Innováció, beruházás és a gazdaságosság kérdései egy fejlesztés kapcsán

Térinformatikai infrastruktúra – 2004

Innováció, beruházás és a gazdaságosság kérdései egy fejlesztés kapcsán Dely Ferenc – Bencsik György Geoview Systems Kft.

ÖSSZEFOGLALÁS Az informatikai beruházásokat legtöbbször olyan területen kell végrehajtani, ahol valamilyen korábbi technológiai megvalósítás már működik. A korlátos erőforrások figyelembevételével természetesnek tűnik annak a kérdésnek felülvizsgálata, hogy céljainkat egy generikus, illetve a meglévő elemek megtartásával, de azok integrációját elősegítő technológiai váltásra van-e szükségünk. Arra, hogy a kérdés napjaink kérdése, bizonyíték a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban (GVOP) megfogalmazott prioritások rendszere. E cikk kapcsán engedtessék meg, hogy ebből a szűkebb szakterületünket az e önkormányzat és a térinformatikai kérdéseket érintő pontokat érintsük.

ABSTRACT With the spread of IT culture the investments into the IT field are not happening on the untouched fields. Within the situation of limited resources there are questions to be examined. Are our aims innovative or do we need a technological change while keeping but integrating our fundamentals. To prove that this question is contemporary is set of priorities identified in the Operative Program of Economic Competitiveness (GVOP) In this article we would like to discuss some points of our speciality namely local governments and geographic information systems.

Dely F. – Bencsik Gy.: Innováció, beruházás és a gazdaságosság Térinformatika - 2004, NyME GEO, Székesfehérvár

1. INNOVÁCIÓ MINT STRATÉGIAI ALTERNATÍVA A gazdasági tevékenységet folytató intézmények, szervezetek életútja beruházási és befektetési döntések sorozata. A döntési alternatívák közül a kockázatok számbavétele mellett, mindig a legnagyobb üzleti haszonnal kecsegtető kombinációra esik a választás. Könnyen kijelenthetnénk, hogy a bevezetésre kerülő technológiai váltások, ilyen értelemben valamely informatikai beruházás alapvetően nem más, mint befektetési döntések közötti alternatíva és mint ilyet, ugyan úgy kell értékelni mint bármely más portfoliót. A lehetőségeket tanulmányozó döntéshozónak elvileg csupán az összehasonlításhoz megfelelő módszerekre, mércékre, mérőszámokra van szüksége a legjobb megoldás kiválasztásához.

1.1

Informatikai beruházások értékelése

Valóban az informatikai beruházás lehetőségét első lépésben ugyan úgy kell versenyeztetni, mintha pénzügyi befektetést végeznénk, és nem szabad a gazdaságossági kérdéseket félretolva „beruházol, vagy meghalsz” jelmondatával az akkor is végrehajtani, ha kockázatok és körülmények a megtérülést bizonytalanná teszik. (Pataki B. 1999) A másik buktató lehet, csupán a gazdasági szempontú értékelés. Pozitív pénzügyi mutatók, megfelelő jelenérték és megtérülési ráta mellett, megalapozottnak tűnő projektek is bukásra ítéltetnek, ha az nem illeszkedik a vállalati stratégiához és a szervezeti folyamatokhoz. Az informatikai rendszerek belesimulnak, beleolvadnak a szervezetek egyéb rendszereibe, folyamataiba, ahonnan szinte lehetetlen kihámozni őket egy önálló pénzügyi elemzés céljából. (Bögel.Gy, 2003) Az informatikai beruházások hasznai és költségei tehát csak igen nagy bizonytalansággal becsülhetők, ezért egy projekt sikeressége ugyan utólag megállapítható, akár a volumetrikus és minőségi változások értékelésével. Az informatika beruházások értékelésénél hatékony módszernek kínálkozik a funkció elemzésből és az erre épülő értékelemzés módszere. Az értékelemzés a beruházási projekt révén létrejött funkciók és funkció költségek viszonyának sokoldalú elemzése és alakítása a műszaki-gazdasági optimum megközelítése érdekében. Az értékelés a következő képlet alkalmazásával számszerűsíthető. P ro jek t megv a lós ítá ssa l lé tr eho zo tt é r ték =

Fun k c ió te l je s í tm ény Beruházá s i kö ltség

Belátható, hogy a beruházás akkor eredményezi a legnagyobb értéket, ha a szükséges és elégséges funkcionális teljesítés a lehető legkisebb ráfordítással valósul meg. Az értékelemzésnél szükséges vizsgálni azt, hogy a projekt tervezéskor meghatározott

