INTERJÚ. Aki az eke szarvára teszi a kezét, ne nézzen hátra

INTERJÚ

V i l l á m i n t e r j ú Dr. Vonza Andrással Aki az eke szarvára teszi a kezét, ne nézzen hátra… –Miniszter Úr, Ön több, mint 10 hónapja áll az agrártárca élén. Hogyan látja most az agrárágazat helyzetét? Milyen irányban mozdult el ez a legfontosabb területe a magyar gazdaságnak? Mikor Ön elfoglalta a helyét, az agrártárca „botrányszagú” volt, s nem egyszer került politikai támadások kereszttüzébe. Unióba irányul. Az – Néhány héttel exportnövekedést a minisztériumba 2002-ben is szeretkerülésem után nénk megtartani, s meghirdettem a ha lehet fokozni. nyugalom évét. Teljes energiámat a – Végül is mennyi szakmai munka volt euróban a erôsítésére fordítot2001. évi agrárextam és fordítom, port kivitelünk? mindaddig, amíg ezen a poszton va– Örömömre szolgyok. Egyetlen elôgál, hogy a kivitel döm munkáját sem nagyobb ütemben bírálom, nekem és abszolút értéknem ez a feladaben is jobban nôtt, tom. Aki az eke mint a behozatal. szarvára tette a ke2001 elsô 10 hózét, ne nézegessen napjában agrárexhátra. Úgy érzékeportunk 2,2 milliárd lem, de a számok is eurót tett ki, míg a Dr. Vonza András: most fordultak igazán élesre azt mutatják, hogy behozatal nem érte a tárgyalások az Európai Unióval sikerült túljutnunk a el az 1 milliárd stagnálás állapoeurót. Ezt a növetán. Eredményként könyvelem el, kedést úgy sikerült elérni, hogy közhogy 2001 végétôl a kukorica ára el- ben eleget tettünk az igényes európai mozdult a holtpontról. Ebben sokat piac minôségi követelményinek. segített az állami beavatkozás is, meg Élénk vitát vált ki a családi gaza kukorica iránti kereslet élénkülése a – külpiacokon. Nagyon örülök annak, daságok irányában tett intézkedéshogy a termelôk éltek a közraktározás csomag! adta lehetôséggel, így ki tudták várni – Pezsdülést tapasztalok a családi az árak emelkedését. 2001 januárjától gazdaságok kérdésében. A 300 hekaz év végéig az export több mint 13 táros birtokméretet tartjuk ideálisnak. százalékkal nôtt az elôzô évihez ké- Ennek kialakításához a gazdák kedpest. Ennek az exportnövekedésnek vezményes hitelt vehetnek igénybe, csaknem 20 százaléka az Európai mégpedig önerô felmutatása nélkül.

2002. 7. évfolyam 1–2. szám

5

EU AGRÁRIUM

ÉS PIACSZABÁLYOZÁS

Legfontosabb vizsgálati szempont az élelmiszerbiztonság (77%), de vizsgálni fogják az állategészségügyi kérdéseket (12%), a növény-egészségügyi kérdéseket (6%) és az állatok jólétét is (5%). A nyomonkövethetôség egy új szempont, amelyet Németországban, Olaszországban és Görögországban fognak vizsgálni. Elsô alkalommal vizsgálják az élelmiszeripari hulladékokat az Egyesült Királyságban, Dániában, Franciaországban és Írországban. A nyomonkövethetôség vizsgálata elsôsorban a marhahúsra terjed ki. A tagjelölt országokban azt vizsgálják, hogy a közösségi joganyag mennyire épült be az élelmiszer-szabályozásba, valamint azt, hogy a közösségi szabályozást megfelelôen alkalmazzák-e az egyes ágazatokban és az EU-ba történô export esetében. A vizsgálatok földrajzi eloszlása Vizsgálatok Vizsgálatok száma % EU 145 58 Tagjelölt országok 38 15 CEFTA országok 6 2 USA, Kanada, Új-Zéland 6 2 Egyéb harmadik ország 55 22 ÖSSZESEN 250 100 Ország

A vizsgálatok megoszlása fô szakterületenként Szakterület Élelmiszerbiztonság Állat-egészségügy Növény-egészségügy Állat jólét ÖSSZESEN

Összes vizsgálat % 200 80 24 10 15 6 11 4 250 100

3 : 2 a GM termékek javára Egy kanadai farmon (Ontario, Birkbank farm) végzett felmérés szerint a vásárlók a genetikailag módosított (GM) termékeket 3:2 arányban részesítették elônyben azokkal az árukkal szemben, amelyek nem-módosítottak, és így termesztésüknél rovarirtó szereket kell használni. Csemegekukoricánál és burgonyánál végezték az összeha-

8

sonlításokat, két egymást követô évben úgy, hogy a különbözôképp elôállított termékeket a farm boltjában a megfelelô jelzésekkel és kiegészítô információkkal ellátva tették ki. A farm tulajdonosa szerint a boltjukban vásárlók azért kedvelik jobban a genetikailag módosított csemegekukoricát, mert az információk alapján tudják, hogy azt rovarirtó szerek használata nélkül termesztették. A genetikai módosításból nyerhetô gazdasági haszon természetesen esetleges, mindig attól függ, hogy az adott évben éppen milyen mértékû a rovarkárosítás. Azonban az mindenképp haszon, hogy a veszély, amit a peszticidek egészségkárosító hatása jelent az emberi egészségre, ezzel a módszerrel tetemesen csökkenthetô. (Európa azonban még mindig nem nyitott a GM termékekre. A szerk.) Grain and Oilseeds 2001/október Ford.: Sz. S.

GMO-val az éhezés ellen? Öt kutató a világ minden tájáról a biotechnológiáról tárgyalt. Az EU-15-ök mezôgazdasági miniszterei is jelen voltak a belgiumi Alden Biesen-ben. A téma az a sokat emlegetett GMO volt. Magát a találkozót a belga mezôgazdasági miniszter kezdeményezte a genetikailag módosított szervezetek mezôgazdasági felhasználásáról. Belgium nem zárkózna el a GMO szélesebb körû felhasználásától a mezôgazdaságban és az élelmiszertermelésben. Az öt kutató felvázolta a GMO elônyeit és hátrányait. Az egyik kutató, John Manyo, az ENSZ FAO szervezeténél dolgozik. Ô azokat az elônyöket ismertette, hogy miként küzdhetnének az afrikai fejlôdô országok a GMO segítségével az éhezés ellen. A Kínából, Nagy Britanniából, Új-Zélandról és Kanadából érkezett kutatóknak szintén voltak érveik a genetikailag módosított szervezetek mellett és ellen. Feedstuffs 2001. szeptember 17–20. –t–

