Internetes tanácsadók Magyarországon 2010-ben

Tóth Anikó Panna

Internetes tanácsadók Magyarországon 2010-ben Készülő disszertációmban az internetes szociális munka és lelki segítségnyújtás tapasztalatait, lehetőségeit vizsgálom. Jelen tanulmány ezen téma egy szeletét, az internetes tanácsadók körében végzett kvalitatív és kvantitatív kutatásom eredményeit mutatja be. Röviden ismertetem az internetes tanácsadás történetét, a webes kommunikáció jellegzetességeit, típusait, az internet különböző közegeit, mivel mindezek alapvetően meghatározzák a segítők munkáját, a szolgáltatások működését, lehetőségeit. Bemutatom a magyarországi internetes segítés történetét, és pillanatképet adok a jelenlegi helyzetről is. A téma kevéssé kutatott, ami alátámasztja kutatásom relevan­ciáját. Azért, hogy jobban megismerjük, kik, hogyan és miért adnak ma tanácsot az interneten, kutatást végeztem az online szakértők körében (kizárólag a szociális, egészségügyi, oktatási területen tanácsot adó szakembereket, ill. szolgálatokat vizsgáltam). Online kérdőívet készítettem, a kérdőív kérdéseit a következő dimenziók mentén csoportosítottam: szociodemográfiai dimenzió, tanácsadással kapcsolatos dimenzió (alkalmazott módszerek, célcsoportok, problématípusok), attitűdök, elégedettség – önértékelés – kiégésveszély, a szervezet adottságai (munkatársak, finanszírozás, szervezeti forma, infrastruktúra, sza­bá­lyo­zot­tság stb.), jövőkép. A kérdőív linkjét egy felhívással együtt 2010. szeptember végén 203 internetes tanácsadónak küldtem ki, 51 válasz érkezett. A mintavétel jellegéből adódóan a reprezentativitás nem volt biztosított. A válaszok, visszajelzések alapján számos további kérdés felmerült, körvonalazódtak bizonyos dimenziók, melyek alaposabb, mélyebb vizsgálatot igényeltek. Ezért kvalitatív módszert alkalmazva kerestem a pontosabb válaszokat a kutatási kérdéseimre, 13 internetes tanácsadóval készítettem telefonos interjút 2010. november és 2011. február között. A tanulmány olvasója ezen kutatások eredményeit ismerheti meg. 1

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 1

2011.06.07. 18:04:54

Az online tanácsadás története Magyarországon Az Egyesült Államokban az első internetes segítő csoportok (hírcsoportok, levelezőlisták) már az 1970-es, 1980-as években megjelentek. Magyarországon ennél később, csak az 1990-es évek legvégén jelentek meg az első internetes fórumok, chatszobák, melyek a lelki egészséggel foglalkoztak. Ennek az volt az oka, hogy ekkorra terjedtek el széleskörűen a személyi számítógépek és fértek hozzá az emberek az internethez.1 Nem csak az internethasználók száma nőtt azonban, az is változott, hogy kik és mire használják a világhálót. A webhasználat első időszakában (web 1.0) az internet felülről irányított volt: az internethasználók befogadóként jelentek meg, és a cégek, intézmények, szolgáltatók által közzétett tartalmakat használták, olvasták el. A weboldalak többnyire statikusak voltak, a nethasználat kuriózumnak számított. Kevés felhasználó volt, ők is többnyire csak olvasták az internetet. „A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. … A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0). Ez tehát minőségi változást jelentett: az interneten közösségek alakultak ki, immár megnőtt a felhasználók által szerkesztett tartalmak mennyisége, felértékelődött ezek szerepe. A web interaktívvá vált, a felhasználók a tartalmakat már véleményezik, megosztják, ajánlják, értékelik, az internetes közösségek tagjai online kommunikálnak egymással (Krauth–Kömlődi 2007).

1 1996–1998-ig az emberek többnyire még csak az oktatási és kulturális intézményekben fértek hozzá az internethez a hálózat fejletlensége, a kevés otthoni számítógép és az internet-előfizetések drágasága miatt (NIIF). A Tárki adatai (WIP 2004: 6) szerint 2004-ben a lakosság 29 százaléka használta az internetet. 2004 és 2007 között a WIP adatai szerint tovább nőtt az otthoni számítógéppel (49%), internet-hozzáféréssel (35%) és a széles sávú kapcsolattal rendelkező (29%) háztartások száma. A KSH statisztikái szerint 2008-ban már 2 310 914 volt az internet-előfizetések száma hazánkban.

2

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 2

2011.06.07. 18:04:54

Hazánkban az első tanácsadó szolgálatok fórumon, e-mailen, chaten adtak tanácsot (elsősorban pszichológiai, mentálhigiénés konzultációról van szó), szinte kivétel nélkül ingyenesek voltak, és tevékenységüket az állam sem támogatta. Általában egyesületek, alapítványok vállalták fel ezt a munkát, vagy pszichológusok áldoztak rá szabadidejükből. Az amerikai példával2 ellentétben nálunk még kevés vita folyt ezen ellátások szakmai szabályairól, nincs etikai kódexük sem, az állam nem támogatja a működésüket. Mégis, ahogyan az internet mindennapjaink részévé vált, egyre inkább elterjedtek azok az online formák, melyek segítségével a kliensek egyre gyakrabban kértek segítséget. Az utóbbi 3-4 évben több új szolgálat jött létre, sőt a telefonos lelkisegély-szolgálatok részéről is nyitás figyelhető meg, folyamatosan vezetik be a telefonos segítés mellett az e-mailen és videotelefonálással igénybe vehető szolgáltatásokat is. Igen népszerűek és elterjedtek a különböző portálokon, egészségügyi vagy női magazinok oldalain a „szakértő válaszol” rovatok. 2010-hez közeledve megjelentek azok az online fizetős tanácsadást nyújtó pszichológusok is, akik chaten, messengeren, webkamerás tanácsadással is segítik klienseiket, a face to face találkozáshoz hasonló tarifákon. Az önsegítő csoportok (pl. az Anonim Alkoholisták) megjelentek az interneten, saját honlappal, fórummal, ill. létrejöttek kifejezetten interneten működő önsegítő csoportok is. Weboldalaikon az azonos problémákkal küzdő csoportok tagjai egymásnak kölcsönösen, ingyenesen nyújtanak segítséget. Sokan írnak a fórumokba, megosztják egymással a tapasztalataikat, problémáikat egy-egy témakörben. 2 A „The American Counseling Association” 1997-es konferenciáján megalakították az ISMHO-t (International Society for Mental Health Online), ami egy nemzetközi szervezet az online mentálhigiénés tanácsadók számára. 1999 októberében az Amerikai Tanácsadó Társaság kiadta az első, az internetes tanácsadással foglalkozó szakembereknek szóló etikai standardokat tartalmazó kiadványt. Ezt fontos lépésnek tartom a professzionalizáció szempontjából. „Az elektronikus kommunikációt használó pszichológiai kezelések elfogadásában nagy előrelépés volt az Amerikai Orvosszövetség 2004 januárjában kiadott rendelete, amely alapján az online kezelések hivatalosan elfogadott és számlázható beavatkozások lettek. Ez alapján az egészségbiztosítók is finanszírozhatják azóta az Interneten folytatott tanácsadást, terápiát” (Bognár 2006: 18).

