INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓHALLGATÓK KÖRÉBEN VIG Zoltán Muszaki Pedagógia Tanszék Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Egry J. u. 1. 409-es szoba Telefon: (36-1) 463-2651 / 2611 Email:
[email protected] Az Internethez való viszony meghatározó jelentoséguvé válik az információs társadalomban. Ennek elemzése, a jelenlegi, vagy lelendo tanárok körében és a középkorú felnottek között különösen indokolt. E két csoport egyaránt vizsgálható a muszaki szakoktató-hallgatók Internetes attitudjének felmérésével, az adatok elemzésével. A cikkben, egy ilyen kérdoíves vizsgálat elso eredményeivel ismerkedhetünk meg. Tárgyszavak: Internet, attitud, Information Literacy, kérdoíves vizsgálat, oktatás, fejlesztés 1. A vizsgálat célja A muszaki szakoktató-hallgatók Internetes attitudjének vizsgálata elott két konkrét kutatási cél megfogalmazása történt meg. Elsoként, a vizsgált csoport hozzáállásának és tudásának felmérése után egy olyan tananyagnak a kidolgozása, amely optimálisan illeszkedik a hallgatók felkészültségéhez és érdeklodéséhez, valamint a késobbiekben hatékonyan felhasználható ismereteket közvetít. A felmérések folyamatos, évenkénti ismétlésével ellenorizheto a tananyag és a módszer. Pontosítása, finomítása ennek a visszacsatolásnak köszönhetoen megoldható. A másik kutatási cél, az Internet attitud általános vizsgálata a magyar középkorú lakosság körében. Igaz, az itt vizsgált csoport csak szuk és speciális szegmense a teljes ilyen korú populációnak, de mivel e területen még nem készült reprezentatív felmérés, így a most lefolytatott vizsgálat ennek elofutára lehet. A jelenlegi felmérés keretében megállapított összefüggések és tendenciák, alapját képezhetik egy késobbi, a teljes populációt elemzo kutatás módszertanának, fobb irányainak. 2. A kutatási folyamat A fent elsoként említett kutatási céllal összhangban a kutatási folyamat négy fo elembol áll össze. 1. Internetes attitud kérdoíves vizsgálata 2. 3. 4.
Internetes ismeretek felmérése Tananyagfejlesztés / módosítás Eredmények értékelése, visszacsatolás
E folyamat iteratív alkalmazásával elérheto, hogy optimális tananyag alakuljon ki, valamint az e területen jelentos probléma, az ismeretek elévülése is kiküszöbölheto. Jelenleg a folyamat elso elemének a megvalósítása van folyamatban, a cikk további része a kérdoíves vizsgálat részeredményeit mutatja be. 3.
A kérdoíves vizsgálat
A BME Muszaki Pedagógia Tanszéken folyó muszaki szakoktató képzés körében, 2002 májusában készült az Internetes attitudre vonatkozó kérdoíves felmérés. Az 50% körüli mintavétel és az értékelheto kérdoívek száma (146 db) jó alapot biztosít további - a muszaki szakoktató-hallgatók körében végzett - kutatásokhoz. A kérdoív 23 kérdése négy részterületet mért fel: 1. 2. 3.
Személyi és szociális adatok Informatikai környezet és hozzáférés Internet használat
4. Internetes tudás és hozzáállás (attitud) A kb. 7500 elemi adat, mind évfolyamonként súlyozott bontásban, mind pedig egész vizsgált populációra vonatkoztatva feldolgozásra került. Az elobbi az elso, az utóbbi a második kutatási cél érdekeit szolgálja. Az így kapott, két összegzett eredmény, közel azonosnak bizonyult. Az összehasonlított paraméterek eltérése egy esetben sem érte el a 4%-ot és az esetek több mint 84%ában az eltérés 1% alatt maradt. Így a továbbiakban csak egy összesített eredmény említése történik meg, kitérve az esetleges évfolyamokat jellemzo sajátosságokra is. 4.
A felmérés eredményei
A felmérésben kizárólag anonim kérdoíves minták szerepeltek, így az egyes válaszok valóságtartalma nem volt ellenorizheto. Más kutatások alapján feltételezheto, hogy az így "önbevallott" adatok jobb képet festenek a valóságnál. E torzulás mértékére, a kutatási
folyamat második pontjában említett, Internetes ismeretek felmérésekor derülhet fény. Mindazonáltal az eredmények harmonizálnak más, hasonló felmérések eredményeivel és néhány, további elemzést igénylo részletet is tartalmaznak. 4.1. Személyi és szociális adatok A vizsgált mintában a várakozásoknak megfeleloen a nemek aránya kb. egyenlo volt (47%, 53%). Jelentos részük budapesti (39%) és valamivel többen (42%) vidéki városok lakói. Átlagéletkoruk a három évfolyamban 33 és 37 év között van, így megállapítható, hogy a magyar középkorú lakosság szegmensét alkotják. 4.2. Informatikai környezet és hozzáférés A hallgatók -levelezo képzésrol lévén szó- csaknem olyan mértékben használják a számítógépet a munkahelyükön, mint otthon. E két hozzáférési lehetoség együttesen megközelítoleg 80%, míg azok aránya, akik sehol nem tudnak számítógéppel dolgozni 1% körül van. A használt számítógépek típusainak felmérése nem várt eredményt hozott. Legnagyobb részben Pentium II típust használnak, de mind egy kategóriával lejjebb, mind pedig feljebb is jelentos a használati arány. Ezek alapján elmondható, hogy a válaszok szerint, a hallgatók több mint 80%-a modernnek tekintheto eszközt használ.