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

EU AGRÁRIUM

ÉS PIACSZABÁLYOZÁS

„ Tûz alatt” az élelmiszer-elôállító üzemek A kisméretû hús- és tejfeldolgozó üzemekbôl származik az ágazat környezet-terhelésének tetemes része. Ez az üzenete az IMPEL – az EU nemzeti nem hivatalos környezetszennyezési ellenôrei – által készített tanulmánynak. Véleményük szerint a kisüzemek nem képesek megfelelô szinten beruházni és alkalmazni a tisztítási eljárásokat. A tanulmány rámutat arra, hogy azok a hús- és tejfeldolgozó üzemek felelôsek az ágazat által okozott környezetszennyezés nagy részéért, amelyek kis méretük miatt nem esnek az 61/1996/EK irányelv, azaz az EU integrált szennyezés megelôzés és szabályozás (IPPC, Integrated Pollution Prevention and Control) hatálya alá. Érdemes volna újragondolni a „mini-IPPC” javaslatot, amely az IPPC alá nem tartozó üzemekkel foglalkozik. A tanulmány további megállapításokat tesz a sörfôzôk, valamint a hús- és tejfeldolgozó üzemekkel kapcsolatban: – általában elmondható, hogy ezekbôl az üzemekbôl nem mérgezô és veszélyes anyagok kerülnek ki; – a húsfeldolgozó üzemek számára komoly gond a szilárd hulladék kezelése, az EU melléktermékek újrahasznosításának tilalma miatt; – az üzemek számára alapvetô a saját monitoring rendszer; – a környezetgazdálkodási értékelési rendszer (benchmarking) része lehet legmegfelelôbb technológiának. Közös problémája ezeknek az ágazatoknak: a számottevô víz- és energia felhasználás, a nem megfelelô újrahasznosítás és anyagfelhasználás; a szilárd melléktermékek kezelése, az ipari szennyvíznek a városi szennyvízcsatornába való továbbítása. A tanulmányhoz 21 országból gyûjtöttek be adatokat – 12 EU tagországból és 9 tagjelölt országból. A kutatás célja az volt, hogy ráirányítsa a tagországok figyelmét a jelenlegi gyakorlatra, ösztönözze ôket arra, hogy közös gondolkodással és erôfeszítéssel keressék a megoldást a problémákra. A tanulmány teljes szövege az alábbi web oldalon olvasható: www.europa.eu.int/comm/environment/ impel/news.htm


Bébiételek az egészségügyi programban A Közös Egészségügyi Program egyik kiemelt pontja lesz 2002-ben a bébiétel, olvasható a Bizottság javaslatában. A gyermekek és a felnôttek táplálkozási szokásaival, valamint azokkal a faktorokkal kívánnak foglalkozni, amelyek befolyásolják az étkezési szokásokat. A kiemelt fontosságú témák között szerepel az elhízás megelôzése, az egyes diéták elemzése, valamint a szoptatás.

Változott az EU gyümölcslé vámja Az Európai Cukorgyártók Szövetsége (CEFS) és a gyümölcslé gyártók közötti tárgyalásokat követôen az EU módosította a gyümölcslevek vámját. 2001 májusában a cukorgyártók jelezték, hogy cukorral telített gyümölcslevek árasztják el Európát. A gyümölcslevek vámja, függetlenül azoknak cukortartalmától, 12,2%, amely a cukor vámjánál lényegesen alacsonyabb. Az extra-édes szirupokat az üdítôital gyártók használják alapanyagként. A módosítás szerint az importált gyümölcslevek cukortartalma nem haladhatja meg az 50%-ot. Az eredeti tarifa-meghatározás szerint a cukortartalom akár 99% is lehetett. A jelenlegi zûrzavart megszüntetné, ha az EU Bizottsága a tarifa-meghatározásnál szerepeltetné a „brix” kifejezést, amely az ágazat minden szereplôje számára érthetô. (Brix fok: a vízben oldott szárazanyag kifejezése %-ban). Az EU vámszervei megvizsgálják, hogyan lehet a módosító javaslatot 2002-ben alkalmazni. (A Tanács 2658/87/EGK rendelet I. Mellékletének módosítása a Bizottságnál megtekinthetô.) Sz. F. Á.

9

EURÓPAI

CUKORKÖRKÉP

Megszûnhet a rozs intervenciós felvásárlása A Gabona Ügyviteli Bizottság 2001 novemberi ülésén felvetôdött, hogy a 2002. évi KAP felülvizsgálat egyik témája a rozs intervenciós felvásárlásának megszüntetése lesz. A Bizottság még nem állt elô konkrét javaslattal, az intervenciós felvásárlások 2001. november 1-jével megkezdôdtek. Az EU gabona piacszabályozás legtöbb gondot okozó terméke a rozs, a jelenlegi intervenciós készletek több, mint felét teszi ki. Ha törölnék az intervenciós rendszerbôl, felvásárlási és tárolási költséget takarítanának meg. Németország a legnagyobb rozstermelô. 2001-ben az EU összes rozs termôterület 67%-án – 839 ezer hektáron termeltek rozst. A gabonafélék intervenciós felvásárlása az elmúlt években meglehetôsen kevés volt, amely az Agenda 2000 csökkentett intervenciós árainak tudható be. Az EU gabona árai a legtöbb terméknél jelenleg is az intervenciós ár felett vannak. A rozs esetében áthidaló megoldást hozhat, ha a gabonafélékre az intervenciós felvásárlási árat – meghatározott mennyiségi keret erejéig – 101,31 t/euróban határoznák meg. A témával kapcsolatos megoldási javaslatok 2002 júniusában, a KAP középtávú felülvizsgálatán várhatóak.

Mintavételi eljárás a dioxinra Az Élelmiszer Állandó Bizottság egyetértett a Bizottság javaslatával, amely az élelmiszerek dioxin tartalmát vizsgáló mintavételi és analitikai módszereket tartalmazza. A 14 oldalas technikai irányelv tartalmazza a különbözô típusú, élelmiszerekben elôforduló dioxinokat és meghatározza a tagországok felelôsségét a mintavételi eljárások során. A mintavétel pontos menetérôl melléklet készült. Sz. F. Á.

A saláta nitrát-tartalma Az Európai Bizottság csökkenteni kívánja a jégsaláta megengedett nitrát-tartalmát. Az Élelmiszer Állandó Bizottság 2001 októberi ülésén vitatta meg a Bizottság 466/2001 sz. rendeletének módosításáról készített tervezetet, amely egyes élelmiszerek bizonyos szennyezôanyag tartalmának maximális szintjét határozza meg (saláta és spenót nitrát-tartalma). Sz. F. Á.

Szegedyné Fricz Ágnes FVM, Élelmiszeripari Fôosztály

Európai cukorkörkép A Francia Répatermesztôk Szövetségének (CGB) közlése szerint az elmúlt szezon 4,3 millió tonnájához képest 2001-ben csupán 3,8 millió tonna fehércukrot állítottak elô. A betakarítást már szeptember közepén elkezdték, a gyárak többsége azonban csak október elején kezdte meg a feldolgozást.

10

Németországban hasonló a helyzet. A Német Cukoripari Egyesülés (WVZ) becslései 3,7 millió tonnás várható cukortermelésrôl szólnak, szemben a 2000 évi 4,4 millió tonnával.


EURÓPAI

CUKORKÖRKÉP

Az EU cukorpiaci rendtartása

2006 után Franz Empl – az EU Bizottság Mezôgazdasági Fôigazgatósága Cukor Osztályának képviseletében a Nemzetközi Cukorszervezet (ISO – International Sugar Organization) az indiai, Új-Delhiben tartott tanácsülésen – elôadásában az EU cukorpiaci szabályozásának 2006 utáni alakulásáról beszélt. Az elhangzottak szerint a rendtartásra legnagyobb hatással a következô tényezôk lehetnek: – a WTO tárgyalások alakulása, – a radikálisabb reformot sürgetô tagállamok (Egyesült Királyság, Svédország, Finnország) véleménye mennyire befolyásolja a többieket, – az EU kibôvítése. Elôreláthatólag már 2003-ban megkezdôdnek az egyeztetések az uniós rendtartás jövôjérôl. Ehhez a Bizottság átfogó képet kí-

ván kapni az ágazat jelenlegi helyzetérôl, különös tekintettel a piaci verseny, az árképzés és ártárgyalások alakulására. Kérdésekre válaszolva Empl úr elmondta, hogy a csatlakozási tárgyalásoktól függ, hogy mekkora kvótákkal és milyen feltételekkel lépnek be az új tagok az EU-ba. Ugyanakkor cáfolta, hogy egyes tagjelöltek irreális igényekkel álltak volna elô.