3

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 3

2011.06.07. 18:04:54

Az internet előnye, hogy a kliensek, ha szeretnék, megőrizhetik anonimitásukat, s ezáltal megelőzhető a stigmatizáció. Gyakorlatilag alacsonyküszöbű szolgáltatások ezek, különösen hasznosak a szenvedélybetegek, fertőző betegségben szenvedők, pszichés problémákkal küzdők, családon belüli erőszak áldozatai stb. számára, hiszen ők személyesen gyakran nem mernek, nem tudnak segítséget kérni. A diáktanácsadásban, a felsőoktatásban is igen népszerűek az internetes segítő szolgálatok, hiszen az egyetemista fiatalok közül mindenki használja az internetet, így általában e-mailes formában, tesztek segítségével, fórumokon zajlik a tanácsadás. A tanulmány végén a kutatás eredményei alapján teszek néhány javaslatot további felhasználási területekre.

Az internetes kommunikáció jellemzői Az internetes kommunikációtól sokan ódzkodnak, mivel úgy gondolják, nem lehet hatékony eredményt elérni a segítségével, ugyanis hiányoznak a személyes kommunikációban meglevő elemek és a nonverbális jelek, emellett az érzelmek kifejezése sem – vagy csak korlátozottan – lehetséges, ráadásul nagyobb a félreértések lehetősége a metakommunikáció hiánya miatt. Az interneten tapasztalható, a névtelenségből fakadó dizinhibíciós effektus3 miatt egyrészt könnyebben megnyílnak a kliensek, a gátlások könnyebben oldódnak, nem úgy kommunikálunk interneten, mint személyesen. Ez azonban kártékony is lehet, mert a beazonosíthatatlan embereknek nem kell vállalniuk a felelősséget a tetteikért. A képzelet, a projekció és az egyéb elhárító mechanizmusok sokkal nagyobb teret kaphatnak. 3 Dizinhibíciós effektusnak nevezzük azt a jelenséget, hogy interneten máshogy kommunikálnak az emberek, mint személyesen, például könnyen megnyílnak, hamar elmondják legszemélyesebb titkaikat is, végletesen segítőkészek, kedvesek, vagy éppen ellenkezőleg, agresszívvá válnak, úgy viselkednek, ahogy szemtől szemben nem tennék. Ennek a jelenségnek több összetevője van, például a láthatatlanság, az aszinkronitás, az anonimitás, az egyenlőség érzése, a „tét nélküliség” érzése stb. John Suler az online dizinhibíciós hatás fogalmát részletesen vizsgálta, bővebben lásd az alábbi linken: http://users.rider.edu/~suler/psycyber/disinhibit.html

4

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 4

2011.06.07. 18:04:54

Patricia Wallace szerint nem beszélhetünk egységesen internetes kommunikációról, meg kell különböztetnünk az internetes környezeteket, mert bár vannak köztük átfedések, néhány alapvető eltérés felfedezhető, ami jelentősen befolyásolja viselkedésünket, kommunikációnkat (Wallace 2004: 17–23). Az internet hét környezetét, közegét különbözteti meg, ezek: világháló (web), elektronikus levelezés (e-mail), aszinkrón vitafórum, szinkrón csevegés, MUD, „metavilágok”, élő internetalapú interaktív videó és hang. Wallace listája némi kiegészítésre szorul, hi­ szen könyvének születése óta több új közeg is megjelent, például a blogok, mikroblogok, közösségi oldalak, MMORPG-k. Ezekben a közegekben meghatározza viselkedésünket az anonimitás foka (hiszen teljesen másképpen viselkedünk, kommunikálunk egy hivatalos levélben, mint amikor idegenekkel chatelünk kötetlenül egy általunk választott becenéven), egy helyi tekintély (pl. csoportmoderátor) jelenléte vagy hiánya, illetve azoknak az embereknek a motivációja, akik látogatják ezeket a közegeket (milyen célból jelennek meg a környezetben, pl. csak viccelődnek, politizálnak, segítséget kérnek, játszanak stb.). Az interneten át zajló kommunikáció különböző modalitásokban nyilvánulhat meg, ezek között a legnagyobb különbséget az alapján tehetjük, hogy a kommunikáció egy időben történik-e (ezt nevezzük szinkrón kommunikációnak), vagy nem (aszinkrón kommunikáció). A szinkrón kommunikációs formák közé sorolhatjuk a különböző cha­te­ ket, az azonnali üzenetküldésre alkalmas – napjainkra már igen elterjedt – programok használatát, az élő hang- és videokonferenciákat. Ezek használatakor egy időben zajlik a kommunikáció, a megjegyzésekre, kérdésekre azonnal reagálhatunk. Aszinkrónnak a hírcsoport, az e-mail és a fórum tekinthető, hiszen használatukkor nem egy időben kommunikálnak a felek, jelentős időbeli eltérés lehet a megjegyzés, a hozzászólás, vagy a kérdés feltétele és a reagálás között. Nem csak a közeg adottságai, hanem a felhasználó személyisége is erőteljesen meghatározza a viselkedést, a kommunikációt. A segítőnek, aki internet segítségével dolgozik, ezekkel a jelenségekkel tisztában kell lennie, annak érdekében, hogy kezelni tudja azokat, de azért is fontos, hogy megértse a kliens reakcióit és a saját vi5

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 5

2011.06.07. 18:04:54

selkedését is. Értenie kell az interneten használt különleges nyelvezetet is, a célcsoporttól függően a szlengjüket, a rövidítéseket, jelöléseket, emotikonokat, hogy értelmezni tudja a megnyilvánulásaikat, hiszen online segítésnél a gyors reagálás is nagyon fontos. Mindezekhez elengedhetetlen a technológia használatának ismerete is erős felhasználói szinten. Mindegyik formának megvannak az előnyei és a hátrányai – ezeket a későbbiekben részletesen bemutatom. Sokszor segítheti a kliensek elérését és a szakemberek munkáját is, ha többféle lehetőséget kínálunk a klienseknek.

