INTEGRÁLT LEVEGŐVÉDELMI INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA

BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE AGGLOMERÁCIÓ INTEGRÁLT LEVEGŐVÉDELMI INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA

BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE AGGLOMERÁCIÓ

INTEGRÁLT LEVEGŐVÉDELMI INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA

Jóváhagyta: ………………………………………………………….. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség részéről

Készült a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 7.§.(7) bekezdése alapján Készítésében és összeállításában közreműködött a FŐVÁROSI LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI KFT

Azonosítási jel: Bp_Int_Prgm2e4_03_24.doc.doc

File: Bp_Int_Prgm2e4_03_24.doc.doc

1


Készítette: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 1072. Budapest Nagydiófa u. 10-12. Tel.: 06-1-478-4400 Fax.: 06-1-478-4520 Közreműködők: Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi kft. 1142. Budapest, Rákospatak u. 70-72. Tel.: 06-1-251-9085 Fax: 06-1-251-9086 e-mail: [email protected] DASY kft. 1024. Budapest, Margit krt. 15-17. Tel.: 06-1-212-4124 Fax: 06-1-212-5712 e-mail: [email protected]

Az összeállításban közreműködő szakértők: Steiner Ferenc ügyvezető, környezetvédelmi szakmérnök, környezetvédelmi igazságügyi szakértő FLÁ Kft

Papp Zoltán főmérnök, levegőtisztaság-védelmi szakértő FLÁ Kft Dr. Nagy Zoltán vegyészmérnök FLÁ Kft Liebe Ferencné környezetvédelmi szakmérnök, levegőtisztaság-védelmi szakértő FLÁ Kft Dr Várkonyi Tibor környezetvédelmi szakértő Dr Bozó László D.Sc. OMSZ Dr Vaskövi Éva vegyészmérnök M.Sc. OKI Dr. Merétei Tamás gépészmérnök KTI Dr Kiss István ügyvezető DASY Kft Gyovai Anita környezetmérnök DASY Kft


2


TARTALOM TARTALOM..............................................................................................................................3 1. A HATÁRÉRTÉKET MEGHALADÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSA.................................................................................................................5 1.1. A terület bemutatása.............................................................................................................5 1.2. A zóna területének lehatárolása...........................................................................................6 1.3. A mérőállomások és az időszakos mérések helyei..............................................................7 1.3.1. Budapest monitor hálózat..................................................................................................7 1.3.2. Mérőhálózat az agglomerációban.....................................................................................8 1.4. Intézkedési területek lehatárolása........................................................................................8 1.4.1. Budapest intézkedési területe............................................................................................8 1.4.2. Az agglomeráció intézkedési területe.............................................................................11 2. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK...............................................................................................19 2.1. Budapest és környéke agglomeráció zóna típusa...............................................................19 2.2. Területi-, és lakossági adatok.............................................................................................20 2.2.1. Budapest .........................................................................................................................20 2.2.2. Budapest környéki agglomeráció....................................................................................20 2.3. Meteorológiai jellemzők....................................................................................................23 2.4. Topográfia hatása a levegőminőségre................................................................................23 2.5. Védendő objektumok.........................................................................................................24 2.5.1. Budapest .........................................................................................................................24 2.5.2. Agglomeráció..................................................................................................................25 3. AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS SZERVEZETEK....................25 4. A SZENNYEZETTSÉG JELLEMZŐI ÉS ÉRTÉKELÉSE.................................................25 4.1. Az előző évek levegőminőségi jellemzői...........................................................................25 4.1.1. A légszennyezettség alakulása Budapesten 1996-2000 között.......................................25 4.1.2. A légszennyezettség alakulása a fővárosi agglomeráció néhány városában 1996-2000 között.........................................................................................................................................27 4.2. A program során mért levegőminőségi jellemzők.............................................................27 4.3. A levegőminőség értékelésének módszerei.......................................................................29 5. A LÉGSZENNYEZETTSÉG OKAI....................................................................................33 5.1. Budapest.............................................................................................................................33 5.1.1. Légszennyező anyag kibocsátások Budapesten..............................................................33 5.2. Az agglomeráció települései..............................................................................................36 5.2.1. Légszennyező anyag kibocsátások az agglomerációban................................................36 5.3. Más zónákból származó légszennyező hatások jellemzése...............................................36 6. A HELYZET ELEMZÉSE...................................................................................................38 6.1. A hatások bemutatása.........................................................................................................38 6.1.1. Általános megállapítások................................................................................................38 6.1.2. Budapestet érő hatások....................................................................................................38 6.1.3. Az agglomerációt érő hatások.........................................................................................38 6.2. A levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedések..........................................39 6.2.1. Levegőminőséget javító intézkedések............................................................................39 6.2.2. A gépjármű közlekedés légszennyező hatásainak csökkentése......................................40 6.2.3. Közlekedési vonatkozású intézkedések..........................................................................42 6.2.4. Középtávon javasolt intézkedések..................................................................................43 File: Bp_Int_Prgm2e4_03_24.doc.doc

3


7. A JAVÍTÁSRA IRÁNYULÓ AZON INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK BEMUTATÁSA, MELYEKET E RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE ELŐTT VÉGREHAJTOTTAK..............................................................................................................43 8. A LÉGSZENNYEZETTSÉG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES AZON INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK RÉSZLETEI, AMELYEKET E RENDELET HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN FOGADTAK EL........................................................44 8.1. Fővárosi Környezetvédelmi Program................................................................................44 8.1.1. A Fővárosi Környezetvédelmi Program kidolgozásának alapvető céljai.......................44 8.1.2. Levegővédelmi vonatkozások.........................................................................................45 8.1.3. Közlekedés......................................................................................................................46 8.1.4. Programjavaslatok...........................................................................................................47 8.1.5. Program végrehajtását szolgáló Intézkedési Terv...........................................................48 8.2. Az NKP-II levegővédelmi elemei......................................................................................49 8.3. Rövid- és Középtávú Környezetvédelmi Intézkedési Terv................................................51 8.4. Környezet- és Természetpolitikai Koncepció....................................................................51 8.5. Egyéb kapcsolódó programok............................................................................................51 8.5.1. Energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési Cselekvési Program [1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat]............................................................................................................51 8.5.2. Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP).........................................51 8.6. Programok a közlekedés környezeti hatásainak csökkentésére.........................................51 9. A JAVÍTÁSRA IRÁNYULÓ, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ KÖLTSÉGEI ÉS FORRÁSAI..........................................................52 9.1. Költségbecslések................................................................................................................52 9.1.1. Helyhezkötött légszennyező források.............................................................................52 9.2. Közlekedés kibocsátás csökkentésének költségei..............................................................53 9.2.1. Kétütemű gépjárművek ..................................................................................................53 9.2.2. Benzin-, és diesel üzemű négyütemű gépjárművek........................................................53 9.2.3. Közlekedési utak, közlekedési alternatívák....................................................................53 10. A HOSSZÚ TÁVON TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK RÉSZLETEI ...................................................................................................................................................54 10.1. A NKP-II. hosszabb távú levegővédelmi vonatkozásai...................................................54 10.2. Budapest főváros környezetvédelmi programja...............................................................54 10.2.1. Intézkedési terv II. a főváros 7 éves fejlesztési terv időtávját meghaladó feladatokra. 54 10.3. EU programok..................................................................................................................56 10.4. Egyéb fejlesztési programok............................................................................................56 11. INTÉZKEDÉSI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA.........................................................56 11.1. A levegőminőség összefoglaló jellemzése ......................................................................56 11.2. A szennyezett területek meghatározása...........................................................................57 11.3. A légszennyezettség okai.................................................................................................58 Mellékletek


4


1. A HATÁRÉRTÉKET MEGHALADÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSA 1.1. A terület bemutatása A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Környezetvédelmi Miniszter a 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelettel szabályozta a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölését. A hivatkozott miniszteri rendelet a légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, a zónacsoportok megjelölésével az 1. számú melléklete tartalmazza, ahol az 1. sz. zónacsopot a „Budapest és környéke” elnevezésű terület, mint légszennyezettségi agglomeráció. Budapest és a vonzáskörébe eső Pest megyei –és részben már Fejér megyeitelepülések agglomerációt alkotnak és szervesen kapcsolódnak a fővároshoz. Korábban elsősorban a mezőgazdaság jelentette a kapcsolódást, de később az ipari fejlődés során a főváros sok munkaerőt magához vonzott a környező agglomerációból. A jelen anyagban, a 4/2002.(X.7.) sz. KvVM rendelet 2. sz. mellékletben körülhatárolt terület fővároson kívül eső részét nevezzük agglomerációnak. A vizsgálat szempontjából agglomerációnak nevezett terület lehatárolását az alábbi 1. sz. ábra mutatja a nagyobb települések megjelölésével.

1. sz. ábra


5


1.2. A zóna területének lehatárolása1 A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) sz. Korm. rendelet írja elő a 7. §. (5) bekezdésben az ország zónákba történő sorolásának kötelezettségét. Azokra a zónákra, ahol a légszennyezettség meghaladja a határértéket, e rendelet 7. §. (7) bekezdése előírja intézkedési program készítését, melynek ütemezett végrehajtásával a határérték túllépés megszüntethető. A zónákba sorolás a 4/2002.(X.7.) sz. KvVM rendelettel megtörtént. A 4/2002.(X.7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint a Budapest és környéke agglomeráció zónacsoportokba történő besorolása az alábbi 1. sz. táblázatban látható. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a 4/2002.(X.7.) sz. KvVM rendelet 2. számú mellékletben felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. E jogszabály szerint a kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. 1. sz. táblázat Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi agglomeráció 1. Budapest és környéke

kéndioxid E

nitrogén szénszilárd dioxid monoxid (PM10) B

D

C

benzol E

A kijelölt zónacsoporthoz a fővároson kívül 71 db település tartozik (felsorolás az 1. sz. mellékletben található). Az 1. számú „Budapest és környéke” zónacsoportot az alábbi 2. sz. ábrán mutatjuk be. Az ábrán láthatóak a rendeletben megadott számmal jelzett környező, legközelebbi zónák is.

2. sz. ábra 1


6


1.3. A mérőállomások és az időszakos mérések helyei A hatályos jogszabályok szerint a légszennyezettségi agglomerációnak nyilvánított Budapest és környéke területén kötelező a légszennyezettség méréssel történő ellenőrzése. Az országban és így az agglomerációban is a levegőminőség mértékének, tér–és időbeli alakulásának megállapítása telepített mérőhálózati keretek között történik, amelyben mindkét típusú hálózati egység működik: a monitor hálózat és a RIV2 rendszer (2. sz. melléklet).

1.3.1. Budapest monitor hálózat 2. sz. táblázat A budapesti monitorhálózat jelenleg üzemelő állomásai Állomások helye

EOV (X; Y)

SO2

I. Széna tér II. Pesthidegkút V. Erzsébet tér VIII. Baross tér X. Gergely XI. Kosztolányi D. tér XIII. Dózsa Gy. út XV. Kőrakás park XVIII. Gilice tér XXI. Csepel XXII. Nagytétény

648533 240541

X X X X X X X X X

641830 247655 649779 239161 651980 239360 656032 237116 649477 236789 651601 242005 657348 244456 660170 231961 561534 231473 645743 227495

NO-NO2- Szálló por NOx PM10 X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X

O3

CO

BTEX3

X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X

X X X X X X -

A budapesti monitorhálózat elhelyezkedését mutatja a 3. sz. ábra.

3. sz. ábra

2 3

Regionális Immisszió-vizsgáló Benzol, Toluol, Etil-benzol, M+P+O xilol


7


1.3.2. Mérőhálózat az agglomerációban A fővárosban telepített mérőhálózat mellett a térség több városában folynak rendszeres mérések a környezeti levegő szennyezettségének ellenőrzésére. A légszennyezettség folyamatos mérése monitorokkal Vácott 1, Százhalombattán 2 helyszínen történik. A mérőállomások adatait az alábbi 3. sz. táblázat mutatja be. 3. sz. táblázat Sz

Monitor állomások az agglomerációban

EOV (Y;X)

Komponens

1

Vác Görgey A. u.

271436 656410 SO2, NO, NO2, CO, O3, PM10

2

Százhalombatta I. Gesztenyés*

219339 640061 SO2, NO, NO2, CO, O3, CH4, NMHC

3

Százhalombatta II. Búzavirág tér

219339 640061 SO2, NO, NO2, NOx, CO, O3, PM10, BTEX

* mobil állomás

A vizsgált agglomerációban a RIV hálózat keretein belül négy településen történnek mérések (2. sz. melléklet).

1.4. Intézkedési területek lehatárolása Azon a zónaterületek alkotják az intézkedési területeket, 1. melyeken a légszennyezettség az előírásokat meghaladó mértékű, 2. melyeken a légszennyező anyag kibocsátások kedvezőtlen hatással vannak az 1. pont alatti területek levegőszennyezettségére.

1.4.1. Budapest intézkedési területe Budapest esetében az előírásokat meghaladó légszennyezettségű területek, rendkívül tagoltak és az ott kialakult magas szennyezettség nem csak lokális hatások következménye, vagyis az intézkedéseknek nem-, vagy nem csak a terjedési modell által ábrázolt területre kell vonatkozniuk, hanem az arra hatással lévő, alacsonyabb légszennyezettségű területekre is. Amint az a terjedési modell ábráiból (4-6. ábra) is látható, a határérték feletti szennyezett területek a budai- és pesti városmag, valamint a főbb útvonalak.


8


4. sz. ábra

5. sz. ábra


9


6. sz. ábra


10


Tekintettel arra, hogy a főváros légszennyezettségének kialakulásában számos olyan tényező játszik közre, melyek nem köthetők közvetlenül a megengedett szintnél nagyobb szennyezettségű területekhez, indokolt Budapest lehatárolását a közigazgatási határoknál megtenni. A lehatárolt terület zóna besorolása szennyezőanyagok szerint megegyezik a 4/2002.(X.7.) KvVM sz. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltakkal, úgy mint Kén-dioxid:

E

Nitrogén-dioxid:

B

Szén-monoxid:

D

Szállópor, PM10:

C

Benzol:

E

1.4.2. Az agglomeráció intézkedési területe 1.4.2.1. A minősítés szempontjai A jogszabály 5 szennyező anyagra vonatkozóan állapítja meg az agglomerációk és zónák besorolását. B -től F-ig terjedő kategóriákhoz koncentráció tartományok rendelhetők (4. sz. táblázat). 4. sz. táblázat SO2 (μg/m3)

NO2 (μg/m3)

PM10 (μg/m3)

CO (μg/m3)

B zóna

-

58 felett

44 felett

-

C zóna

125 felett

40-58

40-44

5000 felett

D zóna

75-125

32-40

14-40

3500-5000

E zóna

50-75

26-32

10-14

2500-3500

F zóna

50 alatt

26 alatt

10 alatt

2500 alatt

ZÓNÁK

Megjegyzés: a vastagon szedett értékek vonatkoznak a vizsgálati területre

A besorolásnál a jogszabályi kategóriákat4 alkalmaztuk. Az áttekinthetőség okából nem a koncentráció tartományokat, hanem a betűjelzéseket használtuk. A települések besorolását az agglomerációban az alábbi szempontok alapján végeztük: · · · · · · ·

4

az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai az intézkedési terv céljára végzett mérések más célra végzett, eseti mérések az egy és két számjegyű főútvonalak forgalmának modell-számításai a 2000. évi ipari emisszió bevallások a települések lakosságának száma helyszíni bejárások

14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM sz. közös rendelet 4. sz. melléklet