Új vezetô Jean-Marc Gazagnes (Franciaország) 2001. október 1-tôl az EU Bizottság Cukorosztályának vezetôje. Gazagnes az olívaolajjal foglalkozó osztályt már négy éve vezeti. E pozíciójának megtartása mellett lett a Cukorosztály vezetôje. Cs. P.

A biocukor piaci helyzete az Európai Unióban apjainkban az élelmiszerpiacokon a biotermékek iránti kereslet folyamatos növekedésének lehetünk tanúi. Az ISO1 és az UNCTAD/WTO2 elôrejelzései szerint a biotermékek összes élelmiszerfogyasztáson belüli jelenlegi 2–4%-os részesedése 2005-ig 5–10%-ra emelkedik. Érthetôen ez elsôsorban a magas jövedelmû országok piacain jelentkezik; az Európai Unióban is jószerivel csak a legmagasabb jövedelmû államokban. A biotermékek gyorsan bôvülô piacán a cukor nem képvisel nagy részarányt, ha azonban figyelembe vesszük, hogy számos feldolgozott biotermék tartalmaz cukrot (fôként italok), akkor mégis azt mondhatjuk, hogy a biocukor szép jövô elôtt áll. A biotermékek iránti növekvô kereslet többféle fogyasztói magatartás eredôje, me-

N

1 2

lyeket fôként a gazdag országok magas jövedelmû rétegei képviselnek. Ezek között szokták megemlíteni, hogy a fogyasztók általában úgy ítélik meg, hogy a biotermékek kedvezô hatással vannak a környezetre; saját egészségükkel és az élelmiszerek biztonságával kapcsolatban azt gondolják, a biotermékek egészségesebbek. Általános vélekedés szerint a legmodernebb élelmiszertermelési eljárások károsak mind az egészségre, mind a környezetre, az intenzív állattenyésztés pedig nem állatbarát. biocukor fogyasztóit is az ekképpen vélekedô magas életszínvonalon élôk körében kereshetjük. Ôk képesek megfizetni a biotermékek hagyományos élelmiszerekhez képest magas árát, ami a biocukor esetében hozzávetôlegesen három-négyszeres. A keresett mennyiség vi-

A

International Sugar Organisation – Nemzetközi Cukorszervezet United Nations Conference on Trade and Development/ World Trade Organisation, Az ENSZ Kereskedelemi és Fejlesztési Szervezete, valamint a Világkereskedelmi Szervezet

12


EURÓPAI

CUKORKÖRKÉP

vesszük, látható a biocukorban rejlô lehetôség, hiszen ha csak 1%-ra nône a piaci részesedése, az 87 ezer tonnát jelentene. Ez elméletileg reális várakozás, lévén a biotermékek aránya az egész élelmiszerpiacon átlagosan 1,8%, legmagasabb pedig Ausztriában, Dániában és az e tekintetben az EU-nál is elôrébb járó Svájcban (2–4%). Közösség országaiban a biocukor termelése még a fogyasztáshoz viszonyítva is rendkívül alacsony. Elsôként a Suiker Unie holland cég próbálkozott biocukor elôállításával. 2000-ben már 270 hektárról takarítottak be biorépát, az abból gyártott 1500 t cukorral vezetnek az EU-n belül. Hollandián kívül Svédországban, Dániában és az Egyesült Királyságban foglalkoznak organikus cukor termelésével. Dániában például a legnagyobb cukoripari vállalat, a Danisco évente 400 t biocukrot állít elô. A nyersanyagbázis megteremtése érdekében a gazdálkodóknak a hagyományos cukorrépához képest mintegy 50% felárat fi-

A

zetnek. Az alacsony hozam miatt azonban a termelési kedv mérsékelt. A biocukor piacát, mint általában a biotermékek piacát, kínálati oldalról a magas jövedelmû országokban elsôsorban a minôsítések, tanúsítványok rendszerének átláthatóbbá tétele, egységesítése biztosíthatja. A bioélelmiszerek között összességében azonban a cukor jóval marginálisabb szerepet játszik és fog is játszani a többi termékhez képest, hiszen fogyasztáson belüli aránya töredéke azoknak. Szerepet játszik ebben az is, hogy a hagyományos módon gyártott cukor teljesen tiszta, természetes táplálék, melynek biológiai módszerrel történô elôállítása, a fizikai, mikrobiológiai tisztaság szempontjai miatt jóval körülményesebb és véleményem szerint furcsa módon nagyobb mértékben veszélyeztetheti a fogyasztói biztonságot, mint a hagyományos eljárással készített termék. Cs. P.

Az EU meghatározta a 2001/02. évi „B”-kvótás cukor végsô illetékét A Cukor Igazgatási Bizottság visszamenôleges hatállyal csökkentette a 2001 júniusával zárult cukorévben a B-kvótás cukorra kivetett illetéket, az intervenciós ár 37,5%-áról 20,7%-ra. A „B” (vagy más néven, kiegészítô) illeték fedezi tulajdonképpen a cukorexport-visszatérítést. Az illetéket minden cukorév kezdetén, elsô lépésben a fehércukor 63,2 euró/100 kg-os intervenciós árának (kb. 162 ezer Ft/t) legfeljebb 30%-ában határozzák meg, melyhez – amennyiben további fedezetre van szükség – további 7,5% adódhat. Az illetéket a szezon során 37,5%-ra növelték (ez az elmúlt 10 évben elôforduló legmagasabb érték) és ezt a magas illetéket csökkentették most 13,0998 euró/100 kg-ra (33400 Ft/t), azaz a 20,7%-ra.

14

Az illetéket a gyárak vonják le az átvételi árból, és utalják az EU Bizottsághoz, két részletben: az adott gazdasági évben június 1-ig elôleget kell fizetniük (ennek mértékét április 15-ig állapítja meg Cukor Igazgatási Bizottság), az illeték végsô összegét október 15-ig közölte a Bizottság, a befizetéseket december 15-ig rendezte. A fentiekkel egyidejûleg határoztak arról is, hogy a feldolgozók 8,27 euró/t (kb. 2100 Ft/t) összeget kötelesek még fizetni a termelôknek, az elmúlt szezonban beszállított répáért. Az izoglükóz esetében meghatározott illeték 5,4980 euró/100 kg (14000 Ft/t), az inulin szirupra 13,0998 euró/100 kg (33400 Ft/t). Cs.P.