Az internetes tanácsadók körében végzett kutatás bemutatása Ahogy az előbbiekben arról már szó volt, annak érdekében, hogy job­ban megismerjük, kik, hogyan és miért adnak tanácsot ma az interneten, kutatást végeztem az online szakértők körében (kizárólag a szociális, egészségügyi, oktatási területen tanácsot adó szakembereket, ill. szolgálatokat vizsgáltam). A kérdőíves vizsgálat eredményei – bár a válaszadói arány magasnak tekinthető – nem alkalmasak mélyebb elemzésre, mindenesetre sokat segítettek abban, hogy az interjúban pontosabb, fontosabb kérdéseket tegyek fel. A kutatás célja voltaképpen az volt, hogy megismerjem az internetes tanácsadókat, tanácsadó szolgálatokat, hogy megtudjam: kik, milyen szervezeti formában és milyen célcsoportok számára nyújtanak online segítést; milyen problémákkal küzdenek. Az észrevétlenül végbemenő változások tudatosítása, megértése, az online segítségnyújtás eszközrendszerének felmérése volt tehát a cél, de a kutatás szélesebb értelemben a kommunikációs technológiák alkalmazásához és fejlesztéséhez is hozzá kívánt járulni, azonosítva olyan újabb forró területeket, melyek drive-jai lehetnek az információs társadalom további bővülésének is. A kutatás kezdetén néhány főbb kutatási kérdést fogalmaztam meg az internetes tanácsadók attitűdjeivel, önértékelésével, a tanácsadó szol­ gá­la­tok szervezetével, a célcsoportjaikkal, céljaikkal, tapasztalataikkal kapcsolatban. A kutatás első lépésében mindenképpen szükségesnek 6

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 6

2011.06.07. 18:04:55

tűnt az online tanácsadók helyzetének, nehézségeinek és ta­pasz­ta­la­tai­ nak azonosítása. Az adatfelvétel önkitöltős – interneten kitölthető – kérdőívekkel tör­tént. Az internetes lekérdezés előnyeinek és hátrányainak mérlegelését követően, internetes tanácsadók révén, kézenfekvőnek tűnt az eszköz használata. Többnyire zárt kérdésekkel dolgoztam, csak igazán indokolt esetekben használtam nyitott kérdéseket, hogy meggyorsítsam a kitöltést. A szociológiai vizsgálatokban használt terjedelmes szociodemográfiai háttérváltozókból jelen kutatási kérdésre fókuszálva válogattam, így az általam használt változók köre szűkebb. A kérdőív összeállításakor a Mas­lach-féle kiégéstesztet (Maslach–Jackson 1981) és Bognár Klára szakdolgozatához használt online pszichológiai segítségnyújtást vizsgáló kérdőívét is alapul vettem, a szerző hozzájárulásával (Bognár 2006: 48–57). A mintavétel módja nem valószínűségi mintavétel volt, szakértői mintavételt és hólabda módszert alkalmaztam.4 1. Azoktól az online segítőktől, akikkel már kapcsolatban álltam, kértem útmutatást, azt, hogy ajánljanak más olyan szakembereket, akik interneten segítenek. 2. Meglátogattam különböző gyűjtőportálokat, ahol az online segítők elérhetőségei szerepeltek. Pl. a különféle startlapokat, nőknek szóló online portálok „a szakértő válaszol”, „a pszichológus válaszol” rovatait, egészségügyi témákkal foglalkozó oldalakat. 3. Keresőprogramok segítségével a „segítésnyújtás, online tanácsadás, szakértő válaszol, pszichológus válaszol, tanácsadás” stb. 4 „Nem valószínűségi minta: olyan minta, amelynek választásakor nem a valószínűségi mintavétel elmélete által javasolt szabályokat követtük. Idetartoznak például a szakértői, a kvótás és a hólabda (görgetett) minták. Hólabda, vagy görgetett módszer: a terepkutatásban sokszor használt nem valószínűségi mintavételi eljárás. Minden megkérdezett személytől javaslatot kérünk további megkérdezendő személyekre. Szakértői minta: a nem valószínűségi mintavétel egyik típusa, amikor a megfigyelendők mintáját a saját megítélésünkre alapozva állítjuk össze: azokat választjuk, akiket a leghasznosabbnak vagy a legreprezentatívabbnak ítélünk” [Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Szakkifejezések. Balassi Kiadó, Budapest. 2001.].

7

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 7

2011.06.07. 18:04:55

kifejezésekre kerestem. Így több száz találat közül szelektáltam. A weboldalakon megjelent információk ellenőrzése nyomán derült ki, hogy valójában hol működik ténylegesen interneten a tanácsadás. Mindezek alapján készült el az adatbázis, melyben – becslésem szerint – a 2010 telén a magyar szociális, lelki, egészségügyi online tanácsadással foglalkozók legalább fele szerepel, azonban ezúttal is hang­sú­lyoz­nom kell, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak. Olyan tanácsadókat választottam ki, akik szociális, lelki, egészségügyi problémákkal, gyermekneveléssel, életvezetéssel, devianciákkal kapcsolatban tanácsot adó szakemberek, képzett segítők, illetve önsegítő csoportok tagjai, sorstárs segítők, „szakértők”. A válaszok, visszajelzések alapján számos további kérdés felmerült, körvonalazódtak bizonyos dimenziók, melyek alaposabb, mélyebb vizs­gá­la­tot igényeltek. Ezért kvalitatív módszert alkalmazva kerestem a pontosabb válaszokat a kutatási kérdéseimre, 13 internetes tanácsadóval készítettem telefonos interjút 2010. november és 2011. február között. Az interjúalanyok kiválasztása a kérdőívet kitöltők közül szakértői mintavétellel történt (illetve 1 fő már nem működő internetes tanácsadásban volt segítő), és fontos aspektus volt, hogy a minta több szempontból is heterogén legyen, ezért kérdeztem egyéni tanácsadókat és tanácsadó szolgálatok munkatársait, internetes online és offline segítőket, önkénteseket és térítés ellenében dolgozókat, egyéni és csoportos segítést alkalmazókat, alacsony és magas költségvetésű szervezetek, alacsony és magas szervezettségi szintű szolgálatok munkatársait is.