11


1.4.2.2. Az egyes besorolási kritériumok •

·Ipari emissziók

NO2 Szilárd

SO2

1000 kg/év felett

10 000 kg/év felett 1000 kg/év felett

• Közlekedés 1 és 2 számjegyű főútvonal, autópálya megy át a lakott területen. (néhány helyen helyi szempontok figyelembe vételével) • ·Mérési adatok: határérték túllépések, vagy viszonyítva magas átlagok • ·CO és benzol esetében, ahol az NO2 és a PM10 besorolása B, vagy C, ennek figyelembe vételével (néhány helyen helyi szempontok figyelembe vételével) • ·B és C besorolással mérési kötelezettséget, ill. intézkedési programot javasolunk (pl. Százhalombattán). A nitrogén-dioxid és kén-dioxid esetében, a rendelkezésre álló mérési adatok alapján tudtunk egzakt módszereket alkalmazni. A szén-monoxid, szálló por és benzol esetében a települések többségéről mérési adatok nincsenek. Az eseti mérések alapján ismeretes, hogy a különböző időtartamú egészségügyi határértékeket a szálló por szennyezettség gyakran meghaladja. A határérték feletti koncentrációk jellemzően a közlekedéssel terhelt területeken mérhetők, és lakott területen többnyire arányosak a nitrogén-dioxid szennyezettség alakulásával. A szálló porterhelés folyamatos csökkenést mutat az utóbbi években. A forgalmas utak hatásterületén számítani kell a nitrogén-dioxid szennyezettséggel arányos, határérték feletti PM10 koncentrációkra. Az emisszió bevallás mellett ez képezi a porterhelés megítélését, figyelembe véve a por terjedési tulajdonságait. A porterhelés hatásterülete forgalmas utak mentén 50-100 m. Zárt beépítettségű útvonal esetén a határoló épületek képezik a hatásterületet. Közlekedési emissziók alapján a porterhelés nem modellezhető, mivel döntő mértékben az útfelszínről, másodlagos szennyezőanyagként kerül a levegőbe. Ismeretes továbbá, hogy a szálló por részben „természetes” eredetű, talajfelszínről származik. A szén-monoxid koncentrációját eseti mérések alapján tudjuk becsülni. A 90-es években városokban a forgalmas helyeken határérték túllépések voltak mérhetők, 1998 óta csökkent a szennyezettség, nem fordultak elő túllépések, éves viszonylatban sem. A szén-monoxid döntő részben a közúti közlekedésből származik, koncentrációja a nitrogén-dioxiddal arányosan változik. Az emisszió bevallás mellett ez képezi a becslés alapját. A települések lakosságának számát, a besorolást tartalmazó táblázat mutatja. Az elvégzett mérések jegyzőkönyve, valamint a modell-számítások eredményei a Megalapozó Tanulmányban5 találhatók. A települések levegőszennyezettségének minősítését, illetve besorolását az agglomerációban az alábbi 5. sz. táblázat tartalmazza. Ahol fekete betű jelzi a besorolást, ott az eredeti zóna besorolás [4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete] érvényes. A jelen intézkedési program szerinti besorolást piros betű jelzi. 5

Levegővédelmi Intézkedési Programot Megalapozó Tanulmány (FLÁ Kft 2003)


12

BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE AGGLOMERÁCIÓ INTEGRÁLT LEVEGŐVÉDELMI INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA 5. sz. táblázat Települések levegőszennyezettségének minősítése az agglomerációban Zóna besorolása B C E D E Irsz. Település Léleksz. NO2 PM10 SO2 CO benzol 2351 ALSÓNÉMEDI 4646 B C E D E 2168 RÁD 800 D D E E E 2051 BIATORBÁGY 8660 C E E E E 2093 BUDAJENŐ 1318 D D E E E 2011 BUDAKALÁSZ 9599 B C E D E 2092 BUDAKESZI 12948 B C E D E 2040 BUDAÖRS 24367 B B C D D 2161 CSOMÁD 794 C C E E E 2141 CSÖMÖR 7325 C C E E E 2049 DIÓSD 7422 B B E D E 2182 DOMONY 1840 D D E E E 2330 DUNAHARASZTI 16798 C C E D E 2120 DUNAKESZI 29208 B B E D D 2336 DUNAVARSÁNY 5362 D C E E E 2233 ECSER 3503 C C E E E 2030 ÉRD 57835 B B E D D 2113 ERDŐKERTES 4556 D D E E E 2363 FELSŐPAKONY 2992 D D E E E 2151 FÓT 16000 B C E D E 2131 GÖD 15781 B C E D E 2100 GÖDÖLLŐ 30600 B C E D D 2360 GYÁL 23786 C C D D E 2230 GYÖMRŐ 13700 C C D D E 2314 HALÁSZTELEK 6501 C C D D E 2181 IKLAD 2117 D D E E E 2117 ISASZEG 9558 C D E E E 2144 KEREPES 7570 B C E D E 2165 KISNÉMEDI 684 D D E E E 2143 KISTARCSA 9497 B C E D E 2612 KOSD 2224 D D E E E 2016 LEÁNYFALU 2521 B C E D E 2234 MAGLÓD 9635 C C E E E 2339 MAJOSHÁZA 1087 D D E E E 2235 MENDE 4100 D D E E E 2146 MOGYORÓD 3743 C C E E E 2094 NAGYKOVÁCSI 4844 D D E E E 2142 NAGYTARCSA 2617 C C E D E 2364 ÓCSA 8828 C C E E E 2126 ŐRBOTTYÁN 4323 C C D D E 2071 PÁTY 5320 C C E E E 2119 PÉCEL 12949 B C E D E 2097 PILISBOROSJENŐ 3272 D C E E E 2081 PILISCSABA 5900 C C E D E 2085 PILISVÖRÖSVÁR 13319 B B E D D 2017 PÓCSMEGYER 1157 D C E E E 2013 POMÁZ 14284 B C E D E 2039 PUSZTAZÁMOR 1006 D C E E E 2083 SOLYMÁR 7682 B C D D E 2038 SÓSKÚT 2840 D B E E E 2111 SZADA 3500 D C E E E 2440 SZÁZHALOMBATTA 17549 B B C D C 2000 SZENTENDRE 23493 B C E D E 2315 SZIGETHALOM 11004 C C E E E


13

BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE AGGLOMERÁCIÓ INTEGRÁLT LEVEGŐVÉDELMI INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA Települések levegőszennyezettségének minősítése az agglomerációban Zóna besorolása B C E D E Irsz. Település Léleksz. NO2 PM10 SO2 CO benzol 2015 SZIGETMONOSTOR 1798 D C E E E 2310 SZIGETSZENTMIKLÓS 26000 B C E D E 2134 SZŐD 3060 C C E E E 2133 SZŐDLIGET 4100 C C E E E 2021 TAHITÓTFALU 4600 D D E E E 2335 TAKSONY 5689 B C E D E 2461 TÁRNOK 7600 C B E E E 2089 TELKI 2119 D D E E E 2316 TÖKÖL 9009 C C E D E 2045 TÖRÖKBÁLINT 11864 B B D D D 2225 ÜLLŐ 9604 B C E D E 2096 ÜRÖM 4860 C C E E E 2600 VÁC 34224 B B C D D 2167 VÁCDUKA 952 D D E E E 2164 VÁCHARTYÁN 1598 D D E E E 2163 VÁCRÁTÓT 1633 C D E E E 2220 VECSÉS 18507 B C E D D 2112 VERESEGYHÁZ 11200 C C E E E ÖSSZESEN 661381 B C E D E B C E D E Pilisszentiván* 880 D D E E E * jogszabályból kimaradt

Az agglomeráció településeinek minősítését, ill. besorolását az alábbi térképek mutatják be. ( 7; 8; 9; 10; 11 ábrák)


14


7. sz. ábra

8. sz. ábra


15


9. sz. ábra

10. sz. ábra


16


11 sz. ábra

1.4.2.3. A települések besorolása, a besorolásának indoklása A szennyezettség áttekintésénél figyelembe kellett venni, hogy a térképek közigazgatási területeket ábrázolnak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szennyezett terület ennél kisebb, a szennyező forrás hatásterületére terjed ki. Ennek az egyes konkrét intézkedések során kell érvényesülnie. Pilisszentiván kimaradt a jogszabályi felsorolásból, pedig körül van véve az agglomerációba sorolt településekkel, tehát bele tartozik, így is tekintettük. (A besorolást tartalmazó táblázat végén szerepel.) Nitrogén-dioxid Mivel a fővárosi agglomeráció a NO2 szempontjából a B zónacsoportba tartozik, a települések jelentős részben ugyancsak az 58 μg/m3 feletti koncentráció tartományba tartoznak. Ezen kívül a települések a C és a D csoportba vannak sorolva. Ipari emissziók alapján, (ill. annak alapján is,) szennyezett kategóriába kerültek: Budaörs, Dunakeszi, Gödöllő, Százhalombatta, Törökbálint, Vác, Őrbottyán. Az autópályák, autóutak és főútvonalak modell-számításai alapján az M0, M3, M1, M7. autópályák, valamint más forgalmas útvonalak által érintett települések.


17


A C csoportba sorolt településekre (40-58 μg/m3 között) a helyi közlekedési, szolgáltatási, lakossági emissziók jellemzők. Ezt mutatták a passzív monitoros mérések is. A budai oldalon a terület szélén van 5 db ilyen település, a pesti oldalon számuk hasonló a B csoportba soroltakéhoz. A passzív mintavételes mérések, modellezések és helyszíni bejárások alapján kevésbé szennyezettnek minősíthető települések a D kategóriában, a Szentendrei szigeten és főleg az agglomeráció peremén fekszenek (32-40 μg/m3 között). Ezek egy jelentős csoportja Váctól keletre található. A szálló por ( PM10 ) Az agglomeráció a C zónacsoportba tartozik PM10 vonatkozásában. Ennek megfelelően a települések nagyobb hányada is a 40-44 μg/m3 közötti koncentráció tartományba van besorolva. A rendszeres mérések alapján ismeretes, hogy a nitrogén-dioxid után az ország, ill. az agglomeráció legjelentősebb szennyező anyaga a por. A C-nél szigorúbb besorolás csak azért nem indokolt, mert a porterhelés egy jelentős hányada természetes (talaj-) eredetű. Ezt az indokot a hatályos jogszabály is figyelembe veszi. Az intézkedési tervek készítésénél figyelembe kell venni, hogy csaknem minden település beépített részein átvezető, forgalmas útvonalak hatásterületén előfordulnak 40-44 μg/m3-es PM10 koncentrációk. A hatásterület 25-50 m-re tehető, ill. a határoló épületek homlokzatáig terjed. A porterhelés elsősorban a száraz, nyári időszakban haladhatja meg a megengedett értéket azokon a településeken, melyek a C zónacsoportba sorolva. Jelentős ipari-erőművi emissziók indokolják a fentinél szigorúbb, B zónacsoportba sorolást (44 μg/m3 felett,) Vác és Százhalombatta esetében, amit a rendszeres mérések is megerősítenek. Döntően közlekedési hatások miatt sorolandó ide a budai oldalon Budaörs, Diósd, Érd, Törökbálint, Pilisvörösvár és Tárnok. Ezeken a településeken az időszakos mérések igazolják a porterhelés mértékét. Sóskúton a bevallás szerint kiugróan nagy por-emisszió a minősítés alapja. A pesti oldalon Dunakeszi jelentős porterhelését az átmenő forgalom okozza, amit mérések igazolnak. Ezeken a településeken a porterhelés sok lakost érint, de a forgalomtól távol eső lakóterületeken a porterhelés kisebb. Az ipari emissziók hiánya, a közlekedés mérsékelt hatása és a kisebb lakosságszám miatt a D minősítést kapta (14-40 μg/m3 között) néhány, az agglomeráció peremén fekvő település Kén-dioxid A kén-dioxid szempontjából az agglomeráció E zónacsoportba tartozik (50-75 μg/m 3). Ipari emissziók alapján Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Őrbottyán, Solymár, Százhalombatta, Törökbálint és Vác minősült ennél szennyezettebbnek. Budaörsön mérések indokolják a minősítést. Intézkedés szempontjából a C besorolás (125 μg/m3 felett) a figyelemre méltó, ezek: Budaörs, Százhalombatta, Vác.


18


Szén-monoxid Az agglomeráció a D zónacsoportba tartozik, ahol a koncentráció 3500-5000 μg/m 3 közötti. Ez esetben a településeknek mintegy fele ennél tisztábbnak minősíthető, az E csoportba sorolható (2500-3500 μg/m3). Az ipari emissziók mellett a fő közlekedési útvonalak hatása a domináns. A tisztább települések ez esetben is jórészt a peremterületeken találhatók. Benzol Az agglomeráció a benzolra vonatkozóan az E zónacsoportba tartozik. A települések döntő részt ebben a minősítésben maradtak. Az ipari kibocsátások Vác és Vecsés esetében igen nagyok, ezért néhány más településsel együtt, ahol a közlekedés hatását is figyelembe vettük, D kategóriába soroltuk azokat. Az emisszió bevallás nem tükrözi Százhalombatta helyzetét ebben a vonatkozásban. Tekintettel az ott üzemelő, országos viszonylatban is kiemelkedően nagy ásványolaj ipari kapacitásra, amit az intézkedési programban figyelembe kell venni, a város egyedüliként a C minősítést kapta.

2. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 2.1. Budapest és környéke agglomeráció zóna típusa A 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet az ország területét légszennyezettségi zónákba sorolja. A jogszabály egy légszennyezettségi agglomerációt jelöl ki: „Budapest és környéke”. A Budapest és környéke agglomeráció, mint különleges zóna, 250.000 lakosnál nagyobb, koncentrált népességű terület, melynek csoportjelzése: „A”. A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1.sz. melléklete az egyes szennyező anyagokra nézve az alábbi besorolást adja a „Budapest és környéke” területre (zónacsoportra): kén-dioxid nitrogén-dioxid szén-monoxid szilárd (PMIo) benzol

E· B· D· C· E

A 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 4. sz. melléklete alapján a határértéket meghaladó zóna csoportok: B zóna csoportban egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladj a,


19


C zóna csoportban egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van.

A figyelmet tehát a B és C besorolású szennyező anyagokra, esetünkben a nitrogén-dioxidra és a szilárd szennyező anyagra kell fordítani.

2.2. Területi-, és lakossági adatok 2.2.1. Budapest 2.2.1.1. Terület A Főváros területe 525 km2, lakosainak száma 1 930 000 fő. A népsűrűség 3676 fő/km2. A fővárosban jelentős a napi fluktuáció, nagy az ingázók száma. A terület, ill. a lakosság és az itt tartózkodók nem egyforma mértékben vannak kitéve a levegő szennyezettségének. A közúti közlekedés és a lakossági-szolgáltatási emissziók által szennyezett Pest-belvárosi terület kb. 100 km2-re tehető, mintegy 50 km2 területű a budai oldal kevéssé szennyezett, részben erdős területe. A további területek, a helyi ipari emissziók és főleg a közlekedési útvonalak forgalmának függvényében, változóan szennyezettek. 2.2.1.2. A légszennyezettségnek kitett lakosság Mint azt a zóna-besorolás mutatja, a fő szennyező anyag a nitrogén-oxidok és a por, melyekhez más szennyező anyagok (szén-monoxid, kén-dioxid, PAH, BTX, stb.) társulnak. Előzetes becslés alapján a fővárosi lakosság 20%-a jelentős mértékű, 60%-a mérsékelt, 20%-a pedig kisebb mértékű szennyezettségnek van kitéve. A fenti arányt figyelembe véve 386.000 fő a jelentős mértékben érintett lakosok száma a fővárosban.

2.2.2. Budapest környéki agglomeráció 2.2.2.1. Terület Az agglomerációnak a fővároson kívüli része Pest megye területére esik, melybe 71 település tartozik (1. sz. melléklet). A megye teljes területe 6393 km 2, lakosainak száma 1 106 000 fő. Ebből az agglomerációra esik (a Főváros nélkül,) kb. 2300 km 2, ill. 661 381 lakos. Pest megye népsűrűsége 173 fő/km2, a légszennyezettségi zóna népsűrűsége 288 fő/km2. Eszerint a megye területének 36%-a, lakosságának 59,8 %-a tartozik a légszennyezettség szerint kijelölt zónába, a népsűrűség ennek megfelelően több mint másfélszeres, a zónában, a megyéhez viszonyítva. A lakosság számát tekintve Érd (57 835 lakos), Vác (34 224 lakos), Gödöllő (30 600 lakos) és Dunakeszi (29 208 lakos), a legnagyobbak. A légszennyezettség által érintett terület nagysága jelentős, de még fontosabb szempont, hogy ott létszámában és arányaiban is nagy népesség van a szennyezettség hatásának kitéve. A légszennyezettség hatását tehát elsősorban nem terület-arányosan, hanem az exponált lakosság számának figyelembe vételével kell vizsgálni, ill. az intézkedéseket megtervezni.


