www.csepeli.hu
Csepeli György
Internet a térben – a tér az internetben A tér az interneten Az alapokból kiindulva a legegyszerűbb esetről beszélnék, amikor az állat elindul élete pályáján. Nem is azt mondanám, hogy a térben mozog. Azt mondanám, hogy az állatnak környezete van. A környezet szót egy későbbi szójáték kedvéért most németül is megadom: Umwelt. Az állat a maga genetikai apparátusánál fogva annyiféle környezetet él át, ahányféle állatfaj van, melynek mind más és más a genetikai apparátusa. Az egekben szárnyaló madár soha nem fogja megtudni, hogy mit csinál a kígyó lent a földön. Nem is beszélve a vakondról, mely mélyen a föld alatt él sötétben, nedvességben, maga által vájt alagutakban. Minden egyes állatfaj egyedeinek van egy teljesen zárt, más állatfajok egyedei számára hozzáférhetetlen környezete, amelyből nem tudnak kilépni. Az állatok a természeti környezet részei, s genetikai örökségük nem teszik lehetővé számukra, hogy újítsanak, alkossanak. Ha radikálisan megváltozik a környezet körülöttük, akkor kipusztulnak. Másik eset, hogy véletlen génszelekció folytán létrejön egy új faj, melynek egyedei az új környezetben vannak otthon. A térprobléma csak az emberek esetében vetődik föl, mivel az embernek nincs olyan értelemben vett környezete, mint az állatnak. Az ember biológiai élete szempontjából persze nem közömbösek a fizikai környezet paraméterei, de ha az ember olyan környezetbe kerül, mely híján van ezeknek a paramétereknek, az ember cselekedhet annak érdekében, hogy létrejöjjön az életben maradását lehetővé tevő környezet. Az ember tehát cselekvésre, alkotásra, újításra ítélt lény, aki nem a környezetben, hanem a világban él. Az Umwelt Welt lesz. Ezzel a szójátékkal akarom érzékeltetni, hogy az ember esetében végtelenre tágul az állatok számára nagyon is véges környezeti meghatározottság. A végtelenre tágult világban az ember aztán létrehoz valamit, de ez a létrehozottság nem egy genetikailag specializált program eredményeként jön létre, hanem azon tárgyi és szellemi feltételeknek az összességeként, amelyeket kultúrának nevezünk. Az emberben talán az a legcsodálatosabb, hogy annyiféle világa van, ahányféle kultúrája van. De a kultúrák nem vezethetők vissza genetikai programokra. Az alternatív világok nem genetikai meghatározottság, hanem különfajta történeti és spirituális feltételek következtében nemzedékek egymásra ható sokszor párbeszédes, sokszor konfliktu-
1
www.csepeli.hu
sos egymásra hatása eredményeként jönnek létre. Az alternatív világok alapja, hogy az ember, mint nem teljes egészében meghatározatlan, ahogyan Nietzsche nyomán Gehlen mondja, ösztöntelen, genetikailag specializálatlan. A genetikai meghatározottság az ember esetében egyetlen egy vonatkozásban nagyon fontos, de ez éppen ellentéte az állat esetének. Az állatnál a genetikai program lezárja a világot, környezetté alakítja számára a mozgásteret, amelyen belül élete meg van szabva. Az ember olyan genetikai programmal születik, mely kedvező társas feltételek esetében képessé teszi a nyelv használatára. A nyelv kiszabadít bennünket az itt és a most fogságából. A nyelv alkalmazása felszabadít, megsokszorozva a tér dimenzióit. Beszélhetünk a lehetségesről, mely még nincs, de lehet. Ugyanilyen fontos a tagadás, mely a létezőt a nem létező felől tételezi. Nem egy állati dolog nemet mondani a valóságra, miközben nemet csak úgy lehet mondani, hogyha feltételezzük, hogy van egy másik valóság. Még radikálisabb a tagadás akkor, ha a létezőt a semmibe utaljuk. Az alternativitás benne van a tagadásba, még inkább benne van a kérdezésben, s ugyanúgy benne van a feltételezésben. Az alternativitások a nyelvhez kötve jelentkeznek ugyan, de a puszta nyelvi megjelenítésnél jóval többet jelentenek. Ha ugyanis egyszer megfogalmaztam, s ezáltal létrehoztam egy célt magamnak, akár tagadólag, akár állítólag, kiléptem az itt és a most rabságából. Napóleon ránézett a Szent Márk tér egyik számára csonka sarkára, és azt mondta, hogy itt kellene lennie