Kik segítenek az interneten? Az 51 válaszadó közül 7-en kizárólag az interneten, 6-an kizárólag személyesen adnak tanácsot, 36-an személyesen és interneten is, 2-en pedig csak időpont-egyeztetésre használják. Azoknak, akik a kérdőív elején azt a választ adták, hogy kizárólag személyesen adnak tanácsot, 8

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 8

2011.06.07. 18:04:55

vagy az internetet csak időpont-egyeztetésre használják, nem is tettem föl több kérdést.5 A válaszadók közül 30 fő egyéni tanácsadó, 1 fő önsegítő csoport tagja, 8-an szolgálat munkatársai, 3-an több internetes tanácsadó szolgáltatásban is dolgoznak, 9-en nem válaszoltak erre a kérdésre. A válaszadók iskolai végzettsége teljesen változatos, orvosi, pénzügyi végzettségű szakemberek, tanítók, tanárok, marketingesek, pszi­ cho­ló­gu­sok, pszichiáterek, gyógypedagógusok, logopédusok, szo­ciál­ politikus, szociális munkás, addiktológiai konzultáns, HR-me­ne­dzse­ rek, pszichodráma-vezetők is voltak közöttük. A legtöbben ingyenes szolgáltatást nyújtanak a kliensek számára, csak két segítő válaszolta azt, hogy térítési díjat kér az internetes tanácsadásért is. Az egyéni tanácsadók (28 fő) közül 17-en a fővárosban, 2-en megyei jogú városban vagy megyeszékhelyen, 7-en egyéb városban élnek. Lényeges körülmény, hogy a válaszadók és az interjúalanyok több mint 90%-a nő, férfi internetes segítőket csak elvétve találtam. A válaszadók egy része portáloknál tanácsadó (Nők Lapja Café, Női Portál, Nana.hu, HáziPatika.com, csaladinet.hu, cvcentrum.hu, tbkisokos.hu, otvenentul.hu, donna.hu, harmonet.hu stb.). Ők a munkájukért semmilyen térítést nem kapnak, önkéntesként dolgoznak, otthonukból végzik a tanácsadást a portált működtető céggel kötött szerződés alapján. Több válaszadó ismert szakember, akiket a por­tá­ lok szerkesztői, tulajdonosai kértek fel szakértőnek, sokan azonban önként jelentkeztek erre a munkára egy adatlap kitöltésével. A portálok működtetői a segítőknek nem fizetnek, úgy gondolják, hogy ingyenes reklámlehetőség a számukra. Egy másik nagy csoportba sorolhatóak az eredetileg telefonos lelkisegélyszolgálatok munkatársai, akik ma már interneten is nyújtanak segítséget. Ők a szolgálatnál már meglevő infrastruktúrát használják, munkájukat az ügyeleti helyiségekben végzik. A legtöbben önkéntesként dolgoznak. 5 Az online kérdőív oldalai lapozhatóak voltak, így az egyes aloldalak, kérdésblokkok a korábban adott válaszok alapján jelennek meg, ill. tűnnek el. Ez meggyorsítja a kitöltést, a válaszadót nem zavarják össze a rá nem vonatkozó kérdések.

9

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 9

2011.06.07. 18:04:55

Az elért szakemberek harmadik csoportjába azok tartoznak, akik valamilyen önálló internetes tanácsadó szolgálat munkatársai. A tanácsadó szolgálatok közül 3 vállalkozásként, 2 egyesületi, 1 alapítványi formában működik, 1 szociális ellátás keretében, 1 fő erre a kérdésre nem válaszolt. A negyedik csoportot az „egyéni” tanácsadók alkotják, akik nem team­ben, hanem önállóan, saját honlapjukon keresztül nyújtanak online tanácsadást is. Köztük vannak olyanok, akik szintén önkéntesként biztosítják az internetes segítségnyújtást, és vannak, akik vállalkozóként, térítés ellenében végzik ezt a munkát. A szolgáltatásokat az otthonukból biztosítják. A válaszadó segítők közül e-mailben 37-en, egy adott portálon 17-en, fórumon 13-an, azonnali üzenetküldő programmal 10-en, közösségi oldalakon szintén 10-en, blogon vagy mikroblogon 11-en, chaten 9-en, webtelefonon 8-an nyújtanak segítséget. Szinte kivétel nélkül több lehetőséget is kínálnak a klienseknek.

Miért segítenek? – A segítők motivációja Az interjúkban rákérdeztem arra is, hogy a segítőket mi motiválja, milyen előnyöket jelent nekik segítőként az internet használata. Az internetes tanácsadók motivációi általában az alábbiak voltak: 1. Jót szeretnének tenni, önkéntesek több helyen is, mert ez segíti a személyiségük, kommunikációjuk fejlődését, jó érzéssel tölti el őket, hogy segíthetnek másokon. A válaszadók az esetlegesen felmerülő finanszírozási problémák ellenére is elégedettek voltak, a kiégést mérő kérdésekre adott válaszaikból is úgy tűnik, hogy jó lelki állapotban vannak. 2. Képzett szakemberek, akik szeretnének még több klienst elérni, több lehetőséget kínálni a segítségkérőknek. Ezért pluszszolgáltatásként vezették be az internetes tanácsadást. 3. A segítő lehet olyan speciális élethelyzetben, korban, amikor főállása nincs, de úgy érzi, továbbra is szeretne aktív maradni, a 10

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 10

2011.06.07. 18:04:55

megszerezett tudását használni. Ilyenek a kisgyermekkel otthon lévő szakemberek, ill. a nyugdíjasok. Sokan az internetes tanácsadás előnyeként említették azt, hogy ezt a fajta munkát kisgyermek nevelése mellett is tudják végezni. Interjúalanyaim között volt például nyugdíjas pedagógus is. A nők túlsúlya az internetes segítők között a hagyományos nemi szerepből is adódhat. Wallace elemezte a világhálón tapasztalható altruizmus jelenségét, azt, hogy ki kinek és miért segít (Wallace 2004: 233–252). Úgy gondolja, hogy a hagyományos nemi szerepek az interneten is megjelennek, a nők gyakrabban nyújtanak érzelmi támogatást, segítenek gondolkodást igénylő helyzetekben, míg a férfiak a technikai segítségnyújtásban jeleskednek, a világhálón éppen az ilyen jellegű segítségkérés a leggyakoribb – erre azonban a kutatásom nem terjedt ki. 4. Olyanok is vannak, akik személyesen érintettek egy probléma kapcsán (pl. HIV, szülés utáni depresszió, szenvedélybetegségek), és szeretnének segíteni sorstársaikon, tovább akarják adni tapasztalataikat. Ezek a problémák általában olyanok, amit a bajban levő emberek szégyellnek, és személyesen nem mernek segítséget kérni. Az internet számukra megoldást jelent, hiszen a stigmatizáció veszélye jelentősen csökken, ráadásul egy sorstársuk véleményét, tanácsait jobban elfogadják, hitelesebb számukra. 5. Sokan ingyenesen segítenek az interneten, imázsépítésre használják, referenciát jelent az interneten látható nyilvános munkájuk, a tanácsaik, és jó reklám is. 6. Küldetéstudat: valamilyen kevésbé ismert speciális technikát, módszert szeretnének minél szélesebb körben megismertetni. 7. Kényelem, költségcsökkentés: sokan nem tudnak fenntartani egy saját rendelőt, irodát, vagy külföldön élőknek segítenek, esetleg ők maguk is kis faluban, elszigetelt helyen élnek. 8. Felkérés: arra a kérdésemre, hogy mi motiválta őket, honnan jött az ötlet, hogy interneten adjanak tanácsot, sokan azt válaszolták, hogy mivel már elismert szakembereknek számítottak, ezért felkérték őket. 9. Haladás, lépéstartás, versenyképesség, társadalmi igény: az is több segítőnél szerepel az internetes szolgáltatás létrehozásának 11

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 11

2011.06.07. 18:04:55

indokai közt, hogy egyszerűen a mai kor hozza magával, hogy így is segítsenek, igény van rá. 10. Néhány esetben az ötletet valamilyen külső program, pályázati felhívás adta, ez motiválta a szolgálat létrehozását (pl. egy az Európai Unió-szerte elterjedt program hazai adaptációja, vagy TÁMOP-os felhívás). 11. Sokaknak gyakorlatszerzési lehetőségként is szolgál az internetes tanácsadás.

