INTEGRÁLT FARM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS MINDEN GAZDASÁG ALAPMODUL NÖVÉNYTERMESZTÉSI ALAPMODUL ZÖLDSÉG - GYÜMÖLCS MODUL

INTEGRÁLT FARM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

MINDEN GAZDASÁG ALAPMODUL | NÖVÉNYTERMESZTÉSI ALAPMODUL | ZÖLDSÉG - GYÜMÖLCS MODUL ELLENŐRZÉSI PONTOK ÉS TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK MAGYAR VÁLTOZAT (Kétség esetén az angol eredeti változat irányadó!) 4.0-2_MAR2013 KIADÁS ÉRVÉNYES 2013. MÁRCIUS KÖTELEZŐ 2013. JÚNIUS

INTEGRÁLT FARM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS | NÖVÉNYTERMESZTÉSI ALAPMODUL ELLENŐRZÉSI PONTOK ÉS TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK MAGYAR VÁLTOZAT (Kétség esetén az angol eredeti változat irányadó!) 4.0-2_MAR2013 KIADÁS ÉRVÉNYES 2013. MÁRCIUS KÖTELEZŐ 2013. JÚNIUS

A fordítást készítette a FruitVeB lektorálta NTWG Hungary, Control Union

TARTALOM BEVEZETÉS AF SZAKASZ

MINDEN GAZDASÁG ALAPMODUL AF.1

A TERMŐHELY TÖRTÉNETE ÉS KEZELÉSE

AF.2

NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE ÉS BELSŐ ÖNÉRTÉKELÉS/BELSŐ ELLENŐRZÉS

AF.3

A MUNKÁSOK EGÉSZSÉGE, BIZTONSÁGA ÉS JÓLÉTE

Af.4

ALVÁLLALKOZÓK

AF.5

A HULLADÉKANYAGOK ÉS SZENNYEZŐDÉSEK KEZELÉSE, ÚJRA HASZNOSÍTÁSA ÉS ÚJRA FELDOLGOZÁSA

AF.6

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

AF.7

PANASZOK

AF.8

VISSZAHÍVÁSI/KIVONÁSI ELJÁRÁS

AF.9

ÉLELMISZER-VÉDELEM (nem alkalmazható a Virágok és dísznövények modul esetében)

AF.10

GLOBALG.A.P. STÁTUS

AF.11

LOGOHASZNÁLAT

AF 12

NYOMONKÖVETHETŐSÉG ÉS ELKÜLÖNÍTÉS kötelező, ha a termelő a párhuzamos előállításra/párhuzamos tulajdonlásra regisztrált

AF.1 MELLÉKLET KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ - ÁLTALÁNOS

130531_gg_ifa_cpcc_af_v4_0-2_hu

AF.2 MELLÉKLET KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ - TERMŐHELYKEZELÉS

Code Ref: IFA V4.0 –CPCC ; Kiadás: AF 4.0-2 ; Magyar valtozat Kétség esetén az angol eredeti változat irányadó! 3/99. oldal


Nº

Ellenőrzési pontok

AF

MINDEN GAZDASÁG ALAPMODUL

Teljesítési kritériumok

Szint

Az ebben a modulban szereplő ellenőrzési pontokat valamennyi tanúsítást kérő termelő esetében alkalmazni kell, mivel az valamennyi mezőgazdasági vállalkozás szempontjából fontos témákkal foglalkozik. AF.1

A TERMŐHELY TÖRTÉNETE ÉS KEZELÉSE


A fenntartható mezőgazdaság egyik kulcstulajdonsága a termőhelyre vonatkozó specifikus tudás és gyakorlati tapasztalatok folyamatos integrációja a jövő gazdálkodásának tervezésébe és gyakorlatába. E szakasz célja, hogy, a gazdaság szerkezetét alkotó földdel, épületekkel és más létesítményekkel megfelelően gazdálkodjanak, biztosítva a biztonságos élelmiszertermelést és a környezet védelmét. AF 1.1

A termőhely története

AF.1.1.1

Létezik-e azonosító rendszer a termelésben használt valamennyi szántóra, gyümölcsösre, üvegházra, telepre, parcellára, istállóra vagy más területre/helyre vonatkozóan, amelyeket a gazdaság tervrajzán vagy térképén megjelöltek?

A megfelelőségnek magában kell foglalnia a vizuális azonosítást fizikai jelek formájában valamennyi szántónál/üvegháznál/parcellánál/istállónál/karámnál vagy más gazdaságnál, illetve a gazdaság tervrajzát vagy térképét, amely utal az azonosító rendszerre. Nem N/A

Kevésbé jelentős kötelezettség

AF 1.1.2

Létezik-e valamennyi termelési egységre vagy egyéb területre/helyre létrehozott nyilvántartási rendszer, amely dokumentálja az ezeken a helyeken végzett állattenyésztési, akvakultúra szerinti és/vagy agronómiai tevékenységeket?

Az aktuális nyilvántartásoknak be kell mutatniuk a GLOBALG.A.P. szerinti termelés történetét valamennyi termőhelyen. Nem N/A

Főbb kötelezettség

AF 1.2

A termőhely kezelése

AF 1.2.1

Rendelkezésre áll-e kockázatértékelés valamennyi tanúsításra regisztrált területre az első ellenőrzés időpontjában? A későbbi ellenőrzések során rendelkezésre áll-e kockázatértékelés az új, vagy az olyan meglévő területekre (a bérelt területeket is beleértve), ahol a kockázatok megváltoztak? Bemutatja-e a kockázatértékelés, hogy a kérdéses termőhely az élelmiszerbiztonság, a környezet és az állatok egészsége (amennyiben alkalmazható) szempontjából alkalmas-e a termelésre?

Az első ellenőrzésnél szükség van kockázatértékelésre, hogy meg lehessen állapítani, hogy a termőhely alkalmas-e. A kockázatértékelést évente felül kell vizsgálni, és figyelembe kell venni a megváltozott kockázatokat, illetve az új termőhelyeket. A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie a termőhely történetét (növényeket/telepítést), valamint a tervezett vállalkozás hatását a szomszédos állományra/növényekre/környezetre (lásd az alapinformációkat az AF 1. melléklet Kockázatértékelésben, és konkrét információkat arról, hogy mit kell figyelembe venni, valamint az AF 2. mellékletet.


AF 1.2.2

Kidolgoztak-e gazdálkodási tervet, amely meghatározza valamennyi, a kockázatértékelésben azonosított kockázat minimalizálására irányuló stratégiát (AF.1.2.1)?

A kidolgozott gazdálkodási terv foglalkozik az AF.1.2.1-ben feltárt kockázatokkal, és leírja azokat a stratégiákat, amelyek alátámasztják, hogy a termőhely termelésre alkalmas.




Nº


AF 2

NYILVÁNTARTÁSOK ÉS BELSŐ ÖNÉRTÉKELÉS/BELSŐ ELLENŐRZÉS


Szint

A mezőgazdasági gyakorlat fontos részleteit nyilvántartásba kell venni és a nyilvántartásokat meg kell őrizni. AF 2.1

A külső ellenőrzés során kért valamennyi nyilvántartás elérhető-e, és megőrzik-e legalább két évig, kivéve, ha bizonyos ellenőrzési pontokon hosszabb időszakot követelnek meg?

A termelők kötelesek naprakész nyilvántartásokat vezetni és megőrizni legalább két évig. A külső ellenőrzés előtt legalább három hónappal vagy a regisztráció napjától az új kérelmezőknek olyan, teljes körű nyilvántartással kell rendelkezniük, amely hivatkozást tartalmaz valamennyi, a regisztráció által lefedett területre minden, e területre előírt GLOBALG.A.P. dokumentációhoz kapcsolódó tevékenységgel. Állatállomány esetén e nyilvántartásoknak az első ellenőrzéskor meglévő állomány előtt legalább egy rotációra ki kell terjedniük. Nem N/A.


AF 2.2

Vállalja-e a termelő vagy termelői csoport, hogy évente legalább egy belső önértékelést, illetve termelői csoport esetén belső ellenőrzést végez a GLOBALG.A.P. szabvány szerint?

Dokumentált bizonyíték van arra, hogy az 1. opció esetén: a termelő felelősségére belső önértékelést végezték; A 2. opció esetén: a termelői csoport felelősségére a csoport valamennyi tagjánál belső ellenőrzést, valamint belső QMS-auditot végeztek. Nem N/A.


AF.2.3

Történt-e hatékony javító intézkedés a belső önértékelés vagy a termelői csoport belső ellenőrzése során felfedezett nem-megfelelőségek miatt?

A szükséges javító intézkedéseket dokumentálták, azokat végrehajtották. Nem N/A


AF.3

A MUNKÁSOK EGÉSZSÉGE, BIZTONSÁGA ÉS JÓLÉTE


Az emberek jelentik a kulcsát bármely gazdaság biztonságos és hatékony működésének. A gazdaság alkalmazottai, alvállalkozói és maguk a termelők állnak ki a termés minőségéért és a környezet védelméért. Az oktatás és a képzés segíti a fenntarthatóság felé való haladást és építi a társadalmi tőkét. E szakasz célja, hogy biztosítsa a biztonságos gyakorlatot a munkahelyen, és azt, hogy minden munkás megértse feladatait és legyen azokban kompetens; biztosítsák számukra a biztonságos munkavégzéshez szükséges eszközöket, valamint, hogy baleset esetén megfelelő és időben érkező segítséget kapjanak. AF.3.1

Egészség és biztonság

AF.3.1.1

Rendelkezik-e a termelő írásba foglalt kockázatértékeléssel mindazokról a tényezőkről, amelyek a munkások egészségét és biztonságát veszélyeztethetik?


Az írásba foglalt kockázatértékelés lehet általános jellegű, de meg kell felelnie a gazdaság feltételeinek és körülményeinek. A kockázatértékelést felül kell vizsgálni és aktualizálni kell változások (például új gépek, új épületek, új növényvédő termékek, módosított művelési gyakorlat stb.) esetén. A veszélyeztető tényezők példái közé tartozik (a teljesség igénye nélkül): mozgó gépalkatrészek, teljesítményleadó tengely (PTO), villanyáram, túlzott zajterhelés, por, rezgés, szélsőséges hőmérséklet, létrák, üzemanyag-tárolás, emésztő stb. Nem N/A.





Szint

AF 3.1.2

Rendelkezik-e gazdaság írásba foglalt munkaegészségügyi és munkabiztonsági eljárásokkal, figyelemmel az AF.3.1.1 szerinti kockázatértékelés által felvetett kérdésekre?

A munkaegészségügyi és munkabiztonsági eljárásokban legalább a kockázatértékelés során meghatározott pontokkal (AF. 3.1.1) foglalkozni kell és az ilyen eljárásoknak összhangban kell állniuk a gazdaság tevékenységeivel. Az eljárások tartalmazhatnak baleset és vészhelyzet esetén követendő eljárásokat, valamint előre nem látható helyzetekre készített kiürítési terveket, amelyek a munkahelyzetben azonosított kockázatokat kezelik. Az eljárásokat évente felül kell vizsgálni; a kockázatértékelés változásakor az eljárásokat naprakésszé kell tenni.


AF 3.1.3

Részesült-e minden munkás munkaegészségügyi és –biztonsági képzésben?

Vizuális megfigyeléssel bizonyíthatóan a munkások kompetensen látják el feladataikat. Az utasításokra vonatkozóan bizonyítékkal kell rendelkezni, a képzésekről feljegyzéseket kell készíteni. A termelő maga is megtarthatja a munkaegészségügyi és –biztonsági képzést, ha a képzésről készült feljegyzések és/vagy tananyagok rendelkezésre állnak (azaz nem szükséges, hogy külső szakember vezesse a képzést). Nem N/A.


AF.3.2

Higiénia

AF. 3.2.1

Rendelkezik-e a gazdaság írásba foglalt higiéniai kockázatértékeléssel?

Az írásba foglalt kockázatértékelés tartalmazza a a termelési környezetben felmerülő higiéniai kérdéseket. A kockázatok a termelt és/vagy szállított termékek jellegétől függenek. A kockázatértékelés lehet általános , de meg kell felelnie a gazdaság körülményeinek, és azt évente felül kell vizsgálni, illetve minden alkalommal, amikor változások lépnek be (például egyéb tevékenységek) azt aktualizálni kell. Nem N/A.


AF.3.2.2

Rendelkezik-e a gazdaság dokumentált higiéniai utasításokkal valamennyi dolgozó számára?

A higiéniai utasításokat láthatóan bemutatják: világos jelekkel (képek) és/vagy a munkások túlnyomó többsége által által beszélt nyelven (nyelveken). Az utasításoknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk: - A kézmosás szükségességét; - Bőrsérülések lefedését; - A dohányzás, étkezés és italfogyasztás meghatározott területekre történő korlátozását; - Minden lényeges fertőzés vagy betegség bejelentését; ez magában foglalja a betegségek tüneteit (például hányás, sárgaság, hasmenés), amikor az érintett dolgozók nem érintkezhetnek közvetlenül a termékkel, illetve azokkal a felületekkel, amelyek élelmiszerrel érintkezhetnek; - Megfelelő védőruházat használatát. Nem N/A.



Nº





Szint

AF.3.2.3

Részesült-e minden a gazdaságban dolgozó személy évente alapvető higiéniai oktatásban az AF.3.2.2 szerinti higiéniai utasításoknak megfelelően?

A bevezető higiéniai oktatásban írásba foglalt és szóbeli oktatást is adnak. Valamennyi új dolgozónak részesülnie kell ebben az oktatásban és igazolnia kell részvételét. Az AF.3.2.2 szerinti valamennyi utasításnak szerepelnie kell a képzésben. Valamennyi dolgozó, ide értve a tulajdonosokat és a vezetőket is, évente részt vesz a gazdaság alapvető higiéniai képzésén.


AF.3.2.4

A gazdaság higiéniai eljárásait végrehajtják-e?

Az ellenőrzés során a dolgozók feladataik szerint biztosítják hozzáértésüket és vizuális bizonyíték (megfigyelés) van arra nézve, hogy a higiéniai eljárásokat végrehajtják. Nem N/A


AF.3.3

Képzés

AF 3.3.1

Dokumentálják-e a képzési tevékenységeket és a résztvevőket?

A képzési tevékenységek dokumentációja tartalmazza a témát, az oktatót, a dátumot és a résztvevőket. A részvétel bizonyítéka előírás.


AF 3.3.2

Rendelkezik-e valamennyi állatgyógyászati szerekkel, vegyszerekkel, fertőtlenítő szerekkel, növényvédő szerekkel, biocidokkal és/vagy más veszélyes anyagokkal foglalkozó, illetve veszélyes vagy bonyolult berendezéseket üzemeltető valamennyi dolgozó - amint azt az AF.3.1.1 szerinti kockázatértékelés meghatározza - a hozzáértését igazoló bizonyítvánnyal, illetve más hasonló szintű képzettséggel?

Az ilyen feladatokat végző dolgozókat a nyilvántartásokban azonosítani kell és be kell mutatni a képzésben szerzett bizonyítványukat vagy hozzáértésük bizonyítékát. Nem N/A



Nº




Nº


AF 3.4

Veszélyek és elsősegély

AF 3.4.1


Szint

Léteznek-e baleset és vészhelyzet esetén követendő eljárások, azokat jól látható módon kihelyezték-e, és azokról minden a gazdaság tevékenységeivel kapcsolatba kerülő személyt tájékoztattak-e?

Az állandó, baleset esetén követendő eljárásokat világosan meg kell jeleníteni hozzáférhető és jól látható helyen (helyeken). Ezeket az utasításokat a munkaerő által használt nyelve(ke)n és/vagy piktogramokon kell megjeleníteni. Az eljárásokban, ha helyén való, a következőket kell azonosítani, például: -A gazdaság térképi hivatkozását vagy címét - A kapcsolattartó személy(ek)et - A vonatkozó telefonszámok aktuális listáját (rendőrség, mentők, kórház, tűzoltók, helyszíni vagy közlekedési eszközzel elérhető elsősegélynyújtó hely elérhetősége, villanyáram, víz- és gázellátó; Más, beépíthető eljárásokra példák: - A legközelebbi távközlési eszköz (telefon, rádió) helye; - Hogyan és hol lehet kapcsolatba lépni a helyi orvosi szolgálatokkal, kórházzal és más vészhelyzeti szolgálattal. (HOL történt? MI történt? HÁNY sérült van? MILYEN jellegűek a sérülések? KI telefonál?) - A tűzoltókészülék helye; - Vészkijáratok; - A villanyáram, gáz- és vízszolgáltatás vészhelyzeti kikapcsolása; és - Hogyan kell bejelenteni a baleseteket vagy veszélyes incidenseket


AF 3.4.2

A potenciális veszélyekre figyelmeztető jelek egyértelműek-e?

Állandó és jól olvasható jeleknek kell jelezniük a potenciális veszélyeket, például hulladéktároló gödör, üzemanyag tartály, műhely, a növényvédelmi szereket/műtrágyát/bármilyen más vegyi anyagok tároló létesítmények bejárati ajtaja, valamint a munkaegészségügyi várakozási idő stb. A figyelmeztető jeleket – vagy a munkások által leginkább beszélt nyelven, vagy piktogramok formájában ki kell helyezni. Nem N/A.


AF 3.4.3

Rendelkezésre áll-e biztonsággal kapcsolatos tanácsadás a dolgozók egészségét veszélyeztető anyagokról?

A megfelelő intézkedés biztosítására az információ szükség esetén elérhető (például: honlap, telefonszám, biztonsági adatlapok, stb.).


AF 3.4.4

Vannak-e elsősegélynyújtó készletek az állandó telephelyeken, illetve a szántóföldi munkavégzés közelében?

A nemzeti jogszabályoknak és ajánlásoknak megfelelő teljes és karbantartott elsősegélynyújtó készleteknek kell rendelkezésre állniuk és elérhetőnek lenniük valamennyi állandó telephelyen és (traktorral, gépkocsival stb.) elszállíthatónak kell lenniük a munkavégzés környezetébe.





Nº



Szint

AF.3.4.5

Amikor a gazdaságban munkatevékenység folyik, jelen van-e mindig megfelelő számú (legalább egy) elsősegélynyújtásban képzett személy valamennyi gazdaságban?

Mindig legalább egy elsősegélynyújtásban (az utóbbi 5 évben) képzett személynek jelen kell lennie a gazdaságban, amikor ott munkatevékenység folyik. Iránymutatóként 50 munkásonként egy képzett személy szükséges. A gazdaságban folytatott tevékenység magában foglalja valamennyi, az alkalmazandó fejezetekben és modulokban végzett tevékenységet.


AF 3.5

Védőruházat/-felszerelés

AF 3.5.1

A munkásokat, a látogatókat és az alvállalkozókat a jogszabályi előírások és/vagy a címkén feltüntetett utasítások és/vagy az illetékes hatóság engedélye szerint ellátták-e megfelelő védőruházattal?

Teljes védőruházat készlet (áll rendelkezésre a gazdaságban, amely lehetővé teszi a címkén szereplő utasításoknak és/vagy a jogszabályi előírásoknak és/vagy az illetékes hatóság által előírt előírásoknak való megfelelést; a védőruházatot használják és az jó állapotban van. Ez magában foglalhatja a gumicsizmát vagy más megfelelő lábbelit, a vízálló ruházatot, védő munkaruházatot, gumikesztyűt, arcvédő maszkot, a megfelelő légzőkészüléket (csere szűrővel), fül- és szemvédelmi eszközöket, az életmentő mellényeket stb., amint a címke előírásai vagy a gazdaságban végzett tevékenységek megkövetelik.


AF 3.5.2

Használat után megtisztítják-e a védőruházatot és úgy tárolják-e, hogy megelőzzék a magán ruházat szennyeződését?

A védőruházat tiszta, és van a használat típusához és a potenciális szennyeződés mértékéhez igazított tisztítási terv. A védőruházat és felszerelés tisztítása magában foglalja a magán ruházattól elkülönített mosást. Az újrahasználható kesztyűket eltávolítás előtt ki kell mosni. A szennyezett, szakadt vagy sérült védőruházatot és felszerelést, valamint a lejárt szűrőbetéteket megfelelő módon ártalmatlanítani kell. Az egyszer használatos tételeket (például: kesztyűket, munkaruházatot, stb.) egy használat után ártalmatlanítani kell. Valamennyi védőruházatot és felszerelést, beleértve a csereszűrőket, stb., az olyan növényvédelmi termékeket és egyéb vegyszereket tároló létesítményeken kívül, fizikailag elkülönítve tárolják, amelyek a védőruházatot vagy felszerelést beszennyezhetik. Nem N/A.


AF 3.6

Dolgozói jólét

AF 3.6.1

Van-e a cégvezetés részéről kijelölt felelős személy, aki a dolgozók egészségéért, biztonságáért és jólétéért felel?

A rendelkezésre álló dokumentáció bizonyítja, hogy az ügyvezetés világosan azonosított, megnevezett tagja felel a meglévő, a dolgozók egészségére, biztonságára és jólétére vonatkozó aktuális nemzeti és helyi jogszabályoknak való megfelelésért és azok végrehajtásáért.






Szint

AF 3.6.2

A vezetés és a dolgozók között van rendszeres kétoldalú megbeszélés? A megbeszélésekről feljegyzés áll-e rendelkezésre?

A dokumentáció azt mutatja, hogy a dolgozók egészségre, biztonságra és jólétre vonatkozó aggályait a tervezett és évente legalább egyszer az ügyvezetés és a dolgozók között megtartott értekezleteken dokumentálják; ezeken az értekezleteken lehetséges a nyílt vita (megfélemlítés vagy megtorlás félelme nélkül). Az auditornak nem szükséges megítélnie az ilyen értekezletek tartalmát, pontosságát vagy eredményét.

Ajánlás

AF 3.6.3

A dolgozók rendelkezésére áll-e tiszta élelmiszertárolási terület, kijelölt pihenő terület, kézmosási lehetőség és ivóvíz?

A dolgozók rendelkezésére kell állnia kézmosási lehetőségnek és ivóvíznek, valamint egy helynek élelmiszertárolásra és étkezésre.


AF 3.6.4

A telephelyen lévő szálláshelyek lakhatók-e és el vannak-e látva az alapvető szolgáltatásokkal és létesítményekkel?

A gazdaság dolgozói számára a gazdaságban biztosított szállás lakható, rendelkezik ép tetővel, ablakokkal és ajtókkal, valamint az alapszolgáltatásokkal, úgymint folyóvízzel, WC-kel, csatornával. Ha nincs csatornázás, az emésztő is elfogadható, ha az megfelel a helyi előírásoknak.


AF 4.

ALVÁLLALKOZÓK

AF 4.1

Amikor a termelő alvállalkozókat vesz igénybe, rendelkezésre áll-e valamennyi vonatkozó információ a gazdaságban?

Az alvállalkozóknak értékelniük kell, hogy az általuk a gazdaságban nyújtott szolgáltatások megfelelnek-e a GLOBALG.A.P. vonatkozó ellenőrzési pontjainak (vagy a termelőnek kell ezt az alvállalkozó nevében elvégezni). Ennek az értékelésnek a gazdaságban a külső ellenőrzés során rendelkezésre kell állnia, és az alvállalkozónak el kell fogadnia, hogy a GLOBALG.A.P. által jóváhagyott tanúsítók igazolhatják az értékelést fizikai vizsgálattal kétség esetén. A termelő felel az alvállalkozó által végzett feladatokra alkalmazandó ellenőrzési pontok előírásainak betartásáért, ennek az alvállalkozó valamennyi feladatra, illetve szerződéssel lekötött szezonra vonatkozó értékelésének ellenőrzésével és aláírásával tesz eleget. Ahol az alvállalkozót GLOBALG.A.P. által jóváhagyott harmadik fél tanúsító szervezet értékelte, a termelő a következőket tartalmazó jelentést kap kézhez az alvállalkozótól: 1) az értékelés időpontja; 2) a tanúsító szervezet neve; 3) az ellenőr neve; 4) az alvállalkozó adatai; 5) jelentés, amely felsorolja a válaszokat a releváns ellenőrzési pontokra és teljesítési kritériumokra. Amennyiben a termék kezelését alvállalkozásba adják, a termelőt ellenőrző tanúsító szervezetnek ellenőriznie kell a releváns ellenőrzési pontokat (hivatkozás a vonatkozó hatókör meghatározásokra).



Nº



Nº



Szint

AF. 4.2

Ismertetik-e a személyi biztonságra és higiéniára vonatkozó eljárásokat valamennyi alvállalkozóval és látogatóval?

Bizonyíték van arra, hogy a személyi egészségre, biztonságra és higiéniára vonatkozó eljárásokról a látogatókat és alvállalkozókat hivatalosan tájékoztatják (például a vonatkozó utasításokat jól látható helyre kifüggesztették, ahol a látogatók és alvállalkozók elolvashatják azokat.


AF 5

HULLADÉKANYAGOK ÉS SZENNYEZŐDÉSEK KEZELÉSE, ÚJRA FELDOLGOZÁS ÉS ÚJRA HASZNOSÍTÁS


A hulladékok minimálisra csökkentése magában foglalja: a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálatát, a hulladék keletkezésének kerülését, a hulladék csökkentését, a hulladék újrahasznosítását és újrafeldolgozását. AF 5.1

A hulladékanyagok és szennyeződések azonosítása

AF 5.1.1

Azonosították-e a lehetséges hulladékokat és szennyezés-forrást a vállalkozás valamennyi területén?

AF 5.2

Akcióterv a hulladékanyagok és szennyeződések kezelésére

AF 5.2.1

A gazdaság folyamataiban keletkező hulladék (például: papír, karton, műanyag, olaj, stb.) és szennyezés-forrás (például: többlet műtrágya, kipufogógáz, olaj, üzemanyag, zajkibocsátás, vegyszerek, birkaúsztató, takarmány hulladék, hálótisztítás során keletkező alga, stb.) felsorolásra került.


Készült-e a gazdaságban dokumentált hulladékgazdálkodási terv a hulladékképződés és a szennyeződés elkerülésére és/vagy mérséklésére, és a hulladékgazdálkodási terv tartalmaz-e megfelelő rendelkezéseket a hulladékok ártalmatlanítására?

Átfogó, aktualizált, dokumentált terv áll rendelkezésre, amely rendelkezik a hulladék csökkentéséről, a szennyezésről és a hulladékok újrafelhasználásáról. Figyelembe kell venni a levegő, a talaj, a vizek, a zaj és a fényszennyezést is, a tervben azonosított összes termékre és forrásra tekintettel.

Ajánlás

AF 5.2.2

Feltakarították-e az összes hulladékot/szemetet?

Szemmel láthatóan nincs bizonyíték arra, hogy a termelő vagy tároló épületek közvetlen közelében lenne hulladék/szeméttároló terület. A kijelölt területeken a véletlen és jelentéktelen szemét, valamint az aznapi munkából származó hulladék előfordulása elfogadható. Minden más szemetet és hulladékot – a kiömlött üzemanyagot is – feltakarítanak


AF 5.2.3

Amennyiben nem fenyeget a betegségek átvitele, a szerves hulladékokat komposztálják-e és hasznosítják-e a talajjavításhoz a gazdaságban?

A szerves hulladékot komposztálják és talajjavításra használják. A komposztálási módszer biztosítja a betegségek átvitelének kizárását.

Ajánlás



Nº


AF 6

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM


Szint


A mezőgazdaság és a környezet elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. A vadon élő állatokkal és a tájjal való gazdálkodás nagyon fontos; a fajok bővítése, valamint a föld és táj jellegzetességeinek strukturális sokszínűsége hasznos az állat- és növényvilág diverzitásának és bőségének szempontjából. AF 6.1

A mezőgazdasági tevékenység hatása a környezetre és a biodiverzitásra (kereszthivatkozás az AB.10 akvakultúra modulra)

AF 6.1.1

Valamennyi termelő rendelkezik-e vadgazdálkodási és természetvédelmi tervvel a vállalkozás számára, amely figyelembe veszi a mezőgazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatását?

Kell lennie egy írásba foglalt akciótervnek, melynek célja a természetes élőhelyek és a gazdaság biodiverzitásának fenntartása. Ez lehet regionális tevékenység vagy egyedi terv, ha a gazdaság részt vesz benne vagy vonatkozik rá. Az akcióterv magában foglalja az integrált növényvédelmi gyakorlatot, a növények tápanyag felhasználásának ismeretét, a természetvédelmi területek, vízellátás és a más felhasználókra gyakorolt hatások ismeretét stb.


AF 6.1.2

Megfontolta-e a termelő, hogy milyen módon segítheti a környezet védelmét a helyi közösség, növény és állatvilág javára és ez a politika összhangban áll-e fenntartható kereskedelmi célú mezőgazdasági termeléssel és célja-e, hogy minimalizálja a mezőgazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatását?

Kézzel fogható intézkedésekre és kezdeményezésekre van szükség a termelő részéről, amelyeket 1) vagy a termőhelyen tud bemutatni, 2) vagy azzal csatlakozik egy olyan környezetvédelmi csoporthoz, amely aktív a környezetet támogató programokban és vizsgálja az élőhelyek minőségét és azok elemeit. A természetvédelmi terv tartalmazza azt a kötelezettségvállalást, hogy elvégzik a gazdaság állat- és növényvilága aktuális szintjeire, elhelyezkedésére, állapotára stb. vonatkozó kiinduló auditot, ami lehetővé teszi az akciók megtervezését. A természetvédelmi terv egyértelmű listát tartalmaz a prioritásokról és tevékenységekről, amelyek célja – ahol megvalósítható – a gazdaságban lévő növényi és állati élőhelyek bővítése, a gazdaság biodiverzitásának növelése érdekében.

Ajánlás

AF 6.2

Nem termő területek

AF 6.2.1

Megfontolták-e már, hogy a nem termő területeket (például: alacsonyan fekvő belvizes területek, erdőségek, forgók, kimerült talajú területek stb.) természetvédelmi területekké alakítják a természetes élővilág segítése érdekében?

Kellene lennie egy tervnek a nem termő területek és más azonosított területek átalakítására természetvédelmi területekké, ahol az ökológia kapna prioritást, ahol ez megvalósítható.

Ajánlás



Nº


AF 6.3

Energiahatékonyság

AF 6.3.1

Be tudja-e mutatni a termelő a gazdaságban az energiahasználat figyelemmel kísérését?

AF 7

A PANASZOK KEZELÉSE


Szint

Léteznek energiafelhasználási nyilvántartások. A termelő ismeri, hogy a gazdaságban és a mezőgazdasági tevékenységek során hol és miként használnak fel energiát. A mezőgazdasági berendezéseket az optimális energiafogyasztás szempontja szerint választják és tartják karban. A nem megújuló energiaforrások használatát a minimálisra kell csökkenteni.

Ajánlás

Dokumentált panaszkezelési eljárás áll rendelkezésre, amely elősegíti, hogy valamennyi, a GLOBALG.A.P. hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos panaszt nyilvántartásba vegyék és nyomon kövessék. A panaszokkal kapcsolatban meghozott intézkedéseket dokumentálják. Nem N/A.


A termelő rendelkezésére kell álljon olyan dokumentált eljárás, amely azonosítja azokat az eseménytípusokat, amelyek a termék visszahívását/kivonását eredményezhetik, a termékek visszahívására/kivonására vonatkozó döntés meghozataláért felelős személyt, az ügyfelek értesítésének mechanizmusát és a GLOBALG.A.P. tanúsító szervezetet (ha a tanúsító szervezet nem bocsátott ki szankciót és a termelő vagy termelői csoport szabad akaratából hívta vissza/vonta ki a terméket) és a készlet egyeztetésének módszereit. Az eljárásokat évente tesztelni kell, hogy hatékonyságuk biztosítva legyen. Ez lehet próbateszt. A tesztről feljegyzést kell készíteni.



A panaszkezelés összességében jobb rendszerhez vezet. AF 7.1

Rendelkezésre áll-e az ügyfelek számára panaszkezelési eljárás a GLOBALG.A.P. szabvány hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatban, és biztosítja-e a panaszkezelési eljárás, hogy azokat megfelelően rögzítsék, tanulmányozzák és nyomon kövessék, beleértve a meghozott intézkedések dokumentálását?

