INTEGRÁLT FARM MINÖSÉGBIZTOSÍTÁS Minden Gazdaság Alapmodul - Növénytermesztési Alapmodul - Zöldség és Gyümölcs

INTEGRÁLT FARM MINÖSÉGBIZTOSÍTÁS Minden Gazdaság Alapmodul - Növénytermesztési Alapmodul Zöldség és Gyümölcs ELLENŐRZÉSI PONTOK ÉS TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK MAGYAR VÁLTOZAT 5.0 5.0-2_JULY2016 KIADÁS (KÉTSÉG ESETÉN AZ ANGOL EREDETI VÁLTOZAT IRÁNYADÓ!) KÖTELEZŐ 2016 JÚLIUS 1.-TŐL

INTEGRÁLT FARM MINÖSÉGBIZTOSÍTÁS Minden Gazdaság Alapmodul ELLENŐRZÉSI PONTOK ÉS TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK MAGYAR VÁLTOZAT 5.0 5.0-2_JULY2016 KIADÁS (KÉTSÉG ESETÉN AZ ANGOL EREDETI VÁLTOZAT IRÁNYADÓ!) KÖTELEZŐ 2016 JÚLIUS 1.-TŐL

TARTALOM BEVEZETÉS SZAKASZ

AF

MINDEN GAZDASÁG ALAPMODUL

AF. 1

A TERMŐHELY TÖRTÉNETE ÉS KEZELÉSE

AF. 2

NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE ÉS BELSŐ ÖNÉRTÉKELÉS/BELSŐ ELLENŐRZÉS

AF. 3

HIGIÉNIA

AF. 4

DOLGOZÓI EGÉSZSÉG, BIZTONSÁG ÉS JÓLÉT

AF. 5

ALVÁLLALKOZÓK

AF. 6

HULLADÉK ÉS SZENNYEZÉS KEZELÉS, ÚJRAHASZNOSÍTÁS, ÚJRAFELHASZNÁLÁS

AF. 7

KÖRNYZETI ÁLLAPOT MEGŐRZÉSE

AF. 8

REKLAMÁCIÓK

AF. 9

VISSZAHÍVÁSI/KIVONÁSI ELJÁRÁS

AF. 10 ÉLELMISZER-VÉDELEM (nem alkalmazható a Virágok és Dísznövények valamint Növényi szaporítóanyag modul esetében)

160831_GG_IFA_CPCC_AF_V5-0-2_hu.docx

AF. 11 GLOBALG.A.P. STÁTUSZ AF. 12 LOGÓ HASZNÁLAT AF. 13 NYOMONKÖVETHETŐSÉG ÉS ELKÜLÖNÍTÉS AF. 14 ANYAGMÉRLEG AF. 15 ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI POLITIKA NYILATKOZAT (nem alkalmazható a Virágok és Dísznövények esetében) AF. 16 ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS HAMISÍTÁS ÉS CSALÁS KOCKÁZATÁNAK MÉRSÉKLÉSE (nem alkalmazható a Virágok és Dísznövények esetében) AF 1. MELLÉKLET: KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ÚTMUTATÓ - ÁLTALÁNOS AF 2 MELLÉKLET: KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ÚTMUTATÓ – TERMŐHELY KEZELÉS

Code Ref: IFA V5.0-2_July16; Magyar változat Ellenőrzési Pontok és Teljesítési Kritériumok – Minden Gazdaság Alapmodul Oldal: 3 / 151

BEVEZETÉS a) A GLOBALG.A.P. Integrált Gazdaság Minőségbiztosítás (IFA) Szabvány magában foglalja a teljes mezőgazdasági termelési folyamat tanúsítását a termék talajba kerülése előtti időszaktól (eredetre és szaporítóanyagra vonatkozó ellenőrzési pontok) vagy amikortól az állatot termelésbe állítják a fel nem dolgozott termék elkészültéig (nem foglalja magában a feldolgozást, továbbfeldolgozást, vágást, kivéve az Akvakultúra első szintjét) b) A GLOBALG.A.P. alapot és keretet biztosít az elsődleges termelési folyamatok független, elismert, 3. fél általi tanúsítására az ISO/IEC Guide 65 követelményeinek megfelelően. (A termelési folyamat – termesztés, nevelés vagy termelés - tanúsítása biztosítja, hogy csak azok a termelők lehetnek tanúsítottak, akik a GLOBALGAP alap dokumentumaiban lefektetett Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (G.A.P) bevezetésében elérnek egy bizonyos megfelelőségi szintet.


c) Az IFA Szabvány számos előnyt kínál a termelők számára: (i) Csökkenti az elsődleges termelés élelmiszer-biztonsági kockázatait azáltal, hogy ösztönzi a fejlődést és a nemzeti és regionális gazdaságokra alkalmazható minőségbiztosítási programok alkalmazását és egy világos, kockázatértékelésen alapuló HACCP alapú referencia szabvány alkalmazásával szolgálja ki a fogyasztókat és az élelmiszer-láncot. Az élelmiszerláncon keresztül folytatott konzultációval szakmai kommunikációs fórumként is szolgál a folyamatos fejlődés és átláthatóság érdekében. (ii) Csökkenti a megfelelőség költségét azáltal, hogy összetett mezőgazdasági vállalkozások esetében kiküszöböli a többszörös termék ellenőrzéseket/auditokat a “mindent egy helyről” elvvel, az iparág részéről történő proaktív alkalmazása révén kiküszöböli a túlszabályozás okozta terheket, valamint azáltal, hogy globális harmonizációt valósít meg, egyenlőbb versenyfeltételeket biztosít. (iii) Növekszik a gazdaságok minőségbiztosítási programjainak integritása azáltal, hogy egységesen határozza meg és érvényesíti az ellenőri/auditori kompetenciát, az ellenőrzést és a jelentést, továbbá harmonizálja a megfelelési kritériumok értelmezését. Az IFA Ellenőrzési Pontok és Teljesítési Kritériumok dokumentum különböző modulokra van felosztva, amelyek mind a telephely tevékenységének különböző területeit vagy szintjeit fedi le. A szakaszok az alábbi módon kerültek csoportosításra: (i) “Alapmodulok” – Tágabb osztályozást jelent, általános termelési kérdéseket foglalnak magukba Minden Gazdaság Alapmodul (AF) Növénytermesztési Alapmodul (CB) Állattenyésztési Alapmodul (LB) és Akvakultúra Alapmodul (AB). (ii) “Modulok” – termék típusonkénti osztályozást jelent, részletesebb termelési kérdéseket foglalnak magukba.




d) Az egyes GLOBALG.A.P Ellenőrzési Pontok és Teljesítési Kritériumokat felülírják a rájuk vonatkozó, szigorúbb jogszabályi követelmények. Ahol nem áll rendelkezésre jogszabályi követelmény (vagy azok nem elég szigorúak), ott maga a GLOBALG.A.P követelmény az elfogadható minimum megfelelési szint. Az elérhető összes jogszabálynak való megfelelés önmagában nem feltétele a tanúsításnak. A GLOBALG.A.P Tanúsító Testületek által végzett ellenőrzések, nem váltják ki a hatóságok felelősségét abban, hogy a jogszabálykövető működést erősítsék. Egy ellenőrzési pont értékelési szintje nem módosul főbb kötelezettségre attól, ha az adott ellenőrzési pont által megfogalmazott követelményt jogszabály is szabályozza. A ellenőrzési pontok értékelési szintje nem változhat, a jóváhagyott és a GLOBALG.A.P honlapon közzétett CPCC dokumentumok és kérdéslistákban meghatározott szinten kell maradjon. e) A GLOBALG.A.P Általános Előírásokban és a Ellenőrzési Pontok és Teljesítési Kritériumokban használt szakmai kifejezések definíciói megtalálhatók az Általános Előírások – I. Rész, I.4 Mellékletben. f) A CPCC-ben hivatkozott mellékletek útmutatók, hacsak az ellenőrzési pont nem úgy említi a mellékletet mint kötelező követelményt. Az ilyen mellékletek címében fel van tüntetve, hogy annak tartalma kötelező. A CPCC-ben hivatkozott útmutatók nem alapdokumentumok, azokat a termelők számára azért dolgozták ki, hogy segítsék a követelményeknek való megfelelést. g) Csak a GLOBALG.A.P honlapon közzétett GLOBALG.A.P terméklistában szereplő termékeket lehet tanúsításra regisztrálni. A GLOBALG.A.P terméklista nem lezárt, igény szerint a termékek listája bővíthető. Termékek listához való hozzáadásikéréseket a [email protected] e-mail címre lehet küldeni, az alábbi adatokkal: (i) (ii) (iii)

Termék Tudományos név További információk mint pl: termesztéstechnológia, használat, alternatív elnevezések, képek stb. Ezekhez honlapokat is be lehet csatolni.

h) A GLOBALG.A.P IFA szabvány dokumentumai a “kell/szükséges” kifejezéseket alkalmazzák minden olyan esetben ahol a követelmény a szabvány értelmében kötelező.


i)

A FoodPLUS GmbH és a GLOBALG.A.P. által jóváhagyott Tanúsító Testületek jogilag nem felelnek az ezen szabvány szerint tanúsított termékek biztonságáért, és jogilag nem felelősek a GLOBALG.A.P. adatbázisba a Tanúsító Testület által feltöltött adatok pontosságáért és teljességéért. A FoodPLUS GmbH valamint annak alkalmazottai semmilyen körülmények között nem felelnek bármely termelőt ért, bármi olyan jellegű veszteségért, kárért, kiadásért vagy költségért (beleértve a következményi károkat is), amely a FoodPLUS GmbH, annak alkalmazottai vagy ügynökei részéről a programmal összefüggő ügyintézésből vagy kötelezettségük teljesítéséből közvetlenül vagy közvetett módon ered, kivéve annyiban, amennyiben bíróság jogerősen megállapítja, hogy az adott veszteség, kár, kiadás és/vagy költség az adott személy szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye.

Szerzői jog © Szerzői jog: GLOBALG.A.P. c/o FoodPLUS GmbH: Spichernstr. 55, 50672 Cologne; Germany. Csak változatlan formában másolható és terjesztehtő.


Nº

Ellenőrzési Pont

AF

MINDEN GAZDASÁG ALAPMODUL

Teljesítési Kritérium

Szint

Az ebben a modulban szereplő ellenőrzési pontokat valamennyi tanúsítást kérő termelő esetében alkalmazni kell, mivel azok valamennyi mezőgazdasági vállalkozás szempontjából fontos témákkal foglalkoznak.

AF. 1

TERMŐHELY TÖRTÉNETE ÉS KEZELÉSE A fenntartható mezőgazdaság egyik kulcstulajdonsága a termőhelyre vonatkozó specifikus tudás és gyakorlati tapasztalatok folyamatos integrációja a jövő gazdálkodásának tervezésébe és gyakorlatába. E szakasz célja, hogy a gazdaság szerkezetét alkotó földdel, épületekkel és más létesítményekkel megfelelően gazdálkodjanak, biztosítva a biztonságos élelmiszertermelést és a környezet védelmét.

AF. 1.1

Termőhely története

AF. 1.1.1

Létezik-e azonosítási rendszer a termelésbe vont valamennyi szántóra, ültetvényre, üvegházra, telepre, parcellára, istállóra és/vagy egyéb területre/helyszínre vonatkozóan?

A megfeleléshez vizuális azonosítás szükséges az alábbi formákban: - egy fizikai azonosító jel minden szántón/ültetvényen, üvegházon/telepen/parcellán/istállón, vagy egyéb területen/helyszínen.

Főbb kötelezettség

vagy


- egy gazdaság térkép, ami azonosít minden vízlelőhelyet, tároló/kezelő létesítményt, tavat, istállót stb. és ami kereszthivatkozható az azonosítási rendszerrel. Nem N/A. (Nem vehető nem alkalmazhatónak.) AF. 1.1.2

Létezik-e olyan nyilvántartási rendszer valamennyi termelési egységre vagy egyéb területre/helyszínre, amely dokumentálja az ezeken a helyeken végzett állattenyésztési, akvakultúra és/vagy agronómiai tevékenységeket?


Az aktuális feljegyzéseknek be kell tudni mutatni a GLOBALG.A.P szerinti termelés történetét valamennyi termelőhely esetében. Nem N/A.



Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 1.2

A termelőhely kezelése

AF. 1.2.1

AF. 1.2.2


Szint

Végeztek-e kockázatértékelést valamennyi tanúsításra regisztrált termelési helyszínre kiterjedően (beleértve a bérelt területeket, építményeket, eszközöket) és a kockázatértékelés eredménye igazolja-e, hogy a kérdéses termelőhely alkalmas termelésre figyelembe véve az élelmiszer-biztonsági, környezeti, egészségi, valamint állattenyésztés és akvakultúra modul esetében az állatjóléti szempontokat, amennyiben alkalmazhatóak?

Minden termelési helyszín esetében rendelkezni kell írott kockázatértékeléssel, amely megállapítja, hogy a termelési helyszín (termőhely) alkalmas-e a termelésre. A kockázatértékelésnek rendelkezésre kell állni az első ellenőrzés alkalmával, azt naprakészen kell tartani és felül kell vizsgálni minden olyan alkalommal, amikor új helyszínt vonnak be a termelésbe, amikor a meglévő helyszínekre vonatkozó kockázatok megváltoznak, vagy legalább évente – annak megfelelően, hogy melyik feltétel teljesül korábban. A kockázatértékelés lehet általános, de az adott telephely körülményeire kell szabni. A kockázatértékeléseknek az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük: Lehetséges fizikai, kémiai (allergéneket beleértve) és biológiai veszélyeket A terület történetét (olyan területek esetében amelyek mezőgazdasági termelés szempontjából újak 5 évet javasolt figyelembe venni, de legalább egy év adatait ismerni kell) A tervezett tevékenység hatását a szomszédos állatállományra/növényekre/környezetre, az állattenyésztés és akvakultúra esetében az állatok egészségére és biztonságára. (A kockázetértékelés útmutatójáért Lásd AF 1. Mellékletet és AF 2. Mellékletet. Az FV 1 Melléklete az áradásra vonatkozóan tartalmaz útmutatást.)


Kidolgoztak és bevezettek-e gazdálkodási tervet, amely meghatározza a kockázatértékelésben azonosított kockázatok (AF 1.2.1) minimalizálására vonatkozó stratégiát?

A gazdálkodási terv az AF 1.2.1-ben azonosított kockázatokra terjed ki, és leírja azokat a veszélyeket szabályozó intézkedéseket, amelyek igazolják, hogy a kérdéses termelőhely termelésre alkalmas. Ez a terv a gazdaság tevékenységeire kell, hogy vonatkozzon, bevezetésére és hatékonyságára megfelelő bizonyítékokkal kell rendelkezni.


Figyelem: A környezetvédelmi kockázatokat nem szükséges ebbe a tervbe belefoglalni, azokkal az AF 7.1.1 foglalkozik.


Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 2

NYILVÁNTARTÁSOK ÉS BELSŐ ÖNÉRTÉKELÉS/BELSŐ ELLENŐRZÉS


Szint


A mezőgazdasági tevékenység lényeges részleteiről feljegyzéseket kell vezetni és azokat meg kell őrizni. AF. 2.1

A külső ellenőrzés során elvárt valamennyi feljegyzés elérhető-e és megőrzik-e azokat legalább két évig, kivéve, ha bizonyos ellenőrzési pontok hosszabb időszakot követelnek meg?

A termelőknek naprakész nyilvántartásokat kell vezetni és megőrizni legalább két évig. Ahol elektronikus feljegyzéseket használnak, ott a termelő felelőssége megfelelő biztonsági másolat készítése. Első Tanúsító testületi ellenőrzés esetén a termelő az ellenőrzés dátumát megelőző 3 hónaptól, vagy a regisztráció dátumától kezdődően feljegyzésekkel kell rendelkezzen, attól függően, melyik a hosszabb időszak. Az új jelentkezőknek minden regisztráció alá vont területen végzett és GLOBALG.A.P. dokumentációban előírt tevékenységre teljeskörű nyilvántartással kell rendelkezniük. Állattenyésztés esetén az első ellenőrzést megelőző időszakról az aktuális ciklusra vonatkozóan kell ezeknek a nyilvántartások rendelkezésre állnia. Ez a pont általánosságban vonatkozik a feljegyésekre készítésére. Amennyiben egy egyedi feljegyzés nem elérhető, az arra vonatkozó ellenőrzési pont nem teljesül. Nem N/A.


AF. 2.2

Vállalja-e a termelő, hogy évente legalább egy belső-önértékelést végez a GLOBALG.A.P. szabványnak megfelelően?

Dokumentált bizonyíték áll rendelkezésre, hogy 1-es opció esetén a termelő belső önértékelést végzett (ezt egy harmadik személy is végezheti). Az önértékelésnek minden alkalmazható ellenőrzési pontra ki kell terjednie, abban az esetben is, ha alvállalkozó végzi azt a tevékenységet, amire az ellenőrzési pont vonatkozik. Az önértékelési kérdéslistának, minden nem teljesült és nem alkalmazható ellenőrzési pont esetében tartalmaznia kell a megvizsgált bizonyítékokra vonatkozó megjegyzéseket. Az önértékelést a Tanúsító testület ellenőrzése előtt el kell végezni (Lásd: Általános előírások I. Rész, 5.) Nem N/A, kivéve QMS-sel rendelkező több telephelyes vállalkozások és termelői csoportok, ahol a QMS kérdéslista tartalmazza a belső ellenőrzésekre vonatkozó követelményeket.


AF. 2.3

Bevezettek-e hatékony helyesbítő intézkedéseket a belsőönértékelés vagy a termelői csoport belső ellenőrzés során feltárt nem megfelelőségekre vonatkozóan?

A szükséges helyesbítő intézkedéseket dokumentálták és bevezették. N/A abban az esetben, ha nem tártak fel nem-megfelelőségeket a belsőönellenőrzés vagy belső termelői csoport ellenőrzés során.



Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 3

HIGIÉNIA


Szint

Az emberek szerepe kulcsfontosságú a termékszennyeződés megelőzésében. A gazdaság alkalmazottai, alvállalkozói és a termelő maga felel a termék minőségéért és biztonságáért. Az oktatás és képzés elősegíti a biztonságos termelés irányába történő fejlődést. Ennek a szakasznak célja a terméket érintő higiéniai kockázatok minimalizálására bevezetett jó gyakorlatok biztosítása és hogy, minden dolgozó megértse a követelményeket és megfelelő kompetenciával rendelkezzen feladata elvégzéséhez. Egyes tevékenységre specifikusan a további higiéniai követelményeket, mint pl a betakarítás és termékkezelés a vonatkozó szabvány modul tartalmazza. Rendelkezik-e a gazdaság higiéniára vonatkozó írott kockázatértékeléssel?

Az írott kockázatértékelésnek a termelési környezetben felmerülő higiéniai Kevésbé paramétereket kell figyelembe vennie. A kockázatok a termelt és/vagy jelentős beszállított termékekre vonatkoznak. A kockázatértékelés lehet általános, de kötelezettség az adott telephely körülményeire kell vonatkozzon, évente felül kell vizsgálni és változások esetén frissíteni kell (pl. ha új tevékenységet vezetnek be). Nem N/A.

AF. 3.2

Rendelkezik-e a gazdaság dokumentált higiéniai eljárással, illetőleg jól látható helyre kihelyezett higiéniai utasítással azon dolgozók és látogatók részére, akik tevékenysége kockázatos lehet élelmiszerbiztonsági szempontból?

A telephelynek az AF 3.1 alapján elvégzett kockázatértékelésben azonosított kockázatok kezelésére higiéniai eljárással kell rendelkeznie. A telephelynek továbbá higiéniai utasítással is rendelkeznie kell, amely a dolgozók (alvállalkozókat is beleértve) és látogatók számára jól látható helyre ki van helyezve, egyértelmű jelekkel (képek) és/vagy a dolgozók által beszélt nyelve(ke)n. Az utasításnak is a kockázatértékelés során megállapított kockázatokat kell figyelembe vennie és minimum az alábbiakat tartalmaznia:


AF. 3.1

-

-


kézmosás szükségességét; bőrsérülések lefedését; a dohányzás, étkezés, ivás kijelölt területekre történő korlátozását; fertőzés, betegség bejelentését. Ez magában foglalja a betegség tüneteit (pl: hányás, sárgaság, hasmenés), amelyek megjelenésekor korlátozni kell ezen dolgozók érintkezését az élelmiszerekkel, illetve az élelmiszerrel érintkező felületekkel. jelentési kötelezettséget, amennyiben a termék testnedvekkel szennyeződhetett; megfelelő védőruházat használatát, amennyiben az egyének tevékenysége szennyeződési kockázatot jelenthet a termékre.

Kevésbé jelentős kötelezettség

Nº

Ellenőrzési Pont


Szint

AF. 3.3

Részesült-e minden dolgozó a tevékenységükkel kapcsolatos éves higiéniai képzésben az AF 3.2 szerint megírt higiéniai utasítás alapján?

Írásbeli és szóbeli bevezető higiéniai oktatást kötelező tartani. Minden új dolgozónak képzésben kell részesülnie és a jelenlétüket igazolni szükséges. Ennek a képzésnek az AF 3.2 pontban meghatározott minden utasításra ki kell terjednie. Minden dolgozónak, tulajdonost és vezetőket is beleértve, évente részt kell venni a telephely higiéniai alapképzésén.


AF. 3.4

Végrehajtják-e a gazdaság higiéniai eljárásait?

Az ellenőrzés során látható bizonyítéka van annak, hogy a higiéniai eljárásokat végrehajtják, és a dolgozók a higiéniai eljárásban azonosított elvárásokat ismerik és annak megfelelően végzik feladatukat. Nem N/A.


AF. 4

DOLGOZÓK EGÉSZSÉGE, BIZTONSÁGA ÉS JÓLÉTE Az emberek szerepe kulcsfontosságú bármely gazdaság biztonságos és hatékony működésében. A gazdaság alkalmazottai, alvállalkozói és a termelő maga felel a termék minőségéért és a környezet védelméért. Az oktatás és képzés segíti a fenntarthatóság felé haladást és épít a társadalmi tőkére. Ennek a szakasznak célja biztonságos gyakorlatok biztosítása a munkavégzések helyszínén és hogy minden dolgozó megértse a követelményeket és megfelellő kompetenciával rendelkezzen feladata elvégzéséhez; hogy a munkások a biztonságos munkavégzéshez megfelelő felszerelést kapjanak és az, hogy balesetek esetén megfelelő és azonnali segítséget kapjanak. Egészség és biztonság

AF. 4.1.1

Rendelkezik-e a gazdaság írott, a dolgozók egészségét és biztonságát érintő veszélyekre vonatkozó kockázatértékeléssel?


AF. 4.1


A kockázatértékelés lehet általános, de az adott gazdaság körülményeire kell vonatkozzon, lefedve a tanúsításba vont teljes termelési tevékenységet. A kockázatértékelést évente felül kell vizsgálni és a dolgozók egészségét és biztonságát érintő változásokhoz igazítva frissíteni kell (pl: új gépek, új épületek, új növényvédő szerek, módosított talajművelési gyakorlat esetén). Veszélyek lehetnek többek között, de nem kizárólag: mozgó gépalkatrészek, teljesítményleadó tengely (TLT), villanyáram, munkagép és gépjármű forgalom, tűz az épületekben, szerves trágya kijuttatás, túlzott zajterhelés, por, rezgés, szélsőséges hőmérséklet, létrák, üzemanyag-tárolás, emésztő tartályok stb. Nem N/A.


Nº

Ellenőrzési Pont


Szint

AF. 4.1.2

Rendelkezik-e a gazdaság az egészségre és biztonságra vonatkozó dokumentált eljárással figyelembe véve az AF 4.1.1 pontban a kockázatértékelés során megállapított kockázatokat?

Az egészségre és biztonságra vonatkozó eljárásnak szabályozni kell az AF 4.1.1 alapján elvégzett kockázatértékelésben azonosított kockázatokat és összhangban kell lennie a gazdaság tevékenységével. Tartalmaznia kell továbbá a munkahelyen azonosított kockázatok kezelésére baleseti és vészhelyzeti eljárást, kiürítési tervet stb. Az eljárást évente felül kell vizsgálni és a kockázatok változása esetén frissíteni.



A gazdaság infrastruktúráját, létesítményeit, berendezéseit úgy kell kivitelezni és karbantartani, hogy a dolgozók egészségére és biztonságára minimális veszélyt jelentsenek. AF. 4.1.3

Részesült-e minden gazdaságban dolgozó egészségügyi és munkabiztonsági oktatásban az AF 4.1.1 szerint elvégzett kockázatértékelés alapján?

Minden dolgozó, az alvállalkozókat is beleértve, be tudja mutatni hozzáértését Kevésbé az ő felelőssége alá tartozó területen és feladatok során (lehetőség szerint az jelentős ellenőrzés napján). Bizonyítékokkal kell rendelkezni, hogy az oktatásokat kötelezettség megfelelő nyelven tartották és képzési feljegyzéseket készítettek. A termelők megtarthatják a képzéseket saját maguk, amennyiben utasítások vagy egyéb oktatási anyag rendelkezésre áll (pl: nem szükséges, hogy egy külsős képzési szakember oktasson). Nem N/A.

AF. 4.2

Képzés/Oktatás

AF. 4.2.1

Készült-e képzési feljegyzés a képzésekről és résztvevőkről?

A képzésekről készült feljegyzés tartalmazza a képzés témakörét, az oktatót, az oktatás dátumát és a jelenlévőket. A részvételről bizonyítékkal kell rendelkezni.


AF. 4.2.2

Rendelkezik-e minden dolgozó, aki állatgyógyászati szereket, vegyszereket, fertőtlenítőszereket, növényvédő szereket, biocideket és/vagy egyéb veszélyes anyagokat kezel és/vagy használ, valamint veszélyes vagy bonyolult berendezést működtet az AF 4.1.1 pont szerint elvégzett kockázatértékelésnek megfelelő felkészültséggel vagy végzettséggel?

Feljegyzésekben kell az ilyen tevékenységet végző dolgozókat azonosítani, és igazolni kell a felkészültségüket (pl: bizonyítvány és/vagy képzési feljegyzés útján, amely igazolja a képzésen való jelenlétet). A vonatkozó jogszabályoknak is meg kell felelni. Nem N/A.


Akvakultúra esetében kereszthivatkozás az Akvakultúra modulban az AB 4.1.1 pontra. Állattenyésztés esetén a gyógyszereket kezelő dolgozók ilyen irányú tapasztalatát igazolni kell.


Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 4.3

Veszélyek és elsősegély

AF. 4.3.1

Léteznek-e baleset- és vészhelyzet-kezelési eljárások? Azokat jól látható módon kihelyezték-e és tájékoztattak-e minden a telephelyen tevékenységet folytató dolgozót, alvállalkozót és látogatót?


Szint

Az állandó, baleset esetén követendő eljárásokat a dolgozók, látogatók és alvállalkozók számára ki kell helyezni hozzáférhető és jól látható helye(ke)n. Az utasításokat elérhetővé kell tenni a dolgozók által beszélt nyelve(ke)n és/vagy piktogramokkal.


Az eljárásoknak meg kell határozni a következőket: -

a telephely elhelyezkedését térképen vagy a telephely címét, a kapcsolattartó személy(ek)et, a lényeges telefonszámok (rendőrség, mentők, kórház, tűzoltók, a telephelyen vagy közlekedéssel elérhető elsősegélynyújtó helyek, közüzemi szolgáltatók – villany, víz, gáz) naprakész listáját.

Példák egyéb eljárásokra, amelyeket magában foglalhat:


-

a legközelebbi kommunikációs eszköz helye (telefon, rádió), aol és hogyan kell segítséget kérni orvosi ügyelettől, kórháztól és egyéb sürgősségi ambulanciától, (HOL történt? MI történt? HÁNY sérült személy van? MILYEN jellegűek a sérülések? KI telefonál? a tűzoltókészülék(ek) helye, vészkijáratok, elektromos vész-megszakítók, gázcsap-elzáró, vízforrások elzáró csapjai, hogyan kell baleseteket és veszélyes eseményeket bejelenteni? Akvakultúra esetében a kereszthivatkozások megtalálhatók az Akvakultúra modul AB 3.1.4. pontjában. AF. 4.3.2

Egyértelműen azonosították-e a potenciális veszélyeket figyelmeztető jelekkel?


Állandó és jól olvasható feliratokkal kell jelezni a potenciális veszélyeket. Ez ki Kevésbé kell terjedjen - ahol alkalmazható: például a hulladéktárolókra, üzemanyag jelentős tartályokra, műhelyekre, a növényvédő szerek/műtrágyák/és egyéb kötelezettség vegyszerek tárolóhelyiségeinek ajtajára. A figyelmeztető feliratokat a dolgozók által beszélt nyelven és/vagy piktogramok formájában kell kihelyezni. Nem N/A

Nº

Ellenőrzési Pont


Szint

AF. 4.3.3

Elérhetők-e a dolgozók egészségére veszélyes anyagok biztonsági információi?

Elérhetők a szükséges információk - amennyiben intézkedésre, információra van szükség (pl: honlapok, telefonszámok, biztonsági adatlapok stb.)



Az akvakultúra esetében a kereszthivatkozások megtalálhatók az Akvakultúra modul AB 3.1.4. pontjában. AF. 4.3.4

Vannak-e elsősegélynyújtó készletek minden állandó telephelyen és a szántóföldi munkavégzés közelében?

A nemzeti jogszabályoknak és a gazdaságban végzett tevékenységnek megfelelő teljes és karbantartott elsősegély ládákkal kell rendelkezni, és amennyiben a kockázatértékelés eredményeképpen szükséges (AF 4.1.1 szerint) szállításra is alkalmasnak kell lenniük (traktor, autó stb).


AF. 4.3.5

Jelen van-e elegendő számú elsősegélynyújtó személy (legalább 1) a gazdaságban minden olyan időszakban, amikor tevékenységet végeznek?

Mindig legalább egy elsősegélynyújtásban képzett személynek (5 éven belüli képzés) jelen kell lennie a gazdaságban, amikor ott tevékenységet végeznek. Útmutatásképp 1 képzett személy 50 dolgozóra. Tevékenységnek számít minden olyan tevékenység, amit a szabvány az egyes modulokban megemlít.


AF. 4.4

Védőruházat/védőfelszerelés

AF. 4.4.1

Ellátják-e megfelelő védőruházattal a dolgozókat, látogatókat, alvállalkozókat a jogszabályi követelmények és/vagy (pl. vegyszer) címkén lévő információknak és/vagy az illetékes hatóságok elvárásainak megfelelően?

Teljes garnitúra munkaruhák állnak rendelkezésre a gazdaságban a Főbb jogszabályi követelmények és/vagy címkén lévő információk és/vagy az kötelezettség illetékes hatóságok elvárásainak megfelelően, ezeket használják és megfelelő állapotban vannak. A cimke előírásoknak és/vagy a gazdaságban végzett tevékenységnek megfelelően ez az alábbiakat foglalhatja magában: gumicsizma vagy más alkalmas lábbeli, vízálló ruházat, védő overall, gumikesztyű, arcmaszk, megfelelő légzőkészülék (csere szűrővel), fül- és szemvédő eszközök, mentő mellény stb., ahogyan ezeket a cimke előírások vagy a gazdaságban végzett tevékenységek megkövetelik.

AF. 4.4.2

Megtisztítják-e használat után a védőruházatot és megfelelően tárolják-e annak érdekében, hogy megelőzzék a személyes ruházat szennyeződését?

A védőruházatot a használat típusa és a lehetséges szennyeződés Főbb mértékének megfelelően tisztán, jól szellőző helyen tárolják. A védőruházat és kötelezettség eszközök tisztítása a személyes ruházattól elkülönítetten történjen. Az újrahasználható kesztyűket levétel előtt le kell mosni. A szennyezett, sérült védőruházatot és felszerelést, valamint a lejárt szűrőbetéteket megfelelő módon ártalmatlanítani kell. Egyszer használatos darabokat (pl. kesztyűket, overál) egy használat után ki kell dobni. Valamennyi védőruházatot és felszerelést, beleértve a csereszűrőket, stb. a növényvédő szereket és egyéb vegyszereket tároló létesítményeken kívűl, fizikailag elkülönítve kell tárolni, hogy azok ne szennyezhessék be a ruházatot és eszközöket. Nem N/A.



Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 4.5

Dolgozói jólét

AF. 4.5.1


Szint

Kijelölték-e a vezetőség egyik tagját mint a dolgozók egészségéért, biztonságáért és jólétéért felelős személyt?

Rendelkezésre áll olyan dokumentáció, ami egyértelműen azonosítja és megnevezi a vezetőség azon tagját, aki felelős a dolgozók egészségét, biztonságát és jólétét szabályozó aktuális nemzeti és helyi jogszabályoknak való megfelelésért és bevezetésének biztosításáért.


AF. 4.5.2

Van-e a dolgozók egészségével, biztonságával és jólétével kapcsolatosan rendszeres kommunikáció a dolgozók és a vezetőség között? Van-e bizonyíték az ilyen jellegű beszélgetésekből eredő tevékenységekre?

Feljegyzések igazolják, hogy a dolgozók bármikor nyiltan (fenyegetés és megtorlás félelme nélkül) kommunikálhatnak a vezetőséggel az egészség, biztonság és jóléttel kapcsolatos kérdésekben, de legalább évente egyszer. Az ellenőrnek nem szükséges megítélni az ilyen megbeszélések tartalmát, pontosságát, eredményét. Bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy a dolgozók által felvetett egészséggel, biztonsággal, jóléttel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott a vezetőség.


AF. 4.5.3

Rendelkezésre áll-e a dolgozók részére tiszta élelmiszertároló terület, pihenésre kijelölt terület, kézmosási lehetőség és ivóvíz?

Amennyiben a dolgozók a gazdaságban étkeznek, úgy helyet kell biztosítani az élelmiszer tárolására, és étkezésre. Kézmosási lehetőséget és ivóvizet mindig biztosítani kell.


AF. 4.5.4

Lakhatók-e a telephelyen lévő szállások és megfelelően felszerelteke az alapvető szolgáltatásokkal és berendezésekkel?

A dolgozók részére biztosított szálláshely lakható, ép tetővel, ablakokkal, ajtókkal és rendelkezik alapszolgáltatásokkal mint ivóvíz, WC és csatorna. Csatorna hiányában, emésztő is elfogadható, amennyiben a helyi jogszabályok megengedik.


AF. 4.5.5

A termelő biztonságosan szállítja-e a dolgozókat (a telephelyen, a szántóföldre/ültetvényre és vissza) és megfelel-e a nemzeti jogszabályoknak amikor ez a szállítás közúton történik?

A járműveknek (és csónakoknak/hajóknak) biztonságosnak kell lenniük és amennyiben közúton is szállítják velük a dolgozókat, a helyi jogszabályoknak is meg kell felelniük.



Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 5

ALVÁLLALKOZÓK


Szint

Alvállalkozó az, aki a vele szerződéses viszonyban levő gazdálkodónak munkaerőt, berendezést és/vagy anyagokat (pl: gabonabetakarítás, gyümölcs permetezés vagy szedés stb.) szolgáltat bizonyos gazdasági tevékenységek elvégzéséhez. Amikor a termelő alvállalkozókat vesz igénybe, ellenőrzi-e tevékenységüket annak érdekében, hogy a vonatkozó GLOBALG.A.P. ellenőrzési pontoknak biztosanmegfeleljenek?


AF. 5.1


A termelő felelős a GLOBALG.A.P. szabvány alá tartozó tevékenységeket Főbb szolgáltató alvállalkozók munkájára vonatkozó ellenőrzési pontok kötelezettség ellenőrzéséért úgy, hogy minden szerződött tevékenységre és minden szezonban ellenőrzi/kitölti és aláírja az alvállalkozó értékelési jelentését. A megfelelés bizonyítékainak elérhetőnek kell lennie a gazdaságban a külső ellenőrzés során. i) A termelő elvégzi az ellenőrzést és megőrzi az értékelt teljesítési kritériumoknak való megfelelés bizonyítékait. Az alvállalkozó egyetért, hogy a GLOBALG.A.P. által jóváhagyott Tanúsító Testület – az értékelés igazolásának céljából - helyszíni vizsgálatot tartson nála vagy ii) egy GLOBALG.A.P által jóváhagyott Tanúsító Testület ellenőrzi az alvállalkozót. Az alvállalkozó részére megfelelőség igazolást állít ki a Tanúsító Testület az alábbi tartalommal: 1) értékelés dátuma, 2) Tanúsító Testület neve, 3) ellenőr neve, 4) Alvállalkozó adatai és 5) az ellenőrzött Ellenőrzési pontok és Teljesítési Kritériumok listája. Az alvállalkozó részére kiállított GLOBALG.A.P. által hivatalosan nem jóváhagyott szabványok szerinti tanúsítványok, nem megfelelőek.

Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 6

HULLADÉKOK ÉS SZENNYEZŐDÉSEK KEZELÉSE, ÚJRAFELDOLGOZÁS ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁS


Szint

A hulladékok minimálisra csökkentése magába foglalja: a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálatát, a hulladékok keletkezésének kerülését, a hulladékok csökkentését, a hulladékok újrahasznosítását és újrafeldolgozását. AF. 6.1

Hulladékok és szennyezőanyagok azonosítása

AF. 6.1.1

Azonosították-e a lehetséges hulladékokat és a szennyezések forrását a telephely valamennyi területén?

Felsorolták a telephely tevékenysége során termelt lehetséges hulladék termékeket (pl: papír, karton, műanyag, olaj) és szennyezőforrásokat (pl: többlet műtrágya, kipufogógáz, olaj, üzemanyag, zajkibocsátás, kiömlő vegyszerek, birkaúsztató, takarmány hulladék, hálótisztítás során keletkező alga, stb).



Növények esetében a termelőknek figyelembe kell venni a permetlé többletet és a tartályok öblítővizét is. AF. 6.2

Akcióterv a hulladékok és szennyeződések kezelésére

AF. 6.2.1

Készült-e dokumentált hulladékgazdálkodási terv a hulladékképződés és a szennyeződés elkerülésére és/vagy mérséklésére és a hulladékgazdálkodási terv tartalmaz-e megfelelő előírásokat a hulladékok elhelyezéséről?

Átfogó, érvényes és dokumentált terv áll rendelkezésre, amely magában Kevésbé foglalja a hulladék csökkentését, a szennyezést és a hulladékok jelentős újrafelhasználását. Ahol értelmezhető, figyelembe kell venni a levegő-, talaj-, kötelezettség viz-, zaj- és a fényszennyezést is, a tervben azonosított összes hulladékkal és szennyező forrással együtt. Akvakultúra esetén kereszthivatkozás az Akvakultúra modulban az AB 9.1.1 pontra.

AF. 6.2.2

Rendezetten és tiszta állapotban tartják-e a telephelyet?

Szemrevételezés során megállapítható, hogy a termelési helyszínek vagy tároló épületek közvetlen közelében nincs hulladék/szemét. A kijelölt területen előforduló esetleges, jelentéktelen hulladék és szemét elfogadható, valamint az adott napi tevékenységből adódó hulladék is. Minden egyéb hulladékot és szemetet fel kell takarítani, beleértve a kiömlött üzemanyagot is.


AF. 6.2.3

Biztonságosak-e a dízel és egyéb üzemanyag olajtartályok környezetvédelmi szempontból?

Minden üzemanyagtároló tartálynak meg kell felelni a helyi jogszabályi követelményeknek. Ahol nincsenek helyi szabályzatok, ott a kiömlés felfogására minimálisan olyan körbezárt területtel (kármentő térrel) kell rendelkezni, ami nem szivárog és az ott tárolt legnagyobb tartály 110%-át képes felfogni, kivéve, ha a terület környezetvédelemi szempontból érzékenynek minősül, mert ebben az esetben az ott tárolt legnagyobb űrmértékű tartály 165%-át kell tudni felfogni. “Dohányozni tilos” táblákat kell kihelyezni és megfelelő tűzvédelmi eszközökről kell gondoskodni a közelben.



Nº

Ellenőrzési Pont


Szint

AF. 6.2.4

Amennyiben nincs kockázat kártevővel, betegséggel és gyommal történő keresztszennyeződésre, a szerves hulladékot komposztálják a telephelyen és újrahasznosítják-e?

A szerves hulladékot komposztálják és talajjavításra használják. A komposztálási módszer biztosítja, hogy nincs kockázata kártevővel, betegséggel vagy gyommal történő keresztszennyeződésnek. Akvakultúra esetén kereszthivatkozás az Akvakultúra modulban az AB 10.2.2 pontra.

Ajánlás

AF. 6.2.5

Úgy történik-e a mosásra és tisztításra használt viz ártalmatlanítása, hogy az minimális kockázatot jelentsen az egészségre és biztonságra valamint a környezetre?

A szennyezett gépek pl: növényvédő szeres berendezések, védőfelszerelések, vizes hűtők vagy állatok épületeinek mosásából származó szennyvizet úgy kell gyűjteni és elvezetni, hogy az minimális kockázatot jelentsen a környezetre és a dolgozók, látogatók, szomszédos települések egészségére, biztonságára, valamint megfeleljen a jogszabályi követelményeknek. A tartályok mosására lásd. CB 7.5.1.

Ajánlás

AF. 7

KÖRNYEZETI ÁLLAPOT MEGŐRZÉSE


A mezőgazdaság és a környezet elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. A vadon élő állatokkal és a tájjal való gazdálkodás nagyon fontos. A fajok fenntartása, valamint a föld és táj jellegzetességeinek struktúrális sokszínűsége hasznos az állat –és növényvilág diverzitásának és bőségének szempontjából. AF. 7.1

A mezőgazdasági tevékenység hatása a környezetre és a biodiverzitásra (kereszthivatkozás az Akvakultúra modul AB.9-re)

AF. 7.1.1

Rendelkezik-e valamennyi termelő a vállalkozására kidolgozott természet fenntartási és megőrzési tervvel, amely figyelembe veszi a mezőgazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatását?


Írásos akciótervvel kell rendelkezni, melynek célja a természetes élőhelyek és Kevésbé a gazdaság biodiverzitásának fenntartása. Ez lehet egyedi terv vagy jelentős regionális tevékenység, amiben részt vesz a gazdaság. A környezetvédelemi kötelezettség szempontból védett területekre különös figyelmet kell fordítani és ahol értelmezhető, ott hivatkozni kell a vonatkozó jogszabályokra. Az akciótervnek magában kell foglalni az integrált növényvédelmi gyakorlatot, a növények tápanyag felhasználására vonatkozó ismeretet, valamint a természetvédelmi területek, vízellátás és a más felhasználókra gyakorolt hatások ismeretét stb.


Nº

Ellenőrzési Pont


Szint

AF. 7.1.2

Megfontolta-e a termelő, hogy milyen módon segítheti a környezet védelmét a helyi közösség, a növény- és állatvilág javára? Ez az irányelv összhangban áll-e a fenntartható mezőgazdasági termeléssel és célja-e, hogy minimalizálja a mezőgazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatását?

A termelő kézzel fogható kezdeményezéseket és intézkedéseket tesz, egyrész 1) a gazdasága területén, vagy annak szűkebb környezetét tekintve, vagy pedig regionális szinten, másrészt 2) csatlakozhat olyan környezetvédelmi csoporthoz, amely aktívan támogatja az élőhelyek minőségét és azok elemeit érintő környezeti programokat. A természetvédelmi tervben a termelő kötelezettséget vállal arra, hogy a gazdasága területén található állat- és növényvilág aktuális állapotáról alapfelmérést készít (a társulások elhelyezkedéséről, állapotáról) lehetővé téve a további megőrző/helyreállító intézkedéseket. A természetvédelmi terv továbbá listázza a szükséges prioritásokat és tevékenységeket. Ennek célja, ahol ez megvalósítható, elősegíteni a gazdaságban található növényi és állati élőhelyek bővülését, a gazdaság biodiverzitásának növelése érdekében.

Ajánlás

AF. 7.2

A nem termő területek ökológiai szempontú fejlesztése

AF. 7.2.1

Gondolkodtak-e már azon, hogy a természetes élővilág megőrzése érdekében, a nem termő területeket (pl: alacsonyan fekvő belvizes területek, erdősávok, túl gyenge talaj vagy hegygerincek stb.) természetvédelmi területekké alakítsák át?

Rendelkezésre áll a nem termő és egyéb, ökológiai szempontból prioritást élvező területek természetvédelmi területekké alakításának terve, ahol ez megvalósítható.

Ajánlás

AF. 7.3

Energiahatékonyság Mezőgazdasági berendezéseket az optimális energia hatékonyság szempontjából kell kiválasztani és fenntartani. Ösztönözni kellene a megújuló energiaforrások használatát.

AF. 7.3.1

Be tudja-e mutatni a termelő az energiafelhasználásának figyelemmel követését?

Feljegyzések vannak az energiafelhasználásról (pl: számlák, amelyen részletezett az energiafelhasználás). A termelő/termelői csoport tisztában van vele, hogy a telephelyen hol és milyen tevékenységek mennyi energiát használnak fel. A mezőgazdasági berendezéseket az optimális energiafelhasználás szempontjából választják ki és tartják karban.


AF. 7.3.2

Kidolgoztak-e az energia felhasználás követése alapján energiahatékonyság fejlesztési tervet?

Létezik dokumentált akcióterv, amely feltárja az energiahatékonyság fejlesztésére vonatkozó lehetőségeket.

Ajánlás

AF. 7.3.3

Rendelkezik-e az energiahatékonyság javítására vonatkozó terv a nem megújuló energiák használatának minimalizálásáról?

A termelők megfontolják, hogy a nem megújuló energiák használatát a lehetséges minimumra szorítják és megújuló energiát használnak.

Ajánlás


Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 7.4

Vízgyűjtés/újrafelhasználása

AF. 7.4.1

Figyelembe véve minden élelmiszer-biztonsági tényezőt, ahol ez megvalósítható, gyűjtik-e és ahol lehetséges, újrafelhasználják-e a vizet?

AF. 8

REKLAMÁCIÓK


Szint

A víz gyűjtése ott javasolt, ahol kereskedelmileg és gyakorlatilag megvalósítható pl: épületek tetőiről, üvegházakról stb. A gazdaság területén lévő vízfolyásokból való gyűjtéshez hatósági engedélyre lehet szükség.

Ajánlás


A reklamációk kezelése összességében jobb termelési rendszerhez vezet. Dokumentált panaszkezelési eljárás áll rendelkezésre, amely elősegíti, valamennyi GLOBALG.A.P. hatálya alá tartozó kérdéssel kapcsolatos reklamáció feljegyzését és nyomon követését. Termelői csoport esetén a termelő tagoknak nem szükséges a teljes eljárást működtetni, csak a vonatkozó részeket. A panaszkezelésben szabályozni kell a GLOBALG.A.P. Titkárság értesítésének mechanizmusát. Amikor a termelőt a helyi vagy valamelyik helyi hatóság egy ellene irányuló vizsgálatról értesíti és/vagy büntetésben részesíti - azzal a területtel kapcsolatosan amire a tanúsítást is megszerezte, a GLOBALG.A.P. Titkárságát a Tanúsító Testületen keresztül értesíteni kell. Nem N/A.

AF. 8.1

Rendelkezésre áll-e a GLOBALG.A.P. szabvány alá tartozó tevékenységekhez külső és belső panaszokra is vonatkozó eljárás, és ez az eljárás biztosítja-e, hogy a panaszokat megfelelően feljegyzik, kivizsgálják, nyomon követik, beleértve az intézkedéseket tartalmazó feljegyzéseket is?

AF. 9

VISSZAHÍVÁSI/KIVONÁSI ELJÁRÁS

AF. 9.1

Rendelkezik-e a termelő dokumentált eljárással a tanúsított termékek A termelőnek dokumentált eljárással kell rendelkeznie, amelyben visszahívásának/kivonásának kezelésére/kezdeményezésére meghatározza a visszahívással/kivonással járó eseményeket, a vonatkozóan és tesztelik-e évente ezeket az eljárásokat? visszahívással/kivonással kapcsolatos döntésekért felelős személyeket, az élelmiszerlánc érintett szereplői és a GLOBALG.A.P. által jóváhagyott Tanúsító testület értesítését, és a készlet egyeztetés módszereit. A hatékonyság biztosítása érdekében az eljárást évente tesztelni kell. A próbavisszahívásról feljegyzést kell készíteni (pl. kiválasztva egy közelmúltban eladott tételt, azonosítva a termék mennyiségét és hollétét, megvizsgálva, hogy értesíthető-e az élelmiszerlánc ezzel a tétellel kapcsolatosan érintett következő szereplője illetve a Tanúsító testület. A próbavisszahívás során nem szükséges ténylegesen felvenni a kapcsolatot a partnerekkel. A telefonszámok és e-mail címek felsorolása elegendő). Nem N/A.




Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 10

ÉLELMISZER-VÉDELEM (nem alkalmazandó virágok és dísznövények valamint Növényi szaporítóanyag modul esetében)

AF. 10.1

Végeztek-e kockázatértékelést az élelmiszervédelemmel kapcsolatban, illetve meghatároztak-e eljárásokat az azonosított kockázatok kezelésére?

AF. 11

GLOBALG.A.P. STÁTUSZ

AF. 11.1

Tartalmaz-e minden tranzakciós dokumentáció hivatkozást a GLOBALG.A.P. státuszra és a GGN-re?