Kiknek segítenek? – Célcsoportok, problématípusok A megkérdezett segítők a legváltozatosabb problémák esetén sokféle célcsoportnak nyújtanak segítséget, például szülőknek, gyermekeknek, pedagógusoknak, pszichés problémákkal küzdő embereknek, álláskeresőknek, karrierépítőknek, testi, lelki, párkapcsolati problémákkal küzdőknek, pszichiátriai szenvedélybetegeknek, az ő hozzátartozóiknak, kismamáknak. Sokan önismereti kérdések kapcsán írnak, munkahelyi problémákról számolnak be, de gyakori problémák a családi gondok, a magányosság is. A segítőket kértem, hogy írják körül, milyen társadalmi helyzetű kliensek keresik őket. Az interjúk során azt mondták el a tanácsadók, hogy a segítségkérők társadalmi helyzete teljesen vegyes, a nagyon szegénytől a rendkívül jómódban élő emberek is fordulnak hozzájuk. Ma már egyáltalán nem jellemző az, ami régen, hogy csak a 20–40 éves, nagyvárosban élő középosztálybeli férfiak interneteznének. Éppen ellenkezőleg, a legváltozatosabb anyagi helyzetű, életkorú és végzettségű emberek keresik őket. Ezt azzal magyarázzák, hogy az internet ma már szinte bárhol, bárki számára elérhető. Voltak olyan segítő szolgálatok, amelyek egy-egy adott célcsoportra specializálódtak, pl. diplomás nőknek vagy gyerekeknek szeretnének segíteni, de még őket is gyakran megtalálják az interneten teljesen más csoportok tagjai, természetesen őket sem utasítják el. Néha beszélnek is a kliensek anyagi problémájukról, elszigeteltségükről, de gyakran a társadalmi helyzetükre, iskolázottságukra csak a szóhasználatukból, a leírt problémákból következtetnek. Az anyagi problémák, izoláció, magányosság, családi gondok gyakran előkerülnek. 12

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 12

2011.06.07. 18:04:55

Bognár Klára pszichológus 2006-ban végzett kutatást az internetes segítséget kérők körében. 173 kitöltött kérdőív adatai alapján az internetes segítségkérés okainak az alábbiakat találta: Az internetes segítségkérések okai (%)

Forrás: Bognár (2006: 33).

Az interjúk során a segítőket arról is megkérdeztem, hogy mit gondolnak, miért választja valaki az internetes tanácskérést, és Bognár eredményeihez hasonló válaszokat kaptam. Az anonimitás lehetősége nagyon fontos ok lehet, ezt sok segítő nevezte meg. Konkrét példákat is említettek, pl. az alkoholista, vezető pozícióban dolgozó nő segítségkérő nem szerette volna, hogy tudjanak a gondjáról; kistelepülésen élő anya szégyellte, hogy szülés utáni depressziója van. A fogyatékosság is lehet az oka annak, hogy valaki interneten kér segítséget, erre is említettek konkrét példát: hallássérült kliens szívesebben kért tanácsot, információt e-mailben. A félelem és szégyenérzet miatt is sokan választják ezt az utat; úgy gondolják, másoknak nincsenek gondjai; kínos segítséget kérni, főleg lelki problémák miatt; Magyarországon nincs meg ennek a kultúrája. Sok segítségkérő számára a legfontosabb az ér13

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 13

2011.06.07. 18:04:55

zelmek ventilációja, ők csak egy kis együttérzésre vágynak. Gyakori, hogy megerősítést kérnek, nem biztosak benne, hogy valóban szükségük van-e segítségre. Vannak, akik kontrollvéleményt várnak, már jártak segítőknél, de nem biztosak abban, hogy megfelelő ellátást/kezelést/tanácsot kaptak. A földrajzi elszigeteltség (vidéken, kis faluban vagy külföldön élők), valamint az információk hiánya miatt (nem tudják, kihez fordulhatnának) is sokan választják a személyes segítségkérés helyett az internetes formát. A segítségkérők motivációjának pontos feltárása érdekében azt tervezem, hogy hamarosan őket is megkérdezem anonim módon online kitölthető kérdőívek segítségével.

Az internetes tanácsadás előnyei és hátrányai Lényeges annak ismerete, mit gondolnak a válaszadók az internetes tanácsadás előnyeiről, hátrányairól. A nemzetközi szakirodalomban már jelentek meg a kérdést vizsgáló tanulmányok, J. Suler tanulmáAz internetes szinkrón és aszinkrón kommunikáció és a face to face kommunikáció összehasonlítása

