Innovációs stratégia Szellemitulajdonvédelmi stratégia Szellemitulajdonvédelem formái Sopron, 2010. február 26. Farkas Péter
Vállalkozások jövedelemtermelő képessége és az innováció A vállalkozások olyan éber gazdálkodó egységek, akik üzletileg nyereséges lehetőségeket ismernek fel és aknáznak ki. => Az új és egyedi termékek szolgáltatások bevezetése révén innovációkat valósítanak meg.. Általános jelenség, hogy a cégek döntő része már a fogyasztók számára többé-kevésbé ismert terméket/szolgáltatást állít elő és a cégtulajdonosoknak csupán egy kis része állítja azt, hogy termékei teljesen ismeretlenek a fogyasztók előtt. Jellemző, hogy az újabb alapítású cégek gyakrabban állítják, hogy termékeik innovatívak, míg a megállapodott cégtulajdonosok inkább már a fogyasztók előtt ismert terméket kínálnak. Az innovációkhoz szükséges új szakértelem, termék, eljárás megszerzésének egyik hagyományos módja a kutatás-fejlesztés (K+F), mely lehet saját tevékenység vagy kutatóhelytől megrendelt K+F szolgáltatás. Amerikai és európai 10 éves időtartam adatait felölelő nagymintás vizsgálat azt bizonyította, hogy a K+F tevékenységet végző társaságok termelékenysége 3,3-4,3 % közötti értékekkel, az európaiak esetében 1,1-2,7 %-kal volt magasabb, mint egyéb társaiké.
Szellemi tulajdonvédelem és az innováció A szellemi tulajdonvédelem alapjait a történelem során különböző, uralkodók által adományozott privilégiumok (monopóliumok) jelentették, melyek elsősorban valamilyen gazdasági tevékenység monopolizálására irányultak, elismerve ezzel azt, hogy a kiváltságos (mesterember, céh, város, stb.) társadalmi szempontból valóban fontos alkotó, termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. Ma rendszerint valamilyen vállalkozási-gazdálkodási formában dolgozó alkalmazottak által végzett szellemi alkotómunka és a vállalkozás, mint háttér, közös eredménye éri el azt a szintet, amely képes a piaci környezetben privilégiumokat szerezni. Ezeket az előjogokat immáron nem az uralkodó adományozza, hanem azok a társadalmi, a jogi és gazdasági rendszer szabályai szerint szerezhetőek meg. Megállapítható, hogy a szellemi alkotómunka legszűkebb gazdasági környezetét jellemzően egy gazdálkodó egység, vállalkozás jelenti, mely képes kereteket és szabályokat biztosítani annak érdekében, hogy az alkotómunka eredményre vezessen.
Szellemi tulajdonvédelem és az innováció Az innováció fogalma Az innovációs folyamatok elméleti alapjait először Joseph Schumpeter fogalmazta meg. A ma elfogadott legáltalánosabb definíciót a „Frascati Kézikönyv család” innovációról szóló Oslo Kézikönyv harmadik kiadásában találhatjuk meg: „An innovation is the implementation of a new or significantly improved product (good or service), or process, a new marketing method, or a new organisational method in business practices, workplace organisation or external relations.” „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban”
Szellemi tulajdonvédelem és az innováció Az innováció és a szellemi alkotás egymástól elválaszthatatlan egységet képez egy vállalat működésében. Egy vállalat fejlődésének alapja az innováció, az innováció alapja a szellemi alkotás. Megállapítható, hogy a vállalkozáson, mint gazdálkodási környezeten belül, az innováció jelenti azt a keretet, amelynek része a szellemi alkotás és az alkotó tevékenység.
Innovációs stratégia Az innováció hatékony működtetéséhez, irányításához (innováció menedzsmenthez) ajánlott egy vállalkozás számára, ha megfogalmazza innovációs stratégiáját. Az innovációs stratégia, mint a vállalat egységes működési stratégiájának része, azt rögzíti, hogy a vállalkozás innovációs célok megvalósításához milyen döntési mechanizmusokon és lépéseken keresztül kíván eljutni. A legjellemzőbb típusú innovációs stratégiákat és az adott stratégia választásának okát a következő ábra mutatja be. Az egyes kérdések és válaszok a vállalkozás által választandó innovációs stratégiához vezetik el döntéshozókat.
start Átvesszük másét?
Saját innovációra törekszünk?
nem
nem
igen
Stratégiai döntés az adott termék / technológia mellett. Innovációvásárlás, imitáció, licencvásárlás.
igen Kooperálunk mással?
Házon belüli innovációra törekszünk?
nem igen
nem
igen
Innovációk, mint folyamatos feladat?
Innovatív vállalat akvizíciója, innováció konszernen belül. Megbízásos kutatás, innovációs együttműködés.
nem
Egyedi projektek menedzselése.
igen Projekt-alapon?
Innovációk, mint speciális feladatok?
igen
igen nem
nem
Multi projekt-menedzsment.
K+F részlegek.
(Teljesen) Innovációtudatos vállalat Több stratégia keverését akarjuk?
igen nem Megvalósítás.
Vállalat-specifikus stratégiakombináció.
Innovációs stratégia Az innovációs folyamatmodellek mutatják meg az innováció hajtóerejének a forrását. A felsorolt három típus a legelterjedtebb tipizálása az innovációs modelleknek (lásd Információs Füzet az Innovációról 6-7 oldal) : – lineáris innovációs modellek – csatolt (kettős hajtású) innovációs modell – interaktív (visszacsatolásos) modell Az innovációs stratégia és az alkalmazott innovációs modell a vállalat innovációs tevékenysége során az újabb és újabb innovációs célok megvalósításának érdekében, a piaci igényeknek és a vállalat piaci helyzetének megfelelően időről-időre változik. Az innováció alapja a szellemi alkotás, ezért szükségszerű, hogy az innovációs stratégia egyik alappilléreként legyen a szellemi alkotások előállításáról, kezeléséről, hasznosításáról, vételéről és eladásáról szóló állandó szabályzat. Ezt a szabályzatot hívjuk szellemi tulajdonkezelési vagy iparjogvédelmi szabályzatnak.
A szellemi alkotás és védelme A Wikipedia általános meghatározásként így fogalmaz: „A szellemi alkotás olyan kreatív tevékenység során létrejött mű, mely nem anyagi formában, hanem információként, tudásként létezik.” A meghatározást összevetve az innováció idézett definíciójával, fontos megállapítást tehetünk: míg az innováció materiális természetű, addig a szellemi alkotás nem anyagi formában, hanem gondolati formában létezik. Minthogy ezeket az alkotó gondolatokat csak emberek képesek létrehozni, a szellemi tulajdonkezelési szabályzat segít abban, hogy a vállalkozásokban dolgozó, alkotó emberek kifejezésre juttathassák szellemi munkájuk eredményét úgy, hogy azért megfelelő elismerést szerezzenek, és a vállalkozás céljait is megvalósítsák. A szabályzat másik fontos eleme, hogy az így keletkezett szellemi alkotások tulajdoni jogát is tisztázza az alkotó és a vállalkozás között.
A szellemi alkotás és védelme A szellemi tulajdonkezelési szabályzat nemzeti jogszabályokon és nemzetközi egyezményeken alapszik, melyek célja, hogy igazságos, értékteremtő és védelmi rendszert biztosítson az alkotók és a gazdálkodó egységek számára. Ezeknek a jogszabályoknak és egyezményeknek a rendszerét hívják összefoglaló néven szellemi tulajdonvédelemnek. Hol lép be az innovációs folyamatba a szellemi tulajdonkezelés? Legtöbb esetben a kezdettől végig kellene, hogy kísérje a teljes innovációs folyamatot, sőt az innovációs eredmények későbbi kezelésében is fontos.
A hatékony innovációs és szellemitulajdon-védelmi stratégiának az előnyei •
•
•
Az oltalmazott szellemi tulajdon lehetővé teszi, hogy a vállalat megalapozza és megvédje piaci előnyét a versenyhelyzetben. A megfelelően felhasznált oltalmak piacvezetővé kiemelhetik a vállalkozás termékeit, vagy korszakalkotó találmányokkal és megfelelő oltalmakkal egy új iparág alapjait is megteremthetik. A szellemi tulajdonvédelmi stratégiával rendelkező vállalatok képesek az úgynevezett „magtechnológiák”, azaz olyan új termékek, technológiák védelmére amelyet kifinomult üzleti koncepcióval, filozófiával megtámogatva mitikus termékeket, technológiákat teremtenek. Ez esetben a terméket körülvevő mítoszon van a hangsúly, mely túlmutat, magának a valóban nagyszerű produktumnak a szintjén. A stratégia növeli a K+F és a márkázás sikerességét. A kutatásfejlesztési tevékenység során egy megfelelő stratégiával lehet kiválasztani azt a K+F eredményt ami legnagyobb biztonsággal oltalmazható és legjobb hatékonysággal lehet a felhasználásából származó termék eladását marketing eszközökkel támogatni. Tehát a stratégia a kiválasztást is nagyban segíti.
A hatékony innovációs és szellemitulajdon-védelmi stratégiának az előnyei •
•
•
A szabályzat rendezi azt, hogy a vállalkozásban a szellemi tulajdon hogyan, milyen információs csatornán és döntési folyamaton keresztül jusson el a védelemig.. Érdekeltté teheti a munkaviszonyban dolgozókat új szellemi termék megalkotásában. Egy szabályzat vagy stratégia nagyban segíti annak megállapítását, hogy mikor, milyen szakértő szolgáltatásokra van szüksége egy vállalatnak. Ennek egyik legtipikusabb esete a értékelés, értékbecslés, mely speciális ismeretekkel rendelkező szakértőt igényel. Az értékelő képes objektív eszközökkel eldönteni, mely oltalmakat érdemes fenntartani, melyeket érdemes eladni vagy eladományozni. A helyes szellemi vagyon portfólió kezelés a vállalatnál költségmegtakarítást eredményez. A piaci és technológiai változások előre látását, és az azokra való felkészülést nagy mértékben segíti ha egy vállalkozásnak van szellemi tulajdonvédelmi stratégiája. A piaci változásokra a vállalat új fejlesztéseinek védelmével és a piacon lévő, számára szükséges licenciák megvásárlásával gyorsan tud gyorsan hatékonyan reagálni. A megfelelő jogok birtoklásával folyamatosan piacvezető termékeket tudhat magáénak, még az igények gyors változása esetén is.
A hatékony innovációs és szellemitulajdon-védelmi stratégiának az előnyei •
•
•
Az oltalmazott termékek, oltalmak birtoklása, használata és kezelése javítja a vállalat pénzügyi teljesítményét, mely adódhat a monopol helyzet biztosította termékeladásokból és a licenciák eladásából. Felmérések szerint 1982-ben az Egyesült Államokban az ipari üzemek eszközállománya a vállalatok értékének 62%-át tesz ki, és a fennmaradó részbe pedig a szellemi vagyon tartozik. Ma a vállalatok eszközállomány értéke a Brookings Institution közgazdászai szerint 30% alatti, tehát a szellemi vagyon egyre meghatározóbb részt jelent egy vállalat értékében. Az oltalmazott szellemi termékek megfelelő hasznosítással jelentenek értéket, mely ugyancsak megfelelő stratégia esetén érheti el a maximumát. Befektetők számára az vonzó, ha egy vállalat oltalmazott szellemi termékei jól hasznosítottak. Az oltalmak ilyen módon növelik egy vállalat értékét és vonzzák az új tőkét. Versenytársak lekörözésében hathatós ereje van az oltalmaknak. Bitorlási perek a versenytársakat távol tartják attól, hogy jogosulatlanul használják a szellemi vagyont, így azok vagy nagy időt, költséget és kockázatot igénylő új termék kifejlesztésébe kezdenek, vagy ha tudnak, licenciát szereznek a jogosulttól. A versenytársak mindenképpen hátrányba kerülnek, ha egy új oltalmakkal megtámogatott termék kerül a piacra.
A hatékony innovációs és szellemitulajdon-védelmi stratégiának az előnyei •
•
Új piaci lehetőségek kiaknázásában is fontos szerepe van az oltalmaknak. A vállalatok az oltalmazott szellemi termékeket pajzsként használva lépésről-lépésre haladnak előre új piacok meghódításánál. Fontos stratégiai elem lehet a fúziós törekvés. Nem egyszer fordul elő, hogy az adott piacon érdekelt vállalat felvásárol olyan cégeket, melyek hasonló, vagy más piaci területeken jelentős szabadalmak birokosai. Ezekkel a felvásárlásokkal, fúziókkal a cégek könnyebben – kisebb további ráfordítással, mintha önállóan fejlesztenének – megszereznek olyan új piaci területeket, mely a két korábbi cég közös kompetenciájából fejlődik. A szellemi tulajdonvédelmi stratégiában és szabályzatban egyaránt fontos elem az, hogy a fejlesztések megkezdése előtt a tervezett oltalom tisztaságáról és a kockázatokról meggyőződjön a vállalat vezetése. Ehhez nélkülözhetetlen a versenytársak és a releváns védett szellemi termékek folyamatos figyelemmel kísérése. Amennyiben ennek elmulasztásából adódóan, bitorlási per indul egy vállalat ellen, úgy nem csak az addig befektetett erőforrások veszhetnek kárba, hanem jelentős kártérítés megfizetésre is kötelezhetik a bitorlót, mely még egy nagyvállat további működését is megingathatja.
A szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogosultságok személyhez fűződő jogok (csak a szerzőt, feltalálót megillető jog): • • •
a szellemi tulajdon alkotójának szerzőként, feltalálóként való elismerése névhasználati jog (név feltüntetés engedélyezése, kötelezővé tétele, tiltása) publikációs jog
vagyoni jogok (a feltalálót vagy jogutódját megillető jog) • • •
oltalomhoz való jog (az oltalom tulajdonlásának joga) rendelkezési jog (eljárások során rendelkezhet a szellemi tulajdonról) hasznosítási jog (gazdasági tevékenységében használhatja, másnak engedélyt adhat a használatra)
A szellemi tulajdonvédelem jogi eszközei Alapjog: Polgári törvénykönyv (86§, 87§) • PTK szabályozza alapjaiban a szellemi tulajdonvédelmet, szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat. Ebből következően a szellemi tulajdonkezelés szempontjából a PTK-t hivatkozza meg minden jogterület pl.: Felsőoktatási tv., ami a hallgatók jogállását szabályozza. • A PTK alapján specializálódik a jogterület (hivatkozás külön jogszabályokra). • PTK rendelkezik a Know-how védelméről: • 86§ (3) „A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.” VÁLTOZÁS! Új PTK csak a speciális jogszabályok alapján nyújtja a védelmet (szerzői jogi rendelkezések és iparjogvédelmi rendelkezések) A know-how védelme átkerült az üzleti titok tárgykörébe sorolja „ismeret” néven
A szellemi tulajdonvédelem jogi eszközei Új PTK 2:86.§ (4) a) az ismeret – egészében, illetve adott összeállításában – nem közismert vagy az ismeret tárgykörébe tartozó tevékenységet folytató személyek számára nem férhető könnyen hozzá, és b) vagyoni értéket képvisel, valamint, c) az ismeret titokban tartása érdekében a jogosult megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket.
Szellemi tulajdonvédelem
IPARJOGVÉDELEM
SZERZŐI JOG
Megosztott szabályozás
Egységes szabályozás
Szabadalom
Használati minta
Növényfajta oltalom
Formatervezési minta
Védjegy
Földrajzi árujelző
Szerzői jog
Oltalom tárgya
Műszaki megoldás: eljárás v. termék ≠ matematika ≠ tud. felfedezés
Műszaki megoldás: termék ≠ eljárás ≠ ömlesztett anyag ≠ matematika ≠ tud. felfedezés
Növényfajta
Termék formai kialakítása
Megjelölés
Földrajzi név
- mű - alkotás - szoftver
Oltalom-képesség feltétele
- újdonság - feltalálói tevékenység - ipari alkalmazhatóság
- újdonság - feltalálói lépés (kisebb mint a tev.) - ipari alkalmazhatóság
- megkülönböztethető - egyedi - állandó (szaporítás során)
- újdonság - egyedi jelleg
- megkülönböztető képesség - grafikailag ábrázolható ≠ abszolút kizáró okok ≠ relatív kizáró okok
A név használata kollektív legyen.
- egyéni jelleg - eredeti jelleg
Oltalom hatálya
- előállítás - használat - forgalomba hozatal - raktározás - import, export
- előállítás - használat - forgalomba hozatal - raktározás - import, export
Szaporítóanyagként történő használat
- előállítás - használat - forgalomba hozatal - raktározás - import, export
A megjelölés használata.
A névhasználók közössége.
A felhasználás valamilyen formája: - kiállítás - reprográfia - bemutatás stb.
Oltalom terjedelme
- igénypontok
- igénypontok
- fajtaleírás + ábra
- rajz v. fénykép
- megjelölés + árujegyzék
- név + termékjegyzék
-a műre vonatkozik
Oltalom ideje
20 év (kiegészítő oltalom gyógyszerekre, növényvédőszerekre + 5 év)
10 év
20 v. 25 év
5 év + 4 x 5 év hosszabbítás
10 év + bármennyiszer hosszabbítás
Korlátlan
Szerző, alkotó halála + 70 év
Hazai Eljárás hivatalai
MSZH Fővárosi Bíróság Fővárosi Ítélőtábla
MSZH Fővárosi Bíróság Fővárosi Ítélőtábla
MSZH FVM-MGSZH Fővárosi Bíróság Fővárosi Ítélőtábla
MSZH Fővárosi Bíróság Fővárosi Ítélőtábla
MSZH Fővárosi Bíróság Fővárosi Ítélőtábla
MSZH FVM Fővárosi Bíróság Fővárosi Ítélőtábla
MSZH (csak önkéntes műnyilvántartás)
Külföldi eljárások
- nemzeti bejelentések - PCT együttműködés -EPC együttműködés
- nemzeti bejelentések - PCT együttműködés bizonyos országokra
- nemzeti bejelentések - UPOV együttműködés - EU közösségi együttműködés
- nemzeti bejelentések - Hágai megállapodás - EU közösségi együttműködés (OHIM)
- nemzeti bejelentések - Madridi megállapodás - EU közösségi együttműködés (OHIM)
- nemzeti bejelentések - Lisszaboni megállapodás - EU közösségi együttműködés
- EU közösségi együttműködés
Munkaviszonyban létrehozott szellemi alkotások Szerzői jogi tv. esetében A szerző által munkaviszonyból eredő kötelezettségként létrehozott műveket hívjuk más néven „szolgálati jellegű” műveknek, hasonlóan a következő iparjogvédelem résznél említett „szolgálati jellegű” találmányokhoz, azonban amíg az iparjogvédelemben még megtalálható az „alkalmazotti jellegű” találmány a szerzői jogban ez a fogalom nem létezik. A munkáltató csupán akkor léphet fel a szabad – nem munkaköri kötelességből eredő – alkotómunka ellen a munkavállalóval szemben, ha az a munkáltatójának a tisztességtelen kihasználásával alkot (nevét használja, azonos piacon konkurenciát teremt stb.)
Munkaviszonyban létrehozott szellemi alkotások Iparjogvédelmi tv.-ek alá tartozás esetén Szolgálati jogok
Alkalmazotti jogok
Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek
Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki anélkül,
munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány
hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan
tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.
A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló
Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót
jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos, a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át, egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.
A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt – megalkotását követően – haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.
Munkaviszonyban létrehozott szellemi alkotások Szolgálati jogok
Alkalmazotti jogok
A munkáltató az ismertetés átvételétől számított 90 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. A munkáltató a szolgálati találmányt a feltalálónak a
A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a
találmány nyilvánosságra hozatalához való joga nélkül
feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához
hasznosíthatja.
való jogával összhangban hasznosíthatja.
A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a
Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a
munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a 90 munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, napon belüli nyilatkozat megtételét elmulasztja.
ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a 90 napon belüli nyilatkozat megtételét elmulasztja.
A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót
Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog
találmányi díj illeti meg
ellenében járó díjakat a munkáltató köteles megfizetni.
A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