Azonosítani és értékelni kell a tevékenység minden fázisában az élelmiszerbiztonságot fenyegető lehetséges, szándékos hatásokat. Az élelmiszervédelmi kockázatok azonosításakor biztosítani kell, hogy minden felhasznált anyag biztonságos és biztosított forrásból származzon. Minden dolgozóról és alvállalkozóról információkkal kell rendelkezni. A szándékos fenyegetés esetén alkalmazott helyesbítő intézkedésekre eljárást kell kialakítani.


A számláknak és a tanúsított termék eladásával kapcsolatos egyéb dokumentációknak (ahol használnak ilyeneket) tartalmaznia kell a tanúsított fél GGN azonosítóját ÉS a GLOBALG.A.P. tanúsított státuszra való hivatkozást. Belső dokumentációk esetében ez nem kötelező.


Amennyiben a termelőnek van GLN száma, úgy ez helyettesíti a GLOBALG.A.P. által a regisztráció során adott GGN-t.


Pozitív megjelölés elegendő a tranzakciós dokumentáción (pl: “GLOBALG.A.P. tanúsított ‹termék neve›”). A nem tanúsított termékeket nem szükséges “nem tanúsított”-ként jelölni. A tanúsított státusz feltüntetése kötelező, függetlenül attól, hogy a terméket tanúsítottként vagy nem tanúsítottként adták el. Ennek ellenőrzését a mindenkori első tanúsító ellenőrzés során nem lehet elvégezni, hiszen a termelő ekkor még nem tanúsított. Nem lehetséges az első sikeres tanúsítási döntést megelőzően a GLOBALG.A.P. státuszra hivatkozni. N/A csak abban az esetben, ha írásos megállapodás van a termelő és a vevő között arról, hogy ne tüntessék fel a GLOBALG.A.P. státuszt és a termelő GGN azonosítóját a tranzakciós dokumentumokon.


Szint

Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 12

LOGÓ HASZNÁLAT

AF. 12.1

A GLOBALG.A.P. szót, védjegyet, QR kódot vagy logót, valamint a GGN-t (GLOBALG.A.P. Szám) a GLOBALG.A.P. Általános Előírásoknak és a Továbbengedélyezési és Tanúsítási Megállapodásnak megfelelően használják?


Szint

A termelőnek/termelői csoportnak a GLOBALG.A.P. szót, védjegyet, Főbb GLOBALG.A.P. QR kódot vagy logót és a GGN-t (GLOBALG.A.P Szám), kötelezettség GLN vagy al-GLN számot az Általános Előírások 1. melléklete és a Továbbengedélyezési és Tanúsítási Megállapodás feltételei szerint kell használnia. A GLOBALG.A.P. szó, védjegy vagy logó, soha nem jelenhet meg a készterméken, végső csomagoláson és az értékesítési ponton. Ugyanakkor a tanúsítvány tulajdonosa használhatja mindezeket üzleti kommunikációjában. A GLOBALG.A.P. szó, védjegy és logó nem használható a mindenkori első tanúsító ellenőrzés során, mert a termelő még nem tanúsított, így nem hivatkozhat a GLOBALG.A.P. tanúsított státuszra az első eredményes tanúsítást megelőzően. N/A a CFM, PPM, GLOBALG.A.P. Akvakultúra szaporítóanyag és Állatenyésztés esetében, amennyiben a tanúsított termék egyéb termékek alapanyaga, nem a végső fogyasztó számára szánták és biztosan nem jelenik meg az eladás helyén a végső fogyasztó számára.


AF. 13

NYOMONKÖVETHETŐSÉG ÉS ELKÜLÖNÍTÉS A 13. fejezet azokra a termelőkre vonatkozik, akik párhuzamos előállításra/párhuzamos tulajdonlásra regisztráltak és azokra, akik ugyanolyan terméket vásárolnak (tanúsított vagy nem tanúsított), amelyeket saját maguk is tanúsíttatnak. Nem alkalmazható azon termelők esetében, akik a termékük 100 %-át tanúsíttatták és nem vásárolnak ilyen terméket (tanúsított vagy nem) más termelőktől.

AF. 13.1

Létezik-e hatékony rendszer a GLOBALG.A.P. szerint tanúsított és nem tanúsított valamennyi termék azonosítására és elkülönítésére?


A tanúsított és nem tanúsított termékek keveredését megakadályozó rendszert kell kiépíteni. Ez történhet fizikai azonosítással vagy termékkezelési eljárásokkal és az azok kapcsolódó feljegyzésekkel.


Nº

Ellenőrzési Pont


Szint

AF. 13.2

A párhuzamos előállításra/tulajdonlásra regisztrált (azon esetek, amikor tanúsított és nem tanúsított terméket is termel és/vagy vásárol a jogalany) termelők olyan rendszert működtetnek-e, amely biztosítja, hogy minden tanúsított termelési tevékenységből származó termék megfelelően azonosítható?

Amennyiben a termelő párhuzamos előállításra/tulajdonlásra regisztrált (amikor tanúsított és nem tanúsított terméket is termel és/vagy vásárol a jogalany), minden olyan termék végső csomagolásán (betakarítás és termékkezelés során is), amely a tanúsított folyamatból származik fel kell tüntetni a GGN azonosítót.


Ez lehet a termelői csoport (2 opció) GGN-je, a termelői csoport tagjának GGN-je, lehet mindkét GGN vagy egy egyéni termelő (1 opció) GGN azonosítója. A GGN azonosítót nem lehet nem tanúsított termékeken feltüntetni.


N/A csak abban az esetben, ha a termelőnek csak GLOBALG.A.P. tanúsított termékei vannak (nem PP/PO), vagy ha írásos megállapodás van a termelő és partnere között arról, hogy ne tüntessék fel a GGN, GLN vagy al-GLN azonosítókat a készterméken. Ez lehet a vevő saját cimkézésre vonatkozó specifikációja is, amiben nem szerepel a GGN. AF. 13.3

Végeznek-e végső ellenőrzést, hogy biztosítsák a tanúsított és nem tanúsított termékek helyes feladását?

Az ellenőrzést dokumentálni szükséges, hogy igazolható legyen a tanúsított és a nem tanúsított termékek helyes feladása.


AF. 13.4

Rendelkezésre állnak-e minden regisztrált termék esetében az egyéb A tevékenység szintjének megfelelő eljárást kell létrehozni, dokumentálni és forrásból vásárolt termékek azonosítására alkalmas eljárások és fenntartani a tanúsított és ahol értelmezhető, nem tanúsított egyéb forrásból feljegyzések? (más termelők vagy kereskedők) vásárolt termékek mennyiségének azonosítására minden regisztrált termék esetében.


A feljegyzéseknek tartalmaznia kell: -


termék leírást, GLOBALG.A.P. státuszát, a vásárolt mennyiségeket, a beszállító adatait, ahol értelmezhető, a GLOBALG.A.P. Tanúsítvány másolatát, a vásárolt termékek nyomon követhetőségi adatait/kódjait, a termékekre vonatkozó megrendeléseket/számlákat, a jóváhagyott beszállítók listáját.

Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 14

ANYAGMÉRLEG


Szint

A 14. fejezet minden GLOBALG.A.P. termelő számára alkalmazandó. Termelői csoport tagok esetében ezeket az információkat adott esetben lefedheti a csoport QMS-e. AF. 14.1

Rendelkezésre állnak-e az értékesítéssel kapcsolatos feljegyzések minden regisztrált termék összes eladott mennyiségére vonatkozóan?

A tanúsított, (és ahol értelmezhető), nem tanúsított termékek értékesítési információit fel kell jegyezni minden regisztrált termék esetében, különös tekintettel az eladott mennyiségekre. A dokumentumoknak egyensúlyt kell mutatniuk a tanúsított és nem tanúsított termékek bejövő és kimenő mennyiségei között. Nem N/A.

AF. 14.2

Feljegyzik-e és összesítik-e a mennyiségeket (termelt, tárolt és/vagy vásárolt) minden termék esetében?

Minden regisztrált termék esetében a tanúsított és, ahol értelmezhető, nem tanúsított bejövő, kimenő és tárolt termékek mennyiségeit és súlyát dokumentálni és összegezni kell, az anyagmérleg igazolásának elősegítése érdekében.




Az anyagmérleg igazolásának gyakoriságát a cég tevékenység méretének megfelelően kell meghatározni, de évente minimum egyszer minden termékre el kell végezni. Az anyagmérleg bemutatására szolgáló dokumentumokat egyértelműen azonosítani kell. Ez az ellenőrzési pont minden GLOBALG.A.P. termelőre vonatkozik. Nem N/A AF. 14.3

Számolják-e és ellenőrzik-e a feldolgozási arányokat és/vagy Minden vonatkozó kezelési folyamatra ki kell számolni a feldolgozási veszteségeket (adott termelési folyamat bejövő-kimenő mennyiségek arányokat. Meg kell becsülni és/vagy dokumentálni kell minden keletkező számítása) a kezelés során? termékveszteség mennyiségét. Nem N/A.



Nº

Ellenőrzési Pont

AF. 15

ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI POLITIKA NYILATKOZAT (nem alkalmazandó virágok és dísznövények esetében)


Szint

Az Élelmiszer-biztonsági politika nyilatkozat egyértelműen kifejezi a termelő elkötelezettségét, hogy a termelési tevékenység során biztosítja az élelmiszer-biztonság megvalósítását és fenntartását. AF. 15.1

Kitöltötte-e és aláírta-e a termelő az IFA kérdéslistában található Élelmiszer-biztonsági politika nyilatkozatot?

Az Élelmiszer-biztonsági politika nyilatkozat egy kötelezettségvállalás, amit minden évben, minden új tanúsítási ciklus alkalmával ki kell tölteni és alá kell írni.


QMS-t nem működtető 1-es opciós (QMS nélkül) termelő belső önellenőrzési kérdéslistája csak akkor lesz teljes, amikor kitöltötte és aláírta az Élelmiszerbiztonsági politika nyilatkozatot. Termelői csoport (2 opció) és QMS-t működtető több telephelyes 1-es opciójú tanúsítás esetén lehetséges, hogy a központ vállalja a kötelezettséget a szervezet és az összes tagja számára azzal, hogy QMS szinten tölt ki és ír alá egy nyilatkozatot. Ebben az esetben nem szükséges a termelői csoport tagjainak, valamint az egyes termelő telephelyeknek egyénileg kitölteni és aláírni azt. Nem N/A, kivéve Virágok és dísznövények vagy Növényi szaporítóanyag tanúsítás esetében.


AF. 16

ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS HAMISÍTÁS ÉS CSALÁS KOCKÁZATÁNAK MÉRSÉKLÉSE (nem alkalmazandó virágok és dísznövények esetében) Élelmiszer hamisítás és/vagy csalás akkor fordulhat elő az elsődleges termelés során, amikor a beszállítók olyan termékeket/anyagokat biztosítanak (a termelőnek), ami nem egyezik a termék specifikációjával (hamis növényvédőszereket vagy szaporítóanyagokat, élelmiszer csomagolására nem alkalmas csomagolóanyagokat). A csalás és/vagy hamisítás széleskörű egészségügyi vészhelyzeteket okozhat, ezért a termelőnek intézkedéseket kell ezen kockázatok mérséklésére kialakítani.

AF. 16.1

Végzett-e a termelő kockázatértékelést a terméke élelmiszer csalásnak és/vagy hamisításnak való kitettségére?

A termelő naprakész és bevezetett dokumentált kockázatértékeléssel rendelkezik a lehetséges élelmiszer hamisítás és/vagy csalás (hamis növényvédőszerek vagy szaporítóanyagok, élelmiszer csomagolására nem alkalmas csomagolóanyagok) előfordulására. Az eljárás alapja lehet általános, de a saját termelési tevékenységéhez kell igazítani.

Ajánlás

AF. 16.2

Létezik-e és bevezetett-e a termelő intézkedési tervet az élelmiszer csalás és/vagy hamisítás elkerülésére?

A termelő elkészített és alkalmaz az élelmiszer csalás és/vagy hamisítás mérséklésére egy intézkedési tervet, amely tartalmazza az általa elvégzett intézkedéseket.

Ajánlás


AF MELLÉKLET. 1 GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ / KOCKÁZATÉRTÉKELÉS - ÁLTALÁNOS Bevezetés a kockázatértékelésbe A GLOBALGA.P. IFA szabvány számos kokázatértékelést ír elő az élelmiszer-biztonság, a dolgozók egészsége és biztonsága és a környezet védelmének elősegítése érdekében. Ez az útmutató segítséget nyújt a termelő számára. A kockázatértékelés 5 lépése A kockázatértékelés egy lényeges lépése a termék, a dolgozó és a vállalkozás védelme és a GLOBALG.A.P. követelményeinek, valamint a jogszabályi előírásoknak való megfelelésnek. A kockázatértékelés abban segíti Önt, hogy valóban azokra a kockázatokra összpontosítson, amelyek a valóságban előfordulhatnak a munkahelyen – azokra, amelyekben benne rejlik a tényleges és súlyos károkozás lehetősége. Sok esetben egyszerű, hatékony és nem drága intézkedésekkel a kockázatokat felügyelet alatt lehet tartani (ilyenre példa: a kifolyások/kiömlések, azonnali feltakarítása, mert ezzel elkerülhető a termék szennyeződése). Nem várható el, hogy minden kockázatot kiküszöböljön, az azonban elvárás, hogy az ésszerűen megvalósítható mértékig védje termékeit és dolgozóit. A kockázatértékelésnek nem ez az egyetlen módja. Léteznek más, bevált módszerek is, főleg a bonyolultabb kockázatok és/vagy körülmények elemzésére. Mi, azonban úgy véljük, hogy ez a módszer egyszerű megközelítést biztosít a legtöbb termelő számára. A dolgozóknak is és másoknak is joga van ahhoz, hogy megvédjék őket olyan károktól, amelyek ésszerű szabályozó intézkedések bevezetésének elmulasztásából adódnak. A balesetek és a megromlott egészségi állapot életeket tehet tönkre, és hatással lehet a vállalkozásra is, ha termékkiesést, vagy bírósági pert von maga után. A termelőnek jogszabályi kötelezettsége felmérni a munkahelyén felmerülő kockázatokat, hogy megfelelően tervezett intézkedések bevezetésével felügyelet alatt tartsa azokat.


Mi a kockázértékelés? A kockázatértékelés egyszerűen azon tényezők gondos vizsgálata, amelyek kárt okozhatnak a termékben, környezetben és/vagy a dolgozókban azért, hogy mérlegelhesse, elegendő megelőző intézkedést vezetett-e már be ezen károk kiküszöbölésére. Ne bonyolítsa túl a folyamatot. Sok válalkozásnál jól ismerik a kockázatokat és a szükséges ellenőrző intézkedések könnyen alkalmazhatók. Ellenőrizze, hogy meghozta-e már a szennyeződések és/vagy sérülések elkerüléséhez a szükséges ésszerű intézkedéseket. Amikor kockázatértékelésről gondolkodik, ne feledje:  

Veszély minden, ami kárt okozhat, mint pl. vegyszerek, az áram, vagy a létrán való munkavégzés stb. A kockázat annak a - kisebb vagy nagyobb – esélye, hogy valaki károsodást szenvedhet ilyen és más veszélyek okán, a károsodás súlyosságával együtt mérlegelve.


Hogyan értékelje a kockázatokat vállalkozásában 1. lépés: Veszélyek azonosítása. 2. lépés: Határozza meg, hogy ki/mi károsodhat és hogyan. 3. lépés: Értékelje a kockázatokat és határozza meg a megelőző intézkedéseket. 4. lépés: Készítsen feljegyzést a munkatervről/tényekről és vezesse be azokat a gyakorlatba. 5. Lépés: Vizsgálja felül az értékelést és módosítsa, ha szükséges. 1. lépés: Veszélyek azonosítása Elsőként azonosítani kell, hogy a termék, környezet és/vagy a dolgozók hogyan, milyen módon sérülhetnek. Alább néhány tipp, hogy segítsen azonosítani a fontosabb veszélyeket:  Járja be a munkahelyet és mérje fel, hogy, milyen körülmények okozhatnak sérüléseket, károkat (helyzetek, eszközök, termékek, gyakorlatok stb.)  Kérdezze meg a dolgozókat (amennyiben alkalmazható), vagy az érdekeiket képviselő munkatársakat, hogy ők mit gondolnak. Észre vehetnek olyan tényezőket, amelyek Önnek nem azonnal tűnnek fel.  Ellenőrizze a vegyszerek, eszközök gyártói utasításait és a biztonsági adatlapjait, ezek hasznosak lehetnek a veszélyek azonosításában és megfelelő megítélésében.  Nézze át a jegyzőkönyveket korábbi eseményekről, balesetekről, ezek segíthetnek kevésbé nyilvánvaló veszélyeket is beazonosítani. Ne felejtse ki az egészségre hosszú távon ható veszélyeket (pl: magas zajszint vagy veszélyes anyagoknak való kitettség), valamint az (élelmiszer) biztonsági veszélyeket.


2. lépés: Határozza meg, hogy ki/mi károsodhat és hogyan? Minden egyes veszélyforrásnál tisztáznia kell, hogy ki vagy mi károsodhat. Ez segít meghatározni a kockázat kezelésének legalkalmasabb módját. Ne feledje:  Egyes tevékenységekre egyedi követelmények vonatkoznak (mint pl.: betakarítás).  Egyes veszélyek nagyobb odafigyelést igényelnek, különösen azokban a helyzetekben, ahol például a dolgozók, takarítók, látogatók, alvállalkozók, karbantartók stb. nem tartózkodnak állandóan a munkahelyen. 3. lépés: A kockázatok értékelése és a megelőző intézkedések meghatározása Miután azonosítottuk a veszélyeket, el kell döntenünk, hogy milyen módon kezeljük azokat. A jogszabályi előírásoknak megfelelően, minden ésszerű intézkedést be kell vezetni az emberek védelmének érdekében. A kockázatok értékelését és a megelőző intézkedéseket teljes egészében kidolgozhatja, de ennél legegyszerűbb, ha összehasonlítja a már működő “jó gyakorlattal”. Először is vizsgálja meg és gondolja végig, hogy milyen szabályozó intézkedéseket vezetett már be, a munka szervezése miként történik. Ezután hasonlítsa össze azt “a jó gyakorlatokkal” és gondolja végig, hogy mit kellene még tennie ahhoz, hogy a megfelelő szintet elérje. Az értékelés során a következőket vegye figyelembe:  Teljes egészében megszüntethető a veszély?  Amennyiben nem, hogyan lehet a kockázatokat kezelni úgy, hogy minél kisebb esélye legyen kár vagy sérülés bekövetkezésének.


Kockázatok kezelésekor, amennyiben lehetséges, alkalmazza az alábbi elveket, és lehetőleg az alábbi sorrendben:  Próbáljon egy kevésbé kockázatos lehetőséget (pl: váltson egy kevésbé veszélyes vegyszer használatára).  Akadályozza meg a veszélyhez való hozzáférést (pl: őrzéssel).  Szervezze úgy a munkát/feladatokat, hogy csökkenjen a veszélynek való kitettség.  Adjon ki személyi védőfelszerelést (pl: ruházatot, lábbelit, szemüveget stb.)  Biztosítson szociális helyiségeket (pl: elsősegély és mosási lehetőség a szennyezések eltávolítására). A munkahelyi egészség és biztonság javítása nem kerül sokba. Például egy tükör kihelyezése egy beláthatatlan kanyarban a járművek által elkövetett balesetek megelőzése érdekében kis költségű megelőző intézkedés, ha figyelembe vesszük a kockázatokat. Egyszerű megelőző intézkedések elmulasztása sokkal többe kerül, ha mégis bekövetkezik a baleset. Vonja be a munkatársakat (amennyiben alkalmazható), hogy biztos legyen, hogy amit javasol, működni is fog a gyakorlatban és nem vezet újabb veszélyekhez. 4. lépés: Dokumentálja a munkatervet/eredményeket és vezesse be azokat


A kockázatértékelés eredményeinek gyakorlatban történő alkalmazásának akkor lesz jelentősége, amikor az élelmiszer-biztonságról, dolgozók egészségéről és biztonságáról és a saját üzletéről kell gondoskodnia. A kockázatértékelés eredményeinek dokumentálása és a dolgozókkal történő megosztása arra ösztönöz, hogy azt a gyakorlatban meg is valósítsa. Az eredmények dokumentálásakor törekedjen az egyszerűségre (pl: betakarításkori szennyeződés: kézmosási lehetőség a termőterületen). A kockázatértékelés nem kell, hogy tökéletes legyen, de megfelelőnek és elegendőnek kell lennie. Be kell tudja mutatni, hogy:     

megfelelő ellenőrzést végeztek; feltette-e azt a kérdést hogy ki vagy mi lehet érintett; foglalkozott valamennyi jelentős veszéllyel; a megelőző intézkedések ésszerűek, a fennmaradó kockázat alacsony; bevonta az alkalmazottait vagy azok képviselőjét a folyamatba (ahol ez értelmezhető).

A jó intézkedési terv, gyakran különböző lépések összeségét jelenti, így pl:  ideiglenes megoldás egy megbízhatóbb szabályozó intézkedés bevezetéséig;  hosszútávú megoldások bevezetése azon kockázatok esetében, amelyek legnagyobb valószínűséggel okoznak balesetet vagy egészségromlást;  hosszútávú megoldások azon kockázatok esetében amelyek következménye a legsúlyosabb lehet;  képzések szervezése a dolgozók számára a fennmaradó elsődleges kockázatokról és arról, hogy miként lehet ezeket a kockázatokat felügyelet alatt tartani;  rendszeres ellenőrzések annak biztosítására, hogy a szabályozó intézkedések működnek;  egyértelműen meghatározott felelősségek – ki végez milyen intézkedést, milyen határidővel.


Ne felejtsen el fontossági sorrendet felállítani és a legfontosabb dolgokkal foglalkozni először. Egy-egy intézkedés elvégzését követően, pipálja ki a tevékenységet a munkatervében. 5. lépés: Vizsgálja felül a kockázatértékelést és aktualizálja, ha szükséges Kevés vállalkozás marad változatlan. Előbb-utóbb lesz új eszköze, anyagai és/vagy munkafolyamata, amelyek újabb veszélyeket hordozhatnak magukban. Ezért van értelme időről időre felülvizsgálni a folyamatban lévő tevékenységeit. Évente vizsgálja felül, hogy az elfogadott jó gyakorlatokhoz képest hol tart azért, hogy biztosítsa a folyamatos fejlődést, vagy legalább a szintentartást. Nézze meg újra a kockázatértékelését:  történtek változások?  van-e szükség további fejlesztésre?  érkezett-e a dolgozóktól problémáról visszajelzés?  tanult-e valamit a balesetekből, majdnem balesetekből?  biztosítsa, hogy a kockázatértékelése naprakész maradjon.


A vállalkozás vezetése közben könnyű megfeledkezni a kockázatértékelés felülvizsgálatáról – amíg valami nem történik és akkor már túl késő. Miért nem határozza meg a kockázatértékelés felülvizsgálatának időpontját most? Írja le és jelölje a naptárjában évenként ismétlődő eseményként. Amennyiben év közben történik valami jelentősebb változás, ne várjon. Ellenőrizze a kockázatértékelést, és ha szükséges, módosítsa azt. Ha lehetséges, az a legjobb, ha már a változás tervezésekor gondol a kockázatértékelésre, ebben az esetben nagyobb a rugalmassága. Forrás: Five Steps to Risk Assessment, Health and Safety Executive; www.hse.gov.uk/pubns/indg163.pdf


AF. 2 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ / KOCKÁZATÉRTÉKELÉS - TERMŐHELYKEZELÉS Az AF 1.2.1 (M) és az AF 1.2.2 (M) Ellenőrzési pontok elvárják a termelőktől a termőhelyre vonatkozó kockázatértékelést és az azonosított kockázatok enyhítésére meghozott megfelelő intézkedéseket. AF 1.2.1 Ellenőrzési Pont Végeztek-e kockázatértékelést valamennyi tanúsításra regisztrált termelési helyszínre kiterjedően (beleértve a bérelt területeket, építményeket, eszközöket) és a kockázatértékelés eredménye igazolja-e, hogy a kérdéses termelőhely alkalmas termelésre figyelembe véve az élelmiszer-biztonsági, környezeti, egészségi, valamint állattenyésztés és akvakultúra modul esetében az állatjóléti szempontokat, amennyiben alkalmazhatóak? AF 1.2.1 Teljesítési Kritérium Minden termelési helyszín esetében rendelkezni kell írott kockázatértékeléssel, amely megállapítja, hogy a termelési helyszín (termőhely) alkalmas-e a termelésre. A kockázatértékelésnek rendelkezésre kell állni az első ellenőrzés alkalmával, azt naprakészen kell tartani és felül kell vizsgálni minden olyan alkalommal, amikor új helyszínt vonnak be a termelésbe, amikor a meglévő helyszínekre vonatkozó kockázatok megváltoznak, vagy legalább évente – annak megfelelően, hogy melyik feltétel teljesül korábban. A kockázatértékelés lehet általános, de az adott telephely körülményeire kell szabni.


A kockázatértékeléseknek az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük: Lehetséges fizikai, kémiai (allergéneket beleértve) és biológiai veszélyeket A terület történetét (olyan területek esetében amelyek mezőgazdasági termelés szempontjából újak 5 évet javasolt figyelembe venni, de legalább egy év adatait ismerni kell) A tervezett tevékenység hatását a szomszédos állatállományra/növényekre/környezetre, az állattenyésztés és akvakultúra esetében az állatok egészségére és biztonságára. (A kockázetértékelés útmutatójáért Lásd AF 1. Mellékletet és AF 2. Mellékletet. Az FV 1 Melléklete az áradásra vonatkozóan tartalmaz útmutatást.) AF 1.2.2 Ellenőrzési Pont Kidolgoztak és bevezettek-e gazdálkodási tervet, amely meghatározza a kockázatértékelésben azonosított kockázatok (AF 1.2.1) minimalizálására vonatkozó stratégiát? AF 1.2.2 Teljesítési Kritérium A gazdálkodási terv az AF 1.2.1-ben azonosított kockázatokra terjed ki, és leírja azokat a veszélyeket szabályozó intézkedéseket, amelyek igazolják, hogy a kérdéses termelőhely alkalmas. Ez a terv a gazdaság tevékenységeire kell, hogy vonatkozzon, bevezetésére és hatékonyságára megfelelő bizonyítékokkal kell rendelkezni. Figyelem: A környezetvédelmi kockázatokat nem szükséges ebbe a tervbe belefoglalni, azokkal az AF 7.1.1 foglalkozik. A kockázatértékelésnek figyelembe kell venni a vonatkozó fizikai, kémiai és mikrobiológiai veszélyeket a telephely tevékenységét és azt, hogy a tevékenység mely eredményét fogják felhasználni. A következő táblázat a termőhely kockázatértékeléséhez nyújt segítséget a leggyakoribb tényezők és veszélyek azonosításában. Ez nem a tényezők teljes listája. Útmutatóként szolgál a kockázatértékelés elvégzéséhez, a termelőket segíti a termőhely körülményeinek elemzésében. Nem tekintendő teljeskörű listának


1. Jogszabályok: Jogszabályok (nemzetközi és helyi) korlátozhatják a termőhelyen végzett tevékenységet. A helyi szabályozásokkal / jogszabályokkal való egyeztetés szükséges, az azoknak való megfelelés érdekében. 2. A terület korábbi használata: Példa a figyelembe veendő tényezőkre

Példa a felmerülő kockázatokra

Előző növények

Vannak növények (pl: gyapot termesztés) amelyek termesztése során gyomírtószert használnak, amelynek szermaradványának hosszútávú hatása lehet gabonákra és egyéb zöldségnövényekre.

Korábbi használat

A terület korábbi ipari vagy katonai célú használata szennyeződést okozhatott a talajban maradványok, petróleum szennyeződés, hulladék tárolás stb. következményeként. Szemétlerakó vagy bányász tevékenység okozhat nem megengedett hulladék anyagokat az altalajban, amelyek szennyezhetik a növényeket, vagy károsíthatják az állatokat. Okozhatják a terület hirtelen megsüllyedését is, ami veszélyeztetheti az ott dolgozók testi épségét. Az állattenyésztés során kialakulhatnak magas mikrobiológiai szennyezettségű (trágya tároló stb.) zónák.


3. Talaj: Példa a figyelembe veendő tényezőkre


Talajszerkezet

A tervezett használatnak megfelelő talajszerkezet (beleértve az eróziónak való kitettséget) és kémiai/mikrobiológiai állapot.

Erózió

A talaj felső rétegének veszteségét okozó víz és szél eróziós hatások, ami hatással lehet a terméshozamra és/vagy befolyásolhatja a terület vízelvezetését.

Áradásnak való kitettség

Áradásnak való kitettség és a talaj szennyeződésének lehetősége az áradás miatt.

Szélnek való kitettség

Szélsőségesen nagy szél sebesség termésveszteséget okozhat.


4. Víz: Példa a figyelembe veendő tényezőkre Víz elérhetősége

A víz elérhetősége az év során, vagy legalább a tervezett tenyészídőszakban. Az elérhető víz mennyiségének összhangban kell lenni a tervezett termény vízfelhasználásával. A víz a fenntarthatósági feltételeknek megfelelően elérhető.

Víz minőség

A kockázatértékelés eredménye határozza meg, hogy a víz minősége “a felhasználásnak megfelelő-e”. Bizonyos esetekben a helyi hatóságok határozzák meg, mi a “felhasználásnak megfelelő”. Értékelje a lehetséges korábbi szennyeződéseket (szennyvíz, állattartás), amelyeknek kezelése költséges lehet. Egyes műveletek esetében a termelőnek tisztában kell lennie a víz minőségére vonatkozó hatósági vagy a GLOBALG.A.P. által meghatározott minimum mikrobiológiai előírásokkal. Ezen esetekre, a követelményt az adott GLOBALG.A.P. modul tartalmazza (pl.: WHO Ivóvíz minőségre vonatkozó útmutatója 2008: e szerint E. coli vagy hőtűrő coliform baktériumok ne legyen kimutatható100 ml mintában). Lsd még: Kockázatértékelés FV 1.1.1.

Vízfelhasználási engedély

A víz használatára vonatkozó jog vagy engedély: helyi jogszabályok vagy szokások megnevezhetnek olyan felhasználókat, akik szükséglete időszakosan előbbrevaló a mezőgazdasági használatnál. Környezetvédelmi hatás: bár jogszerű, de bizonyos kinyerési ráták káros hatással lehetnek olyan flórára és faunára amelyek kapcsolatban vannak, vagy függnek az adott víz forrástól.

5. Allergének:


Az elmúlt néhány évben az étel allergia egyre nagyobb figyelmet kap, mivel a felnőttek kb. 2%-a, a gyermekek kb. 5%-a szenved valamilyen típusú ételallergiától. Minden élelmiszer okozhat ételallergiát, ugyanakkor vannak olyan élelmiszer csoportok, amelyek az okozott allergia nagy százalékáért felelősek. Az EU-ban például 14 fő, jogszabályilag jelölésköteles allergént azonosítottak: zeller, gluten tartalmú gabonák, tojás, hal, lupin (egy fajta hüvelyes, a Pillangósvirágúak csoportjából), tej, kagylók, mustár, mogyoró, szezámmag, rákok, szója, kén-dioxid (antioxidánsként és tartósítószerként alkalmazzák pl: szárított gyümölcsöknél) és héjasok. Bár az allergének kezelése az élelmiszer előállítók esetében kritikus, az elsődleges termelés során is lényeges kérdésnek tartják. A zöldségek és gyümölcsök esetében nem annyira komplikált az allergén kérdés, mint egyéb élelmiszerek esetében. Hőkezeléssel a többségük elpusztul, így a hőkezelt gyümölcsök a gyümölcs allergiások számára is fogyaszthatók. A földimogyoró allergia nagyon súlyos lehet, hiszen nagyon kis mennyiségű mogyoró is reakciót válthat ki. A héjasok, mint pl a Brazil dió, dió, pekándió szintén súlyos tüneteket okoznak. Példa a figyelembe veendő tényezőkre


Előző növények

Mogyoróval rotációban termelt termény gépi betakarítása (pl. föld alatt termesztett hüvelyesek) eredményezhet mogyoró maradékokat. Termények szállítása olyan szállítójárművel, amellyel előtte a fő allergén csoportból szállítottak terméket, keresztszennyeződéshez vezethet, ha a szállítójárművet nem megfelelően takarították ki.

Termékkezelés

Termékek csomagolása és/vagy válogatása ugyanabban a létesítményben, ahol a fő allergén csoportból származó terméket is csomagoltak/válogattakkeresztszennyeződést okozhat.


6. Egyéb hatások: Példa a felmerülő kockázatokra

Hatások a szomszédos területekre

Por-, füst- és zaj-hatások, amit a mezőgazdasági gépek tevékenysége okoz. A folyásirányban lefelé lévő területeken a lefolyásból származó, hordalékkal vagy kémiai anyagokkal teli szennyező anyagok. Permetlé elsodródása miatti szennyeződés.

Hatások a termőhelyen

Szomszédos gazdaságok tevékenysége. A közeli ipari vagy szállító létesítményekből, beleértve a zsúfolt közutakról származó füst-, por-, vagy gázszennyeződés. A növény, annak hulladékai vagy a trágyázási műveletek által odavonzott rovarok. A közeli természetes élőhelyről vagy természervédelmi területről származó kártevők okozta degradáció.


Példa a figyelembe veendő tényezőkre


VÁLTOZÁSKÖVETÉSI NYILVÁNTARTÁS Új dokumentum

Lecserélt dokumentum

Kiadás dátuma

160831_GG_IFA_CPCC_AF_V5_0-2_hu 160509_GG_IFA_CPCC_AF_V5_0-1_hu 2016. augusztus 31.

Módosítások leírása AF 10, AF 15 és AF 16 fejezetcímek kiegészítése; AF 15.1 CC – 3. paragrafushoz szöveg hozzáadása

Ha szeretne több információt kapni e dokumentumban végrehajtott módosításokról, kérjük, lapozza fel a Változáskövetési nyilvántartást vagy lépjen kapcsolatba a GLOBALG.A.P. Titkársággal, e-mailen: [email protected].


Ha a változás nem étrinti a szabvány akkreditációját, a verzió marad “5.0” és a változáskövetés az “5.0-x” jelöléssel látható. Ha a változás érinti a szabvány akkreditációját, a verzió neve “5.x”-re változik.


INTEGRÁLT FARM MINÖSÉGBIZTOSÍTÁS Növénytermesztési Alapmodul ELLENŐRZÉSI PONTOK ÉS TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK MAGYAR VÁLTOZAT 5.0 5.0-2_JULY2016 KIADÁS (KÉTSÉG ESETÉN AZ ANGOL EREDETI VÁLTOZAT IRÁNYADÓ!) KÖTELEZŐ 2016 JÚLIUS 1.-TŐL

TARTALOM SZAKASZ

CB.

NÖVÉNYTERMESZTÉSI ALAPMODUL

CB. 1

NYOMON KÖVETHETŐSÉG

CB. 2

SZAPORÍTÓANYAG

CB. 3

TALAJGAZDÁLKODÁS ÉS MEGŐRZÉS

CB. 4

TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁS

CB. 5

VÍZGAZDÁLKODÁS

CB. 6

INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM

CB. 7

NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK

CB. 8

BERENDEZÉSEK

160831_GG_IFA_CPCC_CB_V5-0_2_hu.doc

MELLÉKLET CB. 1 ÚTMUTATÓ A FELELŐS VÍZGAZDÁLKODÁS HOZ MELLÉKLET CB. 2 GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ – INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELMI ESZKÖZTÁR MELLÉKLET CB. 3 GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ – NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ALKALMAZÁSA AZ EXTRAPOLÁCIÓT MEGENGEDŐ ORSZÁGOKBAN MELLÉKLET CB. 4 GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ – HATÓANYAGMARADÉK VIZSGÁLAT MELLÉKLET CB. 5 GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ – MAXIMÁLIS HATÓANYAGMARADÉK ÉRTÉK (MRL) TÚLLÉPÉS KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE MELLÉKLET CB. 6 GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ – A KIJUTTATÓ BERENDEZÉSEK VIZUÁLIS ELLENŐRZÉSE ÉS MŰKÖDÉSI TESZTJEI

Kód Ref: IFA V5.0-2_July16; Magyar változat Ellenőrzési Pontok és Teljesítési Kritériumok –Növénytermesztési Alapmodul Oldal: 36 / 151

Nº

Ellenőrzési pont

CB.

NÖVÉNYTERMESZTÉSI ALAPMODUL

CB. 1

NYOMONKÖVETHETŐSÉG

Teljesítési kritérium

Szint

A nyomonkövethetőség elősegíti az élelmiszerek, virágok és dísznövények visszahívását/visszavonását és lehetővé teszi, hogy az érintett termékről célzott és pontos információt adjanak az ügyfeleknek. CB. 1.1

Visszakövethető-e és nyomon követhető-e a GLOBALG.A.P. regisztrált termék az előállító gazdaságtól (és más hozzá tartozó regisztrált területektől) és a termékkezelés helyétől, amennyiben volt termékkezelés?

CB. 2

SZAPORÍTÓANYAG

Működik egy dokumentált azonosító és nyomon követő rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a GLOBALG.A.P. regisztrált termékeket visszakövessék a regisztrált gazdasághoz, vagy termelői csoport esetén a csoportban regisztrált gazdaságokhoz és tovább kövessék a közvetlen vevőhöz. (Egy lépés fel, egy lépés le.) A betakarítási információknak össze kell tudnia kapcsolni a (termék)tételt a termelési feljegyzésekkel, illetve csoport esetén a konkrét termelők gazdaságaival. (Lásd Általános előírások III. rész a 2. opció szerinti elkülönítésre vonatkozó információról.) Ha alkalmazható, a termékkezelést is le kell fednie. Nem N/A.



A szaporítóanyag kiválasztása fontos szerepet játszik a termelési folyamatban; a megfelelő fajták használata segíthet a műtrágya és növényvédő szer alkalmazások számának csökkentésében. A szaporítóanyag megválasztása a megfelelő növényi növekedés és jó termékminőség előfeltétele. CB. 2.1

Minőség és egészség A fajtaregisztráció célja, hogy a termelők, feldolgozók, kereskedők és a hatóság számára a felügyeleti eszközként biztosítsa hogy az egészségi és biztonsági követelmények teljesüljenek, és a fajtaazonossággal kapcsolatos információk elérhetőek legyenek a szabályozó hatóság számára, a csalások megelőzése érdekében. A fajtaregisztráció alapvető biztosítékként működik a vetőmag/fiatal növény/betakarított anyag vásárlója számára. Biztosítja, hogy a használt kiindulási anyag megfelel a hivatalos fajtaleírásnak.

CB. 2.1.1

Amikor vetőmag vagy szaporítóanyag vásárlás történt az elmúlt 24 hónapban, van-e bizonyíték, ami garantálja, hogy az megfelel a fajtaregisztrációs szabályozásoknak (abban az esetben kötelező, ha létezik fajtaregisztrációs szabályozás az adott országban)?


Olyan dokumentumoknak kell rendelkezésre állnia (például üres vetőmag Kevésbé csomagolóanyag vagy növény útlevél vagy rakodási lista vagy számla), amely jelentős mutatja legalább a fajtanevet, tételszámot, a szaporítóanyag forgalmazót és - kötelezettség amennyiben ez rendelkezésre áll - további információkat a vetőmag minőségéről (csírázás, genetikai tisztaság, fizikai tisztaság, vetőmag egészség). Ha a szaporítóanyag olyan faiskolából érkezik, amely rendelkezik GLOBALG.A.P. Növényi szaporítóanyag modul vagy egyenértékű vagy GLOBALG.A.P. által elismert tanúsítvánnyal, azt megfelelőnek kell tekinteni.


Nº

Ellenőrzési pont


Szint

CB. 2.1.2

Megfelel-e a felhasznált szaporítóanyag az adott országban alkalmazandó szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeknek?

Amikor a termelő bejegyzett fajtát vagy alanyt használ, kérésre rendelkezésre állnak írásos dokumentumok, melyek bizonyítják, hogy a felhasznált szaporítóanyag megfelel az adott országban a szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeknek. Ezek a dokumentumok lehetnek: licensz szerződések (a kiindulási anyag nem vetőmag, hanem vegetatív szaporítóanyag), növény útlevél, ha alkalmazható, vagy ha a növény útlevél nem szükséges, dokumentum vagy üres vetőmagos csomagolóanyag, amely mutatja legalább a fajtanevet, tételszámot, a szaporítóanyag forgalmazót; és rakodási lista/ szállítólevél vagy számla, amely bizonyítja a az elmúlt 24 hónapban felhasznált minden szaporítóanyag mennyiségét és fajtáját. Nem N/A. Megjegyzés: Az UPOV PLUTO adatbázisában (http://www.upov.int/pluto/en) és a fajta keresőben a CPVO honlapján (cpvo.europa.eu) megtalálható az összes fajta a világon, megadják a fajták regisztrációs adatait, és a szellemi tulajdon védelmi adatokat fajtánként és országonként.


CB. 2.1.3

Működnek-e növény-egészségügyi minőséget ellenőrző rendszerek a saját célra előállított szaporítóanyagnevelés során?

Bevezettek egy minőséget ellenőrző rendszert, amely tartalmaz egy kártevők Kevésbé és betegségek látható jeleit megfigyelő rendszert; a megfigyelő rendszer jelentős aktuális feljegyzései rendelkezésre kell álljanak. A pont itt mindazon helyekre kötelezettség vonatkozik, ahol szaporítóanyagot állítanak elő (beleértve a saját célra történő szaporítóanyag kiválasztását). A " megfigyelő rendszernek" tartalmaznia kell a feljegyzést az anyanövény azonosításáról, illetve a növény származási helyéről, ahol ez alkalmazható. Meghatározott időközönként feljegyzéseket kell készíteni. Ha a nevelt szaporítóanyagot (fás- vagy lágyszárú) kizárólag saját használatra szánják (azaz nem értékesítik), ez elegendő. Amikor alanyokat használnak, külön figyelmet kell szentelni a származásuk igazolására a dokumentációban.

CB. 2.2

Vegyszeres kezelés és csávázás

CB. 2.2.1

A vásárolt szaporítóanyagokhoz (vetőmagvak, gyöktörzsek, palánták, oltvány, dugványok, alanyok) mellékeltek-e információkat a beszállító által végzett vegyszeres kezelésekről?


A feljegyzésekkérésre megtekinthetőek a kémiai készítmény nevével, amelyet Kevésbé a beszállító használt a szaporítóanyagon (pl. kezelési feljegyzések/ vetőmag jelentős csomagolás, a felhasznált növényvédő szerek listája stb.). kötelezettség Ha a beszállítók rendelkeznek GLOBALG.A.P. Növényi szaporítóanyag modul vagy egyenértékű vagy GLOBALG.A.P. által elismert tanúsítvánnyal, az megfelel ennél az ellenőrzési pontnál. N/A az évelő növények esetén.


Nº

Ellenőrzési pont


Szint

CB. 2.2.2

Vezetnek-e feljegyzéseket a saját szaporítóanyag előállítás során alkalmazott növényvédő szeres kezelésekről?

A szaporítási időszak alatt a saját célra történő szaporítóanyag előállítása során a növényvédő szerekkel folytatott kezelések feljegyzései rendelkezésre állnak és tartalmazzák a helyet, időpontot, a kereskedelmi nevet és az aktív hatóanyagot, a munkavégző személyét, az engedélyezőt, az igazolást, a mennyiséget és a használt gépet.


CB. 2.3

Genetikailag módosított organizmusok (N/A ha genetikailag módosított fajtákat nem használnak)

CB. 2.3.1

A GMO-k ültetése vagy az azokkal folytatott kísérletek megfelelnek-e a A regisztrált gazdaság vagy azok csoportja rendelkezik a termelési országban Főbb termelési országban alkalmazandó jogszabályoknak? alkalmazandó jogszabályokkal, és annak megfelel. Feljegyzéseket kell vezetni kötelezettség a speciális módosításról és/vagy az egyedi azonosítóról. Speciális gazdálkodási és irányítási tanácsot kell beszerezni.

CB. 2.3.2

Amikor a termelő genetikailag módosított organizmusokat termel, relndelkezésre áll-e erről dokumentáció?

Ha GMO kultúrnövény változatokat és/vagy genetikai módosításból származó termékeket használnak fel, feljegyzéseket vezetnek a GMO kultúrnövény változatok és/vagy a genetikai módosításból származó termékek ültetéséről, felhasználásáról.


CB. 2.3.3

A termelő közvetlen ügyfelei kaptak-e tájékoztatást a termék GMO státuszáról?

Dokumentált bizonyítékot kell bemutatni a vevő tájékoztatásáról, amely bizonyítja, hogy minden szállított anyag megfelela közvetlen vevői igényeknek.


CB. 2.3.4

Létezik-e terv a genetikailag módosított anyagok kezelésére (pl. növények és kísérletek), amely meghatározza a fertőzés kockázatának minimálisra csökkentésére irányuló stratégiákat, (például a szomszédos nem GM növényekkel való véletlenszerű keveredést) és a termék genetikai tisztaságának fenntartását?

Írásba foglalt tervnek kell rendelkezésre állnia, amely ismerteti, hogy a GM anyagokat (pl. növényeket és kísérleteket) hogyan kezelik és tárolják a hagyományos anyagok fertőzési kockázatának minimálisra csökkentése és genetikai tisztaságának megőrzése érdekében.


CB. 2.3.5

A GMO növényeket más növényektől elkülönítve tárolják-e a véletlenszerű keveredés elkerülése érdekében?

Vizuális értékelést kell végezni a genetikailag módosított (GMO) növények tárolásáról a genetikai tisztaság megőrzése és az azonosítás érdekében.



Nº

Ellenőrzési pont

CB. 3

TALAJGAZDÁLKODÁS ÉS FENNTARTÁS


Szint

A jó talajgazdálkodás biztosítja a talaj hosszú távú termőképességét, növeli a hozamot és hozzájárul a jövedelmezőséghez. Nem alkalmazható, ha a növényeket nem közvetlenül a talajon termesztik (például hidrokultúrás vagy cserepes növények.) CB. 3.1

Rendelkezik-e a termelő talajgazdálkodási tervvel?

A termelőnek bizonyítania kell, hogy figyelembe vette a növény tápanyagigényét, a talaj termőképességének fenntartását. A vizsgálat eredményeinek és/vagy a növényekre vonatkozó szakirodalomnak bizonyítékként rendelkezésre kell állniuk.



A virág és dísznövény termelők számítások elvégzésére kötelesek legalább egyszer minden betakarítás után és meghatározott időközönként (például kéthetente a zárt rendszerekben) folyamatos betakarítású kultúra esetén. Az elemzés elvégezhető a gazdaság berendezéseivel vagy mobil felszereléssel. Nem N/A. CB. 3.2

Készültek-e talajtérképek a gazdaság számára?

A talaj típusa meghatározott valamennyi termőhelyre, talajszelvény vagy talajminta vizsgálat vagy a helyi (regionális) talajtérkép alapján.

Ajánlás

CB. 3.3

Ha megvalósítható, alkalmaznak-e vetésforgót az egyéves növényeknél?

Amikor vetésforgót alkalmaznak az egyéves növényeknél javítva a talaj szerkezetét és minimálisra csökkentve a talajlakó kártevőket és kórokozókat, ez ellenőrizhető az ültetési időpontból és/vagy a növényvédő szeres alkalmazások feljegyzéseiből. Feljegyzésekkel kell rendelkezni az előző két év vetésváltásairól.


CB. 3.4

Használnak-e a talaj szerkezetét javító vagy fenntartó, a talajtömörödést megakadályozó módszereket?

Bizonyíték van arra hogy, az alkalmazott módszerek (például mélyen gyökerező zöld növények használata, vízelvezetés, altalajlazítás, alacsony nyomású gumiabroncsok használata, művelőutak, sorjelölő használata, egy sorban szántás elkerülése, kenődés, taposás elkerülése) alkalmasak a szántóföldön történő használatra, és amennyiben lehetséges minimálisra csökkentik vagy megszüntetik a talajtömörödöttséget, stb.


CB. 3.5

Használ-e a termelő olyan módszereket, amelyek csökkentik a talajerózió lehetőségét?

Bizonyíték van olyan gyakorlatra és javító intézkedésekre (például talajtakarás, hegyoldalakon keresztirányú sorok, vízlevezető csatornák, füvesítés vagy zöldtrágya használata, fák és bokrok a termőhelyek határain, stb.), amelyek csökkentik a talajeróziót (pl. víz, szél).



Nº

Ellenőrzési pont


CB. 3.6

Figyelembe veszi-e a termelő az alkalmazott szerves tápanyagutánpótló anyagok által biztosított tápanyagokat?

A beszállítóktól származó elvégzett elemzés, vagy az elismert standard Kevésbé értékek használata, amelyek figyelembe veszik a kijuttatott szerves jelentős tápanyagutánpótló anyagok NPK tápanyag tartalmát (nitrogén (N), foszfor (P), kötelezettség kálium (K), azért hogy elkerülhető legyen a talajszennyezés.

CB. 3.7

Vezet-e a termelő feljegyzést a vetőmag/szaporítóanyag szükségletről, A vetőmag/szaporítóanyag szükségletre/tőszámra és az időpontra vonatkozó a vetés/palántázás időpontjáról? feljegyzéseket vezetni kell, és azoknak rendelkezésre kell állniuk.

