instabus EIB rendszer szereléstechnikája

instabus EIB® rendszer szereléstechnikája Forrás: Handbuch Gebäudesystemtechnik, 4., überarbeitete Auflage, 1997 Herausgeber: ZVEI - Zentralverband Elektrotechnik- und Elektroindustrie e. V. ZVEH – Zentralverband der Deutschen Elektrohandwerke ------------Dr. Kovács Károly

Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer Kiadó: EIB felhasználói Club, Budapest, 1998 -------------

instabus EIB oktatás, magyar nyelvű kiadás Siemens AG Schulungs- und Informationszentrum, Regensburg

s

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék............................................................................................................2 BEVEZETÉS................................................................................................................. 3 1.KERESZTEZÉSEK ÉS KÖZELÍTÉSEK.....................................................................3 2.BUSZVEZETÉK FEKTETÉSE................................................................................... 5 3.SZERELÉSI MUNKÁK AZ ELOSZTÓBAN.............................................................. 10 4.A BUSZHÁLÓZAT ELLENŐRZÉSE........................................................................ 11 5.BUSZKÉSZÜLÉKEK JELÖLÉSE, BEÉPÍTÉSE ÉS CSATLAKOZTA-TÁSA...........13 6.FÖLDELÉS ÉS POTENCIÁLKIEGYENLÍTÁS .........................................................14 7.VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV................................................................................ 14 8.VILLÁM- ÉS TÚLFESZÜLTSÉGVÉDELEM.............................................................14 9.BUSZKÉSZÜLÉKEK ÉS SZERELÉSI ANYAGOK .................................................. 20

2

BEVEZETÉS Az EIB instabus® épülettechnikai rendszer szerelését villanyszerelési szakember végzi az erősáramú berendezésekre vonatkozó létesítési előírások szerint. Ezen túlmenően figyelembe kell venni bizonyos műszaki peremfeltételeket, mint például a buszrésztvevők vonalankénti maximális számának és megengedett vezetékhosszaknak a betartása, vagy a helyes címkiosztás. A szokványos szerelés funkcióját a készülékeken kívül a vezetékfektetés, a huzalozás és a vezetékek száma határozta meg. Ezzel ellentétben, az EIB esetében a funkció meghatározása a készülékek alkalmazási programjai által történik, a paraméterekkel és csoportcímek kel egyetemben. Egy és ugyanaz az installáció használható pl. felhasználás-változtatás vagy bővítés esetén más funkciókra végzésére is. Az EIB vezetéket az erősáramú vezetékkel együtt fektetik és DC 24 V-os érintésvédelmi törpefeszültséggel (Safety Extra Low Voltage - SELV) táplálják. A busz installáció nem igényel külön szerszámokat, szerelési segédeszközöket, vagy mérő- és vizsgáló készülékeket. A buszvezetékekre és buszkészülékekre ugyanazok az előírások vonatkoznak mint az erősáramú berendezésekre. Ez érvényes a veze tékfektetési feltételekre a különleges helyiségekben vagy telepítési helyeken is. Ha pl. nedves helyiségben az installáció előírt védettsé ge IP 44, akkor ennek a buszkészülékek is eleget kell hogy tegyenek, vagy megfelelően védett készülékházba kell azokat építeni.

1. KERESZTEZÉSEK ÉS KÖZELÍTÉSEK 2. Keresztezések és közelítések az erősáramú berendezések felé 2.1.1 Vezetékek keresztezései és közelítései A hurkok kialakulásának elkerülése végett a buszvezetéket távolságtartás nélkül az erősáramú vezeték mellé kell fektetni. 3

A buszkábel - YCYM 2x2x0,8 - a DINVDE 0100-410 (HD 384.4.41.S2) szabvány szerint az erősáramú vezetékekkel közös csőben vagy kábelcsatornában fektethető. 2.1.2 Keresztezések és közelítések az elosztókban Az erősáramú vezetékeket és a buszvezetéket, valamint a hozzájuk tartozó installációs készülékeket az elosztókban egymás mellé lehet telepíteni. A buszhálózat és az erősáramú hálózat biztonságos elválasztása érdekében figyelembe kell venni az alábbiakat: • Az erősáramú vezetékek szigetelt ereit és a buszvezetéket egymás közötti távolságtartás nélkül lehet fektetni (1. ábra).

1. ábra: A 230 V-os szigetelt erek közvetlenül a buszvezeték köpenyszigetelése mellett •

A buszvezeték szigetelt ereit és az erősáramú vezeték szigetelt ereit egymástól a 2. ábrán látható, legalább 4 mm-es távolságra kell fektetni, vagy el kell azokat látni egyenértékű szigeteléssel, mégpedig szigetelő elválasztócsík, illetve a buszerekre húzott szigetelő cső formájában.

2. ábra: Távolságtartás a szigetelt erek között 4

•

A kalapsínbe ragasztott adatsín szabadon lévő részeit borítószalaggal be kell fedni. Ezáltal megakadályozható, hogy erősáramú vagy más vezetékek szabadon lévő erei véletlenül érintsék az adatsínt, illetve, hogy az adatsín elpiszkolódjon.

2.1.3 Keresztezések és közelítések a szerelvénydobozokban A busz vezeték erei és az erősáramú vezetékek erei akkor lehetnek jelen ugyanabban a szerelvénydobozban, ha biztonságosan elvá laszthatók egymástól. Ennek érdekében a szerelvénydobozban szilárd elválasztófalat kell alkalmazni (3 ábra).