egy épületnek. És lett ott egy épület, mely nélkül a Szent Márk tér nem lenne olyan, amilyennek most ismerjük. Az emberi tekintet varázsa, hogy valamit lát, ami nincs ott, de ott lesz. Ez azt jelenti, hogy a tér számunkra nem adottság, hanem egy feladat egy kihívás, és cselekvés. Ráadásul, ez a cselekvés mindig társas és társadalmi, ami azt jelenti, hogy az ember tere közösségi tér, társadalmi cselekvés útján létrehozott valóság. Az ilyen értelemben felfogott térben mindaz benne van, ami egyénenként számunkra fontos és ugyanakkor benne van a kollektivitás, azzal a szemponttal együtt, miszerint egyedül önmagamban semmire nem jutok. Schiller írja, hogy a pusztán természeti lények számára széttéphetetlen szükségszerűség gyűrűjébe egyedül az ember nyúlhat bele akaratával. Az állatot nem engedi a szükségszerűség gyűrűje, míg az ember a szükségszerűség gyűrűjébe belenyúlva egészen más törvényeket egészen más rendet, egészen más teret tud létrehozni. Annyiféle teret hoz létre, ahányféle kultúra van. A következőkben arról beszélek, hogy miként jeleníthető meg az új médiumon, az interneten az ember érzékszervi-mozgásos tere, amely mint láttuk, a lehetőségek és kihívások terepe. Az új tér eltér a megszabott, geometriai tértől. Az a kérdés, hogy a számunkra empirikusan ta2
www.csepeli.hu
pasztalható, kulturálisan formált, épített, érzékszerveinkre ható, bejárható teret hogyan tudjuk ennek az új eszköznek a segítségével megjeleníteni. Erre szolgál a térinformatika, amely adatokból, szoftverekből és névtárakból épül fel. (A térinformatika más formában az internet megjelenése előtt is létezett.) Az adatok teszik lehetővé, hogy az adatbázist létrehozzuk, amely azután a szoftverek segítségével megjeleníti a teret különböző metszetekben, akár két dimenzióban, akár három dimenzióban. A névtári szolgáltatás teszi lehetővé, hogy adott nevekhez egyértelműen hozzájuthassunk. A térinformatikai platform nem egy dimenzió mentén gyűjti össze az adatokat a térre vonatkozóan. Legyenek azok demográfiaiak, szociológiaiak, földrajziak, akár a flórával összefüggőek, az adatbázisok összekapcsolása útján a tér komplex reprezentációja válik lehetővé. Kicsit hasonló módon, mint ahogyan az emberi testet mint belső teret meg lehet jeleníteni computer-tomográf felvételek segítségével. Perspektívánk folyamatosan változtatható, aszerint hogy globálisan, regionálisan vagy lokálisan akarjuk a különböző információk összekapcsolása útján megjeleníthető pontokat megnézni. Utaltam rá, hogy sokféle adatbázis van. Lehetnek természeti adatbázisok, melyek nagyon nagy jelentőségűek, ha például olajat akarunk valahol kitermelni, vagy hőtérképek útján akarjuk megnézni a különfajta környezeti veszélyeket, de be lehet építeni más adatbázisokat az infrastruktúrára, demográfiára, szocio-ökonomiai státuszokra vonatkozóan. A térinformatikai adatbázis kiváló tervező eszköz. Korábban említettem, hogy az ember tere mindig alakított tér, mely az emberi tekintet függvényében jött létre, tudatosítva a lehetőséget, amit cselekvés útján meg lehetett valósítani. Mindez nem nélkülözte az önkényességet, a szeszélyességet. A térinformatikai adatbázisok ezzel szemben lehetővé teszik a pontos tervezést. Térinformatika kell ahhoz is, hogy egy rakéta pályáját megtervezzük a fellövését követően. A napokban láthattuk, hogy tervezett módon egy üstökössel találkozott a rakéta és megsemmisült. A térinformatikai platform lehetővé teszi cselekvéseink következményeinek előre látását. Most készül a második nemzeti fejlesztési terv. Ha a tervezés térinformatikai platform felhasználásával történik, akkor egy jóval pontosabb és jóval hatékonyabb projekt sorozat lesz az eredmény, mint ami volt az első nemzeti fejlesztési tervben, nem is beszélve a korábbi ötéves tervekről, amelyek voltaképpen a voluntarizmus ideáltípusai voltak. Az inter-operabilitás nem jelent mást, mint hogy a különfajta adatbázisok egymással megfeleltethetők, egymással fordíthatók legyenek, ne függetlenedjenek egymástól.