2


funkciók teljesültek, vagy nem. Ennek megfelelően a megfelelően teljesített funkció értéke épen 1, azaz az adott funkciótól elvárt eredmény korrekciós tényezője ebben az esetben 1. Másképen fogalmazva a funkciók vagy teljesülnek, vagy a szükséges, vagy az (elért!)mértékű teljesítés mellett minimalizált költségek mellett alakíthatóak ki. A projektünk ilyen formán, mint optimális értékkombináció jelenik meg. Fel kell hívni a figyelmet arról, hogy a projekttel elérhető hozzáadott érték a képlet szerint felülről korlátos. Ennek oka nem más, mint az a feltételezés, hogy a projekttervezésnél a funkció teljesítményeket épen 100%-ra kell beállítani a kialakításhoz szükséges ráfordítás mellett. Az eljárás nem csak beruházások értékelésénél alkalmazható, hanem minden technológiai változás, fejlesztés, módosítás és diverzifikáció funkció-funkciók viszonyainak meghatározására. A projekt által hozzáadott érték tényleges nagysága, azonban a járulékos tényezők komplexitása miatt, teljes bizonyossággal azonban nem mindig mérhető. Az informatikai projektek eredményességének vizsgálata során alapvetően három besorolással találkozunk. (Bögel Gy. 2003) ♦

sikeres projektek: - amelyek időben befejeződnek, a költségvetést nem lépik túl, minden tervezett projektjellemző és funkció megvalósul

♦

alulteljesített projektek: - amelyek befejezettek, túllépik a tervezett költségeket és határidőt, illetve nem teljesítik a funkció elvárásokat és jellemzőket;

♦

elvetélt projektek: - amelyeket a projektmegvalósítás előtt törölnek.

Természetesen az innovatív magatartás marad a hosszú távú és sikeres szervezeti működés záloga. Ugyan akkor az informatikai projektek körében a kudarcok magas aránya óvatosságra int. Egy beruházás eredményessége mindig a jövőben mutatkozik meg, így a döntés mindig bizonytalanságot hordoz magában. A beruházás megtérülését vizsgálatánál, az időt, és azzal összefüggő kockázati tényezőt minden esetben vizsgálni kell. A beruházási javaslatokat, költségvetéseket előterjesztő informatikai szakembereknek a biztonságra, a jövedelmezőségre és a likviditásra vonatkozó elvek ismeretében képesnek kell lenniük arra, hogy javaslataik gazdasági következményeit felmérjék, a projektek, akciók üzleti hasznosságát bebizonyítsák. A döntéshozónak pedig tervek és a számok tükrében, az informatikai projekt megvalósulás következtében létrejövő egyéb, a korábbi folyamatokat és szervezeti működést befolyásoló járulékos hatások figyelembe vételével kell meghozni, a fentiek tükrében a koránt sem egyszerű döntését.

1.2 Követő innovációs magatartás Jól látható, hogy egy-egy informatikai beruházás igen összetett és kockázatos, ezért stratégiai megközelítést igénylő feladat. És ha végül a gyakorlatban bebizonyosodik is a döntésünk helyessége, még mindig nyitva marad egy egyáltalán nem lényegtelen kérdés. Azaz a korlátos erőforrásokkal megvalósult projektünk meddig életképes, azaz meddig tudja üzleti céljainkat az ügyfeleink változó igényei mellett is biztosítani.

3


Ezért úgy érezzük, hogy a hatékonyság feltételeinek figyelembevételével megnő azoknak a diverzifikációs döntéseknek jelentősége, amely a korábban bizonyított meglévő technológiáknak ad jótékony „vérfrissítést” lényegesen teljes technológiai váltáshoz képest kisebb ráfordítás mellett. A bevált és bevezetett rendszerek erkölcsi és műszaki avulása megállítható olyan alkalmazások fejlesztésével, amely új funkciókkal és szolgáltatásbővítési lehetősséggel egészíti ki azokat. Még nagyobb a jelentősége az olyan „ráfejlesztéseknek” amelyek képesek korábban párhuzamosan futó rendszerek közötti kompatibilitást, átjárhatóságot biztosítani úgy hogy, hogy az azokban felhalmozott tudás, adattartalom az integráció hatására multiplikálódik.

