Intézményem helye, szerepe a mai magyar közoktatásban a közoktatási törvény és az alapító okirat alapján MESEVÁR ÓVODA ÉS TAGÓVODÁJA
Készítette: Heltné Gavacs Anikó TARTALOMJEGYZÉK
1.
Bevezetés
.................................................................3
2.
Helyzetelemzés..............................................................3
3.
Intézmény helye a mai közoktatásban............................5
4.
Intézmény szerepe a mai magyar közoktatásban............6
5.
Záró gondolatok.............................................................8
1. Bevezetés
„ Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud. Játékot ,zenét,örömet. Hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Az a szellemi táplálék válik javára Amit maga is kíván.”
/ Kodály Zoltán /
A mai magyar oktatási rendszer sokszínű skáláján kell megtalálnunk azt a formát, melynek tartalma legeredményesebben segíti gyermekeinknek képességeik kibontakoztatását. Képességeiknek, vágyaiknak leginkább megfelelő irányt adjunk, hogy országunkat, nemzetünket erősítő, építő felnőttként alapíthassanak családot, feleljenek meg munkájuk elvárásainak. Kreatív, alkotó, a jóra nyitott, igazat a hamistól elválasztani tudó, megújulni és megújítani képes felnőttekké váljanak. Nemzetünk , népünk hagyományait fogadják el, tiszteljék, őrizzék és tanulják meg továbbadni. Lehetőségeink természetesen nem egyformák, hiszen befolyásolják az adott település hagyományai, tradíciói, földrajzi helyzete, munkalehetőség, felnőttek képzettsége stb… Óvodapedagógusaink mindent megtesznek azért, hogy a kezük alól ki került gyermekek az óvodáskor végére olyan egyéniségekké váljanak, amelyek képességeik révén helyt tudnak állni a „ nagy betűs „ iskolai életben. Fontos, hogy a társadalmi elvárásoknak meg tudjanak felelni, becsületes, tisztességes, reális értékrendet felállítani képes, az ön és közös érdekeket összeegyeztetni tudó felnőtté növekedjenek.
2. Helyzetelemzés
Községünkben 1976. november 26-tól van rendszeres óvodai nevelés. Abban az időben emberfeletti társadalmi munkával hozták létre egycsoportos óvodánkat és a konyhát. A gazdasági működésben nem voltunk önállóak. Csetény-Szápár-Jásd község tartozott egy irányítás alá / GAMESZ /, Csetényben volt a központ. Az egycsoportos, 25 férőhelyes épület, egykor kicsinek bizonyult, mert két évtizeden át 30-40 fő közötti gyermeklétszámmal üzemelt. Akkoriban két csoportszobára és egy tornahelységre lett volna még szükség. Azóta sem tehettünk szert tornaszobára, sajnos. A rendszerváltás idején, 1990ben leváltunk, az iskolával közös intézményként, Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Jásd néven működhettünk tovább, a jásdi önkormányzat fenntartásával. A 2000-es év után a gyermeklétszám folyamatosan csökkenni kezdett, ami országos jelenség volt, olyannyira, hogy a könnyebb gazdálkodás érdekében 2004 tavaszán Körjegyzőség és intézményi társulás jött létre a jásdi Általános Iskolával, a jásdi Napközi Otthonos Óvodával, a tési Általános Iskolával és a tési Napközi Otthonos Óvodával. Ezután Körzeti Általános Iskola és Óvoda név alatt 3sz. intézményegységként üzemeltünk.