14

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 14

2011.06.07. 18:04:55

nya (Suler 2004) és saját megfigyeléseim alapján a szinkrón, aszinkrón és face to face kommunikáció előnyeit és hátrányait az alábbi táblázat foglalja össze. A kérdőívet kitöltők az internetes forma előnyei között megemlítik, hogy így messziről is kérhető a segítség, leküzdhető a földrajzi távolság. Mindenki számára elérhető, pl. fogyatékkal élőknek, visszahúzódó személyiségeknek, pánikbetegeknek, szociális fóbiásoknak, magas státuszúaknak, földrajzi helyzettől független. Sok kliens számára fontos az, hogy pártatlan véleményt kaphasson, a tanács alapján el tudja dönteni, érdemes-e személyesen is felkeresnie szakembert, a kérdező kap egy támpontot, merre induljon tovább. Olyan is előfordul, hogy a tanácskérő már személyesen járt segítőnél, de biztonságot ad számára, ha egy kap egy másik véleményt is. Az internetes tanácsadás további előnye a segítők szerint, hogy gyors, időtakarékos, lényegre törő, hamar felkutatható, könnyen igénybe vehető segítség. Nagyon fontos, hogy lehetőséget ad az érzelmek ventilációjára, bizonyos élethelyzetekben elég egy együtt érző segítő a kliensnek, az, hogy valaki meghallgassa, figyeljen rá. Egy empatikus válasznak lehet azonnali szorongásoldó ha­tása, még ha csak átmenetileg is. Levezetheti az izgalmat, túlzott feszültséget, szorongást. Szintén gyakori, hogy csupán egy információra van szüksége a segítségkérőnek, ezzel a megoldással időt takarít meg. Komoly előny, hogy a személyes találkozással szemben az internetes segítség anonim módon, a személyazonosság felfedése nélkül igénybe vehető, ennek köszönhetően olyat is megkérdeznek, amit egyébként nem mernének, könnyebben megnyílnak a kliensek, névtelenül kön�nyebb megosztani a problémát. Csak a problémát kell felvállalniuk, kisebb küszöböt kell átlépnie a segítségkérőnek, mint személyes vagy akár telefonos kapcsolat esetén, nem kell elköteleződnie. Sokak számára a szégyenérzet, vagy más lehetőség hiánya miatt is előnyösebb lehet, mint a személyes segítségkérés, kevésbé stigmatizál, privát, biztonságos és diszkrét. Nagy lehetőség azoknak, akik sosem mennének el személyesen egyéni vagy csoportterápiára. A biztonságérzetet az is növeli, hogy nyugodt környezetben, otthonról is kérhető a segítség, és a kapcsolatból bármikor kiléphetnek következmények nélkül. 15

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 15

2011.06.07. 18:04:55

Könnyebben megnyílik a kliens, mint személyesen, a tabuk kön�nyebben áttörhetőek. Az írásbeliség előnye, hogy van idő a gondolatok leírására, megfogalmazására, javítására, ez a kliensnek és a segítőnek is jó, a kliens újra és újra átgondolhatja a kapott tanácsot. További előnyként az alábbiakat említették: – Lehetőséget ad a folyamatos kapcsolattartásra, az önsegítés spontán alakulására. – A nyilvános kérdést és választ mások is olvashatják, olyanok is, akik soha nem írnának. – Bizonyos célcsoportok számára, pl. a fiataloknak ez ma már természetes közeget jelent. – Interneten a legtöbb esetben ingyenesen nyújtják a tanácsot, ez sokaknak nagy előny. – A tanácsadónak kényelmesebb, nem kell irodát fenntartania, rendben tartania. – A segítőnek ingyenes reklámfelület. – Lehetőséget ad, hogy kontroll mellett lehessen változtatni, hatékony támasz a továbblépéshez. – Segíti a bizalom kialakítását a későbbi terápia számára. A prevenció lehetősége. A válaszadók szerint az internetes segítés hátrányai, nehézségei lehetnek a metakommunikáció hiánya, hogy nem látják egymást a felek, hiányzik a személyes kontaktus, a szemkontaktus, érintés, szaglás stb., a nonverbális kommunikáció nem látható. Személytelen, nehezebb a bizalmat megszerezni, nincs interakció a felek között. Nem mindig kerül felszínre a valódi probléma. Hiányosak lehetnek az információk a kliensről, ez főleg aszinkrón kommunikációnál okoz gondot, amikor nincs lehetőség azonnal visszakérdezni, ha egy körülményt nem ismerünk. A levelezés időigényes, a kliens nehezen tudja elmondani így az érzéseit. Írásban nehéz megfelelő nyomatékkal közölni az információkat. 16

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 16

2011.06.07. 18:04:55

Gyakran feltesznek olyan kérdéseket, amire csak általános válasz adható, így a válasz félrevezető lehet. Nehéz az alapos ráhangolódás a segítséget kérő problémájára, és a személyes kapcsolat hiánya miatt azonnali valós beavatkozásra nincs lehetőség. További lehetséges hátrányként az alábbiakat nevezték meg: – Technikai problémák adódhatnak, gond lehet az internetkapcsolattal. – Téves, félrevezető is lehet. A személytelenség miatt sok szélhámos is felkerül és kérdez, fennáll a veszélye annak, hogy valaki csak szórakozik. – Lehet, hogy nem jó szakemberhez kerül a kérdés, nem mindig tudnak azonnal válaszolni. – Nincs azonnali visszajelzés, gyakran pedig semmilyen visszajelzés nincs. Lassú a visszacsatolás, és éppen az anonimitás miatt után­kö­vet­ he­tetlen. – Terápia nem végezhető ilyen módon. Nem tervezhető, hosszabb kezelés nem alakítható ki. – Az ingyenesség néha nem értékes. A kérdőívben nagyon röviden, egy-egy szóban beszéltek a segítők az internetes tanácsadás előnyeiről, hátrányairól, így szükségét láttam annak, hogy bővebben körbejárjuk ezt a témát a kliens és a segítő szempontjából is. Az interjúkban is többen említették hátrányként a személyes kontaktus hiányát. Ez persze néha előny is, hiszen könnyebben, gyorsabban megnyílnak a kliensek, hamar felszínre kerülhetnek a problémák. „A hátránya, hogy nincs meg a személyes kontaktus, van egy távolság még akkor is, ha nézem a webkamerán, az tud hiányozni. De ez előnye is tud lenni, hogy nincs benne a megfelelés neked. Személyes tanácsadásban az első x ülés arról szól, hogy mutatja a szép oldalát mindig mindennek, meg akar felelni neked, de itt ezek a sallangok el vannak vágva, és nagyon szépen, tisztán tudsz fókuszálni a helyzetre, amit itt idehoz, és ezekben a helyzetekben a valós problémákat jeleníti meg, tehát nem hoz fedőproblémát, ami mögé látsz és kitalálod, mi az igazi probléma. Ez egy jó kis előnye. Ami viszont előnye tud lenni, az a 17

