„INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN” TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015
A Zempléni Múzeum…………..
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK
Résztvevők: Dr.Petercsák Tivadar, Dr.Kelemen Judit, Jaskóné Dr.Gácsi Mária A tantárgy célja: • A hallgatók tanári irányítás mellett, szemináriumi keretek között, egyéni kutatómunka révén elsajátítsák a szőlő- és bortermeléshez kapcsolódó népi tradíciókat • Kreatívan alkalmazzák az így megszerzett ismereteket a mai iskolai és települési programok szervezése, a hagyományok megújítása során
• A szőlőművelés technológiájához Hegyalján is hozzákapcsolódtak azok a mágikus hiedelmek, vallásos szokások, időjárási regulák • Amelyek gyakorlásával analógiás módon a sikeres szőlőtermést kívánták biztosítani • Ezért metszették a szőlőt növekvő holdálláskor • Vihar esetén éles szerszámot fordítottak az ég felé, hogy széthasítsa a fellegeket, s ugyanezért harangoztak is
• A szőlő érésekor volt fontos a madarak távoltartása: - ember formájú madárijesztőkkel, kerepeléssel • Az esztendő jeles napjaihoz is kapcsolódtak a termésre vonatkozó hiedelmek: pl. január 22-én „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.”
• Számos szőlővédő szent kultusza jellemző vidékünkön is • Akikhez a gazdák a szőlő védelmét és a bő termést remélve imádkoztak • Szent Orbán tisztelete az ország más vidékein elterjedt • Tokaj-Hegyalján néhány éve figyelhető meg kultusza • Ennek alapja a Monokon őrzött Szent Orbán ereklye
• Tipikusan hegyaljai szőlővédő Szent Simon, a zelóta és Judás Tádé • Október 28-i névünnepük a 17. szd-tól szüretkezdő nap • Ekkortól terjedt el kultuszuk is ezen a vidéken
• A Tállyai Fáklyás Társulat konfraternitásként 1739-től napjainkig ápolja Szent Vencel tiszteletét • Szeptember 28-i ünnepén búcsút tartanak az ekkorra szőlőfürtökkel és virágokkal feldíszített templomban • Bort is szentelnek a Vencel oltárnál
SZÜRETI NÉPSZOKÁSOK
• A folklórhagyományok közül legtovább a szüreti népszokások maradtak fenn • Felújításuk napjainkban is megfigyelhető • Az uradalmakban a szüret végén a munkások díszes menetben szüreti koszorút vittek a szőlőbirtokosnak ajándékba, aki ezért vendégül látta őket • Itt került sor a szüreti mulatságra, végzéstáncra
• A szüret végét a hegyaljai városokban és falvakban is megünnepelték: szüreti vagy kapásfelvonulást szerveztek • Ezen a lakodalmakból ismert tisztségviselők, zsáneralakok, tréfás figurák, a szőlőhöz és a borhoz kapcsolódó munkafolyamatok bemutatása, zenészek szerepeltek
• Magyarországon csak Hegyalja 3 településének (Mád, Erdőbénye, Olaszliszka) felvonulásán ismert az antik Bacchus kultusz helyi változata: a hordón ülő magyar huszárként megjelenített, kezében lopótököt és poharat tartó baksus • Hozzá minden gazda udvarán köszöntőt mondanak
• A felvonulás része a táncos kerék és a bodnártánc • A 20. szd elejéig a baksusjárást farsangkor tartották, csak ezt követően vált szüreti felvonulássá • A baksus figura történeti gyökerei a táncos kerékkel és a bodnártánccal együtt német területekre vezetnek • A 18. századi német betelepítések révén jelenhettek meg vidékünkön • Az elemek közül a baksus az 1848/49-es szabadságharc után, a nemzeti ellenállás helyi szimbólumaként vált magyarrá
LAKODALOM
• A családi élet jeles alkalmai közül a lakodalomban a bor nélkülözhetetlen kelléke volt a jó hangulatnak, táncnak és nótázásnak • A 19. szd közepén Tokaj-Hegyalján is három napig, vasárnaptól keddig tartott, amelyet a kézfogó és a jegyváltás előzött meg • Ekkor még nem volt gyűrű, hanem a lány jegyajándékaként selyemkendőt és bokrétát kapott a vőlegény • Ő pedig egy ezüst forintot adott a lánynak, azaz feleségül vette
• Az első világháború után jelent meg a jegygyűrű, amit kiegészítőkkel a vőlegény vett menyasszonyának • Ő ezt jegykendővel és jegyinggel viszonozta • Ekkortól ismert a fehér menyasszonyi ruha is • A lakodalmi tradíciókat legjobban a hegyaljai német falvak lakói őrzik, ahol a vőfélyversek között máig ismertek a borhoz kapcsolódó rigmusok is
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Dr. Petercsák Tivadar……………. …egyetemi tanár………………
DR. KELEMEN JUDIT: FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK
Folklórhagyományok (2x2 tanóra) • bodnártánc (kádártánc) • betyár- és bujdosóénekek, katonadalok • ivónóták, mulatónóták, bordalok
BODNÁRTÁNC (KÁDÁRTÁNC)
Erdőbénye, kádártánc, 2013.