AF. 8

VISSZAHÍVÁSI/KIVONÁSI ELJÁRÁS

AF. 8.1

Rendelkezik-e a termelő dokumentált eljárásokkal a tanúsított termékek piacról való visszahívásának/kivonásának kezelésére/kezdeményezésére?

AF. 9

ÉLELMISZERVÉDELEM (nem alkalmazandó virágok és dísznövények esetében)

AF. 9.1

Van-e élelmiszervédelmi célú kockázatértékelés és vannak-e eljárások az élelmiszervédelmet fenyegető veszélyek azonosítására?


Azonosítani és értékelni kell az élelmiszerbiztonságot fenyegető potenciális veszélyeket a működés valamennyi fázisában. Az élelmiszerbiztonsági kockázatazonosításnak biztosítania kell, hogy minden input biztonságos és biztosított forrásból származzon. Valamennyi alkalmazottról és alvállalkozóról álljon rendelkezésre információ. Szándékos veszélyeztetés esetére álljon rendelkezésre eljárás a korrekciós intézkedések bevezetéséhez.



Nº


AF. 10

GLOBALG.A.P. STÁTUSZ

AF. 10.1

AF. 10.2

Szint

Tartalmaz-e minden tranzakciós dokumentáció hivatkozást a GLOBALG.A.P. státuszra (tanúsított/nem tanúsított)?

A tranzakciók dokumentációja (például értékesítési számlák) és, ahol helyénvaló, más dokumentumok is tartalmazzák a termék GLOBALG.A.P. státuszát. A tranzakciós dokumentumok pozitív azonosítása elegendő. (pl. „GOLBALG.A.P. Tanúsított . A nem tanúsított termékeknél nem szükséges feltüntetni, hogy nem tanúsított. A tanúsított állapot jelzése kötelező attól függetlenül, hogy a termék tanúsítottan került értékesítésre vagy nem. N/A csak akkor lehetséges, ha a vevő és a termelő között írásbeli megállapodás születik arról, hogy a termék tranzakciós dokumentumain ne legyen feltüntetve a GLOBALG.A.P. Státusz.


Rendelkezik-e minden termelő olyan megállapodással, amely megakadályozza, hogy közvetlen ügyfeleik visszaéljenek GGN-jükkel?

A termelők megállapodásokat kötöttek közvetlen ügyfeleikkel (csomagolókkal, exportőrökkel, importőrökkel stb.) miszerint az ügyfél nem él vissza a termelő GGN, GLN vagy al-GLN-jével, és a nyomon követhetőség és a címkézés tekintetében a legjobb gyakorlatot követi (azaz nem címkézi fel más termelő termékét a termelő GGN, GLN vagy al-GLN-jével, és nem keveri a termelő tanúsított termékét más nem tanúsított termékkel és az ilyen kevert terméket nem címkézi fel a termelő GGN,GLN vagy al GLN-jével). . A megállapodás, hogy nem élnek vissza a termelő GGN, GLN és al.GLN-jével, lehet: • További kikötés egy már meglébő szerződésben vagy megállapításban a termelő és a közvetlen vevői között. • A vevő által kiküldött levél, amiben kijelenti, hogy a GGN, GLN vagy al-GLN-nel nem történik visszaélés. • Más megoldások is lehetséges, ami például ilyen nyilatkozatot tartalmaz (nem élnek vissza a termelő GGN, GLN és al-GLNjéval) vagy megrendslőn is szerepelhet, hogy GLOBALG.A.P tanúsított treméket kérnek. N/A. csak akkor lehetséges, ha a vevő és a termelő között írásbeli megállapodás születik arról, hogy a termelő ne használja a GGN-t, GLN-t és az al-GLN-t az értékesítésre kész terméken.







AF. 11

LOGOHASZNÁLAT

AF. 11.1

A GLOBALG.A.P. (EUREPGAP) szót, a védjegyet vagy logót, valamint a GGN-t (GLOBALG.A.P. számot) a GLOBALG.A.P. Általános előírások és a továbbengedélyezési- és tanúsítási megállapodás rendelkezései szerint használják-e?

AF. 12

NYOMON KÖVETHETŐSÉG ÉS ELKÜLÖNÍTÉS – kötelező, ha a termelő párhuzamos előállításra/párhuzamos tulajdonlásra regisztrált – Hivatkozás az Általános előírások I. rész I.3. Melléklet GLOBALG.A.P. Irányelvek párhuzamos termelés és párhuzamos tulajdonlás vonatkozásában

AF. 12.1

Párhuzamos előállítás és vagy tulajdonlás (csak akkor alkalmazandó, ha egy jogi személy egyaránt termel vagy birtokol tanúsított és nem tanúsított azonos termékeket)

AF. 12.1.1

Létezik-e hatékony rendszer a GLOBALG.A.P. szerint tanúsított és nem tanúsított valamennyi termék azonosítására és elkülönítésére?


Nº



Szint

A termelő/termelői csoport a GLOBALG.A.P. (EUREPGAP) szót, a védjegyet vagy logót, valamint a GGN-t (GLOBALG.A.P. számot) GLN, vagy al-GLN-t a GLOBALG.A.P. Általános előírások 1. melléklete és aTovábbengedélyezési és tanúsítási megállapodás feltételei szerint használja. A GLOBALG.A.P. (EUREPGAP) szót, a védjegyet vagy logót, soha nem lehet a végleges terméken, a fogyasztói csomagoláson, illetve az értékesítési ponton feltüntetni, de a tanúsítvány birtokosa ezek mindegyikét vagy bármelyikét felhasználhatja az üzleti partnereivel folytatott kommunikációban.


Kell lennie egy rendszernek, amellyel elkerülhető a tanúsított és a nem tanúsított termékek összekeveredése. Ez elérhető fizikai azonosítással vagy a vonatkozó nyilvántartásokat is magában foglaló termékkezelési eljárásokkal. Nem N/A.





Szint

AF. 12.1.2

Létezik-e olyan rendszer, amely biztosítja, hogy a tanúsított termelési folyamatból származó valamennyi végterméket helyesen azonosítsák?

Valamennyi (a gazdaságból vagy termékkezelés után) értékesítésre kész terméket GLN-nel kell azonosítani, amennyiben a termék tanúsított eljárásból származik. Amennyiben GLN vagy al-GLN számot nem használnak a GGN számot használni kell a tanúsított termék azonosításához. Ez lehet a csoport (2. opció), a csoport tagjának GGN-je, mindkettő GGN vagy az egyéni termelő ) 1. opció) GGN-je. A GGN-t nem szabad használni nem tanúsított termék címkéjén. Ahol GLN-t használnak, az csak az azonosított termék tanúsítására használható. Abban az esetben , ha atermelő szeretné azonosítani a nem tanúsitott termékét/eit (is), az al-GLN-t kell használni, legalább egyet a tanúsított és egy másikat a nem-tanúsított termékre. A rendszert annak biztosítására kell kialakítani, hogy minden végső termék, amely más tanúsítási folyamatból származik (saját termelés vagy vásárolt) megfelelően azonosítható és nyomon követhető. N/A. csak akkor lehetséges, ha a vevő és a termelő között írásbeli megállapodás születik arról, hogy a termelő nem használja a GGN-t, GLN-t és az al-GLN-t az értékesítésre kész terméken.


AF. 12.1.3

Van-e utolsó ellenőrzés a tanúsított és a nem tanúsított termékek helyes kiadásának biztosítására?

Az ellenőrzést dokumentálni kell, bemutatva, hogy a tanúsított és a nem tanúsított termékek kiadása megfelelően történik. Nem N/A.


AF. 12.1.4

Valamennyi tranzakciós dokumentum tartalmazza-e a tanúsítvány birtokosának GGN, GLN vagy al-GLN-jét és a hivatkozást a tanúsított termék GLOBALG.A.P. státusára?

A tanúsított termékek tranzakciós dokumentációja (értékesítési számlák, más, az értékesítéshez kapcsolódó kiadási dokumentumok stb.) tartalmazza a tanúsítvány birtokosának GGN, GLN vagy al-GLN-jét és a hivatkozást a tanúsított termék GLOBALG.A.P. státuszára. A tranzakciós dokumentumok pozitív azonosítása elegendő. (pl. „GOLBALG.A.P. Tanúsított . A GGN, GLN és al-GLN kotrrekt használata a AF 12.1.2. pontban. N/A. csak akkor lehetséges, ha a vevő és a termelő között írásbeli megállapodás születik arról, hogy a termelő nem használja a GGN-t, GLN-t és az al-GLN-t az értékesítésre kész terméken.



Nº




Nº



Szint

AF. 12.1.5

Vannak-e megfelelő a különféle forrásokból beszerzett termékek azonosítására szolgáló eljárások és nyilvántartások?

A tevékenység léptékének megfelelő módon eljárásokat kell létrehozni a különféle forrásokból (azaz más termelőktől vagy kereskedőktől) származó tanúsított és nem tanúsított termékek azonosítására és nyilvántartására, valamint a nyilvántartások karbantartására. Ezek a nyilvántartások tartalmazzák: a termék leírását a GLOBALG.A.P. tanúsítási státusát a beszerzett termék(ek) mennyiségét a szállító adatait a GLOBALG.A.P. tanúsítványok másolatát, ha alkalmazható a beszerzett termékek nyomon követhetőségi adatait/kódjait az értékelt szervezet által kapott megrendeléseket/számlákat a jóváhagyott beszállítók jegyzékét. Nem N/A, ha termékbeszerzés van.


AF. 12.1.6

Nyilvántartják-e a tanúsított és nem tanúsított termékek valamennyi értékesítési adatát?

A tanúsított, nem tanúsított termékek valamennyi értékesítési adatát nyilvántartják, különös tekintettel az értékesített mennyiségekre és a biztosított leírásokra. A dokumentumoknak bizonyítaniuk kell, hogy következetes egyensúly áll fenn a tanúsított és nem tanúsított inputok és az output között. Nem N/A.


AF. 12.1.7

A tanúsított és a nem tanúsított termékmennyiségek valamennyi adatát nyilvántartják-e és összegzik-e?

A bejövő, kimenő és tárolt tanúsított, nem tanúsított termékek mennyiségét (ideértve a térfogatra vagy súlyra vonatkozó információt) nyilván kell tartani, és az adatokat folyamatosan összesíteni kell a tömegmérleg igazolási folyamatának elősegítése érdekében. A mennyiségi mérleg ellenőrzésének gyakoriságát a működési méretnek megfelelően kell meghatározni, de legalább évente egyszer. A mennyiségi mérleg dokumentumait egyértelműen kell azonosítani. Nem N/A.


AF. 12.1.8

Számítják-e és ellenőrzik-e a átváltási rátákat és/vagy a kezelés során bekövetkező veszteséget (az adott termelési folyamat input-output számításai)?

Az átváltási rátákat ki kell számítani, és ezeknek az adatoknak minden releváns kezelési folyamat során rendelkezésre kell állniuk. Minden keletkezett termékhulladék mennyiséget nyilvántartásba kell venni. Nem N/A.




AF.1 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ | KOCKÁZATÉRTÉKELÉS – ÁLTALÁNOS Bevezetés a kockázatértékeléshez A GLOBALG.A.P. IFA szabvány számos kockázatértékelést ír elő az élelmiszerbiztonság, a dolgozók egészsége és biztonsága és a környezet védelmének elősegítése érdekében. Ez az útmutató dokumentum segítséget nyújt a termelőknek. A kockázatértékelés öt lépése A kockázatértékelés fontos lépés a termékek, a dolgozók és a vállalkozás védelme és a GLOBALG.A.P. követelményeknek, valamint a jogszabályi előírásoknak való megfelelés felé. A kockázatértékelés abban segíti önt, hogy valóban azokra a kockázatokra összpontosítson, amelyek tényleg számítanak a munkahelyen – azokra, amelyekben benne rejlik a tényleges kár okozás lehetősége. Sok esetben egyszerű, hatékony és nem drága intézkedésekkel a kockázatokat ellenőrzés alatt lehet tartani (például, ha biztosítják, hogy ami kiömlik, azonnal feltakarítsák, mert ezzel elkerülhető a termék szennyeződése). Nem várható el, hogy ön minden kockázatot kiküszöböljön, az azonban elvárás és előírás, hogy az ésszerűen megvalósítható mértékig védje termékeit és dolgozóit. A kockázatértékelésnek nem ez az egyetlen módja, vannak más, bevált módszerek is, főleg a bonyolultabb kockázatok és/vagy helyzetek esetére. Mi azonban úgy véljük, ez a módszer egyszerű megközelítést biztosít a legtöbb termelő számára. A dolgozóknak és másoknak is joguk van ahhoz, hogy megvédjék őket az ésszerű ellenőrző intézkedések meghozatalának elmulasztásából adódó károktól. A balesetek és a megromlott egészségi állapot életeket tehet tönkre, és kihatással lehet a vállalkozásra is, ha termeléskiesés lép fel, vagy ha önnek a bíróságra kell járnia. Jogszabályi előírás, hogy a termelők értékeljék a munkahelyi kockázatokat, hogy el lehessen készíteni a kockázatok ellenőrzés alatt tartására irányuló tervet. Mi a kockázatértékelés? A kockázatértékelés nem más, mint mindazon tényezőknek a gondos vizsgálata, amelyek a munka során kárt okozhatnak a termékekben, a környezetben és/vagy a dolgozóknak, hogy ön értékelhesse, meghozta-e már a kellő elővigyázatossági intézkedéseket, vagy többet kellene tennie a károkozás megelőzése érdekében. Ne bonyolítsa túl a folyamatot. Sok vállalkozásnál jól ismerik a kockázatokat és a szükséges ellenőrző intézkedések könnyen alkalmazhatók. Ellenőrizze, hogy meghozta-e már a szennyeződések és/vagy sérülések elkerüléséhez szükséges ésszerű intézkedéseket.


Amikor a kockázatértékeléséről gondolkodik, ne feledje: • •

Veszélyforrás lehet bármi, ami károsodást okozhat, például a vegyszerek, a villanyáram, a létrán való munkavégzés stb.; Kockázat az a kis vagy nagy esély, hogy valaki károsodást szenvedhet az ilyen és más veszélyek miatt; hozzá tartozik annak felmérése is, hogy a károsodás mennyire lehet súlyos.



Hogyan értékelje a vállalkozásában rejlő kockázatokat? 1. 2. 3. 4. 5.

lépés: Azonosítsa a veszélyforrásokat. lépés: Határozza meg, hogy ki/mi károsodhat, és miként. lépés: Értékelje a kockázatokat és döntsön az elővigyázatossági intézkedésekről. lépés: Jegyezze fel a munkatervet/eredményeket, és hajtsa végre. lépés: Vizsgálja felül az értékelést és aktualizálja, ha szükséges.

1. lépés: Azonosítsa a veszélyforrásokat Először is azonosítania kell, hogy a termék, a környezet és/vagy a dolgozók miként szenvedhetnek károsodást. Íme, néhány tipp az olyan veszélyforrások azonosításához, amelyek tényleg számítanak. • • • •

Járja be a munkahelyet, és nézze meg, ésszerűen mi (például helyzetek, berendezések, termékek, gyakorlatok stb.) vezethet károkozáshoz. Kérdezze meg a dolgozókat (ha alkalmazható) vagy képviselőiket, ők mit gondolnak. Lehet, hogy ők észrevettek dolgokat, amik önnek nem tűntek fel. Ellenőrizze a gyártók utasításait és a vegyszerek és berendezések biztonsági adatlapjait – ezek sokat segíthetnek a veszélyforrások azonosításában és megfelelő perspektívába helyezésében. Nézze át a korábbi eseményekről, balesetekről felvett jegyzőkönyveket, mivel ezek gyakran nyújtanak segítséget a kevésbé nyilvánvaló veszélyforrások azonosításában. Gondoljon az egészséget hosszú távon károsító veszélyforrásokra (például magas zajszint vagy a veszélyes anyagoknak való kitettség), valamint az (élelmiszer) biztonságot fenyegető veszélyforrásokra.

2. lépés: Határozza meg, hogy ki/mi károsodhat, és miként. Minden egyes veszélyforrásnál tisztáznia kell, hogy ki/mi szenvedhet károsodást, és miként; ez segít meghatározni, hogy mi az adott kockázat kezelésének legjobb módja. Ne feledje: Bizonyos tevékenységekhez különleges követelmények tartoznak (például betakarítás). Külön el kell gondolkozni bizonyos veszélyforrásokról, különösen olyan helyzetekben, amikor egyesek (például takarítók, látogatók, alvállalkozók, karbantartók stb.) nem állandóan tartózkodnak a munkahelyen.


3. lépés: Értékelje a kockázatokat és döntsön az elővigyázatossági intézkedésekről Ha már felderítette a veszélyforrásokat, el kell döntenie, hogy mihez kezd velük. A jogszabály előírja, hogy meg kell hoznia az „ésszerűen gyakorlatilag megvalósítható” intézkedéseket, hogy megvédje az embereket. Ezt ön maga is kidolgozhatja, de a legkönnyebb, ha összehasonlítja azt, ami van, azzal, amit már jó gyakorlatként határoztak meg. Tehát először is nézze meg, hogy jelenlegi tevékenységeit miként végzi, gondolja végig, hogy milyen ellenőrző mechanizmusokat léptetett már életbe, és hogy miként szervezi a munkát. Majd ezt hasonlítsa össze a jó gyakorlattal és gondolja át, hogy mit kellene még tennie ahhoz, hogy elérje a jó gyakorlat szintjét. Az értékelési folyamatban a következőket vegye figyelembe: • •

Megszüntethető a veszélyforrás teljes egészében? Ha nem, hogyan lehet ezt a kockázatot kezelni úgy, hogy a károsodás bekövetkezte valószínűtlen legyen?

A kockázatok kezelésekor, ha lehetséges, alkalmazza az alábbi elveket, lehetőleg az alábbi sorrendben:



• • • • •

Próbálkozzon kevésbé kockázatos lehetőséggel (például használjon kevésbé veszélyes vegyszereket); Akadályozza meg a veszélyforráshoz való hozzáférést (például őrzéssel); Úgy szervezze meg a munkát/feladatokat, hogy csökkenjen a veszélyforrásnak való kitettség; Adjon ki személyi védőfelszerelést (például ruházatot, lábbelit, szemüveget stb.) és Biztosítsa a jóléti létesítményeket (például elsősegély és mosási lehetőség a szennyeződés eltávolításához).

A munkahelyi egészség és biztonság javítása nem okvetlenül kerül sokba. Például, egy tükör kihelyezése egy beláthatatlan kanyarban a járműbalesetek megelőzése érdekében kis költségű elővigyázatossági intézkedés, ha figyelembe vesszük a kockázatokat. Az egyszerű elővigyázatossági intézkedések elmulasztása sokkal többe kerülhet önnek, ha a baleset mégis bekövetkezik. Vonja be a munkatársait (ha alkalmazható), hogy biztos legyen: amit javasol, működni fog a gyakorlatban, és nem keletkeztet újabb veszélyforrásokat. 4. lépés: Jegyezze fel a munkatervet/eredményeket, és hajtsa végre A kockázatértékelés eredményeinek a gyakorlatba való átültetése akkor válik jelentőssé, amikor az élelmiszerbiztonságról, a dolgozók egészségéről és biztonságáról, és vállalkozásáról kell gondoskodnia. A kockázatértékelés eredményeinek az írásba foglalása és az alkalmazottakkal való megosztása arra ösztönöz, hogy a végrehajtást fejezzék be. Amikor az eredményeket leírja, írja egyszerűen (például szennyeződés a betakarításkor, kézmosási lehetőség a mezőn). Nem várható el, hogy a kockázatértékelés tökéletes legyen, de alkalmasnak és elegendőnek kell lennie. Ki kell tudnia mutatni, hogy: Megfelelő ellenőrzést végeztek; Ön megkérdezte, hogy ki vagy mi lehet érintve; Ön foglalkozott valamennyi jelentős veszélyforrással; Az elővigyázatossági intézkedések ésszerűek és a fennmaradó kockázat alacsony; és A folyamatba bevonta munkatársait vagy képviselőiket (ahol alkalmazható).


A jó cselekvési terv gyakran tartalmazza különféle válaszok együttesét, mint például: • • • • • •

Ideiglenes megoldás a megbízhatóbb ellenőrzési mechanizmusok bevezetéséig; A balesetet vagy egészségromlást legnagyobb valószínűséggel okozó kockázatokra hosszú távú megoldások; A potenciálisan legrosszabb következményekkel járó kockázatokra hosszú távú megoldások; Képzés szervezése a dolgozók számára a fennmaradó elsődleges kockázatokról és arról, hogy miként lehet ezeket a kockázatokat ellenőrzés alatt tartani; Rendszeres ellenőrzések, hogy az ellenőrzési intézkedéseket tényleg végrehajtsák; Egyértelműen meghatározott felelősségi körök – ki vezet milyen intézkedést, és milyen határidővel.

Ne feledje a kockázatok prioritási sorrendjét felállítani, és elsőként a legfontosabb ügyeket oldja meg. Amikor egy-egy intézkedést befejez, pipálja ki a munkatervben. 5. lépés: Vizsgálja felül az értékelést és aktualizálja, ha szükséges Kevés a nem változó vállalkozás. Előbb vagy utóbb ön is bevezet új gépeket, anyagokat és/vagy eljárásokat, amelyek új veszélyforrásokat képezhetnek. Ezért ésszerű dolog folyamatosan áttekinteni, hogy mit csinál. Minden évben hivatalosan vizsgálja felül, hogy tevékenységei miként mérhetők össze az elismert jó gyakorlattal, hogy biztosíthassa a folyamatos javulást, de legalább azt, hogy ne csússzon vissza.



Újra megvizsgálva a kockázatértékelést: • • • • •

Történtek-e változások? Vannak-e még olyan javító intézkedések, amiket meg kell hoznia? Vettek-e észre problémákat a dolgozók? Tanult-e valamit az esetleges incidensekből vagy majdnem balesetekből? Biztosítsa, hogy kockázatértékelése mindig aktuális legyen.

A vállalkozás vitele közben túlságosan könnyű megfeledkezni a kockázatértékelés felülvizsgálatáról – amíg valami rosszul nem sül el, és már túl késő. Miért nem határozza meg a kockázatértékelés időpontját most? Írja be a naptárjába, mint évente ismétlődő feladatot. Ha év közben történik jelentős változás, ne várjon. Ellenőrizze a kockázatértékelést és módosítsa, ahol szükséges. Ha lehetséges, az a legjobb, ha már a változás tervezésekor gondol a kockázatértékelésre – így rugalmasabban járhat el.


Forrás: Five Steps to Risk Assessment, Health and Safety Executive [A kockázatértékelés öt lépése. Az Egyesült Királyság munkaegészségügyi és –biztonsági hatósága]; www.hse.gov.uk/pubns/indg163.pdf



AF.2 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. ÚTMUTATÓ / KOCKÁZATÉRTÉKELÉS – TERMŐHELYKEZELÉS AF. 1.2.1 Ellenőrzési pont Rendelkezésre áll-e kockázatértékelés az első ellenőrzés alkalmával, valamennyi tanúsításra regisztrált termőhelyre? A rákövetkező vizsgálatoknál rendelkezésre áll az új termőhelyek, illetve azoknak a területeknek a kockázatértékelése, ahol változások történtek (ez magában foglalja a bérelt területeket is). A kockázatértékelésből kiderül-e, hogy a kérdéses termőhely termelésre alkalmas-e, tekintettel az élelmiszerbiztonságra, a dolgozó egészségére, a környezetre és az állatok egészségére, ahol ez alkalmazható? AF. 1.2.1 Teljesítési kritérium A kockázatértékelésnek rendelkezésre kell állnia az első ellenőrzéskor, hogy meg lehessen állapítani, hogy a termőhely alkalmas-e a termelésre. A kockázatértékelést évente felül kell vizsgálni, és abban figyelembe kell venni a megváltozott kockázatokat, illetve az újonnan használatba vett termőhelyeket. A kockázatértékelésben figyelembe kell venni a termőhely történetét és a tervezett tevékenységnek a szomszédos állatállományokra/növényi kultúrákra/környezetre gyakorolt hatását. (Alapvető információ a kockázatértékelésről: lásd AF 1. melléklet; konkrét információ arról, hogy mit tartalmazzon, lásd AF 2. melléklet). Ha az alább bemutatott folyamatábra 3 kérdésének bármelyikére a válasz igen, kockázatértékelést kell végezni. Figyelembe veendő tényezők (megjegyzés: ez nem kimerítő felsorolás)


Jogszabályok: A jogszabályi megfelelés érdekében elsőként a helyi jogszabályokat kell ellenőrizni. Földhasználat: 1. Korábban termesztett növények: A gyapottermelésben például jelentős mennyiségű gyomirtó szert használnak, és a szermaradványok később hosszú ideig hatással lehetnek a gabonafélékre és más zöldség növényekre. 2. Ipari vagy katonai hasznosítás: A korábbi gépállomások területei például jelentős olajszennyeződést tartalmazhatnak. 3. Területfeltöltés vagy bányászat: Az altalajban nem megengedett hulladék anyagok lehetnek, amelyek szennyezhetik a termesztendő növényeket, vagy a terület hirtelen besüppedése veszélyeztetheti az ott dolgozókat. 4. Természetes vegetáció: Kártevők, betegségek és/vagy gyomok lehetnek jelen. Talaj: A kockázatértékelésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: Szerkezeti alkalmasság a termesztendő növénykultúra számára. A talajszerkezet erózióérzékenysége. Kémiai alkalmasság a termesztendő növénykultúra számára. Erózió: A kockázatértékelésben meg kell határoznia, hogy van-e, illetve lehet-e víz vagy szél okozta eróziós kár a talaj felső rétegében, amelynek hatása lehet a terméshozamra, a területre és a vízelfolyásra. Vízelvezetési mód: Fenyeget-e árvíz és/vagy erózió.



Szélnek való kitettség: A nagy szélsebesség termésveszteséget okozhat.


Víz Vízminőség: 1. A helyi hatóságnak kell megállapítania, hogy alkalmas-e a célra, vagy ha nincsen helyi szabvány, akkor olyan laboratórium vizsgálati eredményeinek kell rendelkezésre állnia, amely képes az ISO 17025 vagy ezzel egyenértékű szabvány szerint kémiai és/vagy mikrobiológiai elemzést végezni, melyek igazolják, hogy az öntözővíz minősége megfelel a WHO Health Guideline for the use of wastewater in Agriculture and Aquaculture c. útmutatójának 39. oldalán szereplő 3. táblázatban megadott kritériumoknak (lásd: WHO Technical Report Series 778, 1989, a dokumentum végén lévő 3. táblázatot). 2, Ivóvíz minősége: WHO Guidelines for Drinking-water Quality, 3. kiadás, amely magában foglalja az első és a második kiegészítést, Vol. 1. 2008 (Lásd a 7.7 táblázatot a dokumentum végén: Irányértékek a mikrobiális minőség igazolásához). Hozzáférhetőség: Hozzáférhetőség az év folyamán vagy legalább a tervezett tenyészidőben. A felhasználás engedélyezése: A növény által igényelt, előre becsült mennyiség biztosítottsága. Code Ref: IFA V4.0 –CPCC ; Kiadás: AF 4.0-2 ; Magyar valtozat Kétség esetén az angol eredeti változat irányadó! 23/99. oldal


Más felhasználók jogai: A helyi jogszabályok vagy szokások elismerhetnek más felhasználókat is, akiknek az igényei néha háttérbe szoríthatják a mezőgazdasági felhasználást. Környezeti hatás: Bár szabályos, bizonyos mértékű vízkinyerés káros hatással lehet a társult vagy vízfüggő növény- és állatvilágra. Árvíz: nem szándékolt elárasztás – mikrobiális és kémiai szennyeződés. Egyéb hatások:


1. A mezőgazdasági gépek működése okozta por, füst és zaj problémák. 2. A folyásirányban lefelé lévő területeken a lefolyásból származó, hordalékkal vagy kémiai anyagokkal teli szennyező anyagok. 3. A permetlé elsodródása miatti szennyeződés. 4. A növény, annak hulladékai vagy a trágyázási műveletek által oda vonzott rovarok. 5. A közeli természetes élőhelyről vagy természetvédelmi területről származó kártevők okozta degradáció. 6. A közeli ipari vagy szállítólétesítményekből, beleértve a zsúfolt közutakról származó füst, por vagy gáz. 7. A közeli települések lakói által elkövetett lopások. 8. A szomszédos gazdaságok tevékenysége. 9. A piacra jutást biztosító, megfelelő szállítási lehetőség elérhetősége. 10. Megfelelő munkaerő elérhetősége. 11. A gazdálkodás erőforrásainak elérhetősége.



WHO Technical Report Series 778, 1989. Egészségügyi irányelvek a mezőgazdasági kultúrák és az akvakultúra szennyvízhasznosításához. a 3. táblázat: A mezőgazdaságban felhasznált szennyvíz ajánlott mikrobiológiai minősége Kategória

Újrahasználat feltétele

Kitett csoportok

Bélférgek (számtani közép c száma vagy pete/liter

Escherichia coli-szerű bakt. ürülékben (mértani c közép/100ml

Szennyvízkezelés, amelytől elvárható az előírt mikrobiológia minőség

A

Várhatóan nyersen fogyasztásra kerülő növényi kultúrák, sportpályák, közparkok öntözése

Dolgozók, fogyasztók, nyilvánosság

≤1

≤ 1000

A jelzett mikrobiológiai minőség elérésére tervezett stabilizációs tavak sorozata, vagy ezzel egyenértékű kezelés

B

Gabonafélék, ipari növények, takarmánynövények, legelők e és fák öntözése

Dolgozók

≤1

Nincs ajánlott szabvány

8-10 napig visszatartás a stabilizációs tavakban vagy ezzel egyenértékű bélféreg és Escherichia coli-szerű baktériumok eltávolítása

C

Növényi kultúrák lokalizált öntözése, ha a dolgozók és a nyilvánosság kitettsége nem fordul elő

Senki

Nem alkalmazható

Nem alkalmazható

Előkezelés amint azt az öntözési technológia előírja, de az elsődleges ülepítésnél nem lehet kevesebb

a

Bizonyos esetekben figyelembe kell venni a helyi epidemiológiai, társadalmi-kulturális és környezeti tényezőket is, és az irányelveket aszerint kell módosítani. Ascaris és Trichuris fajok és bányaférgek c Az öntözési időszak alatt d Ennél szigorúbb irányelv (≤ 200/ 100ml Escherichia coli-szerű baktérium az ürülékben) alkalmazása a helyénvaló a közparkokban, például szállodai parkokban, ahol közvetlen emberi érintkezés van. e Gyümölcsfák esetében az öntözést meg kell szüntetni két héttel a gyümölcs leszedése előtt és TILOS a gyümölcsöt a földről felszedni. TILOS az esőztető öntözőberendezés (sprinkler) használata. a

b


b



A WHO ivóvízminőségre vonatkozó 2008. évi irányelvei A 7.7 táblázat mutatja be az ivóvíz mikrobiális minőségének igazolásához az útmutató értékeket. Az egyes értékeket nem szabad közvetlenül a táblázatból használni. Az útmutató értékeket az irányelvben és más alátámasztó dokumentumokban közreadott információval együtt kell használni és értelmezni. A patogénekre való érzékenység változékonyságának egyik következménye, hogy az adott minőségi ivóvíznek való kitettség gyakran eltérő egészségi hatásokhoz vezet az eltérő populációkban. Az útmutató értékekből való származtatáshoz meg kell határozni a referencia populációkat vagy, bizonyos esetekben konkrét érzékeny alcsoportokra kell összpontosítani. Előfordul, hogy a nemzeti vagy helyi hatóságok a nemzeti szabványok származtatásakor populációik meghatározott jellemzőit kívánják alkalmazni. 7.7 táblázat Útmutató értékek a mikrobiális minőség igazolásához (lásd még az 5.2 táblázatot) (142-144. oldal) Szervezetek Útmutató érték Minden, közvetlenül fogyasztásra szánt ivóvíz Nem szabad kimutathatónak lennie semmilyen 100 mlE. coli vagy thermotoleráns Escherichia coli-szerű es mintában bc baktériumok Az elosztó rendszerbe belépő kezelt víz Nem szabad kimutathatónak lennie semmilyen 100 mlE. coli vagy thermotoleráns Escherichia coli-szerű es mintában b baktériumok Az elosztó rendszerben lévő kezelt víz Nem szabad kimutathatónak lennie semmilyen 100 mlE. coli vagy thermotoleráns Escherichia coli-szerű es mintában b baktériumok a

a

E. coli kimutatása esetén azonnal vizsgálatot kell indítani. Bár az E. coli a fekáliás szennyeződés pontosabb jelzője, a thermotoleráns Escherichia coli-szerű baktériumszám elfogadható alternatíva. Ha szükséges, megfelelő igazoló teszteket kell végezni. Az összes Escherichia coli-szerű baktériumszám nem elfogadható jelzése a vízkészlet higiéniai minőségének, különösen a trópusokon nem, ahol sok olyan baktérium van jelen szinte minden kezeletlen vízben, amelynek higiéniai jelentősége nincs. c Elismert tény, hogy a vidéki vízkészletek nagy többségében, különösen a fejlődő országokban, a fekáliás szennyezettség széles körben elterjedt, ezért különösen az ilyen körülmények között, középtávú célokat kell kitűzni a vízkészletek fokozatos javítására.


b



VÁLTOZÁSKÖVETÉSI NYILVÁNTARTÁS Új dokumentum

Lecserélt dokumentum

Publikálás dátuma

A módosítások leírása


120131_gg_ifa_cpcc_af_hu_final_v4

2012. ápriis 26.



