Internet alapok IL3970 összeállította: Várady Lajos /’98 március/ Tartalom MI AZ INTERNET, RÖVID TÖRTÉNETE................................................................................... 3 AZ INTERNET .................................................................................................................................. 3 ARPANET-TÕL NAPJAINKIG............................................................................................................ 3 HOZZÁFÉRÉS AZ INTERNETHEZ ............................................................................................. 3 KAPCSOLT VONALI HOZZÁFÉRÉS ....................................................................................................... 4 KÖZVETLEN VONALI HOZZÁFÉRÉS .................................................................................................... 4 MILYEN SZOLGÁLTATÁSOK VEHETÕK IGÉNYBE AZ INTERNETEN? ........................... 5 WORLD WIDE WEB (WWW) ....................................................................................................... 6 A WWW KIALAKULÁSA .................................................................................................................. 6 AZ URL (UNIVERSAL RESOURCE LOCATOR) ..................................................................................... 6 PÉLDÁK WWW LINKEKRE ............................................................................................................... 6 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ................................................................................................................... 7 WEB BÖNGÉSZÕ PROGRAMOK................................................................................................ 7 LYNX .............................................................................................................................................. 7 NETSCAPE (HTTP://WWW.NETSCAPE.COM/COMPROD/PRODUCTS/COMMUNICATOR/INDEX.HTML).......... 8 INTERNET EXPLORER (WWW.MICROSOFT.COM/PRODUCTS/) ............................................................... 8 TELNET........................................................................................................................................... 8 KAPCSOLAT FELÉPÍTÉSE ................................................................................................................... 8 KAPCSOLAT LEBONTÁSA .................................................................................................................. 8 KÉPERNYÕTARTALOM FÁJLBA MENTÉSE ........................................................................................... 8 FONTOSABB UNIX (HTTP://WWW.KLTE.HU/ISZKW3/KLTENET/KLTENET19.HTML ÉS HTTP://WWW.IIF.HU/DOKUMENTUMOK/KALAUZ/KALAUZ02.HTML#06), VMS (HTTP://WWW.KLTE.HU/ISZKW3/KLTENET/KLTENET10.HTML) OPERÁCIÓS RENDSZER PARANCSOK ....... 9 PÉLDÁK .......................................................................................................................................... 9 WEB BÖNGÉSZÕK ÉS A TELNET .................................................................................................... 10 FTP ................................................................................................................................................. 10 KAPCSOLAT FELÉPÍTÉSE ................................................................................................................. 10 A KARAKTERES FTP PROGRAM LEGFONTOSABB PARANCSAI ............................................................ 11 GYAKORIBB FÁJLTÍPUSOK .............................................................................................................. 11 BATCHFTP ................................................................................................................................... 11 PÉLDÁK ANONYMOUS FTP HELYEKRE ............................................................................................. 11 WEB BÖNGÉSZÕK ÉS AZ FTP .......................................................................................................... 12 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK AZ FTP-VEL KAPCSOLATBAN ...................................................................... 12 GOPHER........................................................................................................................................ 12 A GOPHER HASZNÁLATA................................................................................................................ 12 PÉLDÁK ........................................................................................................................................ 13 WEB BÖNGÉSZÕK ÉS A GOPHER ...................................................................................................... 13 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ................................................................................................................. 13
1
ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS.................................................................................................. 13 E-MAIL ELÕNYEI, HÁTRÁNYAI ........................................................................................................ 13 A RÉSZTVEVÕ GÉPEK ..................................................................................................................... 14 EGY E-MAIL SZERKEZETE ............................................................................................................... 14 CÍMGYÛJTEMÉNY (ADDRESS BOOK) ................................................................................................ 15 LEVÉL KÜLDÉSE EGYSZERRE TÖBB CÍMZETTNEK .............................................................................. 15 LEVELEK TÁROLÁSA GYÛJTÕKBEN .................................................................................................. 15 TITKOSÍTÁS (HTTP://HOME.NETSCAPE.COM/INFO/SECURITY-DOC.HTML)........................................... 16 LEVELEZÉS UNIX ALATT (HTTP://ULTRIX.CIC.KLTE.HU/UNIX.HTM).................................................. 16 LEVELEZÉS VMS ALATT (HTTP://ULTRIX.CIC.KLTE.HU/VMS.HTM).................................................... 16 LEVELEZÉS WINDOWS ALATT (HTTP://ULTRIX.CIC.KLTE.HU/PC.HTM) ............................................... 16 FÁJL KÜLDÉSE LEVÉLHEZ CSATOLVA (HTTP://ULTRIX.CIC.KLTE.HU/BINLEV.HTM) .............................. 16 WEB BÖNGÉSZÕK ÉS A LEVELEZÉS .................................................................................................. 17 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ................................................................................................................. 17 NEWS ............................................................................................................................................. 17 USENET ...................................................................................................................................... 17 INTERNET LEVELEZÉSI LISTÁK (HTTP://ULTRIX.CIC.KLTE.HU/MX.HTM#1.3)....................................... 18 BITNET LEVELEZÕ LISTÁK (HTTP://WWW.SANDYBAY.COM/PC-WEB/BITNET.HTM) ........................... 19 LEVELEZÉSI LISTÁK A KLTE-N....................................................................................................... 20 PÉLDÁK ........................................................................................................................................ 21 FELADAT....................................................................................................................................... 21 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ................................................................................................................. 21 KERESÉS AZ INTERNETEN ...................................................................................................... 21 ARCHIE ......................................................................................................................................... 21 KERESÉS A WAIS PROGRAMMAL.................................................................................................... 23 KERESÉS A WEBEN ........................................................................................................................ 23 HTML DOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSE .................................................................................. 23 BEVEZETÉS ................................................................................................................................... 23 HOGYAN KÉSZÍTHETÜNK HTML DOKUMENTUMOT?........................................................................ 24 BESZÉLGETÉS A HÁLÓZATON ............................................................................................... 24 WINDOWS FOR WORKGROUPS, WINDOWS NT................................................................................. 24 UNIX ALATT ................................................................................................................................ 24 VMS ALATT.................................................................................................................................. 24 IRC (INTERNET RELAY CHAT) ....................................................................................................... 24 NETSCAPE ÉS A CSEVEGÉS .............................................................................................................. 24
Tematika Elõfeltétel: IL1203 Programozás 1. (http://neumann.math.klte.hu/~pappzol/tematika.html) Tematika: Hálózati alapfogalmak röviden. Az internet története, alapfogalmak. Csatlakozás távoli géphez (telnet), fájlok másolása távoli géprõl vagy gépre (ftp). FTP szerverek használata (anonymous user). Archie szerverek. Elektronikus levelezés. Levelezési listák. Titkosítás. Alapvetõ kódolások. News, Wais, Gopher. WWW fogalma, WWW böngészõk használata. Tematikus keresõrendszerek. HTML oldalak készítésének alapjai. Információszolgáltató rendszerek az Interneten.
2
Mire használható az Internet •
kommunikációra (levél, fax, hang, kép)
•
információkhoz való hozzáférésre (különbözõ adatbázisok, könyvek, dokumentumok, tananyagok, hang- és videóanyagok, programok, hírek, termékleírások, idõjárás-jelentés stb.)