ENERGIAELLÁTÁS

AZ

EURÓPAI UNIÓBAN

A cukorrépa-termesztôk száma, termôterület szerinti kategóriánként, 1995–2000 Cukorrépával bevetett terület

1995

1996

1997

1998

1999

2000

20 ha alatt 20–100 ha között 100 ha felett

3916 656 324

2727 550 320

2281 479 256

1060 420 259

513 335 176

526 297 158

Mindösszesen:

4896

3597

3016

1739

1024

981

(Forrás: Cukor Terméktanács)

A cukorgyárak számának csökkentése mellett a hatékonyság növelése érdekében végrehajtott kapacitásbôvítô beruházások eredményeként az egy gyárra esô cukorrépa feldolgozó kapacitás a 1995. évi 4350 t/napról 2000-re 6229 t/napra, a cukorgyártó kapacitás pedig az 1995. évi 493 t/napról 2000-re 814 t/napra növekedett. Az iparági szerkezet a kelet-közép-európai régióban országonként meglehetôsen különbözô. Az Európai Unióban meglévô struktúrához, a csatlakozásra váró országok közül leginkább Magyarország és Csehország iparági szerkezete hasonlít. Az EU-nak átnyújtott, a kvótameghatározás referencia idôszakául

szolgáló termelési statisztikák szerint (1995-99 évek átlaga) Magyarország 7 gyára 480 000 tonna cukrot termelt, átlagban tehát gyáranként 69 000 tonnát; Csehország pedig 11 gyárral 490 000 tonnát állít elô, azaz egy-egy gyár átlagosan 45.000 tonnát. A lengyel cukoripar az általános árszínvonalbeli elônye ellenére súlyos gondokkal küzd, ugyanis napjainkban 74 gyár mûködik, ami 27 000 tonnás átlagos gyárankénti termelést takar. A 1995-99 közötti évek hazai fogyasztása meghaladta a 400.000 tonnát. Az egy fôre esô hazai cukorfogyasztás 1998-ban 41,9 kg/fô volt. Cs. P.

Hogyan látták a jövô energiaforrásait 1928-ban? Közel háromnegyed-száz éve, a "Népszerû Természettudományi Könyvtár" sorozatban jelent meg a fenti címmel Zelovich Kornél összefoglaló munkája arról, hogy a világ szén-, tôzeg-, gáz- és nyersolajkincse véges, a források elôbb-utóbb kimerülnek. Tanulságos lehet néhány bekezdést felidéznünk ebbôl a könyvbôl, hogy lássuk: energiaproblémáink megoldásában jó irányban, és fôleg elég gyorsan haladunk-e? "Napmotorok… ha azonban a végcél a napsugaraknak, a fénynek elektromossággá való alakítása, önként is felvetôdik a kérdés: nem lehetne-e a fényt közvetlenül, tehát kerülôút elhagyásával, elektromossággá alakítani. Hiszen mind a fény, mind az elekt-


romosság rezgési jelenség, amelyek a hullámhosszban különböznek egymástól." "Vízierôk… a Föld értékesíthetô vízierôinek még huszad része sincs kiépítve. A vízerômûvekbôl eddig nyert energia a világon elfogyasztott szénenergiának ugyan csak tört része, de megállapítható, hogy az újabb idôben egymásután létesített vízierômûvek következtében a 'fehérszén' évrôl évre növekszik." "Szélmotorok… Németországban, ahol a század elején már vagy 15.000 szélmalom volt, fokozottabb figyelmet fordítanak a szélmotorokra, tehát a szélenergia kihasználására. Célszerû a szélmotorok alkalmazása öntözésre, lecsapolásra, vízellátásra."

17

ENERGIAELLÁTÁS becslések, miszerint az energia iránti keresletet csökkentô beruházások (mint például hatékonyabb hôszigetelés, hatékonyabb energiafelhasználású háztartási gépek kifejlesztése és gyártása) háromszor-négyszer annyi új munkahelyet teremthetne, mintha ugyanennyivel az energiakínálat bôvítését támogatnák. Az EU lehetôségei az energiahatékonyság javítására azonban erôsen behatároltak a szubszidiaritás elve miatt, és mivel a tagországok az energiapolitikát illetôen megtartották nemzeti szuverenitásukat, az Unió hatásköre jogilag sem egyértelmûen tisztázott. 2010-re a Megújuló Energiaforrások Fehér Könyve (Doc. Com. (97) 599 EU) alapján az energiahatékony megújuló energiaforrások részarányát a bruttó energia-felhasználásban kétszeresére kellene emelni. Jelenleg mindössze 6–7%. Ez a már mûködô vízierômûvek mellett igen komoly, nagyságrendileg is más kapacitásnövelést igényel a szélenergia, a biomassza-felhasz-

AZ

EURÓPAI UNIÓBAN nálás és a napelemekkel történô energiatermelés területén. Egy másik tervezet szerint 2005-re bio-üzemanyagoknak kellene fedezniük a szállítás üzemanyag-igényének minimum 5%-át. Energiapolitikai céljainak elérése érdekében az EU egész sor kutatási és fejlesztési programot támogat (például szénhasznosítási technológiák javítása, nukleáris energiatermelés). A megújuló energiaforrások technológiai fejlesztésére is tekintélyes összegeket fordítottak (THERMIE és a JOULE programok). Ha az egész Földet nézzük, az élôvilág szempontjából egyetlen lényeges energiainput van: a napenergia. Ezt oszthatjuk, szorozhatjuk, akkor sem lesz több, mint amennyit a Földünk felülete a világûrbôl felfog és eddig felfogott. Jól kell sáfárkodnunk vele és a belôle évmilliók során képzôdött tartalékokkal ahhoz, hogy mi is hosszú életûek maradhassunk e Földön. Sz. S.

(Forrás: Az Európai Unió és a környezetvédelem / Fejezetek az Európai Unió közpolitikájából / 9. Az energia és a környezet http://www.mtvsz.hu/eu/eukorny/9.htm)

A z E U k ö z ö s bioüzemanyag-stratégiája Az Európai Közösségben eleddig nem létezett egységes koncepció a biológiai alapú hajtóanyagok piacának komplex fejlesztésére, csupán nemzeti szinten mûködtek, mûködnek efféle programok. 2001 novemberében végül is javaslat született a bio-üzemanyag stratégiáról, mely a bio-hajtóanyagok (bioalkohol, biodízel, hidrogén, biogáz stb.) termelésének gyors felfutását eredményezheti. A sokat hangoztatott érvekre alapozva, miszerint az EU energiaellátására a keleti kibôvítés negatív hatással lesz, a környezetvédelmi szempontból problematikus széndioxid kibocsátás pedig egyre komolyabb gondokat okoz, már korábban is (1997–2000ben) számos ilyen irányú javaslat készült. A legutolsó a közlekedés üzemanyag-felhasználásának 20%-át már 2020-ra biológiai for-


rásból, illetve hidrogénbôl tervezte fedezni – ez volt az ún. „kétszer húsz” célkitûzés. A 2001. novemberi rendelettervezet elôírja, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy 2005-tôl az adott állam területén közlekedési célú felhasználásra értékesített üzemanyag min. 2 százaléka bio-üzemanyag legyen. 2005-tôl évi 0,75%-os aránynövekedést kellene elérni, hogy ezáltal 2009-re az említett piac fosszilis energiahordozóinak 5%-át ki lehessen váltani. 2009-tôl már a kötelezô elegyítést alkalmaznák. A javaslat – a kivitelezhetôség érdekében – a bio-üzemanyagokra a hagyományos üzemanyagok esetében szokásos adóhányad 50%-ának alkalmazását tartja kívánatosnak, 2004-tôl kezdôdôen.

19

ENERGIAELLÁTÁS A bio-üzemanyagok piaci részesedése jelenleg 0,2–0,3% (kb. 1 millió tonna olajnak felel meg az EU piacát tekintve). A 2005-re megcélzott 2 %-os arány azonban már 5,4 millió tonna olajnak megfelelô energiahordozót jelent, hiszen a közlekedés által felhasznált üzemanyagok piaca összességében is évi 1,5%-kal bôvül.

AZ

EURÓPAI UNIÓBAN A program – feltéve, ha ahhoz számottevô adókedvezmény társul – perspektivikus lehet a túltermeléses közösségi mezôgazdasági árutermelés szempontjából, amenynyiben az ipari növények közül elsôsorban a repce és a cukorrépa számára alternatív piacot adna. Cs.P.

