INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

3. oldal

I. Miből áll egy alap-felszereltségű számítógép? 1.1 Hardver, perifériák 1.2 Operációs rendszer, szoftverek 1.3 Kedvezményes szoftvervásárlás – Up grade

4-6. oldal 4-5. oldal 5. oldal 5-6. oldal

II. Hogyan kommunikálnak a számítógépek egymással? 2.1 Hálózat kialakítása 2.2 Bejelentkezés egy internet szolgáltatónál

6. oldal 6. oldal 6. oldal

III. A billentyűzet használata 3.1 Néhány fontosabb billentyűparancs

7-8. oldal 7-8. oldal

IV. Fontosabb fogalmak, általános műveletek Word szövegszerkesztő használatán keresztül 4.1 Egy téves elképzelés eloszlatása. A fájl 4.2 Parancsok indítása, programok előhívása 4.3 Egy képernyőablak általános részei 4.4 A leggyakrabban használt menüpontok, eszközgombok 4.5 Az egérhasználat 4.6 Gyakran végzett műveletek végrehajtása 4.7 Lefagyott a gépem. Mit csináljak?

8-13. oldal 8. oldal 8. oldal 9. oldal 10. oldal 11. oldal 11-13. oldal 13. oldal

V. Az internetről általában 5.1 Az elektronikus szöveg szerkezete. A hipertext 5.2 Néhány gyakran használt kifejezés értelmezése 5.3 Miért érdemes akár idős korban is megismerni az Internetet? 5.4 Az internetcímek

14-16. oldal 14. oldal 14-15. oldal 15-16. oldal 16. oldal

VI. Gyakorlati tudnivalók 6.1 Egy weboldal (honlap) felépítése, szerkezete 6.2 Két fontos tudnivaló az otthoni internetezésről 6.3 Keresőrendszerek (keresőrobotok) használata 6.3.1 Logikai operátorok a keresésben 6.4 Válogatás hasznos webhelyekből VII. Levelezés, egyéb kommunikáció 7.1 Levelezés Freemaillel 7.1.1 Regisztráció, nyitóképernyő belépéskor 7.1.2 Az „Olvas” ablak képe, beérkezett leveleink áttekintése 7.1.3 Levélírás 7.1.4 Mellékletküldés Freemaillel

17-21. oldal 17-18. oldal 18-19. oldal 19-21. oldal 20-21. oldal 22. oldal 23-30. oldal 23-26. oldal 23. oldal 24. oldal 25. oldal 26. oldal

7.2 Levelezés Outlook Express-sel 27-29. oldal 7.2.1 Nyitóképernyő 27. oldal 7.2.2 Levélírás lehetősége 28. oldal 7.2.3 Mellékletküldés Outlook Espress-sel 29. oldal 7.3 A kommunikáció egyéb elektronikus formái. Hírlevelek, chat, fórumok 30. oldal VIII. A Google Earth program és használata 31-34. oldal

3 Kedves Tanfolyami Hallgatónk!

Amint azt Ön már jól tudja, az elektronikus információkhoz jutásban a könyvtárak is közösségi hozzáférési pontok minden ember részére. Az állam pályázati forrásokkal évek óta hozzájárul az információs társadalom fejlesztéséhez részben gépek, programok vásárlásával, részben tanfolyamok finanszírozásával. Ezért nem kell rendelkezni mindenképpen számítógéppel ahhoz, hogy megismerjük az információs korszak lehetőségeit, csak keresnünk kell egy olyan könyvtárat vagy teleházat, művelődési házat, ahol ilyen képzések folynak. A könyvtárakban általában korlátozott ideig ingyen, vagy minimális térítési díjért bocsátják rendelkezésünkre számítógépeiket hasznos adatbázisok és szórakoztató CD-ROM-lemezek, tanulmányozására (pl. jogtár, nyelvoktató lemezek, családfakutató DVD, ECDL-tananyag stb.) Igénybe vehetjük még szövegszerkesztésre és nyomtatásra, fényképek és iratok digitalizálására. Internetezni is jó minőségű vonal útján lehetséges itt. A könyvtárosok pedig szükség esetén segítséget nyújtanak a számítógép-használat elsajátításához is az érdeklődés esetén. Ezzel együtt nagyon hasznos dolog, ha saját számítógépre is szert teszünk. Egyelőre elképzelni sem tudják még, milyen sokféle tevékenységhez lehetséges felhasználni otthonunkon keresztül a számítógépet! Amikor átnézi a jegyzetet és a mellékelt gyakorló feladatokat, minden bizonnyal különböző érzelmek támadnak Önben. Kíváncsiság, izgalom, esetleg szorongás — vajon képes leszek-e én is ezt megtanulni, a feladatokat megoldani — felnőtt fejjel, sok évvel az iskolapad után? Mindenki, aki meg akarja tanulni, és vállalja a rendszeres gyakorlást, részvételt az órákon, kérdéseket fogalmaz meg — az biztosan eléri célját, képes lesz felhasználni a számítógépet saját igényeire. A tanulás folyamata azonban egyénenként erősen változó. Lehet rövidebb és hosszabb; de mindenképpen átnyúlik a mi négy hetes tanfolyamunkon. Közösen tesszük meg a kezdeti lépéseket, amelyet célszerű önállóan folytatni majd. Mint minden másban, ebben is kitartás szükséges a biztos tudáshoz. Tanácsokért pedig a későbbiek során is fordulhatnak hozzánk! Tanfolyamunk ideje alatt a kezdőkkel megismerjük a billentyűzet használatát, az internetes böngészést, a tudatos információ-keresést, és az online kommunikáció különböző módjait. Mivel a csoportok haladása nem egységes, előfordulhat, hogy órán nem vesszük a jegyzet bizonyos részeit, illetve bizonyára nem oldjuk meg az összes feladatot Önökkel. Ugyanezt a jegyzetet és feladatgyűjteményt alkalmazzuk egyébként a „haladó” csoportokkal, ezért vált szükségessé bővíteni a gyakorlás anyagát. A feladatgyűjtemény elmaradt példáit ajánlom további gyakorlásra, hiszen amellett hogy fejlesztjük tudásunkat, szórakoztató kirándulásokat tehetünk a hétköznapok világából. Lesznek olyan honlapok, amelyeket hivatalos ügyeink intézéséhez érdemes megismerni, vagy segítséget nyújtanak demokratikus jogaink gyakorlásához. Más oldalak pedig szórakoztató, tájékoztató és praktikus ismereteket adnak mindennapi életünkhöz. Vannak olyan weboldalak, amelyek képernyőnkre varázsolják a hazai és külföldi képtárakat, múzeumokat, könyvtárakat, archívumokat. Megtanulunk az online keresőkkel megtalálni minden olyan képet, irodalmi művet, zenét és információs anyagot, webcímet, amit csak szeretnénk felkutatni. Önállóan létrehozunk egy online postafiókot, amelynek révén mindannyian belépünk az e-mailezők hatalmas táborába. Könnyebb és nehezebb feladatok egyaránt előfordulnak. Minden feladat megoldható azonban azokkal az ismeretekkel, amelyeket elsajátítunk, és amelyekből egy összefoglalót olvashat jegyzetünk oldalain. A felfedezés öröme minden fáradtságért kárpótol majd bennünket! A házi feladatok megoldása közben nyugodtan feledkezzünk bele a böngészés közben talált érdekes honlapokba. Jó, ha tudjuk: megismerni a maga teljességében az internet információs dzsungelét — képtelenség. De megpróbálni felderíteni — bizonyosan sok hasznos és örömteli órával jár!

4 I.

Miből áll egy alap-felszereltségű számítógép?

Több alkotóelem kell hozzá. Vannak olyan eszközök, amelyek mindenképpen szükségesek, ezt olvashatjuk a minimális számítógépes konfiguráció részeiként. Otthoni számítógép vásárlás előtt azonban mérlegelni kell azt is, milyen célra szeretnénk használni a gépet. Kiegészítő eszközöket és különböző programokat csakis ennek ismeretében érdemes vásárolni. Egészen röviden megfogalmazva: (Hardver + Periféra elemek) + ( Operációs rendszer+ Szoftverek)

1.1 Hardver, perifériák Egy minimális számítógépes konfiguráció részei:    

ház, vagy torony, monitor, billentyűzet, egér.

A számítógépes konfigurációból a ’ház’, vagy ’torony’ tartalmazza a gép lelkét, működéséhez szükséges legfontosabb elemeket. A házon láthatjuk a bekapcsolás és az újraindítás (reset) gombját. Itt találjuk a mágneslemez- (vagy floppy) és a CD-, vagy DVD-lemez meghajtó nyílását is. Újabban a ház elülső részén USB-portok és fülhallgató- valamint mikrofon bemeneti nyílások is vannak elhelyezve, ami igazán kényelmessé teszi a Pen Drive-ok és egyéb háttértárolók, memóriakártyák csatlakoztatását, és a fülhallgató használatát.

A monitor szerepe részben, hogy megjelenítse a munkánk eredményét, másrészt a képernyőn megjelenő menüsorokon és üzeneteken keresztül választhatunk a különböző felkínált műveletek közül. Minőségét több tényező határozza meg: a képernyő átlója, amelyet collban adnak meg, a képernyőfelbontás mértéke (pl. 800 X 600 képpont vagy 1024 X 864) és a megjeleníthető színek száma (24, vagy 32 bit), de a látásunk érdekében fontos a képernyőfrissítés gyakorisága is, amelyet. Herzben adnak meg (Pl. 85 Herz).

A billentyűzet teszi lehetővé, hogy szöveget írjunk, szerkesszünk a számítógéppel, vagy egyéb üzeneteket közvetíthetünk segítségével. A villanyírógéppel szemben itt funkcióbillentyűk is találhatók a klaviatúrán. Célszerű odafigyelni, hogy magyar betűs billentyűzetet vásároljunk. Az egér, mint beviteli eszköz nem minden program használatához kell, de internethez mindenképpen szükséges, kivéve, ha laptoppal vagy noteszgéppel van dolgunk. (Bár ehhez is csatlakoztatható.) A jelenlegi legkorszerűbb egér az ún. optikai egér, amelynek használata kényelmesebb, és a kattintás is pontosabb vele. Hasznos továbbá, ha van nyomtatónk is. Az újabban kapható multifunkcionális nyomtatók képesek a nyomtatás mellett szkennelni is, vagyis iratokról, képekről digitális másolatot készíteni, és azt papírra nyomtatni. További praktikus eszközként egyszerűen beépíthető még CD-író és DVDolvasó is otthoni gépünkbe. Ha internetezni is szeretnénk, akkor pedig szükséges még egy eszköz, a modem. Amikor több – különböző helyszíneken lévő számítógéppel dolgozunk, akkor igazán jó szolgálatot tesz a Pen Drive, a „ceruza meghajtó”. Ez egy mozgatható háttértár, amelyre a floppynál lényegesen nagyobb méretű és mennyiségű fájlokat, adatállományokat menthetünk, és szállíthatjuk egyik géptől a másikig.