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 17

2011.06.07. 18:04:55

hátránya is, tehát ha viszont csak egy bizonyos problémát hoz, akkor nem tudod hozzá a történetet” – online tanácsadó, addiktológiai konzultáns „Az előnye a kliensek szempontjából az, hogy általában olyanok keresnek meg, akik nem tudnak élő segítséget kapni azonnal, hanem valami miatt így be vannak szűkülve az internetre, ez egy komoly függőség” – coach, terapeuta, internetes tanácsadó egy női portálon Az internetes segítés jó eszköz lehet olyan emberek elérésére, akik a földrajzi távolság vagy a fizikai elszigeteltség miatt nem tudnak, vagy nem mernek személyesen segítséget kérni. Egyik interjúalanyomtól gyakran kérnek ilyen okok miatt interneten segítséget, két konkrét példát is említett: „Nagyon sok levélben olvasom, hogy nincs barátom, nincs senkim, nem tudok kihez fordulni, férjhez mentem, a férjem új családjában vagyok, minden rokonomtól, az eddigi életemtől elzárva, nagyon sokan vannak ilyenek, a szívem szakad meg értük. Hát igen, hol van neki orvos, SZTK, körzeti orvos, pszichológus, akihez fordulhatna, el tudja képzelni, hol lehet legközelebb, jó, ha a megyeszékhelyen van esetleg. De nem tudnak utazni, nincs pénzük, általában szegények, az anyagi helyzetük nehéz, a jövedelmük alacsony.” „Van amikor Skype-on adok tanácsot, pl. nagyon sok külföldön dolgozó magyar ember van, aki vagy készül vissza Magyarországra, vagy az ottani karrierjében kér konzultációt, általában 1-2 órás konzultációt, ami Skype-on zajlik” – karrier-tanácsadó Néhányan úgy látják, előfordul, hogy nem oldódik meg a probléma, csak a kliens pillanatnyi megnyugtatása sikerül. Sokszor megtéveszti, hogy már kért segítséget, hosszú távon nem biztos, hogy ez megoldást jelent. „Könnyen megtéveszti, hogy már kért segítséget, kipipálja a problémát, nincs utánkövetési lehetőség, megállhat az ügye, ahol van, még ha érzékeli is, hogy nagy a probléma” – szociális munkás, egy női portálon tanácsadó Ez olyan szempontból jó, hogy azonnal kap valami választ, ami megnyugtatja, vagy addig keres, amíg megnyugtató választ nem kap, mert ugye egy kérdésre millió válasz van, és akkor megnyugszik, és nem is megy tovább, nem is ellenőrzi 18

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 18

2011.06.07. 18:04:56

le a választ mondjuk egy élő hús-vér emberrel, aki annak a specialistája. Ez az előnye és a hátránya is. Azonnali megnyugvás, de nem biztos, hogy hosszú távon hasznos információ, megoldás” – coach, terapeuta, internetes tanácsadó egy női portálon Az írásbeliség, az aszinkrón kommunikáció hátránya, hogy nem halad olyan gyorsan a „segítő beszélgetés”, mint személyesen, a válaszok között több nap is eltelhet. Ugyanakkor szélesíti a segítségkérők lehetőségeit, hogy írásban is kérhetnek tanácsot. Az írásbeli kommunikáció sajátossága, előnye, hogy a szöveges üzenetek archiválhatóak, ami segítheti a klienst a feldolgozásban, a segítőt pedig munkája minőségének javításában, az eset elemzésében. Írásban, e-mailben terápia nem végezhető, krízishelyzetben nem megfelelő segítségnyújtási forma a lassúsága és a személytelenség miatt. A ma már internetes segítséget is nyújtó telefonos lelkisegélyszolgálatok munkájában a krízisintervenciót felváltotta az összetettebb életproblémákkal való foglalkozás. Az internetes segítés előnye az anonimitás, és az, hogy láthatatlan a személy – ez felszabadítja. Korlátozás nélkül bármiről írhat a kliens. Több segítő is elmondta, gyakran előfordul, hogy a kliens leírja, olyan dolgot mesél el, amit még életében senkinek nem mondott el. Szintén előny lehet a szabad hozzáférés; ma már széles körben elérhető az internet, különösen a fiatalok körében, ők nagyon nagy arányban használják. Alacsonyküszöbű szolgáltatás lévén az is elérheti, akinek egyébként sok idejébe és pénzébe kerülne, hogy személyesen kérjen segítséget. Olcsó, sokaknak semmilyen módjuk nincs arra, hogy állami rendszerben díjmentesen terápiát, tanácsadást igénybe vegyenek. Ha el is jutnak egy orvoshoz vagy pszichiáterhez, akkor azoknak nincs idejük arra, hogy 50–60 percig beszélgessenek egy-egy beteggel, klienssel. Ráadásul például éppen a fiatalok számára nincsenek is ilyen ellátások, kivéve, ha több ezer forintot fizetnek óránként. További hátrány lehet chatnél a függőség kialakulása, illetve az, hogy nincs lehetőség valóságkontrollra. Terhet jelent a tanácsadónak, nehéz feldolgozni azt, 19

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 19

2011.06.07. 18:04:56

hogy nem biztos, hogy igazat mond a kliens, ha pedig hirtelen megszakítja a kapcsolatot, akkor nem tudja, mi lett vele. Az írásbeliségnek nagyon jótékony hatásai vannak a személyiségfejlődésre. „Magának az írásbeliségnek nagyon jótékony hatásai vannak a személyiségfejlődésre, ill. bizonyos problémák kezelésére. Ha valaki kézzel vagy gépen ír, annak önmagában sok pozitív pszichológiai hatása van. Maga az írás nagyon pozitív hatású tud lenni, kutatások is alátámasztják” – pszichiáter, kutató véleménye

Javaslatok Az internetes tanácsadás új távlatokat nyithat a kliensek segítésében. Különösen a fiatalok, a speciális szükségletű és megbélyegzett csoportokhoz tartozó kliensek elérésében jelenthetnek az IKT-k új lehetőségeket. A pilotkutatás eredményei alapján néhány javaslat fogalmazható meg arra vonatkozóan, hogy milyen további területeken lehetne használni az internetes tanácsadást. Megállapítható, hogy szociális információs szolgáltatás és mentálhigiénés, életvezetési tanácsadás végzésére is alkalmas eszköz az internet. Ugyancsak fontos területnek tűnik a lehetséges alkalmazások között az internetes közösségfejlesztés. Ahogy arra Melvin M. Webber is rámutat, a közösség fogalma a huszadik század második felétől már egyre kevésbé kötődik a fizikai közelséghez, alapja az elérhetőség és az interakció lesz (Webber 1994). Az internetes csoportokat is nevezhetjük tehát közösségnek, legyen szó akár egy szakmai levelezőlista tagjairól, egy kismamáknak szóló fórum rendszeres látogatóiról vagy egy város lakóinak szóló chatről. A társadalmi, közösségi problémák az interneten is megjelennek, melyek megfigyelése, elemzése, és a problémamegoldó viselkedés ösztönzése lehet a szociális munkás legfontosabb feladata. A közösségi szociális munkás a szerepeit online is betöltheti, informálhat, törekedhet az internetes csoportokon belül feszülő egyéni ellentétek feloldására, a tagoknak egyenlő véleménynyilvánítási jogot biztosíthat, összefoglalhatja a csoportok megbeszéléseit, és rávilágíthat a célokra, problémamegoldási módokat javasolhat. Az interneten a közösségi szociális munkás tekintélyét szakértelme, új20