• Magyarországon egyedülálló • csakis Tokaj-Hegyalján • Erdőbényén • a mai napig élő tánc • mesterségtánc
A BODNÁRTÁNC DALLAMVILÁGA
Az 1. dallam:
A 2. dallam:
A 3. dallam:
BETYÁR- ÉS BUJDOSÓÉNEKEK, KATONADALOK
• bujdosók: törökvilág, kuruckor (katonaszolgálatot nem vállaló ifjak, nincstelen jobbágyok, szerelmi csalódástól elkeseredett legények) • betyárok (Vidróczki, Sobri Jóska, Rózsa Sándor) • a `48-as szabadságharc,Kossuth-nóták, toborzók
IVÓNÓTÁK, BORDALOK
„A király ’conbibator’-ának, ivótársának lenni a középkorban megtisztelő címet jelentett. Miért? Mert az együtt-ivás, legalábbis elvileg, nem egyszerű borfogyasztást jelentett, hanem a férfitársaságok kötetlenebb együttlétét, a beszélgetések, híradások lehetőségét, események megtárgyalását, közben akár hősénekek vagy más tanulságos énekelt történetek meghallgatását is.” (Dobszay)
„A kancsó körbejár” dallamgyűjteménye)
(Pálóczi
Horváth
Ádám
DALTANULÁS
• gyermekek számára • Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek (1813) • „Bor, bor, bor” – mádi bordal és variánsa (pajzán szöveg is) • bordalok
DALOK
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Dr. Kelemen Judit egyetemi docens
[email protected] 0630- 342-7781
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK
JASKÓNÉ DR. GÁCSI MÁRIA
[email protected]
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK
• Témakör: A tokaji bor a népköltészetben • Téma: Az aranyszőlő legendája (Erdész Sándor néprajzkutató) • Módszertani repertoár bővítése • Drámapedagógia
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK
Drámapedagógia • Elősegíti: - ön-és emberismeret gazdagodását - Alkotóképességet - Önálló, rugalmas gondolkodást - Összpontosítást - Testi, térbeli biztonságot javít, időérzék fejlődik - Mozgás és beszéd tisztaságát, kifejezőképességét
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK
• Mondára épülő dráma • Csoport: drámajátékos gyakorlattal rendelkező csoport • Körülmények: • Idő: 90 perc • Térigény: átrendezhető osztályterem, középen szabad térrel • Keret: Tokaj-Hegyalján valahol
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK
• Fókusz: Milyen hatása van életünkre az emberi hiszékenység, valamint a kritikátlan tekintélytisztelet?
FOLKLÓRHAGYOMÁNYOK
• Tanulási terület: Emberi hiszékenység kontra tudományos babonák • Fejlesztendő kompetenciák: Folklórismeret gazdagítása, személyes vélemények és érzések azonosítása, közös gondolkodás, kritikai gondolkodás, vitakészség, konszenzusra jutás, konstruktív konfliktuskezelés, problémaérzékenység, nyitottság, összefüggések meglátása, dramatikus készségfejlesztés
FELHASZNÁLT IRODALOM
• Gabnai Katalin (1999): Drámajátékok. Budapest: Drámapedagógiai Társaság, Bp. • Kaposi László (szerk.: 1995): Drámapedagógiai olvasókönyv. Drámapedagógiai Társaság, Bp. • Magyar László András 2010: Az aranyszőlő legendája. In.: V. Molnár László szerk. Három orvostörténész köszöntése. Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára • Csoma Zsigmond (2005): Szőlőkatasztrófák Magyarországon Agroinform Kiadó
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Jaskóné Dr.Gácsi Mária adjunktus