•
vásárlásra
•
távmunkára
•
különbözõ élõ, "valós idõben" zajló játékok játszására, akár több tucat emberrel is egyszerre.
Mi az Internet, rövid története Az Internet A világméretû Internet valójában sok kisebb helyi hálózat bonyolult rendszere.
ARPANET-tõl napjainkig A U.S. Defense Department's Advanced Research Projects Agency (ARPA) célja nem a mai, nemzetközi számítógéphasználó közösség létrehozása volt, hanem egy olyan adathálózat kiépítése, ami túléli az atomtámadást is. Ezt úgy gondolták megvalósíthatónak, ha a számítógépek hálózata nem egy központi számítógép köré szervezõdik (melynek megsemmisítése az egész hálózat megbénulásához vezet), hanem önálló és egyenrangú számítógépek összekapcsolásából áll. A hálózat technológiája a csomagkapcsolás. A hetvenes években az ARPA segített a különbözõ szabályok, vagyis protokollok kifejlesztésében, melyek a különbözõ típusú számítógépes hálózatok között is megoldják az adatok átvitelét. Ezek az Internet protokollok (TCP/IP Transmission Control Protocol/Internet Protocol) lehetõvé tették a ma ismert világméretû hálózat létrehozását, ami már mindenféle számítógépet összeköt az országhatárokon keresztül. Az Internet 1983-ban kezdte mûködését, amikor az ARPANET két elkülönült hálózatra bomlott: MILNET, ARPANET. Késõbb az Internet egyre több hálózatot kapcsolt össze, amelyek köze tartoznak a BITNET, NSFNET stb. A kilencvenes években az Internet továbbra is exponenciális ütemben növekszik. További információk pl. a http://www.klte.hu/iszkw3/kltenet/kltenet5.html Web-oldalon találhatók.
Hozzáférés az Internethez Az Internethez kapcsolódás módjai: •
kapcsolt vonalon (hagyományos telefonvonal)
•
közvetlen vonalon. 3
Kapcsolt vonali hozzáférés A vonal lehet egy már létezõ távbeszélõ vonal. A modem egyfajta közvetítõ a számítógépek és a telefonrendszer között, amelyre azért van szükség, mert a számítógépek digitálisan kommunikálnak, míg a távbeszélõ hálózat analóg jelek átvitelén alapszik. A különbözõ átviteli sebességû modemek vannak (14,4; 28,8; 33.6 kbit/s). Az Internet szolgáltató1 biztosítja az Internet elérését, és Internet szolgáltatásokat ad.
Alapvetõen két típusa van ezeknek a szolgáltatásoknak. Az egyiket így hívják: "dial-up account". Kell egy közönséges kommunikációs program (olyan fajta, amit általában a modemekkel együtt szoktak adni) és ezzel lehet felhívni a kiszolgáló gépet. A másik lehetõség az ún. SLIP vagy PPP kapcsolódást nyújtó rendszerek használata (a SLIP és a PPP két kommunikációs szabvány az Internethez való csatlakozáshoz). Az ilyen kiszolgáló gépek egyfajta "átjáró" (gateway) szolgáltatást biztosítanak a számítógép és az Internet között. Csatlakozás Internet szolgáltatóhoz Windows rendszereknél: http://www.cdromline.com/inter2.htm.
Közvetlen vonali hozzáférés Fajtái: •
Nyilvános X.25 vonalon
•
szinkron bérelt vonal
•
aszinkron bérelt vonal
•
ISDN
Jellemzõi:
1
•
nagyobb átviteli sebességet 64kbps+
•
drágábbak
Hazai Internet-szolgáltatók és szolgáltatások jegyzékét lásd a http://www.bankonekt.hu/szolgtat.htm
4
Milyen szolgáltatások vehetõk igénybe az Interneten? •
WWW (World Wide Web): a világ egyik legnépszerûbb interaktív információs rendszere. Kliens-szerver alapú rendszer, amely hypertext kapcsolatokat használ a hálózat különbözõ gépein lévõ információforrások eléréséhez. A World-Wide Weben történõ barangoláshoz Web böngészõ program szükséges.
•
Telnet: bejelentkezésre távoli számítógépre szolgáló kliens/szerver alapú program és protokoll.
•
FTP (Fájltransfer protocol): állományok számítógépek közötti átvitelére szolgáló kliens/szerver alapú program és protokoll.
•
Gopher: egy olyan program, amivel nagyon könnyû elsõsorban szöveges állományokhoz és adatbázishoz hozzáférni; egyszerûen csak egy menübõl kell választani.
•
E-mail (elektronikus levelezés): a szolgáltató levelezési címet, postaládát és (ha szükséges) levelezõ programot ad, így lehetõvé válik számítógéppel megírt szövegfájlok mint levelek továbbítása más levelezési címekre.
•
Usenet news: alapvetõ építõköve a "hírcsoport" ("newsgroup"), ami az összetartozó témájú levelek gyûjtõhelye. Ha elõfizetünk egy hírcsoportra, akkor annak levelei nem töltõdnek le a levelesládánkba.
•
Internet, Bitnet levelezési listák (mailing lists): azonos téma iránt érdeklõdõ emberek tartoznak egy levelezési listába, egymással levélben kommunikálnak a témáról, minden listatag megkapja valamely más listatag levelezési listára címzett levelét.
•
Keresõrendszerek: Archie: Egy program, amelynek segítségével állományokat kereshetünk az Interneten. WAIS (Wide-area Information Server): egy olyan szoftver, amivel egyszerre adatbázisok, katalógusok tucatjaiban lehet keresni, miközben ugyanazt a kezelõfelületet látjuk. Web keresõk: HTML felületû keresõk, amelyek Web böngészõbõl használhatók.
•
Beszélgetés: egy CB rádióhoz hasonló rendszer, amivel "élõben beszélgethetünk" a billentyûzet segítségével a világ minden részén levõ emberekkel.
5
World Wide Web (WWW) A WWW kialakulása A World-Wide Web információ tároló, visszakeresõ szolgáltatás, amelyet a svájci CERN-ben fejlesztettek ki. A rendszer kliens-szerver felépítésû, ami azt jelenti, hogy egy saját (kliens) programmal kell rendelkeznünk (Web böngészõ program, pl. Netscape, Internet Explorer), amelyet elindítva hozzákapcsolódunk a hálózaton található valamelyik szerverhez (tulajdonképpen egy olyan géphez, amelyen fut egy Web-szerver program). A szerver az információt hypertext formában tárolja, Ezek a dokumentumok egy speciális formátumot használnak és a kiterjesztésük a legtöbb esetben HTML vagy HTM. A rövidítés a Hyper Text Markup Language szavakból származik és arra utal, hogy itt nem egyszerû szöveges dokumentumokról van szó, hanem ezek az oldalak tartalmazhatnak képeket, ábrákat, hangokat vagy akár videó fájlokat is. A legfontosabb része azonban egy HTML dokumentumnak a más dokumentumokhoz való kapcsolatot leíró hivatkozások vagy linkek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha az éppen olvasott oldalon belül találunk egy olyan hivatkozást, mint amilyeneket a lexikonban használnak, nem kell megkeresni a hivatkozás eredetét, elég rákattintani a linkre, máris a kapcsolt dokumentumot fogjuk látni a képernyõn. Kezdetben a WWW csak szöveges dokumentumok átvitelét tette lehetõvé, 1993-ban az amerikai National Center of Supercomputer Applications (NCSA) továbbfejlesztette és képek, grafikák átvitelére, hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is alkalmassá tette a rendszert, és elkészítette a grafikus kliens programokat. Így már hypermédia rendszerrõl beszélhetünk.