1. ábra: Hallgatók által használt számítógépek típusai Forrás: saját ábra 4.3. Internet használat Az Internet használata a vizsgált csoportban elmarad az informatikai infrastruktúra adta lehetoségektol. Legalább heti rendszerességgel 42%-uk Internetezik, de ebbe beletartoznak a naponta a hálózato t a munkahelyen használók is (22%). E csoportnál a tényleges használat és a világháló elérésének a lehetosége nem volt elkülönítheto. Leginkább a munkahelyen és otthon használják a hálózatot, mindhárom évfolyam megkérdezettjei, de a többi használati hely esetén az évfolyamok között eltérés mutatkozik. A szolgáltatások tekintetében - több kutatással is összhangban a World Wide Web és az E-mail használat dominál. Felmérésre kerültek az Internet használatának céljai is. A válaszadók a konkrét információk megkeresését és a böngészést, majd ettol kissé elmaradva a napi hírek elolvasását és a levelezést jelölték meg hálózati aktivitásuk jelentosebb elemeiként.
azonos a két mérésnél
3. ábra: Az Internet használat célja Forrás: saját ábra 4.4. Internetes tudás és hozzáállás A kérdoív végén kaptak helyet, az Internetes tudásra, valamint ennek fejlodését gátoló és támogató elemekre vonatkozó, önértékelo kérdések. A válaszok összesítésébol kiderül, hogy legtöbben (39%) saját, ismert gépi környezetben, probléma-mentes helyzetekben dolgoznak biztonsággal. 29%-a a válaszadóknak idegen környezetben is elboldogul. Körülbelül egyötödüknek viszont bármely Internethez kötodo feladat gondot jelent. A többség, mind a családban, mind pedig a munkahelyen az átlagos ismeretekkel rendelkezok közé sorolja önmagát. Az eredményekbol viszont kikövetkeztetheto, hogy inkább a munkahelyen jutnak további, az esetleges problémák megoldását elosegíto információkhoz.
Az Internetes tudás gyarapodását leginkább a tanulásra fordítható ido hiányával indokolják (36%), de jelentos szerepet kap az Internet kapcsolat hiánya is (23%). Ehhez a gátló elemhez kapcsolódik az "egyéb" kategória (10%), amelyben minden esetben anyagi problémákat említenek a válaszadók. A motiváló elemek rangsorát az Internetezés élménye vezeti (27%). Serkenti a hallgatókat az általános felzárkózási igény (24%), valamint a munkahely által támasztott követelmények is (22%). Az adatok alapján elmondható, hogy a család többi tagjához való felzárkózás minimális (6%-os) szerepet tölt be a motivációk listáján.
4. ábra: Ismeretszerzést motiváló és gátló erok Forrás: saját ábra
4.5. Az eredmények összesített értékelése
Második kérdoíves felmérés Az Internet használata olyan bonyolult, hogy csak annak érdemes megtanulni, akinek munkájához, tanulmányaihoz elengedhetetlenül szükséges. Teljesen egyetért
3% 0%
Nem tudja
9% 28%
Egyáltalán nem ért egyet
59% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
Az Interneten lévo adatokat cenzúrázni kell, a gyerekek érdekében.
Az Internet használata közben olyan adatok kerülhetnek mások birtokába a felhasználóról amelyek ismerete sérti a felhasználó személyiségi jogait.
Teljesen egyetért
Teljesen egyetért
3% 25%
Nem tudja
59%
Inkább egyetért
9%
Nem tudja
9%
38% Inkább nem ért egyet
13% Egyáltalán nem ért egyet
Egyáltalán nem ért egyet
19% 0%
10%
20%
30%
Teljesen egyetért
Az Internet terjedése elidegeníti felhasználóit a többi embertol
34%
9%
Egyáltalán nem ért egyet
13% 0%
10%
3% 22%
Nem tudja
16%
Inkább nem ért egyet
Teljesen egyetért Inkább egyetért
25%
Nem tudja
19% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
40%
Az Internet, mint kommunikációs eszköz hasznosabb, mint a mobiltelefon.
Inkább egyetért
0%
20%
30%
Inkább nem ért egyet
22%
Egyáltalán nem ért egyet
22% 0%
40%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
Napjainkban a vásárlás az Interneten ugyanolyan biztonságos mintha egy boltban tennénk azt.
Napjainkban az Interneten keresztül elérheto információk és elérésük sebessége az átlagember számára kifizetodové teszik internetelofizetés vásárlását
Teljesen egyetért
Teljesen egyetért
28%
22%
Inkább egyetért
9% 6%
28% Nem tudja
Nem tudja
19%
Inkább nem ért egyet
13% Egyáltalán nem ért egyet
Egyáltalán nem ért egyet
16% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
59% 13% 9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
A vázolt eredmények alapján az alábbi megállapítások tehetok meg. 1. A hallgatók a képzésben történo Internetes oktatásával az érdeklodés hiányán kívül minden gátló tényezo csökkentheto. 2. A tananyag élményszeru kialakításánál a World Wide Web és az e- mail szolgáltatás oktatása szükséges, esetleges komplex projektfeladat megvalósítása segítségével. 5.
A kutatás további menete
A kérdoíves felmérés adatai csak részben kerültek feldolgozásra. További feladat az adatok közötti korrelációk számítása, amely további összefüggéseket tárhat fel. Ellenorizendo annak a jelenleg csak valószínusített megállapításnak a helyessége, hogy a családi és a szociális helyzetnek csekély hatása van az Internet attitudre a vizsgált csoport esetében. E mellett - lehetoleg kvantitatív módszerekkel - megmérendo a jelenleg vizsgált csoport tényleges Internetes tudása is a kutatási célokkal összhangban.
Irodalomjegyzék 1. World Internet Project A magyar lakosság és az Internet ITTK-TÁRKI , 2001