3. ábra: Szerelvénydoboz elválasztófallal 1.1.4 Közelítések a falba süllyesztett (UP) készülékkombinációkban Ha buszkészülékek és erősáramú készülékek együttesen kerülnek alkalmazásra falba süllyesztett (UP) készülékkombinációban, az erősáramú rész közvetlen érintés ellen a közös borítófedél eltávolítása után is védett kell maradjon (pl. külön fedél segítségével).

5

A „biztonságos elválasztást” busz- és erősáramú készülékeket tartalmazó, falba süllyesztett készülékkombinációkban megfelelő szerke zeti megoldással kell biztosítani, miközben figyelembe kell venni a gyártók utasításait. Ez különösen érvényes nehéz környezeti feltételek esetén (túlfeszültségvédelmi osztály, szennyezettségi fokozat).

1.2 Keresztezések és közelítések a nyilvános távközlési berendezések felé A buszhálózatot és annak komponenseit a nyilvános távközlési berendezésekhez viszonyítva erősáramú berendezésekként kell kezelni. 1.3 Keresztezések és közelítések más törpefeszültségű hálózatok felé A távközlési hálózatokra, amelyek nem érintésvédelmi törpefeszültségű (SELV) hálózatok, érvényesek a 2.1.3 pontban felsorolt feltéte lek. Más érintésvédelmi törpefeszültségű hálózatok vezetékeit távolságtartás nélkül lehet a buszvezeték mellé fektetni, miközben ezen SELV hálózatok esetében a feszültség-igénybevételnek megfelelő alapszigetelést kell biztosítani. BUSZVEZETÉK FEKTETÉSE 2.1 Buszvezeték szigetelésének eltávolítása A busz vezeték tömör huzalokból áll, amelyeket nem kell különösképpen előkészíteni a csatlakoztatásra. A köpenyszigetelést olyan vezetékhosszon kell eltávolítani, hogy az még beleérjen a szerelvénydobozba. Az árnyékolás-összekötő huzal nem sérülhet meg. A szabadon maradó árnyékoló fólia eltávolítható. A felhasznált buszerekről (pirosról és feketéről) általában kb. 10 mm hosszan eltávolítják a szigetelést és buszkapocsba dugaszolják azokat. 2.2 A szabad erek és az árnyékolás-összekötő huzal rögzítése A nem használt (fehér és sárga) ereket és az árnyékolás-összekötő huzalt nem kell levágni, hanem a 4. ábra szerint vissza kell azokat hajtani és kötéssel rögzíteni. A szabad erek és az árnyékolás-összekötő huzal nem érinthetik a feszültség alatt lévő részeket. 4. ábra: A nem használt erek és az árnyékolás-összekötő huzal rögzítése a szerelvénydobozban 2.3 Buszvezeték összekötése, leágazások A 4. ábra egyúttal a buszvezeték szerelvénydobozban történő összekötését is ábrázolja, buszkapocs segítségével. Négy érpárat lehet a csavarmentes buszkapocsba dugaszolni. A kontaktusok lehetséges bizonytalanná válása miatt buszkapcsonként csak egyszeri bedugaszolási - kilazítási ciklus javasolt.

6

2.4 Buszvezeték fektetése szerelvénycsatornában és –csőben, falra és falba süllyesztve A két használatos buszvezeték típus megengedett fektetési módjait az 5. ábra ismerteti. A buszvezeték sérülésveszélye esetén szerel vénycsatornába vagy megfelelő csőbe húzással mechanikai védelmet kell biztosítani.

YCYM 2×2×0.8

I Y(St) Y 2×2×0.8 VDE 0815

Rögzített fektetés; Száraz, nedves, vizes helyiségekben; Szabadban (ha közvetlen napsugár-direkter zástól védett); Falra, falba süllyesztve, csőben;

Rögzített fektetés; Csak belső terekben; Falra, csőben

Próbafeszültség: 4 kV (DIN VDE 0829)

Próbafeszültség: 2.5 kV (DIN VDE 0829)

Árnyékolás-összekötő

Műanyagfólia

- (fehér) + (sárga) Installationsbus EIB Műanyagfólia

- BUSZ(fekete) Z + BUSZ(piros)

Fémezett műanyagfólia

3. ábra: A két használatos buszvezeték típus megengedett fektetési módjai

7

2.5 Vonalvezetés Az EIB vezetéket az erősáramú vezetékkel együtt kell fektetni. Az építészeti adottságok függvényében lehetséges a mennyezetről kiin duló (6. ábra) és padlóról kiinduló (7. ábra) vonalvezetés.

4.ábra: Mennyezetből kiinduló vonalvezetés

5. ábra: Padlóból kiinduló vonalvezetés 8

Az elosztóból a buszvezetéket az egyes helyiségekbe vagy külön – külön (tehát csillag alakzatban) lehet vezetni (8. ábra), vagy pedig a buszvezetékre a helyiségeket (illetve a bennük lévő készülékeket) fel lehet fűzni (9. ábra).

