevékenységek irányításában kb. 20 holland születésű, amszterdami munkatárs dolgozik. A Kantara szervez csak nőket megcélzó tevékenységeket is, ilyen például a nőnap, amelyen kb. 120, a környéken lakó nő vett részt. A Kantarának hét elnökségi tagja van, akik közül öten marokkói származásúak. Önkéntesek foglalkoztatása: A Kantara egy hálózat-alapú szervezet, azaz az önkéntesek témák és események köré szerveződnek. Az egyesület a „hídépítés” koncepciójával dolgozik. A hídépítők olyan emberek, akik az egyesület céljait támogatják, és akik készek a Kantara egy vagy több tevékenységében is önkénteskedni. Az érdeklődő önkéntesek saját ötleteikkel is hozzájárulhatnak a programokhoz, így önkéntes munkájukat érdeklődési körükhöz, tanulmányaikhoz, illetve munkájukhoz illeszkedően is szervezhetik. Az önkénteseket személyes ismeretségeken keresztül toborozzák; ez a legjobban bevált módszer. A jelentkezőknek nem kell hosszútávra lekötniük magukat, ugyanakkor azonnal munkába állhatnak. Pénzügyi támogatás: A támogatás a helyi szervektől érkezik. Emellett alapítványokkal és más non-profit szervezetekkel is keresik az együttműködést a kölcsönös forrásfelhasználás érdekében,, így a Kantara szintén rendszeresen ajánl fel kutatási lehetőségeket diákoknak egyetemi projektjeik keretében.
Tevékenységek: Az egyesület évente 8-10 tevékenységet szervez. A tevékenységek alapvetően két téma köré koncentrálódnak. 1) A környék számára releváns kérdésekről rendezett nyilvános viták és; 2) a város és környék helytörténetét bemutató kirándulások az újonnan érkezettek és a már letelepedett amszterdami bevándorlók számára. Például: „újonnan érkezők napja” (kirándulás Urkba és egy farmra); a Második Világháborúban a szövetségesek oldalán harcoló marokkói katonák sírjának meglátogatása; nyilvános viták szervezése olyan témákról, mint együttélés, oktatás, a nők és a munkaerőpiac, iszlám-ellenesség és antiszemitizmus. A munka eredményei – hozzájárulás az integrációhoz Az egyesület (marokkói származású) alapító tagjai azért hozták létre a csoportot, hogy a környék különféle háttérrel rendelkező lakóinak lehetőséget nyújtsanak (főként arab hátterű, nem bevándorló hollandok és vegyes leszármazású fiatalok). A nyitás folyamata fokozatosan, stratégiai tervezés nélkül történt. A hídépítők szerint az integráció problémája nem jelentkezik egyértelmű módon, illetve úgy gondolják, hogy munkájuk integratív hatását lehetetlen lemérni. Az önkéntesek ugyanakkor meg vannak győződve munkájuk fontosságáról. A fiatalok és a rendőrség közti nyilvános vita például segített érzékenyebbé tenni a rendőri erőket a fiatalokkal való interakcióban. Kihívások Kihívások kapcsán beszélhetünk a fiatalok szűkös időbeosztásáról, amennyiben állandó munkahelyük és kisgyermekeik is vannak. Ez megnehezíti az önkénteskedést, bár a Kantara nagyon rugalmas. Megesik, hogy a férjek ellenzik feleségük önkénteskedését. Mit tanulhatunk a projektből? A Kantara hagyja, hogy az önkéntesek maguk irányítsák tevékenységeiket. Emellett az önkéntesek olyan kérdésekben is eljárhatnak, amelyek személyes választásaik alapján fontosak nekik és környezetüknek, ami nagy motiváló erővel bír. Mivel a Kantara különböző tevékenységeket szervez, különféle embereket foglalkoztat. A toborzás szóban történik, szájról-szájra terjed a hír, ami az önkéntes toborzás leginkább bevált módszere. Az önkéntesség ezen megközelítése főleg a fiataloknak vonzó, akik hosszú távú elkötelezettség nélkül akarják kipróbálni készségeiket, ezért is áll a Kantara főleg fiatalokból. A Kantara 2004-ben munkájáért megkapta a Baarsjes kerület Önkéntes Díját. Elérhetőség:: Kantara Curaçaostraat 17hs 1058 BJ Amsterdam +31-(0)20-6892291
[email protected] http:// www.kantara-brug.nl
4.
54
A jó gyakorlatok európai példái - Hollandia
4.1.2. SAMAH – A kíséret nélküli kiskorú bevándorlók támogatása A Samah egy kíséret nélküli bevándorló kiskorúakat segítő amszterdami egyesület. Az önkénteseket foglalkoztató egyesületet 1999-ben alapították, a Humanitas szárnyai alatt dolgozó független szervezetként működik. A CA projekt célkitűzései: A projekt célja a kíséret nélküli fiatal menedékkérők (23 évig) szociális helyzetének javítása, illetve társadalmi részvételük és integrációjuk elősegítése. A Samah segítséget nyújt az olyan elutasított politikai menedékjogot kérvényezőknek is, akiknek el kell hagyniuk az országot, s segítenek megszervezni az otthonukba való visszatérést és a reintegrációt. A Samah nyolc fizetett alkalmazottal és több száz önkéntessel rendelkezik az országban, közülük sokan fiatal menedékkérők. Célcsoport: A SAMAH potenciális célcsoportja fiatal menedékkérőkből (18–23 évesig) és kíséret nélküli, fiatalkorú bevándorlókból áll. 2004-ben mintegy 12.000 kíséret nélküli fiatal bevándorló, és 16.000 menedékkérő tartózkodott az országban. Legtöbbjük évek óta vár kérvénye elbírálására, menekült-táborokban, kis lakóközösségekben, vagy egyedül élve. Ezek a menekültek erősen elszigetelt csoportot alkotnak. Nem tanulhatnak és nem dolgozhatnak évi 12 hétnél többet, ugyanakkor életkorukból kifolyólag nagy szükségük lenne a készségfejlesztésre, a kapcsolatépítésre és új jövőkép kialakítására. A menekültek mind harmadik országbeli állampolgárok, legtöbbjük afrikai országokból, Kínából, Iránból és Afganisztánból érkezett. Sokuknak esélye sincs rá, hogy menedékes-státuszt szerezzen, így egyre többen döntenek úgy, hogy jogi státusz nélkül maradnak az országban. Az önkéntesek foglalkoztatása: A SAMAH menekült-táborokból és a fiatal menekülteket gondozó jóléti intézményeken keresztül toborozza önkénteseit. A fiatal menekültek közül sokan más-más projektekben önkénteskednek a SAMAH-nak. Emellett a SAMAH önszerveződések felállítását kezdeményezte a fiatal menekültek érdekeit képviselő nemzeti AMA-Tanácson keresztül (az AMA a kíséret nélküli kiskorú rövidítése). Az AMA-Tanácsban körülbelül 40 önkéntes tevékenykedik, akik 300 fiatal menekültet tudnak elérni az országban. Pénzügyi támogatás: A támogatás leginkább projektalapú, s különböző forrásokból érkezik, így alapítványoktól, vagy civil szervezetektől. Tevékenységek: A SAMAH országos központot működtet fiatal menekültek és a szociális munkások számára, ezáltal serkentik a hálózatépítést, és önkéntes projekteket dolgoznak ki a fiatalokkal. Ilyen projektek
55
- A fiatalok sportban való részvételét, csapatok edzését és sportegyesületeknek végzett, önkénteskedést serkentő sport projektek kidolgozása. Emellett e tréning koncepciójához tartozik az is, hogy a menekültjogi kérvény elutasítása esetén a hazatérők a holland sportegyesületekkel való nemzetközi kapcsolatok révén szakmaibb szemléletmódot sajátíthassanak el. - A „Gondolj Kortársadra!” egy olyan projekt, amely a nem bevándorló hátterű fiatal hollandokat fiatal menekültekkel állítja párba. A cél, hogy a bevándorlók jobban megértsék a holland társadalmat, és jobban be tudjanak illeszkedni. - Az „Aktív lányok” elnevezésű projekt fiatal lányokat, – köztük egyedülálló anyákat ösztönöz önkénteskedésre. - A „Határon Túl”, egy fiatal menekültekkel együtt létrehozott program, mely az esetleges hazatérők lehetőségeit hivatott fejleszteni. Céljuk együttműködések kialakítása cégekkel, iskolákkal és magánszemélyekkel a hazájukba visszatérők munkaerő piaci és képzési szponzorálására. A munka eredményei – hozzájárulás az integrációhoz: A fiatal önkéntesek megtanulnak hollandul, több önbizalmat nyernek, pozitívabb képet kapnak Hollandiáról, és kialakítják látásmódjukat a holland iskolákkal és a munkavállalással kapcsolatban. A különböző önkéntes tevékenységeken keresztül kapcsolatba kerülnek holland intézményekkel, barátokat szereznek, és lassan önállóbbakká válnak. Ugyanakkor felkészülnek a menedékjogi kérvényük esetleges elutasítása utáni életre, mely esetben az önkéntességen keresztül elsajátított készségeket hazájukban tudják majd hasznosítani. Kihívások: A fiatal menekültek számára: Együttélés a kiutasítástól és fogvatartástól való félelemmel. A fogvatartottak száma jelenleg is több száz, és sokan szenvednek traumától, miután ismételten és sikertelenül megpróbálták kiutasítani őket (érvényes úti okmányok hiányában). A SAMAH számára: Egyre több fiatal kerül illegalitásba, válik otthontalanná, majd eltűnnek. Az önkéntes szervezetek többé nem alkalmazzák őket biztosítási problémáik és a hatóságokkal való összetűzés félelme miatt A szervezeteknek sok kérdésben csak korlátozott eszközök állnak rendelkezésükre a személyes segítségnyújtástól a politikai lobbizásig és a projekttervezésig. A fenntarthatóság sok esetben nehéz a rövid távú támogatás következtében. Mit tanulhatunk a projektből? A SAMAH az egyetlen önszerveződést és a harmadik országból érkező, kíséret nélküli kiskorú bevándorlók részvételét ösztönző szervezet Hollandiában. Kettős megközelítése a fiatal menekültek önkénteskedéssel történő társadalmi integrációját segíti, ugyanakkor támogatja az esetleges kiutasítandóakat is. Ilyen esetben erősíti a nagy nehézségekkel és a sehova nem tartozás kettősségével is küzdő fiatalokat. A szervezetnél megvásárolható az a kézikönyv, amely az önkénteseket foglalkoztató szervezetek kíséret nélküli fiatal bevándorlók toborzásával kapcsolatos tanácsait tartalmazza. A SAMAH sok díjat kapott munkájáért, azaz önkénteseket foglalkoztató sport projektjeiért és a munkaerőpiacra vezető foglalkozásokért.
4.
56
A jó gyakorlatok európai példái - Hollandia
Elérhetőség: SAMAH C/o Landelijk Bureau Humanitas P.O. Box 71 1000 AB Amsterdam +31-(0)20-523 11 00 Fax: +31-(0)20-622 73 67 http:// www.samah.nl
57
formális önkéntes tevékenység nagyobb láthatósága és elismertsége hozzájárulhat ahhoz, hogy több női résztvevője legyen a munkának. A nők számára ez a strukturált munkához vezető út egyik első lépése lehet, mivel már informálisan tapasztalatokat szereztek a segítségnyújtásban. Az új toborzási módszer egybefonódhat a közelgő Szociális Támogatási törvénnyel is, amely az önkéntesség és a családtámogatás megerősítését fogja szolgálni. Pénzügyi támogatás: A támogatás különböző forrásokból érkezik, így a kerületi vezetéstől, a városi tanácstól, alapítványoktól, vagy a tagsági adományokból, stb. Tevékenységek: A mindennapi találkozóhely biztosításán kívül sok más tevékenység is folyik a szervezet keretein belül:
4.1.3. IBNO Khaldoun – ellensúlyozni a marokkói immigráns közösség kirekesztését Az Ibno Khaldoen egy Amszterdam-East/Watergraafsmeerben található marokkói önkéntes szervezet, melyet 1992-ben alapítottak azzal a céllal, hogy találkozóhelyet biztosítson a marokkói immigráns közösség számára. A projekt célkitűzései: A szervezet önállóságot kíván nyújtani tagjainak, miközben megerősíti a marokkói közösség helyzetét a holland társadalomban. Mivel a szervezet közel van az El Kabir mecsethez, igénybe vehetik a mecset adta lehetőségeket is. Ebből kifolyólag a marokkói közösség számos tagját el tudja érni, aki látogatja a mecsetet, de nem használja ki a kerület többi egészségügyi és jóléti szolgáltatását. Az Ibno Khaldoen főként a munkanélküli másodgenerációs fiatalokat, nőket és a marokkói közösségben egyre gyarapodó idősebb generációt szeretné aktívabbá tenni. Résztvevő önkéntesek: Az önkéntesek magját 30–50 igen aktív tag adja, akik a projekt számos tevékenységében részt vesznek. Az elnökség 5 önkéntesből,– három férfiból és két nőből – áll. Emellett egy kb. 8 emberből álló munkacsoport is működik, amely a különböző tevékenységek koordinációját végzi. A holland (nem immigráns) önkéntesek holland nyelvórákat és írás/olvasás órákat tartanak az idősebb és az új bevándorlók számára. Sokan közülük tanári szakok diákjai. Önkéntesek foglalkoztatása: A szervezet közösségi hálózatain és hirdetéseken (szórólapon) keresztül gyűjt önkénteseket a környékről. Az Ibno Khaldoen-en belül a formális önkénteskedés (szervezett tevékenységek) és a marokkói közösségben való informális önkéntesség keveredik, ami főként a kölcsönös segítségnyújtást eredményezi. Ez a fajta önkéntesség nem látható a közösségen kívül és nem is ér el minden taghoz.A szervezet ezért el akarja kezdeni az informális segítség formálissá tételét, egy hivatalos „önkéntes csoport” felállításával, melyhez főként a betegek fordulhatnának. Az in-
- Szülők iskolai közösségben való részvételének bátorítása, hogy bekapcsolódjanak az iskolai életbe, illetve tanár-diák találkozók szervezésébe. - Egészségügyi tájékoztatás, az egészségügyi törvény változásait illetően és más jogi kérdésekben igényelt segítségnyújtás. - Számítógépes tanfolyamok és fiatal mentorok irányítása, az iszlámmal és a fiatalokkal foglalkozó viták rendezése, pénzügyi segítségnyújtás fiataloknak adósságaik rendezésére. - Oktatási, egészségügyi, háztartási, stb. képzések és tájékoztatókkal egybekötött különböző szintű nyelvórák nőknek, illetve az időskorú analfabéta nők írás- és olvasás kurzusai. Kihívások: Sok másik bevándorló szervezethez hasonlóan az Ibno Khaldounnak is szembesülnie kell a marokkói közösségben élő egyre növekvő idősebb korosztály szükségleteivel. Az idősebbek a bizalmatlanság és nyelvtudás hiányai miatt, és mert a fiatal generációtól várják a segítséget, nemigen fordulnak a társadalom fő rétegeit képviselő holland szervezetekhez. Ez az együttműködés és a beavatkozás új formáit teszi szükségessé. A másik kihívást az iszlám és az integráció romló társadalmi klímája jelenti. Az Ibno Khaldoun abban a körzetben található, ahol Van Gogh–ot megölték, így a marokkói közösséget és az iszlámot szervezett formában képviselő területként szembesülnie kell a reflektorfénybe kerüléssel. A szervezetet érintő egyre erősödő diszkrimináció azt eredményezi, hogy a közösség fiatal és idősebb tagjai hátat fordítanak a társadalomnak. A fiatalok radikalizációjával szintén foglalkozniuk kell. Az Ibno Khaldoun magát „polder-mecsetként” látja és az integráció egymással konfliktusban álló fogalmai közötti feszültség feloldására törekszik. A munka eredményei – hozzájárulás az integrációhoz: Az Ibno Khaldoun a marokkói közösség többszintű társadalmi kiközösítéssel szembenéző fiatal, női és idősebb tagjait célozza meg. Mivel az Ibno Khaldoun több intézménnyel együttműködésben dolgozik, így a városi tanács osztályaival, egészségügyi és jóléti szervezetekkel, a környék közösségi központjaival, az Amszterdami Egyetem és a migráns szervezetek helyi támogatóinak központjával, hidakat épít ezen szervezetek között, melyeket a közösség
4.
58
A jó gyakorlatok európai példái - Hollandia
59
tagjai egyébként nem tudnának könnyen elérni. A szervezet szívesen lát más etnikai háttérrel rendelkező embereket is, kollégái és az önkéntesek között egyaránt.
- Vallások találkozója: pl. a török bevándorlók látogatása a zsinagógában, melynek célja a párbeszéd és a tapasztalatcsere bátorítása volt. - A politikai részvételt erősítő műsorok és tanfolyamok szervezése
Mit tanulhatunk a projektből? Az Ibno Khaldoun azt példázza, hogyan lehet egyszerre támogatni a közösségre ható törődést, a szélesebb közösséghez (környék, város) való tartozást, a társadalmi összetartó erőt és az integrációt. A szervezet stratégiailag az egészségügyben és gondozásban hamarosan bekövetkező változásokra készül, más intézetek segítségével. A szervezet továbbra is közvetítői szerepet végez az iszlám és integráció kérdésében egyre inkább polarizálttá váló társadalomban. Az Európán kívüli és európai fiatalok Ibno Khaldounnál tett rendszeres tanulmányútjai az európai sokféleségről, iszlámról és integrációról való párbeszéd céljával szerveződnek, és az országokon átnyúló világlátást és a tapasztalatok cseréjét segítik. Elérhetőség: Ibno Khaldoun Weesperzijde 74 1091 EH Amsterdam +31-(0)20-693 50 40 Fax: +31-(0)20-694 24 45
[email protected] http:// www.ibnokhaldoun.nl
4.1.4. A Zaanstadi Török Műsorszóró Társaság
Önkéntesek száma: - A török műsorszóró társaságnak hat férfi önkéntese van. - Az önkéntesek száma és a nemek aránya a szervezett tevékenység típusától függően változik. A projekt pénzügyi támogatása: - A támogatás a gondozói munkát finanszírozó alapítványoktól érkezik. - A Zaanstad Városi Tanács is biztosít kisebb támogatásokat. A bevándorlók önkéntes munkáját akadályozó problémák és/vagy támogató akciók: A fogadó társadalom döntéshozó folyamatai nem felelnek meg a bevándorló közösség elvárásainak. Rendszeresek a félreértések, és a bevándorló szervezeteknek szükségük van arra, hogy meghallgassák őket. Mi a projekt újítása? A műsorszóró könnyen elérhető tájékoztatással szolgál, a közösség sok emberéhez eljut, és főként a török közösség analfabéta tagjai számára nagyon fontos. Hogyan lehet a projektet átültetni? A szervezet összes tevékenysége könnyen átültethető, és hasonlóan megvalósítható más környezetben és eltérő bevándorló csoportokban (műsorszórás, egészségügyi oktatás, politikai részvétel támogatása, vallások közötti párbeszéd).