Energy and/or nature – in the European Union The European Union takes into account not only the economy, but also the nature. Annual growth of energy consumption of the EU is less than the half of the world’s. Growth of carbon dioxide emission in the EU is also tower than the global one. Energy efficiency is a crucial point in the energy policy of the world, as well as of the European Union. Improving efficiency seems to be very important for decreasing carbon dioxide emissions, as a by-product of energy production and use. But it’s possibility is strongly limited by the subsidiarity in the Union. For 2010, energy production from renewable energy sources will be doubled. Presenly it is 6–7%. Not too much, but the duplication of it seems to be a good direction.

S z é l e r ô m û v e k az atomenergia kiváltására A német kormány erôteljes fejlesztésbe kíván kezdeni a tengerparti szélenergia hasznosítása területén annak érdekében, hogy az ország éghajlatvédelmi célkitûzéseinek és az atomenergia kiküszöbölésére irányuló politikájának egyaránt meg tudjon felelni. Gerhard Schröder kancellár és a négy energia-vállalat megállapodása értelmében az ország 19 atomerômûve bezárásra kerül a 2003 és 2021 közötti években. A hiányzó energia részleges kiváltására szélerômû épülne – 4000 turbinával az Északi-tenger partján –, mely a környezetvédelmi miniszter, Jürgen Trittin véleménye szerint 2030-ra mintegy 75–80 terrawattóra elektromos áramot termelne évente. Ez a mennyiség közel 60%-a annak az energiának, melyet az elmúlt évben az atomerômûvek termeltek Né-

20

metországban.Bár a kiszemelt két terület sem madárvédelmi, sem védett tengeri területet nem érint, mégis megosztottak a környezetvédôk a környezeti hatások tekintetében. A környezetvédôk kifogásolják továbbá, hogy az atomenergia leépítését célzó terv túl hosszú menetrenddel dolgozik, holott a Flensburgi Egyetem tanulmánya szerint az atomenergia gyors kivonása 83 milliárd márka pénzügyi haszonnal járna, ha a megújuló energiák párhuzamos fejlesztése is megtörténik. A lassú leépítés pedig


FELKÉSZÜLÉSÜNK még veszélyes is, mivel az atomenergiát pártoló ipari lobbi és a politikusok a jövôbeli kormányok során megpróbálják majd a folyamatot visszafordítani, arra hivatkozva, hogy a globális felmelegedés megakadályozását hátráltatni fogja, ha Németország még több fosszilis energiahordozó elégetésével növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A szélenergia kiaknázására a kormány magánbefektetôket vár, mivel az iparágat „közel gazdaságossá” teszi a megújuló energiák támogatásáról szóló törvény, mely 0,09 euró (0,178 DM) per kilowattóra garantált árat szab meg a szélenergiára. EU Integráció 2001/szept.

Forrás: http://ens-news.com/ens/jun2001/2001L-06-11-03.html

Mit tegyen a termelô? Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Európai Integrációs Fôosztálya, a Magyar Tudományos Akadémia Agrármarketing Albizottsága és a Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Klubja közösen szervezett konferenciát „EU-csatlakozás – mit tegyen a termelô?” címmel. A rendezvényt az FVM színháztermében tartották 2001. december elején. Amint azt a cím is jelzi a szerzôk elsôsorban a mezôgazdasági termelôk számára állították össze a gyakorlati ismereteket, tapasztalatokat átadó konferenciaprogramot. A résztvevôk fôként falugazdászok és kisés középvállalkozású termelôk voltak, de az FVM-ben dolgozó kollégák, valamint a sajtó munkatársai is képviseltették magukat. A rendezvényt Bene Dániel miniszteri kabinetfônök nyitotta meg, aki az EU-csatlakozás idôpontjának közelségét hangsúlyozta, ezzel összefüggésben pedig a termelôk felkészítésének fontosságát. Dr. Pete Nándor, (a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának fôosztályvezetô-helyettese), azt emelte ki elôadásában, hogy a magyar mezôgazdaság termelési szerkezetét az Európai Unió által megkívánt piaci igényeknek megfelelôen szükséges átalakítani és törekedni kell a minôségi termelésre, valamint a hatékonyság növelésére. A termelôknek alkalmazkodniuk kell a változó piaci körülményekhez. Fontos szempont, hogy nemcsak meg kell ismerniük, hanem hasznosítaniuk is szükséges az Európai

A


unió agrárszabályozását, az elôcsatlakozási programokat, mint a SAPARD vagy a PHARE azért, hogy a támogatásokra majd sikeresen pályázhassanak. Közös Agrárpolitika újabb reformja következtében még inkább elôtérbe kerülnek az agrártermékek minôségi, élelmiszerbiztonsági elôírásai, a vidékfejlesztés, valamint az esélyegyenlôség alapkövetelménye. Dr. Pete Nándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a termelôi szervezetekbe való tömörülés jobb alkupozíciót teremt a gazdák számára a kereskedôkkel szemben, ezért szükséges ezen szervezetek minél elôbbi létrehozása. Érdekes és tanulságos volt Zimmerl Ernst úrnak, az Osztrák Nagykövetség mezôgazdasági követének elôadása, amelyben a csatlakozás utáni osztrák tapasztalatokról beszél. Ausztria csatlakozásának évében (1995ben) 5,6 milliárd euróról 4,5 milliárd euróra esett vissza a mezôgazdasági és erdôgazdasági termelés egy év alatt. A mezôgazdaságból származó egy fôre jutó jövedelem viszont nem csökkent. Ennek oka, hogy a felvásárlási árak Ausztria csatlakozása elôtt meghaladták az EU árait, ezek a belépéskor csökkentek, de a közösségi támogatások kiegyenlítették az áresést. A mezôgazdasági jövedelem összetétele 1994. és 2000. között lényegesen megváltozott: Ausztria csatlakozása elôtt a támogatások részesedése a termelôk teljes jövedelmébôl csak 32%-ot tett ki. Ez az arány 2000-ben 64%-ra nôtt.

A

21

FELKÉSZÜLÉSÜNK Az osztrák gazdákban is voltak fenntartások az EU-csatlakozást illetôen, azonban ezek szertefoszlottak az integrációt követôen. A sok változás ellenére az osztrák mezôgazdasági szektor jól „vizsgázott” az EU-ba való belépésnél. Szabó Márta agrárközgazdász a szövetkezetek és a termelôi szervezetek fontosságáról tájékoztatta a jelenlévôket. Az Európai Unióban a mezôgazdasági termékek mintegy 40%-át szövetkezetek értékesítik, illetve dolgozzák föl. A zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó termelôk 1996. óta csak akkor juthatnak támogatáshoz, ha tagjai ilyen termelôi szervezetnek. Beszélt az elsô hazai termelôi szervezetek tapasztalatairól, valamint a holland zöldség-gyümölcs aukciós rendszer 90-es években végbement átalakulásáról. Dr. Lehota József egyetemi tanártól hallhattunk arról, mit jelent az Európai Unióban

a verseny, továbbá a mezôgazdasági és feldolgozott termékek piacrajutási feltételeirôl. Dr. Tooth Gedeon tanszékvezetô az EU élelmiszerek értékesítési lehetôségeivel ismertette meg a résztvevôket. rendezvény során az FVM által készített EU-s kiadványokhoz és a konferencián elhangzott elôadásokból összeállított anyagokhoz is hozzá lehetett jutni. Ez a konferencia jó alkalmat adott arra, hogy a falugazdászok és a termelôk találkozzanak egymással és az FVM szakértôivel. A jövôben is szükség lesz még ehhez hasonló fórumokra, ahol a tárca képviselôi a termelôkkel közösen folytathatnak eszmecserét a mindkét oldalt érintô kérdésekrôl, ezzel is elôsegítve az Unióhoz való csatlakozást.

