Integrált elektronikus közösségi közlekedésirányítási platform kialakítása. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány

Integrált elektronikus közösségi közlekedésirányítási platform kialakítása Előzetes megvalósíthatósági tanulmány

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési Tagozat

Integrált elektronikus közösségi közlekedésirányítási platform kialakítása Előzetes megvalósíthatósági tanulmány

Projektazonosító: SuSze Pubtrans, HUSRB/1002/112/141 Témaszám a vállalkozónál: 2121-038-1-1 Kidolgozta: KTI Közlekedésszervezési és Hálózattervezési Tagozat KTI Közlekedési Módszertani Központ New Line Technologies Kft.

Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a KTI vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Uniós és /vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.

Szeged 2013

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 3 A TANULMÁNYBAN ELŐFORDULÓ FONTOS RÖVIDÍTÉSEK ÉS SZABVÁNYOK JEGYZÉKE ........................................................................................... 6 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................... 7 1.1. Fókuszterületek ............................................................................................................ 8 1.2. Informatikai stratégiai elemek .................................................................................... 8 1.3. Helyzetfeltárás .............................................................................................................. 8 1.4. Átfogó célrendszer........................................................................................................ 9 1.5. Megvalósítási javaslat .................................................................................................. 9 1.5.1. 1.5.2. 1.5.3. 1.5.4.

Közös menetrendi adatbázis ............................................................................................................. 9 Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások ...................................................................... 10 Online utazástervező megoldások .................................................................................................. 10 ITS alapú real-time információs komponensek ............................................................................. 10

1.6. A projektelemek eredményei .................................................................................... 10 1.6.1. 1.6.2. 1.6.3. 1.6.4.

Közös menetrendi adatbázis ........................................................................................................... 10 Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások, beleértve a valósidejű ITSkomponenseket .............................................................................................................................. 10 Online utazástervező komponens ................................................................................................... 11 E-ticketing komponensek ............................................................................................................... 11

2. BEVEZETÉS .................................................................................................................... 12 3. STRATÉGIAI MEGALAPOZÁS ................................................................................... 14 3.1. DitranS stratégia ........................................................................................................ 14 3.2. Célcsoportok ............................................................................................................... 14 3.3. Problémafelvetés ........................................................................................................ 15 3.4. Fókuszterületek .......................................................................................................... 15 3.5. Informatikai szakstratégia, szabványok .................................................................. 15 3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4.

Kormányzati szakági stratégia ....................................................................................................... 16 Transmodel adatmodell .................................................................................................................. 16 SIRI alapú interoperabilitás ........................................................................................................... 17 A TransXChange adatcsere-szabvány............................................................................................ 19

4. HELYZETELEMZÉS...................................................................................................... 21 4.1. A jelenlegi magyar jegyrendszer az autóbuszos személyszállításban ................... 21 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3.

Menetdíj-rendszer .......................................................................................................................... 21 Díjtermékek érvényességi ideje és érvényesítési módja ................................................................ 23 A Tisza Volán jegyértékesítési rendszere ...................................................................................... 23

4.2. Az érintett szereplők meglévő informatikai rendszereinek elemzése .................... 28 4.2.1. 4.2.2. 4.2.3.

Nemzeti koordinátarendszerek ....................................................................................................... 28 Tisza Volán .................................................................................................................................... 29 SzKT .............................................................................................................................................. 33

3

4.2.4. 4.2.5. 4.2.6. 4.2.7. 4.2.8.

MÁV-Start ..................................................................................................................................... 36 SuboticaTrans ................................................................................................................................ 36 Szerb Vasutak ................................................................................................................................ 38 Magánszolgáltatók ......................................................................................................................... 38 Szerb központi adatbázis ................................................................................................................ 39

4.3. Országos stratégiai ITS struktúrák illeszkedési pontjai ........................................ 39 4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4.

Országos Transmodel adatbázis ..................................................................................................... 39 Országos utazástervezők ................................................................................................................ 39 Központi elektronikus jegyrendszer regisztrációs szolgáltatás (ITSO regisztrációs szolgáltatások)................................................................................................................................ 41 Elektra Hungária hely és díjszabás azonosító rendszer szolgáltatás .............................................. 43

4.4. Helyzetelemzés összefoglalása ................................................................................... 43 5. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLATOK .............................................................................. 44 5.1. Átfogó célrendszer...................................................................................................... 44 5.2. Az integrált rendszer szintjén jelentkező koncepcionális elemek .......................... 44 5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 5.2.4. 5.2.5. 5.2.6. 5.2.7.

Platformstruktúra ........................................................................................................................... 44 Együttműködő rendszerek architektúrája ....................................................................................... 45 A SIRI interfész támogatása .......................................................................................................... 47 Integrátor funkcionalitás ................................................................................................................ 47 Jogosultsági körök kezelése ........................................................................................................... 47 Adathibák kezelése ........................................................................................................................ 48 A platform megvalósítás változatai ................................................................................................ 48

5.3. Projektelemek részletezése ........................................................................................ 50 5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.3.4. 5.3.5.

Közös menetrendi adatbázis ........................................................................................................... 50 Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások ...................................................................... 50 Online többnyelvű multimodális utazástervező ............................................................................. 52 ITS alapú real-time információs komponensek ............................................................................. 54 E-ticketing szolgáltatások .............................................................................................................. 54

5.4. Projektelemek elvárt eredményei ............................................................................. 66 5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 5.4.4.

Közös menetrendi adatbázis ........................................................................................................... 66 Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások, beleértve a valósidejű ITSkomponenseket .............................................................................................................................. 66 Online utazástervező komponens ................................................................................................... 66 E-ticketing szolgáltatások .............................................................................................................. 66

6. FELTÉTELEZÉSEK ....................................................................................................... 67 6.1. Feltételezések az egyes szinteken .............................................................................. 67 6.2. Kockázatok ................................................................................................................. 67 7. IMPLEMENTÁCIÓ KÉRDÉSEI ................................................................................... 68 7.1. Szervezeti és megvalósítási feladatok ....................................................................... 68 7.1.1. 7.1.2. 7.1.3. 7.1.4.

Közös menetrendi adatbázis ........................................................................................................... 68 Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások, beleértve a valósidejű ITSkomponenseket .............................................................................................................................. 69 Online többnyelvű multimodális utazástervező ............................................................................. 69 E-ticketing szolgáltatások .............................................................................................................. 69

4

7.2. Ütemterv ..................................................................................................................... 69 7.2.1. 7.2.2. 7.2.3. 7.2.4.

Közös menetrendi adatbázis ........................................................................................................... 70 Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások, beleértve a valósidejű ITSkomponenseket .............................................................................................................................. 70 Online többnyelvű multimodális utazástervező ............................................................................. 70 E-ticketing szolgáltatások .............................................................................................................. 70

7.3. Tenderjavaslatok és költségbecslés........................................................................... 71 8. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK ................................................................... 72 8.1. Intézményi és menedzsment kapacitás ..................................................................... 72 8.2. Műszaki szempontok, beleértve a szabályozási és szervezési kérdéseket ............. 72 8.3. Környezettudatosság .................................................................................................. 72 8.4. Esélyegyenlőség .......................................................................................................... 72 9. PROJEKTKÖVETÉSI TERV ........................................................................................ 73 9.1. Indikátorok követése.................................................................................................. 73 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3.

Közös menetrendi adatbázis ........................................................................................................... 73 Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások, beleértve a valósidejű ITSkomponenseket .............................................................................................................................. 73 Online utazástervező alkalmazás ................................................................................................... 73

10. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK ................................................................ 74 11. MŰSZAKI MELLÉKLETEK ......................................................................................... 75 11.1. Felhasznált irodalom.................................................................................................. 75 11.2. Mellékelt dokumentáció ............................................................................................ 75 12. ADMINISZTRATÍV MELLÉKLETEK ........................................................................ 76 12.1. Az egyeztetésekbe bevont személyek és szervezetek ............................................... 76

5

A tanulmányban előforduló fontos rövidítések és szabványok jegyzéke GTFS

Google Transit Feed Specification, a Google online szolgáltatásaihoz (Maps, Transit) közösségi közlekedési információkat szolgáltató fájlformátum, és annak leírása

ITSO

Integrated Transport Smartcard Organisation, az egyesült királysági székhelyű Integrált Közlekedési Intelligens Kártya Szervezete, amelynek ITSO-TS1000 szabványrendszere szolgáltatja a módszertani alapot a hazai interoperábilis ITS rendszerekhez.

KTI-KMK

A Közlekedéstudományi Központja.

SIRI

Service Interface for Real-Time Information, adatcsere-formátum szabvány (CEN TS 15531) közösségi közlekedésben alkalmazott valós idejű adatcseréhez.

Transmodel

Európai uniós referencia adatmodell-szabvány közösségi közlekedési információs rendszerekhez, CEN TC278 EN12896 (MSZ EN 12896:2006) számon

TransXChange

Az Egyesült Királyság nemzeti adatszabványa autóbuszok útvonalés menetrendi információinak cseréjéhez.

TXC

ATransXChange adatcsere rövidítése.

XML

eXtendedMarkupLanguage, hierarchikus szöveges, olvasható fájlformátum.

XSD

XML SchemaDocument, az XML-alapú adatcserék szintaktikáját definiáló leíró fájl, szintén XML formátumban.

6

Intézet

Közlekedési

Módszertani

adatstruktúrát

leíró

1. Vezetői összefoglaló A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a Subotica-trans (Szabadkai Közlekedési Vállalat) az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 2011-ben támogatást nyert az Integrált közösségi közlekedési rendszer létrehozása a Szabadka-Szeged régióban (Azonosító: SuSze Pubtrans, HUSRB/1002/112/141; rövid elnevezés DitranS) elnevezésű projekt megvalósítására. A projekt célja egy olyan integrált közösségi közlekedési rendszer megalapozása, ami összeköti a határ két oldalán élő közösségeket. A projekt 2011. november 1-jén indult és 16 hónapig tart. A projekt fő célja olyan kutatási, tervezési és előkészítő tevékenységek elvégzése, amelyek a Szeged-Szabadka régióban, a határ két oldalán integrált közösségi közlekedési rendszer; összehangolt közösségi közlekedési hálózat (autóbusz és vasút); integrált elektronikus tarifa- és jegyrendszer és valós idejű elektronikus információszolgáltatás létrehozását szolgálják. Jelen tanulmány közvetlen stratégiai előzménye a projektben a Közlekedéstudományi Intézet által készített stratégiai dokumentum. A dokumentum az alábbi célfában helyezte el e tanulmány tárgyát:

1.1. ábra: A DitranS projekt stratégiai célfája és jelen tanulmány tárgya (forrás: Közlekedéstudományi Intézet).

Jelen tanulmány feladata a határon átnyúló közösségi közlekedés integrált informatikai háttérrendszere megteremtéséhez szükséges feltételrendszer, technológiai környezet, és a reális rendszermegoldás feltárása.

7

1.1.

Fókuszterületek A DitranS stratégia az integrált informatikai közlekedésmenedzsment rendszerben az alábbi területeket nevezi meg: Közös menetrendi adatbázis: a régió személyszállítási feladataiban résztvevő szolgáltatók menetrendjeinek közös platformon kezelése, a menetrendeket érintő lekérdezési feladatok szolgáltató-független támogatása. Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások: a közös menetrendi adatbázisra alapozva lekérdezések és stratégiai átszállási kapcsolatok támogatása a tervezési szakaszban, valamint ezen átszállási kapcsolatok forgalom lebonyolódásától (késésektől) nem függő létrejöttének biztosítása. Online többnyelvű multimodális utazástervező: olyan internetes felület létrehozása, mely felé a közös menetrendi adatbázisból rendszeres adatszolgáltatás révén utazások tervezhetőek. Vizsgálandó az interneten bárki számára elérhető Google Transit szolgáltatás felé nyújtott rendszeres adatszolgáltatás. ITS-alapú real-time információs komponensek: a forgalom lebonyolódását (késéseket, járatkimaradásokat) is figyelembe vevő utastájékoztatási és forgalomirányítási funkciók támogatásának feladatai. E-ticketing szolgáltatások: a jegyelővételi, értékesítési, ellenőrzési funkciók integrálása, kölcsönösen elfogadott utasmédiával.

1.2.

Informatikai stratégiai elemek A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kijelölt közlekedési kompetencia (feladat és hatáskör) alapján a Közlekedéstudományi Intézet Közlekedési Módszertani Központja (KTI-KMK) a 2009-2010 Regionális Operatív Program keretében a közösségi közlekedés fejlesztésére elnyert támogatásokból kiírt közbeszerzésekre az alábbi elvárt műszaki feltételeket határozta meg: egységes hálózatleképezés a Transmodel adatmodell alapján egységesített adatszolgáltatási protokoll a TransXChange interfész magyar adaptációja révén valós idejű adatok cseréjét biztosító adatszolgáltatási protokoll - SIRI

1.3.

Helyzetfeltárás A meglévő rendszerek vizsgálatára alapozva a következő megállapításokat tehetjük: az érintett régióban a szolgáltatók saját hatáskörében, helyi és helyközi közlekedésben kialakultak és működnek a nagy létszámú célcsoportnak szánt online szolgáltatások (utazástervezők, jegyértékesítés); ezen online szolgáltatások között a szolgáltatófüggetlenség foka egyelőre alacsony, az utasnak több szolgáltató kínálatának megismeréséhez többnyire több információs forrásból kell tájékozódnia; a dél-alföldi régiós Volán-társaságok együttműködése a vállalatirányítási rendszerek szintjén is megkezdte az interoperabilitás korlátainak lebontását; 8

a különböző informatikai megoldások egyedi fejlődési útvonalon érték el mai állapotukat, így képességeik, fogalomrendszerük, architektúrájuk is heterogén képet mutat; a piaci megoldásokra jelenleg kevés szabályozás van hatással, így egyedi döntések mellett fejlődnek tovább; jelenleg csak a Volán társaságok által üzemletett menetrendi keresőrendszer esetében került megvalósításra az egységes menetrendi adattár, így az interoperabilitás ebben az esetben biztosítható; a közlekedési rendszerek teljesítményéből fejlesztésre fordítható források behatároltak. 1.4.

Átfogó célrendszer Tanulmányunkban az átfogó célrendszert a helyzetelemzés eredményeként leírt összefoglaló helyzetképből továbbgondolva a következő szempontokban fogalmazzuk meg: olyan rendszerstruktúrát kell kialakítani, amely közép- és hosszútávon csökkenti a közlekedési informatikai fejlesztés költségeit; a rendszerstruktúra támogassa új szolgáltatók belépését a szolgáltatói körbe; meg kell őrizni a jelenleg meglévő vállalatirányítási rendszerek használhatóságát; meghatározandóak azon interoperabilitási pontok (interfészek), melyekhez az önálló informatikai fejlesztések kapcsolódni tudnak; a szolgáltatások szintén ezen interfészeken keresztül kapcsolódjanak a meglévő rendszerelemekhez.

1.5.

Megvalósítási javaslat A megalapozó stratégiai tanulmány adataira hivatkozással látható, hogy határon átnyúló utasforgalom töredéke az országhatáron belüli utasforgalmaknak, így a határon átnyúló forgalmat kiszolgáló rendszerek költséghatékony megoldása az országhatáron belüli forgalmat is bonyolító rendszerekbe való belépés. Tekintettel arra, hogy a központi KTI-KMK országos Transmodel-adatbázis alkalmazásához jelenleg már több Volán társaság csatlakozott, így biztosítható minden szereplő részére egy költséghatékony megoldás az adatok karbantartásra. Az e-ticketing rendszer megvalósítását részletes megvalósíthatósági tanulmányban (RMT) kell megvizsgálni, elsősorban a hazai kiépítendő rendszerekhez való illesztés miatt. Az RMT bemenő tervezési paramétereiként e tanulmányban számos funkcionális követelményt írtunk elő.

1.5.1.

Közös menetrendi adatbázis A közös menetrendi adatbázis rendszerezését a javasolt Transmodel-adattár már meglévő funkcionalitása biztosítja. A rendszeres adatszolgáltatást a szolgáltatók oldalán egyenként biztosítani kell, mely a magyar oldalon megegyezik a Volán 9

társaságok részéről a menetrendi keresőrendszerhez biztosítandó adatokkal vagy ahol már ROP forrásból beszerzésre kerültek olyan szoftverek, a TMD adatokat a TransXchange segítségével célszerű biztosítani. Ezt a szabványos adatszolgáltatási módot célszerű alkalmazni a projektben résztvevő társaságok esetében is. 1.5.2.

Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások A menetrendek összehangolását segítő szolgáltatásokat (tervezési és lebonyolódási fázisban is) a javasolt Transmodel-adattár már meglévő funkcionalitása biztosítja.

1.5.3.

Online utazástervező megoldások Az online többnyelvű multimodális utazástervező létrehozásához a közös menetrendi adatbázisra alapozott szolgáltatás(ok) kialakítását kell elvégezni. Az online utazástervező egyik pilléreként a már említett Transmodel szabvány szerinti kialakítású adatbázis használatát javasoljuk az online kereső felé biztosított rendszeres adatszolgáltatásként . A második pillér a belföldi menetrendi adatokat is tartalmazó (mely biztosítja, hogy az adott területre közlekedő társasági adatok is frissítve szerepeljenek) online utazástervező. Ezek alapján az országos keresőrendszer – a projekt feltételeinek megfelelő módosításával– módosított megjelenésű felületét célszerű elkészíteni - a szolgáltató partnerek járatainak megjelenítésével, valamint a többnyelvű felület hozzáadásával. A magyar-szerb-angol nyelveket támogató megoldásokat kell minimális szolgáltatási szintnek tekintenünk. Figyelembe véve a román határ közelségét és a működési területet, a román nyelv használata további üzleti előnyökkel járhat. Hosszabb távon vizsgálandó a Google Transit felé való rendszeres adatszolgáltatás is ezzel bővítve a menetrendi adatokhoz való hozzáférés lehetőségeit.

