Interaktív elemző. Budapest, április

TeIR Interaktív elemző Felhasználói útmutató

Budapest, 2015. április

TeIR

Interaktív elemző

Felhasználói útmutató

Tartalomjegyzék 1. Az alkalmazás célja ....................................................................................................... 4 2. Az Interaktív elemző felépítése és használatának szabályai ........................................... 5 2.1 Az elemzés lépései általános esetben .......................................................................................... 5 2.2 Az adattallózó felépítése.............................................................................................................. 6 2.3 Az adatgyűjtő funkciója ............................................................................................................... 6 2.4 Az elemző használata ................................................................................................................... 8

2.4.1 A csoportosítás beállítása ......................................................................................... 9 2.4.2 Az elemzést jelentő egyszerű kifejezés meghatározása .......................................... 11 2.4.3 Topológia automatikus beállítása ........................................................................... 12 2.4.4 Az összeállított egyszerű kifejezés ellenőrzése ........................................................ 13 2.5 A menürendszer felépítése és funkciói ...................................................................................... 13

2.5.1. Adatkezelés ............................................................................................................ 14 2.5.1.1 Területi szintekre vonatkozó szűkítő feltétel(ek) beállítása ............................ 14 2.5.1.2 Összetett szűkítő feltételek beállítása ............................................................. 16 2.5.1.3 Beállítási lehetőségek ....................................................................................... 16 2.5.1.3.1 Idősor követés ............................................................................................... 17 2.5.1.3.2 Defláció idősor követéssel ............................................................................ 17 2.5.1.3.3 Minden területegység megjelenítése adathiánytól függetlenül................... 18 2.5.1.3.4 Elemzés Budapest nélkül ............................................................................... 18 2.5.1.3.5 Budapesti kerületek Budapest összesen helyett .......................................... 18 2.5.1.3.6. Kartogramnál csak az eredményhalmazban meglévő területek jelennek meg .................................................................................................................... 18 2.5.1.3.7. Diagram beállításai ....................................................................................... 19 2.5.1.3.8. Rendezés ...................................................................................................... 19 2.5.2. Végtermékek előállítása (kartogram, diagram, lista) ............................................ 20 2.5.2.1 Kartogram készítése ......................................................................................... 20 2.5.3.2 Diagram készítése ............................................................................................ 24 2.5.3.3 Riport készítése ................................................................................................ 24 2.5.4. Kifejezések kezelése ................................................................................................ 25 2.5.4.1 Kifejezés mentése ............................................................................................ 25 2.5.4.2 Kifejezések megtekintése és beválasztása az adatgyűjtőbe ............................ 25 2.5.4.2 Kifejezések egyesítése unió képzésével ........................................................... 26 3. Elemzési lehetőségek és egyéni mutatók elkészítésének részletes bemutatása .............27 3.1 Egy adófizetőre jutó adó mértéke különböző területi szinteken .............................................. 27 3.2 Egy adófizetőre jutó adó mértékével kapcsolatos elemzések különböző területi szinteken különböző aggregáló függvényeket alkalmazva ................................................................... 30

3.2.1 Egy adófizetőre jutó adó átlagának meghatározása kistérségi szinten 2007. évben .......................................................................................................................................... 30 3.2.2 Egy adófizetőre jutó adó amplitúdójának meghatározása megyei szinten 2007. évben ................................................................................................................................ 31 3.2.3 Egy adófizetőre jutó adó szórásának meghatározása kistérségi szinten 2007. évben .......................................................................................................................................... 33 3.3 Kistérségekben lévő települések számának meghatározása országos szinten 2008. évben... 33 3.4 Megyékben található kistérségek számának meghatározása országos szinten 2008. évben 35 3.5 Közcsatornában elvezetett szennyvíz mennyiségének elemzése a Nyugat- és Közép-dunántúli régió kistérségeiben 2008. évben ........................................................................................... 37

2

TeIR

Interaktív elemző


3.6 Egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem változása választott üdülőkörzetben és településeken............................................................................................ 39 3.7 Egyetemi végzettségű regisztrált munkanélküliek aránya a Dél-alföldi és a Közép-dunántúli régiók megyéiben .................................................................................................................... 41 3.8 Egy háziorvosra jutó népesség száma megyei szinten a 2007. évben...................................... 42 3.9 Közúti közlekedési balesetek száma komplex feltételrendszernek megfelelő településeken . 44 3.10 A háztartási gázfogyasztók százalékos arányának ábrázolása a kistérségi/megyei/regionális átlagra vonatkozó feltételrendszerrel szűkítve települési/kistérségi szinten .................................................................................................... 47 3.11 Statisztikai régiókba egyértelműen nem besorolható Önkormányzati Társulások helyzetelemzése, települési mutatóinak előállítása .............................................................. 56 3.12 Elérhetőségi idők és távolságok elemzése különböző területi szinteken .............................. 63

4. Gazdasági mutatók előállításához szükséges beállítások ...............................................72 5. Ábrajegyzék .................................................................................................................75

3

TeIR

Interaktív elemző


1. AZ ALKALMAZÁS CÉLJA Az Interaktív Elemző segítségével a TeIR adatbázisában szereplő statisztikai adatokkal készíthetünk különböző elemzéseket és kombinálhatjuk az előállított kartogramokat (tematikus térképeket) más grafikus fedvényekkel. Az alkalmazás egyedi összetett elemzések végrehajtására, egyedi statisztikai mutatók képzésére, illetve az alapadatok tematikus összegyűjtésére használható oly módon, hogy az egyes adatok és adatkörök egymással kombinálhatók, válaszott területi szintre aggregálhatók és jeleníthetők meg. Az elemzések eredményeit kartogram, diagram és riport formájában képes előállítani a rendszer és az elemzéseket elmenthetjük későbbi felhasználás céljából. A rendszer lehetőséget ad speciális - a területi számjelrendszerben fellelhető - területi egységek, vagyis funkcionális területek, illetve a felhasználó által összeállított egyéb területi egységek vizsgálatára. Az elemzés során felhasználni kívánt területi szűkítő feltételek egyszerre vonatkozhatnak területi egységekre, valamint a leíró adatok értékére (értéktartományára), így biztosítva korlátlan szabadságot a felhasználó számára. Az Interaktív Elemző alkalmazás használata során olyan mutatókat állíthat elő a felhasználó, amiket más alkalmazások nem tartalmaznak. A TeIR szakrendszer minden egyes modulja, így az Interaktív Elemző is, egy jól megfogalmazott kérdésre adja meg a választ. Az alkalmazás használatának megkezdéséhez a legelső és legfontosabb elem annak a kérdésnek a megfogalmazása, amelyre választ vár a rendszertől a felhasználó. Előfordulhat, hogy a kérdés megfelelő megfogalmazása több időt vesz igénybe, mint magának a mutatónak az elkészítése és a végtermék előállítása. A kérdésnek mindig tartalmaznia kell az alábbi főbb elemeket azért, hogy a kifejezést egyszerűen elő lehessen állítani: - milyen adato(kat)t szeretnék megjeleníteni a végterméken? - milyen területi szinten szeretnénk megjeleníteni az eredményeket, másképpen fogalmazva milyen területi szinten szeretnénk az elemzést végezni? - szükségünk van-e területi lehatárolásra (pl. csak valamely régió, megye, kistérség, település, stb… érdekel)? - melyek azok az egyéb adatok, és a rájuk vonatkozó feltételek, amelyeknek teljesülnie kell a megfelelő eredmény elérése érdekében? milyen vonatkozási évre/időszakra kell az elemzést elvégezni? Miután megfogalmaztuk a kérdést érdemes a Szabadszöveges metakereső alkalmazás segítségével ellenőrizni, hogy milyen területi szinteken állnak rendelkezésre, illetve rendelkezésre állnak-e a szükséges adatok. Amennyiben van olyan adat, amelyet az alkalmazás nem tartalmaz, javasolt megvizsgálni azt, hogy a rendelkezésre álló adatokból elő lehet-e valahogy állítani.

4

TeIR

Interaktív elemző


2. AZ INTERAKTÍV ELEMZŐ FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI Az alkalmazás felhasználói felülete 4 fő részre tagolódik (1. ábra): Adattallózó (Elemi adatok rendezett faszerkezetben) Adatgyűjtő (Kiválasztott elemi adatok és mentett kifejezések gyűjtőhelye) Elemző (Területi szint kiválasztása és az elemző képlet megadása) Menüsor / Ikonsor

1. ábra Az Interaktív elemző felhasználói felületének részei

2.1 Az elemzés lépései általános esetben Elemzési lépés Mutató megfogalmazása és a rendelkezésre álló adatok megkeresése, szükség esetén helyettesítő adatok keresése A szükséges adatok megkeresése az Adattallózóban és ezek beválasztása az Adatgyűjtőbe Az elemi adatokra vonatkozó csoportosítás kijelölése Az elemző képlet megadása (kifejezés)

Részletes leírás

Szabadszöveges metaadatkereső


Adattallózó Adatgyűjtő Elemző

2.2 2.3 2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.4.4 2.5.1.1 2.5.1.2

Elemző

Területi szűkítés(ek) elvégzése és további feltételek megadása Az elemzéshez szükséges és a végtermék előállítására vonatkozó beállítások elvégzése Végtermék előállítása Az elemzés minden paraméterének mentése későbbi felhasználás céljából 1. táblázat

Alkalmazás/Funkció

Elemző Menüsor/Ikonsor

2.5.1.3

Menüsor/Ikonsor

2.5.3

Menüsor/Ikonsor

2.5.2

Elemi adatok területi szintjének megfelelő csoportosítási lehetőségek

5

TeIR

Interaktív elemző


2.2 Az adattallózó felépítése Az adattallózó az elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok összegyűjtésére szolgál. A kiválasztást az alkalmazás bal oldalán lévő mezőben látható fa struktúrában végezhetjük el. Az elemi adatok fája könyvtárakból és alkönyvtárakból áll, amelyeket a szimbólum jelöli. Megnyitásuk a könyvtár nevére kattintva történik, míg bezárásukra a mappa előtti + jelre kattintva van lehetőség (2. ábra).

2. ábra Az adattallózó felépítése

Az elemi adatok általános csoportosítás elve: 1. szint – adatgazda szervezet megnevezése 2. szint – adatbázis/adatkör megnevezése 3. szint – adatbázis vonatkozási éve 4. szint – adatbázisokban található adatcsoportok 5. szint –elemi adatok. Az egyes elemi adatok megnevezése előtt ikonok tájékoztatják a felhasználót a területi szintről, amelyre az elemi adat vonatkozik (3. ábra). települési adat kistérségi adat megyei adat regionális adat országos adat 3. ábra Az elemi adatok vonatkozási területi szintjét jelölő szimbólumok

Az elemi adatok a tallózóban általánosságban a megnevezésük mellett tartalmazzák a mértékegységet és a vonatkozási évet is. [<MÉRTÉKEGYSÉG>] Az elemi adatokat a megnevezésükre kattintva lehet kijelölni és ezzel az adatgyűjtőbe felvenni.

2.3 Az adatgyűjtő funkciója Az adattallózóban kiválasztott elemi adatok az adatgyűjtő dobozba kerülnek további felhasználás céljából. A felhasználó az itt szereplő adatokat használhatja csak fel az elemző kifejezés összeállításához és a mutatóban meghatározott feltételek megadásához. A felvett adatok ABC sorrendben egy betű szimbólumot kapnak, amely az adatgyűjtő mezőben az adat leírása előtt

6

TeIR

Interaktív elemző


látható, és a kifejezés összeállításakor a felhasználónak ezekkel a betűkkel kell az adatokat helyettesíteni (4. ábra) Figyelem! Egyszerre legfeljebb 20 adat választható be az adatgyűjtőbe.

4. ábra Az adatgyűjtő felépítése

Az adatgyűjtőbe nem csak az adattallózóban található elemi adatok vehetők fel, hanem a már elmentett kifejezések is. A mentett kifejezéseket az alkalmazás olyan elemi adatnak kezeli, amelynek tartalma a kifejezés eredménye. Az adatgyűjtő mezőből lehetőség van az adatok egyesével történő törlésére, amihez ki kell jelölni a törlésre szánt adatot az adat neve előtt lévő „checkbox” kipipálásával. A kijelölt adatot a „Töröl” gombra kattintva az alkalmazás kiveszi a listából. Lehetőség van több, vagy akár az összes adat egyszerre történő törlésére is. Ebben az esetben a feleslegessé vált adatokat mind ki kell jelölni az „Adat megnevezése” fejlécben a „Jel” melletti „checkbox” kipipálásával, majd a „Töröl” gombra kattintva távolíthatók el. Amennyiben további információra van szükség a használni kívánt adatokról, az adatok kijelölése után a „Fogalom” gombra kattintva lekérdezhetők az adatokhoz tartozó fogalmak, magyarázat (5. ábra). A KSH TSTAR adatbázisában az 1996. évre vonatkozó, „Házasságkötések száma” megnevezésű adatra vonatkozóan:

5. ábra Kijelölt elemi adathoz kapcsolódó fogalommagyarázat

7

TeIR

Interaktív elemző


A felhasználónak lehetősége van rákérdezni az elemi adathoz kapcsolódó egyéb adatokra, amely az adat kijelölését követően az „Adatkapcsolat”-ra kattintva tehető meg (6. ábra).

6. ábra Kijelölt elemi adathoz kapcsolódó elemi adatok

Az adat megnevezésére kattintva felugró ablakban jelennek meg a rá vonatkozó metainformációk (7. ábra).

7. ábra Kijelölt elemi adathoz kapcsolódó metaadatok

Figyelem! A csoportosítás megfelelő beállításához – kiemelten a kistérségi szintű csoportosítások esetében – feltétlenül szükség van az elemi adat(ok) topológiai évének ismeretére is.

2.4 Az elemző használata Az elemző a felületen és logikailag is 2 szorosan kapcsolódó részre bontható (8. ábra): - csoportosítás (elemzésnél használt területi szint, referencia topológia) beállítása - összetett kifejezés (szűkítés) megadása

8

TeIR

Interaktív elemző


8. ábra Az alkalmazás elemző részének általános felépítése

2.4.1 A csoportosítás beállítása Amennyiben olyan elemzés készítése a feladat, ahol nem az elemi adat területi szintjét, hanem annál nagyobb területi szintet szükséges vizsgálni, akkor az adatokat aggregálni kell, vagyis a vizsgálattól függően valamilyen csoportosítási eljárást kell alkalmazni a vizsgálandó területi szintekre. A területi csoportosításokra a közigazgatási területek szerint és a KSH Területi számjelrendszerében szereplő egyéb területi kategóriák alapján nyílik lehetőség. Az elemi adatok és a kiválasztott mentett kifejezések területi szintjétől függően lehetséges a 2. táblázat szerint a csoportosításokat elvégezni. Elemi adat/ Kifejezés területi szintje T K (150) K (168) K (174) M R O T és (T vagy K vagy M vagy R vagy O) K és (K vagy M vagy R vagy O) M és (M vagy R vagy O) R és (R vagy O) 2. táblázat

település X

kistérség (150) X X

Csoportosítás kistérség kistérség (168) (174) X X X X

megye

régió

ország

X X X X X

X X X X X X

X X X X X X X

X X X X Elemi adatok területi szintjének megfelelő csoportosítási lehetőségek

Amennyiben összetett kifejezést alkalmazunk és települési szinten szükséges megjeleníteni a mutatót, akkor minden adatnak települési szintűnek kell lennie. Ez jelen esetben annyit jelenti, hogy minden elemi adatnak egy olyan oszlopvektornak kell lennie, amely sorainak száma megegyezik a települések számával – és így egymással is. Hasonlóképpen vonatkozik az előző kijelentés a listába mentett/tárolt és az adatgyűjtőbe beválasztott kifejezések eredményhalmazára is. Figyelem! Csoportosítást csak abban az esetben tudunk készíteni, ha az alapadat vonatkozó területi egységeiből összeállíthatók a kiválasztott területi csoportok. A csoportosítás tulajdonképpen nem más, mint a végtermékként generált kartogramon megjelenítendő legkisebb területi egység meghatározása. Az alkalmazás az egyes mértékegységekre vonatkozóan automatikus aggregáló függvényeket használ, amennyiben ez lehetséges, és a felhasználó nem adott meg a kifejezésben az elemi adatokra vonatkozóan aggregáló függvényt (3. táblázat, 4. táblázat).

