Innen indul(t)unk. A Strigonium cégcsoport április 27. gazdasági tevékenységének átvilágítása

Innen indul(t)unk A Strigonium cégcsoport gazdasági tevékenységének átvilágítása 2006 – 2014

2015. április 27.

1

A Strigonium és leányvállalatai célzott pénzügyi szempontú átvilágítása A Századvég Politikai Iskola Alapítvány megbízást kapott Esztergom Város Önkormányzatától az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Strigonium, továbbá a Strigonium által alapított gazdasági társaságok, és ezen gazdasági társaságok kapcsolt vállalkozásai, továbbá azon gazdasági társaságok melyekben a Strigonium tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, gazdálkodásának, pénzügyi és gazdasági tevékenységének átvilágítására. Az átvilágítás célja, hogy az Önkormányzat pontos képet kapjon a Társaság jelenlegi működésének jogszabályi megfelelőségéről és a működésében rejlő esetleges kockázatokról, továbbá javaslatokat kapjon az átvilágítás során azonosított működési kockázatok és hiányosságok kezelésére, kijavítására vonatozóan. Ugyancsak célja az átvilágításnak, hogy javaslatokat tegyünk egy költség-hatékonyan működtethető önkormányzati vállalatcsoport felállítására. A szerződésben megadott feladat a Strigonium és leányai átvilágítása volt, abból a célból, hogy javaslatot tegyünk a hatékony jövőbeli működésre és továbblépésre. A módszertanokat illetően fontos leszögezni, hogy még a könyvvizsgáló sem néz meg egyetlen céget sem tételesen. A könyvvizsgáló a cég nagyságrendjétől függően határozza meg a lényegesség szintjét, hogy mi az az egyedi tételnagyság, ami felett egyedileg vizsgálja a tételeket, alatta ő is csak szúrópróba szerűen vizsgál. Az átvilágítás nem könyvvizsgálat, itt az egyes tételek alakulásának trendjeit nézzük, az okokat vizsgáljuk, és bizonyos nagyságrendben nézzük az egyedi, kirívó, nem ismétlődő tételeket. Ezekből sokat be is mutattunk, már ahol volt információnk, mert jó pár tételre a Strigonium alkalmazottai sem tudtak további felvilágosítást adni. A speciális szempontú átvilágítás a Társaság menedzsmentje és könyvelése által átadott dokumentáción, nyilvántartáson alapult. A Társaság által szolgáltatott és a jelen jelentésben bemutatásra kerülő, múltbeli időszakra vonatkozó pénzügyi adatok alapját a magyar számviteli törvénynek megfelelően készített beszámolók képezték, ugyanakkor a jelentésben szereplő információk nem teljes körűek. Az átvilágítás készítésének időszakában a Társaság még nem rendelkezett lezárt pénzügyi beszámolóval a 2014-es pénzügyi évre, munkánkat a Társaság könyvelése által rendelkezésünkre bocsátott előzetes, várható főkönyvek alapján végeztük. Felhívjuk a 2

figyelmet arra, hogy a 2014-es év vonatkozásában átadott főkönyvek a zárlati munkálatok és az átvilágítás után várható könyvvizsgálat során még változhatnak, sőt az átvilágítás során is megfogalmazunk javaslatokat a 2014-es év zárása kapcsán.

A pénzügyi kimutatások összeállításáért a Társaság és leányvállalatai vezetése tartozik felelősséggel. A speciális szempontú átvilágítás során a megbízásban szereplő témaköröket vizsgáltuk a Társaság és leányvállalatai által átadott dokumentumok alapján, ezért a speciális szempontú átvilágítás nem tekinthető teljes körű pénzügyi átvilágításnak és nem tartalmaz adózási szempontú ellenőrzést, átvilágítást. Munkánk a célvizsgálati módszertannak megfelelően elsősorban információgyűjtésen, információ és dokumentumelemzésen, valamint menedzsment interjúkon alapult, és nem tartalmazott könyvvizsgálati szintű vizsgálatokat. Ezért jelentésünkben nem fejezünk ki véleményt a pénzügyi beszámolók minőségéről és jelentésünk nem tekinthető könyvvizsgálatnak. Az átvilágítás terjedelmében nem szerepelt továbbá az adóátvilágítás sem, ezért jelentésünk nem tartalmaz adózással kapcsolatos megállapításokat sem.

Jelen átvilágítási jelentésünk azon dokumentumokon, információkon és személyes megbeszéléseken alapulnak, melyeket a Társaság és leányvállalatai részünkre átadott és feltárt, illetve amelyek nyilvánosan elérhetők voltak, ezért az általunk megfogalmazott megállapítások és javaslatok ezen keretek között értelmezhetők. A jelentés elkészítése során úgy támaszkodtunk ezen információkra, mint amelyek minden elemüket tekintve teljesek és pontosak, azok hitelességét és teljességét nem vizsgáltuk, ezen adatok és információk pontosságára és teljességére nem vállalunk felelősséget.

Az átvilágítás a 2015. február 9. és március 31. közötti időszakban készült, ezért a jelentés az elkészítésének időpontjáig tudomásunkra jutott tényeket, információkat, illetve ennek az időpontnak megfelelő adatokat tartalmazza.

A jelentés az erre vonatkozó megbízás feltételeivel összhangban kizárólag Esztergom Város Önkormányzatának vezetése részére készült, jelentésünkbe csak azon személyek 3

nyerhetnek betekintést, akik a vonatkozó megbízási szerződés keretében erre jogosultak, illetve akik erre előzetes írásbeli hozzájárulásunk alapján jogosultak. Ezen túlmenően semmilyen felelősséget nem vállalunk harmadik személyek felé és bármilyen más felhasználás céljából, jelentésünk továbbá kizárólag a vonatkozó megbízási szerződés rendelkezéseivel összhangban használható fel, nem adható át harmadik feleknek és nem hozható nyilvánosságra előzetes írásbeli hozzájárulás nélkül.

4

Tartalom 1

Vezetői összefoglaló ........................................................... 7

2

Bevezetés ...................................................................... 18 2.1 A feladat megfogalmazása.............................................. 18 2.2 A jelentés érvényessége ................................................ 18 2.3 Az átvilágítás módszertana ............................................. 19 1.4 Felhasznált információk ................................................. 19

3

A Strigonium és leányvállalatai célzott átvilágítása .................. 21 3.1 A célzott vizsgálat tartalma ............................................ 21 3.2 A Strigonium pénzügyi elemzése ...................................... 25 3.3 Ingatlankezelő Kft ........................................................ 43 3.4 Kegyeleti Kft .............................................................. 50 3.5 Gran Parkoló Kft .......................................................... 55 3.6 Zöld-út Kft ................................................................. 60 3.7 Esztergom Mahart Kft ................................................... 66 3.8 Esztergom Port Kft ....................................................... 70 3.9 Port Danube Kft .......................................................... 73 3.10 Turisztikai Kft ............................................................. 77 3.11 Ehír Kft ..................................................................... 82 3.12 ÉP Kft ....................................................................... 88 3.13 Esztergomi Településfejlesztési Kft .................................. 94 3.14 Esztergompont Kft ....................................................... 98 3.15 Gran Piac Kft ............................................................ 102 3.16 Gran Tours Kft .......................................................... 106

4

Összefoglaló megállapítások .............................................. 111 4.1 A Strigoniummal kapcsolatos megállapítások összefoglalása .. 111 4.2 A Strigoniummal kapcsolatos kockázatok bemutatása........... 125 4.3 Javaslatok ............................................................... 126

5

A Városüzemeltetési Non-profit Kft ..................................... 135 5.1 Zöldfelületek kezelése ................................................ 136 5.1.1

Főfolyamatok ...................................................... 136

5.1.2

Helyszíni munkák ................................................. 136

5.1.3

Útkarbantartás .................................................... 138

5.1.4

Eszközpark-kezelés ............................................... 139

5.1.5

Technikai/támogató munkák ................................... 139

5.1.6

További részfolyamatok ......................................... 142

5.1.7

Egyéb zöldterület-fenntartás ................................... 144

5.1.8

Eseti jellegű munkák ............................................. 144

5

5.2 Temetkezési szolgáltatások .......................................... 146 5.2.1

Főfolyamatok ...................................................... 146

5.2.2

Temetkezéssel kapcsolatos feladatok ........................ 146

5.2.3

A temető üzemeltetésével kapcsolatos feladatok .......... 149

5.3 Parkoltatás .............................................................. 151 5.3.1

Főfolyamatok ...................................................... 151

5.3.2

Parkolási rendszer kialakítása és üzemeltetése közterületen151

5.3.3

Parkolóház üzemeltetése és karbantartása .................. 156

5.4

Ingatlankezelés ......................................................... 158

5.4.1

Főfolyamatok ...................................................... 158

5.4.2

Ingatlanvagyon-változások koordinálása ..................... 158

5.4.3

Ingatlankezelés ................................................... 160

5.5 Összefoglaló megállapítások ......................................... 163 6

A feltárt hiányosságok összefoglalása ................................... 165

7

Mellékletek.................................................................... 170