3
www.csepeli.hu
Nézzünk meg néhány szemléltető ábrát, amelyek bemutatják a térinformatikai adatok kezelésében, illetve mozgatásában rejlő tervezési lehetőségeket. Az egyik ilyen fejlesztés a konfliktus térkép, a roma és nem roma társadalom közötti konfliktus potenciált szemlélteti. A különféle médiumok által jelentett roma nem roma konfliktusokat rávittük egy térképre. Ezt a térképet rávittük egy másik térképre, amely a roma népesség előfordulását mutatja bizonyos arányok tekintetében. (Külön kérdés, hogy minek alapján minősíthetünk valakit romának.) Az országos cigány önkormányzat elnöksége által a 90-es években romának minősített népességet vittük rá a térképre. 1. ábra. Roma és nem roma népesség között kirobbant konfliktusok 2000-2001-ben
Készítette: Roma Sajtóközpont Ennek az eszköznek a segítségével a konfliktusok természetrajzát pontosabban meg tudjuk ismerni. Látnivaló, hogy nem ott van konfliktus, ahol ténylegesen ott van a roma népesség, hanem ott van konfliktus, ahol nincs számottevő roma népesség. Nyilvánvaló, hogy ha valakinek az a feladata a közpolitikában, hogy ilyen típusú konfliktusokat próbáljon kezelni, megelőzni, akkor erre a térképre kitüntetetten kell figyelnie.
4
www.csepeli.hu
2. ábra. Roma népesség arányai Magyarországon 2001-ben
A másik térkép önbesorolás alapján mutatja a roma népesség előfordulásának arányát a 2001es népszámlálás alapján. Eléggé egyértelmű kép bontakozik ki. Az ország két meglehetősen elmaradott régiójában viszonylag magas az önmagukat cigánynak besoroló népesség aránya. Érdemes ezzel a térképpel összevetni azt, amelyik az adófizetők arányát mutatja a teljes népességen beül.
5
www.csepeli.hu
3. ábra. Adófizető állampolgárok aránya településenként az országos átlag alatt és felett
Készítette: Prazsák Gergő, adatforrás: KSH TSTAR 2003
Az adó abszolút értéke nem sokat árul el arról, hogy ki mennyi jövedelemmel rendelkezik Ez a sajátos, magyar mentalitásból adódik, amely nem igazán büszke arra, hogy adót fizessen, és ennek következtében nagyon leleményes az adófizetési képesség elrejtésében. Ezért talán megbízhatóbb az a térkép, mely azt mutatja, hogy egyáltalán fizet-e vagy sem valaki személyi jövedelemadót. Ha most újra megnézzük a roma lakosság arányait mutató térképet, akkor láthatjuk, hogy pontosan az északi illetve a déli részeken találhatunk olyan embereket, akik nem fizetnek adót. És nem azért nem fizetnek adót, mert megkerülik ravasz módon az adófizetést, hanem egyszerűen fizikailag képtelenek arra, hogy adót fizessenek. A következő térkép, a 2003-as EU-csatlakozásról szóló népszavazáson résztvevők arányát mutatja megyénként.
6
www.csepeli.hu
4. ábra. Az EU-hoz való csatlakozás kérdésében kiirt népszavazásban résztvevők arányai
Készítette: Prazsák Gergő
Itt megint arról van szó, hogy a térinformatika milyen támogatást tud nyújtani más diszciplínák számára. Minél sárgább a megye, annál nagyobb volt az aktivitás az EU-csatlakozásról szóló népszavazásban, míg minél kékebb a meggye, annál nagyobb volt a passzivitás. Egy sajátos kelet-nyugati lejtő mutatkozik a szemünk előtt, melyet különböző módon értelmezhetünk. Az értelmezésbe most nem akarok belemenni, de az világos, hogy az ország politikai tagoltsága, melyről sokat szoktunk beszélni, térben is megragadható. 5. ábra. A kettős állampolgárságról szóló népszavazáson igen-nel szavazók arányai az érvényes szavazók között
Forrás: www.valasztas.hu
7
www.csepeli.hu
A következő térképpel további lépést szeretnék tenni ebbe az irányba. Ez a térkép az igen szavazatok arányát mutatja megyénként, az érvényes szavazatot leadók között. Itt egy ellentétes tendencia látható. Azt látjuk, hogy az igen szavazatok aránya nyugat fele menet nagyobb, mint volt keleten. Szó sincs arról, hogy Kelet-Magyarországon az EU-val kapcsolatos érdeklődés hiánya és a kettős állampolgársággal kapcsolatos szkepticizmus összefügghetne, inkább különfajta érdekeltségekről van szó, amely érdekeltségek nyilván egy irányba mutatnak. A kettős népszavazási kampány során sokszor beszéltek a kettős állampolgárság ellenzői arról, hogy ha bevezetik a kettős állampolgárságot, akkor konkurens munkaerők, konkurens szociálpolitikai juttatásban részesülők fognak megjelenni. Ez az argumentum óhatatlan sokkal inkább hatott a keleti országrészekben élőkre, mint a nyugati országrészekben élőkre, akik úgy gondolták, hogy az ő jóléti szigeteiken ilyen típusú bevándorlókkal nem kell számolni. 6. ábra. Magyarok a Kárpát-medencében
