Intézmény neve: Szabályzat típusa: Intézmény székhelye, címe: 2083 Solymár, Templom tér 26. Pf.: 2. Intézmény OM-azonosítója:

Intézmény neve:

Szabályzat típusa:

Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szervezeti és működési szabályzat minta

Intézmény székhelye, címe:

2083 Solymár, Templom tér 26. Pf.: 2.

Intézmény OM-azonosítója:

032454

Intézmény fenntartója:

Solymár Nagyközség Önkormányzata

Intézmény vezetője:

Marlokné Cservenyi Magdolna

Intézményvezető-helyettes(ek):

Lóczi Edit Marlokné Somogyi Ildikó Buzás Bálint

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 1. A SZMSZ célja, tartalma 2. Jogszabályi háttér 3. A SZMSZ hatálya

II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók 2. Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Vállalkozási tevékenység

III. Szervezeti felépítés 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 1.1 Vezetők, vezetőség Az igazgató 1.1.2. Az általános pedagógiai igazgatóhelyettes 1.1.3. A pedagógiai felsős igazgatóhelyettes 1.1.4. Művészetoktatási igazgatóhelyettes 1.1.5. Pedagógiai Szakszolgálat igazgató helyettese 1.1.6. A minőségirányítási vezető feladata, hatásköre 1.2 Az intézmény szervezeti vázrajza 1.2.1 A vezetők helyettesítésének rendje 1.2.2. Az igazgató és az általános pedagógiai igazgatóhelyettes 1.2.3. Gazdasági ügyekben 1.2.4 Az igazgató a vezetők 1.2.5 Az igazgatóhelyettesek 1.2.6 Az igazgatóhelyettesek öt napot meghaladó helyettesítéséről 1.2.7. A gazdasági vezetőt 1.3 Gazdasági szervezet felépítése és feladata A gazdasági vezető 1.4 Az iskola közösség 1.4.1 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 1.4.2. Pedagógusok közösségei 1.4.3.Szakmai munkaközösségek 1.4.3.1 A munkaközösség vezető 1.4.3.2 Intézményünkben működő munkaközösségek 1.4.4. Az iskolai minőségfejlesztés irányítócsoport 1.4.5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 1.4.6. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős 1.4.7. A szabadidőszervező 1.4.8. A könyvtárostanár 1.5 Az iskola tanügyi igazgatást segítő alkalmazottak 1.5.1 Iskolatitkár 1.6 Tanulók közösségei

1.6.1. Szervezeti formák 1.6.2 Az osztályközösség 1.6.3 Napközi otthon 1.6.4. Tanulószoba 1.6.5. A szakkörök 1.6.6. Az énekkar 1.7 Szülői szervezetek (közösségek) 1.7.1 Iskolánkban Szülői Munkaközösség működik 1.7.2 Az iskolaszék 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 2.1. szülői testületek 2.1.1.Az iskolaszékkel való együttműködés 2.1.2. A szülői szervezet (SZMK) 2.1.3 PSZSZ és a szülők 2.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Vezetői megbeszélés 2.2.1 Rendszeres szakmai kapcsolattartás 2.2.2. Nevelőtestületi értekezletet 2.2.3 Munkaértekezlet 2.2.4. Mikroértekezlet 2.3. Az alkalmazotti közösség értekezlete 2.4 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje 2.5 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje 2.6 A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája 2.6.1 A tanulók rendszeres tájékoztatását 2.6.2 Iskola honlapja 2.6.3. Az intézmény tájékoztató eszköze az intézményi rádió 2.6.4. Az intézmény valamennyi tanulójának joga 2.6.5 Diákközgyűlés 2.6.6 A tanulók ügyeinek elintézésé 2.6.7. A tanulók ügyeinek intézése a B épületben 2.7. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 2.8. Nevelők és szülők kapcsolattartási rendje 3.4 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 3.4.1. Az iskolát a külső kapcsolatokban ki képviseli 3.4.2. A gyermekjóléti szolgálattal 3.4.3. Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval 3.4.4 Az országos hatáskörű és illetékességű 3.4.5. Az intézmény szabadidő-szervezője 3.4.7 A művészetoktatási intézményekkel 3.4.8 A PSzSz-ben 3.4.9 Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel

IV. A működés rendje 1. Az intézmény működési rendje 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 3.1 A napköziotthon működésére vonatkozó általános szabályok 3.2.Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 4.1. A nemzeti ünnep 4.2. Az intézmény hagyományai 4.2.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 4.2.2. A hagyományápolás külsőségei 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 5.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed 5.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak 5.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során 5.4 Az igazgató belső ellenőrzése 5.5 Az ellenőrzés módszerei 5.6. Az ellenőrzés tapasztalatai 5.7. Összegzés 5.8. Értékelési rendszerét, a teljesítményértékelés szabályzatát 6. Az iskolai könyvtár 6.1 Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei 7. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás 7.1 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje 7.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje 7.3 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje 8. Intézményi védő, óvó előírások 8.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 8.2 A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén 8.3 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 8.4 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 9. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat 10. Egyéb kérdések 10.1 A kereset kiegészítés feltételei 10.2 Kéthavi tanítási időkeret 10.3 A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei 10.4 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai 10.5 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 10.6 Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés 11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága

V. Záró rendelkezések 1. A SZMSZ hatálybalépése 2. A SZMSZ felülvizsgálata

Mellékletek Adatkezelési szabályzat A 2010 jan.1.-től hatályba lépő igényelhető támogatások szakágazati számai Tartalom

I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola Solymár Templom tér 26 (intézmény alapító okiratban meghatározott neve, címe) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Kt. 40. § (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:        

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKMrendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:                

az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A § (3) bekezdés] a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKMrendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet A Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola Alapító okirata Solymári Önkormányzat Polgármesteri Hivatala – az intézmény működésére vonatkozó rendeletei

Az iskolában folytatott tevékenységeket, a jogokat és kötelezettségeket a jogszabályoknak megfelelően, az Szmsz.-ben leírt szervezeti keretek és szabályok, valamint az iskola Házirendjében foglalt szabályok betartásával kell gyakorolni. Az iskola Házirendje szabályozza – egyebek között –  a szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét  a napközis és tanulószobai felvételre vonatkozó szabályokat,  a tanulók távolmaradásának engedélyezési rendjét,  a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat,  az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendjét,  a tanítás rendjét és a munkarenddel kapcsolatos szabályokat.  a térítési díjak megállapításának, be- és visszafizetésének szabályait,  A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályait  Tanulói használatba adott, de az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos tudnivalókat  a tanulók rendszeres tájékoztatásának formáit és rendjét,  a tanulók jogait és kötelességeit

  

a tanulók véleménynyilvánításának formáit és rendjét, a tanulók jutalmazásának elveit és formáit. A gépterem rendjét

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók 

Név :Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola

 

Székhely: 2083 Solymár, Templom tér 26 [Ámr. 13/A § (3) bekezdés] Telephely: központi A épület (2083 Solymár, Templom tér 26.) /itt működő felső tagozattal, szükség szerint alsó tagozatos osztályokkal, a művészeti iskola tanszakaival, napközi otthonos ellátással, valamint tanulószobai, fejlesztő és gyógytornai foglalkoztatással/

B épület (2083 Solymár, Bajcsy-Zs. u. 30.)[Ámr. 13/A § (3) bekezdés] (alsó tagozattal, művészeti tanszakokkal, napközi foglalkoztatással, fejlesztő és logopédiai foglalkoztatással/ Apáczai Csere János Művelődési Ház (2083 Solymár, Templom tér 25.) /alsó tagozat, felső tagozat, művészeti oktatás/ Egyéb bérelt helyiség a Sportcsarnokban (2083 Solymár, Terstyánszky út 89/ Központ /Testnevelés órák/  alapító okirat száma 67/2009 (V.29.) [Ámr. 13/A § (3) bekezdés a) pont]  alapító okirat kelte 2009.május.29.[Ámr. 13/A § (3) bekezdés b) pont]  alapítás időpontja 1904. június 4. – német nyelvű felekezeti iskola (mai A épület elődje) [Ámr. 13/A § (3) bekezdés b) pont] Intézmény jogállása: önálló jogi személyiségű helyi önkormányzati költségvetési szerv munkáltatói és szakmai szempontból Intézmény fenntartója: Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Intézmény működési köre: A, Solymár Nagyközség valamint a vonzáskörében található községek, budapesti kerületek B, Pilis- Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás társult önkormányzatainak közigazgatási területe a pedagógiai szakszolgálatok vonatkozásában  OM-azonosító 032454

     

KSH-azonosító: 130 73 84 PIR-azonosító: 565613 Adóalanyiság : 2007 évi CXXVII.törvény az általános forgalmi adóról 5.§ (1)bek. 85.§ (1) bek. i.pontja adószám:15565615-2-13 bankszámlaszám 11742245-15565615 pályázatok elkülönítésére szolgáló számlaszám:11742245-15565615-10200005

Az intézmény hivatalos bélyegzői

Hosszú (fej) bélyegző: Körbélyegző: 2. Az intézmény tevékenységei A tevékenység jellege alapján: Közszolgáltató intézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó Az intézmény típusa: Többcélú oktatási intézmény  Általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatás és nevelés  Nemzetiségi oktatás és nevelés  Alapfokú művészeti oktatás  Pedagógiai szakszolgáltatás (logopédia, gyógytestnevelés) Az intézmény nem alanya az áfának. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény helyiségeit, eszközeit az alaptevékenység sérelme nélkül, az Önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak szerint bérbe adhatja. Az intézmény kiadványozási joga az intézményvezetőt illeti meg. [Ámr. 13/A § (3) bekezdés c) pont] 2.1 Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény szakágazati besorolása: 852010 Alapfokú oktatás TEAOR száma 8520 Alapfokú oktatás Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában megállapított: nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása nappali munkarend szerint Alaptevékenység alapvető szakfeladata: 80131-3 Alapfokú művészet oktatás 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása

80121-4

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Ellátandó alaptevékenységek         

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás Német nemzetiségi oktatás és nevelés Két tanítási nyelvű(német) oktatás Kibővített német nemzetiségi oktatás heti max. 8 órval. Tanórán kívüli oktatási ellátás: korrepetálás, tehetséggondozás (szakkörök, versenyfelkészítés, középiskolai előkészítő, nívócsoportos oktatás) Fejlesztés logopédiai foglalkoztatás, magántanulók foglalkoztatása Önkormányzati engedéllyel és szülői igények alapján iskolai előkészitő foglalkozástatás iskolaotthonos ellátással Iskolai könyvtár működtetése

80122-5 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás:  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése oktatása  Iskolánk ellátja a sajátos nevelési igényű a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók nevelését és oktatását is egyéni fejlesztési terv alapján 805212 Pedagógiai szakszolgálat  Gyógytestnevelés oktatása  Logopédiai fejlesztés 80131-3 Alapfokú művészetoktatás (Zenei előképzés, hangszeres oktatás alapfokon, továbbképző, képző- és iparművészeti ág, táncművészeti ág, szín és bábművészeti ág drámajáték) - iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkoztatás (szorgalmi időben) feladatmutató: [Ámr. 13/A § (3) bekezdés c) pont] forrás: [Ámr. 13/A § (3) bekezdés] További szakfeladatok szakfeladat: feladatmutató: [Ámr. 13/A § (3) bekezdés c) pont] forrás: [Ámr. 13/A § (3) bek] ...