6. ábra: Helyiségek összekötése csillagalakzatú vonalvezetéssel

7. ábra: Helyiségek összekötése felfűző vonalvezetéssel A helyiségek fenti módon történő összekötése folyamán ügyelni kell a vonalak és tartományok megadott busztopológia szerinti kialakítá sára. 9

Adott épület elosztóit (főelosztó és alelosztók) mindig csak egy buszvezetékkel kell összekötni. 2.6 Előzetes kábelezés Előzetes kábelezés alatt egy épület buszvezetékkel történő előrelátó bekábelezését értjük arra az esetre, ha az EIB-rendszer azonnali vagy csak későbbi alkalmazásáról még nem született döntés. Adott épület vagy egyes helyiségek felhasználásának változása esetén is kifizetődő beruházásnak bizonyul az előzetesen elvégzett EIB-kábel fektetés. Továbbá ily módon az EIB utólagos beszerelésénél a falvésési munkálatok a minimumra csökkenthetők. Az előzetes kábelezést az erősáramú szereléssel együtt kell tervezni, és az épületen belül egységesen és átláthatóan kell elvégezni, hogy a vezetékek, szerelvény-dobozok és végpontok akár évek elmúltával is könnyen azonosíthatók legyenek. Középületekben az előzetes kábelezés keretében a minél nagyobb fokú rugalmasság elérésére a buszvezeték mellvéd- és padlócsator nába, valamint álmennyezet fölé történő fektetése alkalmas. Továbbá ajánlatos minden elosztót buszvezetékkel összekötni és azokban elegendő helyet biztosítani a később beépítendő EIB-készülékek számára. Lakóépületekben az előzetes kábelezésre három lehetséges megoldás kínálkozik: • Minden helyiségnek csak egy hozzáférési pontja van a buszvezetékhez. A későbbiekben a viszonylag kiterjedt buszinstallációt csak a helyiségekbe kell telepíteni. A közlekedőkben és lépcsőházakban nincs szükség későbbi szerelési munkákra. • A buszvezeték minden falon rendelkezésre áll, különösképpen pedig az ablakok és ajtók közelében. A leágazások számára a szerelvénydobozok az előzetes kábelezés alkalmával elhelyezésre kerülnek. A későbbi buszinstalláció a helyiségekben rövid vezetéksza kaszokra korlátozódik. • A buszvezeték a helyiségek minden fontos pontján rendelkezésre áll. Az előzetes kábelezésbe bevonandó további fontos elemek a gáz, víz, villanyáram, stb. fogyasztásmérési pontjai, ugyanis belátható időn belül számítani lehet ezen fogyasztási adatok EIB-kompatíbilis készülékekkel történő regisztrálására, valamint távközlési hálózaton és interneten keresztül történő lekérdezésére. Továbbá az előzetes kábelezés keretében nem felejthetők el azok a megfelelő helyek sem, ahova szél-, eső-, fény-, stb. érzékelők tele píthetők, mert amennyiben a későbbiekben redőny- vagy fényerősség-szabályozást kell megvalósítani, szükség lesz az ezek által szol gáltatott adatokra.

10

2.7 Buszvezeték megjelölése Szereléskor nyomatékosan ajánlott a buszvezeték végeinek megjelölése. A jelölés tartalmazza az adott buszvonal megnevezését, vala mint legyen jól olvasható és tartós (10. ábra).

8. ábra: Buszvezeték megjelölése

3. SZERELÉSI MUNKÁK AZ ELOSZTÓBAN A buszkészülékeket és az erősáramú készülékeket ugyanabba az elosztóba lehet telepíteni. Eközben arra kell ügyelni, hogy az erősára mú csatlakozóvezetékek és a buszvezeték biztonságos elválasztása a 2.1.2 pontban említettek szerint történjen. Ennek megvalósítására egyes esetekben szükség lehet külön borítások vagy elválasztófalak alkalmazására. Az áttekinthetőség növelése érdekében ajánlatos a buszkészülékeket és az erősáramú készülékeket külön mezőben elhelyezni. Az elosztóba a DIN-kalapsínre sorolható buszkészülékeket szerelik. A készülékek buszra csatlakoztatása a DIN-kalapsínbe ragasztott öntapadós adatsín segítségével történik, amellyel azok (az esetek többségében) hátlapjukon lévő nyomóérintkezőkkel érintkeznek. A buszvezeték és az adatsín közötti kapcsolatot a busz öszzekötő valósítja meg, amelyet szintén a kalapsínre kell pattintani. Az összekötő és az adatsín közötti kontaktus ebben az esetben is az összekötő hátsó részén lévő nyomóérintkezőkkel valósul meg, a buszvezetéket pedig az összekötő buszkapcsába kell dugaszolni. A szerelésnél ügyelni kell a következőkre: • Az adatsín beragasztása előtt a DIN-kalapsín tiszta és zsírmentes kell legyen. • A már beragasztott adatsínt tisztán kell tartani. A védőfóliát csak az elosztóba szerelhető készülék felpattintása előtt ajánlatos eltávolítani. • A szükséges légközök és kúszóutak biztosítása céljából az adatsínt nem szabad elvágni vagy bármilyen más módon megváltoz tatni. A fém csíkokra nem forrasztható semmi. Az adatsínhosszak alkalmazkodnak a szabványos elosztószekrény-méretekhez (214 mm, 243 mm, 277 mm, 324 mm, 428 mm, 464 mm).

