INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP A Zempléni Múzeum

„INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN” TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015

A Zempléni Múzeum…………..

TOKAJI BORVIDÉK KULTÚRTÁJ

Résztvevők: Dr. Petercsák Tivadar Dr. Kökényesi Nikoletta Balogh Zoltán A tantárgy célja: - megalapozza a további 4 tanegység anyagát - hallgatók átfogó képet kapjanak Tokaj-Hegyalja tájegység szőlő monokultúrájának jellemzőiről, a helyi társadalomra és kultúrára gyakorolt hatásáról - bemutatja a terület földrajzi, történelmi, gazdasági, társadalmi, művelődéstörténeti, irodalmi jellegzetességeit - hozzájárul a helyi kultúra, a hagyományok megismeréséhez, a személyes identitás fejlesztéséhez is

A KULTÚRTÁJ JELLEMZŐI

• Tokaj-Hegyalja a 16-18. szd-ban lett a legfontosabb magyar szőlőtermő vidék • A minőségi bortermelés, különösen az aszú készítése révén vált világhírűvé • Nincs a magyar nyelvterületen olyan ember, aki a hegyaljai bort ne ismerné, és arról ne lenne valami elképzelése • A tokaji bor azon kevés fogalom, termék közé tartozik, amelyről nagyon sokan hallottak a világban, esetleg meg is kóstolták azt • Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy Kölcsey nemzeti Himnuszunkban a „Tokaj szőlővesszein/Nektárt csepegtettél” sorokkal fejezte ki Isten áldását és a jólétet.

• Tokaj neve először a 13., a Hegyalja kifejezés a 14-15. szd-ban fordult elő • A két név a 18. szd-ban kapcsolódott össze • Csak a 19. szd elejétől vált hivatalossá a Tokaj-Hegyalja elnevezés • A külföldi kereskedők elsősorban a tokaji bor kifejezést alkalmazták az itteni italokra

• A borvidék körülhatárolása a közös szőlőrendtartások összeállításával már a 17. szdban megkezdődött • Tokaj-Hegyalját először egy 1737-es királyi leirat minősítette zárt termőtájjá (21 település) • A filoxéra után kiszélesedett a terület Szerencs vidékével és Szőlőskével (ma Szlovákiában) • A mai világörökségi terület pedig 27 településből áll

• A vidék természetföldrajzi feltételei kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztéshez • A kedvező napsugárzási viszonyokat élvező déli, keleti és nyugati lejtők szolgáltatják a tokaji hírnévnek megfelelő kitűnő minőséget • A hegylábfelszínek („szoknya” területek) a kedvezőtlenebb sugárzási viszonyok folytán gyengébb bort adnak • A talaj jobb víz- és tápanyag gazdálkodása eredményeként viszont a terméshozamok magasabbak • A szőlők géppel könnyen művelhetők

• Tokaj-Hegyalja múltja sok szálon kapcsolódik Magyarország történetéhez • A tananyagban kiemeltük azokat a korszakokat, amelyek meghatározóak voltak az itt élők és az ország számára • A 18. századra a korábbi görögök után betelepülő németek, ruszinok és zsidók révén alakult ki a vidék sok esetben ma is jellemző etnikai képe.

• Az un. hegyaljai törvény a szokásjog alapján szabályozta a szőlőföld szerzésének a lehetőségeit • Ezen belül a vásárláshoz helyi jellegzetességként kapcsolódott az áldomás ital, a tudomány-pohár vagy Ukkon-pohár • Tokaj-Hegyalján magas volt a nem helyben élő, un. extraneus birtokosok szőlőterületeinek az aránya • Ez több településen meghaladta az 50 %-ot • A feudalizmus évszázadaiban a dézsmás szőlők a földesúrtól függetlenül szabadon adhatók és vehetők voltak

• A tananyag bemutatja azokat a változásokat, amelyek a középkortól a 21. szd-ig történtek, és a folyamatos innováció eredményeként lett TokajHegyalja világhírű borvidék • A 15. szd második feléig a táj lokális igényeket elégített ki • A korábbi szőlőművelési ismereteket a 12-13. szdban érkező francia-vallon telepesek újították meg korszerű eszközökkel és művelési módokkal

• Tokaj-Hegyalja a Szerémség pusztulása után, a 16-17. szd-ban, az aszúkészítés és a minőségi bortermelés révén lett az ország elsőrangú borvidéke • Ekkor zajlottak azok az innovációs folyamatok: a meredek hegyoldalakon teraszos szőlőművelés, jól aszúsodó szőlőfajták, kopaszfejre metszés, többszöri kapálás, robot helyett napszámos munka, késői szüret • Amelyek eredményeként létrejöttek a tipikusan hegyaljai borfajták: ordinárium, főbor (szamorodni), aszú és az eszencia (nektár)

• A filoxéra az 1880-as években a hegyaljai szőlők nagy részét kipusztította • Ezt követően az új telepítések főként a hegylábakon történtek • Kialakult az egységes furmint-hárslevelű arculat • A váltómetszés már ollóval történt és elterjedt a permetezés • A szocializmus évtizedeiben a nagyüzemi gazdálkodás túlsúlya inkább a mennyiségi növekedésnek kedvezett, a szoknyákon történő művelés pedig minőségromlást eredményezett • A korábban mindent felvevő szocialista borpiac az 1980-as évek végére összeomlott

• A monokultúrás szőlőművelés és borgazdálkodás társadalmi hatásaként a 17. szd-ra létrejöttek a mezővárosok • A 12 virágzó település kis területen jelentős népességet tartott el • Az önkormányzatisággal, vásártartással rendelkező városok adóikat egy összegben fizették földesuruknak és saját bírói fórummal rendelkeztek • A hegyaljai mezővárosok társadalmában a 17-18. szd-ban 50 %-ra nőtt a nemesek aránya

• A tokaji borral történő kereskedésben a magyarok mellett lengyelek, görögök, oroszok, ruszinok, németek és zsidók vettek részt • A minőségi bor és a piacok biztosításában pedig fontos szerepük volt a közvetítő faktoroknak és a borkereskedő társulatoknak Balogh Zoltán: A szőlő- és borkultúra rendszerváltozás utáni helyzete és a borászok jövőképe

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

…Dr. Petercsák Tivadar…………. …egyetemi tanár……………… [email protected] 06-20-225-66-98

…A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG

• Előzmény: mennyiségi és minőségi borászkodás „harca” • Újonnan megalakult – főként külföldi érdekeltségű – cégek • A régi és az új érdekek • 1991 új bortörvény: avinálás eltörlése

…A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG

• „A világ számára egyértelműsíteni kell a Tokajit.” • Új termékösszetétel – Aszú: preztizstermék – Szamorodni: a világ egyéb édesboraival egyenrangú – Késői szüret/late harvest: „cash flow” – Furmint, mint szőlőfajta

• „Saját magunknak is egyértelműsíteni kell a Tokajit.”

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Balogh Zoltán……………. ………………… [email protected] 06-20-225-66-98