2.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek 80121-4 Oktatási kiegészítő tevékenység: Az 1-8. évfolyamon biztosított  Szülői kérelemre – a tanuló jó tanulmányi eredménye esetén – második idegen nyelv oktatása 5.évfolyamtól (angol-német)  Külföldi állampolgárok oktatása a törvényi szabályozás szerint.  Diáksport  Magántanulók foglalkoztatása  Erdei iskola, tanulmányi kirándulások, külföldi meghívások, fesztiválok, táboroztatás szervezése, lebonyolítása  Tanulók tankönyvvel való ellátásának megszervezése, lebonyolítása 8010

Önköltséges tanórán kívüli foglalkoztatás szülői igény szerint



Kiadói tevékenység (dokumentálás: kiadványok, videó, hangkazetta készítése; kiadványok értékesítése)  Ingatlan bérbeadása (tanterem, tornaterem) Az intézmény a kapacitások fokozott kihasználása érdekében, nem nyereségszerzési célból adhatja bérbe a helyiségeket. Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése oktatás és sport tevékenységre (helyiségek bérbeadása, legfeljebb 1 tanév időtartamra a székhelyen). 92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés tevékenység: feladatmutató: forrás: 2.3 Vállalkozási tevékenység Nincs [Ámr. 13/A § (3) bekezdés c) pont] Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

III. Szervezeti felépítés [Ámr. 13/A § (3) bekezdés e) pont] 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 1.1 Vezetők, vezetőség Az igazgató a) felelős:              

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a tantárgyfelosztásért az intézmény ellenőrzési, mérés, értékelési és minőségbiztosítási programjaink működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, az étkezési, térítési díjak ellenőrzéséért a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, az intézményi tankönyvellátás rendjének megszervezéséért, és a tankönyvrendelés lebonyolításáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) lebonyolításáért és rendjéért, a nevelő- és oktatómunkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért, a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért;

b) gyakorolja a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkört; c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe; d) képviseli az intézményt. e) Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen:  a nevelőtestület vezetése,  a nevelő-és oktatómunka irányítása és ellenőrzése,  az intézményi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése,

     

az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve a szülői szervezetekkel (közösséggel) való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. nemzetiségi hagyományok ápolásának támogatása

f.) Kizárólagos jogkörébe tartozik:  a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör,  a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,  a külön megállapított ügyekben  a fenntartó előtti képviselet. g.) Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyetteseket és a gazdasági vezetőt, a minőségirányítási vezetőt valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a személyi- és munkaügyi előadó és az iskolatitkár munkáját. A diákönkormányzatot segítő tanár közvetlenül hozzá fordulhat. h, heti óraszáma: oktatási törvényben meghatározott óraszámban a fenntartó által engedélyezett tantárgy felosztás alapján oktató nevelő munkát lát el. Melyet az éves munkaterv tartalmaz 1.1.2.Az általános pedagógiai igazgatóhelyettes a) Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott, átruházott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala – ellátja az igazgató helyettesítését; Az igazgató tartós – kettő hetet meghaladó – távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót. b) további feladatai  közvetlenül irányítja a B épületben, az iskola 1-4. évfolyamán és a napköziben folyó munkát,  folyamatos kapcsolatot tart a pedagógiai és a művészeti igazgatóhelyettessel,  ellátja a B épülethez tartozó feladatok operatív irányítását,  felügyeli , és segíti a B épületben a technikai dolgozók tevékenységét,  szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét,  kapcsolatot tart a település óvodavezetőivel a beiskolázással összefüggő szakmai munkában, és erről tájékoztatja az igazgatót  közvetlenül irányítja az intézményi adatszolgáltatás tekintetében az iskolatitkárt, amelyről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja. c) Felelős:

         

az 1-4. évfolyamon folyó pedagógiai, szakmai munkáért, a szervezett napközis foglalkozásokért; az igazgató irányítása szerint a tantárgyfelosztás alapján az órarend elkészíttetéséért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, óvó, védő intézkedések betartásáért, betartatásáért, a rendkívüli események esetén tett intézkedésekért, átruházott jogkörben a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésért, az iskolaorvossal, a védőnővel való együttműködésért, az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért, szertárfejlesztési és eszközbővítési tervek elkészíttetéséért az együttműködésért a napi operatív tevékenységek ellátásában és a feladatellátáshoz, szervezéshez szükséges információáramlás biztosításában a B épületben az intézményi hagyományok őrzésével összefüggő feladatok szervezéséért, koordinálásáért az alsó tagozatban

1.1.3 A pedagógiai felsős igazgatóhelyettes a) Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott, átruházott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala – ellátja az igazgató helyettesítését; Az igazgató tartós – kettő hetet meghaladó – távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót. b) Közvetlenül irányítja:  az 5-8. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában meghatározott pedagógiai tevékenységet, a nevelőtestületi értekezletek szervezését, irányítását, az intézményi minőségfejlesztési programot  az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységet, tanulószobai tevékenységet  az intézményi hagyományok őrzésével kapcsolatos feladatokat átruházott jogkörben, a szervezést, koordinálást a felső tagozatban  az szabadidős tevékenységet (5-8. évf.)  a diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályok által meghatározott feladatok felügyeletét, amelyekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja,  irányítja és ellenőrzi a felsős tanulószoba munkáját  felügyeli , és segíti az „A” épületben a technikai dolgozók tevékenységét c) Felelős:  az 5-8. évfolyamon folyó pedagógiai, szakmai, igazgatási munkáért,  a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért,  az alsós igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, d) Képviseli az iskolát



esetenként, az igazgató felhatalmazása alapján a szülői szervezet, az iskolaszék, a diákönkormányzat ülésein, egyéb az igazgató által meghatározott fórumokon.

1.1.4. Művészetoktatási igazgatóhelyettes a)        

   

átruházott hatáskörben irányítja az alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját, szakmai fórumokon képviseli az intézményt, szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét, elkészíti elfogadásra az alapfokú művészetoktatás munkatervét, az iskola igazgatójával egyeztetve a dolgozók munkaköri feladatait, órarendjét, előkészíti és megszervezi az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, továbbá az osztályozó- és javítóvizsgákat, a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítja a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait, engedélyezi a tanulók beosztását más tanárokhoz, javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére a Kt. 75. §-a alapján, közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban, közvetlen szakmai kapcsolatot tart az alsós igazgatóhelyettessel az igazgatási feladatok végrehajtásában, s a munkarendhez kapcsolódó feladatokban, együttműködik a gazdasági vezetővel az alapfokú művészetoktatás költségvetési tervezési feladataiban, az igazgatóhelyettesek délutáni távolléte esetén – az igazgatóval egyeztetve – helyettesíti őket.

b) Felelős:  az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért,  az alapfokú művészetoktatás munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásáért, végrehajtásért,  az alapfokú művészetoktatás területéről készített beszámolók, jelentések, tanügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás, térítési díj nyilvántartás elkészítéséért, vezetéséért,  az alapfokú művészetoktatás területén a beiskolázásért, a felvételi és a tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért,  az alapfokú művészetoktatás taneszköz szükségletének biztosításáért, könyvtár- és szertárfejlesztési tervek elkészítéséért,

 

versenyek, bemutatók szervezéséért, a pedagógiai és alsós igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógustovábbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért.

1.1.5. Pedagógiai Szakszolgálat igazgató helyettese. a.)

          

szakmai fórumokon képviselje az intézményt szervezze meg a hozzátartozó pedagógusok munkáját Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Segítse elő a szakmai feladatok minél teljesebb elvégzését, kielégítését. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen a működés során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az ellenőrzés tapasztalatait a szakemberekkel, szakdolgozókkal egyénileg, általánosítható tapasztalatok esetén a szak alkalmazotti közösség tagjaival beszélje meg. Az ellenőrzési kötelezettségeinek eleget téve, a tapasztalatait-hiányosságait közvetítse az igazgató felé. Teljesíti tervezési, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettségét. A Szakszolgálat vezetője ellátja a foglalkozások beosztásával kapcsolatos feladatokat tekintettel kell lenni az alábbiakra:

b.)Felelős:  szakmai munkájáért,  éves munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásáért,  a szakterületének ellenőrzéséért. 1.1.6. A minőségirányítási vezető feladata, hatásköre A minőségirányítási vezetőt az igazgató bízza meg. A feladat-ellátáshoz, az iránynak megfelelő legmagasabb képzettséggel, kompetenciával szükséges rendelkeznie a pedagógusnak. Feladata  az intézményben folyó minőségbiztosítási munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, a minőségirányítási csoport irányítása.  éves munkatervet készít az IMIP működtetésére,  partneri igény és elégedettségvizsgálat szervezése, irányítása, tájékoztatás az eredményekről,  irányított önértékelés szervezése, irányítása,  minőségügyi csoportok szervezése, munkájuk ellenőrzése,

      

minőségbiztosítási rendszer adatgyűjtésének megszervezése, kapcsolattartás az intézményvezetővel a bejövő információk alapján az intézményvezetővel prevenciós vagy fejlesztő intézkedések, intézkedési tervek kidolgozása, intézkedési tervek készítése, azok végrehajtásának ellenőrzése, értékelése, az iskolavezetés tagjaként részt vesz a vezetői értekezleteken, megbeszéléseken, vezetői döntés alapján részt vesz a vezetői ellenőrzésekben, értékelésekben, év végén beszámolási kötelezettsége van az elvégzett munkáról

Kiemelt feladatai: Beszámolási kötelezettsége:  

az intézményvezető felé írásban adott év januárjában és júniusában; nevelőtestület felé a testületi értekezleteken szóban.

Irányítja:  

a fejlesztő csoport munkáját; az adott téma köré szervezett teamek (minőségi körök) munkáját.

Felelős:      

a minőségfejlesztési csoport munkájának tervezettségéért, előkészítéséért; a fejlesztési feladatokban a testületi döntések előkészítéséért; a fejlesztés eredményeinek dokumentálásáért; a IMIP-ben leírtaknak megfelelő rendszer működéséért; a beszámoló elkészítéséért a hatáskörébe átruházott területről; a beszámolóiban leírtak hitelességéért.

Döntést hoz: 

a fejlesztő csoport munkaszervezésének ügyeiben.

Vezetők közötti feladatmegosztás [R. 4. § (1) bekezdés e) pont] 1.3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI VÁZRAJZA

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI VÁZRAJZA Fenntartó Önkormányzat

Működés: az Alapító Okirat, a közoktatási törvény, a Munkatörvénykönyv és az iskola Pedagógiai programja, illetve az aktuális miniszteri rendeletek szerint.

Német Kisebbségi Önkormányzat

/Polgármesteri Hivatal/ polgármester - jegyző

Gazdasági vezető

Az iskola igazgatója

Külső kapcsolatok - Okt. Minisztérium - Pedagógiai Intézetek

pénztáros pénzügyi ea.

.

- Nevelési Tanácsadók

KAT Ügyviteli dolgozók

- Egészségügyi intézmények

Technikai dolgozók

. Iskolaszék

takarítók

gondnokok

humánpol. üi iskolatitkár I. iskolatitkár II.

- Gyermekjóléti Szolgálat

SZMK Diákönk. Minügyi.vez

- Egyházak - Művelődési ház - Heimatverein (Falukör) - Derelye Bt. (élelmezés) - óvodák - Waldorf (óvoda, iskola) - középiskolák

Igazgatóhelyettesek

Szakmai munkaközösség vezetők

Irányító csop (auditorok, teamek, minőségi körök)

Általános peagógiai (alsós) igh.

pedagógiai (felsős) igh.

alsó tagozat 1-4. évf.