20


2.2.2.2. A légszennyezettségnek kitett lakosság Az exponált lakosság számának megállapításánál azokat a településeket vettük figyelembe, ahol az emisszió nyilvántartás alapján az ipari SO2 kibocsátás 1000 kg/évnél-, az NOx kibocsátás 10 000 kg/évnél nagyobb, szilárd szennyező anyagok esetében pedig 1000 kg/évnél nagyobb. Közúti forgalomnál a településen átmenő egy- és kétszámjegyű főútvonalakat vettük alapul. A közlekedés hatása döntő részben a forgalmas utak hatásterületén jelentkezik. Ez a beépítettségtől és terepviszonyoktól függően 25-100 m-es övezetet jelent. Mai ismereteink szerint az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációnak kitett lakosság tekinthető exponáltnak, veszélyeztetettnek. Úgy tekintettük, hogy az utak hatásterületén belül élők ki vannak téve ilyen mértékű szennyezettségnek. A mérések igazolják, hogy az utaktól távolabb eső területeken a koncentrációk általában jóval kisebbek a megengedhető értékeknél. Ennek figyelembe vétele indokolt az exponált lakosság számának pontosabb meghatározásánál. A fenti lakossági adatokat alapul véve, a ténylegesen exponáltak számát jobb közelítéssel próbáljuk meg felbecsülni. Ehhez, irodalmi és mérési adatok alapján, az alábbi feltételezést tettük: •

·a települések közigazgatási területén élők 20 %-a van fokozott mértékben kitéve a közlekedés, ill. ipari forrás szennyező hatásának,

•

·a lakosság 80%-a mérsékelten, vagy csak kis mértékben van exponálva.

Az alábbi 6. sz. táblázat első számoszlopában az érintett települések összes lakossága szerepel. Az „exponált” oszlopban a települések lakosságának 20 %-át tüntettük fel. 6. sz. táblázat

A fővárosi agglomeráció légszennyezettség által érintett lakossága, a települések lélekszáma alapján Szennyező forrás

Összes lakos (ezer fő)

Ebből exponált (ezer fő)

Exponáltak az aggl. lakosságának %-ában

Szennyeződésnek kitett települések lakossága

432

86

13,0

Ezen belül az ipari hatás

179

36

5,4

Ezen belül a közlekedési hatás

397

79

11,9

Mindkét hatás együtt

144

29

4,4

A fenti táblázatból levonható következtetések: •

Azokon a településeken, melyeknek közigazgatási területén jelentős mértékű nitrogén-oxid, és/vagy szilárd szennyezőanyag kibocsátó források működnek, 179 000 lakos él. Azokon a településeken, melyek nagy forgalmú útvonal szennyező hatásának vannak kitéve, kb. 397 000 lakos él. Olyan települések lakosainak száma, melyek mindkét fenti hatásnak ki vannak téve, 144 000 fő.


21


Ez utóbbiak mind városi rangú települések, köztük 3 a legnépesebb: Gödöllő, Dunakeszi és Budaörs. •

A fokozott expozíciónak kitett lakosokat tekintve látható, hogy a közúti közlekedés hatásának az agglomeráció lakóinak 11,9%-a van kitéve, míg az ipari emissziók hatása a lakosságnak csak 5,4%-át érinti. Az intézkedések során tehát elsősorban a közlekedés okozta légszennyezésre kell figyelmet fordítani.

•

Azok a települések, melyek mind a közlekedés, mind pedig az ipari emissziók hatásának ki vannak téve, kiemelt figyelmet érdemelnek (7. sz. táblázat). Az itt lakók fokozottan exponált csoportja (lakosság 20%-a) az agglomeráció lakosságának 4,4%-át teszi ki.

7. sz. táblázat

Közlekedési és ipari missziók által egyaránt érintett települések Összes lakos (fő)

Jelentősen exponált lakos (fő)

Budaörs

24 367

4480

Dunakeszi

29 208

5840

Gödöllő

30 600

6120

Pilisvörösvár

13 319

2660

Törökbálint

11 864

2380

Vác

34 224

6840

A lakosok száma a zóna besorolás alapján A települések levegőminőségének a jelen tanulmány szerinti besorolása alapján, határérték feletti (B és C) besorolású település közigazgatási területén élők száma a 8. sz. táblázat szerint alakul. 8. sz. táblázat

A „B” és „C” zónába sorolt településeken élők száma Lakos (fő)

Az agglomeráció lakosságának %-a

nitrogén-dioxid

607 624

91,9

porterhelés

614 353

92,9

kén-dioxid

76 140

11,5

0

0

17 549

2,7

szén-monoxid benzol

Figyelembe kell venni, hogy mint az előzőekből is kitűnik, a közigazgatási területen lakóknak csak egy kisebb hányada él a határértéket ténylegesen meghaladó mértékben szennyezett település-részeken. Az intézkedési terv céljának megfelelően azonban a besorolásnál a települések közigazgatási területét kell figyelembe venni.


22


Rendszeres mérések szükségesek az alábbi településeken Az agglomeráció (fővároson kívüli) 71 településéből 14 városi rangú. Rendszeres légszennyezettség mérések csak 4 városban folynak. Feltétlenül szükséges, hogy a jelenlegieken kívül rendszeres mérések folyjanak az alábbi városokban: • • • • • •

Budaörs Dunakeszi Érd Gödöllő Pilisvörösvár Törökbálint

Ezzel további 167 190 lakos helyzete válna ismertté, ami a (főváros nélküli) agglomeráció lakosságának 25%-át teszi ki. A mérések hatásfoka tehát igen jó lenne.

2.3. Meteorológiai jellemzők A terület alapvető meteorológiai adatait az OMSZ által a Budapest-Lőrinc állomáson végzett mérések szolgáltatják. A Budapest - Lőrinc meteorológiai főállomás ( Bp. XVIII. ker. Gilice tér 39. ) a város délkeleti részén (ϕ : 47o 26′ , λ: 19o 11′ ), 140 m tengerszint feletti magasságon található. Az itt végzett meteorológiai mérések a terület viszonylagos beépítetlensége miatt az egész városra és annak környezetére reprezentatívnak tekinthetőek. Az obszervatóriumban a földfelszíni megfigyeléseken kívül magaslégköri mérések is folynak. A napi kétszeri alkalommal (0000 UTC és 1200 UTC) felbocsátott rádiószondák a magasabban fekvő légrétegek hőmérsékletéről, nedvességéről és áramlás viszonyairól nyújtanak információkat. Így egy helyen állnak rendelkezésre a vízszintes és függőleges szennyezőanyag elszállítódását és hígulást befolyásoló meteorológiai tényezők. A felszín közelében leggyakrabban az északi - északnyugati szektorból fújnak a szelek, jelentős továbbá a keleti - északkeleti szelek gyakorisága is. A szélsebesség relatív gyakorisága szerint a közepes erősségű szelek (2-5 m/s) a leggyakoribbak, a gyenge szelek (<1m/s) gyakorisága 22%, míg az erős szelek (>5 m/s) viszonylak ritkák, 5% körüliek. Megfigyelhető az a jól ismert tény, mely szerint a leggyakoribb szélirányokból fújnak a legerősebb szelek. Tehát a 6 m/s fölötti áramlási sebességek előfordulása az észak-nyugatias szelek esetén a legnagyobb. Az uralkodó, északi áramlás a közepes erősségű szelek nagy gyakoriságával emelkedik ki. A szélsebesség eloszlás jellegzetessége, hogy a viszonylag gyakori előfordulású keleti-északkeleti áramlások esetében a gyenge és közepes erősségű szelek dominánsak.

2.4. Topográfia hatása a levegőminőségre A főváros és környezetének levegőminőségét a kibocsátásokon és az időjáráson kívül a földrajzi fekvés is jelentősen befolyásolja. Kedvező hatású, hogy a területre jellemző északi és nyugati szelek viszonylag tiszta levegőt szállítanak. Az átszellőzést a Duna és a Budai hegység völgyei is elősegítik. Kedvezőtlen hatású,


23


hogy déli légáramlás esetén a város szennyezett levegője a budai hegyvidéken feltorlódik. Az ilyen légmozgás szerencsére ritka és rövid ideig tart. Mivel az északi, nyugati és észak-nyugati szélirányok gyakorisága a főváros esetében 46%, Budapesten az átszellőzés feltétele közel minden második nap kedvezőnek tekinthető. A többi szélirány esetében (összesen 33%-os gyakorisággal) általában kedvezőtlennek minősíthetők, és hasonlóan kedvezőtlen a város átszellőzési helyzete szélcsend (ennek gyakorisága 21%) esetén is. Keleti, dél-keleti szél esetén a Szilas- és a Rákos-patakok völgyén, Ferihegy és Soroksár irányából érkezik a városba a hűvös levegő. A belvárosi önálló légcirkuláció azonban gyakran megakadályozza, hogy ezek a légtömegek behatoljanak a városközpontba, így az átszellőzés ilyen szélirányok mellett a belső területen általában nem valósul meg.

2.5. Védendő objektumok 2.5.1. Budapest A fővárosban nagyon nagy számban vannak védendő objektumok. Ezek tételes felsorolásától eltekintettünk, csupán környezetvédelmi szempontból legjelentősebbeket mutatjuk be. Világörökség részei Budapesten A Duna panorámája a Budai Várral és Pest nagyszerű épületegyütteseivel, valamint az Andrássy út és a Hősök tere. Budai Tájvédelmi Körzet (201/TK/88) A Budai-hegységet alkotó dolomithegyek, szurdokvölgyek, sziklaalakzatok jelentős természeti értéket képviselnek. Margitsziget A főváros legszebb, védett parkja található itt, Ezen kívül számos ritka, értékes növényt; emellett műemlékeket, sportpályákat, strandokat is találni a szigeten. A szigeten autók nem járhatnak, csak a tömegközlekedés autóbuszai. Sas-hegy Természetvédelmi Terület Budapest legjelentősebb természeti értéke, amely megőrizte egyedülálló geológiai, botanikai, zoológiai és nem utolsó sorban tájképi értékét. Védett építmények, műtárgyak Budapesten A főváros területén 837 db műemlék található a legjelentősebb európai művészeti korokból, közöttük néhány kiemelkedő klasszicista és magyaros szecessziós stílusú épület. A fővárosban található 80 db ásvány- és gyógyvízforrás, 10 db gyógyfürdő, és több mint 400 db keserűvízforrás.


24


2.5.2. Agglomeráció Az agglomeráció területén szintén nagy számban vannak védendő természeti értékek-, objektumok. Az alábbiakban környezetvédelmi szempontból legjelentősebb természeti értékeket mutatjuk be. Budai Tájvédelmi Körzet Budai Tájvédelmi Körzet, 10 546 ha a Budai hegységben. Biológiai, geológiai és kulturális értékekkel.(Részben a Főváros területén fekszik.) Kis- és Nagyszénás hegycsoport, Csíki hegyek A Kis- és Nagyszénás hegycsoport, valamint a budaörsi Csiki-hegyek fokozottan védett természeti terület, részben természetvédelmi magterület. Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet,11 817 ha, részben az agglomeráció területén, részben azon kívül fekszik. Védett növény- és állatfajokkal, geológiai és kultúrtörténeti értékekkel. Részben országos jelentőségű magterület.

3. AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS SZERVEZETEK A 21/2001.(II.14.) Kormány rendelet úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi hatóság az érdekelt közegészségügyi és közlekedési hatóságok és települési önkormányzatok jegyzőjének szakhatósági közreműködésével kell, hogy elkészítse az intézkedési programot. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervezetek, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, Főpolgármesteri Hivatal, valamint az érintett önkormányzatok, s azok közüzemi vállalatai és közút kezelő szervezetek.

4. A SZENNYEZETTSÉG JELLEMZŐI ÉS ÉRTÉKELÉSE Budapesten és vonzáskörzetében a levegő minősége általában javuló tendenciát mutat. Két jelentős hatás érvényesült a légszennyezettség alakulásában, az egyik a rendszerváltás következtében létrejött gazdasági átalakulás, a másik pedig a motorizáció dinamikus fejlődése.

4.1. Az előző évek levegőminőségi jellemzői 4.1.1. A légszennyezettség alakulása Budapesten 1996-2000 között A légszennyező anyag koncentrációk görbéi a 3. sz. mellékletben találhatók. Kén-dioxid 1996-2000 között kén-dioxid vonatkozásában a főváros levegője elfogadható minőségű volt. A szennyezettség csökkenő tendenciát mutatott, melynek eredményeként az 1996-ban mért határérték közeli éves átlagkoncentráció 2000-re már a megengedett szintnek csak 60%-át képezte.


25


Az egészségügyi határértéket meghaladó szennyezettségű napok száma is csökkent és 2000-ben már csak a belvárosban fordult elő határérték túllépés. A szennyezettség tendenciája szezonális változást mutatott; a téli hónapokban valamivel magasabb szinten volt, mint a nyári hónapokban. A vizsgálati időszakban a kén-dioxid túllépéses napok száma jelentős csökkenést mutat, mely a kén emissziók (ipari-szolgáltató-közlekedési) mérséklődésére vezethető vissza. Az üzemanyagok és fűtőanyagok kéntartalmának folyamatos csökkenése igen kedvező hatású volt. A kén-dioxid szennyezettség területi megoszlására jellemző, hogy a magasabb értékek még mindig a városmag közelében jelentkeznek. Nitrogén-dioxid A nitrogén-dioxid szennyezettség 1996-98 között kissé emelkedett, majd fokozatosan csökkent. Ennek ellenére a belvárosban a környezeti levegő minősége még 2000-ben sem volt megfelelő, mivel az éves átlagszennyezettség a határértéken volt. A nitrogén-dioxid szennyezettség csökkenését jól tükrözi a határérték túllépések számának csökkenése is. A szennyezettség változása hasonló volt az SO2 terhelés alakulásához. A túllépéses napok csökkenő tendenciáját a 3. sz. mellékletben található ábra mutatja. A nitrogén-dioxid légszennyező anyag területi megoszlása szintén a 3. sz. mellékletben figyelhető meg. Különösen Budapest forgalommal exponált területein jelentett problémát a gyakori, határértéket meghaladó terhelés. A külső városrészek levegőminősége éves viszonylatban, 1999-2000-ben már elfogadható volt. Szén-monoxid A szén-monoxid a vizsgált időszakban már nem volt jellemző légszennyező anyag a környezeti levegőnek. A szennyezettségi szint folyamatosan csökkent a vizsgált időszakban és 2000-ben már egyetlen állomáson sem fordult elő napi határérték túllépés. A túllépéses napok alakulása (3. sz. melléklet) is jól mutatja a szén-monoxid légszennyező anyag koncentrációjának csökkenését. A szén-monoxid szennyezettség területi alakulására jellemző, hogy a magasabb értékek a belvárosban jelentkeznek. Szálló por (TSPM és PM10) A szálló porterhelést a fővárosban a korábbi években mind a 8 monitor állomáson mérték. Ezek a mérések a TSPM-re, vagyis a teljes szállópor mennyiségre vonatkoztak. A PM10-re (10 μm alatti frakció), vagy a TSPM koncentrációra vonatkozóan más rendszeres mérések nem folytak. A szálló porterhelés több éves alakulása folyamatos csökkenést mutat, az utóbbi években a koncentrációk a rövid- és hosszú időtartamra vonatkozó határértékeket ritkábban és kis mértékben lépik túl. A környezeti terhelés teljes szálló por tekintetében 19992000-ben stagnált és elérte a megengedett szintet. Megvizsgálva a teljes szálló por koncentrációjának alakulását megállapítható, hogy legtöbb napi határérték túllépést a Baross téren (64 nap) és Csepelen (33 nap) regisztrálták 2000-ben. Bár a teljes szálló por tekintetében is javult a levegő minősége a fővárosban, de még 2000-ben is a főváros több területén szennyezett volt a környezeti levegő. A legmagasabb teljes szálló por koncentrációk a belvárosra jellemzők.


