Innovatív megoldások infrastruktúrák, közszolgáltatások, hatékony irányítási rendszereinek kidolgozására Közép-Európa csökkenő népességű régióiban

Innovatív megoldások infrastruktúrák, közszolgáltatások, hatékony irányítási rendszereinek kidolgozására Közép-Európa csökkenő népességű régióiban — Eredmények és tapasztalatok —

A projekt az Európai Unió és a Central Europe Program társfinanszírozásával valósult meg

1 Bevezetés

„Amikor a változás szelei fújnak, a kétkedők falakat húznak föl, az optimisták pedig vitorlákat” Az időskorúak ápolására fordított összeg 1,6 milliárd euróról 4,3 milliárd euróra nőtt az utóbbi 12 évben Németországban. 2030-ig az ápolásra szorulók száma várhatóan további · 50%-kal fog nőni.

Piedmontban az átlagéletkor várhatóan 48 évre nő 2030-ra.

Szlovénia 2007-ben a GDP 22,9%-át költötte az időskorral összefüggő kiadásokra. Ez a szám várhatóan 12,8 százalékponttal fog nőni 2060-ra.

Az utóbbi 15 évben 30%-kal csökkent az iskolák száma Türingiában. Ma már megszokott, hogy a gyerekeknek több, mint 10 km-t kell utazniuk az iskolába, ha vidéken élnek.

Mindezek a számok azt mutatják, hogy a demográfiai változások jelentős hatást gyakorolnak az emberek mindennapi életére. Egyben azt is jelzik, hogy a demográfiai változások jelentős hatással vannak a kormányokra is, mivel nekik kell finanszírozniuk az összes szükséges infrastruktúrát. Mivel számos infrastrukturális szolgáltatás biztosítása a helyi és regionális önkormányzat hatáskörébe tartozik, ezen infrastruktúra igénybevevőinek – illetve az adófizetőknek – a számában történő változás komoly kihívásokat okozhat. Közép-Európában számos régió azonos problémával néz szembe, ezért érdemes párbeszédet folytatni a kérdés megfelelő szabályozásáról. Az ADAPT2DC projekt színteret kíván biztosítani ennek a párbeszédnek és segítséget kíván nyújtani a megfelelő stratégiák azonosításához, amelyek által megoldhatóak a közös problémák. Az ADAPT2DC projekt Közép-Európa (Németország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Szlovénia) csökkenő lakosságszám régióiban és városaiban felmerülő, a szociális és műszaki szolgáltatásokkal és infrastruktúrával kapcsolatos kérdésekben (egészségügy, közlekedés, szociális ellátás, vízellátás) próbál költséghatékony megoldásokat nyújtani.

2 Bevezetés Projekttel kapcsolatos tények és adatok: Eredmények: Az ADAPT2DC városokat és régiókat támogat a fenntartható közszolgáltatások körének kialakítása érdekében Az ADAPT2DC összehozza a demográfiai változásokkal foglalkozó szakértőket, állami szereplőket és beruházókat a tudástranszfer érdekében Az ADAPT2DC segíti a városokat és régiókat a demográfiai változások kezelésében

Lépések: Mit történt a projektben? 1. A demográfiai és gazdasági változások vizsgálata Közép-Európában 2. A kísérleti projektek: bemutatják, hogyan lehet a közszolgáltatásokat a demográfiai változásokhoz adaptálni helyi szinten 3. Politikai ajánlások megfogalmazása és a legjobb gyakorlatok átadása a szükséges infrastruktúra jövőbeli fenntartása érdekében

A projekt időtartama: 2011. november – 2014. október A projekt megvalósításában az alábbi intézmények vettek részt:  Türingiai Építésügyi, Regionális Fejlesztési és Közlekedési Minisztérium, Németország  Lipcsei Regionális Földrajzi Intézet, Németország

2 1

 Cseh Tudományos Akadémia Szociológia Intézete, Csehország

4

7 3

 Usti Régió Önkormányzata, Csehország

5

 Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., Magyarország  UNCEM Helyi Városok és Közösségek Országos Egyesülete, Piemonti Delegáció, Olaszország  Katowicei Közgazdasági Egyetem, Lengyelország  Malapolska régió, Lengyelország

8

9 6

 Szlovén Városi Tervezési Intézet, Szlovénia  Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, Magyarország

A következő oldalakon a projekt legfőbb eredményei kerülnek összefoglalásra. Amennyiben ennél többet szeretne megtudni, kérjük, tekintse meg a projektben elkészült dokumentumokat az ADAPT2DC projekt honlapján: www.adapt2dc.eu.

Háttér: A demográfiai és gazdasági indikátorok vizsgálata Közép-Európában A népesség elöregedése és csökkenése Közép-Európában Évtizedekig, a gazdasági rendszerünk és azzal együtt az ellátó rendszerünk legfőképp a növekedést helyezte előtérbe, mind a gazdaság, mind a teljes népesség tekintetében. Mindazonáltal a 21. században elérkeztünk egy pontra, ahol a növekedés többé nem reális, legalábbis nem mindenhol. A születési ráta jóval az utánpótlást biztosító 2,1 gyermek/nő szint alatt van az összes középeurópai országban, ugyanakkor folyamatosan növekvő születéskor várható élettartam tapasztalható az elöregedő társadalmakban. Napjaink demográfiai változásai – a népesség elöregedése, a népesség növekedésének lassulása, a munkaképes korú népesség csökkenése – a legfontosabb kihívások, amelyekkel Európa szembesülni fog az elkövetkező évtizedekben. A csökkenő népességű régiók és városok megszokott jelenséggé válnak Európa-szerte, az egyes térségek demográfiai mutatói között azonban jelentős különbségek is mutatkozhatnak. Általánosságban elmondható, hogy miközben a periférikus és alig lakott területek népessége csökken, a legnagyobb városok és néhány regionális központ még mindig vonzónak számítanak, és stabil vagy növekvő népességgel bírnak. A 2030-ra vonatkozó demográfiai előrejelzések szerint a Cseh Köztársaságban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában a népességszámot tekintve nemzeti szinten hanyatlás várható. Ezt főleg negatív irányú változások okozzák majd (a születésnél magasabb halálozási ráta). Az élettartam növekedésével együtt ez azt fogja jelenteni, hogy az időskorú eltartottak aránya növekedni fog az összes közép-európai országban és emelkedik mindezen folyamatok gazdasági és szociális terhe a munkaképes korú népességen. Természetesen ez az általános tendencia jelentős regionális különbségeket vet fel: van ugyanis egy növekvő népességgel rendelkező sáv Észak-Olaszországtól Ausztrián át Dél-Németországig. Ezek a területek más közép-európai régiókkal összevetve magasabb egy főre jutó GDP-vel és kedvezőbb jövedelmi viszonyokkal rendelkeznek. Összességében azonban a csökkenő népességű régiók száma növekedni fog. Ami az öregedést illeti, a demográfiai fejlődésnek három alapvető útja van: az első csoportot Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia alkotja, mely országok kevesebb tapasztalattal rendelkeznek az elöregedő népesség tekintetében, mivel a népességen belül ezidáig kevés volt az időskorú. A második csoport Ausztriát, Szlovéniát és Magyarországot foglalja magában, amelyeket a középesen elöregedő társadalom jellemez. Olaszországot és

3

4

Háttér: A demográfiai és gazdasági indikátorok vizsgálata Közép-Európában

Németországot az időskorú társadalom jellemzi, ahol néhány régióban nagyarányú időskorú lakos él (az átlagéletkor 45 évnél magasabb Olaszországban pl. Savona, Genova, Alessandria esetében, vagy az egykori Kelet-Németország legtöbb régiójában). Amíg azonban Észak-Olaszországban és Background: Analysis of demographic indicators in Central Dél-Németországban az átlagéletkor magas szintje aand magaseconomic várható élettartam eredménye, addig az egykori Kelet-Németország esetében ezt a munkaképes korú népesség kimagaslóan magas Europeelvándorlása okozta a 90-es években. Mindez jelentős hatást gyakorol az időskorú eltartottak arányára: a fiatalabb régiókban egy vagy két időskorú (65 éves vagy idősebb) jut minden 10

A népességszám változása 1991–2011 (%)

A népességszám 1991 és 2011 között tapasztalható változása hol növekedést, hol pedig csökkenést mutatott az egyes térségekben az elmúlt 20 év során. A száznál kisebb értékek jelzik a népességfogyást.

Közép-Európa

NUTS2 területek

NUTS3 területek a kísérleti akciók térségeivel

NUTS3 területek

Országhatár

Kiválasztott települések

Háttér: A demográfiai és gazdasági indikátorok vizsgálata Közép-Európában munkaképes korú emberre (20-65 év között), míg az idősebb régiókban három vagy négy időskorú is juthat 10 munkaképes korú lakosra. A demográfiai változások hatásai várhatóan még jelentősebbé válnak az elkövetkező években. Ennek következtében megfelelő stratégiákkal és politikai eszközökkel kell rendelkezni (vagy elkezdeni azok kialakítását) annak érdekében, hogy a demográfiai változások hatásaihoz a közszolgáltatások és az infrastruktúra szervezése és finanszírozása terén minél könnyebben alkalmazkodni lehessen, mivel mindez azt jelenti, hogy adott területen kevesebb ember fog élni, és a demográfiai változásoknak köszönhetően csökkeni fog a közösségi infrastruktúra és közszolgáltatások közösségi finanszírozása. Az előrejelzések szerint 2030-ra Közép-Európában regionális szinten jellemzőbb lesz a népességfogyás, mint a népesség gyarapodás. Ezen kívül egyre több elöregedő társadalmú régió lesz és még több olyan térség, amelyet egyszerre jellemez az elöregedés és a csökkenő népesség. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 3.1.5. számú tanulmányát (“Demographic Change in Central Europe – A Socio-Economic Background Analysis”).

