A DIGITÁLIS PÓKHÁLÓ - AZ INTERNET HASZNÁLATA KEZDŐKNEK

A DIGITÁLIS PÓKHÁLÓ - AZ INTERNET HASZNÁLATA KEZDŐKNEK Copyright © 2008 Coppeweb Solutions (http://www.coppeweb.hu/)

Kiadva a Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország licenc (http://creativecommons.org/licenses/by/2.5/hu/) alatt.

SZERZŐK Ilyés Gergő Gábor [Zsepii], [email protected]

A digitális Pókháló - Az Internet használata kezdőknek

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés................................................................................................................................1 2. Az Internet, a hálózatok hálózata............................................................................................1 2.1. Technikai háttér...............................................................................................................1 2.1.1. A számítógép...........................................................................................................1 2.1.2. A számítógépes hálózat...........................................................................................2 2.2. Mi az az Internet?............................................................................................................2 2.3. Mi az a World Wide Web?..............................................................................................3 2.3.1. Miért jó nekem, mire használhatom?.......................................................................5 3. Az Internet használata.............................................................................................................6 3.1. Csatlakozás az Internethez..............................................................................................6 3.1.1. Előfeltételek, azaz mire lesz szükségünk?...............................................................6 3.1.2. Internet szolgáltatók és szolgáltatásaik....................................................................7 3.1.2.1. Az Internet-csomagok, azaz melyiket válasszam?...........................................8 3.1.3. Előfizettem, és tovább?............................................................................................9 3.1.3.1. Csatlakozás az Internethez...............................................................................9 3.2. Ha már csatlakoztam.....................................................................................................10 3.2.1. Böngészés, avagy mi az a honlap?........................................................................10 3.2.1.1. A böngészőprogram.......................................................................................10 3.2.1.1.1. Az Internet Explorer...............................................................................11 3.2.1.1.1.1. Az ablak fejléce..............................................................................13 3.2.1.1.1.2. A menü...........................................................................................13 3.2.1.1.1.3. Az eszköztár...................................................................................14 3.2.1.1.1.4. A címsor.........................................................................................15 3.2.1.1.2. A Firefox................................................................................................16 3.2.2. Mi az a fórum?.......................................................................................................17 3.2.2.1. Fórumok használatáról...................................................................................17 3.2.3. Mi az a blog?.........................................................................................................18 3.2.3.1. Én is blogolhatok, és hogyan?.......................................................................18 3.2.4. Vásárlás az Interneten............................................................................................19 3.2.5. Képek, videók, filmek és zene az Interneten?.......................................................20 3.2.6. Turizmus az Interneten..........................................................................................22 3.2.7. Kultúra az interneten.............................................................................................23 3.2.8. Kapcsolatépítés az Interneten................................................................................24 3.2.8.1. A levél alternatívája, vagy mi az az e-mail?..................................................24 3.2.8.1.1. A levelezőprogram.................................................................................25 3.2.8.1.1.1. Az Outlook Express és a Windows Mail........................................25 3.2.8.1.1.2. A Thunderbird................................................................................25 3.2.8.1.2. Leveleim elérése bárhol, bármikor, avagy a GMail és használata.........26 3.2.8.1.2.1. Levél írása és küldése.....................................................................29 3.2.8.1.2.2. Levelek olvasása és kezelése..........................................................30 3.2.8.1.2.3. A címtár..........................................................................................32 3.2.8.1.2.4. A levélszemét és kezelése..............................................................33 3.2.8.2. Társalgás az Interneten..................................................................................34 3.2.8.2.1. Írásban, avagy mi az a Chat...................................................................34 3.2.8.2.1.1. MSN és társai, avagy az MSN Messenger használata....................34 3.2.8.2.2. Szóban, avagy a Skype...........................................................................35


3.2.9. Ügyek intézése az Interneten.................................................................................36 3.2.9.1. Minek a bankba menni, ha van az Internet?..................................................36 3.2.9.2. Segítség az állam ügyfelének, avagy a Magyarország.hu bemutatása és használata....................................................................................................................37 3.2.9.3. Szolgáltatók az Interneten..............................................................................38 3.3. Internet mindenkinek, avagy mi van, ha látássérült vagyok?........................................39 4. Az Internet sötét oldala.........................................................................................................40 4.1. Vírusok, trójaik és társaik..............................................................................................40 4.2. Kéretlen reklámok és levelek........................................................................................40 4.3. Egyéb de nem elhanyagolható veszélyek......................................................................41 4.4. Nem kell megijedni, lehet védekezni!...........................................................................41 4.4.1. Víruskeresők és tűzfalak........................................................................................42 4.4.2. Fontos a meggondolt használat..............................................................................42 4.4.2.1. Személyes adatok védelméről........................................................................43 5. Végszó...................................................................................................................................44 6. Irodalomjegyzék....................................................................................................................45 7. Tárgymutató..........................................................................................................................46 8. Ábrajegyzék..........................................................................................................................48


1. Bevezetés Ez az anyagot azzal a céllal készítettem, hogy közérthető módon bevezessem Önt, az olvasót az Internet mindennapi használatának fortélyaiba. Az anyag tartalmának összeállításakor fő szempont az volt, hogy az Internet felhasználási lehetőségei közül azokat mutassam be, melyekre egy átlagos felhasználónak szüksége lehet a mindennapok során; míg elkészítésekor az, hogy Önnek ezen lehetőségeket közérthető nyelven közvetítsem. Az anyag összeállításakor nem terveztem, hogy „újra feltaláljam a spanyolviaszt”, ezért már most előrebocsájtom, hogy az anyag részben már az Interneten fellelhető, szabadon felhasználható anyagokat is feldolgoz (lsd. Irodalomjegyzék). Ugyanakkor az anyag elkészítése során nagy hangsúlyt próbáltam helyezni arra, hogy a felhasznált anyagokat közérthető nyelven, néhol saját tapasztalataimmal kiegészítve tárjam Ön elé. Remélem, hogy ez az anyag segíti Önt, mint átlagos kezdőfelhasználót Internet működésének megértésében és használatának elkezdésében. Ezen útmutatóval kapcsolatos tapasztalatait, véleményét, valamint építő jellegű kritikáját a [email protected] e-mail címre küldheti el, melyet előre is köszönök!

Ilyés Gergő Gábor [Zsepii] a szerző

-1-


2. Az Internet, a hálózatok hálózata Az Internet egy világméretű hálózat, melyhez számítógépek milliói csatlakoznak, melyek általában ún. helyi hálózatokba szerveződnek. E fejezetben tervezem bemutatni, hogy hogyan is épül fel nagy vonalakban az Internet, azaz mi a technikai háttere, és hogy hogyan működik maga a hálózatok hálózata.

2.1. Technikai háttér Ahhoz, hogy megértsük nagy vonalakban az Internet működését nem árt tisztázni néhány ehhez szükséges alapfogalmat, pontosabban, hogy mit értünk számítógép és számítógépes hálózat alatt.

2.1.1. A számítógép Egy általános definíció szerint számítógép alatt tágabb értelemben olyan berendezéseket értünk, melyek képesek bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók által vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemenő adatok alapján mindig ugyanazon kimenő adatokat állítsa elő, azaz hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a „gép” szó. E dokumentum szempontjából, az Ön szempontjából felhasználói számítógép alatt azt a berendezést értjük, melyet arra fog használni, hogy kapcsolódjon az Internethez s használja annak szolgáltatásait. - A továbbiakban, ha felhasználói számítógépről van szó, akkor az így definiált berendezésre gondoljon!

-1-


2.1.2. A számítógépes hálózat A számítógépes hálózat alatt olyan számítógépek csoportját értjük, amelyek valamilyen közegen keresztül egymáshoz kapcsolódnak és képesek egymással kommunikálni. A jelenlegi technológiák lehetővé teszik hogy ez a számítógépek között kapcsolat kábelek és egyéb ún. hálózati eszközök segítségével vagy levegőn keresztül (Wireless Network) jöjjön létre. LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Számítógép-hálózat http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l %C3%B3zat

2.2. Mi az az Internet? Mint ahogy már a főfejezet bevezetőjében említettem, tulajdonképpen az Internet nem más mint egy milliónyi számítógépből álló, világméretű hálózat. Ennek a hálózatnak a felépítését legjobban talán egy pókhálóval lehetne jellemezni. Amikor leülünk a gép elé és csatlakozunk az Internethez, tulajdonképpen egy másik géphez csatlakozunk, amely szintén kapcsolatban van másik gépekkel és így tovább.

1. ábra: Az Internet struktúrája

Az Internet felépítéséből és az adatátvitelre használt technológiából eredően igen robosztus, azaz hibatűrő. Ez annyit jelent, hogy amennyiben egy gép vagy kapcsolat meghibásodik, akkor annak szerepét a többi át tudja venni.