Típus: Jótékony célú társaság, bevándorló szervezet. Célcsoport: A zaanstadi régió török bevándorló közössége. A tevékenység földrajzi hatóköre(i): A zaanstadi régió (Észak–Hollandia). A projekt céljai: A török közösség holland társadalomban való részvételének segítése. Tevékenységek ismertetése: - Heti egy alkalommal rádióműsor sugárzása - A zaanstadi lakosok közösségi tevékenységeinek szervezése,mint például főzőtanfolyammal egybekötött egészségügyi oktatóprojekt, amely a török, a holland és a szurinami közösség tagjait is vonzotta.
Mit tanulhatunk a projektből? A rádiós műsorok és saját hírek szerkesztése a hallgatók társadalmi részvételének bátorítására nagyon hatásos. Elérhetőség: Stichting Turkse Media Zaanstreek Brandaris 177 1503 CC Zaandam +31-(0)6-481 33 124 (Mr. Hüsnü Polat) Fax: +31-(0)75-635 58 30
[email protected]
4.
60
61
A jó gyakorlatok európai példái - Magyarország
4.2. Magyarország
Mi a projekt újítása? Önkéntes munkahelyeket állított fel egy kormányzati szerv.
4.2.1. Hajdú–Bihar megyei Munkaügyi Központ
Elérhetőség: Hajdú-Bihar county Employment Agency 4024 Debrecen, Piac. u. 54. +36-52-507 416 Fax: +36-52-418 229
[email protected] http:// www.hajdummk.hu
A projekt célkitűzései: A menekültek önkéntes foglalkoztatása a Munkaügyi Központban. A projekt résztvevői: A projektet a Hajdú–Bihar megyei Munkaügyi Központ bonyolítja le. A célcsoportot a nyelvoktatással és munkaerő piaci orientációs képzésekkel foglalkozó CHANCE projekt résztvevői alkotják. A menedékkérők a debreceni menekülttáborban laknak. A tevékenység földrajzi hatóköre: Debrecen városa
4.3. Anglia
Résztvevők száma: Négy fő menedékkérő
4.3.1. Tanuló Színház
A projekt létrehozásának oka: A projekt célja, hogy bebizonyítsuk, lehetséges kormányzati szervezet hatókörében is önkénteskedni; hogy a dolgozni még nem tudó menedékkérőknek van lehetőségük önkénteskedni, és hogy az egész társadalom figyelmét felhívjuk az önkéntesség fontosságára. A projekt támogatása: A projekt nem részesül külön támogatásban. A projekttevékenység ismertetése: Az önkéntes menekültek a Munkaügyi Központ dolgozóinak munkáját segítik. Amennyire lehet, készségeiknek megfelelő munkákat végeznek. Egyúttal a magyar nyelvet is gyakorolják. A projekt fő eredményei: A menekültek élvezik az önkéntes munkát, és kiváló kapcsolat alakult ki köztük, és a Munkaügyi Központban dolgozó magyar munkatársak között. A bevándorlóknak nem kell minden idejüket a fogadó központban (menekülttáborban) tölteniük, bemehetnek a városba és ismerkedhetnek a befogadó közösséggel. Másrészt a debreceniek is találkozhatnak a menedékkérőkkel, akik segíthetnek nekik az álláskeresésben. Ez pozitív hatással van a közvéleményben jelentkező súlyos előítéletek lerombolására is. Ennek eredményeképpen más kormányzati szervezetek is elkezdtek érdeklődni az önkéntesek foglalkoztatásának lehetőségei iránt. Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? Az egyik muszlim menekült nő jelentkezett önkéntes munkára, de az első nap után nem tudott visszajönni, mivel a férje nem engedte, hogy külföldi férfiakkal találkozzon.
A projektet a Menekültügyi Tanács támogatta, mely a menekültek és menedékkérők jogait támogató önkéntes szervezet. A dolgozók több mint 50%-a menekültekből áll. A projekt célkitűzései: - Professzionális, elérhető és interaktív oktatás szolgáltatása fiatalok számára egy széles körben félreértett témával kapcsolatban, azaz a fiatal menekültek élményei a Nyugat-i világban. - A fiatalok kortársaik közé történő integrációjának és igazi közösségé alakulásának elősegítése. - Magas szintű, akkreditált előadó-művészi képzés biztosítása fiatal menedékkérőknek. A projekt részvevői: - 20 fő 11-20 éves fiatal menedékkérő - A Menekültügyi Tanács 101 önkéntese (akik közül heten menedékkérők) - 10 menekült művész - 600 fiatal és a projektben dolgozó tanáraik - 1 önkéntes koordinátor/projektmenedzser - 1 időszakosan alkalmazott kreatív művészeti dolgozó Résztvevők száma: 42 résztvevő, közülük 37 Irakból, Togóból, Kongóból (Kongói Demokratikus Köztársaságból), Afganisztánból, Vietnamból, Ruandából, Gambiából, Ugandából és Szomáliából érkezett bevándorló.
4.
62
A jó gyakorlatok európai példái - Anglia
63
A projekt létrehozásának oka: - A kérdések pozitív felfogásának elősegítése a fiatalok tényleges bevonásával, úgy hogy barátságos környezetben, kreatívan oszthassák meg gondolataikat és érzéseiket. - A értékes előadóművészi lehetőségek és az életben is fontos készségek átadása a társadalmi kirekesztés kockázatával szembenéző fiataloknak, illetve annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy szabadon kifejezhessék kétségeiket és félelmeiket az Egyesült Királyság fiatal menedékkérőiként.
- A projekt résztvevőinek javultak angol nyelvi készségeik. - Új önkéntes, tanulási és munkalehetőségek a résztvevők számára. - A menedékkérelem pozitívabb felfogása és értelmezése a fiatalok körében, az Egyesült Királyságban és a Nyugat-Midlands régióban.
A projekt támogatása: A Menekültügyi Tanács hat hónapig nullszaldós költségvetéssel működött, a projekt teljes mértékben önkéntes volt. A sikeres kísérlet után a szervezet egy évre kapott támogatást a munka folytatásához, és a projektben résztvevő fiatalok előadóművészi képzésének akkreditálására, amely mind készségeiket, mind munkalehetőségeiket segítette. A kreatív művészeti workshopok vezetésére a menekült művészek is támogatáshoz jutottak, mely egyaránt segítette a képzett csoport munkalehetőségeinek alakulását és tapasztalatszerzését is. A projekttevékenység ismertetése: A drámaírással foglalkozó fókuszcsoport munkáját és a menekültek részvételével tartott felolvasásokat követően a Nyugat Midlands–ben élő fiatal menekültek és családjaik tapasztalatain alapuló fórum színház jött létre. Ezután fiatal menekülteket toboroztak és képeztek a Tanuló Színházában való munkára. Ez a fent említett fórum színházban való rövid szereplést és egy a fiatalok által koreografált tánc betanulását és előadását jelentette, egy hivatásos táncművész segítségével. További kreatív művészi tevékenységeknek és a multimédiás technológiának köszönhetően a projektet középiskolákban is bemutatták, ahol elismerést és sok pozitív visszajelzést kaptak. További lépések: - Menekült művészek alkalmazása kreatív művészeti workshopok vezetésére, ami állandó munkalehetőséget fog jelenteni e munkanélküli hivatásos művészcsoport számára. - Középiskolai workshopok szervezése a Tanuló Színház témájában, 11-16 évesek számára. - A Tanuló Színház projekt más művészek és tanárok által is használható továbbfejlesztése iskolákban, az Egyesült Királyságban élő menedékkérőktől szerezhető pozitív tapasztalatok érdekében. A tevékenység földrajzi hatóköre: Nyugat-Midlands régió A projekt fő eredményei: - A résztvevő fiataloknak nőtt az önbizalmuk, problémamegoldó és kreatív gondolkodási készségeik. - A menekültek közösségének sikeresebb integrációja és megértése a projektben való részvételen keresztül. - A projektben résztvevő, vagy az előadásokat látogató fiatalok sikeresebb integrációja.
Hogyan álltak az önkéntességhez a bevándorlók? A résztvevőket már az elején nagyon érdekelte a projekt és az önkéntesség, mivel ezáltal lehetőségük nyílt rá, hogy új emberekkel találkozzanak, új készségeket sajátítsanak el, valamint hogy megtanulják érzéseiket kreatív módon kifejezni. A kísérleti projektet követően a résztvevők még pozitívabban álltak az önkéntességhez, és segítséggel új önkéntes tevékenységekben vesznek részt. Mindannyian várják, hogy részt vehessenek a projekt következő stádiumában is. A projekt óta a résztvevők barátai is kapcsolatba léptek a Menekültügyi Tanáccsal és jelezték, hogy szeretnének önkénteskedni a projekt következő stádiumban. Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? A résztvevők közül sokan a projekt ideje alatt még éppen csak próbáltak eligazodni a menedékjog intézésének hosszú folyamatában, és néhányuk valóban sok nehézséggel küzdött. Az egyik önkéntesnek ki kellett szállnia a projektből, mert kiutasítással és házából való azonnali kilakoltatással fenyegették, s ezek következtében súlyosan meg is betegedett.Voltak résztvevők, közülük kiemelten egy muszlim nő, aki az elején félt teljes mértékben részt venni a projektben, de különböző tanulási technikákon és gyakorlati tevékenységeken keresztül végül felbátorodott, és ő lett a projekt egyik legaktívabb és legdinamikusabb résztvevője. A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? - A menekült közösségekkel való emberközeli kapcsolat és a kreatív művészetek véleménynyilvánítási eszközként való használata. - A projekt valódi részvételen alapult, és a menekültek maguk vezették, dolgozták ki, majd adták elő. - A Menekültügyi Tanács Önkéntes csapatának kiváló szervezése, adminisztrációja és professzionalizmusa. A tevékenységek előzetesen egyeztetett szerkezet és időrend szerint történtek. - Néhány fiatal által ellenségesen kezelt, vitatott téma dinamikus és indirekt oktatási eszközökkel megvalósult áttekintése. - A menekült művészek kreatív workshopokat vezettek, ezáltal példát mutatva a projekt résztvevőinek. - Olyan önkéntes koordinátorral és önkéntesekkel dolgoztunk, akiket érdekelt az előadóművészet, és akik tapasztalattal rendelkeztek ezen a téren. - Más szervezetekkel és közösségi szervezetekkel való kapcsolatépítés annak érdekében, hogy a kísérleti projekt nullszaldós lehessen. Mi a projekt újítása? Nincs más olyan színházi projekt, amely a Nyugat-Midlands-ben élő menekültek tapasztalataira összpontosítana. A résztvevő fiatalok művészeti munkájának értékelése és a különböző közös-
4.
64
A jó gyakorlatok európai példái - Anglia
65
ségek fiataljainak a projekt segítségével megvalósuló integrációja is újító. A színházak, tánc és művészetek menekültügyi témákra való használata az iskolákban szintén egyedülálló a projektben.
A projekt létrehozásának oka: Ennek a projektnek a célja, hogy az elszigeteltséget, depressziót és negatív média-megjelenítést elszenvedő westminsteri menekültek helyi közösségeikben tudjanak készségeik kihasználásával önkénteskedni, és hogy tevékenységük alatt hatékony támogatásban és képzésben részesüljenek. Ez javítja angol nyelvi készségeiket, munkalehetőségeiket, a társadalmi kapcsolatokat, és erősíti annak érzését, hogy értelmeset tevékenységet folytatnak. Ezáltal legyőzhetik depressziójukat és elszigeteltségüket, és a tágabb közösség is pozitívabb képet alkothat róluk.
Hogyan lehet a projektet átültetni? A projekt kiemelkedően jó arra, hogy más országokba/régiókba és csoportokba ültessék át. A színház és a többi előadó művészet kiváló eszközként szolgál a kommunikációhoz és az oktatáshoz és ahhoz, hogy egy témáról anélkül tudjanak beszélni az emberek, hogy megmondanák nekik, mit gondoljanak erről az összetett kérdésről. Az előadó művészet vonzó jellege és hatása nemzetek fölötti, a projekt szerkezetét és céljait pedig könnyen lehet alkalmazni akár egy másik országban is. Elérhetőség: Refugee Council First Floor, Smithfield House, Digbeth, Birmingham, B5 6BS +44 (0)121-622 09 07
[email protected] http:// www.refugeecouncil.org.uk
A projekt támogatása: 2003. júniusa és 2006. márciusa között az Egészségügyi Minisztérium, és az Állami Önkéntes Lehetőségek (OFV) támogatta; a projekt folytatása 2006. áprilisától 2009. márciusáig a Nagy Országos Lottó Alap támogatásával valósult meg. A tevékenység földrajzi hatóköre: City of Westminster (London). Hogyan álltak az önkéntességhez a bevándorlók? A legtöbb menekült és bevándorló szeretne önkénteskedni, csak megfelelő tájékoztatásra van szükségük a lehetőségeikről és az önkéntesség hasznáról, amellyel sokan nincsenek tisztában. Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? A menedékkérők esetében sokan nem tudják, mit tartogat a jövő, és sokan aggódnak letelepedési kérvényük miatt, de azért szeretnének önkénteskedni.
4.3.2. VolEmploy Mentori Séma menekülteknek A projektet Westminster Önkéntes Központ (VCW) koordinálja, amely mainstream szervezet. A projekt célkitűzései: A Volemploy projekt célja a City of Wesminsterben, és az azon kívül élő menekültek integrációjának és foglalkoztathatóságának javítása, egy önkéntes és mentori sémán keresztül. A projekt résztvevői: 2003. júniusában a VCW elindított egy projektet a menekültek és menedékkérők önkéntességbe való bevonása érdekében. A projekt során 86 személyt gyűjtöttek össze és támogattak három éven át (2003. júniusától 2006. márciusáig). A projektben három év alatt 479 menekült vett részt (260 nő, 208 férfi, 11-en nem jelölték meg a nemüket). A projekt jelenleg a menekültek integrációjának és foglalkoztathatóságának javításán dolgozik egy önkéntes és mentori sémán keresztül. Ez a projekt 2006. áprilisában indult, 20 jelölt és 20 mentor összepárosításának céljával.
Hogyan lehet a projektet átültetni? Minden menekült és bevándorló önkéntességgel kapcsolatos igénye ugyanaz, így a használt módszerek és a gyakorlat minden olyan országba/régióba átültethetőek, ahol a politika támogatja az önkéntességet.
Elérhetőség: VCW,VolEmploy mentoring for refugees 53 – 55 Praed Street London, W2 1NR +44 (0)207-402 8144 or general -402 8076
[email protected] http:// www.volunteer.co.uk (“refugee project final report”)
4.
66
4.4. Németország 4.4.1. gEMiDe – gesellschaftliches Engagement von Migrantinnen, Migranten und Deutschen (a németek és a bevándorlók civil tevékenységei) A Bund Türkisch-Europäischer UnternehmerInnen e.V. BTEU e.V. (Török–európai Munkáltatók Társasága). A projekt célkitűzései: A civil társadalomban való részvétel és a társadalmi integráció, a bevándorlók és az etnikai kisebbséget képviselő németek önállóságának segítése. Résztvevők száma: 1 török származású női projektmenedzser, 100 bevándorló, etnikai kisebbségben élő németek, német állampolgárságot kapott emberek, közülük 95, főként a kisázsiai régióból érkezett nő. A projekt létrehozásának oka: A gEMIDe projekt helyi szinten működik. A projekt török származású német nők csoportjaként indult, és multinacionális, túlnyomó részben női csoporttá nőtte ki magát. A projekt támogatása: Hannover városa fedezi a projektmenedzser fizetésének ¾–ét.A projektmenedzser koordinálja az önkéntes tevékenységeket, az ő dolga a felügyelet, illetve a konfliktuskezelés is. A projekttevékenység ismertetése: A kidolgozott önkéntes tevékenységek listája: - A nők és idősebb bevándorlók érdekeiért történő munka és tanácsadás - Workshopok, szemináriumok és konferenciák - Humanitáriánus segítségnyújtás, koncertek - Szabadidős tevékenységek gyerekekkel - Írás-olvasás tanfolyamok - Barátkozás (séták, kíséret az orvoshoz vagy fodrászhoz, stb.) - Segítségnyújtás hivatalos dokumentumok kitöltésében, fordítás - Kórházi látogatás - Gyermekfelügyelet - Tájékoztatás a törvényi változtatásokról, a civil szolgáltatások félfogadási idejének ismertetése - Fiatalok és családjaik tájékoztatása a bűnözés- és drogmegelőzésről - Együttműködés az iskolákkal és a szülőkkel A tevékenység földrajzi hatóköre: Hannover.
67
A jó gyakorlatok európai példái - Németország
A projekt fő eredményei: A gEMIDe–nek sikerül áthidalnia a távolságot az önkéntesség iránt érdeklődő bevándorlók és a segítségre szoruló, magányos, vagy egyszerűen csak érdeklődő német lakosok között. Hogyan álltak az önkéntességhez a bevándorlók? A legtöbb bevándorló nem ismeri a szervezetek formális önkéntes tevékenységeit, de abban van tapasztalatuk, hogy hogyan segítsenek magukon, családjukon és a szomszédjaikon. Főként női bevándorlók önkénteskednek az idősebb, vagy magányos emberekért, és a segítségre szoruló családokért. Mindeközben barátságot kötnek velük, vagy gyakorlati segítséget nyújtanak nekik. A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? A gEMIDe projekt szlogenje a következő: „az integráció nem a politikánál, hanem a mindennapoknál kezdődik.” A bevándorlók társadalmi szerepe megerősödik, ha civil tevékenységekben vesznek részt. A tevékenység főbb elemei: nem volt atyáskodó; az önkénteseket munkatársakként, nem pedig ügyfelekként kezeltük, egyenrangú kommunikáció, és a családok bevonása. A gEMiDe alacsony küszöbbel rendelkező projekt, melyben mindegyik résztvevőt egyenlőnek tekintjük. A bevándorlókat arra ösztönözzük, hogy osszák meg tudásukat és tapasztalataikat. Olyan projektekben és kezdeményezésekben foglalkoztatjuk a résztvevőket, amelyekben kapcsolatba kerülnek a német lakossággal és serkentik az interkulturális tanulást, illetve a mindennapi élet akadályain való túljutást. Miben újít ez projekt? Támogató akciók: hálózatépítés a helyi civil szolgáltatásokkal és más kezdeményezésekkel, részvétel a civil tevékenységek országos hálózatában (Bundesnetzwerk Bürgerschaftliches Engagement BBE), gyakorlat-orientált nyelvtanfolyamok, kulturális tevékenységek. Elérhetőség: gEMiDe - Bund Türkisch-Europäischer Unternehmer e.V. Wilhelm-Bluhm-Str. 20 30451 Hannover +49-(0)511-213 53 63 Fax: +49-(0)511-213 53 29
[email protected],
[email protected] http:// www.gemide.net
4.