11

4. A BUSZHÁLÓZAT ELLENŐRZÉSE 4.1 Megengedett vezetékhosszak ellenőrzése Mivel a buszvonal hossza korlátozott és a két résztvevő közötti maximális vezetékhossz nem léphető túl, össze kell hasonlítani a tervben megadott és a tényleges vezetékhosszakat. A megengedett vezetékhosszakat az 1. táblázat foglalja össze. Egy vonal minden vezetékének összes hossza Két buszkészülék közötti távolság Tápegység és buszkészülék közötti távolság Két tápegység egymás közötti távolsága azonos vonalon

≤ 1000 m ≤ 700 m ≤ 350 m ≥ 200 m

1. táblázat: megengedett vezetékhosszak vonalanként A vonal teljes hossza egyenlő a vonalszakaszok és leágazások hosszának összegével (11. ábra).

11. ábra: A vonalhosszúság meghatározása az EIB-hálózaton

12

4.2 Megnemengedett összekötések Megnemengedett összekötésről akkor lehet beszélni, ha két buszvonal nemcsak a vonal- vagy tartománycsatolón keresztül van össze kötve, hanem további ponton is, más szóval ha hurok alakul ki (12. ábra).

12. ábra: Megnemengedett összekötések 4.3 Folyamatosság-, zárlat-, polaritás- megnemengedett összekötés- és vezetékhossz-vizsgálat Az EIB-berendezés minden vonala esetében a következőképpen kell eljárni: A vizsgálandó vonalat EIB-tápegységre vagy zárlatbiztos egyenfeszültség-forrásra (DC 6 – 15 V, 1 A áramkorlátozás) kapcsolják. A vo nal vezetékvégeinek és a buszkapcsainak feszültségét és polaritását egyenfeszültségű mérőműszerrel ellenőrzik (13. ábra).

13

13. ábra: Méréspontok a buszvezeték ellenőrzésére A megnemengedett összekötések ellenőrzése a más vonalak vezetékei végén fellépő feszültségek mérésével történik. Ezeken helyes buszkábel-fektetés esetén nincs feszültség. A vonalankénti vezetékhosszak és betartandó távolságok ellenőrzését a vezetékfektetés során célszerű elvégezni. Ennek során a busz vonal (minden elágazását is figyelembe véve) végeit meg kell jelölni. Az eljárás a tartományvonalak és a gerincvonal esetében is azonos. 4.4 Szigetelési ellenállás mérése Az érintésvédelmi törpefeszültségű (SELV) hálózat szigetelési ellenállása legalább 250 kΩ kell hogy legyen, DC 250 V mérőfeszültség mellett. Ha a kisfeszültségű hálózatra illetve a buszhálózatra villámáram-levezetők (primer védelem) és/vagy túlfeszültség-levezetők (szekunder védelem) vannak beépítve, akkor azokat a szigetelési ellenállás mérése előtt el kell távolítani. A mérést a buszvezeték egyik ere és a PE védővezető között végzik.

5.

BUSZKÉSZÜLÉKEK JELÖLÉSE, BEÉPÍTÉSE ÉS CSATLAKOZTATÁSA

5.1 Buszkészülékek jelölése A készülékek beszerelése előtt a vezetékeket be kell vezetni a szerelvénydobozokba és elosztókba, jelöléssel ellátni, buszkapcsokkal összekötni és ellenőrizni. A tervezés folyamán a buszrésztvevők fizikai címet kaptak. A készüléklistákban és az alaprajzokon a beépítési 14

helyek meg vannak határozva. A fizikai címet beépítés előtt pl. műhelyben, vagy beépítés után az üzembe helyezés során lehet a busz résztvevőbe tölteni. A letöltés után a fizikai címet olvashatóan és tartósan a készülékre kell írni (14. ábra).

14. ábra: Buszkészülék jelölése 5.2 Falba süllyesztett buszkészülékek beépítése és csatlakoztatása Falba süllyesztett buszkészülékek esetében először a buszkapcsot a csatlakoztatott vezetékkel együtt a buszcsatolóba kell dugaszolni. A buszcsatoló rögzítése szerelőkeretnek a szerelvénydobozra csavarozásával történik. Ezután – amennyiben a fizikai cím letöltése már megtörtént – a felhasználói modulnak a buszcsatolóra dugaszolása következik. Annak érdekében, hogy a felhasználói modul pl. festési munkák után ismét a megfeleő buszcsatolóra kerüljön, azt is meg kell jelölni a fi zikai címmel. 5.3 Elosztóba építhető buszkészülékek beépítése és csatlakoztatása Az elosztóba építhető készülékek vagy kompakt, vagy moduláris kialakításúak, amelyeket DIN-kalapsínre lehet pattintani. A kalapsínbe ragasztott adatsín biztosítja az összeköttetést az EIB-vel. A DIN-kalapsín szabadon maradó, adatsínnel ellátott szakaszait borítószalaggal kell befedni. 5.4 Falra szerelhető készülékekbe épített buszkészülékek beépítése és csatlakoztatása Busz készülékek más falra szerelhető készülékekbe (pl. lámpatestekbe) történő beépítése a gyártó utasítása szerint történik. A busz- és erősáramú vezetékeket a megfelelő kapcsokra kell csatlakoztatni.