CB. 4

TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁS

Szint


A tápanyagutánpótlás döntéshozatali folyamata figyelembe veszi a növény igényeit. A tápanyagoknak rendelkezésre kell állniuk a növény számára szubsztrátos/közeges és talajban történő termesztéskor és a tápanyagutánpótlás gyakran szükséges. A felhasználás optimalizálását célzó megfelelő alkalmazást és tárolási eljárásokat kell követni a veszteség és a szennyeződés elkerülése érdekében. Tanácsadás a tápanyagutánpótló anyagok mennyiségéről és a fajtájáról

CB. 4.1.1

A tápanyagutánpótló (termésnövelő) anyagok (szerves vagy szervetlen) alkalmazására vonatkozó ajánlásokat hozzáértő és szakképzett személyek biztosítják-e?


CB. 4.1

Ahol a tápanyagutánpótló anyagok feljegyzései azt mutatják, hogy a (szerves vagy szervetlen) tápanyagutánpótló anyagok mennyiségének és típusának a kiválasztásáért felelős személy külső tanácsadó, szakképzettségét és gyakorlati hozzáértését hivatalos képesítésekkel, szaktanfolyamokkal stb. kell bizonyítani, ha csak nem egy kifejezetten ilyen szolgáltatást nyújtó szervezet (például hivatalos tanácsadó szolgálat) alkalmazottja. Ahol a tápanyagutánpótló anyagok használatának feljegyzései azt mutatják, hogy a tápanyagutánpótló anyag (szerves vagy szervetlen) mennyiségének és típusának meghatározásáért szakmailag felelős személy a termelő vagy egy erre kijelölt alkalmazott, a tapasztalatot a szakmai ismereteknek kell kiegészíteniük (például: a termékre vonatkozó szakirodalom, részvétel tanfolyamokon stb.) és/vagy eszközöket kell használni (szoftver, gazdaságértékelő módszerek stb.).



Nº

Ellenőrzési pont

CB. 4.2

A tápanyagutánpótlás feljegyzései


Szint


4.2.1 to 4.2.6: Tartalmazzák-e a szerves és szervetlen talaj- és levéltrágyák feljegyzései a következő kritériumokat: CB. 4.2.1

A terület, az ültetvény vagy üvegház, valamint a termesztett növény megnevezése?

A regisztrált növények minden tápanyagutánpótlásáról feljegyzéseket vezetnek (trágyázási napló) részletezve a földrajzi területet, a szántóföld, gyümölcsös vagy üvegház nevét, vagy hivatkozási címét. Feljegyzést kell vezetni a hidrokultúrákban is, és ahol tápoldatozást alkalmaznak. Nem N/A


CB. 4.2.2

A kijuttatás dátumai?

Minden kijuttatás feljegyzésében a kijuttatás dátuma pontosan részletezett. Nem N/A


CB. 4.2.3

A kijuttatott tápanyagutánpótló anyagok típusai?

Minden kijuttatás feljegyzésében részletesen szerepel a kereskedelmi név, típus (például NPK) és hatóanyag tartalom (például 17-17-17). Nem N/A


CB. 4.2.4

A kijuttatott mennyiségek?

Minden kijuttatás feljegyzésében a termék mennyisége tömegben vagy térfogatban területegységhez vagy növényszámhoz vagy időegység alatt kijuttatott tápoldat mennyiséghez viszonyítva szerepel. A ténylegesen kijuttatott mennyiséget fel kell jegyezni, mivel ez nem feltétlenül egyezik meg az ajánlott mennyiséggel. Nem N/A.


CB. 4.2.5

A kijuttatás módja?

Minden kijuttatás feljegyzésében szerepel a kijuttatás módja és az alkalmazott Kevésbé berendezések. Abban az esetben, ha a módszer/berendezés mindig ugyanaz, jelentős akkor elég egyszer feltüntetni. Ha vannak különböző berendezések, azok kötelezettség egyedileg azonosítandók. A módszer lehet például öntözés vagy mechanikai kijuttatás. A berendezés lehet például kézi vagy gépi. Nem N/A

CB. 4.2.6

A kijuttató személy?

Minden kijuttatási feljegyzésben szerepel a kijuttató neve. Ha egyetlen személy végzi az összes alkalmazást, akkor elég egyszer feltüntetni. Ha csapat végzi a tápanyagutánpótlást, akkor a tagjait egyedileg szükséges feltüntetni a feljegyzésekben. Nem N/A



Nº

Ellenőrzési pont

CB. 4.3

Tápanyagutánpótló anyagok tárolása


Szint


4.3.1 to 4.3.7: Minden tápanyagutánpótló anyag tárolásra a következők vonatkoznak: CB. 4.3.1

Elkülönítve vannak-e a növényvédő szerektől?

Minimális követelmény a tápanyagutánpótló anyag (szerves vagy szervetlen) és a növényvédő szerek közötti fizikai keresztszennyeződés megakadályozása, fizikai akadály (fal, ponyvatakarás stb.) alkalmazásával. Azok a szervetlen eredetű tápanyagutánpótló anyagok, melyeket együtt alkalmaznak a növényvédő szerekkel (azaz mikroelemek vagy lombtrágyák) zárt göngyölegbe csomagolva, együtt tárolhatók a növényvédő szerekkel.

CB. 4.3.2

Fedett helyen vannak-e?

A fedett terület a szervetlen eredetű tápanyagutánpótló anyagokat (például. Kevésbé porok, granulátumok, illetve folyékony műtrágyák) a légköri behatásoktól (mint jelentős például a napfény, a fagy és az eső, magas hőmérséklet) megvédi. A kötelezettség kockázatértékeléstől függően (tápanyagutánpótló anyag típusa, időjárási feltételek, a tárolás időtartalma és helye) a műanyag borítás is elfogadható lehet. A tápanyagutánpótló anyag közvetlenül a talajon/padozaton nem tárolható. Mész vagy gipsz szabadföldön történő tárolása megengedett. Amíg betartják a tápanyagutánpótló anyagok biztonsági adatlapján szereplő tárolási előírásokat, a nagy mennyiségű folyékony tápanyagutánpótló anyagok konténerben, a szabadban is tárolhatók.

CB. 4.3.3

Tiszta-e a tárolóterületük?

A szervetlen tápanyagutánpótló anyagok (például porok, granulátumok vagy folyékony műtrágyák) tárolása hulladéktól mentes területen történik, amely nem szolgál rágcsálók fészkéül, és ahol a elfolyások és kiömlések feltakaríthatók.


CB. 4.3.4

Száraz-e a tárolóterületük?

Minden szervetlen tápanyagutánpótló anyag (például porok, granulátumok vagy folyékony műtrágyák) tárolóterülete jól szellőző, esővíztől és erős párásodástól mentes. A tárolás nem történhet közvetlenül a földön, kivéve a mész és gipsz esetében.


CB. 4.3.5

Tárolásuk oly módon történik-e, hogy csökkense a vízforrások szennyeződésének kockázatát?

Minden tápanyagutánpótló anyagok úgy tárolnak, hogy az minimális kockázatot jelent a vízforrások szennyeződésére. A folyékony trágyák tárolóit/konténereit körül kell venni egy a legnagyobb konténer mennyiségének 110% -át megtartó szivárgásmenteskármentő térrel (pl.gát,tartály, küszöb), ha nincs erre vonatkozó érvényes jogszabály.





Nº

Ellenőrzési pont


Szint

CB. 4.3.6

Nem tárolják-e együtt ezeket a betakarított termékkel?

A trágyák nem tárolhatók együtt a betakarított termékekkel.


CB. 4.3.7

Rendelkezésre áll-e naprakész leltár vagy készlet számítás a bejövő és a felhasznált anyagok feljegyzései alapján?

A raktárkészletet (tárolt tápanyagutánpótló anyagok típusa és mennyisége) frissíteni kell a készletmozgást (be és ki) követő egy hónapon belül. A készlet frissítés lehet számítás, a beérkezés (számlák vagy más feljegyzések a bejövő anyagokról) és a felhasználás (kezelés/kijuttatás) bejegyzésével, de rendszeresen ellenőrizni kell az aktuális készletet elkerülve ezzel a számítási hibát.


CB. 4.4

Szerves eredetű tápanyagutánpótló (termésnövelő) anyagok (a fordító megjegyzése:a termésnövelő anyag gyűjtőnév sokféle terméket takar, jelenleg ide tartoznak a műtrágyák, ásványi trágyák, szerves trágyák, komposztok, gilisztahumuszok, talaj- és növénykondicionáló készítmények, termesztő közegek és mikrobiológiai készítmények. A CB 4.4 kérdései tehát nemcsak a szerves trágyákra (istállótrágyára) vonatoznak, hanem valamennyi a talajra vagy a növényre kijutatott szerves anyagra, amelyek egyrészt tápanyagokat biztosítanak a termesztett növények számára, másrészt viszont jellegüknél fogva mikrobiológiai kockázatot hordoznak.)

CB. 4.4.1

Biztos, hogy a termelő nem használ emberi szennyvíziszapot a gazdaságban?

Nincs kezelt vagy kezeletlen emberi eredetű szennyvíziszap használata a gazdaságban, ahol GLOBALG.A.P. regisztrált növény termelése folyik. Nem N/A.


CB. 4.4.2

Végeztek-e kockázatértékelést a szerves eredetű tápanyagutánpótló anyagok alkalmazása előtt, figyelembe véve az anyagok eredetét, tulajdonságait és alkalmazásuk célját?

Dokumentált bizonyítékok állnak rendelkezésre, melyek bizonyítják, hogy élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi kockázatértékelést végeztek, amennyiben szerves eredetű tápanyagutánpótló anyagok kijuttatás történt, és legalább a következőket figyelembe vették:  szerves tápanyagutánpótló anyag típusa,  a szerves tápanyagutánpótló anyag kezelési módszere, ha volt,  mikrobiológiai szenyezettség (növényi és emberi kórokozók),  gyommagszám tartalom,  nehézfém tartalom,  a kijuttatás időzítése, és a szerves tápanyagutánpótló anyag elhelyezése (például közvetlen érintkezés a növény ehető részével, talaj a növények között stb.). Ez vonatkozik a biogázüzemekből származó anyagokra is



Nº

Ellenőrzési pont


CB. 4.4.3

A szerves eredetű tápanyagutánpótló anyagok tárolása megfelelő módon történik, amely csökkenti a környezet szennyeződésének a kockázatát?

Szerves eredetű tápanyagutánpótló anyagokat az erre a célra kijelölt területen Kevésbé kell tárolni. Megfelelő intézkedéseket kell tenni, amelyek megfelelnek a AF jelentős 1.2.1 szerinti kockázatértékelésnek a vizek szennyeződésének megelőzésére kötelezettség (például. beton alapzat és falak, különlegesen megépített szivárgásmentes tartály stb.), vagy legalább 25 méterre történő tárolás a vízforrásoktól.

CB. 4.5

A szervetlen eredetű tápanyagutánpótló anyagok (műtrágyák) tápanyagtartalma

CB. 4.5.1

Ismert-e a kijuttatott szervetlen eredetű tápanyagutánpótló anyagok főbb tápanyag-összetétele?

Dokumentált bizonyíték/címkék elérhetőek, melyek részletezik a főbb Kevésbé tápanyagtartalmat (vagy elismert standard értékeket) minden olyan szervetlen jelentős eredetű tápanyagutánpótló anyaghoz, melyet az utóbbi 24 hónapban a kötelezettség GLOBALG.A.P. keretében termelt növénykultúrákhoz használtak.

CB. 4.5.2

A vásárolt szervetlen eredetű tápanyagutánpótló anyagok rendelkeznek-e a nehézfémekre is kiterjedő kémiai összetételt igazoló dokumentumokkal?

Az utóbbi 12 hónapban GLOBALG.A.P. keretében termelt növénykultúrákhoz használt minden szervetlen eredetű tápanyagutánpótló anyag kémiai összetételét, beleértve a nehézfémeket is, részletező igazoló dokumentált bizonyítékok állnak rendelkezésre.

CB. 5

VÍZGAZDÁLKODÁS

Szint

Ajánlás


A víz ritka természeti erőforrás, az öntözést megfelelő időjárás előrejelzéssel, és/vagy megfelelő technikai berendezéssel kell tervezni és felépíteni, amely lehetővé teszi az öntözővíz hatékony felhasználását. A felelős vízhasználatra vonatkozó információt lásd a CB.1 mellékletben. CB. 5.1

Az öntözési szükséglet előrejelzése

CB. 5.1.1

Rutinszerűen használnak-e olyan eszközöket, amelyekkel ki tudják számolni és optimalizálni tudják a növény öntözési szükségleteit?


A termelő bizonyítani tudja, hogy a növény öntözési szükségletét adatok alapján számolta ki, mint például helyi mezőgazdasági intézet adatai, gazdasági csapadékmérő, szubsztrátokban alkalmazott vízelvezető tálcák, párolgásmérők, vízgőz tenzióméterek (a talajnedvesség százalékában kifejezve). Amennyiben a gazdaságban eszközöket alkalmaznak, azok karbantartottak annak érdekében, hogy hatékonyak és jó műszaki állapotúak legyenek. N/A csak természetes csapadékellátásban részesülő növények esetén.


Nº

Ellenőrzési pont

CB. 5.2

Hatékony vízhasználat a gazdaságban

CB. 5.2.1

CB. 5.2.2


Szint

Végeztek-e kockázatértékelést, amely figyelembe veszi a gazdaság vízgazdálkodásának környezetvédelmi kérdéseit és felülvizsgálta-e ezt a gazdaság vezetése az elmúlt 12 hónapban?

Létezik dokumentált kockázatértékelés, amelyben beazonosították a vízkivételi helyek, az elosztó rendszerek, öntözés és termékmosás környezeti hatásait. Ezen kívül, a kockázatértékeléskor figyelembe kell venni a saját gazdasági tevékenységek hatásait a gazdaságon kívüli környezetben, amennyire ez ismert és lehetséges. A kockázatértékelést el kell készíteni és teljes mértékben végrehajtani, valamint azt a gazdaság vezetésének évente felül kell vizsgálnia és jóvá kell hagynia. Lásd AF.1 Melléklet (Általános Útmutató a kockázatértékelésekhez) és a CB. 1 Melléklet (Útmutató az gazdságon belüli vízgazdálkodáshoz) további útmutatásait. Nem N/A

Kevésbé jelentős kötelezettség (Főbb kötelezettség lesz 2017. július 1-től)

Rendelkezésre áll-e egy vízgazdálkodási terv, amely meghatározza a vízforrásokat és eljárásokat, amelyekkel a vízhasználat hatékonysága biztosítható, és ezt a tervet a gazdaság vezetése az elmúlt 12 hónapban jóváhagyta?

Létezik egy írott és végrehajtott intézkedési terv, amelyet a gazdaság vezetése az elmúlt 12 hónapban hagyott jóvá, és amely meghatározza a vízforrásokat és azon eljárásokat, amelyekkel a hatékony víz felhasználás és kijuttatás biztosítható. A terv tartalmaz egy vagy több elemet a következőkből: térképek (lásd AF 1.1.1), fényképek, rajzok (kézi rajz is lehet) vagy egyéb megoldás, amelyeken azonosíthatók a vízkivételi helyek, az állandó berendezések, a folyásirány, (beleértve a tározókat vagy bármilyen újrafelhasználás céljából összegyűjtött vizet is).

Kevésbé jelentős kötelezettség (Főbb kötelezettség lesz 2017. július 1-től)


A fix, állandó eszközök és elemek, amelyek az öntöző rendszer részei, ideértve a kutak, zsilipek, tározók, szelepek, visszafolyók, és más a talaj felszíne felett található berendezések elhelyezkedését dokumentálni szükséges. A terv azt is tartalmazza, hogy szükséges-e az öntöző rendszer karbantartása. Meg kell határozni az ellenőrzésért felelős személyzet képzésére és/vagy átképzésére vagy teljesítmény-mutatókra vonatkozó követelményeket. A rövid és hosszútávú javítási tervekben, amennyiben ismertek a hiányosságok, azok ütemezését is fel kell tüntetni. A terv lehet egyedi terv vagy regionális tevékenység, amennyiben a gazdaság ilyenben részt vesz vagy az kiterjed a tevékenységeire.


Ellenőrzési pont

CB. 5.2.3

Vezetnek-e feljegyzéseket az öntözővíz/tápoldatozó víz mennyiségéről A termelő feljegyzést vezet az öntözéshez/tápoldatozáshoz használt vízről, Kevésbé és a korábbi kultúrák vízszükségletéről/vízfelhasználásáról? amely magában foglalja a dátumot, a ciklus időtartamát, a tényleges vagy jelentős becsült áramlási sebességet és a mennyiséget (vízmérő vagy öntözési kötelezettség berendezés által mért) havonta frissítve, a vízgazdálkodási terv alapján és évente összesítve. Ez lehet egy ismert kapacításúrendszer munkaórái alapján is.

CB. 5.3

Vízminőség

CB. 5.3.1

Amennyiben a betakarítás előtti időszakban kezelt szennyvizet használtak, annak használatát indokolja-e a kockázatértékelést?


Nº



Kezelt szennyvizet nem használnak öntözésre/tápoldatozásra vagy más betakarítás előtti tevékenységre. Amennyiben kezelt szennyvizet vagy újrahasznosított vizet használnak, a vízminőségnek meg kell felelnie a WHO által kiadott Útmutató a szennyvíz és exkrétum biztonságos használatához a mezőgazdaságban és az akvakultúrában (2006) előírásainak. Ha okkal feltételezik, hogy a víz esetleg szennyezett forrásból jön (például: mert feljebb egy falu található stb.), a termelőnek bizonyítania kell elemzésekkel, hogy a víz megfelel a WHO Útmutatás előírásainak, vagy az öntözővízre vonatkozó helyi jogszabályoknak. Nem N/A.

Szint



Nº

Ellenőrzési pont


CB. 5.3.2

Létezik-e kockázatértékelés a betakarítás előtti tevékenységekhez használt víz fizikai és kémiai szenyezettségére (például öntözés/tápoldatozás, mosás, permetezés) és azt felülvizsgálta-e a vezetőség 12 hónapon belül?

A kockázatértékelés figyelembe veszi és tartalmazza legalább következő Kevésbé elvégzendőket: jelentős - A vízforrások azonosítása és azok korábbi vizsgálati eredményei (ha vannak kötelezettség ilyenek), - Az alkalmazások módszerei (lásd Melléklet CB 1 példai), - A vízhasználat időzítése (a növény növekedési szakasza során), - A víz érintkezése a növényekkel, - A növények és a növekedési szakaszaik jellemzői. - A növényvédő szeres kezelésekhez használt víz tisztasága. A növényvédő szeres kezelésekhez olyan vizet kell használni, amely nem veszélyezteti a kezelés hatékonyságát. Bármilyen oldott talaj, szerves anyag vagy ásványok a vízben közömbösíthetik a vegyszerek hatását. Iránymutatásnak, a termelőnek meg kell szereznie a szükséges víz szabványokat a termék címkéről, a növényvédő szer gyártó által biztosított szakirodalomból vagy kérjen tanácsot egy képzett agrármérnöktől.

Szint

A vezetőségnek évente felül kell vizsgálnia a kockázatértékelést és frissíteni bármikor, ha változás történik a rendszerben vagy olyan helyzet áll elő, amely szennyezést okozhat a rendszerben. A kockázatértékelés tartalmazza a vízelosztó rendszerben előforduló lehetséges fizikai (például túlzott üledék lerakódás, szemét, műanyag zacskók, flakonok) és kémiai veszélyeket és a veszély szabályozási eljárásokat. CB. 5.3.3

A betakarítás előtti tevékenységekhez felhasznált vizet a kockázatértékelésben megállapított gyakorisággal elemzik-e figyelembe véve a hatályos ágazatspecifikus előírásokat?


A vízgazdálkodási tervnek része a víz kockázatértékelés és hatályos ágazatspecifikus előírások vagy növénytermesztésre vonatkozó rendeletek alapján készült vízvizsgálat,. Rendelkezésre kell állnia írásos mintavételi eljárásnak a termelés és a betakarítás időszaka alatt, amely tartalmazza a mintavétel gyakoriságát, hogy ki végezheti el a mintavételt, hol vegyék a mintát, hogyan vegyék a mintát, a vizsgálat típusát és a jóváhagyási kritériumokat. N/A a Virágok és dísznövények modulban résztvevőknek.



Nº

Ellenőrzési pont


CB. 5.3.4

A CB.5.3.2 szerinti kockázatértékelésnek és a hatályos ágazatspecifikus előírásoknak megfelelően a laboratóriumi elemzés figyelembe veszi-e a kémiai és fizikai szennyeződéseket, és a vízvizsgálatot végző laboratórium akkreditált-e az ISO 17025 szabvány szerint vagy az illetékes nemzeti hatóságok által?

Amennyiben a kockázatértékelés és a hatályos ágazatspecifikus előírások Kevésbé alapján fennáll a kockázata a szennyezettségnek, a laboratóriumi elemzés jelentős mutatja a lényeges kémiai és fizikai szennyeződéseket. kötelezettség Rendelkezésre állnak vizsgálati eredmények, amelyek a megfelelő ISO 17025 vagy ezzel egyenértékű szabvány alapján működő vagy az illetékes nemzeti hatóságok által elfogadott laboratóriumból származnak. N/A a Virágok és dísznövények modulban résztvevőknek.

CB. 5.3.5

Vannak-e elvégzett helyesbítő tevékenységek a kockázatértékelés kedvezőtlen eredményei alapján a következő betakarítási ciklust megelőzően?

Ahol szükséges, helyesbítő tevékenységek és dokumentáció áll rendelkezésre annak a kezelési tervnek a részeként, ami tartalmazza a víz kockázatértékelést és a hatályos ágazatspecifikus előírásokat. N/A a Virágok és dísznövények modulban résztvevőknek.

CB. 5.4

Az öntöző/tápoldatozó víz forrása

CB. 5.4.1

Ahol jogszabály írja elő, ott az érvényes engedélyek az összes mezőgazdasági vízkivételre, víztározó építményre, a gazdaság területén lévő vízhasználatra és adott esetben, minden további víztárolás vonatkozóan rendelkezésre állnak?

Rendelkeznek az illetékes hatóság által kiállított érvényes engedélyekkel, Kevésbé valamennyi mezőgazdasági vízkivételre, víztároló építményre; a gazdaság jelentős területén történő vízhasználatra vonatkozóan. A vízhasználat magába foglalja, kötelezettség de nem jelenti kizárólag az öntözést, termékmosást vagy úsztatási eljárásokat, és ahol a jogszabály előírja a vízelvezetésre a vízfolyásokba vagy más környezeti szempontból érzékeny területekre történő visszavezetését. Az érvényes engedélyek az ellenőrzés során rendelkezésre állnak.

CB. 5.4.2

Ahol a vízjogi engedélyek egyedi korlátozásokat írnak elő, a vízhasználati és elvezetési feljegyzések megerősítik-e azt, hogy a gazdálkodás megfelel ezeknek?

Nem szokatlan, hogy egyedi feltételek vannak előírva az engedélyekben, mint Főbb például óránkénti, heti, havi, éves vízkivételi mennyiség vagy felhasználási kötelezettség mérték. Feljegyzéseket kell vezetni, amelyek bizonyítják, hogy ezek a feltételek teljesülnek.

CB. 5.5

Víztározó létesítmények

CB. 5.5.1

Vannak-e víztározó létesítmények és jól karbantartottak-e, hogy a legnagyobb vízszükségletű időszakokat megfelelően ki tudják szolgálni?


Ott, ahol a gazdaság idényjellegű vízkészlettel rendelkező területen található, vannak víz tárolására szolgáló létesítmények, melyek biztosítják a vizet azokban az időszakokban, amikor a rendelkezésre álló vízkészlet alacsony. Ahol szükséges, jogszerűen engedélyezettek, megfelelő műszaki állapotban vannak és megfelelően bekerítettek a balesetek megelőzése érdekében.

Szint


Ajánlás

Nº

Ellenőrzési pont

CB. 6

INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM


Szint

Az integrált növényvédelem (IPM) magában foglalja valamennyi rendelkezésre álló növényvédelmi módszer gondos mérlegelését, majd a megfelelő intézkedések integrálását, amelyek csökkentik a károsító-populáció fejlődését, a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozásokat olyan szinten tartja, amely gazdaságilag indokolt és csökkenti vagy minimalizálja az emberi egészség és a környezet veszélyeztetését. Kialakításra került egy IPM eszköztár (CB2 melléklet), hogy alternatív eljárásokat biztosítson az IPM technikák alkalmazásához a mezőgazdasági és kertészeti növények nagyüzemi előállítása során. Tekintettel a természetes eltérésekre a károsítók fejlődésében a különböző növények és területek miatt, minden IPM rendszert a helyi fizikai (éghajlati, domborzati stb.), biológiai (kártevő összetétel, természetes ellenségek összetétele stb.) és gazdasági feltételek figyelembevételével kell megvalósítani. CB. 6.1

Kaptak-e segítséget az IPM rendszer megvalósításához oktatás vagy tanácsadás keretében?

Ahol külső tanácsadó nyújt segítséget, a szakképzettséget és a szakmai Kevésbé hozzáértést hivatalos végzettséggel, szakmai tanfolyamokkal stb. kell igazolni, jelentős kivéve ha ezt a személyt egy kifejezetten ilyen szolgaltatást nyújtó szervezet kötelezettség alkalmazottjaként foglalkoztatják (például hivatalos tanácsadó szolgálat). Ahol a szakmai felelős a termelő, a tapasztalatot szakmai tudással kell kiegészíteni (például hozzáférés IPM szakirodalomhoz, szakmai tanfolyamokon történő részvétel stb.) és/vagy eszközök használatával (szoftver, gazdaságon belüli érzékelő módszerek stb.).


CB 6.2-től 6.5-ig: Tud a termelő felmutatni olyan bizonyítékot, amely az alábbi pontok végrehajtására vonatkozik? CB. 6.2

“Megelőzés”?

A termelő fel tud mutatni bizonyítékot növényenként legalább két olyan tevékenység végrehajtásáról, amely magában foglalja olyan termelési gyakorlat alkalmazását, ami csökkenti a károsítók kártételeinek az előfordulását és intenzitását, így csökkentve a beavatkozás szükségességét.


CB. 6.3

”Megfigyelés és monitoring”?

A termelő bizonyítékot tud felmutatni a.) növényenként legalább két olyan tevékenység végrehajtásáról, amely meghatározza, hogy a károsítók és azok természetes ellenségei mikor és milyen mértékben vannak jelen és b.) ezen információ felhasználásával megtervezte, hogy milyen növényvédelmi módszerekre van szükség.


CB. 6.4

“Beavatkozás”?

A termelő bizonyítékot tud felmutatni, miszerint, ha a károsítók támadásai gazdasági kárt okoznak, a beavatkozást speciális kártevőírtási módszerekkel végezték. Amennyiben lehetséges, a nem-kémiai módszert kell alkalmazni. N/A, ha a termelőnek nem kellett beavatkozni.



Nº

Ellenőrzési pont


Szint

CB. 6.5

Figyelembe vették-e a rezisztencia kialakulásának megelőzésére a címkén lévő vagy más forrásból számazó ajánlásokat, hogy megőrizzék az alkalmazható növényvédő szerek hatékonyságát?

Ahol a kártevő, betegség vagy gyomnövény szintje többszöri védekezést indokol a növényen, bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a rezisztencia megelőzésére tett ajánlásokat (ahol alkalmazható) követték.


CB. 7

Növényvédő szerek


Olyan helyzetekben, amikor a kártevők támadása gazdasági kárt okoz, szükségessé válhat konkrét növényvédelmi módszerek használata, beleértve a növényvédő szereket (PPP) is. A növényvédő szerek megfelelő használata, kezelése és tárolása alapvető fontosságú. CB. 7.1

A növényvédő szerek kiválasztása

CB. 7.1.1

Van-e egy naprakész lista a termelő országban engedélyezett növényvédő szerekről, amelyek a termesztett növénykultúrában alkalmazhatók?

Rendelkezésre áll egy lista azoknak a növényvédő szereknek a kereskedelmi nevével (beleértve azok hatóanyag összetételét vagy a hasznos élő szervezeteket), amelyek engdélyezettek jelenleg és az elmúlt 12 hónapban a GLOBALG.A.P. rendszerben termesztett növényekben.

CB. 7.1.2

A termelő kizárólag olyan növényvédő szereket alkalmazott-e, amelyeket az adott növényre a felhasználás országban jelenleg engedélyeztek (ahol ilyen hivatalos regisztrációs rendszer létezik)?

Minden alkalmazott növényvédő szer hivatalosan és jelenleg jóváhagyott Főbb illetve engedélyezett a megfelelő hatóság részéről a felhasználás kötelezettség országában. Ahol nincs hivatalos regisztrációs rendszer, lásd a GLOBALG.A.P. útmutatót (CB 3. melléklet) ebben a témában, valamint a FAO Károsítók elleni készítmények forgalmazásával és használatával kapcsolatos nemzetközi magatartási szabályokat (International Code of Conduct on the Distribution and Use of Pesticides). Azokban az esetekben, ahol a termelő részt vesz a hivatalos szabadföldi kísérletekben a helyihatóság általi növényvédő szerek végleges engedélyezése érdekében, lásd a CB 3. mellékletet. Nem N/A.

CB. 7.1.3

Az alkalmazott növényvédő szerek felhasználása a termék címkén lévő kártevő/kórokozó/gyom ellen irányul?

Valamennyi alkalmazott növényvédő szer megfelelő és indokolt (a címke ajánlásai vagy a hivatalos regisztráló testület kiadványai szerint) az adott kártevő, betegség, gyom ellen vagy a növényvédelmi beavatkozás célja érdekében. Ha a termelő a címkén szereplőktől eltérően alkalmazza a növényvédő szert, bizonyítékot kell felmutatnia arra, hogy az adott növényvédő szerre, az adott növényben, az adott országban történő felhasználásra hivatalos engedélye van. Nem N/A.


CB. 7.1.4

Megőrzik-e a növényvédő szerek számláit?

A felhasznált és/vagy tárolt növényvédő szerek számláit, bizonylatait nyilvántartási célból meg kell őrizni, és azoknak külső ellenőrzéskor rendelkezésre kell állnia. Nem N/A.




Nº

Ellenőrzési pont

CB. 7.2

Tanácsadás a növényvédő szerek típusával és mennyiségével kapcsolatban

CB. 7.2.1

A növényvédő szer kiválasztását hozzáértő személyek végzik-e?


Ahol a növényvédő szeres kezelésekről szóló feljegyzések azt mutatják, hogy a növényvédő szerek kiválasztásáért felelős személy képzett külső szaktanácsadó, a szakmai hozzáértése igazolható hivatalos képesítéssel vagy szakmai képzésen való részvétel igazolásával. Fax és e-mail a tanácsadótól, hatóságoktól stb. megengedett. Ahol a növényvédő szeres kezelésekről szóló feljegyzések azt mutatják, hogy a növényvédő szerek kiválasztásáért felelős személy maga a termelő vagy egy kijelölt alkalmazott, szakmai tapasztalata mellett szakmai hozzáértését dokumentációval kell igazolni (pl. termék szakirodalmi ismeretek, szakmai továbbképzéseken való részvétel stb.).

A kezelések feljegyzései


CB. 7.3


Szint



Nº

Ellenőrzési pont


CB. 7.3.1

Vannak-e feljegyzések minden növényvédő szeres kezelésről és tartalmazzák-e legalább a következő minimum követelményeket: a növény neve és/vagy fajtája a kezelés helyszíne a kezelés kezdési és befejezési időpontja a termék kereskedelmi neve és hatóanyaga élelmezés-egészségügyi várakozási idő

Minden növényvédő szeres kezelés feljegyzéseiben meg kell határozni: Főbb A kezelt növény és/vagy fajta. Nem N/A kötelezettség Földrajzi terület, a gazdaság neve vagy hivatkozási adatai, a földterület, ültetvény vagy üvegház, ahol a növény található. Nem N/A A pontos dátuma (év/hónap/nap) a kezelésnek és a befejezés ideje. A kezelés tényleges időpontját (utolsó napot , ha több mint egy napon át tartott) fel kell jegyezni. A termelőknek nem szükséges feljegyezni a befejezési időpontot, de ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az elvégzett kezelés a rögzített napon ért véget . Ezt az információt kell figyelembe venni az élelmiszer-egészségügyi várakozási idő betartásának ellenőrzésekor. Nem N/A Az alkalmazott készítmény teljes kereskedelmi neve (beleértve a formulációt), fizikai megjelenése (például por, granulátum, szuszpenzió stb.), a hatóanyag vagy a hasznos élő szervezet tudományos neve. A hatóanyagot fel kell jegyezni vagy biztosítani kell, a kereskedelmi név és a hatóanyag összekapcsolását. Nem N/A Az élelmezésügyi-várakozási idő minden növényvédő szer alkalmazásakor feljegyzett, ahol az élelmezés-egészségügyi várakozási idő szerepel a termék címkéjén vagy ha nem a címkén, akkor hatósági forrás adja meg. Nem N/A. Kivéve a virág és dísznövény modul esetén.

Szint

7.3.2-től 7.3.7-ig: Vannak-e feljegyzések minden növényvédő szeres kezelésről, és tartalmazzák-e a következőket: CB. 7.3.2

A kezelést végző személy?

Rögzíteni kell az illetékes kezelő személy(ek) teljes nevét és/vagy aláírását. Elektronikus szoftver rendszerek, intézkedések esetén biztosítani kell a feljegyzések hitelességét. Ha az összes kezelést egyetlen személy végzi, elfogadható, a kezelő adatait egyszer feljegyezni. Ha egy csapat végzi a kezelést, minden tagot fel kell jegyezni. Nem N/A


CB. 7.3.3

A kezelés indoklása?

A kártevő(k), kórokozó(k) és /vagy gyomnövény(ek) nevét(eit) rögzíteni kell minden növényvédő szeres kezelés feljegyzéseiben.Ha a közhasználatú nevek használtak, akkor azoknak meg kell egyeznie a címkén szereplő nevekkel. Nem N/A




Nº

Ellenőrzési pont


Szint

CB. 7.3.4

A kezelés technikai engedélyezése?

Az alkalmazandó növényvédő szer(ek) felhasználására és adagjára vonatkozó döntést meghozó, technikailag felelős személyt azonosították a feljegyzésekben. Ha egyetlen személy engedélyezi az összes alkalmazást, elfogadható, ha ezen személy adatait egyszer rögzítik.


CB. 7.3.5

Az alkalmazott szer mennyisége?

Minden növényvédő szeres kezelés feljegyzése tartalmazza a kiszórandó vegyszermennyiség tömegét vagy térfogatát vagy a teljes vízmennyiséget (vagy más hordozó anyagot) és a dózist g/l-ben vagy a növényvédő szerekre elfogadott más nemzetközi mértékegységben. Nem N/A


CB. 7.3.6

A kijuttató gép?

Minden egyes növényvédő szeres kezelés esetén meg kell jelölni a gép típusát (háti permetező, nagy térfogatú, ULV, öntözés, porozás, ködölés, légi kezelés vagy más eljárás) a feljegyzésekben (ha különböző berendezésekről van szó, akkor azt egyedileg kell azonosítani). Ha mindig ugyanaz a kijuttató berendezés (például csak egy permetezőtartály), akkor elfogadható egyszer feljegyezni az adatokat. Nem N/A


CB. 7.3.7

A kezelés alatti időjárási körülmények?

Minden növényvédő szeres kezelésnél fel kell jegyezni azokat a befolyásoló helyi időjárási körülményeket (például szél, napos/borult és a páratartalom) amelyek befolyásolják a kezelés hatékonyságát vagy a szomszédos növényekre való elsodródást. Ez történhet piktogramokkal jelölőnégyzetekben, szöveges információval vagy más egyértelmű módon. N/A fedett kultúra esetén.


CB 7.3.8

Tett-e a termelő aktív intézkedéseket a szomszédos parcellákra történő elsodródás megakadályozása érdekében?

A termelőnek aktív intézkedéseket kell tennie, a szomszédos termelési Kevésbé területekre történő növényvédő szer elsodródás kockázatának elkerülése jelentős érdekében. Ennek magába kell foglalni, de nem kizárólagosan, a szomszédos kötelezettség területek ismeretét, a kijuttató berendezések karbantartását stb.

CB 7.3.9

Tett-e a termelő aktív intézkedéseket a szomszédos parcellák felől történő elsodródás megakadályozása érdekében?

A termelőnek aktív intézkedéseket kell tennie, a szomszédos termelési területek felől történő növényvédő szer elsodródás kockázatának elkerülése érdekében, például megállapodás kötése és a kommunikáció megszervezése a termelőkkel a szomszédos területekről annak érdekében, hogy kiküszöböljék a nemkívánt növényvédő szer elsodródások kockázatát; növényi védőzónák telepítése a termőterületek szélén, valamint nagyobb számú mintázás növényvédő szer analízisre az ilyen területeken. N/A, ha nincs ilyen kockázat azonosítva.


Ajánlás


Nº

Ellenőrzési pont

CB. 7.4

Betakarítás előtti élelmezés-egészségügyi várakozási idő (N/A Virágok és dísznövények termesztése esetén)

CB. 7.4.1

Betartották-e az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt?

CB. 7.5

A felesleges permetlékeverék felszámolása

CB. 7.5.1

A tartályban maradt vegyszert, illetve a tartályok mosásából származó szennyezett vizet úgy helyezik-e el, hogy az ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot és a környezetet?

CB. 7.6

Növényvédő szer maradék elemzés (N/A a Virágok és dísznövények termesztése esetén)

CB. 7.6.1

Be tudja-e mutatni a termelő, hogy rendelkezésére áll információ a célország(ainak) (azaz a piacnak, ahol a termelő a terméket értékesíteni kívánja) maximális hatóanyagmaradék értékéről (MRL – maximum residue level)?



Szint

A termelő egyértelmű feljegyzéseken keresztül köteles bizonyítani, hogy valamennyi a növényeken alkalmazott növényvédő szer élelmezésegészségügyi várakozási idejét betartották, például növényvédő szer kezelések feljegyzései és a kezelt helyekről a betakarítási időpontok lejegyzése. Különösen a folyamatos betakarítás esetén, a szántóföldön, a gyümölcsösben vagy az üvegházban az alkalmazott rendszerek, (például figyelmeztető jelek, az alkalmazás időzítése stb.) biztosítják valamennyi élelmezés-egészségügyi várakozási időnek való megfelelést. Lásd CB 7.6.4. Nem N/A, kivéve Virágok és dísznövények termesztése esetén.


A fel nem használt növényvédő permetlé és a tartályok mosásából származó szennyezett víz kiszórása a kultúrára elsődleges prioritást élvez azzal a feltétellel, hogy nem lépik túl a címke szerinti maximális dózist. A fel nem használt növényvédő szert, illetve a tartályok mosásából származó vizet úgy kell elhelyezni, hogy az ne veszélyeztesse se az élelmiszerbiztonságot, se a környezetet. Feljegyzéseket kell vezetni. Nem N/A.


A termelőnek vagy a termelő ügyfelének rendelkeznie kell az aktuálisan alkalmazandó MRL-ek listájával mindazon piacokra, ahol a terméket értékesíteni kívánja (hazai vagy nemzetközi piac). A célországokat , ahol a terméket értékesíteni kívánják vagy az ügyféllel történő kommunikációval vagy a konkrét ország (vagy országcsoport) kiválasztásával lehet bizonyítani. A z adott ország(ok)ban alkalmazandó MRL-eknek való megfelelést a megfelelő szermaradvány monitoringrendszerrel kell bizonyítani. Amennyiben a termékkel országcsoportban kívánnak kereskedni, a szermaradvány monitoring rendszernek a csoport legszigorúbb MRL-jeit alkalmazó ország határértékeinek kell megfelelnie. Lásd: a CB 4. melléklet, szermaradvány vizsgálat.


Nº

Ellenőrzési pont


CB. 7.6.2

Hoztak-e intézkedéseket, hogy az MRL-ek megfeleljenek a célpiacon?

Amennyiben a célpiacon érvényes MRL-ek szigorúbbak, mint a termelés Főbb országában, a termelőnek, illetve a termelő ügyfelének bizonyítani kell, hogy a kötelezettség termelési ciklus során ezeket az MRL-eket figyelembe vették (azaz, ha szükséges, módosították a növényvédő szer alkalmazási rendszert és/vagy felhasználták a szermaradvány vizsgálat eredményeit).

CB. 7.6.3

Végzett-e a termelő kockázatértékelést, amely az összes regisztrált növényre kiterjed, annak meghatározására, hogy a termékek megfelelnek az MRL-eknek a rendeltetési hely országában?

A kockázatértékelés kiterjed az összes regisztrált növényre és értékelnie kell a növényvédő szerek használatát valamint az MRL túllépésének potenciális kockázatát. A kockázatértékelés általában megállapítja a szükségességét a növényvédő szer maradék vizsgálatának és megállapítja a vizsgálatok számát, hol és mikor kell mintát venni és a vizsgálat típusát a CB 5. melléklet szerint Maximális növényvédő szer maradék határérték túllépésének kockázatértékelése. CB 5B melléklet "A növényvédőszer-maradék monitoring kötelező minimális elemeiről" kötelező!


Ha a kockázatértékelés szerint nincs szükség szermaradék vizsgálatra, az alábbi feltételeknek teljesülnie kell: -Az elmúlt 4 vagy több év vizsgálatai során nem volt észlelt incidens (például határérték túllépés, nem megengedett szerek használata stb.); és -nem használnak növényvédő szert vagy csak minimális mennyiségben; és -a kockázatértékelést független harmadik fél jóváhagyta (pl.Tanusító Testület ellenőre, szakértő stb.) vagy a vevő. Kivételt jelenthetnek ezen feltételek alól, azok a növények, ahol nem használnak növényvédő szert, a környezet erősen ellenőrzött és ezért az ágazat általában nem végez növényvédő szer hatóanyagmaradék vizsgálatot(erre van példaa gombatermesztésben).


Szint


Ellenőrzési pont


Szint

CB. 7.6.4

Van-e bizonyíték a a kockázatértékelés eredményei alapján készült növényvédőszer-maradék vizsgálatokra?

A kockázatértékelés eredménye alapján aktuális dokumentált bizonyítéknak vagy feljegyzéseknek kell rendelkezésre állnia a GLOBALG.A.P. által regisztrált termékek növényvédőszer-maradvány vizsgálat eredményeiről vagy egy növényvédőszer maradék monitoring rendszerben való részvételről, amely visszakövethető a gazdaságig és megfelel a CB 5 mellékletben meghatározott minimum követelményeknek. Amikor a kockázatértékelés hatóanyagmaradék vizsgálatot ír elő, a mintavételi eljárásokra, az akkreditált laboratóriumokra stb. vonatkozó kritériumokat be kell tartani. A vizsgálat eredményeit vissza kell vezetni az adott termelőre és termelési helyszínre, ahonnan a minta származik.



Nº


Nº

Ellenőrzési pont


Szint

Amikor a kockázatértékelés meghatározza, hogy szükséges növényvédőszer-maradék vizsgálatot végezni, van-e bizonyíték arra, hogy: Követték-e a megfelelő mintavételi eljárásokat?

Dokumentált bizonyíték igazolja az alkalmazandó mintavételi eljárásoknak való megfelelést. Lásd CB 4. melléklet Növényvédő szer maradék vizsgálat.


CB. 7.6.6

A növényvédőszer-maradék vizsgálatra alkalmazott laboratórium az illetékes nemzeti hatóság által ISO 17025 vagy ezzel egyenértékű szabványra akkreditált-e?

Egyértelmű dokumentált bizonyíték létezik (levél fejlécen vagy az akkreditáció másolata stb.), hogy a növényvédőszer-maradék vizsgálatokat végző laboratóriumokat az illetékes nemzeti hatóság az alkalmazandó területekre akkreditálta az ISO 17025 vagy ezzel egyenértékű szabvány szerint vagy az akkreditációs eljárás folyamatban van. A laboratóriumoknak minden esetben bizonyítékot kell bemutatniuk jártassági vizsgálatokban (PT - proficiency test) való részvételről (pl. FAPAS). Lásd a CB 4. melléklet Növényvédőszermaradék vizsgálat.


CB. 7.6.7

Létezik-e cselekvési terv az MRL túllépése esetére?

Világosan dokumentált eljárás létezik azokra a helyesbítő lépésekre és intézkedésekre (amely magában foglalja az ügyfelekkel folytatott kommunikációt, a termék nyomon követését stb.), amelyeket meg kell tenni, ha a növényvédő szer hatóanyagmaradék vizsgálata MRL túllépést mutat (vagy a termelés országában vagy azokban az országokban, ahol a betakarított terméket értékesíteni kívánják, ha eltérő) Lásd CB 4 melléklet Növényvédőszer-maradék vizsgálat. Ez része lehet a visszahívási/kivonási eljárásnak, amit az AF 9.1. előír.



CB. 7.6.5


Nº

Ellenőrzési pont

CB. 7.7

A növényvédő szerek tárolása


Szint

A növényvédő szerek tárolásának meg kell felelni a biztonságos tárolásra és felhasználásra vonatkozó alapvető szabályoknak. CB. 7.7.1

A növényvédő szereket a helyi szabályozásnak megfelelően biztonságosan tárolják-e, a kimérésükhöz és keverésükhöz megfelelő eszközökkel, valamint az eredeti csomagolásukban tartják-e őket?

A növényvédő szer tároló létesítmények: Főbb -megfelelnek a hatályos nemzeti, regionális, helyi jogszabályoknak és kötelezettség előírásoknak, -kulcsra zártak. Nem N/A. -rendelkeznek mérőeszközökkel, az edények beosztásait és a mérlegek kalibrációs hitelesítéseit a termelő évente ellenőrzi a növényvédő szer keverés pontosságának biztosítása miatt, valamint eszközökkel felszereltek (például vödrök, vízvételi pont stb.), és mindezeket tisztán tartják az összes alkalmazható növényvédő szer biztonságos és hatékony kezelése érdekében. Ez vonatkozik a betöltési/ keverési helyre is, ha más helyen van. Nem N/A. -A növényvédő szerek az eredeti kiszerelésükben és csomagolásukban tároltak. Sérülés esetén, csak úgy lehet más csomagolásba rakni azokat, ha az új csomagolás tartalmazza az összes információt az eredeti csomagolás címkéjéről. Lásd CB 7.9.1. Nem N/A.


7.7.2-től 7.7.6-ig: A növényvédő szerek tárolására használt hely: CB. 7.7.2

Szerkezetileg ép-e?

A növényvédő szer tárolására szolgáló létesítmény szerkezetileg ép és erős. A tárolókapacitásnak megfelelőnek kell lennie, a lehető legnagyobb mennyiségű növényvédő szer tárolására, amelyet a növényvédő szer felhasználási időszakban tárolni szükséges és oly módon történik a növényvédő szerek tárolása, amely nem veszélyezteti a dolgozókat és nem növeli a kockázatát egymás közti vagy más termékekkel történő keresztszennyeződésnek. Nem N/A.


CB. 7.7.3

Megfelel-e a hőmérsékleti feltételeknek?

A növényvédő szereket a címkén megadott tárolási követelményeknek megfelelően tárolják. Nem N/A.


CB. 7.7.4

Jól szellőzik-e (tároló helyiség esetén)?

A növényvédőszer-tároló létesítményeknél elegendő és folyamatos szellőztetésre van szükség a káros gőzök felhalmozódásának megelőzésére. Nem N/A.



Nº

Ellenőrzési pont


Szint

CB. 7.7.5

Jól megvilágított-e?

A növényvédő szer-tároló létesítmények megfelelően világosak vagy olyan helyen helyezkednek el, hogy a természetes vagy a mesterséges fény megfelelő világosságot biztosít, hogy minden termék címkéje könnyen olvasható legyen a polcon. Nem N/A.


CB. 7.7.6

Más anyagoktól távol van-e?

A minimális követelmény megakadályozni a keresztszennyeződést a növényvédő szerek és az egyéb olyan felületek és anyagok között, amelyek érintkezésbe kerülhetnek a növény ehető részével fizikai akadály (fal, ponyva stb.) alkalmazásával. Nem N/A.


CB. 7.7.7

A növényvédő szer tároló polcai nem nedvszívó anyagból készültek-e? A növényvédőszer-tároló létesítmények, olyan polcokkal vannak felszerelve, amelyek nem nedvszívóak növényvédő szer kiömlése esetére (például fém, kemény műanyag vagy nem áteresztő anyaggal vannak bevonva stb.).

CB. 7.7.8

A növényvédő szer tároló létesítmény alkalmas-e az elfolyások


megtartására?


A növényvédőszer-tároló létesítmények rendelkeznek felfogó tartállyal vagy megfelelően körbekerítettek fizikai határolóval (kármentő térrel), hogy a legnagyobb tárolt folyadék konténer 110 %-ának elfolyását, szivárgását és ezáltal a környezetszennyezést megakadályozzák. Nem N/A


CB. 7.7.9

Rendelkeznek-e az elfolyások kezelésére alkalmas eszközökkel?

A növényvédőszer-tároló létesítményeket és minden kijelölt betöltő/keverő területet fel kell szerelni egy állandó helyen levő vödörnyi/zsáknyi közömbös, nedvszívó anyaggal, mint például homok, seprűvel, lapáttal, műanyag zsákokkal, melyeket kizárólag a növényvédő szerek kiömlésekor használnak. Nem N/A


CB. 7.7.10

Csak a növényvédő szerek kezelésére hivatalosan kiképzett személyek rendelkezhetnek-e növényvédőszer-tároló létesítményekhez hozzáféréssel és azok kulcsaival?

