Intézmény neve:Hunyadi Mátyás Általános Iskola Pedagógiai program
2013. március
Intézmény székhelye, címe: Újszentmargita 4065 Újszentmargita, Hunyadi u.5. Intézmény OM-azonosítója: 031191
Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Intézmény vezetője: Papolczi Tamásné Intézményvezető-helyettes: Himer Gyuláné
1
Mottó: „Mondd és elfelejtik, Mutasd meg és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják.” /Konfucius/
PREAMBULUM
Olyan intézmény működtetésében vagyunk érdekeltek, amelyben a nevelő- oktatómunka az európai, a nemzeti értékek mentén, az iskola működésében érintett és érdekelt intézmények, társadalmi csoportok, a tanulók és szülők igényeinek figyelembevételével a hatályos jogszabályok alapján, közmegelégedésre teljesíti az alapelveinkben és célkitűzéseinkben maghatározott elveket, és létrehozza az elvárt eredményeket. Olyan környezetet kívánunk teremteni, amely a gyermekben a megtapasztalt szeretet, a törődés biztonságérzetet teremt, ahol jól, otthonosan érzi magát, ahol megalapozhatja tudását, kielégítheti egyéni érdeklődését, ahol kedvezően fejlődik személyisége s amelyből – nyolc év után – egészséges, önmagukban bízó, képességeiket és adottságaikat ismerő, és azoknak megfelelően teljesítő, alap-kompetenciákkal rendelkező tanulókat bocsáthatunk ki az iskola kapuján. Tevékenységünk
eszköztárából
kiemeltnek
tekintjük
a
pedagógus
hivatásszeretetét,
kifogástalan szakmai felkészültségét, a folyamatos megújulási készségét, a környezete iránti tiszteletét,
a
tanulók
iránti
szeretetét,
következetességét,
személyiségformáló erejét.
2
személyes
példájának
Tartalomjegyzék Bevezető ............................................................................................................................. 6
I.
II. Az iskola arculata ............................................................................................................. 6 1. Az iskola nevelési programja ................................................................................................. 7 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........ 7 1.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei ................................................. 7 1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai ....................................................... 9 1.1.3.
A nevelőtestület feladatai ................................................................................... 12
1.1.4. Eszközeink, programtevékenységünk a nevelő-oktató munka megvalósítása érdekében ......................................................................................................................... 14 1.2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 15
1.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink ............................ 16 1.2.2. Tantestületünk három fő területre osztva fogalmazta meg feladatait, tevékenységét .......................................................................................................................................... 19 1.3.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 22
1.3.1.Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása: .................................................. 25 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ................................................................................................................................... 27 1.4.1. Közösségfejlesztés alapelvei .......................................................................................... 28 1.5. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki feladatok ....................................................... 31 1.5.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... 33
1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: ..................................... 35 Cél ............................................................................................................................................ 35 Feladat ...................................................................................................................................... 35 Tevékenységek ......................................................................................................................... 36 A pedagógus szerepe ................................................................................................................ 38 A tehetségesek elismerésének formái....................................................................................... 38 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program............................. 38 1.6.3.A beilleszkedési tanulási és magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: .................................................................................................................................................. 39 1.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................. 44 1.7. A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........................................................................................................................................ 47 1.7.1. A tanulói részvétel az iskolai szervezetekben ................................................................ 47 1.7.2. A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje: ... 49 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................ 49 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ...................................................... 49 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák ....................................................... 50 3
1.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel ............................................................................. 51 1.9. A Tanulmányok alatti vizsga szabályzata ......................................................................... 52 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya: ........................................................................................... 52 1.9.2. A vizsgatárgyak részei: .................................................................................................. 52 1.9.3. A vizsga részei: .............................................................................................................. 53 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai................................................ 53 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai ............................................................................... 55 2. HELYI TANTERV .............................................................................................................. 56 2.1 A választott kerettanterv ..................................................................................................... 56 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................................ 57 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek taneszközök kiválasztásának elvei................... 63 2.3.1.Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásánál az alábbi elveket követjük: ........................ 63 2.3.2.Tanulmányi segédeszközök kiválasztása: ....................................................................... 64 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..... 64 2.4.1 Az 1–2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 64 2.4.2 A 3–4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................... 65 2.4.3 Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 65 2.4.4 A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................... 66 2.5. Mindennapos testnevelés.................................................................................................. 67 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .................. 67 2.7. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ............................................... 68 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 69 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái ........... 70 2.9.1.A második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik. ............................................................................................................... 72 2.9.2. Modulok értékelése, minősítése, és beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ............................................................................................................................. 74 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............ 76 2.11. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei .......................................... 78 2.12. A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez szükséges módszerek .............. 79 2.13.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................. 80 2.13.1.Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: ......................................................................... 80 2.13.2.Az iskolai környezeti nevelési elvei .............................................................................. 82 2.13.3.Alapelvek, célok, jövőkép ............................................................................................. 83 2.13.4.
Tanulásszervezési és tartalmi követelmények ................................................ 84
2.13.5.
Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai ............................................ 86
2.13.6. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok .......................................................... 87 2.13.7.Módszerek, tanulásszervezési formák ........................................................................... 88 4
2.13.8. Erőforrások ................................................................................................................... 89 2.14.
A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának minősítési elvei ..... 91
2.14.1.A tanulók jutalmazása ................................................................................................... 91 2.14.2.Jutalom adható: ............................................................................................................. 91 2.14.3.Jutalmazhatunk: ............................................................................................................. 91 2.14.4. A tanuló magatartása szorgalma, értékelésének szempontjai ...................................... 92
5
Bevezető Intézményünk, Hajdú-Bihar megye ÉNY-i részén, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén található halmozottan hátrányos helyzetű kistelepülés iskolája. Az iskolahasználók társadalmi státusza és életkörülményei, minden tekintetben az országos átlag alattiak. A hátrányos helyzetű és a csonka családok aránya meghatározó. A munkanélküliség kritikus mértékű, a családok döntően segélyből, közmunkaalkalmakból tengődnek, szociokulturális körülményeik évrőlévre romlanak. Egyre meghatározóbb a roma kisebbség, mivel számuk ugrásszerűen nő. A szociokulturálisan hátrányos helyzet egyik legsúlyosabb következménye az, hogy –a szülők megfelelő iskolázottsága híján– a gyermekeket kognitív, szociális és egészségügyi hátrányok sújtják. A szülőket gyerekeik tanulmányi előmenetele nem nagyon érdekli, ezért azok alulmotiváltak az iskolába járás, a rendszeres tanulás tekintetében egyaránt. Ilyen körülmények között működik az intézményünk, és a fenti tényezők határozzák meg iskolánk arculatát, pedagógiai munkánk prioritásait.
Az iskola arculata Újszentmargita hátrányos helyzetű kistelepülés. Az iskolánkban a gyermeklétszám jelenleg168 fő, közülük a HH/HHH gyerekek száma 107 fő (64%). A pedagógiai programban vállaltakat 14 alkalmazott teljesíti, közülük 12 fő pedagógus, 7 fő óraadó pedagógus és 2 technikai dolgozó. Az intézmény összkomfortos, állaga, külső megjelenése megfelelő. A tantermek 52-55 m2 nagyságúak. Udvara tágas, sportudvarral rendelkezünk. Az iskola helyi sajátosságai, a helyi társadalmi igények figyelembevételével fő törekvésünk az esély-hátrányok csökkentése, „a tanulók mindenekfelett való érdeke” érvényre juttatása, integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az intézményünkbe járó gyermekek többségének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi
valóság
összes
negatívumával
(gazdasági,
megélhetési
lehetőségek,
munkanélküliség, alkoholizmus) terhelt. E hatások tükröződnek a gyerekek lehetőségeiben, teljesítményeiben, valamint viselkedési és szokáskultúrájukban egyaránt. Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek. A családok helyzete sajnos egyre romlik, hiszen a szülők többnyire aluliskolázottak, szociálisan, mentálisan elmaradottak, ebből következően sok a munkanélküli, a megélhetési 6
gondokkal küzdő, ezért nagyon fontos az esélykompenzáció, és a szociokulturális kiegyenlítő szerep érvényesítése az iskolában. Valljuk hogy minden gyermeket a nyolcadik évfolyam végére a NAT-ban és a helyi tantervben
megfogalmazott
követelmények
területén
ismeretanyagban,
készségben,
képességben olyan szintig juttatunk el, amelyre az adottságaik szerint el lehet juttatni. Mindezt egy tevékenységközpontú nevelő programmal valósítjuk meg.
A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége, település adottságai a környezeti nevelést, a tanulók összetételnek ismerete a praktikus ismeretekkel, a munkára neveléssel, a megfelelő életvitelre való felkészítéssel, a kézműves alapok elsajátításával, tevékenykedtetve valósítja a hátránykompenzációt. A mindennapos testmozgás palettáját színesíti 1. osztályban a néptánc oktatása, valamint az úszásoktatás, mint életmentő mozgás a 2. évfolyamon, tömbösítve heti 2x2 órában. Az alapfokú művészetoktatást a Balmazújvárosi AMI-val, való együttműködés keretein belül biztosítjuk. Mindezek megvalósítására, az egész napos iskolai oktatás keretei kiváló lehetőséget biztosítanak a gyermeknek - a megfelelő ellátás biztosítása mellett- a sokoldalú fejlődésre.
1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei Intézményünk a község általános iskoláskorú gyermekeinek helyben ad lehetőséget a tankötelezettségük teljesítésére az elsőtől a nyolcadik évfolyamig.
Nevelő-oktató munkánk alapelvei:
7
Tanulóink olyan műveltségi alapokat és komplex személyiségfejlesztést kapjanak, melynek során minden gyermeket teljesítőképessége maximumáig juttatunk el. Mindezt egy tevékenységközpontú, tevékenykedtetve nevelő programmal valósítjuk meg. A nevelő-oktató munkában az alábbi főbb alapelveket tartjuk szem előtt: Minden tevékenység középpontjában a gyerek áll. A szülők és a gyerekek igényeihez igazodva - azokat ismerve - sokféle lehetőséget biztosítunk a tanulók képességének kibontakoztatására, érdeklődésük kielégítésére
az intézmény
költségvetési kondíciói és szakmai lehetőségei, a szervezet működési keretei között. Iskolánk nyitott, fogékony, befogadó, minden erőnkkel arra törekszünk, hogy úgy a társadalom, mint a közvetlen környezetünk kihívásának megfeleljünk. Biztonságos, barátságos, nyugodt körülmények között dolgozó iskolát kívánunk működtetni. Iskolánk felelős a gyermekek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. Mindezen törvényi kötelességünknek úgy igyekszünk megfelelni, illetve eleget tenni, hogy kialakítjuk és folyamatosan fejlesztjük a gyermekek közösségeit. Ennek érdekében: Az iskolába lépés első pillanatától szorosan együttműködünk a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A közösség kialakításában és továbbfejlesztésében együttműködünk a szülők közösségével. Felkészítjük tanulóinkat a családi életre, családtervezésre. Fontos a környezettudatos nevelés további mélyítése, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék egészséges környezetben, harmonikusan éljen kapcsolódva a természethez. Kiemelten kezeljük a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megalapozását, a természet, az élő és élettelen környezetet tisztelő normák elsajátítását. Különösen vigyázunk arra, hogy se tanulóinkat, se a szüleiket ne érje semmilyen jellegű hátrányos megkülönböztetés, zaklatás iskolánkban. Az iskola helyi sajátosságai, a helyi társadalmi igények figyelembevételével fő törekvésünk az esély-hátrányok csökkentése, „a tanulók mindenekfelett való érdeke” érvényre juttatása, tevékenykedtetve nevelve, integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazásával A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Egyéni sajátosságokra tekintettel lévő fejlesztés. Minden gyermekkel a saját értékének megláttatása és továbbfejlesztése. Tanulóink sajátítsák el az egyéni tanulás módszereit. 8
Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony kompenzációra, következetes felzárkóztató munkára van szükség. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk. A kiemelkedő képességű, tehetségígéretű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez a társadalmi beilleszkedésnek és az egyén boldogulásának is alapvető feltétele. Segítsük tanulóinkat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Eredményesnek bizonyult hagyományos módszereinket megtartjuk, de nyitottak vagyunk az újak befogadására, melyek növelik az eredményességet. Ezért vállaljuk fel a továbbképzéseket.
1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai
Pedagógiai munkánk célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve kialakítsuk tanítványainkban azokat az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeket, melyek segítségével nem csak egyéni boldogságukat, boldogulásukat tudják megteremteni, hanem szűkebb és tágabb közösségük javát is képesek szolgálni Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek megalapozása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében: Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az egészséges versenyszellem a kialakítása, amelyre az általános iskolásnak szüksége van. Célunk az, hogy gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására neveljük.
9
Célunk, hogy a nyolcadik osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középszintű iskolában folytathassa tanulmányait, és legyen képes eleget tenni a követelményeinek. Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze, esélye van a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. Játék, mozgás iránti igény kielégítése. A környezeti értékek megbecsülése, védelme. A kulcskompetenciák fejlesztése Az általános iskola által átadott iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi keretébe rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal teli modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezek a kulcskompetenciák az alábbiak: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat,
amelyek
elengedhetetlenek
a
változásokhoz
való
rugalmas
alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
10
Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez a tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, és az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyéni tanulás kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
Az iskolahasználó családok szociokulturális jellemzői Iskolánk Újszentmargita közigazgatási területéről és Folyás településről fogadja a tanulókat. Ez a tény nagymértékben meghatározza tanulóink összetételét, a családi háttér alapján azokat a szociokulturális jellemzőket, amelyek befolyásolják pedagógiai munkánkat. Az iskolánkba járó gyermekek többségének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság összes hátrányával (gazdasági, megélhetési lehetőségek, munkanélküliség, alkoholizmus) terhelt. E hatások tükröződnek a gyerekek életesélyeiben, teljesítményeiben, valamint viselkedési és szokáskultúráikban egyaránt. Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek, és személyiségfejlesztést.
Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk.
11
Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányait okozó tényezőket, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, elérni, hogy eredményesen befejezzék az általános iskolát, sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani.