15

6. FÖLDELÉS ÉS POTENCIÁLKIEGYENLÍTÁS A statikus feltöltődések elkerülése végett minden vonalat a gyártók által az EIB-tápegységbe épített védőimpedanciákon keresztül földel ni kell. Ehhez a tápegység földelésjellel ellátott kapcsát össze kell kötni a legközelebbi védővezető-kapoccsal. Ezt az összeköttetés zöld – sárga vezetővel kell megvalósítani. A buszvezeték árnyékolt kivitelű. Az árnyékolást nem kell földelni és a potenciálkiegyenlítésbe bevonni. A buszvezeték-szakaszok árnyé kolás összekötő huzalját nem kell összekötni. Arra kell ügyelni, hogy az árnyékolás ne érintkezzen földpotenciálú ponttal vagy feszültség alatt lévő részekkel.

7. VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Az EIB-berendezés üzembe helyezése előtt az 5. szakasz szerint elvégzett vizsgálatokról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek az alábbi vizsgálati eredményeket (tanúsítványokat) kell tartalmaznia: a) Beépített buszkészülékek, szerelvénydobozok és elosztók elrendezése b) Buszvezeték elrendezése, megengedett hosszak vizsgálata c) Buszvezeték folyamatossága és polaritása d) Buszvezeték szigetelési ellenállása e) Buszvezetékek megjelölése f) Vezetékek megjelölése az elosztókban

8. VILLÁM- ÉS TÚLFESZÜLTSÉGVÉDELEM 8.1 A villám- és túlfeszültségvédelem szükségessége Épületek külső villámvédelmi berendezésének (villámhárító) létesítési szükségességét az MSZ 274/1-4 számú szabvány határozza meg. A külső villámvédelem feladata, hogy közvetlen villámcsapás esetén a villám becsapási táppontját károkozás mentesen (gyújtóhatás nél kül) a villámhárító felfogóján képezze és a villámáramot, azaz a villámkisüléskor kiegyenlítődő töltéseket megfelelő keresztmetszetű és villamosan jól vezető, biztonságos áramúton (felfogó, levezető, földelő) levezesse a földbe. Általában azon épületek esetében kell villám hárítót telepíteni, amelyeknél elhelyezkedésük, építési módjuk, vagy rendeltetésük miatt könnyen bekövetkezhet, illetve súlyos következ ményekkel járhat a villámcsapás. Középületek, pl. iskolák számára a villámhárító kötelező. A nagyenergiájú elektromágneses villámimpulzus ellen a villámhárító nem nyújt kielégítő védelmet az általa védett térrészen belül műkö dő érzékeny elektronikus berendezések számára. Ezért van szükség belső villám- és túlfeszültségvédelemre, amelyről az MSZ IEC 1321-1 rendelkezik. A belső villám- és túlfeszültségvédelem eszköze a villámvédelmi potenciálkiegyenlítés (15. ábra).

16

EPH = potenciálkiegyenlítő sín

Külső villámvédelem EPH

Erősáramú kábel 230/400V Buszvezeték Vízcső Gázcső Alapföldelő

15.

ábra: Buszvezeték integrálása a villámvédelmi potenciálkiegyenlítésbe (primer védelem)

8.2 Villámvédelem (primer védelem) Amennyiben szükséges a villámvédelem, az erősáramú és EIB-vezetékek aktív ereit közvetett módon, villámáram-levezetőkön keresztül az egyenpotenciálra hozó hálózatra, azaz a potenciálkiegyenlítő sínre (EPH a 11. ábrán) kell kötni. Ezt nevezik primer védelemnek. Ezen kívül természetesen az egyéb fém vezetékeket is mint pl. víz-, gáz- és fűtési csöveket is be kell vonni a potenciálkiegyenlítésbe, mégpe dig úgy, hogy azokat közvetlenül az EPH sínre kötik. A fent említett okokon kívül villámvédelmet akkor is ajánlatos telepíteni, ha pl.: • az épület kisfeszültségű szabadvezetéken keresztül csatlakozik a hálózatra, • az épületen léteznek fémből készült szerkezeti elemek, amelyekbe a villám belecsaphat (fémkémény, antenna), • az épület közelében másik, villámvédelmi berendezéssel ellátott épület helyezkedik el. 17

Épületek közötti buszvezeték-fektetés esetén az épületekbe be-, illetve onnan kilépő vezeték villámvédelméről is gondoskodni kell. Erre két megoldás lehetséges. Az épületbe való belépés helyén a buszvezetéket villámáram-levezetőn keresztül a potenciálkiegyenlítő sínre kell kötni (16. ábra), vagy pedig a buszvezetéket az épületek között fémcsőbe kell húzni, melyet mindkét épületben a belépés helyén az EPH-sínre kell kötni (17. ábra). A villámáram levezetése miatt a fémcső keresztmetszetének Cu esetén min. 16 mm 2, Al esetén min. 25 mm2, Fe esetén min. 50 mm2 kell lennie.

16. ábra: Épületek között fektetett EIB-vezeték primer védelme védelme villámáram-levezetővel és EIB-készülékek szekunder védelme túlfeszültség levezetővel

18

17.