A növényvédő szer tároló létesítmények zártak és a bejárás csak olyan személy jelenlétével lehetséges, aki igazoltan részt vett hivatalos a növényvédő szerek biztonságos kezelésével és használatával kapcsolatos képzésen.


CB. 7.7.11

Elkülönítetten tárolják-e a tároló létesítményen belül a GLOBALG.A.P. tanúsításra regisztrált növények engedélyezett növényvédő szereit azoktól a növényvédő szerektől, amelyeket más célokra használnak?

A regisztrált és/vagy tanúsított növényeken kívül más célokra használt növényvédő szereket (úgymint kiskerti használt stb.) világosan beazonosítva és elkülönítetten kell tárolni a növényvédő szer tárolóban.


CB. 7.7.12

A folyadékokat nem tárolják-e a por alakú szerek feletti polcokon?

A folyadék halmazállapotú növényvédő szereket nem tárolják soha por vagy granulátum formulációjú szerek feletti polcokon. Nem N/A




Nº

Ellenőrzési pont


CB. 7.7.13

Rendelkezésre áll-e egy naprakész növényvédő szer leltár vagy készletszámítás a bejövő növényvédő szerek és a kezelések feljegyzései alapján?

A leltárt (a tárolt növényvédő szerek típusa és mennyisége - darabszám, pl Kevésbé flakon megengedett) a készletmozgást (be és ki) követő egy hónapon belül jelentős frissíteni kell. A leltár aktualizálás lehet számítás a beérkezés (számlák vagy kötelezettség más feljegyzések a bejövő szerekről) és a felhasználás (kezelés/kijuttatás) alapján, de lennie kell rendszeres ellenőrzésnek a tényleges tartalmat illetően, elkerülve ezzel a számítástól való eltérést.

CB. 7.7.14

Látható-e és hozzáférhető-e a balesetek esetén követendő eljárás a növényvédőszer-tároló létesítmény 10 méteres körzetén belül?

A baleset esetén követendő eljárás, ami az AF 4.3.1. pontban részletezett összes információt tartalmazza, beleértve a segélyhívó telefonszámokat, ismerteti az elsődleges baleseti ellátás alaplépéseit, és az eljárás elérhető minden személy számára a növényvédő szer/vegyi anyag tároló létesítmény és a kijelölt bekeverő hely 10 méteres körzetén belül. Nem N/A.

CB. 7.7.15

Rendelkezik-e felszereléssel a kezelést végző személy a véletlenszerű Minden növényvédő szer és vegyi anyag tároló létesítmény és minden Kevésbé szennyeződések esetére? betöltő/keverő terület a gazdaságban, rendelkezik szemmosó felszereléssel, jelentős 10 méteren belüli tiszta vízforrással és elsősegély nyújtó felszereléssel, amely kötelezettség tartalmazza az ide vonatkozó elsősegélynyújtó anyagot (például a növényvédelmi elsősegély nyújtó készletnek tartalmaznia szükséges az elsősegély oldatot a maró vegyi anyag vagy lúgos oldat lenyelése esetére, de nem szükségesek kötszerek és rögzítő sínek), minden egyértelmű feliratokkal van ellátva. Nem N/A.

CB. 7.8

Növényvédő szerek kezelése (N/A ha nincs növényvédő szer kezelés)

CB. 7.8.1

Biztosította-e a termelő minden dolgozónak, aki kapcsolatba kerül a növényvédő szerekkel a lehetőséget, hogy orvosi ellenőrzéseken vegyen részt évente vagy a kockázatértékelésben meghatározott gyakorisággal, amely figyelembe veszi a dolgozók kitettségét és a használt készítmények toxicitását?


A termelő biztosítja minden dolgozónak, aki kapcsolatba kerül a növényvédő szerekkel a lehetőséget önkéntes egészségügyi ellenőrzéseken való részvételre évente vagy az egészségügyi és biztonsági kockázatértékelésnek megfelelően (lásd AF 4.1.1). Ezek az egészségügyi ellenőrzések megfelelnek a nemzeti, regionális vagy helyi jogszabályoknak és az eredmények felhasználálása során tiszteletben kell tartani a személyes adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogszabályokat.

Szint




Nº

Ellenőrzési pont


Szint

CB. 7.8.2

Vannak-e a munkaegészségügyi várakozási időre vonatkozó eljárások?

Világosan dokumentált eljárások vannak, amelyek a címkén lévő utasítások alapján szabályozzák valamennyi alkalmazott növényvédő szer munkaegészségügyi várakozási idejét. Különös figyelmet kell fordítani a leginkább veszélyeztetett dolgozókra, például terhes/szoptató dolgozók és idősek. Amennyiben nincs munkaegészségügyi várakozási időre vonatkozó információ a címkén, nincs meghatározott minimum időtartam, a permetlének meg kell száradnia a növényen mielőtt a dolgozók visszatérhetnek a kezelt területre.


CB. 7.8.3

Amennyiben be nem kevert növényvédő szer szállítása történik a gazdaságban vagy a gazdaságok között, a szállítás biztonságos és védett módon történik-e?

Minden növényvédő szer szállításnak meg kell felenie az összes hatályos jogszabálynak. Ahol nincs jogszabály, a termelőnek minden esetben biztosítania kell hogy a szállítás oly módon történjék, amely nem jelent kockázatot a szállítást végző dolgozóra.


CB. 7.8.4

A növényvédő szerek keverése során betartják-e a címkén található helyes kezelési és töltési eljárásokat?

A berendezéseknek, beleértve a megfelelő mérőeszközöket, alkalmasnak kell lennie a növényvédő szerek keverésére, azért hogy a címkén szereplő helyes kezelési és töltési eljárások követhetőek legyenek. Nem N/A.


CB. 7.9

Üres növényvédő szeres göngyöleg

CB. 7.9.1

Az üres göngyölegeket öblítik-e a permetezőgépen található beépített nagynyomású öblítővel vagy legalább háromszor vízzel a tárolás és az ártalmatlanítás előtt és az üres göngyöleg öblítővize a permetezőgépek tartályába vagy ártalmatlanításra kerül-e a CB 7.5.1 pontnak megfelelően?

Egy üres növényvédő szeres göngyöleget öblítő rendszer van beépítve a permetezőgépbe vagy egyértelmű írásos utasítások vannak mindegyik göngyöleg legalább háromszori öblítésére az ártalmatlanítás előtt. Akár a göngyöleg öblítő rendszer használatával, akár a permetezőgép kezelő az írásos eljárásnak megfelelően a növényvédő szeres göngyölegből származó öblítővíznek mindig vagy vissza kell kerülnie a permetezőgép tartályába keverés során vagy ártalmatlanítva van oly módon, hogy ne veszélyeztesse sem az élelmiszerbiztonságot, sem a környezetet. Nem N/A.


CB. 7.9.2

Kerülik-e az üres növényvédő szeres göngyöleg újrahasznosítását kivéve az eredetivel megegyező termék tárolásáraés szállítására?

Bizonyítékok vannak, hogy az üres növényvédő szeres göngyölegek nem voltak, vagy jelenleg nem használtak másra mint az eredetivel megegyező termék tárolására és szállítására az eredeti címkének megfelelően. Nem N/A.


CB. 7.9.3

Az üres göngyölegeket az ártalmatlanításig biztonságos helyen tárolják-e?

Van egy biztonságos kijelölt tárolóhely valamennyi ártalmatlanításra váró üres Kevésbé növényvédő szeres göngyöleg tárolására, amely a növényektől és a jelentős csomagolóanyagoktól elkülönített (például állandó feliratokkal van megjelölve kötelezettség és az emberek és az állatok bejutása fizikailag korlátozott).



Nº

Ellenőrzési pont


CB. 7.9.4

Az üres növényvédő szeres göngyölegek ártalmatlanítása oly módon történik-e, hogy elkerüljék az emberek veszélyeztetését, és a környezet szennyezését?

A termelő a kiürült növényvédő szeres göngyöleg ártalmatlanítására egy Kevésbé biztonságos tároló helyet használ, az ártalmatlanítás előtti biztonságos jelentős kezelési rendszert, valamint egy ártalmatlanítási rendszert kell alkalmaznia, kötelezettség mely megfelel az alkalmazandó jogszabályoknak és megakadályozza az emberek veszélyeztetését, és a környezet szennyezését (vízforrások, növényés állatvilág). Nem N/A.

CB. 7.9.5

Alkalmaznak-e hivatalos begyűjtési és ártalmatlanítási rendszert (ahol létezik), és ebben az esetben az üres göngyölegeket a begyűjtési rendszer szabályainak megfelelően tárolják, feliratozzák, és kezelik?

Ahol hivatalos begyűjtési és ártalmatlanítási rendszer van, a termelő részvételéről van hivatalos feljegyzés. Minden üres növényvédő szeres göngyöleget, miután kiürítették, a hivatalos begyűjtési és ártalmatlanítási rendszer követelményeinek megfelelően tárolják, feliratozzák, kezelik és ártalmatlanítják, ahol ez alkalmazható.

CB. 7.9.6

Betartanak-e minden helyi szabályozást a göngyölegek ártalmatlanításával és megsemmisítésével kapcsolatban?

Az üres növényvédő szeres göngyölegek ártalmatlanítására vonatkozó Főbb minden nemzeti, regionális és helyi előírások és jogszabály - amennyiben van kötelezettség ilyen- betartásra került.

CB. 7.10

Lejárt szavatosságú növényvédő szerek

CB. 7.10.1

A lejárt szavatosságú növényvédő szereket biztonságosan tárolják-e, megjelölik-e, és az engedélyezett vagy jóváhagyott csatornákon keresztül ártalmatlanítják-e?

CB. 7.11

A tápanyagutánpótló anyagokon és növényvédő szeren kívüli egyéb anyagok alkalmazása

CB. 7.11.1

Rendelkezésre állnak-e feljegyzések, ha olyan anyagokat használnak a növényen és/vagy a talajon, amelyekre nem vonatkoznak a Tápanyagutánpótlás és Növényvédő szerek című fejezetek?


Feljegyések mutatják hogy a lejárt szavatosságú növényvédő szereket hivatalosan engedélyezett csatornán keresztül ártalmatlanítják. Ahol ez nem lehetséges, a lejárt szavatosságú növényvédő szereket biztonságosan és beazonosítottan tárolják.

Amennyiben házi előállítású készítményeket, növényerősítő készítményeket, talajkondicionálókat vagy más egyéb anyagot használnak a tanúsított növényeken feljegyzéseknek kell rendelkezésre állnia. Ezeknek a feljegyzéseknek tartalmazniuk kell az anyag nevét (például a növényt, amiből kinyerték), a kereskedelmi nevét (ha vásárolt termék), a földterületet, a dátumot és a mennyiséget. Ha a termelés országában ezekre az anyagokra regisztrációs rendszer létezik, akkor regisztrálva kell lenniük. Ahol a termelési országban ezen anyagok használatára nem szükséges regisztráció, a termelőnek meg kell győződnie arról, hogy a használat nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot.

Szint





Nº

Ellenőrzési pont

CB. 8

BERENDEZÉSEK

CB. 8.1


Szint

Az élelmiszerbiztonság szempontjából érzékeny berendezések (például növényvédelmi permetezők, öntöző/tápoldatozó berendezés, szüret utáni kezeléshez szükséges berendezés) jó állapotban vannake, rendszeresen ellenőrizték-e azokat és – ahol alkalmazható kalibrálják-e azokat legalább évente, és az elmúlt 12 hónapban megtett intézkedések feljegyzései elérhetőek-e?

A berendezéseket jó állapotban kell tartani naprakész karbantartási dokumentációval, ahol szerepel minden elvégzett javítás, olajcsere stb. Például: Növényvédelmi permetező gépek: Lásd a CB.6. Mellékletet A növényvédő szer kijuttató gépek (automatikus és nem automatikus) elmúlt 12 hónapban elvégzett kalibrációja igazolja annak helyes működését. Ez igazolható egy hivatalos rendszerben való részvétel igazolásával vagy tanúsítványával (ahol ilyen létezik) vagy olyan személy végezte el, aki bizonyítani tudja a hozzáértését. Ha egyedileg nem beazonosítható kis kézi eszközöket alkalmaznak, akkor az átlagos kapacitásuknak az ellenőrzése megtörtént és legalább évente minden ilyen használt eszköz egy ismert mértékkel való összehasonlítása dokumentált. Öntözés/tápoldatozás berendezései: Minimum éves karbantartási feljegyzésnek kell lennie, mely tartalmaz minden öntözéshez/tápoldatozáshoz alkalmazott berendezést/módszert.


CB. 8.2

A környezet szempontjából érzékeny berendezéseket és egyéb berendezéseket, melyeket a gazdaságban alkalmaznak (például műtrágyaszóró, hőmérséklet- és súlymérésre használt berendezések), rendszeresen ellenőrzik-e és – ahol alkalmazható - legalább évente kalibrálják-e?

A berendezéseket jó állapotban kell tartani naprakész karbantartási dokumentációval, ahol szerepel minden elvégzett javítás, olajcsere stb. Például műtrágyaszóró berendezés: minimum arról kell feljegyzés, hogy a kalibráció felülvizsgálata egy szakcég, a műtrágyaszóró berendezés beszállítója, vagy a gazdaság technikailag felelős személye által az elmúlt 12 hónapban megtörtént. Ha egyedileg nem beazonosítható kis kézi eszközöket alkalmaznak, akkor az átlagos kapacitásuknak az ellenőrzése megtörtént és legalább évente minden ilyen használt eszköz egy ismert mértékkel való összehasonlítása dokumentált.


CB. 8.3

A termelő részt vesz-e egy független kalibrációs-tanúsítási rendszerben, ahol ez elérhető?

A termelő részvétele a kalibrációs rendszerben dokumentált. Abban az Ajánlás esetben, ha a hivatalos ellenőrzési rendszerben, amiben a termelő részt vesz, az ellenőrzési ciklus hosszabb, mint 1 év, a termelőnek el kell végeznie a kalibráció éves felülvizsgálatát is a CB 8.1-nek megfelelően.


Ellenőrzési pont


Szint

CB. 8.4

A növényvédő szer kijuttató berendezéseket (például permetezőgépek) úgy tárolják-e, hogy megelőzze a termék szennyeződést?

A növényvédő szer kijuttatására használt berendezéseket (például permetezőtartályok, háti permetezők) biztonságosan tárolják és úgy, hogy megakadályozzák a termék illetve olyan más anyagok szennyeződését, melyek kapcsolatba kerülhetnek a betakarított termék ehető részével.



Nº


MELLÉKLET CB. 1 ÚTMUTATÓ A FELELŐS VÍZGAZDÁLKODÁS HOZ 1. AZ ÚTMUTATÓ BEMUTATÁSA Ez egy útmutató. A bemutatott példák, listák nem teljeskörűek, de elegendő útmutatást adnak ahhoz, hogy a termelő jó kockázatértékelést, üzem-specifikus vízhasználati tervet tudjon készíteni, és helyes gyakorlatot valósítson meg. A víz az élelmiszerelőállítás egyik legfontosabb alapanyaga. Az édesvíz források egyre több és több régióban válnak nehezen elérhetővé A víz elosztása összetett feladat, különösen bizonyos régiókban és bizonyos célokra. A vízgazdálkodás speciális tudást, jártasságot, alapos tervezést igényel, például aszályos időszakban azonnali reagálás szükséges. A tiszta és elegendő víz az emberi egészséghez, az ökológiai rendszer egészségéhez, a globális gazdasági növekedés fenntartásához és fejlődéshez fontos. Ezen célok eléréséhez, mivel a mezőgazdasági ágazat az egyik legnagyobb édesvíz felhasználó, jó mezőgazdasági gyakorlatra van szükség. Ezt az útmutatót abból a célból állítottuk össze, hogy támogassuk azon termelőket, akik tanúsítást szeretnének szerezni, és hogy felhívjuk a figyelmüket arra, hogy az Ellenőrzési pontok és teljesítési kritériumok felelős vízhasználatra vonatkozó pontjai megváltoztak. Ez a dokumentum segíti a termelőket a GLOBALG.A.P. tanúsítás eléréséhez szükséges követelmények megértésében. A dokumentum szándéka, hogy segítse a termelőket a vízhasználathoz kapcsolódó bonyolultabb feladatok és követelmények végrehajtásában és teljesítésésében, úgymint a kockázatelemzés és vízgazdálkodási terv készítése. Az útmutató megkísérli valamennyi figyelembe veendő releváns tényező és/vagy az üzem szintjén megvalósítható, a felelős vízhasználat végrehajtásához szükséges eljárás azonosítását.


Ez a GlobalG.A.P. útmutató nem gyakorlati vagy elméleti szakemberek részére összeállított kézikönyv – nem mutatja be és nem tárgyalja a maga teljességében az üzemi szintű vízgazdálkodás kérdéseit elméleti vagy gyakorlati tudományos szempontból. Úgy tervezték, hogy egy gyakorlati dokumentum legyen, amely a gazdálkodókat, az üzemi öntözési szakembereket, auditorokat, szaktanácsadókat GLOBALG.A.P. tagokat és másokat segítsen az üzemi vízgazdálkodás jó gyakorlatának átfogó szemléletének kialakításában. 2. FELELŐS ÜZEMI VÍZGAZDÁLKODÁS Ez a fejezet, bemutatja az üzemi vízgazdálkodás fejlesztésének jó gyakorlatát. A középpontban a helyes vízgazdálkodási gyakorlat üzemi szintű bevezetésén keresztül a víztestek mezőgazdasági területekeről származó közvetett vagy közvetlen szennyezésének csökkentése áll. Ezek a gyakorlati eljárások segítik a növénytermesztés során a vízforrások hatékony és biztonságos használatát. Az ebben a fejezetben ajánlott jó vízgazdálkodási gyakorlatok az üzemi szintre vonatkoznak és az alábbiakra fókuszálnak: Az öntözés és a talajkezelés mindennapos gyakorlata (például: a túlöntözés, kimosódás, leszivárgás, elfolyások megelőzése, a talajerózió csökkentése, a talaj termékenységének fokozása stb.). A növényvédő szerek használata (úgymint a rovar- és gombabölőszerek és gyomirtók használata). Növényi tápanyagok használata (úgymint műtrágyák és szerves talajjavítók, mint például trágya használata). Hulladékkezelés (például tankkeverék maradékának kezelése, az üres növényvédőszer-göngyölegek elhelyezése).


2.1 A felelős üzemi szintű vízgazdálkodás fogalma A gazdaság szintjén az alábbiakkal jellemezhető a fenntartható és felelős vízhasználat: Az üzem vezetése pontosan ismeri az üzem környezetében előforduló vízforrásokat. Mindez magában foglalja a vízkivételi helyek ismeretét, a kivett víz mennyiségét és a vízkivétel időpontját, és rálátása van víz elosztási rendszerre. A növények öntözéséhez az üzem hatékonyan és tervezett módon használja a vízforrásokat. Az öntözővíz minőségét ellenőrzik. Ellenőrzik az üzemből esetleg a víztestekbe visszajutó vizet. Szakszerűen használják a növényvédőszereket, műtrágyákat és szerves talajjavítókat (megfelelő időpontban, helyen és mennyiségben használják). Helyes talajművelést alkalmaznak (megelőzik az eróziót, javítják a talaj vízmegtartó képességét, és a felszíni és felszín alatti elfolyás és a leszivárgás megelőzésével elkerülik a vízek szennyezését).

o o o o o o

2.2 Vízminőség A mezőgazdaságban a víz három fő forrásból szennyeződik: kémiai eredetű szennyeződések (ide értve a tápelemeket, úgymint a nitrátokat, foszfátokat és agrokemikáliákat), fizikai (talaj, kövek, üveg) és mikrobiológiai szennyeződés. A legfontosabb mezőgazdasági területekről származó lehetséges szennyezők a növényvédőszerek és tápanyagok. Ha a szerves és szervetlen tápanyagok nyílt vizekbe kerülnek nagy mennyiségben, az az élővizek eutrófizációját okozza.


Fontos, hogy a növényvédőszereket és a tápanyagokat az engedélyüknek megfelelően használjuk, a legjobb gyakorlatot követve, megelőzve, hogy a környezet egyéb területeire kerüljön, különösen olyan sérülékeny területekre, mint az ivóvízbázisok. Nagyon fontos figyelembe venni, hogy az öntözővíz mikrobiológiai szennyeződése, például szerves trágyával, az élelmiszerbiztonságot befolyásolja. Ebben az esetben az öntözővíz minősége különösen fontos és rendszeresen ellenőrizni kell. (Ld. FV.1. melléklet, a víz mikrobiológiai szennyeződéséhez kötődő kockázatok). Közvetett és közvetlen szennyeződés: -

Közvetlen szennyeződés (pontszerűként is ismert) pontosan azonosítható forrású szennyeződésekre utal, például növényvédőszerek keverésénél és a tartályok feltöltésekor kiömlő folyadék, vagy a permetezés után visszamaradó, nem tökéletesen feloldott/elkevert tankkeverék maradékának elhelyezése, vagy a víztestektől történő előírt távolság be nem tartása.

Ezzel ellentétben, a közvetett szennyeződés (diffúz forrásúként is ismert) több helyről is származhat az üzem és a földek környékéről. A közvetett szennyeződések elfolyásokkal, szivárgással, kioldódással, és elsodródással jutnak el a földekre. A közvetett forrásokból érkező szennyeződések megelőzése sokkal összetettebb feladat, mint a közvetlen szennyeződések megelőzése. A közvetett szennyeződések megelőzése gyakran a területeken használt mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatását igénylik, úgymint: o Élő pufferzónák kialakítása a termesztett kultúra határán o Többféle növényből kialakított vetésforgó, és másféle termesztési gyakorlat, amely növeli a talaj szervesanyag készletét és megelőzi az eróziót. o Szintvonalas művelés


o o o

Minimális talajművelés Jobb öntözés tervezés és öntözés intenzítás Alacsonyabb elsodródást biztosító fúvókák, a permetezőgép kalibrációja, stb.

Fontos értékelni, hogy előfordulhat-e közvetlen szennyeződés a gazdaságban, és meghatározni az ilyen kockázat főbb területeit. Ez lehetővé teszi a megfelelő tervezést és így a kockázat csökkentését. Az ilyen tervnek tartalmaznia kell a növényvédőszerek gondos használatát, a víztestek és források szennyezésének elkerülése érdekében. A növényvédőszerek felhasználásáról vezetett feljegyzések fontosak, csakúgy, mint a helyes gazdálkodási gyakorlat bevezetése, amely például magába foglalja a megfelelő tárolóhelyek, keverő- és töltőhelyek kialakítását, a túlfolyások és tankkeverék maradékának kezelését, és a szennyvíz összegyűjtését és biztonságos elhelyezését. Sokkal összetettebb feladat annak meghatározása, van-e közvetett szennyeződés a mezőgazdasági területekről, és ha van, azonosítani a fő forrásokat. A területek értékelését kell elvégezni. Például jól látható barázádás erózió arra utal, hogy felületi elfolyás van. Ez előfordulhat, ha a helytelen talajművelés miatt megváltozik és gyenge lesz a talaj infiltrációs képessége (például mélyszántás, vetésforgó hiánya, nem megfelelő közlekedés tervezés az üzemben). Ennél sokkal bonyolultabb azt megbecsülni, hogy a területeken előfordulhat-e az agrokemikáliák kimosódása? Helyi szaktanácsadók vagy üzemi szolgáltatók segíthetnek a gazdálkodóknak a mezőgazdasági területekről származó elfolyás, kimosódás, mélybe szivárgás és elsodródás kockázatának értékelésében. A szennyeződés típusának és forrásának megfelelően, egyedi csökkentési eljárások és helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazandó. A legfontosabb csökkentési eljárás a növényvédőszerek szakszerű használata, beleértve helyes időpont, hely és mennyiség megválasztását. Fontos feljegyezni az időjárás előjelzés adatait. Heves esőzés előtt kijuttatott növényvédőszeres permetezés megnöveli a mezőgazdasági eredetű elfolyás és kimosódás kockázatát, és így a víztestek szennyezését is.


2.3 A víz mennyisége 3 fő vízforrás van: o Talajvíz: A talajvíz a talaj felszíne alatt természetes módon gyűlik össze és tárolódik. A megújuló talajvíz a talaj vízadó rétegében található, eső után rövidesen újratöltődik. A fosszilis víz a mélyebb vízadó rétegekben helyezkedik el, nem pótlódik esővízből. o Felszíni víz: Édes víz, tavakban, folyókban, természetes vagy mesterséges tavakban, árkokban. o Összegyűjtött víz: Gátakkal védett vagy mesterséges medencében gyűjtött víz. A talajvíz vízadó rétegének fenntarthatatlan (túl)használata a talajvízszint csökkenését eredményezi, Az alacsonyabb talajvízszint nemcsak a gazdálkodókra van hatással, mivel nekik mélyebbre kell ásniuk a talajvíz eléréséhez, hanem szélesebb társadalmi rétegeket is érint. A tengerparthoz közeli területeken azt is előidézhetik, hogy sós víz jut az édesvízű talajvíz rétegbe. A gazdálkodók részéről helyes gyakorlat, ha a hatékonyabb (és így kevésbé pazarló) használat következtében csökkentik a vízhasználatot. Ez elérhető a jobb öntözési gyakorlattal, azaz a növény igényének megfelelő mennyiségű víz megfelelő időpontban a történő kijuttatásával. Jobb talajművelési gyakorlattal is elérhető, például a talaj vízvisszatartó képességének javításával a talaj szervesanyagtartalmának emelésén keresztül, vagy talajtakarással (mulcsozással). Néhány növényfajta a vizet jobban hasznosítja. Az öntözővíz hatékony használata nem csökkenti a terméshozamot, ha az megfelelően tervezett, és megelőzik a vízstressz kialakulását (pl. talajnedvesség próba).


2.4 Öntözési módszerek Az öntözési módszereket 3 típusba lehet osztani 1) Felületi öntözés 2) Esőztető öntözés 3) Csepegtető öntözés Mindegyik öntözési mód befolyásolja a felhasznált víz mennyiségét és minőségét, különböző módokon. Az öntözési módszer megválasztása függ a növénytől, talajtól, a gazdálkodó az öntözésbe történő befektetési képességétől, és/vagy a helyi hatóságoktól az öntözési rendszerre kapott támogatástól, csakúgy, mint a hagyományos öntözési rendszerek esetén a régóta alkalmazott öntözési gyakorlatoktól. Felületi öntözés A felületi öntözésnek többféle módja ismert: árasztásos, medencés (kazettás), és a barázdás öntözés. A felületi öntözés esetén a víz szennyezésének a kockázata nagyobb, mivel a gazdálkodónak kisebb a lehetősége a víz növényekre történő kijuttatását befolyásolni. Például az árasztásos öntözés nagyobb kockázatot jelent kimosódás és mélybe szivárgás szempontjából. A barázdás öntözés megnöveli a barázdák végén az elfolyás lehetőségét, ha nincs megfelelően kezelve. A felületi öntözés esetén az öntözés hatékonysága (Irrigation Efficiency (IE)) és a vízhasználati hatékonyság (Water Use Efficiency (WUE)) a magas párolgási veszteség miatt a legalacsonyabb, az esőztető és a csepegtető öntözéshez viszonyítva.


Esőztető öntözés Esőztető öntözéssel nagy méretű földeket lehet öntözni, és legtöbb esetben a berendezés áthelyezhető. Gyakran használják, ha az öntözésre nem folyamatosan van szükség, hanem csak kivételes körülmények között szükséges, mint például száraz periódusokban. Az esőztető öntözésnek többféle típusa van: úgymint mikroszórófejes öntözés, központi forgófejes öntözés, lineáris mozgást végző öntözőrendszerek, és a vízágyú. Az esőztető berendezés nyomás alatt álló rendszer, ezért energiát igényel a működéséhez. Az esőztető öntözőrendszer legnagyobb hátránya (a magas költségek mellett) a víz párolgási vesztesége. Ezért az öntözés időzítése kritikus, a napközbeni öntözés megnöveli a párolgási veszteséget. Csepegtető öntözés Mint az esőztető öntözés, a csepegetető öntözési rendszer is nyomás alatt működik, és csak akkor igényel energiát, ha működik (néhány típus többet, mint mások, a topográfiai viszonyoktól függően, a víz nyomásának előállításához). Ezek a rendszerek népszerűek, könnyű használatuk és a magas öntözési és vízhasznosítási hatékonyságuk miatt. A vízveszteség, például párolgási és más veszteségek minimálisak. Száraz és félszáraz vidékeken egyértelműen a legkedvezőbb megoldást a csepegtető öntözés jelenti. Ennek ellenére a csepegető öntözés használata nem jelenti automatikusan a hatékony vízhasználatot vagy víztakarékosságot. Helyes gyakorlat kialakítása szükséges annak elérése érdekében, hogy a gazdaságban alkalmazott öntözés ne befolyásolja a vízgyűjtő területen élő más használók vízhez történő hozzáférését (beleértve az egészséges ökoszisztéma vízigényét is). 2.5 Az öntözés nélküli mezőgazdaság vízgazdálkodási gyakorlata A helyes talajművelési gyakorlat a talaj felső termőrétegének vízbefogadó képességének és a talaj víztartó képességének javításának érdekében nagyon fontos öntözött és öntözés nélküli gazdálkodásban egyaránt, mivel így a mezőgazdasági területekről az elfolyás vagy mélybe szivárgás megelőzhető. Továbbá a talajok jobb vízvisszatartó képessége lehetővé teszi, hogy a növények több vizet fogyaszthatnak, így nagyobb biomassza és termésátlag terem öntözés nélkül is a száraz és félszáraz régiókban. A talaj szervesanyag tartalmának növelése kritikus a talaj víztartó képességének emelése szempontjából.


A vízgazdálkodás mennyiségi szempontból történő javításához lépéseket kell tenni a felesleges csapadék tárolása érdekében. A tetőkről összegyűjtött csapadékot tárolni lehet vagy nem művelt területeken tárolókat lehet kialakítani. 2.6 A vízgazdálkodás helyes gyakorlati eljárásai Az alábbi gyakorlati példák alkalmazhatók a felelős üzemi vízgazdálkodás során: 2.6.1 Víz minősége o o

o o o

o


o o o o o

Az öntözővíz minőségét ellenőrizni kell és monitorozni megfelelő időközönként, ahol lehetséges, a víztestekbe a mezőgazdasági területekről visszajutó víz mennyiségét. Lehetőség szerint a növényvédő szerek keverését és a permetezőgép töltését beton/szivárgásmentes felületen kell az üzemben elvégezni, folyóktól, patakoktól, kutaktól, élelmiszer- és takarmánytárolóktól, pihenőhelyektől és utaktól biztonságos távolságot tartva. Biztosítani kell, hogy a területének legyen enyhe lejtése, hogy a kifolyó keverék és a permetezőgép és a fúvókák mosásából származó mosóvíz csatornarendszeren keresztül összegyűjthető és biztonságosan elhelyezhető legyen. Az összegyűjtott elfolyó víz és bármilyen más maradék, úgymint megmaradt tankkeverék, a hivatalos begyűjtési rendszerbe visszajuttatható, vagy megfelelő technológiával az üzemben kezelhető. A növényvédő szer keverése és a permetezőgép töltése ne történjen az öntözővíz tároló közelében. A termesztett növényhez, talajhoz, klímához és lejtőhöz megfelelő öntözési módszert kell alkalmazni, így megelőzve az eróziót, kimosódást párolgási veszteséget és elfolyást. A talaj felső rétegének vízbefogadó képességének javítása szintén csökkenti az elfolyások mennyiségét.A talaj tömörödésének megelőzése, például az üzemen belüli közlekedés szabályozásával, a talaj szerkezetének javítása a minimális talajművelés alkalmazásával vagy a talajművelés elhagyásával, és más eljárások alkalmazásával lehetséges. A mezőgazdasági területekről az elfolyást meg lehet előzni a folyóvizek mellett kialakított pufferzónákkal. Ezek megvédik a víztesteket attól, hogy a csapadék vagy öntözővíz által a földekről agrokemikáliákkal és tápanyagokkal szennyeződjenek. Nem szabad nyílt/felszíni vagy talajvizet öntözésre használni, amennyiben az szennyezett (például mikrobiológiailag, nehézfémekkel, vagy ipari szennyezőkkel stb.). Ha az öntözővizet alagcsövezéssel visszanyerik és újrahasznosítják, ellenőrizni kell, hogy a termesztett növény nem érzékeny-e a vízben oldott esetlegesen előforduló igen kis mennyiségű gyomirtószerekre (ez az információ legtöbbször elérhető a címkén, az utóvetemények érzékenységére vonatkozóan). Nem szabad nagy kimosódási potenciállal növényvédőszereket használni (a címkén ez az információ többnyire elérhető) abban az esetben, ha a talajvíz szintje a talajhoz közel van, vagy ha a talaj kimosódásra hajlamos (magas szivárgási képesség, homokos talaj, vagy kötöttebb talajok nagy talajrögökkel, földigiliszta járatokkal, alacsony szervesanyag tartalommal). Biztosítani kell, hogy a munkagépekből olaj ne kerüljön a vizesárkokba. Be kell tartani minden helyi jogszabályt és rendeletet a vízminőséggel kapcsolatban.

Felületi öntöző rendszer o Az agrokemikáliákkal kezelt növények esetén biztosítani kell, hogy a szegély, medencés vagy barázdás öntözés néhány nappal a kezelés után történik. Barázdás öntözés esetén vagy ha a határoló terület viszonylag kicsi, ciklikus öntözést kell alkalmazni, hogy a víz jobban be tudjon jutni a talajba, megelőzve a terület végén az elfolyást. o El kell kerülni olyan öntözővíz használatát, amely sok ipari szennyvizet, vagy szürke/fekete szennyvizet tartalmaz, például kezeletlen szennyvíz, vagy kezelt, de magas nehézfémtartalmú szennyvíz.


Esőztető és csepegtető öntöző rendszer o Ha a növényvédőszereket öntözővízzel együtt juttatják ki, a csepegetető öntöző rendszert nagyon gondosan ellenőrizni kell, mivel az eltömődés tönkreteszi a rendszert és a csepegtető testeket, és mindez szivárgáshoz vezethet. o Ha a növényvédőszereket öntözővízzel juttatják ki, magas minőségű, erős anyagokat kell a csepegtető csövekhez használni. Biztosítani kell. hogy az állandó öntözőberendezések (például ültetvényekben) el legyenek látva visszafolyásgátlókkal, és így meggátolják az öntözővíz visszafolyását a tárolókba és így a nagyobb mennyiségű víz elszennyeződését. o A beöntözött terület és a gyökérzet nagysága közötti különbség minimális legyen, a kimosódás megelőzése érdekében.

2.6.2 A víz mennyisége o o o o


o

o o

Ha vannak, meg kell felelni a nemzeti és nemzetközi előírásoknak a víz mennyiségével kapcsolatosan, és a vonatkozó helyes gazdálkodási gyakorlatnak. A víz kivételével kapcsolatosan az összes helyi jogszabálynak és szabályzásnak meg kell felelni. Megfelelő vízmennyiséget, megfelelő gyakorisággal kell kijuttatni, amely alkalmazkodik a növény igényeihez és a talaj típusához, és a víz elérhetőségéhez. Az utóbbi fontos, mert komoly vízhiány vagy aszály esetén csak deficit öntözés végezhető, például csak a legkritikusabb fejlődési szakaszban öntöznek, mint például virágzáskor, a termésveszteség megelőzése céljából. Mindig meg kell előzni a túlöntözést, a kimosódás, az elfolyás és a szivárgás megelőzése céljából. Csökkenteni kell a párolgási veszteségeket, például a nyílt vízfelületek csökkentésével. Ha a talajvizet használják öntözésre, azt fenntartható módon kell használni. Ez azt jelenti, hogy nem szabad több vizet kivenni, mint amennyi az adott évben a talajvízbe pótlódik. A növényhez, a fejlődési fázisához, a víz elérhetőségéhez, és a növény vízigényéhez igazodó öntözést kell végezni, amely az időjárási körülményektől is függ (forróság és csapadékmennyiség). A helyes öntözési gyakorisággal kapcsolatos tanács az adott évjáratban elérhető a Öntözővíz Használók Egyesületeinél (ahol vannak), a vízügyi hatóságnál, és magán szolgáltatóknál.A termelők maguk is becsülhetik a megfelelő öntövíz mennyiséget, amennyiben olyan eszközök, mint például nedvességmérők rendelkezésre állnak. Az öntözőrendszer rendszeres karbantartása fontos, a szivárgások megelőzése, öntözés hatékonysága (Irrigation Efficiency (IE)) és a vízhasználati hatékonyság (Water Use Efficiency (WUE) javítása érdekében. A talaj víztartó képességének javítása csökkenti az elfolyást, kimosódást, és megelőzi az eróziót. A talaj víztartó képessége javítható a talaj szervesanyag tartalmának emelésével. A kímélő mezőgazdaság, amely magába foglalja a minimális talajművelést vagy a talajművelés elhagyását, segíti a talaj szervesanyagtartalmának növelését, a helyi viszonyoktól függően (például talajtípus, klíma stb).. Az öntözővíz használatának monitorozása és dokumentálása.

Felületi öntözési rendszerek o A szállítási és kijuttatási hatékonyság növelése szükséges és lehetséges. Ha a visszatérő víz egyértelműen bizonyítottan hasznos a folyásirányban lejjebb elhelyezkedő felhasználóknak és ez a gazdálkodónak nem jelent anyagilag hátrányt, lehetővé kell tenni a visszatérő víz használatát (mások részére) és nem kell a visszatérő vizet az öntözési rendszerben újra hasznosítani. o Fenn kell tartani az öntözőrendszer tervek szerinti állapotát, például a túlfolyó medencéket méretét, az elosztó kapukat, a barázdák hosszát, stb. Esőztető és csepegtető öntözés o Jó minőségű csöveket kell használni, a sérülések és szivárgások megelőzése érdekében. o A víz optimális használatához az öntözőfejeket megfelelő kötésben kell kihelyezeni, például meg kell előzni a csepegetető testek vagy szórófejek körül kialakul öntözött területek közötti átfedéseket. o Csepegtető öntözés: Megfelelő méretű csöveket kell használni, és az adott kultúra valamennyi pontján azonos nyomást kell fenntartani, stb.


3. ÚTMUTATÓ A GLOBALG.A.P. ELLENŐRZÉSI PONTOK ÉS TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK FELELŐS VÍZHASZNÁLATRA VONATKOZÓ RÉSZÉRE Ez a fejezet útmutatást ad, milyen tényezőket kell figyelembe venni a fenntarthatóbb és felelős üzemi vízhasználat érdekében, a GLOBALG.A.P tanúsítás teljesítése érdekében. Ez különösen fontos azokban a régiókban, ahol a vízforrások korlátozottan érhetők el. Az útmutató kizárólag az új és módosított GLOBALG.A.P Integrált Farm Minőségbiztosítás 5. verziójának főbb és kisebb jelentőségű követelményeire vonatkozik. CB. 5.1.1 Az öntözés szükségességének előrejelzése Ellenőrzési pontok

Teljesítési kritériumok

Szint

Rutinszerűen használnak-e olyan eszközöket, amelyekkel ki tudják számolni és optimalizálni tudják a növény öntözési szükségleteit?

A termelő bizonyítani tudja, hogy a növény öntözési szükségletét adatok alapján számolta ki, mint például helyi mezőgazdasági intézet adatai, gazdasági csapadékmérő, szubsztrátokban alkalmazott vízelvezető tálcák, párolgásmérők, vízgőz tenzióméterek (a talajnedvesség százalékában kifejezve). Amennyiben a gazdaságban eszközöket alkalmaznak, azok karbantartottak annak érdekében, hogy hatékonyak és jó műszaki állapotúak legyenek. N/A csak természetes csapadékellátásban részesülő növények esetén.



Útmutató: Öntözni akkor kell, amikor a növényeknek valóban szükségük van öntözésre. Azok a termelők, akik talajvízkúttal rendelkeznek, vagy a szomszédos folyókból vagy árkokból veszik a vizet közvetlenül, különböző eszközöket használhatnak, úgymint időjárási adatok, talajnedvességi adatok, hogy a legpontosabban eldönthessék, mikor igénylik a növények valóban a vizet. Öntözési terv készítése pontos ütemtervvel nagyon ajánlott. Más eszközök is használhatók, helyi agronómusok, szaktanácsadók segíthetik az üzem vezetését oktatásban, tervezésben, a növény vízigényének pontos megállapításában. Az üzemi szintű vízügyi terv adatai segítik a gazdálkodót annak megbecsülésében, mennyi víz szükséges a növények öntözéséhez és annak értékelésében, van/lesz-e vízhiány, illetve szükséges-e a vizet tárolni. Amennyiben több víz szükséges, mint átlagosan, ezt meg kell említeni és meg kell magyarázni a vízgazdálkodási tervben. Abban az esetben, ha Öntözővíz Használók Egyesülete (WUA) osztja el a vizet, a gazdálkodó kaphat a WUA-tól tanácsot mikor és mikor nem öntözhetők a növények. A vízgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell utalást arra, hogy milyen szaktanácsot kaptak, hogyan számolták a növény vízigényét, és hogyan alakították ki az öntözési menetrendet.


CB. 5.2.1 /Tápoldatozás tervezése Ellenőrzési pontok


Szint

Végeztek-e kockázatértékelést, amely figyelembe veszi az gazdaság vízgazdálkodásának környezetvédelmi kérdéseit és felülvizsgálta-e ezt az gazdaság vezetése az elmúlt 12 hónapban?

Létezik dokumentált kockázatértékelés, amelyben beazonosították a vízkivételi helyek, az elosztó rendszerek, öntözés és termékmosás környezeti hatásait. Ezen kívül, a kockázatértékeléskor figyelembe kell venni a saját gazdasági tevékenységek hatásait a gazdaságon kívüli környezetben, amennyire ez ismert és lehetséges. A kockázatértékelést el kell készíteni és teljes mértékben végrehajtani, valamint azt az gazdaság vezetésének évente felül kell vizsgálnia és jóvá kell hagynia. Lásd AF.1 Melléklet (Általános Útmutató a kockázatértékelésekhez) és a CB. 1 Melléklet (Útmutató az üzemen belüli vízgazdálkodáshoz) további útmutatásait. Nem N/A.

Kevésbé jelentős kötelezettség (Főbb kötelezettség lesz 2017 július 1 után)

Útmutató: Az írásba foglalt kockázatértékelésben azonosítani kell a vízhasználat releváns élelmiszerbiztonsági és környezeti hatásait. Ez magába foglalja a víz lehetséges szennyezőit (vízminőség), a víz túlhasználatot (vízmennyiség), ahogyan e dokumentum bevezető részeiben szerepelt.


Ebből a célból értékelni kell, milyen módon van a víz használva, azonosítani kell minden tevékenységet, amely a víz nem hatékony és pazarló használatát okozza, csakúgy mint a víz hatékonyabb használatának lehetőségét. A túlöntözés vagy a szennyvíz öntözési célú használatára is ki kell térni. Az üzemi vízforrásokat és az elosztási rendszert pontosan le kell írni, a források azonosítása és a lehetséges szennyezők azonosítása érdekében. A kockázatértékelés útmutatást fog adni, hogyan lehet a legjobban kezelni a lehetséges közvetlen és közvetett szennyezőket. A kockázatértékelést az üzem vezetésének évente át kell tekinteni és jóváhagyni. Ld. GLOBALG.A.P Integrált Farm Minőségbiztosítás AF rész 1. melléklet további útmutató a kockázatelemzés elkészítéséhez. A kockázatértékelést évente el kell végezni és üzemspecifikusnak kell lennie. Bármilyen formátum használható, de az AF rész 1 mellékletében bemutatottakra hivatkozni kell, és az alábbi fő elemeket kell figyelembe venni:


1. Élelmiszerbiztonság: Speciális kockázatelemzést kell végezni az élelmiszerbiztonságra vonatkozóan a CPCC CB 5.3.2.- nak megfelelően. A víz üzemi mikrobiológiai szennyeződésével kapcsolatos kockázatokat részletesen ld. a mellékletekben. 2. Környezet A víz forrása A kockázatelemzésnek utalnia kell az üzemben és a környezetében található vízforrásokra és a víz használati céljára. o Meg kell határozni az üzemben használt víz forrását és elosztási rendszerét. o Meg kell határozni az üzem területén taláható természetes és mesterséges víztesteket.. o Tartalmaz-e a vízforrás törmeléket és/vagy üledéket? o Van olyan nemzeti szabályozás, amely meghatározza a talajvíz vagy a felszíni vizek maximális növényvédőszer vagy tápelem tartalmát? o Össze kell állítani egy listát az üzemben felhasznált növényvédőszerekről, beleértve a kijuttatás helyszínét, módját, a kezelt növényt, a kezelés időpontját, dózisát. o Össze kell állítani egy listát, valamennyi szerves és szervetlen trágyáról, beleértve a kijuttatás helyszínét, módját, a kezelt növényt, a kezelés időpontját, dózisát. o A talajvíz vagy a felszíni vizek maximális megengedett növényvédőszer vagy tápelem tartalma, a nemzeti szabályozásnak megfelelően.


A szükséges engedélyek és jogosultságok: o Szükségesek-e engedélyek és jogosultságok a talajvíz vagy a felszíni víz kivételéhez vagy tárolásához (például folyókból, tavakból, patakokból, árkokból, az üzemben vagy környezetében)? o A jogszabályi korlátokon belüli vízmennyiség: Vannak-e a helyi hatóságok által megállapított, vagy a gazdálkodóra vonatkozó öntözési tervhez kapcsolódó vízhasználati korlátok? o A létesítmények engedélyei: Szükséges-e a kutak, szivattyúk, tárolómedencék, elosztási rendszer létesítéshez engedély? Vízhasználat: o Minden az üzemben előforduló vízhasználati formát azonosítani kell.. o Minden tevékenységet azonosítani kell, amely vízpazarlást vagy túlhasználatot eredményez (például szivárgás az elosztási rendszerből, rosszul karbantartott öntözőberendezés, nem hatékony öntözés). Vízminőség o Azonosítani kell minden olyan tevékenységet, amely a víztestek (patakok, tavak stb.) és vízforrások lehetséges szennyezési forrása lehet. Ez jelenti a szennyvíz elhelyezését, a permetezőgép tartályának mosóvizét és maradékát, az agrokemikáliák használatát (növényvédőszerek, szerves/szervetlen tápanyagok). o Azonosítani kell azokat a helyszíneket, ahol a hulladékvízek és a permetlé maradékok elhelyezésre kerülnek, és azok távolságát a vízkivételi helyektől. Azonosítani kell azokat a helyszíneket, ahol növényvédő szerek szennyezhetik a víztesteket és az elfolyás és elsodródás okát. o Azonosítani kell azokat a helyszíneket, ahol a szerves vagy szervetlen trágyák szennyezhetik a víztesteket, és az elfolyás eredetét (például ahol túl közeli az élővíz, vagy túl meredek a lejtő). o A gazdasában felhasznált víz okoz vagy okozhat-e elfolyást, amely növényvédőszereket, tápelemeket vagy veszélyes szennyezőket tartalmaz?


CB. 5.2.2 Öntözés, tápoldatozás gyakorlata Ellenőrzési pontok


Szint

Rendelkezésre áll-e egy vízgazdálkodási terv, amely meghatározza a vízforrásokat és eljárásokat, amelyekkel a vízhasználat hatékonysága biztosítható, és ezt a tervet az üzem vezetése az elmúlt 12 hónapban jóváhagyta?

Létezik egy írott és végrehajtott intézkedési terv, amelyet az üzem vezetése az elmúlt 12 hónapon belül jóváhagyott, és amely meghatározza a vízforrásokat és azon eljárásokat, amelyekkel a hatékony víz felhasználás és kijuttatás biztosítható. A terv tartalmaz egy vagy több elemet a következőkből: térképek (lásd AF 1.1.1), fényképek, rajzok (kézi rajz is lehet) vagy egyéb megoldás, amelyeken azonosíthatók a vízkivételi helyek, az állandó berendezések, a folyásirány, (beleértve a tározókat vagy bármilyen újrafelhasználás céljából összegyűjtött vízet is).

Kevésbé jelentős kötelezettség (Főbb kötelezettség lesz 2017 július 1 után)


A fix, állandó eszközök és elemek, amelyek az öntöző rendszer részei, ideértve a kutak, zsilipek, tározók, szelepek, visszafolyók, és más a talaj felszíne felett található berendezések elhelyezkedését dokumentálni szükséges. A terv azt is tartalmazza, hogy szükséges-e az öntöző rendszer karbantartása. Meg kell határozni az ellenőrzésért felelős személyzet képzésére és/vagy átképzésére vagy teljesítmény-mutatókra vonatkozó követelményeket. A rövid és hosszútávú javítási tervekben, amennyiben ismertek a hiányosságok, azok ütemezését is fel kell tüntetni. A terv lehet egyedi terv vagy regionális tevékenység, amennyiben a gazdaság ilyenben részt vesz vagy az kiterjed a tevékenységeire.

