Intézményvezetői pályázat Sasadi Óvoda

Intézményvezetői pályázat Sasadi Óvoda Székhely: Bp. 1118. Dayka G. u. 4.

Hozzá tartózó intézmények: Újbudai Hétszínvirág Óvoda, Törcsvár Utcai Óvoda, Újbudai Tesz – Vesz Óvoda

TARTALOMJEGYZÉK ÖNÉLETRAJZ ........................................................................................................................................ 3 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ..................................................................................................................... 5 BEVEZETÉS........................................................................................................................................... 7 1. PEDAGÓGIAI HITVALLÁS ............................................................................................................. 9 1.1.Vezetői munkámban arra törekszem, ............................................................................................ 9 1.2. Vezetési elvek............................................................................................................................. 10 1.3. Motiváció.................................................................................................................................... 10 1.4. Vezetői munkámban építek: ....................................................................................................... 11 2.

AZ EGYESÍTETT INTÉZMÉNY FONTOSABB ADATAINAK BEMUTATÁSA ................... 12 2.1.Törzskönyvi adatok ..................................................................................................................... 13 2.2.Az óvoda területi elhelyezkedése ................................................................................................ 14

3. HELYZETKÉP ÉS ERŐFORRÁS ELEMZÉS ................................................................................ 15 3.1. A Sasadi Óvoda Pedagógiai Programja ...................................................................................... 15 3.2. A nevelőmunka tárgyi feltételei, óvodai épített környezet ......................................................... 18 3.3. Az összevonásra kerülő óvodák (új nevén Sasadi Óvoda) humán erőforrásának elemzése ....... 22 3.4. Gazdálkodás alapjai .................................................................................................................... 33 4.CÉLMEGHATÁROZÁS ................................................................................................................... 36 4.1. A fenntartói elvárásokból és az intézményi önértékelésből adódó fő céljaim, és teljesítésükhöz kapcsolódó feladataim ....................................................................................................................... 37 4.2. Az óvoda Pedagógiai Programjából adódó fő céljaim és a kapcsolódó feladataim ................... 41 4.3. Az átszervezésből adódó speciális céljaim és a teljesítésükhöz kapcsolódó feladataim ............ 42 5.TOVÁBBI PEDAGÓGIAI VEZETÉSI FELADATOK .................................................................... 49 5.1.A következő 5 esztendőben feladatomnak tekintem: .................................................................. 49 BEFEJEZÉS .......................................................................................................................................... 54

2

ÖNÉLETRAJZ Adatok: Név: Gyurkó Zsuzsanna Születési dátum: 1963. 05. 27. Életkor: 52 év E-mail cím: [email protected] Mobilszám: + 36 20 49 19 498 Tanulmányok: 2009-2011: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető 1984-1986: Budapesti Tanítóképző Főiskola, Óvóképző Szak 1978-1981: Kossuth Zsuzsa egészségügyi- és Óvónői Szakközépiskola 1970-1978: József Attila Általános iskola, zenei tagozat Munkahelyek: 2008- Tesz – Vesz Óvoda, óvodavezető 2004-2007: XI. Kerület, GAMESZ, adminisztrátor 1988-1990: Bizományi Áruház Vállalat, vezető óvónő 1987-1988: Bizományi Áruház Vállalat, óvónő 1986-1987: XVII. Kerület, Heltai téri Óvoda, óvónő 1982-1986: XVII. Kerület, Bujovszky utcai óvoda, óvónő 1981-1982: Csepel Vas- és Fémművek Óvoda, óvónő

3

Egyéb képzések 2015. április 10. „Jó kezdet fél siker.” – Köznevelési intézmények költségvetésével és annak tervezésével kapcsolatos praktikus tudnivalók óvodavezetők számára: Törvényi változásokból fakadó feladataink 2015. évben. (6 tanóra). MÓD-SZER-TÁR 2013. december 20. Tehetséges gyerekek-tehetséges tanárok (30 óra) ÚPI 2012. október 27. Tehetséggondozás, személyiségfejlesztés művészeti eszközökkel. óra,) Gondolkodj Egészségesen Alapítvány 2011. december 10.

(7

Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető BME

2010. május 27. Értékelés, tervezés és változások menedzselése a közoktatásban (30 óra) Horváth & Dubecz Kft 2009.05.06. Zoopedagógiai módszertana (60 óra) Fővárosi Állatkert 2008.06.26. Intézményértékelési feladatok, módszerek a minőségirányítási rendszer működtetésében – teljesítményértékelés – teljes körű intézményi önértékelés bevezetése, működtetése, gyakorlata (30 óra) OKKER ZRT. 2008.05.31. Közoktatási vezetők kommunikációs tréningje. Sikeres kommunikáció – sikeres együttműködés (60 óra) Vezetőképző Tantájoló Központ

4

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 5

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről Jogi kötőerővel nem bíró dokumentumok: 

Önértékelési kézikönyv óvodák számára



Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára



Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció 2015. Újbuda Esélyegyenlőségi Programja 2010-2015 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzati Minőségirányítási Programja Az intézmény(ek) Alapító okirata

6

BEVEZETÉS Vezetői pályázatom megírásához - a törvényi előírásokon kívül – felhasználtam az Újbudai Tesz - Vesz Óvodában eltöltött 7 év vezetői tapasztalatait, Újbudai Hétszínvirág Óvodát és a Törcsvár utcai Óvodát vezető kollégáimmal kialakított szakmai kapcsolatomat, az óvodák jelenlegi dokumentumait: SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend. A koncepció megismerése során több kérdés is felvetődött bennem, a döntésem előtti érlelődési folyamatban azonban a felmerülő nehézségek megfogalmazása mellett, alkotó izgalmat is éreztem. Ez az izgalom hajtott az irányba, hogy vállalkozzak a feladatra. Ez idáig csupán a jelenlegi óvoda feladatai, gondjai, örömei kötötték le figyelmemet, most viszont kíváncsiság ébredt bennem a másik két óvoda élete és munkája iránt is. Magaménak kezdtem érezni a gondolatot, hogy többen leszünk. Megismertem az óvodák épületét, környezetét, Pedagógiai Programjait. Örömmel tapasztaltam, hogy minden intézményben kiemelkedő szakmai munka folyik, mint ahogy azt is, hogy több hasonló értéket fogalmaztunk meg dokumentumainkban. Az eddig kitaposott út, melyet az alkalmazotti közösség sok év tapasztalatával alakított simává, nagyon jó alapot teremtett arra, hogy színvonalas nevelőmunka valósulhasson meg a mindennapok során. A megújulás, fejlődés megállíthatatlan folyamat. A megszokás, rutin megkönnyíti a mindennapi feladatok ellátását, csökkenti a befektetett energia szükségességét, de egy idő után monotonságából adódóan, fárasztóvá is válik. A váratlan és eleinte kellemetlennek tűnő változás azonban óhatatlanul is felráz, felfrissít. Nem csak nehézséggel jár, hanem új lehetőségeket is nyit mindenki előtt. Más oldalról szemlélhet eddig megszokott dolgokat, új izgalmat és célt találhat eddigi munkájában. Személy szerint, új kihívásnak tekintem ezt a lehetőséget. Több mint 7 éves XI. kerületi, vezetői munkám eredményeit, tapasztalatait használva az előző óvodavezetési ciklusok szerves folytatását, az eddigi szakmai elképzelésekkel összefüggő fejlesztési elképzeléseket szeretném megvalósítani. A munkatársakkal való, közös értékek mentén történő gondolkodás, a célok érdekében történő egybehangolt tevékenység, a hatékony megújulás fontos feltétele. Az egységesített, Sasadi Óvodában, a következő nevelési évtől a pedagógiai elveinket, az ezekhez kapcsolódó 7

feladatainkat közösen kell megfogalmaznunk, de megtartva sajátos jellemzőinket. Az egységesítés véleményem szerint nem a Pedagógiai Programok uniformizálását jelenti, hanem közös értékrend, nevelési, fejlődési irányok, meghatározását. Jelenti még a szervezeti felépítés, az abban folyó szervezeti munka egységét. Az előttünk álló feladatoknak csak akkor tudunk megfelelni, ha mindenki része tud lenni a nagyobb csapatnak, ki tudja bővíteni értelmében a közösséget, amihez eddig tartozott. Én is ezt a gondolkodást igyekszem elsajátítani. Egymást bíztatva nagyobb lépésekkel tudjuk ezt a folyamatot megvalósítani.

8

1. PEDAGÓGIAI HITVALLÁS 

folyamatban való gondolkodás



pedagógus kulcsszerepének hangsúlyozása a társadalomban



a tradicionális (hagyományos) értékek megtartása



élethosszig tartó tanulás vezetői képviselete



a változásokhoz való folyamatos alkalmazkodás



gyerekek fejlődésébe, fejleszthetőségébe vetett hit

A szervezeti átalakítás - véleményem szerint - a legjobb szándék ellenére is, átmeneti bizonytalanságot, bizalmatlanságot ébreszt a dolgozókban, szülőkben egyaránt. Ezért elsődleges fontosságúnak tartom ennek a bizonytalanságnak, bizalmatlanságnak a feloldását. Eddigi vezetői munkám során, fontos volt számomra a szülőkkel és gyerekekkel való személyes kapcsolattartás. A partnerséget a mindennapok részének tartom. Egyéb feladataim mellett, a jövőben is biztosítani szeretném ezt a jelenlétet, mert a közvetlen, emberi viszony az, ami a munkámat lélekkel tölti meg. A változások elfogadása, a megújulás, a szemléletváltás a szervezeti kultúra folyamatos, szisztematikus (tervszerű) fejlesztését igénylik a jelenben és a jövőben is.

1.1.Vezetői munkámban arra törekszem, 

hogy megvalósítsuk azt az egységet, ami egyben a közösségünk lesz,



biztosítsam a pedagógiai munka zökkenőmentes megvalósítását,



támogassam az előremutató elképzeléseket, javaslatokat,



olyan értékeket képviseljek, melyekkel a testület és a partnereink azonosulni tudnak,



hogy személyes példamutatásommal elérjem, hogy az óvoda felnőtt közössége minél magasabb pedagógiai, pszichológiai, módszertani kultúrával, erkölcsi tartással és elkötelezett hivatástudattal rendelkezzen,



az óvodában meglévő erősségeket megtartsam, és a kevésbé kidolgozott területeket segítsem fejleszteni.

Bízom benne, hogy a közösség elfogadja és megérti az elmozdulási irányok lényegét, és aktív közreműködésével segíti annak sikeres megvalósulását!