26


4.1.2. A légszennyezettség alakulása a fővárosi agglomeráció néhány városában 1996-2000 között Az érintett települések (Százhalombatta, Budaörs, Szentendre, Vác) levegőminőségének jellemzésére a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid szolgált indikátorként. A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a kén-dioxid, az igen alacsony, 5 µg/m3 alatti éves átlagkoncentrációja miatt, nem befolyásolta a környezeti levegő minőségét. Ezzel szemben Százhalombattán és Vácott a nitrogéndioxid határértéket meghaladó szennyezettségi szintje bár csökkenő tendenciát mutatott, de mégis az értékelt időszakban a környezeti levegő e komponens vonatkozásában szennyezett volt. Budaörsön -1997-ben az előző évhez lépest- a nitrogén-dioxid terhelés ugrásszerűen megnőtt és 75%-al túllépte a megengedett szintet, majd csökkent és az éves átlagkoncentráció 2000-ben már nem érte el a határértéket. Szentendre levegője 1996, 1998 és 2000-ben nitrogén-dioxid tekintetében megfelelt az előírásoknak, 1997 és 1999-ben viszont szennyezettnek minősült. Százhalombatta kén-dioxid, nitrogén-dioxid és szén-monoxid éves légszennyezettségét 3. sz. mellékletben elhelyezett diagram mutatja. A túllépéses napok alakulása szintén a 3. sz. mellékletben található ábrán figyelhető meg. Budaörs, Szentendre és Vác nitrogén-dioxid és kén-dioxid szennyezettségét a RIV adatok alapján a 3. sz. mellékletben mutatjuk be. A túllépéses napok alakulása szintén a 3. sz. mellékletben látható.

4.2. A program során mért levegőminőségi jellemzők A légszennyezettség jellemzésére indikátor anyagként a nitrogén-dioxidot választottuk. A térségben a választott légszennyező anyag túlnyomó része közlekedési eredetű, ezen túlmenően háztartási tüzelőberendezések, erőművek és egyéb ipari technológiák is bocsátanak ki nitrogén-oxidokat. A vizsgálatra a budapesti agglomeráció 25 települését választottuk ki, ahol településenként 3-3 db mérőpont került kijelölésre, kivétel volt Gödöllő és Érd városa 6-6 db illetve Ócsa község 4 db mintavételi helyszínnel. A mérések adatait ábrázoló diagramok a 4. sz. mellékletben találhatók. A mérőpontok típusai: 1. közlekedési (különböző típusú útvonalak mentén) 2. háttér állomás (városi vagy családi házas környezet) 3. ipari Közlekedési mérőpont esetén a lehetséges útvonalak típusai: 1. országos főútvonal (nagy vagy közepes forgalmú) 2. helyi főútvonal (nagy, közepes vagy kis forgalmú) 3. mellék útvonal (közepes vagy kis forgalmú)


27


Az útvonal típusa a forgalom nagysága szerint: 1. nagy forgalmú: > 10 000 db gépjármű/nap 2. közepes forgalmú: 2 000 - 10 000 db gépjármű/nap 3. kis forgalmú: < 2 000 db gépjármű/nap A vizsgálatokra 2003. június 17-24. közötti időszakban, 1 hetes expozíciós idő alkalmazásával került sor. A környezeti levegő nitrogén-dioxid koncentrációjának mérésére passzív mintavételi eljárást alkalmaztunk, ahol a mintavétel és az analízis időben és térben elkülönül egymástól. A szennyező komponens a levegőminta áramoltatása nélkül, diffúzió útján kerül a mintavevőben elhelyezett impregnált adszorbens felületére, ahol megtörténik az adszorpció. A közlekedési mérőpontok környezetében elhelyezett mintavételi helyszíneket két csoportra osztottuk aszerint, hogy országos főútvonal vagy a település helyi főútvonala került kijelölésre a mintavételhez. Abban az esetben, ha az adott településen nem volt lehetőség ipari jellegű mintavételi pont telepítésére, akkor ezen mérőpont típust egy mellékútvonal mentén elhelyezett közlekedési helyszínnel váltottuk ki. A közlekedési mérőpontok közül, az országos főútvonalak környezetében elhelyezett mintavételi helyszínek közül a nitrogén-dioxid szennyezettség az átlagnál alacsonyabbnak bizonyult Göd (7. mérőpont) esetében, mivel az adott útvonal közepes gépjármű forgalommal jellemezhető. Dunaharaszti (43. mérőpont) és Érd (50. mérőpont) tekintetében is a nagy forgalmú útvonal ellenére viszonylag alacsony szennyezettséget tapasztaltunk. A hátterében az állhat, hogy Érd esetében az úttól valamivel távolabb volt elhelyezve a mintavevő eszköz, Dunaharaszti főútvonala pedig széles, jól átszellőző. A helyi főútvonalak mentén a szennyezettség szintén változatos képet mutatott. Szigetmonostor és Vácrátót területén a közlekedési mérőpont is csak kis forgalommal jellemezhető és a levegőminőség megfelelő. Ezzel szemben Törökbálint és Budakeszi helyi főútvonala nagy gépjármű forgalma miatt szennyezett a vizsgált indikátor anyag tekintetében. Fót területén a városközpontba irányuló célforgalommal indokolható az átlagnál magasabb szennyezettségi szint. A többi település helyi főútvonalának környezetében nem tapasztaltunk jelentős eltérést a nitrogén-dioxid koncentrációjában. A háttér állomások területén, a legtöbb településen hasonló és megfelelő a levegőminőség. Az iparterületek levegőszennyezettsége Dunaharaszti, Budakalász és Érd esetében magasabb a tapasztalt átlagszennyezettségnél, de ezekben az esetekben is a közlekedési emisszió felelős a magasabb szennyezettségi szintért. A mellék útvonalak környezetében a legtöbb esetben hasonló volt a szennyezettségi szint és közepes forgalommal voltak jellemezhetőek. Vácrátót, Pécel, Pomáz és Szigetmonostor esetében a kis gépjármű forgalomnak megfelelően alacsonyabb nitrogén-dioxid koncentrációt tapasztaltunk.


28


4.3. A levegőminőség értékelésének módszerei A levegőminőség értékelését részben tartalmazza a 4.2.1. pont. Az értékelésnél figyelembe vettük a vonatkozó jogszabályi előírásokat6. A főváros levegővédelmi intézkedési tervének megalapozása céljából az 1996-2000 közötti időszak levegőminőségét a kén-dioxid, a nitrogén –dioxid, a szén-monoxid és a teljes szálló por vonatkozásában értékeltük. A kén-dioxid szennyezettség értékelési módszerénél figyelembe vettük, hogy e komponens már nem dominál a fővárosban és vonzáskörzetében. A jelentős kéndioxidot emittáló pontforrások száma csökken, és ugyancsak csökken a tömeg szerinti kibocsátás is. A nitrogén-dioxid szennyezettség értékelési módszere a különböző mérések (Monitor hálózat, RIV, Passzív monitor) eredményeinek feldolgozása, ipari-, szolgáltató-, lakossági kibocsátások vizsgálata, közlekedési adatok feldolgozása, majd transzmissziós modell futtatások. A nitrogén-dioxid komponens jól kijelöli az intézkedési területeket, biztos mérési háttér áll a rendelkezésre (mérési problémák, huzamosabb kiesések nem jelentkeztek). Ezzel együtt a vizsgálatunk során, a nitrogén-dioxid lett az a domináns légszennyező anyag, melyhez viszonyítani lehet a többi komponens hatásterületét. Megítélésünk szerint a nitrogén-dioxid jól kijelöli a többi komponens intézkedési területét is. A szén-monoxid koncentrációját eddig 8 mérőállomás, újabban 10 mérőállomás regisztrálja a fővárosban. A 90-es években a forgalmas helyeken határérték túllépések voltak mérhetők, de 1998 óta valamennyi mérőállomáson csökkent a szennyezettség, nem fordultak elő határérték túllépések. A szén-monoxid koncentrációk fokozatos csökkenése regisztrálható az évek során. A szén-monoxid légszennyező anyag értékelési módszerének kialakításánál figyelembe vettük, hogy az döntő részben a közúti közlekedésből származik. Koncentrációja a nitrogén-dioxiddal arányosan változik, erre vonatkozóan külön intézkedéseket nem kell hozni. A korábbi években teljes szálló porterhelést mind a nyolc monitor állomáson mérték. A rendelkezésre álló eddigi adatok, és az eseti mérések alapján ismeretes, hogy a különböző időtartamú egészségügyi határértékeket a porszennyezettség gyakran meghaladja. A határérték feletti koncentrációk jellemzően a közlekedéssel terhelt területeken mérhetők, és többnyire arányosak a nitrogén-dioxid szennyezettség alakulásával. A forgalmas utak hatásterületén tehát számítani kell a nitrogén-dioxid szennyezettséggel arányos, határérték feletti PM10 koncentrációkra. Figyelembe véve a por terjedési tulajdonságait is, ez képezi a fővárosi porterhelés megítélését. A porterhelés hatásterülete forgalmas utak mentén 50-100 m. Zárt beépítettségű útvonal esetén a határoló épületek képezik a hatásterületet. Az utóbbi évek kutatási eredményei és az epidemiológiai vizsgálatok felhívták a figyelmet a kisebb méretű részecskék egészségügyi jelentőségére. Ezért az országos mérőhálózat kiépítésének idején, 1993-ban már nem a teljes szálló por

6

17/2001.(VIII.3.) KöM. r. 6. §.


29


(TSPM), hanem a 10 µm alatti porfrakció (PM10) folyamatos vizsgálata kezdődött meg. Budapesten azonban csak az utóbbi években nyílt lehetőség a PM10 szennyezettség folyamatos ellenőrzésére, amelynek gyakorlati megvalósítása most folyik. A fővárosi mérőhálózat teljes rekonstrukciója a tervek szerint rövidesen befejeződik és akkor 11 helyszínen mérik a PM10 koncentrációját és két helyszínen terveznek rendszeres PM2,5 vizsgálatokat is. Az elkövetkezendő években a mérőhálózati eredmények felhasználásával fővárosi szinten is értékelhető lesz a nagyobb egészségi kockázatot jelentő PM10 szennyezettség is. A szálló porterhelés több éves alakulása folyamatos csökkenést mutat, az utóbbi években a koncentrációk a rövid- és hosszú időtartamra vonatkozó határértékeket ritkábban és kis mértékben lépik túl. Közlekedési emissziók alapján a porterhelés nem modellezhető, mivel döntő mértékben az útfelszínről, másodlagos szennyező anyagként kerül a levegőbe. A rendelkezésre álló adatokat felhasználva, terjedési modell futtatásával határoltuk le az intézkedési területet. Megvizsgáltuk, hogy az éves, a napi, vagy az órás átlagok esetében mutatkozik e határérték túllépés, illetve ezek közül melyek a dominánsak. Budapestet és az agglomerációt a szennyezettség eltérő sajátosságai miatt külön kezeltük. Budapest vonatkozásában a lehatároláshoz olyan számítógépes modellt alkalmaztunk, mely tudja kezelni a helyhezkötött-, és a mozgó légszennyező forrásokat. A lehatároláshoz az ADMS-URBAN7 levegőminőségi eszközrendszer segítségével történt a modell-számítás. Ehhez rendelkezésre állt a 2000. évre összeállított integrált emissziós adatbázis, amely tartalmazza az ipari, közlekedési, fűtési és egyéb forrásokra vonatkozó adatokat. Éves, napi és órás átlagok számítása történt meg NO2 szennyező anyag esetére. A modellszámítás során az ipari forrásokat pontként, a közlekedést vonalként, a többi forrást pedig grid-forrásként lett figyelembe véve. Az ADMS légszennyezés-terjedési modellel különböző forrástípusokból (közlekedési vonalforrások, ipari és lakossági pontforrások, valamint területi források) származó elsődleges szennyező anyagoknak a környezeti levegőre gyakorolt hatását lehet megbecsülni. Mind a meteorológiai adatok elő-feldolgozása, mind pedig a tényleges terjedés-számítások során a modell a legújabb elméleteket alkalmazza, empirikus becslések helyett a planetáris határréteg alapvető légkör-dinamikai folyamatait leíró matematikai egyenleteket veszi figyelembe, ezáltal finom koncentráció-becslések előállítását teszi lehetővé a meteorológiai- és terepviszonyok széles spektrumán. A stabil határrétegben a koncentráció-eloszlást Gauss-eloszlással közelíti mind vertikális, mind horizontális irányban. Az ADMS képes kezelni a bonyolult terepviszonyok mellett kialakuló diszperziós folyamatot, így képes mind a felszínt követő, mind az abba "beleütköző" szennyezőanyag-felhő modellezésére. Elkerüli az empirikus felszín-kategorizálást, minden felszínfajtát egységesen kezel, ugyanakkor

7

Az ADMS-URBAN a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van


30


a stabil határrétegben megőrzi az elválasztó áramvonal koncepciót, amely fölé a szennyezőanyag-felhő nem emelkedhet. A modell futtatások eredményei8 Budapest: A 4-5-6. sz. ábrák térképein követhető az éves átlag NO 2 koncentráció területi eloszlása. A térkép már csak a 40 µg/m3 feletti értékeket mutatja. A kétféle kék szín, a 40-56 µg/m3 közötti koncentráció értéket jelzi, míg a narancssárga és piros szín már a 2003-ra megengedett tűréshatár feletti (> 56 µg/m3) koncentrációkat jelzi. Látható, hogy a belvárosban a körutak, a főbb kivezető utak, M0, M1-7, M5, M3 mindegyikén határérték túllépés várható. Míg a korábbi szabályozásnál, ez csak néhány területet érintett (lásd piros színnel, > 70 µg/m 3), addig most a szigorításnak köszönhetően nagyobb terület kerül határérték fölé (narancssárga szín). A részletes lehatárolás a Megalapozó Tanulmányban a szelvényenként kinagyított térképeken tekinthető meg. Agglomeráció: A légszennyezettség lehatárolása érdekében diszperziós modellszámítások történtek az agglomerációban található főútvonalak (autópályák, egy- és kétszámjegyű főutak) környezetében. A diszperziós modell alapvető jellemzője, hogy a főútvonalak mentén, azoknak 520 méteres környezetében a közlekedési források hatásai dominálnak, így feltehetően döntő mértékben befolyásolják a nagyrészt közlekedési eredetű NO2 terhelést, továbbá az agglomeráció területén igen változatos átlagos gépjárműsűrűséggel jellemezhető utak haladnak át (3000 - 70000 jármű naponta). A 2001. évre vonatkozó modellszámítások az 1. sz. ábrán látható útvonalak közvetlen környezetére történtek meg, éves és 24 órás átlagolásban9. A levegőminőségi alapterhelés meghatározásához a magyarországi regionális háttérszennyezettség-mérő állomások interpolált adatait, valamint kontinentális léptékű modellel (EMEP) végzett számítások eredményei kerültek felhasználásra. A területre vonatkozó regionális nitrogén-dioxid alapterhelés évi átlagos értéke: NO2 = 5 µg/m3 Statisztikai típusú, éves és 24 órás átlagolású számítógépes diszperziós szimuláció történt a vizsgált területre a közlekedési forrásokból származó NO2 koncentráció eloszlására vonatkozóan. A modellszámítások eredményeit a 6. sz. mellékletben elhelyezett táblázat, illetve a 12-13. sz. koncentráció ábrák tartalmazzák. A számítások az útpálya szélétől mért 5-20 méteres távolságra vonatkoznak. A feltüntetett értékek éves, illetve 24 órás átlagok, ami egyben azt is jelentik, hogy kedvezőtlen meteorológiai helyzetekben (gyenge légáramlás, alacsony keveredési rétegmagasság, csapadékmentes időszak) rövidebb periódusokra ennél lényegesen magasabb, esetleg az egészségügyi határértéket is meghaladó koncentrációk is kialakulhatnak. A magasabb koncentrációk kialakulását segíti az is, ha az útvonal egyes szakaszai völgyekben, illetve beépített területeken haladnak. A légköri szennyezőanyag terhelés mértéke a vonalforrástól távolodva gyorsan csökken.