A demográfiai változások hatásai az infrastruktúrára Az alapfokú közszolgáltatások és infrastruktúra iránti igény egy adott terület népességétől függ. Egy csökkenő és elöregedő népesség változást okozhat a keresletben és költségnövekedést idézhet elő. A demográfiai változások jellemző hatása, hogy az infrastruktúra igénybevevőinek száma kevesebb – de tekintettel arra, hogy a térségi illetve a települési önkormányzatok törvény által kötelesek ellátni egyes szolgáltatásokat, ezen szolgáltatások minőségének vagy számának csökkentése korlátozott. A szolgáltatás költségei tehát kevesebb igénybevevő között oszlanak meg, így nő az egy főre eső költség. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás terhei is növekednek a költségvetésben. Ezen túlmenően, az öregedés és a népességfogyás csökkenti a közszolgáltatásokra rendelkezésre álló forrásokat, mivel azokat kevesebb adófizető finanszírozza. A források hiányát tovább fokozta a 2008-as gazdasági világválság. A szolgáltatás igénybevevőinek számában történő csökkenés ezért valószínűleg növekvő egy főre jutó költséget eredményez. Ugyanakkor különbséget lehet tenni a szolgáltatások közt a tekintetben, hogy azok mennyire érzékenyek a változó demográfiai szerkezetre. Bizonyos infrastrukturális szolgáltatások költségei közvetlenül kapcsolódnak a népességszámhoz, így kevésbé költséghatékonyak a csökkenő népességszám esetében. Ilyenek a közösségi közlekedés vagy a vízellátás. – A közösségi közlekedés esetében, a népességcsökkenés kevesebb utast eredményez, és ez gazdasági nehézséget okoz az ellátásban. Egy jól működő közösségi közlekedési rendszer azonban különösen fontos a ritkán lakott területek esetében ahol a szükséges egészségügyi és szociális ellátás nem vehető igénybe a helyszínen, ezért a helyi központokkal való megfelelő összeköttetés elengedhetetlen. – A demográfiai változások a vízellátásra és a szennyvízkezelésre is negatívan hatnak. – A hálózati infrastruktúra igazodása a demográfiai változásokhoz óriási kihívást jelent, mivel a műszaki infrastruktúra, például a csőhálózatok hosszának változása általában jelentős költséggel jár (a fix költségek magasak).

5

6

Háttér: A demográfiai és gazdasági indikátorok vizsgálata Közép-Európában – Az épített környezet esetében a csökkenő népesség a lakhatási lehetőségekkel kapcsolatos kereslet mérséklődését eredményezi, emiatt pedig nő az üres lakások száma. Ez a folyamat a környező ingatlanok értékének csökkenéséhez vezethet, és negatív képet vethet az adott területre. Ugyanez igaz a kiskereskedőkre is: sok bolt bezár, ha nincs megfelelő számú vevő. Más infrastrukturális szolgáltatások inkább a népesség korösszetételével kapcsolatosak, például az iskolák, az egészségügyi ellátás, az idősotthonok költségei is erősen életkorfüggők. – Az egészségügyi ellátás és az időskorúak ellátása iránti igény növekedni fog a várható élettartam emelkedésével. Előre láthatólag az elöregedés fogja a legnagyobb hatást gyakorolni az állami nyugdíjkiadásokra, az egészségügy és az időskorúak gondozásának kiadásaira: ezek a kiadások az EU-ban várhatóan a GDP 4,1%-ról 29%-ra fognak emelkedni 2010 és 2060 között. – Iskolák/gyermekellátás: A kevesebb iskoláskorú gyermek, kisebb osztálymérethez vagy (ami gyakoribb) iskolák bezárásához vezethet. Mindazonáltal az iskolák centralizációja csak egy meghatározott mértékig lehetséges, mivel a nagy utazási távolságok a gyermekek számára nem vállalhatóak. Egyes közösségi infrastruktúra típusok kevésbé érzékenyek az öregedésre vagy a népességcsökkenésre, inkább az adott település szerkezetével kapcsolatosak, ilyen például az útfenntartás.

Az infrastruktúra létesítésére és üzemeltetésére fordított költségek: adatelemzés Az ADAPT2DC projekt leginkább arra fókuszált, hogy hogyan lehet költséghatékonyabban finanszírozni a közszolgáltatásokat és a közösségi infrastruktúrát. A projekt egy fontos lépése volt az infrastruktúra létesítésére és üzemeltetésére fordított költségek elemzése egész Közép-Európára kiterjedően. Ez idáig ilyen jellegű makroregionális analízis nem készült közép-európai kontextusban. Ennek egyik oka, hogy az infrastruktúra - és közszolgáltatások költségeivel összefüggő adatbázis (Közép- és Kelet-) Európán belül nem létezik azonos térségi (helyi és makroregionális) szintekre és infrastruktúra típusokra vonatkoztatva. Mivel a szükséges adatok nem hozzáférhetőek az Eurostat adatbázisából, illetve a nemzeti statisztikai forrásokból, a projektben résztvevő partnerek úgy döntöttek, hogy egy kereskedelmi alapú adatbázisra építve készítik el az elemzést. A “költség arány behelyettesítés” (PCR) módszerével (ami egy speciális szolgáltatás adott terület egy lakosára eső átlagforgalmát mutatja meg) a közép-európai országok esetében számos összehasonlító elemzés készült. A közép-európai régiók klaszterekbe lettek rendezve például az egy főre eső infrastruktúra költségek alapján. Az eredmények meglehetősen változatosak az egyes vizsgált infrastrukturális szolgáltatások között. Az egyik általános megállapítás, amely igaznak bizonyult minden infrastruktúra esetében, az, hogy az egy főre eső költségmennyiség negatív összefüggésben áll a hosszú távú népességváltozással – eszerint az egy főre jutó költség nő, amennyiben a régió lakosainak száma összességében csökken. A makroszintű vizsgálatokat kísérleti régiókban végzett esettanulmányok is alátámasztják. Habár jelentős különbségek voltak kimutathatóak a különböző régiók és az eltérő típusú infrastruktúrák között, a legtöbb infrastruktúrára azonban igaz, hogy a költségei általában nőnek (habár ez nem kifejezetten a demográfiai változásnak köszönhető, hanem az infláció és/vagy a technikai újítások is szerepet játszanak benne). A közös szál, amely az egész infrastrukturális ellátás transznacionális elemzését átszövi az, hogy a nemzeti jóléti rendszerek különbségeit mindenképpen figyelembe kell venni. A szociális szolgáltatások

Háttér: A demográfiai és gazdasági indikátorok vizsgálata Közép-Európában és infrastruktúra területi eloszlása jellemzően a nemzeti politikai keretrendszerekben foglaltaknak megfelelően történik. Csak akkor lehetséges jól működő módszereket átvenni egyik régióból/országból a másikba, ha elegendő ismerettel rendelkezünk az egyes infrastruktúrák és közszolgáltatások ellátásával és finanszírozási lehetőségeivel kapcsolatban. Az elemzés fontos tanulsága még, hogy az Európai Unióban a közszolgáltatásokról és infrastruktúráról nincsenek összehasonlító adatok. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 3.2.6. számú tanulmányát (“Cross analysis of infrastructure and service costs”).

A Delphi kutatás A projekt keretében az infrastruktúra és szolgáltatási költségek elemzéséhez kiegészítésként Delphi felmérés készült a közép-európai országok szakértőinek közreműködésével. A kérdések a különböző infrastruktúra típusokra (illetve azok kapcsolatára a demográfiai változás folyamataival) irányultak. Általában a résztvevők felismerték a kiadási oldal nyomását és a változó igényeket – például az összes országban növekvő költségekkel számolnak az egészségügy és a vízellátás területén -, valamint az átalakuló mobilitási szokásokat. A felmérés alapján, vidéki területeken valószínűsíthető az elhagyott épületek számának jelentős növekedése. A felmérés során néhány adaptálható intézkedéssel kapcsolatban is kaptak javaslatot a Delphi kutatásban résztvevő szakértők. Ezek egyike az adminisztratív szolgáltatások e-szolgáltatásként történő bevezetése s ritkán lakott területeken. A válaszadók többsége azonban, különböző okokból szkeptikus volt az ötlettel kapcsolatban (elegendő szélessávú internetkapcsolat hiánya, az idős emberek számítógépes ismereteinek hiánya stb.). Ez jól jelzi, hogy az összes új megközelítés csak az összes kulcsfontosságú érintett egyetértésében és együttműködésében működhet. Végül meg kell említeni, hogy több szakértő szerint nem az infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket kellene hangsúlyozni a demográfiai változás kapcsán, hanem sokkal inkább a foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket kellene a középpontba állítani: „Ha egy régió nem biztosít munkalehetőséget, az emberek el fognak költözni, nem számít, hogy az utak vagy az óvodák modernek vagy sem.” További, a Delphi felméréssel kapcsolatos információhoz kérjük, olvassa el a projekt 3.3.5. számú tanulmányát (“Position Paper – A joint transnational vision for future provision of infrastructures and services in shrinking regions and cities of Central Europe”).