Az URL (Universal Resource Locator) A Web-en található dokumentumokat csak úgy tudjuk elérni, ha ismerjük azok címét. A HTML dokumentumokat a Universal Resource Locator (URL) segítségével tudjuk megcímezni. Ez a rendszer lehetõvé tesz, hogy az Interneten található bármely objektumot megcímezzünk, tekintet nélkül arra, hogy egy hatalmas számítóközpontról vagy valahol egy kis fájlról van szó. Az URL elsõ része mondja meg, hogy az adott dokumentumot tartalmazó gépet, milyen adatátviteli protokollal kívánjukelérni. A leggyakrabban itt a http:// rövidítés szerepel, ami a HyperText Transfer Protocol rövidítése és Web szerverre utal. Ha a Web felületen keresztül más protokollokat szeretnénk használni, akkor ftp://, gopher://, telnet:// vagy mailto:// szavakkal kell a URL-nek kezdõdni.
[<protokoll>:/]
[<elérési_útvonal>][]]] Ha a protokollt elhagyjuk, akkor az alapértelmezett protokoll a http.
<protokoll>:// Példák:
http://www.math.klte.hu www.lib.klte.hu http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz13.html #03 Példák WWW linkekre Oktatás és hálózat: http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz13.html Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.iif.hu/ Keressünk HTML anyagokat a könyvtárban.
6
További információk http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz09.html http://www.cdromline.com/inter5.htm http://www.klte.hu/iszkw3/kltenet/kltenet6.html
Web böngészõ programok A Web böngészõ programok csupán annyit csinálnak, hogy a megadott URL-en található hypertext dokumentumot megkeresik, letöltik a gépünkre és a megfelelõ formában megjelenítik azt. A megfelelõ forma azt jelenti, hogy úgy nézzen ki a letöltött Web oldal a képernyõnkön, mint ahogyan a tervezõje elképzelte azt. Ezért a hypertext dokumentum csupán egyszerû szöveges állomány, minden formázás nélkül. A dokumentum formázási információit kulcsszavak segítségével adják meg, amelyek elolvasása után, minden rendszeren az ott használatos böngészõ program fog gondoskodni az eredeti látvány elõállításáról. Ez a címkékkel, kulcsszavakkal történõ dokumentum leírás vonatkozik a Web oldalon található további hivatkozások megadására és minden egyéb objektumra is. Ez azt jelenti, hogy például kép sem szerepel eredetileg a hypertext fájlban, csupán egy hivatkozás, hogy milyen URL címen található. A böngészõ program a html fájl feldolgozása során, amikor a képet leíró sorhoz jut, megkeresi azt, letölti és a képernyõn, a megfelelõ helyen megjeleníti. Könnyen elõfordulhat, hogy egy Web oldal megjelenítésekor a böngészõ program a világ távoli sarkaiból szedi össze az oldalon szereplõ objektumokat. Számos Web böngészõ program született az idõk során (Lynx, Mosaic, Netscape (ftp://ftp.flc.klte.hu/Netscape/), MS Internet Explorer (ftp://ftp.flc.klte.hu/ie4/) stb.).
Lynx A Lynx szoftver, Michael Grobe, Lou Montulli és Charles Rezac (University of Kansas) alkotása. A program a WWW információs rendszerének eléréséhez nyújt karakteres terminálokról is használható felületet.
Használat Ha a szolgáltatónk rendelkezésünkre bocsátott lynx programot, akkor parancssorból írjuk be, hogy
lynx Ha nincs ilyen szoftver, akkor írjuk be, hogy
telnet tigris.klte.hu vagy
telnet sunsite.unc.edu username:lynx A lynx szoftver letölthetõ anonymous ftp-vel az ftp2.cc.ukans.edu géprõl a pub/lynx könyvtárból Az egyik igen kellemes tulajdonsága a lynx programnak, hogy nem WWW-alapú információforrások is elérhetõk vele, mint például ftp, telnet vagy gopher rendszerek. Ez azt jelenti, hogy a lynx egy "mindent egy helyen" típusú eszközként használható az internetes szolgáltatásokhoz. A "http://" elõtagot kellett beírni a Web rendszerek URL címébe. Hasonló elõtétek vannak a többi szolgáltatás típushoz is, például: "gopher://", "ftp://" és "telnet://".
7
Lynx parancsok leírása A Lynx parancsok leírását lásd a http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz09.html#11 helyen.
Netscape (http://www.netscape.com/comprod/products/communicator/index.html) Internet Explorer (www.microsoft.com/products/)
TELNET A TELNET program segítségével egy távoli gép erõforrásaihoz tudunk hozzáférni (pl. különbözõ programokat futtatni) úgy, mintha annak a terminálja elõtt ülnénk). A TELNET program kliens/szerver alapú (azaz a lokális gépen futó kliens program közvetít a távoli gépen futó telnet szerver program és a felhasználó terminálja között). A színfalak mögötti tárgyalások során a két számítógép megegyezik azokban a paraméterekben, melyek a kapcsolat kiépítéséhez szükségesek. Az egyik legelsõ dolog, amiben megállapodnak a terminál típusa. A kliens és szerver telnet program azonos alkalmazási protokollt használ, így különbözõ operációs rendszerek alatt is futhatnak.
Kapcsolat felépítése Parancssorból írjuk be a következõt: telnet vagy telnet <Enter> majd a promptnál open < távoli gép neve > Az utóbbi esetben a telnet program promtja jelenik meg, ahol kiadhatjuk a help utasítást a használható parancsok listázásához. A Windows-os (W95, NT) gépeknél elõfordul, hogy egy menüvezérelt alkalmazás indul el, ahol a megfelelõ menüpont kiválasztásával jelentkezhetünk be valamelyik másik gépre.
Bejelentkezés A távoli géphez történõ sikeres kapcsolódáshoz a telnet program elindítása után rendszerint egy felhasználói nevet és egy jelszót kell begépelnünk. Username: Password:<jelszó>
Kapcsolat lebontása Logoff, logout vagy Quit, Exit, Close stb. parancsok valamelyikével.
Képernyõtartalom fájlba mentése A legtöbb kommunikációs programnak van egy olyan szolgáltatása, mely elmenti a képernyõ tartalmát egy fájlba.
8
A következõ lépéseket kell tenni akkor, ha a kommunikációs szoftverünkkel el akarjuk menteni a bejövõ információt: 1.
A szokásos módon építsük fel a kapcsolatot a távoli géppel.
2.
Hajtsuk végre a keresést, hozzuk létre a keresett bibliográfiai adatok vagy egyéb információk halmazát.
3.