Slovensko Slovensko Ukrajina U krajina
Österreich Österreich Magyarország agyarország M
Slovenija Slovenija România ânia Rom
Hrvatska Hrvatska Crna Srbija Srbija ii C rna Gora Gora
Forrás: http://gis.geox.hu/mtaki/
A fenti térkép az MTA Kisebbségkutató Intézetében kifejlesztett Kárpát-medencei tudásmenedzsmentből való. A magyarok arányát mutatja 2002-ben, s sok újdonságot nem mutat. A 7. térkép annál figyelemre méltóbb. Ez a magyar igazolványt igénylők arányát mutatja országonként, ahol magyar kisebbségek élnek. Voltaképpen egyetlen aspektust ajánlanék a figyelmükbe, s ehhez térinformatikai rendszer kell, hogy láthassák. Nézzék meg Észak-keleten a szlovákiai, illetve az ukrajnai arányokat. A régió egészében élő magyar népesség szociológiai
8
www.csepeli.hu
és demográfiai mutatói nem különböznek egymástól. Tehát a Kelet-Szlovákia és a Kárpátalja magyarok lakta részei szociológiailag és demográfiailag nem különbözik egymástól. 7. ábra. Magyar igazolványt igénylők aránya Kelet-Szlovákiában és Kárpátalján
Slovensko Slovensko Ukrajina U krajina
Ö Österreich sterreich M Magyarország agyarország
Slovenija Slovenija Rom România ânia
Hrvatska Hrvatska Srbija ii Crna Gora Srbija C rna G Gora ora
Forrás: http://gis.geox.hu/mtaki/
A két társadalom karaktere nagyon hasonló. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a hasonlóság ellenére radikálisan eltér a magyar igazolványt igénylők aránya a két országban élő magyar kisebbség körében. Minél zöldebb az alma, annál nagyobb a magyar igazolványt igénylők aránya, s minél sárgább, annál alacsonyabb. S láthatjuk, hogy Szlovákiában a zöld rész elég kicsi, viszont Ukrajnában nagyon nagy. Ezt csak egy tényezővel tudjuk magyarázni. Az EU részévé vált Szlovákia magyarjai számára a kettős állampolgárság jóval kevésbé fontos, mint az ukrajnai magyarok számára, hiszen ők belátható időben nem lesznek az EU tagjai. Ennek következtében elemi érdekük, hogy azon a kapun, amelyet a magyar állampolgárság jelent, bejuthassanak az EU területére. A kétfajta érdekeltség nagyszerűen megjeleníthető térinformatikai ábrázolással.
9
www.csepeli.hu
8. ábra. Szociális segélyen élők száma Hajdú-Bihar megyében
Hajdú-Bihar megyében van egy nagyon jó konfliktus-térképrendszer, melyből kivettük a rendszeres szociális segélyen lévők számát mutató térképet. A sárga helyek azok, ahol magas azoknak a száma, akik szociális segélyt igényelnek, szemben a barna helyekkel, ahol kevesen vannak a segélyen élők. Ha egy szociálpolitikai akciót akar a Hajdú-Bihar megyei vezetés elindítani, akkor egy ilyen térkép hasznos számukra. A megye térinformatikai platformja 19 dimenzióban mutatja a különféle problémákat, úgy ahogy azt részint a KSH adatai mutatják, részint az önkormányzati tisztségviselők látják. Ez a platform a 19-féle adatbázist egymásba játszva, Hajdú-Bihar megyét bizonyos értelembe véve egy lüktető eleven testnek mutatja, ahol nagyon is jól lehet lokalizálni a lehetséges beavatkozási pontokat. Beszámolok még egy megoldásról, mely a lehető teret vetíti rá a létező térre, s teszi ezáltal cselekvési eszközzé a térinformatikai alkalmazást. A Graphisoft azáltal lett a legsikeresebb magyar informatikai cég, hogy a megtervezett leendő épületeket mint már háromdimenziós térben létező épületeket tudta megjeleníteni, egyidejűleg azt is megmutatva, hogy miként kell az adott épületet a lehető legracionálisabban felépíteni. (Eddigi példáink kétdimenziósak voltak.) Miután az épület virtuálisan létrejött, bár a valóságban még nincsen, lejátszhatók az építés különböző mozzanatai, aminek következtében sokkal racionálisabban tervezhető az építés mint amikor valakinek nincs a kezében egy ilyen rendszer.