68
69
A jó gyakorlatok európai példái - Németország
4.4.2. Integrationslotsen (integrációs kísérleti projektek)8 Osnabrück város támogatásával. A projekt célkitűzései: A már önkénteskedő bevándorlókat képezni és támogatni kell, el kell indítani a bevándorló- és a mainstream szervezetek támogatási hálózatát. A projekt kerete a következő elemekből állt: - Sok bevándorló önkénteskedik az integráció területén. - A mainstream szervezetekhez képest a bevándorló szervezeteknek még nem alakult ki a támogatási struktúrájuk. - Az önkéntesek támogatása és a tanácsadás nagyon összetett feladat. - A legfontosabb kérdés az, hogy vajon a bevándorlók önkéntessége az integrációt segíti-e, vagy épp ellenkezőleg; megkülönböztetéshez vezet. - A bevándorló önkéntesek képzését és a hálózatépítést elősegítő erőfeszítéseket mind integrációs intézkedéseknek tekintjük. A projekt részvevői: Projektpartnerek: A Caritas fiatal bevándorló szervet, az osnabrücki Önkéntes és Integrációs Iroda, és az Arbeiterwohlfahrt, bevándorlóknak kínált szolgáltatás. Célcsoport: az újonnan érkezett integrációban és nyelvi kurzusokon résztvevő immigránsok, német és bevándorló önkéntesek. Résztvevők száma: A 15 integrációs kísérleti projekt résztvevője 10 különböző országból érkezett: hárman németországi születésűek voltak bevándorló háttér nélkül, 12 ember pedig Eritreából, Gánából, Indonéziából, Irakból, Japánból, Kazahsztánból, Oroszországból, Törökországból és Ukrajnából érkezett. Legtöbbjük (12–en) nő. Hárman 30 évnél fiatalabbak, 11–en 30 és 50 év közöttiek voltak, egy fő pedig 50 évnél idősebb volt. A projekt létrehozásának okai: Az újonnan érkezett bevándorlók számára az integrációhoz elengedhetetlen, hogy találkozzanak a fogadó társadalommal a mindennapokban, illetve, hogy megismerjék a helyi érdekeltségű intézményeket és a – bevándorló és a mainstream – szervezeteket. Az újonnan érkezetteket a városban évek óta működő integrációs kísérleti projektekkel kell várni. A projekt támogatása: Dél–Szászország állama, Osnabrück városa. A projekttevékenység ismertetése: A kísérleti projekt résztvevői alapkészség képzésben részesültek, amelynek célja az életrajzíró és a kommunikációs készségfejlesztés, az integráció területén dolgozó szakértőkkel való párbe-
széd és a bevándorlók lehetséges önkéntes munkahelyeivel való interakció elindítása. A résztvevők havonta találkoznak, fő feladatuk a hivatalos bevándorlóknak kínált szolgáltatások kiegészítése és/vagy az ezekhez vezető utak építése. Egyikőjük gyerekeknek segít házi feladataik megírásában, a többiek a migráns szolgáltatások keretein belül dolgoznak, pl. elkísérik az újonnan érkezett bevándorlókat a civil és szociális szervekhez. Az önkéntesek továbbá igyekeznek bátorítani az új immigránsokat, hogy elmenjenek a különböző fesztiválokra és eseményekre, illetve bemutatják nekik a civil és szociális szolgáltatásokat, társaságokat, szervezeteket, a vallási közösségeket, stb. A tevékenység földrajzi hatóköre: Osnabrück A projekt fő eredményei: A projekt első fázisában15 önkéntest képeztek ki az újonnan érkezett bevándorlók közül, főként a civil és szociális szolgáltatások igénybevételének segítésére Hogyan álltak az önkéntességhez a bevándorlók? Toborzás: három résztvevő német nyelvtanárukon keresztül került a projektbe, három német résztvevő pedig a helyi médiában elhelyezett hirdetésre jelentkezett, vagy az önkéntes irodán keresztül talált a projektre; a másik kilenc ember pedig már dolgozott migráns szervezetekben és kezdeményezésekben, így a projektvezető személyesen kereste fel őket. Motiváció: A résztvevők elsősorban segítőkészségüket akarták kamatoztatni, és saját tapasztalataikat megosztani, hogy ezáltal megkönnyítsék az újonnan érkező bevándorlók helyzetét. A német résztvevőket pedig érdekelte egy másik kultúrával való párbeszéd. A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? - A résztvevők német bevándorlásról és integrációs szolgáltatásokról szerzett ismereteinek bővítése, és személyes készségeik fejlesztése, mint pl. kommunikáció és önbecsülés. - A migráns szolgáltatások, a mainstream szervezetek, illetve a bevándorlók saját szervezetei közötti hálózatépítés erősítése. - Az újonnan érkező bevándorlókat segíteni az orientációban, és hogy kapcsolatba kerüljenek a fogadó társadalom intézeteivel. - Az interkulturális dialógus és tudás erősítése. Miben újít ez projekt? A projekt legnagyobb újítása, hogy a fő társadalmi csoportok, migráns szervezetek és szolgáltatások közötti hálózatépítés összekapcsolja a befogadást az újonnan érkezett bevándorlók támogatási struktúráival. Elérhetőség: Freiwilligen-Agentur Osnabrück http://www.freiwilligenserver.de
4.
70
71
A jó gyakorlatok európai példái - Németország
4.4.3. Kéz a Kézben: Bevándorlókkal a Bevándorlókért (MIT Migranten FÜR Migranten (MiMi)) Kéz a Kézben: A bevándorlókkal a bevándorlókért Frankfurt am Mainban található interkulturális egészségügyi projekt, amelyet Frankfurt városa, a Stadtgesundheitsamton keresztül támogat az Ethno – Medizinischen Zentrums e.V. in Hannover-rel együttműködésben (országos projektkordináció). A projekt célkitűzései: A MiMi egészségügyi projektet a német egészségbiztosítási alapok hozták létre (Bundesverband der Betriebskrankenkassen). A helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben Németország több városában is bevezették a projektet.A projekt az interkulturális egészségmegőrzést és betegségmegelőzést szolgálja. A már integrálódott bevándorlókat egészségügyi közvetítőknek képezték ki. Ezeknek az önkénteseknek a feladata bevándorló közösségük németül és anyanyelvükön történő, kulturálisan érzékeny módon való tájékoztatása, az egészségügy képviselőivel együttműködésben. A projekt résztvevői: Stadtgesundheitsamt Frankfurt am Main (helyi egészségügyi szerv) és a Maisha e.V. –Selbsthilfegruppe afrikanischer Frauen in Deutschland (önellátást szorgalmazó kezdeményezés a Németországban élő afrikai nők számára). Résztvevők száma: Összesen 20 nyelven beszélő, 12 országból származó 30 nő (pl. Etiópia, Eritrea, Gána, Marokkó, Szomália, Oroszország, Togó, Törökország és Ukrajna). A projekt létrehozásának oka: A bevándorlás önmagában nem ok a betegeskedésre, de növeli az egészségügyi kockázatokat, mivel a bevándorlók jelentős mentális és pszichológiai nyomás alatt állnak. A fogadó társadalomba való beilleszkedés mellett az egészségügy és a megelőzés kis szerepet kap a bevándorlók életében, ráadásul a megelőzésnek hazájukban sem szentelnek túl nagy figyelmet. Ezért központi fontosságú, hogy megismertessük a bevándorlókkal az egészségügyi szolgáltatásokat, és hogy önállóságra bátorítsuk őket ezen a téren abból a célból, hogy egyenlő mértékben hozzá tudjanak férni az említett szolgáltatásokhoz. A projekt támogatása: A német egészségbiztosítási alapok szövetsége (Bundesverbandes der Betriebskrankenkassen) és a Stadtgesundheitsamt Frankfurt am Main (helyi egészségügyi szerv) A projekttevékenység ismertetése: Az anyanyelvüket és a németet jól beszélő, integrálódott bevándorlókat egészségügyi közvetítőnek képeztük ki. A képzés három hónapig tartott, és olyan témák köré csoportosult, mint a hiányok, kockázatok és a bevándorlók által felhasználható források. Témák: a
német egészségügyi rendszer, táplálkozás, mentálhigiénia, terhesség, HIV/AIDS megelőzés, a drog fogyasztás megelőzése, gyermekegészségügy, az idősebbek hosszú távú gondozása, fog- és szájhigiénia. A képzést elvégző interkulturális, önkéntes egészségügyi közvetítők többnyelvű egészségkampányba kezdenek; konferenciákat és más eseményeket szerveznek, és tanácsadást tartanak egyesületeknél, szervezeteknél és a városvezetés helyein. A kampányok megszervezéséért és a részvételért fizetést is kapnak. A tevékenység földrajzi hatóköre: Frankfurt am Main városa (plusz még hat helyszínen Németországban). A projekt fő eredményei: 2005-ben 19 informális találkozót tartottak több mint 300 bevándorló részvételével a városvezetés helyszínein, templomi közösségekben, mecsetekben, orvosi rendelőkben és mentálhigiéniával foglalkozó helyeken. A közvetítők anyanyelvi készségeikkel járultak hozzá a találkozókhoz és arab, angol, francia, orosz, és török nyelvű egészségüggyel kapcsolatos anyagokat vittek magukkal a bevándorlók tájékoztatására, a német egészségügyi rendszer megismertetése és a betegségmegelőzésre való figyelemfelhívás céljából. A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? Elsősorban az egészségügyi közvetítő képzésben résztvevő bevándorlók számára volt hasznos a projekt, nekik ugyanis lehetőségük nyílt ismereteik bővítésére és kompetenciáik fejlesztésére. Másodsorban, az informatív találkozókat látogató bevándorlók részletes tájékoztatást kaptak a német egészségügyi rendszerről. Harmadsorban pedig a városok számára is hasznos volt a projekt. A városok számíthatnak az etnikai közösségek és a szociális és egészségügyi rendszer összekapcsolásában jól képzett bevándorlóikra. A közvetítők segítenek eljutni a bevándorló csoportokhoz és az egészségbiztosító alapokhoz, így lehetőség nyílik arra, hogy célzott intézkedéseket vezessenek be. Miben újít ez projekt? A projekt mottója és koncepciója a „bevándorlókkal a bevándorlókért”. A migránsok forrásait beépítették a projekt koncepciójába. A célcsoporthoz való eljutás csakis közös és interkulturális megközelítéssel valósítható meg. Az egészségügyi rendszer megismerése azt eredményezi, hogy a bevándorlók és a németek egyenlő mértékben tudnak hozzáférni a szolgáltatásokhoz. A nőknek és gyermekeknek szóló betegségmegelőzés különösen nagy segítséget jelent a kockázatok és a hiányok még időben történő felismerésében, és ezáltal a további betegségek és költségek minimalizálásában. Hogyan lehet a projektet átültetni? Ezt a fajta közvetítői projektet át lehetne ültetni más országokba is abban az értelemben, hogy a már integrálódott bevándorlók tudására és kompetenciáira épít. A már integrált bevándorlók sokkal jobban hozzáférnek a bevándorló közösségekhez és ismerik a bevándorlók egészségügyhöz való hozzáállását. A többnyelvű informatív bevándorló közösségi találkozók szervezése segít;
4.
72
73
A jó gyakorlatok európai példái - Németország
- az egészségügyi szerveknek eljutni a bevándorlókhoz - a bevándorlóknak legyőzni az egészségügyi szolgáltatások és a megelőző intézkedések igénybevételének akadályait.
Résztvevők száma: 20 fős csoportok A projekt támogatása: A Bécsi Integrációs Konferencia Hálózati Irodát (WIK–VB) a bécsi önkormányzat támogatja.
Elérhetőség: http://www.gesunde-staedte-netzwerk.de/frankfurt/main.htm
A tevékenység földrajzi hatóköre: Bécs. Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? A pénzügyi, a szervezeti, és emberi erőforrással kapcsolatos modern non–profit menedzsmentben való járatlanság.
4.5. Ausztria 4.5.1. MigrantInnenakademie (Kompetenciatanfolyamok bevándorlóknak) A projektet a Bécsi Integrációs Konferencia Hálózati Irodája támogatta. A projekt célkitűzései: - Az integráció korlátainak legyőzése a tájékoztatás, az oktatás és a fogadó társadalomba való bejutás javításának segítségével. - A bevándorló szervezetek megerősítése a szervezeti készségek, a helyi támogatásokhoz és forrásokhoz való hozzájutás erősítése, tudásátadás, hálózatépítés. - A migráns és a fogadó társadalom szervezeteiben működő eltérő szervezeti menedzsmentforrások és szakértelem közötti szakadék áthidalása. A bevándorló akadémia egy oktatásó- és tudást átadó intézetet képvisel. A projekt keretében konkrét témákról tartanak szemináriumokat. A szemináriumok egyik típusa a migráns szervezetek felépítésével foglalkozik. A résztvevők projektmenedzsmenttel, támogatási forrásokkal, munkaerő piaci kihívásokkal, jogi elvárásokkal és jogszabályokkal, külföldi állampolgárokkal foglalkozó törvényekkel, letelepedési joggal, állampolgársággal és konkrét témákkal – mint pl. pénzügyi támogatás a kultúrában – kapcsolatos ismereteket és kompetenciákat szereznek. Egy másik szemináriumi téma a bevándorlók és a média kapcsolata. A hangsúly itt a bevándorló szervezetek média lehetőségein van. A projekt résztvevői (partnerek és célcsoportok): - Célcsoport: Bevándorlók egyesületei, önkéntes aktivisták és oktatók. - Támogató: A Bécsi Integrációs Konferencia Hálózati Iroda (WIK–VB). - Oktatók: A helyi szervezetek, végrehajtó szervek, a releváns területeket támogató intézetek (pl. kultúra, kereskedelem), lobbi csoportok, valamint a civil szervezetek képviselői.
A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? A Bécsi Integrációs Konferencia Hálózati Iroda (WIK–VB) a bevándorlók önszerveződése, akik a szervezői készségek elsajátításában segítenek a migránsoknak. Az elsajátított készségeknek köszönhetően a migránsok és szervezeteik is képesek lesznek szervezettebben fellépni, amely erősíti a migráns szervezeteket. A szervezet egyedülálló Ausztriában. Elérhetőség: Vienna Integration Conference Networking Office Margaretengürtel 94/4 1050 Vienna, Austria +43-(0)1-606 41 29 Fax: +43-(0)1-641 84 20
[email protected] http:// www.wik-vernetzungsbuero.at
4.5.2. Önkénteseket vezető fiatal bevándorlók A projektet a Wiener Hilfswerk/Vienna (Ausztria), egy bécsi szervezet irányítja. A projekt célkitűzései: Hosszú távú együttműködés az „Anno ‚93“ és a Wiener Hilfswerk között, amelyet a “Fiatal vezetőképzés” projekt indított el tavaly. A fiatalok trénerei a horvát folklór zene szakértői, akik 30-50 fős csoportok képzésében nem jártasak. A Wiener Hilfswerk részt vett az IFS európai programban, amelynek keretében az IFS (A Települési és Közösségi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) nyolc tagszervezetével cseréltek tapasztalatot. 2005. márciusában az „Anno ’93” két képviselőjét küldték a fiatalokkal dolgozók, és a fiatal vezetők képzésére Finnországba. A
4.
74
75
A jó gyakorlatok európai példái - Ausztria
gyakorlat 2005. májusában zajlott a magyarországi Debrecenben, szeminárium formájában. A projekt célja a fiatal vezetői végzettség megszerzésének elősegítése, a tanácsadó szolgálat felállítása, és a nemzetközi partnerség kiépítése (A Települések Környező Központok Nemzetközi Szövetsége, IFS). A projekt részvevői: Önkéntes fiatal bevándorló vezetők, és az „Anno ’93” (horvát folklór csoport).
Elérhetőség: Wiener Hilfswerk, Marko Iljic +43-(0)1-512 36 61-421 Fax: +49-(0)1-512 36 61-33
[email protected] http:// www.nachbarschaftszentren.at, http://wien.hilfswerk.at
Résztvevők száma: 3 férfi/4 női fiatal vezető A projekt támogatása: A támogatást a Wiener Hilfswerk, illetve részben az állam biztosítja. A projekttevékenység ismertetése: A Wiener Hilfswerk 2004-ben részt vett az IFS Fiatalok Programjában. A program 2005. márciusában egy fiataloknak tartott képzéssel kezdődött Finnországban. A két, Bécsből küldött fiatal vezető képzett munkatársként tért vissza. A fiatalok programjának gyakorlati része 2005. márciusában, Debrecenben zajlott. Ezen idő alatt a Wiener Hilfswerk szakértői és a képzett fiatal vezetők az “Anno ‘93”-nak dolgozó kollégáikat is kiképezték, és mentori rendszert vezettek be. Az egyesület horvát nyelvű. Az „Anno ’93” horvát folklór csoport hét önkéntes vezetője szerint újra kell szervezni a különböző kezdeményezéseket (pl. horvát nyelvű tanítás) nemzetközi folklór fesztivál rendezése segítségével, illetve az IFS fiatalok programjában résztvevő országokból érkező vendégekkel, és horvát zeneórák szervezésével. Az önkéntes munka és a vezetésre való reflektálás az „Anno ‚93“ önkéntes munkásságának jellemző vonása. A tevékenység földrajzi hatóköre: Bécs városa. Hogyan álltak az önkéntességhez a bevándorlók? Az önkéntesek fő motivációja az volt, hogy a horvát közösségnek és közösségért dolgozhassanak Bécsben, és hogy tapasztalatot cserélhessenek más közösségekkel, építhessék a bevándorló közösségek készségeit és támogathassák az anyanyelvükön zajló tevékenységeket. A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? A horvát közösség fiatal, tinédzser és iskolás csoportjának ez a projekt az egyetlen esélyük, hogy horvát gyerekekkel is találkozzanak. A szülők megbíznak az önkéntes fiatal vezetőkben. Saját helyszín hiányában az önkéntesek egy nagyobb, mainstream szervezet helyszínét vették igénybe. Ez az együttműködés 10 éve áll fenn. Miben újít ez projekt? A bevándorló önkéntes fiatal vezetőknek nemzetközi szintű munkára nyílik lehetőségük a csereprojekteknek köszönhetően.