Mielõtt az eredményt megjelenítenénk a képernyõn, kapcsoljuk be a kommunikációs programunk letöltõ funkcióját, hogy a képernyõn megjelenõ adatok (vagyis mindaz, ami a vonalon érkezik) lemezre kerüljön. A letöltõ parancs neve többféle lehet: receive, record, log, download vagy capture.
4.
Adjuk meg annak az állománynak a nevét, amelyikbe az adatok kerülnek. Erre általában rákérdez a kommunikációs program.
5.
Küldjük el vagy válasszuk ki a menübõl a megfelelõ parancsot, hogy a keresés eredménye a képernyõre íródjon.
6.
Néhány program esetén meg az Enter gombot is meg kell nyomni, hogy elinduljon a keresés eredményének listázása.
7.
Amikor a listázás véget ért, kapcsoljuk ki a letöltés funkciót.
Most már a bejött információk a lemezen vannak, lehet õket módosítani, átszerkeszteni vagy nyomtatni.
Fontosabb Unix (http://www.klte.hu/iszkw3/kltenet/kltenet19.html és http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz02.html#06), Vms (http://www.klte.hu/iszkw3/kltenet/kltenet10.html) operációs rendszer parancsok Példák Példa (UNIX rendszer)
telnet dragon.klte.hu Példa (VAX VMS rendszer)
telnet tigris.klte.hu Példa (OMIKK katalógusa):
telnet omk.omikk.hu Login: xopac A WHOIS címtár a benne szereplõ emberek nevét, e-mail és postai címét, s gyakran a telefonszámát is tartalmazza.
telnet internic.net Példa (Hytelnet)
telnet csilla.inf.u-szeged.hu login: hytelnet Példa (Harvard University könyvtára):
9
telnet hollis.harvard.edu login: hollis Példa (Colorado Alliance of Research Libraries):
telnet pac.carl.org A többségük jól használható a VT100-as terminál emulációval.
Web böngészõk és a TELNET A Web böngészõket (Netscape, Internet Explorer) beállíthatjuk úgy (Edit menü, Preferences almenü, Applications), hogy egy telnet linkre kattintva, egy telnet segédalkamazás (pl. egy grafikus felületû telnet program) induljon el, megkísérelve a bejelentkezést arra a telnet címre, amire rákattintottunk. A beállított telnet segédalkalmazás akkor is elindul, ha a böngészõ Location vagy URL mezõjébe beírjuk, hogy telnet://. A böngészõnk megfelelõ beállítása után próbáljuk ki a következõ oldalakon található érdekes TELNET linkeket: http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz06.html#03 http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz06.html#04 helyeken.
FTP Az INTERNET hálózatban elhelyezkedõ számítógépek közötti fájl transzfer egyik lehetséges, és legelterjedtebb programja az FTP, és egyben az átvitelre szolgáló protokoll (File Transfer Protocol) neve is. A fõ különbség az FTP és a TELNET program között, hogy ez a program a fájlok másolását teszi lehetõvé, szemben a TELNET-tel, mely a távoli terminál funkciókat valósítja meg. Az FTP is kliens/szerver üzemmódban mûködik. Az a gép amelyen mi dolgozunk az FTP kliens, és az gép amelyrõl fájlokat akarunk lemásolni az FTP szerver. Ennélfogva csak azokról a gépekrõl lehet fájlokat lemásolni, amelyeken mûködik, vagy engedélyezve van az FTP szerver.
Kapcsolat felépítése ftp vagy ftp Az utóbbi esetben az ftp program promtja jelenik meg, ahol kiadhatjuk a help utasítást a használható parancsok listázásához, vagy az open utasítással más géphez kapcsolódhatunk.
Bejelentkezés Username: Password:<jelszó>
10
Anonymous ftp A legtöbb FTP-szerveren szokott lenni egy olyan account, mely mindenki számára használható. Ilyenkor a Username: anonymous, a Password pedig a saját E-mail címünk. Az utóbbira a rendszereknek azért van szükségük, hogy ha valami galiba történne a távoli géppel, akkor a rendszer gazdái ki tudják deríteni, hogy kik használták akkor a rendszert. A legtöbb rendszer belépés után ad néhány fontos üzenetet, például, hogy mely könyvtárak érhetõk el számunkra, hányadik használói vagyunk a rendszernek, stb.
A karakteres FTP program legfontosabb parancsai Az FTP> promptnál, ha beírjuk, hogy "HELP" akkor megtekinthetjük az FTP parancsait. Kapcsolatfelvétel
open
Könyvtárak kijelölése a lokális és a távoli gépeken
lcd
cd|cd..
Átviteli mód beállítása
ascii
binary
Fájlok mozgatása
put
Kapcsolat lebontása
bye
dir
pwd
mput
get
mget
disconnect
!
Gyakoribb fájltípusok Lásd http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz07.html#04
BatchFTP A Unix rendszerek (pl. ultrix.klte.hu) batchftp parancsa ftp utasításainkat egy vezérlõfájl alapján végre tudja hajtani. Így az igen idõigényes fájllekéréseinket a háttérben (batch- ként) futtathatjuk anélkül, hogy várnunk kellene annak befejezõdésére. A batchftp segítségével a hosszú fájlok lekérését az éjszakai órákra ütemezhetjük. A vezérlõfájl szintaktikája pontosan követi az ftp programnak adható utasítások megadási módját, mindössze a kéréseinket kell egy nyitó és záró kapcsoszárójel közé zárni. Az account nevet és a jelszót az open utáni sorban a user kulcsszó után adhatjuk meg. Az ütemezést célszerûen a Unix at parancsa segítségével adhatjuk meg. Példa: A garbo.uwasa.fi géprõl lekérjük a PC-s fájlok rövid leírással ellátott jegyzékét. Elsõ lépésként elõállítandó vezérlõfájl (ftp.dat) tartalma a következõ lesz: { open garbo.uwasa.fi user anonymous (saját e-mail cím) cd pc binary get INDEX.ZIP } Második lépésként: at -f batchftp … &
Példák Anonymous ftp helyekre Mo.-i ftp helyek: http://www.fsz.bme.hu/hungary/ftp.html dragon.klte.hu
11
garbo.uwasa.fi http://www.math.klte.hu/ftp.html http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz07.html#06
Web böngészõk és az FTP A Web böngészõket (Netscape, Internet Explorer) használhatjuk állomány átvitelre is. Ehhez a böngészõ Location vagy URL mezõjébe írjuk be: ftp://[@][<elérési_útvonal>] Az Anonymous felhasználói nevet nem kell beírni. Példa: ftp://dragon.klte.hu/pub/
További információk az FTP-vel kapcsolatban Fejlettebb FTP programok léteznek, melyek könyvtárstruktúrákat is képesek mozgatni: FTP Explorer (http://www.ftpx.com), WSFTP. http://www.klte.hu/iszkw3/kltenet/kltenet13.html http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz07.html http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz10.html#04
Gopher A GOPHER szó, melynek magyar megfelelõje hörcsög vagy pocok, 1991 áprilisa óta új jelentést nyert. Így nevezték el a University of Minnesota programozói programcsomagjukat, mellyel belsõ egyetemi információs rendszerüket (CWIS-Campus Wide Information System) létrehozták. Azóta a GOPHER "elárasztotta" a világot és az INTERNET hálózaton keresztül ma már több ezer szerver adatai kérdezhetõk le. A GOPHER egy elosztott szöveges adatbázis-kezelõ, kliens-szerver elven mûködõ rendszer. Az információk, többnyire szöveges dokumentumok, az INTERNET hálózat legkülönbözõbb szerver gépein helyezkednek el. A kliens programot futtató felhasználó egy egységes menürendszert lát, a menüpontok között válogat, így különbözõ indexállományok segítségével egyszerre tud a szervereken keresni. A kiválasztott dokumentumokat azután a rendszer, a gopher névhez híven, mint egy hörcsög begyûjti és letölti a megfelelõ gépekrõl.