10
www.csepeli.hu
9.ábra. Tervező software által megjelenített épület
Ez egy olyan alkalmazási lehetőség, amely maximálisan kihasználja az embernek azt a potenciálját, hogy valamilyen lehetőséget előre lát és ennek a lehetőségnek a valóra váltását szervezheti, cselekvés útján be is teljesíti. Ennek az eszköznek a segítségével az építés jóval pontosabb, jóval tervezettebb módon megy végbe, mint korábban, mikor csak tervrajzok voltak vagy esetleg az építőmester fejében volt valami elgondolás. Ha lett volna ilyen rendszer a múltban, talán nem maradt volna félbe annyi gótikus katedrális. Most már a Graphisoft tovább is fejlesztette ezt a termékét, s nemcsak tervezendő, létrehozandó épületeknek tudja a terét reprodukálni, hanem meglévő épületek esetében is vállalja a háromdimenziós térinformatikai adatbázis létrehozását, amely például az épületek karbantartásában hatalmas segítséget ad. Jobban meg lehet tervezni az épületek karbantartását, és jobban meg lehet szervezni az épületek mindennapi működésének a biztosítását.
Digitális tér Eddig az érzékszervi mozgásos térnek az interneten történő reprezentációjáról beszéltem. Most jön az igazi probléma. Ha benne vagyunk az internet által nyitott térben, akkor hol vagyunk? Ezt a teret szaknyelven cyberspace-nek nevezik. Magyarul azt mondhatjuk, hogy az elektronikus kommunikáció tere. Ugyanakkor ez olyan tér, amely nem lenne, ha a fejünkben nem lennének a teret konstituáló elvek, szempontok, fogalmak. Eddig egy külső térről beszél-
11
www.csepeli.hu
tünk, melynek megvannak a manipulálható mozzanatai, de ennek a térnek az empirikus valósága soha egy percre nem kérdőjelezhető meg. Mindig tudjuk, hogy hol a határ. Ezzel szemben ez a másik tér, az internet tere teljes egészében konform a saját lelkünk terével, melynek szerkezete a nyelvből vétetik. Az internet terét hordozó infrastruktúra technológiai, de a tér alkotó elemei mi magunk vagyunk. Lelki tereink rávetülnek az internetre, s az ily módon kivetült belső tér vetül vissza ránk. A kérdés az, hogy mi történik a rávetülés és a viszszavetülés között. Használói számára az internet elektronikus kommunikációs tér. E térbe vetülnek lelki tartalmaink, s innen vetülnek vissza. Sok tekintetben analóg ez a folyamat a művészi alkotások által teremtett térrel. Az internet tereiről beszélve Ted Nelson nem véletlenül említi Coleridge Kubla Kahn csodapalotájáról Xanaduról szóló versét. De ugyanilyen joggal említhetnénk Gulácsy Lajos fantasztikus országát, Naconxypant. 10. Gulácsy Lajos: Az ópiumszívó álma
Ennek a térnek a legfontosabb sajátossága, hogy szemben azokkal a terekkel, melyeket az első fejezetben mutattam, hiányzik belőle a központi perspektíva. Pontosabban van benne központi perspektíva, de annyi, amennyi tekintet esik rá. Folyamatosan mi magunk, akik interakcióba kerülünk a térrel, választhatjuk meg a központi perspektívát. Ennek következtében testre szabhatjuk a teret. Itt jön létre a saját lelki terünk és az elektronikus kommunikációs tér (kibertér) közötti interakció. Mintha tükörbe néznénk. De ez egy egészen extra tükör. Itt lélek áll szemben lélekkel. Egy saját lélek, mely bennünk van, és egy kollektív lélek, mely az interneten van. 12
www.csepeli.hu
A kétfajta tér egymásba játszását az is megkönnyíti, hogy a lélek anyaga mindkét esetben sokféle modalitásból származik, de bármelyik modalitásról is legyen szó, az analóg világtól eloldott, digitális jelentésé a vezető szerep. Együtt van a beszéd, az írott szöveg, az állókép, a mozgókép, a hang, és a zene. Az együttes korlátlanul alakítható, szabható aszerint, hogy milyen központi perspektívát választunk. Ha mondjuk olyan hangulatban vagyok, hogy zenére vágyom, akkor felhangzik bennem egy szimfónia, melyről nem tudom hogy ki szerezte, Mozart vagy Sosztakovics, de valamifajta zene van bennem, amely zene elnyomja a képi, fogalmi élményeket. De felkelthetek magamban képi élményeket, majd felkelthetek mellé zenei élményeket, s mindezt megszövegesíthetem. Pontosan ugyanazok a folyamatok zajlanak le bennem, mint amikor egy jó keresőrendszer birtokában rámegyek az internetre, s zenét, filmet, szöveget keresek. Mindkét esetben a hierarchiákat saját magunk hozhatjuk létre. Ugyancsak hasonló módon működik az indexálás, mely az egyes tartalmak egymással való kapcsolódását, előhívhatóságát határozza meg. Az indexálás dönti el, hogy miből mi következik, s mi nem következik, minek mihez van és nincs köze a térben. A hétköznapi életben, ha asszociálok, azt mondom például, hogy tél. A télről eszembe jut a télapó, a télapóról a hópehely, a hópehelyről eszembe jut a moszkvai utca, ahol Rosztovék laktak, és sok minden más. A szabad asszociációs lánc nyomán egy jól képzett pszichoanalitikus titkokra bukkanhatunk. A dolog lényege, hogy egy ténylegesen titokzatos rendszerben a tudásunk folyamatosan bővül, miközben asszociációink ugrálnak pontról-pontra, éppen úgy, mint ahogy a linkek esetében az interneten hozzáférhető tudásterületeken nyomulunk előre, mint amikor a mocsárban ugrálunk csomóról csomóra, amíg el nem süllyedünk végleg. A kapcsolatok ugyanis végtelenek akár az agyunkban, akár az interneten zajló kapcsolatokról beszélünk. Az egész rendszer az átláthatatlanság birodalma.