A nevelőtestület feladatai
A fenti problémákat kezelni. Jó pedagógiai érzékkel és empátiás képességekkel a nemkívánatos környezeti hatásokat, a kedvezőtlen
személyiségvonásokat
kompenzálni,
feltárni
a
gyermekekben
lévő
képességeket. Iskolánk pedagógiai törekvését a személyiség sokoldalú fejlesztése és a tanulók teljesítményre való ösztönzése határozza meg. Mindennapi tevékenységünkben a minőségi és hatékonysági szempontokat igyekszünk érvényesíteni. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók alapkészségei. Feladat, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. Korszerű, konvertálható alapműveltséget nyújtsunk a gyerekeknek. Alakuljon ki bennük az önálló tanulás képessége. Részfeladat: A tanulás technikájának elsajátítása. Felkészíteni a tanulókat arra, hogy a megnövekedett ismeretanyaghoz is legyen megfelelő tanulástechnikájuk. Tanulóink az ismeretbővítő forrásanyagokat (szótár, lexikon, kézikönyvek, Internet, egyéb információhordozó) tudja megfelelően és szelektíven alkalmazni. Erkölcsi nevelés terén kulturált magatartású, erkölcsi tartással bíró, az értékes emberi tulajdonságokat
felvállalóvá
nevelődjenek
tanulóink.
oktatásában. Művészeti nevelés terén lehetőséget biztosítunk: Művészeti élményeik megéléséhez (saját alkotásai által is) 12
Megvalósulása
az
erkölcstan
Művészeti értékei értelmezéséhez Saját emberi értékeiknek tudatosításához Nemzeti identitásuk erősítéséhez Egészséges életmód és szokásrendszer kialakítása. Ehhez az intézményben biztosítjuk a szükséges feltételrendszert, az iskolában és az iskolán kívüli nevelésben a tevékenységeket. Ismerje meg az egészségkárosító szokásokat, és utasítsa el életmódjával. Munkára nevelés terén részfeladataink a következők: legyenek motiváltak a munkaszerepekre tanulóink, végezzenek életkori sajátosságaikhoz illeszkedő, használati értékkel bíró feladatokat. tevékenykedtetésük színterei: a tanítási órákon (főként a munkáltató jellegek kiemelésével) az iskolai önkiszolgáló tevékenységek körében, népi
kismesterségek
megismerése rajz, technika órákon és
tanítási
órán kívüli
foglalkozásokon, a természetben fellelhető anyagokból használati tárgyak készítése, a műhelyben, anyagok megmunkálása, szerszámok használata. életvezetés,
háztartástan,
kertművelés
tanulása
tanítási
órákon
és
tanórán
kívüli
foglalkozásokon Az informatikai oktatásban feladatunk, hogy jártasság szintjén sajátítsák el a tanulók az informatikai ismeretek használatát, az internethez való kapcsolódás mozzanatait Az idegen nyelv oktatását a negyedik évfolyamtól kezdjük. Jelenleg az angol nyelvet tanítjuk, feladatunk más népek életének, szokásainak megismertetése, a nyelvismerettel az európaiság fejlesztése a tudatukban. Épített és a természeti környezet megbecsülésére nevelés részfeladat: tanúsítsanak értékóvó magatartást, kapcsolódjanak be a természetvédelmi munkába, felhasználva ehhez a közvetlen környezetükben lévő Hortobágyi Nemzeti Park és az újszentmargitai „Tilos erdő” természeti szépségét, értékeit, és közelségét. Nemzeti identitás, egészséges magyarságtudat megalapozása, helyi és népi hagyományok ápolása. Részfeladat: elérni tanulóinknál, hogy büszkén vállalják magukat magyarnak, HajdúBihar megyeinek, újszentmargitainak. Tolerancia, a másság elfogadása Integrált nevelés 13
Együttműködésre való nevelés, kooperatív technikák alkalmazása.
Eszközeink, programtevékenységünk a nevelő-oktató munka megvalósítása érdekében Munkánkban nagyobb hangsúlyt helyezünk: A nevelésre, ezen belül is a személyiségfejlesztésre, és a közösségfejlesztésre, tevékenykedtetésre. A következő eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk alapelveink, céljaink, feladataink megvalósításához: Legfontosabb a tanítási óra eredményessége. Gyermekközösségünk összetétele igényli a differenciált foglalkozást, és azt, hogy kerüljük az egysíkú óravezetést. A tanítási órán kívül is változatos lehetőségeket, tevékenységeket kínálunk fel számukra. Ezek: Felvételi előkészítő foglalkozás (8. osztály). az egész napos iskolai oktatás A napközis foglalkozás. Felzárkóztató foglalkozás. A tehetséggondozó délutáni programok az úszásoktatás, mint életmentő mozgás a mindennapos testnevelés keretében: 2. évfolyamon, tömbösítve heti 2x2 óra a néptánc oktatás 1. évfolyamon (a mindennapos testnevelés keretében heti 2 óra az alapfokú művészetoktatás támogatása, együttműködés a Balmazújvárosi AMI-val a kézműves alapok elsajátítása, a környezeti nevelés, mint prioritás, Az etnikai nevelés iskolai programja. Szakkörök többféle választási lehetőséggel Osztálykirándulások. Nyári iskolai táborok. A kirándulások, táborok a környezetünkkel szembeni értékóvó magatartás alakítását is szolgálják. Testvériskolai programok bonyolítása. (pályázati, szponzori források esetén, lehetőségeinkhez képest rendezünk találkozót Újszentmargita vagy Korond helyszínnel.) Ugyancsak a környezetvédelemre nevelést erősítik az évről évre megrendezett takarítási akciók. 14
A demokratikus jogok gyakorlását az emberi jogok tiszteletben tartását az iskolai diákönkormányzati munkában élhetik meg. Egészséges életmódra nevelésüket erősítik az országos szervezésű egészségvédelmi programok. Részt veszünk a község Egészségnevelési programjának megvalósításában. Drog prevenciós programokat szervezzük, célunk, hogy a tanuló: ismerje meg a drog veszélyeit szabadideje eltöltéséhez hasznos elfoglaltságot találjon ezért a sportolás lehetőségét kínáljuk fel: kerékpározás, labdajátékok, foci-suli, asztalitenisz, versenyeken való részvétel, nyári úszás-oktatás. játszóházi programokat szervezünk: tantárgyi tanulmányi versenyeken való részvételre ösztönözzük a tanulókat. a cigány tanulókat ösztönözzük arra, és segítjük abban, hogy elérjék az a tanulmányi eredményt, amellyel pályázhatnak tanulmányi ösztöndíjakra. (pl. MACIKA ösztöndíj, Útravaló ösztöndíj program) Kábel TV hirdetéseiben tájékoztatást adunk az iskolában folyó munkáról, eseményekről Pályázatokon való részvételre ösztönözzük a tanulóinkat. Iskolai ünnepélyeink, rendezvényeink megszervezésében számítunk az aktivitásukra. Helyet és időt biztosítunk a hitoktatásnak. Feladat: az egészséges életmódra nevelés feltételeinek a javítása a fentiekben leírtak szerint, valamint a tanítási órán kívüli programok változatosságát folyamatosan biztosítani és aktualizálni, hogy a tanulók érdeklődését ébren tartsa, vonzóak legyenek számukra.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolába belépő tanulók között jelentős neveltségi szintkülönbség van. A nagyobb részt nehéz megélhetési körülmények
élő családokból érkező gyerekek
szocializációs
problémákkal küzdenek. Az ingerszegény környezet, a halmozottan hátrányos helyzet, a negatív
társadalmi
hatások
érvényesülésének
veszélyeit
hordozza.
Ez
a
helyzet
szükségszerűvé teszi a személyiségfejlesztési feladatok kiemelt kezelését. Alapelvünk az, hogy az emberi személyiség nem eleve adott emberi minőség, hanem az emberi tevékenység, öntevékenység, fejlődés, és önfejlődés eredménye. 15
A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei vagyunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, tudatuk, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb-hosszabb ideig végigkísérhetjük személyiségük kibontakozását.
1.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel és - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunkban olyan közös gondolkodás szükséges partnereink részéről, amelyben: a tanulók
- tudásának, - képességeinek, - egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban,
figyelembe véve, hogy a nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet számos egyéb fóruma is. Nevelőmunkánk jellemzője, hogy az általános emberképtől haladva ragadja meg az egyedi emberben a személyességet, a személyesség kapcsán pedig a személyiséget. Pedagógiai gyakorlatunknak ugyanis a személyiségfejlesztés, azaz az egyén lehetőségeinek viszonylag teljességre törekvő kiaknázása. A személyiségfejlesztés során igényes, magas színvonalú fejlesztő feladatokkal szembesítjük tanulóinkat, tekintettel az érési folyamataikra, és széles körű,
mindent
megismerni
akaró
érdeklődésükre,
kíváncsiságukra,
széles
körben
mozgósítható képességpotenciáljukra. Eközben figyelemmel kell lennünk arra, hogy
16
világképüket és énképüket nemcsak a család, nemcsak az iskola, hanem a tömeg-tájékoztatás is alakítja. A tanulási folyamatokat átszövő személyiségfejlesztési feladatok különböző részfolyamatokból tevődnek össze, hiszen a tanulást, a valaminek a megtanulását a gyerek végzi, akinek a szükséglete, érdeklődése, képessége, magatartása, jelleme, identitása, világképe s attitűdje nagyban meghatározza a tanulás sikerét vagy kudarcát. Ezekre kell befolyást gyakorolnia minden pedagógusnak a tanulási folyamatban, amikor a kultúra értékvilágát közvetíti, amikor a kultúra elsajátításában segíti és irányítja tanítványait. A személyiségfejlesztés feladatai pedagógiai gyakorlatunk során Fő céljaink: Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Pedagógiai gyakorlatunk során a tanuló egyén személyiségének fejlesztése érdekében az alábbi képességeket kiemelt figyelemmel fejlesztjük. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók növekvő aránya miatt fontos, hogy a differenciált és egyéni fejlesztés kerüljön előtérbe iskolánk nevelő-oktató munkájában, s e munka középpontjában a személyiség védelme és fejlesztése kell, hogy álljon.
Elsődleges feladat, hogy minden egyes gyermek adottságainak és képességeinek megfelelően a legmagasabb teljesítményt nyújtsa. 17
Fontos feladat, hogy a tanulóink számára biztosítsunk olyan tevékenységeket, melyek valamelyikében minden egyes gyerek megtalálja azt a területet, amelyben sikerélményhez juthat. Iskolánk lehetőséget biztosít a kreatív készségek kibontakoztatására (sport, művészet, kézművesség,tánc, zene stb.). A türelem, a szeretet, az egyéni gondoskodás, s az érvényesülési lehetőségek biztosítása megteremti tanulóink számára, hogy magukénak érezzék iskolájukat. A beiskolázási időszakában nagyon fontos azon információk megszerzése, melyek meghatározzák a gyerek addigi személyiségfejlődését. A problémás esetek korai felismerése – ha szükséges, szakemberek közreműködésével - lehetővé teszi a megfelelő korrekciós munka megtervezését és érvényesítését. A kisiskolások különböző kialakult szokásokkal jönnek az iskolába. Az iskola rendje megváltozott
életmódot
jelent
számukra,
megtanulnak
alkalmazkodni
a
kötelező
szabályokhoz. Illemtudó magatartás társaikkal és a felnőttekkel – a normák megalapozása Szokásrend kialakítása, önkiszolgálás, igényesség önmagával és környezetével szemben. Munkafegyelem, kötelességtudat, önművelés igénye. Az együttműködési készségük fejlesztése. A kifejezőkészségnek és kommunikációs képességének gazdagítása. A megismerő tevékenység, az értelmi erők fejlődése befolyásolja a jellemfejlődést és az akarati vonások alakulását. Így tanulóinkat a pontos érzékelés, észlelés, megfigyelés fejlesztésén keresztül juttatjuk a logikus, elemi törvényeken nyugvó fogalmi gondolkodás kialakulásáig. Nevelésünk motívumrendszerét úgy alakítjuk, hogy a személyiség különböző szükségleteiben a személyiségfejlesztés lehetőségeinek fejlesztése álljon. Minden ember egyedi, veleszületett személyiségvonásokkal jön a világra. Ezek a személyiségjegyek a környezet és nevelés hatására változnak, fejlődnek. Az egyén veleszületett személyiségjegyeire kell építeni a személyre szabott fejlesztő munkát. Rendkívül fontos az óvoda-iskola átmenet pedagógiai kezelése az óvodai dokumentáció tanulmányozása a szakmai konzultáció. Az első évfolyamra való beiskolázással összefüggésben
szükséges
az
óvoda-iskola 18
együttműködésének
szakmai
alapelveit
meghatározni, a beiskolázás előzményeit az óvodából történő átlépés „folyamatosságát” biztosítani. Ez azért fontos, mert a településen csak egy óvoda és általános iskola működik, valamint sok a hátrányos helyzetű gyermek. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepe van a nevelő személyiségének (hiteles példa, modell), a tananyagtartalomnak, a módszernek, a gyakorlatnak, a cselekvésre serkentő motivációknak, a tanár-diák együttműködési készségnek. A személyiségfejlesztés leghangsúlyosabb feladata az érzelmi és értelmi kompetencia, a szociális érzékenység, a közösségi nevelés fejlesztése, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, összességében a pozitív egyéni értékrend megalapozása. A személyiségfejlesztésre vonatkozó feladatainkat az általunk meghatározott pedagógiai alapelvekből és célokból bontjuk le. Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Művelődési Ház és Könyvtárral, a felvételi körzet családsegítő és gyermekjóléti szolgálataival és civil szervezetekkel.
1.2.2. Tantestületünk három fő területre osztva fogalmazta meg feladatait, tevékenységét 1.2.2.1. Az értelem kiművelése Azért fordítunk a személyiségfejlesztés e területére nagy gondot, mert az alapelveink, céljaink, feladataink között megfogalmazottak (szilárd alapkészségek, konvertálható tudás, önálló tanulás képessége) megvalósításához ezek nélkülözhetetlenek. Az iskola egész életét úgy alakítjuk, hogy minél több szociális kontaktusra, kötődésre, szociális kommunikációra kínáljon lehetőséget. Legfontosabb, hogy mindenki találjon a kedvére valót az iskolában a tanulás, a játék, a munka terén és minél teljesebben bontakozhasson ki személyisége. A tanulás, tanítás folyamatában a tanulási motívumok kialakítását, fenntartását a személyiségfejlesztés fontos területének érezzük. A sokkomponensű pedagógiai feladatból az alábbiak kialakítására, fejlesztésére törekszünk: Tanulási kötelességtudat 19
Fenntartása érdekében olyan feladatokat tűzünk ki, amelyek elvégezhetők a tanulók számára és azok teljesítését következetesen ellenőrizzük. Tanulási igényszint kialakítása Adottságuknak, képességüknek megfelelő teljesítményt érjenek el. Kétirányú eltérést tapasztalunk: vagy nem nyújtja azt a teljesítményt, amire képes lenne, vagy - ez inkább szülői elvárásként jelenik meg - több, jobb eredményt szeretne, mint amire képes.
Tanulási ambíció Erősödjön meg a tanulókban az a tapasztalat, hogy eredményeket elérni, érvényesülni csak teljesítmények árán lehet. Tanulás tanulása Fontos, hogy tanulóink a kor kihívásainak megfelelően az élethosszig tartó tanulásra készülve elsajátítsák a hatékony információfeldolgozás képességét. Kognitív képességek terén fejlesztendő területeink: A megfigyelés és annak lejegyzése. Az írott szöveg átkódolása cselekvéssé (feladatok értelmezése) A méréssel működő értékelési képesség (mértékek ismerete, mértékváltás) Tapasztalati és értelmező nyelvtudás. Eszköze az olvasás, amit egyre inkább mellőznek tanulóink. Beszéd és beszédértés Gyakran előforduló hibák a kialakulatlan beszédtechnika, artikuláció, főként kisiskolás korban; növekszik a dyslexiás gyerekek száma. Emlékezet fejlesztése Olvasás és íráskészség fejlesztése Formalizált kommunikáció: a táblázatok, szótárak, lexikonok, számítógépes adatbázisok, könyvtárak,
kulcsszavas
információkeresők
használata
a
tanulók
Önálló
tanulási
jövőjét
illetően
nélkülözhetetlen lesz. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Tanulási
módok
megalapozása,
fejlesztése.
képességek
alakítása.