7

8 ADAPT2DC kísérleti akciók Kísérleti projektek Az ADAPT2DC projekt a következő kérdésre próbált választ adni: Hogyan lehet a közösségi infrastruktúrát fenntarthatóan üzemeltetni a demográfiai változások figyelembe vételével? E kérdés megválaszolása és a projektben összegyűjtött jó gyakorlatok demonstrálása érdekében a projektben résztvevő partnerországok kísérleti projekteket hajtottak végre. Összesen 11 akció valósult meg az ADAPT2DC projekt keretében, ezek mindegyike különböző típusú infrastruktúrákhoz kapcsolódik. Akció

Témakör

Terület

Ország

Távgyógyászat

Egészségügy

Észak-nyugat Małopolska (Miechów, Chrzanów, Olkusz és Proszowice vajdaságok)

PL

Családi napközi szolgáltatások

Gyermekellátás

Jászság az Észak-Alföldön

HU

Közösségi szolgáltató központok Középületek fenntartási költségei (beleértve az energiaköltségeket) Eszközök a közszolgáltatási infrastruktúra fenntartási költségeinek kezelésére Demográfiai mentor program (alintézkedéssekkel) KombiBusz

Helyi kínálat

Ostana Piedmontban

IT

Középületek

Vejprty Usti régióban

CZ

Lakóépületek és utak

Maribor

SI

-

Saale-Orla és Oberfranken-Ost régió Saale-Orla régió

DE

Üres ingatlan kataszter

Városfejlesztés

DE

Tűzoltóságok közti együttműködés Saját lakókörnyezetben való életvitel segítése – otthoni idősellátás Üres ingatlan kataszter

Katasztrófa megelőzés Egészség/lakóhely

Remptendorf Saale-Orla régióban Saale-Orla régió

DE

Arzberg Oberfrankenben

DE

Városfejlesztés

Bad Berneck Oberfrankenben

DE

Mobilitás

DE

Integrációs akciók

Szociális Hof Oberfrankenben DE infrastruktúra A kísérleti projektek mellett a projektpartnerek számos innovatív ötletet gyűjtöttek össze szerte Európából, melyeket a “legjobb gyakorlatok katalógusa” tartalmaz. A katalógus különböző megoldásokat mutat be, mint a videókapcsolat használata orvos és beteg között Finnország távoli területein (TelLappi), egy teljes egészében önkéntesek által szervezett buszvonal (Gransee polgári busz), egy együttműködési formában megszervezett falusi bolt és szociális találkozóhely Krugzellben, egy mobil fogorvosi rendelő Brandenburgban, egy telekocsi rendszer, amely a tömegközlekedést és az egyéni közlekedést ötvözi (,,CARLOS”), egy épületlebontási stratégia az üres épületek kezelésére, aktív energia koncepció“ egy szennyvíztisztító telep esetében, vagy egyebek mellett a mobil polgári tanácsadó hivatal.

További információért kérjük, olvassa el a projekt 41.1. számú tanulmányát (“Best Practice Catalogue”).

9 ADAPT2DC kísérleti akciók Távgyógyászati szolgáltatások nyújtása időseknek - az egészségügyi költségek optimalizálásának eszköze Hol? Małopolska régió (Miechowski, Chrzanowski, Olkuski és Proszowicki vajdaság), Lengyelország

Miért? A kísérleti projekt célja a távgyógyászati szolgáltatások ellátása (táv-EKG), az idős polgárok egészségügyi állapotának vizsgálatára és a jövőbeni egészségügyi kockázatok megelőzésére, így a távoli, elszigetelt területeken (ahol a kirekesztés veszélye fennállhat) élő betegek elérhetővé válnak.

Mi? A kísérleti projekt Északnyugat-Małopolskában egy idős lakosokból álló csoportra irányult, akiket az egészségügyi állapotuk és lakhelyük szerint választottak ki. A betegek távgyógyászati csomagot kaptak, melynek segítségével otthonukban EKG-t készíthettek, orvosi segítséget, konzultációs lehetőséget és diagnózist kaptak mind távgyógyászati alapon, mind személyesen. A táv-EKG szolgáltatás mintegy 100 fős, 55 év feletti idősekből álló csoportról gondoskodott. A táv-EKG csomagot térítésmentesen kapták meg a program résztvevői egy hónapos időtartamra. Minden beteget tájékoztattak arról, hogy hogyan használja a csomagot otthon vagy akár a munkahelyén. A program kezdetén a betegek egy általános életminőség-vizsgálaton is részt vettek. Ezt követően megkérték őket, hogy naponta legalább háromszor jelentkezzenek be a rendszerbe, és annyi EKG vizsgálatot végezzenek, amennyit szükségesnek éreznek. A betegek egy dietetikussal egyeztethettek a vizsgálati időszak elején és végén. A vizsgálati időszak után minden beteg diagnózist, zárójelentést és orvosi ajánlást kapott a kirendelt orvostól és dietetikustól. Összesen 97 résztvevő teljesítette a vizsgálatot, így megállapítható, hogy nem voltak olyan komoly nehézségek (például a modern infokommunikációs eszközök használata során), amelyek visszatarthatnák az embereket a részvételtől.

10 ADAPT2DC kísérleti akciók Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot? Az intézkedésnek vannak közvetlen és közvetett előnyei. A közvetlen előnyök között említhető, hogy a távgyógyászati egységek elosztása megtakarításokat eredményez, amely a szolgáltatás jobb szervezését teszi lehetővé. Kevésbé szükséges a közlekedés, az otthon kezelt betegeknek nem kell olyan sűrűn orvoshoz utazniuk és kevesebb időt kell egészségügyi alkalmazottakkal tölteniük. Közvetett megtakarítást is előidéz a módszer abban az értelemben, hogy a betegségek korai megállapítását célozza meg: ha a pácienseket gyakran vizsgálják, bármilyen egészségügyi rendellenesség gyorsan észlelhető, amely gyakran a probléma korai diagnózisához vezet. Széleskörű az egyetértés abban, hogy minnél későbbi a betegség megállapítása, annál többe kerül a kezelés. Így a távgyógyászat használata hosszútávon az egész egészségügyben költségmegtakarítást eredményez. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 4.3.4. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action „Telemedicine” in Małopolska) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt (“Joint Evaluation of Pilot Actions”).

A páciensek egy folyamatos EKG-vizsgálat lehetőségét kapták meg saját lakókörnyezetükben. Az otthonmaradás lehetősége miatt ez nem gátolta őket napi rutinjukban, tevékenységeik elvégzésében, ugyanakkor a szükséges egészségügyi adatokat a kórház azonnal megkapta. A táv-EKG használata nagyon hasznos bizonyos rendellenességek megállapításában. A résztvevők elmondták, hogy érdekelné őket a szolgáltatás ismételt használata. Egyes esetekben a távgyógyászati eszközök alkalmazása nélkülözhetetlen a szívritmuszavarok és kardiovaszkuláris rendellenességek diagnosztizálásához, ennek ellenére ez a szolgáltatás még mindig nem kellően elérhető a lakosság számára. Mirosław Dróżdż kardiológus, a miechówi St. Ann Kórház vezetője

‘

11 ADAPT2DC kísérleti akciók Közösségi szolgáltató központ: az alapvető szolgáltatásnyújtás költséghatékony módja nehezen elérhető területekre Hol? Ostana, Pó-völgy, Olaszország

Miért? A kísérleti projekt célja egy közösségi szolgáltató központ létrehozása volt. Ostana kis hegyvidéki közösségében ez olyan új lehetőségeket kínál, amelyek korábban nem voltak elérhetőek a térségben, ugyanakkor a korábban már meglévő szolgáltatásokat is hatékonyabbá teszi.

Mi? A központ célja, hogy egy olyan találkozási helyet biztosítson, ahol különféle szolgáltatások egy helyen megtalálhatóak a helyi lakosok és a látogatók számára. Megteremti a lehetőséget helyi termékek vásárlására, kiegészítő információkat és eszközöket nyújt azáltal, hogy a különböző generációk kommunikációs és találkozó helyeként is működik. A központ az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: – közösségi találkozóhely; – könyvtár; – helyi élelmiszereket árusító bolt; – egy, a helyi szálláshelyekkel együttműködő koordinációs iroda; – internetezési lehetőség; – telekocsi szolgáltatás koordinációja; – az “Alpesi Egyezmény” információs pontja. A kísérleti projekt részei a következők voltak: megfelelő épület kiválasztása, a központ számára megbízható menedzser találása, az épület felújítása, megállapodás a helyi termelőkkel a friss gyümölcs és zöldségek biztosításáról, a központ megnyitása, az új szolgáltatásokról szóló kampány és promóció. Mindezek a helyi önkormányzattal szoros együttműködésben valósultak meg (a felújítási munkálatokhoz külső finanszírozás állt rendelkezésre).

Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot?

További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 4.3.4. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action “Multi-Service Centre”” in Italy) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt (“Joint Evaluation of Pilot Actions”).

Még ha nem is könnyű egy kis községnek a minimális szolgáltatásokat fenntartani, a különböző területek együttműködése által életre hívott lehetőségek meglepő eredményeket hozhatnak. Giacomo Lombardo Ostana polgármestere

‘

A központ olyan szolgáltatásokat kínál, amelyekhez korábban külön lehetett hozzájutni. A könyvtár és a turisztikai információs pont feladatait például korábban az önkormányzat alkalmazottai látták el, és mindegyiket külön finanszírozták. Nemcsak olcsóbb elhelyezni ezeket a szolgáltatásokat egy épületben (a kulcsszó a szinergia), hanem ezáltal minden szolgáltatás nyitva tartási ideje (és elérhetősége) növekedett. Másrészt néhány olyan szolgáltatással bővítették ki a szolgáltatások körét, amelyeket korábban egyáltalán nem lehetett igénybe venni Ostanában. Ráadásul a helyi lakosok és turisták élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy helyi ételeket, újságokat, gyógyszereket stb. vásároljanak közvetlenül Ostanában ahelyett, hogy másik városba kellene utazniuk. Ezzel nemcsak időt és üzemanyagot spórolnak, de a CO2-kibocsátás is csökkenthető.

12 ADAPT2DC kísérleti akciók Nők munkaerő-piaci visszatérésének elősegítése a kiskorúak számára biztosított integrált nevelési szolgáltatások révén Hol? Jászság, Észak-alföldi régió, Magyarország

Miért? A kísérleti projekt célja a gyermeknevelési szolgáltatások racionalizálása és az egyedi szükségletekhez igazodó családi napközi szolgáltatások elindítása. Magyarországon (a többi európai országgal összehasonlítva) a nők csak kisebb arányban térnek vissza hamar a munkába szülés után. A három év alatti gyermekeknek mindössze 7%-a jár bölcsödébe. A gyermekgondozási lehetőségek fejlesztése egy fontos lépésnek tekinthető ahhoz, hogy a nőknek több lehetősége legyen a munkaerő-piacra történő visszatérésre.

Mi? A kísérleti projekt legfőbb eredménye egy megvalósíthatósági tanulmány, amely három településre y (Jánoshida, Jászfényszaru, Jászárokszállás) készült el, figyelembe véve a hazai jogi előírásokat és a helyi környezet adottságait. A szolgáltatás a családi napközi k keretében működő gyermekfelügyeletet helyezi középpontba. Az ADAPT2DC project egyik közvetlen M Magyarországon zömmel tradicionális, pedagógiai programot k eredménye, hogy kapunk támogatást kínáló óvodák, illetve bölcsődék működnek, amelyekhez s a helyi Polgármesteri Hivataltól. Reményeink szakképzett személyzet és 20-25 gyerek elhelyezésére alkalmas é szerint a pályázatok beadásánál is épület szükséges. Emellett már léteznek családi napközik is, melyek m számolnak velünk. Köszönjük a segítséget!” magánlakásokban is létrehozhatóak, mivel a csoportok kisebbek (7 Nyíri Ibolya g gyermekig), és a jogi követelmények kevésbé szigorúak. A családi n a Manósziget Családi napközi vezetője napközik a szülők számára nem jelentenek sokkal nagyobb anyagi t terhet a tradicionális óvodákhoz és bölcsődékhez viszonyítva. V Vállalkozásként működhetnek, és habár a vezető számára kötelező a feladat ellátásához szükséges képzés elvégzése, az nem olyan szintű, mint az óvónőké. A családi napközi további előnye, hogy a régióban egyformán lehet alkalmazni, még a kis községekben is, ahol az óvodák általában a központban találhatóak, így néhány szülő számára nehezen elérhetőek. A kísérleti projektben elkészült megvalósíthatósági tanulmány három modellt kínál a családi napközi működtetéséhez. A tanulmány széleskörű adatgyűjtés, a helyi szereplőkkel készített interjúk, valamint mind a három modell számára szükséges költségvetési elemzés alapján készült. Mindhárom modell különböző kiindulási helyzetet, különböző szükségleteket és lehetőségeket mutat. Az első modell „alapnak” tekinthető abban az értelemben, hogy napi 8 órás felügyeletet biztosít. A második egy családi napközi hálózat működését mutatja be. A harmadik modell az atipikus munkarendű szülők igényeihez alkalmazkodik. Ezek alapján politikai ajánlások kerültek

‘

13 ADAPT2DC kísérleti akciók

megfogalmazásra mikro- és makroszinten is. Ezek az ajánlások a kísérleti projekt keretében szervezett szakmai műhelybeszélgetésen politikai döntéshozók számára is bemutatásra kerültek, és az ajánlott stratégiák a nemzeti és regionális fejlesztési tervekbe is beépültek.

Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot? A családi napközi bevezetése a helyi önkormányzatok számára pénzügyileg előnyösebb, mint hagyományos óvodákat nyitni. A tanulmány minden családi napközi modell esetében elemezte azok beindításának és működtetésének várható költségeit. Ezek a számítások igazolják, hogy a hálózatban működő napközik kevésbé költségesek, mint az egyes intézmények, valamint azt is alátámasztják, hogy előnyös az egyházzal történő együttműködés. A tanulmány alapján megfogalmazott ajánlások megvalósítása több (és hatékonyabb) lehetőséget kínál a gyermekmegőrzési szolgáltatástok terén a régióban, amely több nő számára teszi lehetővé a munkába való visszatérést. Hosszútávon ez előnyös a nők önállóságát és a teljes GDP összegét tekintve egyaránt. Az említett stratégiák, ajánlások beépítése a fejlesztési tervekbe az első lépés e cél felé. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 4.3.7. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action „Childcare” in Észak-Alföld) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt („Joint Evaluation of Pilot Actions”).

14 ADAPT2DC kísérleti akciók Innovatív eszközök a túlméretezett közinfrastruktúra kezelésére (lakótelepek, utak) a fenntartási költségek csökkentése céljából Hol? Maribor, Szlovénia

Miért? A kísérleti projekt célja megoldást találni a középületek és utak fenntartásával kapcsolatos önkormányzati költségek csökkentésére. Számos költségcsökkentést alkalmaznak ugyanazon a kísérleti területen (Maribor városközpontja), ahol jelentős problémákat okoz a népességcsökkenés, illetve a túlméretezett infrastruktúra.

Mi? A kísérleti projekt az állami tulajdonú infrastruktúra (lakótelepek, utak) földrajzi feltérképezésével kezdődött Mariborban, annak érdekében, hogy a fenntartási költségek csökkentésének lehetőségei meghatározhatóak legyenek. Következő lépésben az egyes kiválasztott épületekhez kapcsolódó megtakarítási lehetőségeket állapították meg. A kísérleti projekt során összesen három megtakarítási eszköz került kidolgozásra és tesztelésre Maribor területén: – A középületek használatának növelése: az épületek padlásterének átalakítása azzal a céllal, hogy az egy négyzetméterre jutó épületfenntartási költségek csökkenthetőek legyenek. – Az utcai, fizető parkoló szolgáltatás bevezetése azzal a céllal, hogy az utak fenntartási költségét csökkenteni lehessen, és a város extra bevételre tegyen szert. – A közvilágítási költségek csökkentése a hagyományos lámpatestek LED lámpákkal való helyettesítésével. A kísérleti projekt során kifejlesztett algoritmust táblázatos elemző programban vizsgálták. A táblázatok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy könnyen megváltoztassák a bemeneti paramétereket és könnyen újrafelhasználják ezt az eszközt végtelen számú szituációban. Ezt az eszközt könnyű használni mivel táblázatos alapú, de egyben innovatív is, mert modern GIS szoftvert használ.

15 ADAPT2DC kísérleti akciók

Az ADAPT2DC projekt felhívta Az eszközt Maribor városközpontjában tesztelték és a figyelmet arra, hogy milyen lehetséges költségmegtakarításokat számoltak ki: 14% fontos a városi tervezés körüli az átlagmegtakarítás az épületek padlásterének a demográfiai változások kezelésében. átalakítása és kihasználása esetében; 28% körüli a csökkenés A transznacionális stratégia jelentősen akkor, ha utcai fizető parkolást alkalmaznak (ehhez jönnek hozzájárul a Maribor térségét sújtó még a parkolási díjból származó bevételek). A közvilágítás népességcsökkenés lassításához. Maribor város Önkormányzata elektromos fogyasztásában pedig mintegy 68% körüli csökkenés érhető el, ha a meglévő lámpatesteket LED lámpákkal helyettesítik (ebben az esetben 10 tonna CO2kibocsátást is meg lehet takarítani évente). Nyilvánvalóan ezek az intézkedések befektetéseket igényelnek, de a beruházások idővel amortizálódhatnak. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 4.3.6. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action „tools to manage the overdimensioned infrastructure” in Maribor) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt („Joint Evaluation of Pilot Actions”).

‘

Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot?