3
Az intézményi társulás 2.sz.intézményegysége ( Szentsei György Általános iskola-Tés ) 2006-ban bezárt. Így 2006.szeptember 1-től három intézmény társulásában működünk tovább. Munkáltatónk a jásdi Körzeti Általános Iskola igazgatónője volt. Az óvoda egyszemélyi felelős vezetője az óvodavezető, aki irányítja és ellenőrzi az óvodai dolgozók munkáját. Az elmúlt évtizedek, évek során a magyarországi lakosság száma drasztikusan csökkenni kezdett. Egyrészt az elhalálozások száma megnövekedett, az élve születések száma, a gyermek vállalás jelentősen csökkent. Az állampolitika nem sarkallja a fiatalságot gyermekvállalásra, hiszen egyre jobban felszínre törnek a megélhetési problémák, a munkahelyek bizonytalansága végett az igényeket is alább kell adni. Meggondolandó, hogy felelősséggel hány gyermeket vállalnak fel a családok. A gyermeklétszám csökkenése egy ideig pozitív hatással volt az oktatás feltételeire: kis létszámú csoportok jöttek létre, miközben nem csökkent jelentősen a pedagógus létszám, lényegében változatlan maradt az intézményi szerkezet. Napjainkra elérkezett az idő, amikor a meglévő szerkezet már nem funkcionál zavartalanul. Gazdasági, működtetési terhek miatt, de más tényezők is közrejátszanak. A közoktatási törvény a települési önkormányzatok kötelező feladataként határozta meg az óvodai nevelés biztosítását. Az önkormányzatok, mint fenntartók számára egyre nehezebb az intézmények fenntartása, hiszen az állami normatív hozzájárulás nem fedezi a fenntartási költségeket. A települési önkormányzatok kötelező feladatai között az egyik legnagyobb szelet a közoktatási feladatok ellátása, amelynek a jelenlegi egymástól elszigetelt rendszerben történő biztosítása nehezen megoldható feladat. Nem garantált a viszonylagos azonos színvonal elérése sem, sérül a gyermek esélyegyenlőség elve. Keresni kellett egy olyan megoldást, amely a jövő generációjának nevelése-oktatása szempontjából kedvezőbbek a jelenleginél., magasabb minőségi színvonalat eredményeznek, gazdaságosabb működtetési feltételek mellett. Ennek egyik, központilag preferált formája kistérségi együttműködés az oktatás-nevelés területén. Önkormányzatunk nem tudta tovább felvállalni az iskola esetében a fenntartási költségeket, ezért 2011. május 26-án egy Együttműködési megállapodást hoztak létre, mely létrejött egyrészről Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testülete mint átadó, másrészről a Tehetségekért Alapítvány Kuratóriuma mint átvevő, a továbbiakban együtt: Felek között az általános iskolai nevelés-oktatás közoktatási feladat átadására. Az átvevő 2011. szeptember 01-től határozatlan ideig ellátja az alapfokú nevelést-oktatást mint közoktatási feladatot. Így a jásdi iskola ettől kezdve a Képesség-és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Jásdi telephelye címmel működik tovább helyben. A megállapodásban, Jásd község Önkormányzata felvállalta a működéshez szükséges víz, villany fűtés finanszírozását, ezzel is hozzájárult a megoldáshoz, hogy helyben maradhasson az iskola, hiszen ilyen kis településen mindez létfontosságú. Mindezek következményeként az óvoda helyzete is változott és 2011. szeptember 1-én egy új társulási forma jött létre. A társulás neve: Jásd-Tés Önkormányzatok Óvodai Intézményi Társulása Mindennek előnyei: Az intézmények önálló nevelési, pedagógiai programjaikat megőrizhetik.
4
Sok szolgáltatás költségtakarékosabban működtethető. Irányított a munkaerő gazdálkodás. A hatályos jogszabályoknak megfelelő működés feltételei jobban biztosíthatóak, mint az elszigetelten működő kis intézményekben. A pályázatokon való részvétel a társulás számára nagyobb lehetőséget biztosít, mint az önálló kis településeknek. Jobb eszközellátottság alakítható ki. A közoktatási feladat ellátásához szükséges költségvetési források a társulás esetén is három tényezőből tevődnek össze: Állami normatív támogatás Az intézmények saját bevétele Fenntartói kiegészítés Az állami normatív támogatás adott, mértékét az évenkénti költségvetési törvény határozza meg. A jelenlegi mértékhez képest növekedést eredményezhet a térség településein lévő óvodások és tanulók után igénybe vehető társulási normatív támogatás.