5-8. évf., ügyelet (A épület), humán, reál,

(ügyelet B épület),napközi,

informatika, osztályfőnöki, idegennyelvi mk.,

napközis mk., testnevelés mk,

gyermekvédelmi felelős, pályaválasztási f.

alsós mk., logopédus, gyógytestnev., felzárkóztató ped., napi kapcsolat az egészségüggyel

Felső iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, minügyi.vez

zeneiskolai igh. (művészeti képzés)

zeneiskolai tanszakok zenekarok, előképző, alapfokú képzés I-IV. továbbképző

PSZSZ igh.

- Alapítványok (Corvinus,Patrona Solymaris) - Vállalkozók Egyesülete - külföldi cserekapcsolatok (Wüstenrot)

Középszintű iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, minügyi.vez , szakmai mkv, gazdasági vezető, a diákönkormányzat vezetője, KAT-elnök (* A gazdasági vezető csak az iskolát érintő gazdasági ügyek esetén résztvevője az értekezleteknek, megbeszéléseknek.) Kibővített iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, minügyi.vez, szakmai mkv., KAT-elnök, a diákönkormányzat vezetője, az SZMK vezetője, az Iskolaszék elnöke

1.2.1 A vezetők helyettesítésének rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános pedagógiai igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. 1.2.2. Az igazgató és az általános pedagógiai igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a pedagógiai vagy felsős igazgatóhelyettes feladata. Amennyiben az általános pedagógiai igazgatóhelyettes jelenléte is akadályozott az átruházott feladatokat a művészeti igazgatóhelyettes látja el 1.2.3. Gazdasági ügyekben, költségvetést érintő kérdésekben az igazgató tartós távolléte esetén a szükséges napi működés feltételeinek biztosítása érdekében az igazgató írásbeli hozzájárulásával a gazdasági vezető helyettesítheti. 1.2.4. Az igazgató a vezetők egyidejű akadályoztatásakor esetenként másnak is adhat megbízást. 1.2.5. Az igazgatóhelyettesek egymást helyettesítik, egyidejű távollétük esetén – korlátozott jogkörben – helyettesítésüket megbízás alapján a munkaközösség-vezetők, illetőleg a tanszakvezetők látják el. 1.2.6. Az igazgatóhelyettesek öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik. 1.2.7. A gazdasági vezetőt az ezzel írásban meghatározott intézkedési jogkörrel megbízott pénzügyi előadó helyettesítheti. Helyettesítés rendje [R. 4. § (1) bekezdés f) pont] [Korm. r. 7. § (2) bekezdés b) pont] 1.3 Gazdasági szervezet felépítése és feladata Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervezet. A gazdasági vezető A vezetőbeosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, e területeken képviselheti az intézményt. Az igazgató tartós távollétében gazdasági ügyekben helyettesíti az igazgatót. Jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, fenntartói rendelkezésekben és az intézmény belső szabályzataiban meghatározottak szerint tervezi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi az intézmény költségvetési, ellátási, fenntartási, gazdálkodási rendszerét, tevékenységét. Közvetlenül irányítja a Gazdasági Iroda munkáját. a) Felelős:

      

az intézmény belső gazdálkodási szabályainak, könyvviteli. Elszámolási, vagyonnyilvántartási és bizonylati rendjének kidolgozásáért, a bérgazdálkodásért, a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért, a számviteli, pénzügyi, adó- és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a leltározás és selejtezés szabályosságáért, a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, a felújítási és karbantartási feladatok végrehajtásáért, a térítési díjak, a tandíjak önkormányzati rendelet szerinti megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért és a többletbefizetések visszatérítéséért.

b) Gyakorolja az  ellenjegyzési jogkört kötelezettségvállalás és utalványozás esetén,  Könyvelés, számla ellenőrzést  a pénztár kezelés szabályosságának ellenőrzést [Ámr. 17. § (4) bekezdés]  az ellenőrzési jogkört az igazgatótól átruházott területeken a „technikai dolgozók” felett.     

a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörét, munkakörét meghatározza és ellenőrzi. [Ámr. 13/A § (3) bekezdés h) pont] a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el [Ámr. 13/A § (3) bekezdés g) pont] a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek [Ámr. 13/A § (3) bekezdés j) pont] az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (ezen belül az itt dolgozó pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre) [Ámr. 13/A § (3) bekezdés h) pont] a belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai [193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről)

1.4 Az iskola közösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 1.4.1 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 1.4 .2. Pedagógusok közösségei A nevelőtestület

Közoktatási törvény 56.§ (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. (2) A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógiai szakellátást végző felsőfokú iskolai végzettségű közalkalmazottja. (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 57.§ (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik          

a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; és elfogadása a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek.

(2) A nevelőtestület véleményét nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.  Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,  az igazgatóhelyettesek megbízása,  a megbízás visszavonása előtt. (3) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az intézményen belüli érdekképviseleti szervekre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles  a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon  azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. [R. 4. § (1) bekezdés h) pont].

(4) Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – az (1) bekezdés g) – h) pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. 1.4.3.Szakmai munkaközösségek Közoktatási törvény 58. § (1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (2) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményekben és a tagozaton. A munkaközösségek éves munkaterv szerint dolgoznak. Céljuk: Az oktató-nevelő munka fejlesztése, összehangolása A tagok továbbképzésének segítése Az adott területen a munka összehangolása A szaktanterem kialakítása és gondozása A tankönyvek kiválasztása A tanmenet összehangolása Feladatuk – Véleményezni a szaktanárok tanmeneteit. – A felmérések eredményeit értékelni – A felmerült problémák megoldására ütemtervet készíteni – A kollégák különös tekintettel a pályakezdőkre, segítése – Szakmai ellenőrzések, óralátogatások tervezése, lebonyolítása és elemzése

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,  javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések A munkaközösség vezetők az oktatási törvényben (és a kjt 1993 évi LXXIX törvényben 58 §.) szabályozott módon órakedvezményben és illetmény pótlékban részesülnek.

1.4.3.1 A munkaközösség vezető ( kjt 58§) A munkaközösségek határozott időre 3 évre választják a következő szempontok figyelembe vételével  Pedagógiailag felkészült alkotó pedagógus  Jó szervező  Közösségi munkában együttműködő  Szakmai munkában az iskolavezetést támogató  Tervező szervező munkáját a munkaközösség tagjai elfogadják és támogassák  Ha a feladatainak teljesítését különböző okok miatt ellátni nem tudja a megbízatás alól felmenthető a munkaközösség jóváhagyásával.  Kiemelt feladataik:  Az iskolai munkaterv alapján a mk. éves programjának összeállítása  A végrehajtás ellenőrzése  A mk. döntése alapján a továbbképzési tervek és a tanulmányi versenyek programjának elkészítése  Ellenőrzi a tantárgyak, nevelési területek eredményességét az éves munkaterv alapján  Javaslatot tesz a továbbfejlesztésre  Segíti az iskolavezetést a tanulók neveltségi és tudásszintjének mérésében ellenőrzésében.  Segíti és ellenőrzi a mk. tagok tanmenetét véleményével ellátva aláírásra átadja az igazgatónak.  Javaslatot tesz a tantervek korszerűsítésére a tantervi anyag ésszerű átrendezésére, kiegészítő programokra, taneszközökre  Javaslatot tesz központi alternatív programok választására helyi alkalmazására fakultáció és tanórán kívüli foglalkozások programjaira.  Kapcsolatot tart a munkaközösségek között  Gondoskodik a pályakezdő valamint az új kollégák beilleszkedéséről szakmai szokások átadásáról. Kötelességeik    Jogai    

Folyamatos önképzés A fent leirt feladatok maradéktalan teljesítése Iskolavezetés figyelmét felhívni a hiányosságokra Véleményt mondani az iskola életét érintő kérdésekben Szakmai ellenőrzést folytatni a munkaközösségen belül Javaslatot tenni a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, bérfejlesztésére Utasításokat adni a munkaközösség által hozott döntések végrehajtására

1.4.3.2 Intézményünkben működő munkaközösségek – Alsós mk a megbízott munkaközösségvezető irányításával, – Napközis mk a megbízott munkaközösségvezető irányításával, – Osztályfőnöki mk a megbízott munkaközösségvezető irányításával,

– – – – – – – – – – – – – –

Reál és informatika mk a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Humán a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Természetismeret a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Német nyelvi a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Angol nyelvi a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Nemszakrendszerű oktatás a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Fejlesztő a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Testnevelés és művészet a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Vonós a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Szolfézs, zongora és egyéb a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Fúvós a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Kamara zenélés a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Logopédiai a megbízott munkaközösségvezető irányításával, Gyógytestnevelési a megbízott munkaközösségvezető irányításával,

1.4.4Az iskolai minőségfejlesztés irányítócsoport (I.Cs.) A minőségirányítási vezető irányításával az éves munkatervben pontosított feladatok alapján ellátják a Minőségirányítási programban megfogalmazott minőségfejlesztési tevékenységet, amelynek feltételeit minden tanévben az iskola igazgatójával egyeztetik, illetve határozzák meg. 1.4.5.Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. És egyúttal kinevezi a csoport vezetőjét is.(Pl.: ped. pr., szabályzatok felülvizsgálata.) Az iskola nevelőtestülete a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi jogkörének ellátására háromfős bizottságot hoz létre, amely bizottság jogosult a fegyelmi ügy elbírálására. a) Döntéséről a következő nevelőtestületi értekezleten tájékoztatja a tantestületet. b) Az iskolából való kizárás, továbbá a más tanulócsoportba helyezés esetén a bizottság a javaslatát az ügy ismertetésével együtt a nevelőtestület rendkívüli értekezlete elé tárja, majd a nevelőtestület dönt. A bizottságok működésére a nevelőtestületi döntéshozatalra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A hozott döntésekről és a bizottság tevékenységéről a bizottság a munkatervben meghatározott időben és módon, illetve a következő nevelőtestületi értekezleten ad tájékoztatást. 1.4.6 az iskolai munkát segítő kiemelten fontos „szervezet”: a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, felettese az igazgató 1.4.7 a szabadidőszervező, felettese az adott területen érintett igazgatóhelyettes, 1.4.8 a könyvtárostanár, felettese a pedagógiai igazgatóhelyettes. 1.5 Az iskola tanügyi igazgatást segítő alkalmazottak 1.5.1 Iskolatitkár

Feladat. 

végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását,



vezeti a postakönyvet,



kimutatásokat, tájékoztatókat készít, rendez,



ellátja a telefonügyeletet és egyezteti a postahivatallal a beszélgetéseket,



végzi az ebéd térítési díjak begyűjtését, összesítését stb.,



rendezi, kezeli a Oktatási és Kulturális Közlöny egyes példányait



körözvények eljuttatását, láttamozását számon tartja,



felelős környezete tisztaságáért, esztétikusságáért,



fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az igazgató megbízza.

1.6 Tanulók közösségei Az iskolánkban az alábbi közösségek a jellemzőek: 1.6.1. Szervezeti formák:  osztály  napközi otthon, amely a szülők igénye alapján kötelező,  tanulószoba (külön igény szerint kötelező),  szakkörök,  énekkar, növendékhangversenyek, tanszaki bemutatók, gálahangversenyek  zenekarok  DÖK  tánc csoprtok  iskolai sportkör (közoktatási törvény szerint kötelező), téli sítáborok  tanulmányi, szakmai (intézményi, iskolák közötti, területi, országos) kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diáknap,  tanulmányi kirándulások,  környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozások,  kulturális, illetőleg sportrendezvények  művészeti táborok (tánc, zene, kézművesség, képzőművészeti), idegennyelvi táborok, külföldi cserekapcsolatok, tanulmányi utak Érdeklődési kör, , művészeti csoport a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők.