16 ADAPT2DC kísérleti akciók A középületek fenntartási költségeinek csökkentése energiahatékonysági intézkedésekkel Hol? Vejprty Ústí régió, Cseh Köztársaság

Miért? A középületekre fordított kiadások nagyon megterhelőek lehetnek az önkormányzati költségvetésre nézve, ezek közül az egyik legfontosabb a fűtési költség. Az épületek hatékonyabb használata azonban csökkentheti a költségeket. A kísérleti projekt célja Ustí régióban egy olyan önkormányzati modell kialakítása, amely lehetővé teszi a középületek fenntartási költségeinek csökkentését. A megtakarított összegeket így más közösségi tevékenységekbe lehet fektetni.

Mi? A javasolt modell lépések sorozatából áll a középületek hatékonyabb működése és ezáltal a közpénzek hatékony felhasználása érdekében. A kísérleti projekt során először a stratégiai dokumentumok elemzése készült el, majd sor került az önkormányzati épületek működési és fenntartási költségeinek megvizsgálására, amely az elmúlt három év települési gazdálkodási adatain alapult. Ez követően a költségvetést leginkább terhelő épületek kerültek kiválasztásra (legfőképp a fenntartási költségek alapján). Ezután egy általános megtakarítási optimalizáció készült, összefoglalva több energetikai intézkedést, az egyszerű szigeteléstől kezdve az úgynevezett “okos” épületek megvalósításáig. A kísérleti projektben három különböző módon használt épület került kiválasztásra. A megtakarítások megállapítása céljából energetikai auditok történtek, amelyek sajátos energetikai jellemzőket mértek, valamint kimutatták a kiadásokat, és az utólagos megtakarítási lehetőségeket a kiválasztott épületek esetében. De az energia-megtakarítások semmilyen hatást nem érnek el az épületek ésszerű használata nélkül. Emiatt a kísérleti projekt keretében az épületek lehetséges jövőbeni hasznosítását is vizsgálták. A három épület (amelyen a kormányzati modellt tesztelték) a következő volt: – Otthon a Fogyatékkal Élők számára (az épület a jövőben is a fogyatékkal élők otthonaként működik majd); – Vejprty Egészség Központ (az épület a jövőben részben egészségközpontként, részben lakóházként szolgálhat); – egy jelenleg használaton kívüli épület, amelyet egy ingatlanforgalmazó cég eredetileg szabadidőközpontként használt (a feltételek alkalmasak arra, hogy az épületet a jövőben irodaházként használják).

17 ADAPT2DC kísérleti akciók A javasolt intézkedéseket ezután az önkormányzati döntéshozóknak is bemutatták. Az energiahatékonysági intézkedéseket az önkormányzatnak kell finanszíroznia - de a kísérleti projekt jól mutatja a hosszú- és rövidtávú költségek közti különbséget.

A legtöbb esetben az energia-megtakarítási intézkedések csak a szigetelésből állnak. Minden egyes intézkedés esetében, a jellemző energiamegtakarítást kiszámolták MW/év értékben. Az egyes épületek esetében 4300 € és 5900 € közti energiaköltséget lehetne évente megtakarítani. Ezen felül a jelenleg használatlan épületek újbóli igénybevétele – a bérleti díjaknak köszönhetően – kiegészítő jövedelmet jelentene az önkormányzati költségvetés számára. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 4.3.6. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action „tools to manage the overdimensioned infrastructure” in Maribor) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt („Joint Evaluation of Pilot Actions”).

A középületek fenntartásának kérdése szorosan összefügg Vejprty polgárok életvitelének más területeivel (szociális - vagy egészségügyi ellátás). Hiszem, hogy az ADAPT2DC kísérleti projekt eredményei biztosítani fogják a megfelelő egészségügyi és szociális ellátást a város és a környező térség polgárai számára. Vejprty városa közforrásokat fog megtakarítani az ajánlott energia-megtakarítási intézkedések megvalósításának köszönhetően, e forrásokat pedig a város jövőbeni fejlesztésére fordíthatjuk. Jitka Gavdunová Vejprty polgármestere

‘

Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot?

18 ADAPT2DC kísérleti akciók Demográfiai mentor program Hol? Saale-Orla-Kreis (Türingia) és Oberfranken-Ostban (Bajorország), Németország

Miért? A kísérleti projekt Németországban egy kicsit különbözött a többitől: nem az előre meghatározott intézkedéssel kezdődött, hanem az alsóbb szintről kiinduló kezdeményezések legjobb ötleteinek azonosításával. A cél az volt, hogy a helyi szereplők azonosítsák be a térség legjelentősebb problémáit, illetve hogy a már megvitatott jó ötleteket átültessék a gyakorlatba.

Mi? A kísérleti projekt során egy megbízott külső szakértő (mentor) dolgozott együtt egy adott régióban az érintettekkel a megfelelő intézkedések meghatározása céljából. Az intézkedések az infrastruktúra költségmegtakarítási lehetőségeire és a hatékony ellátásra fókuszáltak. Ezért a mentor először egy megbeszélést kezdeményezett valamennyi releváns résztvevővel, pl. a polgármesterekkel, a kerületi hivatalokkal, a civil egyesületekkel, és természetesen a szolgáltatókkal, így határozva meg a kisléptékű kísérleti intézkedéseket. Minden régióban három kisléptékű kísérleti intézkedést valósítottak meg.

Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot? A külső mentor alkalmazásának előnye, hogy ő jobban átlátja a horizontális ügyeket, amelyek általában nem tartoznak a közigazgatás napi feladatai közé. Emellett egy külső szereplő a térség összes döntéshozójával előzetes szakmai kapcsolatból adódó előítélet nélkül tud kommunikálni (azaz nincs korábbról származó preferencia vagy ellenszenv valamely intézménnyel szemben). A következő oldalakon a német demográfiai mentorok által megvalósított projektek leírásai olvashatók. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 4.3.1. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action “Demography Coaching” in Saale-Orla-district) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt (“Joint Evaluation of Pilot Actions”).

19 ADAPT2DC kísérleti akciók “KombiBusz” (a közösségi közlekedés és az áruszállítás kombinációja) Hol? Saale-Orla kerület, Türingia

Miért?

‘

A KombiBusz az áruk szállítását jelenti a hagyományos, utasokat szállító buszokon. Az áruszállítás és az utasszállítás kombinációjára jó példa, amikor egy helyi tejtermelő elküldhet néhány üveg tejet a szomszédos város piacára a menetrend szerinti buszjárattal. Az ötlet háttere a buszvállalat csökkenő bevétele volt, a csökkenő utasszám következményeként. A KombiBusz egy lehetőség mind a buszvállalat (ami ezáltal kiegészítő bevételhez jut), mind a regionális vállalatok számára (amelyek ezt az olcsóbb áruszállítási módszert alkalmazhatják). Az ötlet eredetileg a regionális buszvállalat vezetőjétől származik.

Nem új a buszaink kettős célú használatának ötlete, de a demográfiai mentor nélkül nem volt időnk és energiánk az ötlet megvalósítására. Bert Hamm a Kombus GmbH vezérigazgatója

Mi? A demográfiai mentor két tanulmányt készített szakértők segítségével. Az egyik a jogi lehetőségekkel kapcsolatos (vannak-e jogi korlátok, amelyek akadályozzák a KombiBusz ötlet alkalmazását), a másik pedig a piaci lehetőségekkel áll összefüggésben (lesznek-e az új szolgáltatásnak igénybevevői). Miután mindkét tanulmány eredményei pozitívnak tűntek, a buszvállalat az első kísérleti buszvonal bevezetéséről döntött, így tesztelve, hogy az ötlet a gyakorlatban is működik-e. Ezen túlmenően további kapcsolódó lépéseket is tettek a buszvállalatnál (a szükséges szállító dobozok megvásárlása, a sofőrökkel megállapodás kötése, árkalkulációk stb.).

Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot? Várhatóan ez az „új” szolgáltatás többletbevételt teremt a buszvállalat számára, amelynek működése jelenleg veszteséges. Ezáltal a közösségi közlekedés fenntarthatósága biztosított, amely a népesség életminőségét is javítja. Ezen túlmenően a helyi vállalkozások egy olcsóbb és gyorsabb áruszállítási lehetőséggel élhetnek, amely költségmegtakarítást jelenthet számukra, hiszen a hivatalos csomagküldő szolgálatok meglehetősen drágák. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 4.3.1. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action “Demography Coaching” in Saale-Orla-district) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt (“Joint Evaluation of Pilot Actions”).

20 ADAPT2DC kísérleti akciók

Hol?

Tűzoltóbrigádok együttműködése

Saale-Orla-kerület, Türingia

Miért? A probléma az önkéntes tűzoltók számának csökkenése a népesség fogyásának következtében. Az egyetlen lehetőség a hivatásos tűzoltók alkalmazása lenne: ez azonban nagyon drága az önkormányzatok számára. A különböző önkormányzatok tűzoltói közötti együttműködés azonban fenntartja az önkéntes tűzoltóságot és ezáltal jelentős költségmegtakarítást eredményez az önkormányzatok számára.