(szövegfeldolgozás rendszeres tanórai gyakorlása) Szociális tanulás (egymástól tanulunk - napközi, felzárkóztató foglalkozások) Tantárgyaink tananyagából, vagy annak részeiből kikeressük azokat a tananyagtartalmakat, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanulók maguk végezzenek analízist, és ezeket a 20
tartalmakat a tanulók által szívesen végzett feladatokká alakítjuk. (munkáltatás, tevékenykedtetve nevelés).
1.2.2.2. Segítő életmódra nevelés
Fejlesztése érdekében olyan értékrend, légkör kialakítását és megtartását akarjuk, amely az iskolai és az iskolán belül működő kisebb közösségek életében elősegíti az tapasztalatszerzést a tanuló számára, hogy megérezze a kölcsönös megértésnek, együttérzésnek, a segítőkészségnek az előnyeit, és hiányának a hátrányos következményeit. A kötődés, ragaszkodás, egymás elfogadása, hovatartozási hajlam kialakulásának a jó érzését tapasztalják meg tanulóink. Kooperációs készségüket, a csoportban való együttműködés képességét, közös feladatok megoldása, együtt cselekvés által gyakoroljuk. Az iskola életrendünk segítse a szokásrendszer kialakulását, gyarapodását, és gyakorlását. Illemtudás terén a helyzet felismerésnek, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak az udvarias illedelmes, de természetes viselkedés szokásainak kialakítását célozzuk meg. 1.2.2.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés
Az egészséges, kulturált lét legyen igényük tanulóinknak. Szeretnénk megláttatni velük, hogy minden ember érdeke, célja a létezés, a testi-lelki egészség, a jó közérzet, szervezetének védelme, fenntartása, a személyiségének fejlődése, karbantartása. A személyes képességek három területének fejlesztésével szeretnénk elérni az egészséges, kulturált életmód alapjainak kialakítását és fenntartását tanulóinknál: önkiszolgáló képességek fejlesztése (testi képességek, önellátási képesség, befogadóképesség, önkifejezési képesség) önvédelmi képesség (egészségvédő, identitásvédő képesség) önreflexív képesség (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség) Ezeket a személyiségfejlesztő nevelési feladatokat az életkori sajátosságoknak megfelelően ki-ki a maga tantárgyában, munkaterületén tanítási órán és tanítási órán kívüli tevékenységek során oldja meg. 21
Az iskola tevékenységrendszer, a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul. A konkrét tartalmi tényezők megállapításakor figyelembe vesszük a gyerekek fejlődéslélektani jellemzőit, másrészt számolunk az életkori sajátosságokkal. Tudatosan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát, mivel a jó – a tanulók egyéni fejlődéséhez mért – eredmények hangsúlyozásán, a sikereken keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Az alábbi értékeket kívánjuk közvetíteni: egyetemes és magyar kultúrára műveltségi elemeit erkölcsi, etikai értékeket magatartási viselkedési normákat, modelleket. Tanulóink viselkedéskultúráját iskolánk Házirendjében megfogalmazottak szabályozzák, melynek betartására fokozott figyelmet fordítunk. Konkrét tennivalónk, hogy követelményeinek meggyőzéssé, a normák rendszere belátássá, a nevelési folyamat eredményeként – szülői házzal együttműködve – magatartássá alakuljon tanulónkban. A standard normákra alapozott nevelés minden pedagógus egységes, következetes nevelési eljárásokkal végzett permanens tevékenysége, amely áthatja az iskola összes tevékenységi területét.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Bevezetés A iskolai egészség fejlesztést és az új köznevelési törvény , a megújuló NAT elősegíti és elvárja. Az ehhez szükséges törvényi jogszabályi hátteret a 2011.évi CXC. törvényben jogerőre emelte. E törvény 27.§ (11.) és a 97.§(6) bekezdése tartalmazza a mindennapos, azaz a heti 5 órai testnevelést minden évfolyam részére. Ennek megvalósulása felmenő rendszerben 2012 szeptemberében 1. és az 5. évfolyamon már megkezdődött. Intézményünk egészségnevelési alapelvei: ismeret átadás és attitűd kialakítása a megelőzés céljait szolgálja helyes cselekedetekre és magatartásformákra indítson.
22
öntevékenységre ösztönözzön tervszerű szervezett és rendszeres tevékenység legyen terjedjen ki az iskola minden tanulójára és felnőtt dolgozóira, valamint a szülők bevonására is
Iskolai egészségfejlesztési programunk a korszerű egészség nevelésre valamint az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik az egészséges táplálkozás a szabadidő aktív eltöltése a mindennapos testmozgás a személyi higiénia az egészséges biztonságos környezet kialakítása az egészség károsító magatartásformák elkerülése a járvány – ügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Tanórákon: Alsó tagozaton: környezet ismeret, testnevelés, technika tanórák keretén belül . Felső tagozaton: természetismeret biológia egészség tan technika és életvitel testnevelés , osztályfőnöki órák keretén belül . Projekt napok egészség projekt nap, őszi termés projektnap Tanórán kívül: Tömeg sport, kirándulások
Jövőkép - hosszú távú célok Iskolai egészség fejlesztésünkkel ahhoz járulunk hozzá, hogy tanulóink kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó,egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék , az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg . Az egészséges életmód életszemlélet , magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskolai pedagógiai rendszerébe összes tevékenységbe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak önmagunk ismerete, lelki egészség védelem egészségi állapotunk ismerete 23
a mozgás fontossága személyi higiénia stressz helyzetek kezelése baleset megelőzés , veszélyek felismerése káros szenvedélyek negatív kortárs csoportok ellensúlyozása környezetvédelem Az egészség fejlesztésben a képzett pedagógusoknak támaszkodniuk kell az osztályfőnökök az iskolai védőnői szolgálat szoros együtt működésére a szaktanárok és munkaközösség vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető mentálhigiénés pedagógus iskolaorvos, védőnő diákönkormányzatot segítő pedagógus gyermek és ifjúságvédelmi felelősök napközis nevelők Egészség nevelési program ellenőrzése, értékelése : A hatékony és következetes egészségnevelés megvalósításához konkrét feladatok tevékenységek sikeres végrehajtása szükséges. Az alsó és felső tagozatban folyó munkák és acélok megvalósításának feltétele a helyzet elemzés. Kiépítünk egy olyan monitor rendszert mely lehetőséget teremt az egészség fejlesztés folyamatos nyomon követésére a szükséges korrekciók megtételére. Kérdőíves formában, valamennyi tanulónkat bevonva helyzetelemzést végzünk , amelynek kapcsán osztályfőnökök korosztályokra és nemekre lebontva megtudhatják, hogy hol és hogyan állunk mit tettünk és mit kell tennünk . A kérdőív 8 témakört foglal magába : Tanulók adatai, napirendje Iskolával való kapcsolatuk Közérzet, egészségi állapot önminősítés Tanuló önmagával és másokkal való kapcsolata Egészséget befolyásoló magatartás / dohányzás, alkohol, drog) 24
Mozgás szabadidő Étkezési szokások Környezeti nevelés környezetvédelem További feladataink: A megvalósításhoz nagyfokú rendszeres együttműködésre van szükség az iskola orvossal, védőnővel, Gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, a szülőkkel. Legfontosabb feladatunk tanulóink felé a reális önértékelés elfogadtatása. Agresszív antiszociális magaratási formák csökkentése. Internetezés virtuális világ okozta személyiség torzulásokra figyelem felhívása. Más hasznos szabadidős tevékenységek felkínálása bemutatása. / udvari pin- pong, iskolai dísznövény kert gondozása, természetjáró szakkör indítása horgász szakkör indítása / Iskolai kis közösségek összetartó erejének növelése, kis közösségi terek kialakítása az iskolaudvaron/ filagória, játszótér kicsiknek/ kosárlabda pálya felfestése , röplabdázó terület kialakítása /
1.3.1.Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása: Az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása tanítási órákon belül / osztályfőnöki biológia egészségtan és testnevelés órákon és délután szakköri foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: - fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - megismertetni a környezet elsősorban a háztartás az iskola és a közlekedés a veszélyes anyagok testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. - felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzősére, kezelésére. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának formái: Szervezetten: Alsó tagozaton környezetismeret óra keretén belül : Mi az elsősegély ? Mit jelent elsősegélynyújtónak lenni Az elsősegély nyújtó kötelességei 25
Telefonálás segítségért Sebek fajtái- sebfedések Vérzés fajtái- vérzés csillapító eljárások Tennivalók: láz fejfájás fülfájás hasmenés és hányás ájulás enyhe égés orrvérzés rovarcsípés esetén Felső tagozaton szervezetten: biológia –testnevelés- egészségtan – osztályfőnöki órákon elsősegélynyújtó szakkörön Elsősegély készlet Elsősegély vészhelyzetben Sérült állapotának felmérése eszmélet ellenőrzése légutak feltárása légzés ellenőrzése Stabil oldal fekvés Újra élesztés ABC-je Rautek féle műfogás Csont – és ízület és izom sérülései Könnyebb sérülések A beteg mozgatása Sebkötözés A beteg szállítása Rángó görcs Idegen test eltávolítása 26
Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának számon kérése : Szaktanár osztályfőnök által összeállított elméleti és gyakorlati feladatok lapján Szakkörön: Tanfolyamot lezáró írásbeli teszt és gyakorlati feladatok alapján.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés: a már meglévő közösségek fejlesztése: - közös érdek - közös cél - közös értékrend - közös tudat alapján A közösségek fejlődését befolyásolják a környezeti tényezők, az életkori sajátosságok és a közösségi tapasztalatok. Fontos nevelőerejük kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Cél:- a tanulókból váljanak a társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait, technikáit eredményesen elsajátító, alkalmazni tudó állampolgárok. - a közösség segítse az egyének fejlődését - képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségfejlesztés szintén igen szerteágazó terület. Magában foglalja a csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való együttműködési, kötődési, közösségi képességeket, az érdekérvényesítő képességet, a vezetési, versengési képességeket is. A személyiségfejlesztés iskolai közösségben történik. Területei: - tanítási órák - egyéb iskolai foglalkozások (napközi, kirándulások, sportfoglalkozások, szakkörök) - diákönkormányzat - szabadidős tevékenység
27
Az iskolai nevelő-oktató munka tehát nemcsak az egyén önmagához mért fejlesztését, helyes önértékelését foglalja magában, hanem a közösséghez való viszonyának fejlesztését, a sikerek és kudarcok közös feldolgozását, a motivációs bázis újabb és újabb közösségi élménnyel történő állandósítását is. A tanulók a képzés során elsajátítják a közösségi élethez szükséges
együttműködési
(egymásrautaltság,
mások
elfogadása,
kapcsolatteremtési
képesség, szereptől függő alá-fölé rendelési viszony, egy mindenkiért, mindenki egyért…) kompetenciákat. A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához.
1.4.1. Közösségfejlesztés alapelvei Olyan iskolai közösséget szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanár egyaránt. 1.4.1.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Az egyes évfolyamokon lévő azonos életkorú csoportok működtetése közösségi élményeken keresztül valósul meg. E területen megvalósuló személyiségfejlesztésünk az iskola egész területét átfogja. A csoporthoz tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza, és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos célunk. Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások,kirándulások, és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok, és az értékek tiszteletére és megbecsülésére, védelmére neveljük tanulóinkat.
28
1.4.1.2. Az osztályközösség
Az egy osztályba járó tanulók alkotják. Pedagógus vezetője az osztályfőnök, akit az igazgató bíz meg. 1.4.1.3. A diákönkormányzat Az iskolában a diákság legfontosabb érdekképviseleti fóruma az
Iskolai
Diákönkormányzat. Alulról építkező szervezet, melynek tevékenységét megbízott tanár segíti. Munkáját a Szervezeti és Működési Alapszabályzat alapján végzi, melyet a tantestület
elfogadott és jóváhagyott. Folyamatos kapcsolatban
van
az
iskola
vezetőségével. Szervezi és irányítja az iskolai diákélet eseményeit, szabadidős programokat kínál a diákoknak. A DÖK az iskola tanórán kívüli megmozdulásainak, az iskolai diákélet eseményeinek a koordinálója. A demokrácia tanulásának és gyakorlásának a tanulók önszervezett fórumai adhatnak teret. Az iskola összes tanulója beletartozik, így joga és feladata a véleményalkotás a diákokat érintő ügyekben, döntési jogköreivel is élnie kell. Fontosnak tartandó, hogy a tanulók saját maguk közül választott diák önkormányzati (DÖK) képviselőkön keresztül már gyakorolhatják a közéletiséget, és érdekképviseletet
A közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja és őrzi, folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is. 1.4.1.4. Iskolatörténeti hagyományok
A tanulóközösség által létrehozott szervezetek képviselik a tanulók érdekeit, szolgálják tájékoztatásukat, és részt vesznek az iskola által szervezett kulturális, sport programok 29
szervezésében és lebonyolításában. Célunk megőrizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Ennek módjai: Megemlékezés iskolánk névadójáról, Hunyadi Mátyásról. Elsősök köszöntése a tanévnyitó ünnepségen. Ballagási ünnepség. Az iskolán belüli tanulói közösségek: osztályközösségek napközis csoport szakkörök sportkör, diákönkormányzat hitoktatásban résztvevők köre
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Céljai Tanulóink legyenek nyitottak, toleránsak
Feladat A közösségi együttműködés szabályainak elsajátíttatása Különböző szokások, életmódok, kultúrák megismertetése
Tevékenység Társas kapcsolatok normáinak elsajátítása Más népek kultúrájának megismerése Cigány népismeret oktatása
Problémameg oldó képességük fejlesztésével alkalmassá tenni
Kommunikációs képességek fejlesztése. Önálló ismeretszerzés, vélemény-
Személyes tapasztalatok szerzése az együttműködés, a környezeti konfliktus közös kezelése és 30
Felelős Osztályfőnökök Magyar, történelem, ének tantárgyakat tanító nevelők Emberés társadalomismeret modult tanító nevelő
Sikerkritérium Tanulóink mindennapi életében jelen van az együttműködés képessége A beteg, sérült, fogyatékos embertársaik iránt segítőkész magatartás alakul ki tanulóinkban. Megfelelő kapcsolat a magyar és a cigány kisebbséghez tartozó tanulók között Tantárgyak oktatói Kialakul DÖK munkáját segítő tanulóinkban a tanár vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének és megvédésének
tanulóinkat az esetleges kudarcok feldolgozására Harmonikus kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel
formálás kifejezés fejlesztése
és megoldása terén.
Pozitív értékrend kialakítása. Jog és kötelesség ismerete. Nemzeti kultúránk rétékeinek megismerése.
Egészséges életmód, lásd: Egészségnevelési program. Biztonságos élet, lásd: környezetnevelési program Szűkebb környezet természeti értékeink, hagyományaink ápolása, értékeink megőrzése.
képessége. Kulturált kommunikáció Egészségtan modult tanító nevelő Természet-ismeret tantárgyat tanító nevelő KRESZ ismeretek oktatása: osztályfőnökök DÖK munkáját segítő nevelő
Érdeklődés, aktivitás alakul ki tanulóinkban a téma iránt. Pozitív viszony kialakulása ezen értékekhez.