5 Ha ezek az eszközök a rendelkezésünkre állnak, még mindig nem működésre kész a számítógépünk! Ebben különbözik többek között például a monitor a televíziótól. 1.2 Operációs rendszer, szoftverek A hardver eszközök mellett szükségünk van egy operációs rendszerre, és különböző programokra, szoftverekre. Ha ezeket feltelepítettük a számítógépre, azután lehet valójában használatba venni a PC-t. Az operációs rendszerek és szoftverek közül a legelterjedtebbek a Microsoft által gyártott Windows alapú programok. Ezeknek is különböző változatai vannak forgalomban: Windows 95, 98, 2000, NT, ME, XP verziók. E sorrend egyben a fejlesztés időrendjét is mutatja. Egy másik, kevésbé elterjedt operációs rendszer a Linux. Szükséges továbbá egy vagy több szoftver, amely különböző alkalmazói programokat jelent. A legelterjedtebb a Microsoft-féle Office programcsomag, amely lehetővé tesz szövegszerkesztést, táblázatkezelést, prezentációkészítést és egyéb grafikus szerkesztéseket, adatbáziskészítést, levelezést és internetes böngészést. Ha nincs a gépünkön Office programcsomag, a Windows operációs rendszer önmagában is lehetőséget ad bizonyos feladatok elvégzésére, bár nem olyan színvonalon, mint ahogyan azt az Office-szal készíthetnénk. Például szövegszerkesztésre Word Pad vagy a Jegyzettömb, rajzolásra Paint, számolásra a kellékek közül a számológép alkalmas. (Megtalálhatók a Start menü –Programok – Kellékek almenüben) Az operációs rendszer egyedül is játszható játékprogramokat is tartalmaz, pl. kártyajátékok. (Megtalálhatók a Start menü –Programok almenüben.) Néhány elterjedt, fontos szoftver, program: Windows Office programcsomag, melynek van egy szűkebb és egy bővebb változata. (Standard és Professional) A programcsomagból néhány alkalmazás:       

Microsoft Word szövegszerkesztő program Microsoft Excel táblázatkezelő: komoly számításokat táblázatba rendezve, adatait összefüggésben kezelő program, Microsoft Outlook, és Outlook Express levelező programok, Microsoft Access adatbáziskészítő program Microsoft PowerPoint: diavetítés- és előadás-készítő (prezentáció) program multimédiás lehetőségekkel Az Internet Explorer böngésző program is Microsoft termék, amely része az Office-nak, de más számítógép felhasználó is ingyenesen letöltheti a Microsoft honlapjáról. Microsoft Frontpage weblapkészítő program, amelynek segítségével programozási ismeretek nélkül is készíthetünk önállóan honlapokat.

Vannak más, olyan speciális szoftverek, amelyeket kifejezetten bizonyos szakmai feladatok gépesítésére fejlesztettek ki. Például építészeknek a képernyőn megjeleníthető több dimenziós, bejárható és szerkeszthető virtuális épület, könyvelői programok, könyvtáraknak elektronikus katalógus és más feladatokat is ellátó integrált rendszer, vagy fodrászoknak különböző frizurák, hajszínek kipróbálását virtuálisan lehetővé tevő alkalmazás. Képkezelő- és kiadványszerkesztő, vagy grafikus programok stb. 1.3 Ingyenes — korlátozottan ingyenes — fizetős programok. Kedvezményes vásárlás – Up Grade A programok beszerzése nem csak vásárlás útján lehetséges, vannak ingyenesen megszerezhető, letölthető programok is. Ezzel kapcsolatban érdemes figyelembe venni néhány dolgot. Nem minden

6 internetről letölthető program ingyenes, azaz Free Ware program! Egy jelentős részük Share Ware program, azaz csak korlátozottan használható. Vagy azért, mert csak egy demó változatot tölthetünk le, amely nem nyújtja mindazokat a lehetőségeket, mint amit az eredeti program, vagy pedig nagyon rövid ideig élvezhetjük csak, például 3 napig, vagy 1 hónapig. A gyártók szándéka természetesen az ilyenkor, hogy lehetőség legyen megismernünk és megkedvelnünk a programot, de természetesen arra késztetnek bennünket, hogy vásároljuk meg, ha tartósan használni szeretnénk. Programletöltésekre a világhálón számos hely létezik, ezek közül az egyik az Origo Szoftverbázisa. A fizetős programok a szoftverek más néven, amelyekről korábban már olvashattunk információkat. Érdemes tudni, hogy hosszú távon egy nem olcsón beszerzett szoftver is lehet kedvező konstrukció! Nemcsak arról van szó, hogy a jó program több és kényelmesebb megoldásokat kínál, mint a hasonló ingyenes programok. A hivatalosan vásárolt (legális) szoftvernek ugyanis később „up grade”-elhetjük későbbi fejlettebb verzióit. Ez azt jelenti, hogy töredék áron, néhol ingyen juthatunk hozzá az újabb változatokhoz. Tehát egyszer került csak jelentősebb összegbe, a fejlesztés előnyeit azonban hosszabb távon is élvezhetjük. Ezzel végig vettük a számítógépes konfiguráció összeállítását, szükséges részeit. Otthoni munkára már alkalmas a gépünk. Ha azonban szeretnénk kommunikálni más számítógépekkel is, szükséges még néhány tennivaló.

II.

Hogyan kerülhet két vagy több számítógép egymással kapcsolatba?

Hálózat kialakítása Ehhez előbb kábelekkel, hálókártyával hálózatot kell létrehozni a gépek között, illetve rá kell kapcsolódnunk az internetre, ha a külvilággal is érintkezni szeretnénk. Egy helyi hálózat kialakítása több számítógép között a nyomtató és egyéb erőforrások közös használata érdekében lehet fontos. A külvilághoz kapcsolódni azonban így még nem lehetséges, csatlakozni kell a világhálóhoz telefonvonal és modem segítségével, esetleg kábeltévén keresztül. (kiterjedt hálózat) A legegyszerűbb és a legáltalánosabban elterjedt megoldás Magyarországon jelenleg a telefonvonal segítségével ún. kapcsolt vonalas internetezés, amely egy egyszerű analóg vonal és a modem segítségével történik. Ennek hátránya a letöltések viszonylagos lassúsága, illetve, hogy internetezés alatt lefoglaljuk telefonvonalunkat, ezért ez alatt az idő alatt nem tudnak telefonon elérni bennünket. Ennél gyorsabb, de drágább megoldás az ISDN-vonalas csatlakozás. Minőségi színvonal szempontjából jelenleg az ADSL vonalas kapcsolat illetve egy kábeltévé szolgáltatótól igényelt kapcsolat (pl. Chello) a legkedvezőbb forma, mert ez biztosítja a legnagyobb sávszélességet, ezért így a leggyorsabb a letöltések sebessége, tehát a legkisebb a várakozási idő. Ugyanakkor fontos, hogy ez fix díjas költséget jelent.

Internet előfizetés Fontos tudni, hogy az ún. free webes, ingyenesnek mondott internet ajánlatok csak az internet előfizetését nem számolják fel, de a telefonhasználatot természetesen számlázza számunkra a MATÁV! A legkedvezőbb ajánlat, amikor egy fix díjas csomagban az internet szolgáltatás díja mellett a telefonköltség is benne rejlik. (Vagy állandó összegű a havi számla.) Ilyenek például az Axelero Kombi csomagjai, havi 15 órás, 40 órás időtartamra. További (telefonvonalas) internet szolgáltatók még: Datanet, Vivendi, Elender, stb. Drága megoldás az előfizetés nélküli Nyílt Internet, mivel magas percdíjakat számol fel. Szintén állandó díjas megoldás az ADSL-vonal és a kábeltévén keresztül történő internetezés. Az internet előfizetések díjai erőteljes csökkenő tendenciát mutatnak, ezért nem érdemes 1

7 évnél hosszabb időre ún. „hűségnyilatkozatot” aláírnunk – akármelyik szolgáltatóval is lépnénk kapcsolatba. III. A billentyűzet. Fontos tudni, hogy nem minden billentyűzet egyforma, ezért valószínűleg vannak eltérések az általunk használt és a képen látható klaviatúra között. Ezek a billentyűk azonban mindegyiken megtalálhatók. Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy a magyar abc betűit tartalmazza klaviatúránk. Jó, ha a billentyűzet ergonomikusan kialakított, tehát a munkavégzés szempontjából ideális. Hasznos, ha találunk rajta egy Power off gombot, amellyel egy érintésre elindíthatjuk a kikapcsolás folyamatát egérhasználat nélkül. A billentyűzet használatáról, és különösen a billentyűparancsokról a feladatgyűjtemény „A billentyűzet használata című résznél találunk további információkat. (1-4. feladatok szövegei)

3.1 Néhány fontosabb billentyűparancs: 



 

      

Shift (vagy Váltó): Módosító billentyű, amelyet nem önmagában használunk, hanem más billentyű lenyomásával együtt. Pl: Shift és h betű lenyomásával kapunk H betűt, vagy Shift és 8 billentyű lenyomásával kapunk (, illetve Shift és 9 lenyomásával ) karaktereket. Lock (vagy Capslock): Folyamatos nagy betű írását teszi lehetővé, ezért nem kell Shiftet használnunk minden egyes betű leütésekor. Kikapcsolni a nagybetűs írást ismételt lenyomással tudjuk. Enter: Bekezdést váltunk vele, illetve parancsokra megerősítést küldhetünk vele. Két helyen van, a numerikus (számok külön) billentyűzeten is találunk egyet. Bksp , vagy Backspace, (Visszváltó): Lenyomásával visszaléphetünk a leírt szövegben, és egyúttal töröljük az érintett betűket. Visszváltóval tehát mindig a kurzorhoz képest balra törlünk. Del, Delete: Törlünk vele kijelölt szöveget, vagy szövegen belül a kurzorhoz képest jobbra minden karaktert és műveletet. CTRL, Controll: Módosító billentyű, csak billentyűkombinációkban (több billentyű együttes lenyomásával) alkalmazzuk. (Lásd Feladatgyűjtemény másolandó szövegeit!) Alt és Alt Gr: Módosító billentyű, csak billentyűkombinációkban (több billentyű együttes lenyomásával) alkalmazzuk. Pup vagy Page Up: Lapozás felfelé. Pdn vagy Page Dawn: Lapozás lefelé. Space vagy Szóköz (a leghosszabb billentyű, nincs feliratozva) Esc : Visszalépést tesz lehetővé bizonyos programokból, alkalmazásokból.