6

1 Vezetői összefoglaló A Századvég Politikai Iskola Alapítvány elvégezte az Esztergom Város Önkormányzat tulajdonában lévő Strigonium, továbbá a leányvállalatok gazdálkodásának, pénzügyi és gazdasági tevékenységének átvilágítását, melynek célja, hogy az Önkormányzat pontos képet kapjon a Társaság jelenlegi működésének megfelelőségéről és a működésében rejlő esetleges kockázatokról, továbbá javaslatokat kapjon az átvilágítás során azonosított működési kockázatok és hiányosságok kezelésére, kijavítására vonatozóan. Ugyancsak célja az átvilágításnak, hogy javaslatokat tegyünk egy költséghatékonyan működtethető önkormányzati vállalatcsoport felállítására. A vizsgálati módszer elsősorban elemzésen alapult, az egyes társaságok beszámolóit és az azokat alátámasztó főkönyvi kivonatokat elemeztük. Az elemzés célja a vizsgált időszakra jellemező tendenciák megállapítása volt, valamint az egyedi, nem visszatérő tranzakciók kiszűrése, illetve ezek indokolhatóságának megállapítása volt. A Strigonium irányítását közgyűlés helyett az önkormányzat látja el alapítói határozat formájában, és kizárólagos hatáskörébe tartozik a Strigonium vezérigazgatójának ellenőrzése és beszámoltatása a stratégiai döntések tárgyában, mely jogkört az Alapító az Önkormányzat Pénzügyi, Tulajdonosi és Ellenőrző Bizottsága útján gyakorol. Egy vállalkozás működését a tulajdonosok által felállított és működtetett taggyűlés Alapító Okiratba foglalt rendelkezési szabályoznak, amelyek közül az időben későbbieknek van meghatározó jelentősége. A Strigonium működését a 2014-es választásokat megelőző legutolsó fontos lépés az Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete 426/2013.(X. 18.) öh. határozata, amelyet a Képviselő-testület 12 igen szavazat mellett hozott meg. Ez úgy rendelkezik, hogy az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik továbbá a Strigonium kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok vonatkozásában a vezető tisztségviselők (igazgatósági tagok, vezérigazgató, ügyvezető, továbbá a felügyelőbizottsági tagok), könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának, premizálásának megállapítása. Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik továbbá a Strigonium kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok vonatkozásában, amely hatáskört az Alapító a Pénzügyi Tulajdonosi és Ellenőrző Bizottsága útján gyakorol. Kiterjed a Strigonium vezérigazgatójának teljes körű ellenőrzésére a stratégiai döntések tárgyában – tekintettel a közfeladat, illetve a

7

közszolgáltatás ellátására vagy az ellátás megszervezésével összefüggő feladataira, illetve a teljes körű utasítási joggyakorlásra a stratégiai döntések, és az ahhoz kapcsolódó jogügyletek tekintetében, amely esetben a Strigonium vezérigazgatója mentesül a Gt. 30.§-ban foglalt felelősség alól. Továbbá előírja a Strigonium vezérigazgatójának legalább negyedévente egyszeri beszámoltatását a stratégiai döntések, jogügyletek állásáról. A határozat a közvetlen ellenőrzési joggyakorlás a stratégiai döntések, megállapodások vonatkozásában az érintett gazdasági társaságok ügyvezetési jellegű feladatainak ellátása tárgyában stratégiai döntésnek minősít – többek között – minden olyan gazdasági eseményt, amely 20 millió forintnál magasabb összegű és az üzleti terv nem tartalmazza, az Európai Uniós társfinanszírozású pályázatokon való részvételt, amennyiben a pályázat nem 100%-os támogatás intenzitású, valamint a gazdasági társaság minden, 3 évnél hosszabb időtartamú pénzügyi vagy egyéb kötelezettségvállalását, illetve minden olyan gazdasági eseményt, melynek értéke meghaladja a társaság alaptőkéjének 5%-át. Az Alapító Okiratban a vezérigazgató feladatai és hatásköre úgy módosult, hogy a Strigonium kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok esetén a Vezérigazgató hatásköre a vezető tisztségviselők (igazgatósági tagok, vezérigazgató, ügyvezető, továbbá a felügyelőbizottsági tagok), könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának, premizálásának megállapítása nem terjed ki. Az Alapító Okirat módosítása az önkormányzati döntést követően a Cégbírósághoz benyújtásra került. A Századvég kutatás megrendelésének hangsúlyos célja az volt, hogy egy átlátható és életképes működési modellt javasoljunk Esztergom városának, ezért a kutatás fő megállapításaiban arra fókuszáltunk, hogy miként rendezhetők a jelenlegi rendszerben felhalmozódott problémák, valamint, hogy mi az életképes modell, azaz hogyan lehet az önkormányzat számára átlátható és irányítható egységeket kialakítani és működtetni. Ezért egy hangsúlyozottan a jövőre fókuszáló, ugyanakkor részletesen kifejtett változtatási javaslatokat és irányokat kijelölő szakértői anyag született. A 2010-es évet megelőző időszakban végbemenet gazdasági és pénzügyi folyamatok, tranzakciók következményei láthatók a 2010-es, illetve az azt követő évek beszámolóin, konkrétan pl. a Strigonium és leányvállalatai tőkehelyzetében csapódtak 8

le az addig felhalmozott nyereségek/veszteségek. A Strigonium saját tőkéje 2005 év végén negatív volt, a holding felállítása már akkor is pénztechnikai kényszermegoldásnak tűnt. A 2007-es és 2008-as alaptőke-emelések is csupán a veszteséges működés elfedését támogatták. A Strigonium eredménytartaléka már 2010-ben is meghaladta a -300 millió forintot, ez egyértelműen jelzi a korábbi évek működésének veszteségeit. A 2010 előtti időszak és a 2010-es év gazdasági, pénzügyi folyamatai végső soron a város adósságrendezési eljárásában kerülhettek rendezésre. Megállapíthatjuk, hogy olyan mértékű tartozás halmozódott fel mind a rendszeren belül (önkormányzat, Strigonium és leányvállalatok, egyéb városi tulajdonú vállalatok), mind kifelé (finanszírozó bankok, stb), melyet nem lehet egyértelműen a város arculatának fejlődésében nyomon követni. Az adósságrendezésre 2011-ben megszületett a jogerős bírósági végzés, ez a körülmény véleményünk szerint mindenképpen az addigi időszak lezárást jelenti pénzügyi szempontból is. Az adósságrendezés lehetővé tette az új, tiszta lap megnyitását. A jelentésben bemutatjuk, hogy az adósságrendezés III. tétele, a Strigonium és leányvállalatai felé történő tartozás rendezés elmaradása következében újra termelődött a körbetartozás a cégek és/vagy az önkormányzat között, ezáltal hozzájárult további veszteségek kialakulásához, valamint vagyonelemek értékesítését tett szükségessé. Mindezek következtében lényegesen fontosabb a jövő szempontjából, hogy a fentiek következtében kialakult helyzetet tudja kezelni az önkormányzat és legyenek működőképes cégei, szervezetei, ezért a továbblépésre kell koncentrálni. A tanulmány azért mutat be egy új működési modellt, hogy az adósságrendezés megtörténhessen, hiszen így már nem egy „lyukas-zsákba” kell önteni a pénzt, azaz a nem hatékonyan működő rendszert kell konzerválni, ahogy ez történt a 2006-2014 közötti időszakban. A Strigonium és leányvállalatai problémái első körben abból fakadnak, hogy bizonyos tevékenységeket nyereségesen láttak el egyes vállalatok, bizonyos tevékenységeken pedig veszteségeket szenvedtek el. Erről az önkormányzatnak nem állt rendelkezésére egy egységes kép, mert sem kontrolling rendszert nem működtettek, sem a mérlegbeszámolók nem tartalmazták a szükséges információkat. A konszolidált mérlegbeszámoló hiánya csak nehezítette a helyzetet, hiszen így összességében sem lehetett megmondani a Strigonium és a tulajdonában lévő leányvállalatok 9