A Gopher használata Ha a szolgáltatónknál van egy gopher nevû kliens program, akkor írjuk be a parancssornál, hogy
gopher Ha nincs gopher program, akkor írjuk be a parancssornál, hogy
telnet consultant.micro.umn.edu username: gopher Az olyan gopher menüpontok, amiknek a neve végén "/" jel van, egy másik menühöz vezetnek át. A "."-ra végzõdõ tételek szöveges, képi vagy program állományok. Ezeket le lehet tölteni a saját könyvtárunkba (vagy e-mail útján elküldhetjük magunknak vagy valaki másnak). A vagy végzõdésû sorok adatbázisban való keresést jelentenek. A különbség az, hogy a esetében egy egysoros ablak jelenik meg, ahol egy kulcsszóra vagy
12
kulcsszavakra tudunk keresni, míg a egy elektronikus ûrlapot hoz elõ, melyben több, kitölthetõ mezõ van (ilyeneket például az egyetemek online "telefonkönyveinél" láthatunk). A Gopher parancsok leírását a következõ helyen találjuk: http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz08.html#03
Példák A KLTE ISZK-ban fut az UNIVERSITAS GOPHER (gopher://dragon.klte.hu) szerver. A tigris.klte.hu vagy a delta.math.klte.hu gépre bejelentkezett felhasználó a gopher parancs hatására indíthatja a kliens programot. A HUinternet parancs segítségével is kapcsolódhatunk gopher szerverekhez. Néhány érdekes gopher helyszínt találunk a következõ helyen http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz08.html#04
Web böngészõk és a Gopher A Web böngészõket (Netscape, Internet Explorer) használhatjuk gopher kliensként is. Ehhez a böngészõ Location vagy URL mezõjébe írjuk be: gopher://
További információk Lásd http://www.klte.hu/iszkw3/kltenet/kltenet6.html http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz08.html gopher://gopher.micro.umn.edu http://www.klte.hu/szolgaltatas/gopher.html
Elektronikus levelezés E-mail elõnyei, hátrányai Elõnyök • • • • • •
Nem igényel állandó Internet hozzáférést Gyors kézbesítés Fájlokat is küldhetünk levélhez csatolva Sok Internetes szolgáltatás használható e-mail útján Néha kényelmesebb, mint a telefon Olcsó
Hátrányok • •
nincs tökéletes nyugtázás standard levélben nem küldhetõ bármilyen karakter (lásd ftp://sunsite.math.klte.hu/pub/rfc/rfc822.txt)
13
A résztvevõ gépek
lehet ideiglenes
állan do
bejövõ levelek levelezõ szervere
Internet
lehet ideiglenes
dó állan
kliens gép, ezen fut a mail program kimenõ levelek levelezõ szervere
Egy e-mail szerkezete Fejrész Cím Az elektronikus levél cím két fõ részbõl áll, amelyeket a @ karakter választ el egymástól. A cím elsõ fele a tulajdonos nevére utal, a legtöbb esetben a keresztnév elsõ betûje és a vezetéknév. Persze választhatunk fantázia neveket is. A cím második része a szolgáltatót jelzi, innen tudja a hálózat, hogy a sok millió gép közül melyikre kell továbbítani a levelet. Példa: [email protected] Az elektronikus levél cím pontos megadása igen lényeges, hiszen egyetlen betû vagy karakter elírása esetén a levél nem fog megérkezni a címzetthez. Az elektronikus levél cím mellé választanunk kell egy jelszót is. Ez biztosítja a levéltitkot, hogy a részünkre érkezett leveleket senki más ne tudja elolvasni. Az elektronikus levelek továbbítása igen gyors, szinte az elküldés pillanatában megérkeznek a címzetthez. Pontosabban a címzett bejövõ levelek levelezõ szerverére, ahol a levelesládája van. Levél címzettjei: to: {a levél elsõdleges címzettje } cc: {a levélrõl másolatot kapnak az itt felsorolt címzettek } bc: {ezek a címzettek is másolatot kapnak, de címük nem jelenik meg a többi címzetthez elküdött levélben } Tárgy (Subject) Minden levélnek létezik egy Subject/Tárgy sora is, ahol röviden leírhatjuk a levél tartalmát. Ennek a sornak az a jelentõsége, hogy a levelezõ programokban általában akkor is látható a levélnek ez a része, amikor még nem nyitottuk meg vagy töltöttük le a teljes üzenetet.
14
A levél fej része nemcsak a címzett elektronikus levél címét tartalmazza, hanem a feladóét is. Ez biztosítja, hogy egy email érkezésekor mindig tudjuk, honnan és kitõl kaptuk az üzenetet.
Törzs A levél szövegrészébe szabadon írhatjuk az üzenetet, ennek méretére nincs semmilyen megkötés. Bár egyes levelezõ programok lehetõvé teszik, hogy egy szövegszerkesztõhöz hasonlóan megformázzuk a levelünket, különbözõ betûtípusokat, méreteket és színeket állíthatunk be, bánjunk óvatosan ezzel a lehetõséggel. Ezeket a speciális formázási információkat nem biztos, hogy a címzett levelezõ programja is tudja értelmezni és kezelni, lehet, hogy helyette csak össze-vissza karakterek fognak megjelenni. Tanácsunk tehát az, hogy csak akkor használjuk ezeket a lehetõségeket, ha egy próba levélben megbizonyosodunk róla, hogy a címzett is ugyanazt látja, mint amit mi elküldtünk. Hasonlóan óvatosan kell bánni a magyar vagy ékezetes karakterekkel. Az Interneten alapvetõen 7 bites formában kerülnek továbbításra az adatok, így az elektronikus levelek tartalma is. Minden olyan karaktert, amelynek a kódszáma nagyobb 128nál, csak egy speciális eljárás (kódolás) segítségével lehet a hálózaton elküldeni és a fogadó oldalon ezt az átalakítást ismét meg kell csinálni. Ha a beérkezett üzeneteket kezelõ program nem képes erre, akkor csak egy olvashatatlan levelet fogunk kapni. (Netscape Messenger és az Outlook Express támogatja a HTML tartalmú levelek továbbítását, míg a Pegasus Mail semmilyen formázási lehetõséget nem ad.)
Címgyûjtemény (address book) A legtöbb levelezõ programban van arra lehetõség, hogy címgyûjteményeket hozzunk létre, ahol a címzetteinkrõl tárolhatunk adatokat (e-mail címét és egyéb információkat). A címgyûjtemények és a levelezõ program integrációja megkönnyíti és meggyorsítja a levél címzését.