A

Baksa Adrienn FVM Európai Integrációs Fôosztály

Elôrelépés SAPARD ügyben Az Európai Bizottság Mezôgazdasági Fôigazgatóságának a tagjelölt országok SAPARD ügynökségei akkreditácójának elôkészítéséért felelôs munkatársai 2001. december közepén kétoldalú megbeszéléseket folytattak Magyarországon. A delegáció az FVM és a SAPARD Hivatal munkáját igen pozitívan értékelte. Kijelentették, hogy elôzetes információjukhoz képest várakozásaikat meghaladó elôrelépés történt az akkreditációra való felkészülésben. A SAPARD Hivatallal kapcsolatban tett pozitív megállapításokat nagymértékben megalapozták dr. Vonza András miniszternek a SAPARD akkreditáció felgyorsítása érdekében 2001-ben hozott döntései. A SAPARD Hivatal elkészítette önálló SzMSzét, valamint aláírásra kerültek azokkal a szakfôosztályokkal kötött megállapodások, amelyek a SAPARD Hivatal függetlenségét biztosítják. A SAPARD Hivatal aktív közremûködésével aláírásra került Együttmûködési Megállapodás a program végrehajtásában szerepet játszó intézmények feladatait szabályozza.

22

A SAPARD Hivatal elkészítette Mûködési Kézikönyvét, az eljárások begyakorlására, valamint bemutatására teszt-feladatokat hajtott végre, amelyek az önértékelés szerves részét képezik. 2001. december 13-án az Európai Unió Mezôgazdasági Fôigazgatóságának koordinátora Manuel Fernandes Rodrigues és munkatársai SAPARD Hivatalban tett látogatásuk során helyszíni szemlét és ellenôrzést tartottak. Az intézményfejlesztés területén komoly elôrelépést történt. A SAPARD Hivatal regionális irodáit hivatalosan 2002. januárjától nyitotta meg a gazdálkodók számára. Ezzel kezdetét vette mind a központi, mind a regionális szintû tájékoztatás és felkészítés a SAPARD támogatásokhoz kapcsolódó pályázatok vonatkozásában. Cél, hogy a gazdákon kívül a gazdák érdekképviseletei, illetve tanácsadó szervezeteik és testületeik is idôben megkaphassák a megfelelô tájékoztatást a SAPARD Program indulásával és a pályázati feltételekkel kapcsolatban. A SAPARD Programnak hármas célkitûzése van: egyrészt a támogatások segítségével a mezôgazdaság szerkezetátalakítá-


FELKÉSZÜLÉSÜNK sának elôsegítése, másrészt intézményi rendszerével olyan EU-komform struktúra megteremtése, amely az EU-s tagsághoz kapcsolódó támogatások lebonyolítására az EU elvárásoknak megfelelôen képes, harmadrészt pedig a gazdák számára olyan felkészülési módszertant nyújt, amelynek segítségével begyakorolhatják az EU-s támogatások eléréséhez kapcsolódó pályázati rendszert.2002. február közepére valamennyi regionális SAPARD iroda megkezdte mûködését az országban. (A dél-dunántúli SAPARD iroda Kaposváron, az észak-alföldi Nyíregyházán, a nyugat-dunántúli Zalaegerszegen, a középdunántúli Veszprémben, a közép-magyarországi Budapesten, a dél-alföldi Szegeden, az észak-magyarországi SAPARD iroda Miskolcon nyílt meg.) FVM Sajtó

Közeledô határidô A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatja a pályázókat, hogy az ültetvénytelepítési pályázati felhívásban a pályázat 3.7–3.10 számú mellékleteiben elôírt szakhatósági igazolásokat – beleértve a talajvizsgálat eredményérôl szóló igazolást is – a hitelintézeti igazoláshoz hasonlóan pótlólag, 2002. március 30-ig lehet benyújtani a pályázatot befogadó megyei földmûvelésügyi hivatalhoz. (A pályázathoz nem kell csatolni az illetékes terméktanács nyilatkozatát.)

Erdôrezervátumok Magyarországon Mivé lesz a természet, ha hagyjuk…? indössze 300 év kell egy erdônek, hogy visszanyerje természetes állaM potát. Semmi mást nem kell tennünk,

rezervátumként kijelölt erdôterületek a magyarországi erdôk 0,76 százaA lékát alkotják. Pontosabban csak 0,21

mint hogy békén hagyjuk, azaz nem veszünk el belôle semmit. Nem túl hosszú idô és nem túl nagy ár azért, hogy unokáink unokái láthassanak olyan élettereket, amilyenekben a dédapáink dédapjai a mindennapjaikat élték. A természetes erdei ökoszisztéma megôrzése igen fontos dolog, de nem csak ezt a célt szolgálja az a 63 magyarországi erdôrezervátumként kijelölt erdôterület, amelyet törvényileg védetté nyilvánítottak (vagy védetté nyilvánításuk éppen folyamatban van). Elsôsorban olyan hosszú távú erdôdinamikai kutatások alapjául szolgál, amik eredményébôl az erdôgazdálkodás ugyanúgy profitálhat, mint a természetvédelem vagy az ökológia. Az erdôrezervátum-kutatás európai szintû összehangolása szintén megvalósult, nemzetközi hálózattá fejlesztése az Európai Unió tagországainak kezdeményezésére a COST E4 akció keretében jött létre. Az általa létrehozott európai Erdôrezervátum-kutatási Hálózathoz (Forest Reserves Research Network) hazánk is csatlakozott.

%, az ún. magterület az, ahol - engedélyhez kötött kutatások kivételével mindenfajta emberi beavatkozást, tevékenységet beszüntetnek annak érdekében, hogy az erdô természetes fejlôdési folyamatai hosszú távon szabadon érvényre jussanak és érdemben tanulmányozni lehessen azokat. A többi a magterületeket körülölelô védôzóna, ahol természetközeli erdôgazdálkodás történik, a természetszerû állapot megôrzése mellett. A kutatási metodika is hasonlóképpen különbözik a kétféle helyszínen: az emberi beavatkozástól mentes területeken csak megfigyelések útján gyûjthetô információ, míg a védôzónában a hasonló termôhelyi viszonyok közt elvégzett erdômûvelési kísérletekkel egészíthetôk ki az ott nyert adatok. éltó helyen és méltó idôpontban, az MTA Nagytermében és a Tudomány Világnapján került megrendezésre „Az erdôrezervátum-kutatás helyzete és perspektívája hazánkban” címmel az a vitaülés, amely ökológusokat, erdésze-


M

23

KITEKINTÉS

felügyeleti rendszert, az ellenôrzést és a törvényhozást. A kormányok, az ipar és a fogyasztói szervezetek képviselôi megtárgyalják az élelmiszerbiztonságot és minôséget veszélyeztetô okokat, az élelmiszer által okozott betegségeket, a Gyors Riasztási Rendszer kiterjesztését az EU határain kívülre, valamint a fogyasztóval folytatott jobb kommunikáció kérdéseit. A Konferencia javaslatot tesz továbbá arra, hogyan fejlesszék a különbözô szintû élelmiszerbiztonsági szabályozást és ellenôrzési rendszereket a kelet- és nyugat-európai országokban. A FAO/WHO véleménye szerint „Sokszor nehéz a kelet- és nyugat-európai országok élelmiszerellenôrzô rendszereit