9

TeIR

Interaktív elemző Függvény megnevezése SUM

INF

MAX MIN AVG COUNT 3. táblázat


Automatikus számítási mód összegzés – összeg, ha a „Defláció idősor követéssel nincs bekapcsolva – infláció mértékét figyelembe véve előállított összeg, ha a „Defláció idősor követéssel be van kapcsolva maximumérték minimumérték számtani átlag számosság

Automatikusan alkalmazott aggregáló függvények megnevezése és alkamazása

Mértékegység megnevezése db év éves átlag napi átlag egyedi szöveg Ft 1 000 Ft Ft/fő/év Ft/fő/hó millió Ft Ft/lakos igen-nem g/m2/30 nap m3/nap mikrog/m3 N/A százalék havi átlag db fő/km2 Mértékegység megnevezése db/ezer lakos db/száz lakos db/gazdaság fő/osztályterem kWh/lakos kgO2/nap kg/ha t/ha m3/ha férőhely tonna/óra 1000 kWh hektár

Automatikusan alkalmazott aggregáló függvény SUM AVG AVG AVG AVG COUNT INF INF INF INF INF INF MAX felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia Automatikusan alkalmazott aggregáló függvény felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia felhasználónak kell megadnia SUM SUM

10

TeIR

Interaktív elemző km m2 1000 m3 nap óra m3 1000 m2 1000 nap 1000 db kg liter 1000 km kWh 1000 ha hektoliter 1000 tonna tonna 1000 liter lakos m fő 1000 fő GJ másodperc perc 4. táblázat

Felhasználói útmutató SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM SUM

Az egyes mértékegységekhez tartozó automatikus aggregáló függvények

A csoportosítandó területegység a csoportosítás mezőben szereplő, megfelelő területi szint kijelölésével állítható be. Az alkalmazás alapértelmezett csoportosítási beállítása a település. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kiválasztott, illetve szükséges adatokat olyan területi szinten kell előállítani (aggregálni), amelyre a végtermék vonatkozik. A kifejezések esetében mindenhol (egyszerű és összetett kifejezés használatakor is) a benne szereplő elemi adatok területi szintjének általában meg kell egyeznie.

2.4.2 Az elemzést jelentő egyszerű kifejezés meghatározása A kifejezés megadására egy – a csoportosítás mező alatt található – önálló mező szolgál. A kifejezés tulajdonképpen nem más, mint egy betűjelekből összeállított matematikai képlet (5. táblázat), amely összeállításánál az adatgyűjtő mezőbe felvett elemi adatokat (és kifejezéseket) az ott szereplő betűszimbólumokkal kell helyettesíteni.

+ összeadás kivonás szorzás * osztás / 5. táblázat

A kifejezésben használható aritmetikai műveletek

Amennyiben az elemzés nem az elemi adat területi szintjén, hanem annál nagyobb szinten történik, akkor a területi csoport kiválasztásán túl a kifejezésben ezeket valamilyen statisztikai függvény segítségével össze kell vonni. A csoportosító függvények megadásában nyújtanak segítséget a csoportosítás mező mellett található nyomógombok, melyek használatával a kifejezés mezőbe fel lehet venni a használni kívánt függvény jelölését. A kifejezés elkészítése során a felhasználó a

11

TeIR

Interaktív elemző


rendszerbe beépített néhány alapvető statisztikai függvény közül választhat (6. táblázat)

6. táblázat

Jelölés

Statisztikai kifejezés

Meghatározás

SUM()

summa

összeg

AVG()

average

átlag

COUNT()

count

számosság

MAX()

maximum

legnagyobb

MIN()

minimum

legkisebb

STDDEV()

standard deviation

szórás

VARIANCE()

variance

szórásnégyzet

A kifejezésben használható csoportosító függvények jelölései és jelentése

A csoportosító függvények – hasonlóan számos matematikai függvényhez – arra az argumentumra hajtódnak végre, amelyet a felhasználó megad a zárójelen belül, az elemi adatok helyettesítő betűjelét alkalmazva. A műveletek végrehajtása minden esetben a kifejezésre „belülről kifelé” történik, azaz először végrehajtódnak a zárójelen belül megadott kifejezések, majd ennek eredményére vonatkozóan végzi el a csoportosítást az alkalmazás. Ha a felhasználó riportot (táblázatos végterméket) vagy diagramot készít, akkor lehetősége van egy lépésben több adatsort is lekérdezni és megjeleníteni. Ilyen esetben a különböző elemi adatokat – illetve az elemi adatokból előállított önálló kifejezéseket – illetve az elemi adatok függvényeit vesszővel kell elválasztanunk (9. ábra).

9. ábra Egyszerű kifejezés használata függvénnyel

Figyelem! Egyszerre több adatsor csak riport vagy diagram esetében jeleníthető meg, ugyanis a kartogram generálása ilyen esetben csak az első vessző előtti kifejezést veszi figyelembe. Több kifejezést megadva az elemi adatok mindegyike vagy aggregáló függvénnyel, vagy anélkül szerepelhet a kifejezésben.

2.4.3 Topológia automatikus beállítása Az alkalmazás lehetőséget nyújt a csoportosítás (topológia) automatikus beállítására. Bizonyos esetekben a felhasználónak egyszerűbb lehet, ha a rendszer által felkínált csoportosítást (területi szintet) választja. Erre a műveletre a kifejezés összeállítását követően a kifejezés megadására szolgáló mező mellett található „Topológia beállítása” nyomógomb szolgál. Figyelem! Ha az adatgyűjtőbe beválasztott elemi adatok és kifejezések területi szintje különböző és a felhasználó nem végez automatikus topológia-beállítást, akkor fokozottan kell ügyelni arra, hogy a 2. táblázatban feltüntetett beállításokat alkalmazza. Más csoportosítási beállítás mellett a rendszer – az automatikus aggregálás és a nem megfelelő aggregáló függvény miatt – hibás eredményt adhat!

12

TeIR

Interaktív elemző


2.4.4 Az összeállított egyszerű kifejezés ellenőrzése A felhasználó az egyszerű kifejezés összeállítását követően a mező melletti „Kifejezés ellenőrzése” nyomógomb választásával megnézheti, hogy a kifejezésben szerepeltetett adat milyen referencia topológiával (vonatkozási területi szinttel) és évvel rendelkezik (10. ábra). Több adat használata esetén az a területi szint lesz a referencia topológia, amelyhez az összes többi területi szint egyértelműen hozzárendelhető, és az az év lesz a referencia év, amely a legkorábbi időszakra vonatkozik.

10. ábra Az alkalmazás informatív üzenete a referencia topológiáról és az évről

Amennyiben olyan területi csoportosítás került beállításra, amely a kiválasztott elemi adatokra, illetve kifejezésekre nem értelmezhető, akkor a felhasználó a végtermék készítésekor hibaüzenetet kap (11. ábra).

11. ábra Rosszul választott csoportosítás (referencia topológia, területi szint) esetében megjelenő hibaüzenet

2.5 A menürendszer felépítése és funkciói Az Interaktív elemző alkalmazásban bizonyos funkciók és beállítások elvégzése csak a menürendszer segítségével lehetséges (7. táblázat). Főmenü

Almenü Szűkítés egyszerű/összetett Területi besorolás

Adatkezelés Beállítások

Magyarázat Összetett szűkítést lehetővé tevő mező megjelenítése/elrejtése Az elemzés területi szintjének korlátozása (tartalmaz vagy nem tartalmaz az eredmény egy adott területi szintű elemet) a) idősorkövetés ki/bekapcsolása b) defláció idősor követéssel ki/bekapcsolása c) Minden területegység megjelenése adathiánytól függetlenül ki/bekapcsolása d) Budapest nélkül funkció ki/bekapcsolása e) Budapesti kerületek Budapest összesen helyett funkció ki/bekapcsolása f) "Kartogramnál csak az eredményhalmazban meglevő területek jelennek meg" funkció ki/bekapcsolása g) Diagram generálási beállításainak megadása

13

TeIR

Interaktív elemző

Lista Kifejezések

Generálás

Mentés Kifejezés unió Kartogram Diagram Riport

7. táblázat


Mentett kifejezések listájának megtekintése (kifejezés beválasztása az adatgyűtjőbe) A megadott kifejezés elmentése Kifejezések egyesítése A lekérdezett adatok táblázatos formában való megjelenítése/elmentése (xls, html, csv) Beállítási lehetőségek és funkciók a menürendszerben

2.5.1. Adatkezelés A kifejezést akkor nevezzük összetettnek, ha az egyszerű aritmetikai és aggregáló műveleteken kívül egyéb, területi vagy más adatra vonatkozó szűkítést is végzünk. A szűkítést akkor nevezzük összetettnek, ha: – több területtípus egy, vagy több elemének a kombinációját adjuk meg vagy zárjuk ki a szűkítésből és/vagy – bizonyos elemi adatok vagy mentett kifejezések értékére vonatkozó szűkítést is megadunk.

2.5.1.1 Területi szintekre vonatkozó szűkítő feltétel(ek) beállítása Egyszerű szűkítésről akkor beszélünk, ha egy bizonyos területi szint egy vagy több elemét adjuk meg vagy zárjuk ki a szűkítésből. A funkció segítségével lehetőség van az elemzés területét korlátozni regionális, megyei, kistérségi, vagy települési szintekre, valamint egyéb más területi szintekre, illetve ezek kombinációira (12. ábra).

12. ábra Területi szűkítési lehetőségek

A területi szűrés a Területi besorolás menüpont területi egységének kiválasztásával

14

TeIR

Interaktív elemző


végezhető el. A szűkítendő területi szint nevére kattintva megjelenő felugró ablak a kiválasztott területi szint elemeit (területi egységeit) tartalmazza. A listában ki kell jelölni azoknak a területeknek a nevét, amelyekre az elemzést végezzük, de lehetőség van arra is, hogy a felhasználó azt adja meg, hogy mire nem szeretné elvégezni az elemzést. A beállítások között a „tartalmazza” opció jelenti azt, hogy az elemzést a listában kijelölt területegységekre végzi el az alkalmazás, míg a „nem tartalmazza” opcióval jelölhetők ki azok, amelyek kihagyásra kerülnek a végrehajtás során. Egy lépésben csak az egyik opcióra vonatkozó feltételek adhatók meg. A kijelölésre használható Ctrl billentyű (egyesével jelöl ki), de használható a Shift billentyű is egymás melletti elemek csoportos kijelölésre. A beállítás vonatkozását az alsó mezőben kell megadni, azaz hogy a kijelölt területeket tartalmazza, vagy ne tartalmazza a vizsgálat. A szűkítési feltételek a „Rendben” nyomógombra kattintva fogadhatók el (13. ábra).

13. ábra Kistérségi területi szűkítés megadására szolgáló felület

Az egyszerű szűkítő feltételek „programsora” a felhasználó számára alapvetően rejtve van (14. ábra), azonban célszerű lehet megjeleníteni a „Szűkítés egyszerű/összetett” menüpont segítségével. Az egyszerű szűkítő feltétel(ek) megadását követően a kifejezés mező alatt jelennek meg a besorolással kapcsolatos opciók: a törlés és a listázás. A törlés feliratra kattintva tudjuk a korábban beállított területi szűkítést törölni.

14. ábra Egyszerű szűkítő feltétel megadása

Azt, hogy mely területek szerepelnek a szűkítésben, a „Lista” választásával lehet megtekinteni egy felugró ablakban (15. ábra).

15

TeIR

Interaktív elemző


15. ábra Szűkítés művelethez beállított területek listázása

Figyelem! A TeIR-ben található adatok legkisebb területi egysége a település, ezért szűkítésként csak olyan terület állítható össze, amely egy településcsoporttal egyértelműen meghatározható. Ez azt jelenti, hogy csak településhatárok mentén húzódó területi lehatárolásokat lehet megfogalmazni. Figyelem! Ha a területi szűkítés be van állítva, akkor kartogram generálásakor az alkalmazás a beállított területegységeket jeleníti meg oly módon, hogy a beállított területegységek minimum és maximum X és Y EOV koordinátákra befoglaló négyzetet állít elő!

2.5.1.2 Összetett szűkítő feltételek beállítása Összetett szűkítési feltétel készítése egyszerű szűkítéssel indul. Az egyfajta területi szintre beállított területi szűkítést azonban további területi szűkítésekkel lehet bővíteni. A felhasználó megadhatja akár azt is, hogy egy kiválasztott megyére vonatkozóan tovább szűkíti a területet a megyében található 3 kistérségre. Az egyes területi és egyéb adatokra vonatkozó feltételeket az „és”, illetve a „vagy” logikai relációval kell összekötni (8. táblázat).

Logikai reláció

Alkalmazott jelölés

ÉS

&

VAGY

|

NEM

!

8. táblázat

Kapcsoló feltétel

&

|

Összetett feltétel megadásához kapcsolódó jelölési szimbólumok

Az adatgyűjtőbe felvett adatok értéke alapján történő szűrőfeltételt a felhasználónak kell a szűkítés mezőbe begépelnie, éppúgy, mint a több területi szintre vonatkozó szűkítési feltételek közötti logikai kapcsolatot.

Figyelem! A logikai NEM feltétel összetett szűkítésnél önmagában nem kapcsolja össze az egyes szűkítési feltételeket, ezért ilyen esetben a NEM (!) feltétel mellett, valamelyik más (ÉS (&), VAGY (|)) logikai kapcsoló feltételt is alkalmazni kell. A szűkítő feltételben olyan adatértékekre vonatkozó feltételeket határozhatunk meg, amelyek az adatgyűjtő mezőbe fel lettek véve. A kifejezésnek akkor és csak akkor nem kell tartalmaznia a szűkítésben használt adatot, ha ismeretlenként az összetett szűkítésben egyedüli „betűként” szerepel. Amennyiben egy kifejezés nem tartalmazza a szűkítési feltételhez felhasznált elemi adat jelölését, akkor fel kell venni a kifejezés mezőbe, a megjeleníteni kívánt mennyiség után vesszővel elválasztva.

2.5.1.3 Beállítási lehetőségek A beállítások a statisztikában használatos korrigáló műveletekre épülnek, ugyanis segítségükkel kezelhetők a valamilyen időszakot átölelő vizsgálatoknál a területi változásokból adódó – pénzügyi adatoknál az infláció okozta – értékeltolódások. Megadható, hogy a rendszer a számításnál Budapest adatait figyelmen kívül hagyja, így megyei összehasonlítás esetében a Pest megyei értéket ne torzítsa el. Szintén itt állítható be, hogy a vizsgált területek összes elemét, értékhiánytól függetlenül, jelenítse meg az alkalmazás, illetve azt, hogy a riport formájában kért

16

TeIR

Interaktív elemző


eredményeknek mi legyen a rendezési szabálya. A Beállításoknak van alapértelmezett értéke, így elemzések készítése előtt javasolt a beállításokat ellenőrizni, és szükség esetén módosításokat végezni. A használni kívánt opciót az előtte található „checkbox” kipipálásával kapcsolhatja be a felhasználó (16. ábra).