3.Intézmény helye a mai magyar közoktatásban
Az intézmény bemutatása a megadott cím alapján a BME által a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola keretein belül szervezett közoktatás vezető képző tanfolyamán készül, Jásd és Tés Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10.§.(1) bek.g.) pontja, az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII.tv.88.§. (2) bekezdése alapján. Intézmény neve: Mesevár Óvoda és Tagóvodája Székhelye: 8424 Jásd Kossuth L.u.114. ( 165 hrsz. ) Az intézmény típusa: Óvoda OM azonosító száma: 037145 Létrehozásáról rendelkező határozatok: Jásd és Tés Község Önkormányzatainak Képviselő-testületei a 26/ 2004. ( VIII.12.) Kth.sz. együttes határozatával hagyták jóvá a 2004. augusztus 15. napi hatállyal. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Óvodai nevelés Alaptevékenység szakágazati besorolása: 851020 Alaptevékenység szakfeladatai:
Óvodai intézményi étkezetés: 562912
5
Munkahelyi étkeztetés
: 562917
Egyéb vendéglátás
: 562920
Óvodai nevelés ellátás
: 851011
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása: 851012
Vállalkozási tevékenységet nem végez. Működési köre: Jásd-Tés társult önkormányzatok ( községek ) területe. Oktatási Hivatal által kibocsátott működési engedély száma: 41048-7/2007 Alapító jogokkal felruházott irányító szervek neve, székhelye: Tés Község Önkormányzat Képviselő-testülete : 8109 Tés Szabadság tér 1. Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testülete: 8424 Jásd Dózsa Gy.u.1. Gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv Tagintézménye: Napsugár Tagóvoda ( 8109 Tés Szabadság tér 1.) Az óvodák maximális gyermeklétszám adatai: •
Mesevár Óvoda Jásd
•
Napsugár Tagóvoda Tés : 25 fő ( vegyes csoport )
: 28 fő ( vegyes csoport )
A gesztor intézmény Jásdon van, a vezetői teendőket a jásdi megbízott óvodavezető látja el, távollétében a tési óvodavezető helyettes végzi a munkaköri leírás alapján. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 4.fejezete határozza meg a magyar közoktatás rendszerét. Nevesíti a közoktatásban föllelhető intézményeket / 20.§. /, szakszolgálat intézményeit / 21.§./ Meghatározza az egyes közoktatási intézmények alapvető működési területeit, szabályait. Az általam jellemzett intézmény az említett fejezet 24.§/ óvoda /. Az alapító okirat a Magyar Állam Kincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága veszprémi hivatala által kibocsátott törzskönyv alapján készült. / Törzskönyvi nyilvántartási szám: 666 237 /
4. Intézmény szerepe a mai magyar közoktatásban
A mai magyar vidék, a kistelepülések és falvak életében az óvoda jelentős oktató-nevelő, hagyományőrző, ápoló,teremtő kulturális feladatot lát el. A technika fejlődésével életmódunk, életminőségünk változásával az óvodai és iskolai nevelésben fokozott szerepet kap a közösségi nevelés, a közösségi érzés kialakítása. A mai technikai eszközök és használatuk inkább eltávolítják az együtt élő közösség tagjait, a kommunikáció iránya ezen eszközökben szereplők felé irányul. A közösség tagjai nem találnak közös élményt, hiányzik az életükből a társas élmény örömszínezete, amely összetartaná a csoportot, ezáltal összetartozásuk formálissá válhat. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés, általános iskolai oktatásnevelés. Az iskola szerepét a mai magyar iskolarendszerben 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról határozza meg.
6
I.
fejezetében meghatározza a művelődéshez való jogot az esélyegyenlőség alapján. Biztosítja a lelkiismereti szabadság, vallás szabadság gyakorlását. Ösztönzi a hazaszeretetre nevelés fontosságát, az etnikai és kisebbségi hovatartozását figyelembe vételével. A törvény meghatározza a gyermekek, a szülők, a közoktatásban foglalkoztatottak jogait és kötelességeit az oktatás és a nevelés folyamatában.