2. E-KÖZIGAZGATÁS ÉS TÉRINFORMATIKA Az informatikai beruházások az IT kultúra általános elterjedésével, ma már a legritkább esetben történnek ilyen formán „szűz területen”. Ezért a korlátos erőforrások mellett természetes annak a kérdésnek felülvizsgálata, hogy céljainkat egy generikus, illetve a meglévő elemek megtartásával, de azok integrációját elősegítő technológiai váltásra van szükségünk. Arra, hogy a kérdés napjaink kérdése, bizonyíték a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban (GVOP) megfogalmazott prioritások rendszere. E cikk kapcsán engedtessék meg, hogy a ebből a szűkebb szakterületünket az e önkormányzat és a térinformatikai kérdéseket érintő pontokat érintsük.

2.1.

Az e-közigazgatás koncepciója

A 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) által meghatározott célokat, stratégiát és a fő támogatási prioritásokat öt operatív program valósítja meg, ezek egyike a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP). A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) részletesen kifejti a program tervezésekor fennálló gazdasági helyzetet, a program stratégiáját, intézkedéseit, pénzügyi forrásait és a végrehajtásra vonatkozó intézkedéseket. Az Operatív Program négy prioritást jelöl ki a támogatások területeként. A GVOP 4. prioritása „Az Információs társadalom és gazdaságfejlesztés, ezen belül a 4.3 intézkedés: Az E-közigazgatás fejlesztése (helyi önkormányzatok), 1.komponens: A helyi önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztése, az elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése, valamint a Kormány által 2003. november 12-én jóváhagyott Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) e-önkormányzat Ágazati Stratégia jövőképében meghatározott megoldástérkép szerinti funkciók megvalósítása.” (GVOP 2004)

4


A MITS e-önkormányzat Ágazati Stratégia és a GVOP alapvető célkitűzésének eléréséhez a fenti funkció elvárásoknak eleget tevő koncepciók és megoldások pályázati úton is támogatottak. A pályázati kiírásokban ennek megfelelően kiemelt szerepet kap az Európai Unió „önkormányzati” elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó ajánlásai az (eEurope programok, Common List of Basic Public Services ajánlás), amelyben mind az üzleti szféra, mind pedig a lakosság részére nyújtott szolgáltatások szerepelnek. Nem tisztünk e cikk keretén belül minden a e-önkormányzati megvalósítást támogató funkció felsorolása, de helytálló az a megállapítás, e-önkormányzat megvalósításában az alapvetően új megvalósítást eredményező projektek mellett, az integrált informatikai alkalmazások is támogatottak.

2.2

Térinformatikai stratégia1

A stratégia természetesen kitér az önkormányzati tevékenység térinformatikát érintő aspektusaira is. Ezen nem igen csodálkozhatunk, hiszen egy-egy önkormányzat hatóköre térben és földrajzilag kap értelmet. Így hát kiemelt fontosságú e-közigazgatás térinformatikai alkalmazásokkal való támogatása. Ezzel együtt aligha tévedünk, hogy nem igen van olyan más terület, amely az adatok méretét és sokféleségét tekintve a különböző térinformatikai rendszerekbe integrált adatvagyont felül múlná. Egy 2004 készült TÖOSZ tanulmány a fentiekről így fogalmaz; Az önkormányzati döntések, tervek, intézkedések, engedélyek megkövetelik a hely, a helyi viszonyok, a térbeli eloszlás ismeretét. Az önkormányzatok hagyományosan térképeket és kartotékokat használnak erre a célra. A lakossági és infrastruktúra adatok mennyisége óriási mértékűre duzzadt. Ugyanakkor a meg növekedett önállóság következtében előálló új feladatok új, hatékonyabb eljárásokat követelnek. A térinformatika, mint egy olyan számítógépes technológia, mely egybefogja a térképi és szöveges, leíró adatkészletet abból a célból, hogy ezen adatokból tematikus (cél)térképeket és jelentéseket állítson elő, ezáltal lehetővé tegye a tisztségviselők részére a tervezési és döntési tevékenységük javítását. A térinformatikai rendszer nagyobb termelékenységet és hatékonyabb információgazdálkodást ígér viszonzásul a tetemes pénzbeli, időbeli és személyi ráfordításért. (TÖOSZ 2004)

2.3

Térinformatikai adatvagyon

Felmérések szerint az önkormányzatoknál nyilvántartott adatok több mint 85%-a közvetlenül, vagy közvetve térképhez, térhez köthető, lokalizálható (pl. ügyfélszolgálat, 1