1.5. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, 31
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Együttműködik a szülővel. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az 32
iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, nevelőkkel. Családlátogatást végezhet a veszélyeztetett és a védelembe vett tanulóknál a gyermekvédelmi felelőssel együtt, illetve az első és ötödik osztályos tanulóknál, valamint felmerülő problémák esetén a probléma megoldása érdekében.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő aa) sajátos nevelési igényű ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő ac) kiemelten tehetséges: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
1. A beilleszkedési, magatartási összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermekközösségünkben egyre nő a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek száma, ezért a tantestület szükségesnek látja, hogy nagyobb figyelmet és pedagógiai erőt fordítson a munkának erre a területére. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési,
magatartási
problémákkal
küszködő
tanulók
fejlesztését,
mert
problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.
33
a
A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal való eredményes foglalkozás alapja, hogy a tünetek tapasztalása után minél előbb tárjuk fel a kiváltó okokat. Ezek lehetnek egészségügyi (pl: a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, súlyos gyermekkori betegség), szociális hátterűek (pl: elhanyagoltság, családi környezet hiánya), ezen okok következtében
előfordulnak
beszédhibás
gyerekek
(különböző
logopédiai
esetek),
hiperaktivitás, tanulási nehézséggel, valamint magatartás-zavarokkal küzdő tanulók. Okát legfőképpen a családok működési zavaraiban látjuk. Nálunk ezek leggyakoribb formái: A család szerkezete felbomlik, sok a csonka családban felnövő gyermekek száma → nincs családkép, nincs apamodell, nincs anyamodell. A szülők, családtagok személyisége leépülő tendenciát mutat, kezdenek közömbössé válni. Rossz családi légkör, következetlen magatartás, agresszivitás. Elhanyagoló nevelés vagy agyonkényeztetés, túlóvó környezet jellemző. Túlzott szigorúság, túlzott elvárások, mert túlértékeli a gyermeke képességeit. 2. A program elemei alsó tagozaton A Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálata alapján megfelelő irányú beiskolázás, állandó kapcsolattartás a Szakszolgálattal A tanulási nehézség, mint probléma korai felismerése (bemeneti mérés) Fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok egyéni és kiscsoportos fejlesztő tevékenysége A részképesség-zavarok esetén a következő területeket célozva az alábbi eljárások segítségével végezzük a fejlesztő munkát: beszédfejlesztés, logopédiai foglalkozások Osztályon belüli differenciálás A csoportos, páros és egyéni munkaformák előtérbe állítása Tanulópárok kialakítása (jobb képességű-nehezebben haladó), egymás segítése Az állandó pozitív megerősítés (jutalmazás) szerepe Felzárkóztatás korrepetáláson (speciális feladatok, fejlesztő eszközök, játékok, számítógép segítségével)
34
2. A program elemei felső tagozaton A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése ( követelmények összehangolása) Értelmi, érzelmi és akarati tényezők számbavétele Önismeretre nevelés A másság elfogadására nevelés Az osztályban tanító pedagógusok team-munkája
1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: Cél Iskolánkban folyó oktató-nevelő munka fontos célja, hogy igazodjon a gyerekek egyéni adottságaihoz, képességeihez, fejlettségéhez. Feladat Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátítása mellett fontos feladatnak tartja az egyes tanulók esetében a saját képességeik megismerését, a tehetséggondozást, a tanulmányi kulturális és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést, a megmérettetést. Feladat, hogy tanulóink versenyképes gyakorlatias használható tudásra tegyenek szert. Ennek feltételei: a személyiség erőteljesebb fejlesztése a magasabb szintű gondolkodási műveletek fejlesztése a probléma-megoldási technikák fejlesztése. A legtöbb gyermek valamilyen területen tehetségígéret, melynek gondozása fontos feladatunk. Területei:
I. A tehetség felismerése, azonosítása II. A tehetség kibontakoztatása, fejlesztése
35
Tevékenységek Azonosítás Speciális módszerek, tantárgyi teljesítmények, szülők, tanárok, kortársak, véleménye alapján történik. Fejlesztés Alsó tagozat: A tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztése Az információ feldolgozás hatékonyságának fejlesztése Motiváció fejlesztése Kreativitás fejlesztése A korán megmutatkozó speciális tehetségígéretek fejlesztése
(pl. matematikai,
képzőművészeti,) Felső tagozat: Az alsó tagozatban fejlesztett általános tehetségterületek további munkálása melyben a speciális fejlesztés válik hangsúlyossá, mivel ebben a korban többnyire megjelenik a speciális tehetség. Fontos bármely életkorban, hogy a fejlesztés komplex, az egész személyiséget átfogó legyen.
A tehetségfejlesztés éves általános terve
Szeptember: A tehetségígéretek feltérképezése Októbertől: Fejlesztés rugalmasan tervezett program szerint melynek összetevői: önismeret, énkép alakítása tanulási szokások hatékonyságának fejlesztése (stílus, stratégia) általános mentális képességek fejlesztése gazdagító program kidolgozása, a szaktanárokkal projektek kidolgozása felkészítés versenyekre
36
A tehetség megmutatkozását segítő programok szervezése: - versenyek (versíró, meseíró, különböző tantárgyakhoz kapcsolódó) vetélkedők, ki mit tudok, sport – melyek a képességterületek minél többféle skáláját ölelik fel.
Feltétele: a tehetségeket azonosító fejlesztő team melynek tagjai a szaktanárok, osztályfőnökök, akik segítségével a tehetségfejlesztő, a tanulók azonosító és fejlesztőtevékenységét koordinálja, végzi. Fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb teret, változatosabb tevékenységi formát biztosítsunk gyermekeinknek a képességeik kipróbálásához elsősorban az iskolán belül, de felhívjuk a figyelmüket és irányítjuk őket a községi és az ettől tágabb környezetükben lévő lehetőségek kipróbálása felé.
Ezt a célt szolgálják: Az Újszentmargitai Kistérségi Tehetségpont nyújtotta lehetőségek felhasználása - Pályázatokon keresztül megvalósítható tehetségsegítő tevékenységek - A tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódással az egymástól tanulás lehetőségeinek kihasználása. Tanítási órákon differenciált foglalkoztatás, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tevékenység szervezése A nem kötelező tanórán kívüli választható foglalkozások indítása megfelelő számú jelentkező esetén. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, tehetséggondozó foglalkozások (pl. versenyekre való felkészítés), iskolai sportkör, szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) a szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház-, és múzeumlátogatások), ezeknek az anyagi költségei a szülőket terhelik.
37
A pedagógus szerepe A tehetségígéretű gyerekek gondozására jól felkészült, empatikus pedagógus – és/vagy pszichológus - személyiségekre van szükség. A tehetséggondozásban működő tanároknak más okokból is széles szakmai, módszertani ismeretekkel és emberi kvalitásokkal kell rendelkeznie. A korszerű pedagógia módszertanát – differenciált képességfejlesztés, kooperatív tanulás, interaktív műhelymunka, projekt pedagógia, programfejlesztés, helyi tantervkészítés - rugalmasan, eredményesen legyenek képesek használni.
A tehetségesek elismerésének formái
könyvjutalom tanévzáró ünnepélyen. az adott tantárgyból jeles osztályzat. kistérségi verseny 1-3. helyezésért - szaktanári dicséret. megyei szintű verseny 1-10. helyezéséért - osztályfőnöki dicséret országos szintű verseny 1-20. helyezésért - nevelőtestületi dicséret. ha kistérségi, megyei szinten több tantárgyból is kimagasló helyezést ér el, mérlegelünk, és magasabb szintű dicséretet is kaphat. az Év tanulója Kitüntetésben részesülhet az a diák, aki több éven át kimagasló eredményt ért el, tanulmányi, kulturális, vagy sport munkájával. Közösségi magatartásával öregbítette az iskola hírnevét. A díjat évente egy, indokolt esetben három tanuló kaphatja meg az érintett évfolyam közösség felterjesztése és a tantestület döntése alapján.
1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánkban tanulási nehézségekkel küzd a gyerekek kb. 30-40 %-a Feladataink: Feltárni miben sikertelenek, mi az oka biztonságos alapkészségek kialakítása, fejlesztése szociális készségek fejlesztése tanulási motiváció fokozása az egyéni adottságoknak megfelelő optimális fejlesztési lehetőség, tanulási módszerek megválasztása 38
1.6.3.A beilleszkedési tanulási és magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Tanuló személyiségének megismerése probléma gyökerének feltárása. Fejlesztő módszerek megbeszélése a családdal Szülők segítése a nevelési konfliktusok megoldásában Egyéni bánás mód alkalmazása Egyéni ütemű haladás biztosítása Elfogadó légkör Pozitívumok erősítése Teljesíthető szabályok Feszültség oldó konfliktus kezelő foglalkozások
1.6.3.1. A beilleszkedési tanulási magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: A Pedagógiai Szakszolgálat segítségét kérjük a problémás tanulók megsegítésére Óvodával szülői házzal történő kapcsolatot kiemelten kezeljük A Gyermekjóléti és a Családsegítő szolgálat szakembereinek aktív közreműködése az önismeret konfliktus kezelés és feszültségoldás területén Napközi otthonos ellátás biztosítása a 3- 8- osztályos tanulóknak Egész napos iskola 1- 5- osztály felmenő rendszerben Gyermek és ifjúságvédelmei felelősök prevenciós munkája Fejlesztő pedagógusok munkája Iskola pszichológus munkája. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózatását segítő programok Szautner Jánosné Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban I. II. III. IV. Fejlesztő program mérőanyagának felhasználása a bemeneti illetve kimeneti méréseknél osztály – Mérőlapok a vizuális percepció feladataihoz osztály – A vizuális, az auditív percepció és a verbális képességek vizsgálata (feladatlapok)
39
osztály – Feladatlapok a tanulók vizuális, auditív percepciójának, keresztcsatornáinak összerendezett működésének, és verbális képességeinek a vizsgálatához osztály – Feladatlapok a tanulók vizuális, auditív percepciójának, keresztcsatornáinak összerendezett működésének, és verbális képességeinek a vizsgálatához Mindezen méréseket kiegészítjük a pedagógiai mérésekkel 1. osztály év végétől ( szövegértés, matematikai ismeretek stb.). A mérések eredményeiről írásbeli szöveges értékelést készítünk, amelyet ismertetünk a tanulóval, szülővel. Biztosítjuk számukra a véleménynyilvánítás lehetőségét. Képességek felmérése az iskoláztatás folyamán. Megfigyelés. Dokumentumelemzés
(iskolai
produktumok
áttekintése,
füzetek,
munkafüzetek,
felmérőlapok, rajzok). A tanulók tanulási szokásainak felmérése kérdőívvel tanév elején és tanév végén szaktanár segítségével.
1.6.3.2. Fejlesztésük Iskolán belül: egyéni fejlesztés differenciált óravezetés korrepetálás tanulásmódszertan-tanulás tanítása integrációs nevelés napközi felmentés bizonyos tárgyak év végi osztályozása, illetve értékelési módszerek alól Felelős: igazgató, osztályfőnök, szaktanárok, napközis nevelő iskolán kívül: szakemberhez történő irányítás (pl. Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat) Felelősök: (kapcsolattartás: igazgató, osztályfőnök, szaktanár)
40
A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit 32/2012. (X. 8). EMMI rendelet határozza meg Bevezető Intézményünk alapító okirat szerint kiemelten foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásával nevelésével, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. A tanulók sajátos nevelési igényéből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális tevékenység. Speciális területe a részképesség zavar. Ezek: diszlexia, szóvakság (hiányzik az össz szókép) diszgrafia, írásképtelenség diszkalkulia, számolási nehézség hiperkinetikus zavar mutizmus Az iskola egyik legfontosabb feladata, ezek időbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség esetén speciális képesítésű szakemberek segítségének igénybevétele. A sajátos nevelési igényű tanulóink esetében, a „Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Iskolai Oktatásának Irányelvei” figyelembe vételével, intézményünk helyi tanterve alapján végezzük az oktatást, értékelést. A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A fejlesztő munkában kiemelt szerepe van az intenzív prevenciónak a szakszerű funkciófejlesztésnek, a pszichés gondozásnak, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakításának gyógypedagógusok és pedagógusok együttműködése során gyógypedagógiai korrekciós kompenzáló terápiás módszerek alkalmazásával. A nevelés – oktatás során a NAT-ban foglalt fejlesztési feladatok közül kiemelt szerepet kap: énkép és önismeret 41
kommunikációs kultúra testi és lelki egészség Egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igényű tanulót kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermekteljesítési képességeihez igazítani, szükség esetén, szelektálni a tananyagot. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal (óvónő, szaktanárok, napközi vezetők, stb.) Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A külső motivációs bázis szükséges a továbblépéshez. A tanulás és az értékelés arányát figyelembe vesszük. Speciális esetekben segítünk megkeresni a szakemberrel (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) való kooperáció lehetőségeit. A szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét ezen esetekben kiemelten fontos területként kezeljük. Fontos a reális helyzetfelismerés és helyzetelemzés a terápia szempontjából. A fejlesztést csak a szülői háttér együttműködésével tartjuk sikeresnek. Mivel a hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez a benne résztvevők (pedagógus, szakember, gyermek, szülő) részéről, az iskola kiemelt feladatként tekinti a kapcsolattartás milyenségét és mennyiségét, vagyis az együttműködést. Az iskolánk kiemelt célként kezeli a lehetőségek bővítését a tanulói hátránykompenzációban. Ezek a tanulást segítő módszerek (pl. tanulás tanítása) és eszközök bővítése, alkalmazása, ez irányú pedagógusképzés, minőségjavítás mind tárgyi, mind személyi kérdésekben.
1.6.3.4. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének- oktatásának megsegítésére alkalmazott tevékenységek Viselkedési zavarok kompenzációjával összefüggő pedagógiai tevékenységek Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Családlátogatások rendszeressége Alsó tagozaton már megkezdődik a szűrővizsgálat a másodlatos tünetek alapján. Vélemény, ill. tapasztalatcsere az óvodával Rendszeresség kialakítása (napi és heti rend otthon és az iskolában) Felnőtt-gyermek kapcsolat. Személyes példamutatás. Stresszhelyzetek kezelése, (felkészítés, feloldás, feldolgozás) egyéni elbeszélgetések. Következetesség (betartás, betartatás). 42
Több szakirányú, speciális végzettséggel kiegészülő pedagógus kompetencia. Feszültségoldó szabadidős tevékenységek. Együttes élmények Közösségi viszonyrendszer a tanulók ismerjék meg egymást, teremtsünk rá kellő lehetőséget tanórán kívül is. Beszédstílus, kommunikáció. Tanulás tanításának módszere. Házirend alapos megismerése, betartása, Speciális taneszköz-tár bővítése. Rendezettebb és tisztább környezet kialakítása és ennek óvása. Az elvégzendő feladatok számát nehézségét önállósági szintjét egyénre szabjuk. Általános viselkedéskultúra iskolán belül és kívül. Helyiségek biztosítása (fejlesztő foglalkozásokra). Speciális szakemberek alkalmazása az iskolán belül (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus). Kiegyensúlyozottabb társas kapcsolatok kiépítése. Évismétlők számának csökkenése. Durvaság, fegyelmező intézkedések csökkenése. Tanulmányi eredmény növekedése. Rendezettebb, tisztább környezet, igényesség. Pszichoszomatikus tünetek csökkenése. Továbbtanuláskor való helytállás. Élő, napi kapcsolat, a szakemberekkel. Partneri elégedettség mutatójának növekedése (intézményi, család, stb.). Szorosabb kapcsolat kialakítása a partnerekkel (óvoda, szakszolgálat, szakemberek, más iskolák stb.) Mentálhigiénés tréningek alkalmazása. Osztályfőnöki órák témájának tudatosabb tervezése, végrehajtás. Iskolán belül több speciálisan is képzett pedagógus. Megfelelő szemléletmód kialakulása. Érdeklődés, kíváncsiság felkeltése sok türelemmel. Elfogadás Házirend megismertetése, egységes és következetes betartása, ill. betartatása. Célirányos órai és tananyag felosztás, differenciálás. Hospitálások (óvoda, iskola, középiskola) Egységes követelményrendszer kialakítása, betartása.