2013. lehet 31.

AF 12 – "Hivatkozás a GR I.3. mellékletre" módosítása AF 12.1.5 – “nem” törölve AF 12.1.4 Ellenőrzési pont és AF 10.1,10.2, 11.1, 12.1.2, 12.1.4, 12.1.7 Teljesítési Kritériumok- változás a szóhasználatban

Ha szeretne több információt kapni e dokumentumban végrehajtott módosításokkal kaocsolatban, kérjük lépjen kapcsolatba a GLOBALG.A.P. Titkársággal, e-mailen: [email protected].


Ha a változás nem étrinti a szenderd akkreditációját, a verzió marad “4.0” és a kiadásfrissítést fel kell tünteni “4.0-x”. Ha a változás érinti a standard akkreditációját, a verzió neve “4.x”-re változik.


INTEGRÁLT FARM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS | NÖVÉNYTERMESZTÉSI ALAPMODUL ELLENŐRZÉSI PONTOK ÉS TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK MAGYAR VÁLTOZAT (Kétség esetén az angol eredeti változat irányadó!) 4.0-2_MAR2013 KIADÁS ÉRVÉNYES 2013. MÁRCIUS KÖTELEZŐ 2013. JÚNIUS

A fordítást készítette a FruitVeB Lektorálta: NTWG Hungary, Control Union & Agrovet - HÖG

TARTALOM CB SZAKASZ

NÖVÉNYTERMESZTÉSI ALAPMODUL CB 1

NYOMONKÖVETHETŐSÉG

CB 2

SZAPORÍTÓANYAG

CB 3

A MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET TÖRTÉNETE ÉS KEZELÉSE

CB 4

TALAJGAZDÁLKODÁS

CB 5

MŰTRÁGYA KIJUTTATÁS

CB 6

ÖNTÖZÉS/TÁPOLDATOZÁS

CB 7

INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM

CB 8

NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK

CB 9

BERENDEZÉSEK

CB.1 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. IRÁNYELV – MIKROBIOLÓGIAI VESZÉLYEK CB.2 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. IRÁNYELV – FELELŐS VÍZHASZNÁLAT CB.3 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELMI ESZKÖZTÁR CB.4 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. IRÁNYELV – NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ALKALMAZÁSA AZ EXTRAPOLÁCIÓT MEGENGEDŐ ORSZÁGOKBAN CB.5 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. IRÁNYELV – HATÓANYAGMARADÉK VIZSGÁLAT CB.6 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. IRÁNYELV – MAXIMÁLIS HATÓANYAGMARADÉK ÉRTÉK (MRL) TÚLLÉPÉS KOCKÁZATBECSLÉSE

130531_gg_ifa_cpcc_cb_v4_0-2_hu

CB.7 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. IRÁNYELV – A KIJUTTATÓ BERENDEZÉSEK VIZUÁLIS ELLENŐRZÉSE ÉS FUNKCIONÁLIS TESZTJEI

Code Ref: IFA V4.0 –CPCC ; Kiadás: CB 4.0-2 ; Magyar valtozat Kétség esetén az angol eredeti változat irányadó! 29/108. oldal


Nº


CB

NÖVÉNYTERMESZTÉSI ALAPMODUL

CB.1

NYOMON KÖVETHETŐSÉG


Szint

A nyomon követhetőség elősegíti az élelmiszerek visszahívását/visszavonását és lehetővé teszi, hogy az érintett termékről célzott és pontos információt adjanak az ügyfeleknek. CB. 1.1

A GLOBALG.A.P. regisztrált termék visszakövethető-e és nyomon követhető-e a regisztrált gazdaságtól (és más hozzá tartozó regisztrált területekről), ahol előállították, és amennyiben alkalmazható, kezelték?

CB. 2

SZAPORÍTÓANYAG

Működik egy dokumentált azonosító és nyomon követő rendszer, amely Főbb lehetővé teszi, hogy a GLOBALG.A.P. regisztrált termékeket kötelezettség visszakövessék a regisztrált gazdasághoz, vagy termelői csoport esetén a csoportban regisztrált gazdasághoz és tovább kövessék a közvetlen ügyfélhez. (Egy lépés fel, egy lépés le.) A betakarítási információnak összekapcsolhatónak kell lennie a termelési nyilvántartásokkal, illetve a konkrét termelő gazdaságaival. (Lásd Általános előírások III. rész a 2. opció szerinti elkülönítésre vonatkozó információról.) Ha alkalmazható, a termékkezelést is tartalmaznia kell. Nem N/A.

A szaporítóanyag kiválasztása fontos szerepet játszik a termelési folyamatban; a megfelelő fajták használata segíthet a műtrágya és növényvédő szer alkalmazások számának csökkentésében. A szaporítóanyag megválasztása a megfelelő növényi növekedés és jó termékminőség előfeltétele. Minőség és egészség

CB. 2.1.1

Van-e olyan dokumentum, amely garantálja a vetőmag minőségét (mentes Megőrzik a vetőmag minőségére vonatkozó nyilvántartást/tanúsítványt, a kártevőktől, betegségektől, vírusoktól, stb.) ? az rendelkezésre áll, és megadja a fajta tisztaságát, a fajta nevét, a tételszámot és a vetőmag forgalmazót.

CB. 2.1.2

A vásárolt szaporítóanyag rendelkezik-e minőségi garanciával vagy a tanúsított előállítás garantálja-e dokumentáltan a minőségét?


CB. 2.1


Ajánlás

Nyilvántartások bizonyítják, hogy a szaporítóanyag megfelel az ágazati Kevésbé szervezet útmutatásának; alkalmas a céljára (pl. minőségtanúsítvány, jelentős szállítási tételek, aláírt levelek arról, hogy GLOBALG.A.P. tanúsítvánnyal kötelezettség vagy GLOBALG.A.P. által elismert tanúsítvánnyal rendelkező vetőmag termelő szállította.



Nº



CB. 2.1.3

Működnek-e növényegészségügyi minőségellenőrzési rendszerek a saját célra előállított palántanevelés során?

Bevezettek egy minőségellenőrzési rendszert, amely tartalmaz egy Kevésbé kártevők és betegségek látható jeleit megfigyelő rendszert; a megfigyelő jelentős rendszer aktuális nyilvántartásainak rendelkezésre kell állniuk. A kötelezettség palántanevelő, faiskola - itt mindazon helyeket jelenti, ahol szaporítóanyagot állítanak elő (beleértve a saját célra történő szaporítóanyag kiválasztását). A " megfigyelő rendszernek" tartalmaznia kell feljegyzést az anyanövény azonosításáról, illetve a növény származási helyéről, ahol ez alkalmazható. A feljegyzéseket rendszeres időközönként kell elvégezni. Ha a nevelt fákat vagy palántákat kizárólag saját használatra szánják (azaz nem értékesítik), ez elegendő. Amikor gyökértörzseket használnak, külön figyelmet kell szentelni azok származásának a dokumentációban.

CB. 2.2

A vegyszeres kezelés és csávázás

CB. 2.2.1

Nyilvántartást vezetnek-e az összes vásárolt szaporítóanyag (vetőmagvak, Nyilvántartást vezetnek a felhasznált termék(ek) nevéről és a megcélzott Kevésbé gyökértörzsek, palánták, vesszők) csávázásáról/kezeléséről? kártevőkről és/vagy kórokozókról(pl. nyilvántartások vezetése/vetőmag jelentős csomagolása stb.). Ha a vetőmagot megelőzési céllal már csávázták, a kötelezettség felhasznált vegyszerekre vonatkozó bizonyítékot meg kell őrizni.

CB. 2.2.2

Vezetnek-e feljegyzéseket a saját szaporítóanyag előállításban a nevelés alatt alkalmazott növényvédőszeres kezelésekről?

CB. 2.3

Genetikailag módosított organizmusok (N/A ha genetikailag módosított fajtákat nem használnak)

CB. 2.3.1

A GMO-k ültetése vagy azokkal folytatott kísérletek megfelelnek-e a termelési országban alkalmazandó jogszabályoknak?

A regisztrált gazdaság vagy azok csoportja rendelkezik a termelési országban alkalmazandó jogszabály egy példányával, és annak megfelel. Nyilvántartást kell vezetni a speciális módosításról és/vagy az egyedi azonosítóról. Speciális gazdálkodási és irányítási tanácsot kell beszerezni.

CB. 2.3.2

Ha a termelő genetikailag módosított organizmusokat termel, rendelkezésre áll-e az erre vonatkozó dokumentáció?

Ha GMO kultúrnövény változatokat és/vagy genetikai módosítással Kevésbé származtatott termékeket használnak fel, nyilvántartást vezetnek a GMO jelentős kultúrnövény változatok és/vagy a genetikai módosításból származtatott kötelezettség termékek ültetéséről, felhasználásáról és termeléséről.

CB. 2.3.3

A termelő közvetlen ügyfelei kaptak-e tájékoztatást a termék GMO státuszáról?

A tájékoztatásról dokumentált bizonyítékot kell bemutatni.


Szint

A szaporítási időszak alatt a saját célra történő szaporítóanyag Kevésbé előállítása során a növényvédő szerekkel folytatott kezelések jelentős nyilvántartásai rendelkezésre állnak és tartalmazzák a helyet, időpontot, kötelezettség a kereskedelmi nevet és az aktív hatóanyagot, a munkavégző személyét, az engedélyezőt, az igazolást, a mennyiséget és a használt gépet. Főbb kötelezettség



Nº



CB. 2.3.4

Létezik-e terv a GM anyagok kezelésére (pl. növények és kísérletek), amely meghatározza a fertőzés kockázatának minimálisra csökkentésére irányuló stratégiákat, (például a szomszédos nem GM növényekkel való véletlenszerű keveredést) és a termék integritásának fenntartását?

Írásba foglalt tervnek kell rendelkezésre állnia, amely bemutatja, hogy a Kevésbé GM anyagokat (pl. növényeket és kísérleteket) hogyan kezelik és tárolják jelentős a hagyományos anyagok fertőzése kockázatának minimálisra kötelezettség csökkentése és integritásának megőrzése érdekében.

CB. 2.3.5

A GMO növényeket más növényektől elkülönítve tárolják-e a véletlenszerű Az integritás megőrzése és az azonosítás érdekében vizuális értékelést keveredés elkerülése érdekében? kell végezni a genetikailag módosított (GMO) növények tárolásáról.

CB. 3

A TERMŐTERÜLET TÖRTÉNETE ÉS KEZELÉSE

Szint


Lásd még Minden Gazdaság Alapmodul 2. (AF.2). A vetésforgó a kártevők, betegségek és gyomok ellenőrzésének alapstratégiája. CB. 3.1

Vezet-e a termelő nyilvántartást a vetőmag/szaporítóanyag szükségletről, a vetés/palántázás időpontjáról?

A vetőmag/szaporítóanyag szükségletre és az időpontra vonatkozó nyilvántartásokat vezetni kell, és azoknak rendelkezésre kell állniuk.


CB. 3.2

Ha megvalósítható, alkalmaznak-e vetésforgót az egyéves növényeknél?

A vetésforgó az ültetés időpontjából és/vagy a növényvédő szer alkalmazások nyilvántartásaiból igazolható.


CB. 4

TALAJGAZDÁLKODÁS


A talaj minden mezőgazdasági termelés alapja; ennek az értékes erőforrásnak a megőrzése és javítása alapvető fontosságú. A jó talajgazdálkodás biztosítja a talaj hosszú távú termőképességét, növeli a hozamot és hozzájárul a jövedelmezőséghez. CB. 4.1

Készültek-e talajtérképek a gazdaság számára?

A talaj típusa meghatározott valamennyi termőhelyre, talajprofil, talajminta vizsgálat vagy a helyi (regionális) kartográfiai talajtípus térkép alapján.

Ajánlás

CB. 4.2

Használnak-e a talaj szerkezetét javító vagy fenntartó, a talajtömörödést elkerülő módszereket?

Az alkalmazott módszerek alkalmasak a szántóföldön történő használatra. Nem lehet szemmel látható bizonyíték a talajtömörödésre.


CB. 4.3

Használnak-e olyan művelési módszereket, amelyek csökkentik a talajerózió lehetőségét?

Bizonyíték van olyan gyakorlatra és korrekciós intézkedésekre (például talajtakarás, hegyoldalakon keresztirányú sorok, vízlevezető csatornák, füvesítés vagy zöldtrágya használata, fák és bokrok a termőhelyek határain, stb.) a talajerózió csökkentésére (pl. víz, szél).




Nº


CB. 5

MŰTRÁGYA HASZNÁLAT


Szint


A döntéshozatali folyamat magában foglalja a tápanyagigény, a talajban lévő, illetve a gazdaságban keletkező trágyából és növényi maradványokból rendelkezésre álló tápanyagellátás felmérését. A felhasználás optimalizálását célzó megfelelő alkalmazást és tárolási eljárásokat kell követni a veszteség és a szennyeződés elkerülése érdekében. CB. 5.1

Tápanyagigény

CB. 5.1.1

Valamennyi műtrágya alkalmazást úgy időzítik-e, hogy megfeleljen a növények igényeinek és a talaj állapotának?

CB. 5.2

Tanácsadás a műtrágya mennyiségéről és a fajtájáról

CB. 5.2.1

A műtrágyák (szerves vagy szervetlen) alkalmazására vonatkozó ajánlásokat kompetens, szakképzett személyek adják?

CB. 5.3

A trágyázások nyilvántartása

A termelőnek bizonyítania kell, hogy figyelembe vette a növény tápanyagigényét, a talaj termőképességét. Az elemzésekről vezetett nyilvántartásoknak és/vagy a növényekre vonatkozó szakirodalomnak bizonyítékként rendelkezésre kell állniuk. Nem N/A


Ahol a műtrágya nyilvántartások azt mutatják, hogy a (szerves vagy szervetlen) műtrágya kiválasztásért technikailag felelős személy külső tanácsadó, szakképzettségét és szakmai hozzáértését hivatalos képesítésekkel, szaktanfolyamokkal stb. kell bizonyítani, ha csak nem egy hozzáértő szervezet ( például hivatalos tanácsadó szolgálat) kifejezetten erre a célra alkalmazza őt. Ahol a műtrágya nyilvántartások azt mutatják, hogy a műtrágya (szerves vagy szervetlen) mennyiségének és típusának meghatározásáért szakmailag felelős személy a termelő, a tapasztalatot a szakmai ismereteknek kell kiegészíteniük (például: termékre vonatkozó szakirodalom, részvétel tanfolyamokon stb.) és/vagy eszközöket kell használni (szoftver, gazdaságérzékelő módszerek stb.).


5.3.1-től 5.3.6-ig. Mind a szerves és a szervetlen, talaj- és levéltrágyák összes alkalmazására vonatkozó nyilvántartások tartalmazzák a következő kritériumokat: CB. 5.3.1

Az adott terület, ültetvény vagy üvegház megjelölése?

Nyilvántartást vezetnek minden műtrágya alkalmazásról, részletezve a földrajzi területet, a szántóföld, gyümölcsös vagy üvegház nevét, vagy hivatkozási címét, ahol a regisztrált termék található. Nyilvántartást kell vezetni továbbá a hidrokultúrákban, és ahol tápoldatozást alkalmaznak. Nem N/A.


CB. 5.3.2

Az alkalmazás időpontjai ?

Az alkalmazások részletes nyilvántartásai tartalmazzák az alkalmazás pontos időpontját (év/hó/nap). Nem N/A.




Nº



Szint

CB. 5.3.3

Az alkalmazott trágya típusai?

Az alkalmazások részletes nyilvántartásai tartalmazzák a műtrágya kereskedelmi megnevezését, típusát (például: N, P vagy K), illetve koncentrációit (például: 17-17-17). Nem N/A.


CB. 5.3.4

Kijuttatott mennyiségek?

A trágya/műtrágya alkalmazások részletes nyilvántartásai tartalmazzák a Kevésbé kijuttatott termékmennyiséget tömegben vagy térfogatban. A ténylegesen jelentős kijuttatott mennyiséget kell nyilvántartásba venni, mert az nem egyezik kötelezettség meg szükségszerűen az ajánlottal. Nem N/A.

CB. 5.3.5

A kijuttatás módja?

A trágya/műtrágya alkalmazások részletes nyilvántartásai tartalmazzák a Kevésbé módszert (például: öntözéssel vagy mechanikai kiszórással) és a jelentős használt gép típusát, amennyiben alkalmazandó. Nem N/A. kötelezettség

CB. 5.3.6

A munkát végző személye?

A trágya/műtrágya alkalmazások részletes nyilvántartásai tartalmazzák annak a személynek a nevét, aki a trágyát/műtrágyát kijuttatta. Ha egy személy végzi az összes kijuttatást, elfogadható az üzemeltető adatait csak egyszer nyilvántartásba venni. Nem N/A.


CB. 5.4

A trágyák tárolása


5.4.1-től 5.4.7-ig: Minden trágyát/műtrágyát CB. 5.4.1

A növényvédő szerektől elkülönítetten tárolnak?

Minimális követelmény a trágyák (szerves vagy szervetlen) és a növényvédő szerek közötti fizikai keresztszennyeződés megakadályozása fizikai akadály (fal, ponyvatakarás stb.) alkalmazásával. Ha a növényvédő szerekkel együttesen alkalmazzák a műtrágyákat (azaz mikroelemeket vagy lombtrágyákat), azokat zárt konténerbe csomagolják, így együtt tárolhatók a növényvédő szerekkel.


CB. 5.4.2

Fedett helyen tárolják?

A fedett terület alkalmas valamennyi szervetlen műtrágya (pl. por, granulátum, illetve folyékony műtrágya) védelmére a légköri behatásoktól, mint a napfény, a fagy és az eső. A kockázatbecsléstől függően (műtrágya típusa, időjárási feltételek, ideiglenes tárolás), a műanyag borítás elfogadható lehet. A műtrágya közvetlenül a talajon/padozaton nem tárolható. Mész vagy gipsz szántóföldön való tárolása megengedett. Amennyiben betartják az anyag biztonsági adatlapján szereplő tárolási előírásokat, a nagy mennyiségű folyékony műtrágyák konténerben a szabadban is tárolhatók..


CB. 5.4.3

Tiszta helyen tárolják?

A műtrágyák (pl. portrágyák, granulátumok vagy folyadékok) hulladéktól mentes helyen vannak tárolva, amely nem szolgál a rágcsálók fészkéül, és ahol az elfolyások, kiömlések feltakaríthatók.





Nº



Szint

CB. 5.4.4.

Száraz helyen tárolják?

Valamennyi műtrágya (pl. porok, granulátumok vagy folyékony műtrágyák) tárolóterülete megfelelően szellőzött, mentes az esővíztől és az erős párásodástól.. Nincs tárolás közvetlenül a talajon. Amennyiben betartják az anyag biztonsági adatlapján szereplő tárolási előírásokat, a nagy mennyiségű folyékony műtrágyák konténerben, a szabadban is tárolhatók.


CB. 5.4.5

Megfelelő módon tárolják-e, amely csökkenti a vízfolyások szennyeződésének kockázatát?

Minden műtrágyát úgy kell tárolni, hogy minimálisra csökkenjen a Kevésbé vízforrások szennyezésének kockázata. A folyékony trágyák tárolóját a jelentős legnagyobb tartály 110 %-os kapacitásáig szigetelő gáttal kell körülvenni, kötelezettség és vegyék figyelembe a vízforrások közelségét, az áradás veszélyét stb.

CB. 5.4.6.

A műtrágyát elkülönítetten tárolják-e a betakarított terményektől?

A műtrágya nem tárolható a betakarított terményekkel.

CB. 5.4.7

Rendelkezésre áll-e naprakész műtrágyaleltár vagy nyilvántartás a felhasználásról?

Rendelkezésre áll a raktár tartalmát (típus és mennyiség) feltüntető Kevésbé készletnyilvántartás, amelyet háromhavonta legalább egyszer frissítenek. jelentős kötelezettség

CB. 5.5

Szerves trágya

CB. 5.5.1

Betiltották-e az emberi eredetű szennyvíz használatát a gazdaságban?

A gazdaságban az emberi eredetű szennyvíz használata nem megengedett. Nem N/A.

CB. 5.5.2

Végeztek-e kockázatbecslést a szerves trágyák alkalmazása előtt, figyelembe véve a trágya eredetét és tulajdonságait és alkalmazásának célját?

Nyilvántartások állnak rendelkezésre annak igazolására, hogy legalább a Kevésbé következő potenciális veszélyeket figyelembe vették: a szerves trágya jelentős típusa, a komposztálás módja, gyommagszám-tartalom, nehézfém kötelezettség tartalom, a kijuttatás ütemezése és a szerves trágya elhelyezése (pl. a termés ehető részével való érintkezés, föld a terményben stb. Ez vonatkozik a biogázüzemből származó anyagokra. Lásd CB.1 melléklet Mikrobiológiai veszélyek

CB. 5.5.3

Figyelembe vették-e az alkalmazott szerves trágyák által biztosított tápanyagokat?

Elemzést végeztek, illetve az elismert standard értékeket alkalmazzák, figyelembe véve a kijuttatott szerves trágya N-P-K tartalmát.


CB. 5.5.4

Megfelelő módon tárolják a szerves trágyát, ami csökkenti a környezet szennyeződésének kockázatát?

A szerves trágyát kijelölt területen kell tárolni. Megfelelő intézkedéseket tettek a felszíni vizek szennyeződésének megelőzésére (pl. beton alap és falak, különlegesen megépített szivárgásmentes tartály stb.), vagy a felszíni víztestektől legalább 25 méterre történő tárolás.






Nº


CB. 5.6

Tápanyagtartalom

CB: 5.6.1


Szint

A beszerzett műtrágyák rendelkeznek-e a tápanyag összetételt (N, P, K) igazoló dokumentumokkal?

Az N-P-K tartalmat (vagy az elismert standard értékeket) részletező dokumentumok rendelkezésre állnak minden olyan műtrágyához, amelyet az utóbbi 12 hónapban a GLOBALG.A.P. keretében termelt növénykultúrákhoz használtak.


CB. 5.6.2

A beszerzett szervetlen műtrágyák rendelkeznek-e a nehézfémekre is kiterjedő kémiai összetételt igazoló dokumentumokkal?

Az utóbbi 12 hónapban GLOBALG.A.P. keretében termelt növénykultúrákhoz használt minden műtrágya kémiai összetételét, beleértve a nehézfémeket is, részletező igazoló dokumentumok rendelkezésre állnak.

Ajánlás

CB. 6

ÖNTÖZÉS/TÁPOLDATOZÁS


A víz ritka természeti erőforrás, az öntözést a megfelelő időjárás előrejelzéssel, és/vagy megfelelő technikai berendezéssel kell indítani, amely lehetővé teszi az öntözővíz hatékony felhasználását. A felelős vízhasználatra vonatkozó információt lásd a CB.2 mellékletben. CB. 6.1

Az öntözési szükséglet előrejelzése

CB. 6.1.1

Használnak-e szisztematikus előrejelzési eljárásokat a növények vízigényének előrejelzéséhez?

CB. 6.2

Az öntözés/tápoldatozás módja

CB. 6.2.1

A számítások rendelkezésre állnak és berendezések adatai támogatják (például csapadékmérők, a szubsztrátokban alkalmazott vízelvezető tálcák, párolgásmérők, vízgőz tenziométerek [a talajnedvesség %-ában kifejezve] és talajtérképek). Az adatok regionálisan összesíthetők.

Ajánlás

A termelő meg tudja-e indokolni az alkalmazott öntözési módszereket a vízzel való takarékoskodás fényében?

A lényeg a víz pazarlásának elkerülése. Az alkalmazott öntözőrendszer hatékony. A termelő a műszakilag elérhető és anyagilag megfizethető leghatékonyabb öntözőrendszert használja, és megfelel a vízhasználat helyi korlátozására vonatkozó bármilyen jogszabálynak.


CB. 6.2.2

Készült-e vízgazdálkodási terv a vízhasználat optimalizálására és a pazarlás csökkentésére?

Rendelkezésre kell állnia egy írott intézkedési tervnek, amely optimalizálja a gazdaságban a vízhasználatot. Ez lehet egyedi terv vagy regionális tevékenység, amennyiben a gazdaság részt vesz ilyenben, vagy az kiterjed rá.

Ajánlás

CB. 6.2.3

Vezetnek-e nyilvántartást az öntözővíz/tápoldathoz használt víz felhasználásáról?

Nyilvántartást vezetnek, amely jelzi vízmérőnként vagy öntözési egységenként az időpontot és a mennyiséget. Ha a termelő öntözőprogramokkal dolgozik, a nyilvántartásban fel kell jegyezni az öntözés számított időtartamát és az öntözővíz tényleges mennyiségét.

Ajánlás




Nº


CB. 6.3

Az öntözővíz minősége

CB. 6.3.1

Megtiltották-e a kezeletlen szennyvíz öntözési vagy tápoldatozási célú használatát?

A kezeletlen szennyvizet nem használják öntözésre/tápoldatozásra. Főbb Amennyiben kezelt szennyvizet vagy újrahasznosított vizet használnak, kötelezettség a vízminőség megfelel a WHO által kiadott Útmutató: a szennyvíz és exkrétum biztonságos használatához a mezőgazdaságban és az akvakultúrában (1989) előírásainak. Ha kétség merül fel afelől, hogy a víz esetleg szennyezett forrásból jön (például: mert feljebb egy falu található stb.), a termelőnek elemzéssel kell bizonyítania, hogy a víz megfelel a WHO Útmutatás előírásainak, vagy az öntözővízre vonatkozó helyi jogszabályoknak. Lásd az AF.1 melléklet 3. táblázatát a kockázatbecslésre. Nem N/A.

CB. 6.3.2

Elvégezték-e az öntözéshez/tápoldatozáshoz használt víz szennyezettségének éves kockázatbecslését?

A kockázatbecslésnél figyelembe kell venni a potenciális mikrobiológiai, vegyi vagy fizikai szennyezést az öntözéshez/tápoldatozáshoz használt víz minden forrásánál. A kockázatbecslés részeként minimálisan figyelembe kell venni - a vízforrások meghatározását, - az öntözési módszer(eke)t, - az öntözés ütemezését (a növények növekedési szakasza során), - az öntözővíz érintkezése a növényekkel. A növények típusa: - nyersen fogyasztható növények, amelyeknek nincsen héjuk, amelyet fogyasztás előtt el kell távolítani, - növények, amelyek vagy nyersen fogyaszthatók és nincs olyan héjuk, amelyet fogyasztás előtt el kell távolítani, vagy van valamilyen héjuk, vagy korábban kórokozóval szennyeződtek - növények, amelyek vagy nyersen fogyaszthatók és van olyan héjuk, amelyet fogyasztás előtt el kell távolítani, vagy nem a talajban fejlődnek, vagy korábban nem szennyeződtek kórokozóval - növények, amelyeket mindig megfőznek. Lásd CB.1 melléklet Mikrobiológiai veszélyek


CB. 6.3.3

Az öntözővizet a kockázatbecsléssel összhangban álló gyakorisággal elemzik-e (CB.6.3.2)?

A vízvizsgálatot a kockázatbecslés eredményeinek megfelelő gyakorisággal végzik, amely figyelembe vette a növény jellemzőit. A mintát az öntözőrendszer kilépési pontjánál vagy a legközelebbi használható mintavételi pontnál kell venni.




Szint



Nº



Szint

CB.6.3.4

A CB.6.3.2 szerinti kockázatbecslésnek megfelelően a laboratóriumi elemzés figyelembe veszi-e a mikrobiológiai szennyeződéseket?

A kockázatbecslés szerint (ha fennáll a mikrobiológiai szennyeződés veszélye), a laboratóriumi vizsgálat egy hivatalos jegyzőkönyvet ad - a laboratóriumi elemzés által - a lényeges mikrobiológiai szennyeződésekről.


CB.6.3.5

Az elemzést megfelelő laboratórium végzi?

A vizsgálati eredmények megfelelő a mikrobiológiai elemzéseket ISO 17025, vagy ezzel egyenértékű szabvány alapján működő laboratóriumból származnak és ezek rendelkezésre állnak.

Ajánlás

CB.6.3.6

Amennyiben a kockázatbecslés úgy kívánja, történt-e intézkedés Nem megfelelő vizsgálati eredmények esetén a következő betakarítási ciklust megelőzően?

Nyilvántartások állnak rendelkezésre a korrekciós intézkedésekről és/vagy a meghozott határozatokról.


CB. 6.4

Az öntözővíz/tápoldat vizének forrása

CB.6.4.1

A környezet védelme érdekében a vizet fenntartható forrásból nyerik?

A fenntartható források azok, amelyek normál (átlagos) körülmények között elegendő vízellátásra képesek.


CB.6.4.2

Ahol szükséges, kértek-e a vízkivétellel kapcsolatban véleményt a vízügyi hatóságoktól?

Ahol szükséges, ezzel kapcsolatban írásos kommunikációnak (pl. levél, engedély stb.) kell rendelkezésre állnia.


CB.7

INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM Az integrált növényvédelem (IPM) magában foglalja valamennyi rendelkezésre álló növényvédelmi módszer gondos mérlegelését, majd a megfelelő intézkedések integrálását, amely hátráltatja a kártevő-populáció fejlődését, a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozásokat olyan szinten tartja, amely gazdaságilag indokolt és csökkenti vagy minimalizálja az emberi egészség és a környezet veszélyeztetését. Kidolgozásra került egy IPM eszköztár (CB.3 melléklet), hogy alternatív eljárásokat biztosítson az IPM technikák alkalmazásához a mezőgazdasági és kertészeti növények kereskedelmi előállítása során. Tekintettel a különféle növények és területek esetében a kártevők fejlődésének természetes eltéréseire, bármely IPM rendszert a helyi fizikai (éghajlati, topográfiai stb.), biológiai (kártevő összetétel, természetes ellenségek összetétele stb.) és gazdasági feltételek összefüggésében kell megvalósítani.

CB.7.1

Kaptak-e segítséget az IPM rendszerek megvalósításához oktatás vagy tanácsadás révén?


Ahol külső tanácsadó nyújt segítséget, a szakképzettséget és szakmai Kevésbé felkészültséget hivatalos végzettséggel, szaktanfolyamokkal stb. kell jelentős tanúsítani, kivéve, ha erre a célra egy kompetens szervezetet kötelezettség foglalkoztatnak (pl. hivatalos tanácsadó szolgálat). Ahol a szakmai felelős a termelő, a tapasztalatot szakmai tudással kell kiegészíteni (pl. hozzáférés IPM szakirodalomhoz, részvétel célirányos tanfolyamon stb.) és/vagy eszközök használatával (szoftver, a gazdaság ellenőrzési módszerek, stb.)