1.5.4.

ITS alapú real-time információs komponensek Ezeket a komponenseket a menetrendi összehangolással egyben kezelve, a Transmodel-adattár meglévő funkcionalitásával javasoljuk kiszolgálni.

1.6. A projektelemek eredményei 1.6.1. Közös menetrendi adatbázis A projektelem megvalósulása esetén a csatlakozó rendszerek felhasználói számára elérhetővé válnak a partner szolgáltatók tervezett és tényleges menetrendjei; egységes adatforrást biztosít az online utazástervező megoldások számára. 1.6.2.

Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások, beleértve a valósidejű ITSkomponenseket A projektelem megvalósulása esetén

10

az információs rendszerben tervezhetőek a stratégiai átszállási kapcsolatok, melyek az utastájékoztatásban megjeleníthetőek, növelve a szolgáltatás színvonalát; a lebonyolódási szakaszban az átszállási kapcsolatok garantáltan biztosíthatóak (a tervezett garantált időhatárig), és az utasok számára járműfedélzeti tájékoztatás nyújtható. 1.6.3.

Online utazástervező komponens A projektelem megvalósulása esetén az utazóközönség számára interneten elérhetővé válik a magyar-szerb határon átnyúló utazástervezés.

1.6.4.

E-ticketing komponensek Az e-ticketing integráció megvalósulása esetén a nemzetközi járatokra szolgáltatófüggetlen környezetben elvégezhető a jegyvásárlás a szolgáltatók által kölcsönösen elfogadott utasmédia tárolja a jogosultságokat a nemzetközi viszonylatok szolgáltatófüggetlen módon vehetők igénybe közös utasmédiával.

11

2. Bevezetés A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a Subotica-trans (Szabadkai Közlekedési Vállalat) az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 2011-ben támogatást nyert az Integrált közösségi közlekedési rendszer létrehozása a Szabadka-Szeged régióban (Azonosító: SuSze Pubtrans, HUSRB/1002/112/141; rövid elnevezés DitranS) elnevezésű projekt megvalósítására. A projekt célja egy olyan integrált közösségi közlekedési rendszer megalapozása, ami összeköti a határ két oldalán élő közösségeket. A projekt 2011. november 1-jén indult és 16 hónapig tart. A projekt fő célja olyan kutatási, tervezési és előkészítő tevékenységek elvégzése, amelyek a Szeged-Szabadka régióban, a határ két oldalán integrált közösségi közlekedési rendszer; összehangolt közösségi közlekedési hálózat (autóbusz és vasút); integrált elektronikus tarifa- és jegyrendszer és valós idejű elektronikus információszolgáltatás létrehozását szolgálják. A projekt emellett támogatni kívánja a közlekedési szolgáltatók és a közösségi közlekedésért felelős hatóságok jobb együttműködését. Az új stratégia kísérleti projektjeként pedig elektronikus utastájékoztató rendszer létesül Szabadkán. A projekt a következő tevékenységeket tartalmazza: határon átnyúló közösségi közlekedési tanulmány, amely kiterjedt igényfelmérésen alapul; a meglévő szolgáltatások értékelése; határon átnyúló közösségi közlekedésfejlesztési stratégia: javaslat új járatokra a jelenlegi és jövőbeli igények alapján, a menetrendek és szolgáltatások, illetve a tarifa- és a jegyrendszer összehangolása,pénzügyi, adminisztratív, jogi és műszaki megvalósíthatóság értékelése; az integrált közösségi közlekedési platform elő-megvalósíthatósági tanulmánya; a Subotica-trans reorganizációs tanulmánya; Jelen előzetes megvalósíthatósági tanulmány feladata az informatikai integráció szempontjainak feltárása: a térségi szolgáltatók rendelkezésre álló rendszereinek feltárása, az integrált informatikai platform stratégiai szempontrendszerének megalkotása, a platform megoldás kiválasztása a meglévő rendszerek közül, a csatlakozáshoz szükséges informatikai feladatok meghatározása,

12

a projektelemek szempontjából alaposabb feltárást igénylő e-ticketing szolgáltatások témakörét részletes megvalósíthatósági tanulmány keretébe utaljuk, melyhez részletes követelményeket adtunk meg.

13

3. Stratégiai megalapozás 3.1.

DitranS stratégia Jelen tanulmány közvetlen stratégiai előzménye a projektben a Közlekedéstudományi Intézet által készített stratégiai dokumentum. A dokumentum az alábbi célfában helyezte el e tanulmány tárgyát:

3.1. ábra: A DitranS projekt stratégiai célfája és jelen tanulmány tárgya (forrás: Közlekedéstudományi Intézet).

A tanulmány feladata a határon átnyúló közösségi közlekedés integrált informatikai háttérrendszere megteremtéséhez szükséges feltételrendszer, technológiai környezet, és a reális rendszermegoldás feltárása. 3.2.

Célcsoportok A projekt célcsoportját Szeged, Szabadka, valamint a környező városok lakosai jelentik. Ők közvetlenül hasznosulnak a projekt eredményeiből, mivel a határt átlépő utazások feltételei könnyebbé és kényelmesebbé válnak. Az integrált menetrendek és a koordinált határt átlépő közösségi közlekedési rendszer munkahelyeket teremt, és a turisztikai, szórakoztatási, bevásárlási lehetőségeket bővíti. A régiót felkereső turisták számára vonzó lesz a kényelmes utazási lehetőségek köre, a jól használható információs források, valamint a turisztikai látványosságok könnyebb megközelíthetősége. Közvetett módon, az 5-ös főút, valamint az M5 autópálya környezetében, valamint a bekötőutak mentén élő összes lakos élvezheti a projekt előnyeit a csökkenő CO2 kibocsátás és a közösségi közlekedési feltételek javulása miatt bekövetkező csökkenő személygépjármű-forgalom és a baleseti mutatók javulása révén

14

A közösségi közlekedésben résztvevő, az ellátásért felelős szervezetek szintén részesülnek a projekt előnyeiből. A tanulmány célja a közösségi közlekedési rendszer menedzselésének fejlesztése, költséghatékonyságának és megbízhatóságának javítása. 3.3.

Problémafelvetés Az országhatárokat átlépő utazások közösségi közlekedésre terelésében jelentős akadály az integrált információs rendszer hiánya. Nélküle mind a szolgáltatás tervezése, mind az utas számára az utazás tervezése körülményes, a közlekedési rendszer együttesen nem szolgálja a határmenti térségek együttműködését, és az utasforgalom bővülését. A meglévő társasági informatikai rendszerek eredeti feladatukból adódóan elhatároltan működnek, közöttük rendszeres kölcsönös információcsere, interoperabilitás nincs kialakítva, mivel létrehozásukkor ez nem is volt elvárás. Az interoperabilitási feladatok csak az országos menetrendi keresőrendszer esetében biztosítottak. E tanulmányban arra keressük a megoldási lehetőségeket, hogy ezeket az akadályokat költséghatékonyan, a meglévő informatikai infrastruktúra minél teljesebb kihasználása mellett feloldjuk.

3.4.

Fókuszterületek A DitranS stratégia az integrált informatikai közlekedésmenedzsment rendszerben az alábbi területeket nevezi meg: Közös menetrendi adatbázis: a régió személyszállítási feladataiban résztvevő szolgáltatók menetrendjeinek közös platformon kezelése, a menetrendeket érintő lekérdezési feladatok szolgáltató-független támogatása. Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások: a közös menetrendi adatbázisra alapozva lekérdezések és stratégiai átszállási kapcsolatok támogatása a tervezési szakaszban, valamint ezen átszállási kapcsolatok forgalom lebonyolódásától (késésektől) nem függő létrejöttének biztosítása. Online többnyelvű multimodális utazástervező: olyan internetes felület létrehozása, mely felé a közös menetrendi adatbázisból rendszeres adatszolgáltatás révén utazások tervezhetőek. ITS-alapú real-time információs komponensek: a forgalom lebonyolódását (késéseket, járatkimaradásokat) is figyelembe vevő utastájékoztatási és forgalomirányítási funkciók támogatásának feladatai. E-ticketing szolgáltatások: a jegyelővételi, értékesítési, ellenőrzési funkciók integrálása.

3.5.

Informatikai szakstratégia, szabványok Az alábbiakban részletezzük azokat a szabványokat, melyek alkalmazása stratégiai követelményként felmerülhet, az interoperabilitásban rejlő lehetőségek maximális kihasználása érdekében, valamint az új adatszolgáltató (közlekedési szolgáltató) belépési költségeinek minimalizálása miatt. 15

3.5.1.

Kormányzati szakági stratégia A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kijelölt közlekedési kompetencia (feladat és hatáskör) alapján a Közlekedéstudományi Intézet Közlekedési Módszertani Központja (KTI-KMK) a 2009-2010 Regionális Operatív Program keretében a közösségi közlekedés fejlesztésére elnyert támogatásokból kiírt közbeszerzésekre az alábbi elvárt műszaki feltételeket határozta meg: egységes hálózatleképezés a Transmodel adatmodell alapján egységesített adatszolgáltatási protokoll a TransXChange interfész magyar adaptációja révén valós idejű adatok cseréjét biztosító adatszolgáltatási protokoll - SIRI

3.5.2.

Transmodel adatmodell Magyarország az elmúlt 2-3 évben csatlakozott azon országok közé, akik felismerték, hogy az egységesített fogalmi rendszert biztosító Transmodel szabvány elősegíti a rendszerek közötti interoperabilitást. Ettől eltérnünk nem indokolt, így ezt a megkötést adottnak kell tekintenünk. A Transmodel CEN TC278 EN12896 (MSZ EN 12896:2006) európai közforgalmú közlekedési referencia adatmodell-szabvány ajánlásokat fogalmaz meg a közforgalmú közlekedéssel kapcsolatos rendszerek adatmodelljének megvalósítására. A Transmodel francia és német együttműködésből született 2000 végén, a francia közlekedési minisztérium (akkor DTT – Direction des Transports Terrestres) finanszírozásában. Az egyre bővülő nemzetközi együttműködés révén mára ez a CEN szabvány és a rá épülő XML (eXtended Markup Language, fastruktúrában építkező hierarchikus szöveges fájlformátum) alapú adatcsere szabványok tekinthetőek a közforgalmú közlekedést érintő egységesítési törekvések élvonalának. A Transmodel logikai adatmodell, koncepcionális adatmodellezési céllal készült. Ajánlásokat közvetít azokra a tervezési feladatokra, amelyek a közforgalmú közlekedést körülveszik, részletesen: hálózat leírása verziókezelés taktikai tervezés, jármű- és személyzetvezénylés forgalmi monitoring, forgalomirányítás utastájékoztatás tarifarendszer díjbeszedés vezetői információs szolgáltatások multimodális szolgáltatás többszolgáltatós környezet A Transmodel követéséhez nem szükséges minden fent leírt komponenst megvalósítani egy adott feladat során, viszont ha olyan feladat adódik, amelyet az 16

adatmodell lefed, ott ajánlott olyan logikai struktúrában felépíteni a megoldást, ahogy az az adatmodellben foglaltatik. A logikai adatmodell fizikai megvalósítására a Transmodel nem tartalmaz utasításokat, ezt a fejlesztő hatáskörébe utalja. A megvalósítás a fejlesztőkörnyezettől függően lehet osztályhierarchia, adatbázistábla, mező, idegen kulcs, kódolt értéktartomány, stb. Két Transmodel-alapú rendszer összekapcsolása esetén tehát nem azonos felépítésű rendszerek összekapcsolását kell kezelnünk, hanem a Transmodel szerinti felépítés biztosítja, hogy a két rendszer közös fogalomrendszerben kezeli ugyanazt a problémát, amely többek között az egyértelmű kommunikáció felépítését is segíti. A Transmodel alkalmazásai többek között: közlekedési szolgáltatók vállalatirányítási rendszereinek közlekedésszakmai moduljai; közlekedési célszoftverek; megállóhelyi és járműfedélzeti utastájékoztató berendezések szoftverei; XML alapú adatcsere-szabványok. 3.5.3.

SIRI alapú interoperabilitás A SIRI (Service Interface for Real-Time Information) európai CEN TS 15531 adatcsere-szabvány a közforgalmú közlekedés tervezett, tényleges, és a rendelkezésre álló adatokból (pl. késésekből) előrebecsült lefolyásának információcseréjére. Jelenleg az 1.4-es verzió a legutolsó lezárt változat. Az eredeti TS 15531 (2007. július 31-én publikálták) hat modulból állt, azóta (2011-ben) két újabb modul szakmai előkészítése fejeződött be. A SIRI Transmodel adatmodellt követő XML-dokumentum formájában végzi az adatcserét. Az XML dokumentum validációját a SIRI műszaki specifikációt megtestesítő XSD (XML SchemaDocument) fájl segítségével lehet elvégezni. Adatszolgáltatási protokollok A SIRI kétféle adatszolgáltatási protokollt valósít meg: egyidejű kérés/válasz adatcsere: minden egyes adatcsere egy kérést tartalmaz a kezdeményező rendszer oldaláról és egy választ a kiszolgáló rendszer oldaláról előfizetés/publikáció adatcsere: a fogadó rendszer egy előfizetés kérés csomagot küld, benne a kért adatkör leírásával. A kiszolgáló rendszer feladata ennek az előfizetésnek a teljesítése. SIRI modulok A SIRI több, a felhasználási célokra optimalizált modulból áll:

17

Tervezett menetrend adatcsere (Production Timetable Service, SIRI PT). Feladata a tervezett menetrend közzététele néhány órával vagy nappal a szolgáltatás időpontja előtt. Magába kell, hogy foglalja az összes operatív beavatkozást is, ami az információszolgáltatás idején ismert. Várható menetrend adatcsere (Estimated Timetable Service, SIRI ET). Feladata az aktuális forgalomlefolyás miatt változó várható menetrendi információk szolgáltatása, beleértve minden operatív beavatkozást is. Megállóhelyi tájékoztatás adatcsere(Stop Services and Stop Monitoring, SIRI ST/SM). Feladata a megállóhelyi tájékoztatások elvégzése, a jármű érkezése előtti kb. egy órás intervallumban. Járműkövetés adatcsere(Vehicle Monitoring Service, SIRI VM). A járműkövetés feladata a jármű pillanatnyi helyzetének és állapotának adatcseréje, a várható és tényleges érkezési idők információszolgáltatása. Átszállás biztosítás adatcsere (Connection Protection Services, SIRI CT/CM).Feladata a stratégiai átszállási kapcsolatokról való tájékoztatás, ezáltal a ráhordó-elosztó hálózatok garantált kapcsolatai fenntartásának elősegítése. Általános üzenetküldés (General Messaging Service, SIRI GM). Feladata általános célú (pl. hírszolgáltatás, időjárásjelentés) üzenetek továbbítása. Berendezés megfigyelés (Facility Monitoring, SIRI FM). Feladata a különböző berendezések állapotfigyelése, visszajelzés. Esemény adatközlés (Situation Exchange, SIRI SX). A különböző operatív események adatcseréjére szolgáló modul. Néhány felhasználási területet szemléltet az alábbi táblázat: SIRI modul

Adatforrások

Adatfogadók

Tervezett menetrend

SIRI PT

Vállalatirányítási rendszerek

Online utazástervezők

Várható menetrend

SIRI ET

Járműkövetési rendszerek

Forgalomirányító rendszerek

Megállóhelyi tájékoztatás

SIRI ST/SM

Járműkövetési rendszerek

Megállóhelyi utastájékoztató táblák

Járműkövetés

SIRI VM

Járműfedélzeti eszközök

Járműkövetési rendszerek

Átszállás biztosítás

SIRI CT/CM

Járműfedélzeti eszközök

Járműfedélzeti eszközök

Általános üzenetküldés

SIRI GM

Diszpécser szolgálat

Megállóhelyi utastájékoztató táblák

Berendezés megfigyelés

SIRI FM

Jegykiadó automaták

Vagyonkezelő rendszerek

18

SIRI modul Esemény adatközlés

3.5.4.

SIRI SX

Adatforrások

Adatfogadók

Járművezetői intelligens egység

Diszpécser szolgálat

A TransXChange adatcsere-szabvány A TransXChange(TXC) az Egyesült Királyság nemzeti adatszabványa autóbuszok útvonal- és menetrendi információinak cseréjéhez. A szabvány az Egyesült Királyság Közlekedési Minisztériumának támogatásával jött létre, és a Jármű és Üzemeltetés Szolgáltatási Hivatal (Vehicle and Operating Services Agency - VOSA) által meghatározott célja az Egyesült Királyság autóbuszos szolgáltatásainak elektronikus regisztrációja a területi közlekedési képviseleteknél (Traffic Area Office - TAO) és a helyi hatóságoknál. A TransXChange útvonal- és menetrendi információk cseréjét teszi lehetővé többek között az alábbi szereplők között: Autóbusz-közlekedési szolgáltatók Területi közlekedési képviseletek Helyi hatóságok Az automatikus járműhelyzetmeghatározó(Automatic Vehicle Location – AVL) rendszerek szállítói A TransXChange számos W3C (World Wide Web Consortium, az interneten alkalmazott szabványokat megalkotó szakértői csoport) XML sémát, a kapcsolódó dokumentációt és más eszközöket tartalmaz. Az útmutatóhoz számos kidolgozott példa is tartozik, amelyek megtekinthetők a www.transxchange.org.uk weboldalon. Ezek magyarázatokat, diagramokat és XML kódokat tartalmaznak a TransXChange mindenegyes funkcióihoz. Magyarországon a TransXChange adatcsere-szabvány került előírásra a Volán autóbuszos szolgáltatók informatikai rendszereinek fejlesztését támogató Regionális Operatív Programok interoperabilitási fejezetében, így e szabvány támogatása minden hazai autóbuszos személyszállításban üzemelő menetrendi nyilvántartó rendszer számára indokolt funkció.

3.5.5.