gazdálkodásának együttes eredményét. Mindez a törvények betartása mellett történt, ami kérdésessé teszi a személyes felelősség, valamint az okozott kár nagyságának megállapítását. A 2010. előtti időszak tranzakciói mára nagyrészt el is évültek. A második probléma az átláthatatlan rendszer működtetésében az volt, hogy nem a veszteséges működést szüntették meg, hanem kidolgoztak egy rendszert a veszteség pótlására. Ez állt egyrészről a nyereséges vállalatokból osztalékként elvett profit és egyéb szabad pénzeszközök tagi kölcsönként történő elvonásából, másrészt a tőkepótlásként átadott eszközökből. A tőkepótlás állt egyrészről apportált ingatlanból (390 millió forint értékben 2007-ben, másrészről pénzeszközből (1 milliárd forint 2008ban és további 129 millió forint 2010 után). Ez a tulajdonos önkormányzat testületi döntése értelmében történt. A veszteséges vállalatok felélték saját-tőkéjüket, azaz összesen 704 millió forint további tőkepótlást tettek szükségessé, amelynek elmaradása felszámolás közeli helyzetbe hozott sok leányvállalatot. A vállalatok veszteséges működésének ellensúlyozása érdekében további likviditásra volt szükség, amelyet az ingatlanok (érték alatti) értékesítéséből biztosítottak. Ez is a tulajdonos önkormányzat jóváhagyása mellett történt, de gazdasági értelemben tovább rontotta a helyzetet, mert további veszteségeket eredményezett. Ezt az előbb vázolt rendszert valószínűleg nem egy gazdaságilag felkészült gondolkodó állította össze, hanem az évek során több testület, bizottsági tagok és holding vezérigazgató „rossz és mégrosszabb” közötti választásának eredménye. A feltárt hiányosságok fejezetben összefoglaljuk azokat a 2006-2014 közötti gazdasági eseményeket, amelyekről megalapozottan állítható, hogy pénzügyi veszteséget okozott az önkormányzatnak. A 2011-es adósságrendezés következtében az Önkormányzat tartozik a Strigonium és leányvállalatai felé, amelynek végrehajtása a cégek rossz likviditási és tőkehelyzete következtében elengedhetetlen. Tartós tőkevesztés esetén intézkedéseket kell foganatosítania a tőke rendezésének érdekében, ami a 2014-es beszámolók zárása után válik pontosan láthatóvá, de legalább 704 MFt a tőkehiány. Az eddig teljesített pótbefizetések összege - 129 MFt – veszteséges, tartós tőkehiányos cégek esetében történt, így ezek is az Önkormányzat vagyonát csökkenti. A Strigonium tartozása az Önkormányzat és a leányvállalatok felé összesen 94,5 M Ft, követelése 448,6 M Ft, melyből 186 M Ft Önkormányzattól való követelés. A Strigonium a vizsgált időszakban 10

rendre negatív üzleti eredményt produkált, vagyis az operatív tevékenységéből (számviteli szolgáltatás) származó árbevétel nem fedezte a működési költségeit. A vagyonkezelési tevékenységből származó osztalékbevétel sem volt képes minden évben ezen költségeket kompenzálni. A vagyonkezelési tevékenység keretében a Strigonium egyrészt tagi kölcsönöket nyújtott leányvállalatainak, összesen 147 M Ft értékben, másrészt ő maga is vett fel kölcsönt leányvállalataitól (11 M Ft értékben). A tagi kölcsönökből 2013. végével 98 M Ft már értékvesztésre került, a hozzá tartozó 24 M Ft kamattal együtt, és további értékvesztés is várható. A Strigonium vagyonelemeket is értékesített a vizsgált időszakban, finanszírozási szükségletének fedezetére, a vizsgált időszakban 242 M Ft eladási áron. Ugyanakkor számos egyedi tranzakció is látható még ezen felül a könyvekben, azonban összességében így is veszteséget mutatnak a beszámolók 2012-13-ra, és a 2014-es üzleti év is veszteséggel fog zárni. A vállalatcsoporton belül jelentős a körbetartozások mértéke. A körbetartozások részben a mindeddig nem teljesített adósságrendezésből erednek, de nagyon jelentős az egymás közötti kölcsönök mértéke is. Az adósságrendezés óta újratermelődtek sok esetben az egymás közötti szállítói tartozások is, ezért a vizsgálat időszakában egy igen jelentős körbetartozás volt megfigyelhető a vállalatcsoporton belül, és a Strigonium és leányai, valamint az Önkormányzat vonatkozásában. Mind a Strigonium, mind a leányvállalatok üzletmenetében a vállalkozás folytatása elvének szempontjából jelentős bizonytalanságok tapasztalhatók. Némelyek felszámolás/végelszámolás alatt vannak, előfordul nagymértékű tőkevesztés, ahol a pótbefizetések nem fedezik a tőkekövetelmény kielégítését, már az elmúlt években is törvényi kötelezettség lett volna a tőke rendezése, így várható, hogy a közeljövőben a cégbíróság kötelezi az intézkedést.

A Strigonium választott könyvvizsgálója a 2013. december 31-i beszámolót korlátozó záradékkal fogadta el. A vizsgálatunk során nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy a Társaság vezetése milyen lépéseket tett a korlátozó záradék által érintett kérdésekben. A korlátozó záradék tartalmát tekintve – intézkedés hiányában - ez véleményünk szerint magában hordozza azt a kockázatot, hogy a 2014-es beszámoló könyvvizsgálata során újabb korlátozással kell a Társaság vezetésének szembenéznie. A

11

kiegészítő mellékletek nem adnak információt az egyedi tranzakciókról, nem magyarázzák az egyedi és szokatlan mérlegtételeket, sematikusak és mindennek következtében lényegi információk nem kerülnek közlésre. Egy önkormányzati tulajdonú vállalat esetében nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a Tulajdonos számára fontos, lényeges információk ne kerüljenek bemutatásra. Rendszer szintű probléma látszik a működésben is: egyrészről túlzottan bürokratizált a Strigonium és leányvállalatainak működése, nehézkes a döntéshozatal, ugyanakkor nem működik jól a kontroll a cégek működése felett, sem az Önkormányzat és a Strigonium vonatkozásában. Eközben egyéni érdekek érvényesítésére is van lehetőség. A Strigonium és leányvállalatai üzleti tervezése sematikus, de az egységes szerkezet ellenére sem alkalmas a valós gazdasági folyamatok tervezésére és ellenőrzésére. A leányvállalatok üzleti terveit a holding nem összesíti, nem mutatja be egységesen a vállalatok feladat-ellátásának lehetséges bevételi és költség elemeit. A Strigonium valójában hozzáadott érték nélkül vesz részt a tervezési folyamatban, ennek következtében valós kontrollt sem tud gyakorolni a tulajdonában lévő vállalatok felett. Ezeknek a vállalatoknak az önkormányzat közvetlenül nem tulajdonosa, tehát irányítani, ellenőrizni és kontrollálni közvetlenül a leányvállalatokat nem képes. A leányvállalatok operatív irányítása annak függvénye, hogy a Strigonium vezetése milyen mértékben jelzi a problémákat és delegálja a korábban említett menedzsment feladatokat az önkormányzat döntéshozó szervezetének. A probléma ezzel a következő: a Strigonium menedzsmentje nem köteles az operatív ügyekben az önkormányzat megfelelő grémiumát tájékoztatni, így az információ hiányában nem tud időben megfelelő döntést hozni. Kérdéses a felelősség megállapíthatósága is. Egyszemélyi felelős nélkül rendkívül bonyolulttá válik a felelősségi körök és hatáskörök lehatárolása. A vagyongazdálkodás keretében az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal Esztergom önkormányzata nem tudott valódi tulajdonosként fellépni. Noha a Képviselőtestület széles jogkörrel rendelkezik az irányított szervezetek felett (vezetők kinevezése, stratégiai kérdések), mégis gyakorta hiányoznak a tulajdonosi jogok hatékony gyakorlásának mechanizmusai, elmarad a teljesítménycélok kitűzése és csak utólagos beszámoltatás történik.