8 9

A modell futtatást a DASY Kft végezte A modellszámítást Dr. Bozó László végezte


31


12. sz. ábra

13. sz. ábra


32


5. A LÉGSZENNYEZETTSÉG OKAI 5.1. Budapest A jelenlegi (2003-as) NO2 immissziós tűréshatár 56 µg/m3, vagyis e fölötti koncentráció érték (ami a 4-6. sz. térképen narancssárga vagy piros színű) jelent most határérték túllépést. Azonban közeledve 2010 felé, határérték túllépés várható a most sötétkékkel jelzett terület (ez főként a főbb kivezető utakat érinti mind a belvárosban, mind a külsőbb területeken), ill. 2010-re már a világosabb árnyalatú kék területek levegőminősége sem lesz megfelelő (ez a kritikus terület most főként az V. és VI. kerület egyes részét fedi le). Összefoglalva, a NO2 koncentráció fő forrása a közlekedés, az összes nitrogénoxid emisszióját tekintve (20,34 kt/év) több mint 75% származik a közúti közlekedésből (2000-es adat), amely érték 2003-ra valószínűleg még nagyobb értéket mutat, hiszen a közúti forgalom folyamatosan nő. Hosszabb távon a forgalom növekedésével nem fog együtt járni a levegő szennyezettségének növekedése, mivel a nemzetközi (elsősorban EU) és hazai környezetvédelmi intézkedések (emissziók korlátozása, korszerű technológiák megkövetelése, katalizátoros, kis fogyasztású gk-k,) hatására a kontinentális háttér és a hazai légszennyezettség fokozatos csökkenése várható. A közúti közlekedésből adódó NOx emisszió majdnem 60%-át a személygépkocsik, 30%-át pedig a nagy-tehergépkocsik adják. A terjedési modell futtatás térképein jól látható, hogy míg a személygépkocsik hatása a belvárosi és külsőbb részeken is megjelenik, addig a nagy-tehergépkocsik főként a külsőbb részeken, ill. a városból kivezető forgalmasabb utakon jelennek meg. Összefoglalva10 a gépjárművek fővárosi emisszió-kataszterének értékelését (5. sz. melléklet) az alábbi megállapításokat kell kiemelni: • • •

Az NO2, CH, CO és PM kibocsátásban a gépjárműveknek érdemi szerepük van. A személygépkocsik a részecske-emissziótól eltekintve mindegyik előzőben felsorolt légszennyezőanyag kibocsátásában meghatározó szerepet játszanak. A gépjárművek NO2 és PM (részecske) kibocsátása enyhén növekvő, a többi károsanyag esetében csökkenő tendenciájú.

5.1.1. Légszennyező anyag kibocsátások Budapesten A fővároshoz a jellegénél és fejlődésénél fogva mindig jelentős ipar és szolgáltatás tartozott. Az ipar, a szolgáltatás, a lakosság és a közlekedés kibocsátásai okozzák a főváros légszennyezettségét. A 2001. évre vonatkozó ipari és szolgáltatói kibocsátásokat a Megalapozó Tanulmány tartalmazza. A fővárosban a gépjármű közlekedés okozza a legnagyobb légszennyezettséget. Az áruszállítások, az ingázások, a fővároson átmenő gépjárművek igen jelentős kibocsátást okoznak. A kialakuló dugókban az indulások és megállások okozzák a gépjárművek legmagasabb kibocsátásait. A gépjárművek forgalmi adatait és kibocsátásait az alábbi két térképen mutatjuk be (14-15. sz. ábrák).

10

A főváros és agglomerációja fenntartható közlekedésének fejlesztése… (KTI Dr. Merétei T. 2004)


33


14. sz. ábra


34


15. sz. ábra


35


A gépjármű közlekedés által okozott környezeti levegő szennyezettség alapvetően függ a gépjárművek korától, állagától és nem utolsó sorban az aktuális műszaki színvonaltól.

5.2. Az agglomeráció települései Legszennyezettebb területek az agglomeráció dél-nyugati települései (Budaörs-ÉrdSzázhalombatta térség), a pesti oldal északi Duna-partja ( Dunakeszi-Vác térség). Szennyezett, de nem minden anyagra nézve, a budai oldal északi Duna-partja ( Budakalász-Szentendre-Leányfalu), az agglomeráció keleti (KerepestarcsaGödöllő-Pécel), és dél-keleti (Vecsés-Üllő) területei. Csepel-sziget települései is ide sorolhatók. Legkevésbé szennyezett területek a Szentendrei sziget, a Váctól keletre eső térség, és a Budai hegység egy része (Nagykovácsi-Budajenő környéke). Ezen kívül több kisebb „elszigetelt” perem-település egyik szennyező anyagra nézve sem szennyezett, mint Domony, Iklad, Mende, Majosháza.

5.2.1. Légszennyező anyag kibocsátások az agglomerációban A Budapest környéki településeken a légszennyező anyag kibocsátások szintén az ipartól, a szolgáltatásból, a lakosságtól és a közlekedéstől származnak. A domináns ezen a téren a közlekedés, ennek is a főútvonalak által vezetett gépjármű forgalma. Az ipari kibocsátások közül a jelentősek magas kéményeken át történnek, így hatásuk nem érvényesül közvetlenül. Az agglomeráció helyhezkötött légszennyező Megalapozó Tanulmány tartalmazza.

forrásainak

kibocsátásait

a

5.3. Más zónákból származó légszennyező hatások jellemzése A Budapest és környéke agglomeráció légszennyezettségét az alábbi, más zónákból származó hatások befolyásolhatják. 1.

Az agglomerációt minden oldalról a „10. Az ország többi területe, kivéve a kijelölt városokat” elnevezésű zóna határolja. Ez a legkevésbé szennyezett zóna-típus, minden szennyező anyag esetében a határérték alatti (E és F) kategóriába van sorolva.

Ez az agglomeráció és Budapest szempontjából kedvező, jelentős légszennyező források a szomszédságban nincsenek, a légmozgások az agglomeráció felé a közvetlen környezetből, minden irányból tisztább légtömegeket szállítanak. 2.

Nyugatról és észak-nyugatról a „3. Komárom-Tatabánya-Esztergom” zóna hatása érdemel figyelmet. A szilárd (PM10) szennyező anyag esetében a besorolás C, a nitrogén-dioxid esetében B. Eszerint a két anyag koncentrációja a zónában a határértéket meghaladja.

Az uralkodó szélirányok a zónában lévő jelentős magas források kibocsátásait az agglomeráció felé szállítják. Bár ennek hatását mérésekkel még nem vizsgálták, légi File: Bp_Int_Prgm2e4_03_24.doc.doc

36


fényképfelvételek a tatabányai erőművek füstfáklyáját a Budai hegységig tudták követni. Dorog és Esztergom közel esik az agglomeráció nyugati településeihez, a két szennyezett levegőjű város hatása ezeket gyakran eléri. A Pilis hegység az agglomeráció több települését és Budapestet megvédi ettől. A zónából származó kedvezőtlen hatásokat csökkenti, hogy az északias komponensű szelek többnyire turbulens tulajdonságúak, melyek a keveredést, hígulást elősegítik. 3.

A „4. Székesfehérvár-Veszprém” zóna csak a nitrogén-dioxid esetében tartozik a határérték feletti kategóriába, C besorolással.

Hatása az agglomerációra elhanyagolgató. 4.

Az „5. Dunaújváros környéke” zóna a PM10 esetében a B kategóriába, nitrogén-dioxid esetében a C kategóriába tartozik, melyek határérték feletti szennyezettséget jelentenek.

A lamináris délies szelek a szennyezettség halmozódást segítik elő. Ezek hatására a dunaújvárosi magas források kibocsátásai az agglomeráció legdélibb településeit egyes esetekben elérhetik. Levegőminőség az országhatáron túl A Budapest és környéke agglomerációhoz a Magyar-Szlovák államhatár van. A Szlovák állam déli régiója a vizsgálati területhez képest északra helyezkedik el, így a határon átterjedő légszennyező anyagok –figyelemmel a leggyakoribb szélirányokraérinthetik a fővárost és környékét. A Szlovák Köztársaságban 2000-ben a területi és hosszú távú levegőminőség-figyelő automatizált hálózat országos szinten 25 automatikus monitorállomásból (MS) és 13 kézi üzemeltetésű állomásból állt, ahol a szuszpendált részecskék nehézfémtartalmát mérték. Az automatikus monitorállomások rövid távú, valós idejű méréseket szolgáltattak a következőkre: NOx (23 MS), NO2 (23 MS), SO2 (23 MS), PM (12 MS), PM10 (10 MS), CO (6 MS), O3 (14 MS), H2S (2 MS), Pb (13 MS) és Cd (13 MS). Az automata mérőállomások a legszennyezettebb területeken helyezkednek el. A nem mozgó források kibocsátásai döntően az energiahordozók elégetésből származnak. Az emissziók fűtőanyag-, illetve fűtőberendezés függőek. Az emissziós adatbázis eredményei szerint a CO kibocsátások főleg a kohászatból származnak. Az SO2 döntő forrása az erőművek és az ipar. A mezőgazdasági tevékenység (műtrágyák, növényvédő szerek alkalmazása, gazdálkodás) metán, ammónia és nitrogén-oxidok forrása. A régióban néhány nagy pontforrás található. Az ipari források és kibocsátások legsűrűbben Bratislavában és Kosice környékén helyezkednek el. Az emisszió stagnál. A Szlovák Köztársaság déli területein a hagyományos szennyezők fő forrása a lakossági fűtés, a közúti forgalom és korlátozott számban más pontforrások. A határ menti terület mezőgazdasági területként jellemezhető, szignifikáns ipari emisszió források nélkül. Kivételt képeznek a Bratislavában és Kosice környékén található kohászati komplexumban-, illetve a Vojany-i erőműben található nagy pontforrások.


37


Érsekújvár, Rozsnyó, Léva forráskoncentráció található.

és

Dunaszerdahely

megyékben

közepes

A legtöbb távfűtőmű földgázt használ, és várható, hogy a potenciális új források is földgáz tüzelőanyagot fognak alkalmazni.

6. A HELYZET ELEMZÉSE 6.1. A hatások bemutatása 6.1.1. Általános megállapítások Budapest és az agglomeráció levegő minőségét elsősorban a gépjármű közlekedés kibocsátása határozza meg. A helyhezkötött légszennyező források jelentős része teljesíti az EU szabályokkal összhangban kialakított hazai normákat. Azon pontforrások, melyek túllépést okoznak rövidesen megszűnnek, vagy az üzemeltetők határérték alá csökkentik a kibocsátásukat. A 21/2001.(II.14.) Kormány rendelet 25. §. (4) bekezdése tartalmazza az utolsó dátumot, ameddig a túllépéseket meg kell szüntetni. Ez a határidő 2007. október 30. A gépjárművek okozta légszennyezettség jelenleg a domináns, mind Budapesten-, mind pedig az agglomerációban.

6.1.2. Budapestet érő hatások A főváros domborzati jellege és fekvése miatt az átszellőzés néhány légcsatornán át valósul meg. Az ipar és a szolgáltatás helyhezkötött légszennyező forrásain ma már alacsony koncentrációban történik a kibocsátás, határérték túllépések nem jellemzőek. A lakossági fűtésekből származó emissziók ugyan részleteiben nem ismertek, de jelentős számuk-, és ma még zömmel korszerűtlen fűtőberendezéseik miatt az összes kibocsátás jelentős lehet. A gépjárművek nagy száma, a közlekedési dugók rendszeres kialakulása igen jelentős hatással van a főváros levegőminőségére. A szakértői becslések szerint a gépjárművek kibocsátása okozza a szennyezettség 80-90%-át.

6.1.3. Az agglomerációt érő hatások Az agglomerációt ért hatások nem különíthetők el élesen a fővárosi hatásoktól. Lényegében ugyanazok a tényezők hatnak, csak mások az arányok. Az agglomerációban élő lakosság-sűrűség jóval alatta van a fővárosénak, így a szennyezésnek kitett népesség itt alacsonyabb.A helyhezkötött légszennyező források hatásai hasonlóak a Budapestiekhez, bár a lakossági fűtés több helyen még korszerűtlen kazánokat használva, szilárd tüzeléssel történik, melyeknek jelentős lehet a kibocsátása. Az agglomerációban is gépjármű közlekedés okozta levegőszennyezés a domináns, de itt a levegő minősége csak a főútvonalak mellett lehet rossz, nagyobb, összefüggő lakóterületet érő határérték feletti szennyezés nincs. A főútvonalak mellett kialakuló légszennyezettség a domborzati hatásoktól függően könnyen hígul, így a túllépések hatásterülete általában az út mellett 20-50 m-en belül van.


38


6.2. A levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedések Mind Budapest -, mind pedig az agglomeráció évtizedek óta próbál intézkedéseket tenni az egészséges környezetért, a környezetvédelem mindig kiemel helyet foglalt és foglal el a tervezésben. A rendszerváltást követően kialakult tervezési és szabályozási rendszerek prioritásként kezelik a környezetvédelmet, így a különbözőszinteken készült és készülő tervek, szabályozások már integrálják a környezeti elemek védelmét. Ez azt jelenti, hogy nem készülhet olyan terv, olyan beruházás, mely ne rendelkezne környezetvédelmi fejezettel, melyet képzett szakemberek állítanak össze. Az engedélyezések során, szinte minden esetben megkérik a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalást, vagy kifejezetten a Környezetvédelmi Felügyelőség az engedélyező hatóság, így új létesítések esetében csak határérték alatti kibocsátások lehetségesek. Ezen túl van egy másik feltétel az új beruházásoknál, vizsgálni kell a létesítés helyszínén a levegő minőségét, és ha annak szennyezettsége magas, akkor a határérték alatti kibocsátás sem engedhető meg, csak akkor, ha a beruházó más helyen, más kéményén olyan kibocsátás csökkenést ér el, mely arányban áll az új kibocsátással.