Levél küldése egyszerre több címzettnek Ha ugyanazt a levelet több címzettnek szeretnénk elküldeni, akkor a címzeket vesszõvel (,) elválasztva beírhatjuk a to:, cc: vagy bc: mezõkbe. Ezeknek a mezõknek a befogadóképessége azonban véges (pl. a Pegasus Mail 2.53 esetében 180 karakter), ezért bizonyos levelezõ programok (pl. a Pegasus Mail, Netscape Messenger, vagy az MS Outlook) lehetõvé teszik hossszabb címlisták (distribution list) létrehozását. Több címlistát is készíthetünk, mindegyik listába azokat a címeket beleírva, akiknek rendszerint egyszerre ugyanazt a levelet szoktuk küldeni. Az egyes címlistáknak nevük van, ezzel tudunk rájuk hivatkozni címzéskor.
Levelek tárolása gyûjtõkben A beérkezett levelek gyûjtõkben (folder) tárolódnak. Az olvasatlan levelek rendszerint egy NEW MAIL FOLDER nevezetû gyûjtõben vannak. Elolvasás után pedig egy alapértelmezett gyûjtõbe (MAIN FOLDER) kerülnek át, aminek természetesen megváltoztatható a neve. Létrehozhatunk újabb gyûjtõket saját névvel, és pl. téma szerint csoportosíthatjuk a leveleket, mindegyiket a megfelelõ gyûjtõbe másolva. Néhány levelezõ programban van lehetõség a beérkezõ levelek szétválogatására is. Szûrõket definiálhatunk, amik lehetõvé teszik, hogy ha a bejövõ és/vagy kimenõ levelekre bizonyos szabályok teljesülnek, akkor bizonyos tevékenységek hajtódjanak végre (levél továbbküldése, automatikus válasz, levél törlése stb.). A PC-s levelezõ programok közül a Pegasus Mail-ben a legsokoldalúbb ez a szolgáltatás.
15
Titkosítás (http://home.netscape.com/info/security-doc.html) Hitelesesítés: Certificates are digital documents that are provided by a Certificate Authority to give assurances of a person's identity. They verify that a given public key belongs to a given individual. (http://home.netscape.com/info/security-doc.html) Ûrlap aláírás S/MIME
Levelezés UNIX alatt (http://ultrix.cic.klte.hu/unix.htm) Levelezés VMS alatt (http://ultrix.cic.klte.hu/vms.htm) Levelezés Windows alatt (http://ultrix.cic.klte.hu/pc.htm) Fájl küldése levélhez csatolva (http://ultrix.cic.klte.hu/binlev.htm) Az e-mailnek van egy nagy problémája: nem tudja kezelni a grafikus karaktereket vagy a control kódokat, melyek még a legegyszerûbb számítógépes programokban is elõfordulnak. A kódolók (a feladó oldalon) azonban átalakítják ezeket a fájlokat olyan formátumra, ami már használható az elektronikus levelezésben, míg a dekódolók a (címzett oldalon) visszafordítják a számunkra alkalmas formába. Ha a feladó és a címzett is Unix vagy VMS rendszert használ, akkor szerencsés helyzetben vannak, mert szinte minden Unix szolgáltató gépen megvan a kódoló/dekódoló szoftver. Ha fájlt akarunk küldeni a címzettnek, akkor írjuk be:
uuencode fájl fájl > fájl.uue majd a fájl.uue fájl küldjük el levélben. Amikor a címzett megkapja ezt a levelet, akkor le kell menteni azt a saját alkönyvtárába, mondjuk file.uu néven. Ezután ezt kell beírnia:
uudecode file.uu Az elmúlt években kifejlesztették a Multi-purpose Internet Mail Extensions (MIME) szabványt, amivel ezeknek az állományoknak az elektronikus postázása nagyon könnyûvé vált. Azokban a levelezõ programokban, amik támogatják a MIME szabványt van egy állománycsatolás (file attachment) funkció. Miután megírunk egy levelet utasítjuk a számítógépet, hogy csatoljon hozzá még egy fájlt is. A MIME lényegében ennek a megoldásnak az internetes megfelelõje. Az egyetlen szükséges feltétel az, hogy a címzett oldalán is kell egy MIME-képességû levelezõprogram; egyébként problémák lehetnek (és ekkor kénytelenek vagyunk mégis a uuencode programot használni). A MIME-hoz a Unix gépeken valószínûleg a legjobb a pine programot használni. A mai PC-s levelezõ programok (Netscape Messenger 4.0 (http://www.netscape.com/comprod/products/communicator/), MS Outlook, Pegasus Mail 2.53+) általában több kódolóprogramot tartalmaznak, de a uuencode és a mime különbözõ változatait biztosan.
16
Web böngészõk és a levelezés A Web böngészõket (Netscape, Internet Explorer) használhatjuk gopher kliensként is. Ehhez a böngészõ Location vagy URL mezõjébe írjuk be: mailto:[]. Az ENTER megnyomása után az alapértelmezett levelezõprogram fog elindulni.
További információk Az ingyenes Windows alatt futó Pegasus mail letölthetõ: http://xenia.sote.hu/ftp/pmail/pmail/ vagy http://www.pegasus.usa.com Levelezés ingyenes Web postafiók használatával: http://freemail.c3.hu/fm/login www.hotmail.com Levelezés VMS operációs rendszer alatt: http://www.klte.hu/iszkw3/kltenet/kltenet12.html http://ultrix.cic.klte.hu/mx.htm Levelezés a UNIX mail programjával: http://www.klte.hu/iszkw3/kltenet/kltenet14.html Elm levelezõ program leírása: http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz02.html#02 Pine levelezõ program leírása: http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz02.html#03 http://ultrix.cic.klte.hu/docs.htm http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz02.html http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz10.html http://www.cdromline.com/inter4.htm http://www.klte.hu/iszkw3/kltenet/kltenet8.html http://ultrix.cic.klte.hu/elevel.htm
News USENET A Usenet története Az 1970-es évek vége felé a Unix fejlesztõi egy új szolgáltatással álltak elõ; egy olyan programmal, amivel a Unix számítógépek adatokat tudtak cserélni telefonvonalakon keresztül. 1979-ben a Duke University (North Carolina) két hallgatója, Tom Truscott és Jim Ellis, azt az ötletet vetette fel, hogy ezt a UUCP (Unix-to-Unix CoPy) nevû rendszert közérdekû információk terjesztésére is lehetne használni a Unix közösséget alkotó emberek között. Steve Bellovin, a University of North Carolina hallgatója és Steve Daniel segítségével írtak egy konferencia programot, s összekötötték a Duke és a UNC számítógépeit. 1981-ben Mark Horton és Matt Glickman közzétett egy új verziót a szoftverbõl, ami további funkciókat is tartalmazott és nagyobb mennyiségû levelezést is képes volt kezelni. Az elsõ, North Carolina eredetû program csak arra volt felkészítve, hogy napi néhány cikket továbbítson egy hírcsoportban (newsgroup). Ma a Usenet több tízezer rendszert kapcsol össze az egész világon, a 9,000-nél is több hírcsoportjával és a pontosan nem tudni hány ezer olvasójával.