Mi? Ebben az ügyben a demográfiai mentor az érdekelt felek közötti kommunikáció elősegítésére koncentrált. A mentor tulajdonképpen katalizátorként funkcionál a lehetséges együttműködés kialakítására, a potenciálok feltárására. A mentor munkája nyomán az együttműködés a jelenlegi tűzoltók közt valósul meg. Saale-Orla kerületben jó tapasztalatok gyűltek össze a tűzoltók együttműködésével kapcsolatban, ezeket a jó tapasztalatokat a már megszerzett tudás átadásával más régiókba is közvetíteni kell.

Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot? A tűzoltóságok közötti kommunikáció és együttműködés következtében két szomszédos tűzoltóság közös berendezéseket használhat (amely mindkettő számára költséget takarít meg) vagy két brigád együtt is dolgozhat a sürgős esetek ellátásában. Egy, a projekthez hasonló kísérletet végeztek Eisenbergben (Hessenben), ahol a fenntartási költségek (légzésvédelmi felszerelés, fecskendők stb.) hozzávetőleg 20-30%-át takarították meg a résztvevő önkormányzatok esetében. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 4.3.1. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action “Demography Coaching” in Saale-Orla-district) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt (“Joint Evaluation of Pilot Actions”).

21 ADAPT2DC kísérleti akciók

Hol?

Üres ingatlan kataszter

Remptendorf, Türingia és Bad Berneck, Bajorország

Miért? A népességcsökkenés egyik hatása, hogy a településeken egyre több ingatlan lakatlanná válik. Ez a tervezők és a döntéshozók számára is jelentős problémát okoz, az omladozó épületek ugyanis rontják a városképet. A megüresedett lakások feltérképezésével az önkormányzat lehetőséget kap a probléma aktív kezelésére a városfejlesztési intézkedések során.

Mi?

Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot?

A mentori tevékenység eredményei nagyon fontosak számunkra, hiszen lehetővé teszik, hogy megfelelő következtetéseket vonjunk le a jövő infrastruktúra fejlesztéseivel kapcsolatban. Thomas Franke Remptendorf polgármestere

A helyi döntéshozók a megüresedett ingatlanokra tudnak fókuszálni az ingatlanok értékesítésekor, ami hosszú távon javítja az épületállomány állapotát, növeli a magánberuházások volumenét (a meglévő épületek felújítása), támogatja az ingatlanpiaci aktivitást és növeli a történelmi városközpontok vonzerejét is (turizmus, kiskereskedelem, lakóházak). Általában hatékonyabb a városközpontot fejleszteni, mint új külvárosi területeket, ahol új infrastruktúrára van szükség (a vízvezetékektől az utcákig). Több tanulmány készült már ebben a témakörben, egy észak-amerikai tanulmány szerint például az infrastruktúra fenntartási költségei (működési költségei) 14% és 60% közötti aránnyal alacsonyabbak a kompakt növekedést mutató települések esetében, mint az elterülő városokban.

További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 4.3.1. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action “Demography Coaching” in Saale-Orla-district) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt (“Joint Evaluation of Pilot Actions”).

‘

Mindkét, a kísérleti projektbe bevont városban elkészítették az üres lakóingatlanok nyilvántartását, a feladat megvalósításának módszere azonban különbözött. Remptendorban az volt az elképzelés, hogy a lakók regisztrációs és telekkönyvi adatait összekapcsolják egy földrajzi információs rendszerben (GIS) és grafikusan ábrázolják az adatokat. Bad Berneckben, a GIS alapú vizsgálatot 15, az Erlangeni Egyetem mesterképzésén tanuló diák segítségével végezték el, akik szakértői interjúkat, valamint számos felmérést készítettek. A kísérleti projekt eredményeként mára már mindkét önkormányzat képes a lakóingatlanok további megüresedését ellenőrizni és kezelni.

22 ADAPT2DC kísérleti akciók Saját lakókörnyezetben való életvitel segítése – otthoni idősellátás Hol? Arzberg, Bajorország

Miért? Az idősek otthona meglehetősen drága intézmény, ráadásul sok idős ember a lehető leghosszabb ideig inkább az otthoni környezetében szeretne maradni. Az AAL-rendszer elősegítheti, hogy az emberek hosszabb ideig a saját lakásukban éljenek.

Mi? A kísérleti projektben egy arzbergi modell apartmant szereltek fel a házi segítségnyújtást szolgáló rendszerrel (AAL-rendszer). Ezek a rendszerek széles körű alkalmazási lehetőségeket biztosítanak (vészjelző gomb, amely riasztja az orvost vagy a rendőrséget, a fűtés és világítás távvezérlése, a tűzhely automatikus kikapcsolása, amikor a használó elhagyja a lakást). Arzbergben az egészségügyre, a biztonságra, a kényelemre és az ellenőrző rendszerekre együttesen koncentrálnak. A modell apartman habár lakott lesz, rendszeres időközönként nyitva áll majd az érdeklődők előtt, akik megtekinthetik a saját otthonuk y g olcsó lehetőségeit. A rendszerek relatíve költséghatékonyan telepíthetők, így az átalakításának viszonylag e emberek inspirációt meríthetnek a saját lakásukhoz is. Leginkább a lakosaink élvezhetik Hogyan növeli a kísérleti projekt H az modell apartmanban kiépített a hatékonyságot? AAL-rendszer előnyeit, mivel ahogy EEgy olyan kisváros, mint Arzberg számára hasznos, ha az idősebb idősödnek, úgy igazodik a rendszer n népesség továbbra is a városban él, mivel a szociális környezet a szükségleteikhez. Ezáltal önállóan ttovábbra is fennmarad és a tovább elvándorlás elkerülhető. is képesek a családi környezetükben H Hosszú távon az AAL rendszerek által az idős emberek hosszabb maradni. Ez egy regionális zászlóshajó id ideig élhetnek a saját lakásukban, így több hónappal elhalasztható projekt a lakásszövetkezeteink számára.” Thorsten Tschöpel a (drága) idősotthonba költözés. Az otthonok díjait maguk az idős eemberek vagy egyes esetekben az állam fizeti. Németországban Ügyvezető Igazgató, eegy otthon átlagos díja 3000 € körül mozog havonta, de az árak Arzbergi Lakásszövetkezet eerősen változnak a régiók között.

‘

További részletekért kérjük, olvassa el a projekt 4.3.2. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action “Demography Coaching” in Oberfranken-Ost) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt (“Joint Evaluation of Pilot Actions”).

SOPHIA living network GmbH

SOPHIA living network GmbH

23 ADAPT2DC kísérleti akciók Integrációs akciók Hol? Hof, Bajorország

Miért?

Mi? Az önkéntes, félprofesszionális integrációs akciók javíthatják a már létező szolgáltatásokat és segíthetnek a jelenlegi hiány kezelésében. Összesen hat, migrációs családi hátterű jelentkező vett részt a kísérleti projekt keretében megvalósított kurzuson. Az integrációs akciók többféleképpen segíthetnek a bevándorlóknak, ilyen a helyi iskolarendszer elmagyarázása, a hatóságokkal való kommunikáció, és a konfliktusok kezelése.

Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot? Az önkéntesek átvesznek néhány olyan feladatot, amelyeket általában a helyi szakszolgáltatók látnak el, ezáltal csökkentik a hatóságokra nehezedő nyomást anélkül, hogy további kiadásokat generálnának.

Az önkéntes, félprofesszionális integrációs akciókban való résztvevők tevékenysége kiváló példája annak, hogy hogyan lehet a szociális infrastuktúrát a bevándorlók igényeire adaptálni. Az önkénteseink támogatják és megkönnyítik a hivatalos szolgáltatók munkáját – és végső soron tehermentesítik a hatóságokat. Ez nagy jelentőséggel bír a demográfiai változásokhoz történő alkalmazkodáshoz. Dr. Katharina Bunzmann demográfiai ügyekért felelős egyenlő bánásmód és idősügyi biztos

További részletekért kérjük, olvassa a projekt 4.3.2. számú tanulmányát (Final Report Pilot Action “Demography Coaching” in Oberfranken-Ost) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló 4.4.1. számú tanulmányt (“Joint Evaluation of Pilot Actions”).

‘

A népességcsökkenés és az öregedés mellett a demográfiai változások egyik fontos eleme a migráció. Hof lakosságát a bevándorlói múlttal rendelkezők nagy aránya (23%) jellemzi (ez azt jelenti, hogy a jelenlegi lakosok ősei Németországba vándoroltak). Ugyanakkor a jóléti szervezetek túlterheltségtől szenvednek: Hofban számos szociális szolgáltatás irányul a bevándorlók szükségleteire, a helyi szociális tanácsadó szolgáltatások kapacitása azonban a szükséges források hiányában korlátozott.