16. ábra Beállítások megadására szolgáló felület

2.5.1.3.1 Idősor követés Az egy időszakra vonatkozó elemzés (dinamikus statisztikai mutató) készítésekor az alkalmazás az adatképzési eljárás segítségével a legkorábbi évre vonatkozó településsorra aggregálja a későbbi adatokat, így a felhasználó a vizsgálatban ténylegesen összehasonlítható területi egységeket kap.

Év KSH kód Adat:

1992

Adat:

1999

IDŐSORKÖVETÉS:

Mázaszászvár Máza Szászvár 2116 1050 Nem létezik 1050

3375 3376 Nem léteztek 786 432 1218 *

* az adat összevonási eljárása az adat típusától függ (Ft, db, igen/nem, stb.)

9. táblázat

Települési változások kezelése dinamikus elemzésnél

Amennyiben több évre vonatkozó elemi adatok felhasználása történik és az idősor követés opció ki van kapcsolva, akkor azon települések adatai fognak szerepelni, amelyek KSH kódjai a referencia évben léteztek (9. táblázat). A később megszűnt KSH kódú településekhez csak azokra az évekre jelenít meg az alkalmazás adatot, amikor még léteztek az eredeti KSH kóddal.

2.5.1.3.2 Defláció idősor követéssel A defláció idősor követéssel opció a települési változáskövetésen túl a pénzügyi adatokat a KSH által közétett inflációs mértékkel csökkenti úgy, hogy a legkorábbi évet tekinti viszonyítási alapnak. Az alkalmazás ezt a lehetőséget csak bizonyos mértékegységgel rendelkező adatokra vonatkozóan veszi figyelembe (4. táblázat).

17

TeIR

Interaktív elemző


Tegyük fel, hogy rendelkezünk adatokkal a 2000. évre, 1999. évre és az 1998. évre vonatkozóan. Az alkalmazás az adatokat az 1998. évi árszintre számítja a 10. táblázatban ismertetett módon. Adat éve

1998-as árszintre számítás

Magyarázat

1998

Alapadat (eredeti)

-

1999

Alapadat /1,143

1999 és 1998 közötti infláció

2000

Alapadat /1.2573

1,143 (1999 és 1998 közötti infláció) x 1,10 (2000 és 1999 közötti infláció)

10. táblázat

Deflációs idősor követés - árszintszámítás

2.5.1.3.3 Minden területegység megjelenítése adathiánytól függetlenül A felhasználónak megvan a lehetősége arra, hogy testre szabja a megjelenítési lehetőségeket. Az opció segítségével kiválasztható, hogy az alkalmazás minden területegységet megjelenítsen, függetlenül a rá vonatkozó adatok létezésétől, ellentétben azzal, hogy csak azokat a területi egységeket láttatja, amelyekre rendelkezésre áll adat. Tekintsük a KSH – TSTAR adatbázisából a 2000. évi adatok közül a „Városok népmozgalma” fejezetet. Amennyiben az opció ki van kapcsolva, akkor a riport kérésekor kapott táblázat csak a 2000. évi városokat tartalmazza. Ellenkező esetben az összes település megjelenik, és ahol nem volt adat (a nem városi jogállású települések) ott a táblázat adatoszlopa (null) értéket fog tartalmazni.

2.5.1.3.4 Elemzés Budapest nélkül Néhány mutató, illetve területi szint esetében az elemzések tisztább képet adhatnak, ha a Budapestre vonatkozó adatokat az elemzés figyelmen kívül hagyja. Ezt az opciót kiválasztva tehát az összeállított kifejezés számításakor Budapest adatait a rendszer nem veszi figyelembe. Az opció használatának akkor lehet jelentősége, ha a felhasználó megyei, régiós vagy kistérségi összehasonlításokat készít, és el akarja kerülni, hogy a budapesti adatok eltorzítsák a területegységekre vonatkozó adatokat.

2.5.1.3.5 Budapesti kerületek Budapest összesen helyett Az alkalmazás jelen opción keresztül lehetővé teszi, hogy Budapest egészére vonatkozó adatok helyett a budapesti kerületekre érvényes adatokat használjuk fel az elemzéseinkhez. Ha az opció be van kapcsolva, akkor a végtermékben nem Budapestre jelennek meg az adatok, hanem Budapest kerületeire, de használatának csak akkor van értelme, ha a szóban forgó adat Budapestre vonatkozó része kerületi lebontásban rendelkezésre áll.

2.5.1.3.6. Kartogramnál csak az eredményhalmazban meglévő területek jelennek meg Komplex területi szűkítések alkalmazásánál hasznos opció, ugyanis bekapcsolása esetén a kartogram típusú végtermék készítésekor a tematikus térkép csak azokat a területeket ábrázolja, amelyekre az összetett kifejezés vonatkozik. Ha területi szűkítéssel csak a Dél-alföldi régióra vonatkoznak az adatok, akkor a kartogramon csak ez a régió fog látszani. Ha az opció ki van kapcsolva, akkor a kartogram a környező – adattal nem rendelkező – területeket is mutatni fogja.

18

TeIR

Interaktív elemző


2.5.1.3.7. Diagram beállításai Szintén a beállítások között van lehetőség megadni az automatikusan generált diagram megjelenési formáját (11. táblázat). Diagram típusa

Leírás

Álló halmozott

álló diagram készítése, mely több adat együttes megjelenítése esetén halmozottan ábrázolja a különböző adatokat

Álló csoportosított

álló diagram készítése, mely több adat együttes megjelenítése esetén csoportosítva ábrázolja a különböző adatokat

Fekvő halmozott

fekvő diagram készítése, mely több adat együttes megjelenítése esetén halmozottan ábrázolja a különböző adatokat

Fekvő csoportosított

fekvő diagram készítése, mely több adat együttes megjelenítése esetén csoportosítva ábrázolja a különböző adatokat

11. táblázat

Minta

Diagramok különböző megjelenítése 2 adatra vonatkozóan

A diagramokra vonatkozóan a típuson kívül nem lehetséges módosításokat végezni a megjelenítés tekintetében.

2.5.1.3.8. Rendezés Riport vagy diagram végtermék generálása esetén a rendszer az adatokat alapértelmezetten a területegységek neve szerint ABC sorrendben szerepelteti. A felhasználó az opció segítségével beállíthatja, hogy az elemzés végeredményeként kapott

19

TeIR

Interaktív elemző


értékek szerinti növekvő sorrendben jelenjenek meg az adatok. Több adatot tartalmazó kifejezés esetében (riport esetén több adatoszlopa is lehet a táblázatnak) megadható, hogy melyik adatsor értékei alapján történjen a rendezés. A több eredményoszlopot tartalmazó kifejezésnél az 1.tag, 2.tag, stb. választható rendezési feltétel a kifejezés vesszővel elválasztott részeire utal.

Figyelem! Az adatok megjelenítésére vonatkozó rendezési feltétel csak akkor állítható be, ha a kifejezés mezőben legalább 2 kifejezés szerepel vesszővel elválasztva. Tegyük fel, hogy a felhasználó a 2000. évre vonatkozóan a személygépkocsik számát és a száz lakosra jutó személygépkocsik számát a száz lakosra jutó személygépkocsik száma szerinti növekvő sorrendben szeretné megjeleníteni. Elemi adatként beválasztja a személygépkocsik számát, és a kifejezéshez beírja az „a,a/b*100” szöveget (12. táblázat). Ez tehát azt jelenti, hogy ezen kifejezés 2 tagból áll, amelyek bármelyikének értékeinek kérhető a rendezés.

12. táblázat

Kifejezés részei (tagok) 1.tag

A

2.tag

A/B*100

Értékek

Szükséges rendezési feltétel

Ezt, vagyis a 2.tag-ot kell megadni rendezési feltételként.

Az adatok rendezésének megadásához tartozó paraméterek a kifejezés függvényében

2.5.2. Végtermékek előállítása (kartogram, diagram, lista) Miután a kifejezés, a használni kívánt területi szűkítések, valamint az egyéb opciók meghatározásra kerültek, a felhasználónak a végtermék típusát és azok paramétereit kell megadnia. Az elemzések eredményei kartogram (tematikus térkép, statisztikai térkép), diagram és riport (html, csv, excel) formájában jeleníthetők meg.

2.5.2.1 Kartogram készítése Kartogram a Generálás menü Kartogram menüpontjának segítségével, vagy a ikon lenyomásával állítható elő. A végtermék készítésének paraméterei a megjelenő új ablakban állíthatók be (17. ábra).

17. ábra Kartogram alapbeállításainak módosítása

20

TeIR

Interaktív elemző


Az első legördülő menüben állítható be az osztályképzés szabálya, az elosztási módszer. Az „azonos esetszám” választásakor a rendszer úgy állapítja meg az osztályközöket, hogy mindegyik osztály ugyanannyi területegységet tartalmazzon. Az „azonos osztásköz” választása esetén a rendszer a legmagasabb és a legalacsonyabb érték között úgy állapítja meg az osztályokat, hogy azok ugyanakkora értéktartományokat fedjenek le (ekvidisztáns felosztás). Annak eldöntése, hogy egy adott elemzésnél melyik módszer a kedvezőbb, a felhasználó feladata. Célszerűnek mutatkozik az azonos esetszám választása olyan elemzések elkészítéséhez, ahol a területegységek közül a hasonló helyzetben lévők fontosak. Az azonos osztásköz un. „fix skála” esetében használható jól, vagyis amikor egy adott és jól megfogalmazott tematikus osztályozás osztályaiba szeretné a felhasználó a területi egységeket besorolni, mert az elemzés szempontjából az a fontos, hogy a területi egységek melyik előre megadott osztályba tartoznak. A második, számokat tartalmazó legördülő menü segítségével határozhatók meg a tematikus osztályok, melyek 3 és 8 közötti értékekre adhatók meg. Alapértelmezetten a rendszer 5 kategóriával dolgozik. Az utolsó legördülő menüből választható ki a kartogram színsémája. A fenti beállítások után, az „Újraszámol” nyomógombra kattintva a rendszer automatikusan kiszámítja az osztályok intervallumait és hozzájuk rendeli a megfelelő feliratokat és a megadott színeket. A felhasználónak lehetősége van manuálisan is módosítani az intervallumok minimum és maximum értékeit, valamint megadni az egyes osztályokhoz tartozó feliratokat, amelyek a jelmagyarázatban is megjelennek. A rendszer által a kiválasztott színsémához felajánlott színek is tetszőlegesen módosíthatók a felirat melletti színdobozra kattintva (18. ábra).

18. ábra Kartogram választott színsémája színeinek módosítása

A kartogram generálása előtti utolsó lépés a kartogram címének megadása. A készítése a „Végrehajt” nyomógombra kattintva indítható, aminek hatására a végtermék egy új böngészőablakban jelenik meg (19. ábra).

21

TeIR

Interaktív elemző


19. ábra Kartogram megjelenítése térinformatikai alkalmazásban

Az elkészült tematikus térkép nagyítható, kicsinyíthető, és a térképen látható „Teljes képernyőre nagyítás” nyomógombot választva az eredeti nézetre áll vissza. A térkép felület melletti nyomógombok segítségével a térkép mozgatásán, illetve a méretarány változtatáson túl lehetőség van az egyes területegységek automatikus azonosítására, valamint POI elhelyezésére a térképen (13. táblázat). Nyomógomb

Művelet Teljes képernyőre nagyítás Vissza Előre (hasonlóképpen a böngészők funkcióihoz) Nagyítás Kicsinyítés (Mindkettő működik a térképre kattintva, de a nagyításnál kijelölhető a területre vonatkozó befoglaló négyzet is.) Térkép mozgatása

Automatikus azonosítás

22

TeIR

Interaktív elemző


POI felvétele (POI=Point Of Interest, érdekes helyek) Térkép frissítése Térkép nyomtatása Segítség 13. táblázat

Műveletek a kartogram megjelenítésére szolgáló térinformatikai rendszerben

Az „Automatikus azonosítás” nyomógomb segítségével egy-egy ábrázolt területegységre vonatkozóan lekérdezhető a hozzá tartozó pontos érték. Az alkalmazásban a gomb megnyomása után az egeret azon terület belsejébe visszük, amelynek az adataira szükség van és rövid várakozás után megjelenik a területegységre vonatkozó pontos érték (20. ábra). Bizonyos elemzések során nagyon hasznos lehet, hogy az egyes térképi rétegeket ki/bekapcsolhatja a felhasználó, illetve megjelenítheti a kartogramhoz tartozó jelmagyarázatot is. A térképi rétegek a nevük előtti „checkbox” segítségével kapcsolhatók ki- és be (21. ábra). A megfelelő méretarányra beállított térkép kinyomtatható, illetve pdf dokumentumként elmenthető a „Térkép nyomtatása” nyomógomb segítségével.

20. ábra Adott területegységre vonatkozó adat térképi lekérdezése

23

TeIR

Interaktív elemző


21. ábra Kartogram térképi rétegekkel kiegészítve

22. ábra Kartogram jelmagyarázata

2.5.3.2 Diagram készítése A Generálás menü Diagram menüpontjának segítségével, vagy a ikon választásával hozható létre a Beállítások menüben megadott típusú diagram. A végeredmény egy új böngésző ablakban jelenik meg. A diagram egyéb jellemző tulajdonságai nem módosíthatók, a rendszer az alapértelmezett diagramot generálja minden esetben. Figyelem! Diagramon egyszerre legfeljebb 50 különböző adat jeleníthető meg. Ha az elemzés ennél több értéket ad vissza, akkor csak az első 50 fog megjelenni.

2.5.3.3 Riport készítése A Generálás menü Riport menüpontjából a HTML, CSV vagy Excel választásával előállítható a választott formátumú riport. A ikont választva Excel munkalapot ad a rendszer végeredményként. A menüpont vagy az ikon választásával megkezdődik a riport generálása és a végeredmény új böngészőablakban jelenik meg, avagy megnyitható/elmenthető.

24

TeIR

Interaktív elemző


2.5.4. Kifejezések kezelése A rendszer lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó az összeállított kifejezés(eke)t későbbi felhasználás céljából minden beállításával együtt elmentse. Az elmentett kifejezésben tárolva lesznek a beállított területi szűkítések és a területi csoportosítások is. Az ily módon elmentett elemzések később másik kifejezés készítésekor felhasználhatók, illetve az eredmény esetleg más végtermék formájában újra elkészíthető. Amennyiben az elmentett kifejezések ugyanarra a területi szintre vonatkoznak, akkor belőlük igény szerint unió képezhető.

2.5.4.1 Kifejezés mentése A Kifejezések menü Mentés menüpontjának választása után egy új böngésző ablakban adható meg az elmentendő kifejezés és az abban szereplő tagok neve (23. ábra). A Kifejezés megnevezése és a tagok nevei mezők kitöltését követően a „Rendben” nyomógombot választva menthetjük el a beállított kifejezésünket, az éppen aktuális területi szűkítésekkel és területi csoportosítással együtt. A kifejezés megnevezésének pontos meghatározása nagyon fontos abban az esetben, ha később a felhasználásra kerül, ugyanis az adatgyűjtőbe történő beválasztását követően ez a megnevezés jelenik meg „elemi adatként”. A tagok neveinek kitöltése nem kötelező.