összehasonlítani. Ez bizonytalanságot okoz az élelmiszer-elôállítók, a kereskedôk és a fogyasztók körében.” Az elôzetes tervek szerint a 2002. február 25-én megrendezendô sajtótájékoztatón beszédet mond Dr. Vonza András földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, L. J. Brinkhorst holland mezôgazdasági, környezet-gazdálkodási és halászati miniszter, a rendezvényen részt vesz Dr. Mikola István egészségügyi miniszter, H. de Haen, a FAO, D. Nabarro, a WHO képviselôje. További információ a http://www. foodsafetyforum.org/paneuropean weboldalon található. FVM Sajtó

Harc a vízért illanatnyilag a Közel-Keleten a vízügyi konfliktusnak két gócpontja alakult ki. A térségen belül „vízügyi stresszhelyzet” jött létre, a túlnépesedés, a nagymértékû vízpazarlás, a viP zek szennyezése és a rendelkezésre álló vízforrások folyamatos csökkenése következtében. Egyedül a térség államainak politikai együttmûködése hozhat hatékony megoldást ebben a kérdésben. Az Al-Aqsa mecset miatt kirobbant intifada során is világossá vált a palesztinok számára, a víz sem kivétel a mindent átfogó izraeli ellenôrzés alól. Mivel a teljes vízügyi infrastruktúrát, a szivattyúállomásoktól egészen a csatornahálózatig az izraeliek ellenôrzik, az ô kezükben van a térség vízellátása. A vízforrások megosztása mára létkérdéssé vált a térség összes országa számára, Palesztinában szintúgy, mint sok más országban. Számos állam lakossága él a vízhiány küszöbértéke alatt. Szakértôk szerint az egy fôre jutó vízszükséglet évente 1000 m3, 500 m3/fô vízellátásnál már kritikus a helyzet, és 100 m3-nél kevesebb víz esetén olyan megoldásokhoz kell fordulni, mint a tengervíz sótalanítása vagy a használt víz újrahasznosítása. A térség országai közül Kuvait, Qatar és Bargein esetében évente 90–120 m3,


Szaúd-Arábia esetében 160 m3, Izraelben 400 m3, Jordániában 260 m3 az 1 fôre jutó vízmennyiség. Az utóbbi két országban csak a meg nem újítható föld alatti vízkészletek felhasználásával tudják elôteremteni az így keletkezô évi 300 millió m3 hiányt. Az elmúlt évtizedben a Közel-Keleten a vízügyi krízis aggasztó méreteket öltött. Napjainkra a térség nagy részén felbomlott az emberi szükségletek (mezôgazdaság, ipar, turizmus, városellátás) és a rendelkezésre álló vízmennyiségek közötti egyensúly, és a helyzet tovább súlyosbodik a gyors demográfiai növekedés és a gazdasági fejlôdés következtében. Az mindenesetre tény, hogy ezeken a száraz területeken stratégiai szempontból az van elônyben, akinek a víz, mint természeti erôforrás bôségesen rendelkezésére

31

KITEKINTÉS nia, függetlenségét féltve még nem döntött, noha ez a megoldás olcsóbb, mint a tengervíz sótalanítása. ordánia a térség vízügyi tekintetben legsebezhetôbb állama, mivel a Jordán folyó vize nagymértékben korlátozott. Az éves vízfogyasztás mára meghaladja a lehetôségeket, a hiányt a tartalékból kénytelenek fedezni, így 2025-re már 430 millió m3 vízdeficittel lehet számolni. A helyzet megoldására két tervet dolgoztak ki: egyrészt Szíriával közösen a Yarmouk folyón egy vízlépcsô építését, másrészt Disi víztartalékainak felhasználását a szaudi határon. A terv sokáig nem valósulhatott meg izraeli tiltakozás miatt. A Jordánia és Izrael közötti békeszerzôdés azonban megoldást hozott, mivel Izrael számára évi 12–13 millió m3 vizet biztosított a Yarmouk folyóból. Minden vízügyi szakember egyetért abban, hogy a jelenlegi és a jövôbeli problémák hatékonyan csak a térség államainak együttmûködése útján kezelhetôk, amely integráltan nyúl a különbözô vízforrásokhoz. A Közel-Kelet tartós vízellátásának megoldására létrehozott bizottság (Committee on Sustainable Water Supplies for the Middle East) - amelyben az érintett államok mellett amerikai szakemberek is részt vettek megállapította, hogy a népesség növekedésének mértéke és a víz mennyiségének és minôségének csökkenése nem teszi lehetôvé a tartós fejlôdést, csak abban az

J

esetben, ha a vízfelhasználás három fô szektorára – városok, mezôgazdaság, ipar – sajátos módszereket dolgoznak ki. Meg kell határozni a prioritásokat. Jelenleg a mezôgazdaság használja fel a vízmennyiség 2/3át Izraelben, ezért vita tárgyát képezi jelenleg a mezôgazdaság helyzete a nemzetgazdaságon belül. További nehézséget okoz a nagyvárosok vízügyi infrastruktúrájának elavulása és a vízvezeték-rendszer meghibásodása, melynek következtében akár 50%-os is lehet a vízveszteség. A következô évek elsôdleges feladatai közé tartozik a nagyvárosokban a megfelelô vízkezelés kidolgozása, de emellett szükség van új vízforrások feltárására is. A lehetôségek közül a tengervíz sótalanítása tûnik a legígéretesebbnek, ennek költsége folyamatosan csökken. A másik lehetséges megoldás a használt víz újrahasznosítása, amely megfelelô tisztítás után kommunális felhasználásra alkalmas. Közel-Kelet valamennyi országának felelôs vezetôi tisztában vannak a vízügyi krízis súlyosságával. A bizonytalan politikai helyzet és a vízügyi beruházások óriási költségei azonban nehezítik a probléma megoldását.

A

Christian Chesnot Fordította: Papp Mónika Politic International, Paris 2000–2001. téli számából

Struggle for water The fundamental reason of conflicts in the Near East is derived not only from the differences if religions and cultures, but also from the problem that the parties in opposition are unable to agree upon a rightful water-sharing. What would the solution be? Water consumption is increasing, and not only in the communal sphere. Water requirements of the industry and agriculture also increase day by day. The situation is getting to be more complicated by the high capital intensity of investment to the water conservancy projects. Additionally, there are huge wastages because of the obsolete water-systems. If the regimes in the Near East region could solve their conflicts about water, a great chance would arise to solve any other problems.


33

PIACI

INFORMÁCIÓK

Honnan hová „menetel” a szója? Míg az ebben jártasok arra spekuláltak, hogy az USA szójabab hozama 2001-ben a vártnál is mélyebbre esik, addig sokan azt várják, hogy a délamerikai farmerek az elkövetkezô szezonban megkísérlik termelésüket még legalább 5 százalékkal megemelni. A legnagyobb növekedés Brazíliában várható, ahol a szójatermelôk egyre jobban ostromolják a külpiacokat. A szójatermelôk és feldolgozók számára a legnagyobb exportnyereséget a szójatáp hozza. A kereslet erre az EU-ban 2001-ben növekedett, mivel a haszonállatok etetésénél igencsak igyekeznek eltávolodni az állati eredetû tápoktól. Szerte a világon más nemzetek is az EU példáját követik, hogy a BSE terjedés kockázatát csökkentsék. Dél-Amerika szójaolaj exportôrei, miután az elôzô évben az árak hullámzását kellett elszenvedniük, az új szezonban komolyabb bevételek elé tekinthetnek. Nemzetközi szinten erôsödik a szójaolaj kereslet, mivel az egyéb növényolaj-alapanyagok termésmennyisége csökkent (különösen a napraforgó esetében). Argentína, Brazília, Bolívia és Uruguay 2001-ben egyaránt növelte szójabab kivitelét. Grain and Oilseeds 2001/október Ford.: Sz. S.