24

Ajánlások döntéshozóknak és a jó gyakorlatok bemutatása

Alkalmazkodás a demográfiai változásokhoz: hogyan? Az ADAPT2DC projekt keretében elvégzett elemzések és a projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatok alapján széles körű politikai ajánlások fogalmazhatók meg. Ezek együttesen az „Európai Stratégia a demográfiai változásokra adható regionális válaszokról” című dokumentumban találhatóak meg. A stratégia legfőbb célja, hogy a regionális szintű szereplők számára ajánlásokat adjon a fogyó népességű térségek kihívásainak sikeres és hatékony kezeléséhez az infrastruktúra tekintetében. A témában számos európai, nemzeti és regionális szintű kezdeményezés és stratégia született, azonban ennél többet is lehet tenni. Első lépésként, néhány átfogó alapelvet kell elfogadni a politikai döntéshozatal minden szintjén: – Holisztikus gondolkodás: a demográfiai változás az összes szakterületet érinti, ezért mindenhol figyelembe kell venni (nem csak az egészségügyben vagy szociális szakpolitikában). Ugyanakkor egy adott területen történő beavatkozás gyakran kihat más szakterületre is. – A népességcsökkenés tényének elismerése: habár a népességfogyás évek óta sok helyen tény volt, a politikai kommunikációban gyakran a növekedés gondolata dominált, egy valószerűbb kommunikáció azonban hasznosabb lenne. – Hosszú távú gondolkodás: a demográfiai változás folytatódni fog a következő évtizedekben – a stratégiai tervezőknek és a politikusoknak ennek tudatában kellene az infrastruktúrát megtervezni (valóban szükség lesz erre az infrastruktúrára 25 év múlva is?).

Ajánlások döntéshozóknak és a jó gyakorlatok bemutatása – Együttműködés és egyeztetés: az önkormányzatok közötti bármilyen verseny (új lakókért vagy vállalatokért) költséges és veszteségekkel járhat. Az együttműködés hatékonyabb. – Kompakt fejlődés a terjeszkedés helyett: a települési struktúrákat vizsgálva megállapítható, hogy a városközpontok fejlesztésének meg kell előznie a külterületek fejlesztését. – Adatbázisok fejlesztése: a jól megalapozott döntések érdekében az infrastruktúrákhoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat tartalmazó adatbázisokat fejleszteni kell és elérhetővé kell tenni a különböző szektorok számára. A következő oldalakon további érdekes ötleteteket mutatunk be, melyeknek elsősorban a helyi és regionális szintű döntéshozók a címzettjei. Nem minden ötletet lehet azonban minden környezetben feltétel nélkül adaptálni, mivel értelemszerűen minden régió sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel rendelkezik. Az ajánlások célja olyan megoldásokat találni, amelyeket már napjainktól lehet alkalmazni annak érdekében, hogy a demográfiai változásokhoz a jövőben könnyebben alkalmazkodni lehessen.

Műszaki infrastruktúra Közlekedés Ami a közösségi közlekedést illeti, a népesség csökkenése maga után vonja az utasok számának csökkenését – különösen amiatt, hogy a fiatalok száma (tanulók, munkába ingázók, akik buszt vennének igénybe) csökken a leggyorsabban. Az idős emberek számának növekedése ugyanakkor nem kompenzálhatja a közösségi közlekedési keresletének a fiatalok számának csökkenéséből fakadó hiányát, mivel ez a korosztály kevésbé mobilis. Ez problémát jelent a közlekedési szolgáltatók számára, akik így kevesebb bevételhez jutnak, ennek ellenére az utasok ugyanolyan szintű szolgáltatást várnak el tőlük. Közép-Európában a demográfiai változásokhoz kapcsolódó közlekedési és mobilitási problémák jövőbeni megoldása során figyelembe kell venni a közlekedési infrastruktúra megfizethetőségének biztosítását és a megfelelő mobilitási lehetőségek megteremtését a nem autóval közlekedők számára a rurális térségekben. A költséghatékony rurális közösségi közlekedést a következő témák köré kellene szervezni regionális és helyi szinten: – A közösségi közlekedés egységes tervezése: valamennyi közlekedési eszköznek (vasúti és buszközlekedés) megjelenítése egy közösségi közlekedési tervben, hogy ezzel a nem kellően

25

26

Ajánlások döntéshozóknak és a jó gyakorlatok bemutatása hatékony, egymásnak versenytársat jelentő kínálat elkerülhető legyen. – A kereslet összekapcsolása: a közösségiés iskolai közlekedés integrációja, és amennyiben lehetséges a teher - és utasszállítás kombinálása a maximális kapacitás kihasználás érdekében. – Rugalmas és a kereslethez igazodó közösségi közlekedés (a taxi szolgáltatást is beleértve): a szolgáltatás minimális szintjének biztosítása az alacsonyabb keresletű területeken is. – A lakossági igények és/vagy a piac által irányított megoldások támogatása: mint a közös autóhasználat, telekocsi rendszer stb. Ezeket a megoldásokat nehéz lehet bevezetni, de igen kedvező hatást gyakorolhat a lakók helyi identitására és társadalmi kohéziójára.

Víz- és szennyvízhálózat A lakosság számának csökkenése a vízfelhasználók fogyásával jár együtt, így az ivóvíz termelését és lakosokhoz való eljuttatását ellátó infrastruktúrát (vízvezetékeket és csatornákat) gyakran kisebb kapacitással használják. Mivel magas az állandó költségük, így ezt az infrastruktúratípust nem lehet könnyen adaptálni a megváltozott igényekhez, ugyanakkor a vízellátást az összes állampolgár számára biztosítani kell, beleértve a ritkán lakott területeken élőket is. Az árakat kevesebb lakó közt kell felosztani, ami magasabb egységárat jelent. Helyi és regionális szinten a következő megoldások képzelhetők el: – Víz/szennyvíz hálózat tervezésekor minden szereplőnek figyelembe kell vennie a népességcsökkenést: egy új hálózat tervezésekor a gazdasági megvalósíthatóság szempontjából a várható kereslet minimum szintjét kell meghatározni a maximum helyett. A felújítások alkalmával meg kell vizsgálni a hálózati kapacitás-csökkentés lehetőségét. – A különösen alacsony népességű területeken rugalmasabb szabályozásokat kellene alkalmazni: a saját kutak használatát (ivóvíznyerés esetében) engedélyezni kellene a vízhálózat méretének csökkentése érdekében. A kis szennyvíztisztító telepek működtetése egy alternatíva lehet a központi (önkormányzati) szennyvíztisztító telepekkel szemben. Vidéki területeken az esővíz elvezetése esetében az árkok, csatornák használata lehet megoldás (a beruházási költségek alacsonyabbak, mint a szennyvíz csövek esetében). – Települések közti együttműködés: ha a vízellátást vagy a szennyvízkezelést végző vállalatok (amelyek gyakran a helyi közigazgatás kezében vannak) centralizálják a működésüket, gyakran költséget takaríthatnak meg. – Barnamezős fejlesztések preferálása: minden új ipari- vagy lakóterület esetében szükséges a víz- és szennyvíz hálózat kiépítése. A korábban használatban álló, jelenleg használaton kívüli

Ajánlások döntéshozóknak és a jó gyakorlatok bemutatása városközponti fejlesztésekkel az infrastruktúra beruházási költségei megtakaríthatók (kompakt fejlesztés).

Középületek Az üresen álló középületek problémát jelentenek a költségvetés számára, mivel fenntartási költségigényük van, de közvetlen bevételt nem termelnek. Ugyanakkor az üres épületek (legyenek közvagy magánépületek) gyakran negatív hatást gyakorolnak a települést arculatára. Amikor egyre több és több ember költözik el egy területről, az ingatlanok megüresedése sokszor elkerülhetetlen. A lakosság öregedése pedig növeli az akadálymentes lakások szükségét. Ajánlások: – Üres lakóingatlanok menedzsmentje: az üres lakóingatlanok feltérképezése, az épületek funkcióinak megváltoztatása, ahol lehetséges, a megüresedéssel kapcsolatos adatok összevetése más hozzáférhető adatokkal (a lakók regisztrációja, örökségmegőrzés stb.). – Szolgáltatások összekapcsolása és centralizáció: a fenntartási költségek csökkentése érdekében egy épületben lehet ellátni számos szolgáltatást. – Szuburbanizáció megelőzése: új külvárosi területek beépítése előtt a már meglévő üres épületek felújítása és a városközpont újjáélesztése. – Az épületekben energiatakarékossági módszerek bevezetése a fenntartási költségek csökkentése érdekében. – Nem használható épületek lebontása. – Az épületek akadálymentessé tételének ösztönzése.

27

28

Ajánlások döntéshozóknak és a jó gyakorlatok bemutatása

Szociális szolgáltatások és infrastruktúra Egészségügyi ellátás A demográfiai változások legnyilvánvalóbb hatása az egészségügyi szektorban figyelhető meg. Az egyre több idős ember (beleértve a gondozásra és segítségre szorulókat) következtében nő bizonyos egészségügyi szolgáltatások kereslete és ezzel együtt a költségek is. Ugyanakkor a jóléti állam minden állampolgár számára biztosítja a megfelelő egészségügyi ellátást. A gyorsan növekvő árak mellett habár nehéz a hatékonyságra fókuszálni, de az mégis nagyon fontos lenne. Az igénybevevők számára a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség a másik probléma. Ritkán lakott területeken az idős emberek hosszú utakat kénytelenek megtenni, ha orvoshoz akarnak jutni (ezt súlyosbítja az a folyamat, hogy egyre kevesebb orvos praktizál ritkán lakott vagy vidéki térségekben). Közép-Európában a demográfiai változások okozta egészségügyet érintő problémák esetében fontos megoldani, hogy az egészségügyi infrastruktúra és a megfelelő egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőek legyenek az azt igénybevevők számára, különösen a vidéki, alacsony népességű területeken. Az érintett hatóságoknak, ennek érdekében költséghatékonyabb egészségügyi szolgáltatásokat kell kidolgozni. Ilyen megoldások lehetnek: – Az ICT megoldások használata (úgy, mint a távgyógyászat, az AAL- rendszer) az idős emberek életének megkönnyítése céljából, hogy hosszabb ideig a családi környezetükben élhessenek. – Szakorvosok koncentrációja központi területeken (olyan helyeken, amelyek a környező térségek lakói számára is könnyen megközelíthetőek), és a szükséges koordináció biztosítása a térségi egészségügyi és a közösségi közlekedési szolgáltatók között (a legközelebbi városi agglomerációban biztosítani kell az egészségügyi szolgáltatásokat, és a vidéki térséget össze kell kapcsolni az egészségügyi központokkal a hatékony közösségi közlekedés szervezésével). – A mobil egészségügyi egységek (mozgó praxis), melyek az orvosi kezelést biztosítani tudják azokon a területeken is, ahol csak néhány orvos praktizál.