43
Értékelés differenciálása Mi az eredmény? (Viszonyítás módja önmagához (tananyag) követelmény). Információcsere. Kudarcérzés oldása. Sikerélményhez juttatás.
1.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Hátrányos helyzet fogalma röviden: Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit családi körülményei szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett , illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságát megállapította. Veszélyeztetettség: Olyan magatartás mulasztás ,vagy körülmény következtében kialakult állapot amely, a gyermek testi, érzelmi, vagy akarati fejlődését gátolja vagy akadályozza Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, a gyermekek is egyre kiszolgáltatottabbak. Így az iskola feladata és felelőssége az ifjúságvédelem területén is megnő. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok egyre nagyobb része nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem bizonyít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. Ezért is indokolt, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem átfogja az iskola élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedéseket tegyen a rászoruló érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök koordinálják. A programkészítés időszakában (2012. augusztus) intézményünkben a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók száma a következőképpen alakul.
44
Gyermek és ifjúságvédelmi munka az intézményi feladatai: Intézményünkben két megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Munkánkban a hangsúlyt a prevencióra helyezzük. Munkamegosztásuk alapján egyikőjük a felső tagozatban, a másik az alsó tagozatban koordinálja ezt a munkát. A veszélyeztetett és hátrányos tanulók felmérése a tanév kezdetén. A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és családon kívül. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása igényeik szerint (fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb. A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése. Folyamatos megelőző, felvilágosító munka. Működtetjük a jelzőrendszert. Az osztályfőnök írásban, esetjelző lapon értesíti az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst és a gyermekjóléti szolgálat munkatársát. Az eset megbeszélésére miden esetben a három érintett szakember jelenlétében kerüljön sor. Ezután tegyék meg a szükséges lépéseket. Veszélyeztetettség megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik… Az érintett családdal Községi Családgondozó és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával Védőnővel Háziorvossal Községi Önkormányzat Gyámügyi előadójával Nevelési Tanácsadóval Községi Önkormányzat Szociális és Oktatási Bizottság Balmazújvárosi Rendőrkapitánysággal 45
1.6.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Szociális hátrány fogalma A szociális hátrányoknak nevezett jelenség összetett fogalom. Magában foglalja: A valódi szociális hátrányt – élettel kapcsolatos problémákat: alacsony jövedelem, öltözködés, étkezés, család működése, kapcsolatrendszer, viselkedési normák. A kulturális hátrányt, ingerszegény környezetet. A hagyományos értelemben vett szociális hátrány valamilyen formája iskolánk tanulóinak több mint 30%-át érinti. A hátrányok csökkentése az iskola, az önkormányzat, a gyermekjóléti szolgálat (a szülők közös feladata) Jelentős nagyságrendű azoknak a családoknak a száma, amelyek funkciójukat valamilyen ok miatt nem megfelelően látják el. Nehezen viselik a munkanélküliség problémáját, és nehéz helyzetükből a kivezető utat keresik. Rosszabb a helyzet azoknál a családoknál, akik már nem is keresik azt, belenyugszanak abba, ami van. A munkahellyel rendelkezők is alacsony keresetűek. Ez rossz családi légkört, elhanyagoló nevelést eredményez. Ez az iskolában a gyerekek körében is érezteti hatását 93 olyan tanulónk van, aki valamilyen szociális ellátásában részesül. Intézményünkben igénybe vehető szociális ellátások iskolaotthonos ellátás napközi egész napos iskola iskolatej iskolagyümölcs menza ingyen étkezés ingyen tankönyv felzárkóztató és tehetséggondozó programok Drog megelőzési program Szülők tájékoztatás a helyi szociális juttatások igénybe vételi lehetőségeiről Integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés IPR program működtetése Életvezetési ismeretek és készségek című program oktatás beépítve osztályfőnöki órák anyagába valamint napközi iskolaotthon és egész napos iskolai tevékenységekbe 46
Jelzőrendszer működtetése Pályázati lehetőségek kihasználása / kirándulásokra, kulturális rendezvények juttatás / Együttműködés a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal
1.7. A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1.7.1. A tanulói részvétel az iskolai szervezetekben A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére iskolai diákönkormányzatot működtetnek, amely tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. A tanulók munkáját az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Az iskolai diákönkormányzata nevelőtestület véleményének kikérésével dönt : - saját működéséről - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról - a hatáskörei gyakorlásáról - egy tanítás nélküli munkanap programjáról - tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről
Tagjai lehetnek iskolánk tanulói, kivéve, aki egyértelműen kinyilvánítja ellenkező akaratát. A DÖK alapegységei a 4.-tól 8. osztály diákjai. Képviselőket – két-három fő alapegységenként – titkos szavazással küldenek a diáktanácsba. A diáktanács a DÖK vezető, illetve végrehajtó szerve választott elnökkel és helyettessel dolgozik. A DT javaslata alapján személyüket nyílt szavazással választja meg a Diákparlament. A Diákparlament a DÖK legfőbb fóruma, amely évi egy alkalommal kerül megrendezésre. A DÖK, az iskolavezetés, a nevelőtestület között a megbízott pedagógus tölti be az összekötő szerepet. (A DÖK felnőtt vezetője) A diákönkormányzat érdekképviseleti szerv, a szabadidős tevékenységet szervezi, mellyel segíti a tanulók testi és szellemi fejlődését, valamint a tanulói jogok és kötelességek teljesítését. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanulók érdekérvényesítési mechanizmusa iskolánkban: Osztályközösségek DÖK tantestület. Az iskolai diákönkormányzatnak egyetértési joga van: 47
A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, iskolai házirend elfogadásakor és módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor. Általános javaslattételi és véleményezési joga van a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A
diákönkormányzat
javaslatát,
véleményét
a
nevelőtestületi
értekezleten
a
diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés időben történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonja, tőlük javaslatot kér. Évente egy alkalommal diákközgyűlés összehívását rendeli el az intézményvezető. Az iskolai közgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákok kérdéseket intézhetnek az igazgatóhoz és a DÖK elnökéhez. Amennyiben a kérdésfeltevő a választ nem tudja elfogadni, a kérdés tárgyköre a diákönkormányzathoz kerül további vizsgálatra és intézkedés céljából. A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának fóruma az iskolagyűlés. Az iskolagyűlés időpontját a tanév helyi rendje tartalmazza. Napirendjét az igazgató és a diákönkormányzat vezetője közösen állapítja meg, és előtte 15 nappal nyilvánosságra hozza. Az iskolagyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. Levezetője a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a gyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. A tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az igazgatóhelyetteshez, osztályfőnökhöz 48
fordulhat. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához az iskola helyiségeit és berendezéseit térítésmentesen használhatja, ha az nem korlátozza az iskola működését. A használatot előzetes bejelentés alapján az igazgató engedélyezi. A fenntartó engedélye esetén a diákönkormányzat működéséhez az iskola saját költségvetésében pénzt biztosít.
1.7.2. A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje: - Az iskola biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. - A diákönkormányzat vezetője a DÖK –ö t érintő kérdésekben részt vesz az iskolavezetőség munkájában. - A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót. - Az általános iskolai diákönkormányzat nevében jogosítványait a diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. - Javaslattétel, véleményezés előtt az iskolai DÖK vezetőségének véleményét ki kell kérni.
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Intézményünk diákjai 1997. október 1-jén Diákönkormányzatot hoztak létre, mely 4. osztálytól működteti diákképviseleti rendszerét. Tagjai lehetnek iskolánk tanulói, kivéve, aki egyértelműen kinyilvánítja ellenkező akaratát. A DÖK alapegységei a 4.-től 8. osztály diákjai. Képviselőket – két fő alapegységenként – titkos szavazással küldenek a diáktanácsba. A diáktanács a DÖK vezető, illetve végrehajtó szerve választott elnökkel és helyettessel dolgozik. A DT javaslata alapján személyüket nyílt szavazással választja meg a Diákparlament. A Diákparlament a DÖK legfőbb fóruma, amely évi egy alkalommal kerül megrendezésre. A DÖK, az iskolavezetés, a nevelőtestület között a megbízott pedagógus tölti be az összekötő szerepet. (A DÖK felnőtt vezetője) 49
A diákönkormányzat érdekképviseleti szerv, a szabadidős tevékenységet szervezi, mellyel segíti a tanulók testi és szellemi fejlődését, valamint a tanulói jogok és kötelességek teljesítését. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Képviselőket delegál az intézményi székbe. A tanulók érdekérvényesítési mechanizmusa iskolánkban: Osztályközösségek DÖK tantestület.
1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Minden olyan kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó nevelési- oktatási feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását, melynek során iskola és szülő egyaránt érzi: közösek a céljaink és érdekeink. Közösen tevékenykedünk, azért hogy, az iskolában a tárgyi és személyi feltételek úgy alakuljanak, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: esélye van a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről, Meg kell ismernünk mindezekről a szülők véleményét. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülők időben, alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről, kulturális, szabadidős és sporttevékenységéről. Az első osztályt tanító kollégák az óvodai nagycsoportba járó gyerekek szüleit szülői értekezleten tájékoztatják az iskola oktató-nevelő munkájáról, az első osztály elvárásairól. A nagycsoportosok ellátogatnak az iskolába, ahol megismerik leendő tanítójukat, az iskolát, az osztálytermet, az iskolában használatos felszereléseket.
50
Az együttműködés formái, fórumai: szülői értekezlet fogadó órák nyílt napok, nyílt órák családlátogatás pályaválasztási tanácsadás szabadidős tevékenységek közös kulturális rendezvények rendszeres tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról
1.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, a tankerületi igazgatósággal. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel, a felsorolásban megjelöljük a kapcsolattartásért felelős személyt. Önkormányzat, polgármesteri hivatal Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat ÁNTSZ Balmazújvárosi Rendőrkapitányság Iskola-egészségügyidolgozók: háziorvos, védőnői szolgálat Universum Sportegyesület Teleház Polgárőrség Vöröskereszt Nevelési Tanácsadó szolgálata HBM PSZ és Pedagógiai Szolgáltató Intézet Ifjúsági Önkormányzat Cigány kisebbségi Önkormányzat Fehér Liliom Gondozási Központ Művelődési Központ Újszentmargita GYSE 51
az Újszentmargitai Gyermekekért Közalapítvány
1.9. A Tanulmányok alatti vizsga szabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya: Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett -osztályozó vizsgákra és / egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik / Amennyiben a tanuló hiányzása eléri a tantárgy óraszámainak 20%-át osztályozó vizsgát kell tennie. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, és mulasztásait a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz, osztályozóvizsgát kötelest tenni. A tanköteles korú magántanulónak osztályozóvizsgát kell tennie. Osztályozó vizsgát a tanuló januárban és júniusban tehet. -javítóvizsgákra vonatkozik /a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott a tanuló. / Javítóvizsgát augusztus 15 és 31-e között tehet a tanuló. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
1.9.2. A vizsgatárgyak részei: - valamennyi évfolyamon az adott tantárgyak (a készségtárgyak és az idegen nyelv kivételével) 52
Értékelés: - a tantárgyak elfogadott %-os rendje szerint
1.9.3. A vizsga részei: - Tantárgyakként feladatlapok segítségével vagy szóbeli felelettel mérjük a tanulók tudását. - Egy vizsganapon egy vizsgázó három írásbeli vizsgát tehet le. A vizsgáztatást az igazgató által kijelölt vizsgabizottság végzi. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni.
1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének rendje Az iskolai felvétel, tanulói jogviszony létesítésének általános szabályait a 2011. évi CXC Nkt. 50 §-a tartalmazza. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A körzethatáron belül lakó tanulókat fel kell venni! Körzeten kívüli tanuló felvételéről és átvételéről az igazgató dönt, a férőhely figyelembevételével. Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből adódó tantárgyi lemaradást - különös tekintettel az emelt óraszámú tantárgyak esetén – pótolni kell, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodni. Az iskola alapító okirata tartalmazza az integrált tanulók oktatását is. Az első évfolyamos tanulók beiskolázásának eljárásrendje
53
Iskolánk 1. osztályába az a gyermek vehető fel, aki községünk ill. Folyás község vonzáskörzetében bejelentett lakóhellyel – külföldi állampolgár esetében letelepedési engedéllyel- rendelkezik, s a tárgyév augusztus 31-ig a 6. életévét betöltötte, és iskolaérett. Előzetes feladatok: A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá az iskolai beiratkozás idejét (a beiratkozást megelőzően 30 nappal). Beíratáskor a megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítása (igazgató) Az 1. évfolyamra történő beíratáshoz szükséges dokumentumok: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás, ami lehet: óvodai szakvélemény nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény sajátos nevelési igényű gyermek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye. Beiskolázást segítő programjaink: alsó tagozatos pedagógusok látogatása az óvodába, óvónők meghívása iskolánkba, nyílt napok szervezése az érintett családok számára, írásbeli tájékoztatók eljuttatása az óvodába, szóbeli tájékoztatás a személyes találkozásokon, rendszeres tájékoztatás weblapunkon, hozzánk látogató nagycsoportosok fogadása. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a 54
tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. Napközibe, tanulószobára történő felvétel: Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint napközis, tanulószobai csoportokat szervezünk. A csoportok kialakítása az igények felmérése után történik. Lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni! Elutasítás esetén figyelembe kell venni a gyermekvédelmi felelős javaslatát! Tanulói jogviszony felfüggesztése – ha tanköteles korú képviselője kéri a jogviszony felfüggesztését (pl. külföldi tanulmányok esetén ) a 2011. évi CXC. tv. (Nkt.) 91. § (1-3) alapján az igazgató szüneteltetheti a tanulói jogviszonyt. Magántanulói jogviszony: a szülő kérésére a tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető a 2011. évi CXC. tv. (Nkt.) 45§ (5), 50§ (1), 55§ (1-3)alapján a szülő az iskola igazgatójának írásban nyújthatja be kérelmét – indokaival együtt - arról, hogy gyermeke magántanulóként folytassa tanulmányait a magántanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót (pl. igénybe veheti a tanulószobát, könyvtárat, menzai étkezést stb.)
1.11. A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló -szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő -testvére az adott intézmény tanulója -munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányába tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található
55
2. HELYI TANTERV 2.1 A választott kerettanterv A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
7
7
6
6
Idegen nyelvek
2
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető órakeret 2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
27
25
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
4
3
3
3
Erkölcstan
1
1
1
1
2
2
2
2
Történelem,
társadalmi
állampolgári ismeretek
és
56
Természetismeret
2
2
Fizika
2
1
Kémia
1
2
Biológia–egészségtan
2
1
Földrajz
1
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
Ének-zene
1
Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra
1 1
Informatika Technika,
életvitel
és
gyakorlat
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret, terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
1.