4.5.3. Zeit!Raum – a szocio-kulturális munka egyesülete A Zeit!Raum-ot különböző partnerek támogatják, úgymint Bécs városa, az önkormányzat részlegei, MA13 – a gyermekekkel és fiatalokkal, a közösségekkel, és az EU-val (az „Integrációs Elsősegély” projekttel) foglakozó helyi önkormányzati osztály. A projekt célkitűzései: - A bevándorlók és a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi integrációja, a beolvadás elkerülése, a befogadás elősegítése, a társadalmi igazságosság, az egyenlő esélyek, a kulturális sokszínűség, a demokrácia és az emberség támogatása. - Lehetővé tenni a különböző bevándorló csoportok békés együttélését és szolidaritását a többségi társadalmon belül. - A kisebbségi csoportok, azok problémáiknak, kéréseinek és ötleteinek nyilvános ismerete. - A különböző célcsoportok tehetségének és készségeinek megerősítése, a nyilvánosság figyelmének felhívása e csoportok problémáira, készségeikre és ötleteikre. Az önállóság eszközeinek megalkotása. A projekt résztvevői: - Fiatalokat érintő projektek: célcsoport: a társadalmi hátránnyal küzdő és emigráns háttérrel rendelkező fiatalok és gyerekek, speciális projektekben pedig lányok és fiatal nők (SECRET GARDEN). - Menekültek, politikai menedékjogot kérvényezők és a nem dokumentált bevándorlók. - A projektpartnerek fiatalok szervezetei, menekültszervezetek, illetve munkanélküliekkel és iskolákkal foglalkozó szervezetek. Résztvevők száma: - A fiatalokat megcélzó projektek résztvevőinek száma változó. - Az „Integrációs Elsősegély” projekt (kutatás a menedékkérők munkaerő piaci integrációjának lehetőségeiről): 112, foglalkozási tréningen résztvevő menedékkérő
4.
76
77
A jó gyakorlatok európai példái - Ausztria
- „Tempus” (szállás, támogatás és a menekültek integrációja): kb. 200 személy - A „móka és figyelem“ nevű óvodában 101 gyermek van. A projekttevékenység ismertetése: A Zeit!Raum 15 és a Zeit!Raum 22 (azaz a Bécs 15. és 22. kerületét képviselő szervezetek) szociális oktató és szabadidős programok széles skáláját kínálja 3-23 éves gyerekeknek és fiataloknak. Mindegyik tevékenység ingyenes; könnyű bekapcsolódni. A tevékenységek a gyermekek és fiatalok különböző kulturális hátterére és igényeire koncentrálnak. A program művészetet, sportot, politikai részvétellel foglalkozó projekteket és iskolai segítségnyújtást, illetve ”interkulturális“ főzést, tánc workshopokat és bulikat is magába foglal. A résztvevők a helyi iskola tornatermét is igénybe vehetik a projekt keretében. Ezen kívül létezik egy lányokat és nőket megcélzó projekt is, melynek keretében kertészkednek. A Zeit!Raum Bécs többi kerületébe, múzeumokba, várakba és a Dunához, stb. szervez látogatásokat olyan gyerekek és fiatalok számára, akiknek egyébként nincs lehetőségük eljutni ezekre a helyekre. Végezetül pedig szabadtéri táborokat is szerveznek (pl. „béke tábor“ Derby mellett 2005. nyarán az Egyesült Királyságban). Az önkénteseket bevonták az események szervezésébe, főként a bevásárló központokban rendezett interkulturális bulik szervezésébe, illetve a gyerekeknek tartott főzésbe, melyet különleges „főzési szokásaik” demonstrálása végett rendeztek, tánc workshopok szervezésébe, és az állami szerveknek elküldött fiatal bevándorlók politikai kéréseinek összegyűjtésébe, amely ezáltal a politikai részvétet segítette elő. A tevékenység földrajzi hatóköre: A fiatalokkal való munkában: Bécs 15. és 22. kerülete Más projektek egész Bécsben és Ausztriában működnek (úgymint menekült-, munka- és kutatási projektek és rendezvény menedzsment). Hogyan álltak az önkéntességhez a bevándorlók? A bevándorló önkéntesek közül gyerekként sokan részt vettek a projektekben. Néhány esetben a szülők is önkénteskedtek. Az önkénteseket szájról-szájra terjedő híresztelés, hirdetések és személyes tapasztalat útján toborozták. Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? A fogadó társadalom bevándorlókról alkotott negatív képe sok önkéntest kifejezetten elkedvetlenített az elején. Más esetekben, főleg a női önkénteseknél a résztvevőknek családjuk által (apa, férj, stb.) az önkénteskedésről alkotott negatív megítélése ellen kellett küzdeniük. A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? Különös hangsúlyt fektettek az olyan muszlim lányokra és nőkre, akiknek nehézségekkel kell szembenézniük kultúrájukban, ha önkénteskedni akarnak. A „Secret Garden” (titkos kert) ezeket a bevándorlókat célozza meg, és lehetőséget biztosít nekik, hogy szociális és kulturális tevékenységekkel is foglalkozzanak. A bevándorlók részt vesznek a tevékenységek tervezésében és a munka kitalálásában.
Legtöbbjük sokáig kapcsolatban marad a projekttel, majd „példaképként” szolgálnak a többi bevándorló számára. A hasonló emberek képzése szintén jellemző: a bevándorlók bevándorlókkal dolgoznak. Elérhetőség: ZEIT!RAUM association for socio-cultural work Sechshauser Straße 68-70 +43-(0)1-895 72 65 Fax: +43-(0)1-895 72 65 16 offi
[email protected] http://www.zeitraum.org
4.5.4. Iftar a nőknek A projektet az Osztrák Muszlim Nők Fóruma támogatja. A projekt célkitűzései: Különböző területeken, úgymint politikában, civil szervezeteknél, vallások közti és tudományos dialógusokban befolyással rendelkező nők össze-ismertetése muszlim vallású nőkkel. Az ilyen találkozók nemcsak a feszültség feloldását segítik, hanem a dolgok másik szemszögből való vizsgálatát, és a közös pontok felfedezését is. A projekt résztvevői: Különböző szociális területeken dolgozó muszlim és a döntéshozásban befolyással bíró nők. Résztvevők száma: 5 osztrák és 30 bevándorló nő; 30 nem-muszlim döntéshozó, akik a célcsoportot képezték. A projekttevékenység ismertetése: A befolyással bíró nőket egy Iftar-vacsorára hívták (a böjtöt lezáró vacsora a Ramadan hónapjában), 30 vendég részvételével. A vacsorát különböző országokból érkező muszlim nők készítették (Ausztriából, Törökországból, Egyiptomból, Szíriából, Tunéziából, Boszniából, Tajvanról, Németországból és Lengyelországból érkeztek). A vendégek és a vendéglátók kellemes hangulatban töltötték el az estét. A vacsora előtt a Koránból idéztek és a Ramadan böjt haváról beszéltek, majd az Osztrák Muszlim Nők Fórumának munkáját és céljait mutatták be. A programot kulturális és (török és arab vallásos és modern angol) zenei műsor tette teljessé. A tevékenység földrajzi hatóköre: Bécs A projekt fő eredményei: A szociális körökben fontos szerepet játszó nők autentikus benyomást és személyes tapaszta-
4.
78
79
A jó gyakorlatok európai példái - Ausztria
latot szerezhetnek a muszlim nőkről, amely tapasztalatot átültethetik saját környezetükbe. Ez hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb sztereotípia és előítélet alakuljon ki a muszlimokról.
- A kiadványt szerkesztő önkéntesek: bevándorlók, képesített szakértők (jogi, orvosi, tanári, stb.), akik tudásukkal, jártasságukkal, idejükkel, erőfeszítésükkel és önkéntes munkájukkal hozzájárultak a kezdeményezéshez.
Milyen problémákkal találkoztak a projekt előkészítése során? Általánosságban beszélve a munka önkéntes jellegéből, és abból a tényből adódóan, hogy a tagok mind dolgoznak és családjuk van, a munka óriási személyes erőfeszítésbe és plusz időbe telt. A pénzügyi támogatás hiánya kihívást jelent, mivel a pályázatok elkészítése sok időt vesz igénybe és az effajta vallási hátterű tevékenységeknek nincsen célzott támogatásuk.
A projekt létrehozásának oka: Az érthető és hozzáférhető tájékoztatás hiánya a bevándorlók jogainak ismerete és védelme érdekében, illetve állampolgári kötelességeik betartásának segítésére.
Miben újít ez projekt? Szoros az együttműködés a különböző országokból és etnikai háttérből érkező nőkkel, ami biztosítja a kultúrákon átívelő tanulást. Az európai keresztény kultúra meglévő ismerete a kultúrák és vallások közti hidak építésének elengedhetetlen előfeltétele. A közösen elköltött vacsorának és a kellemes atmoszférának együtt sikerült megtörnie a jeget. Elérhetőség: Forum for Muslim Women in Austria Markhofgasse 20/4/5 1030 Wien +43-(0)1-664 147 620
[email protected]
4.6. Spanyolország 4.6.1. ‘El Enlace’ – Kéthetente megjelenő ingyenes közlemény Az Enlace egy digitális és írott formában megjelenő kiadvány, amelyet bevándorlók szerkesztenek bevándorlók számára a Kanári-szigeteken. A kiadványt az Ibériai-amerikai Fejlesztési és Integrációs Központ (Centro para el Desarrollo y la Integración Iberoamericana, CDI), azaz egy bevándorló szervezet támogatja. A projekt célkitűzései: A bevándorlók szociális és munkaerő piaci integrációs folyamatának felgyorsítása és megkönnyítése, a közigazgatási és gazdasági folyamatok ingoranciája által okozott sérülékenység mérsékelése, tájékoztatás a törvényekről, jogokról, kötelességekről, és a szigeten élő bevándorló egyesületek által vezetett szociális, sport- és kulturális tevékenységekről. A projekt résztvevői: - Kedvezményezettek: Harmadik országokból érkezett bevándorlók és visszatérő emigránsok.
A projekt támogatása: A kiadványról a szerkesztő immigráns szervezet munkatársai és támogatói gondoskodnak. Gyakorlati támogatás a Cabildo Insular -tól (helyi önkormányzati sziget-szintű szervezet Tenerifén) érkezett. A projekttevékenység ismertetése: A kiadványt olyan központi helyeken terjesztik, ahol a bevándorlók információkhoz jutnak, és ahol egymással találkoznak. A koordináló szervezet biztosítja: - A bevándorlók új életét általában befolyásoló szabályozásokról szóló információkat, úgymint bevándorlási törvény, szociális szolgáltatások, munkajog, stb. - A jogi tanácsot és információt a specializált civil szervezetekről, amennyiben ez szükséges - Az irodaszerek ingyenes használatát, úgymint fénymásolót, telefont, stb. - Hálózati találkozókat különböző civil szervezetekkel, akik a bevándorlók számára biztosítják a forrásokat és a közös intézkedést. - Kampányokat tartanak, és a bátorítják professzionális munkát. A migráns és mainstreem szervezetek külön koordinátorokat alkalmaznak a bevándorlók hatékony és hatásos társadalmi integrációjára. - A kulturális tapasztalatcserét szolgáló szociális eseményeket rendeznek. A tevékenység földrajzi hatóköre: Tenerife és a jövőben esetlegesen a Kanári-szigetek többi szigete is. Hogyan álltak az önkéntességhez a bevándorlók? Az önkéntesek lelkesek és odaadóak, mivel a résztvevő bevándorlók úgy érzik, hogy igazán tudnak változtatni az azonos háttérrel rendelkező társaik életén. Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? A bevándorlók arról számolnak be, hogy először is alapigényeik kielégítéséért aggódnak, és amíg ezek a dolgok nem rendeződtek el, addig nem kezdenek el önkénteskedni. A részvétel egyéb akadályai közé tartoznak a nehéz és hosszú munkanapok és a forráshiány (kiadások fedezése, stb.) A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? Közvetlen támogatást nyújt a bevándorlók életkörülményeinek javítására, és biztosítja, hogy a
4.
80
81
A jó gyakorlatok európai példái - Spanyolország
szabályozásokról történő tájékoztatás valóban elérje az érintett közösségét. Miben újít ez projekt? Az Enlance az egyetlen írott digitális formájú kommunikáció (egy website-on található), amelyet bevándorlók írnak bevándorlóknak a Kanári-szigeteken. Szóhasználata könnyen érthető, és az állami szerveknek is beszámol a kirekesztés és diszkrimináció kérdéseiről. Hogyan lehet a projektet átültetni? A projekt könnyen átültethető más olyan bevándorló közösségekbe, ahol a bevándorlók között vannak úttörő szellemiségűek, akik társaikat tájékoztatás útján kívánják segíteni, és ehhez az infrastrukturális lehetőségek is adottak. Elérhetőség: Centro para el Desarrollo y la Integración Iberoamericana, CDI CDI, c/. Juan Pablo II 26A, 2B, Santa Cruz de Tenerife (Islas Canarias) +34-619 904 140 Fax: +34-822 026 952
[email protected] /
[email protected] http://www.el-enlace.com
4.6.2. Asociación “NKABOM YE GHANA UNION” A “NKABOM YE GHANA UNION” migráns szervezet a gánaiak szolidaritását, jólétet és a társadalmi integrációt kívánja elősegíteni a közösségfejlesztésben és társadalmi tevékenységekben való részvétel által. A projekt résztvevői: A támogató egyesület partnerei, a ghánai bevándorlók csoportjai és a környező közösség eredeti lakosai. A projekt létrehozásának oka: A bevándorlók arra irányuló vágya, hogy saját integrációjuk főszereplőivé váljanak a fogadó társadalom integrációs politikája és ajánlásai ellenére. A projekttevékenység ismertetése: A tevékenységek fenntartják a csoport identitását, segítik a környezet és a közösségi élet megismerését. Ezek általában szabadidős tevékenységek, amelyeket a szociális dimenzió jellemez;
az integrációt a fogadó társadalommal való kapcsolatépítésen keresztül segíti, és a környék megismerését szorgalmazza. Szervezett események: - Az egyesület beiktatási ceremóniája a környék lakóinak részvételével. - A ghánai Függetlenségi Nap megünneplése a környék lakói előtt, kulturális szokások bemutatása, úgymint öltözék, konyhaművészet, művészet és történelem. - Helyi fesztiválokon – mint pl. a Kanári-szigetek Napja – való részvétel. - Kirándulások szervezése a sziget különböző helyeire, a régió megismerése és a helyiekkel való interakció végett. - Látogatás az öregek otthonában és kórházakban a szolidaritás kinyilvánításának céljával. A tevékenység földrajzi hatóköre: San Matías, Taco, San Cristobal de la Laguna Tenerifén. A projekt fő eredményei: Partnerség a helyi környék egyesületével. A civil tevékenységekben a más csoportokkal való együttműködés és az interkulturális csere biztosította, hogy a szervezetet a helyi közösség részének tekintsék. Hogyan álltak az önkéntességhez a bevándorlók? A bevándorlók résztvevő csoportjai az önkéntességet szervezetük tevékenységének természetes elvégzéseként látják a közösségi élet keretében, úgy érzik, hogy ezáltal közvetlen társas és fizikai környezetük szerves részévé válnak. Ebből a szemszögből az önkénteskedés a közösségnek való elkötelezettség bizonyítéka és a közösség fejlesztésében való részvétel személyes érdeke. Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? Az önkéntesek előtt álló legfőbb kihívás az, hogy helyet találjanak a munkára és a találkozásra, ami az egyesület esetében a helyi „civil központ”-ban történt. A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? A jó gyakorlat mögött húzódó koncepció a környék igazi interakciója. Komolyan hiszik, hogy az ilyen fajta helyi intézkedésnek kell az első lépésnek lennie afelé, hogy az emberek jobban megismerjék és megértsék egymást, sikeresebben egyezkedjenek és éljenek együtt lakóhelyükön és a tágabb értelemben vett társadalomban. Elérhetőség: NKABOM YE GHANA UNION c/. San Agustín – CSOC, San Matías, San Cristóbal de la Laguna (Tenerife) +34-649 149 540
4.
82
83
A jó gyakorlatok európai példái - Spanyolország
4.6.3. “La Escuelita”. Kiegészítő foglalkozások fiatal bevándorlóknak A projektet a spanyol Vöröskereszt Santa Cruz de Tenerife irodája irányítja. A projekt résztvevői: - Kedvezményezettek: Kiskorú bevándorlók, bármilyen nemzetiségűek lehetnek, vagy bármilyen társadalmi körülmények között élhetnek, 6-14 év közöttiek, általános- vagy középiskolások - Szakértők és a projekt technikai dolgozói: önkéntesek (bevándorlók és nem bevándorlók), főként egyetemi, tanári-, pedagógia-, pszichológia- és szociális munkás szakos diákok
télésre, a környezet ismeretére és a civil oktatásra is a társadalmi integráció segítése érdekében. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a szülők közvetlenül érintettek a tanulási folyamatban és a tevékenységekben. Hasonlóképpen hasznos a spanyol gyerekek bevonása is a cél elérése érdekében. A tanulási sikerek és az iskolán kívül történő nem-formális tanulás felgyorsítja a résztvevő gyerekek integrációját. A projekt támogatása: A projekt a spanyol Vöröskereszt Iroda bevándorló programja Tenerifén. Elérhetőség: Spanish Red Cross Office c/ San Lucas, nº 60 Santa Cruz de Tenerife, Islas Canarias +34-922 282 924 - Extension 1331/1338 Fax: +34-922 246 744
[email protected] http:// www.cruzroja.es
A tevékenység földrajzi hatóköre: Tenerife szigetének városi része (Kanári–szigetek, Spanyolország), regionális hatókör. A projekt célkitűzései: A tanulási nehézségekkel küzdő bevándorló diákok számára iskolai időn kívül rendezett támogató programjait kínálják. A projekttevékenység ismertetése: Az önkéntes kezdeményezés fő tevékenysége iskolaidőn felüli kiegészítő órák adása heti 4 órában. Emellett más kiegészítő tevékenységeket is végeznek a diákok teljesítményének javítására, és az interkulturális együttélés segítésére. Kirándulásokon vesznek részt, múzeumokat, kiállításokat és más érdekes helyeket látogatnak, multikulturális ebédeket főznek szüleik segítségével, és színdarabokat adnak elő. Mindegyik gyerek, aki a La Escuelita-t látogatja, külön önkéntes tutort kap, aki az egész folyamat időtartama alatt a gyerek haladásának és viselkedésének értékelését végzi. A tutor folyamatos kapcsolatban áll a szülőkkel. Számításba vehető a szolgáltatás kiterjesztése spanyol gyerekekre is, bár korlátozott számban, azzal a céllal, hogy társadalmi integrációjukat sikeresebbé tegyük a multikulturális együttélés által. Résztvevők száma: A projekben 12 önkéntes dolgozik, akik egynegyede bevándorlókból áll (25%). A diákok mindegyike (30-an) külföldről származik. Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? A bevándorlók együttműködésének legnagyobb akadálya a spanyol iskolarendszer és új környezetük ismeretének hiánya. Az, hogy az önkéntesek és a gyerekek közül néhányan nem spanyol származásúak, kapcsolatot teremt köztük, és az integrációt szolgálja. Miben újít ez projekt? Említésre méltó, hogy a projekt nem korlátozódik a formális tanulásra, hanem kiterjed az együt-
4.7. Franciaország 4.7.1. EDL 14: Iskolai mentorálás Iskolai mentorálás főként bevándorló családokból származó gyerekeknek; valamint a szülők bevonása a szociális központ tevékenységébe. A projekt résztvevői: Projektpartnerek: a szociális központok önkéntesei Célcsoportok: 6-16 éves gyerekek 40 résztvevő, 10 férfi/30 nő, 20 immigráns/20 nem-immigráns A projekt létrehozásának oka: A projektet a főként bevándorló családok kérésére megnyitott új szociális központtal egy időben indították el a gyerekek iskolai mentorálásának céljával. A szülőket felkérték, hogy legyenek a központ vezetésének tagjai, és szervezzenek tevékenységeket, vegyenek részt a találkozókon, stb. A projekt támogatása: A támogatás a „Család Társadalmi Biztonságáért” felelős szervezettel (Caisse d’Allocations familiales) való megegyezésen keresztül jött létre. A résztvevőknek nagyon alacsony díjat kell fizetniük (10 eurót egy évre és 5 eurót az egyesületi tagságért).