Útmutató: Írott üzemi vízgazdálkodási terv segíti a jelenlegi üzemi gyakorlat értékelését, és azon gyakorlatok azonosítását, amelyeket meg kell változtatni, vagy optimalizálni, az üzemi vízhasználati és vízminőségi gyakorlat javítása érdekében. Ezt a tervet az üzem vezetésének minden évben felül kell vizsgálnia és el kell fogadnia. Minden üzemi vízhasználati tervnek tartalmaznia kell milyen eljárásokat használnak vagy fognak használni. Ezen eljárásoknak célul kell kitűzni a vízforrások hatékony használatát, csakúgy, mint a víztestek szennyezésének megelőzését. A tervet a kockázatelemzés alapján kell kialakítani. Tartalmaznia kell a kockázatelemzésben meghatározott kockázatok csökkentését lehetővé tévő tényezőket, beleértve a gazdálkodók és a munkavállalók megfelelő munkavégzését biztosító képzést. Rövid és hosszú távú fejlesztési tervek, határidőkkel, ha lehetséges, beépíthetők. Az ilyen terv lehet egyedi tervezés, de lehet regionális tevékenység is, amelyben az üzem részt vesz, vagy amely kiterjed rá.



Az alábbi jó gyakorlatok ajántottak, amelyek segítik az üzemi vízgazdálkodási gyakorlat javítását. o Fenntartható talaj és növényápolási gyakorlatok  A környezetkímélő mezőgazdaság eljárásainak alkalmazása: mulcsozás, szabályozott közlekedés, vetésforgó, és takarónövények vetése. Ezek az eljárások lecsökkentik a mezőgazdasági elfolyást, és így a nyílt víztestek szennyeződését.  A talaj szervesanyag tartalmának emelése.  Olyan növényfajták választása, amelyek a vizet optimálisan hasznosítják (lehetséges,hogy egyedi jellemzőik vannak, a vízhasználat optimizálása érdekében). o Veszteségek:  Meg kell előzni az öntözőrendszerben fellépő veszteségeket, például amelyek a szivárgások miatt keletkeznek.  Meg kell előzni a szivárgást, az öntözési rendszer hatékony karbantartásával.  Jól megtervezett medencéket, csöveket és szivattyúkat kell használni, a veszteségek megelőzése érdekében. o Párolgási veszteségek:  Meg kell előzni a jelentős párolgási veszteség kialakulását az öntözés során.  Meg kell kísérelni megelőzni az ilyen veszteségeket, azok mérésével vagy becslésével. o Öntözési gyakoriság:  Biztosítani kell, hogy az öntözési gyakoriság biztosítsa annak hatékonyságát is.  Figyelembe kell venni a csapadék előfordulását (eső és harmat) és a talajnedvesség alakulását, a szükséges öntözési gyakoriság és mennyiség meghatározásához.  Rugalmasan és alkalmazkodva kell a növény változó vízigényéhez igazítani az öntözési gyakoriságot. o A hidránsok nyomásának beállítása:  A nyomás alatt működő öntözőrendszerek (például esőztető és csepegtető öntözési rendszer) esetén biztosítani kell valamennyi hidráns és terület esetén az egyenletes nyomást, az öntözővíz elosztásának optimalizálását, a túl- és alulöntözés elkerülése érdekében. o Folyásirányban fellépő vízhiány:  Meg kell fontolni, vajon az üzem okozhat-e vízhiányt a folyóvíz lentebbi szakaszain, a vízhasználat miatt. Az alábbi szempontok figyelembe vétele javasolt az üzemi vízhasználati terv kialakítása során: 1. Meg kell mérni a víz mennyiségét valamennyi üzemi vízkivételi helyen és az elosztó hálózatban, úgymint: o Valamennyi öntözéshez használt talajvíz kút (m3/hó, m3/év) . o Valamennyi folyóból vagy vizesárokból történő vízkivételt (m3/hó, m3/év).. o Valamennyi az öntözéshez kapcsolódó berendezést, úgymint elosztó csövek vagy csatornák. o Fő, másodlagos, vagy harmadlagos öntözési csatornák, kapuk, a felületi öntözés esetén a szivattyúk (kapacitás m3/ha). o Nyomás alatt állórendszerek esetén hidránsok.. o Valamenyi öntözésre vagy csapadék összegyűjtésére használt tárolót o Valamennyi vízgyűjtő létesítményt. 2. Az üzem állandó létesítményeit a helyszínrajzon jelölni kell. A helyszínrajzon/térképen az üzem területén kívül elhelyezkedő nagyobb víztesteket, ha ezek közül bármelyik a földek közelében helyezkedik el, azt is jelölni kell. 3. Meg kell említeni, ha a víz elosztása az üzemben központilag szabályozott, például a Öntözővíz Használók Egyesülete által, vagy ha a vizet egyénileg, saját kútból, vagy ha szomszédos patakokból vagy árkokból nyerik. 4. A termesztett növényekre és a vízhasználatra vonatkozó adatokat is fel kell jegyezni. Meg kell mérni/becsülni, mennyi víz volt felhasználva a területen, (m3/ha/hónap/növény m3/ha/év/növény). Felül kell vizsgálni és elmagyarázni a számolási módszertant.


5.

6.

7.

8. 9.


10.

11. 12.

Ha lehetséges és az öntözési módszerhez kapcsolódóan értelmezhető (pl. csepegető öntözés, stb.), fel kell jegyezni az öntözés hatékonyságára vonatkozó adatokat, úgymint szállítási hatékonyságot (a víz szállításának hatékonysága az öntözőcsatornákban vagy öntözőcsövekben, amely a csatorna/cső hosszának, a csatorna jellegének (például földdel tapasztott vagy bélelt csatorna), a talaj típusának és a rendszer állapotának függvénye). Széles körben használt becslési táblázatok segtségével ezt meg lehet becsülni, (százalékban kifejezve), valamint a kijuttatási hatékonyság (a gyökérzónához kijuttatott víz mennyisége a elosztva a teljes vízmennyiséggel (százalékban kifejezve)), melyek segíthetik az öntözési infrastruktúra hatékonyságának értékelését és fejlesztését. Fel kell jegyezni, hogyan számolták ki a a termesztett növény vízigényét. (Crop Water Requirement (CWR)). Ebbe beleértendő az öntözési fordulók és az öntözési ciklusok hossza is. Optimális öntözési ciklusokat és öntözési fordulókat kell tartani. Például a barázdás öntözés esetén az öntözés egyenletességét és a növény hasznos vízfelvételét a ciklikus árasztás számottevően javítja. A hőmérséklet is kiválthat a fordulók hosszában változásokat (alacsonyabb hőmérséklet esetén hosszabb öntözési fordulókat lehet tartani, mivel csökken a növény evapotranspirációs igénye). Karbantartás: Fontos, hogy az üzemben használt gépekhez illetve az öntözési berendezéshez legyen karbantartási terv: o Meg kell jelölni, hogy az állandó vízkivételi és elosztási infrastruktúra milyen gyakran legyen karbantartva, és ennek ki a felelőse. o Ki kell fejezni, vajon hogy a csepegtető és az esőztető öntözőberendezésben fenntartott nyomás megfelelően van-e kezelve az optimális áramlási viszonyok megteremtéséhez? o Szükség van olyan tervre, amelyet szükséghelyzeti karbantartásnál használhatnak. o A karbantartást végző személyeket megfelelően képezni kell. o Feljegyzéseket kell vezetni a karbantartásokról, ki végezte és mit végzett, például mit javított meg? Felületi öntözési rendszer: Fel kell jegyezni, vajon a felületi öntözési rendszert úgy tervezték-e, hogy a gravitációt optimálisan kihasználják, a szivattyúk és ennek következtében az energia használatát minimalizálva? Közvetlen és közvetett szennyező források: A tervben körvonalazni kell azokat az eljárásokat, amelyek csökkentik azokat a közvetett és közvetlen vízszennyezési kockázatokat, amelyeket a kockázatelemzésben azonosítottak. Érinteni kell olyan kérdéseket, mint a növényvédő szerek keverésének vagy a permetezőgép töltésének, tisztításának helyszínén esetleg keletkező elfolyások kezelése, csakúgy, mint az elfolyások, kioldódások és szivárgások kezelése. Tápoldatozás és növényvédőszerek kijuttatása öntözővízzel: Ha az öntözővízzel együtt tápanyagokat és növényvédő szereket is kijuttatnak, ezt pontosan le kell írni, például a mennyiségi adatokat, a csepegtető öntözést használják-e tápoldatozásra vagy növényvédőszerek kijuttatására stb. Meg kell határozni azokat az eljárásokat, amelyekkel a víztestek szennyezésének kockázatának csökkentése érdekében, a kockázatelemzésben foglaltak alapján tesznek (például vizen vagy víz közelében, különösen lejtőkön nem alkalmaznak kezeléseket, azon eljárások felsorolása, amelyekkel az elfolyás csökkenthető, mint például szintvonalas művelés). Klímaadatok: Fel kell jegyezni a csapadékra, hőmérsékletre, és ha lehetséges, az evapotranspirációra vonatkozó adatokat (amennyiben rendelekezésre állnak) az egész évre vonatkozóan, hogy az öntözött mezőgazdaság információkon alapuljon. Meg kell jelölni, ha ezek az információk könnyedén elérhetők. Oktatás: A tervnek értékelnie kell, kit és milyen témakörben kell oktatni. Az oktatás szükséges lehet egy átfogó vízhasználati terv felvázolásához/megvalósításához, beleértve naplókat és a feljegyzések vezetését is. A termelőket, műszakiakat és az üzem dolgozóit is a vízminőséggel, az öntözési rendszer karbantartásával és működtetésével és a víz mennyiségének szabályozásával kapcsolatban oktatni kell. A termelőknek, műszakiaknak és az üzem dolgozóinak tisztában kell lenniük a vízkezelési tervvel és annak céljaival. Alapszintű oktatás ajánlott az alábbiakkal kapcsolatban, a helyes vízgazdálkodási gyakorlat megvalósítása érdekében: o A víz minőségének ellenőrzése. o Az növényvédő szerek biztonságos használata az üzemben, a permetezőgépek, a permetlékeverékek/maradékok kezelése. o A talaj kezelése a talaj szervesanyagtartalmának fenntartása érdekében, az infiltrációs képesség javítása, a vízvisszatartóképesség javítása, az erózió megelőzése o A növények vízigényének kiszámítása, hogy az öntözési időpontok, öntözési fordulók megtervezése megfelelő információkon alapuljanak. Szükséges-e deficitöntözést alkalmazni.


13. 14. 15.

16.

Kezeletlen szennyvíz: A tervben szerepeltetni kell, hogy kezeletlen szennyvízet soha nem szabad öntözésre vagy tápoldatozásra használni. Ezt a kérdést a CB 4.4.1 és 5.3.1. pont tartalmazza. Feljegyzések vezetése: Az útmutató a feljegyzésekről lf AF. 3 Vízügyi engedélyek és jogosultságok: A tervnek utalnia kell valamennyi helyi rendeletre, szabályozásra és öntözési ütemtervre, a vízkivétellel és használattal kapcsolatban A tervnek biztosítani kell, hogy valamennyi szükséges engedélyt és jogosultságot beszerezték, és azok naprakészek és az üzem ezeknek megfelel. Tartalmaznia kell minden megőrzendő részletes információt amely biztosítja és bizonyítja, hogy valamennyi vonatkozó engedélynek, szabályzásnak és jogszabálynak megfelelnek. Szükséges lehet, engedély beszerzése új víztározó létesítéséhez, és az összegyűjtött víz üzemben történő felhasználásához. Például a víz begyűjtése és tárolása nem befolyásolhat más felhasználókat a vízgyűjtő területen. A tervnek utalnia kell a szennyvíz helyes elhelyezését szabályzó minden helyi rendeletre és szabályzásra, és meg kell jelölni, hogyan tesz ennek eleget, valamint valamennyi megőrzendő vonatkozó feljegyzést. Ez a kötelezettség 2 ellenőrzési pontnak tárgya és részletesen a CB.5.4.1 és 5.4.2 pontokban van elmagyarázva. Az öntözővíz felhasználás előrejelzése: Ez a speciális követelmény az az Ellenőrzési pontok és teljesítési kritériumok CB 5.1.1 pontján alapul.


CB. 5.4.1 Az öntözővízhez/tápoldathoz felhasznált víz Ellenőrzési pontok


Szint

Ahol jogszabály írja elő, ott az érvényes engedélyek az összes mezőgazdasági vízkivételre, víztározó építményre, a gazdaság területén lévő vízhasználatra ésadott esetben minden további vízelhelyezésre vonatkozóan rendelkezésre állnak?

Rendelkeznek az illetékes hatóság által kiállított érvényes engedélyekkel, valamennyi mezőgazdasági vízkivételre, víztároló építményre; a gazdaság területén történő vízhasználatra vonatkozóan. A vízhasználat magába foglalja, de nem jelenti jelenti kizárólag az öntözést, termékmosást vagy úsztatási eljárásokat, és ahol a jogszabály előírja a vízelvezetésre a vízfolyásokba vagy más környezeti szempontból érzékeny területekre történő visszavezetését, és más környezeti szempontból érzékeny területekre vonatkozóan. Ezeket az engedélyeket az ellenőrzés során rendelkezésre kell bocsátani és érvényesek legyenek.

Kevésbé jelentős kötelezet tség

Útmutató: Az üzem vezetőinek ismernie kell valamennyi nemzeti vagy helyi szabályzást, melyeknek meg kell felelni. Mezőgazdasági területek öntözéséhez történő vízhasználatához gyakran engedély szükséges. Az engedély meghatározhatja a felhasználható mennyiségeket, valamint kiköthet korlátozásokat a talajra, növényre vagy a víz elérhetőségére vonatkozóan. Előfordulhat, hogy az öntözés bizonyos körülmények között nem engedélyezett, vagy egyáltalán nem engedélyezett. A hatóságok a vízhasználati engedélyeket általában gazdálkodók részére adják ki. A vízhasználati engedélyek kiadhatók Öntözővíz Használók Egyesületének, vagy öntözési rendszereknek, amely szerint azután elosztják a víz mennyiségét a saját tagjaik között. A termelőknek ezután a hatóság által elismert Öntözővíz Használók


Egyesülete vagy más vízgazdálkodási társulat által előírt követelményeket kell követni. Az üzem vezetésének tisztában, és biztosnak kell lennie abban, hogy tevékenységük a mezőgazdasági vízhasználatra vonatkozóan a nemzeti jogi előírásoknak megfelel, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Az üzem GLOBALG.A.P értékelése során javasolt, hogy a termelők vagy az üzem elmagyarázzák, melyik jogi előírást követik és miért (CPCC 5.4.1. Kisebb jelentőségű követelmény). Az AF1 kockázatelemzése alapján a üzemnek az alábbiakat kell feljegyeznie:    

Szükséges engedélyek és jogosultságok. A talajvíz kivételéhez és tárolásához szükséges engedélyeket és jogosultságokat beszerezték és egy iratgyűjtőben tárolják. Érvényes engedélyek és jogosultságok. Az engedélyeket rendszeresen át kell vizsgálni, az érvényességük biztosítása céljából, és a lejáratuk előtt meg kell újítani. A létesítmények engedélyei. Minden, a kutak, szivattyúállomások, medencék, és elosztó hálózat létesítéséhez szükséges engedélyt beszereztek? A talajvíz kivételi korlátokat figyelembe vették? Az illetékes hatóság által kiadott engedélyek: Igazolni kell, hogy az illetékes és az arra jogosult hatóság adta ki a szükséges dokumentumokat, engedélyeket és jogosultságokat.


CB. 5.4.2 Az öntözővízhez/tápoldathoz felhasznált víz Ellenőrzési pontok


Szint

Ahol a vízjogi engedélyek egyedi korlátozásokat írnak elő, a vízhasználati és elvezetési feljegyzések megerősítik-e azt, hogy a gazdálkodás megfelelt ezeknek?

Nem szokatlan, hogy egyedi feltételek vannak előírva az engedélyekben, mint például óránkénti, heti, havi, éves vízkivételi mennyiség vagy felhasználási mérték. Feljegyzéseket kell vezetni, amelyek bizonyítják, hogy ezek a feltételek teljesülnek.


Útmutató: Az AF1 kockázatelemzése alapján, a gazdálkodónak biztosítania kell, hogy ellenőrzik azt, hogy a kivett víz mennyisége megfelel valamennyi a nemzeti és helyi hatóságok által kiadott vonatkozó engedélynek és jogosultságnak, valamint az öntözési tervnek. A gazdálkodónak rendelkeznie kell a felhasznált víz mennyiségének mérésére és feljegyzésére alkalmas rendszerrel. Ahol szükséges, (például mert nem férnek mérőeszközhöz, különösen a az árasztó öntözéssel gazdálkodó kistermelők esetén) a feljegyzések alapulhatnak a vízhasználat becslésén. Az illetékes hatóság által kibocsátott érvényes dokumentumoknak a gazdálkodónál elérhetőnek kell lennie (A CB. 5.4.2 szerint). Néhány esetben törvényben meghatározott követelmény írja elő a vízhasználatra vonatkozó adatok nyilvántartását. Amellett, hogy a vízhasználatra vonatkozó adatokat a hatóság részére továbbítani kell, (például a kutakból kivett összmennyiség, az öntözőcsatornákból kivett összmennyiség m 3/év vagy m3/hónap), ezek az adatok az üzem vezetését is segítik a vízhasználat tervezésében, szezononként és növényenként. A termelő vagy a Öntözővíz Használók Egyesülete részére kiosztott víz mennyisége évről évre változhat, a régióban elérhető víz mennyiségétől függően. A vízhasználati adatokat be lehet foglalni az üzemi vízhasználati tervbe.


Szószedet Barázdás öntözés: A barázdás öntözés a felületi öntözés egyik fajtája, amely során kisméretű, de hosszú csatornákon keresztül juttatják el a vizet a bakhátakra ültetettt növények közé. A barázdás öntözés gravitációs öntözés. Szakaszos árasztás: A barázdákat időközönként elárasztják öntözővízzel, így a kijuttatott víz a barázda első szakaszán beszivárog a talaj felső rétegébe, így lecsökkenti a beszivárgás mértékét ezen a szakazon a második öntözésnél. Ez lehetővé teszi a barázádás öntözési rendszerben az öntözővíz egyenletes elosztását. Szakaszos öntözés: A szakaszos öntözés esetén az öntözés nem egyszerre történik a teljes területen, hanem hullámokban vagy szakaszokban, ami lehetővé teszi, hogy a víz a barázdák végén is beszivároghasson a talajba. A második öntözési hullám lehetővé teszi, hogy a víz továbbjusson, olyan területekre, amelyek nem kaptak korábban vizet, lecsökkentve így a víz elfolyásának lehetőségét az utolsó barázdaszakasz végén. Csepegtető öntözés: A csepegtető öntözés olyan öntözési mód, amely esetén csepegtető testekkel (vagy mini szórófejekkel) ellátott csöveket használnak az öntözővíz közvetlenül a növényhez történő eljuttattásához. A csepegető öntözés esetén a víz, a tároló medencéből a termőföldre, nyomás alatt álló elosztó hálózaton keresztül jut el. Diffúz szennyeződési forrás: A pontszerű szennyeződéstől eltérően ebben az esetben a szennyeződés forrása különböző üzemek különböző kiterjedt területeiről származik.


Ellenőrzési pontok: A GLOBALG.A.P. Ellenőrző listában szereplő kérdések, amelyekre pozitívan kell válaszolni. Az Ellenőrzési pontoknak 2 típusa van: Főbb kötelezettség és Kevésbé jelentős kötelezettség. Esőztető öntözés: Egy olyan öntözési módszer mely többféle esőztető szórófejből állhat, amelynek segítségével a víz a területre, a növényekhez juttatható (járvaüzemelő, körforgó berendezés, vízágyú és konzolos (hordozható). Az esőztető öntözés esetén a víz egy tároló medencéből nyomás alatt álló hálózaton keresztül jut eI a területekre. Eutrófizáció: Egy folyamat, amelynek során az élő vízekbe túlzott mennyiségű tápanyag jut, amely a túlzott növényi növekedést vált ki. (Forrás: USGS 2014) Fekete szennyvíz: Élelmiszer-, állati- vagy emberi eredetű hulladékkal szennyezett víz. (Forrás: online szótár). Felületi öntözés: A felületi öntözési rendszer nyitott csatornákból áll, melyeken keresztül a víz gravitációs úton jut el az öntözendő területre, és kapukkal szabályozott, melyek működését a helyi vízügyi hatóságok felügyelik. Folyásirányban fellépő vízhiány: A mezőgazdasági üzem vízhaználata következtében folyásirányban fellépő vízhiány. Fosszilis vízkészlet: A víz gyakran sok ezer évvel ezelőtt szivárgott le a mélybe, keletkezésük idején más klimatikus viszonyok voltak, ez a vízkészlet azóta a föld mélyébe zárva tárolódik. E vízkészletnek nincs vagy nagyon minimális a kapcsolata a külvilággal és nem pótlódik. Főbb ellenőrzési pontok: A GlobalG.A.P. tanúsítás megszerzéséhez valamennyi “Főbb kötelezettség” ellenőrzési pontot teljesíteni kell. A talaj kémiai állapota: A talaj kémiai jellemzőire hatással van a talaj ásványi összetétele, a szervesanyag tartalma és környezeti tényezők. Kémiai szennyeződés: A talajok és a vízadó rétegek elszennyezhetők kémiai szennyező anyagokat tartalmazó öntözővízzel, mint például növényvédőszerek, vagy engedélyezett menniységnél nagyobb mennyiségben jelenlévő nehézfémek. Kevésbé jelentős ellenőrzési pontok: A GlobalG.A.P. tanúsítás megszerzéséhez a “Kevésbé jelentős” ellenőrzési pontok 95%-át teljesíteni kell.


Mikrobiológiai szennyezés: A megengedett határérték feletti mikroorganizmusokat tartalmazó víz. Minimális talajművelés: Talajvédő talajművelési technika, a gazdálkodó csak a talaj felső 10-15 cm termékeny rétegét műveli minimális talajművelés gépeivel műveli, így lehetővé teszi, hogy a talajszerkezet a talaj minimális háborítása következtében javuljon. Nyomás alatt álló öntözés: Szórófejes és csepegtető öntözés nyomás segítségével működnek, a víz elosztása energiát igényel. Növényi kultúra vízigénye (Crop Water Requirements (CWR)): Ez a növények evapotranspirációja, amely a növénytől függő együtthatónak (a növény jellemzőitől és a talaj párolgásától függ) és az evapotranszpirációnak a függvénye. Növényvédőszerek (PPP): Rovarölőszerek, gombaölőszerek és gyomirtószerek. Öntözés: A víz mesterséges kijuttatása mezőgazdasági területekre vagy talajra. Célja a növények növekedésének támogatása, a tájkép fenntartása, háborított talajok növényekkel történő visszatelepítése száraz vidékeken vagy olyan időszakban, amikor a csapadék a vegetáció fenntartásához nem elegendő. Ezen felül, az öntözés a növénytermesztés során más célokra is használható, úgymint fagyvédelem, gyomok elnyomása gabonaföldeken, és a talajszilárdulás megelőzésére.Ezzel ellentétben, azt a mezőgazdasági rendszert, amely közvetlenül a csapadék mennyiségétől függ, öntözés nélküli mezőgazdaságnak nevezzük. Öntözés hatékonysága (Irrigation Efficiency (IE)): Az öntözőrendszer tervezéséhez használt kifejezés, a kijuttatás hatékonyságának (application efficiency (ea)) és a vízszállítási hatékonyság (conveyance efficiency (ec)) hányadosa (IE =( ea * ec / 100). Pontszerű szennyeződés: Pontosan azonosítható forrású szennyeződés, például növényvédőszerek keverésénél és a tartályok feltöltésekor kiömlő folyadék, vagy a permetezés után visszamaradó, nem tökéletesen feloldott/elkevert tankkeverék maradékának elhelyezése, vagy az élővizektől történő előírt távolság be nem tartása.


Szennyezők, szennyezés: Lehet mikrobiológiai szennyezés (mikroorganizmusok, mint például baktériumok, vírusok, élesztők), vagy kémiai szennyező anyagok (olyan kémiai anyagok, mint a nehézfémek vagy agrokemikáliák).. Szintvonalas művelés: Olyan mezőgazdasági gyakorlat, amely szerint a szántás és vetés a lejtőre merőlegesen, a szintvonalakkal párhuzamosan történik, Ezek a vonalak megtörik a víz folyását, lecsökkentve a barázdás erózió és vízmosások kialakukását erős vízelfolyás esetén (amely a termőréteg elvesztésének és a talajeróziónak fő oka). A víz megtörése (a vízelfolyás lassítása) több időt biztosít a víznek, hogy beszivárogjon a talajba. A szintvonalas szántás esetén az eke által készített barázdák inkább merőlegesek, mint párhuzamosak a lejtőre, azt eredményezve, hogy a barázdák körbekerülik a földeket és szintvonalasak, Ez a módszer jól ismert, mint a művelésből fakadó eróziót csökkentő eljárás. Szürkevíz: Olyan szennyvíz, amelyet kézmosásra, zuhanyzásra, fürdőben használtak, amelyet újra lehet hasznosítani wc öblítéséhez, öntözéshez, és mesterségesen létrehozott vízes élőhelyeken. (Source: Wikipedia) Vegyszeres öntözés: Vegyszeres öntözésnek nevezzük kémiai anyagok, mint például nitrogén, foszfor vagy peszticidek öntözővízbe injektálását amelyet aztán az öntözőberendezéssel juttatnak ki a földekre. Tápoldatozás: Műtrágyák, talajjavítók, más vízoldható termékek öntözőrendszeren keresztüli kijuttatása (Forrás: Wikipedia) Teljesítési kritérium: Valamennyi ellenőrzési ponthoz rendelt normatív elem, amely leírja hogyan lehet az adott ellenőrzési pontban meghatározott követelményeket teljesíteni.


Mezőgazdasági visszafolyás: A mezőgazdasági visszafolyás az a vízmennyiség, amely visszajut az élővizekbe, miután mezőgazdasági területek öntözésére használták, ezért nem a teljes kivett vízmennyiség került felhasználásra. Vízadó réteg (Aquifer): A vízadó réteg a talaj felszíne alatt elhelyezkedő, vizet tartalmazó, áteresztő kőzetréteg (kavics, homok vagy hordalék), amelyből a víz egy kút létesítésével kinyerhető.Vízhozam: A folyó vízhozama m3/s-ban kifejezve. Víztest: Ez a fogalom legtöbbször a nagy víztömegekre utal, óceánok, tengerek, tavak, de a fogalom magába foglalja a tavakat, vizes élőhelyeket, ritkábban a pocsolyákat is. A víztest nem feltétlenül állóvíz, a víztestbe beleértjük a folyókat, patakokat, csatornákat, és minden más olyan természetföldrajzi jelenséget, ahol víz folyik egyik helyről a másik helyre. (Source: Wikipedia)


Vízgyűjtés: Az esővíz és/vagy a háztartási vagy mezőgazdasági vízelfolyások összegyűjtése és tárolása. A tárolt esővízet és/vagy elfolyó vízet meg kell védeni a szennyeződésektől. Öntözővíz Használók Egyesülete (Water User Association (WUA)): Az egyesület tagjai termelők, akik az öntözőrendszer és az öntözővíz használatáért fizetnek. Az egyesület tartja fent az öntözőrendszert, és felhasználáson alapuló rendszer esetén elosztja a vizet a tagjainak. Vízhasználati hatékonyság (Water Use Efficiency (WUE)): A növény termésmennyisége és a felhasznált víz mennyiségének együtthatója. Egyéb fogalmak: (fordító megjegyzése)  Öntözési norma: egy-egy öntözés során kiszolgáltatott vízmennyiség (mm).  Idény norma: Öntözési norma x öntözések száma (mm)  Öntözési ciklus (Irrigation cycle): az öntözési norma kijuttatásához szükséges időtartam (óra).  Öntözési forduló (Irrigation interval): az adott szakasz öntözésének kezdetétől a következő öntözésig eltelt idő (nap). Kertészetek esetén 12 nap, szántóföldi ágazatoknál 18 nap.  Szabályozott deficitöntözés (Regulated Deficit Irrigation= RDI) Az RDI lényegében a növény teljes vízigényénél kevesebb vízmennyiség kijuttatását jelenti bizonyos fenológiai fázisokban. Az öntözővíz visszafogásával, kismértékű szárazságstressz kiváltásával lehetővé válik a növény vegetatív és generatív tevékenységének a szabályozása. Az eljárást alapvetően a gyümölcstermesztésben fejlesztették ki, hogy az erős növekedésű ültetvényekben a növekedési erély korlátozásával fokozzák a fák gyümölcshozamát.


4. PÉLDA – KOCKÁZATOK ÖSSZEFOGLALÁSA

Kockázat

Kérdés

Vízhiány

Fenyegeti-e vízhiány a folyóvölgyet vagy a területet vízforrások túlzott használata miatt? A vízhiány érintheti-e a termelő jelenlegi vagy tervezett vízhasználatát? Jelentős mértékben hozzájárul-e jelenleg vagy a jövőben a termelő a folyóvölgyben vagy a területen fellépő vízhiányhoz?

Szárazság

Fenyegeti-e szárazság a folyóvölgyet vagy a területet a rendszertelen esőzések miatt? Érintheti-e ez a jelenség a termelő vízhasználatát? Mennyire rugalmas a gazdaság vízhasználata? Érinthet-e ez a jelenség a környezeti, társadalmi és/vagy kulturális kérdéseket?

Árvizek

Fenyegetik-e a folyóvölgyet vagy a területet árvizek a rendszertelen esőzések vagy a vízgazdálkodás miatt? Érintheti-e ez a jelenség a termelőt? Érinthet-e ez a jelenség a környezeti, társadalmi és/vagy kulturális kérdéseket?

Vízszennyezés

Fenyegeti- e vízszennyezés a folyóvölgyet vagy a területet? A jelenlegi vagy a lehetséges szennyező források a termelőtől feljebb helyezkednek el, vagy ugyanazon területen, mint a termelő? Érintheti-e a szennyezés a termelőt? Érinthet-e ez a szennyezés környezeti, társadalmi és/vagy kulturális kérdéseket?

Alternatív vízforrások

Vannak-e alternatív, nem túlhasznált és/vagy nem szennyezett vízforrások? A termelő rendelkezésére bocsájtható-e ez víz rendszeresen? Szélsőséges helyzetekben (szárazság, szennyezés stb.) a termelő rendelkezésére bocsájtható-e ez a víz? Vannak (új) víztárolási eljárások, amelyekkel áthidalhatók az átmeneti, szélsőséges helyzetek? Az alternatív forrásoknak vagy a víztározó rendszereknek milyen környezeti hatásai vannak?

Fizikai


Állapot


Intézkedés

Kockázat

Kérdés

Vízelosztás és vízgazdálkodási rendszer

A folyóvölgyet vagy a területet egy terv vagy rendszer szerint kezelik? Egyeztették-e ezt a tervet vagy rendszert a lakossággal és az érdekelt felekkel és jóváhagyta azt a megfelelő vízügyi hatóság? A terv végrehajtása és aktualizálása rendszeresen történik? Szerepel-e a termelő vízhasználata a tervben vagy a rendszerben? Ha nem, a termelő vízhasználata megfelel-e a terv szerinti kiosztásnak és a vízgazdálkodási rendszernek? Tekintettel van-e a terv környezeti, szociális és/vagy kulturális szempontokra? ?

Vízhasználati engedély

Létezik-e eljárási rend a vízhasználati engedély megszerzésére? A vízhasználatához mérten megfelelő vízhasználati engedéllyel rendelkezik-e a termelő? Összhangban van-e ez az engedély más (vízhasználati) engedélyekkel?

Nem engedélyezett vízhasználat

Engedély nélkül, vagy nem az engedélynek megfelelően használjae a termelő (részben) a vizet? Engedély nélkül vagy nem az engedélynek megfelelően használja-e a vizet a többi felhasználó? Ez az engedély nélküli vízhasználat érintheti-e a termelő vízhasználati engedélyét vagy magát a vízhasználatot? Érintheti-e ez a nem engedélyezett vízhasználat a környezeti, szociális és/vagy kulturális kérdéseket?

Elsőbbségi használat

Vannak-e prioritások a vízhasználattal kapcsolatban a folyóvölgyben vagy a területen? Hol helyezkedik el a termelő a rangsorban a többi vízhasználóhoz képest? Előrelátható-e konkrét korlátozás szélsőséges helyzetek esetén (szárazság, szennyezés stb.)? Fenyegeti-e veszély a termelő vízhasználatát, tekintettel az elsőbbségi vízhasználók és a szélsőséges helyzetek forgatókönyvére? Visszavonható az engedély, hogy vizet biztosítsanak az elsőbbségi vízhasználók számára?

Vízügyi konfliktus

A folyóvölgy vagy a felszín alatti vizek átlépnek-e nemzeti, regionális, helyi vagy kulturális/etnikai határokat? Vannak-e konfliktusok a víz miatt a folyóvölgyben vagy a területen? Mik ezek okai? Foglalkoznak-e ezekkel a konfliktusokkal konfliktus megoldó párbeszéd keretében? Érintett a termelő vízügyi konfliktusokban ezen a területen vagy bármilyen másik földrajzi területen, ahol tevékenykedik? Érintettek-e hasonló vízhasználók a vízügyi konfliktusokban a folyóvölgyben vagy a területen, vagy kapcsolódó területeken?


Szabályozási

Hírnevet érintő

Állapot


Intézkedés


Kockázat

Kérdés

Állapot

Környezeti kérdések

Mi az édesvízzel kapcsolatos aktuális helyzet a folyóvölgyben vagy a területen? Melyek a környezeti és biodiverzitás trendek a folyóvölgyben vagy a területen? Lehet-e negatív hatása ezeknek a környezeti trendeknek a gazdaság tevékenységére? Gyakorolhat-e a gazdaság vízhasználata jelentős közvetlen vagy közvetett hatást a kulcsfontosságú környezeti vagy biodiverzitást érintő jellemzőkre? Kidolgozott-e a termelő (nyilvános) környezetvédelmi nyilatkozatot és/vagy tervet? Reagál-e ez a terv bármilyen vízzel kapcsolatos környezeti konfliktusra vagy felmerült aggodalomra? Rendszeres-e a terv végrehajtása, auditálása és aktualizálása? A terv nyilvánosan hozzáférhető-e?

Szociális kérdések

Milyen az aktuális szociális helyzet a vízzel kapcsolatos kérdésekben (ivóvíz elérhetősége és megfelelő tisztálkodási lehetőségek stb.) a folyóvölgyben vagy a területen? Milyenek szociális trendek ezekből a szempontokból? A szociális követelmények vagy igények hathatnak-e negatívan a gazdaság tevékenységére? Befolyásolja-e jelentősen a gazdaság vízhasználata közvetlenül vagy közvetve a helyi lakosok ivóvízhez jutását és a tisztálkodási lehetőségeket a folyóvölgyben vagy a területen? Kidolgozott-e a termelő egy (nyilvános) nyilatkozatot és/vagy tervet ezzel kapcsolatban? Reagál-e ez a terv bármilyen vízhasználattal kapcsolatos konfliktusra vagy felmerült aggodalomra? Rendszeres-e a terv végrehajtása, auditálása és aktualizálása? A terv nyilvánosan hozzáférhető-e?

Kulturális kérdések

Melyek a vízzel kapcsolatos kulcsfontosságú kulturális kérdések a folyóvölgyben vagy a területen? Miként alakultak ezek? A kulturális trendek, követelmények és igények érinthetik-e negatívan a gazdaság tevékenységét? Gyakorol-e jelentős hatást a gazdaság vízhasználata közvetlenül vagy közvetve a folyóvölgy vagy a terület kulturális örökségére? Kidolgozott-e a termelő egy (nyilvános) nyilatkozatot és/vagy tervet ezzel kapcsolatban? Reagál-e ez a terv bármilyen vízhasználattal kapcsolatos konfliktusra vagy felmerült aggodalomra? Rendszeres-e a terv végrehajtása, auditálás és aktualizálása? A terv nyilvánosan hozzáférhető-e?


Intézkedés

Kockázat

Kérdés

Vízgazdálkodás a gazdaságban

A gazdaságban a vízgazdálkodás terv szerint folyik? Ez a terv tartalmaz-e feljegyzéseket a múlt, a jelen és jövő vízfelhasználásáról? Tartalmaz-e a terv rendelkezéseket a fenntartható és hatékony vízhasználatra? Reagál-e ez a terv a gazdaság vízgazdálkodásával kapcsolatos konfliktusra vagy felmerült aggodalomra? Rendszeres-e a terv végrehajtása, auditálás és aktualizálása? A terv nyilvánosan hozzáférhető-e?

Finanszírozás

Igényel-e a termelő rendszeres vagy alkalomszerű külső finanszírozást? Figyelembe veszik-e a (jelenlegi és a potenciális) befektetők a finanszírozás vizsgálata során a vízzel kapcsolatos kritériumokat? A befektetők kikötnek-e bármilyen konkrét feltételeket t (pl. vízgazdálkodási terv, vízhasználati engedélyek)? Meghatároznak-e a befektetők a vízzel kapcsolatos kritériumoknak való megfelelés esetén küszöbértékeket?

Biztosítás

Van-e a termelőnek a tevékenységére vonatkozó biztosítása? A (jelenlegi és potenciális) biztosítók vizsgálataik során figyelembe veszik-e a vízzel kapcsolatos követelményeket? A biztosítók kikötnek-e bármilyen konkrét feltételeket (pl. vízgazdálkodási terv, vízhasználati engedélyek)? Meghatároznak-e a biztosítók a vízzel kapcsolatos kritériumoknak való megfelelés esetén kockázati küszöbértékeket?

A víz ára

Fizet a termelő a vízhasználatért? Hogyan állapítják meg ezt az árat/adót/tarifát? Tartalmaz az ár működési költségeket és (környezeti) externáliákat? Az árképzési rendszer stabil, kiszámítható és áttekinthető? Mennyire valószínű, hogy a víz árát rendszeresen vagy alkalomszerűen növelik?

Pénzügyi


Állapot


Intézkedés

MELLÉKLET CB. 2 GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ – INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELMI ESZKÖZTÁR 1

BEVEZETÉS

Ez a dokumentum azon alternatív intézkedések eszköztára, amelyeket a mezőgazdasági és kertészeti növények kereskedelmi célú előállítása során az integrált növényvédelmi technikákhoz használhatnak fel. Azzal a céllal dolgozták ki, hogy alkalmazható intézkedéseket nyújtson az integrált növényvédelem megvalósításához. Tekintettel a különféle növények és területek esetében a kártevők fejlődésének természetes sokféleségére, nem dolgozható ki minden helyzetre konkrét integrált növényvédelmi modell, és ezért az e dokumentumban szereplő, itt elemzett szempontok és felsorolt példák nem terjednek ki mindenre, az integrált növényvédelmet helyi viszonyok között kell végrehajtani. Ez lényeges szempont, mivel minden integrált növényvédelmi rendszert a helyi fizikai (éghajlati, topográfiai stb.), biológiai (kártevők és természetes ellenségek együttese stb.) és közgazdasági (a támogatásokhoz való hozzáférés vagy ennek hiánya, az összes importáló ország követelményei stb.) körülmények összefüggésében kell megvalósítani. 1.1 FOGALOMMEGHATÁROZÁS Az integrált növényvédelem (IPM) az összes rendelkezésre álló növényvédelmi technika körültekintő figyelembe vétele és a megfelelő intézkedések ezt követő integrálása, amellyel megelőzhető a kártevő populációk elszaporodása, a növényvédőszerek felhasználása és az egyéb intézkedések gazdaságilag igazolható szinten tarthatók, és csökkenthetők vagy minimalizálhatók az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok. (International Code of Conduct on the Distribution and Use of Pesticides [A növényvédő szerek forgalmazására és használatára vonatkozó nemzetközi magatartási kódex], FAO 2002) 1.2 CÉL


Az IPM GLOBALG.A:P keretében történő alkalmazásának célja a növényvédelmet is magában foglaló fenntartható termelés biztosítása. Ez az összes rendelkezésre álló növényvédelmi és kártevő felszámolási taktika integrálásával és alkalmazásával érhető el, beleértve a vegyszerek felelős alkalmazását is. Az IPM legfontosabb eleme az irányítás. Ez kiemelkedő fontosságú, mivel azt jelenti, hogy ismerni kell a fennálló problémá(ka)t és azok súlyosságát. A kártevők esetében ezek az információk beszerzése csak egységes kártevőfigyelő rendszerek alkalmazásával lehetséges. 1.3 KERET Ez a dokumentum azon lehetséges megközelítési módokat sorolja fel, melyek az IPM három pillérének megvalósításához használhatók, úgymint a gyümölcsök és zöldségek betegségeinek, a gyomoknak és a rovarkártevőknek megelőzése, monitorozása és elpusztítása. Az eszköztár létrehozásának célja, hogy példával szolgáljon a termelők által figyelembe veendő különféle megközelítési módokra a saját IPM programjaik kialakítása során. Nem célja, hogy mindenre kiterjedő és végleges anyagként szolgáljon az IPM eszközökről, és rendszeresen aktualizáljuk. A világ különböző részein a növények az IPM módszerek eltérő kombinációit igénylik. Összességében azonban az IPM filozófia, általános és univerzális. Az IPM rugalmas rendszernek tekintendő, amelynek illeszkednie kell a helyi feltételekhez (fizikai, biológiai és gazdasági), amelyek mellett egy adott területen egy adott növényt termelnek. Ezért nem alakítható ki olyan általános IPM modell, amely minden helyzetben alkalmazható lenne. Ezért az itt felsorolt példák útmutatóul szolgálnak. Nem teljes, és nem is lehet az, de útmutatóul elégséges a helyi termelők számára, hogy kialakítsanak és megvalósítsanak egy IPM programot. A termelőknek kritikus módon legalább évente értékelniük kell aktuális növényvédelmi gyakorlatukat és módszeresen értékelniük kell a növények esetében a különböző IPM gyakorlatok nyújtotta lehetőségeket. A helyi vagy regionális technikai szakértők képesek arra, hogy a terület-növény-kártevő, betegség, és gyomnövények és ezek kombinációja szempontjából elemezzék az IPM-terveket, és maghatározzák, hogy melyik IPM gyakorlat vagy ezek kombinációja a sikeres. Ez az információ nagyon hasznos, hogy segítsen a termelőknek a világ ugyanezen és más hasonló területein is az IPM gyakorlat továbbfejlesztésében.


1.4 AZ IPM 3 PILLÉRE A GLOBALG.A.P meghatározta az IPM technika három időrendi lépését, amelyek megfelelnek az IOCB elveknek. (1) MEGELŐZÉS Maximális erőfeszítéseket kell tenni a kártevők, a betegségek és a gyomok által okozott problémák megelőzésére, hogy elkerülhető legyen az intervenció szükségessége. Ebbe beletartoznak a művelési technikák és a gazdálkodási intézkedések a gazdaság szintjén, hogy elejét vegyék és csökkentsék a kártevők, a betegségek és a gyomok előfordulását és gyakoriságát. Egyes krónikus kártevők esetében (Stern és mtsai, 1959, Pringle 2006) ebbe beletartozhatnak a kártevők elleni olyan megelőző fellépési lehetőségek, mint a permetezés. (2) MEGFIGYELÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A megfigyelés (monitorozás) a növények és azok környezetének módszeres ellenőrzése, a kártevők, betegségek és gyomok jelenléte, fejlődési szakai (pete, lárva stb.) és előfordulási gyakorisága (a populáció szintje, elterjedtség szintje), valamint helye tekintetében. Ez az IPM legkritikusabb tevékenységeinek egyike, mivel ez figyelmezteti a termelőt a kártevők, a betegségek és a gyomok jelenlétére a növény között. Ez teszi lehetővé a termelő számára, hogy döntsön a legmegfelelőbb intervencióról, kiemelve, hogy mennyire lényeges az IPM program szempontjából a megfigyelés és a feljegyzés.


(3) BEAVATKOZÁS Különféle IPM technikák alkalmazhatók, ha a monitoring azt jelzi, hogy elérték az intézkedési küszöbértéket és beavatkozás szükséges abból a célból, hogy megelőzzék a növények értékének csökkenéséből fakadó negatív gazdasági hatást vagy azt, hogy a betegségek/kártevők átterjedjenek más növényekre. Az IPM program keretében elsőbbséget kell kapniuk azoknak a nem kémiai módszereknek, amelyek csökkentik az embereket és a környezetet fenyegető kockázatokat, mindaddig, amíg ezekkel hatékonyan kontrollálhatók a kártevők, a betegségek vagy a gyomok. Azonban jelenleg ezek legtöbbje megelőző jellegű, mint például a párkeresést megzavaró feromon diszpenzerek kihelyezése, a természetes ellenségek populációjának megőrzése stb. Amennyiben a további monitorozás azt jelzi, hogy az intézkedés elégtelen, megfontolható a kémiai növényvédő szerek használata. Ilyen esetekben szelektív növényvédő szerek választhatók, amelyek összeférhetőek az IPM megközelítéssel és a terméket szelektív módon kell alkalmazni. Az IMP gazdaságban történő alkalmazása érdekében a termelőknek meg kell szerezniük az általuk termelt növényekkel és az adott hellyel kapcsolatos IPM szempontokra vonatkozó ismereteket. Ezek az alapismeretek találhatók meg a 2. részben. 2

AZ ALAPISMERETEK FEJLESZTÉSE

Ahhoz, hogy sikereket érhessenek el az integrált növényvédelemmel, fontos, hogy megszerezzék az alapismereteket a következőkkel kapcsolatban:  

A legfontosabb kártevők, betegségek és gyomnövények, amelyek hatással vannak a növényekre Az ezek szabályozását szolgáló lehetséges stratégiák, módszerek és termékek


Ebből a célból a termelők gyűjtsenek információkat a következőkről: 2.1 KÁRTEVŐK, BETEGSÉGEK ÉS GYOMNÖVÉNYEK A termelőknek alapvető információkkal kell rendelkezni az alábbiakról: 2.1.1 Az adott területen, régióban vagy országban a célzott növények meghatározó kártevőinek, betegségeinek és gyomnövényeinek a listája 2.1.2 A meghatározó kártevők, betegségek és gyomnövények, valamint azok természetes ellenségeinek a biológiájára vonatkozó alapinformációk (adatlapok): 

   

Információ az életciklusukról: o a különböző életszakaszok és megjelenésük megközelítő dátuma, o fejlődési követelmények (a fejlődéshez szükséges minimális hőmérséklet, nemzedékek száma évszakonként, az évszak, amelyben támadnak vagy fejlődnek stb.) o telelőhelyek (kártevők esetében). Fényképes útmutató a meghatározó kártevőkhöz (különböző életszakaszok), betegségekhez és gyomnövényekhez és jellemző károkozásukhoz; A természetes ellenségek fényképes útmutatója (különböző életszakaszok); A gazdasági kár szintjei és az intézkedési küszöbök; Azon élő szervezetek ismerete, amelyek miatt a megcélzott exportpiacokon karantént rendelnek el (karanténkárosítók).


2.2 NÖVÉNYVÉDŐSZEREK A termelőknek az alábbi alapinformációkkal kell rendelkezni: 2.2.1

Azon növényvédő szerek listája, amelyek jogszerűen alkalmazhatók az érintett kártevők, betegségek és gyomnövények ellen a megcélzott növényeken

2.2.2

Alapvető információk (tényadatok) a következőkről:       

Kémiai csoport Hatásmód (felszívódó, levélben ható, párolgás útján ható, kontakt, gyomorban felszívódó) Dózisok Maximális megengedett növényvédőszer-maradék (a saját országban és a megcélzott export országban) Perzisztencia (megmaradó képesség) o munka-egészségügyi várakozási idő o élelmezés-egészségügyi várakozási idő Optimális alkalmazási módszer Az alkalmazás optimális ideje


  

Az alkalmazások maximális száma szezononként Szelektivitás a természetes ellenségek és a beporzók esetében Hatás módja

2.3 EGYÉB VÉDEKEZÉSI MÓDOK 

Hasonló információnak kell rendelkezésre állnia az egyéb védekezési módszerekről

2.4 KÉPZÉS Az érintett személyzet (saját vagy szakkonzulens) képzése a következő témákban:     3

A kártevők, betegségek és gyomnövények, valamint az érintett természetes ellenségek felismerése Felderítési és monitorozási technikák, beleértve a feljegyzések vezetését is Integrált növényvédelmi elvek, technikák, módszerek és stratégiák Ismeretek a növényvédő szerekről és az alkalmazási technikákról

LEHETSÉGES INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK AZ ÜLTETÉST MEGELŐZŐEN

A megelőző és higiéniai intézkedések az integrált növényvédelem részét képezik. Számos megelőző intézkedés alkalmazható a növények elültetése előtt a kártevők, a betegségek és a gyomnövények miatt a növekedési időszakban jelentkező gondok megelőzése érdekében.


3.1 KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Végezzék el a területre vonatkozó kockázatfelmérést. 3.1.1 A terület előélete    

Az elmúlt három évben milyen növényeket termesztettek a területen? Melyek voltak korábban a fő gondok a kártevőkkel, betegségekkel és gyomnövényekkel ezen a területen? Bár nem mindig lehetséges, tanácsos információt gyűjteni a növényvédő szerek korábbi alkalmazásáról: o korábban milyen növényvédő szereket használtak ezen a területen? a táblában korábban alkalmazott növényvédő szerek o okozhatnak-e gondokat a maradványok miatt az ön növényeiben? (Pl. a talajban felhalmozódó növényvédő szerek miatt) o okozhatják-e a kártevők elszaporodását vagy a betegségek megjelenését a következő növénytermelési időszakban? (Pl. mivel az összes természetes ellenséget elpusztították az évelő kultúrákban, mint amilyenek a fák és a szőlő).