23. ábra Kifejezések mentésekor megadandó paraméterek

Figyelem! A kifejezés megnevezésének megadása során kerüljék a % szimbólum megadását! Amennyiben a felhasználó összetett szűkítési feltételeket is megadott, akkor azok bár a kifejezés tartalmazni fogja őket, a szöveges megjelenítésük (azaz a mezőbe beírt feltételrendszer) nem lehetséges. Javasoljuk, hogy a kifejezés nevében adják meg szövegesen a összetett feltételeket is! Pl.„A balesetek száma azon Északmagyarországi és Dél-alföldi településeken, ahol a lakosságszám nem haladja meg a 10000 főt és a balesetek száma meghaladja az országos átlagot 2008. évben”

2.5.4.2 Kifejezések megtekintése és beválasztása az adatgyűjtőbe Az elmentett kifejezések a Kifejezések menü Lista menüpontjának segítségével tekinthetők meg (24. ábra). A listában minden egyes kifejezésnél fel van tüntetve a mentéskor megadott neveken túl a felhasznált alapadatok köre és az összeállított kifejezés matematikai képlete, amely nem tartalmazza az összetett keresésnél alkalmazott kiterjesztett képletet. Egy kifejezés akkor képezheti egy másik kifejezés elemi adatát, ha a kifejezésre történő kattintással az adatgyűjtőbe felvételre kerül és megkapja az ABC soron következő – vagy kimaradó – betűjelét.

25

TeIR

Interaktív elemző


24. ábra Tárolt kifejezések listája

Figyelem! A tárolt kifejezések törlésénél azok a kifejezések is törlődnek, amelyek hivatkoznak a törlendőre. Az elmentett kifejezéseknek nincs mértékegységük, ugyanis a rendszer nem tudja automatikusan besorolni sehova sem az egyedisége miatt. Ezért azonban a mentett kifejezésekre nem történik automatikus aggregáció!

2.5.4.2 Kifejezések egyesítése unió képzésével A Kifejezés menü Kifejezés unió menüpontjának segítségével indítható az unióképzés. A listából a mutató nevére kattintva válasszuk ki azt a kifejezést, amelynek az eredményhalmazához hozzá akarjuk fűzni egy másik kifejezés eredményhalmazát. A kiválasztással a tárolt kifejezések közül, amelyek hozzáfűzhetőek a kiválasztott mutatóhoz (azonos területi szintre vonatkoznak, mint a kiválasztott mutató) új ablakban is megjelennek. Az újonnan kapott listából a mutató nevére kattintva lehet kiválasztani a hozzáfűzendő mutatót. A hozzáfűzendő kifejezés megadását követően az unió elkészül, és megjelenik a Kifejezéstár ablak, ahol az utolsó kifejezés a képzett unió lesz. Ha a felhasználó kettőnél több kifejezésből szeretne uniót képezni, az csak több lépésben tudja elkészíteni. Három mentett kifejezés egyesítése esetén első lépésben kettőt kell egyesíteni, majd a képzett unióhoz hozzá kell adni a harmadik tárolt kifejezést.

26

TeIR

Interaktív elemző


3. ELEMZÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS EGYÉNI MUTATÓK ELKÉSZÍTÉSÉNEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 3.1 Egy adófizetőre jutó adó mértéke különböző területi szinteken A) Az egy adófizetőre jutó adó mértéke települési szinten a 2007. évben kartogramon ábrázolva Az elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok (25. ábra) a beválasztás sorrendjében: /APEH / Személyi jövedelemadó (SZJA)/ 2007/ Összes adó 2007 Összes adófizető darabszáma 2007

25. ábra Adatgyűjtőbe felvett, az elemzéshez szükséges SZJA adatok

Az APEH SZJA adatai településsorosan állnak rendelkezésre. Első esetben végezzük el az elemzést az egész országra települési szinten. Ekkor a csoportosításnak TELEPÜLÉS szintűnek kell lennie, amely az alapértelmezett a rendszer használata során. A kifejezés mezőben meg kell adni az elemzés matematikai képletét, ahol az alapadatokat az adatgyűjtő mezőben látható betűjelével kell helyettesíteni. Az alapadatok topológiája település és az elemzést is települési szintre kell elvégezni, így aggregálásra nincs szükség. Az elemző képlet a fenti jelölésekkel a/b lesz, amelyet a kifejezés mezőbe be kell írni (26. ábra). Az elemzéseket az alapértelmezett beállításokkal kell elvégezni.

26. ábra Területi csoportosítás és elemző képlet megadása

Az elemző képlet megadása után kartogram generálása a feladat. A kartogram megjelenésére vonatkozó paraméterek megjelenő új böngésző ablakban történő beállítása után (27. ábra) a kartogram a „Végrehajt” paranccsal állítható elő (28. ábra).

27

TeIR

Interaktív elemző


27. ábra Kartogram paraméterezése

Az „azonos esetszám” jelen esetben praktikus, mert így minden kategóriába azonos számú település esik.

28. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértéke települési szinten 2007. évben

B) Az egy adófizetőre jutó adó mértéke kistérségi szinten a 2007. évben kartogramon ábrázolva

28

TeIR

Interaktív elemző


Abban az esetben, ha a mutató értékét kistérségi szinten szeretnénk megjeleníteni, akkor az adatokat aggregálni kell. Mivel az adat 2007. évre vonatkozik, ezért a csoportosítások közül a „KISTÉRSÉG (174) 2007 óta” kell választani (29. ábra).

29. ábra Területi csoportosítás beállítása kistérségi elemzéshez

A kifejezésbe beírt képlet most úgy alakul, hogy SUM(A)/SUM(B), ahol SUM(A) – kistérségenként összegzi a településekre vonatkozó adó összegét SUM(B) – kistérségenként összegzi a településekre vonatkozóan az adófizetők számát. Figyelem! Abban az esetben, ha az alkalmazásban az adott mértékegységhez létezik automatikus aggregáló függvény, akkor elegendő az A/B képlet beírása. Az automatikusan alkalmazott aggregáló függvények a html riportban megtekinthetők, jelen esetben INF(A)/SUM(A) az alkalmazott képet. A kartogram generálásának eredményeképpen kapott térképen tehát a kistérség lesz az ábrázolás területi szintje. A generálási beállítások megegyeznek az A) pontban ismertetett értékekkel (30. ábra).

30. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértéke kistérségi szinten 2007. évben

C) Az egy adófizetőre jutó adó mértéke megyei szinten a 2007. évben kartogramon ábrázolva Abban az esetben, ha a mutató értékét megyei szinten szeretnénk megjeleníteni, akkor az adatokat aggregálni kell, így a csoportosítások közül a „MEGYE” csoportosítást kell választani. Az elemző képlet megegyezik a B) pontban szereplővel, azonban a változók jelentése más:

29

TeIR

Interaktív elemző


SUM(A) – megyénként összegzi a településekre vonatkozó adó összegét SUM(B) – megyénként összegzi a településekre vonatkozóan az adófizetők számát.

31. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértéke megyei szinten 2007. évben

3.2 Egy adófizetőre jutó adó mértékével kapcsolatos elemzések különböző területi szinteken különböző aggregáló függvényeket alkalmazva 3.2.1 Egy adófizetőre jutó adó átlagának meghatározása kistérségi szinten 2007. évben Mivel az adatok településsorosan állnak rendelkezésre és kistérségi átlagra van szükségünk, ezért egyrészt a csoportosítást „KISTÉRSÉG (174) 2007 óta” kell átállítani és meg kell adni az aggregáló kifejezést. Az elemző képlet AVG(a/b) lesz (a 25. ábra jelöléseit alkalmazva), amelyet a kifejezés mezőbe kell beírni. A végrehajtás során az alkalmazás településenként elvégzi az egy adófizetőre jutó adó számítását, majd kistérségenként számítja a települések adatainak számtani átlagát. Az elemzéseket az alapértelmezett beállításokkal kell elvégezni. A kartogram paraméterezésekor be lehet állítani több kategóriát az részletességének biztosításához (32. ábra), majd el kell készíteni a kartogramot (33. ábra).

30

elemzés

TeIR

Interaktív elemző


32. ábra Kartogram paraméterezése 8 tematikus osztállyal

33. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértékének kistérségi átlaga

3.2.2 Egy adófizetőre jutó adó amplitúdójának meghatározása megyei szinten 2007. évben Mutató: Az egy adófizetőre jutó adó települési szinten vett maximális és minimális értékének különbsége megyei szinten a 2007. évben kartogramon ábrázolva.)

31

TeIR

Interaktív elemző


Mivel az adatok településsorosan állnak rendelkezésre és megyei adatra van szükségünk, ezért egyrészt a csoportosítást „MEGYE” kell átállítani és meg kell adni az aggregáló kifejezést. Az elemző képlet a 25. ábra jelöléseit alkalmazva MAX(A/B)-MIN(A/B) lesz, amelyet a kifejezés mezőbe be kell írni. A végrehajtás során az alkalmazás megyénként megkeresi a maximális és minimális települési értékeket és ezeket kivonja egymásból. A kartogram paraméterezésekor használjunk 5 kategóriát az elemzés részletességének biztosításához (34. ábra) majd generáljuk le a kartogramot (35. ábra).

34. ábra Szürkeségi fokozatú 5 osztállyal történő paraméterezés

35. ábra Az egy adófizetőre jutó adó települési szinten vett maximális és minimális értékének különbsége megyei szinten 2007. évben

32

TeIR

Interaktív elemző


3.2.3 Egy adófizetőre jutó adó szórásának meghatározása kistérségi szinten 2007. évben Mutató: Az egy adófizetőre jutó adó települési szinten vett szórásának értéke kistérségi szinten a 2007. évben kartogramon megjelenítve. Mivel az adatok településsorosan állnak rendelkezésre és kistérségi adatra van szükségünk, ezért egyrészt a csoportosítást „KISTÉRSÉG (174) 2007 óta” kell átállítani és meg kell adni az aggregáló kifejezést. Az elemző képlet a 25. ábra jelöléseit alkalmazva STDDEV(A/B) lesz, amelyet a kifejezés mezőbe be kell írni. A végrehajtás során az alkalmazás kistérségenként számítja a települések értékei alapján a szórást. A kartogram paraméterezésekor fogadjuk el az „azonos esetszám” beállítást, és használjunk 5 kategóriájú fehér-fekete fokozatú skálát, majd jelenítsük meg a kartogramot (36. ábra).

36. ábra Az egy adófizetőre jutó adó mértékének szórása kistérségi szinten 2007. évben

3.3 Kistérségekben lévő települések számának meghatározása országos szinten 2008. évben A kistérségekben található települések számának meghatározása a 2008. évben. Az eredmények riport formájában jelenítendők meg. Az elemzés elkészítéséhez olyan településsoros elemi adatot kell keresni, amely minden egyes településre rendelkezik értékkel, amely lehet a: KSH/TSTAR/2008/Terület,lakónépesség, állandó népesség/Állandó népesség száma 2008 adat, amit be kell választani az adatgyűjtőbe.

33

TeIR

Interaktív elemző


Mivel kistérségi szinten szükséges megmondani a települések számát, ezért a „KISTÉRSÉG (174) 2007 óta” csoportosítást alkalmazzuk és az adatokat csoportosítjuk, mivel az elemzés szintje nagyobb területi egységre vonatkozik, mint az elemi adat. Jelen esetben számosságot kell meghatározni, vagyis a COUNT függvény vezet eredményre. A kifejezés tehát a 37. ábra jelöléseit alkalmazva COUNT(A), aminek a végrehajtásakor a rendszer egy kistérségre vonatkozóan minden adattal rendelkező települést lekérdez és megszámolja, hogy egy-egy kistérségben hány adatot kapott eredményül, vagyis hány település található azon a területi egységen.

37. ábra Kistérségekben található települések számának meghatározása 2008. évben: csoportosítás és kifejezés

Az eredmények html riportként 174 sort tartalmaznak és minden sorban szerepel a települések száma is (38. ábra).

38. ábra Kistérségekben található települések számának eredménylistája

34

TeIR

Interaktív elemző


Mentsük is el ezt kifejezésként a „Kifejezés/Mentés” menüpont segítségével „Kistérségekben található települések száma 2008. évben” névvel (39. ábra).

39. ábra Kistérségekben található települések számának mentése kifejezésként 2008. évre

3.4 Megyékben található kistérségek számának meghatározása országos szinten 2008. évben (Az egyes kistérségekben található települések számának meghatározása a 2008. évben. Az eredmények diagram formájában jelenítendők meg.) A feladatot kétféleképpen lehet megoldani: A) megfelelő területi szintű adat választásával B) mentett kifejezés felhasználásával

A) Megfelelő – kistérségi szintű – adat választásával történő megoldás A feladat elvégzéséhez olyan kistérségsoros elemi adatot kell keresni, amelynél minden egyes kistérség rendelkezik értékkel: ilyen az EDUCATIO Nonprofit Kft/Felsőoktatási felvételi adatok/2008/Felvettek száma összesen 2008 adat, amit be kell választani az adatgyűjtőbe. Mivel megyei szinten kell meghatározni a kistérségek számát, ezért a csoportosítást „MEGYE” kell állítani és az adatokat aggregálni szükséges. Jelen esetben számosságot kell meghatározni, vagyis a COUNT függvény vezet eredményre. A kifejezés tehát COUNT(A) (40. ábra), aminek a végrehajtásakor a rendszer egy megyére vonatkozóan minden adattal rendelkező kistérséget lekérdez és megszámolja, hogy egy-egy megyében hány adatot kapott eredményül, vagyis hány kistérség található azon a területi egységen. Az eredmények diagramon jelenítendők meg (41. ábra)

40. ábra Megyékben található kistérségek száma 2008. évben I. – csoportosítás és kifejezés

35

TeIR

Interaktív elemző


41. ábra Megyékben található kistérségek száma 2008. évben diagramon ábrázolva

B) Mentett kifejezés segítségével történő megoldás A feladat elvégzéséhez felhasználjuk a 3.3 feladatban elmentett kifejezést, amelyet be kell választani az adatgyűjtő mezőbe. A kifejezés a rendszer számára tulajdonképpen kistérségsoros elemi adatot jelent (42. ábra). Mivel megyei szinten kell aggregálni, ezért a csoportosítást „MEGYE” kell állítani Az „A” jelű adat tulajdonképpen egy elemi adatként viselkedő kifejezés, amelynek az eredménye egy olyan táblázat, amely tartalmazza a kistérségeket (kód szerint) valamint ezekhez tartozóan a települések darabszámát. A COUNT(A) művelet végrehajtása során a rendszer megyei szinten aggregál, tehát minden megyére vonatkozóan leszűri az A-ban szereplő kistérségeket és megszámolja őket, vagyis megadja, hány kistérség található egy-egy megyében. Az eredmények riport formájában jelenítendők meg (43. ábra)

42. ábra Megyékben található kistérségek száma 2008. évben II. – kifejezés és csoportosítás

36

TeIR

Interaktív elemző


43. ábra Megyékben található kistérségek száma 2008. évben riport formátumban

3.5 Közcsatornában elvezetett szennyvíz mennyiségének elemzése a Nyugat- és Középdunántúli régió kistérségeiben 2008. évben Mutató: A háztartásokból közcsatornában elvezetett szennyvíz 100 lakosra vetített mennyisége a Nyugat- és Közép-dunántúli régió kistérségeiben a 2008. évben (kartogram) Elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok a felvétel sorrendjében (44. ábra): / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008/ Kommunális ellátás, környezet – Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 2008 Terület, népesség – Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 2008

44. ábra Az adatgyűjtőbe felvett adatok

Mivel az alapadatok településsoros adatok, de az elemzés célja kistérségi összehasonlító vizsgálat, ezért a területi csoportosítást a 174 kistérségre kell beállítani. Az alapadatok topológiája település, viszont az elemzés kistérségi topológiára készül, így az elemi adatok összevonásához csoportosító függvényt kell használni. Jelen esetben ez az összegzés (SUM) lesz. Az elemző képlet: SUM(A)/SUM(B)*100, ahol a SUM(A) a kistérségenként összevont települési elvezetett szennyvíz, amit el kell osztani a SUM(B)-vel, a kistérségenként összevont lakosság számával és meg kell szorozni százzal, hogy száz lakosra vetített adatot kapjunk.