Google Transit Feed formátum A Google Transit Feed (GTFS) a Google szoftvergyártó Google Maps térinformatikai termékének Transit bővítménye számára tömegközlekedési adatokat szolgáltató adatformátum. Az adatformátumban ZIP tömörítő eljárással számos TXT fájlt kell egy csomagba tömöríteni. Az egyes fájlok vesszővel elválasztott szövegfájl formátumban (CSV, Comma Separated Values) vannak. 19

A Google Transit az online utazástervezés egyik lehetséges megoldása. Továbbá feltételeznünk kell, hogy számos közlekedéstervező rendszer (pl. magánszolgáltatók) a Google Transit Feed kapcsolat kiépítését a közeljövőben megvalósítják, így számukra az integrált rendszerhez kapcsolódást megkönnyíti a GTFS támogatása. A https://developers.google.com/transit/gtfs/referenceoldal részletes dokumentációt ad a GTFS szabvány összetevőinek leírásáról, angol nyelven. A 2012. június 20-i állapotnak megfelelő dokumentációt mellékletben csatoltuk. A GTFS szabvány Transmodel adatmodellé transzformálásához jó útmutatást ad Nick Knowles és Peter Miller "A Transmodel based XML schema for the Google Transit Feed Specification With a GTFS / Transmodel comparison" című munkája (2008. december), a dokumentáció angol nyelven férhető hozzá, mellékletben csatoltuk.

20

4. Helyzetelemzés 4.1.

A jelenlegi magyar jegyrendszer az autóbuszos személyszállításban A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát mindig is erőteljesen befolyásolta az utazási jogosultságokat megtestesítő díjtermékeket értékesítő hálózat fejlettségi szintje. Az utazási igények és ezzel párhuzamosan az utasszám növekedése az értékesítési hálózat bővülését hozta magával. Míg a személyszállítási tevékenység kezdetén elegendő volt a menetjegyeket és bérleteket az autóbusz-állomásokon értékesíteni, mára már a megnövekedett igények hatására kiterjedt értékesítési hálózat végzi az értékesítési feladatokat. Ugyan az értékesítési pontok bővítése rugalmasan alkalmazkodik az utasok igényeihez, azonban az elektronikus kereskedelem elterjedésével felmerülő vásárlói igényeket például internetes jegyértékesítési rendszer üzemeltetésével lehet kielégíteni. A közösségi közlekedés működése során az utazásra jogosító utazási igazolványok köre folyamatosan bővült, illetve változott a közlekedési igényeknek és a jogi szabályozásnak a függvényében. A rendszerváltás előtt kialakított bonyolult kedvezményrendszer a mai napig szinte változatlan formában megmaradt. A helyközi, távolsági, nemzetközi viszonylatban alkalmazott utazási igazolványok és a kedvezmények igénybevételére jogosító igazolások széles skálája magas szintű szakmai felkészültséget kíván meg az értékesítésben résztvevőktől. A kereskedelmi ismeretek szinten tartásához és frissítéséhez rendszeres szakmai képzések szükségesek. A papír alapú menetjegyek és bérletjegyek előállítása, szállítása, készletezése, igénylésre történő kiadása, szükség esetén az adattartalom javítása igen munkaerő- és költségigényes. A régimódi papír alapú technológia nem teszi lehetővé, hogy a bevételek elszámolása tisztán elektronikus úton történjen, pontos utasforgalmi statisztikák készüljenek, illetve a bliccelés és bérlethamisítás visszaszorítására érdemi intézkedések történjenek. Annak érdekében, hogy tanulmányunkban megvizsgálhassuk az elektronikus jegyrendszer különböző megvalósítási alternatíváit a nemzetközi közlekedésben, tisztában kell lennünk a kiindulási alappal. Ezt az alapot a jelenlegi érvényben levő menetdíj-rendszer, a díjtermék-értékesítési csatornák, illetve díjtermékek érvényességi idejével és érvényesítési módjával kapcsolatos tudnivalók ismertetése jelenti. A felsoroltak mellett bemutatjuk az ellenőrzési rendszert is. Majd ezek alapján részletesen elemezzük a jelenlegi rendszerrel kapcsolatos problémákat, melyek alapján következtetéseket vonunk le.

4.1.1.

Menetdíj-rendszer A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 120/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely személyi kör, milyen jogcímen és milyen 21

mértékű utazási kedvezményekre jogosult a belföldi közforgalmú személyszállításban. Itt szerepelnek az életkori kedvezmények, a tanulói, hallgatói jogviszonyhoz fűződő kedvezmények, ellátottak utazási utalványával igénybe vehető utazási kedvezmények, az álláskeresői jogviszonyhoz kapcsolódó utazási kedvezmény, Menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő, a menedékeskénti elismerését kérő személyek, Alkalmazásban állók utazási kedvezményei, Fogyatékos személyek utazási kedvezménye, Csoportos utazási kedvezmények A kedvezmények mértékét a jogszabály melléklete rögzíti. A Kormány 121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelete a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól a szolgáltatók számára személyszállítási közszolgáltatás keretében nyújtott, jogszabály alapján kedvezményes és díjmentes személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan igénybe vehető támogatás kiszámításának módját, valamint a hozzá kapcsolódó eljárás rendjét határozza meg. A Volán társaságok menetrendszerinti nemzetközi, helyközi (távolsági) szolgáltatásai egységes elvű, km-övezeti alapon megállapított azonos díjszintű helyközi díjszabással vehetők igénybe. A díjtermékek két fő kategóriája a bérlet és a jegy. A bérlet nevű termékek egy adott időintervallumon belül a megjelölt viszonylaton (meghatározott fel és leszálló állomások között) korlátlan számú utazásra biztosítanak jogosultságot, fényképes igazolvány szükséges használatukhoz. A bérlet tehát személyre szóló, nem átruházható termék. Az érvényességi időtartamuk kötött: fél hónap és egy naptári év közötti lehet. A bérlet típusú termékek közül a 2007-ben országosan bevezetett 30 napos bérlet termékek a hónap bármely napjától érvényesíthetőek. A jegy néven ismert termékek egy konkrét nemzetközi, helyközi (távolsági) autóbusz-járatra érvényesek, egy konkrét időpontra vonatkoznak, egy-egy utazásra érvényesek. Az utazás megkezdéséig átruházhatóak, azaz nem személyre szólóak. A díjtermékeket megkülönböztethetjük aszerint, hogy kizárólag adott szolgáltató járataira érvényesek vagy a közös szolgáltatási területeken valamennyi szolgáltató járatain is igénybe vehetők. A jegyeken belül megkülönböztetünk járművön váltott jegyet, elővételi pénztárban váltott menetjegyet, és internetes felületen váltott menetjegyet.

22

4.1.2.

Díjtermékek érvényességi ideje és érvényesítési módja Jelenleg a díjtermékek érvényessége – típusától függően – a vásárláskor kerül előzetesen meghatározásra, vagy az utazás megkezdése előtt az érvényesítéssel (16 utazásos jegyfüzet) kezdődik. A teljes áru félhavi, havi és 30 napos érvényességű bérletek esetében csak külön megváltott arcképes bérletigazolvánnyal, kedvezményes bérlet esetében csak a szolgáltató saját elővételi pénztáraiban kiállított viszonylat-igazolással és a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolvánnyal együtt érvényesek. Az utazás megkezdése előtt, illetve az utazás során nem kell a bérletet külön érvényesíteni. Ezek a bérletek a meghatározott időtartamon belül korlátlan számú utazást tartalmaznak.

4.1.3.

A Tisza Volán jegyértékesítési rendszere A jegy típusú díjtermékek előzetesen, az utazás megkezdése előtt a jegypénztárakban, illetve a járművön az utazás megkezdésekor vásárolhatók meg. A kedvezményes árú jegyek esetében a jogosultságot az autóbuszra történő felszállás alkalmával kell igazolni. Az interneten vásárolt jegyek házilag nyomtathatók, felszálláskor a kinyomtatott papír alapú menetjegy, kedvezményes utazás esetén a papír alapú menetjegy és a kedvezményre jogosító igazolás együttesen igazolja az utazási jogosultságot.

Díjtermék-értékesítési csatornák A Tisza Volán Zrt. értékesítési rendszere több értékesítési csatorna alkalmazásával biztosítja a jelenlegi szolgáltatási színvonalat. Jelenlegi (nemzetközi és helyközi díjtermékeket árusító) értékesítési csatornái a következők: Saját-üzemeltetésű pénztárak, o csak készpénzt fogad el 2 pénztár, o készpénzt és bankkártyát is elfogad 9 pénztár Közvetlen értékesítés nagy foglalkoztatóknak Internetes értékesítési csatorna Viszonteladók o kiemelten kezelt nagy volumenben értékesítő viszonteladók o egyéb viszonteladók Szerződéses kapcsolatban álló Volán társaságok pénztárai

Tisza Volán Zrt. saját pénztári hálózata (helyközi díjtermék vonatkozásában) ma 12 pénztárat (helyszínt) és 18 pénztári ablakot (kiszolgáló csatornát) ölel fel. Az előre nyomtatott utazási igazolványok használata jelentős előállítási, készletezési és disztribúciós költségeket jelent. Automatát a társaság nem üzemeltet. Az utasok csak személyesen vagy ismerőseik, saját megbízottjaik részvételével vehetik meg és át az értékcikkek, eltekintve kevés nagy foglalkoztatótól, amelyek központilag vásárolják 23

cafeteria rendszerük keretében dolgozóiknak adott bérleteiket. A saját üzemeltetésű elővételi pénztárak jobbára autóbusz-állomásokon, illetve nagyobb közlekedési csomópontokban helyezkednek el. Az értékesítés személyes kiszolgálásának hatékony működtetése jelentős költségvonzattal társul. Bérletigazolványt kizárólag a szolgáltató saját üzemeltetésű pénztáraiban lehet vásárolni. A szükséges igazolványképpel az utasnak a vásárlás előtt már rendelkeznie kell. Személyes adatot a társaság az igazolvány vásárlásakor nem rögzít, még a kedvezményre jogosult utasok esetében sem. Internetes értékesítési csatornán a Tisza Volán Zrt. kijelölt távolsági (helyközi) járataira vásárolhatnak az utasok menetjegyet (TRS modul). Az internetes értékesítés mellett a saját üzemeltetésű elővételi pénztárakban ugyanazon szoftver alkalmazásával, úgynevezett belső értékesítési felületről történik az elővételi jegyértékesítés. Viszonteladók bérletértékesítésbe történő bekapcsolása a sorban állások csökkentése és a szolgáltatási színvonal emelése érdekében történt meg. Jelenleg a helyközi bérleteket árusító viszonteladói pontok száma 59. A viszonteladókat a partner által biztosított feltételek mérlegelésével társaság egyedi elbírálással választja ki. A külső viszonteladói pontok növelése az utasok igényeinek függvényében lehetséges. Az értékesítési hálózat jelenleg megfelelő lefedettséget biztosít. Szerződéses kapcsolatban álló VOLÁN pénztárak árulnak a Tisza Volán Zrt. járataira jegyeket. E pénztárak a Volán társaságok által egységesen használt előre nyomtatott, ún. „elővételi menetjegy idegen járatra” típusú értékcikkeket árulnak.

A menetjegy kiszolgálás technikai feltételei Járműfedélzeti jegykiadó gép. EMKE 2010-1/M típusú jármű-fedélzeti pénztárgép – APEH (NAV) engedélyezett pénztárgép. A jelenleg üzemeltetett pénztárgépek beszerzése 1995. és 2001. közötti időszakra tehető. Az alkalmazott jegykiadógép megfelel a NAV vonatkozó előírásainak, jegykiadó pénztárgépként a kiadott menetjegy egyben nyugtaként is funkcionál, a készpénzforgalom dokumentálása érdekében. Egyszerűsített készpénzfizetési számla kiállítására alkalmas. Napi zárásának papír alapú dokumentuma biztosítja a jegykezelő napi elszámolásának alapbizonylatát. Elektronikus adattárolóin a szolgáltató által közlekedtetett menetrendi vonalakhoz rendelt díjszabási állományok tárolódnak, a menetjegyek érvényes díjszabási árral történő kiállításához. A jelenleg érvényben lévő kedvezményrendszer alkalmazásához kedvezmény kategóriánként csoportosított díjtáblázatot tárol. Díjszabás változáskor biztosítja a fordulónappal történő automatikus átárazás lehetőségét.

24

A kiadott menetjegyek adatait hordozható, személyhez kötött adattárolón rögzíti, amely rendszeres időközönként kiolvasásra kerül, a kinyert adatok feldolgozásával biztosítja a társaság a bevétel pontos elszámolását. Az adatforgalom a jegykiadógép memóriamoduljainak utaztatásával valósul meg, a PC –s kapcsolathoz fizikai csatlakozás szükséges az adatok töltése és beolvasása során is. Mivel már a 2001. évben beszerzett eszközök is technikailag – műszakilag elhasználódtak, javításuk, üzemeltetésük hosszútávon gazdaságtalan, nem illeszkedik a modern szolgáltatói környezetbe. Jegykiadás a pénztárgép meghibásodása esetén. Az EMKE 2010-1/M típusú jármű-fedélzeti pénztárgép meghibásodása esetére a K7/b. mintajelzésű általános menetjegy tömb kerül alkalmazásra. A járművezető a több példányos nyomtatvány kitöltésével adja ki a menetjegyeket. Elővételi pénztárgép. EMKE 2010-1/M típusú elővételi pénztárgép – APEH (NAV) engedélyezett pénztárgép. Lényegében megegyezik a járműfedélzeti pénztárgéppel, eltérő elővételi konfigurálással. Műszakilag, technikailag elhasználódtak, javításuk, üzemeltetésük hosszútávon gazdaságtalan, nem illeszkedik a modern szolgáltatói környezetbe. Bérletváltó-kártya nyomtató. Monokróm plasztikkártya nyomtató. 2003-ban bevezetésre került a helyközi távolsági bérletet vásárló utasok részére a vonalkódos bérletváltó kártya rendszer, amely az elővételi jegykiadó gépekkel összekapcsolva felgyorsította a bérletvásárlást. A lassan 10 éves eszközök a pénztárgépekhez hasonlóképpen technikailag és műszakilag elhasználódtak. PC munkaállomás. A szolgáltató saját elővételi pénztárhelyenként egy-egy PC munkaállomás támogatja az elővételi értékesítési folyamatokat. A munkaállomásokon belső értékesítési felületről történik az internetes technológián alapuló elővételi jegyértékesítés. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 5/F. § (1) bekezdés g) pontja a hatályba lépést követően követelményként fogalmazza meg, hogy „az egyes utazások járathoz kötötten díjövezeti, indulási és érkezési állomási – meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött utazások esetén az érvényesítés dátuma, illetve az érvényességi időszak szerinti –, kedvezménykategóriánkénti, vonali bontásban kerüljenek rögzítésre mind a jeggyel, mind a bérlettel történő utazás esetén.” A fentiekben részletezett jogszabályi követelmények teljesítésére a jelenleg alkalmazott pénztárgépek nem alkalmasak.

25

Nemzetközi jegyértékesítés A Tisza Volán menetrendszerinti nemzetközi szolgáltatásai egységes elvű, km-övezeti alapon megállapított díjszintű díjszabással vehetők igénybe. A jegy termékek egy konkrét nemzetközi autóbusz-járatra érvényesek, egy konkrét időpontra vonatkoznak, egy-egy utazásra érvényesek. Az utazás megkezdéséig átruházhatóak, azaz nem személyre szólóak. A díjtermékeket megkülönböztethetjük aszerint, hogy kizárólag a Tisza Volán Zrt. járataira érvényesek vagy a közös szolgáltatási területeken a társvolánok járatain is igénybe vehetők. Ellenőrzési rendszer A Tisza Volán Zrt. bevételeinek védelemére ellenőrzési rendszert működtet. Az ellenőrzést külső cég végzi szerződés alapján. Ezen ellenőrzésnek kifejezetten preventív, jegy- illetve bérletvásárlásra ösztönző célja van. Az ellenőrzés teljes egészében manuális, az utazási jogosultságok ellenőrzése az utazás során felmutatott dokumentumok alapján történik. A jelenlegi rendszer értékelése A Tisza Volán Zrt. jelenleg a már említett EMKE 2010-1/M típusú járműfedélzeti pénztárgépekkel értékesíti menetjegyeinek túlnyomó többségét, az elővételi menetjegy értékesítés a teljes értékesítési volumenhez viszonyítva elhanyagolható. A bérletértékesítés meghatározó mértékben a saját és a viszonteladói értékesítési pontokban valósul meg, kisebb mértékben az autóbuszokon. A társaság pénztárgépei a jelenlegi technikai színvonalon szigetgépként működnek, egységes integrált hálózatba nem illeszthetőek be. Jelenlegi formájukban nem támogatják az elektronikus jegy és bérletrendszerek, az elektronikus fizetőeszközök alkalmazását, és technikai korlátozottságuknál fogva nem képesek megvalósítani az operatív termelés-, forgalomirányításhoz szükséges adatok hatékony gyűjtését, feldolgozását, a kor technikai színvonalán történő adattovábbítást vagy akár az utastájékoztató, elszámoló (pl. menetlevél feldolgozó, bevétel és teljesítmény elszámoló) rendszereket sem. Összefoglalva a jelenlegi járműfedélzeti egységekkel nem megoldható sem az utasok, sem az operatív vezetés számára a megfelelő adatszolgáltatás, tájékoztatás, gyűjtés, feldolgozás és kiértékelés. Nem biztosítható az elektronikus (alternatív és könnyebb fizetési módokat is támogató) jegyrendszerek, a szolgáltatási ellenérték elektronikus megfizetésének szélesebb körben való hozzáférhetősége, az internetes vagy mobil utas-tájékoztató rendszerek elterjesztése. Mindemellett egyre jelentősebb társadalmi igény mutatkozik az alternatív (hagyományos időkorlátos, vagy meghatározott számú szolgáltatás megvásárlásának és az elektronikus pénztárca egyidejű kezelését támogató), elektronikus díjfizetési (könnyen kezelhető, akár bankkártya funkcióval rendelkező) rendszerek elterjedése iránt. 26