Nº



Szint

CB.7.2-től 7.4-ig. Tud-e a termelő bizonyítékot felmutatni legalább egy olyan tevékenység végrehajtásáról, amely az alábbi kategóriába tartozik? CB. 7.2

Megelőzés

A termelő bizonyítékot tud felmutatni legalább egy olyan tevékenység végrehajtására, amely magában foglalja olyan termelési gyakorlat alkalmazását, amely csökkentheti a kártevők kártételeinek előfordulását és intenzitását, ezáltal csökkentve a beavatkozás szükségességét.


CB. 7.3

Megfigyelés és monitoring

A termelő bizonyítékot tud felmutatni a) legalább egy olyan tevékenység végrehajtásáról, amely meghatározza, hogy a kártevők és természetes ellenségei mikor, milyen mértékig vannak jelen és b) ennek az információnak a felhasználásával meghatározta, hogy milyen növényvédelmi módszerekre van szükség.


CB. 7.4

Beavatkozás

A termelő bizonyítékot mutat be, miszerint ha a kártevők támadásai gazdasági kárt okoznak, a beavatkozást speciális kártevőirtási módszerekkel végezték. Amennyiben lehetséges, nem-kémiai megoldást kell fontolóra venni.


CB. 7.5

Figyelembe vették-e a rezisztencia kialakulásának megelőzésére tett és/vagy az egyéb ajánlásokat, hogy megőrizzék az alkalmazható növényvédő szerek hatékonyságát?

Ha a betegség, kártevő vagy gyom többszöri védekezést igényel, bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a rezisztencia kialakulásának megelőzésére tett ajánlásokat (amennyibe alkalmazható) követték.


CB. 8

NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK


Olyan helyzetekben, amikor a kártevők támadása gazdasági kárt okoz, szükségessé válhat konkrét növényvédelmi módszerekkel való beavatkozás, ideértve a növényvédő szereket (PPP) is. A növényvédő szerek megfelelő használata, kezelése és tárolása alapvető fontosságú. CB. 8.1

A növényvédő szerek kiválasztása

CB. 8.1.1

Vezetnek-e egy naprakész listát az a termelő országban engedélyezett növényvédő szerekről, amelyek a termesztett növényekben felhasználhatók?


Rendelkezésre áll egy lista azoknak a növényvédő szereknek a kereskedelmi nevével (beleértve azok hatóanyag összetételét vagy a hasznos élő szervezeteket) amelyek engedélyezettek a jelenleg és az elmúlt 12 hónapban a GLOBALG.A.P. rendszerben előállított növényekben.





CB. 8.1.2

A termelők csak olyan növényvédő szereket alkalmaznak, amelyeket az adott növényre az országban jelenleg engedélyeztek, (pl. ahol ilyen hivatalos regisztrációs rendszer létezik)?

Minden alkalmazott növényvédő szer hivatalosan és jelenleg Főbb engedélyezve van, illetve engedélyezett a megfelelő kormányzati kötelezettség hatóság részéről a felhasználás országában. Ahol nincsen hivatalos regisztrációs rendszer, lásd a GLOBALG.A.P. útmutatót (CB.4 melléklet) e témában, és a FAO Kártevők elleni szerek forgalmazásával és használatával kapcsolatos nemzetközi magatartási szabályokat (International Code of Conduct on the Distribution and Use of Pesticides). Azokban az esetekben, ahol a termelő részt vesz a jogszabályok szerinti termőhelyi kísérletekben a helyi kormányzat általi végső növényvédő szer engedélyezése érdekében, lásd a CB.4 mellékletet. Nem N/A.

CB. 8.1.3

Az alkalmazott növényvédő szereket a termék címkéjének megfelelően használták –e fel?

Valamennyi alkalmazott növényvédő szer megfelelő és indokolt (a címke Főbb ajánlásai vagy a hivatalos regisztráló testület kiadványai szerint) az adott kötelezettség kártevő, betegség, gyom ellen vagy a növényvédelmi beavatkozás célja érdekében. Ha a termelő a javaslattól eltérően alkalmazza a növényvédő szert, bizonyítékot kell felmutatnia arra, hogy az adott növényvédő szerre, az adott növényben, az adott országban történő felhasználásra hivatalos engedélye van. Nem N/A.

CB.8.1.4

Megőrzik-e a regisztrált növényvédő szerek számláit?

Az alkalmazott regisztrált növényvédő szerek számláit nyilvántartási célból meg kell őrizni és azoknak külső ellenőrzés idején rendelkezésre kell állni. Nem N/A.

CB.8.2

Tanácsadás a növényvédő szerek mennyiségével és típusával kapcsolatban

CB.8.2.1

A növényvédő szerek kiválasztását hozzáértő személyek végzik?


Nº


Szint


Ahol a növényvédő kezelésekről szóló feljegyzések azt mutatják, hogy a Főbb növényvédő szerek kiválasztásáért felelős személy képzett kötelezettség szaktanácsadó, a szakmai felkészültsége igazolható hivatalos képesítéssel vagy szakmai képzésen való részvétel igazolásával. Fax és e-mail a tanácsadótól, kormányzatoktól stb. elfogadható. Ahol a növényvédő kezelésekről szóló feljegyzések azt mutatják, hogy a növényvédő szerek kiválasztásáért felelős személy maga a termelő, szakmai tapasztalata mellett szakmai hozzáértését dokumentációval kell igazolni (pl. szakirodalmi ismeretek, szakmai továbbképzéseken való részvétel stb.).


Nº


CB.8.3

A kezelések nyilvántartása


Szint


8.3.1-től 8.3.10-ig: Nyilvántartást vezetnek minden növényvédő szer használatról és azok tartalmazzák-e az alábbi kritériumokat? CB.8.3.1

A növény neve és/vagy fajtája?

A növényvédő szeres kezelések feljegyzései tartalmazzák a kezelt növény és a fajta nevét. Nem N/A.


CB.8.3.2

A kezelés helye

A növényvédő szeres kezelések feljegyzései tartalmazzák a földrajzi nevet, a gazdaság nevét vagy referenciáját és a területet, gyümölcsöst vagy üvegházat, ahol a növényállomány található. Nem N/A.


CB:8.3.3

A kezelés dátuma

A növényvédő szer alkalmazások nyilvántartása meghatározza az alkalmazás pontos időpontját (év/hó/nap). Az alkalmazás tényleges időpontját ( az utolsó napot, ha több mint egy napon át tartott) kell nyilvántartásba venni. Nem N/A.


CB.8.3.4

A termék kereskedelmi neve és hatóanyaga

A növényvédő szer alkalmazások nyilvántartása meghatározza a teljes Főbb kereskedelmi nevet (beleértve az összetételt), és a hatóanyagot, illetve a kötelezettség hasznos élő szervezetet, tudományos névvel. Fel kell jegyezni az aktív hatóanyagot, illetve biztosítani kell a kereskedelmi névre vonatkozó információ és a hatóanyag összekapcsolhatóságát. Nem N/A.

CB.8.3.5

A kezelő

A növényvédő szerek kijuttatásáról szóló nyilvántartásokban Kevésbé azonosították a kezelőt. Ha az összes kijuttatást egyetlen személy végzi, jelentős elfogadható, hogy a kezelőre vonatkozó adatokat csak egyszer kötelezettség tüntessék fel. Nem N/A.

CB.8.3.6

A kezelés indoklása

A kórokozó(k), betegség(ek), gyom(ok) nevét minden növényvédő szeres kezelés feljegyzésében nyilvántartják. Ha a közönséges elnevezéseket használják, azoknak meg kell egyezni a címkén szereplő nevekkel. Nem N/A.


CB.8.3.7

A kezelés technikai engedélyezése

Az alkalmazandó növényvédő szer(ek) felhasználására és adagjára vonatkozó döntést meghozó, technikailag felelős személyt azonosították a feljegyzésekben. Nem N/A.


CB.8.3.8

Az alkalmazott szer mennyisége

Minden növényvédő szeres kezelés feljegyzése tartalmazza a kiszórandó vegyszermennyiség tömegét/ térfogatát vagy a teljes vízmennyiséget (vagy más hordozó anyagot), a dózist g/l-ben vagy a növényvédő szerekre elfogadott más nemzetközi mértékegységben. Nem N/A.






Szint

CB.8.3.9

A kijuttató gép

Minden egyes növényvédő szeres kezelés esetén meg kell jelölni a gép típusát (háti permetező, nagy térfogatú, ULV, öntözéssel, porozás, ködölés, légi kezelés vagy más eljárás) a nyilvántartásokban (ha különböző egységekről van szó, akkor azt egyedileg kell azonosítani). Nem N/A.


CB:8.3.10

Az élelmezésügyi várakozási idő

Az élelmezésügyi várakozási időt nyilvántartásba vették valamennyi Főbb növényvédő szer alkalmazása esetén, ahol az élelmezésügyi várakozási kötelezettség idő szerepel a termék címkéjén, vagy ha nem a címkén, akkor hivatalos forrás adja meg. Nem N/A. Kivéve a virág és dísznövény modul tanúsításnál.

CB 8.4

Betakarítás előtti időtartam (Nem alkalmazható a virág és dísznövény modul esetében)

CB.8.4.1

Betartották-e az előírt élelmezésügyi várakozási időt?

CB. 8.5

A felesleges permetkeverékek felszámolása

CB.8.5.1

A tartályban maradt vegyszert, illetve a tartályok mosásából származó oldatot úgy helyezik el, hogy az ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot és a környezetet?


Nº


A termelő bizonyítani tudja, hogy valamennyi élelmezésügyi várakozási időt betartották a növényekre alkalmazott növényvédő szerek tekintetében, világos nyilvántartások alkalmazásával, például: növényvédő szer alkalmazási nyilvántartással és a kezelt helyekről a betakarítási időpontok nyilvántartásával. Különösen folyamatos betakarítás esetén, a szántóföldön, a gyümölcsösben vagy az üvegházban az alkalmazott rendszerek, (például figyelmeztető jelek, az alkalmazás időzítése stb.) biztosítják valamennyi élelmezésügyi várakozási időnek való megfelelést. Lásd 8.6.2. Nem N/A, kivéve virág és dísznövény termesztést.


A fel nem használt növényvédő permet és a tartályok mosásából származó oldat kiszórása elsődleges prioritást élvez azzal a feltétellel, hogy nem lépik túl a halmozott, címke szerinti dózist. A fel nem használt növényvédő szert, illetve a tartályok mosásából származó oldatot úgy kell elhelyezni, hogy az ne veszélyeztesse se az élelmiszerbiztonságot, se a környezetet. Nyilvántartásokat kell vezetni. Nem N/A.




CB. 8.6

Növényvédőszer-maradvány elemzés (N/A virág és dísznövény termesztés esetén)

CB.8.6.1

Be tudja –e a termelő mutatni, hogy rendelkezésére áll információ a rendeltetési hely országának (országainak) (azaz a piacnak, ahol a termelő a terméket értékesíteni kívánja) maximális hatóanyagmaradék értékéről (MRL)?

A termelőnek vagy a termelő ügyfelének rendelkeznie kell az aktuálisan alkalmazandó MRL-ek listájával mindazon piacokra, ahol a terméket értékesíteni kívánja (hazai vagy Nemzetközi piac). Az MRL-eket vagy a tervezett piacokat megerősítő ügyfelekkel folytatott kommunikációval, vagy a konkrét ország (vagy országcsoport) kiválasztásával lehet bizonyítani, ahol a terméket értékesíteni kívánják, bizonyítékot bemutatva az adott ország(ok)ban alkalmazandó MRL-eknek való megfelelést a megfelelő szermaradvány kiszűrési rendszerrel. Amennyiben a terménnyel országcsoportban kívánnak kereskedni, a maradvány kiszűrő rendszernek a csoport legszigorúbb alkalmazandó MRL-jeinek kell megfelelnie. Lásd: a CB.5. melléklet, szermaradvány vizsgálat.


CB.8.6.2

Hoztak-e intézkedéseket a megcélzott piacon alkalmazandó MRL-ek betartása érdekében?

Amennyiben a megcélzott piacon érvényes MRL-ek szigorúbbak, mint a termelés országában, a termelő, illetve a termelő ügyfele bizonyíthatja, hogy a termelési ciklus során ezeket az MRL-eket figyelembe vették (azaz, ha szükséges, módosították a növényvédő szer alkalmazási rendszert és/vagy használták a szermaradvány vizsgálat eredményeit).


CB. 8.6.3

Végzett-e a termelő kockázatbecslést annak meghatározására, hogy a termékek megfelelnének-e az MRL-nek a rendeltetési hely országában?

A kockázatbecslés során értékelik a növényvédő szerek használatát és az MLR-túllépés potenciális veszélyét. A kockázatbecslés alapja a CB.6 Útmutató az MRL-túllépés c. mellékletben ismertetett kritériumok.



Nº



Szint



Nº



CB.8.6.4

Van-e bizonyíték a maradványvizsgálatokra a kockázatbecslés eredményei alapján?

A kockázatbecslés eredménye alapján aktuális dokumentált Főbb bizonyítéknak vagy nyilvántartásnak kell rendelkezésre állnia a kötelezettség GLOBALG.A.P. által regisztrált termékek növényvédő szerszermaradvány vizsgálat eredményeiről vagy egy harmadik fél növényvédő szer-maradvány megfigyelési rendszerben való részvételről, amely nyomon követhető a gazdaságig. Amikor a kockázatbecslés a hatóanyagmaradék vizsgálatot ír elő, a mintavételi eljárásokra, az akkreditált laboratóriumokra stb. vonatkozó kritériumokat be kell tartani. A kockázatbecslés általában arra következtetésre jut, hogy szükséges a hatóanyagmaradék vizsgálat és megállapítja az elemzések számát, mikor és hol kell mintákat venni és vizsgálat típusát a CB.6 melléklet Maximális hatóanyagmaradék-érték kockázatbecslés szerint. A hatóanyagmaradék vizsgálatot elvető kockázatbecslésnek meg kell állapítania, hogy: - az elmúlt 4 vagy több év analitikai ellenőrzései során nem voltak kimutatási események (pl. határérték túllépések, nem engedélyezett növényvédő szerek alkalmazása stb.) és, - nem használnak növényvédő szert, vagy csak minimális mennyiségben és, - a betakarítás közeledtével nem volt növényvédő szer-használat (a permetezéstől a betakarításig eltelt idő sokkal hosszabb, mint a növényvédő szer élelmezés-egészségügyi várakozási ideje) és, - a kockázatbecslést független harmadik fél jóváhagyta (pl. Tanúsító szervezet ellenőre, szakértő stb.) vagy a vevő. E feltételek alól kivételt jelenthetnek azok a növények, ahol nem történik növényvédő szer-használat, a környezet erősen ellenőrzött és ezért az iparág általában nem végez növényvédő szer hatóanyagmaradék vizsgálatot.(például gombák).

Szint

8.6.5-től 8.6.7-ig amennyiben szermaradvány vizsgálat történt, a következőknek kell megfelelni: CB. 8.6.5

Követték a megfelelő mintavételi eljárásokat?


Dokumentált bizonyíték igazolja az alkalmazandó mintavételi eljárásoknak való megfelelést. Lásd CB.5 melléklet: Hatóanyagmaradék vizsgálat.



Nº


CB.8.6.6

A szermaradvány vizsgálatra alkalmazott laboratóriumot akkreditálta-e az Egyértelmű dokumentált bizonyíték létezik (levélfejlécen, vagy az illetékes nemzeti hatóság az ISO 17025 vagy ezzel egyenértékű szabvány akkreditáció másolata stb.), hogy a szermaradvány vizsgálatra szerint? alkalmazott laboratóriumokat az illetékes Nemzeti hatóság akkreditálta az ISO 17025 vagy ezzel egyenértékű szabvány szerint, vagy a megfelelő területre az akkreditációs eljárás folyamatban van. Minden esetben a laboratóriumoknak bizonyítékot kell bemutatniuk kompetencia tesztekben való részvételről (például a FAPAS-nak rendelkezésre kell állnia). Lásd a CB.5. Melléklet: Hatóanyagmaradék vizsgálat.

CB.8.6.7

Létezik-e cselekvési terv arra az esetre, ha az MRL-t túllépik?

CB. 8.7

A növényvédő szerek tárolása


Szint Kevésbé jelentős kötelezettség

Világosan dokumentált eljárás létezik azokra a helyesbítő intézkedésekre Főbb és tevékenységekre (amely magában foglalja az ügyfelekkel folytatott kötelezettség kommunikációt, a termék nyomon követését stb.), amelyeket meg kell tenni, ha a növényvédő szer hatóanyagmaradék vizsgálata egy MRL túllépést jelez (vagy a termelés országában vagy azokban az országokban, ahol a betakarított terméket értékesíteni kívánják, ha eltérő) Lásd CB.5 melléklet: Hatóanyagmaradék vizsgálat.

A növényvédő szerek tárolásának meg kell felelni a biztonságos tárolásra és használatra vonatkozó alapvető szabályoknak. CB.8.7.1

A növényvédő szereket a helyi szabályozásnak megfelelően tárolják-e?

A növényvédő szerek tárolási körülményei megfelelnek a hatályos nemzeti, regionális, helyi jogszabályoknak és előírásoknak.



8.7.2-től 8.79-ig: A növényvédő szerek tárolására használt hely: 8.7.2

Jó állapotban van?

A növényvédő szer-tároló helyiség szerkezetileg szilárd és erős építmény. Nem N/A.


CB:8.7.3

Biztonságos?

A növényvédő szer-tárolók biztonságosak, kulccsal zárhatók. Nem N/A.


CB:8.7.4

Megfelel a hőmérsékleti feltételeknek?

A növényvédő szereket a címkén megadott követelményeknek megfelelően tároljál. Nem N/A.


CB.8.7.5

Tűzbiztos?

A növényvédő szer-tárolók tűzbiztos anyagból épültek (minimális követelmény az RF30: 30 perces tűzállékonyság). Nem N/A.





Nº



Szint

CB.8.7.6

Jól szellőzik (ha be kell menni a raktárba)?

A növényvédő szer-tárolókban elegendő és folyamatos friss levegőjű szellőztetésre van lehetőség a káros gőzök felhalmozódásának megelőzésére. Nem N/A.


CB:8.7.7

Jól megvilágított?

A növényvédő szer-tároló létesítmények megfelelően világosak vagy olyan helyen helyezkednek el, hogy a természetes, vagy a mesterséges fény megfelelő világosságot biztosít, hogy a polcon tárolt termékek címkéi könnyen olvashatók legyenek. Nem N/A.


CB.8.7.8

Más anyagoktól távol van?

A minimális követelmény a növényvédő szerek és a egyéb anyagok közötti keresztszennyeződés megakadályozása fizikai akadály (fal, ponyva stb.) alkalmazásával. Nem N/A.


CB.8.7.9

A növényvédő szerek tárolójának polcai nem abszorbens anyagból készültek-e?

A növényvédő szer-tároló polcai vegyszer kiömlésre nem abszorbens anyagból készültek (pl. fém, kemény műanyag vagy nem áteresztő anyaggal van bevonva stb.).


CB.8.7.10

A növényvédő szer tároló létesítmény alkalmas-e az elfolyások visszatartására?

A növényvédő szer-tároló létesítmények a tárolt folyadékot tartalmazó legnagyobb tartály 110%-áig a kiömlő folyadékot felfogó tartállyal rendelkeznek vagy megfelelően szigetelt a termékek tárolására, hogy bárminemű elfolyást, szivárgást vagy a külső környezet szennyeződését elkerüljék. Nem N/A.


CB.8.7.11

A növényvédő szerek méréséhez és keveréséhez rendelkezésre állnak-e az eszközök?

A növényvédő szer-tároló vagy a töltéshez/ keveréshez használt terület, ha ez a kettő különböző, rendelkezik mérőeszközökkel, amelyeknek tartály beosztását és a skálabeosztás kalibrálásának ellenőrzését a termelő évente elvégzi a keverékek pontosságának biztosítása érdekében, és fel van szerelve az összes alkalmazott növényvédő szer biztonságos, és hatékony kezeléséhez szükséges eszközökkel, például vödrökkel, vízforrással stb. Nem N/A.


CB.8.7.12

Rendelkeznek-e az elfolyások kezelésére alkalmas eszközökkel?

A növényvédő szer tárolókban és minden kijelölt állandó keverő/töltő, helyet fel kell szerelni egy közömbös nedvszívó anyagot (pl. homok) tartalmazó tartállyal, seprűvel, lapáttal, műanyag zsákokkal, amelyeknek állandó, jelölt helyen kell lenniük, hogy használhatóak legyenek az esetleges elfolyások, kiömlések esetén. Nem N/A.


CB:8.7.13

A növényvédő szer-tároló létesítmény kulcsainak használata és a bejárás csak azon személyekre korlátozódik-e, akik a növényvédő szerek kezelésére képzésben részesültek?

A növényvédő szer-tárolók zártak, a bejárás csak olyan személy jelenlétében lehetséges, aki igazolni tudja képzettségét a növényvédő szerek biztonságos kezelésében és felhasználásában. Nem N/A.





Nº



Szint

CB.8.7.14

Minden növényvédő szert az eredeti csomagolásában tárolnak?

A tároló létesítményben lévő növényvédő szereket az eredeti csomagolásukban (tartály, csomag) tárolják. Törés esetén, az új csomagolásnak tartalmaznia kell mindazon információkat, amelyeket az eredeti csomagolás címkéje tartalmazott. Lásd: CB.8.9.1. Nem N/A


CB.8.7.15

A növényvédő szer-tárolóban elkülönítetten tárolják-e a GLOBALG.A.P. tanúsításra regisztrált növényekre engedélyezett növényvédő szereket azoktól, amelyeket más célokat használnak?

A regisztrált és/vagy tanúsított növényeken kívül egyéb célra ( úgymint a Kevésbé kertben használt stb.) használt növényvédő szereket világosan jelentős beazonosítva és elkülönítetten tárolják a növényvédő szerek tárolójában. kötelezettség

CB.8.7.16

A folyadékokat nem tárolják-e a por alakú szerek feletti polcokon?

Valamennyi folyékony növényvédő szert olyan polcokon tárolják, amelyek soha sincsenek a por vagy granulátum formájú szereket tároló polcok fölött. Nem N/A.


CB.8.7.17

Rendelkezésre áll-e egy naprakész növényvédő szer leltár vagy nyilvántartás?

Rendelkezésre áll egy olyan leltár, amelyben szerepel a raktár tartalma (típus és mennyiség) és azt legalább háromhavonta aktualizálják.


CB. 8.8

Növényvédő szerek kezelése (N/A nincs növényvédő szeres kezelés)

CB:8.8.1

Alávetette-e magát valamennyi növényvédő szerekkel kapcsolatba kerülő dolgozó önkéntesen az éves orvosi vizsgálatnak?

Valamennyi növényvédő szerekkel kapcsolatba kerülő dolgozó Ajánlás önkéntesen alávetette magát az éves orvosi vizsgálatnak. Az ilyen orvosi vizsgálatoknak meg kell felelniük a Nemzeti, regionális illetve helyi gyakorlatnak és az eredmények felhasználása során be kell tartani a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényes előírásokat.

CB.8.8.2

Vannak-e a munka-egészségügyi várakozási időkre vonatkozó eljárások?

Világosan dokumentált eljárások vannak, amelyek szabályozzák valamennyi munkaegészségügyi várakozási időt a címkén szereplő utasítások szerint alkalmazott növényvédő szerekre. Ha a címkén nem található munka-egészségügyi várakozási időre vonatkozó információ, nincsenek külön előírások, de a permetlének rá kell száradnia a növényekre, mielőtt a munkát végzők visszatérhetnek a termőterületre.


CB.8.8.3

Kifüggesztették-e látható helyre a balesetek esetén követendő eljárást a növényvédő szer/ vegyi anyag tároló létesítmények 10 méteres körzetében?

Az AF.3.4.1 pontban részletezett összes információt tartalmazó baleset esetén követendő eljárásnak vizuális módon meg kell jelenítenie az elsődleges baleseti ellátás alaplépéseit és az a növényvédő szer/vegyi anyag tároló létesítmények és kijelölt keverő helyek 10 méteres körzetében és valamennyi személy által elérhetőnek kell lennie. Nem N/A.





Nº



Szint

CB.8.8.4

Rendelkezik-e felszereléssel a kezelést végző a véletlenszerű szennyeződésének esetére?

Valamennyi növényvédő szert/vegyi anyagot tároló létesítmény és valamennyi töltő/keverő hely a gazdaságban rendelkezik szemmosási lehetőséggel, legfeljebb 10 méterre lévő tiszta víz forrással, teljes elsősegély nyújtó készlettel és egyértelmű baleset esetén követendő eljárással, amely tartalmazza a vészhelyzeti telefonszámokat, illetve az elsődleges baleseti ellátás alaplépéseit, mindezeket maradandó és egyértelmű jelzéssel ellátva. Nem N/A.


CB.8.8.5

A növényvédő szerek kikeverése során betartják-e a címkén szereplő helyes kezelési és töltési eljárásokat?

A berendezéseknek, beleértve a megfelelő mérőeszközöket, alkalmasnak kell lenniük a növényvédő szerek kikeveréséhez, hogy a címkén meghatározott helyes kezelési és töltési eljárások követhetőek legyenek. Nem N/A.


CB. 8.9

Üres növényvédő szeres csomagolások

CB.8.9.1

Kerülik-e az üres növényvédő szer tartályok újrahasznosítását az azonos termék tárolásától illetve szállításától eltérő céllaI?

Van bizonyíték arra, hogy az üres növényvédő szer tartályokat nem Kevésbé használták és nem használják más célra, mint az azonos termék tárolása jelentős és szállítása az eredeti címkének megfelelően. Nem N/A. kötelezettség

CB.8.9.2

Az üres növényvédő szeres tartályok ártalmatlanítása olyan módon történik-e, hogy elkerüljék az emberek veszélyeztetését?

Azáltal, hogy van egy biztonságos tárolási hely, egy biztonságos kezelési Kevésbé rendszer az ártalmatlanítást megelőzően, és egy ártalmatlanítási eljárás jelentős amely elkerülhető az emberek veszélyeztetése, az üres növényvédő kötelezettség szeres tartályok ártalmatlanítására használt rendszer biztosítja, hogy az emberek ne kerülhessenek fizikai kapcsolatba az üres tartályokkal. l. Nem N/A.

CB.8.9.3

Az üres növényvédő szeres tartályok ártalmatlanítása olyan módon történik-e, hogy elkerüljék a környezetszennyezést?

A környezetvédelmi szempontból felelős módszerrel történő ártalmatlanítása előtti biztonságos tárolás és kezelés révén az üres növényvédő szeres tartályok ártalmatlanítási rendszere minimálisra csökkenti a környezet, a vízforrások, a növény- és az állatvilág szennyeződésének kockázatát. Nem N/A.

CB.8.9.4

Alkalmaznak-e hivatalos begyűjtési és ártalmatlanítási rendszert, ha az rendelkezésre áll?

Ahol hivatalos begyűjtési és ártalmatlanítási rendszert alkalmaznak, ott a Kevésbé termelőnek a rendszerben való részvételéről dokumentált jelentős feljegyzéseknek kell lennie. kötelezettség

CB.8.9.5

Ahol működik begyűjtési rendszer, ott megfelelően tárolják, címkézik és kezelik a tartályokat a begyűjtési szabályoknak megfelelően?

Minden növényvédő szeres tartály, ha már kiürült, nem használható fel újra, hanem megfelelően tárolják, címkézik és kezelik a hivatalos begyűjtési és ártalmatlanítási rendszer követelményei szerint, ha van ilyen.







Szint

CB.8.9.6

Az üres tartályokat öblítik-e a permetező gépen található nagynyomású öblítővel vagy legalább háromszor vízzel?

A permetezőre egy nagynyomású öblítő van szerelve a tartályok kimosására vagy egyértelmű írásos utasítások léteznek a tartályok felszámolása előtti háromszori öblítésére. Nem N/A.


CB.8.9.7

Az üres tartályokból származó öblítő oldatot visszaöntik-e a permetező tartályába?

A permetezőgépre szerelt tartálymosó használatával, vagy a kezelő számára kiadott írásos eljárás szerint a keletkezett öblítő oldatot minden esetben keveréskor vissza kell önteni a tartályba.


CB.8.9.8

Az üres tartályokat az ártalmatlanításig biztonságos helyen tárolják-e?

Létezik egy kijelölt, biztonságos hely az ártalmatlanításra váró üres tartályok tárolására, elkülönítve a termékektől és csomagolóanyagoktól (azaz maradandóan megjelölt, és fizikailag korlátozott az emberek és az állatok bejutása).


CB.8.9.9

Betartanak-e minden helyi rendelkezést az üres tartályok ártalmatlanításával vagy megsemmisítésével kapcsolatban?

Az üres növényvédő szeres tartályok ártalmatlanításra vonatkozó minden nemzeti, regionális és helyi jogszabályt és előírást - ha ilyen van - betartottak.


CB. 8.10

Lejárt szavatosságú növényvédő szerek

CB.8.10.1

A lejárt szavatosságú növényvédő szereket biztonságosan tárolják, megjelölik, és engedélyezett vagy jóváhagyott módon semmisítik meg?

CB. 8.11

A műtrágyán és növényvédő szereken kívüli egyéb anyagok alkalmazása

CB.8.11.1

Állnak-e rendelkezésre nyilvántartások, ha növényeken és/vagy talajon használnak anyagokat, amelyekre nem vonatkozik a Műtrágyák és növényvédő szerek c. fejezet?


Nº


Dokumentált adatok állnak rendelkezésre, hogy a lejárt szavatosságú Kevésbé növényvédő szereket hivatalosan engedélyezett módon semmisítik meg. jelentős Ha ez nem lehetséges, a lejárt szavatosságú növényvédő szereket kötelezettség biztonságosan tárolják és azonosítják. Amennyiben házi előállítású növényerősítő készítményeket, talajkondicionálókat vagy bármilyen egyéb hasonló anyagot használnak tanúsított növényeken, nyilvántartásnak kell rendelkezésre állnia. A nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az anyag nevét (pl. a növényt, amelyből azt nyerték), a kereskedelmi nevét (ha vásárolt termék), a földterületet, az időpontot és a mennyiséget. Amennyiben a termelés országában ezen anyag(ok) tekintetében regisztrációs rendszer létezik, jóváhagyták-e azokat.




CB. 9

BERENDEZÉS

CB.9.1

Az élelmiszerbiztonságra és a környezetre érzékeny berendezéseket (pl. műtrágyaszórók, permetezők, öntözőrendszerek, mérő és hőmérsékletszabályozó berendezések) rendszeresen ellenőrzik-e, és ahol alkalmazható, legalább évente kalibrálják?

Kevésbé A berendezés jó karban van tartva, minden javításról, olajcseréről stb. jelentős naprakész karbantartó lapok nyújtanak dokumentált bizonyítékot. kötelezettség Például: Műtrágyaszóró: minimálisan dokumentált nyilvántartás kell arról, hogy egy szakvállalat, a műtrágyaszóró szállítója vagy a gazdaság egy műszakilag felelős személye elvégezte a kalibráció felülvizsgálatát az elmúlt 12 hónapban. Permetezők: lásd CB.7 melléklet, mely megfelelőségi útmutatót nyújt a kijuttató berendezés vizuális ellenőrzésével és a funkcionális tesztjeivel kapcsolatban. A növényvédő szer kijuttató gép (automatikus és nem automatikus) megfelelő működését ellenőrizték az utóbbi 12 hónapban, és ez tanúsított, illetve dokumentált vagy egy hivatalos rendszerben való részvétel révén (ahol ez létezik) vagy olyan személy végezte, aki bizonyítani tudja a hozzáértését .

CB.9.2

A termelő részt vesz-e egy független kalibrációs-tanúsítási rendszerben, ahol az rendelkezésre áll?