A kék mezőben látható nyilakat kurzormozgató nyilaknak nevezzük, és az egér/kurzor mozgását lehet vele irányítani minden irányba. Ez azonban nem minden alkalmazásban működik így, pl. Internetezésnél lapozást eredményez.

8 Használjuk még a Home és az End billentyűket sor illetve lap elejére és a végére ugráskor. Ugyanezek a gombok CTRL gomb lenyomásával kombinálva a többoldalas dokumentum elejére illetve végére ugrást eredményeznek. Ez minden Windows-os programnál működik. A  (Windows-os zászló billentyű) lenyomásával a Start menü tartalma jelenik meg. Találunk még F1, F2 – F12-ig különböző funkcióbillentyűket, amellyel nem foglalkozunk, egyébként is programonként változó a szerepük. IV.

Fontosabb fogalmak, műveletek

Egy téves elképzelés eloszlatása Először is meg kell ismernünk egy gyakran emlegetett fogalmat: ez a fájl. Jelentése röviden megfogalmazva: adatállomány. Ne gondoljuk azonban azt, hogy adatállomány csak szöveges anyag lehet! Bár az eltárolt (mentett) anyagaink egy jelentős részét is a Dokumentumok mappában tartjuk, és ez is egy egyszerű irat képét sugallja felénk, a fájl azonban ennél összetettebb fogalom. Fájlnak nevezünk mindenféle elektronikus adatállományt, lehet az kép, zene, animáció vagy videó, de például a különböző programok is fájlok. És ezek mind jól megférnek együtt akár a Dokumentumok mappában. Sőt, akár el is tudjuk küldeni őket egy elektronikus levélben. Például fájl az Őskor című rövid rajzfilm, amit órán megnéztünk. Vagy egy Karády-dal és más zeneszámok, egy képeslap – netán egy mozgókép, de lehet fájl egy kabarészám. Természetesen az internetről gyűjtött mindenféle honlap, illetve annak egy részletei is fájlok. Amellett hogy minden szövegszerkesztővel készített irat is fájl, dokumentum. 4.2 Parancsok indítása, programok előhívása A képernyőn (Asztalon) ikonok, képecskék, ablakok jelképezik a különböző programokat, amelyeket megnyithatunk, „kinyithatunk” többféle módon. (Dupla kattintás bal egérrel, vagy egy balkattintás + enter stb.) Megnyitás alatt a program, dokumentum, fájl előhívását értjük. Egy futó program esetében új fájl előhívásához a Fájl menüből választhatjuk ki a Megnyitás parancsot, (vagy az Eszköztár gombjával) majd a Tallózás során megkeressük a megfelelő anyagot. Ez lehet a Dokumentumok mappában, vagy akár egy kislemezen, CD-lemezen, Pen Drive-on. Ilyen módon lehetséges egyszerre több anyagot, dokumentumot is előhívni és futtatni, habár többnyire csak egy látható a képernyőn. A többi lekicsinyítve a Tálcán megtalálható, és onnan egy balegeres kattintással bármikor a képernyőre nagyítható. Kényelmesebb megoldás a programok indítására az „Asztalon” vagy a „Tálcán”, a gyorsindítás eszköztárában elhelyezett parancsikonokra kattintva. A számunkra fontos parancsikonokat előbb létre kell hozni, nincs automatikusan minden a képernyőn! Jellemző az operációs rendszer működésére, hogy műveletek, parancsok elindításakor előbb megjelenik egy kérdésablak, amelyben a gép megerősítést akar cselekvési szándékunkról. Általában az „igen – mégsem” parancsgomb egyikére történő kattintás szükséges ilyenkor. Néha előfordul harmadikként a ’nem’ választása is. A ’mégsem’ és a ’nem’ jelentése nyelvészeti szempontból hasonló, itt mégis különböznek akkor, ha mindkettő szerepel. A ’mégsem’ paranccsal visszavonulót fújhatunk egy elindított műveletből, a ’nem’-mel pedig nem kérjük például a mentést. A Word szövegszerkesztő – és minden más programunk előhívható a Start menü – Programok megfelelő pontjának kiválasztásával. Ha kevesellnénk programjaink felsorolását, minden bizonnyal láthatunk egy kettős nyilat is: amikor az egérrel megállunk a kettős nyíl felett, azonnal megjelennek a ritkábban használt programjaink is. A következőkben két ábra látható, amely Word szövegszerkesztő alkalmazásakor készült:

9 4. 3 Egy képernyőablak általános részei (Word szövegszerkesztő leképezésével készült, de minden Windows-os alkalmazásban megtalálhatók a kiemelt részek szinte mindegyike.)

Az eszköztár saját alkalmazásainkkor tartalmazhat kevesebb ikont is, amint az a képernyő megfelelő magyarázatából is kiderül. A többi Microsoft által fejlesztett program képernyőablaka sok tekintetben hasonló. (Menüsorlegördülő menü, Ikonok, Címsor, Eszköztár, Gördítő nyilak és gördítősáv, más néven csúszka, Méretező gombok, X-szel történő bezárás, Tálca, Státusz sor)

10 4.4

Melyek

a

leggyakrabban

használt

menüpontok, eszközgombok?

Az egy-egy szóval megjelölt műveleteket menüsornak, vagy menüpontoknak nevezzük. Ezekre egy balkattintással egy legördülő menüt kapunk, amelyből kiválaszthatjuk a számunkra fontos műveletet egy bal kattintással. Tehát a menük mindig több művelet lehetőségét rejtik magukban. A menüsor alatt az Eszköztár található. Vannak kis képecskék, ikonok, parancsgombok a szövegszerkesztő programon és az interneten belül is. Ezek olyan műveleti parancsok, amelyek szintén előfordulnak a menükben, de gyakori használatuk miatt kiemeljük az Eszköztárba őket. Az ikonok tehát egyetlen parancsot indítanak el. Beállítható, hogy mi szerepeljen az eszköztárban: Eszközök - Testreszabás almenüből.

11 4.5 Az egérhasználat Kritikus pontja a számítógép kezelésének a kezdő számítógépezők számára. Az egér a billentyűzet mellett egy beviteli eszköz, amelynek a segítségével a számítógép számára közvetíteni tudjuk parancsainkat. Alul lévő görgője érzékeli az elmozdulását. Megjelenése a képernyőn általában  (nyíl) formájú, és kurzornak nevezzük. Internetes közegben többféle módon mutatkozik meg:  és  jellel. Az egérnek két gombja van. Ezeket baloldali és jobboldali gombként különböztetjük meg egymástól. A bal egérgombot használjuk a leggyakrabban, a jobb gomb alkalmazása nem okvetlenül szükséges. Némelyiken középütt egy vagy két görgő is található (scroll). Funkciójuk:

— Bal egeres kattintás kijelölésre, megnyitásra, megerősítésre. — Jobb egeres kattintás: helyi menüt ad, amelyből egy bal egeres kattintással kell választanunk műveleti parancsot. A helyi menü mindig különböző műveleteket kínál fel aszerint, hogy éppen milyen feladatok következhetnek munkánk során. — A görgő használata a képernyőn történő mozgást, a lapozást teszi könnyebbé.

Az ún. optikai egerek további feladatokat könnyítenek meg. Kétoldali bordó gombjai a megnyitott internetes honlapok közötti lapozást teszik lehetővé, amellyel szükségtelenné válik az eszköztár gombjai közül a .és a . használata. Görgőkből is kettőt találhatunk rajta, egyik a függőleges mozgatást szolgálja, a másik pedig a vízszinteset.

4.6 Gyakran végzett műveletek a) Megnyitás : A dokumentumhoz vagy programhoz való hozzájutás háromféle módon történhet:  Egy bal oldali kattintás, amellyel kijelöljük az ikont, és egy enterrel utána megerősítjük.  Gyors dupla kattintás bal egérrel a kiválasztott ikonra.  Egy kattintás jobb oldali egérrel  megjelenik egy helyi menü, majd kiválasztjuk a megnyitás parancsot.

b) Mentés: Floppy ikonra kattintva, vagy Fájl menüből kezdeményezve lehetséges. Első mentés esetén, ha mágneslemezre történik a mentés, csak a Mentés másként parancs alkalmazható. Mentéskor első alkalommal megjelenik egy kérdésablak. Első lépésben beállítjuk a mentés helyét: ha a számítógépre mentünk: hely: Dokumentumok mappa. Ha mágneslemezre, akkor hely: 3,5-es lemezt választjuk ki. Második lépésben választunk egy dokumentumnevet, vagy fájlnevet, és be kell gépelnünk. Lehetséges elfogadnunk azt is, amit a gép magától beírt névnek. Harmadik lépésben rákattintunk az OK-ra. Mentéseket munkánk során többször, később is kell végeznünk. Ezeknél már nem jelenik meg az ismerős ablak a kérdéseivel. Utolsó mentés a dokumentum befejezésekor történjen.

c) A képernyő méretének alakítása: Kicsinyítő gomb, teljes képernyő/közepes, állítható méretű képernyő, bezárás. Gombjai a jobb felső sarokban találhatók. Itt található a bezárás gombja: X. Kicsinyítés esetén leteszi a tálcára. Ide kattintva a dokumentum lekicsinyített változatára bal egér kattintással ismét eredeti méretben látható.

12 d) Kijelölések Rendkívül sokféle műveletnek az alapja, megelőző művelete! Többféle módja van: 

Egérrel a kijelölendő szöveg első karakteréhez /vagy a végéhez megyek. Kattintok bal egérrel, de nem engedem fel, hanem húzom az egeret mindaddig, amíg a képernyőn láthatóan fekete nem lesz a kijelölendő terület teljesen. A betűk fehéren olvashatók ez alatt is.



Könnyű végrehajtani billentyűk segítségével: Egérrel, vagy a betűkarakter billentyűk melletti kurzormozgató nyilak segítségével a kijelölendő szöveg elé vagy mögé állunk. Ezután lenyomjuk a váltó /Shift billentyűt, és egyidejűleg a nyilakat. Elindul a kijelölés folyamata, amely feketén látható. Mind a négy nyilat használhatjuk, s ha kell, visszavehetünk a kijelölésből. Amikor a végére érünk, felengedjük a billentyűket. Van még jó néhány megoldás kijelölésre, amelyre majd használat közben rá fogunk jönni!