2.
évf.
évf.
3. évf.
4. évf.
7+1
7+1
6+1+1
6+1
Idegen nyelvek
2+1
Matematika
4+1
4+1
4+1
4+1
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1+1
1+1
1+1
1+1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
57
Életvitel és gyakorlat
1+1
1+1
1+1
1+1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezett órakeret
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
Választható órák
2
2
2
2
Óraterv a helyi tantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4+1
4+1
3+1+1
4+1
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
4
3+1
3+1+0,5 3+1+0,5
Erkölcstan
1
1
1
1
2
2
2
2
2+1
2+1
Fizika
2
1
Kémia
1+0,5
2
Biológia–egészségtan
2
1+0,5
Földrajz
1+1
2+1
1
1
Történelem,
társadalmi
és
állampolgári ismeretek Természetismeret
Ének-zene
1
1
1
+1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Informatika
+1
1
1
1
1+1
1+1
1+1
+1+1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Tanulás tanítása
+1
+1
+1
+1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Dráma és tánc / Hon- és népismeret
Technika,
életvitel
és
gyakorlat
58
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
Választható órák
3
3
4
4
A szabadon tervezhető, a választható órák, az egyéb foglalkozások, valamint a heti időkeret fölötti óraszámok Tantárgyak
1.évf.
2.évf.
3.évf.
4.évf.
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
Magyar nyelv és irodalom
1
1
2
1
Matematika
1
1
1
Angol
1
Kötelező óra
25
25
25
27
Választható óra
2
2
2
2
1+1
1+1
1+1
27
27
29
Környezetismeret-életvitel és 1+1 gyakorlat Tanulók
maximális 27
terhelhetősége Egyéb foglalkozások
25
25
25
26
Tanulás okosodó
5
5
5
5
Ebéd, Szusszanó
5
5
5
5
BTM
3
3
3
3
Egyéni fejlesztés
2
2
2
2
Diff. fejl. 1-3 fő
2
2
2
2
Tehetséggondozás
1
1
1
2
Felzárkóztatás
1
1
1
1
integrált képességf.
1
1
1
1
tevékenykedtetés kézm. alap.
5
5
5
5
Összes időkeret
52
52
52
55
Időkereten felül
5,5
5,5
5,5
5,5
Tehetséggondozás
1
1
1
1
Felzárkóztatás
1
1
1
1
Sni
1,5
1,5
1,5
1,5
59
Tantárgyak
5.évf.
6.évf.
7.évf.
8.évf.
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Magyar nyelv és irodalom
1
Matematika
1
Hon -és népismeret
1
Informatika
1
1
1
Technika életvitel gyakorlat
1
Tanulás tanítása
1
1
1
1
Rendelkezésre álló órák
28
28
31
31
Választható óra
3
3
4
4
Magyar irodalom és nyelvtan
1
1
1
1
0,5
0,5
Matematika Természet ism.
1
1
Kémia
0,5
Biológia- egészségtan
0,5
Földrajz Technika-életvitel Tanulók
1 maximális 31
1
1
1
1
1
31
35
35
terhelhetősége Egyéb foglalkozások
20
20
21
21
Tanulás tanítása
5
5
5
5
Ebéd, szabadidő
5
5
5
5
BTM
2
2
2
2
Kézm. fogl.
4
4
4
4
Tehetséggond.
1(+1)
1(+1)
2(+1)
2(+1)
Felzárk.
1(+1)
1(+1)
1(+1)
1(+1)
évismétlő*
2*
2*
2*
2*
Összes időkeret
51
51
56
56
Teh
1
1
1
1
Felz
1
1
1
1
Időkereten felül
60
Etnika
2
2
2
SNI
1,5
Magántanuló
10
2
10
*második vagy további alkalommal évismétlő ugyanazon az évfolyamon A választott kerettanterv megnevezése: A vagy B változat A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket nem tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a nem emelt óraszámú képzésekben az alábbiakat választjuk: Tantárgy
A választott kerettanterv megnevezése
Magyar nyelv és irodalom
A változat
Fizika
A változat
Kémia
B változat
Biológia–egészségtan
B változat
Ének-zene
A változat
a NAT2012: 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, valamint az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1-2. melléklet – Kerettanterv – az általános iskolák 1-8. évfolyamára megnevezésű kerettantervek előírása alapján
Óraterv1-8.évfolyam 2013/2014. tanév Tantárgy
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
7+1
8
8
7
4+1
4
3,5
4
2
2
2
2
3
3
3
3
3
3
4
3
3
3
1
1
1
Évfolyam Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma) Történelem és állampolgári.ism Idegen nyelv Matematika
4+1
Erkölcstan
1
4
4
1
Informatika
1
Hon és népismeret) Környezetismeret
+1 1
1+1
Természetismeret
1
1
2 2+1
61
1,5
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
1
1.5
1,5
Földrajz Ének-zene
2
1
1,5
1
1
1
1
1
Rajz és vizuális kultúra(média)
2
1.5
1,5
1.5
1
1.5
1
1
Technika és életvitel
1+1
1
1
1
1+1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
3+2”
3
3
5
3+2”
2,5
2,5
Ember és társadalom, etika
0.5
Osztályfőnöki
1
0,5
Egészségtan
0,5
0,5
25
25
0,5
Tanulás tanítása
+1
Szabadon tervezhető óra
2
0,5
Óratervi órák összesen
25
20
Választható óra
2
2 20
22,5
28
22,5
3
„ A mindennapos testnevelés bevezetése 2012. szeptemberétől 1.2. és 5. 6.évfolyamon, felmenő rendszerben
Kötelező és nem kötelező órák száma: 2013/2014. tanév Évfolyam
1. Új
Tanterv
2.
3.
4.
NAT NAT NAT
NAT Kötelező + választható óraszám
27
20
22,5
Etnika Kt. 52.§ (4); CXC. 6. mell.
2
2
Nem kötelező idők. Kt.52.§ (7.) 10% 25% 30%
2
Kt.II.mell.7.p.5% Tehets.+felzárk. CXC. 27.§(5)
Új
6.
7.
NAT NAT NAT
22.5
25
25
2,2
2,2
2,5
2,5
2
2,2
5.6
7.5
2,4
2,4
2,7
2.7
3
3
1
1
1,1
1.1
1.2
1.2
1+1
31
7
CXC 6.m.sni
1,5
7
1,5
22,5
20/2012.19.§ Egésznapos
25
Kntv.53.§(4.) Napközi
20 11,25
62
7.5
1+1
CXC. 27§ (7).Magántanuló
Ktv.53.§(4)Iskolaotthon
8.
NAT 20
Tehets.Felzárk.Kt. 52.§ (11) c)12%
5.
11.25
5
5
54
49,9
40.15 41,95
47,6
53
44.2
Összesen: 377 óra
Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Tanév
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
2013/2014.
ÚJ
NAT
NAT
NAT
NAT 2014/2015.
2015/2016.
2016/2017.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
NAT
NAT
NAT
ÚJ
ÚJ
NAT
NAT
NAT
ÚJ
ÚJ
ÚJ
NAT
NAT
NAT
ÚJ NAT
ÚJ
ÚJ
NAT
NAT
ÚJ
ÚJ
ÚJ
NAT
NAT
NAT
ÚJ
ÚJ
ÚJ
ÚJ
ÚJ
ÚJ
ÚJ
ÚJ
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott vagy digitális taneszközöket ( tankönyv, munkafüzet,térkép stb., )használnak a tananyag feldolgozásához,amelyeket az Oktatási Minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Néhány tantárgynál ( testnevelés,technika,rajz ). egyéb eszközökre is szükség van.
2.3.1.Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásánál az alábbi elveket követjük: A tankönyv és taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.
63
46,2
Legyen jól tanítható, tevékenykedtető, az önálló tanulást fejlesztő, differenciáltan munkáltató eszköz. Jól illusztrált, a tanulók számára érdekes, élvezet legyen belőle tanulni. Megfizethető legyen a szülők számára. A tankönyv tartalmában, információiban,a feldolgozottság mélységében igazodjon a fogyatékos tanuló szükségleteihez-adott esetben. A pedagógus a tankönyv és segédeszközök választásánál vegye figyelembe az itt megfogalmazott elveket.
2.3.2.Tanulmányi segédeszközök kiválasztása: A tanulmányi segédletek választásánál a szülők anyagi terhelhetőségét figyelembe vesszük A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tanári szabadság, a szakmai önállóság határozza meg hogy ki melyik tankönyvből, milyen módszerrel, milyen segédanyag felhasználásával tanít – azaz a kitűzött célt hogyan éri el, ez a szaktanárok választásán múlik, természetesen az adott pénzügyi keret figyelembevételével. (Intézményünk 2003. óta az Apáczai Tankönyvkiadó bázisiskolája. Természetesen a tankönyvválasztást ez a tény bizonyos mértékig behatárolja.) Fontos szempont: a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni,azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni,ha az lényegesen jobbítja az oktatás színvonalát. A tankönyvek cseréjére felmenő rendszerben kerülhet sor.
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
2.4.1 Az 1–2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. 64
fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a test és a lélek harmonikus fejlesztése a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a figyelem és a koncentrációs képességének fejlesztésével; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; helyes tanulási szokások, stratégiák, módszerek kialakításával;
2.4.2 A 3–4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. növeljük a tanulókban a tanulásra való motiváltságot a megfelelő módszerek kiválasztásával és alkalmazásával; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz az eredményesebb tanulás érdekében, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati úton történő megalapozása; fokozatosan kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
2.4.3 Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
65
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási
eredményességhez
szükséges
kulcskompetenciák,
képesség
együttesek
és
tudástartalmak megalapozásának folytatása. a kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, a hatékony önálló tanulás) folyamatos fejlesztésével megalapozzuk a tanulói tudást; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
2.4.4 A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Általános iskoláknak: A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. mintákat adunk a feladat- és problémamegoldáshoz a hatékonyabb tanulás érdekében, a koncentráció és a relaxáció képességének elmélyítése; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; 66
a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.
2.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben 2012. szeptemberében került bevezetésre, és része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához – ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez -, így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás,csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Az 1-4. osztályban heti 3 testnevelés óra biztosított. A további napokon az első osztályban 2 óra néptánc és játékos mozgás, 2. osztályban a kifutó iskolaotthon keretein belül 2 óra játékos mozgás, 3-4. osztályokban 2 óra tömegsport keretében valósul meg a heti 5 óra. Az 5-6. osztályokban heti 3 óra testneveléssel és 2 óra tömegsporttal, 7-8. osztályban heti 2,5 óra testneveléssel, a többi napokon tömegsporttal, minőségi sporttal teszünk eleget, a mindennapos testnevelés megvalósításának. Az Újszentmargitai Diáksport Egyesülettel kötött megállapodás keretében is megvalósulnak edző által vezetett foglalkozások, a labdarúgást kedvelő tanulóink részére. Könnyített testnevelést igénylő tanulónk nincs, ezért ennek megszervezésére jelenleg nincs igény. A gyógytestnevelést a Hajdúnánási székhelyű pedagógiai szakszolgálat szakembere tartja, heti 2 órában, ezen túl a játékos mozgások ill. a tömegsport teszik lehetővé tanulóinknak a mindennapos testmozgást.
2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
67
A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. A szülő és a gyerekek igényeire alapozva minden tanévben –általában szeptember 15-ig – meghirdetjük a választható szakköröket, melyek közül egy tanuló többre is járhat, de 2-nél többet nem ajánlunk. Tanulóink a délutáni diákköri sportfoglalkozásokat választásuk szerint kötelezően látogathatják. Választásukat szeptember 15-ig kell írásban közöli az iskolával. A napközis és iskolaotthonos foglalkozásokra a tanulók szüleinek minden év május 2o- áig kell jelentkeznie. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban a természetismeret, a technika életvitel, valamint a felsőben ezen túl a földrajz, biológia, és kémia. A választható tantárgyak meghirdetésekor közölni kell azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani. A választható foglalkozások közé tartoznak a heti 2-2 órás délutáni sportfoglalkozások, ……..
2.7. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. Iskolánk pedagógiai, módszertani kultúrájában fontos az iskola értékeinek artikulálása- a megkülönböztető jegyek, ismeretek, jól bevált módszerek megőrzése-, melyre egyaránt büszkék a pedagógusok, diákok, szülők. Emellett fontos a folyamatos módszertani megújulás, hiszen a mai kor társadalmi elvárásainak megfelelően „más” tanulókat, „más” céllal (kompetencia, készség, képesség), „más” módszerekkel szükséges tanítani.
68
Ehhez a következő tanulásszervezési módokat alkalmazzuk: egyéni differenciálás témák önálló feldolgozása, tudományos kutatás csoportmunka projektmódszer páros munka kooperatív technikák iskolán kívüli tanítási alkalmak (rendkívüli órák, könyvtár, terepgyak., múzeum) beépítése az oktatásba Módszerek: kooperatív technikák - témaháló, gondolattérkép, kettős kör, szakértői csoport, beszélgető kör, ötletroham, vázlat, tanulási táblázat előzetes tudást feltáró módszerek - fejlesztések: frissítő gyakorlatok - élménypedagógia: természettudományos tárgyak, művészeti tevékenységek - portfólió készítése - a tantárgyak informatikai eszközök használatára támaszkodó tanítása
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: 69
Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, ingyenes vagy kedvezményes ebéd biztosítása, javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. Mentálisan
sérült
tanulók
esetén
pszichológus
tanácsának
kikérése,
munkájának
igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás az érintett tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
70
Értékelés az 1. évfolyamon valamint a 2. osztály 1. félévében. Rögzítés Tankönyvek Értékelési szimbólumok. Folyamatosan Füzetek Témazárók százalékos Év közben Tájékoztató füzet értékelése Ellenőrző füzet Szöveges értékelés minden tantárgyból. Minősítés: Kiválóan teljesített 91 – 100 % Félévkor és év Félévi és év végi Jól teljesített végén bizonyítvány 76 – 90% Megfelelően tejesített 51 – 75% Felzárkóztatásra szorul 0 – 50% Szöveges értékelés az első és második évfolyamokon Ideje
Mód, forma
Ki értékel? Tantárgyat nevelő, nevelő
tanító napközis
Tantárgyat tanító nevelő Osztályfőnök, napközis nevelő
Intézményünkben a tanulók teljesítményeit szövegesen értékeljük az első osztályban félévkor és évvégén, második osztályban félévkor. A szöveges értékelés elvi, követelményei: A gyerekért, a gyereknek szóljon, a személyre szóló, ösztönző legyen. Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart Fejlesztőközpontúság jellemezze Legyen összhang a NAT, a Pedagógiai program, a Helyi tantervi rendszer és az értékelési koncepció között. Az értékelés szempontjai: Minden tantárgy esetén témakörönként, vagy egy-egy fontosabb képesség alapján minősítsük a teljesítményt. A minősítés során a tanuló fejlődését emeljük ki. Hívjuk fel a figyelmet a fejlesztésre váró területre, az esetleges hiányok pótlására, ha szükséges javaslatot teszünk a fejlesztés módjára. A tanuló önmagához, követelményekhez, társakhoz mért érése, fejlődése változása kapja a fő hangsúlyt.