4.
84
85
A jó gyakorlatok európai példái - Franciaország
A projekttevékenység ismertetése: Hetente kétszer, 17-től 18.30-ig az önkéntesek mentorálják a főként bevándorló családokból érkező gyerekeket. A koncepció az, hogy a tevékenységbe bevonják a helyi lakosokat, akik többsége bevándorló. Az önkéntesek képzési tanfolyamra járhatnak, hogy a gyerekek mentorálásához szükséges készségeiket csiszolhassák (mindegyik önkéntesre 2-3 gyerek jut). A tevékenység földrajzi hatóköre: Porte de Vanves, Párizs egyik kerülete Hogyan álltak az önkéntességhez a bevándorlók? Mivel munkájuk közvetlenül hasznos saját gyerekeiknek, a bevándorlók nem tartják magukat önkénteseknek. Ugyanakkor rendszeres találkozókra járnak, véleményt nyilvánítanak, és önkéntes alapon tanácsokat is adnak. Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? Sok bevándorlónak nincs elég önbizalma ahhoz, hogy önkéntesként bekapcsolódjon. A fiatalok nagyobb valószínűséggel önkénteskednek, mivel tanulmányaikból kifolyólag tartózkodnak Franciaországban, és nagyobb az önbizalmuk.
A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? Az oktatás az egyik kulcsfontosságú terület, amelyen bátorítani kell a bevándorlók részvételét, hiszen ez az egyik útja, hogy elősegítsék gyermekeik eredményességét. Az ilyen tevékenységekben való részvétel a szülőknek is segíthet megérteni a francia oktatás felépítését és az intézetek szerepeit (tanárok) és oktatási társaságokat (egyesületek önkéntesei vagy hivatásos dolgozói). Utolsó sorban pedig a hasonló problémákkal küzdő bevándorló szülők együttes elfoglaltsága kölcsönös megértést és támogatást jelent, illetve a szülők önállósági készségének erősítését is. Miben újít ez projekt? Az oktatás ma már nemcsak a hivatásos tanárok színtere. Az iskolai mentorálás szervezése biztosítja, hogy – ugyan a bevándorlók nagyon másnak és zavarosnak találhatják a francia oktatási rendszert – közvetlenül hozzájárulhatnak ahhoz olyan egyesületekbe való belépéssel, amelyek fő célja a támogató tevékenységek szervezése.
Elérhetőség: EDL 14- Equipe de Développement Local Céline Cheret 2 square Auguste Renoir – 75014 Paris +33-(0)1-43 95 66 11
[email protected]
4.7.2. Helyi tanácsok – Párizs XIX. kerületének példája A projekt célja, hogy a XIX. kerületben lakó nem-európai külföldiek városi életbe történő bevonását ösztönözze, és ők ezáltal be tudjanak illeszkedni a városba. A kezdeményezésért a helyi tanács a felelős (melyekből Párizs mind a 20 kerületéből van egy). A projekt résztvevői: Helyi önkormányzat: a polgármester helyettese, aki az állampolgárságért felelős és a nem-európai külföldiek bizottságának tagjai Célcsoportok: 25 528 harmadik országbeli bevándorló (főleg Afrikából: 6 250, Algériából: 4 533 és Kínából: 2 763 bevándorló) Résztvevők száma: 36 tag: a nem-európai külföldiek bizottságának 12 tagja, nők és férfiak fele-fele arányban; 12 önkormányzati tag, akik főként férfiak; 12 helyi egyesületi tag, főleg férfiak. A projekt létrehozásának oka: Egy 2002. februárjában elfogadott törvény, az úgynevezett „Ioi Vaillant”, amely a helyi demokráciát és civil tevékenységet támogatja. Párizs, a többi 80 ezernél több lakossal rendelkező várossal együtt (úgymint Avignon délen, Rouen nyugaton) helyi bizottságokat állított fel polgáraik számára (121-et Párizsban). Az önkéntes munka: a tagokat 3 évre választják, nekik rendszeresen tárgyalásokra kell járniuk, és kerületük mindennapi életének meghatározott témáiban kell dolgozniuk. A projekttevékenység ismertetése: Rendszeres találkozók a kerület életéről formált vélemények kinyilvánítására 5 különböző bizottságban: Oktatási, Egészségügyi, Kulturális és Szabadidős, a Jogokhoz való hozzáférés és a Nők ügye. Emellett konkrét projekteket is indítottak: közvetítés a szülők és a tanárok között, a külföldi állampolgárság napja, kampány az önkormányzati választásokon való szavazás jogáért. A tevékenység földrajzi hatóköre: Párizs XIX. kerülete (172 587 lakos) A projekt fő eredményei: A nem-európai lakosoknak lehetőségük nyílik rá, hogy közelebb kerüljenek városuk helyi életéhez. Javul a különböző nyilvános szolgáltatások ismerete. Véleményüket meghatározott keretek között nyilváníthatják ki az önkormányzati és egyesületi képviselőkkel való rendszeres találkozókon keresztül (franciák). Hogyan álltak az önkéntességhez a bevándorlók? Ez egy bizonyos fajtájú önkéntes tevékenység. Közeli kapcsolatban áll a civil jogokkal, mivel a nem-európaiak nem szavazhatnak az önkormányzati választásokon. A bevándorlók nagyon örültek, hogy a kezdeményezés lehetőséget ad véleményük kinyilvánítására különböző fórumokon és arra, hogy megértsék őket.
4.
86
87
A jó gyakorlatok európai példái - Franciaország
Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? Információhiány: a részvételi struktúrát csak a már jól integrálódott bevándorlók ismerik. Továbbá, a tanácsoknak csak tanácsadói szerepük van, ami elbátortalaníthatja az embereket. Miben újít ez projekt? A projekt újítása a bizottság felállításában áll (1/3-a bevándorlókból, 1/3-a önkormányzati dolgozókból, 1/3-a pedig egyesületi képviselőkből áll). Az önkormányzat igazgatja a bizottságot, de a bevándorlók alkotják az elnökséget.
A projekt résztvevői: A kezdeményezés bármilyen országba átültethető, főként olyanokba, ahol a nem-európaiak nem szavazhatnak. A helyi szint az első, amelyen bevonják az embereket, és amelyben részt is kellene venniük. Elérhetőség: City Hall for the 19th District of Paris 5/7 place Armand Carrel 75019 Paris +33-(0)1-44 52 28 98
[email protected]
4.7.3. Hogyan fejezzék ki magukat a Fiatal Bevándorlók – Peupliers à Palabres Az ötlet az volt, hogy lehetővé tegyék a fiatal bevándorlóknak és a bevándorló gyerekeknek, hogy kifejezzék hazájukkal, szüleik hazájával vagy fogadó országukkal kapcsolatos érzéseiket. A projekt résztvevői: Fiatalok Országos Intézete, A Francia Városok Országos Tanácsa, Caras, Leo Lagrange, A Maliánok Francia Főtanácsa, Párizs, Ile de France Regionális Tanácsa.
A projekt támogatása: Párizs városa, Regionális Tanács, Injep. A projekttevékenység ismertetése: 12 “peuplier à palabres” találkozót szerveztek Ile de France városaiban a fiatal bevándorlók, (legtöbbjük szociális „problémákkal” küzd az iskolában, a rendőrséggel, stb.) a fiatalok mainstream egyesületei és a helyi hatóságok képviselőinek egybegyűjtésére. Az ötlet az volt, hogy fórumot teremtsünk a fiataloknak arra, hogy nyilvánosan ki tudják fejezni magukat máskor is, mint amikor a zavargások és a bűncselekmények felkeltik a nyilvánosság figyelmét a bevándorlók problémáira. A tevékenység földrajzi hatóköre: Ile de France (12 millió lakó). A projekt fő eredményei: A fiatalok tudnak beszélni a problémákról, amelyekkel szembesülnek. Olyan környezetben fejezhetik ki érzéseiket, amelyben megértik őket. Milyen, a bevándorlók önkéntességét akadályozó problémákkal találkoztak? A fiatalok nem ismerték a részvétel és az önkéntesség lehetőségeit. Gyakran nem látják a nem fizetés ellenében végzett tevékenységek értékét, és az önkéntességet a privilegizáltak luxustevékenységeként látják. A jó gyakorlat mely elemei tették sikeressé a projektet? A találkozókat egy kameruni fiatal nő szervezte, aki értette a célközösséget. A projektben nagyon világosan meghatároztuk, hogy kihez akarunk eljutni, és hogy a külföldi származású fiatalokat szeretnénk bevonni. Miben újít ez projekt? A koncepció meglehetősen költői: beszélgetés egy fa alatt (Peupliers à palabres). A fiatalok nagyon örülnek, hogy nyilvánosan kifejezhetik magukat. Sok esetben ez volt az első találkozásuk állami képviselőkkel, és úgy érezték, hogy komolyan veszi őket a vezetés és a környező lakosság.
Célcsoport: 14–25 éves fiatalok. Résztvevők száma: 150 fiatal az első találkozón, 30–50 fiatal a következő 11 találkozón. A projekt létrehozásának oka: Afrikában az emberek fák alatt ülve beszélgetnek, ezért azt szerettük volna, hogy a fiatalok egy virtuális fa alatt fejezzék ki magukat és cseréljenek eszmét olyan kérdésekben, mint az állampolgárság, rasszizmus vagy mindennapi problémáik.
Elérhetőség: Caras Alain Le Guyader 8 rue Léopold Pillot / BP 49-91 +33-(0)1-69 47 73 86
[email protected]
4.
88
5.
89
Az integrációt támogató önkéntesség
vábbá a befogadó társadalom nem-bevándorló önkénteseinek bevonásával olyan környezetet teremtenek, amely a sokszínű társadalomban
elengedhetetlen interkulturális képességek tanulását és fejlesztését is lehetővé teszi számukra.
5.1. Az önkéntesség, mint az integráció eszköze és indikátora A beszámolóban említett integráció fogalom a befogadó társadalom minden tagjának és bevándorlójának dinamikus, hosszú távú, kétirányú és kölcsönös alkalmazkodási folyamatát jelenti. A fent leírt jó gyakorlatok is azt mutatják, hogy az integráció gazdasági és szocio-kulturális dimenzióinak szempontjából az önkéntesség hozzájárulhat e folyamathoz. Az önkéntesség egyértelmű indikátora az integrációnak, és az integrációt gerjesztő sok egyéb tényező között fontos szerepe van.
Az önkénteskedés képessé teszi a bevándorlót arra, hogy alapismeretekre tegyen szert a befogadó társadalomról – beleértve a nyelvet, lakhatást, oktatást-nevelést, egészségügyi ellátást, állami közigazgatást stb. A projekt példái jelzik, hogy a bevándorlók – bekapcsolódván a befogadó közösség önkéntesei és szakemberei által irányított önkéntes munkába, és követve útmutatásaikat – képesek a befogadó társadalmat megismerni, és arról szerzett tudásukat bővíteni. Az önkénteskedésben a bevándorlók és nem-bevándorlók egyenrangú partnerként, vagy mentori kapcsolatban is igen jól együttműködhetnek, amint azt az e koncepciót széles körben alkalmazó holland példa is mutatja. A nyelv megtanulá-
sa, és a befogadó társadalom civil szervezeteinek felfedezése által az önkéntesség az újabb integrációs programok részévé válhat. A bevándorlók számára könnyebbé válik saját szervezeteik létrehozása, amennyiben a befogadó társadalomban gyakorlati szinten már bevezetésre került az önkéntesség fogalma. Ez egyúttal az integráció első és alapvető lépéseként is értelmezhető.
Az önkénteskedés nem-formális és informális képzési formái alkalmassá teszik a bevándorlót a társadalmi részvételre. A képzés a munkaerő piaci részvétel kulcsa. Az önkénteskedés hozzájárul olyan személyek képességeinek fejlesztéséhez is, akiknek oktatása különböző okok miatt nem volt elégséges, esetleg elmaradtak a tanulásban vagy meg kellett szakítaniuk tanulmányaikat. Emellett az önkénteskedés hozzájárul a tanulmányi háttértől függetlenül mindenki számára felkínált élethosszig tartó tanulás koncepciójához is. A bevándorló szervezetek sokat invesztálnak tagjaik képességeinek fejlesztésé-
be, továbbképzésükbe kurzusok és tréningek által. Ily módon hozzájárulhatnak a fiatalok és a leghátrányosabb és legkirekesztettebb helyzetűekként számon tartott nők számára felajánlott kiegészítő képzéséhez. Fontos tény, hogy míg a mainstream szervezetek kudarcot vallanak ezen csoportok elérése során, addig e szervezetek olyan képzési tevékenységeket tudnak felkínálni számukra, amelyek megfelelnek a szükségleteiknek. A társadalmi tőke kohéziós aspektusának ebben döntő funkciója van. To-
Az önkénteskedés javítja a bevándorló foglalkoztatási esélyeit a munkaerőpiacon. Az önkéntesség informális munkatapasztalatot nyújt és sokak számára a munkavállalás felé vezető hatékony utat jelenti. Ez különösen érvényes azon fiatal bevándorlók esetében, akiket súlyosan fenyeget a munkanélküliség veszélye, és akiknek alacsony képzettségük miatt nincsenek valódi esélyeik a munkaerőpiacon.
Az önkénteskedés olyan utat kínál számukra, amely segíti képességeik fölfedezését, és a munkaerőpiacon is hasznosítható szakértelem fejlesztését. Az informális önkéntes tevékenységek és a némiképp formálisabb struktúra összekapcsolásának elve segítheti a munkába állás felé vezető utak kiépülését.
Az önkénteskedés képessé teszi a bevándorlókat és nem-bevándorlókat a találkozásra, és az olyan közösségi ügyekben történő civil részvételre, amelyek mindkét fél számára fontosak. Az önkénteskedés képessé teszi az embereket az egymással való találkozásra és interakcióra – például bevándorló önkéntesek találkoznak a befogadó társadalom tagjaival akkor, amikor idősebb, függő viszonyban lévő személyeket támogató önkéntes munkát vállalnak. A nembevándorló önkéntesek akkor ismerik meg a bevándorló közösséget, ha támogatást nyújtanak számukra. Az önkéntesség társadalmi köteléket teremt, ezért a társadalmi kohézió előmozdításának alapvető eszköze. Az önkéntes csoportok mindig elsőként vannak jelen és vesznek részt olyan társadalmi ügyekben, amelyek egyébként gyakorta mellőzöttek (pl. szomszédok támogatása, egészségügyi és
biztonsági ügyek, lakhatás); az igazságtalanság és diszkrimináció esetei (mint pl. mozgalmak szervezése) stb. A fentebb bemutatott projekt nyilvánvalóvá teszi, hogy a bevándorlók és nem-bevándorlók csoportjai könnyen egységgé formálódhatnak az önkéntes munka által, mivel mindkét fél érzi a dialógus és a társadalmi változás sürgető szükségességét környezetében. A kizárólag együttesen megoldható, közös érdekszférába tartozó ügyek azokat az interetnikus hidakat jelentik, amelyek helyi szinten ösztönözhetik a rendszeres interakciót.
Az önkénteskedés képessé teszi a bevándorlót önmaga helyzetbe hozására. Ez individuális és kollektív szinten egyaránt fontos minden bevándorló számára. Különö-
sen jelentős a menekültek és a menedékkérők körében, akik gyakorta hosszú évekig az els-
90
zigeteltség és a mások döntéseinek és segítő szándékának kitett függőségben élnek. Ez pedig a saját élet és sors fölötti kontroll elvesztésének érzéséhez vezethet. Az önkénteskedésben való fokozatos részvétel során azonban nem csupán megismerik és felfedezik a fent leírt funkcionális és civil készségeket, hanem képessé válnak az önértékelésre és visszanyerik önbizalmukat is. A dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlók számára szintén hasznos lehet az önkéntesség: ha számukra a fizetett munka nem is engedélyezett, az önkén-
91
Az integrációt támogató önkéntesség
tesség fontos helyettesítő eszköz lehet. Sokan a dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlók és más személyek közül a túlélésért folytatott küzdelemben mások segítéségére szorulnak (menekülttáborok, barátok stb.), és fontos számukra, hogy ebből valamit visszaadhassanak. Az önkéntesség az emberi kapcsolat nélkülözhetetlen kifejezőjeként és a találkozás–interakció egyik módjaként az önfejlődés alapelemévé válik.
5.2. Az önkéntesség és az integráció Közös Alapelvei Az integráció eszközeként és indikátoraként számon tartott önkéntesség az Európai Bizottság által megnevezett Integráció Közös Alapelveinek (COM (2005) 389 final) nélkülözhetetlen összetevője. Az önkéntesség előmozdítja a bevándorlók és a befogadó társadalom közötti eszmecserét, és pozitívan járul hozzá a tagállamok minden bevándorlója és lakója ún. kölcsönös alkalmazkodásának dinamikus és kétirányú folyamatához. (1. alapelv).
Az önkéntesség alkalmassá teszi a befogadó társadalmat a növekvő etnikai sokszínűség kezelésére és a változáshoz való alkalmazkodásra. A 2001. szeptember 11-i események, majd a madridi és a londoni bombamerényletek utóhatásaként az elsősorban iszlámellenes érzésekkel összekapcsolódó idegengyűlölet fölerősödő hullámai a társadalomban tapasztalható növekvő előítélet, megbélyegzés és a – legrosszabb esetekben – nyers rasszizmus szélesebb körű polarizációjához vezettek.A fogadó társadalmak tagjainak egy része számára nehéz elfogadni, hogy a bevándorlás folyamatos jelenség, és hogy a bevándorlók és azok leszármazottai állandó és elidegeníthetetlen részei a társadalomnak. Nincsenek megfelelően felkészülve azokra az eljövendő időkre, amikor a fokozott bevándorlás szükségszerűen ha-
tással lesz majd elöregedő társadalmukra és kiegyensúlyozza a munkaerőpiac hiányait. A közös önkénteskedés segíthet a felszín alatt meghúzódó, „ismeretlentől való félelem” azonosításában és olyan kapcsolatok kialakításában, amelyek hozzájárulhatnak a társadalmi változásokhoz való hatékonyabb alkalmazkodáshoz. A bevándorló önkéntesek önkéntes kötelezettségvállalásuk által a társadalomra tett pozitív hatásának példáit be kell mutatni: ez a befogadó társadalmon belüli növeli majd a bevándorlók szerepét, és hozzájárul a kölcsönös felelősség és bizalom kialakulásához.