A hagyományos, mára már elavult papír alapú technológia nem teszi lehetővé, hogy a bevételek elszámolása tisztán elektronikus úton történjen, pontos utasforgalmi statisztikák készüljenek, illetve a bliccelés és bérlethamisítás visszaszorítására érdemi intézkedések történjenek. Másrészről az utazóközönség minél színvonalasabb kiszolgálása érdekében elengedhetetlen a hatékony gazdálkodáshoz a kibocsátott kapacitások (járatok) valós teljesítményének (kihasználtság) megismerése, mely a jelenlegi papír alapú technológiával nem, vagy csak indokolatlanul magas költség mellett és csak időszakosan valósítható meg. A bérletpénztárakat a Tisza Volán Zrt. üzemelteti, de nem elhanyagolható az értékesítő partnerek általi forgalmazás sem. Az értékesítő partnerek jutalék ellenében értékesítik a helyközi bérleteket. A bérletváltás a hónap első napjaira koncentrálódik, ilyenkor jellemző a bérletpénztárakban, a sorban-állás, amely az utasok számára hosszú várakozási időt is jelenthet. Automatikus bérletvásárlásra jelenleg nincs, és készpénzkímélő eszközök használatára is csak korlátozott lehetőség van. Az autóbusz-állomásokon mindenhol van lehetőség bankkártyás fizetésre, illetve a távolsági járatokra interneten keresztül is lehetőség van menetjegy előre történő megvásárlására. Elmondható azonban, hogy az internetes vásárlás jelenleg még nem terjedt el széles körben. Az értékesített menetjegyeket, bérleteket elszámoltatók dolgozzák fel. A bérletek és menetjegyek biztonsági elemeket tartalmazó papírra vannak nyomtatva. A menetjegy és bérlet szelvény és maga az utazási jogosultság szorosan összefügg, mert lejáratuk vagy felhasználásuk után a szelvényeket nem lehet tovább használni, új szelvény megvételére van szükség. Ezért mindegyik típusnál (jegyek és bérletek) szükség van a folyamatos újragyártásra és disztribúcióra. Hamisítás elleni védelem, kedvezményre való jogosultság ellenőrizhetősége Az utas-médiák hamisítása elleni küzdelem a papírok minél több és nehezebben hamisítható biztonsági elemekkel történő ellátását jelenti. Minél több biztonsági elem kerül beépítésre, a jegyek és bérletek előállításának költsége annál nagyobb. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a felhasznált védelmi eszközök nem képesek az elvárt szinten megvédeni a jegyeket és a bérleteket a csalások ellen, mert a hamisítók nem a bérlet szelvényt hamisítják, hanem az arra tintával vagy tollal rákerült feliratokat. Legismertebb módszereik: a tinta eltüntetése és dátumok átírása. A kedvezményes díjtermékek vásárlásához szükséges jogosultság ellenőrzése manuálisan (szemrevételezéssel) történik, a jogosultsággal kapcsolatos információk semmilyen központi rendszerben nem tárolódnak, könnyű velük akár folytatólagosan

27

is visszaélni. Ellenőrzéskor minden esetben a jogosultságot igazoló dokumentumokat az utasnak fel kell mutatnia. A hamisítás, jogosulatlan utazás tetemes károkat okoz, miközben az ellene folytatott küzdelem költséges és folyamatos, ám nem tud kellőképpen hatékony lenni. A papíralapú jegyek és bérletek hamisítás elleni védelme elmarad a kívánatostól, a kedvezményekre való jogosultság nem ellenőrizhető megfelelő módon. Elemzés és kontrolling A jelenleg keletkező értékesítési adatok korlátozottan alkalmasak elemzésre. A menetjeggyel utazók esetében a jegykiadó pénztárgépből a járati bevétel meghatározható, de az a kézi adatbevitel miatt esetenként pontatlan (pl.: helytelen vonal kerül megadásra). A papíralapú rendszerben a bérletes utasok érvényesítő készülékkel nem találkoznak utazásuk során, ezért utazásaikról nem tud semmilyen adat keletkezni. A bérletvásárlásból befolyt bevétel szolgáltatók közötti megosztására sem alkalmas a jelenlegi rendszer. Emiatt az utazási szokások, gyakoriságok, illetve az abból következő utazási igények felmerésére jelenleg nincs lehetőség. Ez jelentős problémát jelent társaságunk számára, mert a szolgáltatás fejlesztése, az utasok elégedettségének növelése szükségessé teszi ezeknek az információknak az előállítását. A Tisza Volán rt.-nél 2003-ban egy vonalkódos bérletváltó kártya került bevezetésre, mely minden bérletvásárláshoz szükséges. A bevezetéssel a kiszolgálásra fordított idő csökkenése és ezzel az utasok elégedettségének növelése volt a cél. A vonalkódos bérletváltó kártyáról adatok is előállnak, de csak az utazási viszonylat (felszállási és leszállási megállóhely) határozható meg, a vonalak, járatok kihasználtságának vizsgálatához ez az adat nem elegendő. A díjtalan utazásra jogosultak utazásairól (tekintettel arra, hogy nem szükséges menetjegyet váltaniuk) rendszeres információ szintén nem áll rendelkezésre. Ezért sajnos az sem mondható meg egyértelműen, hogy az utasok hány százaléka jogosult bármilyen díj megfizetése nélkül utazni. Fentieket összefoglalva a papíralapú jegy- és bérletrendszer nem alkalmas a megrendelőkkel és a partnerekkel történő pontos elszámolásra, valamint a működés optimalizálásához szükséges vezetői információk, forgalmi adatok (vonalak, járatok utasforgalma) biztosítására. 4.2. Az érintett szereplők meglévő informatikai rendszereinek elemzése 4.2.1. Nemzeti koordinátarendszerek A földrajzi helyek koordinátarendszerben való megadásához a globális helymeghatározásra alkalmasWGS84 (World Geodetic System) 1984 óta fennálló szabványos földrajzi koordinátarendszer (szélességi és hosszúsági körök, magasságadatok)használatos. A GPS-alapú helymeghatározó rendszerek is ezt a koordinátarendszert használják. 28

Magyarország nemzeti koordinátarendszere az Egységes Országos Vetületi Rendszer. WGS84-be történő kétirányú konverzióját az elterjedt térinformatikai rendszerek integráltan tartalmazzák. Szerbia nemzeti koordinátarendszere az SR-ORG:6780 koordinátarendszer. WGS84be történő kétirányú konverzióját az elterjedt térinformatikai rendszerek integráltan tartalmazzák. 4.2.2.

Tisza Volán Vállalatirányítási rendszer A Tisza Volán a Griffsoft Zrt. által szállított Forrás-SQL vállalatirányítási rendszerrel rendelkezik. A vállalatirányítási rendszer moduljai: pénzügy, számviteli alrendszer eszközgazdálkodási alrendszer készletnyilvántartási alrendszer jármű nyilvántartási modul termelésirányítási alrendszer bevétel elszámolási és információs modul üzemanyag elszámolási modul járműjavító és műszaki modul szolgáltatás-értékesítési modul marketing modul A vállalatirányítási rendszer Microsoft Windows Server 2008 szerver- és Microsoft SQL Server 2005 adatbázisszerver technológiát alkalmaz. Adatkapcsolatok a Hivatalos Autóbusz Menetrend (HAM) felé, a cég saját weboldala számára, kiadványszerkesztési célokra, illetve féldinamikus módon a PTSS Pax pályaudvari utastájékoztató (ld. alább), manuálisan a Visual Screen pályaudvari utastájékoztató rendszerek számára megoldottak. TRS Értékesítési és szolgáltatási modul A modul helyfoglalási és jegyelővételi értékesítési szolgáltatást biztosít, publikusan internetes felületről érhető el.

29

4.1. ábra: E-jegy vásárlási felület a Tisza Volán weboldalán (www.tiszavolan.hu).

A TRS modul a Forrás-SQL vállalatirányítási rendszerhez integrált kapcsolattal rendelkezik. A TRS modulban előzőleg adminisztrátor által az értékesítésbe bevont járatokra van lehetőség jegyet vásárolni. A Tisza Volán Zrt. kijelölt távolsági (helyközi) járataira igen, de nemzetközi járataira nem vásárolhatnak az utasok menetjegyet. A járatokra előzetesen az értékesítésbe bevont férőhelylimitet kell meghatározni. A modul által biztosított vásárlási funkciók az alábbiak: jegy elővétele; ülőhely foglalás, csak a kiinduló állomástól; a jegyelővétel visszavonása; a jegy módosítása, legalább 24 órával az indulás előtt.

30

4.2. ábra: Elővételben vásárolt menetjegy mintája a TRS rendszerben.

Szervertechnológiája a Forrás-SQL-lel megegyezően Microsoft Windows Server 2008 és Microsoft SQL Server 2005 adatbázisszerver. Utastájékoztatás A helyközi és távolsági közlekedést érintően jelenleg az alábbi rendszerek üzemelnek: pályaudvari utastájékoztatás: o Visual Screen lokális munkaállomásokról üzemelő utastájékoztató rendszer, adattárolása Microsoft Office platformon és XML fájlokban történik. Kapcsolata a vállalatirányítási rendszerhez nem automatizált, manuális beavatkozással megoldott.

31

o PTSS Pax lokális munkaállomásokról üzemelő utastájékoztató rendszer (gyártó: New Line Technologies Kft.), adattárolása Microsoft Office platformon és XML fájlokban történik. Kapcsolata a vállalatirányítási rendszerhez web szerviz alapú, integrált, automatizált kapcsolat.

4.3. ábra: PTSS utastájékoztató képernyője.

járműfedélzeti utastájékoztatás: o Mobitec vizuális utastájékoztatási megoldás, saját szerkesztő célszoftverrel rendelkezik (Microsoft Windows környezetben), egyedi formátumú fájlok tárolásával működik. A kijelzők ICU400 (17 db), illetve ICU600 (1 db) vezérlővel ellátottak. A Tisza Volán menetrendszerinti nemzetközi járatain, járműfedélzeten statikus, külső utastájékoztatási eszközökkel rendelkezik. Járműveiken gépi hangos utas tájékoztató rendszert nem üzemeltetnek. Az autóbusz vezetőknek lehetősége van hangosító berendezésen keresztül az utasokat tájékoztatni a járattal kapcsolatos információkról (várakozás idő, tovább indulás időpontja, következő megálló hely neve, stb.), a rendszer nem automatizált, azaz teljes mértékben emberi tényezőtől függ, az információnyújtás pontossága, folyamatossága és minősége nem állandó, autóbuszvezetőnként eltérő. A folyamatosan erősödő egyéni közlekedéssel szemben a közösségi közlekedés preferálása szükséges, melyhez elengedhetetlen a pontos, azonnali információszolgáltatás. Ennek érdekében a Tisza Volán Zrt. a forgalomirányítás és az utazástájékoztatás területén a Dél-alföldi régió közlekedési társaságaival – Bács Volán Zrt., Körös Volán Zrt., Kunság Volán Zrt., - olyan regionális szintű forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer megvalósítását tűzték ki célul, amely a közösségi közlekedés fejlesztése révén magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítva elősegíti a közösségi közlekedés vonzóbbá tételét és az utazó közönség megtartását a nemzetközi közlekedésben is. Menetrendi kereső A Tisza Volán weblapja a szolgáltató saját járataira, beleértve a helyközi, távolsági és nemzetközi járatait menetrendi kereső felületet biztosít (4.4. ábra).

32

4.4. ábra: A Tisza Volán menetrendi keresője (www.tiszavolan.hu).

Transmodel adattár A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedési Módszertani Központjának feladatai között szerepel a közösségi közlekedés megrendelői feladatainak biztosításához szükséges, egységek elvek szerinti, szabványokon alapuló alapadatbázisok elkészítése, minősítése és folyamatos üzemeltetése. Tekintettel arra, hogy a ROP forrásokból megvalósított rendszereknél alapkövetelmény volt a Transmodel adatbázis egységes magyar adoptációjának megfelelő kivitelezés, így ez a megoldás biztosíthatja a leghatékonyabb megoldást e projekt lebonyolításra. A folyamatos adatfrissítés és üzemletetés 5 évig biztosítandó a nyertes pályázók részéről, így a menetrendi adatok esetében a naprakészség biztosítása folyamatosan biztosítható. A központi szolgáltatások sorában elérhetővé válik rövid időn belül a TransXchange és SIRI szolgáltatások is, melyek biztosítják a résztvevő társaságok közötti menetrendi adatok cseréjét, valamint az utazóközönség részére a járművekkel kapcsolatos on-line forgalmi adatokat is 4.2.3.

SzKT A Szegedi Közlekedési Kft. nem rendelkezik integrált vállalatirányítási rendszerrel. Különálló célszoftverrel rendelkeznek: a személyzetvezényléshez; a járműfenntartás tervezéséhez; forgalomirányításhoz. A menetrendtervezési feladatok Microsoft Office platformon történnek. Az integrált vállalati információs rendszer koncepcionális kidolgozása folyamatban van. Az ebben a tanulmányban megjelenő követelmények ismeretében javasolta készülő koncepcióba integrálás elvégzése is. 33

Jegyértékesítés Az SzKT pénztáraiban, jegykiadó automatákban és a weboldalán található webboltban lehet jegyeket, bérleteket vásárolni. A weboldalon azonban a minimálisan megrendelhető áruérték 13.500 Ft, ami azt jelenti, hogy az oldal elsősorban nagy tételben, vagy nagy értékű (féléves, éves bérletek) cikkeket vásárló vevők igényeinek kielégítését célozta meg.

4.5. ábra: Az SzKT online jegyértékesítő szolgáltatása (www.szkt.hu).

Online utazástervezés Jelenleg országos Volán menetrendi keresőrendszer működik a Volán társaságok koordinációjában a http://ujmenetrend.cdata.hu/uj_menetrend/volan/index.php oldalon. Ezen oldalon az országos, regionális, elővárosi szolgáltatásba tartozó minden járat megtalálható és a folyamatos adatfrissítése is megoldott. A keresőrendszer biztosíthatja az integrált helyközi és helyi menetrendek kezelését is (http://menetrend.korosvolan.hu/). Az országos keresőrendszer úgy került kialakításra, hogy tudja kezelni a címtől-címig kereséseket is, mely megvalósítandó célként szerepel a jelenlegi projektben is.

34

Szeged helyi közlekedésében a Szegedi Közlekedési Kft. és a Tisza Volán közös térképes utastájékoztatást is működtet a szegedkozlekedes.hu oldalon, melyet a New Line Technologies Kft. Transmodel-alapú motorján alapszik. Újabb szolgáltatási területek és szolgáltatók bevonása technológiailag nem korlátozott.

4.6. ábra: Szeged helyi közlekedésének online utazástervezője (www.szegedkozlekedes.hu)

35

4.2.4.

MÁV-Start A magyar nemzeti vasúttársaság információs rendszereiről a tanulmány lezárásának időpontjáig nem állt rendelkezésre adatszolgáltatáson alapuló információ. A MÁV-Start weboldalán az alábbi információk és szolgáltatások érhetőek el: a vonalhálózaton érvényes menetrendi kereső; térképes vonatinformációs rendszer (helymeghatározás és becsült késések feltüntetése) jegyelővétel otthoni jegynyomtatás

4.2.5.

SuboticaTrans A szabadkai autóbuszos szolgáltató integrált vállalatirányítási rendszerrel nem rendelkezik. A tervezési és üzemeltetési feladatokat önálló célszoftverekkel végzik. A vállalat weboldalán menetrendi tájékoztató érhető el, három nyelven (szerb, angol, magyar).

4.7. ábra: Menetrendi információ a SuboticaTrans weboldalán (www.sutrans.rs).

2012. decemberében került beindításra a vállalat új e-ticketing rendszere (SuBus, szállító: D-Logic), melynek összetevői: adminisztratív vállalatirányítási háttér, GPRS kommunikációs csatorna, pályaudvari értékesítési eszközök, pályaudvari és megállóhelyi önkiszolgáló jegykiadó készülékek, járművezetői jegykiadó terminálok, járműfedélzeti kártyaleolvasó készülékek, internetes értékesítési felület, Android operációs rendszeren futó mobilalkalmazások. A rendszer ezen felül több, nem az értékesítéshez kapcsolódó modult is magában foglal: forgalomirányítási és flottamenedzsment központ, 36

járműfedélzeti utastájékoztató elemeket, dinamikus információkkal, járműfedélzeti flottamenedzsment eszközök, pályaudvari utastájékoztató elemeket, dinamikus információkkal. A SuBus rendszer leírása (forrás: www.subus.rs) Az új személyre szabott havi bérletek és tiszteletbeli menetjegyek előfizetéses menetjegyek, melyek rendelkeznek a felhasználó személy fényképével és egyéb adataival. A személyre szabott menetjegyek közül a dolgozói bérletek, diákbérletek és nyugdíjas bérletek havonta töltendőek és korlátlan számú utazást tesznek lehetővé a kijelölt vonalon. A tiszteletbeli menetjegyek egy évig érvényesek és korlátlan számú utazást tesznek lehetővé az összes városi vonalon. Az elektronikus pénztárcák nem személyre szabottak, ezáltal sem fényképet, sem személyes adatokat nem tartalmaznak. Ezek korlátlan ideig érvényesek és tetszés szerinti pénzösszegekkel tölthetőek az arra kijelölt árusító helyeken, valamint automata berendezés útján. A már előzőleg feltöltött pénzösszeg visszaigénylése nem lehetséges. A menetjegyek a következő árusító helyeken válthatók ki: A szabadkai autóbusz állomás jegypénztárán; a SuboticaTrans utazási irodájában; a SuboticaTrans ’’Tesla-telepi’’ kirendeltségében; valamint a SuboticaTrans ’’zorkai’’ kirendeltségében. A vásárlás menete: A menetdíjtermék (menetjegy) kiválasztása; Személyi okmányok igazolásával az utas adatainak felvétele; Fényképkészítés vagy hozott fénykép szkennelése; A menetjegy kidolgozásának költsége az éppen aktuális függvényében alakul; Személyes adatok alapján a menetjegy nyomtatása; Menetjegy aktiválása a rendszerben.