A 2.2 és 2.3 fejezetek nagymértékben támaszkodik a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), A térinformatika megvalósítása a hazai önkormányzatok körében, HRK Consulting Tanácsadó Kft. által készített Megvalósíthatósági tanulmányára

5


ingatlan adó, vagyon, vagy szociális tevékenység). A térkép segítségével olyan adatok is összekapcsolódnak, melyek a tér, mint közös nevező nélkül nem, vagy csak nagyon fáradságos munkával lennének elemezhetők (pl. a szabályozási terv körzetek, szociális térkép, adótérkép, választási, orvosi, iskola és egyéb körzetek).(TÖOSZ, 2004) Önkormányzatok esetén a törvényben előírt helyi igazgatási feladatok közül nagyon sok igényli a térinformatikai megközelítést, például településirányítás, településrendezés, fejlesztés, várostervezés, területfejlesztés, műszaki nyilvántartás, címnyilvántartás, épített és természetes környezet védelme, különféle övezetek kezelése, nyilvántartása, épületek nyilvántartása, közutak, közterületek fenntartása (állapot, burkolat), ingatlan gazdálkodás, vagyonkataszter, csatornázás, vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, önkormányzat üzemeltetés. A meglevő adatok hasznossága, hasznosítása szempontjából, amennyiben egy településnek van egy – valamilyen szinten akár hiteles, akár nem hiteles – alaptérképe digitális formában, az akkor képvisel igazi értéket, ha az önkormányzat dolgozói számítógépen megtekinthetik, elemezhetik.

2.4

Adatvagyon hasznosítása

Nem kétséges azonban, hogy mindinkább előtérbe kerül a fentiekben jelzett „önkormányzati adatvagyon” másodlagos hasznosítása is. Ez észszerű felismerése annak, hogy a térinformatikai alkalmazások közvetlenül is támogathatják az intézményeket, KKV-kat (pl. közműtérképek, telek-, épületkataszter, úthálózat; a demográfiai adatok alapján pl. eldönthető, hová, milyen profillal célszerű újabb üzleteket, szolgáltatásokat telepíteni stb.) Ezért a az Európai Parlament és a Tanács a közszféra információinak másodlagos felhasználásáról szóló direktívájára vonatkozó javaslattal és a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) e-önkormányzat Ágazati Stratégia irányelveivel, ajánlásaival összhangban az alábbi funkciók megvalósítása kiemelt cél a térinformatika vonatkozásában is. ♦

Térinformatikai alkalmazások megvalósítása, továbbfejlesztése, bővítése és integrálása más alrendszerekkel, modulokkal.

♦

Az egyes integrálása.

♦

Helyi önkormányzatok tulajdonában lévő adatok nyilvánossá tétele más szervezetek: vállalkozások, s ezen belül természetesen a kis- és középvállalatok (KKV) számára; ennek érdekében:

♦

Korszerű, nagy teljesítményű és megbízhatóságú adatbázis-kezelő rendszerek implementálása,

alrendszerek

(közigazgatás,

6

adminisztráció,

térinformatika)


♦

Adatintegráció, adatmigráció végrehajtása,

♦

On-line (Interneten keresztüli) és alternatív (pl. honlapról letölthető fájl, CD) hozzáférési lehetőségek biztosítása,

♦

Folyamatos adat-frissítés megszervezése, biztosítása.

2.5. Gyakorlati kérdések A fenti célkitűzések gyakorlati megvalósítása, nem egyszerű, már a megvalósításhoz vezető út kiválasztásánál számos kérdéssel kell szembe nézni. A különböző térképi információkkal dolgozó felhasználókat munkájuk során a számos alkalmazás segíti. Ugyan akkor a korábbi szakfeladatok kibővülésével ma már olyan adat összefüggések, térképi elemzések, és megjelenítési formák iránt támad kereslet, amely képes a legkülönbözőbb adatbázis tartalmak kezelésére, integrálására és az elemzési során előállt eredmények tárolására, illetve azok valós idejű újragenerálására. A térképi adatokkal, adatfeldolgozással kapcsolatban képesek az összefüggések és összerendelések bármely platformon, alkalmazáson való megjelentetésére és publikálására is. A figyelem tehát a komplexebb, a különböző összefüggéseket azok kontextusában kezelni tudó, a fenti értelmezésben demokratikus megoldások felé irányítják a figyelmet. Az ilyen igények kielégítése azonban a korábbi a különböző szakterületekre, szakfeladat ellátására kifejlesztett rendszerek alkalmazhatóságával szemben számos problémát vet fel.