A Strigonium esetében szétaprózódnak a pénzügyi és tulajdonosi kontrollal kapcsolatos jogok és felelősségek, hiszen a tulajdonosi felügyelet a képviselőtestületnél, illetve a 12

bizottságoknál összpontosul. A hatékony tulajdonosi kontroll mechanizmusai azonban nincsenek kialakítva. A tulajdonosi kontroll gyakorlása kimerül a tervcélok meghatározásában, a jellemzően formális beszámoltatásban, ám valós betekintést az egyes szervezetek gazdálkodásába nem enged. Az önkormányzat feladatkörébe utalt kötelező és vállalt feladatok ellátása és a finanszírozási struktúra miatt a bevételek és a kiadások nincsenek megfeleltetve egymásnak, ennek következtében a vállalatok alacsony likviditással, illetve forráshiányos állapottal küzdenek. Ezt a helyzetet nehezíti tovább az adósságrendezés elmaradása is.

A jelenlegi pénzügyi helyzet csak úgy orvosolható, ha a működési folyamatokon pozitív irányú változtatásokat hajtunk végre. A feladatok ellátásának biztosítása mellett, úgy véljük, hogy a jelenlegi helyzetben jelentős javulást okozna, a hatékonysági tartalékok feltárása, amelyek rendre a párhuzamosságok kiküszöbölése, a közösen végezhető feladatok centralizálása, valamint a minimálisan szükséges leépítések végrehajtása. Emellett a városstratégiát egyértelművé kell tenni, és a gazdálkodó társaságokkal szembeni elvárásokat új alapokra kell helyezni. A társaságirányítás önkormányzati gyakorlatát megvizsgálva megállapítható, hogy nem alakult ki egységes rendszerű irányítás, a cégek valódi tulajdonosi kontroll nélkül, viszonylag nagy önállósággal működnek, mialatt az önkormányzati vállalatokat tulajdonló Strigónium és annak vezérigazgatója felelőssége és jogköre meglehetősen korlátozott. Ez a vállalatok operatív irányításának egyszemélyi felelősségét, és az intézményesített kontroll rendszerét feltételezi. A vállalat vezetője így felelősséggel tartozik az önkormányzati döntések végrehajtásáért, és elszámoltatható az operatív irányítás (cégvezetés) minőségéért. Ezáltal egy egyszerűbb és átláthatóbb irányítási struktúra jön létre, amelyben az Önkormányzat közvetlenül már csak egy társasággal áll kapcsolatban. Ennek eredményeként világos elvárásokat fogalmazhat meg a társaság felé, ám a divíziókra történő lebontást már a társaság feladatkörébe delegálja. Egységes tervezési és beszámolási rendszert működtet, így a valós gazdasági teljesítmények átláthatóvá és összevethetővé válnak. Ez a tulajdonos számára megbízható alapot szolgáltat stratégiai döntéseinek előkészítéséhez.

13

A városüzemeltetési vállalat esetében a különböző tevékenységi területek, azaz a jelenlegi társaságok, egyetlen gazdasági társaságba kerülnek, tehát korábbi jogi önállóságuk megszűnik. Az egységes vállalat esetében egyszerűbb az erőforrás átcsoportosítás a divíziók között, nem kell minden esetben jogi korlátokkal és kötelezettségekkel számolni. Hatékonyabb lehet az irányítási struktúra, a divízióknak nincsen saját igazgatóságuk, felügyelő bizottságuk, így a döntési folyamatok a társaságon belül rövid átfutási idővel bírnak. A divíziók vezetését szakmai alapon lehet kiválasztani és átláthatóvá, valamint számon kérhetővé tételéhez beszámoltatásirendszer kiépítésére van szükség. A korábban a Strigonium által ellátott központi gazdaságadminisztráció, az új vállalatban is megmarad, de így már csak egy vállalkozás számára kell ellátni ezeket a feladatokat. A Társaság és leányvállalatai tőkehelyzetének rendezése szükséges, végre kell hajtani a jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket azoknál a társaságoknál, ahol fennáll a tartós tőkevesztés. Azoknál a társaságoknál, ahol a jegyezett tőke magasabb, mint 3 M Ft, lehetőség van a jegyzett tőke leszállítására, olyan mértékben, hogy a tőkevesztés kompenzálható legyen. Az adósságrendezés problémája is akut, ezért szükségesnek tartjuk az adósságrendezés végrehajtását az Önkormányzat és a Strigonium, valamint a leányvállalatok és az Önkormányzat között. Az adósságrendezést célszerűen össze kell kapcsolni a tőkehelyzetek rendezésével, hiszen a Strigonium és a leányvállalatok tényleges tőkehelyzetét az adósságrendezés végrehajtásával lehet majd megállapítani. A Strigoniumnak és az érintett leányvállalatoknak a 2014-es beszámolók zárását követően határozatot kell hozniuk az intézkedési tervről, hogy hogyan kívánják a tőkehelyzetet rendezni, hogyan kívánnak a jogszabályokban foglalt kötelezettségeiknek eleget tenni. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat a jövőre vonatkozóan rendeletben szabályozza a mérlegkészítés választott időpontját, valamint a beszámoló készítés menetrendjét a Strigonium vonatkozásában. Ehhez kapcsolódóan kialakítható lesz a választott könyvvizsgálóval is az együttműködés rendje. Javasoljuk továbbá, hogy az Önkormányzat fontolja meg a konszolidált beszámoló készítésének szükségességét a Strigonium csoport vonatkozásában. Véleményünk szerint az Önkormányzat, mint végső tulajdonos, lényegesen jobb, áttekintőbb információhoz juthat a jövőben, ha elkészül a cégcsoport konszolidált beszámolója is.

14

A városüzemeltetési feladatokat ellátó, a tevékenységükkel az önkormányzathoz kapcsolódó cégek tevékenységét stratégiai fontosságúnak ítéljük, ezért a tevékenységek hosszú távon fenntartásra javasoltak. Ugyanakkor formailag a négy, illetve öt céget nem érdemes fenntartani, három cég tőkeszerkezete rendezést is igényel. Ezen csoport esetében javasolható egy összeolvadási/beolvadási folyamat a cégek összevonására, valamint mérlegelendő, hogy visszakerüljenek önkormányzati tulajdonba. Az Ingatlankezelő, a Kegyeleti, a Gran Parkoló és a Zöld-út, valamint a Strigonium megmaradó része alkotja az új Városüzemeltetési Nonprofit Kft-t. A vállalakozási tevékenységek folytatására az Esztergom Port és Port Danube, valamint az Esztergom Mahart eszközei adják az alapot. A többi leányvállalat megszüntetését javasoljuk. Összefoglalva a 2006-2014 közötti évek vizsgálatainak megállapításait arra következtethetünk, hogy az elmúlt években vélhetően részben szándékosan, részben a hozzáértés hiánya következtében, illetve véletlenül elkövetett cselekmények gazdasági hátrányt okozó következményei alapján az egyéni felelősségek megállapítását, valamint az esetleges jogkövetkezmények megfontolását javasoljuk a következő ügyekben: 

A Port-Danube üzletrész megvásárlása vélhetően több, mint kétszeres áron történt, amely köthető lehet az akkori polgármesterhez, a testület egyes tagjaihoz, a Strigonium vezérigazgatójához.



A Bajcsy-Zsilinszky utca 20 számú ház tudomásunk szerint pályáztatás nélküli, a rendelkezésre álló értékbecslésben szereplő ár alatt történő értékesítése, amely köthető lehet az akkori polgármesterhez, a testület egyes tagjaihoz, a Strigonium vezérigazgatójához.



Az adósságrendezési folyamat késleltetése, amely eredményeképpen a vállalkozások likviditási helyzetében előállt fizetésképtelenség következtében felszámolás közeli helyzetbe kerültek cégek, amely köthető lehet az akkori polgármesterhez, a testület egyes tagjaihoz, a Strigonium vezérigazgatójához.

15



A Strigonium tulajdonában lévő egyes cégek nem adtak le mérlegbeszámolót és ügyvezető igazgató nélkül működtek, és erről tudomással bírt a Strigonium, így vélhetően felelőssé tehető(k) az akkori vezérigazgató(k), mint a tulajdonos képviselője.



A Strigonium és leányvállalati tekintetében számos esetben sérült a számviteli rend, amelyet a számviteli törvény, illetve további adótörvények szabályoznak, ezek a záradékkal ellátott könyvvizsgálói jelentés figyelmen kívül hagyása, a részesedések értékének nem-megfelelő értékeléssel alátámasztott szerepeltetése a könyvekben, illetve a kötelezettségek (tagi kölcsönök) nem megfelelő adminisztrációja és a nem szabályos osztalékfizetések voltak, amely vélhetően felvetheti a Strigonium korábbi vezérigazgatóinak személyes felelősségét.