ábra: Épületek között fektetett EIB-vezeték primer védelme védelme fémcsővel és EIB-készülékek szekundervédelme túlfe szültség-levezetővel

A villámvédelem, azaz primer védelem eszközei, a villámáram-levezetők képesek az energiában gazdag rész-villámáramok többszöri károsodásmenetes levezetésére. Az alábbi követelményeknek kell, hogy eleget tegyenek: • Az AC 230/400 V-os hálózatban telepített B követelményosztályú villámáram-levezető: - Névleges levezetőképesség: legalább 10 kA (10/350 μs) - Védelmi szint < 4 kV • A DC 29 V-os EIB-hálózatban telepített, az IEC SC 37A szabványban specifikált villámáram-levezető: - Névleges levezetőképesség: legalább 1 kA (10/350 μs) - Védelmi szint < 4 kV A tervezés folyamán a villámáram-levezetőt koordinálni kell a túlfeszültségvéde-lemmel.

19

8.3 Túlfeszültségvédelem (szekunder védelem) A 230/400 V-os hálózat túlfeszültségvédelmét, azaz szekunder védelmét , elosztókba telepített túlfeszültség-levezetők látják el. Ezek a túlfeszültség-levezetők C követelményosztályúak és az alábbi követelményeknek kell eleget tenniük: • Névleges levezetőképesség: legalább 5 kA (8/20 μs) • Védelmi szint: < 2 kV • Varisztorok alkalmazása esetén azokat termikus felügyelettel és leválasztó-berendezéssel kell ellátni. A túlfeszültség-levezetők kalapsínre pattintható kivitelűek. Ha a kalapsínbe EIB-készülékek buszra csatlakoztatására szolgáló adatsín van ragasztva, a következőkre kell ügyelni: • A levezetőknek teljesen szigeteltnek kell lenniük (alapszigetelés 250 V; pl. nyitott szikraköz nélkül). • A kalapsínt nem szabad a levezető földelésére használni; a levezetőknek rendelkezniük kell földelőkapoccsal, amelyet megfelelő ke resztmetszetű vezetékkel a helyi potenciálkiegyenlítő sínre kell kötni. A EIB-készülékek mellé telepített C követelményosztályú túlfeszültség-levezetőknek, melyeknek az a feladata, hogy a primer védelem által 4 kV-ra korlátozott zavarszintet < 2kV-ra csökkentse, az alábbi paraméterekkel kell rendelkezniük: • Névleges levezetőképesség: legalább 5 kA (8/20 μs) • Védelmi szint: < 2 kV A buszkészülékek zavarvédelem szempontjából az ér – föld között 2 kV és ér – ér között 300 V lökőfeszültségre vannak bevizsgálva. Ez zel a buszkészülékek az épületekben előforduló kapcsolási eredetű túlfeszültségekkel szemben védettek. Ha 2 kV-nál nagyobb lökőfe szültségekkel kell számolni, akkor ezek korlátozására EIB-berendezésekre kifejlesztett túlfeszültség-levezetők telepítéséről kell gondoskodni (szekunder védelem). 2 kV-nál nagyobb lökőfeszültséggel számolni: • ahol a buszkábel párhuzamosan fut épületen belül szerelt fémes vezető részekkel, pl. kábeltálcákkal, amelyeken kersztül rész-villám áramok folyhatnak; • olyan busztopológia esetén, ahol épületen belül nagy területű vezető hurok alakul ki; • villámáram-levezetők közelében; • ahol buszkészülék közvetlenül más fémesen vezető hálózat (pl. fűtéscső) közelébe van telepítve, • épületek külső homlokzatán, tetőn elhelyezett buszkészülékek esetén; • épületbe be-, illetve onnan kilépő buszvezeték esetén. Az EIB-berendezésekben használatos túlfeszültség-levezetők a buszkapoccsal azonos méretekkel rendelkeznek. Utóbbiaktól kék színük és a piros – fekete buszérpáron kívüli zöld - sárga védővezető különbözteti meg őket (18. ábra). A zöld – sárga vezetőt a berendezés legközelebbi földelt pontjára (pl. a PE-vezetőre) kell kötni

20

18. ábra: EIB-túlfeszültség-levezető A túlfeszültség-levezető, összhangban a buszon alkalmazott szimmetrikus adatátviteli móddal (azonos jel mindkét éren), szimmetrikus védelmi eszköz, amely mindkét vezetőt védi oly módon, hogy mindkét érről levezeti a túlfeszültséget, miáltal kiküszöböli az erek között kialakuló nagy potenciálkülönbségeket. Ellentétben a buszkapoccsal, a túlfeszültség-levezetővel a buszkábel továbbhurkolása, elágazta tása nem lehetséges. A készülék azonban alkalmazható a buszkapocs helyett is a buszkészülékek csatlakoztatására. Ekkor a buszveze ték elágaztatása és továbbfűzése külső buszkapcsokkal történhet (19. ábra).

19.