A termelő részvétel egy kalibrációs rendszerben dokumentálva van.


Nº



Szint

Ajánlás


CB.1 MELLÉKLET:GLOBALG.A.P. IRÁNYELV – MIKROBIOLÓGIAI VESZÉLYEK 1. BEVEZETÉS Az útmutató célja a friss gyümölcsök és zöldségek betakarítása során a tisztaságot érintő veszélyek meghatározásának elősegítése, és e veszélyek elkerülését figyelembe vevő intézkedések megértése. A kémiai és fizikai veszélyekkel a GLOBALG.A.P. szabvány több fejezete is foglalkozik. Amikor a higiéniai szempontokat nem veszik tekintetbe, a mikroorganizmusok jelenlétének feltételei fokozott lesz a termékekben, ami az élelmiszerek által közvetített biológiai veszélyt jelent a fogyasztók számára. A higiéniát érintő veszélyek sokfélék a különböző gazdaságokra jellemző egyedi feltételektől függően, így egyetlen dokumentumban nem lehet megmagyarázni az egyes esetekben kialakítandó összes megelőző eljárást. Ennek megfelelően az útmutató nem terjed ki mindenre, és nem terjed ki az egyes gazdaságokban előforduló, a higiéniát érintő összes veszélyre.

2. A HIGIÉNIÁT ÉRINTŐ ALAPVETŐ VESZÉLYEK


Köztudott, hogy a mikrobiológiai szennyeződésnek öt fő lehetséges forrása van, amelyeket a termelőnek ismernie és értékelni kell gazdaságában. A kockázat meghatározását követően arra is tekintettel kell lenni, hogy a termelési ciklus bármely pontján keresztszennyeződés is történhet:



3. A VESZÉLYEK MEGHATÁROZÁSA A veszélyek, és így a betakarítással kapcsolatos kockázatok elkerülésének legjobb módja megelőző intézkedések megtétele. A megelőzés azonban nem általános kérdés; a gazdaságok konkrét körülményeihez kapcsolódó kockázatokra kell összpontosítani. Ez a fejezet útmutatót nyújt a termelőknek, hogy meg tudják határozni és el tudják kerülni a higiéniával kapcsolatos veszélyeket. A körülmények folyamatos figyelemmel kísérése javasolt még akkor is, ha a veszélyek csak csekély valószínűséggel fordulhatnak elő. 3.1 ÁLTALÁNOS: 3.2 A NÖVÉNY JELLEMZŐI Az első figyelembe veendő tényező a növény alapvető jellemzői. Egyes jellemzői megalapozzák a veszélyek előfordulását, amit a termelőknek végig kell gondolni. A következőkben bemutatjuk egy egyszerű eszköz, a „döntési fa” alkalmazását. Döntési fa egy növény jellemzőihez kapcsolódó veszélyek azonosításához.

Azon növények esetében, ahol a jellemzők miatt a veszélyeztetettség magasabb, körültekintőbb intézkedéseket kell tenni és a konkrét kockázatok elkerülése érdekében A növény a talajjal közvetlenül érintkezve terem igen Nagy kockázat: a növényt úgy kell kezelni, hogy kiküszöböljék vagy megelőzzék a talaj jelenlétét

nem A növény alkalmas arra, hogy felhalmozódjon rajta a por és a víz (durva felületek, textúra, levélzöldségek stb.)? nem

igen


A veszély nagy valószínűsége

A betakarítás során a termés közvetlenül érintkezik a talajjal

igen A veszély nagy valószínűsége

valószínűleg intézkedések sorát kell megfontolni.


nem Általában alacsonyabb veszély kapcsolódik ehhez a termékhez


3.3 KONKRÉT KOCKÁZATOK 3.3.1 Víz 3.3.1.1 Röviddel a betakarítás előtt alkalmazott víz A víz eredetétől és az elosztási rendszer típusától függően a vizet emberek és állatok is szennyezhetik. Bizonyos veszélyek előfordulhatnak a patogén mikroorganizmusokat hordozó víz miatt, amely mikroorganizmusok életben maradva eljuthatnak a fogyasztóhoz, különösen azon termékek esetén, amelyek a jellemzőik miatt nagyobb veszélynek vannak kitéve. (Lásd az előző fejezetet.) Egyes növények esetén a vizet a betakarítás idejéhez közel, vagy attól számítva rövid időn belül az alábbi célokból használják:  öntözésre, beleértve a tápoldatozást is (vízkultúra) (CB.6.3)  a napsütés okozta károk elleni védekezésre  az utolsó növényvédő szerek kijuttatására (CB. 8) Öntözés esetében a víznek meg kell felelnie a helyi öntözési szabványoknak, de figyelembe kell venni azt is, hogy ha a vizet a betakarításhoz közeli időpontban használják, és az közvetlenül érintkezik a termés ehető részével, a szennyeződés veszélye nagyobb, és a víz szennyvízzel, vagy az állatok és madarak általi szennyeződésének a megelőzése érdekében intézkedéseket kell tenni. Ha a vizet a napsütés okozta károk megelőzésére, vagy a növényvédő szereket a betakarításhoz közeli időben alkalmazzák, a víznek olyan forrásból kell származnia, amely mentes az állatok, madarak és szennyvíz okozta szennyeződéstől. 3.3.1.2 A betakarított termés és az anyagok mosásához használt víz (FV.3) A termék mosásához használt víznek biztonságos forrásból kell származnia, lehetőleg ivóvíznek vagy olyan víznek kell lennie, amelyet kezeltek a baktériumok elpusztítása érdekében. A termék mosásához használt vízzel kapcsolatos legjobb higiénés gyakorlat kialakításához alapvetően négy szempontot kell figyelembe venni: a) b)


c) d) e) f)

Mindig friss ivóvizet használjunk. Kútból származó víz esetében a vízkivételi rendszert úgy kell megtervezni, kialakítani és karbantartani, hogy a víz védve legyen a potenciális szennyeződés ellen. Újrahasznosított víz esetén a vizet fertőtlenítő szerrel kell kezelni. A vízkezelés gyenge pontjai ebben az esetben általában az ellenőrzés szabályozása és a hatásosság fenntartása. Erről gyakran megfeledkeznek, vagy csak felületesen végzik el, ezért különleges figyelmet kell szentelni a feljegyzéseknek, a monitorozás gyakoriságának és a meghozott javító intézkedéseknek. A mosáshoz használt tartály, csővezeték és szivattyúk tisztítása. A berendezést minden nap tisztítani és fertőtleníteni kell, és másnapig szárazon kell tartani. A vízcsere gyakorisága. Minden konkrét esetben a termék fajtájától, a mosóberendezés típusától és a szabályozásból érkező információtól függően kell meghatározni. A fertőtlenítő szállítója útmutatóval tud szolgálni ennek meghatározásában. A vízzel való feltöltést kizárólag ivóvíz vagy tiszta, kezelt víz felhasználásával szabad elvégezni. A termés mosásához vagy „felfrissítéséhez” soha ne használjanak öntözővizet (kivéve, ha az ivóvíz minőségű).

3.3.1.3 Víz és jég a betakarított termék hűtéséhez Ugyanaz a döntési fa használható a hűtési folyamatban használt víznél és jégnél fellépő veszélyek esetében, de vannak bizonyos további megfontolások is a jég tárolásával kapcsolatban: •

A jég forrása



A jeget mindig ivóvízből kell előállítani (ivóvíz minőségű víz). A termelőnek tájékozódnia kell a jég eredetéről azzal, hogy felkeresi a szállítót, és ellenőrzi, hogy a jeget ellenőrzött ivóvízből állították-e elő. A jég tárolása o A jeget mindig a talajtól elkülönítetten kell tárolni. o A jeget fedett tartályban vagy hasonló berendezésben kell tárolni, hogy elkerüljék az állatok vagy madarak miatti véletlenszerű szennyeződést. A jég kezelése o A jég kezeléséhez vagy töréséhez használandó eszközöket tisztán kell tartani és szekrényben tárolni. o A jég mosásához vagy karbantartásához soha ne adjon ivásra nem alkalmas vizet.

o • •


Döntési útmutató a víz betakarítás utáni mikrobiológiai szennyeződése veszélyeinek értékeléséhez.


A fordítást készítette a FruitVeB lektorálta NTWG Hungary, Control Union A mosó/hűtőberendezéseket naponta tisztítják? A mosó/hűtőberendezéseket naponta kell tisztítani.

nem

igen

A víz/jég olyan forrásból származik, amely ivóvizet biztosít/használ (ivóvíz minőség)? nem

igen A vízforrás, a tároló tartály, az elosztó rendszer állati vagy madárürülékkel lehet szennyezett?

Tesztelje a vizet E. coli baktériumra. Mutatkozik-e észlelhető szintű E. coli az elemzésben?

igen nem Szigetelje el vagy zárja le az összes szennyezési pontot a rendszerben.

A vizet minden mosásnál cserélik? nem

igen A veszély kis valószínűsége

A vizet fertőtlenítő hozzáadásával hasznosítják újra nem

igen

A vizet használat előtt kezelni kell vagy le kell cserélni a víz forrását

Gyakori ellenőrzés, javító intézkedés és nyilvántartások megfelelők


nem A fertőtlenítő koncentrációját ellenőrizni kell, erről nyilvántartást kell vezetni.


igen A veszély kis valószínűsége


Az ausztrál kormány mezőgazdasági, halászati és erdészeti minisztériuma „Guidelines for on farm food safety for fresh produce. Australian Government” [Útmutató a friss termékek mezőgazdasági élelmiszerbiztonságához] c. dokumentuma alapján. Az olyan növények esetében, amelyek gyökereit vagy szárait is betakarítják, az előzetes mosást is végre kell hajtani, hogy megtisztítsák a terméket a földtől és csökkentsék a szennyeződés veszélyét a mosás/hűtés előtt. 3.3.1.4 Nem ellenőrizhető feltételek mellett, például árvizek és heves esőzések során, nyert víz a betakarítás időszakában Nagy áradás veszélyes szennyezőanyagokat rakhat le a növénytermelő területen (pl. mérgező hulladék, fekália, elhullott állatok). Akadályozza meg a keresztszennyeződést minden olyan berendezés tisztításával vagy fertőtlenítésével, amely kapcsolatba kerülhetett a korábban elárasztott talajjal. Az FDA az áradással kapcsolatba került minden növényt „károsodottnak” tekint, amely emberi fogyasztásra nem értékesíthető. A szezonban bármikor elárasztott terület nem használható termés vagy csomagoló anyag tárolására. 3.3.2 Állatok, madarak és hüllők jelenléte Az állatok, madarak és hüllők olyan mikroorganizmusokkal szennyezhetik a termést vagy az anyagokat, amelyek a fogyasztók és munkások megbetegedését okozhatják. Minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdaságban ne érintkezzenek a terméssel a betakarítás alatt és a gazdaságot elhagyva a kezelés során, beleértve a szállítást is. Itt következik egy alapvető döntési fa, amely az állatok jelenlétére összpontosít a betakarítás alatt.


Döntési fa a betakarítás során az állatok jelenléte miatti veszélyek meghatározásához



Van állattartás a környező földeken? Az állati eredetű szennyezőanyagok elszivárgásának megakadályozására fizikai akadályokat kell felállítani és megfelelő intézkedések meghozatala szükséges

igen: a veszély nagy valószínűsége

nem Folyik állattartás a gazdaságban? igen

nem

Az állatállomány el van különítve igen nem: a veszély nagy valószínűsége nem Intézkedéseket kell tenni, hogy elkerüljék a háziállatok jelenlétét a gazdaságban, különösen a betakarítás idején. A telepi munkát segítő állatok jelenlétét korlátozni kell. (igásállat, őrzőkutya stb.)

nem

Tilos háziállatok tartása gazdaságban és megfelelő intézkedéseket tettek azok jelenlétének elkerülésére is igen NoA telepi munkát segítő állatok (igásállat, őrző kutya stb.) jelenlétét korlátozni kell a gazdaságban, és hulladékaikat azonnal össze kell gyűjteni. igen


A vadállatok (madarak stb.) száma nem túlzó vagy jelenlétük kezelhető. nem: a veszély nagy valószínűsége

igen A gazdaságban kisebb az állatok miatti veszély.

Az állatokat, rágcsálókat és a madarakat vonzó élőhelyek kialakulását meg kell előzni. Ezért minden lerakott terméket azonnal le kell fedni és mihamarabb el kell távolítani a betakarítás helyéről. Minden olyan terméket, amely gyaníthatóan közvetlenül érintkezésbe került rágcsálókkal, állatokkal, madarakkal vagy hüllőkkel, ki kell zárni a friss fogyasztásból. Kártevő elleni rendszert kell kiépíteni a betakarított termés tárolására használt területeken.



3.3.3 A növények trágyázása és a trágya tárolásának feltételei a gazdaságban (CB.5.5) A szerves trágyák és az egyéb természetes eredetű trágyák jellegüknél fogva a mikrobiológiai szennyeződés lehetséges forrásai. Ezért az ilyen típusú természetes trágyákat úgy kell kezelni, hogy a mikrobiológiai szennyeződés lehetősége elkerülhető legyen. Betakarítás során különleges gondossággal kell eljárni a következő szempontokat illetően: 1. A talajban vagy annak közelében fejlődő növények a legérzékenyebbek a talajból fertőző kórokozókkal szemben. a talajhoz közel termő növények, amelyekre öntözés vagy heves esők során ráfröccsenhet a talaj, szintén veszélyeztetettek, mivel a trágyában lévő kórokozók tovább élhetnek a talajban. Azoknál a növényeknél, amelyek ehető része általában nem érintkezik a talajjal, kisebb a szennyeződés valószínűsége, amennyiben a földdel érintkező termést nem szedik össze (pl. lehullott gyümölcs). 2.

A lehető leghosszabbra kell növelni a trágya kijuttatása és a friss gyümölcsök, zöldségek betakarítása közötti időt. A betakarítást megelőző 60 napban nem lehet kezeletlen szerves trágyát használni.

3.

Meg kell előzni a szomszédos földekre kerülő trágya miatti szennyeződés lehetőségét. Figyelni kell az öntöző csatornákon keresztül a területre jutó csurgalékra vagy szennyeződésre. A trágyadombról heves eső következtében csurgalékvíz kerülhet a betakarítandó területre.

4.

Friss gyümölcs vagy zöldség termelésére vagy betakarító gépek és eszközök tárolására használt területek közelében ne tároljon trágyát és ne végezzen trágyázást.

5.

A betakarításhoz használt gépekkel, például traktorokkal és szállítóeszközökkel, ne haladjon keresztül trágyázott területen a betakarítandó terület megközelítése közben. A kezeletlen trágyával érintkező minden berendezést meg kell tisztítani (pl. traktorok, eszközök) a betakarítandó területek megközelítése előtt.

3.3.4 Az emberek (dolgozók) egészségvédelme és higiéniája Az élelmiszerbiztonság alapvető eleme az alkalmazottak megfelelő higiéniája a friss termékeket előállító üzemekben. Az alkalmazottak körében elősegíthető a megfelelő higiénés intézkedéseknek való megfelelés, ha a következők a rendelkezésre állnak: Az alkalmazottak rendelkezésére álló szociális helységek Minden alkalmazott higiéniával és egészségvédelemmel kapcsolatos tájékoztatásban és képzésben részesül Az utasítások betartásának ellenőrzése


• • •



3.3.4.1 Infrastruktúra az alkalmazottak számára Meghatározott létesítményeknek és felszerelésnek kell az alkalmazottak rendelkezésére állni az alapvető tisztasági szempontoknak való megfelelés érdekében. a) Mezei szociális helység. A veszélyek megelőzése érdekében a földeken dolgozó valamennyi munkás számára megfelelő szociális létesítményeket kell biztosítani. A földeken használható vécék és mosdók helye és rendszerük a helyi jogszabályoktól függ, de a földekre telepített szociális pontokra vonatkozó alapvető ajánlások a következők: • A létesítmény legyen könnyen megközelíthető minden munkás számára, és engedélyezni kell a vécék szükség szerinti használatát • A szociális pontok legyenek jó állapotúak és tiszták, hogy elkerülhető legyen a talaj, a víz, a növények és a munkások szennyeződésének a veszélye • A vécé használata utáni kézmosásra figyelmeztető jeleket kell elhelyezni • A hulladék eltávolítását olyan módon kell elvégezni, hogy se a növények, se a talaj, se a termés vagy az anyagok ne szennyeződjenek. b) Kézmosás • A kézmosáshoz tiszta vizet és szappant kell biztosítani a munkások részére • A vizet csappal ellátott, zárt tartályban kell tartani, árnyékos helyen • A vizet minden nap ki kell cserélni • A tartályt gyakran, alaposan le kell mosni, a gazdaság konkrét feltételei szerint 3.3.4.2 Higiéniával és egészséggel kapcsolatos tájékoztatás és képzés minden alkalmazott számára Minden alkalmazottnak és munkavezetőnek alapvető higiéniai tájékoztatásban és képzésben kell részesülnie. a) Az alapvető tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia: • Miként kell kezet mosni • Mikor kell kezet mosni • Miként kell kezelni a vágott és egyéb sérüléseket • Mit kell tenni vérzés esetén • Jelzések elhelyezése, amelyek tiltják a földeken az evést, dohányzást, rágógumi rágását és a köpködést • Vécéhasználat • Miként kell meghatározni az egészséget veszélyeztető állapotokat a földeken (madarak, rágcsálók és ezek jelenlétére utaló bizonyítékok, háziállatok, miként kell kezelni a szemetet)


A munkafelügyelőket meg kell tanítani a betegségek tüneteinek felismerésére és arra, hogy miként kezeljék az ilyen helyzetet. b) A képzésnek minimálisan ki kell térnie a konkrét termék jellemzőit és a csomagolás kezelését érintő higiéniai szempontokra. A munkafelügyelők feladatai között szerepelnie kell annak, hogy ellenőrizzék a higiénés elvek és utasítások alkalmazását.



4. Anyagok 4.1 A BETAKARÍTÁSHOZ HASZNÁLT KONTÉNEREK ÉS ESZKÖZÖK • Tisztán és jó állapotban kell tartani, hogy ne szennyezhessék vagy károsíthassák a termést. • A munkásokat meg kell tanítani arra, hogy csak a tiszta és jó állapotú konténereket használják. A betakarítási időszakok között lehetőleg miden szennyeződést el kell távolítani az utánfutókról és a ládákról. • Újrahasználat előtt minden olyan konténert vagy szerszámot, amely feltehetően állati trágyával vagy állati/emberi fekáliával, vérrel vagy madárürülékkel érintkezhetett, le kell mosni és fertőtleníteni kell. • A betakarításhoz használt konténereket tilos a betakarított gyümölcsön és zöldségen kívül bármilyen egyéb anyag vagy dolog szállítására használni. A mezőgazdasági munkásokat meg kell tanítani erre. • Feltűnően meg kell jelölni a hulladék, a melléktermékek és étkezésre alkalmatlan vagy veszélyes anyagok tárolására szolgáló konténereket. Nem használhatók friss gyümölcs vagy zöldség, vagy ezekhez használatos csomagoló anyagok tárolására. 4.2 BETAKARÍTÓ GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK • Betakarító gépek használata esetén azokat megfelelően kell kalibrálni és kezelni, hogy a termés fizikai sérülése elkerülhető legyen. • A berendezéseket minden nap ellenőrizni kell, hogy biztosan ne maradjon termés a gép belsejében. • A betakarító gépet a gyártó ajánlásai szerint és a vonatkozó üzemeltetési utasítások szerint meg kell tisztítani és le kell mosni. 4.3 SZÁLLÍTÁS • A friss és csomagolt gyümölcs és zöldség szállítására használt gépeket higiéniai szempontból tilos veszélyes anyagok szállítására használni. • A keresztszennyeződés elkerülése érdekében minden járművet megfelelően meg kell tisztítani, és amennyiben szükséges, fertőtleníteni kell. • Szennyezett járművet vagy olyan járművet, amelyen maradványok találhatók, tilos használni.


4.4 A BETAKARÍTOTT TERMÉS ÁTMENETI TÁROLÁSA • A betakarított termést mindig tiszta helyen kell tárolni. • A betakarított termést védeni kell a melegtől, az állatoktól vagy a szennyeződés bármilyen forrásától. • Kártevő ellen védekezni kell. 5. BIBLIOGRÁFIA 1. Department of Agriculture, Fisheries and Forestry, Australia: Guidelines for On-Farm Food Safety for Fresh Produce, Second Edition, 2004 [Ausztrália Mezőgazdasági, halászati és erdőgazdálkodási minisztériuma: Útmutató a gazdaságokban a friss termésre vonatkozó élelmiszerbiztonsághoz, 2. kiadás, 2004] 2. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i, 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról. 3. A FAO CAC/RCP 53-2003 kódexe a friss gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó higiénés gyakorlatról, Élelmiszerkönyv 2003 4. Fundación para el Desarrollo Frutícola: Guía de Buenas Prácticas de higiene en frutas y vegetales, 2000 Chile. [A gyümölcstermesztés fejlesztését szolgáló alapítvány, Útmutató a gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatos jó higiénés gyakorlathoz, 2000, Chile] 5. U.S. Department of Health and Human Services, FDA, Center for Food Safety and Applied Nutrition: Guide to Minimize Microbial Food Safety Hazards for Fresh Fruits and Vegetables, October, 1998. [Az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi és humán szolgáltatások minisztériuma, Élelmiszer- és Gyógyszerhivatal, Élelmiszerbiztonsági és alkalmazott táplálkozási központ, Útmutató a mikrobiológiai élelmiszerbiztonsági veszélyek minimalizálására friss gyümölcsök és zöldségek esetében, 1998. október]



CB. 2 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. IRÁNYELV A FELELŐS VÍZHASZNÁLATHOZ Kockázat

Kérdés Vízhiány

Fenyegeti-e vízhiány a folyóvölgyet vagy a területet vízforrások túlzott használata miatt? A vízhiány érintheti-e a termelő jelenlegi vagy tervezett vízhasználatát? Jelentős mértékben hozzájárul-e jelenleg vagy a jövőben a termelő a folyóvölgyben vagy a területen fellépő vízhiányhoz?

Szárazság

Fenyegeti-e szárazság a folyóvölgyet vagy a területet a rendszertelen esőzések miatt? Érintheti-e ez a jelenség a termelő vízhasználatát? Mennyire rugalmas a gazdaság vízhasználata? Érinthet-e ez a jelenség a környezeti, társadalmi és/vagy kulturális kérdéseket?

Árvizek

Fenyegetik-e a folyóvölgyet vagy a területet árvizek a rendszertelen esőzések vagy a vízgazdálkodás miatt? Érintheti-e ez a jelenség a termelőt? Érinthet-e ez a jelenség érintheti-e a környezeti, társadalmi és/vagy kulturális kérdéseket?

Vízszennyezés

Fenyegeti- e vízszennyezés a folyóvölgyet vagy a területet ? A jelenlegi vagy a potenciális szennyező források a termelőtől feljebb helyezkednek el, vagy ugyanazon területen, mint a termelő? Érintheti-e a szennyezés a termelőt? Érinthet-e ez a szennyezés környezeti, társadalmi és/vagy kulturális kérdéseket?

Alternatív vízforrások

Vannak-e alternatív, nem túlhasznált és/vagy nem szennyezett vízforrások? Rendszeresen a termelő rendelkezésére bocsájtható-e ez víz? Szélsőséges helyzetekben (szárazság, szennyezés stb.) a termelő rendelkezésére bocsájtható-e ez a víz? Vannak (új) víztárolási mechanizmusok, amelyekkel áthidalhatók az átmeneti, szélsőséges helyzetek? Az alternatív forrásoknak vagy a víztározó rendszereknek milyen környezeti hatásai vannak?

Vízelosztás és vízgazdálkodási rendszer

A folyóvölgyben vagy a területen egy terv vagy rendszer szerint folyik-e a gazdálkodás? Konzultáltak-e erről a tervről vagy rendszerről a lakossággal és az érdekelt felekkel és jóváhagyta azt a megfelelő vízügyi hatóság? A terv végrehajtása és aktualizálása rendszeresen történik? Szerepel-e a termelő vízhasználata a tervben vagy a rendszerben? Ha nem, a termelő vízhasználata megfelel-e a terv szerinti allokációnak és a vízgazdálkodási rendszernek? Tekintettel van-e a terv környezeti, a szociális és/vagy kulturális szempontokra?

Vízhasználati engedély

Létezik eljárási rend a vízhasználati engedély megszerzésére? A vízhasználatához mérten megfelelő vízhasználati engedéllyel rendelkezik-e a termelő? Összhangban van-e ez az engedély más (vízhasználati) engedélyekkel?

Fizikai


Állapot

Szabályozás


Intézkedés


Kockázat

Kérdés Nem engedélyezett vízhasználat

Engedély nélkül vagy nem az engedélynek megfelelően használja-e a termelő (részben) a vizet? Engedély nélkül vagy nem az engedélynek megfelelően használja-e a vizet a többi felhasználó ? Ez az engedély nélküli vízhasználat érintheti-e a termelő vízhasználati engedélyét vagy magát a vízhasználatot? Érinthet-e ez a nem engedélyezett vízhasználat a környezeti, szociális és/vagy kulturális kérdéseket?

Elsőbbségi használat

Vannak-e prioritások a vízhasználattal kapcsolatban a folyóvölgyben vagy a területen? Hol helyezkedik el a termelő a rangsorban a többi vízhasználóhoz képest? Előrelátható-e konkrét korlátozás a szélsőséges helyzetek esetén (szárazság, szennyezés stb.)? Fenyegeti-e veszély a termelő vízhasználatát, tekintettel az elsőbbségi vízhasználók és a szélsőséges helyzetek forgatókönyvére? Visszavonható az engedély, hogy vizet biztosítsanak az elsőbbségi vízhasználók számára?

Vízügyi konfliktus

A folyóvölgy vagy a felszín alatti vizek átlépnek-e nemzeti, regionális, helyi vagy kulturális/etnikai határokat? Vannak-e konfliktusok a víz miatt a folyóvölgyben vagy a területen? Mik ezek okai? Foglalkoznak-e ezekkel a konfliktusokkal konfliktus megoldó párbeszéd folyamatok keretében? Érintett a termelő vízügyi konfliktusokban ezen a területen vagy bármilyen másik földrajzi területen, ahol tevékenykedik? Érintettek hasonló vízhasználók vízügyi konfliktusokban a folyóvölgyben vagy a területen, vagy kapcsolódó területeken?

Környezeti kérdések

Mi az folyóvölgyben vagy a területen az édesvízzel kapcsolatos aktuális helyzet? Melyek a környezeti és biodiverzitás trendek a folyóvölgyben vagy a területen? Lehet-e negatív hatása ezeknek a környezeti trendeknek a gazdaság tevékenységére? Gyakorolhat-e a gazdaság vízhasználata jelentős közvetlen vagy közvetett hatást a kulcsfontosságú környezeti vagy biodiverzitást érintő jellemzőkre? Kidolgozott-e a termelő (nyilvános) környezetvédelmi nyilatkozatot és/vagy tervet? Reagál-e ez a terv bármilyen vízzel kapcsolatos környezeti konfliktusra vagy felmerült aggodalomra? Rendszeres-e a terv végrehajtása, auditálása és aktualizálása? A terv nyilvánosan hozzáférhető?

Szociális kérdések

Milyen az aktuális szociális helyzet a vízzel kapcsolatos kérdésekben (ivóvíz elérhetősége és megfelelő tisztálkodási lehetőségek stb.) a folyóvölgyben vagy a területen? Milyen szociális folyamatok ezekből a szempontokból? A szociális követelmények vagy igények hathatnak-e negatívan a gazdaság tevékenységére? Befolyásolja-e jelentősen a gazdaság vízhasználata közvetlenül vagy közvetve a helyi lakosok ivóvízhez jutasását és a tisztálkodási lehetőségeket a folyóvölgyben vagy a területen? ? Kidolgozott-e a termelő egy (nyilvános) nyilatkozatot és/vagy tervet ezzel kapcsolatban? Reagál-e ez a terv

Hírnevet érintő


Állapot


Intézkedés


Kockázat

Kérdés

Állapot bármilyen vízhasználattal kapcsolatos konfliktusra vagy felmerült aggodalomra? Rendszeres-e a terv végrehajtása, auditálása és aktualizálása? A terv nyilvánosan hozzáférhető?

Kulturális kérdések

Melyek a vízzel kapcsolatos kulcsfontosságú kulturális kérdések a folyóvölgyben vagy a területen? Miként alakultak ezek? A kulturális trendek, követelmények és igények érinthetik-e negatívan a gazdaság tevékenységét? Gyakorol-e jelentős hatást a gazdaság vízhasználata közvetlenül vagy közvetve a folyóvölgy vagy a terület kulturális örökségére? Kidolgozott-e a termelő egy (nyilvános) nyilatkozatot és/vagy tervet ezzel kapcsolatban? Reagál-e ez a terv bármilyen vízhasználattal kapcsolatos konfliktusra vagy felmerült aggodalomra? Rendszeres-e a terv végrehajtása, auditálás és aktualizálása? A terv nyilvánosan hozzáférhető?

Vízgazdálkodás a gazdaságban

A gazdaságban a vízgazdálkodás terv szerint folyik? Ez a terv tartalmaz-e nyilvántartásokat a múlt, a jelen és jövő vízfelhasználásáról? Tartalmaz-e a terv rendelkezéseket a fenntartható és hatékony vízhasználatra? Reagál-e ez a terv a gazdaság vízgazdálkodásával kapcsolatos konfliktusra vagy felmerült aggodalomra? Rendszeres-e a terv végrehajtása, auditálás és aktualizálása? A terv nyilvánosan hozzáférhető?

Finanszírozás

Igényel-e a termelő rendszeres vagy alkalomszerű külső finanszírozást? Figyelembe veszik-e a (jelenlegi és a potenciális) befektetők a finanszírozás vizsgálata során a vízzel kapcsolatos kritériumokat? A befektetők kikötnek-e bármilyen konkrét feltételeket t (pl. vízgazdálkodási terv, vízhasználati engedélyek)? Meghatároznak-e a befektetők a vízzel kapcsolatos kritériumoknak való megfelelés esetén küszöbértékeket?

Biztosítás

Van-e a termelőnek a tevékenységére vonatkozó biztosítása? A (jelenlegi és potenciális) biztosítók vizsgálataik során figyelembe veszik-e a vízzel kapcsolatos követelményeket? A biztosítók kikötnek-e bármilyen konkrét feltételeket (pl. vízgazdálkodási terv, vízhasználati engedélyek)? Meghatároznak-e a biztosítók a vízzel kapcsolatos kritériumoknak való megfelelés esetén kockázati küszöbértékeket?

A víz ára

Fizet a termelő a vízhasználatért? Hogyan állapítják meg ezt az árat/adót/tarifát? Tartalmaz az ár működési költségeket és (környezeti) externáliákat? Az árképzési rendszer stabil, kiszámítható és áttekinthető? Mennyire valószínű, hogy a víz árát rendszeresen vagy alkalomszerűen növelik?