1.1 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus-vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Díjazásuk a törvényi szabályozásnak megfelelően történik. Az osztályközösség tagjaiból egyes feladatok vagy megbízatások ellátására felelőst, illetve képviselőt választhat.

4. osztálytól 2 fő választott képviselőt küldhet az iskola diákönkormányzatába. 1.6.3 Napközi otthon Napközi otthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet lehetőség szerint. Szervezése elsősorban az 1-4. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés.( A létszám figyelembe vételével) Az őszi téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a létszám függvényében a napközis csoportok összevonhatók. 1.6.4. Tanulószoba A tanulószoba szervezése elsősorban a felső tagozatban történik A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 13 órától 17 óráig, az erre a célra kijelölt tantermekben. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, a tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. 1.6.5. A szakkörök Az intézmény a hagyományainak megfelelő (idegennyelvi, természettudományos, technikai, környezetvédelmi, művészeti, informatika, madarász, kézműves) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezheti. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői közösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb október 15én kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozás időtartama heti 1-2 tanóra (45 perc) 1. 6.6. Az énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, heti kétszer 45 perces időbeosztással működhet. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, illetve felvételükről a karvezető dönt. 1.7 Szülői szervezetek (közösségek) 1.7.1 Iskolánkban Szülői Munkaközösség működik. Működése önálló szabályzat és az éves munkaterve szerint történik. A közoktatási törvény 59. § (6) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezet (közösség) részére a következő jogokat biztosítja: Az intézményi szülői szervezet (SZMK) véleményezési jogkört gyakorol:  a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben,  a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,  az intézmény és a családok közötti kapcsolattartás rendjének kialakításában.

 az iskola alapdokumentumainak elfogadásával kapcsolatban  az igazgatói pályázatra érkezett programok tekintetében döntési joga van  saját működési rendje elfogadásával,  munkaterve meghatározásával és a  tisztségviselőinek megválasztásával kapcsolatban egyetértési jogkört gyakorol:  A szülőket anyagilag is érintő ügyekben:, a kötelező taneszköz vásárlás valamint az Osztálykirándulások tekintetében A szülői szervezet kérésére átruházott feladatai  az iskolai farsang megszervezése  ballagás segítése, támogatása Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a SZMSZ véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel [R. 4. § (1) bekezdés p) pont]. A szülői szervezet (közösség) részére további jogok megállapítása [Kt. 59. § (6) bekezdés]. 1.7.2 Az iskolaszék Az iskolaszék munkájával és működésével kapcsolatos feladatokról a 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 6061. §-ai rendelkeznek.

Iskolánkban szülői kezdeményezésre alapult.. Működési rendjét SZMSZ szabályozza . Tagjai egyenlő számú választott képviselő (3fő) a szülők , fenntartó és nevelőtestület, a DÖK részéről (1fő ) delegált aki tanácskozási joggal rendelkezik. Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe : Ezüstkor családsegítő és gyermekjóléti szolgálat helyi kisebbségi önkormányzat, Az iskolaszékbe a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet (SZMK) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai, az iskolai diákönkormányzat képviselőjét az iskolai diákönkormányzat tagjai, választják 61. § (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. (2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. (3)Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol A,jogszabályban meghatározott kérdésekben elfogadásakor; a házirend elfogadásakor;

a

szervezeti

és

működési

szabályzat

a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor (4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt. (5) Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. (6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 2.1. Szülői testületek 2.1. 1.Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató feladata.    



Az igazgató gondoskodik az iskolaszék működési feltételeinek biztosításáról, ezen belül a megállapodás szerinti helyiség használatáról, az ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, az iratok kezeléséről és megőrzéséről. Az intézmény igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az intézményi munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. Az értekezletre meg kell hívni az iskolaszék képviselőjét.

2.1.2. A szülői szervezet (SZMK) intézményszintű képviselőjével az intézmény igazgatója tart kapcsolatot.   

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (SZMK) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az igazgatóhoz kell címezni.

   

  

A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az igazgatónak vagy az illetékes igazgatóhelyettesnek kell gondoskodnia. A tanulók nagyobb csoportját a házirend határozza meg. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény szülői szervezete (SZMK) részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A művészeti oktatásban az egyes főtárgyak, illetve szaktárgyak tanáraihoz beosztott tanulók szüleinek közösségével a főtárgyat vagy szaktárgyat (kötelező tárgyat) tanító tanár tart kapcsolatot.

2.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája vezetői megbeszélés Az igazgatóhelyettesek és az ICS vezetője részt vesznek a heti rendszerességgel tartott vezetői megbeszélésen, és tagjai az iskolavezetésnek, ezáltal az intézmény igazgatójával és egymással való kapcsolatuk közvetlen és rendszeres, a dolgozókkal folyamatos. Az intézmény igazgatója állandó tagja a B épületben tartott munkaértekezletnek, ezen túl ellenőrzési terve alapján – szükség szerint azon túl is – látogatja azt. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, nevelőtestületi és alkalmazotti közösségi értekezlet 2.2.1. Az intézmény pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a munkaértekezleteken és a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. 2.2.2. A nevelőtestületi értekezlet összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályok: A tanév során tervezett nevelőtestületi értekezletek időpontját és napi rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:  a pedagógiai program és módosításának elfogadására,  a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására,  a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására,  a féléves munka értékelésére,  a tanév pedagógiai munkájának értékelésére,  a házirend elfogadására,  az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására,



valamennyi, a nevelőtestületi döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben. Az éves munkatervjavaslatot az igazgatóhelyettesek együttes aláírásukkal terjesztik az igazgatóhoz, aki a kibővített iskolavezetés véleményét is figyelembe véve készíti el javaslatát a nevelőtestület számára. A nevelőtestületi értekezlet összehívását az igazgató rendeli el, szervezéséért, levezetéséért, a jegyzőkönyv vezetéséért az általános pedagógiai igazgatóhelyettes felel. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 2/3a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletén feljegyzés készül az elhangzottakról, mely iskolatitkári feladat A nevelőtestületi értekezlet határozatképessége:  a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek, valamint az intézményvezetői megbízással kapcsolatos értekezlet esetén a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok 2/3-ának,  véleményezési jogkörbe tartozó ügyek esetében 50%-ának jelenléte szükséges. Azokban az ügyekben azonban, amelyek kizárólag az 1-4., és 5-8. évfolyamon, illetőleg az alapfokú művészetoktatás évfolyamain tanító pedagógusokat, tanulókat érintik, valamint a PSzSz pedagógusait érinti, külön kell értekezletet tartani. Érvényes a nevelőtestület határozata akkor, ha azt a jelenlevők legalább 50%-a + 1 fő elfogadja. 2.2.3 Munkaértekezletek  Az éves munkatervben rögzített feladatok előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése érdekében a tanév elején kijelölt napon általában havi, illetve szükség szerinti rendszerességgel az igazgató illetve helyettesei munkaértekezletet hívhatnak össze.  -A munkaértekezleten hozott határozatokról a hiányzó nevelőnek utólag tájékozódnia kell, az elfogadott határozatok rá vonatkozóan is érvényesek. 2.2.4. Mikroértekezlet  az osztályközösség tanulmányi munkájának, neveltségi szintjének elemzése, értékelésére hívható össze az osztályfőnökök vezetésével, az osztályban tanító pedagógusok kötelező részvételével.  Az évfolyamszintű feladatok megoldására is összehívható a mikro értekezlet. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a szabadidő-szervező szükség szerint, de heti rendszerességgel végzi munkáját a B épületben is. 2.3.Az intézmény pedagógiai, valamint funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közötti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete. Az alkalmazotti közösség összehívható az intézmény szerkezetét alapjaiban érintő változások, munkakörök átalakulása, valamint a béren kívüli juttatások rendszerének ismertetője kapcsán. 2.3.1. Az alkalmazotti közösség  elfogadja az intézmény minőségirányítási programját



véleményezi az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos fenntartói intézkedések tervezetét.

Rendkívüli alkalmazotti értekezlet összehívását az igazgató a gazdasági vezetővel egyeztetve bármikor elrendelheti. Az értekezlet szervezésével kapcsolatos feladatokat az esetenként megbízott igazgatóhelyettes látja el, az értekezletet az igazgató vezeti. 2.3.2 A személyzeti előadó, a gazdasági iroda dolgozói, valamint az iskolatitkár munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény közalkalmazottaival. 2.3.3 Az ügyviteli dolgozókat közvetlenül az igazgató irányítja, illetve átruházott jogkörben az igazgatóhelyettesek heti rendszerességgel, illetve a napi munkarend által megkívánt feladatok szerint, 2.3.4 a technikai dolgozók közvetlen irányítója a gazdasági vezető illetve átruházott jogkörben az ig.h. heti rendszerességgel, illetve a napi munkarend által megkívánt feladatok szerint. [R. 4. § (1) bekezdés e) és k) pont] 2.4 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje  A szakmai munkaközösségek a munkatervükben meghatározott valamint az iskolavezetés által rájuk ruházott feladatokat látják el.  Az együttműködésük alapvető formája a havi rendszerességgel szervezett kibővített vezetői megbeszélés.  Ennek témáját idejét az éves munkaterv tartalmazza.  Az értekezlet összehívásáról a pedagógiai igazgatóhelyettes gondoskodik.  A kibővített vezetői megbeszélés állandó meghívottja a DŐK elnöke és a Minőség ICS elnöke.  A megbeszélés tartalmáról a munkaközösség vezetője köteles a munkaközösségét tájékoztatni.  A megbeszélésekről jegyzőkönyv készül. 2.5 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje 2.5.1. A diákönkormányzat a közoktatási törvény 63. §-a szerint a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetőleg szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri. 2.5.2. A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének, illetve véleményének beszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával.