árjegyzék

A menetjegyek használata: Az utazások alkalmával minden menetjeggyel kötelező a rendszerbe való be- és kijelentkezés, ami az első ajtón történő felszálláskor (úgynevezett „CheckIn“ művelet), valamint a középső, vagy a hátsó ajtók valamelyikén történő leszálláskor (úgynevezett „Check Out“ művelet) az autóbuszokban elhelyezett elektronikus érzékelőkkel lehetséges. Maga a művelet pár lépésből elvégezhető: Az első ajtón történő felszálláskor a menetjegyet az elektronikus érzékelőkhöz kell illeszteni. A berendezés ellenőrzi a jegy hitelességét. 37

Amennyiben a menetjegy hiteles, illetve elegendő pénzösszeggel van ellátva, a berendezés hang- és zöld fényjelzés által értesíti a felhasználót a sikeres bejelentkezésről. Elektronikus pénztárcák használata esetén abból a célból, hogy az utasok leszálláskor elvégezzék a kijelentkezési műveletet, és ezáltal fontos utazási információk gyűjtését tegyék lehetővé, a rendszer bejelentkezéskor a tényleges menetdíjnál többel terheli meg a kártyát (legfeljebb a menetdíj feléig terjedő összeggel).

4.8. ábra: Elektronikus kártya érvényesítése leolvasó készülékkel (forrás: www.subus.rs).

A különbözetet kijelentkezéskor az utas visszakapja, így érdekeltté válik a kijelentkezési művelet végrehajtásában. A kártyán rendelkezésre álló összeg bizonyos mértékű negatív tartományt is megenged, olyan esetekre, amikor az utas pontosan a menetdíjnak megfelelő összeggel rendelkezik. Ha az utas nem jelentkezik ki, 3 kijelentkezés nélküli utazás után a kártya letiltásra kerül, és ügyintézés keretében kell a tiltást feloldani. Szabványos interoperabilitási felület a rendszernek nem része, azonban a tanulmány lezárásának időpontjáig adatszolgáltatáson alapuló teljes körű rendszerdokumentáció nem állt rendelkezésre. Az információs rendszer Apache webszerveren, MySQL adatbázisszerveren, PHP programozási platformon működik. A funkcionális architektúrát elektronikus formában, mellékletben csatoltuk. 4.2.6.

Szerb Vasutak A szerb nemzeti vasúttársaság információs rendszereiről a tanulmány lezárásának időpontjáig nem állt rendelkezésre adatszolgáltatáson alapuló információ.

4.2.7.

Magánszolgáltatók Szerbiában több, mint 200 autóbuszos magánszolgáltató működik. Ilyen tagoltságú szolgáltatói hálózat esetén a helyzetfeltárás nem vezet meghatározó eredményre. Az adatkapcsolatok átgondolt definiálásával, és a szabályozás kialakításával kell 38

megteremteni az interoperabilitás feltételeit, melyhez a szolgáltatók saját erőforrásaik és piaci céljaik függvényében alkalmazkodhatnak, és fejlesztett adatszolgáltatással kapcsolódhatnak. 4.2.8.

Szerb központi adatbázis Szerbia autóbuszos közlekedését szabályozási oldalról a Szerb Közlekedési Minisztérium, szakmai felügyeleti oldalról a Szerb Kereskedelmi Kamara, és annak Közlekedési Szakegyesülete koordinálja. Autóbuszos szolgáltatás beindítását általános szállítmányozási feltételek szabályozzák, a szolgáltatás beindítása, megváltoztatása regisztrációs folyamathoz kötött, melyet papíralapon adminisztrálnak. A helyközi menetrendekben a jóváhagyott viszonylatokra egy évre, nemzetközi viszonylatokon 5 évre adják ki a szállítmányozási engedélyt. A nemzetközi viszonylatok menetrendjét a Szerb Közlekedési Minisztérium honlapján teszi közzé. A tanulmány készítésének ideje alatt az internetes link sajnos nem működött.

4.3. Országos stratégiai ITS struktúrák illeszkedési pontjai 4.3.1. Országos Transmodel adatbázis A Közlekedéstudományi Intézet Közlekedés Módszertani Központ (KTI-KMK) felügyelete alatt a hazai Volán-társaságok menetrendi adatainak integrálására irányuló megoldás fejlesztése zajlik. A rendszer tervezett feladatai: Hálózati adatok integrált kezelése Menetrendi adatok integrált kezelése A rendszer adatcseréjét az Egyesült Királyságban szakági szabvány TransXChange(TXC) XML-alapú, a Transmodel adatmodellt kiterjesztő adatcsere formátumával tervezik biztosítani. Az üzembe helyezett integrált rendszernek képesnek kell lennie a KTI-KMK rendszere felé történő adatszolgáltatásra. Mivel az integrált rendszer kommunikációját szabványos adatcsere-interfészeken tervezzük, ez pluszfeladatot a rendszer számára fejlesztési oldalon nem generál. A KTI a hálózatot és annak alaptérképét szolgáltatóval kívánja karbantartatni, akinek szolgáltatása a hálózati alaptérkép felméréséből, a térképi adatok összerendezéséből, kezelése, a kapcsolódó rendszerek auditálásából áll, valamint biztosítja a menetrendi adatok lekérdezhetőségét TransXChange felületen keresztül.

4.3.2.

Országos utazástervezők A magyar országos autóbusz menetrend útvonaltervezője (www.menetrendek.hu) azon nemzetközi járatok menetrendjét is tartalmazza, melyeket a Volán társaságok az adatfelküldéseikben szerepeltetnek (pl. Budapest-Subotica járat). A ponttól-pontig útvonalkeresés esetében azonban a külföldi célpontokra keresésé jelenleg még nem működik. 39

A MÁV-Start útvonaltervezője (www.mav-start.hu)Szeged - Horgos - Szabadka viszonylatában tartalmazza az aktuális vonatokat. Az interneten elérhetőek privát fejlesztésű útvonaltervezők is (4.9. ábra). Szeged Szabadka viszonylatban dolgozó útvonaltervezőt nem találtunk.

40

4.9. ábra: Privát online útvonaltervező tömegközlekedési útvonaltervezéssel (www.utvonalterv.hu).

4.3.3.

Központi elektronikus jegyrendszer regisztrációs szolgáltatás (ITSO regisztrációs szolgáltatások) Az ITSO (Integrated Transport Smartcard Organisation), az egyesült királysági székhelyű Integrált Közlekedési Intelligens Kártya Szervezete, amelynek ITSOTS1000 szabványrendszere szolgáltatja a módszertani alapot a hazai interoperábilis ITS rendszerekhez. A szabvány alkalmazásához szükséges feladatokat a KTI-KMK végzi el az alábbi szolgáltatások keretein belül: ITSO Shell regisztráció: ITSO alapú elektronikus jegykezelés megvalósításhoz szükség van az ITSO héjalkalmazás (shell) bejegyzésére, amely az ITSO termékek számára biztosítja azok tárolási helyét. ITSO IPE regisztráció: Ez a szolgáltatás az elektronikus jegyrendszerbe bevont díjtermék típusok (ITSO Product Entities), díjtermékek ITSO-nál történő regisztrációját foglalja magában. ITSO szolgáltatói regisztráció: közösségi közlekedési szolgáltató társaságok ITSO tagságának intézése. Ez magában foglalja a kezdeti regisztrációt és az időszakos tagság meghosszabbítást. SAM modulok szállítása, ISAM modul beszerzés Az elektronikus jegyrendszerbe bevont eszközök biztonságos azonosítása úgynevezett SAM (Security Authentication Module) modulok felhasználásával történik, amelyeket az ITSO-tól kell beszerezni. Ezt a közösségi közlekedési szolgáltatók és ITS megoldásszállítók a KTI-KMK közreműködésével tudják intézni. Tranzakciókezelőközpont szolgáltatás A KTI-KMK látja el az operatív tranzakció kezelő központ funkciókat. Ez az ITS rendszerekben keletkező online tranzakciós adatok HOPS által el nem végzett feldolgozási feladatait jelenti, ami biztosítania az adatok térbeni és időben leképezését, akár valós időben is.

41

Központi EKM (eszköz- és kártyamenedzsment) szolgáltatás Tiltó- és akciólista kezelés Az intelligens közlekedési rendszerekhez kapcsolódó elektronikus díjhordozók (pl. bérlet) vonatkozásában az elveszett, ellopott, illetve más okokból letiltandó példányokról és ezekkel kapcsolatos intézkedésekről a KTI-KMK központi nyilvántartást vezet. Az így tárolt és kezelt aktuális információkat és szükséges akciókat a központi rendszer időszakosan továbbítja a szolgáltatói rendszereknek és onnan fogad is adatokat. Kártyamenedzsment szolgáltatás A kártyamenedzsment szolgáltatás a közlekedési médium (kártya) közlekedési rendszerben való bekerülését, biztonságos működtetését és az életciklus végén a rendszerből történő kivonását biztosítja. A NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) üzembe állításáig a KTI-KMK fogja üzemeltetni mindazon folyamatokat, infrastruktúrát, erőforrásokat, amelyek a szolgáltatás fenntartásához szükségesek. Eszközmenedzsment szolgáltatás A KTI-KMK által üzemeltetett központi rendszer(ek)hez csatlakozó és SAM modullal rendelkező kapcsolódó eszközökről (pl. POST terminál) szintén központi nyilvántartást vezet, és azt folyamatosan aktualizálja. Az eszközök vonatkozásában, hasonlóan a díjhordozókhoz, az elveszett, ellopott, illetve más okokból letiltandó eszközökről és ezekkel kapcsolatos intézkedésekről akció és tiltólistát készít és kezel. Alkalmazás menedzsment A KTI-KMK az által üzemeltetett központi rendszer(ek)hez csatlakozó szolgáltatói intelligens közlekedési rendszerekről, alrendszerekről is központi nyilvántartást vezet, amit szintén folyamatosan aktualizál. Kommunikációs interfészek A központi ITS rendszerek egyéb, nem közlekedési szolgáltatói rendszerekhez is kapcsolódhatnak, amelyek megvalósulásához a KTI-KMK kommunikációs interfészeket biztosít. Ilyen a kialakítás alatt lévő NEK-hez (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) való adatkapcsolati pontok szolgáltatása: A NEK kártya és alkalmazás regisztrációjához szükséges adatok biztosítása az ITSO HOPS adatainak felhasználásával. NEK tiltólisták fogadása és egyesítése a közlekedési kártya tiltólistáival – a NEK rendszerének felállásakor biztosított funkció. A közlekedési kártyarendszer tiltólistájának továbbítása a NEK rendszerébe – a NEK rendszerének felállásakor biztosított funkció. Megszemélyesítő állomások NEK minősítésének biztosítása.

42

4.3.4.

Elektra Hungária hely és díjszabás azonosító rendszer szolgáltatás Az ELEKTRA Hungária 3.0 az ELEKTRA Hungária 2.2/2.3 elektronikus jegyrendszer koncepcióban definiált, jelenleg Magyarország területén alkalmazott közforgalmú személyszállítási azonosító rendszer alapján épül fel. Ez a szolgáltatás magában foglalja az: EH3 hely- és szolgáltatás azonosítók kezelését; EH3 alkalmazott díjtermék csoportok ITSO formátumra történő leképezését, ezek kezelését; EH3 kedvezmények logikai leképezését a jelenleg hazánkban alkalmazott szociális kedvezmények alapján; Az EH3 azonosító rendszer tartalmazza továbbá az szükséges hely-, szolgáltatás- és egyéb azonosítók generálását, nyilvántartását; Valamennyi nyilvántartott EH3 adat elérhetőségét és szolgáltatását.

4.4.

Helyzetelemzés összefoglalása A meglévő rendszerek vizsgálatára alapozva a következő megállapításokat tehetjük: az érintett régióban működő szolgáltatók saját vállalatirányítási informatikai rendszerei eltérő fejlettségi szintet képviselnek, az integrált vállalatirányítási rendszer megléte sem tekinthető adottságnak; a szolgáltatók saját hatáskörében, helyi és helyközi közlekedésben kialakultak és működnek a nagy létszámú célcsoportnak szánt online szolgáltatások (utazástervezők, jegyértékesítés); ezen online szolgáltatások között a szolgáltatófüggetlenség foka egyelőre alacsony, az utasnak több szolgáltató kínálatának megismeréséhez többnyire több információs forrásból kell tájékozódnia; a dél-alföldi régiós Volán-társaságok együttműködése a vállalatirányítási rendszerek szintjén is megkezdte az interoperabilitás korlátainak lebontását; a különböző informatikai megoldások egyedi fejlődési útvonalon érték el mai állapotukat, így képességeik, fogalomrendszerük, architektúrájuk is heterogén képet mutat; a piaci megoldásokra jelenleg kevés szabályozás van hatással, így egyedi döntések mellett fejlődnek tovább; a közlekedési rendszerek teljesítményéből fejlesztésre fordítható források behatároltak, a nemzetközi forgalmat kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése a forgalom megnövekedéséig nem kifizetődő.

43

5. Megvalósítási javaslatok 5.1.

Átfogó célrendszer Tanulmányunkban az átfogó célrendszert a helyzetelemzés eredményeként leírt összefoglaló helyzetképből továbbgondolva a következő szempontokban fogalmazzuk meg: olyan rendszerstruktúrát kell kialakítani, amely közép- és hosszútávon csökkenti a közlekedési informatikai fejlesztés költségeit; a rendszerstruktúra támogassa új szolgáltatók belépését a szolgáltatói körbe; meg kell őrizni a jelenleg meglévő vállalatirányítási rendszerek használhatóságát; meghatározandóak azon interoperabilitási pontok (interfészek), melyekhez az önálló informatikai fejlesztések kapcsolódni tudnak; a szolgáltatások szintén ezen interfészeken keresztül kapcsolódjanak a meglévő rendszerelemekhez.

5.2.

Az integrált rendszer szintjén jelentkező koncepcionális elemek A legmodernebb rendszerarchitektúrák nagy, integrált rendszerek helyett laza, szabványos interfészekkel összekapcsolt szolgáltatás-orientált architektúrákban (Service-Oriented Architecture, SOA) gondolkoznak. A SOA kialakítás előnyei: Meghatározhatóak a különböző szolgáltatások, melyeket a szolgáltatás teljesítéséért felelős elemek a legmagasabb szinten képesek elvégezni. Az önálló elemek innovációs potenciálja nagy, és a többi együttműködő elem működésének veszélyeztetése nélkül képesek önállóan fejlődni. Integrált rendszerek esetében az innovációs potenciál a kibocsátási ciklus terjedelme miatt kisebb. A SOA architektúra jól skálázható, maximalizálja a rendszerek közötti együttműködést (interoperabilitást), ugyanakkor nem korlátozza új technológiák, feladatok megjelenését a teljes rendszerben a korábbi elemek veszélyeztetésével. Új rendszerelem belépése a jól definiált interfészek miatt minimális belépési költséggel bír. A szabványos kommunikációs felületek miatt a meglévő rendszerelemeken fejlesztési költség nem jelentkezik. A logikai adatmodell szintjén a Transmodel szabványtól való eltérés nem indokolt. A közlekedési szektor jövőbeli informatikai költségeit jelentősen csökkenti, ha egyre több rendszer kezeli ugyanazt a fogalomrendszert, így együttműködésük összehangolása is egyszerűsödik.

5.2.1.

Platformstruktúra A közös feladatokra tervezett integrált informatikai rendszer és a közösségi közlekedési szolgáltatók vállalatirányítási rendszerei között elhatárolást alakítunk ki. 44

Az adatcsere szabványosított interfészeken keresztül történik, mind az integrált rendszer és a vállalatirányítási rendszerek, illetve a szolgáltatási modulok között. A megvalósított szolgáltatások a vállalatirányítási rendszerekre való közvetlen ráhatás nélkül, az integrált rendszerrel kommunikálva végzik el feladataikat.

Szolgáltatások

Szolgáltatások

Integrált információs rendszer

Vállalatirányítási rendszer

Vállalatirányítási rendszer

Vállalatirányítási rendszer

5.1. ábra: Az integrált közlekedésmenedzsment információs rendszer rendszerkapcsolatai.

A kialakítás előnyei: Új vállalatirányítási rendszer és/vagy adatforrás beépítése a rendszerbe alacsony belépési költséggel jár; Minden egyes újabb belépővel a szolgáltatások fenntartásának fajlagos költségei csökkennek; A szolgáltatások az újabb belépők számára azonnal rendelkezésre állnak. Az integrált informatikai rendszer számára létrejövő feladatok: Integrátor funkcionalitás az azonos objektumokat leíró, különböző adatforrásoktól származó adatközlések egyesítésére. Jogosultsági körök kezelése a vállalatirányítási rendszerekből, illetve a szolgáltatásokból érkező adatszolgáltatásokban megjelenő információk hozzáférhetőségének és frissítésének elbírálásához. Az adatokban keletkező eltérések, mérési és pontossági hibák (pl. téradatoknál) pontosítása. 5.2.2.

Együttműködő rendszerek architektúrája A különböző rendszerek együttműködését szemlélteti az alábbi ábra:

45

Online utazástervező

Valósidejű ITS szolgáltatások (OBU, utastájékoztatás)

TXC GTFS

SIRI

E-ticketing szolgáltatások

Szolgáltatás-kiszolgáló réteg Integrációs és validációs réteg

adatbázis

Adatszolgáltatás-fogadó réteg

SIRI

TXC

GTFS

Adatszolgáltató és vállalatirányítási rendszerek 5.2. ábra: A nemzetközi adattár platform kapcsolatrendszere.