-2-


2. ábra: Az Internet egyfajta megjelenítése [forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Internet]

LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipedia, the free encyclopedia : Internet (angol nyelvű) http://en.wikipedia.org/wiki/Internet

✔

Wikipedia, the free encyclopedia : History of the Internet (angol nyelvű) http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_Internet

✔

Wikipedia, die Freie Enzyklopädie : Internet (német nyelvű) http://de.wikipedia.org/wiki/Internet

✔

Wikipedia, die Freie Enzyklopädie : Geschichte des Internets (német nyelvű) http://de.wikipedia.org/wiki/Geschichte_des_Internets

✔

Wikipedia, die Freie Enzyklopädie : Chronologie des Internets (német nyelvű) http://de.wikipedia.org/wiki/Chronologie_des_Internets

2.3. Mi az a World Wide Web? A Világháló (World Wide Web vagy röviden Web) tulajdonképpen dokumentumok hálózata, melyekből egyes dokumentumokat az Interneten való böngészés közben megtekintünk. Ezek a dokumentumok oly módon alkotnak hálózatot, hogy ún. hivatkozásokkal (hyperlinkekkel) kapcsolódnak egymáshoz.

-3-


A Web alapelveit Tim-Berners Lee, a CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa dolgozta ki 1989-ben. Eredeti célja a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás volt. Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével. A hipertext (hypertext, hiperszöveg) alatt szorosabb értelemben véve egy nemlineáris, sokközpontú, digitális közegben (értsd. számítógépeken tárolva) hálózatosan épülő, nyitott vagy zárt (szöveg)rendszert értünk. A hipertext egyes elemeit (pl. dokumentumokat) számítógépek tárolják, melyek a már korábban

említett

hyperlinkekkel

kapcsolódnak

egymáshoz.

Az

elemeket

tároló

számítógépeket webszervereknek (webkiszolgáló) is szokták nevezni. Tulajdonképpen amikor böngészünk az Interneten, ezekhez a számítógépekhez kapcsolódunk a böngészőprogramunk segítségével.

3. ábra: A világ első webszervere

LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Világháló http://hu.wikipedia.org/wiki/World_Wide_Web

✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Hiperszöveg http://hu.wikipedia.org/wiki/Hipertext

✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Webkiszolgáló http://hu.wikipedia.org/wiki/Webszerver

-4-


2.3.1. Miért jó nekem, mire használhatom? Miért jó Önnek az Internet használatának ismerete? Nos, első és legfontosabb tulajdonsága az Internetnek, hogy óriási információmennyiség érhető el rajta keresztül. Ami annyit jelent, hogy ha valamilyen témában keres egy bizonyos információt, akkor azt nagyon nagy valószínűséggel meg is találja az Interneten valamilyen nyelven, de általában angolul biztos. - Tehát használhatja információkeresésre. Az Internetet nemcsak információkeresésre, hanem annak közzétételére is használhatja, írhat pl. Blogot, hozzászólhat az Interneten található fórumokhoz, reklámozhatja saját vállalkozását. Az Internetet arra is felhasználhatja, hogy kapcsolatot tartson családjával, barátaival és ismerőseivel írásban, de akár szóban is. Ezenkívül az Internet segítségével új barátokat és ismerősöket szerezhet, de akár új szerelemre is lelhet. A fentieken kívül intézheti segítségével pl. banki, egyéb vagy akár vállalkozása ügyeit anélkül, hogy sorba kellene állnia, vagy nemtörődöm ügyintézőkkel kellene bajlódnia; de vásárolhat, sőt árusíthat is a segítségével. Az Internet persze nemcsak a fent leírtakra használható, hanem sok minden másra is, a rajta keresztül elérhető összes szolgáltatást szinte felsorolni sem lehet. Néhány későbbi fejezetben megpróbálom bemutatni az Internet talán leggyakrabban használt felhasználási lehetőségeit is.

-5-


3. Az Internet használata Ebben a fejezetben szeretném bemutatni, hogy hogyan kell csatlakozni az Internethez, mire lesz ehhez szükségünk, illetve mire tudjuk a teljesség igénye nélkül felhasználni, ha már csatlakoztunk hozzá.

3.1. Csatlakozás az Internethez Ebben a fejezetben ismerkedünk meg azokkal az előfeltételekkel, melyek az Internethez való csatlakozáshoz szükségesek, s ha ezeket beszereztük, akkor hogyan csatlakozhatunk hozzá.

3.1.1. Előfeltételek, azaz mire lesz szükségünk? Mire lesz szükségünk az Internethez való csatlakozáshoz? Nos, ez attól függ, hogy hány géppel és milyen technológiával szeretnénk hozzá csatlakozni. A két legelterjedtebb csatlakozási mód jelenleg az Internethez a kábeltv-n, illetve a telefonvonalon keresztüli csatlakozás. Nos, mire is lesz szükségünk? Igazából három dologra, egy bevezettet telefonvonalra vagy kábeltv-re (amelyekhez nem kell feltétlenül előfizetésnek tartoznia), egy ún. modemre (amely az Internet szolgáltatónál megvásárolható vagy az ingyen biztosítja) és egy ún. hálózati kártyával ellátott felhasználói számítógépre. Arról hogy a számítógépünk rendelkezik a hálózati kártyával a legegyszerűbben úgy tudunk meggyőződni, hogy a gép hátulján keresünk egy olyan csatlakozót, amely nagyon hasonlít egy telefonnak a csatlakozójára, de annál valamivel szélesebb. Ha a fenti dolgok rendelkezésre állnak, akkor fel kell keresnünk egy ún. Internet szolgáltató (ISP) ügyfélszolgálatát, viszonteladóját, esetleg honlapját, s kötnünk kell egy Internet előfizetői szerződést vele, mely során ki is kell választanunk majd a szolgáltató által forgalmazott egyik csomagot is.

-6-


Az Internet szolgáltató, illetve a csomag kiválasztásakor mindenképp vegyük azt figyelembe, hogy milyen technológiával szeretnénk kapcsolódni az Internethez! Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban kérjük egy szakember segítségét! LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : ADSL http://hu.wikipedia.org/wiki/ADSL

✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Modem http://hu.wikipedia.org/wiki/Modem

3.1.2. Internet szolgáltatók és szolgáltatásaik Az Internet szolgáltató az a szervezet, aki számunkra biztosítani fogja a kapcsolatot az Internethez. A szolgáltató és közöttünk egy Internet előfizetői szerződés révén jön létre jogviszony, mely tartalmazza azt is, hogy az általunk választott csomag milyen szolgáltatásokat tartalmaz. Milyen szolgáltatásokat biztosít általában egy Internet szolgáltató a csomagjaiban? Nos, az alapszolgáltatások közé tartozik ma már mindenképpen a World Wide Web hozzáférés és az elektronikus levelezés biztosítása. Ezen kívül tartalmazhat még a csomag ún. Hosting szolgáltatást is, azaz egy olyan publikus tárhelyet, ahol egy általunk készített honlap tehető közzé, továbbá számítógépünk védelmét biztosító (pl. vírus szűrés) szolgáltatásokat is. LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, the free encyclopedia : Internet Service Provider (angol nyelvű) http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_service_provider

-7-


3.1.2.1. Az Internet-csomagok, azaz melyiket válasszam? Az Internet-csomagok választéka igen sokrétű, általában két-két nagy csoportra osztható fel a fizetés rendszeressége, illetve a csomagba foglalt forgalom alapján. A fizetés rendszeressége szerint a csomagok lehetnek: ●

prepaid csomagok, melyeknél általában az éves díjat egy összegben előre kell kifizetni;

●

havi díjas csomagok.

A csomagba foglalt forgalom alapján lehetnek: ●

korlátos csomagok, melyeknél az előfizetési díjba egy bizonyos mennyiségű forgalom foglaltatik bele, az e feletti forgalmat a szolgáltató külön díjjal számlázza ki;

●

korlátlan csomagok.

Az Internet-csomag kiválasztásánál talán a legfőbb szempont, hogy mire szeretnénk később azt használni. Pl. ha csak az Internet böngészésére, elektronikus levelezésre és kapcsolattartásra, akkor elég egy kisebb sebességű, 1-2 Mbit-es (ejtsd. Megabites) Internetkapcsolat is; de ha pl. letöltésre is szeretnénk használni az Internetet, akkor nem árt egy nagyobb sebességű, min. 4 Mbit-es kapcsolat. Ezen kívül a csomag kiválasztásakor az is szempont lehet, hogy hány elektronikus levélfiókot tartalmaz, vagy hogy – hozzáértőbbek részére – van-e esetleg lehetőség a biztosított szolgáltatások Internetes felületen keresztüli menedzselésére, állapotuk felügyeletére. Az Internet szolgáltató, illetve a csomag kiválasztásakor fontos szempont még az ár és az ügyfélszolgálat milyensége is. Bizonyos szolgáltatók ugyanazon az áron akár több szolgáltatást is biztosítanak a csomagjaikban, mint a többiek. Továbbá az sem mindegy, hogy amennyiben

problémánk

van

az

Internet-kapcsolatunkkal,

milyen

a

szolgáltató

ügyfélszolgálatának elérhetősége, hozzáállása, gyorsasága, stb. Az is fontos szempont lehet a választáskor, hogy az adott szolgáltató által biztosított Internetkapcsolat mennyire megbízható, milyen minőségű az átvitele, azaz, hogy tényleg nagyjából olyan sebességű, mint ahogy azt a szolgáltató hirdeti.