6.2.1. Levegőminőséget javító intézkedések 1. A kedvezőtlen levegőminőségi helyzet ok-okozati összefüggések tisztázása érdekében Budapest és az agglomeráció teljes körű felmérése. A fővárosi és agglomerációs levegőszennyezettség-mérő monitor hálózat korszerűsítése és esetenként bővítése az EU követelmények szerint. (KvVM, KDVKÖFE, Önkormányzatok) 2. Az új építési, ipartelepítési engedélyek kiadásánál az EU szabványoknak megfelelő, legkorszerűbb technológiák telepítésének előírása. (KDVKÖFE) 3. A Budapest és az agglomeráció régió levegőminőségi helyzetének javítására egyeztető tárgyalások tartása az érintett légszennyezők és szakhatóságok bevonásával. (KDVKÖFE) 4. Megegyezés a nagy tüzelő berendezéseket (50 MWth felett) üzemeltetőkkel "nitrogénszegény" égők beszerelésére, illetve a kis kéntartalmú fűtőolaj használatára. (KDVKÖFE) 5. FKF RT Hulladékhasznosító Mű füstgáz tisztító rendszerének felújítása, cseréje. (Önkormányzat, KvVM, KDVKF) 6. A lakossági szilárd tüzelés megszüntetése a gázprogram megvalósításával. (Önkormányzatok) 7. A távfűtés versenyképességének biztosítása céltámogatással, fűtéskorszerűsítési programokkal. (GKM, BM, KvVM, Önkormányzatok) 8. A porszennyezettség csökkentése érdekében a települése földútjainak szilárd burkolattal való ellátását szükséges növelni, az útfelületek tisztántartásával együtt. Indokolt a köztisztaság szabályozásának felülvizsgálata (Önkormányzatok)


39


9. A közutak rendszeres tisztántartásával a közutak diffúz porkibocsátását a minimálisra kell csökkenteni. (Önkormányzatok, közút kezelők) 10. A zöldfelület létesítésével el kell érni, hogy kiporzást okozó föld felületek „tájsebek” szűnjenek meg. (Önkormányzatok, FM) 11. A területrendezési eszközökkel meg kell akadályozni, hogy a légszennyezéssel leginkább érintett területeken-, illetve azok környezetében a zöldövezetek területe csökkenjen. A leginkább szennyezett területeken növelni kell zöldterületet. (Önkormányzatok, BM, KvVM) 12. Biztosítani kell a klimatikus kiegyenlítő hatások tartós megőrzését a kedvező bioklimatikus hatással rendelkező tájegységek védelmével. A regionális légcsere kapcsolatok, átszellőzési rendszerek fejlesztéséhez meg kell tartani, illetve növelni kell a városon belüli szabad, beépítetlen felületeket, zöldfelületi elemeket, a beépítetlen, összefüggő légcsere csatornákat, nyiladékokat, illetve fokozni kell a légcserét akadályozó elemek áteresztőképességét. (Önkormányzatok, BM, KvVM) 13. Alacsony hatásfokú, jelentős légszennyező anyag kibocsátást okozó konvektoros fűtés fokozatos megszüntetése, korszerű berendezések cseréjével, vagy távhő szolgáltatás igénybe vételével. Ezzel összefüggésben a 140 kWth bemenő összteljesítmény alatti tüzelő berendezésekre levegővédelmi szabályozás megalkotása. (Önkormányzatok, BM) 14. Alternatív és megújuló energiaforrások használatának intézmények és a lakosság részére. (GKM, Önkormányzat)

támogatása

15. Parlagterületek megszüntetése, jelentős egészségkárosító hatású pollen szennyezések csökkentése. (Önkormányzatok) 16. A mobilitásközpontú életmód tompítása, elfogadható alternatívák állítása. (Önkormányzatok, GKM, BM, KvVM)

6.2.2. A gépjármű közlekedés légszennyező hatásainak csökkentése A gépjárművek okozta levegő szennyezés forgalmi átalakításokkal-, forgalomszervezési intézkedésekkel-, valamint a gépjárművek kibocsátásának mérséklésével csökkenthető. Egyes szakértői vélemények szerint a közlekedés okozta levegő szennyezés feléért a forgalomban lévő gépjárművek mintegy 10%-a felelős. Ez azt jelenti, hogy ha a rossz műszaki állapotú, elkopott, korszerűtlen gépjárműveket nem használnánk, akkor a gépjárművek okozta légszennyezettség a felére csökkenne. A közlekedés fejlesztését szolgáló intézkedések között kiemelt helyet foglal el a 2003-2015-ig szóló közlekedéspolitikai Országgyűlési Határozat. Az ebben megfogalmazott célok és konkrét fejlesztések kedvező hatással lesznek Budapest és az agglomeráció levegőminőségére. Általános közlekedéspolitikai elemek, melyek megvalósítása elsődleges és összhangban áll az EU közlekedéspolitika prioritásaival: •

a közlekedésbiztonság javítása;


40


•

a környezetszennyezés (üvegházhatást okozó légnemű és szilárd összetevők, zajterhelés) csökkentése, a természeti és táji értékek védelme a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és fenntartása során;

•

a közlekedési tarifák, díjak, kedvezmények és bevétel-kiegészítések korszerűsített, egységes alapokra helyezett EU-konform rendszere; a díjbeszedés valamint az integrált menetjegyrendszer korszerű telematikai megoldásainak bevezetése;

•

a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének növelése, munkakörülményeik korszerűsítése, a kor követelményeinek megfelelő ismeretek megszerzése.

Kiemelten kezelt fejlesztések a 2006-ig terjedő szakaszban: •

a pán-európai hálózat részeként országhatártól-országhatárig tartó, valamint az országot É-D-i és K-Ny-i irányban átszelő, a főváros központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat időarányos kiépítése oly módon, hogy a hálózat biztosítsa az adott térségnek a vele kapcsolatban lévő más térségek felőli kedvező elérhetőségét;

•

a fővárost elkerülő gyorsforgalmi körgyűrű időarányos kiépítése, valamint a főváros északi oldalán épülő egy, és az M0 déli hídjától az országhatárig terjedő Duna-szakaszon (Szekszárdon kívül) még egy Duna-híd megépítése, a fővárosra nehezedő forgalmi nyomás csökkentése és a regionális kapcsolatok javítása céljából;

•

az európai normáknak megfelelő vasúti törzshálózat fejlesztése (hazai és nemzetközi fővonalak) az egységes európai vasúti hálózat részeként, amely biztosítja Magyarország tranzit szerepének visszaszerzését, valamint lehetővé teszi az Uniós tagországok irányában a nagysebességű vasúti összeköttetést;

•

a korszerű és jó minőségű helyi és helyközi közforgalmú személyközlekedés.

A 2015-ig prioritást élvező további fejlesztések: •

a logisztikai szolgáltató központok hálózata és a korszerű kombinált fuvarozási terminálok fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a környezetkímélő áruszállítások részarányának növelését;

•

a magyar Duna-szakaszon - nemzetközi összefogással - a megfelelő vízi út és az Országos Közforgalmú Kikötők alapinfrastruktúrájának fejlesztése;

•

a regionális jelentőségű nemzetközi repülőterek fejlesztése;

•

a légiforgalmi szolgálat továbbfejlesztése, a légtér biztonságának növelése, a légiforgalmi irányítási rendszerek és eljárások európai harmonizálása és integrálása;

•

az igényeknek és követelményeknek megfelelő, korszerű járműpark megteremtése (beleértve az akadálymentesség igényét is);

•

a közlekedési pályák és szolgáltatások hatékonyabb kihasználását biztosító intelligens közlekedési rendszerek alkalmazása;

•

Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér (BFNR) kapacitásának és szolgáltatásainak bővítése és a fővárosi gyorsvasúti kapcsolata.


41


A környezeti levegő minőségére várhatóan kedvező hatással lesz a „Az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és középtávú feladatairól, valamint finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló” 2044/2003. (III. 14.) számú kormányhatározatban megfogalmazott fejlesztési program, a gyorsforgalmi úthálózat 2003-2006 közötti középtávú fejlesztési feladatait is magában foglaló, 2015-ig terjedő időszakról.

6.2.3. Közlekedési vonatkozású intézkedések 1. Az M0 teljes budapesti gyűrű megvalósítása az M1 autópályától indulva és oda zárva, szektoronként a forgalom igényeinek megfelelő keresztmetszetben. (Állami beruházás) 2. Az M2 autópálya megvalósítása Budapesttől Vácig. (Állami beruházás) 3. Megépül az M0 északi szektorában a 2-11 sz. főutak közötti autópálya szakasz a gyűrű északi Duna-hídjával, a 10 sz. főút fejlesztésével. (Állami beruházás) 4. Dunahidak építése Budapesten és az agglomerációban. (Állami beruházás) 5. Megépül az M6 autópálya Budapest (M0)-Dunaújváros szakasza. (Állami beruházás) 6. Megépül az M0 északi szektora. (Állami beruházás) 7. Elővárosi közlekedés kialakítása (Állami és Fővárosi beruházás) 8. Dél-budai tehermentesítő út megépítése (Fővárosi beruházás) 9. Nagy Lajos király útja rekonstrukció (Fővárosi beruházás) 10. Körvasút-sori körút kialakítása (Fővárosi beruházás) 11. Ipartelepi feltáró út kialakítása (Fővárosi beruházás) 12. Csepeli gerincút létesítése (Fővárosi beruházás) 13. A járműállomány korszerűsítése. Az újonnan forgalomba állított járművek esetében országos érvényű szabályzás mondja ki az EU-ban érvényes követelmények (határértékek) betartását, így e területen további intézkedési lehetőséget csak az érvényes előírásnál jobb járművek preferálása (súlyadó, forgalomba helyezési díj, használati korlátozás megszüntetése stb.) jelent. (Fővárosi Önkormányzat). 14. Utólagos emisszió-csökkentő berendezések alkalmazásának támogatása. Ebbe az intézkedési körbe tartozik az autóbusz-motorok korszerűbbre történő kicserélése, a dízelüzemű nehézgépjárművekbe történő utólagos beépítése, a benzinüzemű gépkocsik gázüzemre történő átalakítása), katalizátorok utólagos felszerelése. (GKM, KvVM) 15. Környezetbarát gépjármű-üzemeltetés. E tekintetben kiemelt jelentősége van az üzemeltetett gépjárművek emissziója rendszeres ellenőrzésének az ún. úti ellenőrzések „valószínűsége” növelésének. (Közlekedés Felügyelet) 16. A korszerű – EURO 4 – tüzelőanyagok gyorsított ütemű bevezetése a főváros és agglomerációja területén, ami egyértelműen a szén-hidrogén emisszió csökkentését eredményezi. (GKM)


42


17. A korszerűtlen, magas emissziójú gépjárművek új, korszerű gépjárműre történő kicserélésének, azaz a leselejtezésének elősegítése. (GKM) 18. Közlekedési igények csökkentése a járművek kapacitásának jobb kihasználásával, megfelelő parkolás-politikával és a tömegtájékoztatás eszközeivel. (Önkormányzatok) 19. A főváros és az agglomeráció települései külön „hatékonyság-növelő” specifikus intézkedéseket vezessen be. Ilyen lehet például a súlyadó csökkentése az adott időpontban érvényes emissziós fokozat (EURO-3 jelenleg) határértékeinél jobb (például EURO-4) fokozatot teljesítő személygépkocsik részére. (Önkormányzatok) 20. Gépjármű forgalom csillapítására szervezési intézkedések bevezetése, P+R rendszer felülvizsgálata és fejlesztése, éjszakai áruszállítások bevezetése. A gépjárművek parkolási helyzetének felülvizsgálata. (GKM, Önkormányzatok)

6.2.4. Középtávon javasolt intézkedések •

A társadalmi-gazdasági lehetőségek várhatóan középtávon már lehetőséget nyújtanak korszerű közlekedési rendszerek kialakítására, a tömegközlekedés és a közúthálózat strukturális fejlesztésre. A javasolt intézkedések ennek megfelelően a következők:

•

A tömegközlekedési hálózat tervezett fejlesztése.

•

Alternatív tüzelőanyagok széleskörű alkalmazásba vételének előkészítése és megkezdése.

•

Tüzelőanyagcellás gépjárművek, hidrogénüzemű járművek alkalmazásba vételének előkészítése.

•

A meglévő MÁV és HÉV vonalak korszerű elővárosi rendszerré fejlesztésére, a városi gyorsvasúti vonalak bővítésére és a feltáró villamos, illetve autóbuszhálózattal - a Budapesti Közlekedési Szövetség keretén belüli - rendszerbe integrálása.

7. A JAVÍTÁSRA IRÁNYULÓ AZON INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK BEMUTATÁSA, MELYEKET E RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE ELŐTT VÉGREHAJTOTTAK Az 1997-ben elfogadott első Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-I) összesen 120 elérendő célt fogalmazott meg, ezek megvalósulásáról azonban nincsenek pontos adatok. Az 1994-1998. közötti években zajlott a Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program a súlyosan veszélyeztetett térségek levegőminőségének javítására. A program, amelyet a 1079/1993. (XII. 23.) Korm. határozat írt elő, nem hozott látványos eredményeket.


43


A közlekedés által okozott levegőszennyezés a 80-as évek elején került a figyelem középpontjába. 1993-ban a KTM kezdeményezésére történt a súlyosan veszélyeztetett térségek levegőminőségét javító " Ágazatközi Intézkedési Program" kidolgozása majd végrehajtására. E program feladattervében meghatározó szerep jutott többek között a kétütemű járműállomány forgalomból való kivonásának, a környezetbarát járművek üzemeltetésének és a fokozott környezetvédelmi közúti ellenőrzésnek. A program elemzése kimutatta, hogy műszaki szempontból sikerült a fejlett európai országok szintjét elérni, azonban a korlátozott gazdasági lehetőségek miatt a környezeti eredmény elmarad a várakozástól. Érdemi eredmény csak pénzügyi intézkedésekkel érhető el. Összefoglaló elemzés készült a gépjárművek környezetvédelmi ellenőrzéséről. Beigazolódott, hogy az eljárás pontossága méréstechnikai okokból megkérdőjelezhető, ennek ellenére alkalmas a környezetbarát-jármű-üzemeltetés követelményének fokozott kikényszerítésére.

8. A LÉGSZENNYEZETTSÉG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES AZON INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK RÉSZLETEI, AMELYEKET E RENDELET HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN FOGADTAK EL 8.1. Fővárosi Környezetvédelmi Program A Környezet védelméről szóló (1995. évi LIII.) törvény értelmében a Fővárosi Önkormányzatnak is ki kellett dolgoznia az illetékességi területére és a hatáskörébe tartozó környezetvédelmi feladatokra vonatkozó Települési Környezetvédelmi Programot (továbbiakban: Program). A Program összeállításánál azonban a környezetvédelmi összefüggések újbóli, speciális szakterületi, ágazati és területszerkezeti elemzésével mód nyílt a tervekben megfogalmazott javaslatok környezetvédelmi szempontú átértékelésére, ágazati javaslatok összeállítására, illetve olyan stratégiai irányvonalak meghatározására, amelyek megalapozhatják a jövőbeni rendezési, szabályozási terveket. A Program célja egyrészt, hogy a város egészét tekintve fogalmazzon meg olyan javaslatokat, amelyek a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak, másrészt, hogy ösztönözze a fővárosi önkormányzatok együttműködésének szükségességét, felhívja a figyelmet a főváros szükségszerű koordináló szerepére.

8.1.1. A Fővárosi Környezetvédelmi Program kidolgozásának alapvető céljai - a fenntartható fejlődés elveit valamint a környezeti "energiaforrásokkal" való tudatos és takarékos felhasználását szem előtt tartva preventív környezetvédelmi eszközöket felvonultatni, - az elhatározott fejlesztések és folyamatban lévő beruházásokhoz környezetvédelmi célú kiegészítő javaslatokat összeállítani,


44


- felhalmozódott, öröklött környezeti károk felszámolására vonatkozó megoldásokat megtalálni.

8.1.2. Levegővédelmi vonatkozások Budapest légszennyezettségi állapotát, az egyes kerületekben eltérő módon, de elsősorban a közlekedés, valamint az alacsony légszennyező forrásokkal rendelkező lakossági tüzelés, és az ipari kibocsátások határozzák meg. A közlekedésből származó légszennyezés elsősorban a belső területeken kritikus. Jelentős javulás rövid idő alatt egyik területen sem várható. A magas források közül a Huladékhasznosító Mű emissziója nagy területeket szennyez. Az ipari légszennyezések az elmúlt néhány év során, a termelés visszaesésével jelentős mértékben csökkentek (pl. a nagy ipartelepek egy részének megszűnése miatt). Ez a tendencia várhatóan meg fog változni, és átalakult struktúrával, de más, új iparágak előretörésével, egyes területeken ismét meghatározóvá válhat az ipari légszennyező anyag kibocsátás. Programjavaslatok a) b) c)

d)

e) f) g)

h)

A közlekedésből származó légszennyezés csökkentése forgalomtechnikai intézkedésekkel és a körgyűrű hálózat továbbépítésével. Az új építési, ipartelepítési engedélyek kiadásánál az EU szabványoknak megfelelő, legkorszerűbb technológiák telepítése. A Hulladékhasznosító Mű füstgáztisztító beruházás, továbbá a hőerőművek "nitrogénszegény" égőkkel való felszerelése, illetve a kis kéntartalmú fűtőolaj használatára való áttérés. A lakossági hőtermelésből származó légszennyezés csökkentése érdekében a földgáztüzelésre való áttérés támogatása, illetve a távfűtés versenyképességének biztosítása céltámogatással, fűtéskorszerűsítési programokkal. A családiházas övezetekben az alternatív hőtermelési rendszerek elterjesztésének támogatása. A fedetlen úthálózat hosszának csökkentése. A zöldfelületek arányának növelése, a meglévő zöldfelületek kiemelt védelme, különös tekintettel a város átszellőzése szempontjából fontos zónákban, csatornákban és a hegy- és dombvidéken. A fővárosi levegőszennyezettség-mérő monitor hálózat korszerűsítése és esetenként bővítése az EU követelmények szerint.