71
Amennyiben tanuló felzárkóztatásra szorul, a nevelő az eredmények ismeretében jelöli meg a fejlesztendő területeket, a fejlesztés módszerét a szülővel egyeztetve. A felzárkóztató foglalkozások megvalósítása a Nk. törvényben előírtak szerint történik. A fejlesztés megvalósulása: Felzárkóztató foglalkozásokon Tanórákon differenciálással Szakvélemény esetén egyéni fejlesztéssel Otthon, a szülővel egyeztetett módszerekkel A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
2.9.1.A második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik. 0-35%
1
36-50%
2
51-75%
3
76-90%
4
91-100%
5
Értékelés a 2. évfolyam II. félévtől - 8. évfolyamokon Ideje
Év közben
Mód, forma Érdemjegy (5,4,3,2,1,) legalább három jegy tantárgyanként, optimális: havonta egy osztálytat. Dicséret, elmarasztalást Magatartás értékelése havonta, szorgalom értékelése kéthavonta A modulok értékelése a következő táblázatban rögzítetteknek megfelelően történik.
Rögzítés
Osztálynapló Ellenőrző könyv Osztálynapló Ellenőrző könyv Osztálynapló Ellenőrző könyv
72
Ki értékel?
Szaktanárok Osztályfőnök
Félévkor
Év végén
Érdemjegy tantárgyanként (5,4,3,2,1) Magatartás, szorgalom félévkor érdemjeggyel év végén betűvel ; a minősítés fokozatai - példás 5 --jó 4 - változó 3 - rossz-hanyag 2
Ellenőrző könyv Osztálynapló Ellenőrző könyv Osztálynapló
Osztályzat betűvel - jeles - jó - közepes Bizonyítvány - elégséges Osztálynapló - elégtelen Törzslap - kitűnő= jeles + szaktárgyi dicséret Magatartás szorgalom mint félévkor
Szaktanárok Az osztályközösség tagjainak és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia dönt
Szaktanárok
Mint félévkor osztályozó konferencia
az
Iskolánk e feladatot az alábbiak szerint végzi Írásbeli beszámoltatá s formája
Funkciója
Gyakorisága
Rendje
Értékelésben betöltött szerep
Korlátai
Röpdolgozat
Napi számonkérés Tanóránként az előző nap tananyagaiból
Tantárgyanként max. 15- Felelet értékű 20 percben
Dolgozat
Egy-egy tananyag Hetente számonkérése
Egy nap max. Maximum 45 kettőt előre Felelet értékű perc jelezve (Házirend)
Egy témarész számonkérése Diagnosztizáa hiányossáló felmérés gok feltárása céljából. Egy-egy Témazáró témakör (szummatív) lezárásakor A félév folyaFélévi mánelsajáfelmérés tított tananyag számonkérése A tanév Év végi tananyagának felmérés számonkérése
Résztémák befejezésekor Maximum 45 Felelt értékű – kéthetente, perc havonta Maximum 2×45 perc
Egy nap egy Duplán számít íratható előre jelezve
zárása Maximum 2×45 perc
Egy nap egy Duplán számít íratható előre jelezve
Tantárgyanként változó Félév előtt
Egy nap max. kettőt előre jelezve (Házirend)
Tanévzárás előtt
Maximum 2×45 perc 73
Egy nap egy Nagy súllyal íratható előre számít jelezve
Hosszabb szünet első napján nem élünk az írásbeli beszámoltatás lehetőségével. Mindegyik értékelési forma célja: a tanuló teljesítményének minél átfogóbb alaposabb ismeretét szolgálja, megmutatva a fejlesztés további irányát. Az osztályzásnál az ötfokú skálát alkalmazzuk ( 1-5 ). A felsőbb osztályba való továbbhaladás feltétele, hogy az adott tanévben a tanuló minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon. Kettőnél több tantárgyból történt elégtelen minősítés esetén a tanuló csak a nevelőtestület engedélyével tehet javító vizsgát. Ellenkező esetben az évfolyamot megismételni köteles. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az előírt mértékűnél nagyobb hiányzás esetén a tanuló a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet. Teljesítmények értékelése: 0 – 39%
elégtelen
40 – 59%
elégséges
60 – 79%
közepes
80 – 90%
jó
91 - 100%
jeles
Az osztályzatokat az ellenőrző útján kell a szülőkkel közölni, amelyet mind a tanár, mind a szülő aláír. Az elkövetkezendő időszakban egységes mérési – értékelési rendszer kidolgozását tervezzük intézményünkben. A nyolcadik évfolyam végén kimeneti mérést végzünk, amely megmutatja a hozzáadott pedagógiai értéket.
2.9.2. Modulok értékelése, minősítése, és beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe
Iskolánkban az alábbi tantervi modulok oktatása folyik:
74
Osztály
Óraszám
Ember- és társadalomismeret, etika
7.
37
Egészségtan
6.
18,5
Informatika
5-6.
37
Hon- és népismeret
5.-6.
37
Modul
Az értékelés módja az egyes tantervi moduloknál
Modul
Ideje Év közben
Mód forma
Rögzítés
Osztálynapló Érdemjegy (5,4,3,2,1,) Ellenőrző Szaktanár optimális havonta egy könyv Osztálynapló osztálytat.
Félévkor Emberés társadalomismeret Etika
Ki értékel
Ellenőrző könyv
Osztályzat betűvel - jeles - jó Év végén - közepes - elégséges - elégtelen - kitűnő= jeles szaktárgyi dicséret
+
Bizonyítvány Szaktanár Osztálynapló Törzslap
Osztálynapló Ellenőrző Év Érdemjegy (5,4,3,2,1,) könyv közben optimális havonta egy Osztálynapló Szaktanár osztálytat. Ellenőrző Félévkor könyv Egészségtan
Osztályzat betűvel - jeles - jó - közepes Év végén - elégséges - elégtelen - kitűnő= jeles szaktárgyi dicséret
75
Bizonyítvány Osztálynapló szaktanár Törzslap +
Osztálynapló Ellenőrző Év Érdemjegy (5,4,3,2,1,) könyv közben optimális havonta egy Osztálynapló Szaktanár osztálytat. Ellenőrző Félévkor könyv Informatika
Osztályzat betűvel - jeles - jó - közepes Év végén - elégséges - elégtelen - kitűnő= jeles szaktárgyi dicséret
Bizonyítvány Osztálynapló Szaktanár Törzslap +
2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladat adásának szempontjai az alapfokú oktatásban Az alapfokú nevelés–oktatás 2 szakaszra tagolódik: alsó és felső tagozatra. A házi feladatok adásának igazodnia kell e szakaszokban jellemző életkori sajátosságokhoz. Célszerű figyelembe venni a következő szempontokat: A tanuló napi és heti terhelése. Az egyes diákok képességei, adottságai. Értelmi fejlettség. A fejlődés üteme. A házi feladat előkészítettsége.
Alapelvek A házi feladat korosztálytól függetlenül sarkallja a diákot önellenőrzésre. Biztosítsa az aznapi új anyagrész rögzülését, begyakorlását. Optimális mennyiségű legyen, sikerélményhez juttasson. 76
A napi ismeretanyaghoz kapcsolódjon, vagy az ismeretek mélyítését szolgálja. A napközis nevelő és a szaktárgyat tanító kapcsolatot tartson a házi feladatok mennyiségéről, megoldásáról, egyénre szabottan. A feladatok megoldása mindig ellenőrizve legyen. Segítse az alapismeretek készségszintre emelését. Megfelelő arányú legyen a tantárgyak közötti elosztása a feladatoknak. A feladatok mennyisége, típusa szolgálja a tehetséggondozást, más tanulóknál a felzárkózást. Házi feladat (szóbeli és írásbeli) egyik napról a másikra, hét végén, és szünetekre is adható a korlátozó elvek figyelembevételével. Az otthoni (napközis, tanulószobai és iskolaotthoni) felkészülést segítő és túlterhelést megakadályozó általános elvek: A házi feladatok mennyisége és minősége egyénre szabott, a gyermekek képességéhez igazodó. A tanulók órarendjénél kívánalom az azonos terhelés. Egy tanítási napon csak 1 témazárót, felmérést, vagy tudáspróbát írhatnak a tanulók. A házi feladatok tanórai előkészítettsége segítse az önálló megoldást. A tanulók tanítási órán, napköziben, iskolaotthonban sajátítsák el az önálló tanulás helyes technikáit (tantárgyak sorrendje, időbeosztás, szövegfeldolgozás, verstanulás, önellenőrzés, stb.). A házi feladatok évfolyamonként a tantervi követelményekhez igazodik. Mindenkor a tanóra anyagának elsajátítását, elmélyítését, begyakorlását kell, hogy szolgálja. Eredményessége visszajelzést ad a tanuló és a pedagógus számára a továbbhaladás lehetőségéről, illetve korlátairól. A szóbeli házi feladat elősegíti a szókincs bővítését, s a szóbeli kifejezőkészségét fejleszti. A házi feladat a tantárgy jellegétől függően írásbeli és/vagy szóbeli, esetenként szorgalmi többletfeladat vagy gyűjtőmunka. A szorgalmi feladat és a gyűjtőmunka a többletterhet is elbíró tanulók önkéntes vállalása: a kreativitást fejleszti, s az önállóság fejlesztését szolgálja.
77
Az otthoni (napközis és iskolaotthoni) felkészülés korlátozó elvei: A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. A házi feladatnál a pedagógus vegye figyelembe a tanuló képességeit, ezért gyakorta éljen a differenciált házi feladat lehetőségével. A házi feladat (szóbeli és írásbeli) az iskolában tanultak gyakorlását, elmélyítését szolgálja, és legyen fejlesztő hatású. A kötelezően megoldandó házi feladat mennyisége egy átlagos munkabírású diák részére is megoldható legyen. Tantárgyanként napi 1 új tananyaghoz adható fel, a szóbeli felkészülést igénylő tárgyakból. Verstanulásra- a vers hosszától függően- minimum 1 hét álljon a tanuló rendelkezésére. Összefoglalást követően adható csak fel az egész témát átfogó több tananyag feladat átismétlésre. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. A hét végére, illetve tanítási szünetre feladott házi feladat mennyisége ne haladja meg az egyik napról a másik napra feladott házi feladat mennyiségét. Napközis, tanulószobai és iskolaotthoni foglalkozásról csak szóbeli házi feladat vihető hazakivétel, ha a tanulónak a tanulási idő alatt más elfoglaltsága volt (szakkör, sport, logopédia, fejlesztés stb.)
2.11. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
78
2.12. A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel, a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotmérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon, áprilismájus hónapokban. A tanulók méréséhez Oktatási Minisztérium által összeállított tesztrendszert használjuk melynek elemei a következők: 1609 m-es síkfutás, COOPER-teszt Vizsgált tevékenység: alap állóképesség Helyből távolugrás páros lábbal Vizsgált tevékenység: izomerő, dinamikus ugróerő Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Vizsgált tevékenység: Dinamikus erő állóképesség Hason fekvésből törzsemelés leengedés Vizsgált tevékenység: A hátizmok erő-állóképessége Mellső fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás Vizsgált tevékenység: Vállövi, a karizmok erő-állóképessége A vizsgálatok eredményei – a mellékletben megadott ponttáblázat alapján – minden tanulóról egyéni adatlapon jelennek meg, melyek megmutatják, hogy az adott próbában a teljesítménye elérte-e az egészség megőrzéséhez szükséges értéket, illetve, hogy a tanuló összteljesítménye melyik minőségi kategóriába esik. A vizsgálatok eredményei alapján egyénre szabottan tervezhető a nem megfelelő szintű képességek fejlesztése, ezáltal az egészségmegtartó egészségjavító tevékenység is. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének 79
mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a munkaközösség vezető feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák.
2.13.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1.Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik: -- az egészséges táplálkozás --a szabadidő aktív eltöltése --a mindennapos testmozgás --a személyi higiéné --a lelki egyensúly megteremtése --a harmonikus párkapcsolat --a családi élet kialakítása, fenntartása --családtervezési módszerek --az egészséges és biztonságos környezet kialakítása --az egészségkárosító magatartásformák elkerülése --járványügyi biztonság --élelmiszer-biztonság megvalósítása Az egészségfejlesztési feladatok során az iskola: --minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást --együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen
80
--egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít,ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal --különös jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak --olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. --törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel az egészség fejlesztése érdekében végzett tevékenységekben Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez. Ehhez szükséges, hogy a tanulók értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát. Az egészséggel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet be kell, hogy épüljön az iskola pedagógiai rendszerébe és összes tevékenységébe. Ezek közé tartoznak: --önmagunk ismerete --egészségi állapotunk ismerete --mozgás fontosságának tudata Az egészségfejlesztésben együttműködnek : --a pedagógusok --az osztályfőnökök --az iskolai egészségügyi szolgálat szakemberei --az intézmény vezetői --gyermek – és ifjúságvédelmi felelős
81
2.13.2.Az iskolai környezeti nevelési elvei Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanuló természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Színterei: 2.13.2.1. Tanórai keretben Az alsó tagozatban átfogja a tantárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beintegrált módon történik, koncentrikusan bővülő ismeretekkel. Felső tagozat: 5-6. osztályban elsősorban természetismeret, testnevelés és osztályfőnöki órákon, ill. 6. osztályban egészségtan modulként. 7-8. osztályban a természettudományos tantárgyak biológia, földrajz, kémia, fizika, testnevelés, etika és osztályfőnöki órák anyagaként.
82
2.13.2.2. Tanórán kívüli programok Iskolai és osztálykirándulások Hulladékgyűjtési akciók Takarítási akciók Sportversenyek (DÖK, DSK, községi rendezvények keretében) Biztosítjuk a mindennapos testmozgás lehetőségét. Akadályversenyek Nyári táborok programja Rajzversenyek Úszótanfolyamok Néphagyományokhoz kapcsolódó jeles napok, ünnepek Élő- és élettelen természet jeles napjai
2.13.3.Alapelvek, célok, jövőkép 2.13.3.1.Alapelvünk Olyan ismeretekkel és viselkedésautomatizmusokkal felvértezett, -a környezetnek és az egészségnek legkevésbé ártó,- okos magatartás kialakítása a tanulókban, amelynek hátterében mindig felelősségteljes tudat munkál.
Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete TÓSÁG
FENNTARTHA-
2.13.3.2. Általános értékek, célok
és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.
2.13.3.3. Jövőképünk kialakítására vonatkozó gondolataink, terveink Az általános célok jövőképünk érdekében ki kell alakítani diákjainkban a: A környezettudatos magatartást és életvitelt A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt. A rendszerszemléletet. 83
Az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodást. A globális összefüggések megértését. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítását. 2.13.3.4. Jövőképünk megvalósítása Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani: Ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségmegtartó- és emberbarát. Ahol a környezeti nevelési tevékenység átfogó, integráns részévé válik az iskolai nevelésnek és oktatásnak. Ahol valamennyi tantárgyat áthatja, valamint átszövi az iskola mindennapjait, az iskolai élet szerves részévé válik a környezeti nevelés. Ahol a környezeti nevelési iskolai tevékenységbe bevonja a családokat, a lakóhely polgárait és hatni tud a családokra és környezetükre. Amely minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és az intézmény dolgozóinak egészégének védelmét, az egészséges fejlesztését és az eredményes tanulást.