2.5.3.. Az igazgató az egyetértési joggal érintett, illetve a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. 2.5.4. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol vagy véleményének kikérése kötelező, képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. 2.5.5. Az intézményi tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. 2.5.6 A diákönkormányzat részére az intézmény helyiséget biztosít. Az intézmény más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodik.. A diákönkormányzat használhatja az intézménytitkári szobában levő telefont, faxot és fénymásolót, valamint az intézmény költségvetése terhére bonyolítja a levelezését. 2.5.7. A DÖK patronáló tanár közvetlen kapcsolatot tart az iskola igazgatójával.  Rendszeresen tájékoztatja a felmerülő problémákról  Évente 2 alkalommal írásban is beszámol a végzett tevékenységről 2.6 A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája 2.6.1 A tanulók rendszeres tájékoztatását az intézményi hirdetőtábla szolgálja, melyre ki kell minden olyan nevelőtestületi döntést tenni, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének a feladata, különös figyelemmel arra, hogy a B épületben is időben jelenjenek meg a hirdetések. 2.6.2. A tanulók rendszeres tájékoztatását szolgálja még az iskola honlapja (www.solymarialtalanos.hu) melyet folyamatosan aktualizálni köteles a gondozásával megbízott személy. Hivatalos közlemények megjelenítésére az igazgató és a helyettesek adhatnak utasítást. Az iskola blogjában a nevelőtestület tagjai és a diákok is iratnak. 2.6.3. Az intézmény tájékoztató eszköze az intézményi rádió is. Az intézményi rádió programját a diákönkormányzat a vezető tanárral együtt határozza meg azzal a megkötéssel, hogy az intézmény vezetősége részére minden nap időt kell biztosítani a napi intézményi hírek közlése céljából. Az iskolarádiót az ezzel megbízott iskolatitkár, pedagógus kezelheti. 2.6.4. Az intézmény valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon elmondani a saját és az intézmény életét érintő ügyekben tanárának, osztályfőnökének, az intézmény vezetőinek mások jelenléte nélkül vagy valamely közösség előtt. 2.6.5. A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának jogszabályban előírt fóruma a Diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza

a.). A Diákközgyűlésen részt vesz az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesei, továbbá azok a pedagógusok, akiknek a jelenlétét legalább egy héttel korábban a tanulók kérték.  Az igazgató beszámol az intézményt érintő legfontosabb feladatokról, célokról.  Valamint kéréseit , javaslatait közvetiti a jelenlevő diák képviselőkhöz b.) A fórumon kötetlen formában bárki elmondhatja véleményét, és kérdést intézhet bármelyik jelenlévőhöz. A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár minden nap a napi működés rendjében szabályozott időpontokban segítséget nyújt. Egyéb ügyek intézése hétfő és szerda 8-16h Az intézmény igazgatója és helyettesei minden hónapban egy alkalommal fogadják a fogadóóráikra előre bejelentkezett diákokat. Ennek időpontjáról a diákokat a hirdetőtáblán, vagy az iskola honlapján és az iskolarádióból tájékozódhatnak. 2.6.7. A tanulók ügyeinek intézése a B épületben: Az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezető, osztályfőnökök segítséget nyújtanak a tanulóknak ügyeik elintézéséhez, kapcsolatot tartanak az iskolatitkárral, a gazdasági vezetővel és a gondnokkal úgy, hogy a B épület működése folyamatosan biztosított legyen. Segítik az iskolatitkár feladatainak ellátását a B épülettel kapcsolatos információk biztosításával. [R. 4. § (2) bekezdés d) pont] [Ezen belül diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása.] 2.7 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 2.7.1. Az intézmény a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök és a tánc oktatás működésének támogatásával biztosítja. 2.7.2. Az intézmény biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban az alsó tagozatban mindennap rendszeres játékos közös testmozgásra kerüljön sor. A tervszerű játékos mozgás irányítói a szakmai munkaközösség tagjai 2.7.3. Az iskolai sportkör szakmai programja az intézmény munkatervének részét képezi. 2.7.4Az intézmény igazgatója és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az intézmény és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában folyamatos. [R. 4. § (2) bekezdés e) pont] 2.8. Nevelők és szülők kapcsolattartási rendje A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:  

a folyosókon elhelyezett hirdető táblán keresztül, az iskola honlapján www.solymarialtalanos.hu

az osztályfőnökök:  

az osztályszülői értekezleten, ellenőrző könyv vagy tájékoztató füzet útján tájékoztatják.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:     

a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadóórái, a nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,

Egy tanévben legalább 3 szülői értekezletet kell tartani, de szükség esetén több is összehívható. A nevelői fogadóórák időpontját az éves munkaterv elfogadása után az osztályfőnökök tudatják a szülőkkel, ill. az iskola honlapján is nyilvánossá válik. 2.8.1. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 2.8.2 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 2.8.3. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 2.8.3.1 Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola honlapján      

az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában az iskola nevelői szobájában (mindkét épületben), az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél,

2.8.3.2 A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető

        

az iskola honlapján, az iskola könyvtárában az iskola nevelői szobájában (mindkét épületben), az iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyetteseinél (mindkét épületben), az osztályfőnököknél, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, a fenntartónál, az iskolaszék elnökénél, az iskola irattárában.

A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

2.6 A vezetők és az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék közötti kapcsolattartás formája [R. 4. § (1) bekezdés g) pont] 2.7 Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje [R. 4. § (1) bekezdés d) pont] 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje [R. 4. § (1) bekezdés e) pont] 3.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei 3.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) 3.3 Óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék – egyéb intézményi közösségek 3.4 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 3.4.1. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. 3.4.2. A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az igazgató útján kezdeményezhet. Napi, operatív kérdésekben a pedagógiai igazgatóhelyettessel működik együtt. 3.4.3. Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az általános pedagógiai igazgatóhelyettes feladata,? magasabb vezetői szintű tárgyalásokban az igazgató képviseli az iskolát.

3.4.4 Az országos hatáskörű és illetékességű, valamint a megyei pedagógia-szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot. De munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségvezetők, a tanszakvezetők és a pedagógusok között is. 3.4.5. Az intézmény szabadidő-szervezője munkája során közvetlen kapcsolatban áll a település közművelődési intézményeivel, a gyermekvédelmi és pályaválasztási felelőssel, amely területeken vezetői szinten a kapcsolattartás a pedagógiai igazgatóhelyettes feladata. ? 3.4.6 Az intézmény külső sportkapcsolatait a testnevelő tanárok szervezik. 3.4.7 A művészeti szakközépiskolákkal és más alapfokú művészetoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel a művészetoktatási igazgatóhelyettes szervezi az intézmény kapcsolattartását. 3.4.8 Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás módját az évente pontosított táblázatok tartalmazzák, amelyek a pedagógiai programban és az IMIP-ben találhatóak. [R. 4. § (1) bekezdés i) pont] (Ezen belül a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás is)

IV. A működés rendje [Ámr. 13/A § (3) bekezdés e) pont] 1. Az intézmény működési rendje 1.1. Az intézmény a székhelyen („A” épület) szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6-21 óráig tart nyitva. 19 óra után, 21 óráig a tornaterem bérleti szerződéséhez kötődő igénybevevők tartózkodnak a kijelölt helyeken, 20 óráig a művészeti iskola felsős, továbbképzős növendékei. 1.2. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. 1.3. 6 órától 6.45ig a gondnoknak kötelessége az ott tartózkodás, ő vigyázza az épületet, rendet, az ügyeletes tanár megérkezéséig 1.4. A reggeli ügyelet legkorábban 645 órakor kezdődik és 8 óráig tart mindkét épületben 1.5. A tanítás kezdete az általános iskolában 7 10 . A tanítási óra 45 perces. Rendkívüli indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. 1.6. Az alapfokú művészetoktatásban a tanítás 14 órától kezdődik. A tanítási óra ideje a hangszeres főtárgyi órák esetén 30, illetve 45 perc, a csoportos foglalkozások 45 percesek

1.7. A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével, a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők 1.8. Az intézményi tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 11.30 és 14.15 óra között kell lebonyolítani 1.9. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 20-tól kezdődik és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javító vizsgákat. 1.10.

A vezetők benntartózkodása

1.10.1. Az iskola igazgatója: 1.10.2. Általános pedagógiai igazgató helyettes: 1.10.3. Pedagógiai igazgató helyettes: 1.10.4. Művészeti igazgató helyettes: 1.10.5. PSZSZ igazgató helyettes: 1.11 Pedagógusok munkarendje 









A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatási tv. 19. §-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a /192. XXXIII. tv. 55.§. és 138/1992/X.8./ kormányrendelet 7-8.§/ illetve módosításai. A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény tanórarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett – javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztás előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradás, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 6.30-ig telefonon köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteseknek eljuttatni, vagy az őt helyettesítő pedagógushoz a tanórákhoz kapcsolódó anyagot eljuttatni, hogy akadályoztatás esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására a tanmenettel eltérő tartalmú tanóra megtartására. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezheti. Az igazgatói engedélyezést a pedagógusnak az igazgatóhelyettesekkel is egyeztetni kell. A tantervi anyagban lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerűen helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízzák meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. A nevelőtestület által készített helyettesítési rendnek megfelelően a helyettesek kötelesek az iskolában tartózkodni.



A pedagógus számára – a kötelező óraszámon felüli – nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségvezetők javaslatainak meghallgatása után.  A kötelező órán túli feladatok ellátása túlmunka és pénzbeli térítés jár érte, az aktuális jogszabályoknak megfelelően A megbízások alapelvei: rátermettség, a szaktudás, az egyenlő terhelés szem előtt tartása. 1.12 Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével (Közokt. Tv. 40.§).  Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.  A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy helyettese tehet.  A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhet, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.  Az óraközi szünetek időtartama 10-15 percesek, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, testnevelés, készségtárgyak esetén.  A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaterv rögzíti. [R. 4. § (1) bekezdés a) pont] [Ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendje] 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 2.1. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. 2.2. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt a kijelölt gyülekezőhelyig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket az udvaron vagy az aulában lehet megvárni. A „B” épületben a napközis tanulók elvitele a csoport vezetőjével történt személyes egyeztetés után lehetséges 2.3. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt a gazdasági iroda

igazgatói titkárság fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. 2.4. Az iskolába érkező külső személyeknek az A épületben délelőtt az iskola titkárságán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A B épületben a tanítási idő alatt csak a tanítás előtt, illetve a délelőtti szünetekben a nevelők tudtával, illetve vezető kíséretében tartózkodhat külső személy. 2.5. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. 2.6. A tanórák látogatására külső személyek részére a nyílt napok kivételével az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. 2.7. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybe vevők a foglalkozást megelőző 20 percen belül léphetnek be, a foglalkozást követően el kell hagyniuk az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. 2.8. Az intézményigazgató által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget.

[R. 4. § (1) bekezdés c) pont] 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A tanórán kívüli foglalkozások célja  Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (közokt.tv. 53.§-a alapján).  Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: napközi-, tanulószobai foglalkozások, szakkörök, DÖK, énekkar, diáksportkör, felzárkóztatás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, ifjúsági, kulturális rendezvények, tanfolyamok, tehetségfejlesztő foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 3.1A napköziotthon működésére vonatkozó általános szabályok:  A napköziotthonba történő felvétel a szülő kérésére történik az SZMSZ előírásai alapján. A napközi otthonba, és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba, tanévenként előre minden év május havában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés c) i)] 

Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés c) i)] 

A napköziotthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége dolgozza ki



A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében heti foglalkoztatási terv készül A tanítási órák végeztével a napközis nevelő a rábízott tanulók csoportját átveszi az osztálytanítótól, és kulturáltan megebédelteti. Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosított a tanulók mozgása, kikapcsolódása, rossz idő esetén a tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében kulturális, sport, játék és munkafoglalkozások szervezhetők. A tanulási idő 14.30kor kezdődik. Melynek során a tanulók önállóan, szükség esetén nevelői segítséggel elkészítik a házi feladatukat, melyet a nevelő ellenőriz. Tanulás után közösen uzsonnáznak, majd 16.30ig levegőzés, játék következik. 16.30 után egyéni foglalkozások a még jelen lévő tanulókkal 17 óráig A napközi 18 óráig tart ügyeletet A napköziotthon a nevelés oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit teremti meg a tanulók számára

 

     

A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató, vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

3.2.Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon javasolt, a szülővel is egyeztetni kell.  A korrepetálások, a felzárkóztatás célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az 1-4. évf. korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történik. Az 5-8. évf. korrepetálása differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel, a szaktanárok javaslatára az igazgató jóváhagyásával. ,Órarendileg rögzitett időpontban történik  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzítenie kell.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.