A Strigonium a 2006-2014 közötti időszakban milliárdos nagyságrendben szenvedett el veszteséget, folyamatosan veszteségesen működő vállalatok tevékenységének átgondolt átalakítása helyett folyamatosan a tőkepótlás és egyéb gazdasági értelemben nem ésszerű tőkejuttatás történt csak meg, valamint kialakításra került a nyereséges vállalkozásokkal veszteségeseket finanszírozó rendszere, és ez a város szempontjából vagyonvesztéshez vezetett, amelynek felelőssége vélhetően köthető az akkori polgármesterekhez, a testület egyes tagjaihoz, a Strigonium vezérigazgatóihoz. Ebben a helyzetben nehéz lehet a szándékosság bizonyítása, amely elengedhetetlen feltétele a további jogkövetkezményeknek.



A Strigonium és leányvállalatai saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent és 2014 végéig további legalább 700 millió forint tőkepótlás szükséges, amelynek előteremtése a tulajdonos felelőssége.

16



Az Ingatlankezelő peres útra terelte az önkormányzattal szembeni követeléseinek behajtását, amellyel vélhetően erkölcsi és anyagi károkat okozott, így ez felvetheti az ügyvezető személyes felelősségét.



Az Ehir kft az önkormányzattól kapott kölcsönből magánszemélynek adott tovább kölcsönt, amely vélhetően megfogalmazza az ügyvezető személyes felelősségét.



A tételes audit vizsgálat feltárta két vállalat pénzügyi és számviteli visszaéléseit, amelyek esetében tudomásunk szerint büntetőfeljelentések is készültek, így javasoljuk további hasonló, tételes vizsgálatok elvégzését is.

17

2 Bevezetés 2.1

A feladat megfogalmazása

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány megbízást kapott Esztergom Város Önkormányzatától az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Strigonium, továbbá a Strigonium által alapított gazdasági társaságok, és ezen gazdasági társaságok kapcsolt vállalkozásai, továbbá azon gazdasági társaságok melyekben a Strigonium tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, gazdálkodásának, pénzügyi és gazdasági tevékenységének átvilágítására. Az átvilágítás a 2006. január 1. – 2014. december 31. között időszakot érintette. Az átvilágítás célja, hogy az Önkormányzat pontos képet kapjon a Társaság jelenlegi működésének megfelelőségéről és a működésében rejlő esetleges kockázatokról, továbbá javaslatokat kapjon az átvilágítás során azonosított működési kockázatok és hiányosságok kezelésére, kijavítására vonatozóan. Ugyancsak célja az átvilágításnak, hogy javaslatokat tegyünk egy költséghatékonyan működtethető önkormányzati vállalatcsoport felállítására.

2.2

A jelentés érvényessége

A vizsgálatunk a 2015. február 9. és március 31. közötti időszakban készült, ezért a jelentés az elkészítésének időpontjáig tudomásunkra jutott tényeket, információkat, illetve ennek az időpontnak megfelelő adatokat tartalmazza. A jelentés az erre vonatkozó megbízás feltételeivel összhangban kizárólag Esztergom Város Önkormányzatának vezetése részére készült, jelentésünkbe csak azon személyek nyerhetnek betekintést, akik a vonatkozó megbízási szerződés keretében erre

18

jogosultak, illetve akik erre előzetes írásbeli hozzájárulásunk alapján jogosultak. Ezen túlmenően semmilyen felelősséget nem vállalunk harmadik személyek felé és bármilyen más felhasználás céljából, jelentésünk továbbá kizárólag a vonatkozó megbízási szerződés rendelkezéseivel összhangban használható fel.

2.3

Az átvilágítás módszertana

A vizsgálati módszer elsősorban elemzésen alapult, az egyes társaságok beszámolóit és az azokat alátámasztó főkönyvi kivonatokat elemeztük. Az elemzés célja a vizsgált időszakra jellemező tendenciák megállapítása volt, valamint az egyedi, nem visszatérő tranzakciók kiszűrése, illetve ezek indokolhatóságának megállapítása volt.

A feladat elvégzése során úgy jártunk el, hogy elemeztük a Strigonium, illetve leányvállalatai aktivitási (tevékenységi) helyzetét, vagyoni, likviditási és jövedelmezőségi helyzetét. A leíró részben kifejtett elemzésünk és megállapításaink ezen témakörök szerint mutatják be a Társaság és leányvállalatai helyzetét. Munkánk a célvizsgálati módszertannak megfelelően elsősorban információgyűjtésen, információ és dokumentumelemzésen, valamint menedzsment interjúkon alapult, és nem tartalmazott könyvvizsgálati szintű vizsgálatokat. Ezért jelentésünkben nem fejezünk ki véleményt a pénzügyi beszámolók minőségéről és jelentésünk nem tekinthető könyvvizsgálatnak.

1.4

Felhasznált információk

Az átvilágításhoz szükséges információkat a Társaság székhelyén, papír alapon, illetve elektronikus formában (elektronikus adathordozón, illetve egy felhőben létrehozott könyvtárban) rendelkezésre bocsátott anyagokból, dokumentumokból merítettük. Ennek megfelelően az átvilágítás során felhasználtuk:

19



a Társaság és leányvállalatai 2006 - 2013. évi auditált éves beszámolóit és az azt alátámasztó főkönyvi kivonatokat,



A főkönyvi kivonatokat alátámasztó egyes analitikus nyilvántartásokat,



a Társaság és leányvállalatai 2014. december 31-re vonatkozó nem lezárt és nem teljeskörű főkönyvi kivonatait,



A Társaság számviteli politikája, a számviteli politikához tartozó szabályzatok, továbbá belső szabályzatok



Esztergom Város Önkormányzatának 2011. évi adósságrendezési eljárásának egyes dokumentumait, a Társaság és leányvállalatai között megkötött engedményezési szerződéseket,



A Társaság alapító okiratát, és más cégjogi dokumentumokat,



Alapítói határozatok, utasítások, önkormányzati rendeletek az egyes vizsgált témakörökhöz kapcsolódóan,



Szerződések az egyes vizsgált témakörökhöz kapcsolódóan,



a Társaság ügyvezetőjével, munkatársaival és könyvelőjével folytatott interjúkon kapott információkat,



egyéb, a Társaság és leányvállalatai működésével kapcsolatos dokumentációkat.

A munkánk elvégzéséhez felhasználtunk még egyéb publikus forrásokból származó információkat és adatokat is. A fenti dokumentumok által tartalmazott információkat elemzésünkben, mint hiteles adatokat használtuk és úgy támaszkodtunk ezekre az adatokra, mint amelyek minden lényeges vonatkozásban teljesek és pontosak.

20

3 A Strigonium és leányvállalatai célzott átvilágítása

A következőkben bemutatjuk egyenként a vizsgált vállalatokat, feltárjuk a gazdasági összefüggéseket és megfogalmazunk néhány észrevételt, amelyekből javaslatokat a következő fejezetben készítünk.

3.1

A célzott vizsgálat tartalma

A Strigonium Számviteli és Gazdasági Tanácsadó Zrt. 1989-ben került megalapításra, alapvetően idegenforgalmi, befektetési céllal. Alapítója és egyetlen részvényese Esztergom Város Önkormányzata. Az időközi változások miatt a Társaság jelenleg alapvetően holdingként – vagyonkezelőként - működik, vagyonkezeléssel, számviteli tanácsadással és ingatlankezeléssel foglalkozik. Az érvényben lévő alapító okirat 2013. december 20-án kelt, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseivel összhangban. A Társaság alaptőkéje 1.785.817.000.- forint, amely 1.1.96.900.000.- forint pénzbeli hozzájárulásból és 588.917.000.- forint nem pénzbeli hozzájárulásból áll. A nem pénzbeli hozzájárulás összetétele: ingatlanapport összesen 537.648.000.- forint értékben és üzletrészapport 50.015.000.- forint (Esztergom Port Kikötő Üzemeltető Kft. 51 %-os üzletrésze és Esztergom S.R.L. 100 %-os üzletrésze), valamint 1.254.000 forint (Esztergom Városi Televízió Nonprofit Kft. 84 %-os üzletrésze) értékben. A Társaság irányítását közgyűlés helyett az Alapító, azaz az önkormányzat látja el alapítói határozat formájában. Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik - többek között - a Strigonium vezérigazgatójának ellenőrzése és beszámoltatása a stratégiai döntések tárgyában, mely jogkört az Alapító az Önkormányzat Pénzügyi, Tulajdonosi és