17
Mi a USENET Az e-mail útján való kommunikációval szemben, ami rendszerint "személy-személy" közötti, a Usenet "több személy-több személy" közötti kapcsolatot jelent. Technikai szempontból a Usenet üzenetek a világ körül utaznak, az egyik szolgáltató rendszertõl a másikig, valamelyik speciális hálózati protokollt használva. A mi szolgáltató gépünk az összes Usenet levelet egy helyen tárolja, amihez mindenki hozzá tud férni, akinek van azonosítója az illetõ gépen. Ez a megoldás azt jelenti, hogy akármennyi ember olvas el egy bizonyos üzenetet, minden szolgáltatónak csak egyetlen példányt kell belõle tárolni. A Usenet alapvetõ építõköve a "hírcsoport" ("newsgroup"), ami az összetartozó témájú levelek gyûjtõhelye (más hálózatokon ezeket konferenciáknak, fórumoknak, hírdetõtábláknak, vagy speciális érdeklõdésû csoportoknak hívják). A hírcsoportok nevei egyegy széles témakör jelzõjével kezdõdnek. Például egy "comp." kezdetû hírcsoport valamilyen számítógépes témával foglalkozik. Ezt a széles témakört követi egy sor, szûkebb terület neve (így például a "comp.unix" kezdetû csoportok a Unix témájára korlátozzák a levelezést).
Hírolvasó programok Unix alatt nn (http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz03.html#03), (http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz03.html#04), rnews, rtin
rn
VMS alatt news Windows alatt Microsoft Outlook 4.0, Netscape Mail 2.0+, Netscape Messenger 4.0 (Netscape Collabra) levelezõprogramokban van lehetõség hírek olvasására a Pegasus Mail 2.53, Eudora Pro 3.0, E-mail Connection 3.1a programokban nincs.
Internet levelezési listák (http://ultrix.cic.klte.hu/mx.htm#1.3) A Usenet nem az egyetlen fórum az Interneten. Levelezési listák (mailing lists) tucatjai jelentik azt a másik fontos csatornát, amin az Internet használói kommunikálnak egymással. Szemben a Usenet üzenetekkel, melyeket a szolgáltatónk gépén egy központi helyen tárolnak, a levelezõ listák levelei közvetlenül az elektronikus postaládánkba érkeznek. Ellentétben a Usenettel, melynél az üzenetünk azonnal szétküldésre kerül az egész világon, egy levelezõ listán a leveleinket gyakran egy moderátorhoz kell eljuttatnunk, aki vagy továbbküldi azokat a listán lévõ többi embernek, vagy készít belõle egy kivonatot, és úgy küldi tovább az elõfizetõknek. A legtöbb Internet-típusú listát kézzel menedzselik. Néhány rendszer azonban - ide tartozik az MX (http://ultrix.cic.klte.hu/mx.htm) is - képes ezeket a dolgokat automatikusan is elvégezni (A Postmaster viszont mindig létezõ személyt takar, még ha érkeznek is tõle automatikus üzenetek.). A parancsok szintaktikája azonban, amit a lista-kezelõnek küldhetünk rendszerenként lehetnek különbségek. Az MX a következõ parancsokat fogadja el és értelmezi: SUBSCRIBE
Feliratkozás a listára
SIGNOFF | UNSUBSCRIBE
Kiiratkozás a listáról
REVIEW
a listára feliratkozottak névsora
HELP
segítõ üzenet
18
QUERY
az aláíró státusza
QUIT
a levelünk ezután következõ része nem kerül kiértékelésre
A parancsokat a levél törzsében helyezzük el (a Tárgy /Subject/ sor helyett). Ha fel szeretnénk iratkozni egy listára, akkor küldjünk egy e-mail üzenetet a lista-request@cím vagy majordomo@cím címre, ahol a "lista" az adott levelezõcsoport neve és a "cím" a listát üzemeltetõ gép címe a "majordomo" pedig egy elterjedt szoftver levelezõ listák üzemeltetéséhez. Ha a "lista-request" címre kell írnunk, akkor valószínû, hogy egy ember (a moderátor) kapja meg a levelünket. Kérjük meg, hogy vegyen fel a listára. Ha viszont a cím egy "majordomo" postafiók, akkor rendszerint egy ilyen parancsot tartalmazó levéllel kell jelentkezni: subscribe lista ahol a "lista" a lista neve. Amikor szeretnénk a csoport minden tagjának elküldeni egy levelet, akkor a következõ címre kell címeznünk: lista@cím Ha le akarunk kerülni a levelezõ listáról, akkor írjunk egy levelet arra a címre, ahol annak idején feliratkoztunk, de ezúttal ezt a parancsot írjuk a levél törzsébe: unsubscribe lista ahol a "lista" helyébe az illetõ levelezõcsoport nevét kell írni.
Bitnet levelezõ listák (http://www.sandybay.com/pc-web/BITNET.htm) A Usenet hírcsoportokon és az Internet levelezési listákon kívül vannak még a Bitnet vitafórumai (discussion groups) vagy listái. A Bitnet egy egyetemeket és kutatóintézeteket összekötõ nemzetközi hálózat, de más technikai szabványokat használ az információk szétosztására, mint az Internet vagy a Usenet. Több száz vitafórumot kínál, melyek témájuk változatosságát tekintve összemérhetõk a Usenet hírcsoportokkal. Akárcsak az Internet levelezõ listáinál, a Bitnet vitafórumoknál is e-mail levelekben folyik a társalgás. Azonban, míg az Internet listákat gyakran egy személy mûködteti, addig a Bitnet fórumok mind automatizáltak -- egy "listserver" nevû számítógépes programnak küldött parancs segítségével tudunk rájuk feliratkozni. A feliratkozás és a tagság lemondása e-mail üzenetek útján történik, ezeket a listservert mûködtetõ számítógépnek kell küldeni. A címzéshez tudni kell, hogy minden listserver program "listserv" néven érhetõ el valamelyik Bitnet gépen. Ez azt is jelenti, hogy a ".bitnet" végzõdést kell hozzátennünk a címhez, amennyiben mondjuk ilyen alakú az eredeti cím: listserv@miamiu a feliratkozáshoz küldjünk egy e-mail üzenetet az alábbi címre: [email protected] Egyes Bitnet listservereket az Internethez is hozzákötötték, így, ha egy olyan listserver címet látunk, aminek a végzõdése mondjuk ".edu", akkor a címzésnél nem kell hozzátennünk a ".bitnet" szót.
19
Ha egy listservernek írunk, akkor mindig hagyjuk üresen a levél tárgy (subject) sorát. A levélbe pedig írjuk be, hogy mit akarunk a listservertõl. Erre egy sor egyszerû parancs szolgál: subscribe lista saját_név
feliratkozás
unsubscribe lista
lemondás például: unsubscribe econet
list global
Ezzel a paranccsal elküldethetjük magunknak az összes Bitnet vitafórum listáját.
get refcard
Elküld egy listát az összes parancsról, ami a listserver programnál használható.