Az önkéntesség hozzájárulhat a bevándorlók munkaképességéhez azáltal, hogy a bevándorló önkéntesek a munkaerőpiacon szükséges készségeket és kompetenciákat sajátítanak el. (3. alapelv).
Az önkéntesség egyik nyilvánvaló módja lehet a bevándorlók láthatóvá tétele a befogadó társadalom számára. (3. alapelv).
A bevándorló önkéntesek nem–formális és informális tanulási lehetőségei kiegészítik és bővítik képzettségi hátterüket. (5. alapelv).
A mainstream és a bevándorló szervezetek egyaránt nyújtanak (gyakran nem kis mértékben) alapismereteket a befogadó társadalom nyelvéről, történelméről és a befogadó ország intézményeiről, (4. alapelv) miközben lehetőséget nyújtanak a bevándorlóknak a befogadó ország köz- és magánintézményeihez való hozzáférésére. (6. alapelv).
Az önkéntesség a „tagállamok bevándorlói és lakosai közötti folyamatos interakció” előmozdításának elsődleges eszköze. (7. alapelv).
5.
92
93
Az integrációt támogató önkéntesség
Az önkénteskedés alkalmassá teszi a bevándorlókat arra, hogy ápolják eredeti kultúrájukat, és tudatosan viszonyuljanak ahhoz, miközben bátorítja őket, hogy ezt a sokszínű tudást megosszák a befogadó közösséggel is. Ugyanakkor alkalmat ad arra is, hogy találkozzanak és megtapasztalják a befogadó közösség kultúráját és vallási gyakorlatát. Ez ösztönzi a mások kultúrája és vallása iránti nyitottságot mind a bevándorló közösségben, mind a befogadó ország lakosságának körében (8. alapelv).
A helyi bevándorló képviselőtestületek felállítása, és a helyi szintű demokratikus folyamatokban való bevándorlói képviselet gyakorta önkéntes, és ezeket a képviselőtestületeket (bevándorló) önkéntesek vezetik. A hatékony részvételben és integrációban játszott szerepük felmérhetetlen. Az önkénteskedés ezen struktúrák kulcseleme. (9. alapelv).
A fentebb felsorolt, integrációt előmozdító önkéntesség lehetősége nem valósul meg automatikusan, hanem feltételezi a szervezetekhez és intézményekhez való egyenrangú hozzáférést éppúgy, mint a befogadó társadalom nyitottságát e hozzáférés megkönnyítése céljából. Ezt a bevándorlókhoz való alkalmazkodással teszi olyan módon, hogy segíti a meglévő korlátok leküzdését. Az önkéntes támogató szervezeteknek ebben játszott szerepe nélkülözhetetlen, mivel ezek a
6. Az integrációs irányelvek széles körben elismertté tétele a politikai döntéshozás szintjén, azt is jelenti, hogy az önkéntesség, mint eszköz, és mint integrációs mutató szintén ismertté válik. A biztos lábakon álló önkéntességi politika és az önkéntes szervezetek önkéntességi és integrációs vitákban való részvétele biztosítja az integrációs potenciál kihasználását. (10. alapelv).
Az integráció mutatóinak kifejlesztése és a fejlődés értékelése során az önkénteskedés a siker mutatójaként és a további integráció előmozdítását támogató mérőeszközként értelmezhető (11. alapelv).
szervezetek rendelkeznek a folyamat előmozdítását támogató szakértelemmel és kapcsolati hálóval. Az önkéntesség lehetősége nem csupán a bevándorló egyén számára lényeges. Miközben ez az együttélés formálásának egyik módja, jelentős a bevándorló közösségek kollektívái és a befogadó közösség számára is. Ez olyan nyitott és támogató légkört igényel, amelyben a bevándorló valóban befogadottnak érzi magát, és amelyben saját egzisztenciája sem kérdőjeleződik meg.
Javaslatok a különböző szintű politikai döntéshozóknak, mainstream és bevándorló szervezetek dolgozóinak
Az INVOLVE projekt partnerek 2006. júniusában a hollandiai Deventerben találkoztak, hogy megvitassák az integráció és a bevándorlói önkéntesség fent említett korlátozottságának következményeit, és azokat a jó gyakorlat példákat, amelyek e korlátok áthidalására irányulnak. E megbeszélések alapján a következő javaslatok születtek a különböző szereplők számára: - A kormány döntéshozói, - A bevándorlók önkéntes szervezetei, - A mainstream önkéntes szervezetek számára, A különböző szinteken végzett tevékenységeket illetően: - Európai szint; - Országos és regionális szint; - Helyi szint. Ezen tevékenységek közül néhányat olyan egyéb érdekelt csoportoknak is támogatnia kellene, mint a vállalati, a szakszervezeti vagy a civil szektor stb. Sok javaslat fedi egymást mind a szereplők, mind a különböző szintek vonatkozásában. A valóságban összetett és néha nem egyértelmű, hogy melyik állami szerv vagy melyik civil társadalmi szereplő (mely szinten) a legmegfelelőbb arra, hogy egy sajátos javaslatot a gyakorlatba ültessen át. Mivel mind az integrációs vita jellege, mind az önkéntes szektor arculata, mind az önkéntességet érintő attitűdök nagy mértékben eltértek az INVOLVE projektben résztvevő országokban, nyilvánvaló, hogy egyetlen javaslat sem alkalmazható egyformán minden ország esetében. Az országoktól és a bevándorló közösségek önkéntességének hagyományaitól függően, a különböző javaslatok eltérő szinteken alkalmazhatóak. Mindazonáltal mégis hasonló megközelítések és javaslatok kerültek előterjesztésre: - A kormánynak megfelelő környezetet kell teremtenie az általános önkéntesség és a bevándorlói önkéntesség számára. A legjobb kezdeményezések alulról jönnek, de emellett szükség van a kialakulásukat segítő keretekre. A civil társadalom szereplői és a nagy iparvállalatok is fontos szerepet játszanak ebben. - A bevándorlók és a mainstream önkéntes szervezetek közötti hálózatépítés a siker kulcseleme, mindazonáltal a különböző szintű és típusú érdekcsoportok közötti kooperáció ugyanilyen jelentős. A különböző szintű hatósági szerveknek szintén részt kell vállalniuk ebben.
6.
94
95
Javaslatok a döntéshozóknak
- Általánosan megállapítható, hogy az önkéntesség önmagában az integráció eszköze és indikátora. Ez egy komplex és változó javaslat, amit még messze nem kutattak elégséges mértékben az integrációs irányelvek teljes körű lehetőségeinek kiaknázása érdekében.
3
A helyi szintű vezetésnek célzott programok által kell előmozdítania a hálózatépítést, és olyan megkülönböztetett testületeket kell felállítania, amelyekben a civil társadalom minden szektorának szereplői találkoznak és hozzájárulnak az önkéntességen és integráción alapuló irányelvek létrehozásához.
Az INVOLVE projekt partnerek a következő javaslatokat teszik:
1
Támogassuk a bevándorló szervezeteket – a kohéziós és az áthidaló társadalmi tőke előmozdítására irányuló kapacitásuk fokozása és a bevándorló közösségek megerősítése érdekében.
Mind a bevándorló, mind a mainstream önkéntes szervezeteknek aktívan el kell köteleződniük egymás mellett, ezáltal lehetővé téve a befogadó közösség önkénteseinek, hogy bevándorló közösségekben munkálkodjanak, és hogy több bevándorló vállaljon önkéntes munkát saját közösségein kívül. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy elérje azokat a személyeket is, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban bevándorló szervezetekkel. A két szektor közötti partnerkapcsolat fokozza a bevándorló önkéntesség mennyiségét és minőségét, ha a bevándorlók és a befogadó közösség érdekei, tapasztalatai, képességei és szükségletei egymással összhangban állnak. Olyan újító megközelítéseket kell támogatni és fejleszteni, mint a bevándorló szervezetekkel való összekapcsolódás, a szervezetek közötti önkéntesek csereprogramja, és az együttműködés. Ezt partnerkapcsolatokon keresztül szektorokon átívelővé kell tenni, ezáltal maximalizálva a lehetőségek tárházát.
A kormányzati szerveknek és a pénzügyi alapoknak különböző szinteken támogatniuk kell a bevándorló szervezetek fejlődését, felismerve kulcsfontosságú szerepüket az integrációban és a bevándorlók megerősítésében, és be kell őket vonniuk az irányelvek megalkotásának folyamatába. Az önkéntes központoknak és az önkénteseket támogató szervezeteknek a bevándorló szervezeteket és egyéneket egyaránt támogatniuk kell; pályázatokkal, képességfejlesztő tréningekkel, irányelvek kidolgozásával, hálózati munkában való részvétellel, és olyan egyéb módokon, amelyek megfelelően biztosítják fejlődésüket. Szintén lehetővé kell tenniük a társadalmi szerveződések fejlesztését, annak érdekében, hogy a bevándorló szervezetek képessé váljanak egyenrangú helyi szereplőkként cselekedni.
Szint: helyi Célcsoport: a kormányzati szervek, a bevándorló- és a mainstream önkéntes szervezetek
Szint: helyi, nemzeti Célcsoport: a kormányzati szervek, a bevándorló és a mainstream szervezetek
2
A bevándorló közösségekben teremtsük meg az önkéntesség értékének tudatosítását, képezzük az embereket az önkéntesség területén és ösztönözzük őket arra, hogy önkéntességüket tekintsék az aktív állampolgárrá válás eszközének.
Mozdítsuk elő és támogassuk a helyi szintű bevándorló és mainstream önkéntes szervezetek közötti hálózatépítést és kooperációt
4
Köteleződjünk el a különbözőség/másság mellett a vezetés minden szintjén és a mainstream önkéntes szervezetekben is, a ‘fentről lefelé és lentről felfelé’ tartó megközelítések segítségével.
A bevándorló szervezeteknek közösségeikben fontos szerepet kell vállalniuk az önkéntesség előmozdítása érdekében. A kormányzati támogatás és a mainstream önkéntes szervezetekkel kialakított hálózatépítés egyaránt nélkülözhetetlen feltétele a hatékony cselekvésnek.
A vezetésnek: az önkéntességet és másságot támogató jó gyakorlat példáját kellene meghonosítania. A helyi szerveknek a sokféleséget be kell emelniük az önkéntességre és társadalmi kohézióra vonatkozó stratégiáikba, és a saját irányítói működésükben egyaránt, miközben humán-erőforrási politikájukban népszerűsíteniük kell az etnikai és faji egyenlőség gyakorlatának jó példáit.
Szint: helyi Célcsoport: migráns szervezetek
A különféle szervezetek ügyvezetőinek hangsúlyozniuk kell az önkéntességnek, mint a szélesebb körű közösség iránti szervezett elköteleződés eszközének
6.
96
Javaslatok a döntéshozóknak
97
fontosságát, és demonstrálniuk kell a másság iránti lojalitásukat az önkéntesek megerősítése érdekében. A különböző közösségek önkénteseit szívesen kell látniuk, mert hozzájárulásukkal táplálják a szervezeti értékrendszerének és irányvonalának fejlődését. A képzéseknek ezen belül kell elérhetőeknek lenniük.
gyakorlat elismerését, amely az önkéntességen keresztül fokozza a bevándorlók integrációját. Ez önkéntes díjakon, ünnepségeken és a bevándorlóknak, a bevándorló- és a mainstream önkéntes szervezeteknek az integrációban játszott pozitív szerepét bemutató média-beszámolókon keresztül érhető el.
A sokféleséget és a befogadást képviselő önkéntes menedzserek kulcsszerepét a szervezeteknek éppúgy, mint az irányelvek megalkotóinak támogatniuk kell, és el kell ismerniük. Képzéseket, anyagi támogatást, hálózatépítést és fejlesztési lehetőségeket kell felajánlaniuk azoknak az embereknek, akik az önkénteseket formális vagy informális módokon irányítják.
A médiának elkötelezetten növelnie kell a bevándorló önkéntesek mostani hozzájárulásának nyilvános tudatosítását. A bevándorlási ügyeket negatívan bemutató médiatartalmak ellensúlyozása végett a jó gyakorlat példáit kell előmozdítani a helyi, regionális és nemzeti sajtóban, bemutatva a bevándorlóknak a befogadó társadalomhoz való pozitív hozzájárulásának jó példáit ugyanúgy, mint a bevándorló- és a társadalom főbb csoportjait képviselő önkéntes szervezeteknek a helyi közösségi élet fejlesztéséért végzett együttműködésének értékét is.
Szint: helyi, nemzeti Célcsoport: a kormányzati szervek és a mainstream önkéntes szervezetek
5
A bevándorlók számára készített „fogadó csomag” és integrációs tréning tartalmazzon információt az önkéntességről. A vezetésnek és önkéntes szervezeteknek együtt kell működniük az önkéntességben rejlő lehetőségek bevándorlók számára való tudatossá tételében. Amikor az újonnan érkezők közt kiosztásra kerülnek a fogadó csomagok, az önkéntességnek alapvető tartalomnak kellene lennie. Minden újonnan az országba érkező személyt tájékoztatni kell az önkéntesség országos hagyományairól és a lehetséges részvételről. Ott, ahol integrációs tréningeket ajánlanak, az önkéntességet meg kell említeni, és a bevándorlót segíteni kell annak megértésében, hogy milyen előnyökkel jár az önkéntes munka. Szint: helyi, nemzeti Célcsoport: a kormányzati szervek, a bevándorló és a mainstream önkéntes szervezetek (információs anyagok és tréningek kínálata)
6
Nyilvánosan ismerjük fel és ismerjük el a bevándorlók és bevándorló szervezetek által vállalt formális és informális önkéntesség jelenlétét. A különböző szintű kormányzati szerveknek, a támogatóknak és az önkéntes szervezeteknek segíteniük kell a bevándorló önkéntesek és ama jó
Szint: Európai Célcsoport: a kormányzati szervek, a bevándorló- és a mainstream önkéntes szervezetek, média
6.
7
Népszerűsítsük a munkavállaló bevándorlók önkéntes foglalkoztatását, kutassuk, erősítsük és kommunikáljuk a harmadik országokból érkezők munkával kapcsolatos készségeinek és tapasztalatainak fejlődési útjait. A bevándorló szervezetek és a vállalatok közti partnerkapcsolatot bátorítani kell, mivel ez hozzájárulhat a bevándorlók további vállalkozási kedvéhez és fokozhatja a bevándorló közösségen belüli szervezeti fejlődést. A munkavállaló munkájának követése, munkába állítása és önkéntessége e kontextusban továbbfejlesztésre vár. Szint: helyi, nemzeti Célcsoport: a kormányzati szervek, a bevándorló és a mainstream önkéntes szervezetek
98
99
Javaslatok a döntéshozóknak
8
Fordítsunk különös figyelmet a fiatal bevándorlókra, menekültekre és menedékkérőkre, hogy biztosítsuk számukra annak tudatosítását, hogy milyen haszonnal jár az önkénteskedés és a benne rejlő lehetőségek, amelyek abban is segítik őket, hogy felülemelkedjenek a szegénységen, a társadalmi kirekesztettségen és a bürokrácia nehézségein, amelyek az önkénteskedés akadályai is lehetnek. Azok az emberek, akik korán elkezdenek önkénteskedni, egész életükben folytatják azt. Ráadásul, a munkanélküli fiatalok az önkéntességen keresztül is utat találhatnak a foglalkoztatottsághoz, ha képesek társadalmi kapcsolatokat építeni és megtanulják a befogadó ország nyelvét, valamint elsajátítják a munkaerőpiacon szükséges készségeket és kompetenciákat. Igen gyakran a fiatalok vonják be szüleiket a befogadó társadalomban való aktívabb részvételbe. Ez különösen jellemző a második és harmadik generációs ifjúság esetében. Szint: helyi, nemzeti Célcsoport: a kormányzati szervek, a bevándorló- és a mainstream szervezetek, ifjúsági szervezetek
9
10
Az INVOLVE projektben bemutatott példák alapján szükség van a jó gyakorlatok előmozdításának és terjesztésének csatornáira és a megfelelő hálózatépítés támogatására. A kormány és az önkéntes szervezetek minden szintje részt vehet ebben, a terjesztéshez szükséges anyagköltséget azonban biztosítani kell. Szint: helyi, nemzeti / regionális, Európai Célcsoport: kormány, önkéntes szervezetek
11
Támogassuk az európai szintű hálózatépítést: legyünk elkötelezettek az önkéntes- és bevándorló szervezetek európai hálózatépítése iránt, és teremtsük meg a Nemzeti Integrációs Kapcsolati Pontokkal a kapcsolatot. A hálózatépítés a jó gyakorlat és a befogadóképesség előmozdításának nélkülözhetetlen eleme mind az önkéntes, mind a kormányzati szektorban. Európai szinten az önkéntesség és az integráció ügyeinek előmozdítása és támogatása szükséges, ami különböző érdekcsoportokat hoz össze egymással (önkéntes szektor, bevándorló szervezetek, munkáltatók, szakszervezetek, kormányzati szervek), hogy felismerjék és terjesszék az EU-n belüli integrációt előmozdító újító módszereket. Az Európai Önkéntes Központnak (CEV) részt kellene vállalnia e folyamatban. A CEV nemzeti tagjainak együtt kell működniük a Nemzeti Integrációs Kapcsolati Pontokkal.
Alkossuk meg az önkéntesség jogi kereteit, amelyek közt a társadalmi haszon tekintetében megszűntethetőek az önkéntességet hátráltató szabályok és határozatok, ugyanakkor ez a keret tartalmazza a biztosítás és kiadások fedezésének szabályait is. A vezetésnek elő kell mozdítania a bevándorló önkéntesség jogi kereteinek megteremtését. Ez azt jelenti, hogy az önkénteskedést nem szabad elbátortalanítani azáltal, hogy megfosztjuk a társadalmi előnyöktől az önkénteseket. Sok potenciális önkéntest szalasztunk el azzal, hogy önkéntes elhelyezkedésükben nem erősítjük meg őket, vagyis az olyan kiadásokat, mint pl. az utazási költségek, nem térítjük meg. Szint: nemzeti Célcsoport: a kormány, önkéntes szervezetek (amelyek bevezetik a biztosítást / fizetik a kiadásokat)
Segítsük és terjesszük a sikeres programokat és a jól bevált gyakorlatokat, és bátorítsuk e jó gyakorlatok más kontextusba történő átültetését.