37

TeIR

Interaktív elemző


Az elemző képlet meghatározását követően kell megadni a területi szűkítő feltételt, amelyre azért van szükség, mert Magyarország területéből csak a Közép- és a Nyugat-dunántúli régiók területét szükséges vizsgálni (45. ábra).

45. ábra Területi szűkítő feltétel megadása

A területi szűkítés beállítását követően a kartogramot paraméterezni kell (46. ábra). Az „azonos esetszám” jelen esetben praktikus, mert így minden kategóriába azonos számú kistérség esik. A kartogramon szereplő tematikus osztályok számát 4-re és a színsémát kék-pirosra állítva indítható a végtermék előállítása (47. ábra).

46. ábra Kartogram paramétereinek beállítása

47. ábra A végtermékként kapott kartogram megjelenítése jelkulccsal együtt

38

TeIR

Interaktív elemző


3.6 Egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem változása választott üdülőkörzetben és településeken Mutató: Egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem változása 2002 és 2007 között (2002-es árszinten) a Balaton üdülőkörzetben és azokon a településeken, ahol a lakosság száma több mint ezer fő (kartogram) Elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / APEH / SZJA / 2002 / 2002 évi adatok / – Összes jövedelem főállásból 2000 – Összes főállású darabszáma 2000 2007 / – Összes jövedelem főállásból 2007 – Összes főállású darabszáma 2007 / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2002 / Terület, népesség / – Lakónépesség száma az év végén 2002 Mivel az elemi adatok településsoros adatok és az elemzés is települési szinten készül, ezért a területi csoportosítás települési szintű. Az elemző képlet (C/D)-(A/B), ahol a (C/D) az egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem a 2007. évben, amiből ki kell vonni a (A/B)-t, az egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelmet a 2002. évben. Az elemző képlet meghatározását követően kell megadni az összetett területi szűkítő feltételt, amelyre azért van szükség, mert Magyarország területéből csak a Balaton üdülőkörzetébe eső, vagy az 1000 főnél nagyobb lakosság számú településeket kell az elemzésbe bevonni. Az összetett feltétel előállítása nem automatikus. A felhasználónak manuálisan kell beírnia a szűkítő feltétel(eke)t az Adatkezelés menü Szűkítés egyszerű/összetett menüpontja kiválasztásának hatására megjelenő mezőbe, a már létező területi szűkítés után logikai relációval kapcsolva. Ilyenkor az alkalmazás Kifejezés mezője alatt egy új mező jelenik meg. A Balaton üdülőkörzetre vonatkozó szűkítés (ez lesz az összetett feltétel első tagja) az Adatkezelés menü Területi besorolás/ Üdülőkörzet menüpontját választva adható meg. Az új böngésző ablakban megjelenő üdülőkörzetek területi egységekből ki kell kiválasztani a Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó: partközeli településeket és további településeket, majd a „tartalmazza” opció választásával, és a „Rendben” nyomógombra kattintásával véglegesíthető (48. ábra).

48. ábra Területi szűkítő feltétel első tagjának megadása

39

TeIR

Interaktív elemző


Ezután manuálisan kell kiegészíteni az összetett szűkítő feltételt: a második tagot, amely az 1000 főnél nagyobb lakosság számú településeit veszi hozzá a Balatoni üdülőkörzet településeihez. A második tagot VAGY logikai relációval kell kapcsolni az első taghoz, amelynek a jele a | (függőleges vonal) (49. ábra).

49. ábra A besorolás elfogadását követően az összetett feltétel

A szűkítő feltétel első tagja után a következőt kell begépelni: |E>1000, ahol a | a logikai VAGY kapcsoló feltétel, „E” a lakónépesség számának adatgyűjtő mezőben látható betűjele, amely adatnak nagyobbnak kell lennie, mint 1000 (így szűrhetők ki az ezer főnél kisebb lakónépességgel rendelkező települések) (50. ábra).

50. ábra A végleges összetett szűkítő feltétel

A területi szűkítés meghatározását követően állítandók be a defláció idősor követéssel és a Budapest nélkül opciók. A defláció opcióra azért van szükség, mert dinamikus (egy időszakot átölelő) mutató készítése a feladat, ahol pénzügyi adatok összehasonlítása történik. Mivel 2002 és 2007 között az infláció következtében a forint vásárlóereje romlott, hogy valós képet kapjunk (vagyis a jövedelmek tényleges értékeinek a változását lehessen összehasonlítani) az opció segítségével a 2007. évi adatokat az 2002-ös árszintre kell visszaszámítani. Az opciókat a Beállítások menüpontban állíthatjuk be. A kartogram paraméterezéséhez válasszuk az „azonos esetszám”-ot, hogy minden kategóriába azonos számú település essen. 5 kategóriát beállítva bézs-barna színsémával generáljuk le a kartogramot (51. ábra).

51. ábra Egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem változása 2002 és 2007 között

40

TeIR

Interaktív elemző


kartogramon megjelenítve a Balaton üdülőkörzetben és azokon a településeken, ahol a lakosság száma több mint ezer fő

3.7 Egyetemi végzettségű regisztrált munkanélküliek aránya a Dél-alföldi és a Középdunántúli régiók megyéiben Mutató: Az egyetemi végzettségű munkanélküliek aránya az összes munkanélkülihez viszonyítva a Dél-alföldi és a Közép-dunántúli régiók megyéiben 2009. IV. negyedévben (diagram) Elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / Munkanélküliségi adatok (Foglalkoztatási Hivatal) / 2009 / Regisztrált munkanélküli adatok 2009. 4. negyedév / – Regisztrált munkanélküliek száma 2009. 4. negyedév Regisztrált munkanélküli adatok 2009. 4. negyedév / Iskolai végzettség / – Egyetemi végzettségű regisztrált munkanélküliek száma 2009. 4. negyedév Az elemi adatok településsoros adatok, de a feladat megyei összehasonlító vizsgálatot készíteni, ezért a területi csoportosítás megyei szintű. Az elemző képlet AVG(A/B*100), ahol a A/B*100 az egyetemi végzettségű munkanélküliek százalékos aránya az összes munkanélkülihez viszonyítva. Az AVG (átlag) csoportosító függvényre a megyei csoportosítás miatt van szükség. Jelen esetben az összegzés (SUM) aggregáló függvénynek nincs értelme, mert ezek százalékos adatok, amelyek az átlaguk kiszámításával viszont jól csoportosíthatók (52. ábra).

52. ábra Az elemző (matematikai) képlet megadása

Az elemző képlet meghatározását követően kell megadni a területi szűkítő feltételt, amelyre azért van szükség, mert Magyarország területéből csak a Dél-alföldi és a Közép-dunántúli régiók területét szükséges vizsgálni (53. ábra).

53. ábra Területi szűkítő feltétel megadása

A területi szűkítés beállítását követően a feladat végrehajtását diagram elkészítésével kell befejezni, amely a Generálás menü Diagram menüpontjával indítható (54. ábra).

41

TeIR

Interaktív elemző


54. ábra Egyetemi regisztrált munkanélküliek száma a népességhez viszonyítva területi szűkítéssel

3.8 Egy háziorvosra jutó népesség száma megyei szinten a 2007. évben Mutató: Egy háziorvosra jutó állandó népesség száma megyei szinten 2007. évben (html riport az értékek szerinti sorrendben) Elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2007 / Terület, népesség / – Állandó népesség száma 2007 / Orvosok, szakorvosok adatai / 2007 / – Szakorvosok száma, háziorvostan 2007 Az egyik elemi adat települési szinten áll rendelkezésre (Állandó népesség), míg a másik megyei szintű (Szakorvosok száma). A 2. táblázat szerint ezt egy lépésben csak települési szinten lehet megjeleníteni, a végeredménynek azonban megyei szintűnek kell lennie. Az elemzés elvégzéséhez az szükséges, hogy a településsoros adatból megyesoros adatot állítsunk ezért, hogy megyei szinten két megyesoros adatot tudjunk felhasználni. A településsoros adat „megyesorossá tételéhet” a csoportosítást első lépésben megyének választjuk ki (55. ábra).

55. ábra Megyei területi csoportosítás beállítása

A kifejezés mezőbe a SUM(A) karaktersorozatot kell beírni, majd ezt a kifejezést el kell menteni. A kifejezés neve legyen „Állandó népesség” és a tag neve „darabszám (megyénként)” (56. ábra). A mentett kifejezést, mint elemi adatot a rendszer megyesorosnak értelmezi az eredményhalmazának megfelelően.

42

TeIR

Interaktív elemző


56. ábra A kifejezés mentése

A további felhasználás céljából a mentett kifejezések között meg kell keresni az elmentett kifejezést, majd a kifejezéstag nevére kattintva hozzá kell adni az adatgyűjtőhöz, amely így C azonosítót kap (57. ábra).

57. ábra A tárolt kifejezés felvétele a listába

Ezek után a kifejezés mezőben megadható az egy háziorvosra jutó népesség számának képlete. Az elemző képlet C/B, mely megadja az egy háziorvosra jutó népességszámot megyei szinten. Csoportosító függvényt nem kell alkalmazni, mert mindkét adat megyei terület szintre vonatkozik. Ahhoz, hogy megfelelően legyen rendezve a lista, be kell állítani az opciókat. A rendezéshez tartozó legördülő menüből ki kell választani az „1. tag”-ot, majd végre kell hajtani a beállítást, így a riportban az adatok értéknagyság szerint lesznek rendezve (58. ábra).

58. ábra Az 1. tag szerinti rendezés beállítása

43

TeIR

Interaktív elemző


Végül a html riport elkészítésével fejezzük be a feladatot és a végtermék elkészítéséhez a Generálás menü Riport/html menüpontját választjuk (59. ábra).

59. ábra Eredményriport

3.9 Közúti közlekedési balesetek száma komplex feltételrendszernek megfelelő településeken Mutató: Közúti közlekedési balesetek számára vonatkozó kartogram azon Nyugat-dunántúli, Középdunántúli és Észak-magyarországi településeken a 2008. évben, ahol az állandó népesség száma nem haladja meg a 10000 főt és a balesetek száma meghaladja az országos átlagot (kartogram) Az elemzés elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Balesetek – Lakott területen kívül történt összes közúti közlekedési baleset 2008 – Lakott területen történt összes közúti közlekedési baleset 2008 Terület, népesség – Állandó népesség 2008 Mivel a feladatban feltételként országos szintű adat szerepel, ezért első lépésben elő kell állítani a balesetek számának átlagát országos szinten. Mivel az adat településsoros, ezért választható rá országos csoportosítás, amit manuálisan kell beállítani. Mivel átlagra van szükség, ezért az elemző képlet AVG(A+B).

44

TeIR

Interaktív elemző


A kifejezést ezek után el kell menteni a listába „Közúti balesetek országos átlaga 2008” néven. Ezek után a mentett kifejezésekből be kell választani azt, amit most létrehoztunk. Mivel az eredmény települési szinten kell, hogy rendelkezésre álljon, az országos átlagot először településekre kell vonatkoztatni. Képezzük a településekre vonatkozó balesetek számának és az országos baleseti átlagnak a különbségét települési csoportosításban. Az elemzés során a feltételrendszerben sem szerepelhet olyan adat, amelynek nem azonos a területi szintje, ezért egy településsoros és egy országos adatból egyszerű aritmetikai művelettel településsoros adatot kell előállítani (60. ábra).

60. ábra Települési adatok és országos átlag különbségének településsoros képzése

Ezt a kifejezést (mutatót) is el kell menteni a listába „Települési közúti balesetek számának és az országos átlagnak a különbsége 2008” néven, majd be kell választani az adatgyűjtőbe (61. ábra)

61. ábra Települési adatok és országos átlag különbsége, mint elemi adat az adatgyűjtőben

A területi szűkítés elvégzéséhez szükséges beállítani a vonatkozó régiókat (62. ábra).

62. ábra Területegység választása – régiós szintű szűkítés megadása

45

TeIR

Interaktív elemző


A feladat elvégzéséhez – azaz az utolsó lépés végrehajtásához – a csoportosítást települési szintre kell állítani, és láthatóvá kell tenni az összetett kifejezés mezőjét. A kifejezés az alábbiak szerint alakul (63. ábra):

63. ábra Komplex kifejezés (feltételrendszer) megadása

a+b,c,e [REGIO]=(2,1,3) C<10000

E>0

A kifejezés hasznos része az a+b, amely a településekre vonatkozó összes balesetszámot adja meg. A c és e változók azért kerültek ide, mert az összetett kifejezésben vonatkozik rájuk feltétel. Régió területi szintre vonatkozó feltételek megadása. Azon településeket adja vissza, ahol a lakosságszám nem haladja meg a 10000 főt. Azon településekre végez szűrést, ahol az E – vagyis a települési közúti balesetek száma és az országos átlag különbsége – pozitív, azaz a településen a közúti balesetek száma meghaladja az országos átlagot.

Jelen feladat esetében nincs igazán értelme a diagramnak, hiszen ekkor a kifejezésben szereplő minden mennyiség megjelenik az oszlopokban. A kartogram és a riport formátumú végtermék jelent hasznos információt, ezért a Generálás/Kartogram parancs meghívásával érdemes megkezdeni a kartogram generálását (64. ábra).

64. ábra Kartogram generálási beállításai

A megjelent kartogramon a jobb oldalon jelöljük ki a „Feliratok” csoportból a „Települések felirata” réteget, valamint a „Közlekedés” csoportból minden közúthálózati elemet (65. ábra).

46

TeIR

Interaktív elemző


65. ábra Kartogram térképi rétegekkel kiegészítve

3.10

A háztartási gázfogyasztók százalékos arányának ábrázolása a kistérségi/megyei/regionális átlagra vonatkozó feltételrendszerrel szűkítve települési/kistérségi szinten

Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Kommunális ellátás, környezet – Közcsatornahálózatba bekapcsolat lakások száma 2008 Lakásállomány, lakásépítés – Lakásállomány 2008

A) Kistérségi átlaghoz viszonyított elemzés Mutató: A háztartási gázfogyasztók százalékos arányának meghatározása azon Abaúj-Hegyközi kistérségben található településeken, ahol ez az érték nem haladja meg a kistérségi átlagot a 2008. évben (kartogram, diagram és riport). Első lépésben elő kell állítani az adott mutatóra vonatkozó kistérségi átlagot. Ezt olyan módon lehet megtenni, hogy területi szűkítést végzünk az Abaúj-Hegyközi kistérségre vonatkozóan és képezzük a kistérségre vonatkozóan a települési százalékos adatok átlagát. A területi csoportosítást (mivel kistérségi aggregáció szükséges) „Kistérség (174) 2007 óta” kell állítani, mert az adatok 2008. évre vonatkoznak. Figyelem! Mielőtt a kistérségi csoportosítás kiválasztásra kerül, ellenőrizni kell az elemi adatra vonatkozó metaadatok között a vonatkozási évet. Amennyiben a vonatkozási év 2007, vagy ez előtti, akkor a 174 kistérségre vonatkozó csoportosítás nem alkalmazható!