Kijelölés megszüntetése: bal egeres kattintás egy semleges területen (ahol semmi nem látható) e) Bezárás A kék címsorban, a jobb felső sarokban található X jelre kattintva történik. Amikor két X-et látunk, előbb az adott dokumentumot zárjuk be, majd a másik X-szel az alkalmazott programot is. Kijelölés után végezhetünk:    

Csak a kijelölt szövegre vonatkozó nyomtatást, Betűfajta, -méret módosítást, Félkövér (vastagon szedett), dőlt és aláhúzott betűket (Betűstílus) Másolást, amely többféle módon is végezhető: 1. Szerkesztés menüből kezdeményezve, 2. ’Két lap’parancsgomb lenyomásával, 3. Billentyűparanccsal: CTRL + c

 Beillesztést

(másolás után.). Szintén többféle módon végezhető. 1. Szerkesztés menüből kezdeményezve, 2. ’Bőrönd’ parancsgomb lenyomásával 3. Billentyűparanccsal: CTRL + v

 Kivágást: egy szövegrész eltávolítását annak érdekében, hogy máshová illeszthessük be. (Átszerkesztés a munkában) Módjai: 1. Szerkesztés menüből : ’Kivágás’ 2. ’Olló’ parancsgomb megnyomásával 3. CTRL x billentyűparanccsal





13 Szövegigazítást: balra, középre, jobbra, vagy margótól margóig (sorkizárt írásmód) igazíthatjuk a szövegünket. Ez természetesen kijelölés nélkül is, szövegírás előtt is beállítható. Ugyanez vonatkozik a betűfajta, méret beállítására is. Listázást, különböző jelű felsorolásokat. Arab és római számokkal, betűkkel és egyéb jelekkel.

Vannak egyéb lehetőségek is még, de e jegyzetben nem fontos a szövegszerkesztés teljes eszköztárát bemutatnom.

4.7 Lefagyott a gépem! Mit csináljak? Azt a helyzetet nevezik így, amikor látszólag nem történik semmi, és a gép nem teljesíti parancsunkat, ugyanakkor sokszor hibaüzenetet sem ír ki számunkra. Többnyire homokóra ikont látunk ilyenkor, amellyel a gép türelmet kér tőlünk. A homokóra önmagában azonban nem jelent lefagyást, ezt gyakran láthatjuk, amikor várakoznunk kell. Érdemes figyelnünk a státusz sort is, vajon mit ír ki? Jelez-e valamilyen állapotváltozást? Valódi lefagyáskor hosszú várakozás után sem történik semmi, és a státusz sor sem jelez változást. Ilyenkor az Alt és CTRL valamint a Del billentyűk egyszerre történő lenyomásával bezárhatjuk a jelenlegi alkalmazást, és újra megnyitva az adott programot – ismét elkezdhetünk szöveget szerkeszteni vagy internetezni. A lefagyás előtt nem elmentett adatok azonban elvésznek. Előfordul, hogy ez sem segít, nem történik semmi a billentyűkombináció hatására sem. Ilyenkor a számítógép házon levő reset gomb segítségével újraindítjuk a gépet, majd ismét megnyitjuk az előzőleg futó programot.

14 V. AZ INTERNETRŐL ÁLTALÁBAN Az internet összekapcsolt számítógépek hálózatának hálózata, amelyek különböző szolgáltatásokat nyújtanak a felhasználóknak. Kialakulása a hatvanas években eleinte katonai célokat szolgált: olyan technikai feltételek megteremtését kívánták megalapozni, amelynek segítségével semmilyen körülmények között nem lehet megbénítani az összeköttetést egy ország kommunikációs csatornái között. Alkalmazása a hetvenes években lehetővé vált kutatóintézetek, egyetemek számára is. A 90-es években bevonult az emberek mindennapi életébe, még pedig robbanásszerű terjedési sebességgel (erős különbségekkel országonként) elsőként a munka, tanulás, majd az otthonok birodalmába. Ez részben a grafikus felület kifejlesztésének következménye volt, amely már képes képeket, videókat, hangokat, zenéket is megjeleníteni szép, színes felületen. Korábban csak karakteres felületű képernyővel dolgozhattak. Másrészt a World Wide Web megalkotásának és népszerűségének volt köszönhető. 5.1 A hipertextes szöveg, amely az elektronikus szöveg legjellemzőbb sajátossága Az írott és az elektronikus szöveg erősen különbözik egymástól. Míg az írott szöveg lineárisan balról jobbra olvasható csak (esetleg fordítva), addig az elektronikus szöveg szerkezete egy gráfhoz, elágazó fához hasonlítható. Ez jobban alkalmazkodik az emberi asszociatív gondolkodáshoz, mert nem szükséges minden szöveget végigolvasnunk, csak azt, ami az érdeklődésünket felkeltette. (Egy könyv ilyen típusú olvasásakor értelemzavaró hiányosságok keletkezhetnek.) A szövegen belül vannak olyan – általában színnel kiemelt– nevek, fogalmak, címek, képek, amelyekre kattintva megnyílik a fogalmat /nevet magyarázó újabb információ. Innen is nyílhatnak további megnyitható helyek, ezeket a kapcsolódásokat linkeknek, vagy hivatkozásoknak, vagy ugrópontoknak is nevezzük. A hivatkozás felismerhető: a kurzor formája itt megváltozik,  (nyíl) helyett  (kézzé) alakul át. Ez mellett azonban a honlapkészítők igyekeznek más módon is kiemelni linkjeiket: A mélyebb tartalmat is hordozó szavakat színnel és aláhúzással kiemelik a szövegkörnyezetből. Az ilyen szövegstruktúrát nevezzük hipertextes szövegnek. A technikai lehetőség oly határtalan, hogy linket létrehozni honlapunkon nemcsak a saját adatbázisunkhoz lehetséges, hanem tőlünk nagy távolságban lévő szerverek anyagaihoz is kapcsolódást nyújthatunk, vagy akár saját honlapunk hivatkozási pont lehet mások webhelyén.

Az egyéb programoknál alkalmazható fájlműveletek (kijelölés, másolás, beillesztés, kivágás, mentés) az internetezésnél is működnek! Mentésnél viszont ’Mentés weblapként’ lehetőség van, és html formátumban ment a gép. Lehetséges Word dokumentumba is beilleszteni a kijelölt szövegrészt. 5.2 Néhány internetezéssel kapcsolatos gyakran használt fogalom:  





Link: Hivatkozás, ugrópont. (Lásd az előző pontban írottakat.) Portál: Olyan honlap, amely több, mint az adott tulajdonos tevékenységét bemutató információs oldal. Sokféle témában tartalmaz híranyagokat, képeket, cikkeket, és kapcsolódást más hasonló jellegű oldalakra. Különböző szolgáltatásokat is nyújt, pl. ingyenes levelezési fiókot vagy keresőrobotot, egyebeket. A hazai két leglátogatottabb portál az Origo, Index. Vannak, akik a Startlapot is annak tekintik, ez azonban csak címtár, ahol a témákba rendezett címek mellett azért keresőt és levelezési fiókhoz eljutást is lehetővé tesznek a honlap készítői. Böngészés vagy szörfölés: Így nevezik, amikor különösebb szándék, cél nélkül nézelődünk a világhálón. Kezdjük a nyitólapon, amelyet a gép automatikusan betölt az Explorer ikon megnyitásával, és onnan választunk bizonyos linkeket a továbblépéshez, ahonnan szintén továbblépünk más oldalakra. E-mail: Így nevezik az elektronikus levelet.

15   





Home page vagy weblap: Honlap magyarul. Tájékoztatásra, archiválásra és különböző online szolgáltatások lehetővé tételére készített oldal. Online. Jelentése: (csak) Internetes kapcsolatban elérhető. Letöltés. Kétféle műveletet is jelöl: egy-egy linkre kattintva betölti, megnyitja a mögöttes tartalmat, másrészt pedig a weboldal, vagy annak egy részletének elmentését a gépünkre/ floppynkra is így nevezzük. Lehetséges egy weboldal részletének is nyomtatása, másolás utáni beillesztése egy elektronikus levélbe, vagy egy Word dokumentumba (ez utóbbi nyilván nem azonos megjelenítés lesz, de a lemásolt szöveg megegyezik a kívánttal. Virtuális. Ezzel a jelzővel gyakran találkozhatunk. Egy virtuális könyvtár vagy képtár nem létezik fizikai valóságban a szokványos módon, hanem egy számítógép szerverén keresztül működik, és az internet segítségével tudunk belépni „falai” közé. (pl. Magyar Elektronikus Könyvtár, Web Művészeti Galéria) Blog, blogger. A blog egy internetes napló, amelyet bárki írhat és közzéteheti tartalmát mások számára is. Aki elolvassa, hozzáfűzheti véleményét, megjegyzését. A személyes honlaptól többek között abban különbözik leginkább, hogy gyakran frissíti a naplóját a blogger, a blog gazdája. Másik lényeges különbség a tartalomban van: életünk folyama, eseményei más természetű közölnivalót eredményezhetnek, mint egy honlap. A világhálóra való feltöltése egyszerűen, programozási ismeretek nélkül történhet.

5.3 Miért érdemes felnőtt – akár idős korban is használni az Internet nyújtotta lehetőségeket? — Leveleket írhatunk segítségével; kevesebb munkával, gyorsabban, olcsóbban juttathatjuk célba. Elküldött leveleinket is elolvashatjuk. Lehetséges sok példányban elküldeni más ismerőseink számára is ugyanazt az egyszer begépelt levelet. Megjegyzendő címeinket rögzíthetjük a gépen, és ez meggyorsítja a levélkészítést. Továbbküldhetjük, amit másnak is szeretnénk megmutatni. Külföldi vonatkozásban kifejezetten olcsó és gyors. — Kommunikálni lehet akár a föld távoli pontjain élő emberekkel, hasonló gondolkodású emberekkel. Azonos szakmacsoportban dolgozó, vagy közös érdeklődésű emberek rendszeres tájékoztató leveleket kaphatnak postafiókjukra, ha kérik (Feliratkozás Levelező listákra). Kérhetünk különböző Hírleveleket különböző tartalom szolgáltatóktól. Társalgásokon vehetünk részt, ahol politikusoktól, művészektől, sportolóktól és más közismert emberektől kérdezhetünk adott témában. (Pl. Origo – Társalgó,) Vannak különböző Fórumok, ahol különböző véleményeket olvashatunk, és regisztráció után a saját véleményünket is megírhatjuk. Élő beszélgetésbe kapcsolódhatunk még Chat, csevegő fórumok honlapjain a billentyűzet segítségével. Internetes naplót vezethetünk (blog), amelyben nyilvánosságra hozhatjuk véleményünket, gondolatainkat bármiről. — Tekintve, hogy ma már szinte minden intézmény, hivatal működtet honlapot, tájékozódásra, vásárlásra, és sok esetben banki és hivatali ügyintézésre is felhasználható a számítógép. A legfontosabb előnye ennek még az, hogy képet kaphatunk egy számunkra érdekes intézmény működéséről, felépítéséről, nyitva tartásáról, színházak, mozik, kiállítások műsoráról az országon belül és kívül. Jegyek foglalhatók, stb. — Bőséges gyűjtemény található a világhálón szépirodalmi művekből, tanulmányokból, ismeretközlő cikkekből, szakdolgozatokból, pályázati kiírásokból, fotókból, festményekből, animációkból, zenékből. Bizonyos adatbázisok is elérhetők, bár ez nem minden esetben ingyenesen. Kitűnő lehetőség erre a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Digitális Irodalmi Akadémia és a keresők segítségével behozható igényeink szerint soksok webhely.