Szint: nemzeti, európai Célcsoport: az Európai Bizottság, önkéntes szervezetek, más érdekcsoportok és a civil társadalom szereplői
12
Olyan kutatásokat kell végezni, amelyek a harmadik országokból érkezők önkéntességének természetét és kiterjedését vizsgálják, a minták, szükségletek, felfogás, hasznosság, korlátok, támogatás, lehetőségek és jó gyakorlatok területén. Különböző (helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi) szintű, a bevándor-
6.
100
Javaslatok a döntéshozóknak
101
lók második és harmadik generációjának önkéntességére vonatkozó kutatásokra van szükség, amelyek fontosak és segíthetik a legjobb gyakorlatok területeinek feltérképezését. Ha a bevándorlók önkéntességének előmozdítása célzott irányelvek mentén történik, szükséges tudnunk, miért (vagy ami még fontosabb, miért NEM) önkénteskednek a bevándorlók, milyen jellegű tevékenységek mozdítják elő különböző nemzetek önkéntességben való részvételét, és hogyan hat e részvétel az integrációra.
bevándorló – bizonytalan státusza miatt – az önkéntesség lehetőségétől meg van fosztva. A különböző kormányzati szerveknek fel kell ismerniük, hogy az önkéntesség a befogadó társadalom életében való részvételt segítő alapvető emberi jog – országuk minden lakója számára, függetlenül ottlétük időtartamától. Szint: nemzeti, európai Célcsoport: a nemzeti kormány és (az alapelveket lefektető) EU intézmények
Szint: nemzeti, európai Célcsoport: a kormány, EU, kutatóintézetek
13
15 Ismerjük fel az önkéntességnek az integrációs irányelveken belüli eszköz-és az integráción belüli indikátor-jellegét A kormánynak el kell ismernie, hogy az önkéntesség önmagában az integráció indikátora, és hozzájárul más olyan integrációs indikátorok működéséhez, mint a foglalkoztatás, a képzéshez való hozzáférés, a befogadó közösség nyelvének elsajátítása, a bevándorló szervezetek és a befogadó társadalom közötti kapcsolatépítés stb. Az integrációs stratégiáknak tartalmazniuk kell az önkéntességet, és hangsúlyozniuk kell annak előnyeit. A bevándorlókat és a menekülteket felölelő önkéntesség előnyeinek tudatosítását erősíteni kell a munkáltató, az önkéntes szektor és a közszolgálat kulcsfontosságú érdekcsoportjaiban, ezáltal biztosítva, hogy a közszféra szervei is rendelkezzenek jó gyakorlatokkal a bevándorlókat, menedékkérőket és menekülteket érintően. Szint: helyi, regionális / nemzeti, európai Célcsoport: a kormányzat különböző szintjei
14
Biztosítsuk azokat a jogi rendelkezéseket, amelyek elismerik az önkéntességet, mint státusztól függetlenül minden bevándorlónak kijáró és a megérkezés napjától rendelkezésre álló jogot. A személyes fejlődéshez és képzéshez való alapvető jognak minden bevándorló számára biztosítottnak kell lennie – az önkéntesség ezen cél elérésének létfontosságú eszköze, és ebben az összefüggésben mind a bevándorló státuszától, mind tartózkodása addigi vagy tervezett tartamától függetlenül, mindenki számára hozzáférhető jogként kell elismerni. A migrációs áramlatok különbözőek, jellemző a körkörös migráció, és igen gyakran értékes idő vész el a folyamat elején, mivel a
Az EU egyik következő Integrációs Kézikönyve tartalmazza az integráció eszközeként és indikátoraként számon tartott önkéntességet, különös tekintettel az Integráció Közös Alapelveiben elfogadott önkéntesség fogalmára! Az EU integrációról szóló, 2004–ben megjelent kézikönyve az integrációs irányelvek és tevékenységek jó gyakorlatait mutatja be. Javasoljuk, hogy az egyik következő Kézikönyvben különös figyelmet fordítsunk az önkéntességre és annak az Integráció Közös Alapelveihez való hozzájárulására (amint az a harmadik országokból érkező, EU-ban élő állampolgárok integrációjáról szóló európai bizottsági napirendi pontban felsorolásra került (COM(2005) 389 final). Szint: Európai Célcsoport: az Európai Bizottság
16
Fejlesszük ki az európai társadalmak önkéntességi stratégiáját és annak szerepét. Kimutatták, hogy az önkéntes hagyományokkal rendelkező országokban és ott, ahol megfelelő önkéntes infrastruktúra áll rendelkezésre, az országok jobban kiaknázhatják az önkéntességet, mint eszközt a társadalmi kohézió és az integráció fejlesztésére. Az EU-nak az európai önkéntesség előmozdítását és továbbfejlesztését célzó stratégiát kell kidolgoznia, ugyanakkor bátorítania kell a tagállamokat olyan egyéni önkéntességi stratégiák fejlesztésére, amelyek pozitív befolyással lesznek az integrációs ügyekre. Szint: Európai Célcsoport: az Európai Bizottság
6.
102
103
7.
Konklúzió
Az INVOLVE projekt alátámasztotta, hogy szinte alig létezik olyan kutatás, amely a bevándorlók önkéntességére és annak integrációs szerepére vonatkozna. A partnerek közül néhányan elsődleges akciókutatást végeztek a hiány pótlására. A főbb eredmények arra utalnak, hogy mialatt az önkéntességet általában a sikeresebb integrációhoz vezető útnak tartják, még mindig komoly – személyes, szervezeti és társadalmi szintű – akadályok állnak a bevándorlók szóban forgó tevékenységekbe történő bevonása előtt. Ezen akadályok elhárítása a döntéshozók közös erőfeszítése kell, hogy legyen. - Az önkéntes szervezeteknek és a migárns szervezeteknek javítaniuk kell a bevándorlók önkéntességi lehetőségeiről szóló információszolgáltatást, míg a mainstream szervezeteknek könnyebben elérhetővé kell válniuk a bevándorlók számára, miközben el kell kötelezniük magukat az etnikai sokféleség mellett, minőséginek kell lenniük, és erősíteniük kell az önkéntes munkahelyek létrehozását; - Az államnak le kell győznie a bevándorlói státusz jogi akadályait - A migráns szervezeteknek az összekötő és az áthidaló társadalmi tőkét is támogatniuk kell a bevándorló közösségekben.
A harmadik országok állampolgárai egyáltalán nem alkotnak homogén csoportot, ami ellehetetleníti, hogy olyan megoldást találjunk, amely mindannyiukra illik. Emellett a harmadik országok állampolgárai az európai bevándorlóknak csak töredékét alkotják, emiatt néha „mondvacsináltnak” tűnhet, hogy csak rájuk összpontosítunk. A bevándorlók önkéntességének támogatásában a mainstream szervezetek általában nem rendelkeznek a harmadik országbeliekre vonatkozó külön stratégiával, de el akarják fogadni a különböző immigráns közösségeket. Az integrációs politikák gyakran a már állampolgárságot kapott bevándorlókat célozzák meg, akik emiatt többé nem számítanak harmadik országbelieknek. A valóság túl összetett ahhoz, hogy ilyen leegyszerűsített kategóriákba szorítható legyen. Ugyanígy lehetetlen olyan jó gyakorlatokat is azonosítani, amelyek minden ország kontextusába beleillenek, és amelyek válasszal szolgálnak a kihívásokra.A jelentés a jó gyakorlat közös kritériumaira tesz javaslatokat, amelyek segíthetnek abban, hogy az önkéntes szervezeteknek sikerüljön bevándorló önkénteseket toborozniuk. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a jó gyakorlatot mind politikai, mind szervezeti szinten csakis a célcsoport és a kontextus alapos elemzése után lehet átültetni. Az INVOLVE projekt ebben az értelemben próbálta a fent ismertetett tapasztalatok alapján elindítani a vitát és a tanulási folyamatot. A különbségek ellenére mindegyik partner úgy találta, hogy az önkéntesség az integráció olyan indikátora, amely sok más indikátor azonosításában is
közreműködik azáltal, hogy segít a bevándorlóknak alapinformációkat szerezni a befogadó társadalomról, részt venni a nem-formális és informális oktatáson keresztül, és javítja foglalkoztatási esélyeiket a munkaerő piacon. Ezen kívül hozzájárul a bevándorlók jogokkal való felruházásához és aktiválja önellátási kapacitásukat is. Ez azonban rendkívül összetett és változó terület, amelyet még nem mértek fel kellő mértékben potenciáljának az integrációs politika elengedhetetlen elemeként való használatára. Az önkéntesség azonban a fogadó társadalomnak is lehetőséget nyújt, hogy jobban kezelje az egyre növekvő etnikai sokféleséget és változást, és egyben a bevándorlók többségi lakosokkal való találkozásának és a közösségi kérdésekben való közös cselekvésének is eszköze legyen. Ily módon az önkéntesség az Európai Unió Közös Integrációs Alapelveinek egyik fő eleme, amelyet az integrációt a bevándorlók és a fogadó ország lakói által gyakorolt kölcsönös alkalmazkodás dinamikus, hosszú távú, folyamatos és kölcsönös folyamataként határoz meg. Az önkéntesség integrációs hozzájárulása azonban nem valósul meg automatikusan. Ez mindegyik döntéshozótól célirányos elveket és erőfeszítéseket kíván a szervezetekhez és intézetekhez való hozzáférés biztosítására és a befogadó társadalom nyitottságára annak érdekében, hogy ezt a hozzáférést megkönnyítsék és az akadályok legyőzését szolgálva álljanak a bevándorlókhoz. A bevándorló- és a mainstream szervezetek közötti hálózatépítés a siker egyik kulcseleme. A különböző kormányzati szinteknek meg kell teremteni az általános önkéntességben és a bevándorlókat megcélzó önkéntességben való részvételre lehetőséget adó kereteket. A legjobb kezdeményezések alulról felfelé építkeznek, de keretre van szükségük, amelyben létrejöhetnek. A kormányzat minden szintjének el kell köteleznie magát az etnikai sokféleség mellett a „lentről felfelé és fentről lefelé” építkező megközelítés alkalmazásán keresztül. A kormányoknak olyan irányelveket kell kidolgozniuk, amelyek elismerik az önkéntességet, mint státusztól függetlenül minden bevándorlónak kijáró és a megérkezés napjától rendelkezésre álló jogot. Az integrációs politikáknak az önkéntességet általában az integráció eszközeként és indikátoraként kell számon tartania. A bevándorlók és szervezeteik által vezetett meglévő formális és informális önkéntességet nyilvános elismerésben kell részesíteni. Az európai szintű intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy az önkéntességet az egyik soron következő EU Integrációs Kézikönyvben az integráció eszközeként és indikátoraként szerepeltessék, és hogy különösen ügyeljenek majd az Integráció Közös Alapelveinek beiktatásakor az önkéntességre. Az önkéntesség integrációs kérdésekben való megerősítésére az EU-nak
7.
104
105
Konklúzió
átfogó stratégiát kell kidolgoznia az önkéntesség európai társadalmakban játszott szerepével kapcsolatban. Végezetül pedig, a jelentésben feltárt fogalmak közül néhányat lehet, hogy át kell gondolni vagy jelentésében bővíteni szükséges. Az önkéntességet szélesebb értelmezéssel kell meghatározni az általa képviselt sokféle tevékenység felölelése érdekében. Ez főként az informális és nem-szervezeti önkéntességre vonatkozik, amely dominálja sok bevándorlónak az önkéntességhez való hozzáállásához. Amíg az Európai Bizottságnak úgy tűnik, hogy sikerült megtalálnia a legkisebb közös nevezőt, addig annak jelentését továbbra is sokféleképpen értelmezik. A társadalmi és politikai részvételre való összpontosítás segíthet az integrációról folytatott vitákban, az önkéntességet pedig, – annak különböző formáiban – az egyik legfőbb eszközeként kell tekinteni.
8.
Az egyes országok elérhetőségeinek listája
8.1. Hollandia Projektkoordinátorok Angelika Münz Community Partnership Consultants (CPC) Spechtstr. 51 NL-1021 VT Amsterdam +31-(0)20-636 78 23 Fax: +31-(0)20-636 78 23
[email protected] Henk Kinds CPC Postbus 303 NL-7400 AH DEVENTER +31-(0)570-600 344 Fax: +31-(0)570-601 016
[email protected] Willem-Jan de Gast, Miro Popovic CIVIQ P.O. Box 12080 NL-3501 AS Utrecht +31-(0)30-750 90 70 Fax: +31-(0)30-750 90 01
[email protected],
[email protected]
Migráns szervezetek Mohamed Baba Stichting TANS (Towards A New Start) C/o MEX-IT, Advisors for Intercultural Management Rijswijkstraat 175, 1062 EV Amsterdam Postbus 96044, NL-1006 EA Amsterdam +31-(0)20-475 00 00 Fax: +31-(0)20-475 12 34
[email protected]
8.
106
Maritza Wernet Stichting M.A.M.A (Association Antillean and Aruban Women) Develstein 100-b NL-1102 AK Amsterdam Zuidoost +31-(0)20-600 6636 Fax: +31-(0)20-690 3061
[email protected]
Hüsnü Polat Stichting Turkse Media Zaanstreek (Turkish Media Association) Brandaris 177 NL-1503 CC Zaandam +31-(0)6-481 331 24 Fax: +31-(0)75-635 58 30
[email protected]
Önkéntes szervezetek
Migránsokat támogató szervezetek
Ewoud Butter Corrine Kramer Amsterdam Kenniscentrum voor The Netherlands Red Cross Leeghwaterplein 27 Emancipatie en Participatie Postbus 28120 (Knowledge Centre for Emancipation NL-2502 KC Den Haag and Participation) Kabelweg 37, +31-(0)70-445 5666 NL-1014 BA Amsterdam Fax: +31-(0)70-445 5777 +31-(0)20-627 94 60
[email protected] Fax: +31-(0)20-626 25 16
[email protected],
[email protected]
Kormány C.E.S. Choenni Directorate Coordination Integration Policy for Ethnic Minorities Ministry for Justice Postbus 20301 NL-2500 EH Den Haag +31-(0)70-370 90 95
[email protected]
Vállalatok Kees Fijneman Rabobank Nederland Postbus 17100 (UC O431) NL-3500 HG UTRECHT +31-(0)30-216 75 85 c.j.a.fi
[email protected]
8.2. Magyarország
8.
Projektkoordinátor Luca Váradi Menedék Association for Migrants H-1077 Budapest, Jósika u. 2. +36-322-1502 / +36 344 6224 Fax: +36-479 0272
[email protected] http:// www.menedek.hu
Önkénteseket támogató szervezetek R. Oahalou Stichting Ravelijn Stadhuisplein 7 NL-3811 ND Amersfoort +31-(0)33-461 30 00 Fax: +31-(0)33-461 30 00
[email protected]
Migráns szervezetek
Kutatók Paul Dekker SCP – Social and Cultural Planning Office Postbus 16164 NL-2500 BD Den Haag +31-(0)70-340 74 34 Fax: +31-(0)70-340 70 44
[email protected]
107
Az egyes országok elérhetőségeinek listája - Hollandia
Anja van Heelsum Institute for Migration and Ethnic Studies (IMES) O.Z. Achterburgwal 237 NL-1012 DL Amsterdam +31-(0)20-525 36 22 Fax: +31-(0)20-525 36 28
[email protected]
Zsolt Belánszky-Demkó Menedék Association for Migrants Jósika u. 2. H-1077 Budapest +36-322 15 02 / +36-344 62 24 Fax: +36-479 02 72
[email protected] http:// www.menedek.hu
Judit Fekete Menedék Association for Migrants Jósika u. 2. H-1077 Budapest +36-322 15 02 / +36 344 62 24 Fax: +36-479 0272
[email protected] http:// www.menedek.nl
108
109
Az egyes országok elérhetőségeinek listája - Magyarország
András Kováts Menedék Association for Migrants Jósika u. 2. H-1077 Budapest +36-322 15 02/ +36 344 62 24 Fax: +36-479 02 72
[email protected] http:// www.menedek.hu
Judit Zatykó Menedék Association for Migrants Jósika u. 2. H-1077 Budapest +36-322 15 02/ +36 344 62 24 Fax: +36-479 02 72
[email protected] http:// www.menedek.hu
Önkéntes szervezetek András F.Tóth National Volunteer Centre Kékgolyó u. 20 H-1123 Budapest +36-225 07 10 Fax: +36-225 07 11
[email protected] http:// www.onkentes.hu
Projektkoordinátor Ruth Wilson Volunteering England (Involve) 21 Kingswood Avenue Leeds LS8 2DB +44-(0)113-266 91 23 Fax: +44-(0)7930-580 533
[email protected]
Migráns szervezetek
Kutatók Dr. Judit Tóth Hungarian Academy of Science – Research Institute of Ethnic and National Minorities Országház utca 30 H-1014 Budapest +36-224 6790 Fax: +36-224 6793
[email protected] http:// www.mtaki.hu
Kormány Dr.Tamás Jáczku Hajdú-Bihar County Labour Centre Piac u. 54 H-4024 Debrecen +36-52 50 74 16 Fax: +36-52 41 82 29
[email protected] http:// www.hajdummk.hu
8.3. Anglia
Dr. Orsolya Kisgyörgy Ministry Of Labour Alkotmány u. 3 H-1054 Budapest +36-475 57 00 Fax: +36-475 58 00
[email protected] http:// www.fmm.gov.hu
Myriam Cherti Migrant and Refugee Communities Forum 2 Thorpe Close London W10 5XL +44-(0)20-89 64 48 15
[email protected]
Ben Chisanga Volunteer North East Refugee Forum/ National Refugee Integration Forum +44-(0)795-819 77 34
[email protected]
Eleanor Harrison Volunteer Co-ordinator Refugee Council First Floor, Smithfield House Digbeth Birmingham B5 6BS +44-(0)121-622 0907 Fax: +44-(0)77-9137 2704
[email protected]
Drasute Zaronaite Migrant Worker Project Manager South Holland District Council Council Offices Priory Road Spalding Lincolnshire PE11 2XE +44-(0)177-5764 823 Fax: +44-(0)77-8 531 4756
[email protected]
8.