21

Ellenőrző Bizottsága útján gyakorol. A Társaság operatív irányítását a vezérigazgató látja el, akit az Alapító választ. Az átvilágítás megkezdésekor a Társaság vezérigazgatója Hendrik Krisztina volt, az átvilágítás folyamata során a vezérigazgató felmentésre került, és helyére Sasvári Szilárd került az Alapító által kinevezésre. A célzott vizsgálat a 2006.-2013. évi lezárt, a legfőbb szerv által elfogadott és könyvvizsgálattal alátámasztott beszámolók és kiegészítő információk alapján készült. A 2014-es évet az átadott, még nem végleges főkönyvek alapján készítettük. Meg kívánjuk jegyezni, az átvilágítás időpontjában a 2014-es főkönyvek még nem kerültek lezárásra, és számos, jelentős tétel rendezése még kérdéses volt. Ezen tételek rendezésének és számviteli elszámolásának módja materiális eltéréseket is jelenthet a jelentésben tett megállapításokat illetően. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra is, hogy ezen – a későbbiekben részletezendő – tételek elszámolása tulajdonosi és vezetői döntés igényel. A vizsgált időszak beszámolói a Társaság esetében könyvvizsgálattal alátámasztott beszámolók. A Strigonium választott könyvvizsgálója a 2013. december 31-i beszámolót korlátozó záradékkal fogadta el. A vizsgálatunk során nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy a Társaság vezetése milyen lépéseket tett a korlátozó záradék által érintett kérdésekben. Egyúttal rögzítjük, hogy az átvilágítás megkezdésének időpontjában a Társaság nem rendelkezett még aláírt megbízással a 2014. üzleti év könyvvizsgálatára, holott a Testület már meghozta a határozatot a könyvvizsgáló megválasztásáról 2014. december 19-én. Információink szerint a szerződés aláírása a könyvvizsgálóval 2015. március második felében megtörtént, a 2014-es év zárása kapcsán végzendő könyvvizsgálat is befolyásolhatja a 2014-es év beszámolójának alakulását, mely szintén lényegi eltéréseket okozhat számszerűsített megállapításainkhoz képest. A Strigonium jelenleg érvényes számviteli politikája 2014. októbere óta hatályos. A számviteli politika változtatása év közben csak és kizárólag az esetleges évközi törvényi változásokból eredő, kötelező jellegű módosítások miatt jogszerű. A 2014. január 1-én hatályos számviteli törvény és az ezt megelőző hatályos törvény közti módosulásokat a Társaságnak a hatályba lépéstől számított 90 napon belül meg kellett volna tennie. A számviteli politika jogszabályból adódóan mindig az adott évre, annak január 1-től

22

hatályos! A számviteli politikához kacsolódó szabályzatok –úgymint a leltározási- és leltárkészítési szabályzat, önköltség-számítási szabályzat, pénzkezelési szabályzat, selejtezési szabályzat, kötelezettségvállalási, stb.- évközi módosulása csak és akkor lehetséges, amennyiben a Társaság könyveiben szereplő vagyonelemek, illetve a gazdasági események elszámolásának eredményhatását nem érintik. Ily módosulás nem eredményezi a számviteli politika módosulását. A számviteli politika véleményünk szerint általános, nem tükrözi mindig a Társaság tevékenységének specifikumait (vagyonkezelés). A számviteli politika a beszámoló tagolásáról úgy rendelkezik, hogy az a lehető legegyszerűbb legyen, a kiegészítő melléklet tartalmáról pedig úgy rendelkezik, hogy a kiegészítő melléklet csak a jogszabályban előírt információkat tartalmazza. „Egyéb, rendszeresen közölt információt a kiegészítő mellékletnek nem kell tartalmaznia” (Számviteli politika A.2.02.13.). Véleményünk szerint a Strigonium kiegészítő mellékletei sematikusak és nem tartalmaznak lényeges információkat, például az egyedi tételekről, szokásostól eltérő tételekről, stb. A tulajdonos önkormányzat számára ezeknek az információknak lenne jelentősége, véleményünk szerint önkormányzati tulajdonú vállalat esetében nem megengedhető, hogy lényeges gazdasági információk ne kerüljenek bemutatásra a kiegészítő mellékletben. A számviteli politika szerint a mérlegkészítés választott időpontja február 28. Ez az az időpont, amíg a beszámoló időszakára vonatkozó események hatásait figyelembe kell venni. Az Alapító, illetve az önkormányzat rendeletben meghatározhatja, hogy mikorra el kell készülnie a Társaság végleges főkönyvi kivonatának, beszámolójának, illetve mely időpontig kell azt az Alapítónak jóváhagyásra benyújtani. Tudomásunk szerint az Önkormányzat ilyen rendeletet, belső utasítást nem adott ki. Felhívjuk a figyelmet, hogy az átvilágítás időpontjában nem történt még meg a könyvek zárása, illetve számos tétel értékelése függőben volt még az átvilágítás időpontjában. Tekintettel fenti kifejtésünkre, ezt azért is tartjuk különösen aggályosnak, mert veszélyezteti a cégcsoport beszámolóinak törvényes időre történő lezárását, mivel egyre rövidebb a rendelkezésre álló idő a szükséges vezetői döntések meghozatalára, valamint a beszámolók könyvvizsgálatára. Ugyanakkor arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a szükséges vezetői döntések meghozatalán keresztül egyúttal lehetősége is van a Társaság vezetésének számos kérdéses tétel rendezésére!

23

Az adósságrendezés helyzete: A 2011-es adósságrendezés következtében az Önkormányzat még mindig- elismert módon - tartozik a Strigonium és leányvállalatai felé. A leányvállalatok egy része a Strigoniumra engedményezte a követelését, melyet a Strigonium megvásárolt. Sok esetben a Strigonium tartozik a vételárral a leányvállalatok felé, ugyanakkor van egy olyan kitétel is az engedményezési szerződésekben, mely szerint ha 2015. december 31-ig nem fizeti meg a Strigonium az engedményezés ellenértékét, a követelés visszaszáll az engedményezőre. Ezen követelések/tartozások főkönyvi kezelésének helyességéről nem sikerült meggyőződnünk. Az adósság rendezését az Önkormányzat ingatlanok átadásával akarta megvalósítani, ez azonban nem volt teljesíthető, mivel az ingatlanok között korábbi állami tulajdonú ingatlanok is voltak, melyekre elidegenítési tilalom van. Az adósságrendezés folyamata így elakadt, minden érintett fél jelentős tartozásokat/követeléseket „görget” maga előtt. Az évek óta kiegyenlítetlen tartozások sok esetben helytelenül vannak besorolva a beszámolókban, minden évben felvetik az értékvesztés kérdését, amely további vagyonvesztést okoz a társaságoknak, valamint jelentős többlet finanszírozási terhet ró a rendszerre. A probléma akut, azonnali figyelmet és megoldást igényel! A következőkben részletesen kifejtjük a Társaság és leányvállalatai célzott átvilágítása keretében vizsgált területeket, valamint a vonatkozó megállapításainkat. A vizsgálat során elemeztük a Strigonium, illetve leányvállalatai aktivitási (tevékenységi), vagyoni, likviditási és jövedelmezőségi helyzetét, a továbbiakban kifejtett elemzésünk és megállapításaink ezen témakörök szerint mutatják be a Társaság és leányvállalatai helyzetét.

24

3.2

A Strigonium pénzügyi elemzése

A Strigonium fő tevékenysége jelenleg a vagyonkezelés, ezen felül számviteli szolgáltatást nyújt leányvállalatainak, illetve egyes más cégeknek. 2006-2009 között a Strigonium látott el közszolgáltatási feladatokat, ezek azóta kiszervezésre kerültek a leányvállalatok felé. Bizonyos számlázási tevékenység a szociális bérlakások kapcsán a Táraságnál maradt, ilyen a fűtés szolgáltatás a szociális lakásokhoz (közüzemi számlák a Strigoniumhoz jönnek be, ezek alapján a Társaság fűtés és melegvíz számlákat állít ki a lakók felé). Közszolgáltatási szerződés kötésére az Önkormányzat jogosult a társaságokkal, melynek következtében a Strigonium az ilyen jellegű bevételek/ráfordítások –holding funkcióból célszerűen származó- kontrollálására, befolyásolására, szükség esetén intézkedésekre nincs lehetősége. Az alábbi táblázat a Strigonium Zrt jelentős részesedéseit, leányvállalatait mutatja be a 2013.december 31-i állapot alapján:

25

Részesedés

Névérték e Vételár e Ft Ft Esztergomi Ingatlankezelő Kft 10 000 10 000 Esztergom Kegyeleti Kft 500 500 Ehír Kft – törölt adószám 500 500 ÉP Esztergomi Építőipari Kft 15 000 15 000 Esztergom Mahart Kft 2 550 2 550 Esztergom Port Kft –törölt 42 330 42 330 adószám Esztergomi Településfejlesztési 3 000 3 000 Kft "va" Esztergompont Kft 3 000 3 000 Gran Parkoló Kft 500 500 Gran Piac Kft 500 500 Gran Tours Kft 3 000 3 000 Port Danube Kft 3 100 85 751 Zöld-út Kft 134 560 134 560 Védvár Zrt. "fa" 42 532 42 532 Esztergom Srl. 7 685 8 308 Duna Training Kft. 1 600 1 600 Ister Granum N. Kft. 700 700 Esztergomi Városi Televízió 3 420 1 254 NKft. Összesen 274 477 355 585

Tulajdoni rész % 100 100 100 100 51 52 100 100 100 100 100 100 100 100 100 53 6,54 84

A részesedések megszerzése alapvetően részesedés-arányosan, a jegyzett tőkék értékén történt.