9

1.2. Vezetési elvek 

az intézmény törvényes működtetése



személyes felelősségvállalás a vezetési megbízással járó feladatokban



a munkatársak folyamatos szakmai fejlődésének segítése



világos vezetői elvárások megfogalmazása



a gondolkodás pozitív irányú befolyásolása



az emberi méltóság megőrzése minden tekintetben



a közös cél eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek és a közös tevékenység összhangja



az egyéni cselekvések harmonikus összhangba rendezése az egésszel



az igények és az érdekek összhangjának megteremtése

1.3. Motiváció 

ismert előttem Újbuda Önkormányzatának Közoktatási intézkedési terve, s az abban megfogalmazott, az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével összefüggő elképzelések



a Pedagógiai Program célfejezetében megfogalmazottak hatékony megvalósítása



a törvényi - jogi szabályozás figyelemmel kísérése

Óvodavezetői pályázásom a továbbiakban motiválták: 

fontosnak érzem az újonnan létrejött intézményben az alkalmazottak által megkezdett munka folytatását



rendszerben és folyamatban látom az óvodai nevelőmunkát



szakmailag és emberileg is képesnek érzem magam a munkatársak fejlesztésére



fontos számomra a fenntartó és a szülők elvárásainak megfelelő intézményi arculat megőrzése



a nevelőtestületbe, a munkatársakba és a nevelőmunkába vetett hitem



pedagógiai optimizmusom, pozitív gondolkodásom



az a tartós érzelmi állapot, melyben elköteleződtem a Sasadi Óvoda iránt

10

1.4. Vezetői munkámban építek: A gyermekek 

érzelmi kötődésére, bizalmára



nyitottságára, kíváncsiságára



egyéni adottságaikra,



természethez való zsigeri vonzódására



életkori jellemzőikre

A szülők 

bizalmára



azonosulására



aktív részvételére



türelmére

A pedagógusok, fejlesztőpedagógusok, pszichológusok 

elkötelezettségére hivatásuk iránt



felelős szakmai önállóságukra



széleskörű szakmai ismereteikre, innovatív gondolkodásukra



a pozitív pedagógusi attitűdre, mely segít megismerni a gyermekek személyiségét



igényes, magas szintű gyakorlati munkájukra



nyitottságukra, kapcsolatteremtő készségükre az új szervezeti viszonyok optimalizálásában

A pedagógus asszisztensek, dajkák és technikai dolgozók 

saját munkakörükben végzett igényes munkájára



együttműködő készségükre, azonosulásukra a pedagógiai célok tekintetében

11

2. AZ EGYESÍTETT INTÉZMÉNY FONTOSABB ADATAINAK BEMUTATÁSA

Újbudai Hétszínvirág Óvoda – 1118. Bp. Dayka Gábor utca 4.

Törcsvár Utcai Óvoda – 1112. Bp.Törcsvár utca 19 - 23

12

Újbudai Tesz – Vesz Óvoda – 1118. Bp. Zólyomi út 20-22

2.1.Törzskönyvi adatok Hétszínvirág

Törcsvár

Tesz - Vesz

Telek területe

10 857m2

4723m2

5878m2

beépített

600m2

619,6m2

1903m2

10 257m2

4103m2

3975m2

terület udvar

13

2.2.Az óvoda területi elhelyezkedése 

A Sasadi Óvoda 3 épülete, családi-, társasházas övezetben helyezkedik el, a Sashegy közelében. Elnevezésük jelenleg: Újbudai Hétszínvirág Óvoda, Törcsvár Utcai Óvoda, Újbudai Tesz – Vesz Óvoda.



A Hétszínvirág óvodához társintézmény nem kapcsolódik, azonban az egységben a legnagyobb befogadóképességű épület. 7 csoportos, 2 szintes, férőhely 210 fő. A szintek közötti közlekedést világos, biztonságos lépcső teszi lehetővé.



A Törcsvár óvoda 4 csoportos, mellette általános iskola üzemel, mely egyben körzetes iskolája is az óvodának. A gyerekek többsége ott kezdi meg tanulmányait. Az iskola közelsége segíti a kapcsolattartás folyamatosságát és így a gyermekek iskolakezdését. Az óvoda, a XI. és XII. kerület határán van, melynek a beiratkozásnál jelentősége van. Az óvoda férőhelye 116 fő.



A Tesz – Vesz óvoda 4 csoportos 2 szintes épület, mellette bölcsőde működik, mellyel az épület egységet alkot. A beiratkozó gyerekek nagy része a bölcsődéből kerül át. Beszoktatásukat ez nagymértékben segíti. Az óvoda, szintén az említett két kerület határán van, ami valószínűsíti a XII. kerületből jelentkezők előfordulását is. Az óvoda férőhelye 105 fő.

14

3. HELYZETKÉP ÉS ERŐFORRÁS ELEMZÉS 3.1. A Sasadi Óvoda Pedagógiai Programja A Sasadi Óvoda Pedagógiai Programja jelenleg 3 különálló programból áll. Mindhárom az Országos Alapprogramban megfogalmazott értékekre épül, a kifejtésre kerülő tartalmak hasonlók, de minden telephegyen fontos meghatározó elemként jelennek meg, a mikró-és makró környezet sajátosságai, és az óvodapedagógusok felkészültségi és elkötelezettségi irányai. Az óvoda épületeit körülvevő környezet hasonló, így adottságok terén eltérés nincs. Ez megkönnyíti az egységes óvodai szervezet munkáját, mert az alapértékek mentén haladva kell továbbra is szervezni a pedagógiai munkát. Az általános, mindenkire érvényes célokon és feladatokon túl megjelennek azok a többlettartalmak, amelyek minden óvodának a sajátosságai. Az eltérések nem a tartalomban, inkább a hangsúlyokban tapasztalhatók. 3.1.1.Tartalmi hasonlóságok és egyezőségek: 

A játékot – az óvodás életkorban -, a nevelés semmivel sem helyettesíthető gyermeki fő tevékenységnek, és a pedagógusok fő fejlesztési eszközének tekintjük. Az óvodák folyamatos napirendjében leghangsúlyosabb és időben is a leghosszabb helyet foglalja el. Személyiségfejlesztő hatása mindennél erőteljesebb, hatékonyabb. Az óvodás gyermek tapasztalatainak, élményeinek, érzelmeinek, vágyainak, önmegvalósításának, lelkiállapotának és önkifejezésének színtere. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért a tanulás során továbbra is ebből kívánunk kiindulni.



A nevelőtestület nagy hangsúlyt fektet a gyermeki tevékenységek egységében való tervezésre és megvalósításra. Nem külön álló részekként, hanem a játék folyamatába beépülve valósulnak meg a pedagógusok által tervezett fejlesztések. Területei a következők: mese vers, ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, munka jellegű tevékenységek, környezet megismerése, mely a matematikai ismereteket is magába foglalja.



A módszerek kiválasztásában a gyermekek életkori sajátosságait, képességeit maximálisan figyelembe veszik az óvodapedagógusok.



Céljaink között szerepel, hogy szeretetteljes környezetben, harmonikusan fejlődő, kiegyensúlyozott gyermekeket neveljünk, akik biztonságosan tudnak tájékozódni a természeti- és társadalmi környezetükben, szociális- és fizikális fejlettségük birtokában sikeresen alkalmazkodnak a mindennapi életszituációkhoz.

15



A környezet- és természetvédelemre nevelés cselekvéses formában, közösen megélt élményeken keresztül valósul meg. Természeti ünnepekhez kapcsolódó eseményeket mindhárom helyen terveznek a pedagógusok, mint ahogy a szülőket, családokat is bevonják ezeknek a programoknak egyes folyamataiba. Az események szervezésében a fenntarthatóság szemléletét minden pedagógus elsődlegesnek tartja.



Általános gyakorlattá vált a differenciált feladatadással történő egyéni fejlesztés, ami az egyes területeken jelentkező érdeklődésbeli, fejlettség és tudás szerinti eltéréseket kompenzálja. A differenciálás speciális szintű, erősen motivált képességek birtokában lévő (tehetséges) gyermekekre épp úgy értelmezendő, mint a képességeikben, ismereteikben elmaradó (felzárkóztatásra szoruló) gyermekek fejlesztésére.



A magyar néphagyományok ápolása mindhárom intézmény pedagógiai munkájában megjelenik. A nemzeti identitás megőrzése céljából, népi, nemzeti értékeinkhez való pozitív viszony alakításával.



Az integrálás megvalósításának folyamata szigorú előírások és figyelem mentén zajlik. (kifejtése, külön cím alatt található)



Mindhárom programban megjelenik a családi nevelés elsődleges fontossága, meghatározó szerepe, melynek kiegészítése az óvodai nevelés.

16

3.1.2.Pedagógiai tartalmak eltérő hangsúlyozása: Hétszínvirág

Törcsvár

KIEMELT

NEVELÉSI KIEMELT

TERÜLET: integráció

Tesz - Vesz NEVELÉSI KIEMELT

TERÜLET:

NEVELÉSI

TERÜLET:

megvalósítása, néphagyományőrzés.

környezeti, természeti - és

másság elfogadása az óvodai Népszokások megünneplése, egészségnevelés élet

minden

lehetséges népi

területén

kismesterségek –

háromszoros,

egyben

megismertetése, népi játékok Örökös Zöld Óvodai cím, tanítása

Néphagyományőrzés

Környezeti

Madárbarát Óvoda nevelés

– Anyanyelvi

nevelés

külön

területén az óvodás gyerekek kétszeres Zöld Óvodai cím, színterei: számára

értelmezhető Madárbarát Óvoda

népszokások megünneplése.

Vesz

-

kiállításainak

lehetőségek:

Alkalmak,

Tesz

Galéria

feldolgozása,

Dráma Szobai dramatikus,

Énekes játékok, ünnepekhez

kapcsolatteremtő játékok,

kapcsolódó

„anyanyelvi

vásárok,

kézműves mesék

előadása

játékok

gyűjteménye”

kisebb társaknak.

saját

-

kézikönyv használata, saját

gyermekkönyvtár

rendszeres látogatása Környezeti nevelés elemei: Testi nevelés: a mindennapos Néphagyományőrzés: természeti, emberi és tárgyi frissítő mozgás és testnevelés népszokások vonatkozások

udvari lehetőségei

népi

felelevenítése,

használati

kiállítása,

népi

tárgyak tárgyak

újrahasznosítása, kismesterségek,

népi játékok

megismertetése. Anyanyelvi

nevelés

Érzékenyítés:

érzékenyítő

anyanyelvi játékok tudatos

módszerek,

tervezése,

alkalmazása, szervezése.

mese-

és

drámapedagógia használata, más kulturális közösséghez tartozók mesék 17

tevékenységek

3.2. A nevelőmunka tárgyi feltételei, óvodai épített környezet A Sasadi Óvoda épületeinek külső és belső adottságai megfelelően biztosítják a gyermekek fejlődését. A fogadótér mindhárom épületben kényelmes, világos, kulturált várakozási lehetőséget biztosít a szülőknek, vendégeknek. A kétszintes épületeknél a szintek közötti lépcső használhatósága jó, biztonságos, kényelmes közlekedést biztosít mindenkinek. A csoportszobák és tornaszobák mérete épületenként változó, de berendezési tárgyaik biztosítják a helyet és lehetőséget a gyermekek tevékenységeihez, egészséges napirendjük megvalósításához. A csoportok játék és eszközállománya jó, melynek eléréséhez nagy segítséget jelentett az önkormányzat támogatása és az óvodákban működő alapítványok anyagi ráfordítása. Az óvoda épületeinek játszóudvarai eltérő állapotúak, de méreteik és környezeti adottságaik igen jók. Kiegészítik a mozgásfejlesztés lehetőségeit, valamint a levegőzéshez is kedvezően hozzájárulnak. 

A Hétszínvirág Óvodában a szülők az alapítványon keresztül, több udvari játék beszerzését és udvarrész felújítását segítették. Az önkormányzat elkészíttette az udvar felújításának tervét, melynek kivitelezése az anyagi lehetőségek függvényében valósulhat meg.