A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

[R. 4. § (2) bekezdés b) pont] [Ezen belül a mindennapi testedzés formái is: R. 4. § (2) bekezdés e) pont] 4. A felnőttoktatás formái Nincs [R. 4. § (2) bekezdés c) pont] 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 5.1. A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az intézményi munkaterv tartalmazza. 5.2. Az intézmény hagyományai: 5.2.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai  Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.  Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: , szüreti mulatság, megemlékezés az aradi vértanúkról, nemzeti emléknap október 23. magyar köztársaság napja, nemzetiségi nap – Márton-nap, mikulás ünnepségek, karácsonyi ünnepségek, farsangi rendezvények, nemzeti ünnep (március 15.), Hunyadi-nap, Föld napja, anyák napja, nemzetközi gyermeknap, sportnap, ballagás  Az iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények: tanulmányi versenyek, Magyar Nyelv Hete, Területi vers- és prózamondó versenyek, diákolimpiai versenyek, kulturális bemutatók, táncbemutatók stb. 5.2.2. A hagyományápolás külsőségei  Az intézményi zászlók: nemzeti színű zászló, a nagyközség Solymár zászlója és az Európai Unió zászlója, az iskola saját zászlója  Az intézmény címere  Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: sötét szoknya (nadrág), fehér blúz, fiúk: sötét nadrág, fehér ing. /  Az iskola hagyományos sportfelszerelése. Lányok: sötét nadrág, fehér póló ,csere zokni,váltott tornacipő. Fiúk: sötét nadrág, fehér trikó,csere zokni,váltott tornacipő.

[R. 4. § (1) bekezdés j) pont] 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az igazgató az ellenőrzések éves rendjét a tanév elején meghatározza és nyilvánossá teszi. Meghatározza az ellenőrzések célját, eszközét, módszerét, felelőseit, időpontját, a kapott információk felhasználásának módját. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői szervezet (közösség). A pedagógiai (nevelő és oktatómunka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését.  Segítse az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát.  Az iskolavezetés/az igazgató számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről.  Szolgáltasson megfelelő számadatot és tzényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 6.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 6.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  az igazgató,  az igazgatóhelyettesek,  a tanszakvezető a saját tanszakán,  a munkaközösségvezetők,  a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint  a minőségfejlesztési területen megbízott belső auditorok. Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 6.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon  az órára történő előzetes felkészülés, tervezés  a tanítási óra felépítése és szervezése  a tanítási órán alkalmazott módszerek  a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán  az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése  a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás

A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjai a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. 6.4 Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.  A tervezett beszámoltatások témáját és kiemelt szempontjait az iskolavezetés munkaprogramjában rögzíti, és meghatározza annak formáját (írásbeli, szóbeli).  A nem tervezett beszámoltatásról az Iskolavezetés ülése előtt legalább egy héttel tájékoztatja a beszámolásra kötelezett igazgatóhelyettest.  Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik.  A munkaközösségvezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.  Évente legalább egyszer átfogó beszámolót kell készíteni az ellenőrzés tapasztalatairól az iskolaszék ülésére.  A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatóhelyettesek a heti megbeszélésen szóba adnak tájékoztatást.  Az iskolavezetés legalább évente egyszer tájékoztató jellegű beszámolót kér a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőstől, a szabadidő-szervezőtől, továbbá a könyvtáros tanártól.  Ha van ilyen szabadidő-szervező, és könyvtáros tanár. 6.5 Az ellenőrzés módszerei:  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,  írásos dokumentumok vizsgálata,  tanulói munkák vizsgálata. 6.6. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. 6.7. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 6.8 Az iskolai munka ellenőrzési és értékelési rendszerét, a teljesítményértékelés szabályzatát és mérőanyagát az IMIP IV. melléklete tartalmazza. [R. 4. § (1) bekezdés b) pont] 7. A könyvtár működése Az iskolai könyvtár átmenetileg nem működik. Állomány gyarapítási és kölcsönzési tevékenysége az iskola tulajdonát képező tartós tankönyvek vásárlására és használatba adására korlátozódik, melynek szabályait a házirend tartalmazza. 7.1 Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A kölcsönzött tankönyvet a tanuló 50%-os árkedvezménnyel megvásárolhatja a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően

(Tpr. 8/E §) 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás [Tpr. 29. § (3) bekezdés] 8.1 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje 8.1.1. A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott saját hatáskörben intézkedik arról, hogy az oktatási miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék, zenei bibliográfia az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségeknek, illetőleg a pedagógusoknak. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat is megismerje. 8.1.2. A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani. A pedagógusok az intézmény helyi tantervének előírásai és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, kottakiadványt, majd egyeztet az osztályába tartozó tanulók szülői közösségével. 8.1.3. Az igazgató a pedagógusok igényei alapján összeállított tankönyvrendelési, illetve kottakiadvány tervezetről véleményt kér a szakmai munkaközösségektől, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez pedig az egyetértésüket kéri. Véleményeltérés esetén szakmai egyeztetést folytatnak le az érintett pedagógussal. 8.1.4. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató a szakmailag egyeztetett tervezetről szerzi be az iskolaszék véleményét, illetve a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv, kotta felvételéhez az egyetértést. Észrevétel esetén a szakmai munkaközösség bevonásával érdemi tárgyalásokat folytatnak, s csak ezt követően történik a tankönyvrendelés, a kottakiadványrendelés véglegesítése. 8.1.5. A tankönyvrendelés, a kottakiadvány-rendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők megtartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőben el kell végezni. 8.1.6. Az alapfokú művészetoktatáshoz szükséges tankönyvekről, jegyzetekről, kottákról, hang- és képhordozókról a művészeti igazgatóhelyettes jegyzéket készít, feltüntetve azokat a taneszközöket, amik a tankönyvjegyzék alapján nem vagy nem kellő példányszámban szerezhetők be. Javaslatot készít arra vonatkozóan, hogy milyen helyi segítséggel lehet ezeket biztosítani a tanulók számára. .

8.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje 8.2.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének felelősét az igazgató bízza meg. 8.2.3. Feladatai:  A tankönvek és segéd könyvek megrendelése megfelelő számban a kiadóktól ill a terjesztőtől a kapott lista alapján  Folyamatos kapcsolattartás a terjesztővel és a szülőkkel.  Kódszámok kikeresése a KIR lista alapján  Tankönyvlista osztályonkénti összeállítása, kódszámok alapján

          

A tankönyvcsomag összegének kiszámolása A szülők tájékoztatása az átvétel időpontjáról A szükséges nyomtatványok kiosztása A tanulói tankönyvcsomagok összealítása, zacskózása A könyvek eladása A pénz összeszedése Elszámolás a kiadók, a terjesztő, szülők és iskola fele A hiányzó könyvek pótlása és azok elszámolása Tankönyv támogatási kérelmek lefűzése Tankönyv támogatásban részesültek határozatainak nyilvántartása Nyomon követés, felszólitás hiány pótlásra

8.3 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél– előnyt élvez az a tanuló, aki halmozottan hátrányos helyzetű, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés d)] 9. Intézményi védő, óvó előírások A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az intézményi helyzet értékelését a megelőzés érdekében az intézményvezető szervei rendszeresen napirendre tűzik. [R. 4. § (1) bekezdés n) pont] 9.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételről. 9.1.2. Az intézmény tanulói tanévenként két alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen, egy alkalommal belgyógyászati és szemészeti szűrővizsgálaton vesznek részt nevelői felügyelet mellett. 9.1.3. Tanévenként meghatározott időpontban, iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az iskolaorvos általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatja az

intézményvezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az intézmény lehetőségei függvényében megvalósítja. 9.1.4 Iskolánkban évente 1 alkalommal ortopéd szakorvosi szűrés után tesznek javaslatot az érintett tanulók szüleinek a gyógytestnevelés esetleges szükségességére. 9.1.5. Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre. [R. 4. § (1) bekezdés m) pont] 9.2 A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén . Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. 9.2.1. Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni. A balesetvédelmi oktatást az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulóknak a csoportos foglalkozást tartó szaktanár tartja meg. A tanév folyamán történő osztály- vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartania, az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulóknak a tanulmányi kirándulás, opera-, múzeum-, illetve színházlátogatás előtt az utazással és az egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatos oktatást a szaktanár tartja meg. Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és a titkárságra a kirándulás előtt le kell adni. 9.2.2 Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet az iskola titkárságán a munkavédelmi felelős részére le kell adni. 9.2.3. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége a tanulók figyelmeztetése a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra. 9.2.4. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. 9.2.5 A tanulói balesetek veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét felhívni. [R. 6/A § (3) bekezdés]

9.3 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely az iskolai foglalkozásokon és az iskola által szervezett iskolán kívüli

foglalkozásokon a nevelő-oktató munka és egyéb foglalkozások szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és alkalmazottainak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül a) természeti katasztrófa, b) tűz, c) közveszéllyel fenyegetés (bomba) d) baleset Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy alkalmazottjának az iskola épületét, az ott tartózkodó személyek, vagy az iskolán kívül szervezett foglalkozáson részt vevők biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, úgy köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: a) igazgató, b) igazgatóhelyettes, c) munkavédelmi és balesetvédelmi megbízott. A rendkívüli eseményt követően az intézkedésre jogosultak haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket. Ennek során az esemény jellegének és súlyának megfelelően értesítik: a) a tűzoltóságot, b) közveszéllyel fenyegetés esetén a rendőrséget, c) személyi sérülés esetén a mentőket, d) a megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket e) a fenntartót A rendkívüli esemény jellegétől függően, annak észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére foglalkozást tartó vagy ügyeletet ellátó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell.  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg, felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell: a) a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, b) a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, c) a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, d) az elsősegélynyújtás megszervezéséről, e) a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság,

tűzszerészek stb.) fogadásáról. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv, a közveszéllyel történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv közveszéllyel való fenyegetés esetére" c. igazgatói utasítás tartalmazza. Ezek a) elkészítéséért, a tanulókkal és alkalmazottakkal történő megismertetéséért, az intézmény igazgatója a felelős. b) Az épületek kiürítését a kiürítési terv alapján évente legalább két alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órák pótlásának időpontjáról a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató dönt.

[R. 4. § (1) bekezdés o) pont] 9.4 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje kidolgozásáért az igazgató felelős. A katasztrófavédelemmel összefüggő feladatokat és tevékenységeket külön igazgatói utasítás szabályozza. A katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok szakszerű ellátása érdekében az igazgató – megfelelő ismeretekkel rendelkező – katasztrófavédelmi felelőst bíz meg. 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5. § A felkészítéshez igénybe vehető a katasztrófavédelmi, a polgári védelmi szervek és a tűzoltóságok segítsége, tájékoztatói, segédletei. 3. § A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése a külön jogszabályban meghatározott pedagógus-továbbképzés keretében is történhet a beiskolázási tervnek megfelelően. A jogszabály kell????