26

Eltérések: 



  

Esztergom Mahart Kft, mely esetben 51% üzletrész megszerzése a 2550 eFt teljes jegyzett tőke értékén történt. A Társaság a vizsgált időszakban folyamatosan nyereséges volt. 2013-dec-31-én a részesedés saját tőkéből való értéke meghaladta a 15 MFt-ot. Port Danube Kft., mely esetben a saját tőke jelentősen meghaladta a jegyzett tőkét (2013. évi adat szerint 140 M Ft és folyamatosan nettó jövedelemtermelő), a 3,1 M Ft értékű üzletrészt 85,7 M Ft-s vételáron szerezte meg a Társaság, az eltérés nagyrészt ennek a tételnek tudható be. Esztergom Srl., 100% névértéken 7685eFt, vételár 8308 eFt. Veszteségtermelő. Esztergomi Városi Televízió NKft., 84% részesedés megszerzése névérték alatti értéken (tulajdonosi apport). Ister Granum NKft 6,54% részesedés megszerzéséről nem áll rendelkezésre információ. A Társaság beszámolói nem ismertek. Sem a részesedés szerzés célját, sem az abból fakadó jogokat, kötelezettségeket nem áll módunkban elemezni.

A leányvállalatok üzletmenetében a vállalkozás folytatása elvének szempontjából jelentős bizonytalanságok tapasztalhatók. Némelyek felszámolás/végelszámolás alatt vannak, van olyan cég, ahol az adószám van törlés alatt, előfordul nagymértékű tőkevesztés, ahol a pótbefizetések nem fedezik a tőkekövetelmény kielégítését, már az elmúlt években is törvényi kötelezettség lett volna a tőke rendezése, így várható, hogy amennyiben a 2014-es beszámoló elfogadásával egyidejűleg nem keletkezik határozat az intézkedésről, úgy a közeljövőben a cégbíróság kötelezi az intézkedést. Az utolsó információk szerint fennálló tőkehelyzetek és ezek hatásait az alábbi táblázat mutatja (MFt-ban):

27

Strigonium Ingatlankezelő Kegyeleti G.Parkoló Zöld út E.Mahart E.Port Port Danube Turisztikai EHÍR ÉP E.Településf. E.Pont G.Piac G.Tours Összesen:

jegyzett tőke saját tőke 1 786 1 396 10 43 1 -2 1 0 135 134 5 31 83 20 3 140 1 -15 1 -128 15 -20 3 -4 3 2 1 -2 3 -44

tőkepótlási kötelezettség

eddigi pótbefizetés 390 0 4 3 0 0 63 18 131 35 7 2 5 47 704

76 0 3 0 0 0 0 0 0 38 0 0 0 0 13 129

A Strigonium, mint tulajdonos bizonyos kötelezettséggel tartozik a leányvállalatok tőkehelyzetéért. Tartós tőkevesztés esetén intézkedéseket kell foganatosítania a tőke rendezésének érdekében. Azon társaságok esetén, ahol a jegyzett tőke magasabb, mint 3 MFt, lehetőség van a tőkeleszállításra. Amennyiben a saját tőke még így is kevesebb, ott vagy   

tőkepótlásról határoz kényszerátalakulásnak kell bekövetkeznie részesedését értékesíti.

28

Fenti táblázat mutatja, hogy összesítetten –legalább- 704 MFt a tőkehiány. A 2014-es beszámolók zárása után valószínűleg az összeg emelkedik. A jelzett hiány tartós állapot következménye, így rendezése jogszabályi kötelezettség, tehát akut problémává vált. Az eddigi pótbefizetések összege 129 MFt. Mivel olyan társaságoknál történtek a pótbefizetések, melyek tartós tőkehiányos állapotot mutatnak, így valószínűsíthető, hogy ezeknek nem lesz térülése, azaz úgy a Strigonium, mind az Önkormányzat vagyonát csökkenti. Megjegyezzük, hogy az esetleges adósságrendezés eredményre/tőkére gyakorolt hatásait nem vettük figyelembe azon oknál fogva, hogy a könyv szerinti értékek és az információs tábla szerinti értékek eltérést mutatnak, így nem állapítható meg a tőkerendezés valós hatása. A Zrt. a 2000. évi C. Számviteli Törvény 117.§ (1) pontjában foglalt mentesítési körülményekre való tekintettel nem készít konszolidált beszámolót. Azonban az Önkormányzat szempontjából –tekintettel a nagyszámú leányvállalatra/részesedésrea cégcsoport valós pénzügyi, vagyoni és jövedelmezőségi helyzetének ismerete céljából feltétlenül javasolt a konszolidált beszámoló összeállítása. 

Aktivitási helyzet

A Társaság fő tevékenysége: vagyonkezelés (holding funkció). A Társaság saját tőkéje 2013. december 31-re 350 millió forinttal csökkent. A2014-es előzetes adatok szerint, optimista becsléssel további 40 MFt veszteség várható. A Társaság tartozása az Önkormányzat és a leányvállalatok felé összesen 94,5 M Ft, követelése 448,6 M Ft, melyből 186 M Ft Önkormányzattól való követelés. A számviteli adatok és a kapott összesítő tábla eltérést mutat. Rekonsziliálását megkíséreltük, azonban nem jutottunk eredményre. Ez felveti azt a kérdést, hogy a beszámolók összeállítása során a felhasznált információk megváltoztatása történhetett-e. A Társaság tényszámai, úgy a mérlegtételek, mind az eredmény kimutatás oldalán meglehetősen hektikusan alakultak, amely valószínűsíthetően a sok egyedi, a normál 29

üzletmenettől eltérő tétel elszámolása miatt mutat ilyen képet. Az éves beszámolók részét képező kiegészítő mellékletek nem tartalmaznak olyan magyarázatokat, kitételeket, melyek alapján a jelentős változások elemezhetők lennének (pl. ingatlanértékesítések és ezek eredménye, terven felüli értékcsökkenési leírások, értékvesztések, adott és kapott kölcsönök állományváltozásának indoklása, stb.) A beszámolókkal szemben alapvető elvárás a pénzügyi kimutatások számainak oly mértékű kiegészítése, magyarázata, mely alapján a tulajdonos, és egyéb információfelhasználók számára világos és érthető a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzet változása. Ezen tételek magyarázata kimaradt a kiegészítő mellékletből, véleményünk szerint lényeges információk nem kerültek közzétételre a vállalkozás gazdálkodásáról. A részletes elemzést az alábbi pontokban ismertetjük.

Tartós vagyoni helyzet:

Immateriális javak: Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Összesen:

főkönyv szerint

tényadatok (december 31.) 2010 309

2011

2012

2013

2014

344 258 483249 483249 483249 483249

5864 483249

483 558 483 249 483 593 483 507

489 113

2014-ben jelentős software beszerzés történt, így a szellemi termékek mérlegértéke 5,6 MFt-tal megnőtt. A szoftver használatának célja, a beszerzés körülményei számunkra nem váltak megismerhetővé. A 2013.december 31-i kiegészítő melléklet adatai szerint a megvásárolt részesedések névértéke 270 777eFt, vételára 355 585 eFt. A különbözet 84808 eFt, elméletileg ez az

30

összeg szerepelhetne az üzleti/cégérték a soron. A mérlegtétellel kapcsolatos másik jelentős probléma, hogy a részesedések értékelésekor elszámolt értékvesztéssel nem járt együtt az üzleti/cégérték arányos részének leírása. A részesedések megszerzésekor egy cégnél, a Port Danube Kft-nél volt kimutatható a névértéknél magasabb vételár, ami üzleti vagy cégérték kimutatását tenné lehetővé. Ugyanakkor a 2013. évi könyvvizsgálói jelentés egyértelmű korlátozást tartalmazott a kimutatott cégértékek vonatkozásában, miszerint azok nem voltak alátámasztottak. Az átvilágítás időpontjában sem tudtunk arról meggyőződni, hogy milyen alapon szerepel a beszámolóban a 483 millió forintos cégérték, ezért ez vélhetően újra probléma lesz a 2014-es beszámoló könyvvizsgálata során. Kiemelt problémaként, kockázatként értékeljük a tétel értékelését, ugyanis feltételezhető, hogy az érték nem valós! A leírás következtében beállhat egy újabb, nagy mértékű számviteli ráfordítás, mely a saját tőke igen jelentős csökkenését vonja maga után!