Hírnevet érintő


Pénzügyi


Intézkedés


CB.3 MELLÉKLET: GLOBALG.A.P. IRÁNYELV| INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELMI ESZKÖZTÁR

1

BEVEZETÉS

Ez a dokumentum az integrált növényvédelmi technikák mezőgazdasági és kertészeti növények kereskedelmi előállítása során felhasználható alternatív intézkedések eszköztára. Azzal a céllal dolgozták ki, hogy lehetséges intézkedéseket biztosítson az integrált növényvédelem megvalósításához. Tekintettel a különféle növények és területek esetében a kártevők fejlődésének természetes sokféleségére, nem dolgozható ki konkrét integrált növényvédelmi modell minden helyzetre, és ezért az e dokumentumban szereplő, itt elemzett megfontolások és felsorolt példák nem terjednek ki mindenre, céljuk az integrált növényvédelemnek a helyi viszonyok között történő végrehajtása. Ez lényeges szempont, mivel minden integrált növényvédelmi rendszert a helyi fizikai (éghajlati, topográfiai stb.), biológiai (kártevők és természetes ellenségek együttese stb.) és közgazdasági (a támogatásokhoz való hozzáférés vagy ennek hiánya, az összes importáló ország követelményei stb.) körülmények összefüggésében kell megvalósítani. 1.1

MEGHATÁROZÁS

Az integrált növényvédelem (IPM) az összes rendelkezésre álló növényvédelmi technika körültekintő figyelembe vétele és a megfelelő intézkedések ezt követő integrálása, amellyel megelőzhető a kártevő populációk elszaporodása, a növényvédő szerek felhasználása és egyéb intézkedések olyan szinten tarthatók, ami gazdaságilag igazolható, és csökkenthetők vagy minimalizálhatók az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok. (International Code of Conduct on the Distribution and Use of Pesticides [A növényvédő szerek forgalmazására és használatára vonatkozó nemzetközi magatartási kódex], FAO 2002) 1.2

CÉL

Az IPMGLOBALG.A.P. keretében történő alkalmazásának célja a növényvédelmet is magában foglaló fenntartható termelés biztosítása. Ez az összes rendelkezésre álló növényvédelmi és kártevő felszámolási taktika integrálásával és alkalmazásával érhető el, beleértve a vegyszerek felelős alkalmazását is. Az IPM legfontosabb eleme az irányítás. Ez kiemelkedő fontosságú, mivel azt jelenti, hogy ismerni kell a fennálló problémá(ka)t és azok súlyosságát. A kártevők esetében ezek az információk csak egységes kártevőfigyelő rendszerek alkalmazásával lehetséges. 1.3

KERET


Ez a dokumentum azon lehetséges megközelítési módokat sorolja fel, amelyeket az IPM három pillérének megvalósításához használhatók, melyek a gyümölcsök és zöldségek betegségeinek, a gyomoknak és a rovarkártevőknek megelőzése, monitorozása és elpusztítása. Az eszköztár létrehozásának célja, hogy példával szolgáljon a termelők által figyelembe veendő különféle megközelítési módokra a saját IPM programjaik kialakítása során. Nem célja, hogy mindenre kiterjedő és végleges anyagként szolgáljon az IPM eszközökről, és rendszeresen aktualizáljuk. A világ különböző részein a növények az IPM módszerek eltérő kombinációt igénylik. Összességében azonban az IPM filozófia általános és univerzális. Az IPM rugalmas rendszernek tekintendő, amelynek illeszkednie kell a helyi feltételekhez (fizikai, biológiai és gazdasági), amelyek mellett egy adott területen egy adott növényt termelnek. Ezért nem alakítható ki olyan általános IPM modell, amely minden helyzetben alkalmazható lenne. Ezért az itt felsorolt példák útmutatóul szolgálnak. Nem teljes, és nem is lehet az, de útmutatóul elégséges a helyi termelők számára, hogy kialakítsanak és megvalósítsanak egy IPM programot.



A termelőknek kritikus módon legalább évente értékelniük kell aktuális növényvédelmi gyakorlatukat és módszeresen értékelniük kell a növények esetében a különböző IPM gyakorlatok nyújtotta lehetőségeket. A helyi vagy regionális technikai szakértők képesek arra, hogy a terület-növény-kártevő, betegség, és gyomnövények és ezek kombinációja szempontjából elemezzék az IPM-terveket, és meghatározzák, hogy melyik IPM gyakorlat vagy ezek kombinációja a sikeres. Ez az információ nagyon hasznos, hogy segítsen a termelőknek a világ ugyanezen és más hasonló területein is az IPM gyakorlat továbbfejlesztésében. 1.4

AZ IPM HÁROM PILLÉRE

A GLOBALG.A.P. meghatározta az IPM technika három időrendi lépését, amelyek megfelelnek az IOCB elveknek. (1) MEGELŐZÉS Maximális erőfeszítéseket kell tenni a kártevők, a betegségek és a gyomok által okozott problémák megelőzésére, hogy elkerülhető legyen az intervenció szükségessége. Ebbe beletartoznak a művelési technikák és a gazdálkodási intézkedések a gazdaság szintjén, hogy elejét vegyék és csökkentsék a kártevők, a betegségek és a gyomok előfordulását és gyakoriságát. Egyes krónikus kártevők esetében (Stern és mtsai, 1959, Pringle 2006), ebbe beletartozhatnak a kártevők elleni olyan megelőző fellépési lehetőségek, mint a permetezés. (2) MONITOROZÁS ÉS ÉRTÉKELÉS A monitorozás a növények és azok környezetének módszeres ellenőrzése, a kártevők, betegségek és gyomok jelenléte, fejlődési szakai (pete, lárva stb.) és előfordulási gyakorisága (a populáció szintje, elterjedtség szintje), valamint helye tekintetében. Ez az IPM legkritikusabb tevékenységeinek egyike, mivel ez figyelmezteti a termelőt a kártevők, a betegségek és a gyomok jelenlétére a növény között. Ez teszi lehetővé a termelő számára, hogy döntsön a legmegfelelőbb intervencióról, kiemelve, hogy mennyire lényeges az IPM program szempontjából a monitorozás és a nyilvántartás. (3) INTERVENCIÓ


Különféle IPM technikák alkalmazhatók, ha a monitoring azt jelzi, hogy elérték az intézkedési küszöbértéket és intervenció szükséges abból a célból, hogy megelőzzék a növények értékének csökkenéséből fakadó negatív gazdasági hatást vagy azt, hogy a betegségek/kártevők átterjedjenek más növényekre. Egy IPM program keretében elsőbbséget kell kapnia azoknak a nem kémiai módszereknek, amelyek csökkentik az embereket és a környezetet fenyegető kockázatot mindaddig, amíg ezekkel hatékonyan kontrollálhatók a kártevők, a betegségek vagy a gyomok. Azonban jelenleg ezek legtöbbje megelőző jellegű, mint például a párkeresést megzavaró feromon diszpenzerek kihelyezése, a természetes ellenségek populációjának megőrzése stb. Amennyiben további monitorozás azt jelzi, hogy az intézkedés elégtelen, megfontolható a kémiai növényvédő szerek használata. Ilyen esetekben szelektív növényvédő szerek választhatók, amelyek kompatibilisek az IPM megközelítéssel és a terméket szelektív módon kell alkalmazni. Az IMP gazdaságban történő alkalmazása érdekében a termelőknek meg kell szerezniük az általuk termelt növényekkel és az adott hellyel kapcsolatos IPM szempontokra vonatkozó ismereteket. Ezek az alapismeretek találhatók meg a 2. részben.



2

AZ ALAPISMERETEK FEJLESZTÉSE

Ahhoz, hogy sikereket érhessenek el az integrált növényvédelemmel, fontos, hogy megszerezzék az alapismereteket a következőkkel kapcsolatban: • •

Kulcsfontosságú kártevők, betegségek és gyomnövények, amelyek hatással vannak a növényekre Az ezek kontrollját szolgáló potenciális stratégiák, módszerek és termékek

Ebből a célból a termelők gyűjtsenek információkat a következőkről: 2.1

Kártevők, betegségek és gyomnövények A termelőknek alapvető információkkal kell rendelkezni az alábbiakról:

2.1.1 Az adott területen, régióban vagy országban a célzott növények releváns kártevőinek, betegségeinek és gyomnövényeinek a listája 2.1.2 A releváns kártevők, betegségek és gyomnövények, valamint azok természetes ellenségeinek a biológiájára vonatkozó alapinformációk (adatlapok): • Információ az életciklusukról: o a különböző életszakaszok és megjelenésük megközelítő dátuma, o fejlődési követelmények (a fejlődéshez szükséges min. hőmérséklet, nemzedékek száma évszakonként, az évszak, amelyben támadnak vagy fejlődnek stb.) o telelőhelyek (kártevők esetében). • Fényképes útmutató a releváns kártevőkhöz (különböző életszakaszok), betegségekhez és gyomnövényekhez és jellemző károkozásukhoz; • A természetes ellenségek fényképes útmutatója (különböző életszakaszok); • A gazdasági kár szintjei és az intézkedési küszöbök; • Azon organizmusok ismerete, amelyek miatt a megcélzott exportpiacokon karantént rendelnek el.


2.2

Növényvédő szerek A termelőknek az alábbi alapinformációkkal kell rendelkezni:

2.2.1 Azon növényvédő szerek listája, amelyek jogszerűen alkalmazhatók az érintett kártevők, betegségek és gyomnövények ellen a megcélzott növényekben 2.2.2 Alapvető információk (tényadatok) a következőkről: • Kémiai család • Hatásmód (szisztemikus transzlamináris, párolgás útján ható, kontakt, gyomorban felszívódó) • Dózisok • Maximális maradványértékek (a saját országban és a megcélzott export országban) • Perzisztencia o munka-egészségügyi várakozási idő o várakozás a betakarításig • Optimális alkalmazási módszer • Az alkalmazás optimális ideje • Az alkalmazások maximális száma szezononként • Szelektivitás a természetes ellenségek és a beporzók esetében • Hatás módja



2.3

EGYÉB VÉDEKEZÉSI MÓDSZEREK • Hasonló információnak kell rendelkezésre állnia az egyéb védekezési módszerekről

2.4

KÉPZÉS Az érintett személyzet (saját vagy szakkonzulens) képzése a következő témákban: • • • •

3

A kártevők, betegségek és gyomnövények, valamint az érintett természetes ellenségek felismerése Felderítési és monitorozási technikák, beleértve a nyilvántartások vezetését is Integrált növényvédelmi elvek, technikák, módszerek és stratégiák Ismeretek a növényvédő szerekről és az alkalmazási technikákról

LEHETSÉGES NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK AZ ÜLTETÉST MEGELŐZŐEN

A megelőző és higiéniai intézkedések az integrált növényvédelem részét képezik. Számos megelőző intézkedés alkalmazható a növények elültetése előtt a kártevők, a betegségek és a gyomnövények miatt a növekedési időszakban jelentkező gondok megelőzése érdekében 3.1

KOCKÁZATFELMÉRÉS Végezzék el a területre vonatkozó kockázatfelmérést.


3.1.1 A terület története • Az elmúlt három évben milyen növényeket termesztettek a területen? • Melyek voltak korábban a fő gondok a kártevőkkel, betegségekkel és gyomnövényekkel ezen a területen? • Bár nem mindig lehetséges, tanácsos információt gyűjteni a növényvédő szerek korábbi alkalmazásáról: • korábban milyen növényvédő szereket használtak ezen a területen? • a táblában korábban alkalmazott peszticidek • okozhatnak-e gondokat a maradványok miatt az ön növényeiben? (Pl. a talajban felhalmozódó peszticidek miatt) • okozhatják-e a kártevők elszaporodását vagy a betegségek megjelenését a következő növénytermelési időszakban? (Pl. mivel az összes természetes ellenséget elpusztították az évelő kultúrákban, mint amilyenek a fák és a szőlő) 3.1.2 A környező növénykultúrák és vegetáció Értékelje a környező növénykultúrák és a vegetáció által az ön növényeire gyakorolt hatást • • •

A környező növénykultúrákban milyen integrált növényvédelmi gyakorlatot követnek? A környező növénykultúrákban milyen a peszticidek alkalmazása és milyen azok elsodródásának veszélye? A környező növénykultúrák és vegetáció milyen lehetséges gondokat idézhetnek elő a kártevőket vagy a betegségeket illetően?

3.1.3 Talaj- és vízminták A következők ellenőrzése érdekében gyűjtsön talaj- és vízmintákat és elemezze azokat: • • •

Betegségek és kártevők jelenléte (beleértve a nematódákat is) Növényvédőszer-maradványok, nehézfémek vagy egyéb toxinok jelenléte A talaj tápanyagtartalma



3.1.4 A kockázatfelmérés elemzése és értékelése E kockázatfelmérés elemzése és a korábbi évekre vonatkozó monitoring jelentések alapján (lásd 4.2), (ha ilyen nyilvántartások léteznek erre az új táblára vonatkozóan), határozza meg, hogy milyen intézkedéseket lehet tenni a specifikus és releváns kártevők, betegségek és gyomnövények miatti gondok megelőzésére vagy csökkentésére az adott növénykultúrában. 3.2

MEGELŐZÉS Ahol helyénvaló, az új táblák esetében megfontolandók az alábbi megelőző intézkedések:

3.2.1 Talaj A (talajlakó) kártevők, nematódák, (gyökér) betegségek és gyomnövények megelőzése érdekében a következő intézkedéseket lehet tenni: • Vetésforgó a vetésforgó-program szerint és a növénytől függően • Éves pihentetés, ugaroltatás, a növénytől függően • A talaj vagy a szubsztrát fertőtlenítése (pl. napoztatás, fumigálás, elárasztás, gőzölés, forró víz) • A hasznos makro- és mikrobiális talajlakó organizmusok megtelepedésének ösztönzése és/vagy számuk növelése • Tiszta talajművelés vagy a növénymaradványok eltakarítása (beleértve a gyümölcsöket is, fás növények esetén), egyes kártevők vagy betegségek áttelelő populációinak a csökkentésére 3.2.2 Víz Megelőző intézkedéseket kell tenni az alábbiak biztosítása érdekében: • Tiszta víz (amely megfelel a helyi rendelkezéseknek a kártevők, a betegségek és a vegyszermaradványok tekintetében, vagy csökkenteni kell az ilyen tartalmát, ha alkalmazható) • Optimális öntözési módszerek és/vagy tápoldat alkalmazása


3.2.3 Növények Megelőző intézkedések a kártevők, a nematódák és a betegségek miatti gondok csökkentésére: • Optimális, ellenálló fajták kiválasztása • Ellenálló alanyok használata (szemzés) • Kártevő- és betegségmentes szaporítóanyag (magok vagy növények). Ebbe beletartozhat a gyökérzónában élő kártevők és kórokozók vizsgálata • Optimális sor és tőtávolság. 3.2.4 Éghajlat Az éghajlati viszonyok nagy hatással lehetnek a betegségek kialakulására, valamint a kártevőkre és a gyomnövényekre. Ezért megfontolandók: • A növekedést befolyásoló beavatkozások a kártevők és/vagy a betegségek kialakulásának megelőzése vagy csökkentése érdekében. • Egy agro-meteorógiai megfigyelő állomás létrehozása vagy előfizetés egy tájékoztató vagy figyelmeztető szolgáltatásra. 3.2.5 Időzítés A tenyészidőszak alatt a kulcsfontosságú kártevők, betegségek és gyomnövények (első) megjelenését illetően megfontolandó: • Lehetséges az optimális ültetési dátum kiválasztása a kulcsfontosságú kártevők, betegségek és gyomnövények miatti gondok csökkentésére (elkerülésére). • Korán érő vagy rövid tenyészidejű fajták kiválasztása az egyes kártevők vagy betegségek miatti nagy fertőzöttség időszakainak elkerülésére. 3.2.6 Termőhely és táblaválasztás Elemezni kell, hogy a szomszédos növények különösen problémás, ártalmas kártevők vagy betegségek forrásai lehetnek-e.



4 4.1

AZ INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELMET SZOLGÁLÓ POTENCIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A TENYÉSZIDŐSZAK ALATT MEGELŐZÉS A megelőző intézkedések az integrált növényvédelem alapvető elemét alkotják. Céljuk a kártevők, a betegségek és a gyomnövények populációinak az intézkedési küszöbérték alatt tartása. Minden esetben a termelőknek meg kell fontolni a saját helyzetük és az érintett kártevők, betegségek és gyomnövények ismeretében a növények és helyszín esetében legalkalmasabb megelőző intézkedéseket.

4.1.1 A gazdaság tisztasága (higiénia és tisztaság) A higiénés intézkedések célja, hogy a kártevők, a betegségek és a gyomnövények ne juthassanak el a földekre, és ne terjedhessenek el vagy szóródhassanak szét a növényeken. 4.1.1.1 A kártevők, betegségek és gyomnövények vektorok általi terjesztésének megelőzése a következők révén: • A vektorok meghatározása, mint például rovarok, állatok, háziállatok, rágcsálók, • Intézkedések meghatározása, hogy a vektorokat távol lehessen tartani a növényektől, • Annak meghatározása, hogy a tábla szélén vagy a szomszédos táblán található gyomnövények kártevők gazdanövényei-e 4.1.1.2 A kártevők, betegségek és gyomnövények emberek általi terjesztésének megelőzése a következők révén: • Munkavégzés az egészséges növények és területek felől a betegséggel érintettek felé, • Megfelelő ruházat, kesztyű, lábbeli, hajháló viselése (a növénytől függően), • A kéz, lábbeli, ruházat fertőtlenítése a földre való belépés előtt, különösen a más termelők tábláinak felkeresése után (a növénytől függően) 4.1.1.3 A kártevők, betegségek és gyomnövények berendezések vagy anyagok általi terjesztésének megelőzése a következők révén: • Minden berendezés (beleértve a gépeket is) és az anyagok megtisztítása munka után, másik földterületre való átmenet előtt • Különböző földeken különböző, dedikált gépek és anyagok használata (ha lehetséges), a növényektől függően • Tiszta dobozok és ládák használata a betakarításhoz 4.1.1.4 A kártevők, betegségek és gyomnövények terjesztésének megelőzése a növénymaradványok kezelésével • Metszés, betakarítás, zöldmetszés vagy bármilyen egyéb feladat elvégzése után, ami szerves maradványok keletkezésével járt, össze kell takarítani a gyümölcsösben • Ne tároljanak semmilyen növénymaradványt a földek közelében 4.1.1.5 A peszticidek elsodródásának megelőzése a szomszédos táblákról


Kössön megállapodást és beszéljen a szomszédos táblák termelőivel a nemkívánatos peszticid elsodródás kockázatának kizárása érdekében. 4.1.2 Növényápolás és technikai beavatkozások 4.1.2.1 Optimális növényápolás (műtrágyázás, öntözés stb.) Ne feledje, hogy a túl sok műtrágya ugyanolyan káros lehet a kártevők elleni küzdelemben, mint a túl kevés műtrágya, mivel a túltrágyázás következtében szabad aminosavak lesznek a farészben és a háncsrészben, ami a kártevők, például a levéltetvek megnövekedett szaporodási képességét válthatja ki. Az optimális növényápolás egészségesebb növényeket eredményez, amelyek jobban képesek ellenállni a kártevők és a betegségek támadásainak. 4.1.2.2 A lombozat szabályozása és a mikroklíma Végezzen ápolási munkákat a növények lombozatában, mint például metszés, a lombozat szabályozása és levélritkítás az optimális mikroklíma (páratartalom, hőmérséklet, fény, levegő) kialakítása érdekében a kártevők és/vagy betegségek fejlődésének megelőzésére vagy csökkentésére.



4.1.2.3 Növénytermesztési rendszerek Különféle növénytermesztési rendszerek alkalmazhatók a kártevők, betegségek és gyomnövények miatti gondok megelőzése vagy csökkentése érdekében: • • •

Talajtakaró növények a gyomok megelőzésére és a természetes ellenségek stimulálására Különleges növénytermesztési rendszerek: köztes vetés, sávos növénytermesztés, sávos betakarítás, permakultúra A növénytermesztési rendszerrel kapcsolatos egyéb gyakorlati eljárások (pl.: a tábla szélének ugaroltatása a kártevők, például a meztelencsigák és a csigák átvándorlásának megelőzésére)

4.1.2.4 Kizárásos technikák (termesztő-berendezésekben termesztett növényekben) Különböző technikák alkalmazhatók különösen a termesztő-berendezésekben a veszélyes kártevők a növényállományból való kizárására, mint például a rovarhálók, vagy az UV védő fólia a fóliasátrakban, az egyes kártevők betelepedését megelőzendő légzsilipek és dupla bejárati ajtók. 4.1.2.5 Talajtakarás Értékelje, hogy a talajtakarás segíthet-e az egyes kártevők, betegségek vagy gyomok által okozott problémák csökkentésében (műanyag fóliatakarás, reflektív fólia, szalma takarás stb.)


4.1.2.6 Egyéb technikai intézkedések • Elemezni kell, hogy milyen egyéb megelőző jellegű technikai intézkedések alkalmazhatók • A mechanikai növény és terméskárosodás megelőzése 4.1.3 A biológiai rendszer megőrzése 4.1.3.1 Intézkedések a természetes ellenségek és a beporzók populációinak a növelésére a növények között és körül: • Különböző növénytermesztési rendszerek alkalmazása (sávos termesztés, sávos betakarítás, köztes termesztés, permakultúra, egyéb) • Szegély növények alkalmazása (beleértve a sövényeket is) (pollentermelő növények, nektártermelő növények, a természetes ellenségeknek otthont adó alternatív növények [banker növények]) • Takarónövények használata a táblában (pollentermelő növények, nektártermelő növények, a természetes ellenségek gazdaállatainak otthont adó alternatív növények [banker növények]) • A természetes ellenségek vonzása • Búvóhelyek és fészkelő helyek biztosítása a természetes ellenségek és a beporzók számára • Évelő gyümölcsök esetében, amikor a növény nyugalmi szakaszban van, élelemforrás biztosítása. • Szelektív növényvédő szerek alkalmazása, a permetezés szelektív alkalmazása és/vagy időzítése ott és akkor, amikor vegyszeres kezelés szükséges • „Push-pull” technológia alkalmazása (vonzás és elpusztítás, riasztók használata) 4.1.3.2 Fészkelő helyek biztosítása a ragadozó madarak számára a rágcsálók megfékezése érdekében 4.1.3.3 Meg kell előzni természetes ellenségek populációcsökkenését a növényvédő szerek alkalmazása során • Szelektív növényvédő szerek alkalmazása, amelyek összeegyeztethetők a természetes ellenségek kímélésével • Szelektív alkalmazási technikák alkalmazása (helyi kezelés, a szisztémás termékek talajban történő alkalmazása, csalétek kipermetezése a fa tövében, vonzás és elpusztítás stb. 4.2

Monitorozó és döntéstámogató eszközök A monitorozás jelentős eszköz a kémiai növényvédő szerekkel végzett intervenciók számának csökkentésére és alapvető a megbízható és fenntartható integrált növényvédő programhoz. A monitorozás lehetőség szerint döntéstámogató eszközökkel kombináltan kell alkalmazni.



4.2.1 Szervezet • Jelöljön ki egy felelős személyt a felderítéshez és monitorozáshoz • E személynek az alábbiakról kell képzésben részesülnie: o a kártevők, betegségek és gyomnövények felismerése o a felderítés és monitorozás technikái o nyilvántartások vezetése A képzést rendszeresen meg kell újítani. 4.2.2 Megfigyelés Szervezzen monitorozó és felderítő programot a gazdaság számára: • Határozza meg, hogy mely kártevőket, betegségeket és gyomnövényeket kell figyelemmel kísérni és miért • Állapítsa meg figyelemmel kísérésük módját (közvetlen megfigyelés a növények között a kulcsfontosságú növényi részeken, a csapdákban, az indikátornövényeken stb. • Állapítsa meg, hogy az év melyik szakában és a kártevők melyik életszakaszában történjen a monitorozás • Vegyen részt a területre kiterjedő meglévő monitorozó/riasztó rendszerben • Határozza meg a monitorozás gyakoriságát • Határozza meg az egy monitorozó egységet alkotó területet • Határozza meg az egységnyi területen lévő mintavételezési pontok számát


4.2.3 Nyilvántartás vezetés • Alakítsa ki a (számítógépes vagy papír alapú) nyilvántartó lapokat, amelyeknek a következőket kell tartalmaznia: o A megfigyelendő tábla és növény meghatározása o A megfigyelést végző neve o A megfigyelés dátuma o A megfigyelt kártevő, betegség vagy gyomnövény neve o A minták száma o A talált példányok száma o A talált példányok egyedfejlődési állapota(kártevőknél) o Összevetés a küszöbértékekkel o Helyszín a táblában o Meghozott döntés • A nyilvántartó lapokat archiválni kell, hogy el lehessen végezni a különböző évekre és különböző növényekre vonatkozó nyilvántartásokkal való összehasonlítást. 4.2.4 Figyelmeztető rendszerek és döntéshozatali eszközök • Becslési modellek és döntés előkészítő rendszerek alkalmazása (pl.: hőmérséklet által meghatározott fenológiai számítógépes modellek, hőmérséklet-nap modellek) a megfigyelő és időjárás-előrejelzésekből származó információkkal való összehasonlítással kombináltan • Regionális figyelmeztető rendszerek használata 4.2.5 Értékelés / döntéshozatal • A releváns kártevőkre, betegségekre és gyomnövényekre vonatkozó intézkedési küszöbértékek alkalmazása l, hogy eldönthető legyen, szükséges-e intervenció • Bizonyos intervenciók végrehajtásával kapcsolatban meghozott döntések dokumentálása



•

4.3

A nyilvántartások elemzése a szezon végén, következtetések levonása és az integrált növényvédelmi program következő évszakra vonatkozó kiigazításának a megtervezése

INTERVENCIÓ Amennyiben intervenciót kell végrehajtani, többféle nem kémiai módszer alkalmazható. Amennyiben növényvédő szereket kell alkalmazni, használatuk minimalizálható az optimális alkalmazási módszerek használatával és a növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának megelőzésével. Egyes esetekben, mint például a kártevőkkel, betegségekkel vagy gyomnövényekkel kapcsolatos karantén előírásoknak való megfelelés szükségességét a növényegészségügyi követelményeket harmadik országok támasztják. Ilyen esetekben a növényvédő szerek alkalmazása gyakran nem kerülhető el. Ha a gazda meghatározott karantén előírások miatt kényszerül kémiai növényvédő szerek alkalmazására, a használt megelőzési és monitorozási módszerekről információt kell adnia, hogy alátámassza az ilyen alkalmazás szükségességét. 4.3.1

Mechanikai / fizikai kontroll Mielőtt kémiai módszerekhez folyamodna, a gazdának értékelnie kell a kártevők, a betegségek vagy a gyomnövények elpusztítására vagy eltávolítására való mechanikai vagy fizikai technikákat, mint például: •

• •


4.3.2

Kártevők: o A fertőzött levelek, gyümölcsök vagy növények eltávolítása vagy izolálása (fertőtlenítés) o Kártevők felporszívózása (pl. Lygus spp.) o Egyéb Betegségek: o A károsodott és fertőzött levelek, gyümölcsök vagy növények eltávolítása vagy izolálása (fertőtlenítés) Gyomnövények: o Kaszálás o Gyomlálás o Mechanikai gyomirtás o stb.

Szemiokemikáliák A szemiokemikáliák különböző módokon használhatók a kártevők ellen: • Vonzás és elpusztítás (azaz csalogatás és elpusztítás) beleértve a következőket: o tömeges csapdázás szemiokemikáliákkal o csapdanövények o csalétkek kipermetezése • Kémiai sterilizáció (ez a technika az SIT technika alternatívája): a vadon élő kártevő populáció hímjeit egy kémiai sterilizációval kevert csalétekkel vonzzák • Riasztók • A párosodás megakadályozása (a párkeresés megzavarása)



4.3.3

Kiegészítő biológiai kontroll Különféle természetes ellenségek és mikrobiális termékek engedhetők szabadon és alkalmazhatók a kártevők populációinak, valamint a betegségek szabályozására: • A káros rovarok és atkák tömegesen nevelt természetes ellenségeinek szezonális beoltó vagy elárasztó jellegű szabadon bocsátása • Rovar patogén vírusok (NPV vagy baculovírusok), gombák, baktériumok vagy nematódák használata a káros rovatok és atkák ellen • Antagonista gombák és baktériumok használata a gyökér- és levélbetegségek ellen

4.3.4 Steril rovar technika (SIT) Ez az egész régiókra kiterjedő technikát a világ sok területén sikeresen alkalmazzák populációk – például gyümölcslegyek (Terphritidae, pl. mediterrán gyümölcslégy, Ceratitis capitata), egyes Lepidoptera-fajok (pl.: gyapottok-bagolylepke; Pectinophora gossypiella; almamoly, Cydia pomonella) és egyes állategészségügyi szempontból fontos légyfajok (pl.: csavarféreglégy, Cochlomya hominivorax) – szabályozására azzal, hogy gyakran nagy tömegben bocsátják szabadon a megcélzott kártevő fajokhoz tartozó steril rovarokat. (MEGJEGYZÉS: a csavarféreglégy és az egyéb kártevők esetében mindkét nemhez tartozó rovarokat bocsátanak szabadon). 4.3.5 Természetes eredetű termékek használata Különböző természetes eredetű termékek használhatók a kártevők, a betegségek és a gyomnövények ellen. Ilyen esetben körültekintően kell eljárni, hogy összeegyeztethetők legyenek az integrált növényvédelmi megközelítéssel és ne keletkezzenek belőlük egészségügyi vagy élelmiszerbiztonsági kérdések. • Olajok (ásványi és növényolajok) • Növényi eredetű anyagok (pl.: természetes piretrin, azadirachtin stb.) • Szappanok • Kovaföld • stb. Megjegyzés: Ügyelni kell arra, hogy ezeket a termékeket megfelelő módon bejegyezzék PPP-ként a termelés országában, amennyiben alkalmazható (Lektor megjegyzése: azaz kereskedelmi termékek esetén rendelkeznie kell forgalomba hozatali engedéllyel). 4.3.6 Kémiai növényvédő szerek


Olyan intervenció esetében, amikor kémiai növényvédő szerekre van szükség, a termékeket előzetesen ki kell választani. Ebből a célból hasznos a CB. 8.1.1 követelménye. Az alábbi megfontolásokat kell alkalmazni: 4.3.6.1 Figyelmeztető rendszerek és döntéshozatal Az időzítésre és a kezelés céljára vonatkozó optimális döntés meghozatala érdekében az alábbi információk szükségesek: • Mi az alkalmazás optimális ideje ahhoz, hogy maximális hatást érjenek el a megcélzott kártevővel, betegséggel vagy gyomnövénnyel szemben? • Tájékoztatás az egészségügyi várakozási időről és a betakarításig eltelő időről • Tájékoztatás a helyes alkalmazási gyakoriságról • Időjárás előrejelzés a következő információkkal: o szél- és hőmérséklet-viszonyok az alkalmazás alatti gondok elkerülése érdekében o az eső lehetősége az intervenció utáni időszakban • Előrejelző modellek és a földeken végzett megfigyelések használata annak meghatározására, hogy a kártevők érzékeny életciklusban vannake? Ez fontos lehet az alkalmazások optimalizálásához, hogy elkerülhetők legyenek a további alkalmazások. 4.3.6.2 Intézkedési küszöbérték



Dokumentálni kell az intézkedési küszöbértéket a releváns kártevők, betegségek és gyomnövények esetében. 4.3.6.3 Termékválasztás (lásd 2.2 Növényvédő szerek) • Egy kémiai termék alkalmazása előtt meg kell határozni a célt: teljes megtisztítás, foltkezelés, a populáció kiigazítása, összeegyeztethetőség a természetes ellenségekkel stb., és a célnak megfelelően kell a terméket kiválasztani. • Tartályban kevert termékek alkalmazása esetén meg kell határozni, hogy vannak-e olyan ismert negatív koktélhatások, amelyeket el kell kerülni. 4.3.6.4 A rezisztencia kialakulása elleni intézkedések • A növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulása (1) csökkenti a rendelkezésre álló peszticidek számát, és (2) gyakran nagyobb dózisok gyakoribb alkalmazásához vezet és ezért növeli az MRL túllépésének kockázatát. Ezért nagyon fontos, hogy legyen a rezisztencia kialakulását megelőző terv, hogy megelőzhető legyen a kémiai növényvédő szerekkel szembeni ellenállás kialakulása.