ábra: EIB túlfeszültség levezető csatlakoztatása falba süllyesztett buszcsatoló-hoz

Az EIB túlfeszültség-levezető javasolt telepítési helyei: • 230 V-os csatlakozású buszkészülékek mellett; • vonal-/tartománycsatolók mindkét oldalán; • fűtés- és vízvezetékcsövek, fémesen vezető felületek közelében telepített buszkészülékek esetében; 21

• buszvezetékek végeinél; • épületek külső falai közelében telepített buszkészülékek esetében Az elosztókban elegendő minden buszvonalat egy – egy túlfeszültség-levezetővel ellátni. Ebben az esetben a 230/400 V-os hálózat fá zisvezetőire és nullavezetőjére is túlfeszültség-levezetőt kell kötni. Olyan lámpatestek esetében, amelyekbe a kapcsoló-/dimmer aktor be van építve, túlfeszültség-levezető alkalmazása csak akkor szükséges ha a buszvezeték és az erősáramú vezeték nagy felületű hurkot alkotnak. 8.4 Hurokképződés miatt fellépő túlfeszültségek megakadályozása A vezetőhurkok sok esetben okozói a villámcsapás következtében bekövetkező EMC (elektromágneses összeférhetőség) zavaroknak. Ezért a vezetőhurkok kialakulását meg kell akadályozni és erre már az EIB-rendszer tervezésénél külön gondot kell fordítani. Hurok legtöbb esetben két egymástól független hálózat révén jön létre, amelyek egy készülékhez csatlakoznak. Az indukált lökő-túlfe szültségek a csatlakozó készülékekben átütést okozhatnak. Minél nagyobb a vezető hurok felülete, annál nagyobb a várható túlfeszült ség értéke. A hurokkialakulás lehetőségét a teljes installációt figyelembe véve kell vizsgálni és a vizsgálatba az összes kiterjedt vezető képes részt be kell vonni. Ennek értelmében hurok képződhet például, amikor - az EIB-tápegységen kívül - egy másik buszrésztvevő is rendelkezik EIB-csatlakozás mellett 230 V-os csatlakozással is, vagy olyan helyen, ahol a buszrésztvevő vízcsővel, fűtéscsővel érintke zik (pl. motoros szelepállítóműnél), és ahol a hurok az EPH-sínen keresztül alakul ki (20. ábra).

22

230V AC

EPH Vízcső

SV

Busz

SV

Busz

TLN

Busz - 230V AC - hurok TLN-en és SV-n keresztül TLN = buszrésztvevő

TLN

Busz - vízcső - hurok TLN-en, SV-n, EPH-n keresztül

SV = tápegység

EPH = potenciálkiegyenlítő sín

20. ábra: Hurok kialakulásának lehetőségei A hurkok kialakulását megakadályozandó, a tervezés folyamán a következő alapszabályokat kell betartani: • A busz- és erősáramú vezetékeket szorosan egymás mellett kell vezetni. Ez érvényes a földelt részekre is, amennyiben ezekkel a buszkészülékek üzemszerűen érintkeznek (pl. fűtésszelep). • A buszvezeték végei és a földelt részek, illetve más vezetékvégek között megfelelően nagy távolságnak kell lenie. • A villámvédelmi berendezéstől (pl. a levezetőktől) megfelelő távolságot kell tartani. • A feltekert kábelvég – az itt tárgyalt értelmezés szerint - nem tekinthető huroknak. • A túlfeszültség-levezetők előírás szerinti telepítésének körülményeit ki kell alakítani, azaz az EPH-hálózatba való bekötési pontot a megfelelő helyen biztosítani kell.

23

9. BUSZKÉSZÜLÉKEK ÉS SZERELÉSI ANYAGOK 9.1 Buszkészülékek A buszrésztvevők buszcsatolóból és alkalmazási modulból (végkészülékből) állnak (21. ábra). 21. ábra: Általános buszrésztvevő Installációs busz

Résztvevő AST

BA AM

AST = Alk almazás i interfész BA = Buszcs atoló Alk almazás i modul AM (buszvégkészülék)

A buszrésztvevők közötti információcsere a buszon keresztül a buszcsatoló (BA) segítségével történik. A buszcsatoló táviratot küld és vesz, biztosítja a tápfeszültséget a benne lévő elektronika számára és tárolja a fontos adatokat: a saját fizikai címet, egy vagy több cso portcímet, valamint az alkalmazási programot a beállított paraméterekkel. Ezeknek a feladatoknak a koordinálását mikroprocesszor vég zi, amely a buszcsatoló „agyát” képezi. A buszrésztvevő kiviteli formájától függően az alkalmazási modul (AM) a buszcsatolóba dugaszolható (falba süllyesztett készülékek és néhány kalapsínre sorolható készülék esetében), vagy a buszcsatoló és az alkalmazási modul közös készülékházba vannak integrálva (pl. készülékbe építhető és falra szerelhető készülékek esetében). Különálló kivitel esetén az alkalmazási modul a szabványosított alkalmazási interfészen (AST) keresztül csatlakoztatható a buszcsatoló ra. Adott készülék buszcsatolója, alkalmazási modulja és alkalmazási programja azonos gyártótól kell hogy származzon. A buszkészülékek különböző kiviteli formában kerülnek forgalomba: • falba süllyeszthető buszkészülékek (22. ábra), 24

• •

kalapsínre sorolható buszkészülékek (23. ábra), készülékbe építhető és falra szerelhető buszkészülékek (24. ábra).