2.6 A korábbi koncepciók korlátai ♦

A zárt rendszer hierarchiában, csak a rendszer specifikus adatbázisok használata támogatott.

♦

A különféle típusú adatbázis rendszerekben tárolt információk integrálása korlátozottan valósítható meg.

♦

Az egyidejűleg kezelhető adat mennyiség növelése felé támasztott igény a kliensoldali válaszidők növekedését okozza a korábbi rendszerstruktúrákban.

♦

Kapacitás korlátok, elégtelen sávszélesség a keskenysávú (64-128 kbps) kliensalkalmazásoknál

♦

Korlátozott kliens funkcionalitás

♦

Priorizált, illetve kizárt adatbázis kezelés

7


♦

Korlátozott megjeleníthetőség, akadályozott a térképi alkalmazások portálon történő megjelenítése.

♦

A raszteres/vektoros kommunikációs formák opcionális választhatóságának hiánya az adott alkalmazás használata közben.

♦

Interneten keresztül korlátozott a távoli elérés, az ASP üzemmódú használat és távkarbantartás lehetősége.

Igény

Akadály ♦

Az új elvárások feltételezik a különböző

A korábbi szigetalkalmazások

adatbázisok együttműködését, illetve azokra

eltérő adatbázisokon nyugszanak és az

épülő feladatorientált alkalmazások

alkalmazások többségükben nem

kifejlesztését.

függetlenek az őket kiszolgáló

A térinformatikai alkalmazások alapelvárása

adatbázistól

a robosztus adatbázisokból nyerhető adatok ♦ megjelenítése,

vizualizációja,

illetve

A különböző adatbázisok, a bennük foglalt információk duplikációja,

tematikus kimutatások készítése.

vagy redundanciája miatt, az

Az alkalmazások dinamizálása a tematikus

adatállomány „kezelhetetlen” méretre

adatstruktúrák kialakítása és a tematikák

duzzad

közti áttekinthetőség, navigálás, keresés stb. ♦

Új struktúrák kialakításának

feltételeinek biztosítása révén.

szükségessége, Forrás adatok

Adatvagyon megőrzés, és az adatvagyon

tisztítása, adattranszformálás és

hatékony felhasználása

relevanciák feltárásának feltételei mellett

8


3. HOMOGÉN MEGOLDÁS Mint a korábbiakban láthattuk, az önkormányzati adatvagyon jelentős része a térinformatikához kötődik. Az adatvagyon hatékony felhasználása így központi kérdéssé válik, függetlenül attól, hogy azt az önkormányzat saját feladatainak támogatására, illetve a szolgáltató szerepkörből adódóan azt másodlagos hasznosításra szánja. Ugyan akkor az adatbázisokból történő adatszolgáltatás, és adatcsere a bevezetett szabványok és a szabványosítási törekvésekések ellenére sem problémamentes. A gondok forrását ma már nem csak a térbeli objektumok leírásának sokfélesége jelenti, hanem hogy a felhasználói igények olyan kliens alkalmazások felé mutatnak, amely felhasználó barát kialakításukkal a korábbi „nehézkes” térinformatika szoftvereket kiváltják, ott ahol ez utóbbira nincs szükség. Plasztikusan megvilágítva csak ott használjuk a nehéz tüzérséget ahol az összetett elemzések ezt megkívánják, és a könnyű fegyverzethez viszont csak annyi muníciót és olyan minőségben szolgáltassunk amennyire az adott funkcióellátáshoz elengedhetetlen.