Az adatszolgáltató (többnyire vállalatirányítási /ERP/) rendszerek a közös adatbázishoz szabványos SIRI, TransXChange felületen kapcsolódnak, kétirányú adatkapcsolattal: a külső szolgáltatások által rögzített adatok (pl. e-ticketing folyamatok vásárlási adatai) visszaolvasására, illetve az ERP rendszerben keletkezett menetrend-tervezési, járműkövetési és forgalomirányítási adatok szolgáltatására. A közös adatbázist kezelő rendszer az adatszolgáltatásokat egy integrációs és validációs rétegen keresztül kezeli: a beérkező adatokat a meglévő adattartalommal összeveti, és egy (opcionális) érvényesítési folyamatot is végrehajt, mielőtt az adatok az adatfogyasztó szolgáltatások számára elérhetővé válnak.

46

5.2.3.

A SIRI interfész támogatása Az integrált közlekedésmenedzsment szoftverhez megvalósítandó funkcionalitásként az alábbi SIRI modulok támogatását javasoljuk: SIRI modul

5.2.4.

Adatfogadóként

Tervezett menetrend

SIRI PT

X

X

Várható menetrend

SIRI ET

X

X

Megállóhelyi tájékoztatás

SIRI ST/SM

X

Járműkövetés

SIRI VM

X

X

Átszállás biztosítás

SIRI CT/CM

X

X

Általános üzenetküldés

SIRI GM

X

Berendezés megfigyelés

SIRI FM

Esemény adatközlés

SIRI SX

X

X

Integrátor funkcionalitás Integrátor funkcionalitás alatt a különböző adatszolgáltatásokban foglalt adatelemek egybe vágósági vizsgálatát értjük: pl. ha a területen szolgáltatással rendelkező bármely közösségi közlekedési szolgáltató adatszolgáltatásban ugyanaz a megállóhely szerepel, akkor a rendszernek képesnek kell lennie ezt érzékelni (pl. térbeli pozíció azonossága/közelségi összehasonlítása, vagy az első előforduláskor felhasználói beavatkozás segítségével letárolt összerendelés útján), és az adatszolgáltató rendszerek privát névterében értelmezhető kulcsokat az adatelemhez rendelni (a táblázat fiktív példát mutat). Transmodel adattár azonosító

210

5.2.5.

Adatforrásként

Objektum (itt megállóhely) Szeged, aut. áll.

Elemkulcs az Adatszolgáltató adatszolgáltató rendszer rendszerben Tisza Volán ERP SuboticaTrans rendszere

Elemváltozatkulcs az adatszolgáltató rendszerben

54

10

M00454

V012

Jogosultsági körök kezelése Az adattárat az integrátor funkcionalitás mellett fel kell készíteni annak kezelésére, hogy melyik adatszolgáltató milyen adatelemet hozhat létre, 47

módosíthat, távolíthat el a rendszerből. Továbbá hiteles téradatoknak adott esetben prioritást kell biztosítani. 5.2.6.

Adathibák kezelése A rendszer tekintetében egységes hálózatkezelést szükséges megvalósítani, így a több társaság által is használt megállóhelyeket egy pontként szükséges a közös rendszerben ábrázolni. Az alapadatokat elsődlegesen mindig az adott megállóhelyet karbantartó vállalattól vesszük át, ehhez illesztjük a többi használó adatát. Belátható, hogy a megállóhelyek térbeli adatainak különböző pontosságú méréseinek eltérései (a ma könnyen elérhető műszaki színvonalon legfeljebb 10 méteres nagyságrendű eltérésekről lehet szó) a felhasználó társaságok számára utastájékozatatási szempontokból kis prioritással bír, hiszen a közlekedési üzemszervezésben és lebonyolításban a térbeli adatok pontossága ebben a rendszerben kis szerepet játszik. A bemérések esetében az utastájékoztatási szempontnál fontosabb szempont a díjszabási szempont, itt már ezen eltérések is túl soknak bizonyulhatnak, ezért a díjszabási közösségben lévő vállalatok, mint a Volán társaságok, esetében az egyes hálózati szakaszhosszok központi egységes kezelése díjszabási szempontból elengedhetetlen. Ezért itt egységes adatbázis fenntartása szükséges, ahol egységes szemléletben történnek a mérések, és minden vállalat ugyanazzal a mért adattal rendelkezik. A határon átnyúló szolgáltatások esetében azonban a díjközösség egyelőre nem elsődleges szempont, így a szerb és a magyar fél azonos adatszerkezetben megállapodva, egymástól függetlenül hozhatja létre a hálózatát. Az átjáró járatok, a másik féltől kapott adatokat használják, hibák esetén a javítás is a másik felet terheli. A magyar oldal az adatokat a KTI Transmodel adattárából adja át. Ez a koncepció biztosítja az egységes hálózatot, ahol minden pontnak pontosan egy térbeli referenciája (koordinátája) van. A bemért pontokon felül fontos szempont, hogy a menetrendi adatok esetében a térbeli vonalvezetési hibák is kiszűrésre kerüljenek (pl. megálló sorrend, megálló irány felcserélése). Az adatoknak a KTI Transmodel adattárába való betöltése során a térbeli hibákat tartalmazó hibalista előáll, így e hibák is kijavíthatóak megfelelő térinformatikai eszközrendszer segítségével.

5.2.7.

A platform megvalósítás változatai A megalapozó stratégiai tanulmány adataira hivatkozással látható, hogy határon átnyúló utasforgalom töredéke az országhatáron belüli utasforgalmaknak, így a határon átnyúló forgalmat kiszolgáló rendszerek költséghatékony megoldása az országhatáron belüli forgalmat is bonyolító rendszerekbe való belépés. 48

A fentiek alapján a szóba jöhető rendszerek: A KTI-KMK országos Transmodel-adattár rendszere A Tisza Volán és partnerei regionális Transmodel-adattár rendszereA központi adattár előnye, hogy a különböző társaságoknál is azonos alapokra épül, egységes a hálózatkezelése, a megállóhelyek azonosítása, és az adatfrissítések is azonos módon és követelmények szerint történnek meg. Az országos rendszerhez való csatlakozás további előnye, hogy a régióba/ból közlekedő társaságok menetrendi adatai is naprakészek lennének, mert ezek feldolgozás és frissítése is automatikus, nem igényelne többletmunkát a régiós társaságoktól az adatok beszerzése és szerkesztése. Átmenetileg, – mely kockázatokat hordoz magában a projekt sikeressége szempontjából – alternatív megoldásként a regionális Transmodel-adattár szoftverének egy önálló példánya alkalmazható. Ebben az esetben a nemzetközi adattár és a regionális adattár között automatizált adatkapcsolat (TransXChange és SIRI alapú) létrehozása szükséges.

Nemzetközi Transmodel adattár

SIRI TXC

Regionális Transmodel adattár 5.3. ábra: A regionális és nemzetközi adattár kapcsolata.

A két adattár összevonására, a közös platformra épülő szolgáltatások megteremtésére kell törekedni ebben az esetben, azonban ez a megoldás nem javasolt a projekt megvalósítása során. Amennyiben ez a változat kerülne megvalósításra, akkor teljesítendő feltétel a nemzetközi adattárs számára a KTI-KMK országos Transmodel-adatbázis felé garantált adatszolgáltatási kapcsolat is. A központi rendszerhez rendelt feladatok elsősorban állami megrendelői motivációjú és kontrolling feladatokra fókuszálnak jelenleg is. Amennyiben a rendszerhez érkező tranzakciók (beleértve értékesítési feladatokat is) műszaki (szabványok útján specifikált) feltételei jól definiáltak, az egyes szolgáltatók hatékony gazdálkodás mentén tudják megszervezni saját tervezési, forgalomszervezési, operatív, utastájékoztatási és egyéb üzleti folyamataikat, és a magas szintű megrendelői érdekek kiszolgálása is megoldott.

49

5.3. Projektelemek részletezése 5.3.1. Közös menetrendi adatbázis A közös menetrendi adatbázis létrehozásához az integrációba bevont szolgáltatók informatikai rendszeréhez meg kell valósítani a TransXChange / SIRI alapú adatszolgáltatást. A közös menetrenden alapuló lekérdezéseket ugyanezen interfészek biztosítják. A lekérdezés eredményei alkalmazhatóak tervezési, elemzési és kontrolling feladatokban egyaránt.

Transmodel adattár (közös menetrendi adattartalommal) TXC SIRI GTFS

gyakoriság időhorizont

Adatszolgáltató és vállalatirányítási rendszerek

5.4. ábra: A közös menetrendi adattár rendszerkapcsolatai és paraméterei.

A több szolgáltatós környezetre vonatkozó adatkomponenseket a Transmodel-adattár tartalmazza. Az adattár oldalán többletfejlesztési feladat a többnyelvű információtartalom kezeléséből adódik, meg kell teremteni a többnyelvű információtartalom kezelését. Az adatszolgáltatás fontos minőségi paraméterei a gyakoriság (milyen gyakran történik egyirányú adatszolgáltatás) és az időhorizont (hány nappal előre kell legalább érvényesnek lennie a közölt menetrendnek). Ezeket a paramétereket a közös szolgáltatási színvonalat meghatározandó, együttműködési megállapodásokban javasoljuk rögzíteni. Az újonnan belépő informatikai adatszolgáltató rendszerek egyértelmű azonosítását, térképi adataik megfelelő koordinátarendszerbe való transzformációját biztosítani kell. 5.3.2.

Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások A közösségi közlekedési rendszer színvonalának meghatározó eleme az átszállási kapcsolatok minősége. Az átszállások minőségének biztosítása (járatok hangolása távolsági és regionális hálózati elemekhez, illetve helyi környezetben, főbb csomópontokban és de centrumokban) és ellenőrzése a hálózattervezés kiemelt feladata.

A tervezés során vizsgált átszállási kapcsolatok csoportosítása minőségi szint szempontjából: Garantált átszállási kapcsolatok:Olyan stratégiai kapcsolatok, amelynek során az átszállási kapcsolatot utastájékoztató információhordozókon (pl. 50

nyomtatásban meghirdetett módon) meghirdetve közzéteszik. Jellemző előfordulási helyük a távolsági, regionális és helyi közösségi közlekedési hálózat közös (pl. intermodális) csomópontjai. További ismertetőjegy a bevárás szerinti közlekedés: a jelentősebb hálózati elemen közlekedő járat késése a kapcsolódó járat indulását is befolyásolja. Az átszállási kapcsolat meghiúsulása vagy megszűnése legtöbb esetben a közösségi közlekedési hálózaton elfogadható színvonalú eljutás létrejöttének meghiúsulását is jelenti. Szervezett átszállási kapcsolatok: Olyan átszállási kapcsolatok, melyek kialakult hálózaton előre látható módon, vagy historikus felmérésekkel alátámasztva jelentős forgalmat bonyolítanak. Az átszállási kapcsolat minőségét a kapcsolódó viszonylatok járatsűrűsége határozza meg, kölcsönös bevárás nem jellemző. Az átszállási kapcsolat meghiúsulása időbeli veszteséggel és színvonal-csökkenéssel jár, amely azonban az elfogadható szintet (szemben a garantált kapcsolat meghiúsulásával) eléri. Eseti átszállási kapcsolatok: Kisforgalmú, nem jelentős átszállási kapcsolatok, melyek kialakítása alacsony prioritással bír a tervezés során. A tervezett rendszer feladata kiemelten a garantált átszállási kapcsolatok biztosítása, valamint a szervezett átszállási kapcsolatok minél szélesebb körű elérhetővé tétele. Az átszállásokra vonatkozó adatkomponenseket a regionális Transmodel-adattár tartalmazza, így az adattár oldalán többletfejlesztési feladat nem jelentkezik. Az átszállások kezelése két fázisban jelentkezik: tervezési fázisban, lebonyolódási fázisban. Tervezési fázisban a feladat az átszállási kapcsolatok adminisztrációja: az átszállási pontban bevárás céljából eltöltött megállóhelyi várakozás tervezett és maximális ideje, az átszállás garantáltságának megjelölése (nem garantált esetben a jármű nem várja be a másik járatot). Lebonyolódási fázisban az átszállások kezelését a járműkövetési információkra alapozzuk. Ha az nem áll rendelkezésre, egyéb kommunikációs csatornákon beérkező információk alapján manuális beavatkozásra lehet szükség. A járműkövetési információkat először a szolgáltató saját vállalatirányítási rendszerébe irányítjuk. Ezután a már meglévő feladatokon túl a nemzetközi Transmodel-adattár felé a járműkövetési információk közül csak a releváns információkat továbbítjuk. Az adattár ezután értesíti a különböző adatfogyasztókat.

51

Valósidejű ITS szolgáltatások (OBU, telepített, internet, mobil)

SIRI

Transmodel adattár (átszállási kapcsolatok adattartalommal) SIRI

Járműkövetés

Szolgáltatói vállalatirányítási rendszer

Manuális információ

5.5. ábra: Az átszállási kapcsolatok kezelésének rendszerkapcsolatai a lebonyolódási fázisban.

Az átszállások biztosításában, ebben a fázisban az alábbi feladatok merülnek fel: A tényleges lebonyolódáson alapuló átszállási információk megjelenítése a járműfedélzeti járművezetői és utastájékoztató rendszerekben; A forgalomirányítás tájékoztatása az átszállási kapcsolatok biztosítása miatt bekövetkező menetrendi eltérésekről. Megállóhelyi, telepített utastájékoztatás megjelenítése Internetes felületek frissítése 5.3.3.

Online többnyelvű multimodális utazástervező Az online többnyelvű multimodális utazástervező létrehozásához a közös menetrendi adatbázisra alapozott szolgáltatás(ok)kialakítását kell elvégezni. A tipikus utazástervező az alábbi lehetőségeket biztosítja a felhasználó számára: kiindulás helyének megválasztása o utca, házszám szerint; o nevezetes hely, intézmény (POI, point of interest) megnevezésével; o közösségi közlekedési megállóhely megnevezésével. érkezés helyének megválasztása a fenti lehetőségekkel megegyezően; az utazás idejének megválasztása o a kiindulási időpont ismeretében; o vagy az elvárt érkezési időpont ismeretében.

52

5.6. ábra: Online utazástervező paraméterei (ujmenetrend.cdata.hu).

Az utazástervező e paraméterek alapján egy vagy több utazási ajánlatot kínál fel a felhasználó számára, mely ajánlatokban részletezi az utazási lánc elemeit (rágyaloglás, megállóhelyi várakozás, járművön töltött menetidők, átszállás honnan-hová, elgyaloglás). Az utazástervezők ezen felül gyakran lehetőséget biztosítanak a választás befolyásolására, paraméterek segítségével, például: átszállások számának minimalizálása; csak alacsonypadlós közlekedés; nem kívánt utazási módok (pl. metró) kihagyása; ha az utazástervező számára rendelkezésre áll tarifarendszer-információ, akkor költségminimumra keresés. Opcionálisan a járműkövetési információk integrálása is elképzelhető, azonban ennek jelentősége, a fejlesztési feladatok nagyságát figyelembe véve, meggondolandó. Az online utazástervező fontos szolgáltatási színvonal paraméterei az alábbiak: milyen gyorsan jelenik meg a frissített információ a meghirdetéstől számítva; az aktuális dátumtól milyen távoli időpontra biztosít garantáltan helyes útvonalajánlatot. Google Transit Hosszabb távon vizsgálandó az online utazástervező egyik pilléreként a Google Transit online kereső felé biztosított rendszeres adatszolgáltatás lehetősége a nemzetközi adattárból a GTFS interfészen keresztül. A Google Transit szolgáltatás aktiválásához az alábbi lépések szükségesek (forrás: http://maps.google.com/help/maps/mapcontent/transit/participate.html): 53

a GTFS adatcsomag elkészítése; az adatcsomag közzététele állandó címzésű HTTP vagy HTTPS protokollal elérhető webhelyen; kapcsolatfelvétel és regisztráció a Google munkatársai segítségével; adatok előnézeti lehetősége a szolgáltató számára (a Google privát felületet biztosít); a Google-lal kétoldalú megállapodás megkötése; élesítés. Saját online utazástervezők A második pillér a szolgáltatói hatáskörben elkészített saját, szolgáltatói logóval ellátott online utazástervező. Ezek tekintetében - szintén a megtérülési szempontokat figyelembe véve - a jelenleg meglévő utazástervezők kiterjesztését javasoljuk, az utazási ajánlatok között a szolgáltató partnerek járatainak megjelenítésével, valamint a többnyelvű felület hozzáadásával. Utóbbiban a magyar-szerb-angol nyelveket támogató megoldásokat kell minimális szolgáltatási szintnek tekintenünk. Figyelembe véve a román határ közelségét és a működési területet, a román nyelv használata további üzleti előnyökkel járhat. 5.3.4.

5.3.5.