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról: 1.fejezet:
1.§ Általános rendelkezések 2.-5.§ Alapelvek 6.-7.§ Tankötelezettség 8.-9.§ A nevelő és pedagógiai munka szakaszai, követelmény rendszere
2. fejezet: 10.-12.§ A gyermek, a tanuló jogai kötelességei 13.-14.§ A szülő jogai és kötelességei 15.§ A közoktatásban alkalmazottak köre 19.§ A pedagógus jogai, kötelességei 24.§ Az óvodai nevelés
Az óvodák működését a Kt.tv.5. fejezete szabályozza / 37.§ a működés általános szabályai, 40.41.§ a működés rendje /. Az óvodák működését, alapvető feladatait, nevelésre-oktatásra vonatkozó alapvető szabályait a helyi óvodai nevelési programban / HOP / szükséges rögzíteni. Az óvodai nevelés rendje minden év szeptember 1-től a következő nevelési év augusztus 31-ig tart. Az óvodába való felvétel, óvodai elhelyezés ill. ezek megszűnése a Kt.tv.65§, 69§, 74§ határozza meg. Az óvodák szerepét, feladatait, alaptevékenységét a Kt.tv. alapján az alapító okiratban rögzíti a fenntartó, szakfeladat számmal megjelölve a szakágazatot / 851011 /. Az alapító okiratban fel kell sorolni az alaptevékenységeken belül részletezve az egyes tevékenységeket, jelölve a megfelelő szakfeladat számmal. A szakfeladatok alapján látható, hogy az intézményben milyen alaptevékenységek működnek. / részletezve a 3. pontban /.
7
5. Záró gondolatok
Korunkban oktatási-nevelési rendszerünkben gyakran változó törvények és szabályzók mellett is a legfontosabb szereplő maga a gyermek, aki újra és újra játszani akar, valamint a jól felkészült, gyermek szerető, tudását átadni képes, gyermek érdeklődését felkeltő megfelelő irányba terelő emberséges óvodapedagógus. A mi intézményünkben Zilahi Józsefné által előterjesztett pedagógiai programot vesszük alapul, melynek címe: Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével, ezt a névválasztásunk is tükrözi / Mesevár Óvoda /. Meggyőződésünk, hogy óvodáskorban gyermekeink életében a legfontosabb a mozdulat, a zeneiség, a képek és a beszéd nyelve. Mi óvónők ezt a négy nyelvrendszert válogatva, keverve alkalmazzuk egy délelőtt folyamán a gyermeki kíváncsiságra építve. A motivációk figyelembevételével válogatjuk meg a nyelvrendszerek sorrendjét és alkalmazását a megfelelő ritmusban. A népköltészeti alkotások kiemelt helyet kapnak programunkban. Gyermekeink azért szeretik őket, mert hangulatuk, ritmusuk, dallamuk által társas élményt nyújtanak számukra. Ezekben az alkotásokban együtt van a mozdulat, a zeneiség, a játékszabály, az együttjátszás öröme és ami igazán lényeges, a társas élmény örömszínezete. A mai technikai világban eltörpülnek ezek a lényeges momentumok, amelyek meghatározók a személyiségfejlődés útján / lásd, 4. fejezet /. A múlt értékeinek megőrzése és átadása generációkon keresztül nemes feladat. „ Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem tudja, a jövőt nem sejtheti.” / Simon István /
Nagyon fontos odafigyelnünk arra, hogy hogyan adjuk át tapasztalatainkat, tudásunk javarészét úgy, hogy ne fosszuk meg gyermekeinket a teremtésöröm élményeitől és munkánk eredményeként érvényesüljön az önmegvalósulás.
„ Hagyjuk szabadon megnyilvánulni a lehető legkevesebb kényszerrel.” / C. Freinet /
8
IRODALOMJEGYZÉK
1. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2. Alapító okirat ( okirat nyilvántartási szám: J 109-9 / 2011 ) 3. Magyar Államkincstár Közép-dunántúli Regionális IgazgatóságKivonat
Veszprém
4. Megállapodás Óvodai nevelési feladatokat ellátó Intézményi Társulásról 5. Zilahi Józsefné : Óvodai nevelés játékkal, mesével 6. Opre Csabáné : Varázsvessző helyett ( A hagyományok ápolása az óvodai életben ) . 7. Helyi Óvodai Program ( HOP ) Mesevár Óvoda és Tagóvodája Jásd Napsugár Tagóvoda Tés )
9
Törzskönyvi