3.1

Dinamikus interfész

A fenti problémák kiküszöbölésére került kifejlesztésre a Geoview Systems Kft. GreenLine TechChannel rendszere. A számos új funkcionalitással bíró GL TechChannel rendszer legjobban, egy olyan adat karusszelhez hasonlítható, amely az alatta levő rétegekből, adattípustól, adatbázis felépítéstől függetlenül, valósidőn belül megfelelő formában juttatja továbbfelhasználásra a különböző operációs rendszeren futó alkalmazások felé. Segítségével adott esetben nincs szükség korábbiakban előállított elemzés, térképi reláció, és egyéb térképi információk elmentésére, hiszen az megfelelő argumentum használatával bármikor reprodukálható. A performancia és a vizuális megjelentetés terén egyaránt támogatottak a raszteres és a digitális, vektoros állományok. A fejlesztés során derült ki, amelynek korábbi célja a Green Line® gyorsítása és funkcióbővítése, hogy az alkalmazott koncepció kiválóan alkalmas más rendszerek tudásának kiszélesítésére. Mit jelent ez? Ha például a felhasználónál nincs és esetleg nem is ismeri a Green Line® -t, a GreenLine TechChannel alkalmazhatósága akkor is megoldott. A független megoldás lényege, hogy akár Green Line®, vagy az AutoCad dxf, illetve MicroStation dgn és egyéb más formátumú adatokból képes relációs kapcsolatokat építeni, karbantartani, vagy akár a weben megjeleníteni.

3.2

Támogatott alkalmazások

Az új fejlesztés már a tesztkörnyezetben is bizonyította, hogy nem csak a szokványos alkalmazások támogatására alkalmas. A GreenLine TechChannel a létrehozott grafikus adatbázisok, amelyek GreenLine®-adatbázisok xml, az AutoCad dxf, illetve MicroStation dgn fájl import segítségével állnak elő, az interfészelést végzi a térinformatikai alkalmazások számára. Így bármely erőforráson képes, méret korlátozás

9


nélkül transzparenciát biztosítani a későbbiekben kialakításra kerülő térinformatika megoldások felé.

3.3

A GreenLine TechChannel funkciók ♦

A karbantartott adatbázisok, ezt például a Green Line® esetében Gis*App alkalmazás végzi, bármikor a GreenLine TechChannel alá tölthető.

♦

A GreenLine TechChannel felett olyan új alkalmazások is írhatóak, amelyek csak egyes dedikált rendszerekben léteztek, illetve egyáltalán nem álltak rendelkezésre. Ezek közül csak néhányat említve (topológiák, elemzés, adatrelációk stb.)

♦

A dotnet alapon történt fejlesztés, biztosítja a GreenLine TechChannel komponensként történő integrálását, így a modulok beépítésnek és az újrafelhasználásnak nincs architekturális akadálya.

♦

A független, web-service-, vagy lokális dll komponensként integrált GreenLine TechChannel végzi az SqlAlpha feletti rdb alkalmazások segítségével megvalósított relációs kapcsolatok megjelenítését.

♦

És végül a GreenLine TechChannel segítségével az alkalmazások számára bármely módon előállított térinformatikailag releváns grafikus adatbázis kezelhetővé válik.

3.4

A GreenLine TechChannel felépítése ♦

Adatbázis menedzser, GreenLine TechChannel alatti különböző adatbázisok menedzselése, illetve interfész biztosítása az adatbázisok és a futtatatott térinformatikai alkalmazások között.

♦

Adatbázis réteg menedzser, a különböző adatbázisokhoz tartozó homogén- és multicollection heterogén adatrétegek kezelése. o Értelmezésünkben a homogén rétegben, csak egyféle grafikus primitív található, amelyhez alapállapotban nem tartozik a megjelenítést lehetővé tevő grafikus attribútum. A multicollection réteg több grafikus primitívet tartalmaz és az ezekből összeállított elemekhez közvetlenül rendelhetők a megjelenítést is lehetővé tevő grafikus –erőforrás –definíciók.

♦

Shape-library, a különféle jelkulcsok definíciós könyvtára

10


Jelenlegi GIS * alkalmazások, L++

Új GIS * alkalmazások, C#

GIS Engine, L++ GLLC, GLLD

GIS GisObj, DXFie, DGNie, raster, resources C#

L Built-In C#

GR C#

UI C#

C# fordító Jelenlegi GIS * App lefordított alkalmazás Managed C++, extern C

Új GIS * alkalmazások, Int. L.

Kernel

Storage

GIS

GIS IF

GR

GR IF

UI UI IF

DB

DB IF

Language GIS GisObj, DXFie, DGNie, raster, resources Int.L. GR Int.L.

System

L Built-In Int.L.

A-35: DB Interf. Int.L.

UI Int.L.