A Törcsvár Óvodában a szülők alapítványi támogatásával készült biciklipálya, gumitégla burkolat és füves focipálya. Az önkormányzat elkészíttette az udvar felújításának tervét, melynek kivitelezése az anyagi lehetőségek függvényében valósulhat meg.



A Tesz – Vesz óvodában már megvalósult az udvar teljes körű felújítása, nagyszabású szülői és önkormányzati ráfordítással.

A konyhák felszereltsége jó, alkalmas a megfelelő munkavégzésre, az étel fogadására, az eszközök tárolásra, és a munkaterület dolgozóinak étkezésére. Állapotuk eltérő. 

A Hétszínvirág óvoda konyhái (két szint) a legtágasabbak és állapotukban is a legjobb színvonalúak.



A Törcsvár Óvoda konyhája is tágas, de a falak, burkolatok állapota felújításra szorul. A jelenlegi Intézményvezető már jelezte igényét a fenntartó képviselője felé. 18



A Tesz – Vesz Óvoda konyhái (két szint) kicsik, étkezésre szűkösen alkalmasak, falai elkoszolódás és vizesedés miatt, festést igényelnek. A festésre vonatkozó igényről tájékoztattam a fenntartó képviselőjét.

Az óvodatitkároknak külön helyisége van, melyben minden eszköz, bútor megtalálható, ami munkájához és az iratok biztonságos tárolásához szükséges. Mindhárom épületben van fejlesztőszoba, könyvtár, kazánház és a különféle eszközök tárolására alkalmas szertár. A pedagógusok megbeszéléseihez, felkészüléséhez használatos nevelői szoba két épületben kialakított. 

A Hétszínvirág óvodában az előtérben biztosított a lehetőség a nevelőtestületi értekezletek megtartására. A fejlesztőszoba pedig a felkészülésekhez biztosít teret.



A Törcsvár óvodában és a Tesz – Vesz óvodában külön nevelői szoba található, ami biztosítja a felkészülést, a nyugodt szakmai megbeszélések lehetőségét, valamint vendégek fogadását.

Fontosnak tartom a folyamatos karbantartást, ami az állagmegóvás elengedhetetlen feltétele. Az épületek, felszerelések, eszközök állapotának napi szinten történő nyomon követése nem csak a karbantartási igény meghatározásához szükséges, hanem a balesetvédelmi előírások teljesítéséhez is.

19

Fenntartói felújítások

2011.

Hétszínvirág 40 044 419 Ft (új csoportszoba, nyílászárók cseréje) 1 125 599 Ft

2012. 2013

1 948 277 Ft

785 544 Ft 994 287 Ft

2014

-

-

2010.

Összesen

43 118 295 Ft

Törcsvár 14 560 000 Ft (nyílászárók cseréje) 1 610 669 Ft

17 950 500 Ft

Tesz - Vesz 14 734 889 Ft (nyílászárók cseréje) 466 454 Ft 10 163 676 Ft (további nyílászárók cseréje) 4 071 906 Ft (kazán, fűtés korszerűsítés) 29 436 925 Ft

Berendezések, felszerelések támogatása, melyet a fenntartó a költségvetésen kívül biztosított 2010 – 2015. között 2010. Érték: 1 060 000 e Ft 2011. Érték: 879 870e Ft 2012. Érték: 236 000e Ft 2013. Érték: 1 197 400e Ft 2014. Érték: 1 601 000e Ft Összesen Érték: 4 974 270e Ft

                 

Hétszínvirág: 196 000 Törcsvár: 665 000 Tesz – Vesz: 199 000 Hétszínvirág: 185 000 Törcsvár: 215 870 Tesz – Vesz: 479 000 Hétszínvirág: 236 000 Törcsvár: Tesz – Vesz: Hétszínvirág: 350 000 Törcsvár: 611 200 Tesz – Vesz: 236 200 Hétszínvirág: 650 000 Törcsvár: 560 000 Tesz – Vesz: 391 000 Hétszínvirág: 1 617 000 Törcsvár: 2 052 070 Tesz – Vesz: 1 305 200

Összességében: A működés feltételeit, a felújításokat óvodánk fenntartója, Újbuda Önkormányzata biztosítja, így

óvodásaink

biztonságos

környezetben

nevelkedhetnek.

Megállapítható,

hogy

munkatársaim ötletei, a körültekintő, takarékos gazdálkodás, a jól megválasztott szervezési 20

stratégia megfelelő feltételeket teremtett a nevelőmunkánkhoz. Működési feltételeink változó mértékben javultak. A fejlesztéseket közösen felállított sorrendiség és következetesen betartott szempontok alapján végeztük úgy, hogy elsősorban a gyermekek igényeit kielégítő fejlesztéseket végeztük el, s ezt követően került sor a munkatársak igényeinek kielégítésére. E szemlélet

fenntartásának

folytatását

motiválom.

Természetesen,

a

veszélyelhárítás

soronkívüliséget élvez. A Sasadi Óvoda épületeiben a leginkább felújításra szorulnak: Hétszínvirág: udvar, bejárati ajtó, Törcsvár: udvar, radiátorvédők, folyosó egyes részei, fejlesztő szoba, nyílászárók cseréjének befejezése, Tesz – Vesz: csoportszoba, dolgozói helyiségek padlóburkolata, épület vizesedés megszüntetése, falak állapotának javítása, festése Köszönöm - a feltételeink megteremtése és fejlesztése érdekében - a fenntartó önkormányzatunk finanszírozását, a pályázatok eredményeit, a szülők segítségét, az alapítványok támogatását, munkatársak ötleteit, szervező és megvalósító munkájukat, támogató hozzáállásukat.

21

3.3. Az összevonásra kerülő óvodák (új nevén Sasadi Óvoda) humán erőforrásának elemzése A humán erőforrás rendszerét képezik: 

a gyermekek



a szülők



az óvoda alkalmazotti köre.

3.3.1. Gyermekek Az elmúlt 5 éves vezetői ciklus alatt a gyermeklétszám alakulását az alábbi táblázatban foglaltak reprezentálják: Beírt gyermeklétszám alakulás a KIRSTAT alapján (A sorrend a Hétszínvirág, Törcsvár utcai, Tesz-Vesz Óvoda) 2009. Okt.01.

Felvehető max. gyerm. létszám összesen Beírt létszám

összesen Kihasználtsá g

2010. Május 31.

2010. Okt.01.

2011. Május 31.

2011. Okt.01.

2012. Május 31.

2012. Okt.01.

2013. Május 31.

2013. Okt.01.

2014. Május 31.

2014. Okt. 01.

180 116 105

210 116 105

210 116 105

210 116 105

210 116 105

210 116 105

210 116 105

210 116 105

210 116 105

210 116 105

401 401 nincs adat nincs 114 adat 101 119 106

431 182 114 105

431 197 113 103

431 191 112 102

431 197 116 105

431 193 113 100

431 202 116 100

431 194 113 101

431 197 116 98

431 182 108 91

401

413

405

418

406

418

408

411

381

93%

96%

94%

97%

94%

97%

95%

95%

88%

H: 180 T: 116 T-V:105

%

%

Fenti táblázatban látható, hogy az elmúlt 5 éves vezetői ciklus alatt a Hétszínvirág óvoda gyermeklétszáma növekedett. Az alapító okirat módosítása alapján a felvehető gyermekek létszáma 2009-tól 401 főről 431 főre, emelkedett. A táblázat alátámasztja Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepciójában leírt adatokat, mely szerint az utóbbi években országosan csökkenés mutatkozott az óvodai létszámokban. A kerületben ez 3,2 %-os csökkenést jelentett. A XI. kerület demográfiai kalkulációja szerint

22

2015-ben rövidtávon, jelentős mértékű népességnövekedés várható, hosszútávon azonban enyhe csökkenésre lehet számítani. Az átmeneti növekedés eredményezhet túlterheltséget az óvodai csoportlétszámoknál. A magas csoportlétszámok megnehezítik az egyéni differenciált bánásmód alkalmazását, és akár a gyermekek, akár a felnőttek pszichés terhelését eredményezik. Megfigyelhető, hogy a gyermeklétszám a nevelési év végére az év közben felvett gyermekek létszáma miatt többnyire emelkedést mutat. Év közbeni fluktuáció kevésbé jellemző, ha mégis, annak oka elsősorban a családok lakóhely változtatása. Gyermeklétszám korcsoportonkénti eloszlása Az óvodákba jelenleg járó 381 gyermek 15 csoportban oszlik el, az alábbiakban: 2014. október 01-én érvényes gyermeklétszám

381 fő

korcsop. ö.

73 +46+ 30fő

149 n.cs.

középső csoportos

67 +31+ 41fő

139 köz.cs.

kiscsoportos

42 +31+ 20fő

93 kis.cs.

182+ 108+ 91

381 fő

Ebből: nagycsoportos

létszám összesítve

Szociokulturális háttér A Sasadi Óvodába járó gyermekek igen jelentős része, jó intellektuális háttérrel rendelkezik, jó anyagi körülmények között nevelkedik. A gyermekek ismeretanyaga igen gazdag, értelmi képességeik rendkívül jó szintet mutatnak. A magasabb iskolai végzettségű és státuszú szülők elsősorban a gondolkodási és az egyéni képességek fejlesztését, az idegen nyelv elsajátíttatását, a tudományos ismeretek átadását, a továbbtanulásra felkészítést tartják az óvoda elsődleges feladatának. A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a gyermekek teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. A pedagógusok ismerik a gyermekek közti különbségeket, egyéni sajátosságokat. Ezek alapján differenciálnak a nevelés folyamatában és fejlődési perspektívákat jelölnek ki. Lentebb látható, (táblázat) hogy a 3 vagy több gyerekes családok száma igen magas. Ez a tény a szülőkkel való kapcsolattartást megkönnyíti, mert sok esetben 6-8 éven keresztül járnak hozzánk gyerekeik. Átörökítik az új szülőknek az óvoda szokásait, aktívabban vállalnak részt a szülőkkel közös programokban, ezzel segítik kialakítani a kapcsolatot közösségükkel. 23

Sajátos nevelési igényű gyermekek A Sasadi Óvoda mind a három épületében van lehetőség sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek felvételére, az Alapító Okiratban meghatározott fejlődési nehézségek esetén és feltételek mellett. Ezek a következők: Hétszínvirág székhely intézményben olyan különleges bánásmódot igénylő (de nem sajátos nevelési igényű) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, Különleges bánásmódot igénylő enyhe értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján. Különleges bánásmódot igénylő autizmus spektrum zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján. Különleges bánásmódot igénylő egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján. akik életkorukhoz viszonyítottan jelentősen

alulteljesítenek,

magatartásszabályozási

társas

kapcsolati

hiányosságokkal

problémákkal,

küzdenek,

tanulási

közösségbe

való

beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített, vagy sajátos tendenciát mutat. Törcsvár

telephely intézményben, különleges bánásmódot igénylő, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján.