22. ábra: Falba süllyeszthető buszkészülék

23. ábra: Kalapsínre sorolható buszkészülékek

24. ábra: készülékbe építhető buszkészülék 25

9.2 Szerelési anyagok 9.2.1 Általános követelmények A buszoldali villamos biztonságot a szabványos, illetve EIBA által tanúsítvánnyal ellátott szerelési anyagok biztosítják. Ez érvényes a ki fogástalan kommunikációra is. Az EIBA-tanúsítvánnyal ellátott szerelési anyagok magukon viselik az védjegyet. 9.2.2 Buszvezetékek Az EIB buszvezetékeknek két lényeges alapfeltételnek kell megfelelniük: • Kifogástalan kommunikáció az EIB-szabványnak (DIN EN 50090-2-1 és a DIN EN 50090-2-2) megfelelően. Ennek a feltételnek 0,8 mm vezetékátmérőjű, sodort érpárú, árnyékolt buszvezeték felel meg. • Az erősáramú hálózattól való biztonságos elválasztás. A villamos szereléstechnikában alkalmazott erősáramú vezetékeket nem lehet buszvezetékként használni. Ennek oka a biztonság, a funkcionalitás és az összecserélés lehetősége. Amennyiben adott esetben halogénmentes vezetékre van szükség, alkalmazható a J-H(St)H2x20,8 típusú vezeték. Két épület EIB-hálózatának összekötésére használhatók az A-2Y(L)2Y és A-2YF(L)2Y típusú távközlési kábelek, vagy zárt, száraz fémcsőben az EIB-buszvezeték is. Az EIB-vezeték fehér – sárga érpárja általában tartalékként szerepel. Amennyiben igény mutatkozik más célú felhasználásra, az alábbi irányelvek szerint kell eljárni: • Csak érintésvédelmi törpefeszültség (SELV) alkalmazható. • Maximális tartós terhelőáram 2,5 A – szükség van túláramvédelemre (túlterhelés és zárlat ellen). • A hangátvitel megengedett, de az érpár nem használható a nyilvános távközlési hálózat vezetékeként. A fehér – sárga érpár felhasználási módja adott vonalon belül egységes kell hogy legyen. Az egységes felhasználási mód egyébként ajánlatos a teljes EIB-hálózaton, azzal, hogy a más célra felhasznált érpárt minden vezetékvégen egyértelműen meg kell jelölni. Amennyiben a második érpár további EIB-vonalként kerül felhasználásra, akkor a sárga ér a ”+”-ér, a fehér pedig a ”-”-ér. 9.2.3 Tápegység és fojtó Az EIB-hálózatot érintésvédelmi törpefeszültségű (SELV) tápegység táplálja, amelybe fojtó van integrálva. Ez a készülék DIN-kalapsínre sorolható kivitelben kapható. Ajánlatos az EIB-tápegység erősáramú hálózati csatlakozására külön áramkört kialakítani. Minden buszvonal (illetve buszvonal-szegmens) külön tápegységgel rendelkezik. Ha a tápegység meghibásodik, csak az adott vonal (vonalszegmens) kommunikációja szenved kárt, míg a berendezés többi része zavarmentesen tovább üzemel. A tápegységet, amely buszoldalról áramkorlátozással van ellátva és zárlatbiztos, a vonal terhelési súlypontjába kell telepíteni. 26

Csak az EIBA által tanúsítvánnyal ellátott EIB-tápegységek engedélyezettek. A tápegység erősáramú- és buszhálózatba való kötését a 25. ábra mutatja.

25. ábra: Tápegység bekötése az erősáramú- és buszhálózatba 9.2.4 Buszkapocs A buszkapocs a buszkészülékeket a buszvezetékkel köti össze, lehetővé téve egyúttal a készülékek buszvezetékkel történő felfűzését is. Ily módon a készülékek cseréje esetén a busz nem szakad meg, tehát működőképes marad (26. ábra). 26. ábra: Buszkapocs A buszkapocs két részből áll (piros és sötétszürke), amelyek szorosan egymáshoz vannak illesztve és csak a buszkészülékek csatlako zóiba illeszthetők, mégpedig a piros a ”+”-csatlakozóba, a sötétszürke a ”-”-csatlakozóba. Ügyelni kell a helyes polaritásra.

27

9.2.5 Adatsín és borítószalag Az adatsín (27. ábra) a szabványos 35 x 7,5 mm-es DIN-kalapsínbe illeszkedik, amelyben öntapadással rögzíthető.

27. ábra: Adatsín és borítószalag Az adatsín különböző méretekben kapható. A szabad adatsínszakaszokat a kalapsínre pattintható borítószalaggal kell védeni. A buszfeszültség a fojtón keresztül az adatsín két belső vezetőcsíkján áll rendelkezésre. A két külső vezetőcsíkra a tápegység fojtatlan (fojtó előtti) kimenete csatlakozik. Ezekről, külső fojtón keresztül, egy második buszvonal látható el tápfeszültséggel.

28

9.2.6 Összekötőelem Az összekötőelem (28. ábra).a buszvezeték és az adatsín, valamint az adatsínek egymásközötti összekötését teszi lehetővé. Az összekötőelem (csakúgy mint a kalapsínre sorolható készülék egy része) a hátoldalán nyomóérintkezőkkel (29. ábra) rendelkezik, amelyekkel az adatsínre csatlakozik. A buszvezeték az összekötőelem elülső oldalára buszkapocs segítségével csatlakoztatható

28. ábra: Összekötőelem

29. ábra: Nyomóérintkezők kalapsínre sorolható készülékekhez 9.2.7 Szerelvénydobozok és elosztók A buszinstalláció megvalósításához szokványos elosztók és szerelvénydobozok használhatók. A falba süllyesztett készülékek szerel vénydobozai alkalmasak kell legyenek a csavaros rögzítésre.

29