MS .net Framework

MS Win 2000

GL DB

3.5

n1 DB

nn DB

Felhasználói előnyök

A GreenLine TechChannel előzőekben, inkább műszaki köntösbe bújtatatott tulajdonságai számos használati előnyt jelent a felhasználók számára, Az egyik legfontosabb, hogy a GreenLine TechChannel logikája független interfészt jelent az erőforrások és az alkalmazások között, illetve képes adott operációs rendszeren belül több alkalmazást kiszolgálni. Mit jelent ez a gyakorlatban!? Ez nemcsak a korábbi térinformatikai alkalmazások „platform függetlenné” tételét eredményezi, hanem egyúttal az alkalmazások felhasználói igények szerinti, testreszabhatóságát is biztosítja. A bővíthetőség a rendszer másik előnye, a meglévő igények változásával, az adott alkalmazáshoz új funkciók adhatók anélkül, hogy a korábbi alkalmazást le kellene cserélni. Így a korábbi koncepciók alapján megvalósult alkalmazások és rendszerkialakítások nem szenvednek erkölcsi avulást, hiszen a funkcionalitást, a megjelenítési performanciát a mindenkori aktuális feladatokhoz lehet igazítani.

11


3.6

Gazdaságossági kérdések

Minden új fejlesztésnél kézenfekvő a kérdés, jó –jó de mennyibe kerül? Minden terméknél és a szellemi alkotásként meghatározható informatikai fejlesztésnél ennek a kérdésnek az eldöntése, noha nem egyszerű, két alapvető módszer kínálkozik. Az előállítás ráfordításait vizsgáló költség alapú és egy piaci viszonyokat figyelembevevő összehasonlítás által kapott értékek, általában egymástól eltérnek. Ennek a legfőbb oka, hogy az informatikai innováció haszna és költségei, ahogy azt a bevezetőben jeleztük mint származatott értékek nehezen becsülhetők. Míg a ráfordítás némi egyszerűsítéssel az a fejlesztésre fordított élőmunka, tesztkörnyezet kialakítás, gépidők és az értékcsökkenési leírások stb. matematikai összegzésével kalkulálható, a hasznosság vizsgálata már nem ilyen egyszerű. Az informatikai rendszerek az esetek többségében, nem állnak kapcsolatban közvetlenül a termeléssel, hanem beleolvadnak a szervezetek működési folyamataiba úgy, hogy azok hatékonyságát javítják. Pénzügyi elemzésekhez egy-egy innovációs elemet különválasztani több mint nehézkes. A vizsgáltat ilyen formán vele, vagy nélküle típusú hatáselemzésen nyugszik, azaz mit nyerünk az alkalmazáson, illetőleg milyen pótlólagos ráfordítást kell eszközölni, ugyan annak az eredmény szintnek elérése érdekében. Gondoljunk csak a kódexírást felváltó, nyomtatott könyvkészítésre és a kettő közötti hatékonyságkülönbségre. Hogy a térképeknél, illetve a térképekhez köthető információknál és azok megjelenítésénél maradjunk nem mindegy, hogy adott alkalmazással, milyen minőségben, mennyiségben, milyen fajlagos munkaráfordítással jutunk ugyan azon tartalomhoz. A gazdaságosság másik vetülete, hogy az így előállított összefüggéseket, képesek vagyunk-e más összefüggések, elemzésekbe exportálni, azaz egyéb szempontok szerint is vizsgálni. A térinformatikai alkalmazások, mindig adatbázisokon nyugszanak. Belátható, hogy a jól strukturált adatbázis tartalmak mekkora értéket képviselnek. Egyáltalán nem mindegy, hogy a bennük rejlő információ felhasználhatóak-e az adott alkalmazás futtatásakor, így biztosítva az adatrétegek és térképi összefüggések megjelenítését. Általában a különböző típusú technológiák nem biztosítják a konzisztenciát és így az átjárhatóság hiánya miatt le kell mondani róla. A másik gond, hogy a különböző alkalmazások funkcionalitása nem ekvivalens egymással. Egy település fejlesztési koncepció kialakításakor gondoljuk csak el az a Földmérési Alaptérképet építési övezeteket, az ingatlanok beépítettségét, a bel és külső területeket, a HRSZ nyilvántartást stb. külön-külön alkalmazás kezeli és ezek az információk semmiféleképen nem rendelhetőek össze. Könnyen belátható, hogy a különböző adatforrásokat együttes tartalmukban kezelni tudó széleskörű funkcionalitás ebben az esetben gazdasági értéket képvisel. A Geoview Systems Kft. GL TechChannel rendszere, a meglévő fejlesztések értékének megőrzésével és azok kibővített funkcionalitásával, a különböző alkalmazások kiszolgálásának-, a különböző adatbázis tartalmak kezelésnek képességével a fenti aspektusok szerint is kiállja a próbát.