3.1.2 A környező növénykultúrák és vegetáció


Értékelje a környező növénykultúráknak és vegetációknak ön növényeire gyakorolt hatását   

A környező növénykultúrákban milyen integrált növényvédelmi gyakorlatot követnek? A környező növénykultúrákban milyen a növényvédő szerek alkalmazása és milyen azok elsodródásának veszélye? A környező növénykultúrák és vegetáció milyen lehetséges gondokat idézhetnek elő a kártevőket vagy a betegségeket illetően?

3.1.3 Talaj és vízminták A következők ellenőrzése érdekében gyűjtsön talaj- és vízmintákat és elemezze azokat:   

Betegségek és kártevők jelenléte (beleértve a fonálférgeket is) Növényvédő szer-maradványok, nehézfémek vagy egyéb toxinok jelenléte A talaj tápanyagtartalma

3.1.4 A kockázatértékelés értelmezése és értékelése A kockázatértékelés értelmezése és a korábbi évek monitoring feljegyzései alapján (lásd 4.2 ) (ha ilyen feljegyzések rendelkezésre állnak az új terület esetében) azonosítsa a szóbanforgó növény kártevőivel, betegségeivel és gyomjaival kapcsolatos problémákat megelőző vagy csökkentő eszközöket. 3.2 MEGELŐZÉS


Ahol helyénvaló, az új táblák esetében megfontolandók az alábbi megelőző intézkedések: 3.2.1 Talaj A (talajlakó) kártevők, fonálférgek, (gyökér) betegségek és gyomnövények megelőzése érdekében a következő intézkedéseket lehet tenni:  Vetésforgó a vetésforgó-program szerint és a növénytől függően  Éves pihentetés, ugaroltatás, a növénytől függően  A talaj vagy a táptalaj fertőtlenítése (pl. napoztatás, fumigálás, elárasztás, gőzölés, forró víz)  A hasznos makro- és mikrobiális talajlakó szervezetek megtelepedésének ösztönzése és/vagy számuk növelése  Tiszta talajművelés vagy a növénymaradványok eltakarítása (beleértve a gyümölcsöket is, fás növények esetén), egyes kártevők vagy betegségek áttelelő populációinak a csökkentésére 3.2.2 Víz Megelőző intézkedéseket kell tenni az alábbiak biztosítása érdekében:  Tiszta víz (amely megfelel a helyi rendelkezéseknek a kártevők, a betegségek és a vegyszermaradványok tekintetében, vagy csökkenteni kell az ilyen tartalmát, ha alkalmazható)  Optimális öntézési módszerek és/vagy tápoldat alkalmazása


3.2.3 Növények Megelőző intézkedések a kártevők, a nematódák és a betegségek miatti gondok csökkentésére:  Optimális, ellenálló fajták kiválasztása  Ellenálló alanyok használata (szemzés)  Kártevő- és betegségmentes szaporítóanyag (magok vagy növények). Ebbe beletartozhat a gyökérzónában élő kártevők és kórokozók vizsgálata  Optimális sor és tőtávolság. 3.2.4 Éghajlat Az éghajlati viszonyok nagy hatással lehetnek a betegségek kialakulására, valamint a kártevőkre és a gyomnövényekre. Ezért megfontolandók:  A növekedést befolyásoló beavatkozások a kártevők és/vagy a betegségek kialakulásának megelőzése vagy csökkentése érdekében  Egy agrometeorógiai megfigyelő állomás létrehozása vagy előfizetés egy tájékoztató vagy figyelmeztető szolgáltatásra 3.2.5 Időzítés A tenyészidőszak alatt a kulcsfontosságú kártevők, betegségek és gyomnövények (első) megjelenését illetően megfontolandó:  Lehetséges az optimális ültetési dátum kiválasztása a kulcsfontosságú kártevők, betegségek és gyomnövények miatti gondok csökkentésére (elkerülésére)  Korán érő vagy rövid tenyészidejű fajták kiválasztása az egyes kártevők vagy betegségek miatti nagy fertőzöttség időszakainak elkerülésére 3.2.6 Termőhely és táblaválasztás


Elemezni kell, hogy a szomszédos növények különösen problémás, ártalmas kártevők vagy betegségek forrásai lehetnek-e.


4

AZ INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELMET SZOLGÁLÓ POTENCIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A TENYÉSZIDŐSZAK ALATT

4.1

MEGELŐZÉS

A megelőző intézkedések az integrált növényvédelem alapvető elemét alkotják. Céljuk a kártevők, a betegségek és a gyomnövények populációinak az intézkedési küszöbérték alatt tartása. Minden esetben a termelőknek meg kell fontolni a saját helyzetük és az érintett kártevők, betegségek és gyomnövények ismeretében a növények és helyszín esetében legalkalmasabb megelőző intézkedéseket. 4.1.1 A gazdaság tisztasága (higiénia és tisztaság) A higiénés intézkedések célja, hogy a kártevők, a betegségek és a gyomnövények ne juthassanak el a földekre, és ne terjedhessenek el vagy szóródhassanak szét a növényeken. 4.1.1.1 A kártevők, betegségek és gyomnövények vektorok általi terjesztésének megelőzése a következők révén:  A vektorok meghatározása, mint például rovarok, állatok, háziállatok, rágcsálók, 

Intézkedések meghatározása, hogy a vektorokat távol lehessen tartani a növényektől,



Annak meghatározása, hogy a tábla szélén vagy a szomszédos táblán található gyomnövények kártevők gazdanövényei-e.

4.1.1.2 A kártevők, betegségek és gyomnövények emberek általi terjesztésének megelőzése a következők révén:  Munkavégzés az egészséges növények és területek felől a betegséggel érintettek felé, 

Megfelelő ruházat, kesztyű, lábbeli, hajháló viselése (a növénytől függően),



A kéz, lábbeli, ruházat fertőtlenítése a földre való belépés előtt, különösen a más termelők tábláinak felkeresése után (a növénytől függően).


4.1.1.3 A kártevők, betegségek és gyomnövények berendezések vagy anyagok általi terjesztésének megelőzése a következők révén:  Minden berendezés (beleértve a gépeket is) és anyag megtisztítása munka után, másik földterületre való átmenet előtt 

Különböző földeken különböző, arra a célra rendelt gépek és anyagok használata (ha lehetséges), a növényektől függően



Tiszta göngyölegek és ládák használata a betakarításhoz

4.1.1.4 A kártevők, betegségek és gyomnövények terjesztésének megelőzése a növénymaradványok kezelésével  Metszés, betakarítás, zöldmetszés vagy bármilyen egyéb feladat elvégzése után, ami szerves maradványok keletkezésével járt, össze kell takarítani a gyümölcsösben 

Ne tároljanak semmilyen növénymaradványt a földek közelében

4.1.1.5 A peszticidek elsodródásának megelőzése a szomszédos táblákról Kössön megállapodást és beszéljen a szomszédos táblák termelőivel a nemkívánatos peszticid elsodródás kockázatának kizárása érdekében. 4.1.2 Növényápolás és technikai beavatkozások 4.1.2.1 Optimális növényápolás (műtrágyázás, öntözés stb.)


Ne feledje, hogy a túl sok műtrágya ugyanolyan káros lehet a kártevők elleni küzdelemben, mint a túl kevés műtrágya, mivel a túltrágyázás következtében szabad aminosavak lesznek a farészben és a háncsrészben, ami a kártevők, például a levéltetvek megnövekedett szaporodási képességét válthatja ki. 4.1.2.2 A lombozat szabályozása és a mikroklíma Végezzen ápolási munkákat a növények lombozatában, mint például metszés, a lombkorona szabályozása és levélritkítás az optimális mikroklíma (páratartalom, hőmérséklet, fény, levegő) kialakítása érdekében a kártevők és/vagy betegségek fejlődésének megelőzésére vagy csökkentésére.. 4.1.2.3 Növénytermesztési rendszerek Különféle növénytermesztési rendszerek alkalmazhatók a kártevők, betegségek és gyomnövények miatti gondok megelőzése vagy csökkentése érdekében:  Talajtakaró növények a gyomok megelőzésére és a természetes ellenségek stimulálására.  Különleges növénytermesztési rendszerek: köztes vetés, sávos növénytermesztés, sávos betakarítás, permakultúra (A permakultúra az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául).  A növénytermesztési rendszerrel kapcsolatos egyéb gyakorlati eljárások (pl.: a tábla szélének ugaroltatása a kártevők, például a meztelencsigák és a csigák átvándorlásának megelőzésére). 4.1.2.4 Kizárásos technikák (termesztő-berendezésekben termesztett növényeken) Különböző technikák alkalmazhatók különösen a termesztő-berendezésekben a veszélyes kártevők a növényállományból való kizárására, mint például a rovarhálók, vagy az UV védő fólia a fóliasátrakban, az egyes kártevők betelepedését megelőzendő légzsilipek és dupla bejárati ajtók.


4.1.2.5 Talajtakarás Értékelje, hogy a talajtakarás segíthet-e az egyes kártevők, betegségek vagy gyomok által okozott problémák csökkentésében (műanyag fóliatakarás, fényvisszaverő talajtakarás, szalma takarás stb.).. 4.1.2.6

Egyéb technikai megoldások  Elemezni kell, hogy milyen egyéb megelőző jellegű technikai intézkedések alkalmazhatók  A növény és termés mechanikai védelme

4.1.3 4.1.3.1

Konzervatív biológiai védekezés Intézkedések a természetes ellenségek és a beporzók populációinak a növelésére a növény kultúrában és körülötte:  Különböző növénytermesztési rendszerek alkalmazása (sávos termesztés, sávos betakarítás, köztestermesztés, permakultúra, egyéb)  Szegély növények alkalmazása (beleértve a sövényeket is) (pollentermelő növények, nektártermelő növények, a természetes ellenségeknek otthont adó alternatív növények [banker növények])  Takarónövények használata a táblában (pollentermelő növények, nektártermelő növények, a természetes ellenségek gazdaállatainak otthont adó alternatív növények (banker növények)  A természetes ellenségek vonzása  Búvóhelyek és fészkelő helyek biztosítása a természetes ellenségek és a beporzók számára  Évelő gyümölcsfajok esetében, amikor a növény nyugalmi szakaszban van, élelemforrás biztosítása.  Szelektív növényvédőszerek alkalmazása, a permetezés szelektív alkalmazása és/vagy időzítése ott és akkor, amikor vegyszeres kezelés szükséges  „Push-pull” technológia alkalmazása (vonzás és elpusztítás, riasztók használata)


4.1.3.2 4.1.3.3

Fészkelő helyek biztosítása a ragadozó madarak számára a rágcsálók megfékezése érdekében. Meg kell előzni természetes ellenségek populációcsökkenését a növényvédőszerek alkalmazása során  Szelektív növényvédőszerek alkalmazása, amelyek összeegyeztethetők a természetes ellenségek kímélésével  Szelektív alkalmazási technikák alkalmazása (helyi kezelés, a felszívódó termékek talajban történő alkalmazása, csalétek kipermetezése a fa tövében, vonzás és elpusztítás stb.).

4.2

MEGFIGYELŐ ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ ESZKÖZÖK

A megfigyelés (monitorozás) alapvető eszköz a kémiai növényvédő szerekkel végzett beavatkozások számának csökkentésére és alapvető a megbízható és fenntartható integrált növényvédelmi programhoz. A megfigyelést lehetőség szerint döntéstámogató eszközökkel kombináltan kell alkalmazni.. 4.2.1

Szervezet  

Jelöljön ki egy felelős személyt a felderítéshez és megfigyeléshez E személynek az alábbiakról kell képzésben részesülnie: o a kártevők, betegségek és gyomnövények felismerése o a felderítés és megfigyelés technikái o feljegyzések vezetése Ezt a képzést rendszeresen fel kell frissíteni. 4.2.2 Megfigyelés Szervezzen megfigyelő és felderítő programot a gazdaság számára:


 

4.2.3

Határozza meg, hogy mely kártevőket, betegségeket és gyomnövényeket kell figyelemmel kísérni és miért Állapítsa meg figyelemmel kísérésük módját (közvetlen megfigyelés a növények között a kulcsfontosságú növényi részeken, a csapdákban, az indikátornövényeken stb.  Állapítsa meg, hogy az év melyik szakában és a kártevők melyik életszakaszában történjen a megfigyelés  Vegyen részt a területre kiterjedő meglévő megfigyelő/riasztó rendszerben  Határozza meg a megfigyelés gyakoriságát  Határozza meg az egy megfigyelési egységet alkotó területet  Határozza meg az egységnyi területen lévő mintavételezési pontok számát Feljegyzések vezetése  Alakítsa ki a (számítógépes vagy papír alapú) nyilvántartó lapokat, amelyeknek a következőket kell tartalmaznia: o A megfigyelendő tábla és növény meghatározása o A megfigyelést végző neve o A megfigyelés dátuma o A megfigyelt kártevő, betegség vagy gyomnövény neve o A minták száma o A talált példányok száma o A talált példányok egyedfejlődési állapota(kártevőknél) o Összevetés a küszöbértékekkel o Helyszín a táblában


o Meghozott döntés A nyilvántartó lapokat archiválni kell, hogy el lehessen végezni a különböző évekre és különböző növényekre vonatkozó feljegyzésekkel való összehasonlítást. Figyelmeztető rendszerek és döntéshozatali eszközök  Becslési modellek és döntés előkészítő rendszerek alkalmazása (pl.: hőmérséklet által meghatározott fenológiai számítógépes modellek, hőmérséklet-nap modellek) a megfigyelő és időjárás-előrejelzésekből származó információkkal való összehasonlítással kombináltan  Regionális figyelmeztető rendszerek használata Értékelés / döntéshozatal  A meghatározó kártevőkre, betegségekre és gyomnövényekre vonatkozó intézkedési küszöbértékek alkalmazása l, hogy eldönthető legyen, szükséges-a beavatkozás.  Bizonyos beavatkozások végrehajtásával kapcsolatban meghozott döntések dokumentálása  A feljegyzések elemzése a szezon végén, következtetések levonása és az integrált növényvédelmi program következő szezonra vonatkozó kiigazításának a megtervezése. 

4.2.4

4.2.5

4.3

BEAVATKOZÁS

Amennyiben be kell kell avatkozni, többféle nem kémiai módszer alkalmazható. Amennyiben növényvédőszereket kell alkalmazni, használatukat minimalizálni kell az optimális alkalmazási módszerek használatával és a növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának megelőzésével.


Egyes esetekben harmadik országok előírhatnak növényegészségügyi követelményeket, mint például a kártevőkkel, betegségekkel vagy gyomnövényekkel kapcsolatos karantén előírásoknak való megfelelés szükségességét. Ilyen esetekben gyakran a növényvédő szerek alkalmazása nem kerülhető el. Ha a gazdálkodó meghatározott karantén előírások miatt kényszerül kémiai növényvédő szerek alkalmazására, a használt megelőzési és monitorozási módszerekről információt kell adnia, hogy igazolja az ilyen alkalmazás szükségességét. 4.3.1 Mechanikai / fizikai kontroll Mielőtt kémiai módszerekhez folyamodna, a gazdának értékelnie kell a kártevők, a betegségek vagy a gyomnövények elpusztítására vagy eltávolítására való mechanikai vagy fizikai technikákat, mint például: 

 

Kártevők: o A fertőzött levelek, gyümölcsök vagy növények eltávolítása vagy izolálása (fertőtlenítés) o Kártevők felporszívózása (pl. Lygus spp.- mezei poloskák családja) o Egyéb Betegségek: o A károsodott és fertőzött levelek, gyümölcsök vagy növények eltávolítása vagy izolálása (fertőtlenítés) Gyomnövények: o Kaszálás o Gyomlálás o Mechanikai gyomirtás o stb.


Szemiokemikáliák (olyan feromonok vagy egyéb vegyi anyagok, amely közvetíti a jelet az egyik élő szervezetről a másikra, azok viselkedésének módosítására. A görög semeon szó jelentése: “jel”) A szemiokemikáliák különböző módokon használhatók a kártevők ellen:  Vonzás és elpusztítás (azaz csalogatás és elpusztítás) beleértve a következőket: o tömeges csapdázás szemiokemikáliákkal o csapdanövények o csalétkek kipermetezése  Kémiai sterilizáció (ez a technika az SIT technika változata): a vadon élő kártevő populáció hímjeit sterilizáló hatású anyaggal kevert csalétekkel vonzzák  Riasztók  A párosodás megakadályozása (a párkeresés megzavarása) 4.3.2

4.3.3 Kiegészítő biológiai kontroll Különféle természetes ellenségek és mikrobiális termékek engedhetők szabadon és alkalmazhatók a kártevők populációinak, valamint a betegségek szabályozására:   

A káros rovarok és atkák tömegesen nevelt természetes ellenségeinek szezonális beoltó vagy elárasztó jellegű szabadon bocsátása Rovar patogén vírusok (NPV vagy baculovírusok), gombák, baktériumok vagy nematódák használata a káros rovatok és atkák ellen Antagonista gombák és baktériumok használata a gyökér- és levélbetegségek ellen


4.3.4 Steril rovar technika (SIT) Ezt az egész régiókra kiterjedő technikát a világ sok területén sikeresen alkalmazzák populációk – például gyümölcslegyek (Terphritidae, pl. mediterrán gyümölcslégy, Ceratitis capitata), egyes Lepidoptera-fajok (pl.: gyapottok-bagolylepke; Pectinophora gossypiella; almamoly, Cydia pomonella) és egyes állategészségügyi szempontból fontos légyfajok (pl.: csavarféreglégy, Cochlomya hominivorax) – szabályozására azzal, hogy gyakran nagy tömegben bocsátják szabadon a megcélzott kártevő fajokhoz tartozó steril rovarokat. (MEGJEGYZÉS: a csavarféreglégy és az egyéb kártevők esetében mindkét nemhez tartozó rovarokat bocsátanak szabadon). 4.3.5 Természetes eredetű termékek használata Különböző természetes eredetű termékek használhatók a kártevők, a betegségek és a gyomnövények ellen. Ilyen esetben körültekintően kell eljárni, hogy összeegyeztethetők legyenek az integrált növényvédelmi megközelítéssel és ne keletkezzenek belőlük egészségügyi vagy élelmiszerbiztonsági kérdések.  Olajok (ásványi és növényolajok)  Növényi eredetű anyagok (pl.: természetes piretrin, azadirachtin stb.)  Szappanok  Kovaföld  stb. Megjegyzés: Ügyelni kell arra, hogy ezeket a termékeket megfelelő módon bejegyezzék PPP-ként a termelés országában, amennyiben alkalmazható (Lektor megjegyzése: azaz kereskedelmi termékek esetén rendelkeznie kell forgalomba hozatali engedéllyel). 4.3.6 Kémiai növényvédő szerek Olyan intervenció esetében, amikor kémiai növényvédő szerekre van szükség, a termékeket előzetesen ki kell választani. Ebből a célból hasznos a CB. 8.1.1 követelménye. Az alábbi megfontolásokat kell alkalmazni: 4.3.6.1 Figyelmeztető rendszerek és döntéshozatal Az időzítésre és a kezelés céljára vonatkozó optimális döntés meghozatala érdekében az alábbi információk szükségesek:


    

Mi az alkalmazás optimális ideje ahhoz, hogy maximális hatást érjenek el a megcélzott kártevővel, betegséggel vagy gyomnövénnyel szemben? Tájékoztatás az munka- és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről Tájékoztatás a helyes alkalmazási gyakoriságról Időjárás előrejelzéésis a következő információkkal: o szél- és hőmérséklet-viszonyok az alkalmazás alatti problémák elkerülése érdekében o az eső lehetősége a beavatkozás/kezelés utáni időszakban Előrejelző modellek és a földeken végzett megfigyelések használata annak meghatározására, hogy a kártevők érzékeny életciklusban vannak-e? Ez fontos lehet az alkalmazások optimalizálásához, hogy elkerülhetők legyenek a további alkalmazások.


4.3.6.2 Intézkedési küszöbérték Dokumentálni kell az intézkedési küszöbértéket a meghatározó kártevők, betegségek és gyomnövények esetében. 4.3.6.3

Termékválasztás (lásd 2.2 Növényvédő szerek)  Egy kémiai termék alkalmazása előtt meg kell határozni a célt: teljes megtisztítás, foltkezelés, a populáció kiigazítása, összeegyeztethetőség a természetes ellenségekkel stb., és a célnak megfelelően kell a terméket kiválasztani.  Tartályban kevert termékek alkalmazása esetén meg kell határozni, hogy vannak-e olyan ismert negatív koktélhatások, amelyeket el kell kerülni.

4.3.6.4

A rezisztencia kialakulása elleni intézkedések  A növényvédőszerekkel szembeni rezisztencia kialakulása (1) csökkenti az alkalmazható peszticidek számát, és (2) gyakran nagyobb dózisok gyakoribb alkalmazásához vezet és ezért növeli az MRL túllépésének kockázatát. Ezért nagyon fontos, hogy legyen a rezisztencia kialakulását megelőző terv, hogy megelőzhető legyen a kémiai növényvédőszerekkel szembeni ellenállóság kialakulása.

4.3.6.5 Alkalmazás A növényvédő szerek optimális alkalmazása nagymértékben csökkenti a növényvédőszerek (mennyiségi) felhasználását, miközben maximalizálja a kémiai növényvédelem hatásosságát. 

  

Határozza meg és alkalmazza az optimális permetező berendezést (beleértve a fúvókák típusát és méretét) és a technikát: o nyomás, o haladási sebesség, o vízmennyiség, o a víz pH értéke, amennyiben lényeges a növényvédő szer esetében, o segédanyagok használata (tapadásfokozók és elsodródásgátlók) A permetező berendezés időszakos kalibrálása Feljegyzés vezetése a kalibrálásról Olyan alkalmazási technikák használata, amelyek a természetes ellenségek szempontjából szelektívek

MEGJEGYZÉS: lásd 4.1.3.1 és 4.1.3.3 „Szelektív vegyszerek használata, a permetezések szelektív elvégzése és/vagy időzítése, ahol és amikor a kémiai kontroll szükséges." Értékelni kell a kémiai növényvédő szerek szelektív használatának lehetőségét a növényeken élő természetes ellenségek populációinak zavarása nélkül, az integrált növényvédelmi programba történő integrálással, mint például:


o o o o o o o 4.3.6.6

Ki kell nevezni egy személyt, aki felel a növényvédő szerek alkalmazásáért. E személynek  

Rendszeresen képzésben kell részt vennie a növényvédőszerek alkalmazásával kapcsolatban, Ismeretekkel kell rendelkeznie a berendezés kalibrációjáról

4.3.6.7

Lejárt növényvédő szerek  A lejárt növényvédő szereket engedélyezett vagy jóváhagyott csatornán biztonságosan kell tárolni, azonosítani és elhelyezni.

4.3.6.8

Üres növényvédőszeres göngyölegek  Az üres növényvédőszeres göngyölegeket nem lehet újrahasznosítani  Elhelyezés előtt háromszor öblítendők  Az üres göngyölegeket biztonságos módon kell tárolni  Elhelyezés a jogi előírások/jó gyakorlat szerint

5 5.1 160831_GG_IFA_CPCC_CB_V5-0_2_hu.doc

Permetlé megtakarítás elektrosztatikus rendszerű permetezőgép alakalmazásával Folt kezelések Sávos alkalmazások Csak egyes növényi részek kezelése Az alkalmazások időzítése, amikor a kártevők és a természetes ellenség(eik) nem aktív(ak) a növényeken Csalétek kipermetezése Csalétkek és csapdák használata (pl. a gyümölcslegyek [Tephritidae] ellen)

AZ INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM BETAKARÍTÁST KÖVETŐ POTENCIÁLIS INTÉZKEDÉSEI BETAKARÍTÁS UTÁNI KEZELÉSEK

Amikor a betakarítás után kezelés szükséges, az alábbi tényezőket kell figyelembe venni. 5.1.1 A technikák és termékek kiválasztása Beavatkozási módszer vagy termék kiválasztásakor  

Elsőbbséget kell adni a nem kémiai módszerek használatának, mint például a melegítés, a fagyasztás, a besugárzás, a mosás, CO2 stb. Ha kémiai növényvédő szereket kell alkalmazni, azokat előre ki kell választani, miközben elsőbbséget kapnak a rövid hatóidejű termékek.

5.1.2 Alkalmazási módszer Az alkalmazandó kémiai növényvédő szerek mennyiségének minimálisra csökkentése érdekében az alábbi pontokra kell ügyelni:  Az alkalmazáshoz használt berendezést kalibrálni kell (az alkalmazott mennyiség a növények mennyiségéhez képest, a kiszórás vonalában)  Az adagot kalibrált mérőeszköz használatával kell elkészíteni 5.1.3 Feljegyzés az alkalmazásról Az alkalmazásról szóló feljegyzést a GLOBALG.A.P Ellenőrzési pontok és teljesítési kritériumok szerint kell vezetni.


5.2 5.2.1

TÁROLÁS ÉS SZÁLLÍTÁS Megfigyelés   

Keresse a rágcsálók, madarak és rovarok rejtekhelyét Keresse a jelenlétükre utaló jeleket (ürülék, szőr, toll) Vizsgálja felül a körülményeket a rakodási területen és a szállító eszközöket, például a teherautókat és a hajókat

5.2.2 Megelőzés Különböző intézkedések alkalmazhatók a kártevők és a betegségek kiküszöbölésére tárolás és szállítás közben:    

Optimális tárolási és szállítási csomagolás Optimális tárolási és szállítási feltételek o Optimális éghajlati feltételek (hőmérséklet, relatív páratartalom, légmozgás, szellőzés stb.) o Légtér (pl. ULO) Tiszta dobozok, ládák, klímatermek, teherautók A kártevők és betegségek kiküszöbölése tárolás közben (beleértve a rágcsálókat is), például kizárási technikákkal

5.2.3 Beavatkozás Különböző beavatkozási módszerek használhatók a kártevők és a betegségek ellen tárolás és szállítás közben:


      

Csapdázási technikák Szemiokemikáliák Biológia kártevővédelem Kémiai védelem Fagyasztás vagy melegítés Szabályozott légtér Egyéb

HIVATKOZÁSOK: Fundacion para el Desarrollo Frutícola (2ª Ed. 2004): Guia para el Monitoreo de plagas. Santiago de Chile 50pp. IOBC-OILB, 2004, Guidelines for Integrated Production. Principles and Technical Guidelines. 3rd ed., Switzerland. Pimentel, D. (ed.), 1997, Techniques for Reducing Pesticide Use, Economic and Environmental Benefits. John Wiley & Sons. 444 p. Pimentel, D. (ed.), 1991, Handbook of Pest Management in Agriculture. Vol. II. 2nd ed. CRC Press, Boca Raton. PRINGLE, K.L. 2006. The Use of Economic Thresholds in Pest Management: Apples in South Africa. South African Journal of Science 102: 201-204. Stern, V.M., Smith, R.F., Van Den Bosch, R. & Hagen, K.S. (1959). The Integrated Control Concept. Hilgardia 29, 81-101. FAO, International Code of Conduct on the Distribution and Use of Pesticides, 2002 EISA: Code on Integrated Farming


MELLÉKLET CB. 3 GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ – NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ALKALMAZÁSA AZ EXTRAPOLÁCIÓT MEGENGEDŐ ORSZÁGOKBAN

Regisztrációs rendszer a felhasználás országában

A biztonságos használat kritériumai (munkát végző Növényvédőszer-engedély az egyes és környezet) növényekben való használatra

Nem létezik regisztrációs rendszer: a növényvédő szerek behozatala tekintetében bizonyos ellenőrzés működhet

A használt növényvédő szerekhez világos útmutatót kell biztosítani a felhasználó számára, hogy lehetővé váljon a termék biztonságos használata az „International Code of Conduct on the Distribution and use of Pesticides” [Nemzetközi magatartási kódex a növényvédő szerek forgalmazásához és használatához ] (FAO, Róma, 2002)

Extrapolált használat megengedett

Regisztrációs rendszer létezik: az importált növényvédő szerek értékesítése megengedett a származási ország címkéjével. Ez a növényvédő szerekre vonatkozó nemzeti címke mellett alkalmazható.

A közvetlenül behozott növényvédő szer felhasználójának világos útmutatást kell kapnia, hogy levehetővé váljon a termék biztonságos használata. Az útmutató biztosítható a címke lefordításával vagy a forgalmazó által készített megjegyzéssel.

1. Az importált növényvédő szeren a nemzeti jóváhagyásnak megfelelő címke található.


2. Az importált növényvédő szeren az aktuális nemzeti jóváhagyástól eltérő címke található. Ilyen esetben ez a növényvédő szer olyan növények esetében használhatók, amelyekre a nemzeti jóváhagyás érvényes. 3. A növény nem szerepel a nemzeti címkén. Az extrapolált felhasználás megengedett, ha a nemzeti rendszer kifejezetten megengedi ezt a gyakorlatot.

KIVÉTEL: Ahol a növényvédő szerek (PPP) jóváhagyása előtti utolsó kísérletként a termőhelyi kísérleteket a termelők a kormánnyal együttműködve végzik, a termelő megkaphatja a GLOBALG.A.P tanúsítást annak ellenére, hogy a termék egy részét megsemmisítik vagy azt további elemzésekhez használják. A kísérletek során világos nyomon követhetőségre kell törekedni és a területre (nagyságára) vonatkozóan az információnak rendelkezésre kell állnia. A termelőnek tájékoztató dokumentumokkal kell rendelkeznie, amelyek feltüntetik, hogy a termelő legális termőhelyi kísérletben vesz részt a termelés országának jogszabályai szerint. Továbbá, világos eljárásoknak kell létezniük a kísérletek irányításával kapcsolatban. A kísérletben résztvevő növényvédő szerek nem használhatók tanúsítandó terméken, és a maradványvizsgálat nem mutathat ki maradványokat a termékben.


MELLÉKLET CB. 4 GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ – CB. 7.6 NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉK VIZSGÁLAT


Ellenőrzési Értelmezés pont CB. 7.6.1

1. Minden esetben rendelkezni kell az aktuálisan alkalmazandó MRL-ek listájával arra az országra/országokra/régióra (még akkor is, ha az maga a termelés országa), ahol a terményt értékesíteni kívánják, vagy más dokumentációt kell felmutatni, amely bizonyítja, hogy a termelő (vagy közvetlen ügyfele) ezt az információt a rendszere részévé tette. 2. Ha a termelő az ügyféllel folytatott kommunikációt mutatja be, azt megteheti levél vagy más ellenőrizhető bizonyíték formájában. Az ügyfelek lehetnek jelenlegi vagy jövőbeni ügyfelek. 3. A 2. pont alternatívájaként, ha például a termelő még nem tudja, hogy kinek fogja a terményt értékesíteni, a termelő részt vehet olyan szermaradvány vizsgáló rendszerben, amely megfelel a legszigorúbb MRL-eknek (vagy import toleranciáknak, ha ilyenek vannak és eltérnek) abban az országban vagy régióban, ahol a terményt értékesíteni kívánják. Ha az adott régióra harmonizált MRL van hatályban, annak meg kell felelni. Ha a termelő a termelés országában forgalmazza a terméket, az aktuálisan alkalmazandó (nemzeti) MRL listának akkor is rendelkezésre kell állnia, mint a fenti 1. pontban. 4. A tanúsított termény elkülönítését és nyomon követhetőségét a rendszeren belül biztosítani kell, ha az egyes tételeknek eltérő piacok MRL-jeinek kell megfelelniük (azaz egyidejűleg termel az Egyesült Államok, az EU, illetve a termelés országának piacaira). 5. Ennél az ellenőrzési pontnál hivatkozni kell a termelő regisztrációjakor megadott információra és a regisztráció óta a CB-nek megküldött esetleges változtatásokra, azaz igazolni kell, hogy a termelő termékét kizárólag a termelés országának piacán értékesíti-e, és ezt nyilatkozza-e a regisztráció alkalmával.

CB. 7.6.2

1. Útmutatást kell kérni a növényvédő szer gyártóktól/termelői szervezetektől vagy a felelős szakmai tanácsadóktól arról, hogy hogyan lehet a termelési módszereket úgy adaptálni (például: a betakarítás előtti intervallum növelésével), hogy a legszigorúbb MRL-eket figyelembe vehessék. 2. Ha a termelő a termékét kizárólag a termelés országának nemzeti piacán értékesíti és ezt a regisztrációkor bejelenti, ezt az ellenőrzési pontot teljesítettnek kell tekinteni (mivel a GAP-ra vonatkozó szabályozás, például: élelmezés-egészségügyi várakozási idő, adagolás stb. a termelés országában már ezt a pontot lefedi). 3. Ennél az ellenőrzési pontnál hivatkozni kell a termelő által a regisztrációkor megadott információra, illetve a regisztráció óta esetlegesen megküldött változásokra..

CB. 7.6.5

1. A kockázatértékelés szerint rendelkezésre áll egy mintavételi terv legalább az alábbi minimális követelményekkel: o meg van határozva a mintavételezési gyakoriság (pl.: 1 minta x kg / darab, csomag vagy minta per hét/hónap/év stb.) o a minta elemzési módszerének leírása (GCMS-MS, LCMS-MS, egyéni módszerek) A kockázatértékelést legalább évente végzik. 2. Mintavételi terv kialakítása egy kockázat-alapú eljárás szerint 3. A mintavétel egységes operatív eljárása a CODEX vagy az EU rendeletei alapján 4. Megfontolások: kereszt-szennyeződés, a minták nyomon követhetőségének a folyamata (a laboratóriumhoz és a szermaradvány vizsgálat eredményei a minták forrásához), minta/futár gyakorlatok..


1. A körvizsgálatban való részvétel része az ISO 17025 szerinti akkreditációnak. Fontos azonban, hogy az ISO 17025 szerinti akkreditáció folyamatában lévő vagy más egyenértékű szabvány (például: GLP) szerint akkreditált laboratóriumok bizonyítsák részvételünket a körvizsgálatban. 2. Az alkalmazott eljárásoknak a megfelelő kimutathatósági határral kell rendelkezniük (pl. kimutathatósági határ: LOD 0,01 ppm stb.) 3. A nyomonkövethetőség fenntartása.

CB. 7.6.7

1. Lásd a bizonyítási terhet a GLOBALG.A.P Általános szabályaiban 2. Igazolni kell az eredmények nyomon követhetőségét; meg kell határozni az MRL-túllépés természetét és forrását 3. Értelmezni kell a laboratóriumi eredményeket és a megfelelő intézkedésekről meg kell állapodni (be kell vonni a releváns viszonyítási csoportot – pl. szakértő, iparág, termelő, laboratórium stb.) 4. Végre kell hajtani a javító intézkedéseket, (ahol szükséges) az érintett ellenőrzések és az eljárás módosításait, valamint az MRL-túllépés esetében szankciókat, ahol az szükséges. 5. Kommunikáció az érintett felekkel az MRL-túllépés tekintetében.


CB. 7.6.6


CB. 5 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ – CB. 7.6.3 MRL TÚLLÉPÉS KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE EZ A MELLÉKLET A NÖVÉNYVÉDŐSZER MARADVÁNY MONITORING RENDSZER KÖTELEZŐ MINIMÁLIS ELEMEIT TARTALMAZZA. 1. Háttér Napjainkra a fogyasztók megszokták, hogy egész évben megfizethető árú, friss és feldolgozott élelmiszertermékek széles választékából válogathatnak. E kereslet kielégítésére a termelés során a növényeket sok esetben a kártevők és a betegségek ellen a „lehető legkevesebbet, szükség szerint” elvnek megfelelően alkalmazott növényvédő szerekkel kell megvédeni.”. Az élelmiszertermékekkel való kereskedelem elősegítése érdekében az élelmiszerekben és a takarmányokban előforduló növényvédőszer-maradványokra vonatkozó szabványok megállapításával, a jó mezőgazdasági gyakorlatnak (Good Agricultural Practice, G.A.P.) való megfelelés ellenőrzése valamint az emberi egészség védelmének biztosítása érdekében jogszabályilag alkalmazandó maximális növényvédőszer-maradékértékeket (MRL-k) határoznak meg, Az elsődleges mezőgazdasági termelésben és az élelmiszerláncban – beleértve a GLOBALG.A.P-t is – dolgozó minden személynek érdeke annak biztosítása, hogy gyakorlati intézkedések szülessenek e kereskedelmi szabványoknak való megfelelés érdekében. A GLOBALG.A.P részére a GLOBALG.A.P szabványok és azok helyes végrehajtása kulcsfontosságú. A termelői szinten meglévő számos felülvizsgálati intézkedés ellenére azonban nem mindig lehetséges az MRL-knek való 100%-os megfelelés elérése; ezzel együtt, az élelmiszertermelő láncban dolgozó minden személy felelős az MRL-k túllépésének


A GLOBALG.A.P jegyzőkönyveknek való jobb megfelelés érdekében a termelőknek fel kell mérni a növényvédő szerek alkalmazásával kapcsolatos kockázatot. A csatolt dokumentum példákat tartalmaz az MRL-túllépés előfordulásáról, hogy a termelők módosíthassák a termelés során a gazdaságban alkalmazott termelési eljárásaikat.. 2. Az MRL-túllépés előfordulásának legfontosabb okai    

A jó mezőgazdasági gyakorlatnak és a címkén szerelő utasításoknak való nem megfelelés, beleértve a növényvédő szerek nem rendeltetésszerű vagy illegális használatát. Nem megfelelő minőségbiztosítási szabvány alkalmazása a termelési módszerek ellenőrzése érdekében. Különbségek az MRL-ben a termelés országa (COP) és a rendeltetés országa (COD) között, és egyéb jogi kihívások az MRL-k alkalmazásában és kommunikálásában, mint például az MRL-k alkalmi változásai a termelési időszak során, amelyek nem teszik lehetővé a termelő számára a G.A.P. módosítását annak, érdekében, hogy a végtermék megfeleljen a módosított MRL-nek. Kivételes körülmények, amikor abnormális növénytermesztési feltételeket, időjárási vagy agronómiai feltételeket tapasztalnak.

I. TERMELŐI SZINT (TERMŐHELYI szint) A termelő által kontrollálható esetek 

A növényvédő szer címkéjén szereplő utasítások követésének és betartásának elmulasztása o Alkalmazási módszer o Betakarítás előtti intervallum


       

o Kezelés és keverés o Hiba a koncentráció és a permet mennyiségének a kiszámításában o Termesztési gyakorlatok (fedett termesztés a szabadföldi termeléssel szemben) Nem regisztrált növényvédő szerek alkalmazása (pl. kisebb növénykultúrákban) A segédanyagok vagy olajok nem rendeltetésszerű alkalmazása Tiltott növényvédő szerek alkalmazása vagy nem eredeti gyártásból származó növényvédőszer használata Az általános jó mezőgazdasági gyakorlatnak való megfelelés elmulasztása (pl. a berendezés tisztítása, a permetkeverék elhelyezése, kezelési gyakorlat, beleértve a vízgazdálkodást) és élelmezés-egészségügyi várakozási idő. Hibás kijuttató rendszer, az alkalmazáshoz használt berendezés nem rendeltetésszerű használata vagy a berendezés hibás állapota (pl. kalibrálás, hibás fúvókák) Növényvédőszerekkel kezelt növényekből történő komposztkészítés Maradványok a következő (a rotáció későbbi szakaszában) növényekben Mintavételi módszerek (a termelő által) o Keresztszennyeződés a termőhelyen vagy a csomagoló raktárban a mintavétel során o Hibás mintavétel emberi hiba miatt a termőhelyen/a csomagoló raktárban

Esetek, melyekre a termelő befolyása minimális:  

A növényvédőszerhasználat után a növények növekedése túl gyors, ezért a tervezetthez képest korábban lenne szükséges a betakarítás, és ezért rövidebb lesz a betakarításig eltelő várakozási idő Növényvédőszer elsodródás a nagyon közeli szomszédos növényekről


II. GAZDASÁGON KÍVÜLI SZINT (a gazdaság kapuján kívül) A termelők által kontrollálható esetek  

A betakarítás utáni kezelésre vonatkozó, a címkén szereplő utasítások be nem tartása a hagyományos feldolgozás során (pl. csomagoló raktárak) (lásd fenn) Hibás irányítási gyakorlat (pl. a higiénés/egészségügyi utasítások és szabályok elmulasztása, a terménnyel és a növényvédő szerekkel való közvetlen érintkezés elkerülése érdekében kidolgozott, a növényvédő szerek biztonságos tárolására és szállítására vonatkozó előírások a be nem tartása.

Nincs közvetlen kontroll a termelő részéről 

A globálisan harmonizált MRL-k teljes sorozatának hiánya o Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő (PHI) nem alkalmazandó a COD (rendeletetési ország) MRL-jére (nem releváns az EU-ból származó terményre) o Az MRL csökkentése vagy a hatóanyag visszavonása – a változások elégtelen kommunikációjával együtt o Eltérő MRL-k a termelő országban (COP-ben) és a fogadó országban (COD-ben)


Zavar azt illetően, hogy melyik MRL-nek kell megfelelni, tekintettel a sokféle hivatalos és magánjellegű szabvány alkalmazására, amelyek mindegyike többféle MRL követelményt képvisel Mintavételi módszerek (harmadik felek által): o Kereszt-szennyeződés a mintavétel során a termőhelyen a lerakatban az üzletben o Emberi hiba miatti hibás mintavétel a termőhelyen a lerakatban az üzletben o A talaj- és a növényminta szárazanyaga nem homogén o A mintaméret túl kicsi o Nincsenek harmonizált mintavételi módszerek Tesztelés és laboratórium o Inherens (ellentmondásos) nagy hibahatár a szermaradvány vizsgálatban o Hibás elemzési módszer alkalmazása o Hamis pozitív (interferencia a növényi saját maga által termelt anyagai, a rossz laboratóriumi eljárás vagy a mátrix hatás miatt) o A tanúsított és a jóváhagyott laboratóriumok eltérő képességei Alkalmazott statisztikai módszerek, MRL-k meghatározása során alkalmazott konzervatív megközelítés o Az EU rendelete szerint az MRL-k meghatározása korlátozott számú termőhelyi kísérlet alapján, meghatározott statisztikai módszerek használatával történik az ALARA (olyan alacsony, amilyen csak ésszerűen lehetséges) elv alkalmazása mellett o Az MRL-k konzervatív meghatározási módja és a meglévő statisztikai eljárások miatt matematikailag elkerülhetetlen, hogy ne legyen bizonyos kis százalékban MRL-túllépés. Az ilyen túllépések statisztikai lehetősége csak a jogszabály felülvizsgálatával küszöbölhető ki. o









HOGY SEGÍTSEN KOCKÁZATAI FELMÉRÉSÉBEN, A „GLOBALG.A.P ESZKÖZKÉSZLET TERMELŐK SZÁMÁRA” (elérhető a honlapon) VÉGIGVEZETI ÖNT AZ ELJÁRÁSON A) ÚTMUTATÓ A MINTAVÉTELI TERV KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MEGHATÁROZÁSÁHOZ, AZ MRL-KNEK VALÓ MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 1. Háttér és alapelvek 

 






E kockázatértékelésnek meg kell határoznia o hogy szükséges-e vagy sem növényvédőszer-maradék vizsgálat, és mennyi o hol és mikor kell mintát venni o milyen vizsgálatot kell végezni A kockázatértékelésnek rendszerint egy mintavételi terv a végterméke, amely jelzi, hogy hány mintát kell venni, hol és mikor, és milyen vizsgálatot kell végezni. Kockázatértékelés elvégzésével jutunk ehhez a következtetéshez, tartalmaznia kell az okfejtést és az érveket. A termelőknek rendszerekkel kell rendelkezniük annak igazolására, hogy helyesen hajtják végre jó mezőgazdasági gyakorlatot és a termények megfelelnek a jogszerű MRL-knek. A növényvédőszer-maradék elemzése nagyon hatékony igazolási rendszer. A mintavételi program o a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának megbízható igazoló rendszere a gazdaság és a terménykezelés szintjén o megbízható igazoló rendszere annak, hogy a szermaradványok megfelelnek az MRL-knek és a vevő előírásainak, ha vannak o ellenőrzi, hogy nincs kereszt-szennyeződés a szomszédoktól, a kapcsolódó termőhelyekről vagy a környezetből (víz, talaj, kijuttató berendezés stb.) o ellenőrzi, hogy csak engedélyezett termékeket használnak (azaz csak a növényhez regisztrált termékeket használnak, ha a termelés országában van növényvédő szer regisztrációs rendszer; ökotermények esetében csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett termékeket használnak). A kockázatértékelést növényenként kell elvégezni (vagy hasonló növények csoportjaira, mint a fűszernövények), miután a növény típusa jelentős hatással van a kockázatra A kockázatértékelést dokumentálni kell és évenként felül kell vizsgálni

 2. A minták száma A minták számának meghatározásakor figyelembe veendő tényezők között legalább a következők szerepeljenek:  Növények: a növények típusa jelentős hatással van a kockázatra. Nagyon eltérő a kockázat a gombatermesztésben, egy gesztenye ültetvényen vagy csemegeszőlőben. A gombatermesztés során vagy a gesztenye ültetvényben a kockázatértékelés azt eredményezheti, hogy nem szükséges szermaradványvizsgálat vagy csak minimális számú elemzésre van szükség, míg a szőlőben sokkal nagyobb számú minta az elvárás.  A termelés országa: hatása lehet annak, hogy melyik országban található a termőterület. Minden növény és ország esetében ismerni kell a múltbéli adatokat, hogy értékelhető legyen a kockázat.  Méret: terület vagy termelés tonnában. Minél nagyobb a terület, annál nagyobb a kockázat.  Termékkezelő helyek (PMU-k) száma: minél nagyobb a PMU-k száma, annál nagyobb a kockázat.


  

A növényvédő szerhasználat intenzitása: ez a tényező általában a növényfaj jellegéhez (egyes növények több növényvédő szert igényelnek, mint mások), a termelés helyéhez (egyes területeken fejlettebb IPM technikákat alkalmaznak, másutt nagyobb a kártevők miatti nyomás stb.) valamint az egyes termelők készségeihez és know-howjához kötődik. A termelő múltbéli adatai: minden egyes termelő esetében figyelembe kell venni a növényvédő szerekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó múltbéli adatokat Termelői csoportoknál, a fenti tényezőkön kívül fő tényezőnek kell tekinteni a termelők számát. Minél nagyobb a termelők száma, annál nagyobb a kockázat.


A minták számát esetenként külön-külön kell meghatározni. Megjegyzés: útmutatóul használható általános szabály: sok esetben a mintavétel + az elemzés költsége a növény értékének 0,1 – 0,5%-a körül van. 3. Mikor és hol kell mintát venni Amint meghatározták a minták számát, fontos meghatározni, hogy mikor és hol kell mintát venni.  Mikor: az egyes növényeknél a legkockázatosabb időszakokat kell meghatározni. Ezekre az időszakokra meg kell határozni az adott növényre vonatkozó múltbéli adatokat. Fontos az is, hogy tisztában legyenek a növényre vonatkozó agronómiai ismeretekkel és a növényvédő szerek használatával. Egyes esetekben hasznos meghatározni, hogy a ciklusnak melyek azok a pillanatai, amikor több gondot okoz a betakarítás előtti várakozási idő megtartása.  Hol történik a mintavétel: ebbe beleértendők a fajták és a helyszínek o Növényfajták: valószínűleg nem azonos a különféle fajták kockázata. Egyes fajták több permetezést igényelnek, mint mások, vagy a növényvédő szert a betakarításhoz közelebbi időben alkalmazzák; vagy érzékenyebbek a kártevőkkel vagy betegségekkel szemben. o Mintavételi pont: megfontolandó, hogy a mintákat a termőhelyen, a csomagoló raktárban, szállítás közben, a rendeltetési helyen stb. vegyék. o A termény eredete: megfontolandó, hogy egyes termőhelyek nagyobb kockázatot jelentenek, mint mások. Lehetséges a szomszédos termőhelyekről, a korábbi növényekről stb. származó keresztszennyeződés, több kártevővel szennyezett termőhely stb. 4. A vizsgálat típusa A piacon többféle vizsgálat áll rendelkezésre és fontos azok kiválasztása, amelyek a legmegfelelőbbek és a legmegfizethetőbbek. Megfontolandók az alábbiak:  Ha betakarítás utáni kezeléseket is végeznek, a vizsgálatnak foglalkoznia kell ezekkel is.  A vizsgálatnak tartalmaznia kell az összes (vagy legalább a legtöbb) hatóanyagot, valamint az egyéb, nem használt hatóanyagot amelyek jelen lehetnek a környezetben (amelyeket a szomszéd egy másik növényre permetezett ki, keresztszennyeződés stb.)  Meg kell határozni azokat a hatóanyagokat, amelyekkel az elemzés technikai vagy gazdasági okból nem foglalkozik és értékelni kell az összes ilyen hatóanyag miatti kockázatot. o Alacsony kockázatúnak tekinthetők a szezon elején, a betakarítás idejétől távol alkalmazott hatóanyagok, amelyeket perzisztensek és amelyek esetében az ágazatban (a laboratóriumok, fogyasztók) nem tapasztaltak problémát. Ezekben az esetekben a kockázatértékelés oda vezethet, hogy a hatóanyagot nem kell beilleszteni az elemzés hatókörébe.