47

TeIR

Interaktív elemző


Mivel az adatok százalék mértékegységűek, ezért a SUM aggregáló függvény nem alkalmazható, viszont az áltag (AVG) valós képet ad. Az elemző képlet tehát a kistérségi százalékos adatok átlagának képzésére az AVG(100*A/B). Mivel az átlagot egy adott kistérségre vonatkozóan kell képezni, ezért a területi szűkítést el kell végezni az Abaúj-Hegyközi kistérségre vonatkozóan (66. ábra).

66. ábra Kistérségi szűkítési feltétel az átlag képzéséhez

A kifejezést el kell menteni a Kifejezés/Mentés menüpont segítségével, a kifejezés megnevezése legyen „Lakossági gázfogyasztók százalékos arányának átlaga az Abaúj-Hegyközi kistérségben 2008. évben” (67. ábra).

67. ábra Kistérségi átlagot megadó kifejezés elmentése

A mentett kifejezést elemi adatként vissza kell választani az adatgyűjtöbe a Kifejezés/Lista menüpont segítségével (68. ábra).

68. ábra Kistérségi átlagot megadó mentett kifejezés elemi adatként való beválasztása

Általánosságban kijelenthető, hogy az Interaktív elemzőben egyszerre egy összetett kifejezésben csak azonos dimenziójú adatok kezelhetők. Jelen esetben az adatok dimenziója nem egyezik meg (14. táblázat), ezért olyan átalakításokat (műveleteket) kell végezni, amely eredményeképpen a kapott adathalmaz kielégíti ezt a feltételt.

48

TeIR

Interaktív elemző Adat jele A B C

Dimenziója ország települései (oszlopvektor, 3152 sor) ország települései (oszlopvektor, 3152) egyetlen kistérségre vonatkozó aggregált adat (mátrix dimenziója:1x1!) 14. táblázat

Felhasználói útmutató Mértékegysége db db nincs

Adatgyűjtőben szereplő adatok dimenziója

Az A és B jelű adatok országra vonatkoznak, míg a C jelű adat előállításához területi szűkítést alkalmaztunk. Az adatok dimenziója mellett a területi szűkítésnek is meg kell egyeznie a műveletben szereplő halmazok vonatkozásában, ezért elő kell állítani települési szinten az Abaúj-Hegyközi kistérségi szűkítést alkalmazva a településekre vonatkozó százalékos arányt. Ez azért szükséges, mivel a feladat a csak az ebben a kistérségben lévő települések kistérségi átlagához viszonyított értékének elemzése. Az elemző képlet tehát jelen esetben 100*A/B, területi szűkítésnek be kell állítani az Abaúj-Hegyközi kistérséget és a csoportosítást település szinten kell végezni, hiszen települési értékekre van szükség (69. ábra).

69. ábra Kistérségben lévő településekre vonatkozó százalékos arány előállítása

Ezt a kifejezést is el kell menteni ahhoz, hogy a települési százalékos arány és a kistérségi átlag különbségét képezhessük. A kifejezés megnevezése legyen „Lakossági gázfogyasztók százalékos aránya az Abaúj-Hegyközi kistérség településein 2008. évben”. A mentett kifejezést ezek után vissza kell választani elemi adatként az adatgyűjtőbe (70. ábra).

70. ábra Mentett kifejezések és elemi adatok az adatgyűjtőben

Ezek után képezni kell az Abaúj-Hegyközi kistérség településeinek és a kistérségi átlagnak a különbségét. Ez azért tehető meg, mert: - a területi szűkítő feltételek megegyeznek - az átlag képzésekor előállt adatnak nincs mértékegysége, így az alkalmazás nem végez automatikus aggregációt. A rendszer jelen esetben veszi az Abaúj-Hegyközi kistérség településeire vonatkozó százalékos elemi adathalmazt és mindegyikből ugyanazt az értéket vonja ki: a kistérségi átlagot. Az elemző képlet tehát D-C, a területi szűkítés szükséges az Abaúj-Hegyközi kistérségre és a csoportosítás szintje település (71. ábra).

49

TeIR

Interaktív elemző


71. ábra Kistérségben lévő települési adat és kistérségi átlag különbségének képzése

Ezt a kifejezést is el kell menteni, hiszen az elemzés során ezt feltételként kell alkalmazni. A megnevezése legyen „Lakossági gázfogyasztók településekre vonatkozó értékének és a kistérségi átlagnak a különbsége az Abaúj-Hegyközi kistérség településein 2008. évben”. A mentett kifejezést ezek után vissza kell választani elemi adatként az adatgyűjtőbe (72. ábra).

72. ábra A feladat elvégzéséhez szükséges adatok az adatgyűjtőben

Az utolsó kifejezés elemi adatként történő beválasztásával minden adatsor megfelelően áll rendelkezésre ahhoz, hogy a végtermékek előállíthatók legyenek. Aminek az ábrázolására/értékére szükség van, az a települési szintű százalékos arány, tehát a kifejezésbe a „D” betűjel kerül. A feltételrendszer megadásához egyrészt területi szűkítést kell alkalmazni az Abaúj-Hegyközi kistérségre, másrészt kapcsolni kell hozzá „ÉS” logikai művelettel azt, hogy az E<0, hiszen a feltétel akkor teljesül, ha a települési értékből a kistérségi átlagot kivonva negatív számot kapunk eredményül. Mivel a végeredményt települési szintre vonatkoztatjuk, ezért a csoportosítás szintje település lesz. Figyelemmel kell lenni arra, hogy minden olyan betűjelnek szerepelnie kell a kifejezés mezőben, amely az összetett feltételek része. Ebből kifolyólag a feltételrendszer részét képező E adatot vesszővel elválasztva kell beírni a kifejezés mezőbe (73. ábra).

73. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés elemzési képlete területi szűkítéssel

A végtermékek közül először a riport (74. ábra) generálását végezzük, majd következik a diagram (75. ábra) és a kartogram (76. ábra, 77. ábra).

50

TeIR

Interaktív elemző


74. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye riportban

75. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye diagramon

76. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés kartogramjának beállításai

51

TeIR

Interaktív elemző


77. ábra Kistérség településeire vonatkozó kistérségi átlagtól való eltérés eredménye kartogramon

B) Megyei átlaghoz viszonyított elemzés elvégzése kistérségi szinten Mutató: A háztartási gázfogyasztók százalékos arányának meghatározása azon Somogy megyei kistérségekben, ahol ez az érték nem haladja meg a megyei átlagot a 2008. évben (kartogram, diagram és riport) Első lépésben elő kell állítani az adott mutatóra vonatkozó megyei átlagot. Ehhez területi szűkítést végzünk Somogy megyére vonatkozóan és képezzük a kistérségre vonatkozóan a települési százalékos adatok átlagát. A területi csoportosítást (mivel megyei szintre vonatkozó aggregáció szükséges) megyére kell állítani. Mivel az adatok százalék mértékegységűek, ezért a SUM aggregáló függvény nem alkalmazható, viszont az áltag (AVG) valós képet ad. Az elemző képlet tehát AVG(100*A/B). Az átlagot jelen esetben megyei szinten kell előállítani, ezért az Adatkezelés/Területi szűkítés menüpontban a „Megye” almenüben ki kell választani Somogy megyét. Az így előállított mutatót (kifejezést) el kell menteni „Lakossági gázfogyasztók százalékos arányának átlaga Somogy megyében 2008. évben” névvel. A mentett kifejezést elemi adatként vissza kell választani az adatgyűjtőbe a Kifejezés/Lista menüpont segítségével (78. ábra).

78. ábra Megyei átlagot megadó mentett kifejezés elemi adatként való beválasztása

Általánosságban kijelenthető, hogy az Interaktív elemzőben egyszerre egy összetett

52

TeIR

Interaktív elemző


kifejezésben csak azonos dimenziójú adatok kezelhetők. Jelen esetben az adatok dimenziója nem egyezik meg (15. táblázat) ezért olyan átalakításokat (műveleteket kell végezni, amely eredményeképpen a kapott adathalmaz kielégíti ezt a feltételt. Adat jele A B C

Dimenziója ország települései (oszlopvektor, 3152 sor) ország települései (oszlopvektor, 3152 sor) egyetlen megyére vonatkozó aggregált adat (mátrix dimenziója:1x1!) 15. táblázat

Mértékegysége db db nincs

Adatgyűjtőben szereplő adatok dimenziója

Az A és B jelű adatok országra vonatkoznak, míg a C jelű adat előállításához területi szűkítést alkalmaztunk. Az adatok dimenziója mellett a területi szűkítésnek is meg kell egyeznie a műveletben szereplő halmazok vonatkozásában. Ezért elő kell állítani kistérségi szinten Somogy megyei szűkítést alkalmazva a kistérségekre vonatkozó százalékos arányt. Ez azért szükséges, mivel a feladat a csak az ebben a megyében lévő kistérségek megyei átlagához viszonyított értékének elemzése. Az elemző képlet tehát jelen esetben – az aggregálás miatt – AVG(100*A/B), területi szűkítésnek be kell állítani Somogy megyét és a csoportosítást „Kistérség (174) 2007 óta” szinten kell végezni, hiszen kistérségi értékekre van szükség (79. ábra).

79. ábra Megyékben lévő kistérségekre vonatkozó százalékos arány előállítása

Ezt a kifejezést is el kell menteni ahhoz, hogy a kistérségi százalékos arány és a megyei átlag különbségét képezhessük. A kifejezés megnevezése legyen „Lakossági gázfogyasztók százalékos arányának átlaga Somogy megye kistérségeiben 2008. évben”. A mentett kifejezést ezek után vissza kell választani elemi adatként az adatgyűjtőbe (80. ábra).

80. ábra Mentett kifejezések és elemi adatok az adatgyűjtőben

Ezek után képezni kell a Somogy megyei átlag és kistérségi átlag különbségvektorát. Ez azért tehető meg, mert: - a területi szűkítő feltételek megegyeznek - az átlag képzésekor előállt adatnak nincs mértékegysége, így az alkalmazás nem végez automatikus aggregációt.

53

TeIR

Interaktív elemző


A rendszer jelen esetben veszi a Somogy megyére vonatkozó átlagot és sorra kivonja ebből az egyes kistérségi átlagokat. Az elemző képlet tehát D-C, a területi szűkítés szükséges Somogy megyére és a csoportosítás szintje „Kistérség (174) 2007 óta” (81. ábra).

81. ábra Megyei százalékos átlag és kistérségi átlag különbségének képzése

Ezt a kifejezést is el kell menteni, hiszen az elemzés során ezt feltételként kell alkalmazni. A megnevezése legyen „Lakossági gázfogyasztók százalékos arányának Somogy megyében vett átlaga és a kistérségi százalékos átlagok különbsége 2008. évben”. A mentett kifejezést ezek után vissza kell választani elemi adatként az adatgyűjtőbe (82. ábra).

82. ábra A feladat elvégzéséhez szükséges adatok az adatgyűjtőben

Az utolsó kifejezés elemi adatként történő beválasztásával minden adatsor megfelelően áll rendelkezésre ahhoz, hogy a végtermékek előállíthatók legyenek. Aminek az ábrázolására/értékére szükség van, az a kistérségi szintű százalékos arány, tehát a kifejezésbe a „D” betűjel kerül. A feltételrendszer megadásához egyrészt területi szűkítést kell alkalmazni Somogy megyére, másrészt kapcsolni kell hozzá „ÉS” logikai művelettel azt, hogy az E>0, hiszen a feltétel akkor teljesül, ha a megyei értékből a kistérségi átlagot kivonva pozitív számot kapunk eredményül. Mivel a végeredményt települési szintre vonatkoztatjuk, ezért a csoportosítás szintje „Kistérség (174) 2007 óta” lesz. Figyelemmel kell lenni arra, hogy minden olyan betűjelnek szerepelnie kell a kifejezés mezőben, amely az összetett feltételek része. Ebből kifolyólag a feltételrendszer részét képező E adatot vesszővel elválasztva kell beírni a kifejezés mezőbe (83. ábra).

83. ábra Kistérségi szintre vonatkozó megyei átlagtól való eltérés elemzési képlete megyei szűkítéssel

A végtermékek közül először a riport (84. ábra) generálását végezzük, majd következik a

54

TeIR

Interaktív elemző


diagram (85. ábra) és a kartogram (86. ábra, 87. ábra).

84. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye riportban

85. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye diagramon

86. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés kartogramjának beállításai

55

TeIR

Interaktív elemző


87. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés kartogramja

3.11 Statisztikai régiókba egyértelműen nem besorolható Önkormányzati Társulások helyzetelemzése, települési mutatóinak előállítása A gyakorlat során gyakran előfordul az, hogy az Önkormányzati Társulások függetlenül a statisztikai régióktól jönnek létre. Példánkban a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás településeire vonatkozó elemzéseket végzünk, amely mintaként szolgálhat más, hasonló elemzés elkészítéséhez. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásnak 118 település tagja. A települések kistérségekhez való viszonya a következők szerint határozható meg:

Kistérség

Települések

Kazincbarcikai

minden település minden település, kivéve Boldva, Borsodszirák, Hangács, Irota, Nyomár, Szakácsi, Ziliz Körülbelül ugyanannyi település tagja a társulásnak, mint amennyi nem. Tagok: Alacska, Arnót, Berzék, Bőcs, Gesztely, Hernádkak, Kondó, Mályi, Muhi, Nyékládháza, Onga, Parasznya, Radostyán, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólászlófalva, Sajóvámos, Varbó minden település, kivéve Bánréve, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Domaháza, Dubicsány, Hét, Királd, Sajónémeti, Sajópüspöki Tagok: Alsódobsza, Sóstófalva, Újcsanálos Tagok: Alsóvadász, Selyeb, Szikszó Tagok: Nagycsécs

Edelényi

Miskolci

Ózdi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi

56

TeIR

Interaktív elemző


A) 1000 lakosra jutó természetes szaporodás vizsgálata települési szinten 2008. évben Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Népmozgalom – Élveszületések száma 2008 Terület, lakónépesség, állandó népesség – Állandó népesség száma 2008 Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás képlete 1000*A/B, amelyet a felhasználónak a kifejezés mezőbe kell begépelnie. Mivel az összehasonlítást települési szinten végezzük, ezért aggregáló függvény alkalmazására nincs szükség, a csoportosítás szintje település lesz az elemzés során (88. ábra).

88. ábra Az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat képlete és a csoportosítás beállítása

A területi szűkítést kell ezek után elvégezni. Célszerű jelen esetben a kistérségi szinten a Kazincbarcikai, Edelényi és Ózdi kistérséget teljes egészében megjelölni, majd megadni a kivett településeket. Ezek után szükséges kijelölni a Miskolci, a Szikszói, a Szerencsi és a Tiszaújvárosi tagtelepüléseket a települési listából és megadni a megfelelő logikai kapcsolatot a feltételek között. Az Adatkezelés/Területi besorolás/Kistérség (174) 2007 óta menüpont segítségével jelöljük ki a szóban forgó 3 kistérséget és válasszuk a „tartalmazza” opciót. Ezek után jelenítsük meg az összetett kifejezés mezőjét az Adatkezelés/Szűkítés egyszerű/összetett menüpont segítségével (89. ábra).