-8-


Az Internet szolgáltató kiválasztása előtt tehát érdemes feltérképezni a kínálatot, s érdemes érdeklődni ismeretségi körünkben, hogy azok, akik rendelkeznek Internet előfizetéssel, mennyire vannak megelégedve a szolgáltatójukkal. LINKAJÁNLÓ: ✔

Internetszolgáltató.lap.hu http://internetszolgaltato.lap.hu/

3.1.3. Előfizettem, és tovább? Amennyiben megkötöttük az Internet szolgáltatóval a szerződést, akkor jobb esetben ingyen, rosszabb esetben felár ellenében a szolgáltató üzembe helyezi az Internet-kapcsolatunkat. Amennyiben értünk valamennyire a számítástechnikához, s van is bátorságunk hozzá, akkor megpróbálhatjuk saját kezűleg is üzembe helyezni Internet-kapcsolatunkat a szolgáltató által – elvileg – biztosított leírás alapján, viszont amennyiben nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor kérjük a szolgáltató szakembereinek segítségét, akár felár ellenében is.

3.1.3.1. Csatlakozás az Internethez Az Internet-kapcsolat üzembe helyezése után csatlakozhatunk az Internethez. Ennek mikéntje is igen különböző, függ a számítógépünkre telepített operációs rendszertől, s az Internet szolgáltató által biztosított üzembehelyezési leírás tartalmától is. - Ez utóbbinak – elvileg – ezzel kapcsolatban is kellene információt nyújtania. Amennyiben a szolgáltató szakembere helyezte üzembe Internet-kapcsolatunkat, mindenképp magyaráztassuk el vele, hogy hogyan tudjuk használni azt!

-9-


3.2. Ha már csatlakoztam Amennyiben sikeresen csatlakoztunk az Internethez, megkezdhetjük annak használatát. E fejezetben néhány alap, illetve gyakori felhasználási lehetőségét fogom bemutatni az olvasónak.

3.2.1. Böngészés, avagy mi az a honlap? Az Internet legelterjedtebb felhasználási lehetősége a böngészés, mely során különböző ún. honlapokat látogatunk meg. A honlapot az olvasó szempontjából úgy definiálnám, hogy olyan weblapok, hipertext dokumentumok összessége, melyeket egy ún. domain, internetes cím alatt találunk meg. LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Weblap http://hu.wikipedia.org/wiki/Honlap

✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Domain Name System http://hu.wikipedia.org/wiki/Domain_Name_System

3.2.1.1. A böngészőprogram A böngészőprogram az a program, szoftver, mellyel böngészünk az Interneten, mely képes értelmezni és a felhasználó számára olvasható formában megjeleníteni a honlapot alkotó hipertext dokumentumokat. Jelenleg a két legelterjedtebb böngészőprogram a Microsoft Internet Explorer és a Mozilla Firefox nevű programok. Bármely programot is használja az olvasó, az újabb verziójú változatuk teljesen megfelel az Internet böngészésére, noha én a Firefox-ot szoktam előnyben részesíteni.

- 10 -


3.2.1.1.1. Az Internet Explorer Az Internet Explorer a Microsoft szoftvercég terméke és szerves részét képezi mindegyik Microsoft Windows operációs rendszernek. A programnak minimum a 6.0-ás verzióját érdemes használni az Internet böngészésére, de már létezik az újabb 7.0-ás verziója is, mely csak a Microsoft az utolsó előtti, Windows XP operációs rendszerére telepíthető, míg az utolsó, a Windows Vista már ezt tartalmazza. Arról, hogy a program melyik verziója van feltelepítve a gépünkre, a program indítása után, menüjének Súgó → Névjegy parancsára kattintva nézhetjük meg, a Verziószám utáni karakterlánc megtekintésével (lsd. 4. ábra).

4. ábra: Az Internet Explorer névjegye

- 11 -


A program használatához először csatlakoznunk kell az Internethez, majd a Start menü-ben keressük meg az Internet Explorer ikonját, s indítsuk el a programot. A program indítása után az alábbi, a 5. ábrán látható ablak fogad minket a 6.0-ás verziója esetében.

5. ábra: Az Internet Explorer 6.0 ablaka

A program ablaka hat fő részre tagolható, melyek az ablak fejléce, a menü, az eszköztár, a címsor, a weblap tartalmát megjelenítő rész és az állapotsor. LINKAJÁNLÓ: ✔

Microsoft Magyarország - Letöltő központ http://www.microsoft.com/downloads/search.aspx?displaylang=hu

✔

Microsoft Internet Explorer 6.0 letöltése http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx? displaylang=hu&FamilyID=1e1550cb-5e5d-48f5-b02b-20b602228de6

✔

Microsoft Internet Explorer 7.0 / Windows Internet Explorer 7.0 letöltése http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx? familyid=9AE91EBE-3385-447C-8A30-081805B2F90B&displaylang=hu

✔

Microsoft Internet Explorer 7.0 - Take a tour (angol nyelvű) http://www.microsoft.com/windows/ie/ie7/tour/fre/interface/

- 12 -


3.2.1.1.1.1. Az ablak fejléce Az ablak fejléce tartalmazza az épp látogatott weboldal és a böngészőprogram nevét.

weboldal címe

böngészőprogram neve

6. ábra: Az Internet Explorer fejléce

3.2.1.1.1.2. A menü A menün keresztül érhetjük el a program által biztosított összes funkciót, ezek közül a fontosabbak a következők: ●

Fájl → Nyomtatás

- Segítségével az épp látogatott weblapot vagy annak kijelölt

részterületét nyomtathatjuk ki. ●

Szerkesztés → Keresés (ezen a lapon)...

- Erre kattintva megjelenő ablak

segítségével kereshetünk rá egy szóra az épp aktuális lapon belül. ●

Nézet → Ugrás → Vissza

- E parancs segítségével lépegethetünk vissza a program

futása során már korábban meglátogatott weboldalak sorában. ●

Nézet → Ugrás → Előre

- E parancs segítségével lépegethetünk előre a program futása

során már korábban meglátogatott weboldalak sorában. ●

Nézet → Ugrás → Kezdőlap

- E parancs segítségével ugorhatunk a program

beállításaiban megadott kezdőlapra, mely a program indulásakor nyílik meg. ●

Nézet → Leállítás

- E parancs segítségével állíthatjuk le az épp megjelenítés alatt lévő

weblap betöltését. ●

Nézet → Frissítés

- E parancs segítségével frissíthetjük, újra betölthetjük az épp

megjelenített weblapot. ●

Nézet → Szövegméret

- Az almenü parancsainak segítségével növelhetjük, illetve

csökkenthetjük a weblapon megjelenő betűk méretét.

- 13 -

A digitális Pókháló - Az Internet használata kezdőknek ●

Kedvencek

- Itt találhatóak a programba előre beépített és az általunk korábban felvett

kedvencekre mutató linkek, illetve az azok kezeléséhez (Kedvencek rendezése...) és az

aktuális

weblap

Kedvencekhez...)

kedvencek

közé

történő

felvételéhez

(Hozzáadás

a

szükséges parancsok.

7. ábra: Az Internet Explorer menüje

3.2.1.1.1.3. Az eszköztár Az eszköztáron találhatjuk a program leggyakrabban használt funkcióit előhívó ikonokat.

8. ábra: Az Internet Explorer eszköztára

Az eszköztáron alapértelmezésként is megjelenő legfontosabb ikonok funkcióit az alábbi táblázatban foglaltam össze: Ikon

Leírás A program futása során már meglátogatott weblapok között lépegethetünk vele sorban hátrafelé. A program futása során már meglátogatott weblapok között lépegethetünk vele sorban előrefelé. Az épp megtekintett weboldalt frissíthetjük segítségével. Az épp betöltés alatt lévő weboldal betöltését állíthatjuk le segítségével. E funkció segítségével megnyithatjuk a böngészőprogramban beállított kezdőoldalt.

- 14 -


3.2.1.1.1.4. A címsor A program címsorában láthatjuk az épp megtekintett weblap internetes címét, illetve ide írhatjuk be a meglátogatni kívánt weblap címét is, melynek meglátogatásához egy ENTER-t kell ütnünk a billentyűzeten, vagy rá kell kattintanunk az Ugrás gombra.

9. ábra: Az Internet Explorer címsora

A fenti ábrán (8. ábra) látható a böngészőprogram címsora, melynek legnagyobb részét egy legördülő beviteli mező teszi ki, melyben mindig az épp látogatott weboldal internetes címe látható, az ábrán http://www.startlap.com/. Ebbe a beviteli mezőbe tudjuk beírni a meglátogatni kívánt weboldal címét, illetve a mezőt, a mező végén található lefele mutató nyíl segítségével legördítve a már korábban meglátogatott címek között tudunk válogatni.