A magasabb kockázattal járó egyéb hatóanyagokat be kell illeszteni a vizsgálatba, amikor csak lehetséges. Ez elvégezhető a termelés helyén más laboratóriumokban, a rendeltetési helyen a fogyasztó részéről, vagy nem rutinszerűen végzett specifikus elemzésekben, a növényvédő szer használatának alkalomszerű validálása során. B) A NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉK MONITORING RENDSZER KÖTELEZŐ MINIMÁLIS ELEMEI (RMS) Háttér A GLOBALG.A.P. CB 7.6.4. ellenőrzési pontja és teljesítési kritériuma és a kockázatelemzés eredménye alapján pontja, >második< vagy harmadik fél által üzemeltetett növényvédőszer-maradék monitoring rendszerben történő részvétel szükséges. Azért, hogy a termelők által működtetett különböző növényvédőszer-maradék monitoring rendszerek között az eremények értelmezése harmonikus és azok színvonala egységes legyen, az alábbi minimális követelményeket fogalmaztuk meg, mint amelyeket minden olyan növényvédőszer-maradék monitorozó rendszernek tartalmaznia kell, amelyet a GLOBALG.A.P rendszer követelményeit teljesítőnek ismertünk el. A követelmények megfogalmazása következtében lehetséges ugyanannak a növényvédő szermonitoring rendszernek a többszörös elemzésének mellőzése, amely így több GLOBALG.A.P termelő előnyét is szolgálja. 1. Alapkövetelmények


1.1 A növényvédő szermonitoring rendszer (RMS) célja annak bizonyítása, hogy a gazdálkodó által használt növényvédő szerek alkalmazása megfelel a termék célországában felállított MRL értékeknek. 1.2 A rendszernek a termelő(k)től függetlenül kell működnie. Termelői csoport, amennyiben a GLOBALG.A.P. által megfogalmazott csportként működik, működtetheti a saját monitoring rendszerét. 1.3 A monitoring rendszer üzemeltetőjének a rendszerben részt vevő gazdálkodók aktuális adatait nyilván kell tartania. Ezek az adatok legalább a termelő neve, címe, a növényre vonatkozó adatok (pl. növény és területnagyság).. 1.4 AZ RMS üzemeltetője és a résztvevő gazdálkodók között kétoldalú megállapodásnak kell lennie, a szolgáltatási szerződési feltételek elfogadásáról (pl. aláírt jelentkezési lap). E feltételeknek meg kell határozniuk a monitoring rendszer használatához kapcsolódó jogokat és köteletettségeket. 2. Kockázatértékelés 2.1 A kozkázatértékelést az RMS üzemeltetőjének kell elvégeznie, nem a résztvevő gazdálkodóknak.


2.2 A kockázatértékelésnek valalmennyi meghatározó tényezőt figyelembe kell vennie, (pl. növény/termék, klimatikus feltételek, előélet, hatóanyagok, a gazdaság mérete és atermelési helyszínek száma, folyamatos betakarítás stb.). Az adatok eredetét, mint a kockázatértékelés bizonyítékát nyilván kell tartani. Meg kell határozni valamennyi növény esetén a legkritikusabb időszakot és helyszínt. 2.3 A mintavételi gyakoriságot (egy szezonban növényenként hány mintát vesznek) a kockázatértékelés során kell meghatározni, és világosan meg kell fogalmazni. (CB 7.6.4 és e melléklet CB5-re vonatkozó része). 2.4 Meg kell határozni, milyen vizsgálati módszert használjon a laboratórium. A növényspecifikus kockázatértékelés alapján kell meghatározni azon hatóanyagok körét, amelyeket a laboratóriumnak vizsgálnia kell. 2.5 A kockázatértékelést évente el kell végezni, ennek eredménye az éves monitoring terv, amely tartalmazza a termékeket, a résztvevők számát, a minták számát, a mintázás időszakát és a vizsgálat típusát. 3. Mintavétel 3.1 A mintavételt az EU 2002/63/EK irányelve vagy más alkalmazható rendelet iránymutatásai alapján kell elvégezni. Ahol ilyen nincs, ott az ISO 7002 (Mezőgazdasági termékek) ISO 874 (Friss gyümölcsök és zöldségek) vagy a Codex Alimentarius CAC/GL 33-1999 követendő. 3.2 Közömbös mintavételi tasakokat kell használni, amelyeket pontosan azonosítani kell. (CB 7.6.5 és CB 5. melléklet). Kevert vagy ú.n. pool minták, amelyben több termelőtől származó minták vannak, nem vehetők.


3.3 Mintát betakarítható (azaz érett) vagy betakarított termékből lehet venni. 4. A vizsgálat eredménye 4.1 A vizsgálatot végző labornak a érintett vizsgláati módszerekre ISO 17025 akkreditációval kell rendelkeznie. (például GC-MS, LC-MS. Ld. CB 7.6.6 és CB 65 melléklet (Kevésbé jelentős kötelezettségek). 4.2 A vizsgálat eredményeit össze kell vetni a vonatkozó szabályozással (a termelés és/vagy a célország). 4.3 A vizsgálat eredményeiről mindig írásban kell az érintett gazdálkodót tájékoztatni. 4.4 A vizsgálat eredményeit vissza kell tudni vezetni az érintett gazdasághoz. A gazdaság ügyfelei által vett minta csak akkor használható (érvényes), ha az visszavezethető a termelőhöz.


5. Intézkedési terv (CB 7.6.7 és CB.5 melléklet) (CB 7.6.7. and Annex CB. 5) 5.1 A termelőknek rendelkezniük azokra az esetekre eljárásokkal (intézkedési tervvel), amikor a mért érték magasabb az MRL-nél, vagy illegális/nem engedélyezett növényvédőszert mutatnak ki. Ez a folyamat lehet az AF9.1-ben leírt visszahívási/visszavonási eljárás része. 5.2 A termelőknek feljegyzést kell vezetniük a növényvédőszer-maradékokhoz kapcsolódó eseményekkel kapcsolatos intézkedésekről. 6. Feljegyzések 6.1 A feljegyzéseket legalább 2 évig meg kell őrizni (pl. vizsgálati eredmények, levelezés a gazdálkodókkal, és ha előfordult, a nem-megfelelőségek esetén hozott intézkedések).


6.2 A feljegyzéseknek tartalmazniuk kell: : i. A rendszer dokumentációja beleértve a kockázatértékelést. ii. A kockázatértékelés aktuális változata, a vizsgálati módszer, és a vizsgált hatóanyagok megjelölésével. iii. Az éves monitoring terv iv. Vizsgálati eredmények v. Az intézkedésekről készített feljegyzések vi. A termelőkkel folytatott kommunikáció. vii. Az eredmények éves összefoglalása. . 6.3 A termelőknek nem kell a gazdaságban tartani a feljegyzéseket, de azok legyenek az audit során elérhetőek (például az RMS üzemeltetője kérésre elérhetővé teszi).


MELLÉKLET CB. 6 GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ – A KIJUTTATÓ BERENDEZÉSEK VIZUÁLIS ELLENŐRZÉSE ÉS MŰKÖDÉSI TESZTJEI 1. 2. 3. 4.

Nem szivároghat a szivattyú, a permetlé tartálya (ha a fedél le van zárva), a csövek, a tömlők és a szűrők. Minden mérő-, be/kikapcsoló-, nyomásszabályozó és/vagy áramlásszabályozó eszköznek megbízhatóan kell működni és nem lehetnek szivárgások. A fúvóka legyen alkalmas a növényvédő szerek megfelelő kijuttatására. Minden fúvóka azonos (típus, méret, anyag és származás), egységes permetsugarat hozzon létre (pl. egységes alakzat, homogén permet) és a fúvókák kikapcsolása után ne legyen csepegés. A berendezés (permetező) különböző részei, pl. a fúvókatartó/hordozó, szűrők, fúvóka stb., legyenek jó állapotban és működjenek megbízhatóan.


Forrás: alapdokumentum: DIN EN 13790-1:2004. Agricultural machinery - Sprayers; Inspection of Sprayers in Use - Part 1: Field Crop Sprayers (DIN EN 137901:2004. Mezőgazdasági gépek – permetezők: az alkalmazott permetezők ellenőrzése – 1. rész: szántóföldi növények permetezőgépei)




160831_GG_IFA_CPCC_CB_V5_0-2_hu 160509_GG_IFA_CPCC_CB_V5_0-1_hu

Kiadás dátuma

Módosítások leírása

2016. augusztus 31.

CB 4.1.1 CC – kiegészítés a második paragrafusban; CB 5.2 – fejezetcímek változtatása CB 7.2.1 CC – kiegészítés az első és második paragrafusban; CB 7.6.3 CC – mondat hozzáadása Annex CB 2 – számozás 3.1.4 hozzáadása; Annex CB 4 – referencia javítása a címben.





INTEGRÁLT FARM MINÖSÉGBIZTOSÍTÁS Zöldség és Gyümölcs ELLENŐRZÉSI PONTOK ÉS TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK MAGYAR VÁLTOZAT 5.0 5.0-2_JULY2016 KIADÁS (KÉTSÉG ESETÉN AZ ANGOL EREDETI VÁLTOZAT IRÁNYADÓ!) KÖTELEZŐ 2016 JÚLIUS 1.-TŐL

TARTALOM SZAKASZ

FV

ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS

FV 1

TERMŐHELY KEZELÉSE

FV 2

TALAJKEZELÉS (N/A ha nem alkalmaznak talajfertőtlenítést)

FV 3

SZUBSZTRÁTOK (termesztőközegek) (N/A ha nem használnak szubsztrátokat/termesztőközegek)

FV 4

BETAKARÍTÁS ELŐTTI MŰVELETEK

FV 5

BETAKARÍTÁS ÉS BETAKARÍTÁS UTÁN/POST-HARVESZT (TERMÉKKEZELÉSI) TEVÉKENYSÉGEK

160831_GG_IFA_CPCC_FV_V5-0_2_hu.doc

FV 1. MELLÉKLET: GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ - Mikrobiológiai veszélyek a termelés és a termékkezelés alatt

Kód Ref: IFA V5.0-2_July16;Magyar változat Ellenőrzési Pontok és Teljesítési Kritériumok – Zöldség és Gyümölcs Oldal: 115 / 151


Nº

Ellenőrzési pont

FV

ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS

FV 1

TERMŐHELY KEZELÉSE

FV 1.1

Kockázatértékelés

FV 1.1.1


Szint

Készült-e a gazdaságra vonatkozó kockázatértékelés az AF 1.2.1 pontban meghatározottak szerint különös tekintettel a mikrobiológiai szennyeződésekre?

A gazdaság területeire vonatkozó kockázatértékelés részeként (lásd AF 1.2.1.), a termelőnek meg kell határozni a közeli állattartótelepek, komposztálás és a házi vagy vadon élő állatok bejutásának lehetséges helyszíneit és más szennyeződési utakat, mint például árvíz betörés és por.


FV 1.1.2

Van-e egy kidolgozott gazdálkodási terv, amely meghatározza és végrehajtja azokat a stratégiákat, melyek minimalizálják a FV 1.1.1-ben meghatározott kockázatokat?

Létezik az FV 1.1.1-ben azonosított kockázatokra egy gazdálkodási Főbb terv, és ismerteti a veszélyellenőrzési eljárásokat, amelyek kötelezettség alátámasztják, hogy a szóban forgó terület alkalmas a termelésre. A tervnek összhangban kell lennie az előállított termékkel és bizonyítékokkal kell rendelkezni a végrehajtásáról és annak hatékonyságáról.

FV 2

TALAJKEZELÉS (N/A, h talajfertőtlenítést nem alkalmaznak)

FV 2.1

Talajfertőtlenítés (N/A, ha nincs talajfertőtlenítés)

FV 2.1.1

Van-e írott bizonyíték a talajfertőtlenítő szerek használatáról?

Írott bizonyíték és indoklás áll rendelkezésre a talajfertőtlenítésről, amely kitér az alkalmazás helyére, időpontjára, az alkalmazott hatóanyagra, a dózisra, a kijuttatás módjára és a munkát végző személyére. A metil-bromid használata talajfertőtlenítő szerként nem megengedett.


FV 2.1.2

Betartják-e az ültetés előtt az esetleges várakozási időt?

Az ültetés előtti várakozási időt írásban rögzíteni kell.


FV 3

SZUBSZTRÁTOK (termesztő közegek) (N/A, ha nem használnak szubsztrátokat/termesztőközegek.)

FV 3.1

Részt vesz-e a termelő a termesztő közegek újrafeldolgozási programjában, ahol elérhető?


A termelő nyilvántartást vezet az újra feldolgozott mennyiségekről Ajánlás és azok időpontjairól. Számlák/szállító levelek elfogadhatóak. Amennyiben a rendelkezésre álló újrafeldolgozási programban nem vesznek rész azt igazolni kell.


Nº

Ellenőrzési pont


FV 3.2

Ha vegyi anyagokat használnak a szusztrátok/termesztő közegek újrahasznosításához szükséges fertőtlenítéséhez, feljegyzik-e a kezelés helyét és idejét, a vegyszer típusát, az alkalmazott eljárást, a kezelő nevét és az ültetés előtti várakozási időt?

Amennyiben a szubsztrátokat/termesztő közegeket a gazdaságban Főbb fertőtlenítik, a földterület, a gyümölcsös vagy az üvegház nevét kötelezettség vagy hivatkozási adatait feljegyzik. Ha a fertőtlenítés nem a gazdaságban történik, a szubsztrát/termesztőközeg fertőtlenítő cég nevét és telephelyét jegyzik fel. Az alábbiakat kell pontosan feljegyezni: a fertőtlenítés időpontja (év/hónap/nap); a fertőtlenítőszer neve és hatóanyaga; a gép megnevezése (pl: 1000 literes tartály stb.); a módszer (pl. áztatás, gőzölés); a kezelést végző neve (az a személy; aki a vegyszert ténylegesen alkalmazta és a fertőtlenítést végezte); és az ültetés előtti várakozási időt.

FV 3.3

Amennyiben természetes eredetű termesztő közegeket használnak igazolható-e, hogy azok nem természetvédelmi területről származnak?

A természetes eredetű termesztő közegek eredetének igazolására feljegyzések állnak rendelkezésre. A nyilvántartásokból kitűnik, hogy a táptalajok nem származnak természetvédelmi területről.

FV 4

BETAKARÍTÁS ELŐTTI TEVÉKENYSÉGEK (hivatkozás a FV 1. Mellékletre GLOBALG.A.P. Útmutató – Mikrobiológia veszélyek)

FV 4.1

A betakarítás előtti tevékenységekhez használt víz minősége (az összes termelési tevékenységhez és a terméken magán betakarítás előtt alkalmazott víz esetében).

FV 4.1.1

Rendelkezésre áll-e bizonyíték, hogy a kockázatértékelés magában foglalja az összes betakarítás előtti tevékenységnél használt víz mikrobiológiai minőségét?


Van írott kockázatértékelés a víz mikrobiológiai kockázatára vonatkozóan. Ez magában foglalja a víz forrását, a közeli lehetséges szennyezési forrásokat, az alkalmazás időzítését (a növény növekedési stádiuma), valamint az alkalmazás módját és helyét (a növény betakarítandó része, a növény egyéb részei, a növények közti talaj stb.).

Szint



Nº

Ellenőrzési pont


Szint

FV 4.1.2

Bevizsgált-e a kockázatértékelés részeként a betakarítás előtti tevékenységekhez használt víz, és olyan gyakorisággal, amely összhangban van a kockázatértékeléssel (FV 4.1.1.), és a gyakorisága nem ritkább, mint az FV1. mellékletben előírt?

A GLOBALG.A.P. termelők által a betakarítás előtti tevékenységekhez használt víznek meg kell felelnie a mikrobiológiai szennyeződések helyi hatályos határértékeinek, ennek hiányában a a WHO ajánlásait kell használni referenciaként a döntéshozó folyamat megelőző és/vagy helyesbítő tevékenységei során (lásd FV1 melléklet). Az alkalmazott küszöbértékeknek történő megfelelést vízvizsgálattal kell igazolni a FV1 melléklet döntési fája szerinti gyakorisággal.

Főbb kötelezettség levélzöldségek esetén (más néven zöldségzöldek, leveles zöldségek, fűszernövények vagy saláta zöldségek).

A vízvizsgálati rendszernek figyelembe kell vennie a vízrendszer jellegét és nagyságát, valamint a termék típusát. Ahol jelentősen különböző vízforrásokat használnak, ott a vízmintavétel során azokat külön kell figyelembe venni. Ahol egy vízforrás lát el több rendszert vagy gazdaságot, azt lehet a mintavétel szempontjából egy vízkivételi helynek tekinteni.


A vízmintavétel a földterületen olyan helyen történjék, amely a legjobban jellemzi a vízforrást, rendszerint olyan közel az alkalmazás helyéhez, amennyire csak lehetséges.


Kevésbé jelentős kötelezettség és főbb kötelezettséggé válik amint a GLOBALG.A.P. kiadja a többi növényre vonatkozó kiegészítő útmutatóját.

Nº

Ellenőrzési pont


Szint

FV 4.1.3

Ha a kockázatértékelés vagy a vízvizsgálatok ezt szükségessé teszik, a termelő végrehajtja-e a megfelelő intézkedéseket a termék szennyeződésének megakadályozása érdekében?

Amennyiben a kockázatértékelés alapján végzett vízvizsgálat termékszennyeződési kockázatot mutat, intézkedéseket kell tenni. A lehetséges stratégiák, amelyek csökkentik a vízhasználatból eredő termékszennyeződés kockázatát többek között, de nem kizárólag az alábbiak: A víz kezelése a használat előtt. Megakadályozni, hogy a víz érintkezésbe kerüljön a növény betakarítható részével. Csökkenteni a vízkészlet kiszolgáltatottságát. Elegendő időt hagyni a kezelés és a betakarítás között a kórokozók szintjének megfelelő csökkenése érdekében.


E stratégiákat alkalmazó termelőknek rendelkeznie kell megfelelő és megbízható ellenőrzési eljárással a termékszennyeződés elkerülésének biztosítása érdekében. Az FV 4.1.1. szerinti kockázatértékelésnek és a hatályos ágazatspecifikus előírásoknak megfelelően a laboratóriumi elemzés figyelembe veszi-e a mikrobiológiai szennyeződéseket, és a vízvizsgálatot végző laboratórium akkreditált-e a ISO 17025 szabvány vagy az illetékes nemzeti hatóságok által?


FV 4.1.4


A vízvizsgálati elemzéseket végző laboratóriumok ISO 17025 vagy ezzel egyenértékű szabvány szerint akkreditáltak és alkalmasak mikrobiológiai elemzések végzésére vagy illetékes nemzeti hatóságok által vízvizsgálatra jóvá lettek hagyva. Nem N/A


Nº

Ellenőrzési pont

FV 4.2

Szerves állati eredetű tápanyagutánpótló anyagok alkalmazása

FV 4.2.1

A szerves tápanyagutánpótló anyagok alkalmazása és a termék betakarítása között hagyott idő elégséges-e arra, hogy ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot?


Szint

A feljegyzések azt mutatják, hogy a komposztált szerves tápanyagutánpótló anyagok használata és a betakarítás között eltelt idő nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot (lásd még CB 4.4.2.)



Amikor kezeletlen (nyers) állati eredetű trágya használata történt, azt a talajba kell forgatni: -fás szárú növények esetén, a rügyfakadás előtt, kivételes esetben rövidebb időintervallummal kockázatértékelés alapján (CB 4.4.2), de ez az intervallum soha sem lehet rövidebb, mint 60 nap a betakarítást megelőzően; -minden más növény esetében: legalább 60 nappal a betakarítást megelőzően minden más növény esetében. Levélzöldségek esetén (más néven zöldségzöldek, leveles zöldségek, fűszernövények vagy saláta zöldségek) egyáltalán nem lehet alkalmazni ültetés után, még akkor sem, ha a termesztési ciklusuk hosszabb, mint 60 nap. Lásd FV1 melléklet. FV 4.3

Betakarítás előtti ellenőrzés

FV 4.3.1

Mindent megtettek-e annak érdekében, hogy ne legyen észlelhető jelentős állat jelenlét a növénytermesztési területen, ami potenciálisan veszélyeztetheti az élelmiszerbiztonságot?


Megfelelő intézkedéseket kell hozni a termőterület esetleges szennyeződésének csökkentésére. A figyelembe veendő példák közé tartozik: állatállomány a földterület közelében, rágcsálók, háziállatok (saját állatok, kutyasétáltatók stb.). Adott esetben megfelelő pufferterületeket, fizikai akadályokat, kerítéseket kell alkalmazni.


Nº

Ellenőrzési pont

FV 5

BETAKARÍTÁS ÉS BETAKARÍTÁS UTÁNI (POSZT-HARVESZT) (TERMÉKKEZELÉSI) TEVÉKENYSÉGEK


Szint

Az FV 5.1.1-től az FV 5.8.10-ig szereplő ellenőrzési pontok alkalmazhatóak betakarítás alatt és/vagy a betakarítás során (a termesztés helyén) történő termékkezelés és/vagy a hűtőházban (létesítményben) történő termékkezelés és/vagy a tárolás/hűtés alatt. Ezeket a pontokat értékelni kell minden esetben, amikor és ahol szükséges.


A tenyészidőszak után négy fő tevékenység következhet: a betakarítás, a termékkezelés a betakarítás során a termőterületen, a termékkezelés a hűtőházban (létesítmény), és a tárolás/hűtés. Habár nem mindegyik tevékenység található meg minden gazdaságban, a megfelelő higénia elvek követésének és a szerszámok, felszerelések és létesítmények karbantartásának szükségessége mindenhol és egységesen fontos az élelmiszer-biztonság fenntartásának érdekében. A termelők a gazdaságukban alkalmazott tevékenységeiknek megfelelően értékeljék az ebben a részben összegyűjtött követelméyeket. FV 5.1

Higénia Alapelvek (Hivatkozva a FV1. Mellékletre GLOBALG.A.P. Útmutató- Mikrobiológia veszélyek)

FV 5.1.1

Elvégezték-e a higiéniai kockázatértékelést a betakarításra, a termesztés során történő szállításokra és a betakarítás utáni műveletekre beleértve a termékkezelést?

Van dokumentált higiéniai kockázatértékelés, amely a termékekre Főbb és az eljárásokra vonatkozóan testreszabottan foglalkozik a fizikai, kötelezettség kémiai és mikrobiológiai szennyeződésekkel, a kijutó testnedvekkel (pl hányás, vérzés), valamint a fertőző emberi betegségekkel. A kockázatértékelésnek ki kell terjednie az összes betakarítási, termék- kezelési tevékenységre amelyet a termelő végez, úgy mint a dolgozók, személyes hatások, berendezések, ruházat, csomagolóanyag és a termék tárolása (a gazdaságban történő rövid távú tárolásra is). A higiéniai kockázatértékelést a gazdaság tevékenységeihez, a termesztett növényekhez és a vállalkozás technikai szintjéhez kell igazítani, és felül kell vizsgálni minden alkalommal amikor a kockázatok megváltoznak, de legalább évente. Nem N/A.

FV 5.1.2

Vannak-e dokumentált higénia eljárások és utasítások a növény, a termőhelyek, az élelmiszerrel érintkező felületek és a betakarított termék szennyeződésének elkerülésére a betakarítás és a betakarítás utáni műveletek során, beleértve a termék kezelést (akkor is ha a termékkezelés közvetlenül a földterületen, az ültetvényben vagy az üvegházban történik)?


A kockázatértékelés alapján, a higéniai eljárások a betakarítás és a Főbb betakarítási utáni műveletek során dokumentáltak. Az eljárásoknak kötelezettség tartalmaznia kell annak az értékelését, hogy a betegség után visszatérő munkavállalók alkalmasak-e már a munkába állásra.

Nº

Ellenőrzési pont


FV 5.1.3

Végrehajtják-e a higéniai eljárásokat és utasításokat a betakarítás és a betakarítás utáni műveletek során, beleértve a termékkezelést?

Ki kell jelölni egy személyt, ez lehet a gazdaság vezetője vagy más Főbb illetékes, aki azért felelős, hogy a dolgozók és látogatók kötelezettség végrehajtsák a higéniai eljárásokat. Ha a kockázatértékelés speciális munkaruha használatát határozza meg (például munkaköpenyek, kötények, hosszú ujjú felsők, kesztyűk, cipők – lásd FV 1. Melléklet 5.4.2), a munkaruhát meg kell tisztítani, amikor az már annyira koszos, hogy szennyeződési kockázatot jelent, és megfelelő állapotban kell tartani és tárolni.

Szint


Vizuális bizonyíték áll rendelkezésre, hogy nem sértik meg a higiéniai utasításokat és eljárásokat. Nem N/A. FV 5.1.4

A betakarítás és a termékkezelés megkezdése előtt kaptak-e a dolgozók Bizonyítéknak kell igazolnia, hogy a dolgozók részesültek a erre vonatkozó higéniai oktatást? betakarítás és a termékkezelés higénia eljárásairól bevezető és éves oktatásban. A dolgozókat írásba foglalt (a megfelelő nyelveken) és/vagy képi utasításokkal kell képezni, hogy megelőzhető legyen a betakarítás alatt a termék fizikai (például csigákkal, kövekkel, rovarokkal, késekkel, gyümölcs maradványokkal, órákkal, mobiltelefonokkal stb való), mikrobiológiai és kémiai szennyeződése. A résztvételre vonatkozó oktatási feljegyzéseknek és bizonyítékoknak rendelkezésre kell állnia.


FV 5.1.5.

Vannak-e jelzések, amelyek a fő higiéniai utasításokat közlik a dolgozókkal és a látogatókkal, és amely egyértelműen bemutatja legalább a kézmosási utasítást a munkához való visszatérés előtt?

A fő higéniai utasításokat tartalmazó jelzéseket jól láthatóan kell kihelyezni a megfelelő helyeken, és egyértelműen szerepelnie kell az utasításoknak, hogy a termékkezelési munkák előtt kezet kell mosni. Az azonnal fogyasztható terméket kezelő dolgozóknak kezet kell mosnia a munka megkezdése előtt, minden WChasználat után, szennyezett anyagokkal történő érintkezés után, dohányzás és étkezés után, a szünetek után, a munkába való visszatérést megelőzően, és minden alkalommal amikor a kezük szennyezés forrásává válhat.


FV 5.1.6.

Korlátozzák-e a dohányzást, étkezést, rágózást és az ivást a termelési területektől és a termékektől elkülönített, kijelölt helyekre?

A dohányzás, étkezés, rágózás és ivás kijelölt helyekre korlátozott, Főbb távol a betakarítandó növényektől és sohasem engedélyezett a kötelezettség termékkezelés vagy raktározás területein, kivéve ha a higiéniai kockázatértékelés másként nem határozza meg. (Az ivóvíz kivétel.)


Nº

Ellenőrzési pont

FV 5.2.

Szociális létesítmények

FV 5.2.1

Rendelkezésre áll-e a növényekkel közvetlenül érintkező betakarító dolgozóknak megfelelő kézmosó és használják-e azokat?


Szint

Lennie kell kézmosóknak, melyek tiszta és higiénikus állapotban vannak, valamint jól karbantartottak (szappan, törölköző), lehetővé téve a dolgozók számára a kézmosást. A személyzetnek kezet kell mosnia a munka megkezdése előtt, minden WC-használat után, szennyezett anyagokkal történő érintkezés után, dohányzás és étkezés után, a szünetek után, a munkába való visszatérést megelőzően, és minden alkalommal amikor a kezük szennyezés forrásává válhat.


A kézmosáshoz használt víznek mindig meg kell felelnie az ivóvízminőség mikrobiológiai előírásainak. Ha ez nem lehetséges, akkor fertőtlenítőt (például alkoholos gélt) kell használni a szappanos kézmosás után, és a kézmosó víznek öntözővíz minőségűnek kell lennie. A kézmosókat a WC-kben vagy azok közelében kell biztosítani. Nem N/A 160831_GG_IFA_CPCC_FV_V5-0_2_hu.doc

FV 5.2.2

Rendelkezésre állnak-e tiszta WC-k a betakarítást végző dolgozóknak a munkavégzésük közelében?


A területen lévő higéniai egységeket (WC+ kézmosó) úgy kell megtervezni, megépíteni és elhelyezni, hogy a termék szennyeződésének veszélye minimálisra csökkenjen, és közvetlen hozzáférhetők legyenek. A fix vagy mobil WC-k (belértve az árnyékszékeket is) könnyen tisztítható anyagból készüljenek, és jó higéniai állapotban legyenek. Elvárás, hogy a WC-k a munkavégzés helyétől észszerű távolságra (például 500 m-re vagy 7 percre) legyenek. Bukáspont = nincs vagy nincs megfelelő WC a munkavégzés helyétől ésszerű távolságra. Csak abban az esetben nem alkalmazható, ha a betakarítást végző dolgozók nem érintkeznek a betakarítás során az értékesítendő termékkel. (pl gépi betakarítás) A WC-knek megfelelően karbantartottnak és felszereltnek kell lennie. (Útmutatásul lásd FV1 Melléklet 5.4.1. pont)



Nº

Ellenőrzési pont


FV 5.2.3

Rendelkezésre állnak-e a termékkezelést (földterületen vagy létesítményben) végző dolgozók részére munkavégzésük közelében tiszta WC-k, illetve kézmosási lehetőségek?

A WC-k közelében kézmosási lehetőségnek kell rendelkezésre Főbb állnia, parfümmentes szappannal, vízzel a kezek tisztításához és kötelezettség fertőtlenítéséhez és kézszárítási lehetőséggel (a lehető legközelebb, keresztszennyezés lehetősége nélkül). A dolgozóknak kezet kell mosniuk a munka megkezdése előtt, minden WChasználat után, zsebkendő/papír zsepkendő használata után, szennyezőanyagokkal történő érintkezés után, dohányzás és étkezés után, a szünetek után, a munkába való visszatérést megelőzően, és minden alkalommal, amikor a kezük szennyezés forrásává válhat. Abban az esetben, ha a termékkezelés létesítményben történik, a WC-knek jó higéniai állpotúnak kell lenniük és nem nyílhatnak közvetlenül a termékkezelés területére, kivéve ha az ajtó önzáródó.

FV 5.2.4

A betakarításhoz használt szedőgöngyöleget kizárólag a termék tárolására használják-e, és a betakarításhoz használt szedőgöngyölegek, szerszámok és felszerelések rendeltetésüknek megfelelőek-e, tiszták-e, karbantartottak-e és meg tudják-e védeni a terméket a szennyeződéstől?

A betakarításhoz használt újrahasználható szedőgöngyölegeket, Főbb szerszámokat ( pl: ollókat, késeket, metszőollókat stb) és a kötelezettség betakarító berendezést (pl. gépeket) tisztítják és karbantartják. Dokumentált takarítási (és, amikor a kockázatértékelés úgy kívánja, fertőtlenítési) ütemtervet követnek a szennyeződések elkerülésének érdekében.

Szint

A szedő- és csomagológöngyölegeket csak a betakarított termékhez használják ( azaz nem tárolhatnak bennük mezőgazdasági vegyszereket, kenőanyagokat, olajat, tisztítószereket, növényi vagy egyéb törmeléket, ételhordó zacskókat, szerszámokat, stb). FV 5.2.5

Vannak-e megfelelő öltözők a dolgozók számára?

FV 5.2.6

A járműveket, amelyekkel a betakarított termékeket a gazdaságban A gazdaságban szállításra használt járművek és rakodóeszközök szállítják, és minden rakódóeszközöket tisztán tartják-e és karbantartják- tiszták és karbantartottak annak érdekében, hogy e, ahol a kockázat miatt szükséges? megakadályozzák a termék szennyeződését. (például föld, piszok, állati trágya, kiömlések stb).


Öltözőket kell használni a ruhaváltásra és a külső védőruházat felvételére, szükség szerint.

Ajánlás Főbb kötelezettség


Nº

Ellenőrzési pont

FV 5.3

Víz minőség

FV 5.3.1

Ha jeget (vagy vizet) használnak bármely betakarítási illetve hűtési folyamat során, az megfelel-e a mikrobiológiai előírások szempontjából az ivóvíz minőségnek és a vízkezelés kellően tiszta körülmények között történik-e a termék szennyeződésének elkerülése érdekében?

FV 5.4.

Csomagoló és tároló területek (N/A, ha nincs termék csomagolás és/vagy raktározás)

FV 5.4.1

Védve van-e a betakarított termék a szennyeződéstől?

Minden betakarított terméket (függetlenül attól, hogy ömlesztve vagy csomagolva tárolják) védeni kell a szennyeződéstől. Amennyiben a termékeket közvetlenül a földterületeken kezelik és csomagolják, azokat napközben el kell szállítani (nem tárolhatóak az éjszaka folyamán a szabad ég alatt), összhangban a betakarítási higéniai kockázatértékeléssel. Az élelmiszerbiztonsági követelményeknek akkor is meg kell felelni, ha a terméket csak rövid távon tárolják a gazdaságban.


FV 5.4.2

Tiszta-e és higénikus állapotú-e a csomagolt termékek összes gyűjtő/raktározó-/elosztópontja, a beleértve a földterületen levőket is?

A szennyeződés megakadályozása érdekében, mind a gazdaságon kívüli és belüli raktárnak és termékkezelő létesítménynek és berendezésnek (például feldolgozó sor, szalagok, -gépek, falak, padozatok, tároló területek stb) tisztának és/vagy karbantartottnak kell lennie, a dokumentált takarítási és karbantartási ütemtervnek megfelelően, amelynek tartalmaznia kell a meghatározott minimális gyakoriságot. A takarítási és karbantartási feljegyzéseket meg kell őrizni.


FV 5.4.3

Megfelelőek-e a csomagolóanyagok a felhasználási módhoz, higénikus és tiszta körülmények között használják-e és tárolják-e azokat megelőzve ezzel, hogy szennyezés forrásává váljanak?

A csomagolóanyagok élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelőek a csomagolandó termékekhez. A termékszennyezés elkerülésének érdekében, a csomagolóanyagokat (beleértve az újrahasználható rekeszeket) tiszta és higiénikus helyen kell tárolni.


FV 5.4.4

Eltávolítják-e a csomagolóanyag maradványokat és az egyéb nem növényi hulladékokat a földterületekről?

A csomagolóanyag maradványokat és a nem növényi hulladékot el kell távolítani a földterületekről.




Szint

A betakarításhoz vagy a hűtéshez használt víznek vagy jégnek a Főbb mikrobiológiai előírások szempontjából ivóvíz minőségnek kell kötelezettség lennie és a vízkezeléseket tiszta körülmények között kell elvégezni, a termék szennyeződésének megelőzése érdekében. Egyetlen kivétel az áfonya földterületek árasztásos betakarítása, mely esetén a termesztőnek garantálnia kell, hogy felhasznált víz nem mikrobiológia szennyezés forrása.


Nº

Ellenőrzési pont


Szint

FV 5.4.5

Úgy tárolják-e a tisztítószereket, kenőanyagokat, stb, hogy megelőzzék a termék kémiai szennyeződését?

A termék kémia szennyeződésének elkerülése érdekében a tisztítószereket, kenőanyagokat, stb. kijelölt biztonságos helyen, a terméktől elkülönítve kell tárolni.


FV 5.4.6

Élelmiszeripari alkalmazásra jóváhagyottak-e a tisztítószerek, kenőanyagok, stb., amelyek kapcsolatba kerülhetnek a termékkel? Követik-e a címkén lévő utasításokat?

Dokumentált bizonyíték van (azaz említés a címkén vagy műszaki Kevésbé jelentős adatlap), amely mutatja, hogy a termékkel esetlegesen kapcsolatba kötelezettség kerülő tisztítószerek, kenőanyagok, stb használata az élelmiszeriparban engedélyezett.

FV 5.4.7

Minden targonca és más meghajtott szállítókocsi tiszta-e, jól karbantartott-e és megfelelő-e, hogy a kibocsátásuk révén keletkező szennyeződést el lehessen kerülni?

A belső szállítóeszközöket úgy kell karbantartani, hogy el lehessen kerülni a termék szennyeződését, különös tekintettel a gázkibocsátásokra. A targoncák és más meghajtott szállítókocsiknak elektromos vagy gázmeghajtásúaknak kell lenniük.

Ajánlás

FV 5.4.8

Megoldott-e, hogy az elutasított/selejt/kieső és a szennyezett termékek ne kerüljenek be az ellátási láncba és a hulladékanyagok hatékonyan vannak-e ellenőrizve, hogy ne jelentsenek szennyezési kockázatot?

A mikrobiológiai élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő terméket nem takarítják be vagy a selejtbe/kieső termékek közé kerül. A selejt termékeket és hulladékanyagokat világosan megjelölt és elkülönített területeken tárolják úgy, hogy elkerüljék a termékek szennyeződését. Ezeket a területeket rendszeresen takarítják és/vagy fertőtlenítik a takarítási ütemtervnek megfelelően. A kieső/selejt terméknek és hulladékanyagnak csak a napi felhalmozódása fogadható el.


FV 5.4.9

A válogató, mérlegelő és tároló területek fölött törésbiztos lámpákat és/vagy védősapkákkal ellátott lámpákat alkalmaznak-e?

A termékek fölött vagy termékkezeléshez használt anyagok fölött lévő izzók és armatúrák biztonsági típusúak vagy megfelelően védettek, hogy törés esetén elkerülhető legyen az élelmiszer szennyeződése.


FV 5.4.10

Vannak-e írott eljárások az üveg és átlátszó kemény műanyag kezelésére?

Írásban foglalt eljárások szabályozzák az üveg és/vagy átlátszó kemény műanyag törések kezelését, amelyek fizikai szennyeződés és/vagy termék károsodás forrásai lehetnek (például az üvegházban, a termékkezelő, előkészítő és tároló területeken).




Nº

Ellenőrzési pont

FV 5.5

Hőmérséklet és páratartalom ellenőrzés

FV 5.5.1

Ellenőrzött-e és dokumentált-e a hőmérséklet és a páratartalom (ahol alkalmazható)?

FV 5.6

Védekezés az állati kártevők ellen

FV 5.6.1.


Szint

Ha a terméket akár a gazdaságban akár a hűtőház területén tárolják, a hőmérsékletet és a páratartalomat (ahol a minőségi elvárások megkövetelik illetve a szabályozott légterű tárolásnál) szabályozni és dokumentálni kell.


Van-e rendszer a csomagoló és tároló területek állati kártevő populációinak figyelemmel kísérésére és az ellenük való védekezésre?

A termelőknek a gazdaság körülményeit figyelembe véve, olyan intézkedéseket kell végrehajtani, amellyel szabályozzák az állati kártevők populációit a csomagolási és tároló területeken. Nem N/A


FV 5.6.2

Van-e vizuális bizonyíték arra, hogy az állati kártevők figyelemmel kísérése és az ellenük való védekezés hatásos?

A vizuális értékelés azt mutatja, hogy a kártevők figyelemmel kísérése és az ellenük való védekezés sikeres. Nem N/A


FV 5.6.3.

Vezetnek-e részletes feljegyzéseket az állati kártevők szabályzásának ellenőrzéséről és a szükséges elvégzett intézkedésekről?

A megfigyelés ütemezett és feljegyzéseket vezetnek a kártevők szabályozásának megfigyeléséről és az ezt követő intézkedési terv(ek)ről.


FV 5.7.

Betakarítás utáni mosás (N/A ha a betakarítás után nincs mosás)

FV 5.7.1.

A végtermék mosásához felhasznált víz forrása ivóvíz-e vagy az illetékes hatóságok arra alkalmasnak nyilvánították-e?

A vizet az illetékes hatóságok alkalmasnak nyilvánították és/vagy az elmúlt 12 hónapon belül vízelemzést végeztek a mosóberendezés belépési pontjánál. Az elemzett paraméterek szintjei az elfogadott WHO küszöbértékeken belül vannak, vagy azokat az illetékes hatóságok élelmiszeripari szempontból biztonságosként fogadják el.




Nº

Ellenőrzési pont

FV 5.7.2.

Amennyiben a vizet a végtermék mosásához visszaforgatják, szűrik-e és Ahol a vizet visszaforgatják a végtermék mosásához, azt szűrik és Főbb rendszeresen ellenőrzik-e annak pH értékét illetve a fertőtlenítőszer fertőtlenítik, és rendszeresen ellenőrzik annak pH értékét, illetve a kötelezettség koncentrációt és veszélyességi szintjét? fertőtlenítőszer koncentrációját, veszélyességi szintjét. Dokumentált feljegyzéseket vezetnek. A szűrést szilárd és szuszpenziós anyagokra egyaránt hatékony rendszerrel kell végezni és ahhoz dokumentált rutinszerű tisztítási ütemtervet kell rendelni a felhasználásnak és a víz mennyiségének megfelelően. Amennyiben az automatikus szűrő öblítésés az automata tisztító injektor adagolási arányainak változtatása nem lehetséges, írásban foglalt eljárásnak kell a folyamatot leírnia.

FV 5.7.3.

Megfelelő-e a vízelemzést végző laboratórium?

FV 5.8.

Betakarítás utáni (poszt-harveszt) kezelések (N/A, ha betakarítás után nincs kezelés)

FV 5.8.1

Betartották-e a címkéken szereplő utasításokat?

Világos eljárások és dokumentáció áll rendelkezésre, például betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszeres kezelések nyilvántartásai, amelyek bizonyítják az alkalmazott vegyszerek használati utasításainak való megfelelést.


FV 5.8.2

A felhasználás országában hivatalosan regisztrálták-e a betakarított terméken használt betakarítás utáni védelmet szolgáló valamennyi biocid, viasz és növényvédő szert?

A betakarított termésen használt valamennyi betakarítás utáni biocid, viasz és növényvédő szer hivatalosan regisztrált, vagy a megfelelő hatóság által engedélyezett a kezelés országában. A biocid, viasz és növényvédő szer címkéin jelzetteknek megfelelően azokat jóváhagyták az alkalmazás országában történő felhasználására és arra a betakarított termékre, amire használják. Ahol hivatalos regisztrációs rendszer nincsen, lásd a GLOBALG.A.P. Útmutatót (CB 3. Melléklet PPP használat az extrapolációt engedélyező országokban), valamint a FAO a növényvédő szerek forgalmazásáról és használatáról szóló nemzetközi magatartási kódexét.




A termékmosáshoz használt víz elemzését egy ISO 17025 vagy azzal egyenértékű nemzeti szabvány szerint akkreditált laboratórium végzi, vagy amely dokumentációval bizonyítja, hogy az akkreditáció megszerzésének folyamatában van.

Szint

Ajánlás


Nº

Ellenőrzési pont


FV 5.8.3

Vezetnek-e naprakész listát a termesztett növényeken használt és használatra jóváhagyott betakarítás utáni növényvédő szerekről?

Rendelkezésre áll a gazdaságban a GLOBALG.A.P. rendszerben Kevésbé jelentős az elmúlt 12 hónap során termesztett növényeken betakarítás utáni kötelezettség védelemként alkalmazott biocidek, viaszok és növényvédőszerek dokumentált listája, azok kereskedelmi márkanevei ( beleértve a hatóanyag összetételüket), amely figyelembe veszi a vonatkozó helyi illetve nemzeti jogszabályok esetleges változásait is. Nem N/A.

FV 5.8.4

Tudja-e a betakarítás utáni növényvédelem alkalmazásáért technikailag felelős személy bizonyítani hozzáértését és ismereteit a biocidek, viaszok és növényvédőszerek alkalmazásához?

Az a személy, aki technikailag felel a betakarítás utáni biocid, viasz és növényvédő szeres kezelésekért, kellő szintű technikai hozzáértéssel rendelkezik, amelyeket államilag elismert bizonyítványokkal vagy hivatalos képzéssel bizonyít.

FV 5.8.5

A betakarítás utáni kezelésekhez felhasznált víz ivóvíz minőségű-e, vagy A felhasznált vizet az illetékes hatóságok alkalmasnak az illetékes hatóság azt alkalmasnak nyilvánította-e? nyilvánították és/vagy az elmúlt 12 hónapon belül vízelemzést végeztek a mosóberendezés belépési pontjánál. Az elemzett paraméterek szintjei az elfogadott WHO küszöbértékeken belül vannak, vagy azokat az illetékes hatóságok élelmiszeripari szempontból biztonságosként fogadják el.

FV 5.8.6

A betakarítás utáni kezeléseknél használt biocideket, viaszt és növényvédőszereket a terméktől és egyéb anyagoktól elkülönítve tárolják?


A termékek vegyi szennyeződésének elkerülése érdekében a biocideket, a viasz és növényvédő szereket stb. a terméktől elkülönítve, az erre kijelölt biztonságos területen kell tárolni.

Szint





Nº

Ellenőrzési pont


FV 5.8.7

Minden dokumentáció, amely a betakarítás utáni kezeléssel kapcsolatos naprakész-e és tartalmazza-e az itt felsorolt minimum követelményeket?  A betakarított termék azonosítása (pl tétel vagy csoport);  A felhasználás helye  A felhasználás dátuma  A kezelés tipusa  A felhasznált termék kereskedelmi neve és hatóanyaga  A felhasznált termék mennyisége

A következő információk feljegyzése szükséges minden betakarítás Főbb utáni biocidek, viaszok és növényvédő szerek alkalmazásáról: kötelezettség  A tétel vagy csoport azonosítója a betakarított és kezelt termékeknek,  A földrajzi hely, a gazdaság neve vagy hivatkozási adatai, vagy a betakarított termék kezelésének helye, ahol az eljárást elvégezték,  Az eljárás pontos dátuma (év/hónap/nap),  Az alkalmazott eljárás típusa (például permetezés, áztatás, gázosítás stb.)  Az alkalmazott készítmény teljes kereskedelmi neve (beleértve a formulációt – fizikai megjelenés (például por, granulátum, szuszpenzió stb.)), a hatóanyag(ok) vagy a hasznos élő szervezet tudományos neve. A hatóanyagot fel kell jegyezni vagy biztosítani kell, a kereskedelmi név és a hatóanyag összekapcsolását.  A felhasznált mennyiség tömege vagy térfogata egy liter vízre vagy más hordozó anyagra vonatkoztatva. Nem N/A

Szint

Minden betakarítás utáni kezelésről feljegyzéseket vezetnek-e, amelyek a következő adatokat is tartalmazzák? FV 5.8.8

Kezelést végző személy?

Valamennyi betakarítás utáni biocid, viasz és növényvédő szeres kezelésnél feljegyzik annak a személynek a nevét, aki a növényvédő szert a betakarított terméken alkalmazta.


FV 5.8.9

A kezelés indoka?

Valamennyi betakarítás utáni biocid, viasz és növényvédő szeres kezelésnél feljegyzik a kezelendő kártevő vagy betegség általános nevét.


FV 5.8.10

Figyelembe vettek-e valamennyi betakarítás utáni növényvédő szeres kezelést a CB 7.6 pont alatt is?

Dokumentumok bizonyítják, hogy a termelő a CB 7.6 pontban figyelembe vett minden betakarítás utáni biocid és növényvédő szeres kezelést és annak megfelelően jár el.



FV 1. MELLÉKLET - GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ MIKROBIOLÓGIAI VESZÉLYEK A TERMESZTÉS ÉS KEZELÉS SORÁN EZ A MELLÉKLET TARTALMAZZA A KÖTELEZŐ DÖNTÉSI FA ALKALMAZÁSÁT A BETAKARÍTÁS ELŐTTI TEVÉKENYSÉGEK SORÁN HASZNÁLT VÍZ MINTAVÉTELI TERVÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ (5.1.1)

1. BEVEZETÉS Mezőgazdasági növényeket általában olyan környezetben termesztünk, ami táptalaja sokféle mikroorganizmus megtelepedésének. A talaj például számos mikroflórát tartalmaz, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a növény részeivel hosszabb ideig vagy akár a teljes életciklusukban. Víz, szél, állatok és egyéb vírushordozók biztosítják ezen mikroorganizmusok mozgását, megtapadását. Következésképp, a növények normális esetben is kapcsolatban vannak természetes és ártalmatlan mikrobiológiai populációkkal. Ugyanakkor, elképzelhető, hogy egyéb patogén mikroorganizmusok (képesek betegséget okozni az emberben) is jelen vannak a környezetben és szennyezhetik a terméket. Szennyeződött friss termékek gyakran okozói ételmérgezéses eseteknek a világ számos pontján. Ezt tükrözi a friss termékek megnövekedett fogyasztása, valamint a termelésben, szétosztásban (koncentráltabb elllátási láncok) és fogyasztói szokásokban bekövetkező változások (több terméket eszünk nyersen, vagy enyhén hőkezelve).


Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint 2007 és 2011 között az Európai Unióban 219 olyan élelmiszer eredetű megbetegedéses eset volt, amelyeket nem állati eredetű élelmiszerek okoztak és 10453 bejelentett ügyet, 2798 kórházi esetet és 58 halálos esetet eredményeztek. Ezek az értékek óvatos becslések, mert a legtöbb ételmérgezéses esetet nem jelentik be. A zöldségek, gyümölcsök különösen érintettek mikrobiológiai szennyeződés tekintetében a következő okokból: 

Gyakran esszük ezeket nyersen.



Számos módon szennyeződhetnek a termelés és csomagolás során, beleértve szennyezett vizet, állati és emberi fekáliát, kezelést végző fertőzött dolgozókat és állatokkal, kártevőkkel való érintkezést.



A mosás, fertőtlenítés csökkentheti a mikrobiológiai populációkat (beleértve a jelen levő patogéneket is), de nem tudja kiküszöbölni a mikroorganizmusokat, vagy garantálni, hogy minden esetben elfogadható szintre csökkenti azok mennyiségét.

Éppen ezért alapvetően fontos minimalizálni a termesztés és a kezelés során a patogén mikroorganizmusok bejutási lehetőségeit és a keresztszennyeződések eseteit.