Ajánlások döntéshozóknak és a jó gyakorlatok bemutatása – A lakosok tudatformálása annak érdekében, hogy szükség van olyan munkavállalókra, akik nem hivatalos ápolói lehetnek rokonaiknak. – Az idősek alternatív életformáinak támogatása (és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés, tudatformálás), mint „nyugdíjasok lakásmegosztása”, vagy a házi segítségnyújtás (annak érdekében, hogy később kerüljenek az idősek nyugdíjas otthonokba). – Egészségügyi kapacitások megtervezése egyes betegségek esetében, az elöregedő népesség struktúrájának figyelembe vételével (pl. Alzheimer kór). – Az orvosok csökkenő számának megakadályozása vidéki területeken: a fiatal orvosok ösztönzése a vidéki munkára, már az egyetemi évek alatt. – Ahol lehetséges, a közösségi nővérek, házi gondozók felvételének támogatása.

Oktatás és gyermekellátás A csökkenő termékenységi ráta ellenére néhány közép-európai országban a gyermekellátó intézmények férőhelyeinek a száma elmarad a szükségestől. Ez különösen fontos, figyelembe véve azt, hogy az édesanyák csak akkor tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, ha a gyermekfelügyelet biztosított. A területen a következő javaslatok képezhetik az első lépést a probléma megoldása felé: – Intézmények központosítása (kis általános iskolák összevonása) olyan helyeken, ahol ez lehetséges, azaz ott, ahol az utazási távolságok nem növekednek indokolatlanul. – Ahol ez nem lehetséges ott rugalmasabb szabályok kialakítása (pl. alacsonyabb minimális gyerekszám legyen szükséges az iskola működéséhez). – Iskolák összevonása óvodai/napközi szolgáltatásokkal, így a rezsiköltség megoszlik az egyes szolgáltatások között. – A gyerekfelügyelet és az idősgondozás egy épületben való ellátása és olyan programok szervezése, amelyből mindkét korosztály profitálhat. – A köz- és magánszféra érdekeltjei közötti együttműködés erősítése a források összekapcsolásáért.

29

30

Ajánlások döntéshozóknak és a jó gyakorlatok bemutatása – Az önkéntesség támogatása (már vannak pozitív tapasztalatok az „önkéntes nagyszülő” koncepció keretében megvalósuló projektekben). – Az óvodák nyitvatartási idejének a hagyományostól eltérő munkaidővel rendelkező szülők szükségeihez való igazítása. – Az óvodák mellett más gyermekfelügyeleti formák engedélyezése (pl. családi napközi), ahol ez a gyermekfelügyeleti forma még nem terjedt el.

Helyi ellátórendszerek Az elöregedés és népességcsökkenés által okozott keresletváltozás a helyi ellátórendszerek és szolgáltatások fenntartóit is érinti. A vásárlóerő és a helyi boltok vevőkörének csökkenése a boltok bezárásához vezethet, főleg az elnéptelenedő vidéki területeken. Ugyanakkor az idős emberek számára kimerítő lehet hosszú utat megtenni a mindennapi szükségleteik biztosítása érdekében. Emellett a helyi ellátó egységek (boltok, posták stb.) helyi találkahelyként szimbolikus jelentéssel is bírnak. Javaslatok a probléma megoldására: – Különböző szolgáltatások egy helyre történő csoportosítása: egy munkavállaló több szolgáltatást is elláthat, így a rezsiköltségek csökkennek. – Állampolgárok önkéntes alapon történő bevonása az új tevékenységekért történő adománygyűjtésbe (pl. szövetkezetek formájában). – ICT technológia (ha igazgatási jellegű a szolgáltatás) és mobil szolgáltatás (mindennapi fogyasztási cikkek ellátása esetén) alkalmazása. – Helyi termékekre való összpontosítás: csökkenő függőség a globális ellátási láncoktól és jobb regionális marketing, ami a turisták térségbe vonzását elősegíti. A „központi települések rendszere” jó lehetőség a szolgáltatások újraelosztásának tervezésekor: területi szinten a tervezőknek el kell dönteniük, mely városok a legkönnyebben megközelíthetőek a környező területek számára, és ezeknek a városoknak kell központi szerepet ellátniuk a szükséges szolgáltatások biztosításában. A politikai ajánlásokkal kapcsolatban kérjük, tekintse át a projekt 5.3.10. számú tanulmányát (“European Strategy for regional responses to demographic changes“).

Ajánlások döntéshozóknak és a jó gyakorlatok bemutatása Általánosságban az ADAPT2DC projekt tapasztalatai azt mutatják, hogy minden területen vannak költséghatékony megoldások a közszolgáltatások ellátásához és a szükséges infrastruktúra biztosításához a fogyatkozó népességű régiókban, amely nemcsak a jelenlegi helyzetet tartja fent, de növeli is a szolgáltatások színvonalát. Ezen megoldások többsége azonban a jelentős közösségi felelősségvállalás és kiadások mellett a demográfiai változás tényének felismerését követeli, amelyre fel kell készülni számos területen. Az itt bemutatott témakörök közül sokat hosszú távon kell vizsgálni, és fókuszba kell helyezni a tervezési rendszer és megfelelő stratégiák összehangolását regionális és települési szinten egyaránt. Az összehasonlító tanulmányok alapján levont következtetéseket, megoldási javaslatokat óvatosan kell kezelni és mindenképpen meg kell feleltetni a célcsoportok sajátosságainak és a helyi körülményeknek. A demográfiai változások kezelése speciális menedzsment készségeket és új megközelítést követel meg helyi és regionális szinten egyaránt. Fontos az életképes intézkedések támogatása időhatáros projektek keretein belül. A helyi vezetés számára új lehetőségeket kell teremteni a helyi stratégiai tervezés kapcsán. A jó megoldások tehát új intézményi innovációkat és változásokat követelnek az eddigi helyi önkormányzati gyakorlatokban.

31

32 Tartalom

Projekttel kapcsolatos tények és adatok: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 A népesség elöregedése és csökkenése Közép-Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 A demográfiai változások hatásai az infrastruktúrára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Kísérleti projektek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Távgyógyászati szolgáltatások nyújtása időseknek - az egészségügyi költségek optimalizálásának eszköze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Közösségi szolgáltató központ: az alapvető szolgáltatásnyújtás költséghatékony módja nehezen elérhető területekre . . . . . . . . . . . 11 Nők munkaerő-piaci visszatérésének elősegítése a kiskorúak számára biztosított integrált nevelési szolgáltatások révén . . . . . . . . 12 Innovatív eszközök a túlméretezett közinfrastruktúra kezelésére (lakótelepek, utak) a fenntartási költségek csökkentése céljából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A középületek fenntartási költségeinek csökkentése energiahatékonysági intézkedésekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Demográfiai mentor program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 “KombiBusz” (a közösségi közlekedés és az áruszállítás kombinációja) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Tűzoltóbrigádok együttműködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Üres ingatlan kataszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Saját lakókörnyezetben való életvitel segítése – otthoni idősellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Integrációs akciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Alkalmazkodás a demográfiai változásokhoz: hogyan? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Műszaki infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Szociális szolgáltatások és infrastruktúra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

2 1

7

4

3

8

www.adapt2dc.eu 5

9 6

PARTNEREK: 1

Türingiai Építésügyi, Regionális Fejlesztési és Közlekedési Minisztérium, Németország

2

Lipcsei Regionális Földrajzi Intézet, Németország

3

Cseh Tudományos Akadémia Szociológia Intézete, Csehország

4

Usti Régió Önkormányzata, Csehország

5

Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., Magyarország

6

UNCEM Helyi Városok és Közösségek Országos Egyesülete, Piemonti Delegáció, Olaszország

KONTAKT: Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft 4025 Debrecen, Széchenyi utca 31. Dr. Balogh Zoltán +36 52 502 799 [email protected] Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. dr. Péti Márton és Kelenné Török Lívia (+36 1 ) 795 55 49 [email protected]

A projekt időtartama: 2011.11.01. – 2014. 10.31

7

Katowicei Közgazdasági Egyetem, Lengyelország

8

Malapolska régió, Lengyelország

9

Szlovén Városi Tervezési Intézet, Szlovénia

10 Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal,

Magyarország

A projekt az Európai Unió és a Central Europe Program társfinanszírozásával valósult meg