- 15 -


3.2.1.1.2. A Firefox A Firefox a Mozilla alternatív böngészőprogramja a Microsoft Internet Explorer böngészőprogramjával szemben. Van egy-két dolog, amiben jobb, s ugyanakkor van egy-két dolog amiben rosszabb mint vetélytársa, de egyértelmű győztest nem lehet hirdetni. Egyik fő előnye a Microsoft Internet Explorer 6.0-ával szemben, hogy képes többlapos böngészésre is, azaz képes egy böngészőprogramon belül több weboldalt is megjeleníteni. Használati útmutatót ehhez a böngészőprogramhoz nem írnék, mivel az megtalálható az Interneten – lsd. a Linkajánlót.

10. ábra: A Firefox ablaka

LINKAJÁNLÓ: ✔

Mozilla Firefox letöltése http://www.firefox.com/

✔

Mozilla Firefox használata / Mozilla Firefox Támogatás http://support.mozilla.com/tiki-browse_categories.php?locale=hu&parentId=1

- 16 -


3.2.2. Mi az a fórum? A fórum egy olyan rendszer (honlap) az Interneten, amely lehetőséget ad a felhasználónak, hogy megossza gondolatait a fórumon felvetett témákban a fórumot olvasó, használó közösséggel, illetve új témát vessen fel a fórumon, amennyiben az ad erre lehetőséget. Nagyon sok nagyobb honlap rendelkezik fórummal, ahol a honlap által feldolgozott témába vágó felvetett fórumtémákkal kapcsolatban oszthatjuk meg álláspontunkat, esetleg vethetünk fel témákat. Bizonyos szakmai témákkal foglalkozó honlapok fórumai lehetővé teszik, hogy feltegyük kérdéseinket, segítséget kérjünk az adott témában a fórumot használó közösségtől, vagy eszmecserét folytassunk az adott témában a fórumot használó közösséggel. LINKAJÁNLÓ: ✔

Fórum.lap.hu - Különböző témájú fórumok gyűjtőhelye, kategorizálva http://forum.lap.hu/

3.2.2.1. Fórumok használatáról A fórumok használatához, pontosabban ahhoz, hogy hozzászólhassunk a fórum témáihoz, illetve új témákat vethessünk fel, regisztrálnunk kell a fórumban. Ez annyit jelent, hogy meg kell adnunk általában egy általunk választott felhasználói nevet és jelszót, továbbá a nevünket és e-mail címünket. A fórumok használata általában igen egyszerű és hasonló, függetlenül attól, hogy milyen ún. fórummotor üzemel mögöttük. A leggyakrabban használt fórummotor a phpBB, melynek használatáról a Linkajánlóban is szereplő kézikönyvben olvashat részletesen. LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : phpBB http://hu.wikipedia.org/wiki/PhpBB

✔

phpBB 2.0.x Kézikönyv http://phpbb.hu/files/egyeb/kezikonyv.html#section4_1_1

✔

phpBB 3.0.x User Guide (angol nyelvű) http://www.phpbb.com/support/documentation/3.0/userguide/index.php

- 17 -


3.2.3. Mi az a blog? A blog a weboldalak egy fajtája, tulajdonképpen egy digitális napló, mely egy vagy több felhasználó, a blog tulajdonosainak naplóbejegyzéseit tartalmazza. Egy blog épülhet egy vagy több adott téma köré, de lehet egy általános blog is, melyben a tulajdonosok megoszthatják saját gondolataikat, mindennapjaik történéseit. A blog fogalmának részletesebb bemutatása érdekében, kérem olvassa el a Wikipédia témába vágó szócikkét (lsd. Linkajánló)! LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Blog http://hu.wikipedia.org/wiki/Blog

✔

Blog.lap.hu http://blog.lap.hu/

3.2.3.1. Én is blogolhatok, és hogyan? Ha az olvasónak kedve támadna egy saját blogot indítani, akkor erre igen sok weboldal, ún. blogrendszer ad lehetőséget. Egy blog indításához először is regisztrálni kell magunkat a rendszerben, majd létre kell hoznunk saját blogunkat. Ehhez a nagyobb blogrendszerek egy ún. varázslóval sietnek segítségünkre, mely megkönnyítik blogunk beállítását, felületének testreszabását. Továbbá a nagyobb blogrendszerek igen terjedelmes súgót is rendelkezésünkre bocsátanak a rendszer használatával, beállításával és testreszabásával kapcsolatban. Blogunk elindítása után, annak adminisztrációs felületén lehetővé válik új bejegyzések létrehozására, azok kategorizálására. Továbbá blogunk általában nemcsak bejegyzések közzétételére ad lehetőséget, hanem fényképeink megosztására, más blogok bejegyzéseinek megjelenítésére, s még sok másra is.

- 18 -


A legnagyobb blogrendszerek címeit az olvasó megtalálja a Linkajánlóban. LINKAJÁNLÓ: ✔

Blogger.com, a Google blogrendszre http://www.blogger.com/

✔

Spaces, a Microsoft blogrendszere http://spaces.live.com/

✔

Blog.hu http://www.blog.hu/

✔

Wordpress http://hu.wordpress.com/

3.2.4. Vásárlás az Interneten Az Internet további nagy előnye, hogy bizonyos dolgok megvásárlását leegyszerűsíti, néha olcsóbbá is teszi. A Interneten vásárolhatunk pl. mozi- és színházjegyeket, ruhaneműt, szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai berendezéseket, könyveket, zenei albumokat, filmeket, stb. - A lehetőségek szinte korlátlanok. A megvásárolt termékek, szolgáltatások ellenértékét különböző módokon egyenlíthetjük ki, pl. csekkel, átutalással, hitelkártyával és speciális Internetes fizetőrendszereken, pl. a PayPal rendszeren keresztül. Az utóbbi rendszerek arra adnak lehetőséget, hogy másoknak pénzt küldjünk a rendszerben beállított hitelkártyánk, bankszámlánk terhére azt a biztonságot élvezve, hogy nem kell megadnunk személyes vagy olyan kényes adatokat, mellyel esetleg kárt okozhatnak nekünk.

- 19 -


Az Internet lehetőséget ad arra is, hogy aukciókon licitáljunk egy árura, hogy így ahhoz akár a bolti ár töredékéért hozzájuthassunk. Ezeken az aukciós oldalakon lehetőségünk van áruk aukcióra bocsájtására is. LINKAJÁNLÓ: ✔

Online vásárlás.lap.hu http://onlinevasarlas.lap.hu/

✔

Aukció.lap.hu http://spaces.live.com/

✔

TeszVesz.hu, egy magyar aukciós honlap http://www.teszvesz.hu/

✔

eBay, a világ legnagyobb aukciós rendszere (angol nyelvű) http://www.ebay.com/

✔

Kirakat.hu – A vásárlási tanácsadó http://www.kirakat.hu/

✔

PayPal, a világ legelterjedtebb Internetes fizetőrendszere (angol nyelvű) http://www.paypal.com/

3.2.5. Képek, videók, filmek és zene az Interneten? Az Internet lehetőséget arra is, hogy megosszuk saját képeinket, videóinkat másokkal, képeket, filmeket és zenét vásároljunk vagy töltsünk le. Képeink megosztására vagy blogunkban vagy erre specializálódott honlapokon, ún. fotógalériákban van lehetőségünk. A fotógalériák lehetőséget adnak arra, hogy regisztráció után egy előre meghatározott méretű tárhelyre közzétenni kívánt képeinket feltöltsük és azokat fotóalbumokba rendezzük. Az így közzétett képeinket vagy egy általunk a rendszerben meghatározott közösség vagy bárki megtekintheti vagy hivatkozhatunk ezekre akár blogunkban is. Az általunk készített videók megosztására szintén ad lehetőséget az Internet. Videóink megosztására elsősorban az erre specializálódott honlapokon van a legegyszerűbben lehetőségünk. Az így megosztott videóinkra aztán szintén hivatkozhatunk a blogunkban, de elküldhetjük az ezekre mutató hivatkozásokat elektronikus levélben is. Érdekességképpen említem itt meg, hogy vannak olyan művészek, akik az ilyen videómegosztó weboldalakon közzétett videójukkal futottak be. Ilyen pl. a Mina nevű, német énekesnő, aki a How the angels fly c. számával vált ismertté és akinek több videója jelenleg is fent van ilyen videómegosztó oldalakon.

- 20 -


A Internet lehetőséget ad a művészi képességekkel rendelkezőknek is, hogy megosszák műveiket az Internet felhasználóival vagy árusítsák azokat az Interneten keresztül. Erre a célra is kialakultak specializálódott honlapok, de sok művésznek saját honlapja van.

11. ábra: Budapest „holnapután” Forrás: cggrafikus.blog.hu - Kedvenc művem (http://cggrafikus.blog.hu/2008/05/19/kedvenc_muvem)

- 21 -


Filmek, zenék és zenei albumok beszerzésére is sok lehetőséget kínál az Internet. Filmjeinket megrendelhetjük pl. DVD-n, de megvásárolhatjuk letöltésre is. Ugyanez igaz zenék és zenei albumok esetén is. Kedvenc filmjeinket, zenei albumainkat biztonságosan és jó minőségben az ezek árusítására specializálódott weboldalakon, ún. online zene- és/vagy filmáruházakban vásárolhatjuk meg. LINKAJÁNLÓ: ✔

lap.hu oldalak http://dvd.lap.hu/; http://fotoalbum.lap.hu/; http://video.lap.hu/; http://zene.lap.hu/

✔

deviantART (angol nyelvű) http://www.deviantart.com/

✔

Coramonde Fantasy Világa http://www.coramonde.hu/

✔

Kép.Tár.hu – Fotógaléria rendszer http://kep.tar.hu/

✔

Videa.hu – Videómegosztó rendszer http://www.videa.hu/

✔

YouTube, a világ egyik legismertebb videómegosztó rendszere (angol nyelvű) http://www.youtube.com/

✔

Mina első videója – ezzel vált ismertté; Mina: How the angels fly http://www.youtube.com/watch?v=YmPmERYxQpQ

✔

Mina: How the angels fly – a hivatalos videóklipp http://www.youtube.com/watch?v=4HPwsmjMJCE

3.2.6. Turizmus az Interneten Az Internet segítség nyújt nyaralásunk megszervezéséhez, az útvonal, utazás megtervezésétől a szállásfoglaláson át, a megtekinteni kívánt nevezetességek kiválasztásáig. Ha autóval megyünk nyaralni és nincs navigációs eszközünk, nagy segítséget nyújtanak az Internetes útvonaltervezők, melyek közül sok információt nyújt az aktuális útépítésekről is. Ha repülővel megyünk nyaralni, akkor segítségül hívhatjuk a légitársaságok honlapjait, amelyek segítenek a megfelelő járat kiválasztásában, tájékoztatást adnak az aktuális jegyárakról és segítségükkel rögtön meg is rendelhetjük a repülőjegyünket. Vannak olyan weboldalak is, melyek több légitársaság járatai között keresik meg a nekünk megfelelőket, valamint lehetőséget biztosítanak a repülőjegy megvételére. A legtöbb hotel, apartmanház és komolyabb szállásadó rendelkezik saját honlappal, melyeken keresztül általában lehetőségünk van a szállásunk lefoglalására is.

- 22 -


A legtöbb ország rendelkezik direkt turisták számára készült honlappal, továbbá a nagyobb városok, sőt a híresebb nevezetességek is rendelkeznek saját honlappal. A utazásközvetítő irodák honlapjai segítséget nyújtanak a nekünk megfelelő út kiválasztásához, sőt általában azt le is foglalhatjuk a honlapon keresztül. LINKAJÁNLÓ: ✔

Startlap lapkatalógus – Utazás http://www.startlap.hu/lapkatalogus/utazas/

✔

Utazás.lap.hu http://utazas.lap.hu/

✔

Utazási iroda.lap.hu http://utazasiiroda.lap.hu/

✔

Repülőjegy.lap.hu http://repulojegy.lap.hu/

✔

Repülőjegy.hu – A repülős utak kezdőlapja http://www.repulojegy.hu/

✔

Menetrendek http://www.menetrendek.hu/

✔

Terkep24.hu online útvonaltervező (csak Magyarországon belül) http://www.terkep24.hu/

✔

Map24 (egész Európában; angol nyelvű) http://www.map24.com/

3.2.7. Kultúra az interneten Az Interneten a legtöbb kulturális rendezvénynek, színházaknak, moziknak és a múzeumoknak is megtaláljuk a honlapját. Vannak olyan honlapok is, melyek az épp aktuális kulturális rendezvényekről gyűjtik össze az információkat és tárják tematikusan a felhasználó elé. Amellett, hogy meg tudjuk látogatni a minket érdeklő kulturális események honlapjait, lehetőségünk van arra is, hogy azokra a belépőt elővételben megvegyük. Erre ma már rögtön a rendezvény honlapján vagy online jegyárusító irodákban van lehetőségünk.

- 23 -


Kulturális rendezvények honlapjai mellett megtalálhatjuk még az Interneten kulturális folyóiratok online változatát, s szép számmal olyan honlapokat, melyeken ismeretlen és ismert szerzők tollából – inkább billentyűzetéből – való többé-kevésbé jól sikerült irodalmi műremekeket olvashatunk. LINKAJÁNLÓ: ✔

Startlap lapkatalógus – Kultúra http://www.startlap.hu/lapkatalogus/kultura/

✔

lap.hu oldalak http://kultura.lap.hu/, http://vers.lap.hu/, http://novella.lap.hu/, http://koncert.lap.hu/

✔

Est.hu http://www.est.hu/

✔

Port.hu http://www.port.hu/

✔

Jegy.hu online jegyiroda http://www.jegy.hu/

3.2.8. Kapcsolatépítés az Interneten Az Internet sok funkciója mellett lehetőséget ad családunkkal, ismerőseinkkel és barátainkkal való kapcsolattartásra, új barátok szerzésére sőt rég nem látott családtagok, ismerősök és barátok felkutatására is. Ebben a fejezetben néhány olyan technológiát mutatok be, melyek segítik a kapcsolattartást egy vagy több személy között az Interneten keresztül.

3.2.8.1. A levél alternatívája, vagy mi az az e-mail? Az e-mail tulajdonképpen a levél elektronikus változata, a legöregebb olyan technológia, mely lehetővé teszi a kapcsolattartást az Interneten keresztül. Az e-mail legfontosabb előnyei a hagyományos levéllel szemben, hogy kényelmes otthonunkból való kimozdulás nélkül küldhetjük el, valamint, hogy percek alatt odaér a címzettekhez. Hogyan is működik ez a technológia? Maga az e-mailküldés folyamata nagyon hasonlít a hagyományos levélküldésre. Először is megírjuk a levelet, majd megcímezzük és adunk neki egy tárgyat (ebben különbözik tőle), végül elküldjük. Egy e-mail megcímzése alatt azt értjük, hogy speciális formátumú karaktersorozattal megadjuk a címzett postaládájának címét az Interneten. Egy e-mail cím két részből épül fel a címzett postaládájának neve és a gép

- 24 -


Internetes címe, mely azt tárolja. Ezt a két részt egymástól az @ karakterrel választjuk el egymástól. Például a [email protected] e-mail címben a velemeny.pokhalo a postaláda neve és coppeweb.hu a gép Internetes címe, mely tárolja azt. LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : E-mail http://hu.wikipedia.org/wiki/E-mail

3.2.8.1.1. A levelezőprogram A levelezőprogram egy olyan speciális program, mely lehetőséget ad számunkra e-mailek írására és küldésére, valamint fogadására és olvasására. Emellett egy korszerű levelezőprogram számos funkcióval segíti leveleink kategorizálását, a számunkra nem érdekes ún. levélszemét kiszűrését.

3.2.8.1.1.1. Az Outlook Express és a Windows Mail Az Outlook Express és a Windows Mail a Microsoft szoftvercég Windows operációs rendszerével együtt szállított levelezőprogram. A két program kiválóan alkalmas levelezésre, de egyetlen hátrányuk van, hogy csak egy gépről használhatóak, arról a gépről, melyre telepítettük és beállítottuk őket. - Ez egy igen nagy hátránya ezeknek az ún. offline levelezőprogramoknak.

3.2.8.1.1.2. A Thunderbird A

Thunderbird

a

Mozilla

alternatív

levelezőprogramja,

mely

néhány

dologban

alapértelmezésben többet tud, mint a Microsoft levelezőprogramjai, s funkciói tovább bővíthetők ún. beépülő modulok, kis segédprogramok segítségével. Bár ez a program közelebb áll hozzám, mint a Microsoft levelezőprogramjai, mégis van egy óriási hátránya, hogy szintén egy offline levelezőprogram.

- 25 -


3.2.8.1.2. Leveleim elérése bárhol, bármikor, avagy a GMail és használata A GMail (Google Mail) a Google Inc., a világ legbefolyásosabb, Internetes szolgáltatásokkal foglalkozó cégének ún. online levelezőprogramja, levelezőrendszere. Miért jobb online levelezőprogram? Nos, az első és legnagyobb előnye, hogy nem helyhez kötött, azaz bármilyen olyan gépről használható, amely rendelkezik Internet-hozzáféréssel, és van rajta egy korszerű böngészőprogram. Miért pont a GMail? Tapasztalataim szerint ez a levelezőrendszer jelenti az etalont jelenleg az ilyen jellegű online rendszerek között, tapasztalataim szerint, jelenleg ez a legjobban használható, továbbá ez a rendszer biztosítja a legnagyobb tárhelyet leveleink számára; jelenleg közel kb. 6,5 GByte-nyi tárhelyet. A GMail használatához először is regisztrálnunk kell magunkat a rendszerben, ezzel egyúttal létrehozva elektronikus postaládánkat. A rendszerbe való regisztrációhoz keressük fel a http://www.gmail.com/ szolgáltatásra

honlapot, majd kattintsunk a Feliratkozás a Google Mail

linkre, az oldal jobb oldalán.

12. ábra: A GMail kezdőlapja

- 26 -


Postaládánk létrehozása ebben a rendszerben nagyon egyszerű, a regisztrációt elindító linkre kattintva megnyíló oldalon található űrlapot kitöltve, majd az Elfogadom. Készüljön el a fiókom.

gombra kattintva el is készül a postaládánk. Postaládánk elkészültéről a rendszer egy

- sajnos angol - weblap megnyitásával értesít minket, melyen a I'm ready - show me my account

linkre kattintva megtudjuk nyitni postaládánkat.

Későbbiekben a postaládánkhoz tartozó felületet a GMail kezdőlapjáról, az oldal jobb oldalán lévő panelen a felhasználói nevünk (postaládánk neve) és jelszavunk megadásával, majd a Bejelentkezés

gombra kattintva érhetjük el.

13. ábra: GMail - Postaldánk felülete

A postaládánkhoz tartozó felület felépítése igen egyszerű és jól átlátható. Az oldal tetején találunk egy menüt, melynek jobboldala alkotja a rendszer egyik, számunkra érdekes menüjét, nevezzük csak simán Menü-nek. Erről a részről nem írnék bővebben, hiszen a Menü pontjainak jelentése egyértelmű, pontosabban csak annyit, hogy a első eleme egy sima felirat, mely

a

pontos

e-mail

címünket

[email protected] solutions.coppeweb

jeleníti

felirat,

meg.

azaz

a

-

Az

példában

alábbi

képen

a

szereplő

felület

a

postaládához tartozik, mely a googlemail.com Internetes címen elérhető

gépen van tárolva. 14. ábra: GMail - A Menü

- 27 -


A felület következő számunkra érdekes része, melyet nevezzünk Fejléc-nek, a Menü alatt található. Ezen a részen találhatóak a leveleink közötti kereséshez használható lehetőségek.

15. ábra: GMail - A Fejléc

A fenti részeken kívül két számunkra fontos része van még a felületnek, az Eszköztár és a Levélfejléclista.

- Ezeket az alábbi fejezetekben részletesen is bemutatom.

16. ábra: GMail - Az Eszköztár

LINKAJÁNLÓ: ✔

Google Mail http://www.gmail.com/ vagy http://mail.google.com/

- 28 -


3.2.8.1.2.1. Levél írása és küldése Levelet írni a rendszerben az Eszköztár Levélírás linkjére kattintva tudunk, melynek hatására megjelenik a levelünk megírására és elküldésre használandó űrlap.

17. ábra: GMail - Levél írására és küldésére használanó felület

A felületen megadhatjuk a levelünk címzettjeit, felsorolva és egymástól pontosvesszővel elválasztva e-mail címüket, majd megadhatjuk levelünk tárgyát, s végül a felület legnagyobb részét elfoglaló beviteli mezőben megírhatjuk a levelünket. Amennyiben egy fájlt, pl. egy képet szeretnénk csatolni a levelünkhöz, akkor kattintsunk a Melléklet csatolása

linkre, melynek hatására megjelenik az alábbi képen látható kis modul,

ahol a Tallózás gombra kattintva megkereshetjük a csatolandó fájlt.

18. ábra: GMail - Fájl csatolására használandó modul

Amennyiben egy további fájlt szeretnénk csatolni a levelünkhöz, akkor kattintsunk az Egy további fájl csatolása

linkre. Egy már csatolt állomány törléséhez töröljük a bejegyzéséhez

tartozó pipát, oly módon hogy rákattintunk vagy kattintsunk a bejegyzéséhez tartozó eltávolítás

linkre.

19. ábra: GMail - Már a levélhez csatolt fájlok listája

Amennyiben elkészültünk levelünk szerkesztésével, elküldhetjük azt a Küldés gombra kattintva, de el is menthetjük a Mentés most gomb segítségével piszkozatként. - 29 -


3.2.8.1.2.2. Levelek olvasása és kezelése Új leveleinket az Eszköztáron a Beérkezett levelek linkre kattintva jeleníthetjük meg - ez kerül megjelenítésre akkor is, amikor bejelentkezünk a rendszerbe. A linkre kattintva megjelenik a beérkező leveleink fejléceinek listája, a Levélfejléclista.

20. ábra: GMail - A Levélfejléclista

A listában leveleket kijelölni a hozzájuk tartozó fejléc elején lévő kis négyzet kipipálásával tudunk. A kijelölt leveleken műveleteket tudunk végrehajtani, melyekhez tartozó funkciógombok a lista felett, illetve alatt találhatóak meg. A rendszer fontosabb funkciói a következők: ●

Archiválás:

A funkció hatására a kijelölt levelek archiválva lesznek. A korábban

archivált leveleinket az Eszköztárban az Összes levél linkre kattintva jeleníthetjük meg. ●

Ez spam:

A funkció segítségével a kijelölt leveleket ún. kéretlen levélnek

(levélszemétnek) minősíthetjük. A levélszemétnek minősített levelek automatikusan átkerülnek egy külön mappába, melynek tartalmát az Eszköztárban a Spam linkre kattintva jeleníthetjük meg. Kéretlen levelekről és kezelésükről a későbbiekben még olvashatunk ebben a dokumentumban. ●

Törlés:

A funkció segítségével törölhetjük a kijelölt leveleket. Törléskor a levelek nem

kerülnek végleges törlésre, hanem át lesznek helyezve a Kukába, ahonnan véglegesen törölhetjük azokat. Fontos még megjegyezni a Kukában lévő levelekkel kapcsolatban, hogy a rendszer a 30 napnál régebbi leveleket automatikusan és véglegesen törli. Leveleinket a levél fejlécére kattintva tudjuk megnyitni olvasásra. Az épp olvasott levelekre válaszolni is tudunk, illetve van lehetőségünk továbbítani azt másoknak.

- 30 -


21. ábra: GMail - Levél olvasására használandó felület

A fenti ábrán láthatjuk azt a modult, mely akkor jelenik meg, ha megnyitunk egy levelet olvasásra. A modul tetején láthatunk egy eszközsávot, mely tartalmazza a korábban bemutatásra került funkciókhoz tartozó gombokat. A eszközsáv alatt kerül megjelenítésre a levelünk. Ez a rész négy tagból épül fel. Az első jeleníti meg a levél tárgyát, a második a levél fejléce, melynek részleteit a részletek megjelenítése linkre kattintva jeleníthetünk meg, a harmadik magát a levél tartalmát jeleníti meg, míg a negyedik ad lehetőséget a levélre való válaszolásra, illetve a levél továbbítására.

A levél fejléce mellett szintén található egy menü, mely a kis lefelé mutató háromszögre kattintva jelenik meg és a levéllel kapcsolatos funkciók elérésére alkalmas linkek találhatóak benne. - 31 -


22. ábra: GMail - Levéllel kapcsolatos további funkciók menüje

3.2.8.1.2.3. A címtár A GMail rendelkezik egy címtár modullal is, mely az Eszköztáron keresztül érhető el.

23. ábra: GMail - A Címtár modul felülete

A címtár modul tetején található egy eszközsáv, mely lehetőséget ad új partnerek, új csoportok felvételére, illetve a partnerek közötti keresésre. A modul tartalmi részre három oszlopra tagolható, az első felsorolja a címtárban található csoportokat, a második a csoport tagjait tartalmazza, míg a harmadik a kiválasztott tag (partner) adatait jeleníti meg és lehetőséget ad az adatinak szerkesztésére.

- 32 -


3.2.8.1.2.4. A levélszemét és kezelése Az Eszköztáron a Spam linkre kattintva érhetjük el az általunk, illetve a rendszer által automatikusan levélszemétnek minősített leveleket megjelenítő és azok kezelésére alkalmas modult. A GMail egyik nagy előnye, hogy igen jó hibaaránnyal szűri ki automatikusan a levélszemetet beérkező leveleink közül. Sajnos néha azonban ez a rendszer is hibázik, így érdemes néha megnyitni ezt a modult és megnézni, hogy a rendszer nem minősített-e automatikusan levélszemétnek számunkra fontos leveleket. Fontos tudni, hogy a levélszemétnek minősített levelek közül a 30 napnál régebbieket a rendszer automatikusa és véglegesen törli!

24. ábra: GMail - A Levélszemet modul

Amennyiben részletesebben szeretnénk tájékozódni a GMail használatáról, akkor azt megtehetjük angol nyelvű súgójának elolvasásával, a http://mail.google.com/support/? hl=en címen.

- 33 -


3.2.8.2. Társalgás az Interneten Az Internet lehetőséget ad még további kapcsolatépítési módokra is, ezek közül egy az a lehetőség, amikor ismerőseinkkel azonnali üzenetváltó programokon keresztül beszélgetünk írásban de akár szóban is.

3.2.8.2.1. Írásban, avagy mi az a Chat A Chat egy olyan technológia, mely lehetővé teszi számunkra, hogy ismerőseinkkel és idegenekkel írásban, szinte élőben. LINKAJÁNLÓ: ✔

Chat.lap.hu http://chat.lap.hu/

✔

Chat..hu – egy ismert, online chat-rendszer http://www.chat.hu/

3.2.8.2.1.1. MSN és társai, avagy az MSN Messenger használata Chat-elésre mára már rengeteg különböző, de sajnos – általában – egymással nem kompatibilis hálózat alakult ki. Ilyenek és legismertebbek a teljesség igénye nélkül: ●

IRC

●

MSN Messenger, a Microsoft chat-rendszere

●

GTalk, a Google chat-rendszere

●

ICQ

●

Yahoo! Messenger

A fentiek közül talán a MSN Messenger-t használják a világon a legtöbben, melynek oka az, hogy a Windows beépített kliensprogramot tartalmaz hozzá. Ebben a fejezetben én azonban mégsem ezt a egyszerűbbet, hanem egy nagyobb tudással bíró és korszerűbb mutatok be, a Windows Live Messenger-t. A Windows Live Messenger tehát egy olyan program, amelyet telepítve a gépünkre csatlakozhatunk a MSN Messneger hálózat népes táborához, és társaloghatunk azokkal a családtagjainkkal, ismerőseinkkel és barátainkkal, akik szintén tagjai e tábornak.

- 34 -


Ebben a fejezetben terveztem bemutatni a fent megnevezett program használatát. Szerencsére azonban az Interneten megtalálható a program igen jól használható, magyar nyelvű súgója (lsd. a Linkajánlót), így ezt nem kell megtennem. LINKAJÁNLÓ: ✔

Windows Live Messenger letöltése http://messenger.msn.com/

✔

A Windows Live Messenger súgója – az oldal bal alsó sarkában található linkkel nyitható meg a tartalomjegyzék http://help.live.com/help.aspx?mkt=huhu&project=wl_messengerv1_2&Plcid=040e&CLCID=040e&Country=HU&BrandID=msmsg s&INI=WL_Messengerv1_2.ini&Other=SearchTerm%3dnogol%26H_APP%3dWindows %2520Live%2520Messenger%26S_Text%3dA%2520funkci%25F3%2520(Windows%2520Live %2520Messenger)%2520haszn%25E1lat%25E1val%2520kapcsolatos%2520seg%25EDts %25E9g%25E9rt%2520v%25E1lasszon%2520egy%2520t%25E9mak%25F6rt%253A %26ContactUs%3d%26v4%3dDH_FREE&Version=8.5

3.2.8.2.2. Szóban, avagy a Skype Az Internet keresztül nemcsak írásban de szóban is beszélgethetünk, s a program neve, mellyel lehetőségünk nyílik erre a Skype nevet hordozza. Az Internet felhasználásának ezen a terén ez a program és a mögötte rejlő technológia jelenti az etalont, s nem is tudnák mondani olyan rendszert, ami olyan közismert alternatívát, mellyel helyettesíteni lehetne. A Skype-al lehetőségünk nyílik írásbeli és/vagy szóbeli kapcsolattartásra, akár élő mozgókép átvitelével kiegészítve ezeket. LINKAJÁNLÓ: ✔

Skype letöltése http://www.skype.com/

✔

A Skype súgója (angol nyelvű) http://www.skype.com/help/guides/

✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Skype http://hu.wikipedia.org/wiki/Skype

- 35 -


3.2.9. Ügyek intézése az Interneten Az Internet eddig bemutatott lehetőségei mellett a mindennapokban a legnagyobb előnye, hogy lehetőséget ad bizonyos ügyeink elintézésére sorban állás nélkül. Ebben a fejezetben néhány ilyen lehetőséget szeretnék bemutatni az olvasónak.

3.2.9.1. Minek a bankba menni, ha van az Internet? Ma már minden ismert banknak van saját honlapja az Interneten, s a legtöbbjük lehetőséget ad arra, hogy ingyen vagy egy bizonyos havidíj ellenében egy az általa biztosított online felületen intézzük el banki ügyeinket, pl. átutalásokat. Nagyon sok emberben felmerül a kétely, hogy mennyire biztonságosak ezek a rendszerek. Nos, meg kell, hogy nyugtassam a kedves olvasót, a legtöbb bank ilyen jellegű rendszere egy biztonságos, titkosított kapcsolaton keresztül használható, mely igen nagy biztonságot nyújt az adatlopás ellen. Mivel a bankok ilyen jellegű rendszereinek használata igen különböző, ezért most nem szeretnék kitérni ezek használatára, a legtöbb ilyen rendszer – tapasztalataim szerint – igen jó súgóval és könnyen használható felülettel rendelkezik. A különböző bankok különböző rendszerei mindegyikének megvannak az előnyei és hátrányai. – Nekem a CIB Bank Internet Bankja nagyon elnyerte tetszésemet, míg az OTP-é nem annyira, de ez személyes vélemény. LINKAJÁNLÓ: ✔

Bank.lap.hu http://bank.lap.hu/

- 36 -


3.2.9.2. Segítség az állam ügyfelének, avagy a Magyarország.hu bemutatása és használata A Magyarország.hu tulajdonképpen egy ügyfélszolgálati rendszer az állam ügyfelének, lehetőséget ad bizonyos ügyeink sorban állás nélküli, Interneten keresztüli elintézésre, információk keresésére, melyek segítséget nyújtanak ügyeink intézésében. A rendszer szolgáltatásai olyan sokrétűek lettek mára, hogy azokat bemutatni nem fér bele e dokumentum keretébe. Ugyanakkor egy jó hírrel tudok szolgálni az olvasónak, maga a rendszer rendelkezik egy olyan súgóval, mely jó kiindulási alapot jelent a megismeréséhez. Ennek a súgónak az elérhetősége megtalálható a Linkajánlóban. LINKAJÁNLÓ: ✔

Magyarország.hu http://www.magyarorszag.hu/

✔

A Magyarország.hu súgója http://www.magyarorszag.hu/segitseg

- 37 -


3.2.9.3. Szolgáltatók az Interneten Szinte mindegyik nagy szolgáltatónak van saját honlapja az Interneten, s legtöbbjük egy ügyfélszolgálati rendszert is biztosít a szolgáltató előfizetői számára. Ebben a fejezetben most lehetne sorolni a nagyobbnál nagyobb szolgáltatókat az élet minden területéről, ezt mégsem teszem. Inkább kiemelnék egy olyan szolgáltatót, amelynek egy szolgáltatása segít nekünk más szolgáltató honlapjának megkeresésében. Ez a szolgáltató a Google, s az előbb említett szolgáltatás a Google Search nevű keresőszolgáltatása. Ez a szolgáltatás persze nem csak a fenti információ megkeresésére használható, hanem bármely olyan információ megkeresésére, melyre szükségünk van. A szolgáltatás használata igen egyszerű, nyissuk meg a Google Serach weboldalát, s írjuk be a beviteli mezőbe a fogalmat, amire keresni szeretnénk az Interneten, majd nyomjuk meg a Google keresés feliratú gombot, melynek hatására megjelenik a keresés eredményeit megjelenítő weboldal.

25. ábra: A Google Search kezdőlapja

LINKAJÁNLÓ: ✔

A Google Search kezdőlapja http://www.google.hu/

- 38 -


3.3. Internet mindenkinek, avagy mi van, ha látássérült vagyok? Ma már egyre nagyobb a tendenciát mutat az a cél, hogy az Internet használta látássérültek számára is használható legyen. Nagyon sok kiemelt weboldal próbál segíteni az ilyen fogyatékosságban szenvedő embereken, hogy ők is kitudják használni az Internet előnyeit. Erre különböző megoldásokat találtak ki és valósítottak meg, sőt szabvány is készült, hogy milyennek kell lennie annak a weboldalnak, amelynek szolgáltatója szeretne nyitni a társadalom e csoportja felé. A két leggyakrabban használt megoldás közül az egyik az, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó megnövelheti az épp meglátogatott weboldal betűméretét, míg a másik, hogy a weboldalt úgy készítik el, hogy az megfeleljen a szabványnak.

- 39 -


4. Az Internet sötét oldala Az Internetnek, mint általában mindennek az életben a sok jó oldala mellett vannak rossz oldalai is, ez az Internet sötét oldala. Ebben a fejezetben a teljesség igénye nélkül foglalkozok azokkal a veszélyekkel, melyek az Internet használata során az olvasót is fenyegetik, továbbá megpróbálok ajánlásokat megfogalmazni, tippeket adni, melyekkel ezek a veszélyek meggátolhatóak, csökkenthetőek.

4.1. Vírusok, trójaik és társaik Ezek a kis kártevők, kis programok azok melyekkel talán elsők között fogunk találkozni az Internet használata során. Ezen programok által kiváltott hatások többsége általában csak bosszantó, de vannak olyanok is, melyek igen komoly problémákat is tudnak okozni. A számítógépes vírusok és a trójai programok miben létéről a Wikipédia idevonatkozó szócikkeiben olvashatunk részletesen. LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Számítógépes vírus http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_v%C3%ADrus

✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Trójai program http://hu.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%B3jai_program

4.2. Kéretlen reklámok és levelek A kéretlen reklámok és levelek csak átvitt értelemben jelentenek veszélyt számunkra, inkább bosszantó és nem megelőzhető mellékhatásai az Internet használatának. Ha nem ugrunk be tartalmuknak vagy meggondoltan foglalkozunk velük, akkor nem okoznak nagy kárt. Kéretlen levelekkel kapcsolatban érdemes tudni, hogy mellékleteiket soha ne nyissuk meg, míg mindkettő e fejezetben taglalt veszélyforrásra igaz, hogy soha ne nyissuk meg a bennük lévő linkeket, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban! LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Spam http://hu.wikipedia.org/wiki/Spam

- 40 -


4.3. Egyéb de nem elhanyagolható veszélyek Az Internet sajnos, azoknak akik értenek hozzá, igen jó bevételi forrást jelent, s ezt elérhetik illegális tevékenységgel is. Ilyen az adatlopás is. Soha ne ugorjunk be olyan weboldalaknak, leveleknek, melyek arra szólítanak fel, hogy adjuk meg olyan kényes adatainkat, melyekkel mások visszaélhetnek velünk szemben (pl. ilyenek a jelszavaink, PIN-kódjaink, stb.)! Volt már arra is példa, hogy Internetes bűnözők egy az egyben lemásolták egy bank weboldalának felületét, majd kitették egy a bank weboldalának Internetes címére nagyon hasonlító címre, s így tettek szert a bank ügyfeleinek személyes adataira. Rengeteg veszély leselkedik ránk még az Interneten, de mindegyikről elmondható, hogy nagyon jól megelőzhetőek, ha meggondoltan használjuk az Internetet és megvédjük számítógépünket ún. biztonsági programokkal káros hatásaitól.

4.4. Nem kell megijedni, lehet védekezni! Az Internet használatától azonban veszélyei ellenére sem szabad tartani, hiszen meggondolt használata mellett több előnnyel szolgál, mint hátránnyal. Ebben a fejezetben térek ki arra, hogy hogyan védekezhetünk az Interneten ránk leselkedő veszélyek ellen. LINKAJÁNLÓ: ✔

Internetbiztnság.lap.hu http://internetbiztonsag.lap.hu/

- 41 -


4.4.1. Víruskeresők és tűzfalak Vírusok és trójai programok ellen az ún. biztonsági szoftverek családjába tartozó programokkal védekezhetünk hatékonyan. Ezek közül én most kettőt emelnék ki, a víruskeresőket és a tűzfal programokat. A víruskereső programok védik meg gépünket a kártékony programok hatásától, általában a háttérben elvégezve ezt a munkát. A tűzfal programok biztosítják azt, hogy a gépünkről ki, illetve a gépünkre be semmilyen olyan forgalom ne menjen, amit mi nem engedélyeztünk. A biztonsági szoftvereket általában meg kell vásárolnunk, de szép számmal vannak olyanok is, melyek otthoni felhasználásra ingyenesek. LINKAJÁNLÓ: ✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Vírusirtó http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADrusirt%C3%B3

✔

Wikipédia, a szabad enciklopédia : Tűzfal (számítástechnika) http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C5%B1zfal_(sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1stechnika)

4.4.2. Fontos a meggondolt használat A korábbi fejezetekben is sokszor emlegettem az Internet meggondolt használatát, hiszen ez az a viselkedési forma, mely biztosítja, hogy csak jó élményeink legyenek az Internettel kapcsolatban. A legfontosabb két tanácsom a kedves olvasóhoz, hogy ●

jól gondolja meg, mielőtt rákattint egy linkre, kiemelten olyan helyzetekben, ha úgy érzi, hogy nem az Internet nem túl biztonságos részén böngészik;

●

nem töltsön le mindent felelőtlenül az Internetről, mert az Interneten rengeteg, a számítógépére veszélyes kis kártevő vár csak arra, hogy letöltsék.

- 42 -


4.4.2.1. Személyes adatok védelméről Ez a téma az amely tényleg egy kis, külön fejezetet érdemel. Elsősorban fontos azt kiemelni, hogy nincs semmi, amivel többet lehet ártani, mint személyes adatok, épp ezért nagyon sok Internetes bűnöző szakosodott arra, hogy ezeket megszerezze, s jó pénzért árulja. Egyetlenegyet tanácsolhatok ennek megelőzésére a kedves olvasónak, soha és semmilyen körülmények között ne adjon ki magáról vagy magával kapcsolatban kényes, személyes adatokat az Internet használata során, még családtagoknak, ismerősöknek és barátoknak sem!

- 43 -


5. Végszó Ezzel elértünk e dokumentum végére, remélem a dokumentum hasznos információkkal szolgált Ön számára az Internet használatának megkezdéséhez!? Végül jó böngészést kívánok Önnek, és soha ne felejtse el a következő, informatikusok körében használt örök érvényű kijelentést: „Ha nem tudsz valamit, a Google a legjobb barátod!” Ilyés Gergő Gábor [Zsepii] a szerző

- 44 -


6. Irodalomjegyzék A dokumentum készítése során a következő irodalmakból merítettem ötleteket: ●

●

●

●

●

●

Wikipedia, the free encyclopedia – Internet http://en.wikipedia.org/wiki/Internet Wikipedia, die ferie Enzyklopädie - Internet http://de.wikipedia.org/wiki/Internet Wikipedia, the free encyclopedia - World Wide Web http://de.wikipedia.org/wiki/World_Wide_Web Wikipédia, a szabad enciklopédia - Számítógép http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p Wikipédia, a szabad enciklopédia - Világháló http://hu.wikipedia.org/wiki/World_Wide_Web Wikipédia, a szabad enciklopédia - Hiperszöveg http://hu.wikipedia.org/wiki/Hipertext

- 45 -


7. Tárgymutató blog............................................................................................................................................18 blogrendszer..............................................................................................................................18 böngészés..................................................................................................................................10 böngészőprogram......................................................................................................................10 Chat...........................................................................................................................................34 domain.......................................................................................................................................10 e-mail........................................................................................................................................24 felhasználói számítógép..............................................................................................................1 Firefox.................................................................................................................................10, 16 fórum.........................................................................................................................................17 fórummotor...............................................................................................................................17 GMail........................................................................................................................................26 Google Mail..............................................................................................................................26 Google Search...........................................................................................................................38 GTalk........................................................................................................................................34 hálózati eszközök........................................................................................................................2 hiperszöveg.................................................................................................................................4 hipertext......................................................................................................................................4 hivatkozás....................................................................................................................................3 honlap........................................................................................................................................10 hyperlink.....................................................................................................................................3 hypertext......................................................................................................................................4 ICQ............................................................................................................................................34 Internet.....................................................................................................................................1p. Internet Explorer....................................................................................................................10p. Internet szolgáltató......................................................................................................................7 internetes cím............................................................................................................................10 IRC............................................................................................................................................34 levelezőprogram........................................................................................................................25 log..............................................................................................................................................18 Magyarország.hu.......................................................................................................................37 Microsoft Internet Explorer......................................................................................................10 modem.........................................................................................................................................6 Mozilla Firefox.........................................................................................................................10 MSN Messenger........................................................................................................................34 Outlook Express........................................................................................................................25 PayPal........................................................................................................................................19 phpBB.......................................................................................................................................17 Skype.........................................................................................................................................35 számítógép..................................................................................................................................1 számítógépes hálózat...................................................................................................................2 Thunderbird...............................................................................................................................25 trójai..........................................................................................................................................40 tűzfal program...........................................................................................................................42 Világháló.....................................................................................................................................3 - 46 -


Vírus..........................................................................................................................................40 víruskereső................................................................................................................................42 Web.............................................................................................................................................3 Windows Live Messenger.........................................................................................................34 Windows Mail...........................................................................................................................25 Wireless Network........................................................................................................................2 World Wide Web........................................................................................................................3 Yahoo! Messenger....................................................................................................................34

- 47 -


8. Ábrajegyzék ábra: Az Internet struktúrája.......................................................................................................2 ábra: Az Internet egyfajta megjelenítése.....................................................................................3 ábra: A világ első webszervere...................................................................................................4 ábra: Az Internet Explorer névjegye.........................................................................................11 ábra: Az Internet Explorer 6.0 ablaka.......................................................................................12 ábra: Az Internet Explorer fejléce.............................................................................................13 ábra: Az Internet Explorer menüje............................................................................................14 ábra: Az Internet Explorer eszköztára.......................................................................................14 ábra: Az Internet Explorer címsora...........................................................................................15 ábra: A Firefox ablaka...............................................................................................................16 ábra: Budapest „holnapután”....................................................................................................21 ábra: A GMail kezdőlapja.........................................................................................................26 ábra: GMail - Postaldánk felülete.............................................................................................27 ábra: GMail - A Menü...............................................................................................................27 ábra: GMail - A Fejléc..............................................................................................................28 ábra: GMail - Az Eszköztár......................................................................................................28 ábra: GMail - Levél írására és küldésére használanó felület.....................................................29 ábra: GMail - Fájl csatolására használandó modul...................................................................29 ábra: GMail - Már a levélhez csatolt fájlok listája....................................................................29 ábra: GMail - A Levélfejléclista...............................................................................................30 ábra: GMail - Levél olvasására használandó felület.................................................................31 ábra: GMail - Levéllel kapcsolatos további funkciók menüje..................................................32 ábra: GMail - A Címtár modul felülete.....................................................................................32 ábra: GMail - A Levélszemet modul.........................................................................................33 ábra: A Google Search kezdőlapja............................................................................................38

- 48 -

A DIGITÁLIS PÓKHÁLÓ - AZ INTERNET HASZNÁLATA KEZDŐKNEK

Recommend Documents