13
www.csepeli.hu
11. ábra. Az agy és az internet
Az agy „térképe”
Az internet „térképe”
Az internet nem felejt. Kaliforniában van egy szerver, melyen kéthetente mindent elmentenek, ami csak az internetre került. Egyelőre még sok mindent nem tudunk ezzel kezdeni, de azért a puszta tény elképesztő. Semmi nem vész el, ami egyszer rákerült az internetre. Mintha csak egy isten agyáról beszélnénk, aki nem felejt el semmit. Mi magunk sem felejtünk el egyébként semmit, mi magunk is eltesszük az információkat. De mi meghalunk, és a tudásunk örökre elvész. Míg élünk, a már nem használt információk kiszűrésére van egy módszerünk, a felejtés. Most tárgyalunk éppen arról, hogy Magyarországon legyen egy olyan szerver, ahol a világ egészére kiterjedő tudás birodalomnak az európai tartalmait Budapesten tároljuk. Hogyan közlekedjünk ebben az átláthatatlan, határtalan, folyamatosan táguló és sűrűsödő térben? Ez összefügg az identifikációval, hiszen tudni akarjuk, hogy ki kicsoda, aki mozog a térben. Az érzékszervi mozgásos térben a közlekedőről tudni lehet, hogy kicsoda, s a közlekedés nagyjából kiszámítható. Ha akadályozott is a közlekedés, nem kérdés a honnan hova? Ha eltévedtem, előbb utóbb kiderül, hogy hol vagyok. Van amikor utóbb, van amikor előbb. De előbb utóbb lokalizálható vagyok. Ma már az autókban és a mobiltelefonokban is vannak olyan térmeghatározó eszközök, amelyek lehetetlenné teszik azt, ha valaki mondjuk Makóra akar menni, és Jeruzsálembe köt ki, akkor ezt ne realizálja, mert világosan mutatja a készülék képernyőjén lévő térkép, hogy hol van. Megfelelő adatbázis birtokában lakásra megtalálható
14
www.csepeli.hu
az a személy, akire kíváncsiak vagyunk. A kibertérben minden el van téve, következésképpen minden mozgásnak nyoma van, s a közlekedési pályák rekonstruálhatók. A kibertérben közlekedő személy identitása a log-ok egymásutánjából jön létre.