Tanulásszervezési és tartalmi követelmények 2.13.4.1. Tanórai Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélete formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden tanító és szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról van szó. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak között integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Tanórán kívüli elemek, foglalkozások
84
2.13.4.3. Minden tanulót egyformán érintő elemek Példamutató iskolai hatás Termek, folyosók, udvar, élő sarok kialakítása. A pedagógusok, a dolgozók példamutatása. Anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése. Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében (torna, reggeli elfogyasztása, évszaknak megfelelő öltözködés) Iskolaújság, faliújság „zöld” rovata. Témanap: Madarak és fák napja alkalmából 2.13.4.4. A tanulókat különböző mértékben érintő felkínált lehetőségek Hasznosítható – anyaggyűjtés Előadások, kiállítások Egészséges környezetben végzett túrák, kirándulások Látogatások
múzeumokba,
állatkertekbe,
botanikus
kertbe,
nemzeti
parkba,
szennyvíztisztítóba Nyári táborok Versenyeken, vetélkedőkön való részvétel Terepi munka Iskolazöldítés Takarítási akciók Napközis foglakozásokba beillesztve pontos terv szerint – évszakköszöntő délutánok Drámajátékok Népi játékok, néptánc Játszóház természetes anyagokkal Sportdélutánok Zöld napokhoz kapcsolódó túrás akadályversenyek, vetélkedők, kiállítások szervezése. „Arany seprű, arany lapát” tisztasági verseny Sportversenyeken való részvétel minél szélesebb körben (DÖK, körzeti-megyei versenyek) Községi sportrendezvényekbe való bekapcsolódás Úszótanfolyam Szelektív hulladékgyűjtésbe való bekapcsolódás Közlekedésbiztonsági versenyeken való részvétel Téli madáretetés megszervezése 85
Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai
2.13.5.1. Iskolakert program Ez a program foglalja össze az összes, az iskola külső környezetének parkosítására, a kényelmes kulturált feltételeinek megteremtésére és fenntartására irányuló tevékenységet. Iskolatakarítási akció Az iskola kertjének, parkjának folyamatos gondozása Madárbarát környezet megvalósítása az udvaron Iskolánk arculatának fontos elem a község lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy lakosság egyre szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont – néhányak ellenőrizhetetlen vandalizmusa miatt – sok előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált pihenést szolgáló eszközökkel való fölszerelése. Ezen a területen rengeteg a tennivaló, s bízunk a településen működő civil szervezetekkel való együttműködésben (Universum SE, Polgárőrség) 2.13.5.2. Hasznosítható anyaggyűjtés Az iskolai papírgyűjtés a tanév idején folyamatos. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk minél bekapcsolódni a szelektív hulladékgyűjtésbe. 2.13.5.3. „Arany seprű,arany lapát” Tisztasági verseny Célunk: az iskola belső környezetének tisztán tartása, természet-közelivé formálása. Az osztályok saját tantermük díszítésével, tisztán tartásával, igényes felhasználásával vesznek részt a versenyben. A verseny kiterjed a tanterem, a taneszközök rendjére, a szekrények, polcok rendezettségére, tisztaságára is. A versenyfelhívás kiírása, lebonyolítása, értékelés a DÖK feladata. 2.13.5.4. Témanap: Madarak és fák napja (május 10.) A zöld napok közül a Madarak és fák napját ünnepeljük meg témanap keretében. Programja: megemlékezés, környezetvédelmi játék.
86
2.13.6. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Rövid távú célok A környezeti és egészségnevelés az A oktatás
és
nevelés
helyi
Feladatok
Sikerkritériumok
tantervben
műveltségi Az iskolai élet egészét átfogó
valamennyi területenként és a tanmenetekben is környezeti és egészségnevelés valósul
területén jelenjen meg!
konkrétan jelöljük meg a feladatokat és meg: az alkalmazni kívánt módszereket.
- átdolgozott tanmenetek; - több környezeti és egészségnevelési tartalom a tanórákon; -
változatosabb
tanulássegítési
tanítási,
környezeti
nevelési
módszerek. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók Képzések,
továbbképzések,
szülői A felnőttek rendelkeznek mindazon
és a szülők személyes példájukkal értekezletek tartása az adott témában.
ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel
legyenek
és személyiségvonásokkal, amelyek a
a
környezettudatos
életvitel hiteles terjesztői!
környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest
minél
környezetkímélőbb
legyen a program. Az iskola tisztaságának javítása, a Tisztasági
őrjárat
szervezése Javul az iskola tisztasága. A tanulók
szemét mennyiségének csökkentése. (diákönkormányzat).
Szelektív és az iskola dolgozói szelektíven
hulladékgyűjtés – egyel ő re csak a papír kezelik a papírhulladékot. Csökken az folyamatos
gyűjtése,
tárolásának
és elszállított
szemét
mennyisége.
elszállításának megszervezése. A helyes Kevesebb a csomagolási hulladék a vásárlói szokások kialakítása. Takarékoskodás a vízzel és a
Rendszeres,
majd
villannyal.
ellenőrzések.
Mérések,
következtetések
–
szemetesekben.
alkalmankénti Nem lesznek nyitva felejtett vagy és
számítások, csöpög ezek
csapok,
égve
felejtett
közlése villanyok. Észrevehetően csökken az
iskolaújság ill. az iskolarádió „zöld” iskola rovatában.
ő víz-
és
villanyszámláján
szereplő összeg.
A tanulók ismerjék meg szűkebb Részvétel programokon, pályázatokon; a Ha ismeri környezetét, jobban szereti, környezetüket, lássák az értékeket, természetben, problémákat,
ápolják
hagyományokat!
környezetben
végzett kötődik
hozzá
és
a szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; rendezvényeken kiállítások,
vetélkedők,
szervezése a „Jeles napokra”.
előadások érdeklődnek,
megóvja.
egyre tudnak
A
többet a
helyi
környezetről, és ezt a többieknek is szívesen elmondják.
Legyenek a tanulók környezetük,
„Örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, Változik az osztály közvéleménye,
87
Rövid távú célok
Sikerkritériumok
Feladatok
szülőföldjük védelmezői!
területet,
stb.,
visszajárnak,
amihez figyelik
rendszeresen morálja.
Beszélgetéseken,
változásait, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon
gondozzák. Faültetés, téli madáretetés.
egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi
környezetünk
megóvásának
fontosságát. Fejlesszük
a
tanulók „Zöld sarok” kialakítása
problémamegoldó
könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok, kiselőadást,
gondolkodásmódját, ismeretszerzés
az iskolai Egyre több gyerek kér feladatot, tart
az
önálló videó-anyag
képességét
és
CD-k
– Internet-hozzáférés
„sürög-forog”
beszerzése. könyvtárban,
biztosítása.
Az használni
a
ír
a
cikkeket,
tudja
szakirodalmat.
Szép
megalapozva az élethosszig tartó iskolarádióban és újságban „zöld” rovat eredményeket érünk el különböző tanulást!
nyitása.
versenyeken.
2.13.7.Módszerek, tanulásszervezési formák Környezeti és egészségnevelési tevékenységeink során a következő módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazunk: A tanítási órák klasszikus módszerei Kooperatív tanulási technikák Osztálykirándulások Csoportszintű gyakorlati foglalkozás napközis szabadidős időszakban Szakköri foglalkozás, Rendhagyó órák Könyvtári órák Verseny Témanap Akció Terepgyakorlat (térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, iskolazöldítés) Tábor Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő stb.) Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás, rendezvények, újságkészítés, kutatómunka) 88
Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése.) Üzemlátogatás
2.13.8. Erőforrások 2.13.8.1 Humán erőforrások 2.13.8.1.1. Belső erőforrások Humán erőforrások iskolavezetőség
Feladat, szerepkör Támogatja
a
programokat.
környezeti A
részeként
Erősségek
minőségi
értékeli
tevékenységet.
nevelési Hiteles
a
munka pedagógusok és a diákság számára.
az
Anyagi
személyiségek
ilyen Hasznosítható kapcsolatrendszer. forrásokat Lehetőséget
ad
a
különböző
teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. program összehangolására (témahét, Aktívan
részt
vesz
az
egyes versenyek, akciók, kiállítások, jeles
programokban. Elkészíti a pedagógiai napok eseményei stb.) programnak megfelelően az éves tervet, segíti
és
koordinálja
megvalósítását.
annak
Dokumentációs
és
értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal tanárok
Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve Valamennyi szakos belátja, hogy tanítják az egyes környezeti tartalmakat. minden tanár feladata a környezeti nevelés.
osztályfőnöki közösség
Évfolyamokra lebontva foglalkozik az Lehetőség
van
az
egészségneveléshez kötődő környezeti azonnali nevelési tartalmak feldolgozásával.
aktualitások
megbeszélésére
osztályközösségi szinten.
diákönkormányzatot segítő
Lehetőségük van a környezeti nevelés Napi kapcsolat a diákokkal, az
és a mentálhigiénés tanár
egészségnevelési
egyedi
területeinek erősítésére.
kezelése.
iskolaorvos
Előadások
tartása
az
problémák
azonnali
egészséges Szakmai kompetencia, személyes
életmódról, a környezeti ártal-makról. ráhatás. Segíti
a
tanárok
munkáját
terepgyakorlatokon, erdei iskolában. adminisztratív dolgozók
Támogatják a tanári munkát az egyes Részt programok hátterének biztosításával.
vállalnak
a
szelektív
hulladékgyűjtésben, takarékosságban.
technikai dolgozók
A
programok
tárgyi
feltételeinek Zöldítési
program,
szelektív
biztosítása, ökológia terem, laborok, hulladékgyűjtés, komposztálás. vizesblokkok,
világítási
89
hálózat
Humán erőforrások
Feladat, szerepkör
Erősségek
karbantartása, hőszigetelés diákok
A
tervezett
éves
programban Valamennyi diák érintett, nagy a
sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, jelentősége tevékeny
szerepvállalás,
kutatások és kezdeményezések).
a
helyi
értékek
önálló felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A f ő hangsúly a szemléletformáláson van.
szülők
Előadások tartása, szemléltető eszközök Tevékeny
részvétel
a
gazdagítása, anyagi támogatás, külső programokban, az ő szemléletük is erőforrások felkutatása.
formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.
2.13.8.1.2 Külső erőforrások, kapcsolatrendszer Önkormányzat, polgármesteri hivatal Hortobágyi Nemzeti Park Környezetvédelmi felügyelőség ÁNTSZ Balmazújvárosi Rendőrkapitányság Iskola-egészségügyi dolgozók: háziorvos, fogorvos, védőnői szolgálat Universum Sportegyesület Horgászegyesület Fehér Liliom Gondozási Központ Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Újszentmargitai Gyermek Sportegyesület (ÚGYSE) CKÖ Közalapítvány Újszentmargita Községért Újszentmargitai Hagyományőrző, Műemlékvédő és Településfejlesztő Alapítvány Polgárőrség Vöröskereszt Nevelési Tanácsadó szolgálata Szakmai Szolgáltatók
90
A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának minősítési elvei A magatartás megítélésében az ember által képviselt erkölcsi elveknek és a viselkedés, illetve a cselekvés motívumainak, valamint a viselkedés, illetve cselekvés következményeinek az egységes értékelése ölt testet.
2.14.1.A tanulók jutalmazása Jutalmazhatnak: - szaktanárok - osztályfőnökök - nevelőtestület - igazgató - diáktanács - szakkörvezető pedagógusok - sportfoglalkozások vezetői
2.14.2.Jutalom adható: - Egy-egy tantárgy óráin huzamosabb ideig (fél évig) nyújtott kimagasló teljesítményért – szaktanári dicséret – amikor aktuális. - Osztályfőnöki dicséret – ünnepélyeken, versenyeken való részvételért és eredményes szereplésért, az osztályközösségben végzett munkáért. - Nevelőtestületi dicséret – több tantárgyból egy tanév folyamán feltűnően jól teljesít a képességeihez viszonyítva. - Igazgatói dicséret - a nevelőtestület kezdeményezésére kiemelkedő tanulmányi munkáért, versenyeken elért figyelemre méltó ( közepes szintnél jobb ) eredményéért.
2.14.3.Jutalmazhatunk: - könyvvel - oklevéllel - jutalomtárgyakkal ( kupa ) Év végén : Dicséretben részesül, illetve jutalmat kap az a tanuló, aki képességeihez mérten 91
- tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi - kitartó a szorgalma, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít - eredményes kulturális tevékenységet folytat - kimagasló sportteljesítményt ér el - tartósan jól szervezi és irányítja a közösségi életet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez - az iskolát bármilyen rendezvényen eredményesen képviseli A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet és jutalmat von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben részesítjük. Az írásos dicséret formái: - tanári, nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatóhelyettesi dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret A tanulók igazgatói és nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. A dicséretes tanulók könyv-és tárgyjutalomban részesülnek.
2.14.4. A tanuló magatartása szorgalma, értékelésének szempontjai A magatartás és szorgalom értékelésének követelményei A tanulók magatartásának értékelésekor nemcsak a tanórai viselkedést vesszük figyelembe, hanem beszámítjuk az osztályért, iskoláért végzett közösségi munkát is. Intézményünk a magatartás és a szorgalom értékelését 1. osztályban és 2. osztály 1. félévében szövegesen értékeli. 2.14.4.1.A magatartás értékelésének szempontjai és kategóriái A tanulók értékelése az alábbi szempontok mentén épül fel. 92
Magatartás: Közösséghez való viszonya Felnőttekhez való viszonya A szabályok betartása Véleménynyilvánítás A tanuló hangneme, viselkedése A házirend betartása Példás: A felelősi, ügyeletesi munkáját fegyelmezetten végzik Igazolatlanul nem hiányzik Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat, társait is erre ösztönzi. Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú. Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Munkavégzése megbízható, pontos lelkiismeretes. Felszerelése tiszta, rendes, teljes. Megnyilvánulásaiban őszinte. Az iskola felszereléseit óvja, becsüli. Környezet tisztaságára ügyel, társait is erre kéri. Jó: A környezet tisztaságára ügyel. Társaival kulturált hangon beszél. Nevelőit tiszteli. Az iskola felszerelését óvja, megbecsüli. Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra. Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. A házirendet igyekszik betartani. Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek. Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki fegyelmeztetés. Saját felszerelése teljes. 93
Változó: Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. Viselkedésével szemben kifogás merül fel. Előfordul, hogy tanáraival tiszteletlen hangot üt meg. Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki, megrovás. Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés. Rossz: Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen társaival durván beszél, verekedik. Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés. A házirendet – többszöri figyelmeztetés ellenére megszegi. 2.14.4.2. A szorgalom értékelésének szempontjai és kategóriái
Szorgalom: A tanuláshoz való viszonya Feladatvégzése Munkavégzése Kötelességtudata Iskolán kívüli munkája Példás: Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. 94
Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed. Jó: Az őt érdeklő tantárgyakból jól teljesít. Figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: Felszerelése hiányos. Munkája ingadozó, hanyag és jó szinten váltogatják egymást. Önállóan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. Szétszórtság jellemzi, figyelme nem tartós. Hanyag: A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. Képességeihez, a körülményeihez késest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz. Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi. Három vagy több tantárgyból megbukott. A tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Nkt.26. § (1)alapján „A nevelő és oktató munka az iskolában, pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a
95
működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.” „(5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.”
Újszentmargita, 2013. 03. 28.
Papolczi Tamásné igazgató
Mellékletek: Legitimizációs záradék Nyilatkozat jegyzőkönyv Eszközjegyzék
96
97