[a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet] 10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat [a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKMrendelet 3/A és 4. §] 10.1 A szakszolgálat működésének rendje 10.2 A vezetők közötti feladatmegosztás 10.3 A belső ellenőrzés rendje 10.4 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

11. Egyéb kérdések 11.1 A keresetkiegészítés feltételei A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az iskola valamennyi közalkalmazottja differenciált módon jogosult. Ennek alapja:  A kiemelkedő munkavégzés  Különbség a teljes- és félállásban, részmunkaidőben dolgozók, illetve a pedagógus és nem pedagógus közalkalmazottak között. A közalkalmazottak kiemelkedő munkavégzésének szempontjai:  Az iskolai célok, feladatok iránt való elkötelezettség, és feladatvállalás, feladatvégzés  Színvonalas szakmai munka- óratartás  Osztályfőnök közösségfejlesztő munkája  Alsó és felső tagozat közötti átmenet segítése  Tanügy igazgatási feladatok pontos elvégzése (napló, ellenőrző, statisztika, beszámolók)  Tanítványai a tanulmányi, kulturális, sport és egyéb versenyeken kiemelkedő eredményeket érnek el  Hátrányos, nehezen kezelhető osztály esetén a hozzáadott pedagógiai érték által elért eredményes oktató-nevelő munka alapján  Önképzés  vezetői, munkaközösség-vezetői, szakmai közösségvezetői munkája példamutató  Iskolai rendezvényeket, versenyeket, ünnepélyek szervezése 

A minőségbiztosítási rendszerben való feladatvállalás, munkavégzés.

A kereset-kiegészítés havi rendszerességgel és egy összegben is kifizethető, melynek összegét az igazgató és az iskolavezetés állapítja meg. Előtte egyeztetnek a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet képviselőivel. A minőségbiztosítási rendszer működtetésében részt vevőket a feladat ellátásáig keresetkiegészítés illeti meg. 9. § (1) A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés (a továbbiakban: kereset kiegészítés) jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - részt vesz. (2) A kereset kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig - legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre - kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A kereset kiegészítés több alkalommal is megállapítható. (3) A kereset kiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem lehet kevesebb

a) a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a Minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el, b) a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik. (4) Ha a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok, illetve pedagógiai szakértők és pedagógiai előadók létszáma a tárgyév december 31-éig nem éri el a tíz főt, a kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset kiegészítéshez rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát kell a minőségfejlesztési rendszer munkájában közreműködők díjazására fordítani. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés havi összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. A költségvetési év és a tanév időpontbeli eltérése miatt a kereset-kiegészítést két részletben (szeptember 1 – december 31., illetve január 1 – augusztus 31. között) állapítjuk meg. „(10) A közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.” [kollektív szerződés hiányában a Kt. 118. § (10) bekezdés] A jutalmazás elvei    

A jutalom mindenkor kiváló munkát, valódi többletteljesítményt tükrözzön. A mérhető, összehasonlítható tevékenységet mindenki esetében egységesen kell mérni. A tanulmányi sikerek figyelembevételénél törekedni kell a szakok közti egyenlőtlenségek csökkentésére, kompenzációs szempontok érvényesítésével. Ezért fontos a pedagógiailag hozzáadott érték vizsgálata. A jutalmazás szempontjai a dolgozók számára legyenek előre ismertek, pontosan megfogalmazottak, egyértelműek és nyilvánosak.

A jutalmazás szempontjai 

Színvonalas szakmai munka ellátása Ez oktató-nevelő munkánk legfontosabb része. Nagyon fontos a színvonalas óravezetés, a fegyelem fenntartása és következetes betartatása, széles módszertani kultúra alkalmazása, bemutató órák tartása. Országos mérésekre















való színvonalas felkészítés. A szülőkkel való kapcsolattartás, az osztályban tanító kollégákkal való jó együttműködés a gyerekek érdekében. A szakmai munka része a pontos órakezdés, és az ügyeleti feladatok gondos ellátása. Tanügyi dokumentumok naprakész, precíz vezetése Naplók, törzslapok, ellenőrzők, tájékoztató füzetek pontos vezetése, a beszámolók, statisztikák határidőre történő elkészítése és leadása, vagyis az adminisztrációs fegyelem betartása. Osztályfőnöki teendők végzése Közösségfejlesztés, szülőkkel való kapcsolattartás, tanórán kívüli programok, osztályprogramok szervezése. Az osztállyal kapcsolatos adminisztráció pontos elvégzése. Iskolai célok megvalósítása Iskolai szabályzatok elkészítésében való aktív közreműködés, a Pedagógiai Programban, az Intézményi Minőségirányítási Programban és az igazgató 5 éves programjában meghatározott célok megvalósításáért végzett tevékenységek. Az iskola hírnevének öregbítése különböző programokon, publikációk közzététele. A nemzeti és nemzetiségi hagyományok ápolása terén kifejtett színvonalas munka. Iskolai órarend és statisztika elkészítése. Tanórán kívüli pedagógiai tevékenységek Versenyekre való felkészítés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, iskolai ünnepségek, rendezvények megszervezése, dekoráció elkészítése, táboroztatás megszervezése és lebonyolítása. Papírgyűjtés, ünnepségek hangosítása és egyéb iskolai megmozdulások szervezése, lebonyolítása. Önképzés Innovációs készséggel rendelkezik, és a minél jobb szakmai munka érdekében továbbképzéseken vesz részt, ami a mindennapi munka során a gyerekek hasznára válik, és az általános iskolai oktatás-nevelés céljait szolgálja. Közéleti tevékenység, és egyéb szempontok Részvétel a község életében: községi ünnepségek szervezésében való aktív közreműködés, rendezvényeken való megjelenés, ezzel az iskola képviselete. Főiskolások szakmai gyakorlatát vezeti, pályázat írásával támogatást nyer az intézménynek. Iskolai pedagógiai kísérletekben, speciális programok kidolgozásában vesz részt. Huzamosabb időn át végzett többletmunka. Nem pedagógus dolgozók jutalmazásának szempontjai Precíz, naprakész munkát végez. Feladatait önállóan elvégzi, nem vár állandó utasításokra. Észreveszi a munkát, és javaslatot tesz a felmerülő problémák megoldására. Az iskolavezetés utasításait maradéktalanul betartja. Együttműködik a pedagógus kollégákkal, az iskola érdekeit szem előtt tartja. A gyerekekkel való kapcsolata kifogástalan. Huzamosabb ideig plusz munkát végez, kollégáival képes az együttműködésre. A községi és iskolai rendezvények lebonyolításában részt vesz. Munkájának minél színvonalasabb ellátása érdekében továbbképzéseken vesz részt.

11.2 Kéthavi tanítási időkeret A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6. pontja szerint:

„A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra (óvodai foglalkozások), az iskolában … a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), … napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. … A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés b)-d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, … A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg.” Tanítási időkeret = tanítási napok száma x pedagógus kötelező heti óraszámának az ötöde – keresőképtelenség, valamint a Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjai (pl. munkaszüneti nap, tanítás nélküli munkanap, szabadság) A tanítási időkeret csak a ténylegesen megtartott foglalkozással illetve tanítási órával teljesíthető. A munkáltatóval szembeni elvárás, hogy az irányítása alá tartozó pedagógusok teljesíteni tudják a heti kötelező óraszámuk egy tanítási évre jutó keretét. A fenntartó egyetértésével meghatározott távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet: ha van ilyen pl. tanítási napon tanulókíséretet végez továbbképzésen vesz részt [1993. évi LXXIX. tv. 1. sz. melléklet Harmadik rész II. 6. pont és 138/1992. (X. 8.) 7. § 1. bekezdés] 11.3 A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei 138/1992. (X.8) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 16. § (1) Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is. Azt, hogy a pedagógus a munkakörre előírt kötelező óraszámánál többet tanított, a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont alapján meghatározott, a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma alapján kell meghatározni. Óradíj abban az esetben állapítható meg, ha a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma meghaladja a tanítási időkeret óraszámát.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az óradíj egy órára eső összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus által ellátott - az óvodai, iskolai, kollégiumi, pedagógiai szakszolgálati intézményi - munkakörre előírt kötelező óraszám 4,33-mal történő szorzata adja. E rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az óradíjat vezetői megbízással rendelkező részére, illetve gyakorló nevelésioktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus részére állapítják meg. Az óradíj számításánál a pedagógusnak járó illetményét, továbbá a 15. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjában, valamint a (6) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám eléri vagy meghaladja a 27 órát. A pedagógus óradíja ebben az esetben az illetmény és a (2) bekezdés negyedik mondata alapján figyelembe vehető pótlékok együttes összegének (a továbbiakban: számítási alap) egy órára jutó része, megnövelve az ötven százalékos bérpótlékkal. A számítási alapnak az egy órára jutó részét oly módon kell meghatározni, hogy a számítási alapot elosztják 174-gyel. (4) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti elrendelés alapján a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni. (5) Ha a pedagógus elrendelés alapján a heti pihenőnapján tanít és a) kap másik pihenőnapot, az óradíját ötven százalékkal, b) nem kap másik pihenőnapot, az óradíját száz százalékkal meg kell növelni. (6) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére előírt kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka. Az óradíj ötven százalékának megfelelő helyettesítési díj jár a rendes munkaidőben végzett munka legfeljebb napi kettő órájára az óvodapedagógusnak, ha az átfedési időben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. E rendelkezések alkalmazásában átfedési idő az az idő, amikor az óvodapedagógusok a napi munkarend szerint egymást váltják, azonban a Kt. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat kettő órán keresztül közösen kell ellátniuk. (7) A (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus a Kt. 1. számú mellékletének Negyedik része alapján a munkáltatójával megállapodást kötött többlettanítás ellátására, és a munkáltató a megállapodásban meghatározott tanítási órákon felül - a rendes munkaidőn belül - további tanítási órák ellátását rendeli el, illetve, ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját kötelező óraszámának keretében sajátjával együtt tanítja, azzal az eltéréssel, hogy az óradíj számításánál a teljesítménypótlék összegét is figyelembe kell venni, továbbá az osztószámot az érintett beosztott pedagógus által ellátott munkakörre előírt kötelező óraszám és a megállapodásban kikötött óraszám összege, illetve, ha eléri vagy meghaladja a 27 órát, a (3) bekezdés alapján kell meghatározni. Teljesítménypótlék alkalmazásakor a tanítási időkeretet a megállapodásban foglaltak szerint megemelt kötelező óraszám figyelembevételével kell meghatározni. (8) Ha a pedagógus a tanítási időkereten felül, a teljes munkaidőn belül - figyelembe véve a külön díjazás nélkül ellátott órákat is - a két hónap időtartama alatt nyolcvanhat óránál többet tanít, illetőleg több foglalkozást tart, a nyolcvanhat órát meghaladó tanítás, foglalkozás után

járó, a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján megállapított óradíjat huszonöt százalékkal meg kell emelni. (9) A pedagógust - ha az általa teljesített tanítási órák, foglalkozások száma meghaladja a teljes munkaidőt - a rendkívüli munkaidőben ellátott tanítási órákért a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján számított óradíj ötven százalékkal növelt összege illeti meg. A teljes munkaidőt a tanítási időkeret számításánál figyelembe vett tanítási napok alapján kell számítani. Ez az óradíj magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási, foglalkozási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is. A számításnál figyelmen kívül kell hagyni azokat a tanítási napokat, melyekkel a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont alapján a tanítási időkeretet csökkenteni kell. (10) Nem alkalmazhatók a (8)-(9) bekezdésben foglaltak, ha a pedagógus a munkaidőbeosztásából követhetően a tanítási órán, óvodai és kollégiumi foglalkozáson kívüli munkaköri feladatait rendkívüli munkaidőben látja el és díjazását az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján állapítja meg a munkáltató. (11) A Kt. 1. számú melléklete Negyedik rész 2. pontjában meghatározott teljesítménypótlék számítási alapját a Kjt. 66. §-a (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával kell megállapítani. (kollektív szerződés hiányában, Kt. 1. számú melléklet 4. rész 7. pont)

11.4 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai 

Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által hozott anyagból készített dolgok vagyoni joga a tanulót illeti meg, de vagyoni jogát átruházhatja az iskolára. Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által iskolai anyagból készített dolgok vagyoni joga az iskolát illeti meg. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés b)]



A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.