A valóságos társadalomban
identitásunk meglehetősen fix. Vannak persze szélhámosok, akik másnak mutatkoznak mint akik. De előbb utóbb le lehet őket leplezni. Az érzékszervi mozgásos világban meg lehet mondani, hogy ki kicsoda. Vannak persze eljárások, amelyek lehetővé teszik az identitás titkolását. Ez éppen azért lehetséges, mert van mit titkolni. De végül is nem kérdéses, hogy egy testhez milyen sors rendeltetett. Legalább az illető személy számára. A log-identitás teljesen más dolog. A kibertérben a bevándorlás aktusa a bejelentkezéssel kezdődik, miáltal bejelentkezem, egy soha el nem múló nyom keletkezik, de kérdéses, hogy ki hagyja ezt a nyomot. Mert ez csak egy nyom, mely mögött nincs meg a sorsnak az a narratívája, amely az érzékszervi mozgásos világ minden egyes mozzanatában ott van. Amikor az ember bejön egy terembe, s helyet foglal a hallgatóság soraiban, vagy előadóként beszélni kezd, akkor nem egyszerűen nyomot hagy. Nagyon is tudható, hogy kire milyen előzmények hatottak, melyek végül is oda vezettek, hogy ebben a teremben most találkozzunk egymással. És a történetnek nincs vége. Amikor innen elmegyünk, továbbra is azok maradunk, akik voltunk. A kibertérben ilyen nincs. A kibertérben egyetlen egy mozzanat van: beléptem. De hogy mi voltam előtte, mi leszek utána, arra vonatkozóan semmi fajta meghatározottság nincs, pontosabban a meghatározottságokat magam manipulálhatom. A kibertérben közlekedő ember identitása jóval flexibilisebb. Az érzékszervi-mozgásos térben közlekedő személy létéhez képest hihetetlen mozgékonyság és változékonyság különbözteti meg a kibertérben közlekedő személy létét. Ebben a térben állandó keresésre vagyunk ítélve, ám az átláthatatlanságra és a végtelenség miatt ha valamit megtalálunk, nem mondhatjuk, hogy ez az. Állandóan újabb és újabb keresésekre vagyunk ítélve, és soha semmikor nem fogunk eljutni a bizonyossághoz. Navigálni vagyunk kénytelenek. Vég nélkül barangolunk az interneten. Mindezt tesszük a névtelenségben, vagy álarcosságban, hiszen a logidentitás lehetővé teszi, hogy újabb és újabb arcokat konstruáljunk, melyek mögé bújhatunk mások előtt megjelenve. Az interneten való közlekedés fantasztikusan gyors, s nem is lehet más. Az érzékszervi mozgásos térben lehetünk lassúak, lehetünk gyorsak, de mindenképpen van a mozgásnak egy időigénye. Az internet terében nincs idő, ugyanúgy mint a tudatban. Asszociációink, gondolataink szemvillanásnyi idő alatt születnek, mint ez a mondat is itt.
15
www.csepeli.hu
Ennek a térnek a lényege, hogy akik benne vannak, azok mind összekapcsolódtak egymással. Egy hálózathoz tartoznak. Az internet kollektív lélek, mely abból él, abból táplálkozik, amik mi vagyunk. Csak éppen megsokszorozza a saját lelki tereinknek a sajátosságait, de a maga ezer szemével voltaképpen azt látjuk viszont, amit a saját magunk két szeme lát. A hálózatiság, az összekapcsoltság a döntő jellegzetessége ennek a térnek. Walter Benjamin mondta, hogy a modern tömegkultúra a feltételei között az egyes kulturális termékek egyedisége megkérdőjelezhető. Na most én úgy látom, hogy itt nem egyszerűen a műalkotások egyediségének a megkérdőjelezhetőségéről van szó ebben a térben, hanem magának az egyediségnek a megkérdőjelezhetőségéről van szó. Nincs olyan hogy originális és másolat, csak valami van. Ez éppen úgy vonatkozik a log-identitásra mint bármi másra, ami megjelenik a kibertérben. Jelenleg a szöveg és a kép dominál az interneten, de nincs messze, amikor háromdimenziós csatolmányokat kaphatunk és küldhetünk. De ma még amikor belogolunk az internet terébe, akkor elsődlegesen szövegekkel találkozunk, s magunk is szövegeket írunk. Jelenleg úgy látom, hogy a szöveg dominanciája jellemzi ezt a teret, amikor egymás közötti viszonyainkról van szó. Az internet használók számára az e-mail a döntő alkalmazás, a másik az írott szövegeken alapuló „csevegés”, vagy említhető a fórum, a nézetek cseréje, egyeztetése. A kollektív tartamfejlesztésre jó példa, a wikipedia, amely egy olyan enciklopédia, amely folyamatosan bővül azáltal, hogy ki- ki ráteheti a maga meghatározását egy-egy fogalomról. Ez oly módon alkot enciklopédiát, hogy az összes alternatíva együtt olvasható, szemben az igazi enciklopédiákkal ahol mindig van egy autoritás, mely eldönti, hogy mi igaz, s mi nem az. A hajdani naplóírás született újjá a blog-ban, amely szinkronban lehetővé teszi az összes többi blogíró vagy blogolvasó számára az egyedi sorsokkal való megismerkedést. Az interneten szövődő kapcsolatok korlátlanul manipulálhatók. Az ismerkedés, egymás mélyebb megismerése, az intim szférák felfedezése időtlenségben, határtalanságban, végtelenségben zajlik. Az érékszervi mozgásos tér értelmében vett itt-nek és most-nak nincs értelme, mivel amikor itt és most a gép előtt ülök, akkor másutt, máskor és más vagyok. Ezeknek a kommunikációs pályáknak a szociológiája meglehetősen kevéssé ismert. Ha Rómeó és Júlia most élne, akkor nem kellene vesződniük azzal, hogy Veronában álarcos bálban találkozzanak, hiszen az egyik ülhetne Sidneyben, a másik ülhetne Kamcsatkán, és az egészet 16