ITS alapú real-time információs komponensek Az ITS alapú real-time információs komponenseket a menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások fejezetében (5.3.2) részleteztük. E-ticketing szolgáltatások Magyarországi fejlesztések Az e-ticketing szolgáltatások fejlesztését nem szigetszerű megoldásként, hanem egy nemzeti rendszer részeként javasolt megvalósítani. Magyar oldalon a magyarországi közlekedésért felelős szaktárca koncepciójának megfelelően a Tisza Volán e fejlesztéssel kíván felkészülni az elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetésére vonatkozó megrendelői elvárásainak. A rendszer tervezése során figyelembe kell venni, hogy a magyarországi országos hálózat részét képező megvalósításnál a beszerzendő eszközök tartalommal történő feltöltéséhez, működtetéséhez, üzemeltetéséhez szükséges a központilag kialakított, országosan kialakított rendszerhez való kapcsolódás regisztrációja is. Az elektronikus jegy és bérletrendszerrel szemben támasztott elvárások, melyek egyben a fejlesztés célkitűzései is, az alábbiak: korszerű, XXI. század technológiáját képviselő menetjegy-értékesítési rendszer legyen; jegyértékesítési folyamatok transzparenciája javuljon; megfelelő felsővezetői információk álljanak rendelkezésre;

54

a jegyértékesítéshez kapcsolódó folyamatok manualitását nagymértékben csökkentsék; jegyértékesítési rendszer szervezeti aspektusa átalakításra kerüljön a fejlesztéssel párhuzamosan; javítsa a jegyvásárlás kényelmi feltételeit, sorban állás nélkül, egyszerűen, a vásárlási igényekhez igazítottan, így növelve az ügyfél elégedettséget; egyszerű menetdíj fizetési lehetőségeket biztosítsanak; az utasközönséget pontosabban megismerése, és testreszabott, rugalmas szolgáltatások nyújtása; összességében a szolgáltatási színvonal emelése és az utasok igényeinek magasabb minőségű kiszolgálása. A nemzetközi és a helyközi közlekedésben a fedélzeti és elővételi jegykiadógépek szembeni elvárás, hogy: NAV engedéllyel rendelkezzen; biztosítsa az elektronikus bérlet kiszolgálásához szükséges funkcionalitást; legyen alkalmas az elővételi jegyértékesítési rendszerből érkező adatok fogadására, az adott járatra érvényes elővételi jegylista kezelésére, az utazások regisztrációjával; A fentieken túl biztosítani szükséges az elektronikus jegyek és bérletek utazás közben történő ellenőrzését is, mert a jelenlegi ellenőrzési módszer nem alkalmas ezekre. A fejlesztés megvalósítása során szükséges ilyen mobil (ellenőri) eszköz beszerzése. Az ellenőrzés során az utas által felmutatásra kerülő elektronikus hordozókon megjelenő információk elektronikus úton történő kiolvasásával és megjelenítésével megállapítja az utazási jogosultság érvényességét. Az utasok igényeinek teljesebb kielégítése céljából hasznosnak látszik bizonyos csomópontokon, például autóbusz állomásokon önkiszolgáló, bérletérvényesítő automaták elhelyezése, mellyel az utazni vágyók személyesen érvényesíthetik, feltölthetik bérletkártyájukat. A rendszer működéséhez elengedhetetlen az utaskártyák, valamint azok „perszonalizálását”szolgáló munkaállomások megléte. Az elektronikus bérlet megszemélyesítésekor a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő adatok rögzítése történik meg a kártyán, illetve végtermékként az utas egy használható elektronikus bérletkártyát kap. Az adatok feldolgozása a szolgáltató(k) értékesítési és elszámoló központjában történik, melynek komplex működése érdekében a háttérszolgáltatásokhoz hardver és szoftver elemek beszerzése szükséges. Ezek teszik lehetővé az elszámolások elvégzését, ennek következtében csökken a manualitás, mely az elérendő célok között szerepelt. Ez a rendszer támogatja a kártya előállítást, igénylést, letiltást, módosítást, visszatérítés folyamatait. 55

A magyarországi irányokkal összhangban további kapcsolódás szükséges: A Nemzeti Egységes Kártyarendszerhez (NEK), HOPS: Host Operating and Processing System háttérfeldolgozó rendszer felé

–ITSO

szabványos

5.7. ábra: Az e-ticketing rendszer elemei és rendszerkapcsolatai.

Kapcsolódás az Elektra Hungária rendszerhez Az Elektra Hungária 3.0-ás változatában nemzetközi szervezetek, helyek azonosítására nincsenek azonosító tartományok fenntartva, illetve az azonosító kulcsnak nem része ország-megjelölés. Ily módon az érvényben lévő specifikációhoz a rendszer robusztus kialakítása nem biztosított, az Elektra Hungária rendszer adaptációját nemzetközi közlekedéshez előbb ki kell alakítani. ITSO

56

Az ITSO TS 1000-es szabvány biztosít elegendő funkcionalitást a nemzetközi forgalomban alkalmazható díjtermékek kezeléséhez, így a közös kapcsolódási felületet az ITSO előírások alapján javasoljuk kialakítani. Szerbiai fejlesztések Szerb oldalon a decemberben átadott SuBus rendszer képezheti a nemzetközi viszonylatban is alkalmazott jegy- és bérletrendszer alapjait. Kommunikációs platformjairól információt a tanulmány lezárásának időpontjáig nem kaptunk, így feltételezni kell egyedi megoldások létezését, vagyis a szabványos felületekhez való csatlakozást ki kell fejleszteni. Ezen kívül továbbfejlesztése szükséges a magyar oldalon kiadott utasmédia elfogadásához, és a megfelelő ellenőrzési-érvényesítési és díjtétel-tranzakciók megtételéhez. Az egyes rendszerelemektől elvárt funkcionalitás Az elektronikus jegyrendszerekhez kapcsolódó szolgáltatások informatikai oldalról az alábbi feladatokat és tranzakció-típusokat jelentik: a menetdíj-termékeket befolyásoló paraméterek adminisztrációja o távolságalapú díjrendszer távolságadatainak adminisztrációja o extra szolgáltatások (pl. csomagszállítás, helyfoglalás) adminisztrációja menetdíj-termékek termékskálájának adminisztrációja az elektronikus jegyrendszeren keresztüli menetdíj-termék értékesítés által elérhető járatok körének adminisztrációja o járatonkénti paraméterek (pl. helyfoglaláshoz rendelkezésre álló helyek) adminisztrációja menetdíj-termékek értékesítési folyamatai o eladás  új utasmédia feltöltése / előállítása, paraméter inicializálás  meglévő utasmédia feltöltése, paraméter inicializálás  testreszabás (perszonalizálás) o paraméter átállítás (mely során az ügyfél semmilyen állapotban nem veszti el korábban megvásárolt utazási jogosultságát) o visszavétel o bizonylatolási folyamatok menetdíj-termékek ellenőrzési és érvényesítési folyamatai o jogosultság ellenőrzés  összevetés letiltott utasmédiákkal  paraméter-ellenőrzés o jogosultság jóváhagyás  díjtétel-tranzakció utazás megkezdésekor  díjtétel-tranzakció utazás befejezésekor  kedvezmények jóváírása o jogosultság megtagadás o utasmédia letiltása 57

értékesítési és lekérdezése

igénybevételi

statisztikák

gyűjtése,

rendszerezése,

és

Elektronikus jegykezelésre alkalmas fedélzeti jegykiadó gép Járműfedélzetre telepíthető berendezés; NAV engedéllyel rendelkező pénztárgép; alkalmas legyen a szolgáltató(k) által közlekedtetett menetrendi vonalakon érvényben lévő díjszabás alapján a viteldíj megállapítására, arról nyugta, számla kiállítására; a mindenkor érvényben lévő díjszabás és kedvezményrendszer alkalmazására; a díjszabás változás lekezelésére tartalmazzon fordulónappal történő automatikus átállást; a működéséhez szükséges szakmai adatok (menetrend, díjszabás, kedvezmények) kommunikációjára rendelkezzen technológiai megoldással; a költséghatékony működés érdekében az autóbusz fedélzetén lévő meglévő kommunikációs eszköz igénybevételével végezze a működéséhez szükséges adatkommunikációt; az értékesítési, elektronikus bérletregisztrálási adatokról rendelkezzen elemi adat szintű tárolással, amely a szállítandó Értékesítési és elszámoló központ felé történő továbbítását automatikusan biztosítsa; biztosítsa az elektronikus bérlet kiszolgálásához szükséges funkcionalitást; legyen alkalmas az elővételi jegyértékesítési rendszerből érkező adatok fogadására, az adott járatra érvényes elővételi jegylista kezelése, az utazások regisztrációjával; képes legyen off-line módban történő működés esetében is biztosítani az utas kiszolgáláshoz szükséges funkcionalitást; biztosítsa a jegykezelő azonosítását, és az elszámoláshoz szükséges alapadatok tárolását, továbbítását a központ felé; rendelkezzen többféle fizetési mód elfogadására alkalmas megoldásokkal a közlekedési szakma számára előírt követelményrendszerek figyelembevételével (lásd: általános követelmények); bizonylat szintjén biztosítsa a jegykezelő elszámolásához szükséges papír alapú információkat (napi zárás, bevételek összesítése). Elővételi funkcionalitást biztosító készülékek elővételi pénztárakban Elővételi funkcionalitást ellátó, NAV engedéllyel rendelkező eszköz; alkalmas legyen a szolgáltató által közlekedtetett menetrendi vonalakon érvényben lévő díjszabás alapján a viteldíj megállapítására, arról nyugta, számla kiállítására; a mindenkor érvényben lévő díjszabás és kedvezményrendszer alkalmazására; a díjszabás változás lekezelésére tartalmazzon fordulónappal történő automatikus átállást;

58

a működéséhez szükséges, szállítandó Központi elszámolási rendszerből szükséges szakmai adatok elérésére (menetrend, díjszabás, kedvezmények) rendelkezzen automatizált kommunikáció technológiai megoldással; a költséghatékony működés érdekében a helyben elérhető kommunikáció igénybevételével végezze a működéséhez szükséges adatkommunikációt; az értékesítési, elektronikus bérletregisztrálási adatokról rendelkezzen elemi adat szintű tárolással, amely központba továbbítását automatikusan biztosítsa; biztosítsa az elektronikus bérlet kiszolgálásához szükséges funkcionalitást; a megrendelőnél üzemelő elővételi értékesítési rendszer a szállítandó eszközbe történő integrálása; képes legyen off-line módban történő működés esetében is biztosítani az utas kiszolgáláshoz szükséges funkcionalitást; biztosítsa a jegykezelő azonosítását, és az elszámoláshoz szükséges alapadatok tárolását, továbbítását az Értékesítési és elszámoló központ felé; rendelkezzen többféle fizetési mód elfogadására alkalmas megoldásokkal a közlekedési szakma számára előírt követelményrendszerek figyelembevételével (lásd: általános követelmények); bizonylat szintjén biztosítsa a jegykezelő elszámolásához szükséges papír alapú információkat (napi zárás, bevételek összesítése). Ellenőri készülék Mobil eszköz, a bérletek érvényességének ellenőrzésre. Az ellenőrzés során az utas által felmutatásra kerülő elektronikus hordozókon megjelenő információk elektronikus úton történő kiolvasásával és megjelenítésével alkalmasnak kell lennie az utazási jogosultság érvényességének megállapítására, off-line módban is; tiltó és engedélyező listák kezelése; ellenőrzések regisztrálása, az ellenőrzési tevékenység adatainak, eredményének tárolása és továbbítása az Értékesítési és elszámoló központ felé. Önkiszolgáló, bérletérvényesítő automata Beltéri önkiszolgáló automata. A vásárló már meglévő elektronikus tároló eszközén (pl. chipkártya) érvényesítés, feltöltés, következő időszakra, a vásárló által megadott módon; a mindenkor érvényben lévő díjszabás és kedvezményrendszer alkalmazása; a díjszabás változás lekezelésére tartalmazzon fordulónappal történő automatikus átállást; a működéséhez szükséges szakmai adatok (menetrend, díjszabás, kedvezmények) kommunikációjára rendelkezzen technológiai megoldással; a költséghatékony működés érdekében a helyben elérhető kommunikáció igénybevételével végezze a működéséhez szükséges adatkommunikációt; 59

az értékesítési adatokról rendelkezzen elemi adat szintű tárolással, amely Társasági értékesítési és elszámoló központ felé történő továbbítását automatikusan biztosítsa; biztosítsa az elektronikus bérlet kiszolgálásához szükséges funkcionalitást; képes legyen off-line módban történő működés esetében is biztosítani az utas kiszolgáláshoz szükséges funkcionalitást; biztosítsa az elszámoláshoz szükséges alapadatok tárolását, továbbítását az Értékesítési és elszámoló központ felé; rendelkezzen többféle fizetőeszköz alkalmazására megoldással (fém és papír készpénz, bankkártya). Perszonalizáló munkaállomás Az elektronikus bérlet megszemélyesítésére alkalmas munkaállomás és perifériák funkciói. A kártyaigénylőről a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő adatok rögzítése és a Társasági értékesítési és elszámoló központban történő biztonságos tárolása; dokumentumok előállítása, a kártyanyomat elkészítése és az érvényben lévő díjszabás alapján az utas igényeinek megfelelő díjtermék kártyára történő elektronikus felöltése.

60

Értékesítési és elszámoló központ, háttérszolgáltatások – hardver Hardver elemek és kommunikáció Folyamatos üzem (SLA szint) szükségleteihez méretezett hardver környezet A 2011. évi forgalmi adatokból becsülve a rendszerben átlagosan havi szinten 1.826.000 tranzakció képződik az alábbi bontásban: Tranzakciók száma (db/hó)

Tranzakció típusa Elektronikus bérlet eladás

25.000

Menetjeggyel történő utazás Elektronikus bérlettel történő utazások száma Ellenőrzések száma

700.000 1.100.000 1.000

Összesen

1.826.000

Egy percen belül legalább 140 különböző végberendezésről érkező kérés kiszolgálása; biztosítsa az alábbi válaszadási időket a front end eszközökön történő kérések kiszolgálására: a végpontokon legfeljebb 10 másodperc (oda és vissza irányú kommunikáció és szerver oldali adatkérés válaszadási ideje összesen); rendelkezzen automatizált mentési megoldással; szünetmentes tápellátás, amely lehetővé teszi a központ üzemét 1 óra terjedelemben; adatok elérhetőségét 3 évre visszamenőleg tegye lehetővé; rendelkezzen adatarchiválási megoldással; a rendszer biztosítsa az front end eszközök és a társasági elszámolási rendszer közötti nagy megbízhatóságú és magas rendelkezésre állású adatátvitelt; a karbantartások az igénybevételi időszakon kívül történjenek; az adatátviteli kapacitás tegye lehetővé az ismertetett tranzakciók zavarmentes valós idejű kezelését.

61

Értékesítési és elszámoló központ, háttérszolgáltatások – szoftver A szoftver elemeknek az alábbi funkcionalitást kell megvalósítaniuk: Közlekedési kártyamenedzsment Ügyfélnyilvántartás; kártya előállítás, igénylés, letiltás, módosítás, visszatérítés folyamatainak támogatása elkülönült funkcionalitással és jogosultságokkal; személyes kiszolgáláshoz kötött belső funkcionalitással; regisztrációhoz kötött internetes felületen egyéni és központi vásárlók számára. Eszközmenedzsment Az értékesítési folyamatban szereplő eszközök működtetése, üzemeltetésének információs támogatása. E-Ticketing menedzsment Komplex szolgáltatás, értékesítés (a leszállított eszközökön és alternatív értékesítési módokon (internet, mobil eszközök) A szolgáltató(k) személyszállítási tevékenységéhez kapcsolótó értékcikkek, díjtermékek (jegyek, bérletek) értékesítéséhez szükséges folyamat központi támogatása szerviz alapú szolgáltatásokkal. Díjképzés, kedvezmények, érvényességek, utazási jogosultságok alkalmazása. Belső értékesítés támogatása; bizományosi értékesítési megoldás; internetes felület regisztrációhoz kötött egyéni vásárlók számára; központi bérletvásárlók kiszolgálási megoldása; egyéb alternatív értékesítési módok alkalmazása; a rendszerben fellépő utasmédiák érvényességének ellenőrzéséhez szükséges eljárások biztosítása; érvényességi listák kezelése. Komplex elszámolás A teljes értékesítési folyamat bevételeinek és utazás regisztrációinak elszámolása, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően, elemi adat szinten biztosítva az egyes értékesítések visszakereshetőségét és dokumentált tárolását.

Belső elszámolások és feldolgozások

62

Az értékesítések és utazások során képzett bevétel adatok a szolgáltató(k) ERP rendszerébe (pl.: FORRÁS-SQL BIR modul) történő adatátadása integrált rendszerbe történő feladása a szolgáltatói bevétel teljes körű elszámolása érdekében, biztonságos, zárt rendszerben, elkülönített fizetési módonként, az értékesítés elemi adatainak tárolásával Saját értékesítési adatok (elővételi pénztárak, jegykezelők értékesítési adatainak feldolgozása); idegen (bizományosi értékesítés) feldolgozása; központi értékesítés feldolgozása; internetes és egyéb értékesítési módok feldolgozása. Külső elszámolások Több szolgáltató által végzett szolgáltatás elszámolása (társ szolgáltatók között, saját társaság által kiadott, illetve társ nemzetközi szolgáltatók által kiadott ) Értékesítési partnerekkel történő elszámolások (bizományosi partner) Esemény szintű naplózás Elvárás, hogy a működése során az előírt szolgáltatási szintek aktuális teljesítési szintjének monitorozását tegye lehetővé, és az egyes szolgáltatási szintek (SLA-k) előre definiált küszöbértékeinek átlépésekor küldjön riasztást az üzemeltető személyzetnek; Havi Szolgáltatási Jelentésében a naplózás alapján szerepeltesse a hibát, elhárításának időtartamát és módját. Kimutatás-készítő modul A rendszer kimutatás-készítő moduljának feladata a társaságok szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatok, kimutatások biztosítása: A tevékenységgel kapcsolatos statisztikák biztosítása. Vezetői információkhoz alapadatok biztosítása. A kimutatás-készítő modul feladata a rendszer által összegyűjtött adatok utólagos elemzésének lehetővé tétele, az előre rögzíthető vagy a felhasználók által szerkeszthető kimutatás-sablonok alapján.

A szükséges kimutatások fajtái: Értékesítési kimutatások: díjtermékenként, az elemi adatok szintjén rögzített adattartam alapján összeállított különböző szempontok szerint előállított belső információk o Utas összetétel, kedvezménycsoport; 63

o szolgáltatás igénybevételére vonatkozó információk (vonal, járat, időszak, napszak); o járatok kihasználtságára vonatkozó információk; o egyéb, szolgáltatás megrendelője által az alapadatokból előállítható információk; o esetleges rendellenes igénybevételből adódó események (visszaélések) kimutatása.