12


Irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6.

dr. Bögel Gy. : Informatikai beruházások üzleti értékelése, CEO 2003 Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Magyar Információs Társadalom Stratégia, elektronikus önkormányzati részstratégiája E-önkormányzat stratégia 2003. október Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Megyei Jogú Városok Szövetségének együttműködésében, Egységes elektronikus közigazgatási politika kidolgozásának előkészítése, Tanulmánysorozat. 2004. Pataki B.: Technológiai váltások menedzselése, 1999, Műszaki Könyvkiadó, Budapest Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), A térinformatika megvalósítása a hazai önkormányzatok körében, Megvalósíthatósági tanulmány, 2004., HRK Consulting Tanácsadó Kft. www.gvop.hu

13


CÍM

CONTACTS

Dely Ferenc Geoview Systems Kft. Budapest. Kiscelli utca 104

Ferenc Dely Geoview Systems Ltd. Budapest. Kiscelli utca 104

Tel. 06 1 240 7450 Fax 06 1 240 7454 Email: [email protected] Honlap: www.geoview.hu

Tel. +36 1 240 7450 Fax +36 1 240 7454 Email: [email protected] Web site: www.geoview.hu

Bencsik György Geoview Systems Kft. Budapest. Kiscelli utca 104

György Bencsik Geoview Systems Ltd. Budapest. Kiscelli utca 104

Tel. 06 1 240 7450 Fax 06 1 240 7454 Email: [email protected] Honlap: www.geoview.hu

Tel. +36 1 240 7450 Fax +36 1 240 7454 Email: [email protected] Web site: www.geoview.hu

SZAKMAI ÉLETRAJZ

BIOGRAPHICAL NOTES

Dely Ferenc

Ferenc Dely In 80’s, shortly after I started my carrier started to work in sales within the IT community. This connection worked well and I am in the IT business already 20 years. The past 11 years I worked for Geoview Systems Ltd. where I hold the position of Director of Sales. During this period I again knowledge and experience using GIS in governmental bodies, local governments, utility companies or regional development plans. Already in beginning of 2000 we were focusing on e-government and e-local government products where we have working solutions also in the field of GIS.

Az informatikával 80-as évek végén, pályakezdésem után néhány évvel kerültem kapcsolatba, mint értékesítő. A kapcsolat tartósnak bizonyult, és immáron több mint 20 éve tart. Az utolsó 11 év a Geoview Systems kft. kötelékében, telt el ahol jelenleg, mint értékesítési igazgató dolgozom. Ezen időszak alatt találkoztam és megismerkedtem a térinformatika önkormányzati-, kormányzati- és közmű-, valamint a területfejlesztési ágával. Cégünknél már a 2000-es évek elején, az IT területen az elmúlt években a került fókuszba az ún. e-kormányzat, illetve eönkormányzat, melyre – többek között a térinformatikai területen is – működő megoldásaink vannak.

14


Bencsik György

György Bencsik First time I met with the IT was when I was a beginner mechanical engineer and the IT was introduced in the production technology. In middle 90’s I changed my scope of work from equipment and hardware design/production to deal with economical and marketing aspects of services within IT. Based on the experience archived in the past years I could consider myself lucky that I had a chance to know this field of ITC. This experience helps me not only in my daily work but also while designing or developing different technological realisations especially when analysing it’s impact in the management aspects. In the BME, MBA course I prepared a paper about the „Technologies supporting the sales”.

Kezdő gépészmérnökként korábban a termelési oldalról találkoztam a telekommunikációval és az informatikával. A 90-es évek közepétől azonban a berendezés előállítástól és a hardvergyártástól elcsábultam, amikor is az informatikai szolgáltatások gazdasági és marketing összefüggései kezdtek el foglalkoztatni. Az elmúlt évek saját magam számára leszűrt tapasztalatai alapján, igazán szerencsésnek mondhatom magam, hogy az ITC izgalmas területét több oldalról ismerhettem meg. Ezeket a tapasztalatok nem csak mindennapi tevékenységemben segítenek, hanem olyan kérdéskör beható elemzésében is, amely a különféle technológia megvalósítások és azok szervezeti működésre gyakorolt hatását vizsgálja. BME MBA kurzusán az „Értékesítési folyamatokat támogató technológiák” témakörében készítettem szakmunkámat.

15

Innováció, beruházás és a gazdaságosság kérdései egy fejlesztés kapcsán

Recommend Documents