16 — Hivatásos és amatőr művészek, együttesek, tv- s rádióadók, folyóiratok is üzemeltetnek saját honlapot. Emellett bárki készíthet saját honlapot, és még programozni sem kell megtanulnia hozzá. Elég egy weblapkészítő program, pl. a FrontPage. Ingyenes, vagy olcsó tárhelyet lehet a világhálón különböző címekről igényelni. Megtalálni őket pl. a Vizsla katalógusából, keresőjével, vagy más keresővel is lehet. — Hírszolgáltatás, időjárás jelentés, menetrendek, telefonkönyvek, reklámok, cégismertetések, közérdekű információk is vannak a neten nagy mennyiségben. (Nagy portálokról és a Városi Könyvtár honlapjáról is elérhetők egy része. Az összes hazai menetrend (MÁV, Volán, HÉV, MALÉV BKV, MAHART) megtalálható egy címen: www.menetrendek.hu. Kitűnő részletességű, naprakész indulási ajánlatot adnak. Külföldi és hazai utazásokhoz nagyon hasznos útvonaltervezőket is találhatunk. www.viamichelin.com és www.utak.hu. Jogszabályok találhatók minisztériumok honlapján, és pl. az Origo Üzleti Negyed alwebhelyén. Itt sok egyéb – minden munkavállaló számára fontos információ és szolgáltatás is elérhető. — Kalkulátorok segítségével megtudhatunk számunkra előnyös információkat. Például valutaváltáshoz a legkedvezőbb árfolyamon váltó bank nevét, a gépjármű-kötelező biztosításhoz a legkedvezőbb díjat kérő biztosítót. De megtudhatjuk azt is, melyik bank ad a legkedvezőbb feltételek mellett lakáshitelt, vagy hol, milyen pénzügyi termékbe érdemes pénzt fektetni, hol találhatunk az ország különböző településein bankunkhoz tartozó pénzkiadó automatát, stb… 5.4 . Az internetcímek Általában kétféle cím létezik: az egyik amelyik http-vel és www-vel kezdődik, ezek honlapot jelölnek, amelyet ha a címsorba begépelünk, beadják a keresett oldalt. Az URL címből a http://-t nem kell begépelnünk a címbe, azt beírja a gép maga. Pl. http://www.origo.hu A honlapok fajtáit az 5.3 pontban vázlatosan olvashatjuk. (Ezeken a honlapokon keresztül is küldhetünk az adott tartalomszolgáltatónak levelet, üzenetet, de nem közvetlenül ezen a címen!) A másikféle internet cím, amely @ kukacot tartalmaz, — elektronikus levélcím, pl. [email protected] amelyre levelet írhatunk, de csak akkor, ha van nekünk is elektronikus postafiókunk. (Begépelni a kukacot jobb oldali Alt Gr billentyű és ’v’ betű együttes lenyomásával lehet.) Az internetes címek nem tartalmazhatnak jellegzetes magyar ékezetes betűket, vesszőt és szóközt! Ugyanígy kerülendők a jelszó kitalálásánál is, amikor elektronikus postafiókot nyitunk. Az internetes keresők ablakaiban viszont már használnunk kell e betűket is, ha a keresendő szó úgy pontos.

17 VI. Gyakorlati tudnivalók 6.1 Egy weboldal felépítése

(Kék) Címsor: Az éppen látogatott honlap rövidített neve és az alkalmazott program (Internet Explorer) Ezt a gép automatikusan állítja be, szövegét nem tudjuk befolyásolni. (Fehér) Címsor: Az URL cím begépelésére szolgál. http://www.origo.hu az ábra alapján. Menüsor: Fájl, Szerkesztés, Nézet, Kedvencek, Eszközök, Súgó. Mindegyik több műveletet rejt.

18 Az Eszköztár ikonjai: Visszalépés, Előreugrás, (Lépegetések általunk megnyitott és be nem zárt weblapok között) Leállítás, (Aktuális betöltés leállítása) Frissítés, Kezdőlap, Keresés, Kedvencek. Előzmények, Csatornák, Teljes képernyő, Posta, Szerkesztés, Vitafórum, Testreszabás Az eszköztár ikonjai kedvünk szerint kiválogathatók, beállíthatók (Testreszabás) Ha túl sok ikont állítottunk be, dupla nyíl mögé elrejti őket. Ekkor a dupla nyílra kattintva találjuk meg az elrejtett ikont. Kedvencek mappa vagy menü: ide felvehetjük a gyakran látogatott címeket, ezután már nem kell begépelnünk a címsorba. Módja: behozzuk a kívánt weboldalt, kiválasztjuk a Kedvencek mappát vagy menüt, majd belekattintunk a hozzáadás menüpontba és az OK.-ra. Később innen előkereshetjük a kívánt honlap címét. Kezdőlap ikon: erre kattintva akármilyen címen vagyunk, új cím begépelése nélkül is behozza a nyitólapot / kezdőlapot. Beállíthatjuk, hogy melyik webhely legyen a nyitólapunk. (Eszközök menü —Internetbeállítások—Kezdőlap ) Ugyanúgy használatosak a Méretező gombok (kicsinyítés a tálcára, közepes méret vagy teljes méret és bezárás X-szel), valamint a gördítősáv és az alatta-fölötte lévő nyilak. Lapozhatunk a Page Down és Page Up billentyűvel is. A közepes méret általunk tetszőlegesen állítható: az ablak szélére állva, amikor dupla nyíllá alakul a kurzor, húzással a kívánatos méretre szűkíthetjük vagy nagyíthatjuk. Mind a négy oldala változtatható! CTRL + Home billentyűk egyidejű lenyomásával ezek használata nélkül is visszajutunk az oldal tetejére. CTRL + End billentyűk lenyomásával pedig a lap aljára. Amikor Internet címet gépelünk a megfelelő helyre, néhány betűkarakter után felismerheti a gép, hogy milyen címet szeretnénk beírni, ha az adott cím szerepel a memóriájában. Ekkor legördülően felkínálja a tippeket, és egy bal egeres kattintással beemelhetjük a címsorba.

6.2 Két fontos tudnivaló az otthoni internetezésről 1. A kapcsolódás létrehozása és a böngésző bezárása Míg a könyvtárban az internetes böngésző a megfelelő ikonra kattintva azonnal elindul, addig otthon előbb kapcsolódni kell az internet-szolgáltatónkhoz a megfelelő ikon segítségével. Amikor létrejött a kapcsolat, a jobb alsó sarokban megjelenik egy üzenet egy szövegbuborékban a sebesség mértékéről. Csak ezután indítsuk az Internet Explorer ikonját. Kapcsolódás előtti indításkor ugyanis „a keresett oldal nem található” üzenet jelenik meg nyitólapunk helyett. Szintén különbözik az internet bezárásának módja. Nyilvános közösségi hozzáférési pontokon a jobb felső sarokban lévő X gombra kattintva zárjuk be, de otthon ez nem elegendő! Telefonkapcsolatban maradunk ugyanis, ezért a számlánk tovább növekszik ebben az esetben. (Ennek akkor van különös jelentősége, ha nem korlátlan idejű internetelőfizetésünk van, hanem pl. 15 vagy 30 órás, esetleg T-Online Nyílt Internet. Ilyen esetben pedig az időkorlát túllépéséért is fizetni kell, a fölhasznált idő arányában magasabb tarifával számolva.) Nyilvános közösségi hozzáférési pontokon általában ADSL– vagy bérelt vonalas internet kapcsolat van, amely korlátlan idejű hozzáférést engedélyez, ezért ott a gépek kikapcsolásakor szűntetik meg a kapcsolódást. Fontos tudni tehát, hogy otthon a böngészőablak bezárása mellett mindig meg kell bontanunk a kapcsolatot is a tálcán, a jobb alsó sarokban található kettős számítógép ikonra kattintás nyomán.

19 2. Kémprogramok elleni védelem Bizonyára hallottunk már olyan esetekről, amikor otthonról internetező emberek horribilis összegű telefonszámlát kaptak, amelyet az internetezés okozott, s amelyben valójában vétlenek voltak. Ezt egy szándékunktól függetlenül gépükre települő kémprogram okozhatta, amelyet azonban elkerülhetünk a következő módon. A Hírközlési Felügyelet honlapjáról megtudhatjuk részletesen, mit jelent az ún. „betárcsázós problematika”, és letölthetünk ingyen innen egy hatékony védelmet nyújtó kémprogramok ellen védő szoftvert. A három program közül az egyik is elegendő, én a Spybot Search & Distroyt ajánlom. A honlap címe pedig: http://www.hif.hu. Vannak egyébként más káros kémprogramok is, amelyektől szintén véd a szoftver. A vírusirtó programok mellett szükséges a kémprogramok (pl. jelszófigyelő rendszerek) ellen is védekezni. Az igazán hatékony védelemnek része egy folyamatosan frissíthető vírusirtó program, és egy tűzfal, valamint egy kémprogram elleni védelmet jelentő szoftver együttesen.

6.3 Keresőrendszerek használata Több kereső létezik, ezekből mi csak kettőt ismertünk meg a tanfolyamon. Az Alta Vizsla magyar keresőprogram az Origón, a Startlapon és még sok helyütt másutt is megtalálható. A magyar weben keres elég jól. Előnye, hogy kitűnően áttekinthető a találati listája. A találatokat egyébként olyankor rendezik a keresőrobotok listákba, amikor nem csak egy honlapon, hanem több helyütt is megtalálható az általunk megadott kifejezés. Sokszor többszázezres, milliós nagyságrendű honlapot tárnak elénk. Az Origo és a Google is a keresett kifejezést szövegkörnyezetéből kiemelt mondatban is megjeleníti, amely megkönnyíti a találatok szelektálását, áttekintését. A Startlapon tetszőlegesen beállítható, melyik keresőt szeretnénk alkalmazni. Google képes egy kifejezéssel kapcsolatban egyszerre képet, videót és csoportokat (ha van) megjeleníteni. A teljes weben keres, és vezet a nemzetközi keresők közül a tekintetben, hogy hány honlapot vizsgál meg a keresések alkalmával. (Azért még ők sem nézik meg az összeset.) A legkiválóbb azonban abban, amikor egy eredeti külföldi hely honlapját szeretnénk megtalálni. Például a leningrádi (szentpétervári) Ermitázst, az Uffizi Képtárt vagy a Buckingham palotát, a washingtoni Fehér Házat, a NASA űrközpontot, stb. A Google a találatok elejére teszi az általunk keresett intézmény honlapját, amellett hogy róluk szóló információk özönével áraszt el, mint minden más kereső is, amelyet viszont már nem szükséges végig néznünk. Ilyen esetekben az adott ország nyelvén, vagy angolul kell beírni a kulcsszavakat. További keresők még: Heuréka, Alta Vista, Hudir, Yahoo, Kiki, Kopernikus stb. Amikor olyan oldalt ad be a kereső, ahol nem látjuk az általunk megjelölt kifejezést, segítségünkre lehet a Windows. A Szerkesztés menü – Keresés az adott oldalon menüpont kiválasztásával beírjuk ismét a keresendő kifejezést, ezután egy enter hatására a gép az oldalon belül odaugrik, ahol a kifejezés található. (színnel kiemelve a keresett kifejezést) Fontos, tudni, hogy ilyenkor nem használhatunk idézőjelet egymás mellett előforduló szavak esetén sem! Ez a keresés nem igényel internetes kapcsolatot, az operációs rendszer végzi a feladatot. Sajnos nem mindig működik ez a lehetőség, de ez nem az alkalmazás hibája. Ha a behozott oldalon nem szerepel az adott kifejezés, csak a linkjeiben, akkor már nem látja, és nem is találja meg. A pontos találatokhoz néha annak is van jelentősége, hogy felfelé vagy lefelé kerestetünk a géppel a szövegben.