www.csepeli.hu
chat-tel le tudnák bonyolítani, nem kell nekik találkozni. Most ebből rengeteg előny, de rengeteg hátrány is származik. Mert mindennek az alapja az ismeretlenség. Rómeó lehetne egy 12 éves kislány, akinek esetleg hormonzavara van, Júlia egy 80 éves bácsi, aki beleéli magát ebbe a szerepbe, de soha nem derülne ki, hogy kik valóban azok, akik ennek a szép történetnek a részesei. Mivel még annyira új technológiáról van szó, nem vagyunk teljes egészében tudatában annak, hogy mennyire sérülékeny ez a rendszer, mennyire nagy benne a zaj. Valószínűleg nagyon sérülékeny és nagyon zajos, s ennél fogva támadható. Támadható vírusok és hackerek által, tehát nem egy biztonságos rendszer. Macska-egér játék zajlik a biztonság őrzői és a biztonság feltörői között, ahol soha nem lehetünk biztosak abban, hogy nem az egér győz-e? Ez a világ teljes egészében a technikától függ. Korábban is meg volt ez a függőség, hiszen a hagyományos, fizikai közegek által hordozott információk is alá vannak vetve az idő és a múlékonyság hatalmának. Ha egyszer egy könyvtár leégett, nem marad meg semmi az ott tárolt információkból. Az új technológiai eszközök által hordozott információk megmaradásának valószínűségét maguk az eszközök segítik. Ha a szerver, amin rajta van a tudás, pusztulékony, annak semmi akadálya, hogy ne legyen egy második szerver, amely tükrözi az elsőben tárolt információt, s ne legyen egy harmadik szerver, mely tükrözi a második által tárolt információt. Mivel eleve nincs eredeti meg másolat, megvan annak a lehetősége, hogy redukáljuk ezt a kiszolgáltatottságot. Van egy szociológiai korlát, melynek jelentősége a jövőben csökken, hiszen kihalnak azok a generációk, melyek az internet bevándorlói, s a bennszülötteké lesz a jövő. Ma még sokan vannak, akik egyszerűen nem hajlandók megtanulni ennek a rendszernek a kezelését. Vagy ha egyszer megtanulták, a változtatásokat már nem képesek követni. Példaként említem, hogy mióta mobiltelefont használok, a hetedik mobiltelefonomat koptatom el, és mindegyik mobiltelefon egy új világ. Nem úgy van, mint gyerekkoromban, amikor megtanultam a villanykapcsolónak a használatát, és azóta is nagyjából tudom, hogy ha le, akkor nincs fény, ha föl, akkor van fény. Képzeljük el, hogy lenne egy könyvtárunk, és a könyvtárt háromévente ki kellene cserélni, mert megváltozik a kód. A Shakespeare-szonettek ugyanazok maradnak, de mindig más kóddal írva, egyszer ilyen, egyszer amolyan szoftverrel hozzáférhetően. Vannak, akik ezt nem akarják vállalni.
17
www.csepeli.hu
Szociológiailag elképesztő veszély, hogy a kibertérben nem vész el semmi. Egyfelől persze jó hír, hogy a log-identitás rajtakaphatatlan identitás, de mi van, ha mégis rajtakapható? Hiszen vannak olyan szűrő szoftverek, amelyek szavakra, képekre azonnal riasztanak. Nem lehet nyugton nemcsak a pedofil képek küldője, hanem az sem, aki esetleg egy félreérthető arab mondatot küld, vagy csak azt írja a barátjának, hogy „ki korán kell, aranyat lel”. A következő nap terrorelhárítók vihetik el a „korán” szó miatt. Az internet terét egymással összekapcsolódó, működő agyak teremtik, éppen úgy, ahogyan tudatunk terét agyunkban az egymással összekapcsolt idegsejtek hozzák létre. Mindkét térben benne van a nem reális csábító potenciálja. Bennünk van a kábulat, az őrület, a képzelet, az emlékezet, mely mind felülírja az itt és most empíriáját. A tér, melyről beszéltem, isteni tér a maga testetlenségében, átváltozási hajlandóságában, képlékenységében, érzelmi diszpozícióiban isteni tér. Az istenek halhatatlanok, mindenhatóak, mindenre képesek. Olyanok, amilyenek mi szeretnénk lenni. És most itt a lehetőség. Ha van egy jó keresőnk, rálépünk az internetre, és istenekké válhatunk. A nem is túl távoli jövőben mobil készüléken keresztül férhetünk hozzá a széles sávú internet hálózathoz, ami azt jelenti, hogy hozzáférjünk az internethez akárhol legyünk a világban. Ez a készülék lehetővé teszi, hogy ne maradhassunk ki a hálózatból, ne lehessen olyan helyzet, hogy ne tudjunk belogolni. Más kérdés, hogy érdemes-e belogolni?
18