Importnövelés, kontra szabályismeret – Kína 2001-ben több szójababot importált, mint az elmúlt évben – állítja ezt Gao Xiushan, a Kínai Nemzeti Növényolaj-ipari Társaság elnöke annak ellenére, hogy meglehetôsen nagy kavarodást okozott ott a genetikailag manipulált (GM) termékekkel foglalkozó új szabályozás. A 2001 júniusában bejelentett szabályozás általános nyugtalanságot idézett elô és némileg kibillentette egyensúlyából a szója-

34

bab kereskedelmet. Gao szerint azonban a szabályok teljes körû kifejtése hamar megnyugtatja majd a szállítókat, és a kereskedelem visszatér a szokásos kerékvágásba. Az nem derült ki, hogy a szabályok ilyetén tisztázása mikor következik be. A szójaszállítók mindenesetre 2001 júniusa óta folyamatosan harcolnak az új törvényekben benne foglaltak konkrét kifejtéséért. A jövôt tekintve Gao rózsaszín képet fest minden résztvevô számára, ahol is a strukturális változtatások és a technológiai elôrehaladás fellendíti mind az olajos magvak termesztését, mind a kereskedelmét. A szabályok tisztázása is inkább elôbb következik majd be, mint késôbb - nyugtat meg mindenkit igazi kínai diplomáciai érzékkel. Grain and Oilseeds 2001/október Ford.: Sz. S.

Rósejbni – moszkvai ízlésszerint A Frito-Lay texasi cég, amely 40 különbözô országban dolgozik, a PepsiCo cég leányvállalata. Újabban azt tervezi, hogy zöldmezôs beruházás keretében mintegy 40 millió dollárt fektet be Oroszországban, a moszkvai régióhoz tartozó Kashírban. Az új gyárat a tervek szerint 2002 végén avatják föl. A gyárból moszkvai ízlés szerint készült burgonyaszirom, rósejbni kerül ki. Tervezik kukoricaszirom gyártását is a késôbbiekben. Nem közömbös az sem, hogy az új gyár mintegy 350 embernek ad majd munkát. A választás azért esett a kashíri területre, mert ez hagyományosan burgonyatermesztô vidék, a szakképzett munkaerô jelenléte is sokat nyom a latba. A cégnek a helyi hatóságokkal korábban igen jó kapcsolatokat sikerült kiépíteni. 2002-ben 20 000 tonna burgonyát dolgoznak föl, 2003-ra meg sem állnak a 40 000 tonnáig. –t–

A cseh Zetor cég privatizációja Befejezôdéséhez közeledik a Zetor privatizációja. Potenciális vevônek két külföldi cég maradt: a török Uzell Társaság és a szlovák IDM, ez utóbbi esélyesebb. 2001-ben a cseh Zetor cég 1353 traktort állított elô és eladott 1099 traktort.


PIACI

INFORMÁCIÓK

A mesterséges édesítôszer kereskedelme Az olasz Montedison élelmiszer- és energiaipari csoport tárgyalásokat folytat az amerikai Cargillel, a Cerestar francia keményítôgyártó cégben birtokolt 56 százalékos részesedésének eladásáról. A Cerestart az Eridania Béghin-Say 2001. évi, ágazati profil alapján történô négy részre osztásakor hozták létre. A brit Tate & Lyle startégiai szövetséget kötött az amerikai McNeil-csoporttal, a sucralose mesterséges édesítôszer értékesítésérôl. A Johnson & Johnson tulajdonában lévô McNeil végzi majd a sucralose értékesítését világszerte, Splenda márkanév alatt, míg a Tate & Lyle az Észak-Amerikán kívüli piacokon a termék továbbfeldolgozók részére történô értékesítését bonyolítja. A tranzakció keretében a McNail 10 millió dollár licenc-díjat elôre, a következô két évben pedig további, évi 10 millió dollárt fizet a Tate & Lyle-nek. Cs.P.

Kelendô a magyar ásványvíz A francia Perrier Vittel a svájci Nestlé csoport egyik tagja megszerezte a magyar Kékkúti ásványvíz társaság részvényeinek 97,17%-át. A Perrier Vittel már korábban is rendelkezett a részvények 68,2%-val, de újabb részvénycsomagot vásárolt 28,95%-ban a svájci Zeig AG-tól. A Kékkúti cég a magyar ásványvíz piac 25%-át birtokolja. A csoport idei elsô nyereséget 177 millió forintra becsülték, míg a forgalom ugyanezen idô alatt 4 milliárd forintot tesz ki -becslések szerint.

A Nestlé Kazahsztánban A svájci Nestlé óriás élelmiszeripari cég 10 millió dollárt készül befektetni Kazahsztánban, Kustanai térségben, ahol egy zsírmentes tejpor üzemet létesít. Az új üzem teljes egészében a Nestlé tulajdonában van. A Kazah Kosmis cég, amelyre a Nestlé települ jelenleg természetes gyümölcsleveket és tartós tejet gyárt. A gyárból mintegy


4.000 tonna tej és 2.500 tonna gyümölcslé kerül ki évente. A gyárnak 11 olyan egysége van amelynek feladata a tej begyûjtése a gazdáktól. Tervek szerint 70–80 begyûjtô egység lép mûködésbe, amely kellô mennyiségû tejjel látja el a gyárat, így évente 70.000 tonna tejet dolgoznak, majd föl a kazahsztáni tejporgyárban svájci közremûködéssel.

Az osztár Laktoprot Szlovákiában 94%-os részvénytulajdonos lett az osztrák Laktoprot Társaság a szlovák Prievidza cégben és 88,3%-os tulajdoni részarányt mondhat a magáénak a Milsy tehenészetben, így együtt egy nagyon erôs tejfeldolgozó társaságot alkotnak, amely Mille néven forgalmazza majd termékeit. A Laptoprot csoport a tejsavó földolgozására specializálódott. A szlovák tehenészetek abban reménykednek, hogy az új osztrák cég révén nem lesznek értékesítési problémáik. A szlovák savótermelés évente 30 millió litert tesz ki. Az osztrák Laktoprot ezzel a szlovák tejpiac mintegy 10%-át fogja ellenôrizni és évente több mint 70 millió liter nyers tejet dolgoz föl.

Német tejfeldolgozó Szlovákiában A bajor Meggle International GmbH a pozsonyi Rajó cég egyik legnagyobb részvényese, a szlovák cég részvényeinek 50%-át birtokolja. A Rajó 2001-ben 150 millió koronát fektetett be, az idén 80 millió koronát készül befektetni. A cég 250-rôl 340-re emelte foglalkoztatottai létszámát. A német tervek szerint a Rajó cég, megerôsödve a német tôkétôl Szlovákiából szeretné telíteni az európai piacot. Elôre szeretne törni a tejpiacon, Magyarországon Lengyelországban a Cseh Köztársaságban, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában. A Rajó azt reméli, hogy exportját megduplázza a jelenlegi 10%-rôl 20%-ra, elsôsorban Magyarországon és Csehországban. A Rajó évente 160 millió liter nyers tejet dolgoz föl, amely több mint a szlovák tejtermelés 15%-a.

35

KÖZLÖNY


MELLÉKLET


37

INTERJÚ. Aki az eke szarvára teszi a kezét, ne nézzen hátra

Recommend Documents