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 20

2011.06.07. 18:04:56

szerű látásmódja teremti meg, ami abból fakad, hogy részben kívülről szemléli a közösséget. Az interneten rendelkezhet ún. moderátori jogokkal is, biztosíthatja a közösség demokratikus működését. A közösségek erősítése nagyon fontos lenne, hiszen a magyar társadalomban a közösségek, a társadalmi tőke gyenge, ami komoly probléma. A kliensek biztonságérzetét növeli, ha van egy hely, ahová fordulhatnak információért, tanácsért. A segítségkérés interneten keresztül lehetne a legegyszerűbb, legolcsóbb, leggyorsabb, és az anonimitást leginkább garantáló megoldás. Az alacsonyküszöbű pszichoszociális ellátásokat információs honlap, online adatbázisok, online interaktív tanácskérési lehetőség, fórum, chat, közösségi oldalak használata teheti hatékonyabbá. A fiatalok segítésére, ifjúsági munkára is alkalmas közeg lehet az internet, hiszen Magyarországon ma már a tizenévesek közel 100%-a használja. A megelőzés, prevenció ideális színtere. Fontos kérdés, hogy vannak-e olyan, a szociális szakemberek számára korábban elérhetetlen célcsoportok, melyek tagjaihoz az in­fo­kom­mu­ ni­ká­ciós technológiák új utat jelentenek. Olyan speciális célcsoportokat érhet el az online segítés, melyeknek tagjai legtöbbször a hagyományos szociális ellátások igénybevételéig el sem jutnak a stigmatizáció, a szégyenérzet vagy a félelem miatt. Ilyen emberek az ún. megbélyegzett csoportokhoz tartozók (családon belüli erőszak áldozatai, fertőző betegségben szenvedők, prostituáltak, szenvedélybetegek, illetve hozzátartozóik, lányanyák stb.). Speciális esetekben az internetes lelki segítségnyújtás a jelenleginél sokkal jobb esélyeket biztosíthat például a siketeknek, hallássérülteknek, hiszen a segítőkkel írásban kommunikálhatnak (vagy jeltolmács segítségével tehetnék meg, de mint tudjuk, belőlük sajnos jelenleg nagyon kevés van hazánkban, még a telefonos lelkisegély-szolgálatokat sem tudják használni). Az internetes szolgáltatások igénybevétele segíthet a beszédfogyatékkal élőknek, a szociális és agorafóbiásoknak, könnyebbséget jelenthet a mozgásukban erősen korlátozottaknak. Előnye, hogy a földrajzi távolság többé nem akadály, így a ritka betegségekben szenvedők (rare diseases) és hozzátartozóik elérhetik egymást 21

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 21

2011.06.07. 18:04:56

a világ különböző pontjairól, segítséget kaphatnak olyan emberek, akik éppen nem a hazájukban tartózkodnak, és nem, vagy csak nagyon gyengén beszélik az adott ország nyelvét, vagy éppen hazánkban a legkisebb településeken élők is. Soktényezős probléma, hogy szociális területen miért nem terjedtek el még jobban ezek az online, interaktív tanácsadások. Ok lehet például az infrastruktúra hiánya, a hardverpark elavultsága, a szociális szakemberek számítástechnikai ismereteinek hiányosságai. Vizsgálandó kérdés, tényező az is, hogy a szociális szakemberek akarnak-e human interface-ként, közvetítőként működni, különösen akkor, amikor túlterheltek, örülnek, ha a meglevő klienseiket ellátják, gondozzák, nem biztos, hogy marad idejük, kapacitásuk még az interneten is tájékoztatni, konzultációt biztosítani, nem érdekük további kliensek elérése. Úgy gondolom tehát, hogy számos csoport esetében, ill. különleges élethelyzetekben nagyon sikeres, hatékony lehet az internetes segítés. Nagyon fontosnak tartom, hogy további kutatásokat végezzünk, össze kell gyűjtenünk az internetes tanácsadók és klienseik eddigi tapasztalatait, a nemzetközi jó példákat, és meg kell vizsgálnunk azok hazai adaptálásának lehetőségeit, előfeltételeit.

Irodalom AINSTWORTH, MARTHA (2002): E-teraphy: History and survey. http:// www.metanoia.org/imhs/history.htm BOGNÁR KLÁRA (2006): „A pszichológiai segítségnyújtás lehetőségei az interneten” c. szakdolgozat. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet. FENICHEL, MICHAEL (2004): Online behavior, communication, and experience. In Online Counseling. A handbook for mental health pro­ fes­sionals. Kraus, Ron – Zack, Jason., Sticker, George (szerk.), 4–18. San Diego, California: Elsevier Academic Press. 22

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 22

2011.06.07. 18:04:56

GROHOL, JOHN (2004): Online counseling: A historical perspective. In Online Counseling. A handbook for mental health professionals. Kraus, Ron – Zack, Jason., Sticker, George (szerk.), 51–68. San Diego, California: Elsevier Academic Press. HÉRA GÁBOR – LIGETI GYÖRGY (2005): Igények és hiányok – informatika a szociális szférában. Esély, 6: 106–120. KRAUS, RON – ZACK, JASON S. (2004): Online Counseling. A hand­book for mental health professionals. STICKER, GEORGE (szerk.). San Diego, California: Elsevier Academic Press. KRAUTH PÉTER – KÖMLŐDI FERENC (2007): A web 2.0 jelenség (és ami mögötte van) http://www.nhit-it3.hu/images/tagandpublish/ Files/it3-2-2-2.pdf KSH Statadat rendszer: 2.2.6.6. Az internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/ tabl2_02_06_06.html MASLACH, C. – JACKSON, S. E. (1981): Maslach burnout inventory manual. Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press. SULER, JOHN (2004): The psychology of text relationships. In Online Counseling. A handbook for mental health professionals. Kraus, Ron – Zack, Jason., Sticker, George (szerk.), 19–50. San Diego, California: Elsevier Academic Press. TÓTH ANIKÓ PANNA (2008): Az internetes lelki segítségnyújtás Magyarországon. http://tothanikopanna.files.wordpress.com/2010/03/szakdolgozat_toth_aniko_panna.doc WALLACE, PATRICIA (2004): Az Internet pszichológiája. Budapest: Osi­ ris Kiadó. WEBBER, MELVIN. M. (1994): Az érdekközösségek definíciójához. In: Gosztonyi Géza (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata, 3. kötet – Közösségi szociális munka, 24–26. Budapest: Semmelweis. WIP (2004): World Internet Project. „A digitális jövő térképe: A magyar társadalom és az Internet – 2004.” (Kutatási jelentés). BME Információs Társadalom és Trendkutató Központ, TÁRKI Társadalomtudományi Intézet Rt., ELTE-ITHAKA http://mek.oszk.hu/04200/04257/04257. pdf (2008. 03. 16.) 23

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 23

2011.06.07. 18:04:56

24

Toth_Aniko_Panna_cikk.indd1.indd 24

2011.06.07. 18:04:56