89. ábra A kijelölt kistérségek kódsora az összetett kifejezés mezőjében

Mivel egyszerre kell teljesülnie annak, hogy az adott kistérségeket tartalmazza a mutató, de bizonyos településeket nem, ezért az ÉS logikai művelettel kapcsoljuk a kistérségi szűkítéshez a települési szintű kivételeket. Ehhez az Adatkezelés/Területi besorolás/Település menüpont segítségével válasszuk be a kijelölt kistérségek „nem tag” településeit a „nem tartalmazza” beállítást megjelölve. A műveletet végrehajtva a mezőben az alábbi kifejezésnek kell szerepelnie: [KISTER3]=(3502,3504,3506)&[TELEP]<>(2195,839,3020,1679,1940,2845,2569,2766,1122 ,800,500,3209,421,1133,2378,3225,1927) Ezek után van szükség még a hiányzó településekre, amelyeket VAGY logikai művelettel kell a kifejezéshez kapcsolni és a településeket egyesével beállítani a települési szintű területi szűkítésnél „tartalmazza” beállítással. A végeredményként kapott szűkítési feltétel: [KISTER3]=(3502,3504,3506)&[TELEP]<>(2195,839,3020,1679,1940,2845,2569,2766,1122 ,800,500,3209,421,1133,2378,3225,1927)|[TELEP]=(3309,1966,2981,377,2635,530,1560,

57

TeIR

Interaktív elemző


2416,3249,2739,215,558,1288,2255,2674,2119,350,2733,2167,2694,2247,2073,2538,13 26,2135,1248,2181) Az eredményeket nem célszerű diagramon ábrázolni a tagtelepülések számossága miatt, így a kartogram generálása legyen a végtermék előállítási módja (90. ábra, 91. ábra, 92. ábra).

90. ábra A kartogram generálás beállításai

91. ábra Az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat mutatóhoz tartozó kartogram

58

TeIR

Interaktív elemző


92. ábra Az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat mutatóhoz tartozó kartogram különböző térképi rétegekkel kiegészítve

B) A munkanélküliségi ráta vizsgálata települési szinten 2008. évben A feladat elvégzéséhez a kifejezés második részét nem szabad módosítani; az adatokat törölni kell az adatgyűjtőből és a kifejezés mezőt módosítani szükséges (93. ábra). Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Munkanélküliség – Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2008 Terület, lakónépesség, állandó népesség – Állandó népesség száma 2008

59

TeIR

Interaktív elemző


93. ábra A munkanélküliségi ráta elemzéséhez szükséges beállítások

94. ábra Kartogram a munkanélküliségi ráta alakulásáról

C) Az SZJA alapot képező jövedelem egy állandó lakosra jutó mértéke települési szinten 2008. évben Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / APEH / SZJA / 2008 / – Összes belföldi jövedelem 2008 / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Terület, lakónépesség, állandó népesség – Állandó népesség száma 2008

95. ábra Az SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra jutó értékének meghatározásához szükséges beállítások

60

TeIR

Interaktív elemző


96. ábra Kartogram az SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra jutó értékének alakulásáról

D) Az A,B,C pontokban szereplő mutatók és az 1000 lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei számának megjelenítése riport formátumban Az alkalmazás lehetővé teszi azt, hogy adott területi szintre riport formátumban több mutatót egyszerre jelenítsen meg/mentsen el a felhasználó. Ebben az esetben minden olyan adatot be kell választani az adatgyűjtőbe, amelyek szükségesek az egyes mutatók előállításához. Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / APEH / SZJA / 2008 / – Összes belföldi jövedelem 2008 / KSH / Területi statisztikai adatok rendszere / 2008 / Terület, lakónépesség, állandó népesség – Állandó népesség száma 2008 Munkanélküliség – Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2008 Népmozgalom – Élveszületések száma 2008 Kereskedelem, kölcsönzést, idegenforgalom – Összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek száma 2008

61

TeIR

Interaktív elemző


97. ábra Több mutató riport formátumban történő megjelenítésének beállításai

98. ábra Több mutató riport formátumban történő megjelenítése

62

TeIR

3.12

Interaktív elemző


Elérhetőségi idők és távolságok elemzése különböző területi szinteken

Az elérhetőségi idők és távolságok adataira vonatkozóan különféle elemzések készíthetők, azonban a felhasználók szempontjából fontos tudni, hogy az egyes csoportosítások kijelölése és a területi szűkítések beállításával milyen módon végzi el az alkalmazás a végtermékek előállítását.

A) A megyeszékhelyek elérhetőségének vizsgálata települési szinten – az út és az idő szerinti optimalizálásból adódó különbségek elemzése Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / GeoX Kft. / 2009 / – Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a megyeszékhelyig 2009 – Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a megyeszékhelyig 2009 – Út szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a megyeszékhelyig 2009 – Út szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a megyeszékhelyig 2009 Az elemzést települési csoportosítással kell elvégezni, ahol az elemző képlet A-C, illetve B-D. Területi szűkítésre és további feltételek megadására nincs szükség.

99. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram beállításai – azonos esetszám

63

TeIR

Interaktív elemző


100. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram – azonos esetszám

101. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram beállításai – azonos osztásköz

102. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram – azonos osztásköz

64

TeIR

Interaktív elemző


103. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás időkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram beállításai – azonos osztásköz

104. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás időkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram beállításai – azonos osztásköz

B) A megyeszékhelyek elérhetőségének vizsgálata kistérségi szinten szórásfüggvénnyel A vizsgálat elvégzéséhez az „A” pontban meghatározott adatokra van szükség. A területi csoportosítást „Kistérség (174) 2007 óta” kell kijelölni és az elemzés képlete STDEV(A), amely megadja a megyeszékhelyig idő szerint optimalizált elérési út hosszának kistérségenként értelmezett szórását.

65

TeIR

Interaktív elemző


105. ábra Megyeszékhelyre értelmezett, idő szerint optimalizált elérési út hossza szórásának megjelenítésére alkalmazott kartogram beállításai

106. ábra Megyeszékhelyre értelmezett, idő szerint optimalizált elérési út hossza kistérségekre vett szórásának kartogramja

C) A megyeszékhelyek elérhetőségének vizsgálata kistérségi szinten szélsőértékkel A vizsgálat elvégzéséhez az „A” pontban meghatározott adatokra van szükség. A területi csoportosítást „Kistérség (174) 2007 óta” kell kijelölni és az elemzés képlete MAX(B), amely megadja a megyeszékhelyig idő szerint optimalizált elérési út idejét kistérségenként úgy, hogy a kistérséghez a leghosszabb elérési idő értékét rendeli hozzá.

66

TeIR

Interaktív elemző


107. ábra Megyeszékhelyre vonatkozó kistérségi szinten értelmezett, idő szerint optimalizált elérési út maximális ideje megjelenítésére alkalmazott kartogram beállításai

108. ábra Megyeszékhelyre vonatkozó kistérségi szinten értelmezett, idő szerint optimalizált elérési út maximális ideje

D) A kistérségközpontok elérhetőségének (út és idő) vizsgálata Pest megye településein az

idő- és út szerinti optimalizálás százalékos különbségének meghatározásával Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / GeoX Kft. / 2009 / – Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a kistérségközpontig 2009 – Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a kistérségközpontig 2009 – Út szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a kistérségközpontig 2009 – Út szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a kistérségközpontig 2009 A területi csoportosítás beállítása település és az elemzés képlete: - az idő- és az út szerinti optimalizált leggyorsabb út hosszára vonatkozó többletet vizsgálva 100*(1-A/C), - az idő- és az út szerinti optimalizált leggyorsabb út időtartamára vonatkozó többletet vizsgálva 100*(1-B/D).

67

TeIR

Interaktív elemző


Az elemzés végrehajtásához területi szűkítést kell végezni megyei szinten Pest megyére, tehát az összetett szűkítés mezőben a [MEGYE]=13 karaktersorozatnak kell szerepelnie. A fent megadott képletek alakilag helyesek, azonban az alkalmazás azt a települési adatot, ahol a 0-val való osztás művelete előfordul, figyelmen kívül hagyja, így a kistérségközpontokra úgy tűnik, mintha nem lenne adat. Ennek kiküszöbölésére alkalmazható az az egyszerű matematikai átalakítás, amely minden településre megadja a rá vonatkozó korrekt adatot: 100*(1(A+0.000000001)/(C+0.000000001)), illetve 100*(1-(A+0.000000001)/(C+0.000000001)) .

109. ábra Kistérségközpontra vonatkoztatott települési szinten értelmezett, az idő- és az út szerint optimalizált (idő szerinti 100%) elérési útra vonatkozó százalékos többlet kartogram-beállításai

68

TeIR

Interaktív elemző


110. ábra Kistérségközpontra vonatkoztatott települési szinten értelmezett, az idő- és az út szerint optimalizált (idő szerinti 100%) elérési útra vonatkozó százalékos többlet

111. ábra Kistérségközpontra vonatkoztatott települési szinten értelmezett, az idő- és az út szerint optimalizált (idő szerinti 100%) elérési időre vonatkozó százalékos többlet kartogram-beállításai

112. ábra Kistérségközpontra vonatkoztatott települési szinten értelmezett, az idő- és az út szerint optimalizált (idő szerinti 100%) elérési időre vonatkozó százalékos többlet

3.13

Specifikus megjelenítési lehetőségek

Gyakran előfordul, hogy adott területi szintű fejlesztési koncepciók elkészítése során az adott területi egységet (és csak ezt) kell feltüntetni egy térképen. Jelen példák segítséget adnak ezen

69

TeIR

Interaktív elemző


egyszerű feladatok megoldására. A) A Bátonyterenyei kistérség Nógrád megyén belüli elhelyezkedésének ábrázolására

alkalmas tematikus térkép elkészítése Alapadatnak bármilyen településsoros vagy kistérségsoros elemi adat kiválasztható. Jelen példában a felsőoktatási intézményekbe felvettek számadata kerül elhasználásra. Az elemzések elkészítéséhez szükséges elemi adatok a beválasztás sorrendjében: / EDUCATIO Nonprofit Kft / Felsőoktatási felvételi adatok / 2009 / – Felvettek száma összesen 2009 A területi csoportosítás beállítása az adathoz tartozó topológiai évvel összhangban „Kistérség (174) 2007 óta” és az elemzés képlete A. A feladat megoldásához tehát egy Nógrád megyét ábrázoló és csak a Bátonyterenyei kistérséget színnel jelölő tematikus térképre van szükség. Ennek alapján területi szűkítést kell alkalmazni Nógrád megyére, amely azt eredményezi, hogy a kartogramon csak Nógrád megye és kistérségei fognak megjelenni. Ahhoz, hogy csak egy kistérség legyen „színes” a térképen, ahhoz megfelelően kell megválasztani a tematikus osztályok intervallumait és színeit. Az összetett kifejezés sora a fentiek alapján: [MEGYE]=12 Az intervallumok megfelelő meghatározásához ismerni kell az egyes kistérségekhez tartozó értékeket, amelyeket legegyszerűbben a html generálással kaphatunk meg.

113. ábra A Nógrád megyében található kistérségekre vonatkozó értékek a kiválasztott elemi adatra

Az értékek alapján 3 intervallumot szükséges meghatározni: - 190,0000-230,0000 - 230,0001-232,0000 - 232,0001-630,0000 Az első és az utolsó intervallumhoz ugyanazon színt kell választani (pl. szürkét, mint a térképalap, a középsőhöz pedig valamilyen feltűnő színt, pl. narancssárgát.

70

TeIR

Interaktív elemző


114. ábra A Nógrád megyében található egyetlen kistérség megyén belüli helyzetének ábrázolására szolgáló kartogram paraméterezése

115. ábra A Nógrád megyében található egyetlen kistérség megyén belüli helyzetének ábrázolására szolgáló kartogram

71

Interaktív elemző

Egy lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem és változása az ország településein 20002008 között

Település egészére jutó bruttó hazai össztermék 2000. évhez viszonyított százalékos változása Heves megye kistérségeiben 2000 és 2007 között

72

A: KSH/MRSTAR/Megyei adatok/GDP/2007/Bruttó hazai termék egy lakosra 2007 B: KSH/MRSTAR/Megyei adatok/GDP/2000/Bruttó hazai termék egy lakosra 2000 A: KSH/MRSTAR/Országos adatok/GDP/2007/Bruttó hazai termék egy lakosra 2007 B: KSH/TSTAR/2007/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2007 A: KSH/MRSTAR/Országos adatok/GDP/2007/Bruttó hazai termék egy lakosra 2007 B: KSH/TSTAR/2007/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2007 C: KSH/MRSTAR/Országos adatok/GDP/2000/Bruttó hazai termék egy lakosra 2000 D: KSH/TSTAR/2000/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2000 A: KSH/MRSTAR/Országos adatok/GDP/2007/Bruttó hazai termék egy lakosra 2007 B: KSH/TSTAR/2007/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2007 C: KSH/MRSTAR/Országos adatok/GDP/2000/Bruttó hazai termék egy lakosra 2000 D: KSH/TSTAR/2000/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2000 A: APEH/SZJA/2000/Összes belföldi jövedelem 2000 B: APEH/SZJA/2008/Összes belföldi jövedelem 2008 C: KSH/TSTAR/2000/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2000 D: KSH/TSTAR/2008/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2008

A bruttó nemzeti össztermék változása az Északmagyarországi régió megyéiben 2000-2007. évben Település egészére jutó bruttó hazai össztermék alakulása Bács-Kiskun megye településein a 2007. évben

Település egészére jutó bruttó hazai össztermék 2000. évhez viszonyított százalékos változása a Mecsek-Villány üdülőkörzet településein 2000 és 2007 között

Szükséges adatok

Mutató megnevezése

4. Gazdasági mutatók előállításához szükséges beállítások

TeIR

település

kistérség (150)

(B/D)-(A/C)

AVG(100*(C*D)/(A*B))

100*(C*D)/(A*B)

A*B

település

település

A-B

Elemző képlet

megye

Csoportosítás

nincs

[MEGYE]=10

[UDKORZ]=6

[MEGYE]=3

[REGIO]=5

Összetett kifejezés


A: APEH/SZJA/2000/Összes belföldi jövedelem 2000 B: APEH/SZJA/2008/Összes belföldi jövedelem 2008 C: KSH/TSTAR/2000/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2000 D: KSH/TSTAR/2008/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2008