A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.



Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelés re vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni.



Az 1. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jogátruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.

[Kt. 12. § (2)–(5) bekezdés] 11.6 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

Nyilatkozattevők köre[a]

(miniszter által meghatározott) közalkalmazottak

Nyil váno A sa nyilatkozat Nyilatkozattétel időpontja, vagy tételt Eljárási szabályok gyakorisága onny elrendelő ilatk törvényhel ozat y ?[b]

foglalkoztatás megkezdésekor, majd azt követően háromévente

Kjt. 20. § Ktv. rendelkezéseit (2)-(3) nem kell alkalmazni bek., 41/A §

A fentiekből következően a Vnyt. szerinti kötelezettség terheli a. a közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező azon személyeket o o

o

akik utalványozási és ellenjegyzési joggal rendelkeznek, akik testület tagjaiként gyakorolják a Vnyt. szerinti jogköröket, például Szenátus, Gazdasági Tanács, kari/önálló intézeti tanács, Közbeszerzési Előkészítő Bizottság, Közbeszerzési Tanács, Lakásügyi Bizottság, Selejtezési Bizottság, Szociális és Ösztöndíj Bizottságok, Tanulmányi Támogatásokat Elbíráló Bizottság stb. tagjai, akik pályázati tevékenységgel összefüggésben gyakorolják a javaslattételi, döntési, ellenőrzési jogköröket;

b. megbízási jogviszonyban álló azon személyeket, akik pályázati tevékenységgel összefüggésben gyakorolják a javaslattételi, döntési, ellenőrzési jogköröket; [2007. évi CLII. törvény (Vnyt.)] 11.7 Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés. Pótlékok Magasabb vezetők A Kjt. 2009. január 1-jétől törvényi szinten is szabályozza a magasabb vezető fogalmát. A magasabb vezető tehát a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető.

2009. január 1-jétől a jogalkotó az eddigi közalkalmazotti bértábla mellett létrehozott egy önálló, úgynevezett vezetői bértáblát. Ez a magasabb vezetőkre, illetve vezetőkre vonatkozóan tartalmazza a besorolást annak függvényében, hogy középfokú, főiskolai vagy egyetemi végzettség szükséges a vezetői munkakör betöltéséhez. A vezetői illetményalap 2009. évben 120.000,-Ft (ezt minden évben a költségvetési törvény állapítja meg), ezt kell az adott vezetői munkakörre vonatkozó szorzóval felszorozni. A középfokú képesítéssel rendelkező vezetők szorzója 1, a főiskolai végzettségűeké 1,70 , az egyetemi oklevéllel rendelkezőké 2. A magasabb vezetők esetén a főiskolai végzettséghez 2, míg az egyetemei végzettséghez 2,40 szorzó társított A vezetői bértábla tehát nem veszi figyelembe a közalkalmazott hátát görbítő közszolgálati évek számát. A kinevezett vezetők tehát a speciális vezetői bértábla szerint kapják az illetményüket, őket nem illeti meg az úgynevezett vezetői pótlék. A megbízott vezetők esetében mivel ők ellátják vezetői tisztségük mellett a szakmai munkakörüket is, ők ezért kaphatnak – vezetői pótlék – néven plusz juttatást a vezetői feladatok ellátásáért. 2009. január 1-jétől hatályos szabály, hogy a kinevezett vezető jutalomban nem részesíthető, a megbízott vezető is csak a szakmai feladatai ellátásával kapcsolatosan, tehát vezetőként nem jutalmazható. A vezetőknek (kinevezett, illetve megbízott) prémium adható, amennyiben teljesítik a kitűzött prémiumfeladatokat Naptári évenként nem haladhatja meg a kinevezett vezető tárgyévi illetményének negyven százalékát, magasabb vezetői megbízás esetén az éves illetmény tíz százalékát, vezető megbízás esetén az éves illetmény öt százalékát, azzal, hogy a megbízott vezető, illetve magasabb vezető esetén a jutalom és a prémium együttes összege nem haladhatja meg az éves illetmény harminc százalékát. 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben [A Kjt. 70. §-ának (2) bekezdéséhez] 14/B. § 14/C. § (1) Magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlék nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap a) 200%-a, ha a magasabb vezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti 6 órát, továbbá – a b)-c) pontban meghatározott kivétellel – azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma, b) 230%-a, ha a magasabb vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 6 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény körzeti feladatot lát el, c) 250%-a, ha a magasabb vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti 2 órát, továbbá azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőknek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el. (2) Vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlék nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap a) 100%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézményben adják, b) 130%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézményben adják, c) 150%-a, ha a vezetői megbízást az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott intézményben adják, továbbá,

d) 200%-a, ha a vezetői megbízást e rendelet 5. §-ának (15)-(17) bekezdésében szabályozottak alapján adják. [A Kjt. 75. §-ához és 76. §-ának (2) bekezdéséhez] 15. § (1) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a közalkalmazotti törvényben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak mellett a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint illetménypótlék jár, illetve illetménypótlék adható. (2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok járnak: a) osztályfőnöki pótlék annak, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, vagy alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői, kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el; b) diák-önkormányzatot segítő pedagóguspótlék annak, aki a nevelési-oktatási intézményben működő iskolai, kollégiumi diákönkormányzat munkáját segíti; c) munkaközösség-vezetői pótlék annak, aki intézményi vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői feladatot lát el; d) a gyógypedagógiai pótlék annak, aki nevelési-oktatási intézményben testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzi; e) gyakorló óvodai és gyakorló iskolai pótlék annak, aki óvodában, iskolában munkaköri feladatként részt vesz a pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatói felkészítésében, illetve a pedagógusok továbbképzésében; f) nemzetiségi pótlék annak, aki kisebbségi nyelvű óvodában, iskolában állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában kisebbségi anyanyelven nevelő, illetve nevelő és oktató munkát végez; g) területi pótlék annak, aki olyan községi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben dolgozik, amelyik szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések között; h) számítástechnikai pótlék annak, aki általános iskolában, középiskolában, szakmunkásképző iskolában – kizárólag a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül – a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatikai ismeretében való jártasságot legalább "E" fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolni. (3) A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok mértéke a közalkalmazotti pótlékalap a) 12-30%-a, a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben; b) 18-42%-a, a (2) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott esetben; c) 36-60%-a, a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben. (4) A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott pótlék a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat abban az esetben illeti meg, ha kizárólag fogyatékos gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, illetve, ha az általa felkészített fogyatékos gyermekek, tanulók aránya az év első tanítási napján eléri a harminchárom százalékot. (5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti pótlék annak a pedagógusnak is jár, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács, illetőleg fordító jeltolmács szakképzettséggel.

(6) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok adhatók: a) felzárkóztatási pótlék annak, aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását végzi; b) kollégiumi pótlék annak, aki kollégiumban nevelő és oktató munkát végez; c) különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék annak, aki különlegesen nehéz körülmények között végez nevelő és oktató munkát; d) e) összevont osztályban, csoportban nevelő és oktató pótlék annak, aki állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában összevont iskolai osztályban, illetőleg eredetileg nem vegyes korcsoportúként szervezett óvodában összevont óvodai csoportban végez nevelő és oktatómunkát; f) címzetes óvodavezetői, illetve címzetes igazgatói pótlék annak, aki címzetes óvodavezetői, illetve címzetes igazgatói címet kapott. (7) A (2) bekezdés d) pontjában és a (6) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott pótlék jár, illetve adható a nevelési-oktatási intézményben a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak is. (8) A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok – az e rendeletben meghatározott keretek közötti – mértékét a nevelési-oktatási intézményen belül pótlékonként egységesen a kollektív szerződés határozza meg. A (6) bekezdésben szabályozott pótlékok bevezetését a nevelésioktatási intézmény fenntartója – ha többletköltségvetési támogatás nélkül a szükséges költségvetési fedezetet biztosítja – engedélyezi és a Kjt. 71. §-ának (3) bekezdésében meghatározott keretek között meghatározza a pótlék mértékét. (9) (10) A közalkalmazott valamennyi pótlékra jogosult, amely feltételeinek megfelel, azzal a megkötéssel, hogy az e § (2) bekezdése alapján kifizetett illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a közalkalmazotti pótlékalap 75%-át. A korlátozást nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a meghatározott mértéken felüli összeg központi költségvetési többlettámogatás nélkül biztosítható. (11) A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat is megilleti a (2) bekezdés b) és d)-f) pontjában meghatározott pótlék, ha munkaköri feladatként olyan tevékenységet végez, amely az adott tevékenység ellátását segíti, továbbá a h) pontjában megállapított pótlék, amennyiben munkaköri feladatai ellátásához rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz, és rendelkezik az előírt számítástechnikai szakképzettséggel. (12) A pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg. A különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék összege a közalkalmazotti pótlékalap 70-100%-a. (13) A (12) bekezdésben szabályozott pótlék megilleti a pedagógiai szakszolgálat feladatai ellátására pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat. A gyógytestnevelés szakszolgálat feladatainak ellátása mellett nem vehető igénybe a (2) bekezdés d) pontjában szabályozott gyógypedagógusi pótlék.

12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény a nevelő-oktató munka zavartalanságának biztosítása mellett törekszik működését nyilvánossá tenni. Ezért bemutatókat, rendezvényeket és nyílt napokat szervez,

melyekre meghívja a lehetséges érintetteket (pl. leendő első osztályosok és szüleik) és az érdeklődőket. Az intézmény biztosítja a közérdekű adatok hozzáférhetőségét. Az intézmény működésének belső szabályzatai, így különösen a pedagógiai program, az szmsz., a házirend megtekinthetők az iskolatitkárnál, és lehetőség szerint az iskola honlapján. Ezekről vagy bármely, az intézményt érintő kérdésben tájékoztatás (térítés ellenében másolat) kérhető az iskolatitkártól vagy az iskolavezetőség tagjaitól fogadóórájukon, illetve megállapodás szerinti időpontban. Az intézmény a nyilvánosságot a személyes adatok védelmével összhangban gyakorolja. [R. 8. § (3)–(5) bekezdés] (Ezen belül a nevelési, illetve pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program, a házirend és a SZMSZ közzétételének módja, a megtekinthetőségükkel és a további tájékoztatás biztosításával kapcsolatos szabályozás.)

V. Záró rendelkezések 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ......... év .................. hó ...... napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a ......... év .................. hó ...... napján készített (előző) SZMSZ. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. igazgató

P.H.

A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó ...... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. diákönkormányzat vezetője

A szervezeti és működési szabályzatot az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék) ......... év .................. hó ...... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék) képviselője A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet (közösség) ......... év .................. hó ...... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. szülői szervezet képviselője A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ...... napján elfogadta.

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (11) bekezdés d) pontja értelmében a ............................................. Önkormányzat (kisebbségi önkormányzat neve) ......... év .................. hó ...... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát a Szervezeti és Működési Szabályzat fenntartói jóváhagyása előtt, a jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a fenntartónak jóváhagyásra javasolta.

............................................. kisebbségi önkormányzat képviselője (A fenntartói értesítés helye a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyó határozatról.)

Mellékletek 1 számú melléklet: Adatkezelési szabályzat (Iratkezelési szabályzat hiányában a Kt. 2. számú melléklet 6. pont) 2.sz. melléklet: A 2010 jan.1.-től hatályba lépő igényelhető támogatások szakágazati számai