A GLOBALG.A.P. szabvány és kapcsolódó útmutatói (ezt a dokumentumot is beleértve) felismerte, hogy a fogyasztókra gyakorolt káros hatás és az üzleti kockázatok minimalizálása érdekében a hatékony friss termék biztonság kezelésnek a termőterületen kell kezdődni azzal, hogy minden fázisban azonosítani és felügyelni kell a lehetséges mikrobiológiai élelmisze-biztonsági veszélyeket. 2. CÉL A gyakran nyersen fogyasztott zöldségeknek és gyümölcsöknek olyan mezőgazdasági termelésből kell származniuk, amelyek minimalizálják a patogén organizmusok termesztés, kezelés, használat során történő közvetlen, vagy keresztszennyeződés általi megjelenését. Hatékony élelmiszer-biztonság kezelésnek a termőterületen kell kezdődnie a lehetséges mikrobiológiai élelmiszer-biztonsági veszélyek minden szakaszban történő azonosításával és felügyeletével. Az útmutató célja, hogy segítse a termelőket, ellenőröket megérteni, azonosítani és reagálni a zöldségek, gyümölcsök termesztése során felmerülő mikrobiológiai veszélyekre. Ugyan az ebben a mellékletben adott információk irányelvként szolgálnak, támogatják is a GLOBALG.A.P. Szabvány Ellenőrzési Pontok és Teljesítési Kritériumokat. Ezt a dokumentumot együtt kell kezelni a többi releváns GLOBALG.A.P. által összeállított támogató anyaggal, beleértve a Friss Zöldség-Gyümölcs Elsődleges Termelési folyamatára kidolgozott Mikrobiológiai Kockázatértékelés eszközrendszert. 3. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Friss zöldségek és gyümölcsök termesztése különböző klimatikus és földrajzi feltételek között, különböző mezőgazdasági alapanyagfelhasználással és technológiával valamint különböző méretekben zajlik. A veszélyek (és kockázatok) alapvetően rendszerről rendszerre különbözőek lehetnek. Ezért kockázatértékeléssel szükséges biztosítani, hogy minden egyedi esetben is megfelelő gyakorlatot vezessünk be a biztonságos friss zöldség és gyümölcs termelésre. (Lsd AF 1 Mellékletet a kockázatértékelés folyamatára vonatkozó útmutatót)


A GLOBALG.A.P. az alábbi Ellenőrzési pontokban ír elő kockázatelemzést a mikrobiológiai veszélyek tekintetében:      

AF 1.2.1 – Termőhely története AF 3.1 – Higiénia CB 4.4.2 – Szerves eredetű tápanyagutánpótló anyagok FV 1.1.1 – Termőhely kezelése FV 4.1.1 – A betakarítás előtti tevékenységek során használt víz minősége FV 5.1.1 – A betakarítás és a betakarítás utáni (termék kezelési) tevékenységekre vonatkozó higiéniai alapelvek

A kockázatértékelés következménye az azonosított kockázatok kezelése. A kockázatok kezelésére tervezett folyamatokat ki kell dolgozni és be kell vezetni. A veszélyek azonosításához elemezni szükséges a kockázatokat. A 4. szakasz bemutat néhány olyan veszélyt, amelyeket érdemes figyelembe venni.


4. SPECIFIKUS VESZÉLYEK Patogén mikroorganizmusok életben maradnak és (egyes esetekben) szaporodnak környezetünkben. Következésképp egy gazdaságban számos forrásból származhat szennyeződés. Az elsődleges termelés során minden tevékenységet a jó higiéniai gyakorlatok szerint és a friss zöldség és gyümölcsökkel kapcsolatos potenciális veszélyek minimalizálása mellett kell végezni. A kockázatok értékelésekor és kezelésekor alapvetően 5 fő mikrobiológiai veszélyforrást kell figyelembe venni. Ezen források mindegyike alkalmas a termékek patogénekkel történő szennyezésére, keresztszennyezésére (pl: trágya vagy szerves tápanyagutánpótló anyag szennyezhet vízforrást). Ezért minden veszélyt a “teljes gazdaságra” vonatkozóan kell figyelembe venni.

5.1. Víz

5.2. Állatok, madarak, hüllők és por

5.3. Trágya és állati eredetű tápanyagok

5.4.

5.5.

Személyi higiénia

Eszközök, felszerelés


KERESZTSZENNYEZŐDÉS

TERMÉK

A gazdaságról készített térképek hasznos eszközök, és segítenek lokalizálni és megérteni a gazdaságban jelen lévő veszélyeket. A kockázatértékelések során, javasolt használni a gazdaság térképeit, az azonosított veszélyek dokumentálására és kockázatuk kezelésére. Az alábbi szempontok információként és iránymutatóként szolgálnak kockázatértékeléshez. (A kockázatértékeléshez útmutató a ‘Minden gazdaság modul’ AF 1 Mellékletében található)


5. ÚTMUTATÓ A GAZDASÁGBAN TALÁLHATÓ VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSÁHOZ ÉS A MÉRSÉKLÉSHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKHEZ A következő fejezetek segítenek azonosítani a legáltalánosabb veszélyeket és alternatívákat mutatnak ezek enyhítésére, amelyeket a gazdaság egyes tevékenységei során be kell vezeteni. A termelő úgy tekintsen ezekre mint útmutatóra, segítségre a kockázatértékeléshez, nem pedig mint a veszélyek teljeskörű listájára. 5.1.

Víz

A víz akkor jelent mikrobiológiai kockázatot, amikor patogénekkel szennyeződött és folyamatosan érintkezik a terményekkel illetve a betakarított termékkel. A víz bármikor szennyeződhet a forrásától kezdve a felhasználásáig és érintkezhet a termékkel a termőföldön is és termékkezelés/csomagolás során is. 5.1.1.

Betakarítás előtt használt víz

A termelőknek kockázatértékelést kell végezni a betakarítás előtti műveletek során használt víz minőségére vonatkozóan (nem vonatkozik az ivásra, vagy egyéb nem termékkel kapcsolatos tevékenységekben használt vízre). A kockázat szintjét több tényező befolyásolja, úgy mint a víz minősége, a vízvezeték rendszer tisztasága, a felhasználás időzítése, a felhasználás módja és a termék fajtája. Az alábbi táblázat útmutató, és nem a veszélyek, illetve a mérséklési alternatívák teljeskörű listája. Veszélyforrás (példák)

Mérséklési alternatívák (példák)

Növény fajtája: A víz a növény, fa ehető részével érintkezik.

• •

Alkalmazási mód: Ne úgy öntözzön, hogy a víz a növény ehető részével érintkezik. Ne használja az öntözővizet közvetlenül növényvédőszer, vagy műtrágya kijuttatására azokban az esetekben amikor ehető részek érintkeznek a vízzel.

•

Olyan növények öntözésére, amelyeknél a víz az ehető részekkel érintkezik, a helyi jogszabályoknak megfelelő módon fertőtlenített vizet használjon.

•

A felhasználható víz minősége a termék nyers fogyasztása esetén: 100 ml vízben ‹1000 cfu E. coli

•

A kutakat le kell zárni és be kell fedni.

•

A csöveket, szivattyúkat le kell zárni és tisztán kell tartani.

•

A csatorna és a vízvezeték rendszer tisztaságának heti ellenőrzése

•

Kerülni kell az állatok (házi és nem házi) jelenlétét a vízcsatornában. Amennyiben szükséges, kerítéssel, vagy egyéb módon kell megelőzni az állatok bejutását a vízforráshoz.

•

Ne használja a vízcsatornákat vagy a vezetékrendszert gépek, betakarítási eszközök, stb. mosására.

•

A vízcsatornát el kell különíteni a higiéniai létesítményektől.

•

Vezessen be csepegtető öntözést (ahol ez a növény számára megfelelő).

•

Ne vezesse a szennyvizet a vízáramba.

•

A víz minőségére ugyanaz a követelmény vonatkozik, mint arra a vízre, ami közvetlen kapcsolatba kerül a növény ehető részével.


Víz fúrt kútból

Víz nyitott csatornákból

A növény ehető részeivel kapcsolatba kerülő fagyasztásra vagy hőmérséklet szabályozásra használt víz.


“Sérülékeny” vízforrás, pl: olyan, ahol előre látható, hogy a víz ürülékkel szennyeződik

Keresztszennyeződés

•

Kerüljük az állatok legeltetését a vízkivételi pontoknál.

•

Tavak körül kerítéssel, vagy egyéb módon akadályozza meg az állatok bejutását.

•

Amennyiben a víz érintkezik a növény ehető részével, használjon a helyi jogszabályoknak megfelelően fertőtlenített vizet.

•

Figyelje meg és jegyezze fel, a víz forrás közelében észlelhető jelentősebb állat aktivitást.

•

Mérlegelje, van-e annak kockázata, hogy a szennyvízkezelőből a szennyvíz a csapadék víz miatt bekerülhet-e a vízforrásba.

•

A trágyát úgy kell tárolni és védeni, hogy megakadályozzuk a csurgalék befolyását a vízforrásba.

•

A veszélyek feltárása miatt, legalább hetente ellenőrizzük le a vízforrásokat.

A veszélyek azonosítása és azok enyhítésére bevezetett intézkedéseket követően a termelőnek értékelnie kell a betakarítás előtti vízhasználat kockázatait (CB 5.3.2. és FV 4.1.1). A növény fajtájától és az azonosított veszélyektől függően javasolt, illetve szükség lehet a víz mikrobiológiai állapotának megfelelőségét és állandóságát igazoló vizsgálatokra. Az E. coli széles körben úgy ismert, mint a fekáliás szennyeződés indikátora. A GLOBALG.A.P. Szabvány FV 4.1.2 Ellenőrzési pontja meghatározza a minimum víz vizsgálati gyakoriságot és előírja, hogy a helyi jogszabályi határértékeknek - a víz mikrobiológiai minőségére vonatkozóan (zöldség és gyümölcs esetében)– meg kell felelni. A CB 5.3.3 Ellenőrzési pontnak megfelelően vízvizsgálatot a kockázatértékelés eredménye alapján meghatározott gyakorisággal kell végezni.


Fontos tudni, hogy az időszakos vízvizsgálat önmagában nem bizonyíték a víz minőség állandó megfelelőségére. Ezért a vízzel kapcsolatos azonosított kockázatokat folyamatosan, megfelelően bevezetett jó gyakorlatokkal kezelni kell. A vízvizsgálatok megnyugtatásként szolgálhatnak, hogy a viz forrása megfelelő, minőségének változékonysága ismert és a minőségének fenntartására bevezetett jó gyakorlatok hatékonyak. Mikrobiológiai vizsgálatokhoz a mintát, az öntöző rendszer vépontján vagy az ahhoz legközelebb eső mintavételi ponton szükséges venni. Amennyiben a termelő egy adott vevői elvárásnak igyekszik megfelelni, igazolnia szükséges, hogy a vevői elvárások legalább annyira szigorúak, mint amelyeket a GLOBALG.A.P. meghatároz.



A termelők és ellenőrök segítségeképpen, az alábbi módszert a vízvizsgálat szükségességének meghatározására, egyszerűnek és hatékonynak ítéli a GLOBALG.A.P.:


1A

víz érintkezik a növény betakarítandó részével, legyen az a föld felett, vagy a talajban. Pl: amíg a sárgarépa esőztető öntözésével a víz érintkezésbe kerül a termék ehető részével, úgy az almafák csepegtető öntözésekor ez nem történik meg. Ha pl. az almafák növényvédőszeres kezelése a gyümölcsök megjelenése után történik, akkor a növényvédelemhez felhasznált víz érintkezésbe kerül a növény ehető részével. érzékeny (sérülékeny) vízforrás olyan forrás, ahol előrelátható kockázat áll fenn fekáliával történő szennyeződésre (pl: állatok legeltetése vízkivételi pontoknál, szennyvíz kezelő esővíz miatti túlfolyása). Az érzékeny/ sérülékeny vízforrások gyakran nyílt vizek, úgy mint folyók, természetes tavak, vagy felszíni kutak. Egyéb források is lehetnek sérülékenyek adott körülmények között, ennek lehetőségét és mértékét a termelő a kockázatértékelésében kell, hogy elmezze. 2Az

3Az

éves vizsgálatot abban az időszakban kell elvégezni, amikor a vizet a terméken használják.

4Az

első vizsgálatot az adott termelési szezon első betakarítása előtt kell elvégezni, majd további kettőt a szezon során egyéb időpontokban. A kockázatértékelés alapjaként és a termék szennyeződésének megelőzésére bevezetett intézkedések meghatározásához, legalább két szezonból meg kell őrizni az eredményeket (6 vizsgálat, szezononként 3). Miután a víz minőségének változása ismerté válik, át lehet térni ritkább ellenőrzésre, a minimum évi 1 vizsgálati gyakoriságot betartva. A megfelelő mikrobiológiai állapot elérése érdekében kezelt vizet, minimum évente kell mikrobiológiai vizsgálatra küldeni, kivéve, vezetékes víz használata esetén. Ez esetben a kezelés hatékonyságát igazolni kell, és azt, hogy a víz nem szennyeződött vissza az öntözőberendezésben. A kezelés hatékonyságára a mikrobiológiai vizsgálatok mellett megfelelő alternatíva a kémiai vizsgálat is.


Az FV 4.1.2 szabványpont szerint, a mikrobiológiai vízminőséget illetően a termelőknek a helyi jogszabályi határértéket kell követni. Amennyiben nincsenek helyi határértékek, a WHO• kezelt vizek biztonságos mezőgazdasági használatára vonatkozó mikrobiológiai útmutatóját kell a GLOBALG.A.P. által tanúsított gazdának figyelembe venni, pl: a WHO ajánlásából a 2006-os legszigorúbb értékek a mérvadó: 1000 cfu (vagy MPN) E.coli/100ml (cfu: telepképző egységek száma (colony forming units), MPN: legvalószínűbb szám (Most Probable Number). A GLOBALG.A.P. az E. coli-t mint fekális szennyeződés indikátorát ismeri el. Amennyiben a vízvizsgálatok alapján a kockázatértékelés eredménye az, hogy a termék szennyeződhet, a termelőknek megfelelő intézkedéseket kell bevezetnie a víz általi szennyeződés megelőzésére/enyhítésére, de nem feltétlenül kell további vízvizsgálatokat végeznie. *WHO 2006 Útmutató a szennyvizek, salakanyagok, “szürke víz” biztonságos használatához, 4 kötet: Salakanyagok és “szürke víz” alkalmazása a mezőgazdaságban, 62 old. 5.1.2. Betakarítás utáni (és ‘betakarításkori’) alkalmazás (beleértve az újrahidratálást, mosást stb.) A betakarítás során, illetve betakarítás után (FV 5.3.1 (M) és FV 5.7.1 (M) és FV 5.8.5 (M)) a termék kezelésére vagy mosására használt víznek olyan biztonságos forrásból kell származnia, amely mikrobiológiai szempontból megfelel az ivóvizekre vonatkozó előírásoknak (vagy az erre illetékes hatóság alkalmasnak nyilvánította). Ahol a vizet visszaforgatják, ott azt megfelelően kezelni kell. A következő táblázat eszköz, segít azonosítani a betakarítás utáni vízhasználat során jelentkező lehetséges veszélyeket, és példákat mutat olyan alternatívákra, amelyek mérséklik a veszélyeket és a gazdaság tevékenységére adaptálhatók. Az alábbi táblázat útmutató a termelő részére, nem teljeskörű és kizárólagos lista.


Veszély forrás (Példák) Nem hálózati (városi) vizet használnak

 

A víz forrást úgy kell tervezni, kialakítani és karbantartani, hogy megelőzze a lehetséges szennyeződést. Fontolja meg engedélyezett fertőtlenítőszer alkalmazását.

Mosásra, vagy a termék “frissítésére” öntözővizet használnak

 

Az öntözővíz mosásra vagy a termék frissítésére történő használata nem engedélyezett. A termék mosására vagy frissítésére használt vízforrás minősége, meg kell hogy feleljen az ivóvizre vonatkozó követelményeknek (vagy mikrobiológiailag azzal megegyező).

Víz keringtetése berendezésben

   

A vizet a helyi hatóságok által engedélyezett fertőtlenítőszerrel kell kezelni (FV 5.7.2 (M)). Ügyeljen a vízcsere gyakoriságára Ellenőrizze a víz fertőtlenítőszert olyan gyakorisággal, hogy az egészségügyi feltételek biztosítottak legyenek. A víz kezelésével kapcsolatos (fertőtlenítőszer stb.) feljegyzéseket meg kell őrizni, amelyet egy ellenőrzéssel megbízott személy minimum napi rendszerességgel leigazol. Az ellenőrzés és a helyesbítő intézkedések gyakoriságát világosan meg kell határozni és be kell tartani. A berendezéseket naponta meg kell tisztítani és szárazon kell tárolni a következő napig. A berendezések tisztaságának felülvizsgálatát naponta el kell végezni és az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni. A takarításról és a fertőtlenítésről a feljegyzéseket meg kell őrizni. A berendezéseket a kockázatelemzésnek megfelelően kell fertőtleníteni - figyelembe véve a növény fajtáját, a berendezést, a víz forrását stb. Csak az ivóvízre vonatkozó mikrobiológiai követelményeknek megfelelő utántöltő vizet használjon (FV 5.3.1 (M), FV 5.7.1 (M), FV 5.8.5 (M)).

Betakarítás utáni ellenőrzések és feljegyzések készítése

Mosásra használt tartályok, vezetékek, szivattyúk tisztítása



    

Utántöltő víz



Jég alkalmazása hűtésre vagy tárolásra (vagy bármilyen szempontból a betakarítás utáni folyamatok során)

  

Jeget ismert szállítóktól kell beszerezni. A beszállító igazolni tudja, hogy a jéghez felhasznált víz minősége megfelel az elvárásoknak (ivóvíz). Jeget csak olyan forrásból lehet készíteni, amely megfelel az ivóvízre vonatkozó mikrobiológiai követelményeknek (FV 5.3.1 (M)).

Jég tárolása a gazdaságban

 

A jeget higiénikus körülmények között kell kezelni, hogy megelőzzük a keresztszennyeződést (FV 5.3.1 (M)). A jeget fedett tartályban vagy hasonló módon kell tárolni, hogy az.állat, vagy madár álatal okozott, véletlenszerű szennyeződése elkerülhető legyen. A jég soha nem érintkezhet a talajjal, vagy egyéb lehetséges szennyező forrással. Minden a jég kezelésére vagy zúzásához használt eszközt tisztán és megfelelően kell tárolni. Az ivóvízre előírt mikrobiológiai követelményeknek nem megfelelő víz nem használható jég mosására vagy állapotának fenntartására.

  



Döntést támogató útmutató a betakarítás utáni, víztől származó mikrobiológiai szennyeződés veszélyének értékelésére

Az “Élelmiszer-biztonsági útmutató friss termék előállító gazdaságoknak” alapján. Ausztrál Kormány Agrár Minisztériuma, Halászat és Erdészet.


5.1.3.

Váratlan eseményből származó víz, mint pl. áradás, erős esőzés

Erős áradás következtében, veszélyes szennyezőanyagok halmozódhatnak fel a területen (pl: mérgező anyagok, ürülék, állati hulla stb.), ami a talaj, víz, berendezések stb. szennyezése által, közvetlenül, vagy közvetve befolyásolja a növényt a tenyészidőszaka során. Ahol az áradásnak reális kockázata van, ott a termelőnek a kockázatot mérséklő stratégiákat kell bevezetnie. (Megjegyzés: az esőzés, törött öntözőcsövek stb. miatt kialakult víztócsa nem minősül “áradásnak”, esetükben nincs reális kockázata olyan mikrobiológiai szennyeződésnek, ami a lakosság egészségére veszélyt jelentene). Az alábbi táblázat eszközként segíti azonosítani a váratlan eseményekből származó, vízzel járó leggyakoribb veszélyeket és a mérséklési módszerekre javaslatokkal szolgál, amelyeket a gazdaság műkédéséhez igazítva alkalmazni kell. Veszély forrás (Példák)


Áradás a tenyészidőszak alatt (és a termékeket várhatóan nyersen fogyasztják (pl. hatékony hőkezelés nélkül).



Ültetés előtt áraszotta el a területet víz.



Az áradás visszahúzódása és az ültetés/vetés között megfelelő időnek kell eltelni. A GLOBALG.A.P. javaslata szerint ez minimum 60 nap legyen. Kockázatelemzés alapján ez az időtartam ettől eltérő lehet.




Az áradás súlytotta talajjal kapcsolatba került berendezések tisztítása, fertőtlenítése a keresztszennyeződés megelőzését szolgálja. Nem lehet terméket vagy csomagolóanyagot tárolni azokon a területeken, amelyek a szezon során bármikor árvíz alatt voltak.






Kotrási műveletek eredményeként keletkezett üledék, hordalék felhalmozódása



Árvizes területről származó növények nem alkalmasak friss fogyasztásra. (Megjegyzés: az FDA azokat a növényeket, amelyek árvizes területről származnak “hamisított” árunak tekintik, ami nem alkalmas emberi fogyasztásra) Áradás után öntözővíz vizsgálat szükséges hogy abban a humán kórokozók jelenléte kizárható legyen .

Az üledék mikrobiológiai szennyeződést tartalmazhat, ezért az iszapot nem szabad a termesztés vagy kezelés helyére hordani.

5.1.4. Víz vizsgálati előírás Amennyiben a kockázatelemzés vagy egyéb követelmény mikrobiológiai mintavételezést ír elő, a következő szempontok szerint javasolt eljárni:    

5.2.

A véletlen szennyeződés elkerülése érdekében a mintavételért felelős személy megfelelően képzett legyen, hogy a mintavétel helyes technikával történjék A minták gyűjtésére steril tartályokat kell használni. A minákat hűvös helyen kell tárolni (ideális a nem több mint 2 oC). A mintákat 24 órán belül el kell juttatni egy ISO 17025 vagy ezzel egyenértékű szabvány szerint működő laboratóriumba.

ÁLLATOK, MADARAK, HÜLLŐK, ROVAROK ÉS POR JELENLÉTE

Állatok, madarak, hüllők és azok ürüléke, rovarok és por mind alkalmasak kórokozó szervezetek hordozására, és ilyen módon a friss termékek és víz szennyezésére. Ezen veszélyekből eredő kockázatok minimalizálására ésszerű intézkedéseket (lásd a példákat alább a táblázatban) kell a betakarítás és a betakarítás utáni tevékenységekre bevezetni. Az AF 1.2.1 (M) követelményben előírt termőhely kockázatértékelés is előírja a termelőnek, hogy a mikrobiológiai veszélyekkel számolnia kell. Fontos, hogy a direkt és indirekt szennyeződési lehetőségek is figyelembe legyenek véve. Indirekt szennyeződések pl.:


 Trágya vagy komposzt felhalmozódás (ami adott esetben távol helyezkedik el bármelyik állati populációtól) és bemosódhat a termelő/kezelő területekre.  A vízrendszer szennyeződése állati populációtól vagy trágyától: A víz a felhasználása előtt szennyeződhet. A következő táblázat eszközként használandó, segít azonosítani az állatok, madarak, hüllők, rovarok és por jelenlétéből fakadó leggyakoribb veszélyeket, valamint megismertet néhány mérséklési alternatívával, amelyeket a telephely adottságainak megfelelően kell alkalmazni. Csak útmutatóként szolgál, nem teljeskörű és kizárólagos lista. A termelőnek legalább az alábbi (a gazdaságára alkalmazható) veszélyekkel számolnia: Veszély forrás (példák)

Mérséklési lehetőségek (példák)

Szomszédos földek használata (általános)

A termőterület lehetséges szennyeződését megelőzendő a szomszédos terület használatából eredő, azonosított kockázatok kezelésére intézkedéseket kell bevezetni. (AF 1.2.2 M)). Tipikus mérséklési stratégiák az alábbiak lehetnek:  Távolság: Ésszerű feltételezés, hogy a távolság növekedésével csökken a fenyegetettség, de a távolság önmagában még nem garantálja, hogy ‘nincs kockázat’.  Határok: A kockázatok csökkentése érdekében szükség lehet fizikai határokra, úgy mint kerítés, sövény, támfal, árok illetve egyéb, állatokat felügyelet alatt tartó intézkedésekre. Fizikai határokat alkalmazhatunk az állatok visszatartására/bejutásuk korlátozására illetve hogy megelőzzük a hulladék beszivárgását a termékkezelő területre. • Azonosítsa a növénytermesztés szempontjából érintett állat populációk elhelyezkedését és távolságukat ezektől a tevékenységektől. • Azonosítsa a növény közelében lévő állati gyülekező helyeket (pl: vályúk itatók, etetők) és vezessen be megfelelő intézkedéseket az érintett területen, különösen a betakarítási időszakra. • Építsen kerítést, vagy emeljen más fizikai határt. A kerítés az állati populáció/ vagy tevékenységnek megfelelő erősségű legyen. • Azonosítsa be a lehetséges szennyeződési útvonalakat, hogy megfelelő megelőző intézkedéseket tudjon hozni. • Kutakat és egyéb vízforrásokat le kell takarni és meg kell óvni az állatoktól. • A kerítés állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. • A közeli terület lejtése (pl: a hulladék a termelő terület felé, vagy attól elfolyik). • Mi az uralkodó szélirány? (Van-e annak jelentős esélye, hogy a szél szennyeződést sodor magával a területre?) • Fizikai határok, a trágya/komposzt területre, vagy vízforrásba történő bejutásának megkadályozására. • A határok folyamatos ellenőrzése. • A betakarított terményt ellenőrzött területen kell tárolni. • A betakarított terményt a nap végén be kell tárolni.


A szomszédos kereskedelmi működésből adódóan állati populációk, vagy állati tevékenység jelenléte a növények közelében.

Komposzt telep/trágyahalom jelenléte a gazdasághoz közeli területeken.

Állatokat, kártevőket, madarakat vonzó tevékenység jelenléte/közelsége. Haszonállatok Kártevő fajták (pl: rágcsálók, madarak, legyek)

• • •

Kerülje a háziállatokat a gazdaságban, vagy a termő területen. A haszonállatokat felügyelet alatt kell tartani. Bevezetett naprakész kártevőírtási tervvel kell rendelkezni (ahol ez szükséges) amelyet időnként felül kell vizsgálni


Döntési fa az állatok jelenlétéből fakadó veszélyek értékelésére


A döntési fa segít a veszélyek azonosításában és a kockázatok értékelésében. Az alábbi döntési fa csak útmutató. A példa nem biztosan alkalmazható minden eseményre. Ha például növénytermesztés állattartással párosul hasonló elemzést kell végezni.

Ahol lehetséges szennyező források közelében zöldséget, gyümölcsöt termesztenek, kezelnek, a termelőnek meg kell tudja magyarázni, hogy a kockázatokat és az azokat mérséklő intézkedéseket mi alapján ítélték elfogadhatónak.


5.3. ÁLLATI TRÁGYA ÉS TÁPANYAGUTÁNPÓTLÓ ANYAGOK Az állati trágya és egyéb természetes tápanyagutánpótló anyagok mikrobiológiai szennyező források lehetnek. A termelő a szerves trágya kockázatát elemezze (CB 4.4.2 (M)), és azok kiküszöbölésére vezessen be megfelelő intézkedéseket. A megfelelő idő alatt és hőmérsékleten végzett, ellenőrzött komposztálási folyamaton átesett trágyában / komposztban, kisebb a kórokozói jelenlét kockázata. Ezért a korokozók előfordulásának csökkentési módja a természetes tápanyagforrások komposztálása.


Amennyiben a termelő a humán kórokózók elpusztítása érdekében nem kopsztált vagy más módon nem kezelt híg vagy szilárd nyers trágyát használ, a kockázat megítéléséhez az alábbi döntési fát kell, hogy alkalmazza (FV.2.1.(M)).


A következő táblázat eszközként szolgál, segít azonosítani a nyers vagy kezelt állati trágyák használata során felmerülő leggyakoribb veszélyeket és példákat mutat azokmérséklésének lehetőségeire. Útmutató a termelők részére és nem teljeskörű és kizárólagos lista. Veszély forrás (Példák)


Kezeletlen, szerves állati trágya alkalmazása

•

• • A kezeletlen vagy kezelt szerves tápanyagutánpótló anyagok anyagok, komposzt és állati trágya tárolása

• • • •

Komposzt vagy kezelt trágya alkalmazása

• • •


• Komposztálás vagy trágya kezelés a gazdaságban

A nyers vagy komposztált állati trágya kijuttatásának berendezései

• • • •

Fásszárúak esetén rügyfakadás előtt, minden más növény esetén legalább 60 nappal betakarítás előtt bele kell forgatni a talajba FV 4.2.1 (M). Kivételes esetben fásszárúaknál a kezeletlen, nyers állati trágya rövidebb időintervallummal is bedolgozható (CB 4.4.2), ha kockázatértékelés igazolja a gyakorlatot és az nem befolyásolja az élelmiszer-biztonságot. Az intervallum semmi esetben sem lehet rövidebb, mint 60 nap a betakarítás előtt. Lásd fentebb a döntési fát. Figyelembe kell venni a terület lejtését, hogy a nyers trágyalébe illetve terménybe kerülése elkerülhető legyen. A kijuttatott állati trágya talajba keverése, csökkenti a trágya elfolyásának, illetve folyó vízek, szomszédos területek szennyezésének kockázatát. Javasolt ezt a gyakorlatot alkalmazni. Vízforrástól távol kell elhelyezni. Fizikai akadályok segíthetnek felfogni a csurgalékot, hogy azok vízbe jutása elkerülhető legyen. Védeni szükséges eső ellen, a kimosódás elkerülésére, illetve állatok, szél és egyéb, állatok általi széthordás ellen. Kerüljük az emberek, állatok vagy gépek közlekedését a frissen trágyázott területen. A trágya tárolót ne helyezzük a zöldség, gyümölcs termőterület, vagy a betakarításhoz használt eszközöket, anyagokat tároló létesítmény közelébe. A komposztálás során 3 napig 55 oC feletti hőmérsékleten tartás elegendő a kórokozók elpusztításához. A trágyahalmot forgatni szükséges, hogy biztosítható legyen a halom minden pontján az adott hőmérséklet. Amennyiben komposztot vagy kezelt állati trágyát vásárolnak, a beszállítónak kell a kezelést igazolni. A kijuttatott kezelt trágya bekeverése a talajba csökkenti a trágya elfolyásának, illetve a folyó vízek, szomszédos területek szennyezésének kockázatát. Javasolt ezt a gyakorlatot bevezetni.. A kijuttatás és termesztés közötti idő hosszát meg kell határozni. A komposztált trágya kijuttatása és a zöldség-gyümölcs betakarítása közötti időt maximalizálni kell. A termelőnek igazolnia kell, hogy a komposztálás megfelelően ellenőrzött folyamat. A feljegyzések a következőket tartalmazhatják: a komposztálás részleteit, a kezelés dátumát, a trágya maximális hőmérsékletét. A trágyát ne tárolja friss zöldség, gyümölcs termőterület vagy a betakarításhoz használt eszközök, anyagok tárolóterülete közelében. Fizikai akadályok segíthetnek felfogni a csurgalékot, hogy elkerüljük azok vízbe kerülését. Berendezések (úgy mint traktor, teherautó, szállítójármű) és az eszöközök a kezelt terület, raktárak vagy trágyázott terület között való közlekedésük során szennyezhetik a terméket. Minden kezeletlen trágyával kapcsolatba kerülő berendezést (traktorok, eszközök) meg kell tisztítani, mielőtt olyan területen használják, ahol betakarítás folyik

Trágya alkalmazása (kezelt, vagy nem kezelt szomszédos területen)

•

Kerülje a szomszédos területen alkalmazott trágyával való keresztszennyeződést. Figyeljen az öntöző csatornákon keresztül történő szivárgásra, szennyezésre. Trágyahalmot ért erős esőzés termőterületre történő szivárgást eredményezhet a betakarítás előtti vagy alatti időszakban.

Növény típusa

•

Alacsony növésű növényekre öntözés vagy erős esőzés során könnyen felfröccsenhet a talaj. Ezeket a termékeket ezért magasabb kockázatúnak kell értékelni, mivel a talajban a trágyában (vagy egyéb forrásból) túlélhetnek a kórokozók. Azon növények esetében ahol az ehető rész nem érintkezik talajjal, a szennyeződés valószínűsége kisebb.


5.4. SZEMÉLYI HIGIÉNIA (dolgozók és látogatók) A dolgozók és a látogatók megfelelő higiéniája alapvető eleme a friss termék termelés élelmiszer-biztonságnak. A követelmény a vonatkozó kockázatértékelést illetően az AF 3.1 (m), a betakarítási folyamatra pedig az FV 5.1.1 (M) pontokban található. Az alábbi feltételek biztosítása elősegíti a higiéniai szabályok betartását:

• • •

A higiéniai létesítmények és infrastruktúra elérhető a dolgozók számára. Minden dolgozó részesült higiéniai és egészségügyi oktatásban, és az azzal kapcsolatos információk birtokában vannak. Megfelelő felügyelettel biztosítják az utasítások betartását.

5.4.1. Higiéniai létesítmények a dolgozók számára Az alap higiéniai szempontok betartása érdekében a dolgozók alábbi eszközökhöz, berendezésekhez való hozzáférését biztosítani kell. a) WC és kézmosó (szántóföldi higiéniai állomás). Minden termő területen dolgozó számára megfelelő higiéniai körülményeket kellene biztosítani, a betakarításkor dologzóknak viszont KÖTELEZŐ tiszta WC-t és kézmosót kihelyezni a munkaterületük közelében (FV 5.2.2 (m)).


A következő táblázat eszközként szolgál, segít azonosítani a higiéniai létesítményekkel kapcsolatos leggyakoribb veszélyeket és példákat mutat azok mérséklésének lehetőségeire. Ezeket a gazdaság tevékenységének megfelelően kell alkalmazni. Útmutató a termelő részére, nem teljeskörű és kizárólagos lista. Veszély forrás (példa)


WC-k száma

•

A dolgozók létszámának és jogszabályi előírásoknak megfelelő számú WC-t kell a területen dolgozók számára biztosítani.

WC-k elhelyezése

• • • • • • • •

A WC-k elhelyezése és típusa függhet a helyi szabályozásoktól. A WC-ket a munkaterülethez megfelelő közelségben kell elhelyezni. A WC legyenek a természetes vizektől, kúttól, tartályoktól távol. Ne helyezzünk WC-t áradásra hajlamos területre. A jogszabályoknak megfelelő WC-ket kell elhelyezni, amelyek legyenek a dolgozók számára könnyen hozzáférhetők. A dolgozók minden szükséges esetben használhassák a WC-ket. A WC-ket mosható anyagból kell készíteni vagy befedni. A létesítmény tisztaságát és felszerelését (tiszta víz, papírtörlő stb.) meghatározott gyakorisággal ellenőrizni kell. Az ellenőrzést igazoló feljegyzések rendelkezésre állnak. A higiéniai állomást megfelelően tiszta állapotban kell tartani, hogy a talajjal, vízzel, terménnyel, dolgozóval történő szennyeződés elkerülhető legyen. Kézmosót/kézmosó helyiséget kell biztosítani a WC-n belül vagy ahhoz megfelelő közelségben, valamint egyéb helyszíneken, ha szükséges. A dolgozók számára a kézmosáshoz tiszta vizet és szappant kell biztosítani. (Ez a betakarításban résztvevők (FV 5.2.1 (M) és a termékkezelők számára követelmény (FV 5.2.3 (M)). WC használat utáni kézmosásra felszólító táblákat kell elhelyezni. Az ellenőrök / műszakvezetők ellenőrzik az utasítás betartását.

Hozzáférés WC-k állapota

• Kézmosó / kézmosó helyiségek

• • • •


Hulladék és szennyvíz

• • • •

5.4.2.

A WC-kben, kézmosókban keletkezett hulladékot és szennyvizet úgy kell gyűjteni és ártalmatlanítani, hogy azok ne szennyezhessék a terméket, területet, növényeket, anyagokat. Naponta, illetve a dolgozók számának és a rendszer kapacitásának megfelelő gyakorisággal szükséges a hulladékot eltávolítani. A hulladéktárolót megfelelő gyakorisággal, a gazdaság körülményeit figyelembe véve alaposan meg kell tisztítani. A hulladék semmilyen körülmények között nem dobható természetes vízbe, kútba stb.

Személyes védőruházat

Minden dolgozónak megfelelő külső ruházatot kell hordania (FV 5.1.3 (M)). Politikát kell bevezetni, amely meghatározza az egyes munkák, tevékenységek során viselt munkaruhával kapcsolatos elvárásokat (beleértve az ültetést, betakarítás előtti ellenőrzéseket, betakarítást, betakarítás utáni ellenőrzéseket stb.). A következő táblázat eszközként szolgál, segít azonosítani a személyes védőruházattal kapcsolatos leggyakoribb veszélyeket és példákat mutat azok mérséklésének lehetőségeire. Ezeket a gazdaság tevékenységének megfelelően kell alkalmazni. Útmutató a termelő részére, nem teljeskörű és kizárólagos lista. Veszély forrás (példa)


Munkaruha

• •


Vágás, sérülés, vérzés Idegen anyag

• • •

5.4.3.

A betakarítás során biztosítani kell a munka típusának megfelelő tiszta ruházatot, ami a megfelelő napi használat során nem tud szennyeződést okozni. Amennyiben a munkaruha vegyszerrel, fekáliával, sárral, vérrel stb. szennyeződik, azt a termék szennyeződésének elkerülése érdekében cserélni kell. A dolgozók, ellenőrök / műszakvezetők tájékoztatást kell kapjanak a vágásból stb. eredő vérzés esetén követendő eljárásról. Ékszer, test piercing és egyéb laza tárgy viselése fizikai (vagy esetleg mikrobiológiai) szennyeződési kockázat. Szabályokkal kell korlátozni ezek betakarításkori viselését, ahol ez fennáll. A termék jellegétől függően (és amennyiben ez értelmezhető), a betakarításkor szükséges lehet a hajháló viselése, hogy a termék szennyeződését elkerüljük.

Higiéniával és egészséggel kapcsolatos információk és képzés a dolgozók részére

Minden dolgozó, ellenőr / műszakevzető részére alap higiéniai képzést kell tartani, a következők figyelembevételével: a) A higiéniai utasításban kell rögzíteni a gazdaság, a termelt növények és a körülmények szempontjából lényeges minden alapinformációt. b) Oktatást kell tartani a dolgozók számára arról, hogy a termékkezelőben betegen tartózkodás veszélyt jelent, és az ilyen esetet a gazdaság vezetőjének be kell jelenteni. A betegség utáni munkába való visszatérés megállapodás kérdése. c) Az egyes esetek kezelésének módjával, a nem megfelelő higiéniai körülmények (pl. madarak-, rágcsálókés mi bizonyíthatja a jelenlétüket, a háziállatok közelsége, a hulladékok kezelése) azonosításával kapcsolatos oktatásban kell az ellenőröket/műszakvezetőket részesíteni. d) Egyértelmű hatáskörrel kell ellátni az ellenőröket / műszakvezetőket a higiéniai eljárás, utasítás alkalmazásának/bevezetésének nyomonkövetésére.


5.5 Felszerelés A berendezés magában foglalja a betakarítás gépeit, tároló edényeket, eszközöket. Ha a berendezés mikrobiológiai veszéllyel érintkezik, keresztszennyezheti vele a terméket. Ezért a berendezéseket tisztán és jó állapotban kell tartani.

5.5.1

Betakarításhoz használt tárolók és eszközök

A következő táblázat eszközként szolgál, segít azonosítani a betakarításhoz használt, tárolókkal és eszközökkel kapcsolatos leggyakoribb veszélyeket és példákat mutat azok mérséklésének lehetőségeire. Ezeket a gazdaság tevékenységének megfelelően kell alkalmazni. Útmutató a termelőnek, nem teljeskörű és kizárólagos lista. Veszély forrás (példa)


• Nem tiszta tárolók és eszközök használata


Tárolók és eszközök érintkezése talajjal

• • • •

Nem oktatott dolgozók

•

Érintkezés szennyezőanyagokkal

•

A betakarításkor használt tárolóedények egyéb felhasználása

• • •

Hulladék/szemét

• • •

Tisztán és jó állapotban kell tartani, hogy ne szennyezhessék vagy károsítsák a terméket (FV 5.2.4 (M)). Szemrevételezéssel ellenőrizni kell, hogy alkalmasak-e használatra. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a tárolók szennyezettek, használat előtt el kell mosni azokat. A termék betakarításához és a betakarítás utáni kezeléshez használt eszközöket a tevékenységtől, a növénytől (stb.) függően időnként fertőtleníteni szükséges. (Megjegyzés: fa nyelű eszközöket nem lehet teljesen fertőtleníteni.) A nem tisztítható vagy idegen -anyag veszélyt jelentő sérült tárolókat nem lehet a termékekhez használni. A termékek betakarításához és betakarítás utáni kezeléséhez használt tárolók nem érintkezhetnek közvetlenül a talajjal. Kartonlapok, fóliák vagy egyéb megoldás segíthet a csomagolóanyagot úgy tárolni, hogy ne érintkezzen a talajjal. A dolgozóknak képzést kell tartani arról, hogy csak tiszta és jó állapotú tárolókat és eszközöket használjanak. Amennyire lehetséges minden szennyeződéstől meg kell tisztítani a rakodófelületet és a dobozokat a betakarítások között. Minden olyan tárolót, aminél felmerül a gyanú, hogy trágyával, állati/emberi fekáliával, vérrel szennyeződött vagy madár ürülék található rajta, használat előtt tisztítani és fertőtleníteni kell. A betakarításhoz használt tárolóedényeket csak a betakarított zöldség és gyümölcs tárolására lehet használni, más anyag vagy dolog tárolására tilos. A mezőgazdaságban dolgozókat ennek megfelelően kell oktatni. A termőterületen végzett csomagolási tevékenységből eredő hulladékot/szemetet úgy kell kezelni, hogy ne jelentsen keresztszennyeződési kockázatot. A betakarításhoz használt tárolókat nem lehet szemét/hulladék tárolásra használni. Az ehetetlen vagy veszélyes anyagokat, melléktermékeket tároló edényeket jelölni kell. A hulladék gyűjtésére használt tárolókban nem lehet friss zöldséget, gyümölcsöt vagy csomagolóanyagot tárolni.


5.5.2

Betakarítás gépei és berendezései

A következő táblázat eszközként szolgál, segít azonosítani a betakarítás gépeivel és eszközeivel kapcsolatos leggyakoribb veszélyeket és példákat mutat azok mérséklésének lehetőségeire. Ezeket a gazdaság tevékenységének megfelelően kell alkalmazni. Útmutató a termelő részére és nemteljeskörű és kizárólagos lista. Veszély forrás (példa)


A termékben okozott kár

•

A betakarításhoz használt gépeknek megfelelően kalibráltnak kell lenni és használatuk nem okozhat a termékben fizikai sérülést.

A betakarításhoz használt gépek tisztasága A szállítójárművek tisztasága

• • • • •

A betakarításhoz használt gépeket a gyártó utasításának és a munka körülményeinek megfelelően kell tisztítani, mosni. A betakarításhoz használt eszközök nem okozhatnak keresztszennyeződést a termékben (FV 5.2.4 (M)). A gépet minden nap ellenőrizni szükséges, hogy ne maradjon benne termék. A keresztszennyeződések elkerülése érdekében minden járművet megfelelően kell tisztítani és ahol szükséges, fertőtleníteni. Szennyezett járművet nem lehet használni.


•

Meg kell akadályozni, hogy a gépek és szállítójárművek a termőföld vagy betakarítás helyszínének megközelítéséhez potenciálisan szennyezett területen haladjanak át (pl: kezeletlen trágyával összefüggésbe hozható területen). Azokat a járműveket amelyek friss és csomagolt zöldséget és gyümölcsöt szállítanak, nem használhatják higiéniailag veszélyes anyagok szállítására.


•


5.5.3

A betakarított termékek átmeneti tárolása

A termékeket ellenőrzött körülmények között kell tárolni úgy, hogy elkerüljük a veszélyeket, sérüléseket, szennyeződést. A tároló és kezelő területek megfelelőségére kockázatértékelést kell végezni. A következő táblázat eszközként szolgál, segít azonosítani a termények átmeneti tárolásával kapcsolatos leggyakoribb veszélyeket, és példákat mutat azok mérséklésének lehetőségeire. Ezeket a gazdaság tevékenységének megfelelően kell alkalmazni. Útmutató és nem teljeskörű és kizárólagos lista. Veszély forrás (példa)


Ellenőrizetlen tárolás

•

Minden a termőterületen vagy üvegházban csomagolt vagy kezelt terméket éjszakára el kell távolítani a területről.

A terület tisztasága A termékek tárolására használt épület vagy szín karbantartása

• • • •

Hulladékok

• • • •

A betakarított terményt tiszta helyen kell tárolni, hőtől, állatoktól és egyéb lehetséges szennyeződésektől védve. A megfelelő körülmények biztosítása érdekében a helyiségeket időszakosan ellenőrizni szükséges. Az épületeket úgy kell karbantartani, hogy a betakarított termény számára ne jelentsen higiéniai kockázatot. A csöveket, vezetékeket, felső felfüggesztéseket, amennyiben vannak ilyenek, úgy kell kialakítani és karbantartani, hogy kondenzáció ne csepeghessen a termékre, alapanyagra vagy élelmiszerrel érintkező felületre. A hűtésből eredő kondenzvizet a terméktől, termékkel érintkező felülettől távol kell leereszteni, elvezetni. Légbeszívókat ne telepítsünk olyan helyre, ahol szennyeződhet (hogy elkerüljük mikrobiológiai veszély megjelenését). A tető sérüléseit azonnal azonosítani, ellenőrizni és javítani szükséges. Hulladék/szemét gyűjtőket/tárolókat zárva és (amennyire lehet) a létesítmény bejáratától és a termék kezelő/tároló területektől távol kell elhelyezni. Kártevő ellenőrzési naplót kell vezetni a gyümölcs tároló/kezelő területeknek az FV 5.6.3 (m) Ellenőrzési pontnak megfelelően. A kártevőírtó szereket a vonatkozó előírásoknak, szabályoknak megfelelően kell alkalmazni. A kártevőírtással kapcsolatos feladatokat erre kiképzett személynek kell végezni (megfelelő engedéllyel rendelkező személy, ahol ezt jogszabály előírja). A tároló területen kerüljük a kártevők/állatok búvóhelyéül szolgáló tárgyakat/tételeket (pl: megfelelő a gyomirtás a terület körül).


Kártevők a termék tároló/termék kezelő területen

• • • •


6. EGYÉB HASZNOS INFORMÁCIÓ 6.1.

KÓROKOZÓ TÍPUSOK

A gyümölcsök, zöldségek fogyasztása ritkán okoz élelmiszer eredetű megbetegedést. Ha ilyen mégis előfordult, azokat az eseteket a mikroorganizmusok-baktériumok, vírusok vagy paraziták egy tipikus, szűk csoportja okozta. Az alábbi 1. táblázat bemutat néhányat azokból a mikroorganizmusokból, amelyek kirívó esetek okozói voltak (megjegyzés: a lista nem teljeskörű.) 1. Táblázat: Kirívó élelmiszer eseteket okozó kórokozó mikróbák listája és tulajdonságaik MIKROORGANIZMUS

LEGGYAKORIBB FORRÁSA


BAKTÉRIUMOK Escherichia coli O157:H7 és egyéb törzsek

Állati eredetű fekáliák, különösen a marha, szarvas és humán. Szennyezett öntözővízzel vagy egyéb célra használt vízzel keresztszennyezhet.

Salmonella spp. Shigella spp.

Állati és humán fekáliák. Szennyezett öntözővízzel vagy egyéb célra használt vízzel keresztszennyezhet. Humán fekáliák; szennyezett öntözővíz, vagy egyéb célra használt víz.

Listeria monocytogenes

Talaj, nedves környezetben folytatott élelmiszer termelés.

VIRUSOK Hepatitis A

Humán fekáliák és vizelet. (Nincs ismert állati terjesztője ennek a a kórokozónak.) Szennyezett öntözővíz vagy egyéb célra használt víz. Kézmosás elmulasztása WC használat után.

Norovirus (korábbi nevén Norwalk virus)

Humán fekáliák és hányás. (Nincs ismert állati terjesztője a kórokozónak.) Szennyezett öntözővíz vagy egyéb célra használt víz. Kézmosás elmulasztása WC használat után.

PARAZITÁK Cryptosporidium spp. Cyclospora spp.

Állati és humán fekáliák. Parazitát hordozó emberektől származó fekáliák. Öntözésre, növényvédőszer kijuttatására vagy egyéb célra használt szennyezett víz.

A www.fda.gov alapján.




Kiadás dátuma

160831_GG_IFA_CPCC_AF_V5_0-2_hu 160509_GG_IFA_CPCC_AF_V5_0-1_hu 2016. augusztus 31.

Módosítások leírása FV 4.1 – címből szövegrész törlése; FV 4.1.2 – szintváltozás jelölése FV 4.2.1 CC – szöveg hozzáadása a második paragrafushoz; FV 5.1.1 CC – egy szó hozzáadása a második paragrafushoz; FV 5.1.6 CC – egy szó hozzáadása a második paragrafushoz; FV 5.4.5 CC – szövegrész törlése; FV 5.5.1 CC – szövegrész törlése; Annex FV 1 – szöveg hozzáadása az 5.3-ban a táblázat alatt





INTEGRÁLT FARM MINÖSÉGBIZTOSÍTÁS Minden Gazdaság Alapmodul - Növénytermesztési Alapmodul - Zöldség és Gyümölcs

Recommend Documents