Tesz - Vesz

telephely intézményben a beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján. Olyan különleges bánásmódot igénylő (de nem sajátos nevelési igényű) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek integrált nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján, akik életkorukhoz viszonyítva jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási-magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített, vagy sajátos tendenciát mutat. 24

Integrálás (Sajátos Nevelési Igényű gyermekek) Egyre hangsúlyosabb szerepet kap az óvodai élet során a normál fejlődési ütemtől eltérő, vagy valamilyen fejlődési nehézséggel küzdő gyermekek, egészséges óvodai közösségben való fejlesztése. Indokolja ezt az a tény, hogy évről-évre emelkedik a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. (SNI) Komoly felelősséget jelent társadalmunknak ez a növekvő tendencia. Az óvodapedagógiának nem dolga ennek a növekedésnek a kutatása. Azon gyermekek ellátása azonban igen, akik - az ezen a területen dolgozó szakértők véleménye alapján - elbírják a normál óvodai közösséget, és fejleszthetők ilyen keretek között. Ezért minden pedagógusnak ki kell alakítania viszonyulását ehhez a helyzethez és felkészültségét ez irányban is fejleszteni. Az óvodapedagógusok segítségét - a szakértői véleményben megnevezett - fejlesztőpedagógus egészíti ki, a gyermek fejlesztéséhez szükséges, meghatározott óraszámban. A Törcsvár és Tesz – Vesz óvodában nincs helyben fejlesztőpedagógus, ezért utazó pedagógus, gyógypedagógus látja el az SNI gyermekek fejlesztését. Az integrálás, nem csak az egészséges fejlődésű gyermekekkel való együttlétre értelmezendő, hanem a velük megvalósuló, együttes tevékenységre. A helyzet és a hozzá kapcsolódó mindennapi feladat nagyon nehéz, és többrétű. 

El kell fogadtatnunk a környezettel, hogy ezeknek a gyermekeknek helyük van közöttünk. (Az egészséges gyermeket nevelő szülőkkel és gyermekeikkel egyaránt.)



Ki kell alakítani magunkban egy elfogadó, türelmes attitűdöt, ami fokozottan szükséges és elengedhetetlen feltétel az SNI-s gyermekek esetében.



Ismernie kell minden dolgozónak a specifikus jellemzőit az adott fejlődési problématerületnek. Kiemelném, hogy nem csupán óvodapedagógus dolgozókra gondolok,

hiszen

minden,

óvodában

jelenlévő

felnőtt

kapcsolatban

áll

a

gyermekekkel. 

Minden

óvodai

dolgozónak

feladata,

hogy

lelkiismeretes

munkavégzésével

hozzájáruljon ahhoz, hogy ezek a gyermekek, támogató környezetben, egyenlő eséllyel részesülhessenek a színvonalas óvodai nevelésben, az egyenlő hozzáférés biztosításának megteremtésével. 

Az egészségesen fejlődő gyermekeknek mintát kell adnunk ahhoz, hogy ők is együtt tudjanak működni fejlődési nehézséggel küzdő társaikkal. Különös fontosságú ennek 25

elfogadása, hiszen ők lesznek azok, akik felnőve tovább vihetik ennek a segítő, elfogadó magatartásnak a szemléletét. 

Intenzív, folyamatos kapcsolatot kell tartanunk a gyermeket fejlesztő szakemberekkel és szüleikkel.



Támogatnunk kell egymást abban, hogy elbírjuk ennek a felelősségnek és munkának a gyakorlati és a lelki súlyát.



A nehézségek ellenére, vagy a nehézségek mellett, pozitív szemléletünket meg kell tudnunk őrizni, mert leginkább ez segíti a gyermekeket abban, hogy érezzék helyüket, fontosságukat közöttünk.

Az óvodai közösség ezzel tudja felelősségteljes részét kivenni és hasznos segítséget nyújtani a társadalom, ezen a területén jelentkező nehézségeiből. Társadalmi szerepvállalásunk - a jelen korban - nem csupán az egészséges fejlődésű gyermekek fejlődésének több oldalról történő megtámogatását jelenti, hanem a társadalomba való beilleszkedésben, nehezített esélyekkel induló gyermekek segítését is. A csoportokban tehetséges, kivételes és átlagos képességekkel bíró és alulteljesítő gyerekek egyaránt találhatók. Szociális hátterük eltérő, ezért a szociális tanulásban, a másság elfogadásában, a viselkedési normák kialakulásában az óvodai szocializáció jelentősége nem vitatható. Gyermekvédelem Az elmúlt években a megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények hatására folyamatosan nőtt a veszélyeztetett, kiemelt figyelmet igénylő és felzárkóztatásra szoruló gyermekek száma. Az óvodai munka során, nem minden esetben tudnak a pedagógusok segíteni a felmerülő nehézségeken. Sok esetben a gyermekek problémája túlmutat a pedagógusi kompetencia keretein. A helyzetre reagálva bevezetésre került (kerületünkben 2014 októberétől) az óvodapszichológusi hálózat, ami óriási előrelépést jelent a problémákkal küzdő gyermekek nevelésében. Az óvodapszichológusok a pedagógusok munkáját kiegészítve, a pszichológia eszközeivel próbálnak - elsősorban prevenciós (megelőző) célzattal - a gyerekeknek más irányú segítséget nyújtani ahhoz, hogy önmagukhoz képest legjobban kibontakozhassanak képességeik. Az országos adatokhoz hasonlóan óvodánkban is nő az egyszülős családban nevelkedők száma. A szülők közötti kapcsolattartás a legtöbb esetben kulturált, lehetővé teszi gyermekeik 26

további kiegyensúlyozott fejlődését, de a helyzet, mindennapjaikban nagyobb odafigyelést igényel. A szocializáció, a közösségi nevelés, az iskolai életmódra való alkalmasság elérése szempontjából a több éves óvodai nevelés a kívánatos. Különösen fontos a 3 éves kortól való részvétel az óvodai nevelésben a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetben élő gyermekek esetében. Esélyegyenlőtlenségük csökkentése érdekében figyelmet kell fordítanunk a vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésére is. A gyermekvédelem, a gyermeki jogok és érdekek érvényesülése, az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés kizárása prioritást kapnak vezetői munkám során, melynek indokoltságát a következő táblázat adatai mutatják: (A táblázatban sorrendben a Hétszínvirág, Törcsvár, Tesz-Vesz óvoda adatai olvashatók) Év

SNI gyermekek száma

2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 1+ 0 +1=2 2013/2014. 2+ 0 +3=5 2014/2015. 2+ 1 +1=4 Átlag 2,2

Veszélyeztete tt gy. száma (2010-től: rendsz.gyv. + egyéb veszély.) 10+0+5=15 5+0+4= 9 4+1+5=10 4+2+5=11 4+3+3=10 11

3-és több családban gyerm. száma

gy ÖK. élő támogatásban részesülők száma

36+ 35 +21= 92 36+ 43 +29=108 40+ 45 +28=113 38+ 47 +30=115 37+ 38 +24= 99 105,4

17+ 3+ 23=43 13+ 5 + 7=25 12+ 4 + 1=17 9+ 4 + 4=17 9+ 3 + 2=14 23,2

Étkezési térítési díjkedvezményben részesülők 6+ 3 +3= 9 6+ 7 +2=15 9+ 4 +2=15 7+ 4 +0=11 4+ 4 +0= 8 12

A tehetséggondozás lehetőségei és módszerei épületenként más-más elgondolás szerint, és területen valósulnak meg. Befolyásoló tényező ebben a helyi adottság, feltételrendszer. Összességében kijelenthető: 

indokolt

a

szülők

folyamatos

tájékoztatása

a

gyermekvédelemmel

és

tehetséggondozással kapcsolatos információkról, milyen ügyben hová fordulhatnak, milyen támogatást vehetnek igénybe 

legfontosabb, hogy a gyermekeiket a szülők családban nevelhessék



a családvédelmi feladatok ellátása szükségszerű



a szociálpedagógiai és a gyermekvédelemi tevékenység ellátása alapvető feladat 27

3.3.2. Szülők A szülők és az óvoda kapcsolata A dolgozók egységesen fontosnak tartják a partnerközpontú gondolkodást, melyben legfontosabb szerepet a család-óvoda kapcsolatának tulajdonítanak. A szülők elvárásaikat, elégedettségüket vagy elégedetlenségüket az óvoda felé folyamatosan kommunikálják, mely nélkülözhetetlen a szakmai munka tervezéséhez. A szülőkkel való együttműködés hatással van pedagógiai munkánkra, így befolyásolja annak eredményességét. Házirendjeink, belső szabályzataink összehangolva úgy kerültek átdolgozásra, hogy a szülői jogok és kötelességek gyakorlásának feltételeit biztosítsák. Korszerű szellemben tartjuk szülői értekezleteinket, figyelve a szülői igényekre is. (interaktív módon, tréningszerűen, nevelési helyzetek eljátszásával, stb.) Szülői munkadélutánokat szervezünk, ahol tájékoztató előadások meghallgatására, különféle eseményekhez kapcsolódó eszközök készítésére, együttes tevékenységekre nyílik lehetőség. Olyan hagyományaink is vannak, melyeket évről-évre visszatérően a szülőkkel közösen szervezünk és élünk át. Közös feladatunknak tekintem a szülőkkel való kommunikációs csatornák erősítését. Gondolok itt a faliújságon található kiírásokra, a gyermekekkel kapcsolatos őszinte, partneri beszélgetésekre, az egyes problémák közös megoldására. Bár úgy vélem, erre a területre intézményi szinten egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk, és az óvodapedagógusok is sokat fáradoznak azon, hogy minden fontos információ a szülők tudomására jusson, mégis úgy látom, különféle praktikákat kell ahhoz kidolgozni, hogy a hír elérjen ahhoz, akinek szánjuk (vizuális megjelenítés, névre szóló üzenetek készítése). A szülői szervezettel (SZMK) való rendszeres kapcsolattartás a jövőben elengedhetetlen. Ennek megvalósításához a szülői szervezet segítségét, az elektronikai kapcsolattartást, valamint a honlapunk nyújtotta lehetőségeket is szeretném igénybe venni. Az óvodában biztosított – szülői nyilatkozat alapján – az ökomenikus hitoktatás.

28

Pedagógiai szakszolgáltatások Az óvodai alaptevékenység színvonalának és hatékonyságának emelését segítik a szakirányú szolgáltatások: 

logopédiai ellátás (nagycsoportos kortól, logopédusi szűrés alapján - néha előbb is)



gyógytestnevelés (nagycsoportos kortól, orvosi vizsgálat alapján)



óvodapszichológusi ellátás (2014. október 1-től, táblázatban még nincs adat)

Iskolába lépés előtt a gyerekeknek fogászati szűrés biztosított az óvodában. A szülők tájékoztatást és/vagy javaslatot kapnak további teendőjükhöz. A táblázat az 5 év alatt szakszolgáltatásban részesülő gyerekek létszámát mutatja az óvodák eddigi sorrendjében. Nevelési év 2009/10

2010/11

2011/12

2012/13

2013/14 Összesen

Logopédia H: 19 T: 12 T-V: 15 H: 20 T: 19 T-V: 15 H: 20 T: 19 T-V: 15 H: 21 T: 18 T-V: 15 H: 23 T: 12 T-V: 17

Összesen 46 gyerek

54 gyerek

54 gyerek

54 gyerek

52 gyerek 260 gyerek

29

Gyógytestnevelés Összesen 30 16 61 gyerek 15 29 13 59 gyerek 17 31 18 65 gyerek 16 34 20 72 gyerek 18 32 18 68 gyerek 18 325 gyerek

3.3.3. Alkalmazottak Munkatársaim, vezető társaim is és magam is elkötelezettek vagyunk a folyamatos fejlődés irányába. A megújulást, a változás iránti igényt a szakmai képzések, a tréningek, a teammunkák és a belső igényesség folyamatosan motiválják. E motivációs bázis és az elköteleződés segítette a szervezeti célok magas szintű megvalósítását. Létszámadatok A jelenlegi óvodák (leendő Sasadi Óvoda) engedélyezett közalkalmazotti létszáma 66 fő teljes állás, és 2 fő részmunkaidő, ami címenként bontásban a következő: Dayka Gábor utca - Hétszínvirág

29 fő

Törcsvár utca - Törcsvár

18 fő

Zólyomi út - Tesz –Vesz

18 teljes munkaidős 2 fő részmunkaidős

Összesen – Sasadi Óvoda

68 fő

Munkakörök szerinti bontásban a létszáma következő: Megnevezés

Hétszínvirág

Törcsvár

Tesz - Vesz

Sasadi óvoda összesen

Óvodapedagógus

15

(12

szakvizsga)

fő 9

(1

szakvizsga)

Pedagógusasszisztens 3 (1 gyógyped. 1

fő 9

(2

fő 33 fő

szakvizsga) 1

5 fő

assz.) Dajka

7

4

4

15 fő

Óvodatitkár

1

1

1

3 fő

Konyhás

2

1

2

5 fő

Takarító

-

1 (betöltetlen)

1 (részmunkaidős)

2 fő

Kertész

1

1

1 (részmunkaidős)

3 fő

Óvodapszichológus

-

-

1

1 fő

30

Jelenleg a Tesz – Vesz óvodában 2 fő pályakezdő óvodapedagógus dolgozik, és Gyes- en 1 fő pedagógus van. Ugyancsak 1 fő pedagógus van Gyes-en a Törcsvár Utcai Óvodában. A Hétszínvirág Óvodában 3 fejlesztőpedagógus végzettséggel rendelkező pedagógus dolgozik és 1 gyógypedagógiai asszisztens, akik az SNI gyermekek ellátását segítik.

A nevelőtestületről Az elmúlt évek társadalmi átalakulása a köznevelési rendszer változását is magával vonta. Bevezetésre került a pedagógus életpálya modell, melynek alkalmazásával nyomon követhető az intézményekben zajló pedagógiai munka minősége. Mindez a pedagógusoktól nagyobb felelősséget, rendszerességet és tudatosabb felkészülést kíván. Ebből következik, a gyermekek nevelő-oktató folyamatának minőségi garanciája is.

A minősítésre való

felkészülés minden pedagógusnak lehetőséget ad arra, hogy számot vessen tudásával: megerősítse magát abban, amiben jó és korrigálja hiányosságait. A nevelőtestületekre jellemző a szakmai nyitottság, igényesség. Az önképzésen túl szívesen vesznek részt tanfolyamokon, bemutató napokon, hospitálásokon, hogy bővítsék szakmai ismereteiket,

módszertani

tudásukat.

A

nevelőtestület

aktívan

gyakorolja

döntési,

véleményezési és javaslattevő jogait, melynek feltétele: a tájékozottság és a tájékoztatás. Az intézményben szervezett rendszere van az információ-átadásnak, figyelve a nevelők és a nevelői munkát segítők közötti állandó és közvetlen információcserére, de ennek javítása további feladatunk. Körültekintő munkarendi szervezést kíván, hogy a kommunikációs csatornák a szervezeten belül jól működjenek. Mindenki számára fontos, hogy döntéseinkben kompromisszumokra jussunk. Működő munkaközösségeink hozzájárultak a szakmai munka fejlesztéséhez, a vélemények felvállalását, ütköztetését mindig a jó megoldások elfogadása követte. A Nevelőtestület szakmailag elkötelezett az óvoda Pedagógiai Programjának célfejezetében foglaltak megvalósítására. Az elkötelezettséget támasztják alá az alábbi tényezők: 

óvodapedagógusaink hisznek a nevelőmunka nevelésben betöltött szerepében



gyermekekhez fűződő viszonyunk szeretetteljes, beállítódásunk gyermekközpontú, felelősséget érzünk gyermekeinkért

31



tehetséges gyermekek felkarolása, hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása, másság elfogadása



munkavégzésünkre önállóság, fegyelmezettség jellemző



szilárd a szakmai koncepciónk, így színvonalasabb a nevelőmunka



továbbképzéseinket céljaink megvalósításának rendeljük alá

Továbbképzések Az elmúlt években a továbbképzési lehetőségek közül az óvodák profiljaiknak, integrálási feladataiknak megfelelve, és a társadalmi elvárásokra reagálva választottak képzéseket a pedagógusok. A továbbképzések a törvény által meghatározott keretek között, többnyire az önkormányzat által támogatott, valamint önerőből történő finanszírozással valósultak meg. Általánosan elmondható, hogy minden pedagógusnak igénye az önképzés különböző lehetőségeinek keresése. Hétszínvirág: Hangsúlyosan az SNI gyermekek ellátásához kapcsolódó továbbképzés. Törcsvár: Hangsúlyosan vizuális neveléssel kapcsolatos továbbképzés. Tesz – Vesz: Hangsúlyosan testneveléssel, egészséges életmóddal, tehetséggondozással kapcsolatos továbbképzés. Elismerésre ad okot, hogy a pedagógus továbbképzés keretében egyre több óvodapedagógus kolléga szerez másoddiplomát, szakvizsga- és kiegészítő képzés keretében speciális szakképzettséget, melyet az óvodai nevelőmunkában jól tud hasznosítani.

32

3.4. Gazdálkodás alapjai 3.4.1 Intézményi költségvetési gazdálkodás Az alapfeladat ellátásához szükséges források biztosításáról a fenntartó gondoskodik. A fenntartói irányítás legfontosabb eszköze az óvodai költségvetés meghatározása. A fenntartáshoz és működtetéshez szükséges költségvetés elkészítése során a fenntartó adatokat szolgáltat, az intézményvezető saját hatáskörében, de a testület javaslatait figyelembe véve, tervezi a pénzösszegek felhasználását. Az elfogadott költségvetésünk bevételi és kiadási terveinek teljesítése intézményvezetőként kötelességem, s az egész költségvetést illetően a takarékos gazdálkodást részesítem előnyben. Intézményvezetőként fő feladatomnak tekintettem és tekintem, a költségvetési tételek minél gazdaságosabb hasznosítását oly módon, hogy az adott keretből a legtartósabb eredményt tudjuk produkálni a működés és fejlesztések terén. Az óvoda gazdálkodási feladatainak ellátásában a könyvelési, pénzügyi, bérszámfejtési feladatainak ellátásában, karbantartási munkák végzésében és intézésében az önkormányzaton kívül, egyéb társintézmények nyújtanak segítséget. Meglévő eszközeink, értékeink karbantartását és a fejlesztéseket csak átgondolt, egyeztetett, ütemezett tervezéssel tudjuk biztosítani. 3.4.2.Külső források Az intézmény vezetősége folyamatosan kereste/keresi a fenntartói finanszírozás mellett a különböző támogatások, külső források lehetőségét. Ezek között lehet említeni a pályázatok beadását, a terembérleti díjakat, az alapítványi hozzájárulásokat, valamint az adó 1%-ának felajánlását. 3.4.3. Pályázaton szerzett támogatások (Az óvodák sorrendjében, Hétszínvirág, Törcsvár, Tesz – Vesz)

Önk:

Külső

2010.

2011

2012.

2013.

2014.

H: 410e

300e

100e

100e

100e

1 010 000

T: 510e

390e

250e

50e

100e

1 300 000

T-V:60e

171e

250e

50e

200e

731 000

-

-

-

33

-

-

A

külső

-

-

-

-

-

-

-

-

T-V:100e

T-V:100e

T-V:100e

300 000

források

megfelelően

egészítették

ki

a

fenntartói

finanszírozást.

A

forrásmenedzsment területei kiterjedtek a pályázatok készítésére éppúgy, mint az alapítványi támogatásokra vagy a munkatársi segítő támogatásokra, mint belső forrásra. 3.4.4. Alapítványi hozzájárulás mértéke 2010. H: még nincs

2011. 2012. H: 1 050 000 H: 550 000

2013. H: 960 000

2014. H: 720 000

T: még nincs

T: még nincs

T: 2 557 272

T:

T:

T-V: 1 629 000

T–V: 942 000

T-V: 80 000

T-V: 898 000

201 762

552 336

T-V: 810 000

Összesen: Hétszínvirág: 3 280 000 Törcsvár:

3 311 370

Tesz – Vesz: 4 359 000 Részletezve és forráscsoportosítva az elmúlt öt év külső forrásokból szerzett támogatásai Pályázatok eredményessége, összértéke: 3 341 000 Ft (melyből 3 041 000 Ft fenntartói pály.) Alapítványi támogatások összértéke: Összes külső forrás:

10 950 370 Ft 14 291 370 Ft

Körültekintést igényel a pályázatok szabályos, a kiírásnak megfelelő lebonyolítása, ám örömmel tölt el, hogy a plusz vállalás, - melyet a dolgozók tesznek - és az odafigyelés lehetőséget teremt eredmények eléréséhez.

34

A helyzetelemzés összegzése: 

a jelenlegi Pedagógiai Programokban foglaltakra,



az Önkormányzat Minőségirányítási Programjában (ÖMIP) foglaltakra,



a tárgyi és humán erőforrásra,



a gazdálkodás elemzésére,

mint szakmai helyzetelemzésre a célok meghatározása mellett az alábbi feladatok épülnek.

35

4.CÉLMEGHATÁROZÁS Óvodai munkánk során, a törvényi szabályozókon kívül, Újbuda Önkormányzat köznevelési koncepciójából, az Önkormányzati Minőségirányítási Programból, (ÖMIP) Esélyegyenlőségi tervéből, bontjuk ki óvodai célkitűzéseinket és ehhez kapcsolható feladatainkat. A célkitűzések megvalósítási területei az óvodai működési rendben szerteágazóan jelennek meg. Az óvoda dokumentumai tartalmazzák a részterületekhez kapcsolódó célokat és a feladatokat. Óvodavezetőként fontos célkitűzésem: 

Vezetői munkám során, az eddigi törvényes, minőségi munkavégzés feltételeit megtartsam, és az új törvényi változásoknak megfeleltetve működtessem tovább az intézményt. (SZMSZ)



Az Önkormányzati Minőségirányítási Programból (ÖMIP) adódó célok képviselete, melyeket lebontva az

Intézményi Minőségirányítási Programok (IMIP)

is

tartalmaznak. 

A Pedagógiai Program célkitűzéseit hatékonyan, a szervezet egységére értelmezve, megvalósítsam.



A szervezet menedzselése oly módon, hogy eredményeink megfeleljenek a fenntartói, a partneri és a munkatársi elvárásoknak. (PP, IMIP)



A jelentkezők felvételének megoldása, különös tekintettel az SNI, veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekre (2012. szeptembertől életbe lépő Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, továbbiakban: Köznevelési törvény 4.§ 2.;12. pont alapján: „kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, illetve ezen belül különleges bánásmódot igénylő gyermekek”)

36

4.1. A fenntartói elvárásokból és az intézményi önértékelésből adódó fő céljaim, és teljesítésükhöz kapcsolódó feladataim Törekszem a teljes körű minőségirányítás és az önértékelés-önfejlesztés képességének megerősítésére. 4.1.1.Célom, hogy az elégedettségi mutatók folyamatosan partneri elégedettséget, vagy javuló tendenciát mutassanak. Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

az Intézményi Minőségirányítási Program egységes szempontok melletti működtetése



partneri elvárások folyamatos vizsgálata



a megfelelés, javítás vagy megerősítés érdekében intézkedési terv készítése



a munkaközösségek, munkacsoportok közötti kapcsolattartás információáramlás erősítése



vállalt munkák, időre való, pontos elkészítése



a vezetés és a dolgozók közötti kétirányú folyamatos kommunikáció biztosítása



a csoportokon belüli és a csoportok közötti óvodapedagógus- óvodapedagógus, illetve óvodapedagógus - dajka közötti munkakapcsolat erősítése



a családok, szülők, nagyszülők bevonása a közös programokba, a mindennapi nevelőmunkánkba



közvetett partnereinkkel szorosabb kapcsolat kialakítása, hatékonyabb információáramlás biztosítása, web hely, elektronikus levelezés használata



személyi adottságoknak megfelelő bekapcsolódási pontok keresése

4.1.2.Célom, hogy az esélyegyenlőség biztosítása érdekében 2015. szept. 01-től minden 3. évét betöltött gyermek részesüljön óvodai elhelyezésben, illetve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek rendszeresen járjanak óvodába. Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

2015 szeptemberétől az adott év 08.31-ig 3. évet betöltők napi 4 órai foglalkoztatása



a felvételt nyert gyermekek családjával folyamatos kapcsolattartás, a gyermek rendszeres óvodába járása érdekében (gyermekvédelmi felelős, óvodapedagógus).



különleges bánásmódot igénylő gyermekek eltérő helyzetének felismerése, 37



kompenzálása, felzárkóztatás biztosítása fejlesztési terv alapján



a sajátos igényeknek megfelelő egyéni foglalkoztatás



tehetségígértek felismerése, lehetőségek biztosítása fejlődésük érdekében

4.1.3.Célom, hogy biztosítsam az intézményünkbe járó gyermekek személyiségének, képességeinek önmagához mért - a helyi sajátosságokra épülő - fejlesztését, mely elősegíti a zökkenőmentes átmenetet a következő intézményi fokozatba Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok. 

munkánkkal elérni, hogy a gyerekek teljes belső motivációval és koncentrációval vegyenek részt a fejlesztési folyamatokban („flow”elmélet alkalmazása)



játéktevékenységek által történő egyéni képességfejlesztés



kommunikáció, kooperáció, kreativitás, ÉQ és IQ fejlesztése az óvodai élet tanulási tevékenységi formái által.

4.1.4.Intézményünkben álljanak rendelkezésre a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

megfelelő higiéniai feltételek biztosítása



mozgásszükséglet kielégítése (elsősorban szabad levegőn való tartózkodással)



mindennapi mozgásos tevékenységek tudatos tervezése, vezetése



rendszeres tartásjavító mozgástevékenység



séták, kirándulások, túraprogramok (kerékpártúrák), szülői segítséggel



sportjátékok



hatékony környezetvédelemre, balesetvédelemre való nevelés



mentálhigiénés nevelés, drámajáték a mindennapi nevelésben, mint módszer és eszköz o lehetőségek, eszközök biztosítása o parkosítás, virágosítás szülők bevonásával is o haszonkert fenntartása o újrahasznosítás, értékmegőrzés fontossága o az egészséges életmód tudatosítása (gyermekek és családok számára) o költséghatékony gazdálkodás.

38

4.1.5.A rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása (tárgyi erőforrás) Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

értékeink megőrzése



technikai eszközök hatékonyabb használata



intézkedések az energiafelhasználás optimalizálására.

4.1.6.A rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása (humán erőforrás) teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

vezetői hospitálások gyakoribbá tétele



alkalmazotti közösség stabilizálása



értékelő beszélgetések tervezése, alaposabb előkészítése,



a beosztottak mindennapi munkájának mélyebb szintű megismerése

4.1.7.Anyanyelvi és kapcsolatteremtő képesség fejlesztése Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

báb- és drámajátékok alkalmazása a gyermekcsoportokban (önismeret, társismeret, konfliktuskezelés, bizalomjátékok, nyelvi játékok)



a gyermeki bábcsoport tevékenységének támogatása



báb- és dráma-munkaközösség működtetése az intézményben.



könyvhasználat minden formájának erősítése,



olvasóvá nevelés, anyanyelvi kultúra közvetítése

4.1.8.A tehetséggondozás Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

a játéknak, mint a fejlesztés hatékony eszközének, a gyermek legfőbb tevékenységének maximális kiaknázása



az óvodapedagógus - gyermek, illetve a gyermek - gyermek kapcsolat pozitív érzelmi feltöltése



általános és speciális képességek feltérképezése



adottságokra épülő készség- és képességfejlesztés



kreativitás fejlesztése



tudni, hogy a leghatékonyabb tehetségazonosítási eljárás a tehetséggondozás 39



tudja magáról és társairól minden gyermek, hogy miben a legjobb



az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése



gyermekeink testi, lelki szükségleteinek kielégítése mentálhigiénés szemlélettel



gyermekeink egészségének védelme, edzése, melyet folyamatos, fokozatos kondicionálással érünk el (szabad mozgás, levegő, napfény, víz hatása)



együttműködési szabályok elsajátíttatása, az együttműködés magasabb foka, a rend elvárása pozitív viselkedésminta kiemelésével



a bábozás, a dramatizálás, a szituációs játékok és a drámajátékok beépítése a nevelési, nyelvi szocializációs folyamatokba



a megkezdett kompetencia-alapú nevelés magas színvonalon történő folytatása



tehetséggondozással kapcsolatos pályázati felhívás figyelemmel kísérése, és pályázás



„tehetség”- képzéseken való részvétel, és a továbbképzéseken megszerzett ismeretek hatékony beépítése a nevelőmunkába



tehetséggondozó munkánk célirányos kommunikációja



eredményes kommunikáció a partnerekkel



kapcsolatrendszerünk optimalizálása, tehetséghálózatunk kialakítása.

40

4.2. Az óvoda Pedagógiai Programjából adódó fő céljaim és a kapcsolódó feladataim 4.2.1.Célom, olyan családias, szeretetteljes légkör megtartása, amely továbbra is biztonságot nyújt az óvodás korú gyermekeknek, azok szüleinek, az ott dolgozó felnőtteknek egyaránt. Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

A szülőkkel való együttnevelés alapvetésének képviselete



közös fórumok, programok szervezése

4.2.2.Gyermekközpontú, érzelmi biztonságon alapuló, befogadó óvodai neveléssel szeretném

továbbra

is

biztosítani

a

gyermekek

sokoldalú,

harmonikus

személyiségfejlődését. Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

Minden segítséget biztosítani ahhoz, hogy - egyéni fejlődési ütemüknek megfelelően képességeik kibontakozhassanak.



Kompetenciák, képességek fejlesztése – „a gyermek képességének önmagához mért optimális fejlesztése a zökkenőmentes átmenethez a következő intézményi fokozatba



Differenciált fejlesztés - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében.



Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, illetve ezen belül különleges bánásmódot igénylő gyermekek differenciált fejlesztése, integráció megvalósítása.



A

tehetségígéretek

felismerése,

tehetségük

kibontakoztatásának

elősegítése,

szunnyadó és alulteljesítők okainak feltárása, és korrekciója. 

A másság elfogadása, tolerancia



Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, valamint a gyermekekkel történő fenntartható, környezet-és természetvédő tevékenységek hangsúlyos jelenlétének biztosítása, a Pedagógiai Programban megfogalmazott cél-és feladatrendszer mentén.

41

4.3. Az átszervezésből adódó speciális céljaim és a teljesítésükhöz kapcsolódó feladataim Szervezetfejlesztés és személyi feltételek terén a következő céljaim, feladataim vannak: 4.3.1.A kibővült szervezet új szerkezeti felépítése, szükség szerinti átalakítása. Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

Alapító

okiratban

meghatározott

névhasználathoz

igazítani

a

pecsétet,

dokumentumokat. Kiadmányozási jog. 

Új SZMSZ elkészítése, a törvényi változásoknak, a fenntartói koncepciónak, az óvodák eddigi dokumentumainak figyelembe vételével, különös tekintettel a széttagolt elhelyezkedésre. (SZMSZ)



Kapcsolódó

dokumentumok

SZMSZ-hez

rendelése,

módosításuk

(Házirend,

Munkaköri leírások) 

A szervezet működési köreinek, adatkezelésre vonatkozó szabályainak, feladatainak stb. meghatározása. (SZMSZ)



A székhely intézmény, és a telephelyeken való vezetői jelenlét meghatározása. (SZMSZ)



Jog – és hatáskörök pontos megosztása. (SZMSZ)



Vezető-helyettesek kiválasztása, (javaslattevő a testület) pályázataik véleményezése, elbírálása, jogosultságaik megadása. Az általános vezető - törvény által biztosított legkiterjedtebb jogkörrel való felruházása. (SZMSZ, Munkaköri leírás)



A vezető-helyettesi órafelhasználás közös kidolgozása, munkaköri feladataik elosztása,

intézményben való

tartózkodásuk helye, rendje.

(személyismeret,

képességek ismerete, kell a feladatok szétosztásához, ezért személyes beszélgetések, egyeztetések előzik meg) Munkaköri leírásuk, feladat szerinti módosítása. 

Egymás és a vezetővel történő kapcsolattartás formáinak kidolgozása.



Az óvodatitkárok feladatainak racionális, működtethető elosztása. Óvodatitkárokkal való egyeztetés a feladatok felosztásáról, felelősségi köreikről, kapcsolattartási folyamatukról. Munkaköri leírásuk módosítása.

4.3.2.A változás menedzselése oly módon, hogy minden dolgozó érezze helyét, szerepét, fontosságát az egységes, kibővült óvodai szervezetben. Mindenki eljusson, a stabilitás megnyugtató érzéséhez.

42

Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

Világosan megfogalmazott célok, és értékrend képviselése.



Vélemények, kérdések meghallgatása és közös megoldások keresése.



Vezető-helyettes kollégákkal való egyeztetés, a munkaidő meghatározásáról.



Munkamegosztás lehetőségeinek, meg – és átszervezése.



Feladatok lebontása a szervezeten belül.



Heti, emlékeztető értekezletek szervezése a zökkenőmentes munka érdekében.



Egymás

munkájának

megismeréséhez

lehetőséget

biztosítani,

elsősorban

hospitálásokkal, valamint esetenként szakmai fórumok szervezésével. 4.3.3.A munkatársak, képességeik, munkáról alkotott nézeteik megismerése. Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

Személyes beszélgetések.



Önértékelések meghallgatása.



Lehetőségek keresése a tapasztalatcserére.



Csoportlátogatások után történő szakmai egyeztetések alkalmával.

4.3.4.Saját vezetői személyiségem, munkamódszerem megismertetése a szervezetben dolgozó összes alkalmazottal. Teljesítéséhez kapcsolódó feladatok: 

A már említett értekezletek, megbeszélések, személyes beszélgetések megtartása.

4.3.5.A jelenleg meglévő, érzelmi biztonságon alapuló kiegyensúlyozott légkör megtartása dolgozókat, szülőket érintően. Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

kezdeti időszakban gyakori egyeztetés az egyes feladatkörök résztvevőivel és/vagy felelőseivel.



A jelenleg működő munkamódszer, megtartása, új szervezeti kultúra közös értékeken alapuló kidolgozása.



A telephelyek dolgozói közötti kapcsolattartás lehetőségeinek kidolgozása. Azonos szintű beosztottak kommunikációjának segítése az épületek között. 43



Vezetői fogadóóra gyakoribb lehetőségének biztosítása a kezdeti időszakban

4.3.6.Célom, a testület innovatív gondolkodását segíteni, munkafeltételeiket az intézményi célokhoz igazítani. Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

Jó gyakorlatok átadása munkaközösségi értekezleteken keretei között,



Tervszerű és folyamatos továbbképzések támogatása. (egyéni, testületi)



Az innovatív munkához szükséges egységes feltételrendszer működtetése, nyomon követése.



A gyakornokok segítése a sikeres minősítő vizsga elérésében.



Mentor pedagógus kijelölése, közös munkájuk nyomon követése.

Pedagógiai munka terén, a következő céljaim, feladataim vannak: 4.3.7.Rövidtávon, a Pedagógiai Programok további, változtatás nélküli megvalósítása. Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

Feltételek biztosítása. Előkészület a közös Pedagógiai Program elkészítéséhez. (Team munka)

4.3.8.Középtávon, a három program hasonlóságainak egységesítése, jó gyakorlatok megerősítése, színvonaluk megtartása. A jól működő különbözőségek telephelyenkénti megtartása. Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

Új Pedagógiai Program elkészítése, ami egységesítve tartalmazza az intézmények eddigi programjának hasonlóságait.



Törvényi változásoknak való megfeleltetés.



Specialitások megtartása a közös Pedagógiai Program elkészítése során.

4.3.9.Hosszútávon, a pedagógiai tartalom bővítése, a jól működő különbözőségek átadásával a telephelyek között. A Pedagógiai munka során jelentkező gyengeségek, hiányosságok javítási lehetőségeinek kidolgozása. Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 44



A

jól

működő

különbözőségek,

sajátosságok

telephelyenkénti

megtartása,

kiterjeszthetőségének vizsgálata az új Pedagógiai Program szerkezetében. 

Pedagóguskompetenciák mentén történő értékelés. Minőségfejlesztési intézkedési terv kidolgozása, az önértékelési csoport segítségével.

4.3.10.Integrálás sikeres megvalósítása Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

az integrálási feltételek meglétének folyamatos biztosítása



rövidtávon - telephelyenkénti, változatlan megvalósítása



az integrálás értelmezésének pontosítása



szülők tájékoztatása a befogadó szemléletről, szülői fórum szervezése



terület specifikus szakember előadásának megszervezése



eddigi tudás és tapasztalatok összefoglalása

4.3.11.Hosszútávon, - a feltételek megléte esetén (a szakértői véleményben előírt fejlesztőpedagógus, csoportlétszám, óvodapedagógusi feltételek megfelelősége,) - az integrálási feladatok kiterjesztése a telephelyek között Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

fenntartói igények megismerése, fejlesztőpedagógust biztosító intézményekkel történő egyeztetés, pedagógus továbbképzés segítése az integrációs nevelés területein

4.3.12.Biztosítani a feltételeket ahhoz, hogy a gyermekek számára továbbra is támogatást, segítséget nyújtsunk képességeik és személyiségük kibontakoztatásához Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

szakmai tudás szinten tartása



szervezeti értékrend megerősítése



tárgyi feltételek biztosítása



nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók és pedagógusok közötti kapcsolattartás formáinak erősítése



a nevelőtestület önálló, alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése



szakmai önállóság feltételeinek biztosítása, a kompetenciák megjelölése mellett



módszerek szabad megválasztásának biztosítása a PP meghatározásai alapján 45

4.3.13.Olyan pedagógiai színvonal megtartása, melyet az intézmények eddig elértek, melynek meglétével a szülők biztonságban érezhetik ránk bízott gyermekeiket. Beleértve az óvodapszichológusok, fejlesztőpedagógusok, pedagógus asszisztensek munkáját is. Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

a belső, objektív ellenőrzési rend, szempontrendszer egységesítése a módszerek, különbözőségeinek figyelembe vételével (SZMSZ)



az ellenőrzés folyamatosságának kidolgozása, ellenőrzési terv készítése



szakmai konzultációk, hospitálások megszervezése az épületek pedagógusai között



intézmények közötti szakmai munkaközösségek működtetése

4.3.14.Szeretném elérni, hogy minden pedagógus jusson el a pedagógus II. fokozatba, munkáját a szakmai igényesség jellemezze. Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

minősítő vizsgák eredményes letételének támogatása



szakmai munkacsoportok létrehozása a jó gyakorlatok és a személyes tudásanyag átadására

Gazdálkodás és tanügyigazgatás terén a következő céljaim, feladataim vannak: 4.3.15.A

központi

informatikai

rendszerek

használata,

a

felületre

történő

adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelés Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

A személyes, a vezető- helyettesi és az óvodatitkári munkakörhöz rendelt pontos feladatkörök megjelölése az adatszolgáltatás terén és a rendszer működtetésével kapcsolatosan. Jogosultságok tisztázása.



A KIR honlapján lévő adatok pontos, időbeni feltöltése, aktualizálása (gyermek, pedagógus, nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók) oktatási azonosítók igénylése, megadása.



Az SZMSZ-ben feljogosított dolgozók munkaköri leírásának kiegészítése az adatbázishoz való hozzáférés engedélyezése.



Az adatok naprakészségének ellenőrzése.

46



Oktatási

azonosítók

továbbítása,

az

érintettek

részére,

rögzítése

az

óvodai

dokumentumokban. 

Munkaügyi feladatok teljes körű ellátása, teljesítése. Munkaviszony létesítéssel megszűnéssel kapcsolatos feladatok, személyi dossziék tartalmának pontos, jogszerű vezetése.

4.3.16.Költségvetésben rendelkezésre álló összegek racionális felhasználása az épületek egységként kezelése mellett. Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

Az előző évek költségvetésének áttekintése viszonyítási adatként. Működési kiadások biztosítása.



A fejlesztési igények számbavétele.



A dolgozói bérek és juttatások felelős meghatározása. (figyelembe véve a sikeres minősítő vizsgát tettek, vagy minősítésre kerülők átsorolását is)

4.3.17.Mindenkori, adatszolgáltatási kötelezettségeknek és kapcsolattartásnak való megfelelés a fenntartó felé. Teljesítéshez kapcsolódó feladatok: 

statisztikák, tervek, beszámolók megküldése



értekezleteken, szakmai fórumokon való részvétel



étkezési kiadások, bevételek felelős kezelése létszámadatok, kedvezmények alapján



törvényi jogosultságok, kedvezmények felmérése, tényleges étkezés adatainak nyomon követése.

Mindezen célok eléréséhez szükséges az óvoda optimális működését biztosító szervezeti szintek és a hozzájuk kapcsolódó feladatkörökben dolgozó emberek azonosulása, aktív részvétele. Mindezekhez intézményvezetőként hozzájárulok eddigi vezetői tapasztalataimmal, teljes személyiségemmel,

elkötelezettségemmel,

következetességemmel, előre mutató gondolkodásommal.

47

pozitív

gondolkodásommal,

Önmagammal szemben megfogalmazott elvárásaim a szervezeti egység megteremtése, az óvodapedagógiai munka magas szintű megvalósításának támogatása, széleskörű empátia, az önképzés, gazdasági és szakmai területen egyaránt, valamint a testület tagjaival, a szülőkkel és a fenntartóval való konstruktív együttműködés. Fontos és előremutató segítség a fenntartó részéről, a vezető munkáját segítő általános helyettesre, helyettesekre vonatkozó elgondolás. Ezen pályázaton keresztül szeretném jelezni kérésemet, arra vonatkozóan, hogy megválasztásom esetén a vezetői és a testület előtt álló munka megsegítésére biztosítsa a státusz lehetőségét! A szervezeti, szakmai dokumentumok elkészítésére vonatkozóan szintén hasznos volna szakértők bevonása. A jelenlegi, szerteágazó törvényi előírások értelmezése külön szakterület, melyhez vezetői végzettség nem elegendő.

48

5.TOVÁBBI PEDAGÓGIAI VEZETÉSI FELADATOK Jelenlegi elgondolásom szerint, jelentős időt szükséges fordítani a kiinduló állapot, kiinduló adatok és a szervezetben dolgozók személyiségének pontos megismerésére ahhoz, hogy megfelelően működő vezetői koncepciót lehessen kidolgozni. Az ebben a fejezetben leírtak elképzelések, melyeket eddigi ismereteimre építek, de megválasztásom esetén jóval több információra lesz szükségem az egységes értékrendre épülő feladatok meghatározásához. Mint korábban már említettem, az összevonás, új helyzetet teremt mindenkinek, aki az óvoda intézményével kapcsolatban áll. Reményeim szerint a gyerekeket érinti legkevésbé a változás, hiszen az őket nevelők, segítők személye, és körülményeik nem változnak. A dolgozók eddig kialakult, testületen belüli kapcsolatai, kötődései részben módosulnak azáltal, hogy több munkatárssal kell kapcsolatot tartani, és eddigi vezetőjük személye változik. Változik a rendszer is, ami őket összetartja. A szülők kapcsolattartási lehetőségei módosulnak, az eddiginél valószínűsíthetően kevésbé lesz közvetlen, és vélhetően több időbe telik a vezetővel való találkozás megvalósulása.

(az

általános

vezető-helyettes,

jelentős

segítséget

nyújthat

ebben)

Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ez a megállapítás nem a sürgős eseteket érinti.

5.1.A következő 5 esztendőben feladatomnak tekintem: 

a humán erőforrás és a szervezeti kultúra fejlesztését, a szakmai munka segítését



szakmai munkaközösségek kialakítását az intézmény egységére vonatkozóan



a minőségirányítási rendszer partnerközpontú működtetését



az intézményi kommunikáció hatékonyságának fejlesztését



innovációt



továbbképzéseinket beépíteni a szakmai munkába

5.1.1.A humán erőforrás fejlesztése érdekében fontosnak tartom, hogy az alkalmazotti közösség összes tagját képességeinek és érdeklődésének megfelelően tudjuk fejleszteni. Rendkívül fontos feladatnak tartom azt is, hogy olyan munkahelyi légkört tartsunk fent, amelyben jól érezzük magunkat, amely optimálisan képes segíteni személyiségünk kiteljesedését. Az óvodában nemcsak a kollégákkal, a gyermekekkel, hanem a szülői közösséggel is meg kell találnunk a partneri hangnemet. Nagyon sok múlik attitűdünkön, emberségünkön, tárgyalási technikánkon, amit be kell gyakorolni, ki kell dolgozni. 49

Ugyanakkor pedagógusi, és emberi méltóságunkat is tudnunk kell megfelelő formában képviselni a szülőkkel való kommunikációnkban. Nem hunyhatunk szemet a tapintatlan, modortalan, bántó megnyilvánulások felett. Csoportbeosztásnál a pedagógusi jártasságokat, készségeket, képességeket továbbra is szándékomban áll figyelembe venni, és olyan pedagógusi párokat kialakítani, akik jól kiegészítik egymást. A nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók feladatköre kibővült. Jelenlétük a csoportélet során sokkal intenzívebb, mint néhány évvel ezelőtt. Indokolja ezt a megnövekedett gyereklétszám, és feladat. Az ő tájékoztatásuk, képzésük is az innovatív folyamat része. Véleményem szerint, más vezetői attitűdre lesz szükség, mint az eddigi szervezetben, hiszen az állandó jelenlét hiánya miatt, a folyamatos kapcsolattartás sem a szülőkkel, sem a dolgozókkal nem biztosított. Ezzel együtt, olyan vezetői attitűd kialakítására törekszem, amelyben szervezetünk tagjait a közösen meghatározott célok megvalósítására, tudatos és folyamatos felkészülésre, a külön épületben dolgozók összehangolt munkájára ösztönzöm. Vezetői munkámban a hangsúlyt az emberi tényezőkre szeretném helyezni! A pedagóguspálya nehézsége a kiégés veszélye. Ennek ellensúlyozása érdekében törekszem a nevelőtestület folyamatos képzésére és a szervezeti kultúra állandó megújítására, jó szakmai kapcsolat kialakítására. A beszélgető körök, az óvónői- és dajkamegbeszélések, a nevelőtestületi értekezletek is ezt a célt szolgálják. Minden problémában segítséget jelenthet, ha a pedagógus megfelelő szakmai partnert talál. A segítőtárs lehet: 

saját pedagóguspárja (ez a legoptimálisabb)



lehet egy másik kolléga



az óvodavezetés tagja (i)



illetve lehet más szakember, például a fejlesztő pedagógus, a logopédus vagy a pszichológus.

Óvodavezetőként legfontosabb feladatomnak tekintem, hogy olyan példát mutassak, és olyan értékeket közvetítsek, amelyekkel biztosítani tudom az intézmény szervezeti kultúrájának optimális fejlődését. Ez alatt az elkötelezettséget, a mély hivatástudatot és a szakmai felkészültséget értem.

50

Célom, hogy e területen felnőtt közösségünk állandóan fejlődjék, hogy mindenki megfelelően

járuljon

hozzá

ahhoz,

hogy

színvonalas,

eredményes

intézményt

működtethessünk. 5.1.2.Szakmai munkaközösségek újbóli megalakítását elengedhetetlennek tartom a minőségi munkavégzés szempontjából. Megismerve a jelenlegi óvodák szakmai orientáltságát, úgy gondolom, hogy három munkaközösség kialakítása reálisan megoldható. A képviseletükre bízott területek - Sasadi Óvodában - a következők lehetnek: 

Különleges bánásmódot igénylő gyerekek fejlesztésével foglalkozó munkaközösség (SNI, tehetséges, hátránycsökkentésre, felzárkóztatásra szoruló gyermekekre értelmezendő)



Magyar nép hagyományaival foglalkozó munkaközösség



Környezet, - és természetvédelemmel foglalkozó munkaközösség

Mindhárom munkaközösségnek, minden épületből szükséges tagokat választania, annak érdekében, hogy területük szakmai munkája kiterjeszthető legyen a Sasadi Óvoda egysége tekintetében, és a terület egységesen erősödjön. Munkaközösségi értekezleteiket az épületek közötti váltással szükséges megtartani. Ennek indoka a helyi sajátosságok - minden Sasadi Óvodában dolgozó általi - megismerésének segítése. 

Meggondolásra érdemesnek tartom egy pályázat figyelő, író munkaközösség létrehozását, a forrásbővítés lehetőségeinek kihasználására.

5.1.3.A minőségirányítási rendszer partnerközpontú működtetése eddig is fő célja volt az intézmények minőségirányítási rendszerének. Az összevonással ez nem változik, csupán össze kell hangolni az eddig különálló, esetleges eltéréseket mutató mérési rendszereket. Fontosnak tartom, hogy a Sasadi Óvoda egészére nézve egységes szempontrendszer mellett történjék a partneri elégedettségmérés, közösen dolgozzuk ki a fejlesztendő területek javítására tett lépéseinket. Ebben a munkában a minőség irányítással foglalkozó kollégák segítségére számítok. Szeretném, a szervezetben dolgozók minőségi munkájára alapozott pedagógiai színvonalat szavatolni, a Pedagógiai Program vállalásai és a pedagógus életpálya modell elvárásai mentén. A pedagógusok minősítéséhez kötődően, meg kell alakítanunk az önértékelési csoportot. Az ő munkájuk fogja segíteni a minősítésre váró kollégákat az önértékelési folyamatban. 5.1.4. Az intézményi kommunikáció hatékonyságának fejlesztése rendkívül fontos eleme a szakmai munka sikerességének és a szervezeti klíma stabilizálásának. 51

A fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseimet az eddigi kommunikációs lánc működési tapasztalataira kell építenem. A lehető legkisebbre kell szűkítenünk az információ torzulásának lehetőségét, hiszen a kibővült dolgozói létszámból adódóan, ennek hiánya komoly működési problémát okozhat. (pl. írásos emlékeztetők készítése, továbbítása az érintetteknek) Fontosnak tartom azt elérni, hogy ne a vezető jelenléte határozza meg a dolgozók munkájának kiegyensúlyozottságát, a szülők biztonságérzetét. Új, jellegében kicsit más viselkedési kultúra kialakítására szeretnék törekedni, melynek során nagyobb felelősség, odafigyelés, más jellegű kommunikáció szükséges a vezető és a pedagógusok részéről is. Itt szükséges megemlítenem az informatikai kultúra fejlesztését is, hiszen a külön épületben dolgozók kapcsolattartásának rendszeressége elsősorban, ezen a felületen keresztül oldható meg. Legalább a helyetteseknek és munkaközösség - vezetőknek stabil informatikai tudással kell rendelkezniük annak érdekében, hogy segíthessék a kapcsolattartást, információ átadást. Ebből következik számomra az is, hogy eszközben is biztosítani szükséges egy független számítógépet, mely nem az óvodatitkárok, vagy a vezető használatában vannak. (Jelenleg mindhárom épületben ez a feltétel adott, a dolgozói hozzáférés lehetősége azonban korlátozódik) 5.1.5. A köznevelési rendszer fontos eleme az innováció. Értelmezésemben az innovációhoz önmagunk elemzése is szorosan kapcsolódik, illetve kiinduló pontja ennek a folyamatnak. Az oktatáspolitikai elvárásoknak megfelelően az Önértékelési Kézikönyv Óvodák számára iránymutatása alapján átfogó intézményi önértékelés célja, hogy óvodánk rendszeresen, tényekre alapozva mérje fel és állapítsa meg erősségeit, fejlesztendő területeit, és ennek eredményeképpen jelölje meg a szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket. Az önértékelés lebonyolítása fogja segíteni közösségünket abban, hogy tisztában legyünk adottságainkkal és eredményeinkkel. Az óvoda tartalmi munkáját elemző, helyzetfeltáró értékelések lehetőséget adnak az óvoda önmeghatározására. Segítik összegezni az eredményeket és a hiányosságokat, illetve irányt mutatnak a további fejlesztéshez. Az önértékelés pedagógusra, vezetőre és intézményre vonatkozó eredményét a tanfelügyelet és pedagógus esetén a minősítés is felhasználja. 5.1.6. Elképzelésem szerint jövőbeli továbbképzéseink, a Sasadi Óvoda Pedagógiai Programjának hatékonyabb célmegvalósítására, az előttünk álló kiemelt feladatok segítésére kell, hogy irányuljanak, mintegy hidat teremtve a már meglévő, és az elvárt szakmai kvalitások (képességek) közé. Stratégiai kérdésnek tekintem a szakvizsgán mesterpedagógus 52

minősítésen és a különböző tanfolyamokon, továbbképzéseken - főként a tehetség témakörében - szerzett ismeretek napi pedagógiai munkába történő beépítését. Óvodai munkánk során, jelentős és kiaknázatlan lehetőségnek tartom az alternatív pedagógiai módszerek alkalmazását. A drámapedagógia, művészet-, mese-, mozgásterápia eszközeivel gyermekeink önkifejezését nagymértékben tudjuk segíteni. Személyes elköteleződésem is ennek a területnek a gondozása. Tapasztalataim szerint, amit nem tudnak kifejezni gyerekeink a mindennapi helyzetekben, azt meg tudják tenni, ha a megszokottól eltérő lehetőséget kapnak. Ebbe az irányba történő továbbképzési orientáltság lehetővé tenné, a módszer óvodai körülmények közötti alkalmazásának kidolgozását. A jelenlegi Tesz – Vesz Óvodában 4 éve elkezdődött a művészetterápia lehetőségének alkalmazása, a Törcsvár Utcai Óvoda pedig a drámapedagógiát emeli ki, mint fejlesztési lehetőséget. Eddigi tapasztalataikat felhasználva, a Sasadi Óvoda nevelőtestülete, óvodapszichológusa(i) folytathatja és tökéletesítheti ezt a módszert.

53

BEFEJEZÉS Úgy gondolom, hogy - megválasztásom esetén, - jövőbeli munkám hatékonyságára nagy befolyással van a kezdeti hozzáállás, amivel a kollégák, szülők viszonyulnak az önkormányzat egységesítési koncepciójához, valamint személyemhez. Mindannyiunknak nehéz helyzet ez, hiszen elveszítünk valamit, ami eddig működött, biztonságot adott, ismert volt számunkra. Ennek ellenére képességet kell találnunk magunkban arra, hogy elkezdjünk felépíteni egy nagyobb szervezetet, melyhez alapként használhatjuk a kisebb szervezeti működésben szerzett tapasztalatainkat. Szükséges kiterjesztenünk gondolkodásunkat, tudásunkat, ötleteinket és épp olyan stabil eredményeket mutató nevelőtestületet kialakítanunk, amilyenek az eddigiek voltak. A közösen elért eredményekre, értékekre kívánok építeni és - a pozitív folyamatokat megerősítve, menedzserszemlélettel – továbbfejleszteni azokat. Szükségesnek tartom elmondani azt is, hogy a gyerekek további biztonságos, zökkenőmentes, kiegyensúlyozott környezetének fenntartásához, az óvodában folyó pedagógiai munka színvonalának megtartásához minden résztvevőnek az elfogadás, a segítő együttműködés gesztusával kell viszonyulnia az induló munkához. Az én személyes törekvésem is ez. A fenntartó képviselői, az általam ismert kollégák és szülők részéről biztos vagyok ebben a felelősségteljes gondolkodásban. Véleményem szerint fő törekvésünk iránya ugyanaz marad: a hozzánk járó gyermekek érdekeinek képviselete, fejlődésének biztosítása. Azt kívánom elérni, hogy a munkatársaim is érezzék azt, hogy mind emberileg, mind szakmailag fejlődhetnek, kiteljesedhetnek, és intézményünkben örömmel végezhetik feladataikat. Bízom benne, hogy pályázatomban sikerült bemutatnom azokat a konkrét intézményi célokat, melyek mentén szeretném munkámat végezni, azokat az emberi tényezőket, amik mindannyiunkat működtetnek és azokat az elképzeléseket, amelyek felé haladni szeretnék! A bizalom légkörében nyílt, őszinte, tárgyilagos kommunikációra törekszem és – mint előző pályázataimban is – ma is ezt kívánom folytatni. Mindezek megvalósításához kérem, Újbuda Önkormányzata Képviselőtestületének, az óvodában dolgozó Munkatársaknak, és a Szülőknek a bizalmát, türelmét és segítségét! Bp. 2015. 05. 27. Gyurkó Zsuzsanna - pályázó 54