Consiliul Județean Cluj
Fundația Estuar
„INNOVÁCIÓ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ FIATALOK RÉSZÉRE OLYAN TEVÉKENYSÉGEK ÁLTAL, AMELYEK ELŐSEGÍTIK TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSÜKET”
www.eeagrants.org
www.tinericunevoispeciale.ro
www.granturi-corai.ro
Tartalom A projekttel kapcsolatos általános információk ..................................................... 3 A Snoezelen terápia ......................................................................................... 12 Szelektív szakirodalom ................................................................................. 23
A projekttel kapcsolatos általános információk A Kolozs Megyei Tanács, az Estuar Alapítvánnyal partnerségben haszonélvezője az „Innováció sajátos nevelési igényű fiatalok részére olyan tevékenységek által, melyek elősegítik társadalmi beilleszkedésüket” projektnek, projekt amelyet Az 2009-2014-es Európai Gazdasági Térség Pénzügyi Mechanizmusa finanszíroz a „Szinergia a jövőért – Fiatalok kockázatos helyzetekben” felhívás keretén bejül. Ez a projekt a RO10 - „Kockázatos helyzetekben levő gyermekek és fiatalok és helyi és regionális kezdeményezések annak érdekében, hogy csökkentsék a nemzeti egyenlőtlenséget és megvalósítsák a nemzeti integrációt” - Program keretén belül zajlik, amelynek a Román Szociális Fejlesztési Alap a projektgazdája. A projekt a 2009-2014-es SEE Grantok révén van finanszírozva, a RO10-CORAI Program által van anyagilag támogatva és a Román Szociális Fejlesztési Alap által van kezelve. Projekt kezdeményezője - Unitatea administrativ-teritorială Judeţul Cluj. Projekt partner - Fundația Estuar - ONG. A projekt időtartama A projektnek 15 hónap alatt kell megvalósulnia, vagyis: 2015.02.06. - 2016.04.30.
2
3
A projekt költségvetése A projekttel kapcsolatos elszámolható teljes összeg 948.825 lej, ez egy 100%-os finanszírozási rátának felel meg. A SEE grant összege legfeljebb 806.501,25 lej, ez a vissza nem fizetendő finanszírozásnak a 85%-t képezi. A nyilvános társfinanszírozás legfeljebb 142.323,75 lej ez a vissza nem fizetendő finanszírozásnak a 15%-t képezi. Általános célkitűzések A célkitűzések a következők: 265 sajátos nevelési igényű fiatal társadalmi befogadási fokának a növelése innovatív, érzékszervet stimuláló integrált oktatási szolgáltatások, társadalmi viselkedés és informális oktatás által. Sajátos célkitűzések 3 multiszenzoros érzékszervi szoba kiépítése három olyan intézményben, amely a Kolozs Megyei Tanács-nak van alárendelve; Extra curricularis (tananyagon kívüli) és szabadidős tevékenységek szervezése (kirándulások, amelyekben a fiatalok kor és rokkantsági fok szerint vannak felosztva); Kiegészítő tevékenységek szervezése annak érdekében, hogy javítsák az esélyt a sajátos nevelési igényű fiatalok számára a társadalmi beilleszkedésre (egészséges életmódra való nevelés, alapvető fogalmak a személyi higiénia és életmód terén).
4
A haszonélvezők kiválasztásának feltételei:
A három intézmény, amelyben a projekt le lesz bonyolítva:
Az esély- és jogegyenlőség (amelyet a projekt szem előtt tart) elvének betartása érdekében és azért, hogy minél nagyobb számú fiatal haszonélvezője legyen a megvalósult projektnek, a kisegítő iskolákkal tárgyalásokat folytattak le azzal kapcsolatban, hogy milyen egyedi szükségleteik lennének. - viszonyítva a finanszírozási kérelembe foglalt választható tevékenységekhez. Pontosan az esélyegyenlőség betartása érdekében a célcsoportokban beválasztottak minden egyes olyan fiatalt, akiket visszaküldött válaszleveleikben a Kolozs Megyei Tanács-nak alárendelt iskolák megemlítettek. Ezek a fiatalok fogyatékossági csoport szerint lettek felosztva annak érdekében, hogy mindegyik fiatal esetében jól legyen megválasztva az érzékszervi szoba berendezése. Ebben a projektben a roma nemzetiségű fiatalok százalékaránya 28%.
Samus Kisegítő Műszaki Líceum, Kolozsvár. Ebből az intézményből, a projektben szereplő
A projekt haszonélvezői
tevékenységeken 180 fiatal és 19 szakember vesz részt. Neuropszichiátriai Rekuperációs és Rehabilitációs Központ, Szamosújvár. Ebből az intézményből, a projektben szereplő tevékenységeken 36 fiatal és 6 szakember vesz részt. Neuropszichiátriai Rekuperációs és Rehabilitációs Központ, Zsuk. Ebből az intézményből, a projektben szereplő tevékenységeken 49 fiatal és 10 szakember vesz részt.
A projekt célcsoportját 265 fogyatékos fiatal alkotja, amelyből 74 személy roma nemzetiségű. Az intézmények azon szakembereinek száma, akik részt fognak venni az érzékszervi szobákat felhasználó projekt képzésében 32 fő. Ezt a csoportot pszicho-pedagógusok, kinetoterapeuták, tanárok/tanítók, pszihomotrikus tanárok, szociális gondozók, orvosi személyzet és oktató referensek alkotják.
5
A projekt tevékenységei A projekt megvalósulása érdekében a következő sajátos tevékenységek lesznek lebonyolítva:
1. Foglalkoztatottsági terápiával kapcsolatos innovatív szolgáltatás a fogyatékos fiatalokat támogatására, három érzékszervi szoba kialakításával, amely vizuális, auditív, szagló, érintés-érzékelő, motorikusságot stimuláló elemeket, ugyanakkor pihenéssel kapcsolatos elemeket foglal magába.
4. Képzési ülésszakok szervezése a három intézmény azon szakemberei számára, akik a célcsoport fiataljaival dolgoznak (annak érdekében, hogy a szakemberek tájékozottak legyenek az érzékszervi stimulálás kulcselemeivel kapcsolatban, hogy megismerjék a szobák részletes berendezését és azért, hogy javaslatokat tehessenek olyan tevékenységekre, amelyeket a multiérzékelős szobákban le is tudnak vezetni a fiatalokkal együtt).
2. Egészséges életmódra nevelő kiegészítő szolgáltatás, amely a három intézményből származó fiatal személyekre van igazítva (figyelembe vége a szájhigiéniát, a személyi higiéniát, a hajápolást, az egészséges táplálkozást, az alvási higiéniát, az agresszív viselkedés megelőzését, a fiatalkori bűnözést, a tudatmódosítók használatát, a szexuális életet, az embercsempészést, stb.).
5. A projekt tevékenységének levezetéséhez szükséges azon informatikai rendszer létrehozása, amellyel a projektben lebonyolított tevékenységeket (kirándulások; szakemberek képzési szessziója; egészséges életre nevelő szessziók; a multiérzékelős szobákba történő belépés, a projektben résztvevő fiatalok életminőségének kezdeti és végső értékelése) nyilván lehet tartani.
3. Szabadidős tevékenységek szervezése mint kiegészítő oktatási szolgáltatás négy különböző helyre történő kirándulás keretén belül.
6
6. A projekt népszerűsítése és terjesztése egy kezdeti és végső projektkonferencia keretén belül, egy web oldal elkészítése által (www. tinericunevoispeciale.ro) - ahol sajtóhíreken keresztül ki lesz emelve a projekt minden egyes eredménye - valamint a projektről és ennek haszonélvezőiről szóló tájékoztató brosúrák (amelyek magyar nyelvre is le lesznek fordítva) kibocsátása által.
A sajátos nevelési igényű fiatalok esetében fokozni kell a társadalomba való beilleszkedést innovatív, érzékszervet stimuláló integrált oktatási szolgáltatások, társadalmi viselkedés és informális oktatás által. Az egyik javasolt tevékenység 3 multiérzékelős stimulációs szoba kiépítését célozza meg annak érdekében, hogy a projektben résztvevő fiatalokkal stimuláló és tapasztalási tevékenységeket bonyolítsanak le, követve a haszonélvezők (komoly érzékszervi fogyatékosok, sérültek vagy neurológiai problémákkal küzdő fiatalok) pozitív viselkedését. Ismerve a multiérzékelős szobák sokrétű előnyeit, ezek az érzékszervi szobák szakember jelenlétében olyan képességeket stimulálnak, mint: érzékszervi fejlődés (hallás, látás, ízlelés, szaglás és érintés), szemészeti - motorikus koordináció, a nyelvezet fejlődése, a környezetre irányuló koordinálási képesség, pihenés és felfedezéssel kapcsolatos képesség. A szobák használata elősegíti a fiatalok képességeinek kifejlesztését annak az érdekében, hogy bizonyos autonómia és kontroll szintet, ugyanakkor egy sokkal jobb minőségű életszínvonalat érjenek el, megnyitva ily módon számukra egy új világot, biztosítva ezzel a módszerrel a társadalmi beilleszkedéshez való keretet. A projekt keretén belüli három multiérzékelős stimuláló szoba kivitelezésének fő céljai a következők:
Azon sajátos nevelési igényű fiatal beilleszkedési fokának a növelése, aki
kockázatos helyzetben van; Egy olyan biztos és a fiatalok személyiségének optimális fejlődését elősegítő keret biztosítása, amely segíti a társadalmi beilleszkedésüket; Az innovatív oktatási jellegű beavatkozások folytatásának biztosítása a kellemes környezetű, stabilitást nyújtó pszichikai kényelem által; A multiérzékelős terápia sokoldalú tevékenységeinek a fejlesztése; Az iskolalátogatottság gyakoriságának és általában az életmódnak a javítása, amely az érzékszervi szobákba elvégzett terápia jó hatásának az eredménye.
7
A három multiérzékelős szobában levő komponensek az intézmények képviselői, az Estuar Alapítvány képviselői és a projektgazda közti tárgyalásokon elhangzott javaslatok szerint kerültek oda. Ezen megbeszélések keretében figyelembe vették a projektben részt vevő fiatalok helyzetét, az abban az időszakban meglevő, a multiérzékelős és a személyek pihenését biztosító szobákat szolgáltatók által benyújtott termékkínálatot és azt, ha vannak olyan elemek, amelyek hozzásegítenek az általános és sajátos stimuláláshoz. A szobák berendezési elemei fedik a vizuális, szaglási, auditív, érintésérzékelő és motorikus stimulálás területeit, ugyanakkor biztosítják a személyek pihenését. A projekt keretén belül figyelemmel kísért tevékenységek neuromotorikus, kognitív, érzékszervi, emocionális, fizikai fogyatékossággal, autizmussal, tanulási zavarral, nyelvezeti nehézségekkel, viselkedési zavarral rendelkező fiatalok részére van. Annak érdekében, hogy a projekt tevékenységei optimális körülmények között legyenek lebonyolítva és az információk könnyen asszimilálva legyenek, a fiatalok csoportokba vannak szétosztva. A projektben eltervezett és lefolytatott tevékenységek közül néhány az egészséges életre való neveléssel kapcsolatos oktatási szesszió, ez lévén az egyik ok arra, hogy a három intézményből származó fiatalok csoportokban lettek osztva: ez nagyszámú oktató szakember belevonását engedélyezte. Ezen szessziók keretén belül a fiatalok csoportjai képezve lesznek annak érdekébe, hogy megismerjék a személyes higiénia fogalmát és elsődleges képességekre tegyenek szert és ezt gyakorolják is. Javasolva van, hogy a kirándulások 2015. augusztus - 2016. március időszakban négy különböző helyen legyenek lebonyolítva (A Vasile Fati Botanikus kert, Zsibó Szilágy megye, Állatkert, Marosvásárhely, Gyulafehérvári vár, Gyulafehérvár, egy kolozsvári üzletközpont. A kirándulások azon okból voltak kigondolva, hogy megismerési, kísérletezési jártasságot, gyakorlatot nyújtsanak új dolgokkal szemben, ugyanakkor azért is, hogy a fiatalok szocializáljanak. Egy másik, a projektben belefoglalt tevékenység az intézményeken belüli szakemberek képzését célozza meg. Ezek a tevékenységek úgy a multiérzékelős szobákon kívül, mint ezeken belül bonyolódnak le.
8
A szakemberek képzésének célja a szobák berendezésével való megbarátkozás, minden egyes felszerelés használati módjának az ismerése, annak érdekébe, hogy később alkalmazni lehessen a Snoezelen terápiát a három berendezett multiérzékelős szobában.
9
Ily módon a képzési szessziók a projektben szereplő mindegyik célintézményben lesznek lebonyolítva egy előzetesen elkészített terv szerint, azért, hogy figyelembe lehessen venni a szakemberek rendelkezésre állhatóságát (ezt majd a projekt mutatóival összhangba kell tenni). A szakember képzésének az a célja, hogy a három célintézmény szakemberei megismerjék, használják és barátkozzanak meg a multiérzékelős szobák felszerelésével, a multiérzékelős stimulálás elvével és ennek jó hatásával annak érdekében, hogy később gyakorlatba helyezzék a nap-mindnapi tevékenységek alkalmával, amelyet majd az intézménybeli fiatalokkal folytatnak (tanítás, szakmai képzés, foglalkoztatási terápia, a szabadidő eltöltésének módozata, a független élettel kapcsolatos képességek fejlesztése, az életszínvonal növelése, a társadalomba való integráció keretének létrehozása és nemcsak ez). A projekt keretén belüli másik tevékenység egy informatikai rendszer létrehozása, amelynek célja a projekt tevékenységeinek a nyilvántartása, a projekt eredményeinek a követése annak érdekében, hogy egy integrált keretet lehessen biztosítani a tevékenységek lebonyolítására.
10
A projekt népszerűsítése és terjesztése egy kezdeti és végső projektkonferenciából, egy web oldal és promóciós anyag elkészítéséből, sajtó hirdetések megírásából áll, mindez annak érdekében, hogy a projektet be lehessen mutatni és népszerűsíteni lehessen.
11
A Snoezelen terápia az elsődleges érzékek fejlődését követte, ez a folyamat egy speciálisan felszerelt szobában folyt le, ahol sok változót kontrolláltak: a fénynek, hangoknak, érintéseknek, illatoknak és ízeknek az érzékekre ható stimulálás természetét, mennyiségét, rendezését. A Snoezelen hátterében levő filozófia
A Snoezelen terápiáról Mi a Snoezelen terápia? Stimularea senzorială se bazează pe teoria integrării senzoriale, introdusă de către Jean Ayres Az érzékszervi stimuláció az érzékszervi integrálási teóriára alapozik, amelyet Jean Ayres (1968) vezetett be. Az érzékszervi stimulációs közegek megjelenésének hátterében levő eredeti koncepciót - mint beavatkozás a fogyatékos személyek körében -, „Snoezelen”-nek nevezzük. Ez a terminológia Hollandiában lett feltalálva a ’70-es évek végén Jan Hulsege és Ad Verheul által, majd később ez el lett fogadva, mint egy non-direktív érzékszervi stimulációs és pihentető terápia azon személyek részére, akik komoly fogyatékossággal rendelkeznek. Ebben a terápiás folyamatban több technológiai berendezést használnak (ezek egy általános nyugalmi-létet és jólétet generálják). A Snoezelen szó a holland „Snufflen” és Doezelen” szavakból jött létre, ezeknek jelentése szaglás és elalvás. Eredetileg a Snoezelen terápiát azért hozták létre, hogy létrehozhassák a betegápoló-fogyatékkal rendelkező személy közötti bizalmi viszonyt, anélkül, hogy meg legyen célozva az oktatás vagy a fejlődés tárgya. Az utolsó húsz év hatékonyságát az adta, hogy ezt a megközelítést nagyon humánusnak tudták be, egy olyan térben cselekedtek, amely speciálisan lett berendezve, egy szocio-emocionális kényelmi terápia szerint, amely a terapeuta és azon személy között jött létre, amely haszonélvezője ennek a terápia típusnak. 12
A Snoezelen terápia a kölcsönhatásra alapozik. Egy olyan típusú gondozás, amely az egyedi érzékszervi beavatkozást segíti elő, amelyben a haszonélvezőket meg lehet kérdezni emlékeikről (amelyeket a multiérzékelős elemek ébresztenek bennük) vagy meg lehet figyelni a gesztusaikat, kifejezéseiket és izgalmukat. Ebből a szempontból nézve fontos az, hogy építő és minőségi módon értékesítve legyen az az idő, amely a multiérzékelős szobában van eltöltve, akkor is, ha a stimulálásra pozitív vagy negatív reakciók jelennek meg. Következtetésképpen a terápia filozófiája az, hogy a kedvezményezetteknek joguk van az ön-tudatra, azon provokációk ellenére, amellyel szembesülnek. Mi érthető egy speciális módon berendezett környezetbeli multiérzékelős stimulálási koncepción? Az érzékek a környező világról beszélnek, információkat nyújtanak annak érdekébe, hogy megértsük a dolgokat, és hogy cselekedhessünk. Abban az esetben, ha ezen érzékek egyike károsodott, egyes információ nehezebben elérhető és az értelmezhetősége korlátolt. A multiérzékelős környezetek támogatják a kölcsönhatást, a felfedezést és kommunikálást, bátorítják a vitális érzékek stimulálását (látás, hallás, szaglás, ízlelés, érintés) azon személyek számára, akik érzékszervi fogyatékosságtól szenvednek, és azon gyermekek és fiatalok részére, akik nagyon sokat tanulnak és fejlődnek ebben az időszakban. Ugyanakkor ezek fokozzák a környezetbeli tárgyak megtanulását és konkretizálását. Ezek úgy vannak beállítva, hogy kortól és kapacitásuktól függően megfeleljenek a gyermekek és fiatalok specifikus és sajátos szükségeinek. A multiérzékelős környezet koncepciónak az alapja az az elgondolás, hogy a környezet sok élményt nyújt, amelyeket az érzékszerveinkkel felfogunk. A kognitív fogyatékossággal rendelkező személyek esetében, a környező valósággal történő érintkezéskor viselkedési problémák léphetnek fel (nyugtalanság, agresszivitás) és meg lett állapítva az, hogy a multiérzékelős környezet használata nyugtatásra és pihenésre használható ezen személyek számára.
13
Ebben a környezetben az érzékszervi stimulálás kontrollált, irányított, fokozott, csökkentett lehet, amely külön vagy kombinálva van megjelenítve, a személyek esetében úgy aktív, mint passzív kölcsönhatásra, a felfogott motiváció fejlesztésére, a szabadidő eltöltésére, pihenésre, érdekekre, terápiás és/vagy oktatási szükségletekre használható fel. Mik a Snoezelen terápia előnyei? A módszer holland alapítói egy szabadidős tevékenységnek gondolták ki, terápiás vagy felülvizsgálati elemek nélkül. Idővel ez megváltozott azoknak a kutatásoknak köszönhetően, amelyek megpróbálták látni ennek a hatásait. Az intellektuális fogyatékossággal rendelkező és a demenciában szenvedő személyek, - akik ilyen típusú tanulmányokban szerepeltek-, esetében a következő eredményeket érték el: Egyes pozitív hatás a multiérzékelős szobákban töltött szessziók ideje alatt; Pozitív hatás a stimulálási szessziók végeztével; Hosszútávon érezhető hatás Ezen a terápián keresztül elő lehet segíteni a család találkozását a gyerekkel vagy a fiatallal, ki lehet emelni a gyereknek, vagy fiatalnak az erős pontjait és sajátos készségeit, lehet növelni a szülők bevonását, javítani lehet a gyermek-szülő viszonyt, értékesíteni lehet az intimitást, a testvérek közötti kontaktust, és a családon belüli közeli kontaktusokat is. Azon gyermekek, akik súlyos agyi sérülést szenvedtek, és akik rehabilitációs periódusban voltak, fiziológiai, kognitív és viselkedési szinten követték a Snoezelen terápia hatását. Megfigyelési tanulmányokat végeztek, értékeléssel (elő-, utószessziók), és észrevették, hogy ezen gyermekek esetében a szívritmus csökkent, ugyanakkor csökkent az érintett végtagok izomtónusa és a nyugtalanság. A súlyos fejlődési fogyatékossággal rendelkező személyek esetében a Snoezelen érzékelő környezet csökkentheti az autostimulációs viselkedést (csökkenti a fájdalmat, növeli a koncentrálást az egyszerű feladatok elvégzése esetében, stb.)
14
15
A sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok esetében sok esetben ezt nehéz véghezvinni. Ily módon, a szakirodalomnak megfelelően a kutatások azt mutatták, hogy a Snoezelen terápia:
Stimulálja az érzéseket, érzékszerveket; Növeli a funkcionalitást, a megértési fokot és a figyelmi fokot; Javítja az étvágyat, a memóriát, a kognitív képességet, és a beszédkészséget; Növeli a boldogságérzetet, és csökkenti az elszigeteltséget; Bátorítja a mozgást, szélesíti a mozgásképességet, segít abban, hogyan álljanak; Javítja a kapcsolatokat; Csökkenti az agresszivitást, a visszaélést, a nyugtalanságot. Kik a Snoezelen terápia potenciális kedvezményezettjei?
Különböző mentális vagy viselkedési zavarral rendelkező személy; Tanulási nehézséggel, zavarral küzdő személy; Pszichikailag visszamaradt személyek; Down szindrómás személyek; Autista személyek; Mozgássérült személyek; Látássérült személyek; Hallássérült személyek; Intellektuális fogyatékossággal rendelkező személyek; Fogyatékossági személyek számára készült rehabilitációs központokban levő idős személyek; Orvosi központokban levő gyermekek és fiatalok; Gyermekek/fiatalok és szülők; ADHD-s személyek. 16
17
Szabályok egy Snoezelen szobába történő belépés esetében:
Egy felelős személy kinevezése, aki a multiérzékelős szobát kezeli (a szobába történő belépés megtervezése, a meghibásodások bejelentése, stb.);
A multiérzékelős szoba használata esetében a sajátos nevelési igényű személyek szakember általi felügyelése;
A multiérzékelős szoba használati programjának a kommunikálása a szakemberek között; A szobában levő felszereléseket használat előtt áramra kell kapcsolni, majd a végén ki kell az áramról kapcsolni, minden tárgyat a helyére kell tenni;
Rendszeresen szükséges a szobát fertőtleníteni, a higiéniát és a takarítást rendszeresen véghez kell vinni;
A szobába történő belépéskor be kell tartani az elemi higiéniai szabályokat; A sajátos nevelési igényű személyek belépése és a szobában maradása akkor lehetséges, amikor
viselkedésük nem veszélyezteti a felszerelések épségét és nem von maga után más személyi sérülést;
A multiérzékelős térben a szakemberek egyénileg vagy 3-10 fős csoportokban is dolgozhatnak, ez attól függ, milyen a fogyatékossági típus és súlyossága;
A szoba használatára elsőséget élveznek azon személyek, akik krízis helyzetben vannak; A multiérzékelős szobában töltött idő függ a személyek szükségeitől és emocionális állapotuktól.
18
19
A Snoezelen terápia maximalizálási hatása a sajátos nevelési igényű személyekre
Ebben a szobában a személyek szükségeinek és vágyainak függvényében az ingerek amplitúdója
az ebben a közegben őket kísérő szakemberek által kontrollált (ez egy viselkedési analízis és kedvelt és megfelelő ingerértékelés alapján történik). Ennek a közegnek a keretében követni lehet a figyelemnövekedést, az érzéki és motorikus fejlődés javulását, kommunikációs készség és kölcsönhatás elérését, az életszínvonal javulását, a lenyugvást, a sztereotip viselkedés csökkenését, a figyelemelvonást, a kényelemérzet növekedését; A Snoezelen szobai szessziók lehetnek: interaktívak, passzívak, a terapeuta felé irányulhatnak, a sajátos nevelési igényű személyek felé irányulhatnak, kezdeményezhetik a sajátos nevelési igényű személyek, lehetnek egyéniek vagy csoportosak; A szakember irányíthatja a személyt (milyen érzékek lesznek ingerelve, mennyi ideig, milyen eredmények lesznek megcéloznak), vagy megengedi neki, hogy felfedezze szabadon a környezetet (a professzionista nem szab követelményeket, határokat, elvárásokat, felfedezési lehetőségeket nyújt a szobával, a viszonyok felfedezésével, a problémamegoldással, a megértésépítéssel kapcsolatosan); A szakembernek ismernie kell az összes felszerelést és magát a szobát, és tudnia kell, hogyan használja a terápiát annak érdekében, hogy ezt a dolgot spontán módon vigye véghez. 20
21
Követendő lépések azon szakemberek részére, akik használni akarják a Snoezelen szobát
Szelektív szakirodalom
A kötelező módon használandó lépések között vannak a következők:
Ismerniük kell azon sajátos nevelési igényű személyek helyzetét, akikkel dolgoznak; Időben elő kell készíteniük a szobát használatra, és időben értesíteniük kell a személyt, hogy
tudja, be kell lépjen a szobába; A szobába történő belépés fokozatosan megy végbe, figyelmesen nézve a személyt, miközben az a szobában van; A szobában való tartózkodás alatt meg kell adni a személynek a teljes szabadságot; Legfeljebb 3 elsődleges inger használata; Az érzékszervi ingerterápia befejezése fokozatosan megy végbe; El kell gondolkodni azon, hogy mi volt az, ami működött és mi nem működött a szobában; A személy által a szobában eltöltött időnek a feljegyzése annak érdekében, hogy az időtartamban elért haladást meg lehessem figyelni.
Kapcsolattartás Projekt Koordinátor: Niculina Rad (e-mail:
[email protected]) Kolozs Megyei Tanács, Kolozsvár, Calea Dorobanţilor sugárút, nr.106. szám, 400609. postafiók, e-mail:
[email protected], telefon/fax: 0372-640085) Törvényes képviselő: A Kolozs Megyei Tanács elnöke – Mihai Seplecan Az Estuar Alapítvány képviselője: Végrehajtó Igazgató – Amedeea Viorica Enache
22
1. Andrea Boyd (2008), Snoezelen / Sensory Stimulation Information, http://www.nhsaaa.net/ media/133677/snoezelen.pdf; 2. Gillian A. Hotz, Andrea Castlelblanco, Isabel M. Lara, Alyssa D. Weiss, Robert Duncan, John W. Kuluz (2006), Snoezelen: A controlled multi-sensory stimulation therapy for children recovering from severe brain injury, Brain Injury, 20(8), pp. 879-888; 3. Joav Merrick, Carmit Cahana, Meir Lotan, Isack Kandel, Eli Carmeli (2004), Snoezelen or Controlled Multisensory Stimulation. Treatment Aspects from Israel, The Scientific World JOURNAL, 4, pp. 307– 314; 4. Mudgeeraba Special School (2009), Snoezelen Room-Policy and information booklet, https:// mudgeeraspecs.eq.edu.au/Supportandresources/Formsanddocuments/Documents/snoezelenroom-policy.pdf; 5. Karim Nasser, Carmit Cahana, Isack Kandel, Shlomo Kessel, Joav Merrick (2004), Snoezelen: Children with Intellectual Disability and Working with the Whole Family, The Scientific World JOURNAL, 4, pp. 500–506; 6. Michele Shapiro, Shula Paruch, Manfred Green, Dana Roth (1997), The efficacy of the „Snoezelen” in the management of children with mental retardation who exhibit maladaptative behaviors, The British Journal of Development Disabilities, vol. 43, part 2, nr. 85, pp. 140-155; 7. Niki D. Stadele, Lisa A. Malaney, The Effects of a Multisensory Environment on Negative Behavior and Functional Performance on Individuals with Autism, http://murphylibrary.uwlax.edu/digital/ jur/2001/stadele-malaney.pdf; 8. Jennifer Stephenson and Mark Carter (2011), Use of Multisensory Environments in Schools for Students with Severe Disabilities: Perceptions from Schools, Education and Training in Autism and Developmental Disabilities, 46(2), pp 276–290; 9. Quality palliative care in long term care alliance (2011), Snoezelen training toolkit, http://www. palliativealliance.ca/assets/files/Snoezelen_Toolkit-Jan25.pdf. 23
KOLOZS MEGYEI TANÁCS Kolozsvár, Calea Dorobanţilor, sugárút, nr. 106. szám, 400609. postafiók Kolozs megye, Románia A Helyi és Regionális Fejlesztési, Idegenforgalomi Szolgálat Telefon/Fax: 0372-640085 E-mail cím:
[email protected]
Kockázatos helyzetekben levő gyermekek és fiatalok és helyi és regionális kezdeményezések annak érdekében, hogy csökkentsék a nemzeti egyenlőtlenséget és megvalósítsák a nemzeti integrációt. ”Innováció sajátos nevelési igényű fiatalok részére olyan tevékenységek által, amelyek elősegítik társadalmi beilleszkedésüket” KOLOZS MEGYEI TANÁCS ESTUAR ALAPÍTVÁNY 2015. NOVEMBER www.eeagrants.org și www.granturi-corai.ro
A projekt a 2009-2014-es SEE Grantok révén van finanszírozva, a RO10-CORAI Program által van anyagilag támogatva és a Román Szociális Fejlesztési Alap által van kezelve. Ezen anyag tartalma nem képviseli szükségszerűen a FRDS és a SEE 2009.-2014.-es Grantok hivatalos álláspontját. A bemutatott információk helyességével és koherenciájával kapcsolatosan a teljes felelősség a kezdeményezőket illeti.