Interaktív elemző

73

A: KSH/MRSTAR/Megyei adatok/Munkaerő felmérés/2007/Foglalkoztatottak száma az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágakban (15-74 éves) 2007 Egy foglalkoztatottra (15-74 év) B: KSH/MRSTAR/Megyei adatok/GDP/2007/Bruttó hozzáadott érték az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágakban 2007 jutó hozzáadott érték százalékos változása az ipar, C: KSH/MRSTAR/Megyei adatok/Munkaerő építőipar nemzetgazdasági felmérés/2000/Foglalkoztatottak száma az iparban (15-24 éves) ágakban 2000-2007 között a 2000 D: KSH/MRSTAR/Megyei adatok/Munkaerő Dél-alföldi és az Észak-alföldi felmérés/2000/Foglalkoztatottak száma az iparban (25-74 éves) régió megyéiben 2000 E: KSH/MRSTAR/Megyei adatok/GDP/2000/Bruttó hozzáadott érték az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágakban 2000 A: APEH/SZJA/2000/Összes belföldi jövedelem 2000 Egy adófizetőre jutó adóalap és B: APEH/SZJA/2008/Összes belföldi jövedelem 2008 változása a Nyugat-dunántúli C: APEH/SZJA/2000/Összes adófizető darabszáma 2000 D: APEH/SZJA/2008/Összes adófizető darabszáma 2008 régió azon kistérségeiben E: KSH/TSTAR/2008/Munkanélküliség/Nyilvántartott 2000-2008 között, ahol a munkanélküliségi ráta 2008. álláskeresők száma összesen 2008 évben meghaladja a 6 %-ot F: KSH/TSTAR/2008/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2008 Munkanélküliségi ráta A: Munkanélküliségi adatok (Foglalkoztatási alakulása Zala, Somogy és Hivatal)/2008/Regisztrált munkanélküli adatok 2008. 4. Tolna megye, valamint az negyedév/Regisztrált munkanélküliek száma 2008. 4. negyedév Őriszentpéteri és B: Munkanélküliségi adatok (Foglalkoztatási Szentgotthárdi kistérségek Hivatal)/2008/Regisztrált munkanélküli adatok 2008. 4. azon településein, ahol a tartós negyedév/180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek munkanélküliek aránya száma 2008. 4. negyedév

Egy lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem és változása a Dél-dunántúli régió és BácsKiskun megye azon településein 2000-2008 között, ahol a lakosságszám 2008. évben nem haladja meg az 1000 főt

TeIR

100*((B/A)-(E/(C+D)))

(B/D)-(A/C),100*(E/F)

100*A/C,B

kistérség (150)

település

(B/D)-(A/C),D

megye

település


([MEGYE]=(14,17,20)|[KISTER3]= (4805,4807))&(100*B/C)>6

[REGIO]=3&(100*(E/F))>6

[REGIO]=(7,6)

([REGIO]=4|[MEGYE]=3)&D<100 0

A: APEH/SZJA/2008/Összes adófizető darabszáma 2008 B: KSH/TSTAR/2008/Terület, népesség, lakónépesség/Lakónépesség száma az év végén 2008 C: KSH/TSTAR/2008/Intézményi ellátottság/Vasútállomás léte 2008 D: KSH/TSTAR/2008/Népmozgalom/Odavándorlások száma 2008 E: KSH/TSTAR/2008/Népmozgalom/Elvándorlások száma 2008 F: KSH/TSTAR/2008/Népmozgalom/Halálozások száma 2008 G: KSH/TSTAR/2008/Népmozgalom/Élveszületések száma 2008

Személyi jövedelemadót fizetők ezer lakosra jutó száma Magyarországon a Középmagyarországi régió kivételével azon településeken, ahol van vasútállomás és a településre vonatkozóan népességnövekedés tapasztalható a 2008. évben

74

C: KSH/TSTAR/2008/Terület, népesség, lakónépesség/Állandó népesség száma 2008

Interaktív elemző

meghaladja a 6 százalékot a 2008. évben

TeIR

település

1000*A/B,(D+G-E-F)


[REGIO]<>1&C=1&(D+G-E-F)>0

TeIR

Interaktív elemző


5. Ábra- és táblázatjegyzék 1. ábra Az Interaktív elemző felhasználói felületének részei ................................... 5 2. ábra Az adattallózó felépítése .............................................................................. 6 3. ábra Az elemi adatok vonatkozási területi szintjét jelölő szimbólumok .............. 6 4. ábra Az adatgyűjtő felépítése ............................................................................... 7 5. ábra Kijelölt elemi adathoz kapcsolódó fogalommagyarázat .............................. 7 6. ábra Kijelölt elemi adathoz kapcsolódó elemi adatok ......................................... 8 7. ábra Kijelölt elemi adathoz kapcsolódó metaadatok ........................................... 8 8. ábra Az alkalmazás elemző részének általános felépítése ................................... 9 9. ábra Egyszerű kifejezés használata függvénnyel ................................................ 12 10. ábra Az alkalmazás informatív üzenete a referencia topológiáról és az évről... 13 11. ábra Rosszul választott csoportosítás (referencia topológia, területi szint) esetében megjelenő hibaüzenet .............................................................................................................. 13 12. ábra Területi szűkítési lehetőségek .................................................................................... 14 13. ábra Kistérségi területi szűkítés megadására szolgáló felület ........................................... 15 14. ábra Egyszerű szűkítő feltétel megadása ........................................................................... 15 15. ábra Szűkítés művelethez beállított területek listázása .................................................... 16 16. ábra Beállítások megadására szolgáló felület .................................................................... 17 17. ábra Kartogram alapbeállításainak módosítása ................................................................. 20 18. ábra Kartogram választott színsémája színeinek módosítása............................................ 21 19. ábra Kartogram megjelenítése térinformatikai alkalmazásban......................................... 22 20. ábra Adott területegységre vonatkozó adat térképi lekérdezése ..................................... 23 21. ábra Kartogram térképi rétegekkel kiegészítve ................................................................. 24 22. ábra Kartogram jelmagyarázata ......................................................................................... 24 23. ábra Kifejezések mentésekor megadandó paraméterek ................................................... 25 24. ábra Tárolt kifejezések listája ............................................................................................. 26 25. ábra Adatgyűjtőbe felvett, az elemzéshez szükséges SZJA adatok .................................... 27 26. ábra Területi csoportosítás és elemző képlet megadása ................................................... 27 27. ábra Kartogram paraméterezése ....................................................................................... 28 28. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértéke települési szinten 2007. évben ........................... 28 29. ábra Területi csoportosítás beállítása kistérségi elemzéshez ............................................ 29 30. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértéke kistérségi szinten 2007. évben ............................ 29 31. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértéke megyei szinten 2007. évben ............................... 30 32. ábra Kartogram paraméterezése 8 tematikus osztállyal ................................................... 31 33. ábra Egy adófizetőre jutó adó mértékének kistérségi átlaga ............................................ 31 34. ábra Szürkeségi fokozatú 5 osztállyal történő paraméterezés .......................................... 32 35. ábra Az egy adófizetőre jutó adó települési szinten vett maximális és minimális értékének különbsége megyei szinten 2007. évben ................................................................................. 32 36. ábra Az egy adófizetőre jutó adó mértékének szórása kistérségi szinten 2007. évben .... 33 37. ábra Kistérségekben található települések számának meghatározása 2008. évben: csoportosítás és kifejezés ......................................................................................................... 34 38. ábra Kistérségekben található települések számának eredménylistája ............................ 34 75

TeIR

Interaktív elemző


39. ábra Kistérségekben található települések számának mentése kifejezésként 2008. évre 35 40. ábra Megyékben található kistérségek száma 2008. évben I. – csoportosítás és kifejezés .................................................................................................................................................. 35 41. ábra Megyékben található kistérségek száma 2008. évben diagramon ábrázolva ........... 36 42. ábra Megyékben található kistérségek száma 2008. évben II. – kifejezés és csoportosítás .................................................................................................................................................. 36 43. ábra Megyékben található kistérségek száma 2008. évben riport formátumban ............ 37 44. ábra Az adatgyűjtőbe felvett adatok .................................................................................. 37 45. ábra Területi szűkítő feltétel megadása ............................................................................. 38 46. ábra Kartogram paramétereinek beállítása ....................................................................... 38 47. ábra A végtermékként kapott kartogram megjelenítése jelkulccsal együtt ..................... 38 48. ábra Területi szűkítő feltétel első tagjának megadása....................................................... 39 49. ábra A besorolás elfogadását követően az összetett feltétel ........................................... 40 50. ábra A végleges összetett szűkítő feltétel ......................................................................... 40 51. ábra Egy főállású adófizetőre jutó főállásból származó jövedelem változása 2002 és 2007 között kartogramon megjelenítve a Balaton üdülőkörzetben és azokon a településeken, ahol a lakosság száma több mint ezer fő ......................................................................................... 40 52. ábra Az elemző (matematikai) képlet megadása ............................................................... 41 53. ábra Területi szűkítő feltétel megadása ............................................................................. 41 54. ábra Egyetemi regisztrált munkanélküliek száma a népességhez viszonyítva területi szűkítéssel................................................................................................................................. 42 55. ábra Megyei területi csoportosítás beállítása .................................................................... 42 56. ábra A kifejezés mentése ................................................................................................... 43 57. ábra A tárolt kifejezés felvétele a listába ........................................................................... 43 58. ábra Az 1. tag szerinti rendezés beállítása ......................................................................... 43 59. ábra Eredményriport .......................................................................................................... 44 60. ábra Települési adatok és országos átlag különbségének településsoros képzése ........... 45 61. ábra Települési adatok és országos átlag különbsége, mint elemi adat az adatgyűjtőben .................................................................................................................................................. 45 62. ábra Területegység választása – régiós szintű szűkítés megadása .................................... 45 63. ábra Komplex kifejezés (feltételrendszer) megadása ........................................................ 46 64. ábra Kartogram generálási beállításai................................................................................ 46 65. ábra Kartogram térképi rétegekkel kiegészítve ................................................................. 47 66. ábra Kistérségi szűkítési feltétel az átlag képzéséhez ........................................................ 48 67. ábra Kistérségi átlagot megadó kifejezés elmentése ......................................................... 48 68. ábra Kistérségi átlagot megadó mentett kifejezés elemi adatként való beválasztása ...... 48 69. ábra Kistérségben lévő településekre vonatkozó százalékos arány előállítása ................. 49 70. ábra Mentett kifejezések és elemi adatok az adatgyűjtőben ............................................ 49 71. ábra Kistérségben lévő települési adat és kistérségi átlag különbségének képzése ......... 50 72. ábra A feladat elvégzéséhez szükséges adatok az adatgyűjtőben ..................................... 50 73. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés elemzési képlete területi szűkítéssel ... 50 74. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye riportban ........................... 51 75. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye diagramon ......................... 51 76. ábra Kistérségre vonatkozó átlagtól való eltérés kartogramjának beállításai ................... 51 77. ábra Kistérség településeire vonatkozó kistérségi átlagtól való eltérés eredménye kartogramon ............................................................................................................................. 52 78. ábra Megyei átlagot megadó mentett kifejezés elemi adatként való beválasztása .......... 52 76

TeIR

Interaktív elemző


79. ábra Megyékben lévő kistérségekre vonatkozó százalékos arány előállítása ................... 53 80. ábra Mentett kifejezések és elemi adatok az adatgyűjtőben ............................................ 53 81. ábra Megyei százalékos átlag és kistérségi átlag különbségének képzése ........................ 54 82. ábra A feladat elvégzéséhez szükséges adatok az adatgyűjtőben ..................................... 54 83. ábra Kistérségi szintre vonatkozó megyei átlagtól való eltérés elemzési képlete megyei szűkítéssel................................................................................................................................. 54 84. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye riportban ............................... 55 85. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés eredménye diagramon............................. 55 86. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés kartogramjának beállításai....................... 55 87. ábra Megyére vonatkozó átlagtól való eltérés kartogramja .............................................. 56 88. ábra Az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat képlete és a csoportosítás beállítása . 57 89. ábra A kijelölt kistérségek kódsora az összetett kifejezés mezőjében .............................. 57 90. ábra A kartogram generálás beállításai.............................................................................. 58 91. ábra Az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat mutatóhoz tartozó kartogram ........... 58 92. ábra Az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat mutatóhoz tartozó kartogram különböző térképi rétegekkel kiegészítve ................................................................................ 59 93. ábra A munkanélküliségi ráta elemzéséhez szükséges beállítások.................................... 60 94. ábra Kartogram a munkanélküliségi ráta alakulásáról ....................................................... 60 95. ábra Az SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra jutó értékének meghatározásához szükséges beállítások ............................................................................................................... 60 96. ábra Kartogram az SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra jutó értékének alakulásáról .................................................................................................................................................. 61 97. ábra Több mutató riport formátumban történő megjelenítésének beállításai................. 62 98. ábra Több mutató riport formátumban történő megjelenítése ........................................ 62 99. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram beállításai – azonos esetszám ................................................................................ 63 100. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram – azonos esetszám .................................................................................................. 64 101. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram beállításai – azonos osztásköz ................................................................................ 64 102. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás útkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram – azonos osztásköz ................................................................................................. 64 103. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás időkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram beállításai – azonos osztásköz ................................................................................ 65 104. ábra Idő- és út szerinti optimalizálás időkülönbségének vizsgálatához alkalmazott kartogram beállításai – azonos osztásköz ................................................................................ 65 105. ábra Megyeszékhelyre értelmezett, idő szerint optimalizált elérési út hossza szórásának megjelenítésére alkalmazott kartogram beállításai................................................................. 66 106. ábra Megyeszékhelyre értelmezett, idő szerint optimalizált elérési út hossza kistérségekre vett szórásának kartogramja ............................................................................. 66 107. ábra Megyeszékhelyre vonatkozó kistérségi szinten értelmezett, idő szerint optimalizált elérési út maximális ideje megjelenítésére alkalmazott kartogram beállításai....................... 67 108. ábra Megyeszékhelyre vonatkozó kistérségi szinten értelmezett, idő szerint optimalizált elérési út maximális ideje ......................................................................................................... 67 109. ábra Kistérségközpontra vonatkoztatott települési szinten értelmezett, az idő- és az út szerint optimalizált (idő szerinti 100%) elérési útra vonatkozó százalékos többlet kartogrambeállításai ................................................................................................................................. 68 77

TeIR

Interaktív elemző


110. ábra Kistérségközpontra vonatkoztatott települési szinten értelmezett, az idő- és az út szerint optimalizált (idő szerinti 100%) elérési útra vonatkozó százalékos többlet ................ 69 111. ábra Kistérségközpontra vonatkoztatott települési szinten értelmezett, az idő- és az út szerint optimalizált (idő szerinti 100%) elérési időre vonatkozó százalékos többlet kartogrambeállításai ................................................................................................................................. 69 112. ábra Kistérségközpontra vonatkoztatott települési szinten értelmezett, az idő- és az út szerint optimalizált (idő szerinti 100%) elérési időre vonatkozó százalékos többlet .............. 69 1. táblázat 2. táblázat 3. táblázat alkamazása 4. táblázat 5. táblázat 6. táblázat 7. táblázat 8. táblázat 9. táblázat 10. táblázat 11. táblázat 12. táblázat függvényében 13. táblázat rendszerben 14. táblázat 15. táblázat

Elemi adatok területi szintjének megfelelő csoportosítási lehetőségek ..... 5 Elemi adatok területi szintjének megfelelő csoportosítási lehetőségek ..... 9 Automatikusan alkalmazott aggregáló függvények megnevezése és 10 Az egyes mértékegységekhez tartozó automatikus aggregáló függvények 11 A kifejezésben használható aritmetikai műveletek ................................... 11 A kifejezésben használható csoportosító függvények jelölései és jelentése 12 Beállítási lehetőségek és funkciók a menürendszerben ............................ 14 Összetett feltétel megadásához kapcsolódó jelölési szimbólumok........... 16 Települési változások kezelése dinamikus elemzésnél .............................. 17 Deflációs idősor követés - árszintszámítás................................................. 18 Diagramok különböző megjelenítése 2 adatra vonatkozóan .................... 19 Az adatok rendezésének megadásához tartozó paraméterek a kifejezés 20 Műveletek a kartogram megjelenítésére szolgáló térinformatikai 23 Adatgyűjtőben szereplő adatok dimenziója .............................................. 49 Adatgyűjtőben szereplő adatok dimenziója .............................................. 53

78

Interaktív elemző. Budapest, április

Recommend Documents