4.3.6.5 Alkalmazás A növényvédő szerek optimális alkalmazása nagymértékben csökkenti a növényvédő szerek (mennyiségi) felhasználását, miközben maximalizálja a kémiai növényvédelem hatásosságát. • Határozza meg és alkalmazza az optimális permetező berendezést (beleértve a fúvókák típusát és méretét) és a technikát: o nyomás, o haladási sebesség, o vízmennyiség, o a víz pH értéke, amennyiben lényeges a növényvédő szer esetében, o segédanyagok használata (tapadásfokozók és elsodródásgátlók) • A permetező berendezés időszakos kalibrálása • Nyilvántartás vezetése a kalibrálásról • Olyan alkalmazási technikák használata, amelyek a természetes ellenségek szempontjából szelektívek MEGJEGYZÉS: lásd 4.1.3.1 és 4.1.3.3 „Szelektív vegyszerek használata, a permetezések szelektív elvégzése és/vagy időzítése, ahol és amikor a kémiai kontroll szükséges." Értékelni kell a kémiai növényvédő szerek szelektív használatának lehetőségét a növényeken élő természetes ellenségek populációinak zavarása nélkül, az integrált növényvédelmi programba történő integrálással, mint például: o Alacsony dózisú elektrosztatikus alkalmazás o Folt kezelések o Sávos alkalmazások o Csak egyes növényi részek kezelése o Az alkalmazások időzítése, amikor a kártevők és a természetes ellenség(eik) nem aktív(ak) a növényeken o Csalétek kipermetezése o Csalétkek és csapdák használata (pl. a gyümölcslegyek [Tephritidae] ellen) 4.3.6.6 Ki kell nevezni egy személyt, aki felel a növényvédő szerek alkalmazásáért. E személynek: • Rendszeresen képzésben kell részt vennie a növényvédőszerek alkalmazásával kapcsolatban, • Ismeretekkel kell rendelkeznie a berendezés kalibrációjáról 4.3.6.7 Lejárt növényvédő szerek • A lejárt növényvédő szereket engedélyezett vagy jóváhagyott csatornán biztonságosan kell tárolni, azonosítani és elhelyezni.



4.3.6.8 Üres növényvédőszeres tartályok • Az üres növényvédőszeres tartályokat nem lehet újrahasznosítani • Elhelyezés előtt háromszor öblítendők • Az üres tartályokat biztonságos módon kell tárolni • Elhelyezés a jogi előírások/jó gyakorlat szerint 5 5.1

AZ INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM BETAKARÍTÁST KÖVETŐ POTENCIÁLIS INTÉZKEDÉSEI Betakarítás utáni kezelések Amikor a betakarítás után kezelés szükséges, az alábbi tényezőket kell figyelembe venni. 5.1.1

A technikák és termékek kiválasztása

Intervenciós technika vagy termék kiválasztásakor • Elsőbbséget kell adni a nem kémiai technikák használatának, mint például a melegítés, a fagyasztás, a besugárzás, a mosás, CO2 stb. • Ha kémiai növényvédő szereket kell alkalmazni, azokat előre ki kell választani, miközben elsőbbséget kapnak a rövid hatóidejű termékek. 5.1.2

Alkalmazási technika Az alkalmazandó kémiai növényvédő szerek mennyiségének minimálisra csökkentése érdekében az alábbi pontokra kell ügyelni: • Az alkalmazáshoz használt berendezést kalibrálni kell (az alkalmazott mennyiség a növények mennyiségéhez képest, a kiszórás vonalában) • Az adagot kalibrált mérőeszköz használatával kell elkészíteni

5.1.3


5.2

Nyilvántartás az alkalmazásról • Az alkalmazásról szóló nyilvántartást a GLOBALG.A.P. Ellenőrzési pontok és teljesítési kritériumok szerint kell vezetni. Tárolás és szállítás 5.2.1

Monitorozás • Keresse a rágcsálók, madarak és rovarok rejtekhelyét • Keresse a jelenlétükre utaló jeleket (ürülék, szőr, toll) • Vizsgálja felül a körülményeket a rakodási területen és a szállító eszközöket, például a teherautókat és a hajókat

5.2.2

Megelőzés Különböző intézkedések alkalmazhatók a kártevők és a betegségek kiküszöbölésére tárolás és szállítás közben: • • •

Optimális tárolási és szállítási csomagolás Optimális tárolási és szállítási feltételek o Optimális éghajlati feltételek (hőmérséklet, relatív páratartalom, légmozgás, szellőzés stb.) o Légtér (pl. ULO) Tiszta dobozok, ládák, klímatermek, teherautók



• 5.2.3

A kártevők és betegségek kiküszöbölése tárolás közben (beleértve a rágcsálókat is), például kizárási technikákkal

Intervenció Különböző intervenciós technikák használhatók a kártevők és a betegségek ellen tárolás és szállítás közben: • • • • • • •

Csapdázási technikák Szemiokemikáliák Biológia kártevővédelem Kémiai védelem Fagyasztás vagy melegítés Szabályozott légtér Egyéb

HIVATKOZÁSOK


Fundacion para el Desarrollo Frutícola (2ª Ed. 2004): Guia para el Monitoreo de plagas. [A gyümölcstermesztés fejlesztésének alapjai (2. kiadás, 2004) Útmutató a kártevők monitorozásához] Santiago de Chile 50 o.. IOBC-OILB, 2004, Guidelines for Integrated Production. Principles and technical guidelines. 3rd edition, Switzerland. [Útmutató az integrált termeléshez. Elvek és technikai irányelvek. 3. kiadás, Svájc] Pimentel, D. (ed. [szerk]), 1997, Techniques for reducing pesticide use, economic and environmental benefits. [Technikák a peszticid használat csökkentéséhez, gazdasági és környezeti előnyök] John Wiley & Sons. 444 p. Pimentel, D. (ed. [szerk]), 1991, Handbook of Pest Management in Agriculture. Vol. II. 2nd edn. [Mezőgazdasági kártevők kezelésének kézikönyve, II. kötet, 2. kiad.] CRC Press, Boca Raton. PRINGLE, K.L. 2006. The use of economic thresholds in pest management: apples in South Africa. [Közgazdasági küszöbök alkalmazása a kártevők kezelésében: alma DélAfrikában] South African Journal of Science 102: 201-204. Stern, V.M., Smith, R.F., Van Den Bosch, R. & Hagen, K.S. (1959). The integrated control concept. [Az integrál kontroll koncepciója] Hilgardia 29, 81-101. FAO, International Code of Conduct on the Distribution and Use of Pesticides, 2002 [FAO, Nemzetközi magatartási kódex a peszticidek forgalmazásában és használatában] EISA: Code on Integrated Farming [Az integrált mezőgazdálkodás kódexe]



CB.4 MELLÉKLET: GLOBALG.A.P. IRÁNYELV | NÖVÉNYVÉDŐSZER-HASZNÁLAT AZ EXTRAPOLÁCIÓT MEGENGEDŐ ORSZÁGOKBAN Regisztrációs rendszer a felhasználás országában

A biztonságos használat kritériumai (munkát végző Növényvédő szer-engedély az egyes növényekben és környezet) való használatra

Nem létezik regisztrációs rendszer: a növényvédő szerek behozatala tekintetében bizonyos ellenőrzés működhet

A használt növényvédő szerekhez világos útmutatót kell biztosítani a felhasználó számára, hogy lehetővé váljon a termék biztonságos használata az „International Code of Conduct on the Distribution and use of Pesticides” [Nemzetközi magatartási kódex a növényvédő szerek forgalmazásához és használatához] (FAO, Róma, 2002)

Extrapolált használat megengedett

Regisztrációs rendszer létezik: az importált növényvédő szerek értékesítése megengedett a származási ország címkéjével. Ez a növényvédő szerekre vonatkozó nemzeti címke mellett alkalmazható.

A közvetlenül behozott növényvédő szer felhasználójának világos útmutatást kell kapnia, hogy levehetővé váljon a termék biztonságos használata. Az útmutató biztosítható a címke lefordításával vagy a forgalmazó által készített megjegyzéssel.

1. Az importált növényvédő szeren a nemzeti jóváhagyásnak megfelelő címke található. 2. Az importált növényvédő szeren az aktuális nemzeti jóváhagyástól eltérő címke található. Ilyen esetben ez a növényvédő szer olyan növények esetében használhatók, amelyekre a nemzeti jóváhagyás érvényes. 3. A növény nem szerepel a nemzeti címkén. Az extrapolált felhasználás megengedett, ha a nemzeti rendszer kifejezetten megengedi ezt a gyakorlatot.

KIVÉTEL:


Ahol a növényvédő szerek (PPP) jóváhagyása előtti utolsó kísérletként a termőhelyi kísérleteket a termelők a kormánnyal együttműködve végzik, a termelő megkaphatja a GLOBALG.A.P. tanúsítást annak ellenére, hogy a termék egy része megsemmisítik vagy azt további elemzésekhez használják. A kísérletek során világos nyomon követhetőségre kell törekedni és a területre (nagyságára) vonatkozóan az információnak rendelkezésre kell állnia. A termelőnek tájékoztató dokumentumokkal kell rendelkeznie, amelyek feltüntetik, hogy a termelő legális termőhelyi kísérletben vesz részt a termelés országának jogszabályai szerint. Továbbá, világos eljárásoknak kell létezniük a kísérletek irányításával kapcsolatban. A kísérletben résztvevő növényvédő szerek nem használhatók tanúsítandó terméken, és a maradványvizsgálat nem mutathat ki maradványokat a termékben.



CB. 5 GLOBALG.A.P. ÉRTELMEZÉSI IRÁNYELV | CB. 8.6 – SZERMARADÉK VIZSGÁLAT


ELLENŐRZ ÉSI PONT

ÉRTELMEZÉS

CB.8.6.1

1. Minden esetben rendelkezni kell az aktuálisan alkalmazandó MRL-ek listájával arra az országokra/régióra (még akkor is, ha az maga a termelés országa), ahol a terméket értékesíteni kívánják, vagy más dokumentációt kell felmutatni, amely bizonyítja, hogy a termelő (vagy közvetlen ügyfele) ezt az információt a rendszere részévé tette. 2. Ha a termelő az ügyféllel folytatott kommunikációt mutatja be, azt megteheti levél vagy más ellenőrizhető bizonyíték formájában. Az ügyfelek lehetnek jelenlegi vagy jövőbeni ügyfelek. 3. A 2. pont alternatívájaként, ha például a termelő még nem tudja, hogy kinek fogja a terméket értékesíteni, a termelő részt vehet olyan szermaradvány vizsgáló rendszerben, amely megfelel a legszigorúbb MRL-eknek (vagy import toleranciáknak, ha ilyenek vannak és eltérőek) abban az országban vagy régióban, ahol a terméket értékesíteni kívánják. Ha az adott régióra harmonizált MRL van hatályban, annak meg kell felelni. Ha a termelő a termelés országában forgalmazza a terméket, az aktuálisan alkalmazandó (nemzeti) MRL listának akkor is rendelkezésre kell állnia, mint a fenti 1. pontban. 4. A tanúsított termék elkülönítését és nyomon követhetőségét a rendszeren belül biztosítani kell, ha az egyes tételeknek eltérő piacok MRL-jeinek kell megfelelniük (azaz egyidejűleg termel az Egyesült Államok, az EU, illetve a termelés országának piacaira). 5. Ennél az ellenőrzési pontnál hivatkozni kell a termelő regisztrációjakor megadott információra és a regisztráció óta a CB-nek megküldött esetleges változtatásokra, azaz igazolni kell, hogy a termelő termékét kizárólag a termelés országának piacán értékesíti-e, és ezt nyilatkozza-e a regisztráció alkalmával.

CB.8.6.2

1. Útmutatást kell kérni a növényvédő szer gyártóktól/termelői szervezetektől vagy a felelős szakmai tanácsadóktól arról, hogy hogyan lehet a termelési módszereket úgy adaptálni (például: a betakarítás előtti intervallum növelésével), hogy a legszigorúbb MRL-eket figyelembe vehessék. 2. Ha a termelő a termékét kizárólag a termelés országának nemzeti piacán értékesíti és ezt a regisztrációkor bejelenti, ezt az ellenőrzési pontot teljesítettnek kell tekinteni (mivel a GAP-ra vonatkozó szabályozás, például: a betakarítás előtti intervallum, adagolás stb. a termelés országában már ezt a pontot lefedi). 3. Ennél az ellenőrzési pontnál hivatkozni kell a termelő által a regisztrációkor megadott információra, illetve a regisztráció óta esetlegesen megküldött változásokra.

CB.8.6.5

1. A kockázatértékelés szerint rendelkezésre áll egy mintavételi terv legalább az alábbi minimális követelményekkel: o meg van határozva a mintavételezési gyakoriság (pl.: 1 minta x kg / darab, csomag vagy minta per hét/hónap/év stb.) o az elemzési módszer leírása (GCMS-MS, LCMS-MS, egyéni módszerek) A kockázatértékelést legalább évente végzik. 2. Mintavételi terv kialakítása egy kockázat-alapú eljárás szerint 3. A mintavétel egységes operatív eljárása a CODEX vagy az EU rendeletei alapján 4. Megfontolások: kereszt-szennyeződés, a minták nyomon követhetőségének a folyamata (a laboratóriumhoz és a szermaradvány vizsgálat eredményei a minták forrásához), minta/futár gyakorlatok.

CB.8.6.6

1. A körvizsgálatban való részvétel része az ISO 17025 szerinti akkreditációnak. Fontos azonban, hogy az ISO 17025 szerinti akkreditáció folyamatában lévő vagy más egyenértékű szabvány (például: GLP) szerint akkreditált laboratóriumok bizonyítsák részvételünket a körvizsgálatban. 2. Az alkalmazott eljárásoknak a megfelelő kimutathatósági határral kell rendelkezniük (pl. kimutathatósági határ: LOD 0,01 ppm stb.) 3. A nyomon követhetőség fenntartása

CB.8.6.7

1. Lásd a bizonyítási terhet a GLOBALG.A.P. Általános szabályaiban 2. Igazolni kell az eredmények nyomon követhetőségét; meg kell határozni az MRL-túllépés természetét és forrását 3. Értelmezni kell a laboratóriumi eredményeket és a megfelelő intézkedésekről meg kell állapodni (be kell vonni a releváns viszonyítási csoportot – pl. szakértő, iparág, termelő, laboratórium stb.) 4. Végre kell hajtani a javító intézkedéseket, (ahol szükséges) az érintett ellenőrzések és az eljárás módosításait, valamint az MRL-túllépés esetében



ELLENŐRZ ÉSI PONT

ÉRTELMEZÉS


szankciókat, ahol az szükséges. 5. Kommunikáció az érintett felekkel az MRL-túllépés tekintetében.



CB.6. MELLÉKLET GLOBALG.A.P. IRÁNYELV | CB.8.6.4 AZ MRL-TÚLLÉPÉS KOCKÁZATBECSLÉSE Háttér Napjainkra a fogyasztók megszokták, hogy egész évben megfizethető árú, friss és feldolgozott élelmiszertermékek széles választékából válogathatnak. E kereslet kielégítésére a termelés során a növényeket sok esetben a kártevők és a betegségek ellen a „lehető legkevesebbet, szükség szerint” elvnek megfelelően alkalmazott növényvédő szerekkel kell megvédeni. Az élelmiszertermékekkel való kereskedelem elősegítése érdekében az élelmiszerekben és a takarmányokban előforduló növényvédőszer-maradványokra vonatkozó szabványok megállapításával, a jó mezőgazdasági gyakorlatnak (Good Agricultural Practice, G.A.P.) való megfelelés ellenőrzése valamint az emberi egészség védelmének biztosítása érdekében jogszabályilag alkalmazandó maximális szermaradványértékeket (MRL-k) határoznak meg, Az elsődleges mezőgazdasági termelésben és az élelmiszerláncban – beleértve a GLOBALG.A.P.-t is – dolgozó minden személynek érdeke annak biztosítása, hogy gyakorlati intézkedések szülessenek e kereskedelmi szabványoknak való megfelelés érdekében. A GLOBALG.A.P.-et tekintve a kulcsfontosságú eszközök a GLOBALG.A.P. szabványok és azok helyes végrehajtása. A termelői szinten meglévő számos felülvizsgálati intézkedés ellenére azonban nem mindig lehetséges az MRL-knek való 100%-os megfelelés elérése; ezzel együtt, az élelmiszertermelő láncban dolgozó minden személy felelős az MRL-k túllépésének elkerüléséért. A GLOBALG.A.P. jegyzőkönyveknek való jobb megfelelés érdekében a termelőknek fel kell mérni a növényvédő szerek alkalmazásával kapcsolatos kockázatot. A csatolt dokumentum példákat tartalmaz az MRL-túllépés előfordulásáról, hogy a termelők módosíthassák a termelés során a gazdaságban alkalmazott termelési eljárásaikat. Az MRL-túllépés előfordulásának kulcsfontosságú okai • • •


•

A jó mezőgazdasági gyakorlatnak és a címkén szerelő utasításoknak való nem megfelelés, beleértve a növényvédő szerek nem rendeltetésszerű vagy illegális használatát Nem megfelelő minőségbiztosítási szabvány alkalmazása a termelési módszerek ellenőrzése érdekében. Különbségek az MRL-ben a termelés országa (COP) és a rendeltetés országa (COD) között, és egyéb jogi kiívások az MRL-k alkalmazásában és kommunikálásában, mint például az MRL-k alkalmi változásai a növekedési időszak során, amelyek nem teszik lehetővé a termelő számára a G.A.P. módosítását annak, érdekében, hogy a végtermék megfeleljen a módosított MRL-nek. Kivételes körülmények, amikor abnormális növénytermesztési feltételeket, időjárási vagy agronómiai feltételeket tapasztalnak.

I. TERMELŐI SZINT (TERMŐHELYI szint) A termelő által kontrollálható esetek: •

A növényvédő szer címkéjén szereplő utasítások követésének és betartásának elmulasztása o Alkalmazási módszer o Betakarítás előtti intervallum o Kezelés és keverés o Hiba a koncentráció és a permet mennyiségének a kiszámításában o Termesztési gyakorlatok (fedett termesztés a nyitottal szemben)



• • • • • • • •

Nem regisztrált növényvédő szerek alkalmazása (pl. kisebb növénykultúrákban) A segédanyagok vagy olajok nem rendeltetésszerű alkalmazása Tiltott növényvédő szerek alkalmazása vagy nem eredeti forrásból származó összetétel használata Az általános jó mezőgazdasági gyakorlatnak való megfelelés elmulasztása (pl. a berendezés tisztítása, a permetkeverék elhelyezése, kezelési gyakorlat, beleértve a vízgazdálkodást) és betakarításig eltelő időt Hibás kijuttató rendszer, az alkalmazáshoz használt berendezés nem rendeltetésszerű használata vagy a berendezés hibás állapota (pl. kalibrálás, hibás fúvókák) Kezelt növényekből történő komposztkészítés Maradványok a következő (a rotáció későbbi szakaszában) növényekben Mintavételi módszerek (a termelő által) o Kereszt-szennyeződés a termőhelyen csomagoló raktárban a mintavétel során o Hibás mintavétel emberi hiba miatt a termőhelyen/a csomagoló raktárban

A termelő részéről minimális kontroll esetei • •

A növények túl gyors növekedése az alkalmazás után, ami a tervezetthez képest korábbi betakarítást és ezért rövidebb lesz a betakarításig eltelő idő Növényvédőszer elsodródás a nagyon közeli szomszédos növényekről

II. GAZDASÁGON KÍVÜLI SZINT (a gazdaság kapuján kívül) A termelők által kontrollálható esetek • •

A betakarítás utáni kezelésre vonatkozó, a címkén szereplőutasítások be nem tartása a hagyományos feldolgozás során (pl. csomagoló raktárak) (lásd fenn) Hibás irányítási gyakorlat (pl. a higiénés/egészségügyi utasítások és szabályok betartásának elmulasztása, a növényvédő szerek biztonságos tárolása és szállítása, amelyeket a terménnyel és a növényvédő szerekkel való közvetlen érintkezés elkerülése érdekében dolgoztak ki).

Nincs közvetlen kontroll a termelő részéről:


•

•

A globálisan harmonizált MRL-k teljes sorozatának hiánya o A betakarításig eltelő idő (PHI) nem alkalmazandó a COD (rendeletetési ország) MRL-jére (nem releváns az EU-ból származó termékre) o Az MRL csökkentése vagy visszavonása – a változások elégtelen kommunikációjával együtt o Eltérő MRL-k a termelő országban (COP-ben) és a fogadó országban (COD-ben) o Zavar azt illetően, hogy melyik MRL-nek kell megfelelni, tekintettel a sokféle hivatalos és magánjellegű szabvány alkalmazására, amelyek mindegyike többféle MRL követelményt képvisel Mintavételi módszerek (harmadik felek által): o Kereszt-szennyeződés a mintavétel során a termőhelyen a lerakatban az üzletben o Emberi hiba miatti hibás mintavétel a termőhelyen a lerakatban az üzletben



•

•

o A szárazanyag nem homogén a talaj- és a növényminta szárazanyagában o A mintaméret túl kicsi o Nincsenek harmonizált mintavételi módszerek Tesztelés és laboratórium o Inherens nagy hibahatár a szermaradvány vizsgálatban o Hibás elemzési módszer alkalmazása o Hamis pozitív (interferencia a növényi aktív részek vagy a rossz laboratóriumi eljárás vagy a mátrix hatás miatt) o A tanúsított és a jóváhagyott laboratóriumok ellentétes képességei Alkalmazott statisztikai módszerek, MRL-k meghatározása során alkalmazott konzervatív megközelítés o Az EU rendeletei szerint az MRL-k meghatározása korlátozott számú termőhelyi kísérlet alapján, meghatározott statisztikai módszerek használatával történik az ALARA (olyan alacsony, amilyen csak ésszerűen lehetséges) elv alkalmazása mellett o Az MRL-k konzervatív meghatározási módja és a meglévő statisztikai eljárások miatt matematikailag elkerülhetetlen, hogy ne legyen bizonyos kis százalékban MRL-túllépés. Az ilyen túllépések statisztikai lehetősége csak a jogszabály felülvizsgálatával küszöbölhető ki.


HOGY SEGÍTSEN KOCKÁZATAI FELMÉRÉSÉBEN, A „GLOBALG.A.P. ESZKÖZKÉSZLET TERMELŐK SZÁMÁRA” (elérhető a honlapon) VÉGIGVEZETI ÖNT AZ ELJÁRÁSON IRÁNYELV MINTAVÉTELI TERV KOCKÁZATELEMZÉS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MEGHATÁROZÁSÁHOZ, AZ MRL-KNEK VALÓ MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 1. Háttér és elvek • E kockázatértékelésnek meg kell határoznia o hogy szükséges-e vagy sem növényvédőszer-elemzés, és mennyi o hol és mikor kell mintát venni o milyen elemzést kell végezni • A kockázatelemzésnek rendszerint egy mintavételi terv a végterméke, amely jelzi, hogy hány mintát kell venni, hol és mikor, és milyen elemzést kell végezni. Kockázatelemzés elvégzésével jutunk ehhez a következtetéshez, tartalmaznia kell az okfejtést és a meggondolásokat. • A termelőknek rendszerekkel kell rendelkezniük annak igazolására, hogy helyesen hajtják végre jó mezőgazdasági gyakorlatot és a termékek megfelelnek a jogszerű MRL-knek. A növényvédőszer-maradványok elemzése nagyon hatékony igazolási rendszer. • A mintavételi program o a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának megbízható igazoló rendszere a gazdaság és a termékkezelés szintjén o megbízható igazoló rendszere annak, hogy a termékmaradványok megfelelnek az MRL-knek és a vevő előírásainak, ha alkalmazandók o ellenőrzi, hogy nincs kereszt-szennyeződés a szomszédoktól, a kapcsolódó termőhelyekről vagy a környezetből (víz, talaj, kijuttató berendezés stb.) o ellenőrzi, hogy csak engedélyezett termékeket használnak (azaz csak a növényhez regisztrált termékeket használnak, ha a termelés országában van növényvédő szer regisztrációs rendszer; ökotermékek esetében csak a ökológiai gazdálkodásban engedélyezett termékeket használnak). • A kockázatértékelést növényenként kell elvégezni (vagy hasonló növények csoportjaira, mint a fűszernövényeknél), miután a növény típusa jelentős hatással van a kockázatra • A kockázatértékelést dokumentálni kell és évenként felül kell vizsgálni 2. A minták száma A minták számának meghatározásakor figyelembe veendő tényezők között legalább a következők szerepeljenek:



Növények: a növények típusa jelentős hatással van a kockázatra. Nagyon eltérő a kockázat a gombatermesztésben, egy gesztenye-ültetvényen vagy csemegeszőlőben. A gombatermesztés során vagy a gesztenye-ültetvényben a kockázatértékelés azt eredményezheti, hogy nem szükséges szermaradványvizsgálat vagy csak minimális számú elemzésre van szükség, míg a szőlőben sokkal nagyobb számú minta az elvárás. • A termelés országa: hatása lehet annak, hogy melyik országban található a termőterület. Minden növény és ország esetében ismerni kell a múltbéli adatokat, hogy értékelhető legyen a kockázat. • Méret: terület vagy termelés tonnában. Minél nagyobb a terület, annál nagyobb a kockázat. • PMU-k száma: minél nagyobb a PMU-k száma, annál nagyobb a kockázat. • A növényvédőszer-használat intenzitása: ez a tényező általában a növényfajához, (egyes növények több növényvédő szert igényelnek, mint mások), a termelés helyéhez (egyes területeken fejlettebb IPM technikákat alkalmaznak, másutt nagyobb a kártevők miatti nyomás stb.) és a készségekhez, valamint az egyes termelők know-howjához kötődik. • A termelő múltbéli adatai: minden egyes termelő esetében figyelembe kell venni a növényvédő szerekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó múltbéli adatokat • Termelői csoportoknál, a fenti tényezőkön kívül fő tényezőnek kell tekinteni a termelők számát. Minél nagyobb a termelők száma, annál nagyobb a kockázat. A minták számát esetenként külön-külön kell meghatározni. •

Megjegyzés: útmutatóul használható általános szabály: sok esetben a mintavétel + az elemzés értéke a növény értékének 0,1 – 0,5%-a körül van. 3. Mikor és hol kell mintát venni Amint meghatározták a minták számát, fontos meghatározni, hogy mikor és hol kell mintát venni. •


•

Mikor: az egyes növényeknél a legkockázatosabb időszakokat kell meghatározni. Ezekre az időszakokra meg kell határozni az adott növényre vonatkozó múltbéli adatokat. Fontos az is, hogy tisztában legyenek a növényre vonatkozó agronómiai ismeretekkel és a növényvédő szerek használatával. Egyes esetekben hasznos meghatározni, hogy a ciklusnak melyek azok a pillanatai, amikor több gondot okoz a betakarítás előtti intervallumok megtartása. Hol történik a mintavétel: ebbe beletartoznak a fajták és a helyszínek o Növényfajták: valószínűleg nem azonos a különféle fajták kockázata. Egyes fajták több permetezést igényelnek, mint mások, vagy a növényvédő szert a betakarításhoz közelebbi időben alkalmazzák; vagy érzékenyebbek a kártevőkkel vagy betegségekkel szemben. o Mintavételi pont: megfontolandó, hogy a mintákat a termőhelyen, a csomagoló raktárban, szállítás közben, a rendeltetési helyen stb. vegyék. o A termék eredete: megfontolandó, hogy egyes termőhelyek nagyobb kockázatot jelentenek, mint mások. Lehetséges a szomszédos termőhelyekről, a korábbi növényekről stb. származó kereszt-szennyeződés. Több kártevővel szennyezett termőhely stb.

4. A vizsgálat típusa A piacon többféle elemzés áll rendelkezésre és fontos azok kiválasztása, amelyek a legmegfelelőbbek és a legmegfizethetőbbek. Megfontolandók az alábbiak: • Ha betakarítás utáni kezeléseket használnak, az elemzésnek foglalkoznia kell ezekkel is. • Az elemzésnek foglalkoznia kell az összes (vagy legalább a legtöbb) hatóanyaggal, valamint az egyéb, nem használt hatóanyagokkal, amelyek jelen lehetnek a környezetben (amelyeket a szomszéd egy másik növényre permetezett ki, kereszt-szennyeződés stb.) • Meg kell határozni azokat a hatóanyagokat, amelyekkel az elemzés technikai vagy gazdasági okból nem foglalkozik és értékelni kell az összes ilyen hatóanyag miatti kockázatot. o Alacsony kockázatúnak tekinthetők a szezon elején, a betakarítás idejétől távol alkalmazott hatóanyagok, amelyeket perzisztensek és amelyek esetében az ágazatban (a laboratóriumok, fogyasztók) nem tapasztaltak problémát. Ezekben az esetekben a kockázatértékelés oda vezethet, hogy a hatóanyagot nem kell beilleszteni az elemzés hatókörébe. A magasabb kockázattal járó egyéb hatóanyagokat be kell illeszteni a vizsgálatba, amikor csak lehetséges. Ez elvégezhető a termelés helyén más laboratóriumokban, a rendeltetési helyen a fogyasztó részéről, vagy nem rutinszerűen végzett specifikus elemzésekben, a növényvédő szer használatának alkalomszerű validálása során.



CB.7 MELLÉKLET GLOBALG.A.P. IRÁNYELV | ÚTMUTATÓ A KIJUTTATÓ BERENDEZÉS SZEMREVÉTELEZÉSÉHEZ ÉS FUNKCIONÁLIS TESZTJEIHEZ 1. 2. 3.

Nem szivároghat a szivattyú, a permetlé tartálya (ha a fedél le van zárva), a csövek, a tömlők és a szűrők. Minden mérő, be/kikapcsoló, nyomásszabályozó és/vagy áramlásszabályozó eszköznek megbízhatóan kell működni és nem lehetnek szivárgások. A fúvóka feleljen meg a növényvédő szerek megfelelő alkalmazására. Minden fúvóka azonos (típus, méret, anyag és származás), egységes permetsugarat hozzon létre (pl. egységes alakzat, homogén permet) és a fúvókák kikapcsolása után ne legyen csepegés.

4.

A berendezés (permetező) különböző részei, pl. a fúvókatartó/hordozó, szűrők, fúvó stb., legyenek jó állapotban és működjenek megbízhatóan.


Forrás: alapdokumentum: DIN EN 13790-1:2004. Mezőgazdasági gépek – permetezők: az alkalmazott permetezők ellenőrzése – 1. rész: szántóföldi növények permetezőgépei








120131_gg_ifa_cpcc_cb_hu_final_v4

2012. április 26.



2013. lehet 31.

CB 5.3.1/ CB 5.3.2 – "Nem N/A" hozzáadása; CB 8.3 – "alkalmazások" hozzáadása; CB.3 melléklet: 3.1.4 . – zárójelben lévő szöveg törlése CB 5 melléklet: 8.6.5. – változás a szóhasználatban CB 8.6.4 Teljesítési kritéri9um – „és” szó háromszor lett hozzáadva

Ha szeretne több információt kapni e dokumentumban végrehajtott módosításokkal kapcsolatban, kérjük lépjen kapcsolatba a GLOBALG.A.P. Titkársággal, e-mailen: [email protected].


Ha a változás nem érinti a sztenderd akkreditációját, a verzió marad “4.0” és a kiadásfrissítést fel kell tüntetni “4.0-x”. Ha a változás érinti a standard akkreditációját, a verzió neve “4.x”-re változik.


INTEGRÁLT FARM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS | ZÖLDSÉG - GYÜMÖLCS MODUL ELLENŐRZÉSI PONTOK ÉS TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK MAGYAR VÁLTOZAT (Kétség esetén az angol eredeti változat irányadó!) 4.0-2_MAR2013 KIADÁS ÉRVÉNYES 2013. MÁRCIUS KÖTELEZŐ 2013. JÚNIUS

Fordította: FruitVeB Lektorálta: NTWG Hungary, Control Union

TARTALOM ZÖLDSÉG - GYÜMÖLCS FV 1

TALAJKEZELÉS (N/A, ha talajfertőtlenítést nem alkalmaznak)

FV 2

SZUBSZTRÁTOK (N/A, ha szubsztrátokat nem alkalmaznak)

FV 3

BETAKARÍTÁS ELŐTTI MŰVELETEK

FV 4

BETAKARÍTÁS

FV 5

A TERMÉKKEZELÉS Alkalmazandó mindaddig, amíg a termékkezelés a termelő tulajdonában álló termékkel történik

130531_gg_ifa_cpcc_fv_v4_0-2_hu

FV MODUL

Code Ref: IFA V4.0 –CPCC ; Kiadás: FV 4.0-2 ; Magyar valtozat Kétség esetén az angol eredeti változat irányadó! 87/99. oldal



Nº


FV.

ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS

FV.1

TALAJKEZELÉS (N/A, ha talajfertőtlenítést nem alkalmaznak)

FV. 1.1

Talajfertőtlenítés (N/A, ha nincs talajfertőtlenítés)

FV. 1.1.1


Szint

Van-e írott feljegyzés a talajfertőtlenítő szerek használatáról?

Írott feljegyzés és indokolás áll rendelkezésre a talajfertőtlenítésről, amely kitér az alkalmazás helyére, időpontjára, az alkalmazott hatóanyagra, a dózisra, a kijuttatás módjára és a munkát végző személyére. Metil-bromid használata talajfertőtlenítőszerként nem megengedett.


FV. 1.1.2

Az ültetés előtt betartják-e az esetleges várakozási időt?

Az ültetés előtti várakozási időt írásban kell rögzíteni.


FV. 2

Szubsztrátok (N/A, ha nem használnak szubsztrátokat)

FV. 2.1

Részt vesz-e a termelő a szubsztrátok újrafeldolgozási programjában, ha ilyen van?

A termelő nyilvántartást vezet az újra feldolgozott mennyiségekről és az időpontról. Számlák/árujegyzékek elfogadhatók. Amennyiben a rendelkezésre álló újrafeldolgozási programban nem vesznek részt, azt indokolni kell.

Ajánlás

FV 2.2

Ha vegyi anyagokat használnak a táptalajok újrahasznosításához szükséges fertőtlenítéshez, feljegyezik-e a kezelés helyét és idejét, a vegyszer típusát, az alkalmazott eljárást, a kezelő nevét és az ültetés előtti várakozási idő hosszát?

Amennyiben a szubsztrátokat a gazdaságban sterilizálják, a terület, a gyümölcsös vagy üvegház nevét vagy az arra való utalást fel kell jegyezni. Ha a fertőtlenítés nem a gazdaságban történik, a szubsztrátumot fertőtlenítő cég nevét és telephelyét. Az alábbiakat kell pontosan feljegyezni: a fertőtlenítés időpontja (év/hónap/nap); a fertőtlenítőszer neve és hatóanyaga; a gép megnevezése (pl. 1000 literes tartály stb.); a módszer (pl. áztatás, gőzölés); a kezelést végző neve (az a személy, aki a vegyszert ténylegesen alkalmazta és a fertőtlenítést végezte); és az ültetés előtti várakozási idő.


FV 2.3

A természetes eredetű táptalajok esetében igazolható, hogy azok nem kijelölt természetvédelmi területről származnak?

A táptalajok eredetének igazolására nyilvántartások állnak rendelkezésre. A nyilvántartásokból kitűnik, hogy a táptalajok nem származnak természetvédelmi területről.

Ajánlás




Nº


FV 3

BETAKARÍTÁS ELŐTTI MŰVELETEK (hivatkozás a CB.1 modul mellékletére GLOBALG.A.P. Irányelvek – Mikrobiológiai veszélyek

FV. 3.1

A növényvédőszerek alkalmazásához felhasznált víz minősége

FV. 3.1.1

A kockázatelemzésben figyelembe veszik-e a növényvédő szerkeverékeknél felhasznált víz minőségét?

FV. 3.2

Szerves trágya alkalmazása

FV. 3.2.1

A szerves trágyát az ültetés, illetve (például gyümölcsfák esetében) virágzás előtt dolgozzák-e be a talajba és nem alkalmazzák a növekedési időszakban?

FV. 3.3

Betakarítás előtti ellenőrzés

FV. 3.3.1

Van-e bizonyíték jelentős állat aktivitásra a növénytermesztési területen, ami potenciálisan veszélyeztetheti az élelmiszerbiztonságot?

FV. 4

BETAKARÍTÁS

FV. 4.1

Általános (hivatkozás a GLOBALG.A.P. Útmutató CB.1 mellékletére – Mikrobiológiai veszélyek)

FV. 4.1.1

Elvégezték-e a higiéniai kockázatelemzést a betakarításra, és a gazdaságon kívüli szállítási folyamatra?

Van dokumentált és naprakész (azaz évente felülvizsgált) kockázatértékelés, amely a termékekre testre szabottan foglalkozik a fizika, kémiai, mikrobiológiai szennyező anyagokkal, valamint az emberi fertőző betegségekkel. Magában foglalja az FV.4.1.2 - FV.4.1.12. pontokat is. A kockázatértékelést a gazdaság méretéhez, a termesztett növényekhez és a vállalkozás technikai szintjéhez kell igazítani. Nem N/A.


FV. 4.1.2

Van-e dokumentált higiéniai eljárás a betakarítási folyamatra?

A kockázatértékelés alapján készült dokumentált higiéniai eljárás a betakarítási folyamatra.


FV. 4.1.3

A betakarítási folyamat során végrehajtják a dokumentált higiéniai eljárásokat?

A gazdaság vezetője vagy a már kijelölt személy felel a higiéniai eljárások végrehajtásáért. Nem N/A.




Szint

Van írásba foglalt kockázatelemzés. A kockázatelemzés kitér a víz forrására, a növényvédő szer típusára (gyomirtó, rovarirtó stb.), az alkalmazás időzítésére (a növény növekedési fázisa), az alkalmazás helyére (a növény ehető része, a növény egyéb részei, a növények közötti talaj stb.); ha szükséges, helyesbítő intézkedést hoznak.


Az alkalmazás és a betakarítás közötti idő nem sérti az élelmiszerbiztonságot (lásd még CB. 5.5.2).A trágyázásra és a betakarításra vonatkozó feljegyzéseknek ezt ki kell mutatniuk.


Megfelelő intézkedéseket kell hozni a termőterület esetleges szennyeződésének csökkentésére. A figyelembe veendő példák közé tartozik: állatállomány a földterület közelében, rágcsálók, háziállatok (saját állatok, kutyasétáltatók stb.). Ahol helyénvaló, megfelelő pufferterületeket, fizikai akadályokat, kerítéseket kell alkalmazni.





Szint

FV. 4.1.4

A termék kezelését megelőzően kaptak a munkások specifikus higiéniai oktatást?

Amennyiben az AF3.2.2 pont követelményein túlmenő higiéniai követelmények vannak, lennie kell bizonyítéknak arról, hogy a munkások specifikus oktatásban részesültek a betakarítási folyamathoz. A munkások képzése során (a megfelelő nyelven) írásba foglalt, illetve képi utasításokat kell használni a betakarítás során a termék fizikai (például csigákkal, kövekkel, rovarokkal, késekkel, gyümölcsmaradványokkal, karórákkal, mobiltelefonokkal stb. való), mikrobiológiai és kémiai szennyeződésének megelőzése érdekében.


FV. 4.1.5

Végrehajtják-e a termékek szennyeződésének megelőzését szolgáló, és a termék kezelésére vonatkozó dokumentált utasításokat és eljárásokat?

Vizuális bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a munkások betartják a képzés során tanult utasításokat és eljárásokat.


FV. 4.1.6

A betakarításhoz használt tartályokat és szerszámokat megtisztítják, karbantartják és megvédik a szennyeződésektől?

A betakarításhoz használt újrahasználható tartályokat és szerszámokat (azaz ollókat, késeket, metszőollókat, stb.) és a betakarító berendezést (például gépeket) tisztítják és karbantartják, és a termék szennyeződésének elkerülése érdekében fertőtlenítési programot alkalmaznak. A feljegyzések rendelkezésre állnak.


FV. 4.1.7

Ahol a kockázatértékelés szerint szükséges, megtisztítják és karbantartják a betakarított termés szállításához használt járműveket?

A termés szennyeződésének (azaz talaj, piszok, szerves trágya, kiömlések stb.) elkerülése érdekében a betakarított termés szárításához használt járműveket, amelyeket a betakarított termék szállításán kívüli cél(ok)ra is használnak, tisztítják és karbantartják a program szerint.


FV. 4.1.8

A növénykultúrákkal közvetlenül érintkező betakarító munkásoknak rendelkezésére áll-e tiszta kézmosó?

A kézmosókat tiszta és higiénikus állapotban tartják, lehetővé téve a munkások számára a kézmosást és fertőtlenítést. A személyzetnek kezet kell mosnia, vagy alkoholos kézfertőtlenítőt kell használnia a munka megkezdése előtt, minden WC-használat után, zsebkendőhasználat után, szennyezett anyag kezelése, dohányzás, étkezés vagy ivás és a szünetek után; valamint a munkába való visszatéréskor; és minden alkalommal, amikor kezük szennyezés forrásává válhatott. Nem N/A.



Nº




Nº



Szint

FV. 4.1.9

A betakarítást végző munkásoknak a munkavégzés helyének közelében rendelkezésre állnak-e tiszta WC-k?

A terepi higiéniai egységeket (WC+kézmosó) úgy kell megtervezni, megépíteni és elhelyezni, hogy a termés szennyeződésének veszélye minimálisra csökkenjen, és szervizelésükhöz biztosítani kell a közvetlen hozzáférést. A fix vagy mobil WC-ket (beleértve a latrinákat is) könnyen tisztítható anyagból készítették, és jó higiéniai állapotban vannak. Elvárás, hogy a WC-k a munkavégzés helyétől ésszerű távolságra (például 500 m-re vagy 7 percre) legyenek. Bukáspont = nincs vagy nincs megfelelő WC a munkavégzés helyétől ésszerű távolságra. Csak abban az esetben nem alkalmazható, ha a betakarítást végző munkások nem érintkeznek a betakarítás során a forgalomba kerülő terméssel (például gépi betakarítás).


FV. 4.1.10

A termékraktár konténereit kizárólag erre a célra használják?

A termékraktár konténereit csak a betakarított termés tárolására használják (azaz nem a mezőgazdaságban használt vegyszerek, kenőanyagok, olaj, tisztítószerek, üzemi vagy egyéb hulladék, uzsonnás zacskók, szerszámok stb. tárolására). Ha többféle célra használt pótkocsikat, kiskocsikat stb. használnak a termék tárolására, azokat használat előtt meg kell tisztítani.


FV. 4.1.11

Az üvegházak esetében vannak-e írásba foglalt, az üveg és az átlátszó kemény műanyag kezelésére vonatkozó eljárások?

Az üvegházakban az üveg és/vagy átlátszó kemény műanyag törése esetén alkalmazandó eljárásokat írásba foglalták.


FV. 4.1.12

Ha a betakarítási ponton a termékkezelésnél jeget vagy vizet használnak, az ivóvíz minőségű vízzel történik-e, és a kezelés kellően tiszta körülmények között történik-e a termék szennyeződésének megelőzése érdekében?

A betakarítási ponton felhasznált jégnek vagy víznek ivóvíz minőségűnek kell lennie és a kezelést kellő tisztaságú feltételek mellett kell végezni a termék szennyeződésének megelőzése érdekében.


FV. 4.2

Végleges termékcsomagolás a betakarítás pontján (Akkor alkalmazandó, ha a betakarítás és/vagy végleges csomagolás során a termékkel való utolsó emberi érintkezés a szántóföldön történik.)

FV. 4.2.1

A betakarítási folyamat higiéniai eljárása figyelembe veszi-e a betakarított termék kezelését és azt, hogy a terméket közvetlenül a szántóföldön, a gyümölcsösben vagy az üvegházban csomagolják és kezelik, ideértve a gazdaságban történő rövid távú tárolást?

Valamennyi a közvetlenül a szántóföldön, a gyümölcsösben vagy az üvegházban csomagolt és kezelt terméket éjszakára el kell onnan távolítani a betakarítási higiéniai kockázatértékelés eredményeivel összhangban. Ha a terméket rövid ideig a gazdaságban tárolják, az élelmiszerbiztonsági követelményeknek meg kell felelni.


FV. 4.2.2

A csomagolt termék védett-e a szennyeződésektől?

A termőföldön csomagolt minden terméket meg kell védeni a szennyeződésektől.


FV. 4.2.3

A mezőn csomagolt termékek valamennyi gyűjtő/raktár/elosztó pontját tisztán és higiénikus állapotban tartják-e?

Ha a csomagolt terméket a gazdaságban tárolják, a raktárhelyeket meg kell tisztítani.





Nº



Szint

FV. 4.2.4

A mezőn történő csomagoláshoz használt csomagolóanyagokat úgy tárolják-e, hogy védve legyenek a szennyeződéstől?

A csomagolóanyagokat úgy kell tárolni, hogy védve legyenek a szennyeződéstől.


FV. 4.2.5

Eltávolítják-e a csomagolóanyag maradványokat és az egyéb nem termék hulladékot a mezőről?

A csomagolóanyag maradékát és a nem termékből származó hulladékokat el kell takarítani a földről.


FV. 4.2.6

Ha a csomagolt terméket a gazdaságban tárolják, szabályozzák-e a hőmérsékletet és a páratartalmat (ahol alkalmazható) és ezt dokumentálják-e?

Amennyiben a csomagolt terméket a gazdaságban tárolják, a hőmérsékletet és a páratartalmat szabályozni és azt dokumentálni kell (ahol alkalmazható) összhangban a higiéniai kockázatértékelés eredményeivel.


FV. 5

TERMÉKKEZELÉS (Alkalmazandó, ha a termékkezelés a termelő tulajdonában álló termék tekintetében történik)

FV. 5.1

Higiéniai alapelvek

FV. 5.1.1

Elvégezték-e a betakarított termés kezelési folyamatára vonatkozóan a higiéniai kockázatértékelést, ami a termékkezelési művelet higiéniai vonatkozásait veszi figyelembe?

A lehetséges kockázatokról készítettek dokumentált és naprakész (évente felülvizsgált) kockázatértékelést a fizikai, kémiai és mikrobiológiai szennyező anyagokra és emberi fertőző betegségekre vonatkozóan, a termékekhez és a termékkezelési műveletekhez igazítva.


FV. 5.1.2

Van-e termékkezelési tevékenységekre vonatkozó dokumentált higiéniai eljárás?

A kockázatértékelés alapján készült a termékkezelési tevékenységhez dokumentált eljárás.


FV. 5.1.3

Végrehajtják-e a dokumentált higiéniai eljárásokat a betakarított áru termékkezelési folyamatában?

A gazdaság vezetője vagy más erre kinevezett személy felelős a termékkezelési higiéniai kockázatértékelés közvetlen eredményeként létrejött higiéniai eljárások végrehajtásáért.


FV. 5.2

Személyhigiénia

FV. 5.2.1

A munkások kaptak-e specifikus, a személyi higiéniára vonatkozó képzést a termékkezelés előtt?

Bizonyítékkal kell rendelkezni arra nézve, hogy a munkások a termékkezelésre vonatkozó kockázatértékelés higiéniai témáiról képzésben részesültek.


FV. 5.2.2

A munkások betartják-e a termékkezelésre vonatkozó higiéniai utasításokat?

Bizonyíték van arra nézve, hogy a munkások betartják a higiéniai utasításokat.


FV. 5.2.3

Valamennyi munkás visel-e olyan felsőruházatot, amely tiszta, a feladat(ok)nak megfelelő és képes a termékeket megvédeni a szennyeződéstől?

Valamennyi munkás visel tiszta és a kockázatelemzéssel összhangban a feladat(ok)nak megfelelő felsőruházatot (például: munkaköpenyt, kötényt, ingujjat, kesztyűt). Ezt a terméshez és a vállalkozás műszaki színvonalához kell igazítani.

Ajánlás




Nº



Szint

FV. 5.2.4

A termékektől elkülönített kijelölt helyekre korlátozzák-e a dohányzást, étkezést, rágózást és ivást?

A dohányzás, étkezés, rágózás és ivás kijelölt helyekre korlátozott és sohasem engedélyezett a termékkezelés vagy raktározás területein. (A vízivás kivétel).


FV. 5.2.5

A csomagoló létesítményekben vannak-e jól láthatóan elhelyezett jelzések, amelyek az elsődleges higiéniai utasításokat közlik a dolgozókkal és a látogatókkal?

A csomagoló létesítményben jól láthatóan ki kell helyezni a fő higiéniai utasításokat tartalmazó jelzéseket.


FV. 5.3

Szociális létesítmények

FV. 5.3.1

Vannak-e tiszta WC-k és kézmosási lehetőségek a csomagolási létesítményben dolgozók számára a munkavégzés közelében?

A jó higiéniai állapotú WC-k nem nyílhatnak közvetlenül a termékkezelés területére, kivéve, ha annak ajtaja önzáródó. A WC-k közelében kézmosási lehetőségeknek kell rendelkezésre állniuk, parfümmentes szappannal, vízzel a kezek tisztításához és fertőtlenítéséhez és kézszárítási lehetőséggel (lehető legközelebb, keresztszennyezés lehetősége nélkül). A dolgozóknak kezet kell mosniuk a munka megkezdése előtt, valamennyi WC-használat után, zsebkendő/papír zsebkendő használata után, szennyezőanyagok kezelése után, dohányzás, étkezés és ivás, valamint a szünetek után; a munkába való visszatérés előtt és minden alkalommal, ha a kezük szennyezés forrásává válhatott.


FV. 5.3.2

Vannak-e jól látható jelzések, amelyek arra utasítják a munkásokat, hogy mossanak kezet mielőtt visszatérnek a munkához?

Jól láthatóan elhelyezett jelzéseknek kell tartalmazniuk az egyértelmű Főbb utasítást arra, hogy kezet kell mosni a munka megkezdése előtt, kötelezettség valamennyi WC-használat után, zsebkendő/papír zsebkendő használata után, szennyezőanyagok kezelése után, dohányzás, étkezés és ivás, valamint a szünetek után; a munkába való visszatérés előtt és minden alkalommal, ha a kezük szennyezés forrásává válhatott.

FV. 5.3.3

Vannak-e megfelelő öltözők a munkások számára?

Öltözőket kell használni a ruhaváltásra és a védő külső ruházat felvételére, szükség szerint.

Ajánlás

FV. 5.3.4

Vannak-e zárható tárolók a munkások holmija számára?

Az öltözőknél biztonságos tárolókat kell biztosítani, hogy megvédjék a munkások személyes holmiját.

Ajánlás




Nº


FV. 5.4

Csomagoló és raktárterületek

FV. 5.4.1


Szint

A szennyeződés elkerülése érdekében tisztítják és karbantartják-e a termékkezelésre és raktározásra szolgáló létesítményeket?

A szennyeződés elkerülése érdekében a termékkezelési, raktárlétesítményeket és berendezéseket (azaz feldolgozósorokat és gépeket, a falakat, padlózatokat, raktár tereket, raklapokat, stb.) a meghatározott minimális gyakoriságot is tartalmazó tisztítási és karbantartási ütemterv szerint kell tisztítani és/vagy karbantartani. Dokumentált nyilvántartásokat a tisztításról és karbantartásról meg kell őrizni.


FV. 5.4.2

Úgy tárolják-e a tisztítószereket, kenőanyagokat, stb., hogy megelőzzék a termék kémiai szennyeződését?

A termék kémiai szennyeződésének elkerülése érdekében a tisztítószereket, kenőanyagokat, stb. kijelölt helyen, a termék csomagolásának helyétől elkülönítve tárolják.


FV. 5.4.3

Jóváhagyták-e az élelmiszeripari alkalmazását azoknak a tisztítószereknek, kenőanyagoknak, stb., amelyek kapcsolatba kerülhetnek a termékkel? Megfelelően követik-e a címkén lévő utasításokat?

Dokumentáció (azaz említés a címkén vagy műszaki adatlap) bizonyítja, hogy a termékkel esetlegesen kapcsolatba kerülő tisztítószerek, kenőanyagok, stb. használata az élelmiszeriparban engedélyezett.


FV. 5.4.4

Tiszták, jól karbantartottak és megfelelő típusúak-e a villás targoncák és más meghajtott szállítókocsik, hogy kibocsátásuk révén keletkező szennyeződést el lehessen kerülni?

A belső szállítóeszközöket úgy kell karbantartani, hogy el lehessen kerülni a termék szennyeződését, különös tekintettel a gázkibocsátásokra. A villás targoncáknak és más meghajtott szállítókocsiknak elektromos vagy gázmeghajtásúaknak kell lenniük

Ajánlás

FV. 5.4.5

A kieső termékeket és hulladékanyagokat a csomagolás környezetében a kijelölt területeken tárolják-e, és azokat rutinszerűen tisztítják és/vagy fertőtlenítik-e?

A kieső termékeket és hulladékanyagokat világosan megjelölt és elkülönített területeken tárolják úgy, hogy elkerüljék a termékek szennyeződését. Ezeket a területeket rutinszerűen takarítják és/vagy fertőtlenítik a takarítási ütemtervnek megfelelően. A kieső terméknek és hulladékanyagoknak csak a napi felhalmozódása fogadható el.


FV.5.4.6

A válogató, mérlegelő és raktár területek fölött törésbiztos lámpákat és/vagy védősapkával ellátott lámpákat alkalmaznak-e?

A termék vagy a termékkezeléshez használt anyagok fölött felfüggesztett villanykörték és armatúrák biztonsági típusúak, vagy megfelelően védettek, hogy törés esetén elkerüljék az élelmiszer szennyeződését.


FV. 5.4.7

Vannak-e dokumentált kezelési eljárások az üveg és az átlátszó kemény műanyag kezelésére?

Írásba foglalt eljárások szabályozzák az üveg és/vagy átlátszó kemény műanyag törések kezelését a termékkezelés, előkészítés és tárolás területein.


FV. 5.4.8

Tiszták-e a csomagolóanyagok és azokat tiszta és higiénikus körülmények között tárolják-e?

A csomagolóanyagokat (ide értve az újrahasználható rekeszeket) tiszta és higiénikus területen tárolják, hogy használatukig elkerüljék a termék szennyeződését.





Nº



Szint

FV. 5.4.9

Korlátozták-e az állatok bejutását a létesítményekbe?

Intézkedéseket vezettek be, hogy megakadályozzák az állatok bejutását.


FV. 5.5

Minőségellenőrzés

FV 5.5.1

Amennyiben a gazdaságban csomagolják és/vagy tárolják a terméket, szabályozzák-e a hőmérsékletet és a páratartalmat (ahol alkalmazható) és ezt dokumentálják-e?

Ha a csomagolt terméket a gazdaságban tárolják, a hőmérsékletet és a páratartalmat szabályozni kell (ahol alkalmazható), valamint a szabályozott légterű tárolás esetén) és azt dokumentálni kell a higiéniai kockázatértékelés eredményeinek megfelelően.


FV. 5.5.2

Van-e olyan eljárás, amellyel kalibrálják a mérő és hőmérséklet szabályozó berendezéseket?

A mérő és hőmérséklet szabályozó berendezéseket rutinszerűen vizsgálni kell annak megállapítására, hogy azok a higiéniai kockázatértékelésnek megfelelően kalibrálták-e.


FV. 5.6

Védekezés állati kártevők ellen

FV. 5.6.1

Vannak-e eljárások a csomagoló és tároló területek állati kártevő populációinak figyelemmel kísérésére és az ellenük való védekezésre?

Tudatosság az interjú során. Vizuális értékelés. Nem N/A.


FV. 5.6.2

Van-e vizuális bizonyíték arra, hogy az állati kártevők figyelemmel kísérése és az ellenük való védekezés hatásos?

Vizuális értékelés. Nem N/A.


FV. 5.6.3

Vezetnek-e részletes nyilvántartásokat a kártevők ellenőrzéséről és a szükséges intézkedésekről??

A megfigyelés ütemezett, és nyilvántartást vezetnek a kártevők megfigyeléséről és az ezt követő intézkedésekről (intézkedési tervekről).


FV. 5.7

Betakarítás utáni mosás (N/A ha a betakarítás után nincs mosás)

FV. 5.7.1

Az utolsó termék mosáshoz felhasznált víz forrása ivóvíz-e vagy az illetékes hatóságok azt alkalmasnak nyilvánították-e?


A vizet az illetékes hatóságok alkalmasnak nyilvánították és/vagy az Főbb elmúlt 12 hónapon belül vízelemzést végeztek a mosóberendezés kötelezettség belépési pontjánál. Az elemzett paraméterek szintjei az elfogadott WHO küszöbértékeken belül vannak, vagy azokat az illetékes hatóságok az élelmiszeripar szempontjából biztonságosként fogadják el.



Nº



Szint

FV. 5.7.2

Ha a vizet az utolsó termék mosáshoz visszaforgatják, szűrik-e és rutinszerűen ellenőrzik-e annak pH értékét illetve a fertőtlenítőszer koncentrációt és veszélyességi szintjeit?

Ahol a vizet visszaforgatják az utolsó termékmosáshoz, azt szűrik és fertőtlenítik és rutinszerűen ellenőrzik annak pH értékét, illetve a fertőtlenítőszer koncentrációját, veszélyességi szintjét. Dokumentált nyilvántartást vezetnek. A szűrést szilárd és szuszpenziós anyagokra egyaránt hatékony rendszerrel kell végezni és ahhoz dokumentált rutinszerű tisztítási ütemtervet kell rendelni a felhasználásnak és a víz volumenének megfelelően. Amennyiben az automatikus szűrőmosási eseményeknek és az adagolási arányok változásainak az automata tisztító injektorral végzett felvétele nem lehetséges, írásba foglalt eljárásnak/politikának kell a folyamatot elmagyaráznia.


FV. 5.7.3

A vízelemzést végző laboratórium megfelelő-e?

A termékmosáshoz használt víz elemzését egy ISO 17025 vagy az azzal egyenértékű nemzeti szabvány szerint akkreditált laboratórium, vagy olyan laboratórium végzi, amely dokumentációval bizonyítja, hogy az akkreditáció megszerzésének folyamatában van.

Ajánlás

FV. 5.8

Betakarítás utáni kezelések (N/A ha betakarítás utáni kezelés nincs)

FV.5.8.1

Betartják-e valamennyi címkén közölt utasítást?

Világos eljárások és dokumentáció áll rendelkezésre, például a betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszeres kezelések nyilvántartásai, amelyek bizonyítják az alkalmazott vegyszerek használati utasításainak való megfelelést.


FV. 5.8.2

A felhasználás országában hivatalosan regisztrálták-e a betakarított terméken felhasznált betakarítás utáni védelmét szolgáló valamennyi biocidot, viaszt és növényvédőszert?

A betakarított termésen használt valamennyi betakarítás utáni biocid, Főbb viasz és növényvédőszer hivatalosan regisztrált, vagy a megfelelő kötelezettség kormányzati szerv által engedélyezett a kezelés országában. A biocid, viasz és növényvédőszer címkéin jelzetteknek megfelelően azokat jóváhagyták az alkalmazás országában történő felhasználásra és arra a betakarított termésre, amire használják. Ahol hivatalos regisztrációs rendszer nincsen, lásd a GLOBALG.A.P. Útmutatást (CB 4. melléklet PPP Termékhasználat az extrapolációt engedélyező országokban), erről a témáról, valamint a FAO a peszticidek forgalmazásáról és használatáról szóló nemzetközi magatartási kódexét.

FV.5.8.3

Vezetnek-e naprakész listát a termesztett növényeken használt vagy használatra jóváhagyott betakarítás utáni növényvédőszerekről?

Rendelkezésre áll a gazdaságban a GLOBALG.A.P. rendszerben az elmúlt 12 hónap során termesztett növényekre betakarítás utáni védelemként alkalmazott biocidok, viaszok és növényvédőszerek dokumentált listája, azok kereskedelmi márkaneveivel (valamint aktív hatóanyag összetételükkel), amely figyelembe veszi a vonatkozó helyi, illetve nemzeti jogszabályok esetleges változásait is. Nem N/A.




Nº



Szint

FV.5.8.4

Tudja-e az a személy bizonyítani kompetenciáját és ismereteit a biocidok, viaszok és növényvédőszerek alkalmazásának vonatkozásában, aki technikailag felel a betakarítás utáni növényvédelem alkalmazásáért?

Az a személy, aki technikailag felel a betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszeres kezelésekért, kellő szintű technikai kompetenciával rendelkezik, amelyet államilag elismert bizonyítványokkal vagy hivatalos képzésekkel bizonyít.


FV. 5.8.5

A betakarítás utáni kezelésekhez felhasznált víz ivóvíz minőségű-e, illetve az illetékes hatóság azt alkalmasnak nyilvánította-e?

Az illetékes hatóság a vizet alkalmasnak nyilvánította, és/vagy a mosóberendezés belépési pontján vízelemzést végeztek az elmúlt 12 hónapon belül. Az elemzett paraméterek szintje az elfogadott WHO küszöbértékeken belül van, vagy az illetékes hatóság azt az élelmiszeripar számára biztonságosként elfogadta.


FV. 5.8.6

A betakarítás utáni kezeléseknél használt biocidokat, viaszt és növényvédőszereket a terméstől és egyéb anyagoktól elkülönítve tárolják-e?

A termés vegyi szennyeződésének elkerülése érdekében a biocidokat, viaszt és növényvédőszereket stb. a terméstől elkülönítve, az erre kijelölt területen tárolják.



A betakarítás utáni kezelésekről vezetett nyilvántartásokat karbantartják, azok a következő kritériumokat tartalmazzák: FV. 5.8.7

A betakarított termés azonosítója (azaz például tételszám)?

A kezelt betakarított termés tételszámát valamennyi betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszeres kezelési nyilvántartás dokumentálja.


FV.5.8.8

Helyszín?

Valamennyi betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszeres kezelésről szóló nyilvántartás dokumentálja a kezelés helyét, megadva a földrajzi területet a gazdaság nevét vagy hivatkozási adatait vagy a betakarított termés kezelésének helyszínét.


FV.5.8.9

Alkalmazások időpontja?

Valamennyi betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszees kezelésekről szóló nyilvántartás dokumentálja a kezelések pontos időpontját (év/hó/nap).


FV.5.8.10

Kezelés típusa?

Valamennyi betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszeres kezelésekről szóló nyilvántartás dokumentálja a kezelés típusát (például: permetezés, áztatás, gázosítás, stb.).


FV.5.8.11

Termék kereskedelmi neve?

Valamennyi betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszeres kezelésekről szóló nyilvántartás dokumentálja az alkalmazott termékek kereskedelmi nevét.


FV.5.8.12

Termék mennyisége?

Valamennyi betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszeres kezelésekről szóló nyilvántartás dokumentálja az alkalmazott mennyiséget tömegben vagy volumenben liter vízre vagy más hordozóanyagra vonatkoztatva.






Szint

FV. 5.8.13

Kezelést végző személy?

Valamennyi betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszeres kezelésekről szóló nyilvántartás dokumentálja annak a személynek a nevét, aki a növényvédő szert a betakarított termésre alkalmazta.


FV. 5.8.14

Kezelés indoka?

Valamennyi betakarítás utáni biocid-, viasz- és növényvédőszeres kezelésekről szóló nyilvántartás dokumentálja a kezelendő kártevő vagy betegség közönséges megnevezését.


FV.5.8.15

Figyelembe vettek-e valamennyi betakarítás utáni növényvédőszeres kezelést a CB.8.6 pont szerint is?

Dokumentumok bizonyítják, hogy a termelő a CB 8.6 ellenőrzési pont szerint is figyelembe vette valamennyi betakarítás utáni biocid- és növényvédőszeres kezelést, és annak megfelelően jár el.



Nº









2013. lehet 31.

Ebben a modulban nincs változtatás

Ha szeretne több információt kapni e dokumentumban végrehajtott módosításokkal kaocsolatban, kérjük lépjen kapcsolatba a GLOBALG.A.P. Titkársággal, e-mailen: [email protected].


Ha a változás nem étrinti a szenderd akkreditációját, a verzió marad “4.0” és a kiadásfrissítést fel kell tünteni “4.0-x”. Ha a változás érinti a standard akkreditációját, a verzió neve “4.x”-re változik.


INTEGRÁLT FARM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS MINDEN GAZDASÁG ALAPMODUL NÖVÉNYTERMESZTÉSI ALAPMODUL ZÖLDSÉG - GYÜMÖLCS MODUL

Recommend Documents