20 Logikai operátorok használata a keresésben Amikor túl sok, esetleg túl kevés találatot, tehát honlapcímet kapunk a keresés eredményeképpen, ilyenkor célszerű használatuk. Szűkíthető ugyanis a találatok száma ’és’ művelettel (and) vagy idézőjeles beírással, ugyanakkor pontosítja a kapott feladatra a találatokat, tehát eredményesebbé válik a keresésünk. Or/vagy művelettel pedig nagyobb találati halmazt érhetünk el. 1. ’És’ művelet / And Érdemes alkalmazni olyan kereséseknél, ahol fontos, hogy több – egymáshoz szorosan nem kapcsolódó – kifejezés benne legyen a keresett lapon. Kizárólag azokat a lapokat adja be, ahol mindegyik beírt szó előfordul! Pl.: India és teakultúra, Mars és Nasa stb. 2. Szintén ’és’ műveletnek tekinthető, ha egymás melletti kifejezéseket idézőjelek között írunk be a keresőbe. „……” Pl. nevek, idézetek, kifejezések esetén fontos alkalmazni: „bihari remete”, „shaolin templom” „vétkesek közt cinkos aki néma” „Karinthy Frigyes” Ilyenkor csak egymás melletti előfordulásban adja be a megtalált neveket, sorokat. Idézőjel nélkül viszont minden olyan lapot behoz, ahol külön-külön az egyes szavak előfordulnak, és azt is, ahol együtt. Ezért rendkívül sok találatra számíthatunk ebben az esetben! 3. ’Vagy’ művelet / Or. Ebben az esetben minden lapot bead, amelyben bármelyik beírt kifejezés szerepel. Ritkábban előforduló fogalmakat, szavak szinonímáit írjuk be ’vagy kapcsolattal’. Jó szolgálatot tesz a ’Vagy művelet’ olyankor is, ha nem vagyunk bizonyosak egy keresendő névben, kifejezésben. Pl.: Veszenszky or Veszelszky or Veszelszki. A találati listából aztán eldönthetjük, melyik a festőművész közülük. 4. (and) ’Not’ kapcsolat. Ritkábban használjuk. Olyankor válik szükségessé, ha az általunk megadott keresőkifejezés olyan találatokat is behoz (névegyezés okán), amelyekre nincs szükségünk, ezért azt szeretnénk kizárni. Például (nem állami) egészségbiztosítási pénztárakat keresünk. Beírjuk idézőjelek között a két kifejezést: „egészségbiztosítási pénztár”. A találati halmaz elején az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral foglalkozó anyagok tömege található, amely nekünk éppen nem jó. Ha kizárjuk ’not’ kapcsolattal az ’országos’ kifejezést, kevesebb találatot kapunk, de az kedvezőbb lesz számunkra és megtaláljuk, amit szeretnénk. „egészségbiztosítási pénztár” and not országos Az ’and’ operátort mindenképpen társítani kell a ’not’-tal, hiszen olyan oldalakat keresünk, ahol mindkét kifejezést figyelnie kell a keresőrobotnak. Gyakori keresések során igen sokszor kombináljuk az egyes operátorokat és az idézőjelet a pontosabb találat érdekében. *(Csillag) és ? (kérdőjel) karakterek használata: Helyettesítő karakterek. Ha nem ismerjük pontosan a beírandó név, szó egy részét, vagy csak a szótőig írjuk be, utána csillagot teszünk, a gép kiegészíti a megfelelő betűkkel, illetve mindenféle oldalat bead, ahol toldalékos és összetett szavas formában is előfordul a beírt szótöves kifejezés. Pl.: Mau*m, *kiállítás , mese* A kérdőjel csak egy karaktert helyettesíthet, a csillag akár ötöt is.

21 A csillag karakter jó szolgálatot tesz akkor is, ha idegen nyelvű honlapok között kellene megtalálnunk valamilyen információt, de nem tudjuk, konkrétan hol keressük. Írjuk a Google kereső ablakába: *.*.de Ebben az esetben német oldalakat hoz be a gép, olyan általános portálokat, amelyek minden szempontból jó kiindulópontot jelentenek további böngészésre. Például megkapjuk az országportált, a nagy keresők német nyelvű változatait, a Yahoo tematikus keresőjét, stb. Találhatunk személykereső weboldalakat, ahol e-mail-címek, telefonszámok felől tudakozódhatunk. Nyelvtanuláshoz is jól használható ez a megoldás. Az országra jellemző domain-név végződés néha könnyen kitalálható, néha pedig tévedhetünk. Például Hollandia névvégződése nem .ne (Ez Nebraska-é), hanem .nl . Az ismeretlen címvégződések is könnyen megtalálhatók, ha beírjuk a keresőbe az országnevet: Nederland, Svenska, Australia, stb. Ha tudjuk, eredeti helyesírással, ha nem – angolul. (A nagy weboldalaknak van angol verziója is.) Ezek után már csak meg kell néznünk a találati halmazból, hogy milyen webcímeket ír ki a gép. Innen megtudhatjuk tehát az ország névvégződését. Az Egyesült Államok ennél bonyolultabb. Ott többféle névvégződés létezik: a leggyakoribbak: .gov (állami szervre utal). org (szervezetre utal). edu (oktatásra utal) . com (kereskedelmi és egyéb), .us , mint USA, de vannak államra jellemző jelölések is: pl. California – .ca Nebraska – .ne , mint a fenti példában is szerepelt. Időnként kombinálva is előfordulnak ezek a végződések: www.ftb.ca.gov , vagy www.state.ms.us ahol ms Minnesota államot jelöli.

22 6.4

VÁLOGATÁS HASZNOS WEBHELYEKBŐL:

www.startlap.com www.origo.hu Origo – Hírcentrum Origo – Üzleti Negyed Origo – Techbázis Origo— Női lapozó Origo — Filmklub www.kvizpart.hu www.kultura.hu

Címtár, hasznos nyitólapnak is. Keresők , Postafiókok Hírportál, linkgyűjtemény, Vizsla kereső, Freemail. Hírek minden témában nagy mennyiségben Gazdasági, jogi, pénzügyi, munkaügyi információk Technikai újdonságok, szoftverek ingyenes letöltése Csatorna nőknek sokféle témával. Minden, ami színészekről, rendezőkről, filmekről aktuális. Online szellemi fejtörők mindenféle témakörben. Kulturális portál

www.kfki.hu/culture/

Kitűnő hely kulturális szörfözéshez. Web Gallery of Art című emlékezetes webhely megtalálható a Múzeumok, Kiállítások menüpontra klikkelve. Kitűnő kereső, magyar nyelven is.

www.google.com www.lap.hu

Tematikus címtár betűrendben. Több mint 1400 különböző témájú címtár érhető el linkjeiről!

http://kulfoldimagyaroldalak.lap.hu

Külföldi magyar kolóniák weblapjai országonként

http://skyex.com/hvm

Hun Vannak a Magyarok adatbázis és honlap Ha külföldre települt magyarokkal szeretnénk levelezni, ezt a webhelyet érdemes meglátogatni, és levelezőpartnert választani. Országonkénti bontásban megnézhetjük, honnan mennyien iratkoztak fel adatbázisukba. Élő beszélgetésbe is kapcsolódhatunk azokkal, akik éppen a gép előtt ülnek akkor.

http://kormanyzat.lap.hu

Minden hazai államigazgatási önkormányzat, megtalálható Európai Unió, EU Tanács stb.

www.magyarorszag.hu

Országportál hírekkel, információkkal, ügyintézési eljárások leírása. Gépjárműkeresés, betekintés ingatlannyilvántartásba, cégkeresés online módon. Hivatalos ügyek elintézésének módja mindenféle eseményre  Ügyleírások

http://mek.iif.hu vagy www.oszk.hu

Magyar Elektronikus Könyvtár, egy virtuális könyvtár digitalizált magyar és külföldi irodalommal, katalógussal, újságokkal. Ugrópontokkal más „valódi” könyvtárakhoz, azok katalógusához. Libinfo szolgálattal, amely az ország különböző könyvtáraiban dolgozó könyvtárosainak tájékoztató szolgálata. Tatabányai Városi Könyvtár Tatabánya város honlapja hasznos linkekkel, letöltésekkel. MÁV-, Volán- BKV- HÉV és egyéb menetrendek Öt kontinens 200 országának 26.500 sajtóterméke

www.vktatabanya.uni.hu www.tatabanya.hu www.menetrendek.hu www.allyoucanread.com

és egyéb intézmény, rajta. Nagykövetségek,

23 VII. Levelezés, egyéb kommunikáció Tanfolyamunk során egy ingyenes Freemail postafiókot nyitunk, ezért megismerjük ennek szabályait. Otthon azonban – ha van internet előfizetésünk – okvetlenül érdemes áttérni az Outlook Express-es levelezésre. Fontos tudni, hogy egy ingyenes szolgáltatótól bérelt fiók nemcsak egy számítógépen keresztül érhető el. Mindenütt, ahol van internet, elolvashatjuk a leveleinket, ha előbb beírjuk a szolgáltató webcímét. Freemail esetében több cím is van: pl. www.freemail.hu, www.origo.hu, www.startlap.com . Ugyaninnen lehetséges új regisztrációt, új cím igénylését kezdeményezni. A belépéskor beírjuk azonosítónkat, felhasználónevünket, majd a jelszavunkat, és hozzáférhetünk levelesládánk tartalmához. Más szolgáltatók is biztosítanak számunkra ingyenesen postafiókot: pl. Mailbox, Hotmail, Citromail stb. Ha előfizettünk internetre, akkor a szolgáltatótól is kaphatunk egy nagyobb tárhelyet és címet.

Levelezésnél fontos megjegyeznünk a felhasználónevünket, (azonosító) amely a @ előtt áll, és amely nem kell, hogy megegyezzen a teljes nevünkkel. Fontos még a jelszót ismernünk. Annak, akitől levelet várunk, a teljes e-mail címünket adjuk meg. Pl. [email protected]

7.1 Levelezés Freemaillel

7.1.1

Egy sikeres regisztráció és belépés után a következő képernyő jelenik meg:

A piros oszlop menüpontjai a különböző funkciók közben végig láthatóak lesznek. Ezért bármikor benézhetünk a Beérkezett levelek és az Elküldött levelek mappájába az Olvas menüponton keresztül. Ugyanígy bármikor levélírást kezdeményezhetünk az Ír menüponton keresztül.

24 7.1.2

Az „Olvas”

ablak képe

Figyeljük meg eredetiben a kettős eszköztárat, amely egyrészt a levél szövegéhez kapcsolódik, másrészt az Érkezett és Elküldött levelek mappájának tartalmát mutatja. Itt olvashatjuk a feladó címét, és az egyes címekbe kattintva tudjuk megnyitni a levél tartalmát. Megnyitás után érdemes az alsó eszköztár nagyító gombjával kinagyítani a levelet. Ekkor elfoglalja a levél a felső részt is, ezáltal jobban olvashatóvá válik. Ugyanez a nagyító gomb eredményezi ezután a visszakicsinyítést is, tehát ez egy kétállású kapcsoló.

Érdemes figyelni a kapott levelek méretét is, mielőtt megtelne a postafiókunk. Összesen 5 MB –nyi tárhelyet kapunk. Különösen a képek, diavetítések, vagy a levélként küldött weblapok hamar megtöltik a postafiókot, és ezután visszapattannak a nekünk küldött levelek. Ennek érdekében előbb-utóbb kijelölés után törölni kell a kevésbé fontos leveleket. (Természetesen előbb bármelyiket elmenthetjük a számítógép valamelyik mappájába, vagy egy kislemezre, Pen Drive-ra.)

25

7.1.3

Levélíráskor a következő ablakot láthatjuk:

Az íráshoz előbb mindig abba részbe kattintunk, ahová éppen gépelni szeretnénk. Ne felejtsük el tovább görgetni a levél szövegének részét az aljáig, itt található ugyanis a Küldés gomb, amellyel elrepíthetjük levelünket. Fontos tudni, hogy az elküldött leveleinket is elolvashatjuk később, az Olvas ablak – Elküldött mappája megnyitásával. Cím beírásakor a @ kukac előhívható a jobb oldali Alt GR billentyű és a „v” betű egyidejű lenyomásával.

Csatolt fájlként küldhetünk mellékleteket is levelünkkel. Ez különösen hasznos azért, mert amit korábban elkészítettünk Word szövegszerkesztővel, vagy lementettünk az internetről – a csatolás segítségével néhány másodperc alatt levelünkkel továbbítható anélkül, hogy az eredeti helyéről eltávolítottuk volna. Melléklet lehet mindenféle fájl, amiről eddig tanultunk. Tehát szövegek, honlapok, képek, zenék, animációk. Programokat ne küldjünk senkinek elektronikus levélben! A különböző vírusok is programok formájában jönnek, ezért a legtöbb felhasználó bizalmatlan a programfájlokkal kapcsolatban, és többnyire azonnal letörlik az egész levelet. Amikor a melléklet igen nagy méretű fájl, akkor nem biztos, hogy belefér a címzett postafiókjába. Fontos küldeménynél kérjünk visszajelzést a megérkezésről.

26 7.1.4

Freemail-es melléklet küldésének módja:

A csatolás során belekattintunk a Csatolás majd a megjelenő ablakban a Tallózás gombba, és kiválasztjuk a floppyról vagy a gépről a mellékelendő anyagot. Ezután belekattintunk a küldés gombba, amellyel még nem a levelet küldjük el, hanem a mellékletek sorába küldjük az anyagot. A csatolás újabb dokumentummal megismételhető többször. Melléklet jelenlétét gémkapocs jelképpel jelzi a levelezők számára a gép. Freemail-nél a melléklet a levél végében látható, ha kép, vagy egy link tartalmazza, amely a dokumentum címét viseli. Ennek megnyitásával olvasható el.

Kapott leveleinknél a melléklet a Freemail-nél a szöveg alján látható, vagy egy fájlnévbe kattintva nyitható meg. Pl. oraimunka.doc, vagy mrbean.gif , vagy oskor.pps. Küldött leveleinknél pedig a mellékletet az Olvas ablaknál a feladó címe mellett az Ú (Új levél) jelzés mellett egy gémkapocs jelzi. Ha ezt látjuk, akkor sikerült a csatolás. Meggyőződhetünk azonban másként is: az Elküldött levelek mappáját megnyitva elolvashatjuk elküldött leveleinket, tehát itt szerepelnie kell mindegyiknek, melléklettel együtt.

27 7.2 Az Outlook Express A legjobb levelezési mód, ha Outlook Expressel (vagy Outlookkal) levelezünk. Ha van a gépünkről Internet elérés, akkor kapunk az internetszolgáltatótól egy elektronikus címet. A Microsoft Office programcsomag tartalmazza az Outlook és Outlook Express levelező programokat, ezekkel sokkal könnyebb, áttekinthetőbb, kényelmesebb lesz a levelezés, mint a más szolgáltatóknál elérhető postafiókokról. 7.2.1

Nyitóképernyő

Ez a levelező program látszólag más, mint amit előbb láttunk, de valójában mindegyik egyforma eszközöket és lehetőségeket nyújt. Mindenesetre sokkal kényelmesebb, áttekinthetőbb Outlookkal levelezni, mint egy ingyenes szolgáltatón keresztül. A Beérkezett üzenetek megtekinthetők az elnevezésre kattintva. Ugyanígy nyitható meg az Elküldött elemek mappa és tartalma, vagy a többi- akár általunk létrehozott mappa is (Helyi mappák között). Folyamatos munka során az új üzeneteket menet közben többször is lekérdezhetjük, letölthetjük a Küldés/Fogadás gombra kattintva. Kezdetben automatikusan elvégzi a gép a Beérkezett üzenetek megnyitásakor. Ugyaninnen kezdeményezhetünk levélírást is, értelemszerűen az E-mail írása linkbe kattintva, vagy az eszköztár „Levél létrehozása” gombjára kattintva. A Partnerek rész a címjegyzékbe előzőleg felvett levelezőtársaink nevét (és itt nem láthatóan a címét) tartalmazza.

28 7.2.2

Levélírás

lehetősége

Kényelmes megoldást jelent, amikor bejövő leveleink feladóinak címét eltároljuk a címjegyzékünkben (Partnerek). Ennek egyik módja, hogy jobb egeres kattintással a feladó címe fölött kiválasztjuk a helyi menüből a Címjegyzékbe vétel parancsot. Ugyanilyen kényelmes megoldást jelent levélíráskor, hogy a már partnereink sorába felvett címre/névre kattintva jobb egérrel – kiválasztjuk a helyi menüből az E-mail írása parancsot. Ezzel automatikusan beíratjuk a címzett címét a megfelelő helyre. Ismerjük meg az eszköztár gombjait és a menüsor tartalmát is! Sok hasznos lehetőséget találunk közöttük. Fontos tudni, hogy a megírt és befejezett levelet az eszköztár „Küldés” gombjára kattintva tudjuk továbbítani. Ekkor megjelenik a Postázandó üzenetek mappa, amely el nem küldött üzeneteinket tartalmazza. Ugyanezzel a gombbal tudjuk fogadni is a nekünk címzett leveleket. Ekkor Küldés/Fogadás feliratot látunk. Hasznos tudni, hogy a leveleinket internetes kapcsolat nélkül is megírhatjuk az Outlook Express-sel. Az internethez kapcsolódni akkor is ráérünk, amikor a Küldést és Fogadást végezzük. Ez akkor lehet fontos, ha viszonylag rövid időre fizettünk elő az internet szolgáltatónál, pl. havi 15 órára. Ilyenkor érdemes takarékoskodni az idővel, pénzzel.

29 7.2.3

Melléklet küldése Outlook

Express-sel

Levelünkhöz egyszerűen mellékelhetünk a gépünkön lévő, vagy kislemezről és pen drive-ról különféle fájlokat. A melléklet levélhez rendelése sokkal egyszerűbb, mint amit a Freemail-nél tapasztaltunk. Kiválasztjuk az eszköztár gombjai közül a gémkapoccsal jelzett Melléklet gombot. Amikor nem teljes méretben látjuk a levelünket, mint például a fenti ábrán, ilyenkor nem fér el minden gomb az eszköztáron. Találunk ugyanakkor a menüsor végén egy kettős nyilat, erre kattintva megtaláljuk a hiányzó eszközgombjainkat, így a Melléklet gombot is. Erre kattintva megjelenik a Melléklet beszúrása ablak, ahonnan a tallózás során kiválaszthatjuk, honnan és melyik anyagunkat szeretnénk csatolni levelünkhöz.

30 7.3

A

kommunikáció

egyéb

elektronikus

formái:

Feliratkozhatunk különböző Levelező listákra, ahonnan az általunk kiválasztott témában rendszeres email leveleket kapunk. Rengeteg hírcsoport létezik, például azonos szakmacsoportban dolgozók részére, vagy néhány különleges: viccek, családtörténeti lista, digitális fotózás, betegápolás, Japánnal kapcsolatos, Internetkalauz, Chip-CAD—elektronikai érdeklődésűeknek. Levelező listákat találhatunk a Vizsla katalógusában  Levelezőlisták. Kérhetünk különböző Hírleveleket különböző tartalomszolgáltatóktól. (pl. sajtóválogatás hírlevél pártoktól, újságoktól, országportáltól általunk megadott témakörben, nyelvoktató honlaptól ingyenes feladatlapokat, a Vizslától az internetes keresésekkel kapcsolatos információs hírlevelet stb.) E két forma eddig egyoldalú kommunikációt eredményezett, van azonban valódi párbeszédre is lehetőség. Társalgásokban vehetünk részt, ahol politikusoktól, művészektől, sportolóktól, orvosoktól és más emberektől kérdezhetünk adott témában a billentyűzet segítségével. (P. Origo – Társalgó, Fórum). A Társalgó vendégeihez intézett kérdések, gondolatok utólag is elolvashatók a Vendégszoba felkeresése után. Rendszeresen van „fogadóóra” az Országportálon is, itt mindig állami tisztségviselők a meghívott vendégek. Az előnye ennek a kommunikációs módnak, hogy mindenképpen előadhatjuk a kérdéseinket, (egy nagy nyilvános fórumon ez egyáltalán nem bizonyos). Abban is biztosak lehetünk, hogy válaszolnak is rá. A begépeléses megoldás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy megfontoljuk jól, mit, hogyan fogalmazunk. (Hiszen csak akkor küldjük el a kérdést/véleményt, ha úgy gondoljuk, hogy már befejeztük.) Nagy előny, hogy elmarad ebben az esetben az a fajta izgatottság, ami nagy nyilvánosság előtti megszólaláskor általában sokakat utolér, és amely miatt sokszor kifelejtünk mondandónkból lényeges gondolatokat. Vannak különböző Fórumok, ahol különböző véleményeket olvashatunk, és regisztráció után a saját megjegyzésünket is hozzáfűzhetjük. Az első vélemény a topik és ehhez kapcsolódnak a reagálások. Regisztráció után mi is fogalmazhatunk egy topikot, vagyis valamilyen véleményt egy adott témában. Ilyen fórumokat nagy portálokon és sajtóoldalakon, de például a televíziók honlapjain is találhatunk. Élő idejű beszélgetésbe kapcsolódhatunk még Chat, csevegő fórumok honlapjain a billentyűzet segítségével. Nagyon sok csevegő honlap létezik. Ezek közül egy cím: www.chat.hu. A legtöbb helyen azonban előbb regisztráltatnunk kell magunkat, és csak azután tudunk belekapcsolódni az aktuális beszélgetésbe. A Hun Vannak a Magyarok honlapján regisztráció nélkül is bekapcsolódhatunk egy csevegésbe, illetve betekinthetünk mások beszélgetésébe. (http://skyex.com/hvm ) Egy chat fórumhoz történő belépéskor érdemes előbb alaposan tanulmányozni a helyi szabályokat, illetve, hogy lehet-e kisebb kört, ún. „külön szobát” kialakítani kedvenc partnereinkkel – természetesen csak virtuálisan. A chat fórumokon általában nagyon vicces nevekkel találkozhatunk, nem jellemző, hogy a valódi, rendes neveket használnak, többnyire elbújnak egy nem beazonosítható név mögé. A csevegésnek van egy meghittebb módja is, mint amikor egy ilyen szolgáltatást nyújtó honlapra jelentkezünk be, és mások is elolvashatják gondolatainkat. Ehhez Internet kapcsolat kell, továbbá szükséges, hogy böngészőnk Internet Explorer, operációs rendszerünk Windows legyen. Kell továbbá egy postafiók magunknak a Hotmail-től vagy az MSN-től. A Windows Messenger szolgáltatás lehetővé tesz élő idejű bizalmas beszélgetést a billentyűzet segítségével olyan ismerőseinkkel, barátainkkal, akik rendelkeznek Hotmail-es vagy MSN-es elektronikus címmel. A tényleges beszélgetéshez még az is szükséges, hogy kölcsönösen felvegyük egymást partnereink sorába (begépeljük nevét, címét a megfelelő helyre). Ezek után internetes kapcsolat esetén a Windows Messenger értesít bennünket, ha valamelyik partnerünk szintén online kapcsolatban van, tehát indulhat a beszélgetés – ha társalogni szeretnénk. Vannak egyéb szolgáltatások is a bejelentkezett tagoknak.

31 A GOOGLE EARTH (FÖLD) PROGRAM A Google-nak eme ingyenes programja lehetővé teszi számunkra, hogy műholdról készített felvételekről megnézzük a Föld minden pontját. Vannak olyan területek, amelyeket erős nagyításban is jól kivehetően láthatunk, az egész Földre azonban ez még nem mondható el. Ez egy friss, 2005-ös program, és jelenleg is dolgoznak a fejlesztésén. Vannak azonban olyan népszerű helyek, amelyeket a Places menün belül megtalálhatunk, és amelyeket egyszerű módon kitűnő minőségben megnézhetünk. Pl. a Grand Canyon, a moszkvai Vörös tér, a párizsi Eiffel torony, a pekingi Tiltott Város (Forbidden City), a Mount St. Helen vulkán, a Londoni Trafalgar tér stb. Ezeken a híres helyeken kívül a legtöbb ország fővárosa illetve turisztikai szempontból jelentős területe szintén erős nagyításban is jól látható. Budapest is gyönyörűen kivehető. Tudni kell azonban azt, hogy az, amit látunk – szűrt adatokat tartalmaz, nem láthatunk rajta mindig mindent, ami egyébként ott található. Beállítható ugyanakkor sok tényező, amit láttatni szeretnénk a képen: pl. templomok, földrengések ideje és helye, pénzkiadó automaták, hotelek, éttermek, benzinkutak stb. A program offline kapcsolatban is használható, tehát letöltés után nem okvetlenül igényel internetes kapcsolatot. Ha beérjük az előre beállított helyszínek nézegetésével, ehhez nem szükséges internet kapcsolat az adott pillanatban. Amikor azonban a keresője segítségével olyan helyszínt szeretnénk megtalálni, amely nincs ott a Places felsorolt helyszínei között – ilyenkor csakis online kapcsolatban (Internetes kapcsolatban) tudja a gép megmutatni számunkra a keresendő helyszínt. Így kereshetjük meg például Budapestet is, vagy a Niagara vízesést (Niagara Falls). A program letölthető a következő helyről: http://earth.google.com A honlapon olvashatunk angolul néhány információt arról, milyen műszaki feltételekkel kell, hogy rendelkezzen a gép ahhoz, hogy futtatható legyen a program a gépünkön. Van minimális és optimális feltétel is megadva. Ha minden rendben, kattintsunk bele a következő linkbe: Get Google Earth Free Version Ezzel letölthetjük az ingyenes verziót. (A fizetős változat jobb minőségű valószínűleg, és többet tud megmutatni.) A kattintás nyomán választhatunk a program futtatása és a mentése között. Ha a mentést választjuk, figyeljünk oda, hová történik a mentés, hiszen a programot még telepíteni is kell ezután. Ha a futtatást választottuk, akkor a telepítés magától elindul. E folyamat során azonban lépésről lépésre kell haladnunk, és jó, ha gondoskodunk angol tudással rendelkező segítségről. Azért nem túl bonyolult az eljárás. Miután belekattintottunk a licenc használat feltételeinek elfogadásába, (I accept), után a Next (Következő) gombra kattintva lépkedhetünk a befejezésig. Ha sikeresen telepítettük a programot, megjelenik a képernyőn egy kék-fehér csíkos Föld parancsikon, amellyel elindíthatjuk a programot otthon. Az F11-es funkcióbillentyű lenyomásával a kép teljes méretben lesz látható. Eltűnnek a Places (Helyek), a Layers (Tervezett megmutatandó dolgok) és a Navigációs panel. Visszaállítani normál nézetre ugyancsak az F 11-es gomb segítségével lehet.

32

Navigációs panel, beállítható a Tools (Eszközök) menü Navigation panel almenü elé kattintva, ha esetleg nem látnánk a képernyőn. (Ekkor megjelenik egy pipa előtte, ha éppen előzőleg nem volt beállítva. Ha pedig be volt kapcsolva, akkor az odakattintással kikapcsoljuképpen.)

Ezek a görbe nyilak a forgatást, de nem a puszta mozgatást végzik. Például a Mount St. Helen vulkánt érdemes megforgatni és minden oldalról megnézni, hiszen minden oldaláról másként néz ki.

Ezek a nyilak a földgömbön látható rész mozgatását végzik, ha ezt a módot választjuk. Négy nyíl, fölfelé, lefelé, balra és jobbra. Ugyanezt egyébként a billentyűzet kurzormozgató nyilaival is megtehetjük. Ezt a műveletet az egérrel is végezhetjük: Bal egér gombbal kattintunk egyet, majd finoman odébb lökjük egy kicsit az egeret, és rögtön beindul magától. Megállítani a mozgását egy újabb bal egeres kattintással lehet. Minden irányba meglódíthatjuk az egérrel is a földet. Ez tehát háromféle megoldás ugyanarra a feladatra.

33

Ez a csúszka a nagyítást és kicsinyítést szolgálja. Ugyanez az eszközgomb egyébként egérgörgővel is helyettesíthető, és azzal sokkal kényelmesebb. Magunk felé görgetve nagyítunk, ellenkező irányba pedig kicsinyítünk Ez a másik csúszka pedig a vízszintes döntést szolgálja. Nem okvetlenül kell használni. Minél feljebb húzzuk, annál közelebb leszünk a merőleges rálátáshoz. Visszafelé pedig az ellentétes irányba, „békaperspektíva” felé állítjuk. Pl. a Grand Canyont, illetve a hegyeket, magasabb épületeket érdemes talán így megnézni.

Places (Helyek), amelyek népszerűek, és nagy felbontásban, jó képminőségben megnézhetők. Egy kattintással rájuk egy információs panelt kapunk, amit inkább jobb bezárni. Dupla kattintással azonban a megfelelő helyre azonnal odamozdul a földgömb, és mindjárt ki is nagyítja, hogy jól látható legyen. Ezek a helyek meg vannak jelölve egy rajzszeggel. Mi magunk is megjelölhetünk rajzszeggel ilyen helyeket. A Niagara vízesést is így jelöltem meg, egyebek mellett. Ehhez erre a gombra kell kattintani, amely a következő oldalon bemutatott ábrát eredményezi:

34

Ezután ez a panel jelenik meg bal oldalon. A kékkel kijelölt sorban beírhatjuk az új megjelölendő hely nevét, például Budapest, vagy angolul, vagy az eredeti nyelven: China, Antarctis, Australia, vagy Wien. És ezután ott is lesz egy olyan sárga rajzszeg, amellyel bármikor könnyedén behozhatjuk a helyszínt. Második lépésként Az OK gombbal megerősítjük a döntést. A Cancel gomb a Mégsem gomb arra szolgál, ha mégsem szeretnénk végrehajtani ezt a műveletet. Ha a rajzszegekre (a Földön) rákattintunk duplán, akkor azonnal meglódul a földgömb, és pontosan azt a pontot fogja kinagyítva elénk teríteni. Ez egyébként általában is igaz, tehát a földgömb bármely pontjára duplán kattintva is ugyanez történik.

A Layers panel a tervezést, illetve a megmutatott dolgokat engedi beállítani. Ezzel nem szükséges kísérletezni, a fontosabbak úgyis be vannak állítva – Borders (Országhatárok), bár van városhatár is (City boundaries) és a Terrain, Föld. Alapbeállításként szerepel benne a National Geographic cikkjelzője is az adott térségről, ezt érdemes kiszedni a beállítások közül, mert tele lesz a földgömb piros repülőkkel és sárga téglalapokkal. Még a földrengések is megjelölhetők, de minél több mindent állítunk be, annál áttekinthetetlenebb lesz az összhatás.