Mindegyik parancsot külön sorba kell írni a levélben (tehát akár többet is lehet egyszerre használni). Példa: subscribe hallgato-l "Kerek Ernõ". Példa: Ha egy listát szeretnénk az összes Bitnet listáról, akkor küldjünk egy e-mailt a [email protected] címre. A tárgy (subject) sort hagyjuk üresen, és használjuk a "list global" parancsot. Amikor egy Bitnet csoportba iratkozunk fel, akkor két fontos különbség van a Usenethez képest: Elõször is, ha a csoport többi tagjának akarunk levelet küldeni, akkor a levelet a lista nevére kell címeznünk az illetõ Bitnet gépre. A fenti Econet példát használva ez azt jelenti, hogy a [email protected] címre kell küldeni a levelet. Figyeljük meg, hogy ez különbözik attól a listserver címtõl, amit az elején a feliratkozáshoz használtunk. CSAK a "listserv" címet szabad használni a fel- és leiratkozáshoz. Ha a csoport címén próbálunk meg fel- vagy leiratkozni, akkor a levelünk elmegy a lista minden tagjához. A másik különbség abban van, ahogyan egy adott levél küldõjének személyes választ lehet írni. A Usenet hírolvasó programok, mint az rn és az nn, ezt egyetlen gomb lenyomásával lehetõvé teszik. De, ha egy vitafórumról kapott levélnél nyomjuk le az "R" gombot, a válaszlevelünk elmegy a listservernek és onnan pedig mindenki megkapja, aki rajta van a listán! Ha a levelünket csak ahhoz az emberhez szeretnénk eljuttatni, aki az eredeti levelet írta, akkor jegyezzük fel az illetõ címét a levele fejrészébõl, majd írjunk egy teljesen új üzenetet. A tigris.klte.hu gép MX (http://ultrix.cic.klte.hu/mx.htm) levelezési lista-kezelõje, az MXSERVER, támogatja a LISTSERV-típusú listamenedzsmentet, de csak a fentebb felsorolt parancsokat (Internet levelezési listák) fogadja el, a LIST paranccsal kiegészítve. A listákra vonatkozó kéréseinket tehát az [email protected] címre küldjük.
Levelezési listák a KLTE-n A tigris.klte.hu gép a következõ (nyilvános) levelezési listákat üzemelteti (mind az internet levelezési, mind a listserv típusú listamenedzsmentet támogatja): KLTE-L Ez a Kossuth Lajos Tudományegyetem teljesen nyilvános, szabad listája, bárki (oktató, dolgozó, hallgató) feliratkozhat és írhat rá közérdekû levelet. HALLGATO-L Ez a lista fõként hallgatók által használható nyilvános levelezési lista, szándéka szerint a hallgatók véleménycseréjét hivatott szolgálni. ORA-L 20
A lista az Oracle-felhasználók problémafelvetéseinek és azok megoldásainak terjesztését tûzte ki célul maga elé. LINUX-L A nevébõl fakadóan ez a lista a Linux-buherátorok listája, aki érdeklõdik a Linux iránt, iratkozzon fel és vegyen részt az információk kicserélésében. TEX-L A lista az egyetemi TeX-programozók és gyakorlatok számára készült. A listák kezelésére visszautalva, a címzés mindig listané[email protected] alakú, amikor levelet, írást akarunk a listatagok között szétszórni. Amennyiben a listával kapcsolatos információra van szükségünk (például a lista tagjainak névsorára, help stb.), ezeket a kéréseket a listané[email protected] címre kell küldeni. Ebben az esetben a -request kiegészítõ nagyon fontos és el nem hagyható eleme a címnek, mert ha a lista címére küldjük a kérésünket, akkor a listára feliratkozottak népes tábora fog gyönyörködni oktondiságunkban.
Példák A dragon.klte.hu gép /opt/local/bin könyvtárában van a rnews és a rtin nevû hírolvasó szoftver. A tigris.klte.hu gépen a news vagy a HUinternet program segítségével kapcsolódhatunk news szerverhez. Tanároknak, diákoknak: http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz13.html#03 Hírcsoportok: http://www.klte.hu/szolgaltatas/news.html
Feladat •
Állítsuk be valamelyik hírolvasó programban a tigris.klte.hu gépet news (discussion group) szervernek, majd a megjelenõ hírcsoportok közül válogassunk, és olvassunk bele a hírcsoport leveleibe.
•
A tigris.klte.hu gépen kapcsolódjunk news szerverhez.
További információk http://ultrix.cic.klte.hu/levlist.htm http://www.sandybay.com/pc-web/BITNET.htm http://www.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz00.html
Keresés az Interneten Archie Hogyan lehet megtalálni azt a fájlt, amit szeretnénk? Alan Emtage, Bill Heelan és Peter Deutsch, a montreali McGill University hallgatói ugyanezt a kérdést tették fel. De nemcsak kérdeztek, hanem tettek is valamit. Készítettek egy nyilvántartó rendszert, ami az archie nevet kapta. Ez a program rendszeresen felhívja ezeket a fájl archívumokat és kideríti, hogy mit lehet ott találni. Másrészt, ha valaki 21
hozzákapcsolódik az archie adatbázishoz és beír egy fájlnevet, akkor megtudhatja tõle, hogy az hol érhetõ el a Hálózaton. Az archie jelenleg csaknem 1,000 fájl archívumot katalogizál az egész világon. Most már három módja is van annak, hogy az archie-val megkeressünk valamit; •
a telnet,
•
egy archie kliens program a saját gépünkön,
•
vagy az e-mail.
Mind a három esetben megadhatjuk a keresett fájl teljes nevét vagy annak egy részletét, és a program visszaadja a hálózati lelõhelyét.
Fájlok keresése a telnet használatával A telnet segítségével felhívhatjuk valamelyik címet ezek közül: archie.univie.ac.at, archie.mcgill.ca, archie.sura.net, archie.unl.edu, archie.ans.net, vagy archie.rutgers.edu. A belépéskor a
Username: archie Amikor beléptünk a rendszerbe, akkor a legfontosabb parancs a "prog", amit így kell használni:
prog ahol a fájlnév a keresett program vagy egyéb fájl neve, vagy nevének egy jellemzõ részlete. A rendszer nem támogatja a DOS vagy a Unix joker karaktereit.
Fájlok keresése az archie segédprogram használatával Több hálózati szolgáltató gépen van már olyan archie segédprogram, ami felveszi a kéréseinket és továbbítja azt a legközelebbi archie adatbázishoz. Ezek a "kliens" programok látszólag sokkal gyorsabban tudják produkálni a kért információt, mint maga a tényleges archie rendszer! Ha van archie segédprogram a gépünkön, akkor a parancssornál írjuk be:
archie -s ahol a fájlnév a keresett fájlnak a neve. Az -s opció azt jelzi, hogy a program hagyja figyelmen kívül, hogy kis- vagy nagybetûs a név és a részleges illeszkedést is találatnak tekintse. Valójában jobb, ha inkább ezt írjuk be:
archie -s | more mert ez minden képernyõnél megállítja a listát (ez akkor hasznos, ha sok gépen is megvan a keresett fájl). Vagy az eredményt fájlba irányíthatjuk. archie -s >