Levegővédelmi szempontból elsődlegesen beavatkozást igénylő fővárosi térségek a. A fővárosban, ill. az agglomerációban levő, felhagyott iparterületek rendezése mielőbbi intézkedést igényel. Ezekről a területekről


45


elsősorban szilárd (por) légszennyező anyag kerülhet az amúgy is terhelt környezetbe. Ezekben a térségekben kiemelt szempont a zöldfelületet létesítés, a fedetlen felszínek takarása. b. Az autópályák bevezető szakaszai környezetében folytatni kell a zajárnyékoló falak kiépítését, amelyek levegőtisztaság-védelmi szempontból is hasznosak lehetnek. A zajvédő falak környezetében zöldsáv kialakítása javasolt, ez a levegőszennyezettséget is csökkenti, közlekedésbiztonsági és tájképi szempontból is hasznos. c. A belső és az átmeneti zónában környezetkímélő energiahordozók támogatása komplex városrehabilitációs programok megvalósításával egyidőben javasolt.

8.1.3. Közlekedés A főváros területének nagy részén és a főváros környékén az elmúlt években jelentősen megnőtt az egyéni gépjárműforgalom, amelyet közúti infrastruktúra fejlesztése nem tudott időben követni. A fővárosi migrációs folyamatok hatására a lakó és munkahelyi területek távolsága megnőtt, így az utazások számának állandósága mellett is megnőtt a fajlagos utazási hossz. Budapest parkolási helyzete ma a város egyik legsúlyosabb problémája. Az áru- és teherszállítás szerkezete is megváltozott, viszont nem alakult még ki a szállítási távolságokat és a szállított mennyiséget racionalizáló egységes logisztikaiáruforgalmi rendszer. Az egyéni közlekedés fokozatos térnyerésével együtt a tömegközlekedés igénybe vétele csökkent az elmúlt időszakban. A közúthálózat szerkezete máig megőrizte a hagyományos sugaras-gyűrűs jelleget. A szerkezet feloldására, több szerep ellátására irányuló városrendezési-közlekedési elképzelések nem valósultak meg. Ugyancsak gondot okoz, hogy a főúthálózaton belül a gyorsforgalmi utak nem alkotnak hálózatot, így a közúthálózatnak nincsenek megfelelő részhálózatai. A 4256 kilométer hosszúságú fővárosi közúthálózatból 1236 km kiépítetlen földút. Célállapot Belváros, mint a város legérzékenyebb területének védelme, a forgalom áthelyezésével. A budai hegyvidék közlekedési problémáinak megoldása. A budai hegyvidék közlekedési problémáinak megoldása. Az északi és déli szektorok tömegközlekedési feltárásának javítása. A keleti szektor haránt irányú átjárhatóságának megteremtése. Kiemelt cél a hálózatfejlesztés és az áramlásszabályozás összhangjának megtalálása a közlekedésfejlesztésben. Legfontosabb feladat olyan kooperatív integrált rendszerek létrehozása és hatékony működtetése, amelyek alkalmasak a különböző utazási formák és közlekedési eszközök közötti magas szintű kapcsolódások megteremtésére. A kerékpáros-közlekedés fejlesztésének célja, a helyváltoztatásokon belül a kerékpározás 5%-os részesedésének 2010-ig történő elérése. A hálózat távlati fejlesztésével a város területén a teljes ellátottság megteremtése a cél, a mindenhonnan-mindenhová eljutás lehetőségével.


46


A közlekedésfejlesztés stratégiai prioritása A fővárosi hálózatok szerkezeti adottságaira tekintettel, a közlekedéspolitika meghatározó eszköze - az integrált közlekedési rendszerre, ezen belül a közösségi közlekedésre alapozó - az intermodalitás, az eszközváltás. E személyszállítási komplex fejlesztési stratégia Budapest esetén a meglévő MÁV és HÉV vonalak korszerű elővárosi rendszerré fejlesztésére, a városi gyorsvasúti vonalak bővítésére és a feltáró villamos, illetve autóbusz-hálózattal - a Budapesti Közlekedési Szövetség keretén belüli - rendszerbe integrálására, a haránt irányú közúthálózati elemek fejlesztésére, valamint egy átfogó és következetes parkolási politika érvényesítésével, P+R hálózat megvalósítására épít.

8.1.4. Programjavaslatok 8.1.4.1. A közösségi közlekedés fejlesztése - a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának javítása az előnyben részesítés eszköztárával; - a közúti vasút hálózatának fejlesztése, - 4-es metró dél-budai szakasz megépítése; - intermodális csomópontok, eszközváltási pontok kialakítása; - MÁV előváros hálózat fejlesztése. 8.1.4.2. A közúti főhálózat fejlesztése - a Hungária körgyűrű befejezése; - a körvasút menti körút és Duna-hídjainak megvalósítása; - a külső keleti körút megépítése, a kialakult ipari és logisztikai térségek feltárása érdekében; - az M0-ás autópálya differenciált paraméterű megépítése; - a budai hálózatfejlesztések; - a belső zóna útvonalain a forgalom áthelyezése. 8.1.4.3. Parkolás - Az intermodalitás elvéhez kapcsolva szükséges, hogy a fővárosban és környékén egy olyan átfogó parkoláspolitikára alapozott rendszer és szabályozás jöjjön létre, amely a központi területek parkolás/szabályozása mellett magában foglalja a magánközlekedés és közösségi közlekedés közötti esz-közváltásra alkalmas a P+R rendszerek és más eszközváltási pontok utazási láncba való kapcsolását. 8.1.4.4. Monitoring - A fővárosban végbemenő területátalakulási folyamatok, a közösségi közlekedés térvesztése a gépjárműforgalom okozta környezet-terhelés fokozottan követelik meg a környezeti szempontok figyelembevételén alapuló forgalmi tervezést és az átrendeződési folyamatok monitoring rendszerű figyelemmel kísérését.


47


8.1.5. Program végrehajtását szolgáló Intézkedési Terv Az Intézkedési terv a Program végrehajtását szolgáló, mintegy 15-20 éves időtávra szóló feladatokat veszi számba. Az Intézkedési terv I. a Főváros 7 éves fejlesztési terve alapján megvalósítható feladatokat tartalmazza. Az Intézkedési terv II. sorolja fel azokat a feladatokat, amelyek a főváros 7 éves időtávján, vagy a főváros kompetenciáján túlnyúlnak. Az Intézkedési tervet 2 évenként felül kell vizsgálni a városfejlesztési koncepción alapuló ágazati programok megvalósulása, illetve a lehetőségek függvényében. Az Intézkedési terv II.-ben szereplő feladatok a gördülő költségvetés tervezéséhez nyújtanak kínálatot és az éves költségvetések jóváhagyásával válnak konkréttá. A költségvetés tervezésénél figyelemmel kell lenni azokra a prioritásokra, amelyeket a Környezetvédelmi Program meghatároz. A prioritások változhatnak a felülvizsgálatok során az aktuális igények és elvárások függvényében. Mivel az EU csatlakozás újonnan meghatározott feladatokat is hozhat, nem célszerű e feladatok időtávját meghatározni. 8.1.5.1.Intézkedési terv I. Az intézkedési terv I. a főváros 7 éves fejlesztési terve alapján a 2008-ig reálisan megvalósítható, vagy előkészíthető feladatokat tartalmazza a főváros 7 éves fejlesztési terve alapján, ágazati bontásban (9. sz. táblázat). Az Intézkedési terv I. első oszlopában az egyes feladatok elvégzésére jóváhagyott összegek, a második oszlopban a jóváhagyott időtávok szerepelnek a Budapest Főváros Önkormányzata 2002. évi költségvetése szerint. E feladatok végrehajtása az ágazati programoknak megfelelően történik.


48


9. sz. táblázat

Feladat megnevezése

Budapest Főváros 7 éves fejlesztési terve, illetve *a 2002. évi működési keret alapján jóváhagyott összeg (MFt)

T ÁJ - , ZÖLDFE LÜLE T- É S TE RMÉ S ZE TVÉ DE LE M Üt em e ze t t e rd ő te le p ít é s 40 0, 0 Zö ldf elü le t -re ko n st ru kció 26 77 ,0 V á ro slige t i- t ó re ko n st ru kció ja , e lő ké szít é s 20 0, 0 O rczy- ke rt , ú j p a rk kia la kít á sa 89 8, 6 Új p a rk ép ít é se (vá ro si szin t ű kö zp a rk lét e sít é se 20 00 ,0 Cse pe le n ) Fe lvo n u lá si té r f ásítá sá na k me gke zd é se (I. ü te m ) 15 0, 0 S o rf a te le p ít é s, f asor re kon st ru kció 40 0, 0 T ermé sze t vé d e lm i te rü le te k é lőh e ly re ko n st ru kció ja 40 ,0 T ermé sze t vé d e lm i mo n ito rin g 1, 1 * K isví zf o lyá so k re vit a li zá ció ja 13 ,0 * TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME V á ro sre h ab ilit á ció tá mo ga t á sa 18 54 ,0 KÖZLEKEDÉS Be ls ő vá r os r é s zek á tm e nő for ga l m á na k en yhí té s e K va ssa y út i kap cso la t 40 0, 0 Dé l- bu da i t eh e rm en t e sít ő út , e lő ké szít é s 50 ,0 Na gy L . kir. út ja re ko n st ru kció , elő ké szít é s 10 0, 0 K ö rva sú t so r krt . I. ü te m 90 0, 0 I pa rt e lep i f eltá ró út I. ü te m 32 00 0, 0 P +R p a rko ló k é p íté se 12 00 ,0 For ga l om ir á n yí tá s fe jl es zté se Fo rga lo m irán yít á s és kö zú t i- va sú t i á t já ró k 48 1, 8 f ejle szt é se Fo rga lo m irán yít á s f ejle szt é se 12 00 ,0 K e ré kp á rkö zle ke dé s f e jle szt é se 10 00 ,0

időtáv

20 02 -2 00 5 20 02 -2 00 5 20 02 20 02 -2 00 4 20 03 -2 00 9 20 02 20 02 -2 00 5 20 02 -2 00 5 20 02 20 02 20 02 -2 00 8

20 02 -2 00 3 20 02 20 02 20 03 -2 00 4 20 02 -2 01 1 20 01 -2 00 5 20 02 20 03 -2 00 6 20 02 -2 01 1

Jelölések: Dőlt betűvel szedve a működési keretből megvalósuló feladatok * A 2002. évi működési keretben jóváhagyott összeg

8.2. Az NKP-II levegővédelmi elemei Jelenleginél átfogóbb, hosszabb időtávú környezetvédelmi program lesz a NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM-II (NKP-II), mely 2003 és 2008-közötti időszak környezetvédelmi feladatait foglalja össze. Megállapításra került, hogy a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége eredményeképpen - a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - szinte


49


minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmű korlátozásával is együtt jár. Az NKP-II. levegővédelemhez kapcsolódó főbb elemei 1. fejezet: Klímavédelem Küldetése: a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészség megőrzése azáltal, hogy csökken az emberek környezetből származó káros hatásoknak való kitettsége. • •

•

Megújuló energiahordozók elterjesztése Fogyasztói oldali energiatakarékosság és energiahatékonyság javítása Közlekedési eredetű káros gázkibocsátás növekedési ütemének mérséklése

7.fejezet: Városi környezetminőség javítása Küldetése: A települési környezetvédelem alapvető feladata, hogy egy élhetőbb, kevesebb környezeti eredetű stresszhatást közvetítő, jobb környezetminőségű település alakuljon ki. • • •

Településszerkezeti fejlesztési hibák okozta környezeti problémák csökkentése Épített környezeti elemek megfelelő állapotának biztosítása, az épített értékek védelme Közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése • Tiszta, jó közérzetet segítő városi környezet kialakítása

Az NKP-II többek között a jelenlegi 11 százalékról 5-8 százalékra csökkentené a szennyezett levegőjű területek arányát, további terv, hogy a lakosság negyven százaléka helyett csak az állampolgárok negyede kényszerüljön nem megfelelő minőségű levegőben élni. A legfontosabb levegőtisztasággal kapcsolatos konkrét problémák kapcsolódnak a jelen intézkedési programhoz is: (a) Kiemelkedően nagy a fővárosi agglomeráció és az észak-dunántúli iparvidék levegőkörnyezetének terhelése, mindkettő összefüggően szennyezett térségnek tekinthető. (b) Az utóbbi évtizedben mind a kén-dioxid, mind a nitrogén-oxidok kibocsátása csökkent. E tendenciával ellentétesen a közlekedés nitrogén-oxid kibocsátási aránya nőtt. (c) A gépjárművekből származó kibocsátások jelentős szerepet játszanak a nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségében. (d) A nagyobb városok belterületein és a forgalmas főútvonalak mentén a légzési zónában - természetesen az időjárási és a forgalmi helyzet függvényében - jelenleg is magas szennyezőanyag-koncentrációk mérhetők, helyenként növekvő gyakorisággal. (f) A nyári magas ózonkoncentrációk gyakoribb kialakulásában szerepet játszhat a gépjárművekből származó kibocsátások részaránya.


50


8.3. Rövid- és Középtávú Környezetvédelmi Intézkedési Terv 1991-ben a Kormány határozatával elfogadott egy Rövid- és Középtávú Környezetvédelmi Intézkedési Tervet, amely jelenleg is érvényben van. Az Intézkedési Terv céljai között nem egy olyan kérdés szerepel, amely az NKP-nak is szerves része.

8.4. Környezet- és Természetpolitikai Koncepció Az általános környezetpolitika területén a vizsgálat arra irányult, hogy a magyar kormányzat tevékenységébe, a különböző politikák kialakításába mennyire épülnek be a környezeti szempontok, milyen a különböző érdekcsoportok (gazdasági, társadalmi) részvétele a környezetpolitika formálásában. E tevékenységnek világos környezetpolitikai elvek és célok megfogalmazásában kell megnyilvánulnia. Ennek a kívánalomnak Magyarország eleget is tett a Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció kidolgozásával, amelyet az Országgyűlés 1995 májusában fogadott el.

8.5. Egyéb kapcsolódó programok A fentiek mellett a környezetvédelem egyes sajátos feladataira, illetve más ágazatok környezetvédelmet is érintő területeire számos szakterületi program készült az elmúlt időszakban, illetve készül jelenleg.

8.5.1. Energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési Cselekvési Program [1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat] A Kormány az energiatakarékosság és energiahatékonyság-növekedés, valamint a megújuló energiahordozó hasznosítás bővítés érvényre juttatása érdekében 2010-ig szóló Cselekvési Program indítását tartja szükségesnek. A Cselekvési Program végrehajtásához biztosított központi és a bevonható külföldi támogatásokkal, valamint a támogatások által generált saját tőke-ráfordításokkal, illetve hitelekkel kell elérni 2010-ig - a rendelkezésre álló nemzetközi pénzforrások függvényében - a 75 PJ/év energiahordozó megtakarítást.

8.5.2. Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) az Egészségügyi Világszervezet európai tagországainak 1994-ben Helsinkiben tartott második miniszteri konferenciájának döntésére alapozva készült. Hazánk vállalta, hogy az európai országok közül az elsők között készíti el saját nemzeti programját.

8.6. Programok a közlekedés környezeti hatásainak csökkentésére A közlekedés okozta környezeti hatások az egyik legnehezebben kezelhető problémát jelentik mind az ágazat, mind a környezetvédelem számára. A megoldás azért nehéz, mert a hatások szétszórtak, eloszlanak az ország területén és a meglévő közlekedési rendszerek és szokások nehezen változtathatóak. A közlekedés legtöbb problémát okozó alágazata a közúti személy- és áruforgalom


51


lebonyolítása. Ezt igazolja a gépkocsiforgalom kibocsátásainak magas részaránya a légszennyező anyagok tekintetében. A közúti közlekedés a településeken az egyik legsúlyosabb, egészségügyi problémákat is okozó hatású tevékenységgé vált a levegőminőségi és zajkibocsátási hatások miatt. A közlekedési útvonalak létesítése károsíthatja az élővilágot első lépésben az élőhelyek szétszabdalásával és a forgalom káros hatásaival. A vázolt problémák fokozatos megoldásának kereteit megadja a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításhoz szükséges legfontosabb feladatokról szóló 68/1996. (VII.9.) OGY-határozat, amelyben az egyik fő fejlesztési szempont az emberi környezet védelme.