110
8.4. Németország
Kormány Anne Hubbard Manager Welsh Local Authorities Consortium for Refugees and Asylum Seekers c/o Newport City Council Brynglas Bungalow Brynglas Road Newport NP20 5QU +44-(0)1633-855 095 Fax: +44-(0)7950-954 925
[email protected]
Nick Johnson Director of Policy and Public Sector Commission for Racial Equality St Dunstan’s House 201-211 Borough High Street London SE1 1GZ +44-(0)20-7939 0271
[email protected]
Christine Ugborogho Policy Adviser, Refugee Integration Section Immigration and Nationality Directorate 6th Floor Appollo House Wellesley Road Croydon CR9 3RR +44-(0)20-8760 8640 Christine.ugborogho@homeoffice. gsi.gov.uk
Mainstream önkéntes/támogató szervezetek Christopher Spence Chief Executive Volunteering England Regent’s Wharf, 8 All Saints Street, London N1 9RL +44-(0)20-7520 8949
[email protected] Susan Stopforth EQUAL/ECOTEC 6-8 Marshalsea Rd London SE1 1HL +44-(0)207-089 5571
[email protected]
111
Az egyes országok elérhetőségeinek listája - Anglia
Projektkoordinátor Susanne Huth and Duygu Yücel INBAS-Sozialforschung (Institute for Social Research) Nonnenpfad 14 D-60599 Frankfurt am Main +49-(0)69-653 020 61 Fax: +49-(0)69-655 096
[email protected]
Migráns szervezetek Hülya Feise and Eric Feise gEMiDe – Gesellschaftliches Engagement von Migrantinnen, Migranten und Deutschen c/o Bund Türkisch-Europäischer Unternehmer BTEU Wilhelm-Bluhm-Str. 20 D-30451 Hannover +49-(0)511-213 53 63 Fax: +49-(0)511-213 35 29
[email protected]
Harriet Wizemann Bundesausländerbeirat c/o Arbeitsgemeinschaft der Ausländerbeiräte in Rheinland -Pfalz; (Advisory Council of Foreigners in Germany) Frauenlobstr. 15 - 19 D-55118 Mainz +49-(0)6131-638435 Fax: +49-(0)6131-679437
[email protected]
Rainer Pietrusky ZMO Zusammenarbeit mit Osteuropa e.V. (Partnership with East-Europe) +49-(0)351-4963745
[email protected]
Mainstream szervezetek Dr. Ansgar Klein Filiz Arslan Bundesnetzwerk Bürgerschaftli Der Paritätische NRW ches Engagement BBE MigrantInnenselbsthilfe– Bundesgeschäftsstelle – beratung (German Network for Civic Activities) (Migrant Self Help Advisor) Michaelkirchstr. 17–18 Kortumstraße 145 D-10179 Berlin-Mitte D-44787 Bochum +49-(0)30-629 801 10 +49-(0)234-9554 8819 Fax: +49-(0)30-629 801 51 Fax: +49-(0)234-685 089
[email protected] fi
[email protected]
8.
112
113
Az egyes országok elérhetőségeinek listája - Németország
Stefan Herceg Referent Abtl. Soziales und Gesundheit Deutscher Caritasverband e. v. , (German Caritas – Department for social affairs and health) Karlstr. 40 D-79104 Freiburg +49-(0)761-200 357 Fax: +49-(0)761-200 755
[email protected]
Birgit Jagusch Informations- und Dokumentationszentrum für Antirassismusarbeit e.V. (IDA) (Information and Documentation Centre for Anti-racism) Volmerswerther Str. 20 D-40221 Düsseldorf +49-(0)211-1592 555 Fax: +49-(0)211-1592 5569
[email protected]
Dr. Eckhard Kienast Freiwilligenakademie Berlin (Volunteering Acedemy Berlin) Torgauerstr. 29 D-12627 Berlin +49-(0)30-9928 2647 Fax: +49-(0)30-9928 2648
[email protected]
Bernhard Schulz Stiftung Bürger für Bürger (Foundation Citizen for Citizen) Singerstr. 109 D-10179 Berlin +49-(0)30-2431490 Fax: +49-(0)30-24314949
[email protected]
Simone Wiegratz Verband für Interkulturelle Arbeit (VIA) c/o ARiC Berlin e.V. Antirassistisch-Interkulturelles Informationszentrum (Association for Intercultural Work) Chausseestr. 29 D-10115 Berlin +49-(0)30-3087 990 Fax: +49-(0)30-3087 9912
[email protected]
Kutatók Dr. Dirk Halm Stiftung Zentrum für Türkeistudien (Foundation Centry for Studies of Turkey) Altendorferstraße 3 D-45127 Essen +49-(0)201-31980 Fax: +49-(0)201-3198 333
[email protected]
Dr.Thomas Kunz ISS, Institut für Sozialarbeit und Sozialpädagogik e.V. (Institute for Social Work and Social Pedagogic) Zeilweg 42 D-60429 Frankfurt +49-(0)69-9578 9154 Fax: +49-(0)69-9578 9190
[email protected]
Siglinde Naumann lern-netzwerk Bürgerkompetenz (Learning Network Citizens’ Competencies) Friedrich-Ebert-Str. 76 D-59425 Unna +49-(0)2303-963 028 Fax: +49-(0)2303-963 014
[email protected]
Dr. Elke Olbermann Universität Kassel Fachbereich Sozialwesen Institut für Sozialpädagogik und Soziologie der Lebensalter (University of Kassel) Arnold-Bode Straße 10 D-34127 Kassel +49-(0)561-804 2920
[email protected]
Kormány Kadri Akkaya Interkulturelles Referat Stadt Köln - Der Oberbürgermeister (City of Cologne – Intercultural Department) Kalker Hauptstr. 247 - 273 D-51103 Köln +49-(0)221-2212 2897 Fax: +49-(0)221-2212 3196
[email protected]
Arzu Altuğ Landeshauptstadt Hannover Referat für interkulturelle Angelegenheiten (City of Hanover - Department for intercultural affairs) Trammplatz 2 D-30159 Hannover +49-(0)511-1684 1232 Fax: +49-(0)511-1684 5042
[email protected]
Jutta Grillhiesl-Mauz FalBE Baden-Württemberg Referat für Bürgerbeteiligung und Stadtentwicklung (City of Filderstadt - Department for civic participation and community development) Friedensstr. 14 D-70794 Filderstadt +49-(0)711-7003 374 Fax: +49-(0)711-7003 376 jgrillhiesl-mauz@filderstadt.de
Claudia Martini Beauftragte der Bundesregierung für Migration, Flüchtlinge und Integration (Office of the German Commissioner for Integration) D-11012 Berlin
[email protected]
8.
114
115
Az egyes országok elérhetőségeinek listája - Németország
Cornelia Pust Anke Seeberger Bundesamt für Migration und Hansestadt Lübeck Fachbereich Wirtschaft u. Soziales Flüchtlinge (City of Lübeck - Department for Referat 310 Integrationsprogramm, Economy and Social Affairs) Grundsatzfragen der IntegrationsKronsforder Allee 2-6 förderung (Federal Office for Migration and Refugees – D-23539 Lübeck Department for integration +49-(0)451-1224 436 programmes and funding) Fax: +49-(0)451-1226 490 Frankenstr. 210
[email protected] D-90461 Nürnberg +49-(0)911-943 5012 Fax: +49-(0)911-943 5007
[email protected]
Friedhelm Krösche Günter Schmidt Stabsstelle f. Presse, Öffentlichkeitsarbeit Behörde für Soziales, Familie, u. Bürgerengagement, Bürger-/VereinsGesundheit und Verbraucherreferent schutz Ministerium für Inneres, SI 515 Bürgerschaftliches Familie, Frauen und Sport Engagement (Ministry for the Interior, Family, (City of Hamburg – Department for Women and Sport – Department social affairs, family, health and for PR and volunteering) consumer protection) Franz-Josef-Röder-Straße 21 Hamburger Straße 47 D-66119 Saarbrücken D-22083 Hamburg +49-(0)681-5012 117 +49-(0)40-428 634 621 Fax: +49-(0)681-5012 222 Fax: +49-(0)40-428 632 693
[email protected]
[email protected]. de
8.5. Ausztria Projektkoordinátorok Dr. Christoph Reinprecht and Patrizia Gapp Institut fuer Soziologie, Universität Wien Rooseveltplatz 2 A-1090 Wien +43-(0)1-42 77-481 35 Fax: +43-(0)1-42 77-94 81
[email protected]
Önkormányzat Ramis Dogan Ma 17- Integrations und Divesitätsangelegenheiten (Municipal Department- Integration and Diversity, MA 17) 8., Friedrich-Schmidt-Platz 3 +43-(0)1-40 00-815 10 Fax: +43-(0)1-42 77-94 81
[email protected]
Migráns szervezetek Dr. Ali Taghian Seniorenverein von und für Migrantinnen und Migranten Pfadenhauergasse 22/13 A-1140 Wien +43-(0)1-796 68 40
[email protected] http:// www.isab-institut.de/home/mi granten/konzepte/oe/seniorenv erein-dt.htm
Bülent Öztoplu Echo- Jugend-, Kultur und Integrationsverein (Echo- Association for Youth, Culture and Integration) Gumpendorferstrasse 73-1-7 A-1060 Wien +43-(0)1-585 68 57 Fax: +43-(0)1-585 68 57 99
[email protected] http:// www.latzinator.com/grr/echo/ausnahmezustand/
Andrea Saleh Mag. Ewa Ciecierska Forum Muslimische Frauen WIK-VB Österreich (Forum for Muslim Vernetzungsbüro der Wiener Integrationskonferenz (Networking Office of Women in Austria) the Viennese Integration-conference) +43-(0)1-897 27 15 Arthaberplatz 18/3/309-310
[email protected] A-1100 Wien http:// www.derislam.at/islam.php?nam +43-(0)-1 606 41 29 e=Themen&pa=showpage&pid=
[email protected] 145 http:// www.wik-vernetzungsbuero.at/
8.
116
8.6. Spanyolország
Mainstream szervezetek Dr. Karin Kienzl-Plochberger Verein Wiener Sozialdienste (Association of Viennese Social Services) Camillo-Sitte-Gasse 6 A-1150 Wien +43-(0)1-981 21 10 Fax: +43-(0)1-981 21 3110
[email protected] http:// www.wiso.or.at/wiso/index.php
Mag. Margit Wolf Zeit!Raum Verein für soziokulturelle Arbeit (Association for cultual work) Sechshauser Straße 68-70 A-1150 Wien +43-(0)1-895 72 65
[email protected] http:// www.zeitraum.org
Mag. Marko Iljic Fachlicher Abteilungsleiter Wiener Hilfswerk- (WHW) Bereich Nachbarschaftszentren Schottenfeldgasse 29 A-1072 Wien +43-(0)1-512 36 61-421 Fax: +43-(0)1-512 36 61-33
[email protected] http:// www.nachbarschaftszentren.at
Mag. Charlotte Strümpel Europäisches Zentrum für Wohlfahrtspolitik und Sozialforschung (European Centre for Social Welfare Policy and Resarch) Berggasse 17 A-1090 Wien +43-(0)1-319 4505-0 Fax: +43-(0)1-319 4505-19
[email protected] http:// www.euro.centre.org
DAS Christine Petioky Fonds Soziales Wien +43-(0)664-815 61 29
[email protected]
Projektkoordinátorok Cristina Garcia and Cristina Gomez FUNDAR Calle Fuencaliente 1 E-46023 Valencia +34-96-330 11 09 Fax: +34-96-330 65 11
[email protected],
[email protected] http:// www.fundar.es
Migráns szervezetek Angela Placsintar and Ramona Bucur AIPE - Asociación de inmigrantes de los países del este en Castellón, AIPE- East Countries Migrants Association of Castellón C/. Padre Vela, 2-bajo E-12004 Castellón +34-964-24 70 77
[email protected]
Kutatók
Egyéb szakért�k
117
Az egyes országok elérhetőségeinek listája - Ausztria
Dr. Paloma Fernàndez de la Hoz Katholische Sozialakademie Österreichs (The Catholic Social Academy Austria (KSOE)) Schottenring 35 A-1010 Wien +43-(0)1-310 51 59 Fax: +43-(0)1-310 68 28
[email protected] http:// www.ksoe.at
José Tshinpanga ARACOVA - Asociación Refugiados, Asilados e Inmigrantes de la Comunidad Valenciana. Refugees and Migrants Association of the Valencian Community C/ Mario Aristoy, 6 bajo E-46018 de Valencia +34-96-392 54 44
[email protected] http:// www.Aracova.org
Mainstream Önkéntes Szervezetek Maria Vila and Aína Vera Federació Catalana del Voluntariat, Catalonian Federation for Social Voluntering C/ Pere Vergès 1, 11è E-08020 Barcelona +34-93-314 19 00
[email protected] http:// www.federacio.net
Juan Jose Escrivá Cruz Roja Española Spanish Red Cross C/. Jerónimo Muñoz, 34, 1º, 3º E-46007 Valencia +34-96-310 70 98
[email protected] http:// www.cruzroja.es
8.
118
119
Az egyes országok elérhetőségeinek listája - Spanyolország
8.7. Franciaország
Kutatók Guillermo Vansteenbengerghe CEIM – Fundación de la Comunidad Valenciana para la integración social y formación de inmigrantes. Foundation of the Valencian Community for social integration and training of immigrant Gran Vía Fernando el Católico 78 E-46008 Valencia +34-96-315 22 20
[email protected] http:// www.ceim.net Vicente Zapata, Jorge Fariña, Jordi Arocha OBITen-Observatorio de la inmigración en Tenerife; Observatory of Immigration Tenerife Universidad de la Laguna Campus de Guajara E-38071 San Cristóbal de la Laguna, Tenerife +34-922-317 762 / 747
[email protected],
[email protected],
[email protected] http:// www.obiten.net
Inmaculada Serra, Elba Mª Bermudez, Elvira del Pozo Universidad de Valencia - Departamento de Antropología y Sociología; Valencian University Sociology and Social Anthropology Department Facultad de Ciencias Sociales Edificio Departamental Occidental Avda. Tarongers, s/n E-46022 Valencia +34-96-315 22 20
[email protected],
[email protected],
[email protected]
Dr. Bénédicte Halba IRIV 11 rue de Saussure F-75017 Paris +33-(0)1-42 84 08 25 Fax: +33-(0)1-42 84 08 25
[email protected] http:// www.iriv.net
Kormány Sylvie Moreau Ministère des Affaires sociales Direction des Populations et des Migrations 7-11, place des cinq martyrs du Lycée Buffon F-75014 Paris +33-(0)1-40 56 41 54
[email protected]
Myryam Bernard FASILD (Fonds d’action et de soutien pour l’intégration et la lutte contre les discriminations) 209 rue de Bercy F-75585 Paris Cedex 12 +33-(0)1-40 02 77 02
[email protected]
(Ön) kormányzat
Kormány Mª José Lopez Sarrión Dirección General de Inmigración de la Generalitat Valenciana; Immigration General Department of the Valencian Government C/. Poeta Querol, 7 E-46002 Valencia +34-96-353 69 13
[email protected]
Projektkoordinátor
Josep Lluis Riera Área Participación Direcciones de Inmigración y Juventud del Gobierno Balear (Baleares); Immigration and Youth Departments of the Baleares Government C/. San Juan de la Salle, 7-Bajo E-07003 Palma de Mallorca +34-971-176 476
[email protected]
José Pinto Mairie de Bobigny 31 avenue du Président Salvador Allende F-93009 Bobigny Cedex +33-(0)1-48 96 25 31
[email protected] David Greau Mairie du XIXème arrondissement 5/7 place Armand Carrel F-75019 Paris +33-(0)1-44 52 28 98
[email protected]
Stéphane Alexandre MDCA, Maison du Combattant et des Associations du XIXème arrondissement 20 rue Edouard Pailleron F-75019 Paris +33-(0)1-48 96 25 31
[email protected]
8.
120
121
Az egyes országok elérhetőségeinek listája - Franciaország
Migráns egyesületek/migárns ügyekkel foglalkozó egyesületek Djilali Kabeche Association Migration, Solidarité et Echanges pour le Développement (AMSED) Espace Nord-Sud (Centre commercial de l’Esplanade) 17 rue de Boston F-67 000 Strasbourg +33-(0)3-88 61 71 67
[email protected]
Carla Guisuraga CENTRAIDER 59 bis Faubourg Chartrain F-41100 Vendôme +33-(0)2-54 80 23 09
[email protected] http:// www.centraider.org
Kutatók Agnès Bathiany Université d’Evry Val d’Essonne IUP ADT 2 rue du Facteur Cheval F-91025 Evry Cedex +33-(0)1-69 47 82 69
[email protected]
Guy Piacka GERFAC 11 rue Paul Leplat F-78160 Marly-le-Roi +33-(0)1-39 17 27 82
[email protected]
Mainstream egyesületek Céline Chéret Chargée de mission EDL 14 2 square Auguste Renoir F-75014 Paris +33-(0)1-43 95 66 11
[email protected]
Jean-Louis Sanchez ODAS (Observatoire décentralisé de l’action sociale) 250 bis boulevard Saint Germain F-75007 Paris +33-(0)1-44 07 05 13
[email protected]
Alain Le Guyader Caras (Centre d’analyses et de recherches sur l’Agir social) 8 rue Léopold Pillot BP 49-91 F-91360 Epinay sur Orge +33-(0)1-69 47 73 86
[email protected]
8.
122
9.
Bibliográfia
Bommes, M. and Kolb, H. (ed.) (2006): „Themenheft: Integrationslotsen für Stadt und Landkreis Osnabrück: Grundlagen, Evaluation und Perspektiven eines kommunalen Modellprojekts“, IMIS-Beiträge, Publication 28, June 2006. European Commission (2003): “Communication on “Immigration, integration and employment”, COM(2003) 336. European Commission (2005): Communication on “A Common Agenda for Integration - Framework for the Integration of Third-Country Nationals in the European Union”, COM(2005) 389 final. EUROSTAT (2004):”How Europeans Spend Their Time”. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities. ISSP (International Social Survey Programme) (2003): “National Identity (II)”, ZA No. 3910. http://www.gesis.org/en/data_service/issp/data/2003_National_Identity_II.htm GLOBAL COMMISSION ON INTERNATIONAL MIGRATION (GCIM) (2005): “Migration in an interconnected world: New directions for action”, October 2005. www.gcim.org. Klaver, J. & Tromp, E. & Oude Ophhuis (2005): “Vrijwilligerswerk en allochtonen“. Amsterdam: Regioplan. OECD (2006): International Migration Outlook. Paris. Penninx, R., & van Heelsum, A. (2004): “Bondgenoot of spelbreker? Organisaties van immigranten en hun mogelijke rol in integratieprocessen”. Utrecht: FORUM Instituut voor Multiculturele Ontwikkeling. A projekt partnerek által készített beszámolók mindegyike az INVOLVE jelentés alapjául szolgált. Ezek elérhetőek a www.involve–europe.eu weboldalon.
(Endnotes)
Klaver et al. 2005 Az idézeteket lásd a Holland INVOLVE jelentésben, mely a www.involve–europe.eu oldalon található. 3 Az Európai Gazdasági Övezet az EU államokból, Norvégiából, Lichtensteinből és Izlandból áll. 4 A Központi Statisztikai Hivatal EUROSTAT-on alapuló adatai: Mivel töltik idejüket az európaiak (2004) 5 A KSH 2001-es időmérleg-vizsgálatának adatai 6 Forrás: ISSP 2003. 7 Ez a tanulmány a „tanulás társadalmi környezetben” című program területének egy részét képezi és 2006 őszén teszik közzé a www.abwf.de weboldalon. 8 Lásd: Bommes et al. (2006). 1 2