A rendszer működésének monitorozására, üzemeltetésre vonatkozó kimutatások:a teljes rendszer használatára, terheltségére vonatkozó információk a rendszert működtetők számára o Üzemeltetési kimutatások; o az elektronikus jegyrendszer egészének és rendszerkomponenseinek rendelkezésre állása; o tervezett és nem tervezetett üzemszünetek. Adatkommunikációs modul Feladata: Belső adatcsere o A működéshez szükséges alapadatok biztosítása a kompetens rendszerekből (Transmodel adattár) interfészek és szerviz eljárások segítségével o szolgáltatói(k) eszközök (jegykiadó gépek, automaták, ellenőri készülékek, perszonalizálás) adatokkal történő ellátása Külső adatcsere: adatok szolgáltatása szabványos és elérhető kommunikációs felületeken o kapcsolódó szakmai szervezeteknek o társ szolgáltató társaságoknak o üzleti partnereknek o egyéni ügyfeleknek

SLA szint Az eszközök (szoftver és hardver) működéseinek biztosításáért az egyes elemekre az alábbi elvárt SLA szint kerül megfogalmazásra: A rendszer üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási szintek: Ügyfélszolgálat (Help Desk) szolgáltatás rendelkezésre állása: heti 7x24 óra.

64

Az ügyfélszolgálatra bejelentett hibák hibaelhárítás a járműkörnyezetet érintő hiba esetében: a hiba bejelentésétől számított, ill. a jármű nevesített szerelési ponton történő átadásától számított 12 órán belül. Az értékesítési és elszámoló központhoz kapcsolódó hiba elhárítása: a hibabejelentéstől számított 4 órán belül. Szerverközpont (hardver és szoftver) rendelkezésre állása havi szinten: 98 %. Az értékesítési és elszámoló központ rendelkezésre állása havi szinten: 98 %. (folyamatos üzemszünet egybefüggően nem lehet több mint 4 óra) A tevékenységre vonatkozó adatok letárolásának rendelkezésre állása: 100 %. Üzemeltetés A rendszer üzemeltetését az alábbi terjedelemnek megfelelően kell biztosítani: Help Desk szolgáltatás biztosítása; végberendezések és perifériáinak üzemeltetése; közterületi utastájékoztató eszközök üzemeltetése; központi ASP alapú hardver és szoftver erőforrások biztosítása a szállítandó rendszerre teljes körűen. A fent taglalt követelményeket az e-ticketing rendszer részletes megvalósíthatósági tanulmánya számára bemenő tervezési paraméterekként kell továbbítani.

65

5.4. Projektelemek elvárt eredményei 5.4.1. Közös menetrendi adatbázis A projektelem megvalósulása esetén a csatlakozó rendszerek felhasználói számára elérhetővé válnak a partner szolgáltatók tervezett és tényleges menetrendjei; az együttműködő partnerek közös szolgáltatás-alapú terméket képezhetnek a menetrendi adatok szabványosított lekérdezésével a privát vállalkozások számára; egységes adatforrást biztosít az online utazástervező megoldások (beleértve a Google Transit felületeit) számára. 5.4.2.

Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások, beleértve a valósidejű ITSkomponenseket A projektelem megvalósulása esetén az információs rendszerben tervezhetőek a stratégiai átszállási kapcsolatok, melyek az utastájékoztatásban megjeleníthetőek, növelve a szolgáltatás színvonalát; a lebonyolódási szakaszban az átszállási kapcsolatok garantáltan biztosíthatóak (a tervezett garantált időhatárig), és az utasok számára járműfedélzeti tájékoztatás nyújtható.

5.4.3.

Online utazástervező komponens A projektelem megvalósulása esetén az utazóközönség számára interneten elérhetővé válik a magyar-szerb határon átnyúló utazástervezés.

5.4.4.

E-ticketing szolgáltatások A projektelem megvalósulása esetén létrejönnek azok az informatikai háttérstruktúrák, melyeket az értékesítési, ellenőrzési és kontrolling felületek alkalmazni tudnak. Az e-ticketing integráció megvalósulása esetén a nemzetközi járatokra szolgáltatófüggetlen környezetben elvégezhető a jegyvásárlás a szolgáltatók által kölcsönösen elfogadott utasmédia tárolja a jogosultságokat a nemzetközi viszonylatok szolgáltatófüggetlen módon vehetők igénybe közös utasmédiával.

66

6. Feltételezések 6.1.

Feltételezések az egyes szinteken A projektelemek tekintetében különleges feltételezéseket nem tettünk.

6.2.

Kockázatok A megvalósulás nem informatikai fejlesztésből eredő kockázatai: A résztvevő országok saját szabályozásaiból származó kockázatok; A közbeszerzésre köteles projektfázisok közbeszerzésből származó időbeli kockázatai; A real-time komponensek kapacitás tűréshatár átlépéséből következő többletkapacitás beállításának kockázatai; A meglévő informatikai komponensek korábban nem feltárt inkompatibilitási kockázatai; A drótnélküli kommunikáció lefedettségi és elérhetőségi kockázatai.

67

7. Implementáció kérdései 7.1.

Szervezeti és megvalósítási feladatok A megvalósításba az alábbi szervezetek bevonása szükséges: Közlekedésfelügyeleti szervek: a nemzeti közlekedési felügyeletet végző minisztériumok (Magyarország: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Szerbia: Infrastruktúra és Energia Minisztérium), illetve azok szakmai kompetencia szervezetei. Feladatuk általánosan a források hozzárendelése, és azok megfelelő ráfordításának kontrollja. Közlekedésszervezők: feladata az új, szolgáltatófüggetlen projektelemek megvalósítása. Közlekedési szolgáltatók: a személyszállítási tevékenységet végző vállalatok. Üzemeltető: az integrált közlekedésmenedzsment rendszert üzemeltető szervezet.

7.1.1.

Közös menetrendi adatbázis Feladat

Felelős(ök)

Feladatmeghatározás, adatszolgáltatási paraméterek meghatározása és forrás hozzárendelése

Közlekedésfelügyeleti szervek

Transmodel-adattár többnyelvű feladatokra való felkészítése, továbbfejlesztése

Üzemeltető

Tervezőrendszerek kompatibilitás-fejlesztési feladatainak felmérése

Közlekedési szolgáltatók

Adatintegrációs (pl. téradatok térképi integrációja) igények felmérése, képzési terv összeállítása

Közlekedési szolgáltatók, Közlekedésszervező

Üzemeltető személyzet képzése

Üzemeltető

Fejlesztési feladatok végrehajtása, végrehajtatása, üzembe helyezés

Közlekedési szolgáltatók

Kontroll

Közlekedésfelügyeleti szervek

68

7.1.2.

Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások, beleértve a valósidejű ITSkomponenseket A táblázat tartalmazza az ITS-alapú real-time szolgáltatások feladatait is. Feladat

Felelős(ök)

Feladatmeghatározás és forrás hozzárendelése

Közlekedésfelügyeleti szervek

Tervezőrendszerek kompatibilitás-fejlesztési feladatainak felmérése

Közlekedési szolgáltatók

Képzési terv összeállítása

Közlekedési szolgáltatók

Üzemeltető személyzet, járművezetők képzése

Üzemeltető

Tesztüzem

Közlekedési szolgáltatók

Fejlesztési feladatok üzembe helyezés

végrehajtása,

végrehajtatása, Közlekedési szolgáltatók Közlekedésfelügyeleti szervek

Kontroll

7.1.3.

Online többnyelvű multimodális utazástervező Feladat

Felelős(ök)

Forrás hozzárendelése

Közlekedésfelügyeleti szervek

TransXchange adatszolgáltatás fejlesztése

Üzemeltető

Utazástervező tervezése, fejlesztése

Közlekedésszervező

Kontroll

Közlekedésfelügyeleti szervek

7.1.4.

E-ticketing szolgáltatások Az e-ticketing szolgáltatásokra vonatkozó feladatkiírást részletes megvalósíthatósági tanulmányban kell elkészíteni.

7.2.

Ütemterv Az egyes projektek ütemterveit legfeljebb 12 hónapos időtartamra méreteztük.

69

7.2.1.

Közös menetrendi adatbázis Feladat

1

2

3

4

5

Hónapok 6 7

8

9

10

11

12

Feladatmeghatározás, adatszolgáltatási paraméterek meghatározása és forrás hozzárendelése Nemzetközi Transmodel-adattár többnyelvű feladatokra való felkészítése, továbbfejlesztése Tervezőrendszerek kompatibilitás-fejlesztési feladatainak felmérése Adatintegrációs (pl. téradatok térképi integrációja) igények felmérése, képzési terv összeállítása Üzemeltető személyzet képzése Fejlesztési feladatok végrehajtása, végrehajtatása, üzembe helyezés

közbeszerzési eljárás

Kontroll

7.2.2.

Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások, beleértve a valósidejű ITSkomponenseket Feladat

1

2

3

4

5

Hónapok 6 7

8

9

10

11

12

8

9

10

11

12

Feladatmeghatározás és forrás hozzárendelése Tervezőrendszerek kompatibilitás-fejlesztési feladatainak felmérése Képzési terv összeállítása Üzemeltető személyzet, járművezetők képzése Tesztüzem Fejlesztési feladatok végrehajtása, végrehajtatása, üzembe helyezés

közbeszerzési eljárás

Kontroll

7.2.3.

Online többnyelvű multimodális utazástervező Feladat Forrás hozzárendelése TransXchange adatszolgáltatás fejlesztése Utazástervező tervezése, fejlesztése Kontroll

7.2.4.

1

2

3

4

5

Hónapok 6 7

közbeszerzési eljárás közbeszerzési eljárás

E-ticketing szolgáltatások Az e-ticketing szolgáltatások ütemtervét a részletes megvalósíthatósági tanulmányban kell összeállítani.

70

7.3.

Tenderjavaslatok és költségbecslés Az integrált közlekedésmenedzsment rendszer létrehozásához az alábbi projektek végrehajtását javasoljuk. Az egyes projektekhez rendelt költségeket nagyságrendi becsléssel adtuk meg. Költségbecslés

Projektek A Szegedi Közlekedési Kft. adatszolgáltatási kapcsolatainak megteremtése a nemzetközi adattár felé

6.000 EUR

A SuboticaTrans adatszolgáltatási kapcsolatainak megteremtése a nemzetközi adattár felé

32.000 EUR

A MÁV-Start adatszolgáltatási kapcsolatainak megteremtése a nemzetközi adattár felé

7.000 EUR

A Szerb Vasutak adatszolgáltatási kapcsolatainak megteremtése a nemzetközi adattár felé

32.000 EUR

A nemzetközi adattár többnyelvű információtartalom kezelésére történő továbbfejlesztése

7.000 EUR

A nemzetközi adattárra alapozott online utazástervező fejlesztése A közlekedési szolgáltatók saját online utazástervezőinek többnyelvű felülettel és partnerszolgáltatók hálózataival való továbbfejlesztése

71

20.000 EUR 10.000 EUR szolgáltatónként

8. Fenntarthatósági szempontok 8.1.

Intézményi és menedzsment kapacitás A nemzetközi célú közlekedésmenedzsment céljaira forrást kell elkülöníteni, melyet az egyes alrendszerek fenntartására, valamint adat-adminisztrációs és menedzsment feladatokhoz szükséges humán erőforrás kapacitás biztosítására kell fordítani.

8.2.

Műszaki szempontok, beleértve a szabályozási és szervezési kérdéseket A projekt élettartama során biztosítani kell a létrehozott szolgáltatások megfelelő szintű rendelkezésre állási szintjét. Az egyes hardverelemek karbantartási ciklusait az Üzemeltető a rendelkezésre állási szint ismeretében a belső üzemeltetési utasításában határozza meg.

8.3.

Környezettudatosság A projektelemeknek a környezettudatosság szempontjából releváns komponense (magas károsanyag-kibocsátás, szennyezés) nincs.

8.4.

Esélyegyenlőség A projektben létrejövő informatikai megoldások közül az utazóközönséget közvetlenül az online utazástervező megoldás érinti. A létrehozott alkalmazást úgy szükséges kialakítani, hogy az a vakok és gyengénlátók számára is használható legyen, valamint (az eredeti célnak megfelelően) többnyelvű felülettel kell ellátni.

72

9. Projektkövetési terv 9.1.

Indikátorok követése A projekt üzemelése során az egyes projektelemekben az alábbi indikátorok követését javasoljuk, szoftveres megoldásokkal támogatva.

9.1.1.

Közös menetrendi adatbázis A közös menetrendi adatbázis indikátorainak célja a szerződéses paraméterek teljesítése Indikátor megnevezése

Dimenzió Magyarázat, előállítás módszere

Frissítések száma adatszolgáltatónként

db/év

Az adatszolgáltatónkénti frissítések száma évenként. Az adattár naplójából lekérdezhető.

Az elvárt időhorizont teljesítése

nap/év

Azon napok száma, amikor a menetrendi adatbázis az elvárt időhorizonton túl biztosítja a tervezett menetrendhez való hozzáférést.

9.1.2.

Menetrendek összehangolását segítő szolgáltatások, beleértve a valósidejű ITSkomponenseket A menetrendek összehangolását segítő komponenshez nem rendelünk mérendő indikátorokat. A szolgáltatás sikeressége a DitranS projekt célja szerinti utasszámnövekedésben mérhető.

9.1.3.

Online utazástervező alkalmazás Ha a közlekedésszervező önálló online utazástervező alkalmazás mellett dönt, az alábbi indikátorok határozhatóak meg: Indikátor megnevezése Átlagos egyedi felhasználók száma Egyedi felhasználók száma, maximum

Dimenzió Magyarázat, előállítás módszere db/nap db

Az utazástervezőt naponta.

használók

átlagos

száma

Az utazástervezőt használók legnagyobb száma a mért időszakban, egy napra vonatkozóan.

73

10.Következtetések és javaslatok A kis forgalomnagyság miatt általánosan a meglévő rendszermegoldásokba (távlatban elsősorban a regionális Transmodel-adattárba) való becsatlakozás alkalmazása indokolt. Kerülni kell az új szigetszerű rendszerek létrehozását. Törekedni kell a feladatok szabványos megoldására, ott is, ahol a tanulmány nem javasol adatcsere-formátumot. Az interoperabilitási képesség növelése érdekében Szerbia számára javasoljuk a tanulmányban említett európai uniós szabványok adaptációját és konzekvens alkalmazását. A szabványos interfészek miatt megfontolható a piaci alapú szolgáltatások felé nyitás, díjtétel ellenében történő adatszolgáltatások keretében. Ez csökkentené a megoldások közpénz-igényét is, valamint extra finanszírozási bevételt jelenthet. Amennyiben országos szinten továbbra is alkalmazandó lesz, az Elektra Hungária azonosító rendszerében felül kell vizsgálni a nemzetközi utazási célpontok illeszthetőségét, és az illesztés eljárásait. Meg kell vizsgálni a határon túli célpontok azonosítási módját, és szükség esetén átdolgozni a vonatkozó előírásokat.

74

11.Műszaki mellékletek 11.1. Felhasznált irodalom [1] Módszertani értelmezés és végrehajtási eljárásrend a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NGM) által 2011.06.09-én kiadott „a helyi- és helyközi közúti közlekedésben - ROP támogatott – kialakítandó informatikai rendszerek megvalósításának módszertani ajánlásához”-Közlekedéstudományi Intézet Közlekedési Módszertani Központ. 4.0 verzió. Jóváhagyva: 2011. július 29. [2] Transmodel 5.0 – The European Reference Data Model for Public Transport, 2001. június 11. [3] Transmodel 5.1 – Transmodel in UML, SITP 2 projet, Ministére de l’Équipement, des Transport, et du Logement, Direction des Transports Terrestres, 2003. szeptember 4. [4] Google Transit Feed Specification. Revised on June 20, 2012. © Google, Inc. Letöltve 2013. január 22. [5] "A Transmodel based XML schema for the Google Transit Feed Specification With a GTFS / Transmodel comparison". 2008. december 29. Nick Knowles (Kizoom Ltd.), Peter Miller (ITO World). Crown Copyright. [6] TransXChange: An XML Standard forthe Data Exchange of Bus Schedules and Related Information. TransXChangeSchemaGuide version 2.4 revision 0.52. 2010. december 31. Centaur Consulting, Kizoom Ltd. © Crown Copyright. [7] Tisza Volán ZRT e-jegy szolgáltatás a TRS modullal. Belső szabályozás. Tisza Volán Zrt. Forgalmi- és Kereskedelmi Főmérnökség. [8] Forgalomirányítás és utastájékoztatás fejlesztés a Dél-alföldi régió Volán társaságainál. Rendszerterv 1.7-es verzió. Tervező: New Line Technologies Kft. Rendszerintegrátor: Delta Informatikai Zrt. 2012. október 16. 11.2. Mellékelt dokumentáció A tanulmány a megbízó Közlekedéstudományi Intézet számára CD-n is átadásra kerül, melyen megtalálhatóak az alábbi műszaki dokumentációk: A Subotica-trans SuBus rendszerének rendszerarchitektúrája, angol nyelven. A Google Transit Feed specifikációja [4]. A Google Transit Feed - Transmodel összerendelés [5], angol nyelven. SIRI Handbook v1.5, angol nyelven. SIRI 1.4 XML-alapú szintaxis-leíró (XSD, XML SchemaDocument) formátumban. Transmodel szabvány [2], angol nyelven. TransXChange szabvány magyar leírása. TransXChange Schema Guide v2.4, angol nyelven. TransXChange v2.4 XSD formátumban.

75

12.Adminisztratív mellékletek 12.1. Az egyeztetésekbe bevont személyek és szervezetek Szervezet

Személy neve

Beosztása

Tisza Volán Zrt.

Káity Károly

Forgalomfejlesztési igazgató

Mészáros Antal

Forgalomszervezési főelőadó

Szegedi Közlekedési Vállalat

Szabó Péter

Forgalmi főmérnök

Subotica-trans

Fazekaš Tibor

Igazgató

Fehér Opletán Zsolt

Műszaki igazgatóhelyettes

KTI Közlekedési Módszertani Központ

Korner János

Központvezető-helyettes

New Line Technologies Kft.

Puskás Bertalan

Ügyvezető igazgató

76

és

koordinációs