Panelépületek épületgépészeti szerelőaknáinak, szellőző rendszereinek tűzvédelmei kérdései

Kfc. 2400. Dunaújváros, Vasmű út. 39. 2/208. Telefon: 25/ 400-800 Mobil: 30/ 95 63 333 E-mail: [email protected]

Panelépületek épületgépészeti szerelőaknáinak, szellőző rendszereinek tűzvédelmei kérdései 2013. - tanulmány -

Készítette: Tóth György ny. tüo. őrgy

Panelépületek épületgépészeti szerelőaknáinak, szellőző rendszereinek tűzvédelmei kérdései

Az elmúlt évek panelépületek tűzesetei mutattak rá, hogy az egyik lakásban keletkező tűz a felette lévő lakás(-ok)ba átterjedtek a függőleges szellőző, illetve az épületgépészeti aknákon keresztül. A tűzterjedés fő okaiként a nem megfelelő tűzgátló kialakításokat, illetve a szellőző csatornákban lerakódott éghető zsiradékokat és az aknákban történő éghető anyag tárolását állapították meg. Magyarországon a 20-35 éve épített panelházak többségének szellőzése, szagelszívása a lapos tetőn elhelyezett elszívó motorhoz csatlakozó függőleges csőrendszeren alapszik, amelyhez csatlakoznak a lakások fürdőszobáiban, mellékhelyiségeiben, konyháiban elhelyezett elszívó csonkok. E rendszer fő funkciója a lakásokban keletkező különféle szagok, illatok elszívása, eltávolítása.

A konyhák szellőzői részben gravitációs, részben gépi szellőzésre alapozott elszívó rendszerűek. A konyha melletti aknában mellékcsatornás gyűjtőrendszerű függőleges légcsatorna halad. A légutánpótlás a lakás légteréből biztosított. A szellőzőakna végén a tetőfelépítményen ventilátor található. A rendszert gravitációs és gépi üzemmódra is tervezték.


A lépcsőház lakásaiban kialakított építészeti aknára jellemző: • A légtechnikai csatornák csatlakozásainál vagy a födémek vonalában tűzgátló szerkezetek nem létesültek. • A légtechnikai csatornák és födém között a födémáttörés síkjában tűzterjedést megakadályozó kitöltés nem készült. • A csatornák a födémek vonalában nem kerültek szakaszolásra, tűzgátló lezárásra, vagy azok kialakítása nem megfelelő. A lakossági szellőzőkben a levegő szennyezettségétől függően már 1-3 év alatt észrevehető mennyiségű szennyeződés gyűlik össze. A rendszer által áramoltatott levegőből a járatok belső felszínén rakódik le a beszívott levegőből kiülepedő por, pollenek, textil szálak, az emberi lét egyéb termékei, mint hajszálak, lehámló bőrrétegek és sok minden más. Az így létrejövő szennyeződéstől elkoszolódott légcsatornák sok veszélyt rejtenek magukban: • • • • •

kitűnő táptalaj különféle gombáknak, baktériumoknak, atkáknak, egyéb élősködőnek fokozott tűzveszélyt jelent, hiszen az állandó huzat miatt egy kisebb tűz is villámgyorsan végigfut a rendszeren fokozott energiafelhasználás, meghibásodások a rendszer komponenseiben (egy panelház villanyszámlájának közel 50%-a a szellőzőrendszer üzemelésére megy el) kellemetlen szagok élősködők megjelenése és terjedése (molylepke, svábbogár)

Sajnos hazánkban egyenlőre nem sok figyelmet fordítanak a szellőzők tisztítására karbantartására, pedig az általunk belélegzett levegő alapvetően kihatással van az életminőségünkre, egészségünkre de a munkabírásunkra is. A közelmúltban történt sajnálatos paneltüzek felhívták a figyelmet ezen szellőzőjáratok elhanyagolt állapotára, így a jövőben ennek a területnek nagyobb hangsúlyt kell kapnia és rutinná kell válni tisztításuk, de legalább évenkénti kamerás ellenőrzésnek. Mindenki tudja, hogy az égéshez éghető anyag, megfelelő hőmérséklet és oxigén szükséges, a konyhai környezet egy tipikusan olyan hely, ahol bőven áll rendelkezésre mindhárom összetevőből: • Minden sütő/főző berendezés egy-egy hőforrás, legyen az egy gázsütő, grill, olajsütő vagy más elektromos berendezés, pl.: pirító. • Az éghető anyag pedig szinte korlátlan mennyiségben van jelen, zsír, olaj, egyéb a mindennapi tevékenységhez használt alapanyag formájában. • Az oxigénellátást a szellőzők/elszívók folyamatosan biztosítják. A szellőzővezetékben felhalmozódó zsíros lerakódás fokozott veszélyt jelent: • Az itt keletkező tűz nem feltétlenül észrevehető azonnal • Kézi berendezésekkel nehezen hozzáférhető, az átlagos lakók nem rendelkeznek megfelelő szaktudással az oltás területén • Közösített elszívó vezetéken keresztül könnyen átterjedhet a tűz a szomszédos helyiségekbe vagy akár felsőbb emeletekre.


Megoldási javaslat: a szellőző csatornában lerakódott szennyeződés eltávolítására •

Időszakos (évenkénti) kamerás vizsgálat, szükség esetén a szellőző csatorna tisztítása

szellőzővezeték kamerás vizsgálata

szellőzővezeték tisztítás után


Jogszabályi előírások: A jelenleg hatályos 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet szerint: A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, OTSZ előtt létesített épületekben a fenti előírásokat az átalakítás, bővítés mértékében kell alkalmazni. Füstcsappantyú: szellőzővezetékbe építhető, automatikusan (hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre) működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy a forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzetben előírt ideig biztosítja, zárt állapotban előírt ideig megakadályozza. Tűzgátló csappantyú: Szellőzővezetékbe építhető hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre és/vagy kézzel működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy forró égésgázok továbbterjedését zárt állapotban előírt ideig megakadályozza.

127. Épületgépészeti vezetékek beépítése 376. § Középmagas épületben a falon vagy födémen átvezetett épületgépészeti vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tűzgátló tömítéssel kell ellátni, amelyek tűzállósági határértéke legyen azonos a szerkezetre előírt tűzállósági határértékkel. 377. § (1) Kétszintesnél magasabb épületekben az épületgépészeti szerelőaknákat úgy kell kialakítani, hogy az aknákat szintenként, a födémek vonalában a födémre vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szerkezettel kell megszakítani, és az azon átvezetett épületgépészeti és épületvillamossági vezetékeket a vonatkozó tűzállósági határértéknek megfelelő tűzgátló tömítéssel kell ellátni. (2) Ha az aknák az adott épület tűzállósági fokozatának megfelelő tűzvédelmi jellemzőjű tűzgátló szerkezetekkel körülhatároltak, az (1) bekezdésben szereplő, födémek síkjában lévő megszakítások elhagyhatók. Ekkor a tűzgátló kivitelű aknafalakat áttörő vezetékek áttörésein a tűz átterjedését arra minősített műszaki megoldással kell megakadályozni, a légtechnikai vezetékeket pedig tűzgátló csappantyúval kell ellátni. (3) Az aknákban szerelőnyílás szintenként csak az akna egyik oldalán létesíthető, abban az esetben, ha az aknafal és aknaajtó tűzvédelmi jellemzői eltérnek. 378. § (1) Középmagas épületben az épületgépészeti és épületvillamossági szerelvényeket, vezetékeket függőlegesen szerelőaknában kell vezetni. (2) A lakó épületek esetében az egyes építményszintek között a határoló szerkezeteken (falakon, födémeken) átvezető szellőző vezetéket és egyéb, B–F tűzvédelmi osztályú vagy szigetelésű vezetékeket (ejtővezetékek, villamos kábelek és vezetékek) mind egyedi, mind csoportos elhelyezése esetén legalább A2 EI 15 minősítésű szerkezettel kell határolni a födém- és falátvezetések egyidejű tűzgátló tömítése mellett.


Megoldási javaslat:


128. Szellőző berendezés 379. § (1) A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek, rendeltetési egységek és tűzszakaszok között az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé. (2) A szerelőaknán kívül elhelyezett szellőző-berendezés több tűzszakaszon átvezetett csatornáit és szigetelését A1 vagy A2–s1 minősítésű anyagból kell készíteni. (3) A 377. §¬ban meghatározott szerelőaknában, valamint tűzszakaszon belül más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornának legalább C tűzvédelmi osztályú anyagból kell készülnie. (4) A mesterséges szellőző-berendezések csatornáit a tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hőre vagy füstre automatikusan záródóan kell kialakítani. (5) A szellőzőnyílások rácsszerkezetét A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni. (6) A mesterséges szellőztetés villamos motorjával B–F tűzvédelmi osztályú épületszerkezet nem érintkezhet. 380. § (4) Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, valamint üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen.

Megoldási javaslat: •

A szellőző nyílásokra hőre záródó tűzgátló szerkezet beépítése

Hő hatására duzzadó laminát rács


Elzáróelem a tűz és a füst továbbterjedésének megakadályozására. Alkalmas szellőző aknákba építésre és K 90-18017 tűzállósági követelményekhez a csővezetékbe, vagy fali nyílásba illetve mennyezetbe (EH beépítő hüvellyel) szerelve.

Elzáróelem a tűz és a füst továbbterjedésének megakadályozására. Alkalmas légaknákba és légvezetékekbe, K90-18017-es követelményeket kielégítő beépítésre. Egyszerű a beépítése a csővezetékbe csúsztatással, vagy falakba az együtt szállított beépítő gyűrűvel szerelve.


Néhány tűzeset, ahol a tűz a felső szintekre történő terjedése a szellőző csatornán, épületgépészeti aknán keresztül történt: DEBRECEN, FÉNYESUDVAR 6. 2007. FEBRUÁR 26.

PÁSKOM PARK 35. 2007. JÚNIUS 7.


MISKOLC, KÖZÉPSZER U. 20.

Panelépületek épületgépészeti szerelőaknáinak, szellőző rendszereinek tűzvédelmei kérdései

Recommend Documents