9. A JAVÍTÁSRA IRÁNYULÓ, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ KÖLTSÉGEI ÉS FORRÁSAI 9.1. Költségbecslések Helyhezkötött légszennyező források kibocsátásainak csökkentésének költségeit az üzemeltetőknek kell biztosítaniuk, mivel jogszabály írja elő a határértékeknek való megfelelést 2007-ig. A közúton közlekedő gépjárművek légszennyező anyag kibocsátását csökkenteni fogják a különböző EURO szintek bevezetései. Ennek költségeit a gépjárművek üzemeltetői állják.

9.1.1. Helyhezkötött légszennyező források 9.1.1.1. A hulladékégetők beruházásainak elemzése A beruházási elemzés országosan két alternatívára készült el: − 5,06 milliárd Ft (1991-es optimista kalkuláció) − 14,3 milliárd Ft (1991-es pesszimista kalkuláció) Ezen kalkulált költségadatok 1997-es árszinten értendők. Budapestre és agglomerációra becsült költség 760 M Ft. 9.1.1.2. A nagy tüzelő berendezések beruházásainak elemzése A helyhezkötött légszennyező források közül az egyik legjelentősebb kibocsátók az erőművi tüzelő berendezések. Tekintettel arra, hogy az energetika az egyik leginkább költséges ágazat, ezért ennek a várható költségeit mutatjuk be az alábbi 10. sz. táblázatban Budapestre és agglomerációra.


52

BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE AGGLOMERÁCIÓ INTEGRÁLT LEVEGŐVÉDELMI INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA 10. sz. táblázat Erőművek beruházási költségei és üzemköltségek becsült növekedése az EU-direktíváknak történő megfeleléshez (1997-es árszinten) Becsült beruházási költségek millió Ft.

ÖSSZESEN

Üzemktg. növ.

Új beruházás

2000

2001

2002

2003

2004

Összesen

min.

max.

min.

max.

200

2420

5500

4530

1980

14630

1530

5260

40000

40000

9.2. Közlekedés kibocsátás csökkentésének költségei A közútfejlesztési programok és azok költségei Budapest vonatkozásában a 8.1.5.1. pont alatti táblázatban találhatók.

9.2.1. Kétütemű gépjárművek Az egyik legjelentősebb légszennyező anyag kibocsátók a kétütemű motorral hajtott gépjárművek. A ma használatos motorok elavultak, műszaki állapotuk zömmel lehanyagolt. A kibocsátás csökkentésnek két módja van: •

A gépjárművek kivonása a forgalomból.

•

Katalizátorok beépítése

A gépjárművek kivonása a forgalomból nem jelent költséget az államnak, viszont rossz helyzetbe kerülnek a szegény –sok esetben mozgássérült- üzembentartók. A katalizátorok beépítésére megvan a műszaki megoldás, ennek költségei, mintegy 40-60.000.-Ft-ot tesznek ki. Feltételezve, hogy a cserét 50%-os támogatással végeznék el, és ezen a műszakilag (beépítésre érdemes állapot) alkalmas gépkocsik, vagyis a kétütemű gépjárművek mintegy fele venne részt, akkor ennek költsége több milliárd forintot tenne ki.

9.2.2. Benzin-, és diesel üzemű négyütemű gépjárművek Az EU szigorú előírásokat fogalmazott meg a benzin-, és diesel üzemű négyütemű gépjárművekre. Hazánk is átvette e szabályozást, tehát a kibocsátások fokozatos csökkenése biztosan prognosztizálható. Ennek költségeit a gépjármű üzemben tartók fizetik meg, az államnak kiadásokkal nem kell számolni.

9.2.3. Közlekedési utak, közlekedési alternatívák A legnagyobb állami szerepvállalás az állam részéről a környezetvédelmi célú közút változtatások jelentik. A forgalom átszervezések, forgalomcsillapítások, a közlekedési dugók megszüntetése, mind-mind jelentős szakmai előkészítést és költséget jelent. Ennek nagyon jelentős, jelenleg nem forintosítható költségei lesznek az állam felé, mivel elsősorban a tömegközlekedést kellene olyan szintre emelni, hogy az valóságosan is alternatívát kínáljon a gépjárművet használóknak.


53


10. A HOSSZÚ TÁVON TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK RÉSZLETEI 10.1. A NKP-II. hosszabb távú levegővédelmi vonatkozásai Az NKP-II a környezeti problémák felszámolása és az értékek megőrzése érdekében meghatározza a legfontosabb célkitűzéseket. Ennek során fogalmazhatók meg a különleges kezelést igénylő területekhez kapcsolható elvégzendő feladatok. A társadalom környezettudatosságának fejlesztése a hatéves programon belül átfogó célkitűzésnek tekinthető; az e téren elért eredmények közvetetten a célok és célállapotok elérésének hatékonyságában is jelentkeznek.

10.2. Budapest főváros környezetvédelmi programja 10.2.1. Intézkedési terv II. a főváros 7 éves fejlesztési terv időtávját meghaladó feladatokra Az Intézkedési terv II. tartalmazza mindazon feladatokat, • amelyek időtávja a 7 éves terven túlmutat; • amelyekre a 7 éves terv nem biztosít fedezetet; • amelyekre a 7 éves tervben van jóváhagyott összeg, de ez a végrehajtáshoz nem elegendő; • amelyek nem a Fővárosi Önkormányzat illetékességébe tartoznak, de amelyek nem nélkülözhetik a főváros koordinatív és kooperatív szerepét. Az alábbi táblázat 11. sz. táblázat 2. oszlopában a feladatmegosztásban résztvevők találhatók a szerint, hogy a feladat állami közreműködéssel, kerületi önkormányzatok, valamint az agglomerációs települések önkormányzatainak közreműködésével hajtható végre. 11. táblázat A FE L AD AT ME G NEV E ZÉS E LE VE GŐTIS ZT AS ÁG - VÉ DE LE M V á ro sklim a to ló gia i vizs gá la t o k TÁJ-, ZÖLDFELÜLET ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Zö ldf elü le t -f e jle szt é si t e rü le t e k e lő vá sá rlá si jo g sze rin t i me gsze r zé se K isví zf o lyá so k re vit a li zá ció ja V éd et t te rü le te k t u la jd on jo gá na k re nd e zé se Zö ldf elü le t i st ru kt ú ra t e rv kido lgo zá sa Új f ő vá ro si zö ld f e lü let i ka ta szt e r ké szít é se B VK S Z á lt a l vé d et t f a so ro k vi zs gá la t a T ermé sze t vé d e lm i te rü le te k é lőh e ly- re kon st ru kció ja


A FE LAD AT ME G O S ZT ÁS J E LLE G E F

F Fk, K F F F F Fk

54

BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE AGGLOMERÁCIÓ INTEGRÁLT LEVEGŐVÉDELMI INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA A FE LAD AT ME G O S ZT ÁS J E LLE G E Fk

A FE L AD AT ME G NEV E ZÉS E T ermé sze t vé d e lm i mo n ito rin g Te rmé sze t vé d e lm i te rü le te k h aszn á la t a

re kreá ció s

cé lú

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME K ed ve zm é n y- cso ma g és öszt ö n ző re n d sze r kid o lgo zá sa a b a rn a me ző s b e ru h á zá so k t ám o ga tá sá ra T elep ü lé sö ko ló gia i ku ta tá so k tá mo ga t á sa V ízá t e re szt ő b u rko la to k kia la kít á sa a lka lma zá sá n a k ö szt ö n zé se KÖZLEKEDÉS G yor s va s úti hál óza t fe jl e s ztés e 4 . S z. me t ró vo n a l ép ít é se É -D- i re gio ná lis ge rin cvo n a l A vá r os k ör n yé k k özle ke dé si k apc s ol a tá nak ja ví tá s a E lő vá ro si va sú t i kö zle ke dé s kia la kít á sa B u da pe st i kö zle ke d é si szö ve t sé g lét re ho zá sa P +R p a rko ló k é p íté se A fő vá r os for ga l m i te he r m e ntes í tés e M0 au tó p á lya t o vá bb ép ít é se Új Du n a -h id a k ép ít é se Be ls ő vá r os r é s ze k á tm e nő for ga l má nak c s ök ke nté se Dé l- bu da i t eh e rm en t e sít ő út Na gy L a jos kirá ly ú t ja re kon st ru kció K ö rva sú t so ri kö rú t I pa rt e lep i f eltá ró út Cse pe li ge rin cú t Töm e gk özl e ke dés Fe lszín i t öm e gkö zle ke d é si há ló za t f e jle szt é se (1 e s, 4 4 -es, 3 -as villa m o so k) T öm e gkö zle ke d é si já rm ű ve k ko rsze rű sít é se T öm e gkö zle ke d é s e lőn yb e n ré sze sít é se K ö zú t -va sú t i á t já ró k f e jle szt é se For ga l om ir á n yí tá s fe jl es zté se Fo rga lo m csilla p ít ot t és gya lo go s ö ve ze t e k lé t reh o zá sa T elem a t ika a lka lm a zá sa Út bu rko la t o k re kon st ru kció ja, f öldu ta k b u rko lá sa

F

F F F

Á , Fk Á , Fk Á, F Á, F Fk Á Á, F

Fk Fk Fk Á , Fk Fk Fk Á , Fk Fk Fk K F Fk, K

Jelölések: Á: Állami támogatást igénylő, vagy állami feladat, amelyhez fővárosi koordináció szükséges. F: A Fővárosi Önkormányzat feladata.


55

BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE AGGLOMERÁCIÓ INTEGRÁLT LEVEGŐVÉDELMI INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA Fk: Fővárosi feladat, amely végrehajtásához a 7 éves fejlesztési terv, illetve a működési keret szerint biztosított ráfordítás nem elegendő. K: A kerületi önkormányzatok feladata, amelyhez célszerű a főváros koordinációja, illetve olyan feladat, amely a kerületi önkormányzatokkal együttműködve hajtható végre. A: Az agglomeráció települési önkormányzataival közösen végrehajtandó feladat.

10.3. EU programok LIFE III. Környezetvédelmi program Az Európai Unió jelenleg futó LIFE III. környezetvédelmi programja 2000-2004 között van érvényben 640 millió euró költségvetéssel. Célja a különböző környezetvédelmi tevékenységek finanszírozásán keresztül hozzájárulni a közösség környezetvédelmi politikájának fejlesztéséhez és megvalósításához. Három fő tevékenységi területet ölel fel: ezek a környezetvédelem, a természet megőrzése és harmadik országok.

10.4. Egyéb fejlesztési programok •

35/1998. (III. 20.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról

•

2303/2001. (X. 19.) Korm. határozat a gyorsforgalmi úthálózat (autópályák, autóutak) 2015-ig terjedő fejlesztési programjáról, valamint az országos közúthálózat kiemelten fontos elemeinek a megvalósításáról

11. INTÉZKEDÉSI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA A levegővédelmi intézkedési program elkészítését jogszabály írja elő azokra a zónákra, ahol valamely szennyező anyag a határértéket meghaladja. A főváros és környéke az „A” jelű zónába került besorolásra, mely a szennyezett levegőjű, 250.000-nél több lakosú agglomerációkra vonatozik. Az agglomerációban a nitrogén-dioxid és a szilárd (PM10) szennyező anyagok haladják meg a légszennyezettség egészségügyi határértékét (B, ill. C zóna). Az agglomerációba a főváros és 71 település tartozik. A vizsgálati területen 3.036.000 fő él. Jelentős szennyezettségnek van kitéve ebből 472.000 lakos. A szennyezett terület nagysága jelentős, de fontosabb szempont, hogy az expozíció nagy népsűrűségű területet érint. A fővárosban és környékén számos védendő természeti érték is található.

11.1. A levegőminőség összefoglaló jellemzése A fővárosi monitor-hálózat 5 éves adatsorai alapján a kén-dioxid koncentrációja általában határérték alatti, csökkenő irányzatú. A nitrogén-dioxid koncentrációk a belvárosban gyakran határérték felettiek, a tendencia csökkenő. A szén-monoxid koncentrációk döntően határérték alatt vannak, az irányzat is csökkenő.


56


A szálló por koncentrációk gyakran határérték felettiek, egy mérőhely kivételével kissé csökkenő irányzatúak. A trendet és túllépéseket a tanulmány vonatkozó fejezeteiben elhelyezett ábrák mutatják be. A modell-számítások szerint Budapest belvárosában a körutak, a főbb kivezető utak, autópályák hatásterületén mindenütt NO2 határérték túllépés jelentkezik. A belső városrész jóval szennyezettebb a külterületeknél. A modell-számítással nyert szennyezettség-eloszlást a tanulmányban elhelyezett térkép mutatja. A fővároson kívül rendszeres mérések folynak jelenleg Vácott, Százhalombattán és Szentendrén. Mindegyik városban előfordulnak határérték feletti NO2 és por koncentrációk. Az intézkedési terv céljára 25 településen végzett mérések sehol sem mutattak ki határérték feletti NO2, ill. benzol koncentrációt.

11.2. A szennyezett területek meghatározása Az agglomeráción belül a szennyezett területek kijelölése a környezetvédelmi felügyelőségek feladata. A kijelölés alapját képezték: • • • • • •

•

háttér-mérések adatai rendszeres mérőhálózati mérések a program céljaira végzett mérések ipari kibocsátási adatok közlekedési forgalmi adatok modell-számítások helyszíni bejárások

A 71 db településre elvégzett besorolást a tanulmány táblázatosan és térképeken közli a jogszabályban előírt 5 szennyező anyagra. A főváros közigazgatási területén a jogszabály szerinti besorolás megfelel a mérésekkel és modellekkel meghatározott valós szennyezettségi helyzetnek. Eszerint a kén-dioxid E, nitrogén-dioxid B, szén-monoxid D, szilárd (PM10) C és a benzol E besorolású. Az intézkedési terv szempontjából a részletesebb behatárolás is szükséges, mely a belső városrészt és a forgalmas utak hatásterületét jelenti. Az intézkedések súlypontja a nitrogén-oxidok és a porterhelés: a PM10 meghaladja az egészségügyi határértéket, a nitrogén-dioxid pedig ezen felül még a tűréshatárt is. A fővároson kívüli agglomeráció legszennyezettebb területei a Budaörs-ÉrdSzázhalombatta térség és a pesti oldalon a Dunakeszi-Vác terület. A legkevésbé szennyezett a Szentendrei sziget, a Váctól keletre eső települések és a Budai hegység környéke. Az agglomeráció peremén több kisebb település egyik szennyező anyagra sem szennyezett. A részletes besorolást szintén a vonatkozó ábrák és táblázat mutatja be. Az agglomerációba történő besorolásra javasolható Csobánka, és a jogszabályból véletlenül kimaradt Pilisszentiván. Az agglomerációból kihagyásra javasolható Iklad,


57


Domony, Kisnémedi és Majosháza. Rendszeres mérések szükségesek a jelenlegieken kívül Budaörs, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Pilisvörösvár és Törökbálint településeken.

11.3. A légszennyezettség okai A légszennyezettség okai közt első helyen áll a közúti közlekedés, mely a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, a benzol és karcinogén szén-hidrogének döntő részéért felelősek. A fűtési időszakban a lakossági, szolgáltatási, közintézményi tüzelés hatása is érvényesül. A legtöbb településen elterjedt a gázfűtés, mely a nitrogén-oxidok koncentrációját növeli. A száraz nyári időszakban a por alakú szennyezettség növekszik meg. Az ipari emissziók hatása a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen csökkent. Néhány magas forrás (erőmű, fűtőmű,) hatásterülete az agglomeráció jelentős részét érinti. Az ország területén kijelölt más zónák közül az uralkodó szélirányban fekvő ”3. Komárom-Tatabánya-Esztergom” zóna hatása érintheti az agglomerációt. Más zónák hatása a fővárosi agglomerációra nem jelentős.


58

INTEGRÁLT LEVEGŐVÉDELMI INTÉZKEDÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents