Interjú Virányi Zsófiával az mrns.hu portálon

2012. április

Hírlevél ELTE Etológia Tanszék

Szerkeszti:

Családi Kutya Program

Turcsán Borbála és Kis Anna

Hírek Interjú Virányi Zsófiával az mRNS.hu portálon Tanszékünk volt munkatársával, Virányi Zsófiával – aki jelenleg a bécsi Clever Dog Lab és az ernstbrunni Wolf Science Center egyik vezetője – készített interjút az mRNS.hu tudományos ismeretterjesztő hírportál. http://mrns.hu/index.php?page=content%2Fhirek.php&nid=482

Alkalmazott etológia – kutyaugatás és biztonságtechnika Az elmúlt évtizedben az ELTE Etológia Tanszék kutatói számos felfedezéssel igazolták, hogy az 5-6 éves gyerekektől kezdve a felnőttekig az emberek képesek jóval a véletlen szint felett megtippelni, vajon milyen szituációban lehet az a kutya, amelynek az ugatását hallják. Az eredmények szerint ehhez semmiféle különleges tapasztalat vagy kutyás múlt nem szükséges, sőt még az sem, hogy az ember előtte valaha is kutyát lásson - hiszen még a születetten vak emberek is látó társaikhoz hasonló hatékonysággal azonosították be a kutyahangokhoz köthető kontextusokat. Felmerül azonban a kérdés, hogy az ilyenfajta tudományos eredmények esetében az alapkutatáson túlmenően lehet-e valamilyen gyakorlati alkalmazást találni az egyetemek és természettudományos folyóiratok határain kívül is? Amint azt az izraeli Bio-Sense Technologies nevű cég sikerei bizonyítják, a válasz „igen”. A cég fejlesztőmérnökei a következő problémával kezdtek el foglalkozni 2003 táján: habár az őrkutyák az egyik leghatékonyabb és legrégebbi múltra visszatekintő biztonsági „berendezésnek” számítanak, gondot jelenthet, ha (1) ugatásukat az emberi őrszemélyzet nem hallja meg; (2) az emberek már megszokták a gyakorta felhangzó mindenféle ugatást, és nem figyelnek fel az esetlegesen veszélyre figyelmeztető hangokra; (3) az őrök egyszerűen nem értenek annyira a kutyákhoz, hogy képesek legyenek megkülönböztetni az „ártalmatlan” ugatásokat a veszélyre figyelmeztetőktől. A kutatóknak sikerült számítógépes elemzéssel kideríteni, melyek a vészjelző ugatások legjellemzőbb hangtani sajátosságai. Az így létrehozott ugatásfelismerő szoftverrel ezek után börtönöket szereltek fel oly módon, hogy az őrkutyák ugatását az épület külsejére helyezett mikrofonokkal lehetett észlelni, és ha a kutyák odakint vészhelyzetre jellemző ugatást hallattak, a számítógép riadóztatta az őrszemélyzetet. A 2005-től bevezetett rendszer olyan sikert aratott, hogy az utóbbi években a cég a civil „fogyasztókat” is megcélozta a továbbfejlesztett változattal. Az immár nyakörvre szerelhető ugatáselemző készülék a fejlesztők szerint a következő előnyökkel jár: http://kutyaetologia.elte.hu/

[email protected]

2 - továbbra is felismeri, ha a kutya vészhelyzetben ugat - ennek tényét mobiltelefon-üzenetben azonnal közli a kutya gazdájával, aki így értesül arról, hogy pl. betörő közelít a házához - a mintegy gyufaskatulya méretű eszköz egyben GPS is, és szintén mobilkapcsolat segítségével jelzi a kutyatulajdonosnak, ha az állat pl. megszökött hazulról - mi több, a GPS azt is rögzíti, hogy a nap során a kutya mikor milyen aktív volt - a felelősségteljes gazda nem kis megkönnyebbülésére, aki így további ismereteket szerezhet kedvence viselkedéséről. Mint látható tehát, az etológiai ismeretek, vagyis a kutya viselkedésének elemzése nemcsak tudományos szempontból nyújt érdekes felfedezéseket, hanem üzleti szempontból sem elhanyagolható jelentőségű területe a biológiának. Az eredmények felhasználása a bemutatott példában egyszerre szolgálja a biztonságtechnikát, valamint reményeink (valamint a gyártó állítása szerint) az ember- és állatjólétet is. Írta: Pongrácz Péter

Kutyával az Emberért Alapítvány A tanszék tudományos munkáját 15 éve segítő alapítvány önkéntesei Magyarországon először neveltek és juttattak el a rászorultakhoz térítésmentesen speciálisan kiképzett mozgássérültsegítő kutyákat. Pár éve kezdték meg hangjelző és rohamjelző kutyák felkészítését is. További információ: http://www.kea-net.hu Kérjük adója 1%-ával támogassa Ön is az alapítvány munkáját!

A legfrissebb kutyás kutatásokról magyar nyelven Az érdeklődő gazdák számos új információhoz juthatnak (főként) külföldi laboratóriumokban zajló kutyás kutatásokkal kapcsolatban Kubinyi Enikő jóvoltából az alábbi honlapon: http://kutyakutatas.blogspot.com/

„Kutyások! Segítséget kérnék. Tavaly eltávozott Jeromos kutyám, pumi - husky hibrid volt, egyesítve magában mindkét fajta előnyös tulajdonságait. Már nagyon hiányzik. Szeretnék egy hozzá hasonló kutyát. Keresek ezért egy fogamzásra alkalmas korú és állapotú pumi szukát, a nyár elejéig, akinek gazdája elfogadható térítés fejében vállalja, hogy a szukát fedeztessük és a kölyköket 7 hetes korukig neveli. A többi kölyköt is szerető gazdák, a barátaim várják, akik szintén szerették Jeromost, és hozzá hasonló kutyára vágynak! Aki tud segíteni, kérem írjon munkatársamnak, Gácsi Mártának egy e-mailt. [email protected] Csányi Vilmos”

http://kutyaetologia.elte.hu/

[email protected]

3

Lelkes gazdák és kutyáik jelentkezését várjuk tesztjeinkre Csáti Zsófia, Földi Levente

Miért így viselkedik a kutyám? Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés

1 évesnél idősebb beagle, valamint golden és labrador retriever fajtájú kutyákat 20 perc Előzetes egyeztetés alapján Csáti Zsófia: [email protected] vagy Földi Levente: [email protected]

Rövid leírás A kutyák viselkedésének különböző aspektusait – például, hogy miként kötődnek a gazdájukhoz, mennyire barátságosak egy idegennel vagy kérnek-e az embertől segítséget, amikor egy problémával szembesülnek – számos tényező befolyásolja. Sok múlik természetesen azon, hogy milyen környezetben nevelkedik a kutya, azonban a viselkedés genetikai meghatározottsága sem elhanyagolható. Jelen vizsgálatban egy rövid teszt segítségével felmérjük, hogy a kutyák hogyan reagálnak bizonyos szociális helyzetekben, illetve DNS mintát veszünk tőlük annak érdekében, hogy megtudhassuk, mi áll a tesztben mutatott viselkedés hátterében.

Hegedüs Dorottya

Kimutatható-e „Okos Hans” hatás a mutatásos tesztekben? Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés

http://kutyaetologia.elte.hu/

Bármilyen fajtájú, 1 évesnél idősebb kutyákat, jutalomfalattal való motiválhatóság előny 15 perc Május közepéig hétköznaponként Hegedüs Dorottya: [email protected], 70/702 5015

[email protected]

4 Rövid leírás Az állati viselkedést kutató tudományok előtt már régóta ismert, hogy az emberi környezetben felnőtt állatok nagyfokú érzékenységgel „olvassák” az ember legapróbb viselkedési gesztusait, és az ember reakcióinak folyamatos figyelésével képesek az aktuális szituációban elvárt viselkedési választ produkálni. A jelenség egy Hans nevű lóról kapta a nevét, aki patadobbantásokkal válaszolt számolást igénylő feladatokra. Úgy tűnt, az állat megérti az emberi beszédet, és felfog matematikai fogalmakat. Oskar Pfungst 1904-ben jött rá, hogy Hans számára a kérdező akaratlan testtartása, alig észrevehető fejmozdulata volt a jel arra, hogy abbahagyja a dobogást. Jelenlegi kísérletünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy a viselkedéskutatásban széles körűen használt állat-ember vizuális kommunikációt vizsgáló tesztekben, mint amilyen a mutatás teszt, kimutathatóak-e olyan különbségek, amelyek arra utalnak, hogy a gazda a helyes válasz ismeretében nem tudatosan segíti hozzá kutyáját a jutalomhoz?

Faragó Tamás

Felismerik-e a kutyák, mi látható egy képen? Ilyen kutyákat várunk a tesztre: Ennyi idő szükséges a teszt végrehajtásához: Az alábbi időpontokban van lehetőség erre a tesztre jönni: Jelentkezés

Bármilyen fajta, 1 évnél idősebb kutya, akinek nem lóg a szemébe szőr 5 perc* Előzetes egyeztetés alapján hétköznap [email protected] +36308155634

* A te sz t rö v id s ég e m ia t t é rd em e s leh et m á s k ísé rle tv ez e tők k el is f e lv enn i a k a pc s ol a tot, és k ét v a gy töb b tesz tre eg y sz e rre b ej önn i.

Rövid leírás Meglepő módon még ma is viszonylag keveset tudunk arról, hogy a kutyák hogyan értelmezik a képeket, és egyáltalán fel tudják-e ismerni a valóság kétdimenziós leképezéseit, amelyek az emberi környezetben mindennaposak. Vizsgálatunk során projektor segítségével egy vetítővásznon életnagyságú képeket mutatunk a kutyáknak, olyan hangbejátszásokkal együtt, amelyek közül az egyik az egyik képhez, míg a másik a másikhoz kapcsolható, miközben figyeljük, mikor melyik képet nézik a kutyák. Ha első alkalommal jár az ELTE Etológia Tanszékén, kérjük töltse ki az alábbi kérdőívet, melyekben olyan általános információkat kérdezünk a kutyájáról, mint például a fajtája, képzettsége, tapasztalata más kutyákkal: http://kutyaetologia.elte.hu/jelentkezes_tesztre.html

http://kutyaetologia.elte.hu/

[email protected]

5

Ezt tudtuk meg eddigi kutatásaink során Vita a dominanciáról Április 2-án az ELTE Etológia Tanszéken a „dominancia” témájához kapcsolódóan hangzott el három rövid bevezető eszmefuttatás Miklósi Ádám, Gácsi Márta és Pongrácz Péter előadásában, majd a jelenlévő magyar és külföldi hallgatók, kutatók szabadon vitáztak a témakörben. Az ott elhangzottakról közlünk az alábbiakban egy rövid összefoglalót.

Manapság egyre többet hallani a kutyagazdák körében, hogy „az én kutyám domináns”, vagy „az én kutyám inkább alárendelt típus”. Szintén sok kutyakiképző hangoztat a dominanciával kapcsolatos különböző nézeteket: egyesek szerint a gazdának kell az alfa szerepet betölteni a „falkában”, mások szerint épphogy kerülendő a dominanciára való törekvés, vagy nem is létezik ilyesmi, és a kutya-ember kapcsolatnak pusztán pozitív megerősítésre szabad épülnie. Mit is jelent mindez valójában és kinek van igaza? Sajnos csalódást kell okoznunk azoknak, akik egy frappáns igen/nem választ remélnek egy ilyen összetett kérdéssel kapcsolatban. Viszont nyugodt szívvel állítható, hogy a fent említett szélsőséges hozzáállások egyike sem fedi a valóságot. Pontosan ezért folyhatott érdekes párbeszéd etológusok, kutyakiképzők és más szakemberek között a dominancia kérdése kapcsán. A kutyák dominanciájával kapcsolatban gyakran előkerül a farkassal mint a kutya legközelebbi vadon élő rokonával való összehasonlítás. A legfrissebb kutatási eredmények alapján tudjuk, hogy – az eddigi uralkodó nézetekkel ellentétben – a vadon élő farkasok jellemzően családokban élnek, amelyek egy párból és 1-3 éves utódaikból állnak. Ahogy az utódok ivaréretté válnak, elhagyják a családot, így csak a szaporodó pár tekinthető a családi falka állandó tagjának. Ezzel szemben a fogságban tartott farkasoknak nincs lehetőségük ilyenfajhttp://kutyaetologia.elte.hu/

[email protected]

6 ta elvándorlásra, sőt gyakran nem rokon egyedeket is összezárnak, amelyek így kénytelenek valamiféle falkába rendeződni. Ebben az esetben alakulnak ki azok a farkasfalkák, amelyeknél megfigyelhető az egyedek közti éles, alá-fölé rendeltségben megnyilvánuló viszony (alfa, béta, omega egyed), és a hierarchiát alakító/fenntartó gyakori agresszió. A természetes környezetben élő családi falkákban viszont a dominancia agresszív kifejezése viszonylag ritka, a szülők vezető szerepét az utódok ritkán kérdőjelezik meg. A kölyöknevelési időszak kivételével a szülők közül a nőstény viselkedik alárendeltként. Ugyanakkor abban az esetben, amikor több család csatlakozik egymáshoz és egy nagyobb falkát alkotnak, már komplexebb módon alakul a hierarchia a felnőtt egyedek és a növendékek között is. Felmerül a kérdés, hogy a nem szorosan emberi gazdához tartozó kutyák (pária kutyák) milyen szociális csoportban élnek: falkában, családban vagy netán szerkezet nélküli csoportban? Bár ezen a téren nem túl sok megfigyelésre támaszkodhatunk, úgy tűnik, a kutyák nem alkotnak a farkasokéhoz hasonló szociális felépítésű falkát; gyakori a nem rokon egyedekből álló laza csoport, nem jellemző a közös utódgondozás és a kooperatív vadászat. Leginkább azt mondhatjuk, hogy a modern kutyáknak az emberi család szociális rendszerébe, hierarchiájába kell beilleszkednie. Szintén gyakran előkerül a gazdák körében a kérdés, hogy szabad-e, kell-e a kutyától nevelési célzattal elvenni az élelmét. A farkasfalkák esetében, ha a zsákmány nagy, akkor a család összes tagja egyszerre eszik, ha a zsákmány kisebb, akkor először az alfa pár eszik belőle. Fontos tudnunk, hogy a farkasok esetében létezik egy bizonyos „tulajdonosi terület” (ownership zone), amelyen belül az egyedek a hierarchiában betöltött szerepüktől függetlenül minden fajtárstól megvédik a táplálékukat. Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a kutya és a farkas ma már – elsősorban épp viselkedési különbségeik miatt – két külön faj, így a kutya viselkedésében számtalan olyan szelekciós hatás is érvényesül, amely a háziasítás és a fajták kialakítása során jött létre. A dominancia teória elvetése vagy elfogadása mai napig a kutyakiképzőket leginkább megosztó kérdések egyike. Ezen a ponton a kutyakiképzés visszahat a tudományra, mert olyan kérdéseket vet fel, amelyek tudományos módszerekkel is vizsgálhatók. Fontos azonban megjegyezni, hogy az állatjóléti megfontolásoknak napjainkban egyre nagyobb befolyása van a tudományra. Állatjóléti szakemberek kívánják meghatározni, hogy milyen vizsgálatokat szabad vagy illik elvégezni. A dominancia szerepét feszegető, illetve a pozitív megerősítés újkeletű „egyeduralmát” esetleg megkérdőjelező kutatások egyre kevésbé számítanak szívesen látottnak a tudományos fórumokon. Az ilyen – néha túlzónak tűnő - állatjóléti megfontolások viszont sokszor tudományos szempontból megalapozatlan kutyakiképzési gyakorlathoz vezethetnek. Biológiai szemszögből nézve például a pozitív megerősítésen alapuló kiképzési módszer a tanuláselméleti keretrendszernek csak egy önkényesen kiragadott eleme, amely nem lehet alkalmas az összes helyzetben hatékony tanulás elősegítésére. http://kutyaetologia.elte.hu/

[email protected]

7 Érdekes kérdés, hogy egyáltalán feltétlenül szükség van-e tudományosan megalapozott elméleti háttérre a kutyák képzéséhez. A dominancia-elmélet látszólag egységes keretet nyújt a kutya viselkedési problémáinak megértéséhez és korrigálásához, ám számos olyan elgondolást tartalmaz, amely ellentmond a tudomány jelenlegi állásának. Vajon alkalmazható-e mindennek ellenére, ha sokszor beválik és ráadásul nincs jobb, egységes és koherens, széles körben elterjedt metodika? Tény, hogy a tudománynak szüksége van egy elméleti keretre, amiben megfogalmazhatja a kérdéseit és értelmezheti megfigyeléseit. Kérdéses azonban, hogy a kiképzőknek is szüksége van-e egy olyan egységes elméleti keretre, amely mindent megmagyaráz. Amennyiben a válasz igen, ennek a keretnek egy gyakorlatias és egyszerű rendszernek kell lennie ahhoz, hogy a gazdáknak könnyen átadható legyen, ami miatt a tudományos és a gyakorlati munka alapját képző elméleti háttér különbözni fog. Az összefoglalót írták: Gerencsér Linda, Szabó Dóra, Miklósi Bernadett és Péter András

http://kutyaetologia.elte.hu/

[email protected]