31

Tárgyi eszközök:

tényadatok (december 31.) 2010

2011

2012

2013

főkönyv szerint 2014

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 793872 784029 648404 290082 290082 Műszaki berendezések, gépek, járművek 15793 5104 7825 1292 652 Egyéb berendezések, felszerelések Beruházások Beruházásra adott előlegek

17571 17200

15455 19700

38253

24177

16721 815

Összesen:

844 436 824 288 694 482 315 551 308 270

A tárgyi eszközök állománya összességében a 2010-es állomány 36 %-ára csökkent 2014. év végére, amely csökkenés az ingatlanok értékében következett be. Az ingatlanokra a 2013. évi beszámoló összeállításakor jelentős mértékű terven felüli értékcsökkenést számoltak el, melynek elsődleges oka az épületek/építmények állaga volt. A terven felüli értékcsökkenés számszerű megállapítása ingatlanértékelési szakértői véleménnyel alátámasztott. A tételről a kiegészítő melléklet nem ad információt. Ugyanakkor a könyvvizsgáló ezen tételre tekintettel is korlátozta a 2013as beszámolót. Az átvilágítás idején nem mutattak be részünkre új információt ezen tétellel kapcsolatban. Az ingatlanok állományát értékesítés is csökkentette (lásd 2. sz. melléklet, ahol az egyes tranzakciókra vonatkozó információkat mutatjuk be részletesen). Az alábbi táblázat az egyes értékesített ingatlanok könyv szerinti értékeit mutatja be az eladási árakkal összevetve:

32

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5.

Hrsz.

ingatlan Esztergom, Bajcsy 19784/A/2;3;4;5;6; 20. 20377/38 ipari parki terület 20377/39 ipari parki terület 17352 Szechenyi tér 25. Bottyán Jánous u. 17358 5. Összesen

könyv szerinti eladási ár különbözet értékbecslés érték ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft 30 592 114 443 20 848 58 864

11 444 55 089 89 820 42 500

19 148 59 354 68 972 16 364

25 000 66 300 112 000 40 000

66 896 291 643

43 569 242 422

23 327 49 221

20 000

A könyv szerinti érték, becsült eladási ár és a tényleges eladási ár a kiegészítő mellékletben szintén nem részletezett. A vizsgált időszakban összesen 242,5 M Ft vételár ellenében történt ingatlan értékesítés, amely 291,6 M Ft könyv szerinti értékű ingatlant érintett, vagyis összesen 49,2 M Ft veszteséggel kerültek az ingatlanok értékesítésre a könyv szerinti értékekhez képest. (a veszteség 4 tranzakción keletkezett, egy esetben meghaladta a vételár a könyv szerinti értéket). A kapott információk szerint összesen 5 ingatlan értékesítési tranzakció volt, ezeket megelőzte értékbecslés, az eladási ár egy esetben haladta csak meg az értékbecslésben javasolt értéket, a többi esetben az alatt maradt. Pályázat az értékesítést csak két esetben előzte meg, 2012-ben egy eredménytelen pályázat volt. Önkormányzati határozat egy esetben kapcsolódik az értékesítéshez. Összességében megállapíthatjuk, hogy az ingatlanok vonatkozásában jelentősen csökkent a Társaság vagyona (a 2010-es könyv szerinti érték 36 %-ára), részben a könyv szerinti érték alatti értékesítés, részben pedig a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának hatására. A 2011.évi beszámoló és az azt alátámasztó főkönyvi kivonat az egyéb berendezések értékénél eltérést mutat. (15455eFt, ill. 16764eFt). Kérdéses az eltérés rendezése.

33

Befektetett pénzügyi eszközök:


Tartós részesedés vállalkozásban Tartós kölcsön vállalkozásnak

2011

2012

2013


kapcsolt 352895 353895 258819 251445 251445 kapcsolt

Értékpapírok (éven túl befektetve) Összesen:

352895 353895 258819 251445 251445

A leányvállalati részesedésekre vonatkozó, 2014-es főkönyvi kivonatban szereplő – társaságonkénti- értékvesztéshez külön információt a Zrt. jelenlegi munkatársai bocsátottak rendelkezésre, azokról a kiegészítő melléklet nem ad információt. Megítélése meglehetősen kétséges, különös tekintettel az üzleti/cégértéket érintő esetleges elszámolási kötelezettségre. Kérdés, hogy szükséges-e további értékvesztések elszámolása, esetleg visszaírása. A leányvállalati beszámolók áttekintésekor nyilvánvalóvá vált, hogy egyes esetekben jelentős és tartós tőkevesztés esete áll fenn, tehát feltételezhető a további értékvesztések elszámolásának szükségessége. Ez, nyilvánvalóan a Társaság további tőkevesztésével is együtt jár. lásd fent: tőkepótlás A tartósan befektetett pénzügyi eszközök mérleg szerinti besorolása a 2010-2013 beszámolók és a 2014. évi –nyers- főkönyvi kivonat adatainak ismeretében nem helytálló. Mind a Zrt., mind a leányvállalatok adataiból világosan látható, hogy a forgóeszközök/kötelezettségek közé sorolt kölcsönadott pénzeszközök, tagi kölcsönök hosszú lejáratúak, melyek átsorolása nem történt meg a beszámolókban, holott, ezek jelentősen befolyásolják a beszámoló megítélését. Ugyanez mondható el az értékpapírokra.

34

Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény

főkönyv szerint 2010 2011 2012 2013 2014 1785817 1785817 1785817 1785817 1785817 137550 137660 137550 137550 137550 -301874 -312497 -290027 -507685 -564940 76230 76230 76230 76230 76230 877 10970 -217658 -57255

Összesen:

1698600 1698 80 1491912 1434657 1396281

Saját tőke:

tényadatok (december 31.)

A Társaság saját tőkéje folyamatosan és jelentősen csökken. A lekötött tartalék a tőkepótlásra kapott pótbefizetést tartalmazza. A pótbefizetés ellenére a saját tőke közel 400 M Ft-tal a jegyzett tőke alatt van. Ez nyilvánvalóan felveti az Önkormányzat, mint tulajdonos felelősségét. Sem a Társaság saját bevételszerző tevékenysége, sem a leányvállalatok jövedelemtermelő képessége alapján nem feltételezhető, hogy a tőkevesztés tendenciája megállna, megfordulna. 2014-re még a beszámoló nem ismert, így a mérleg szerinti eredmény sem, az itt bemutatott értékek a részünkre átadott, még nem lezárt főkönyvből került kiszámításra. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az átvilágítás után esedékes könyvvizsgálat, illetve az ahhoz szükséges főkönyvi zárások során az itt kalkulált eredmény lényegesen is változhat. A Társaság vagyonát alapvetően az ingatlanállomány és a részesedések értéke képezi. Ezen vagyonelemek értékének/állományának tendenciózus csökkenése nyilvánvalóan kihatással van/lesz az Önkormányzat vagyonára is.

35



Likviditási helyzet

Készletek: Áruk Összesen:


2011

2012

2013

0

0

0

0

főkönyv szerint 2014 253 253

A készletek értéke nem befolyásolja az elemzést. Az áruk soron megjelenő tétel „Esztergom” felirattal ellátott polókat takar.

Követelések: Nem kapcsolt vevők Kapcsolt követelések

főkönyv szerint 2010 2011 2012 2013 2014 35265 24477 67883 87006 70136 292279 322353 176474 365454 358714 tényadatok (december 31.)

Nem kapcsolt egyéb követelések Kapcsolt egyéb követelések

9471

19318

33884

17237

Összesen:

337015 366148 278241 469697 428850

Mind a harmadik felek felé fennálló, mind a leányvállalati követelések behajtása, pénzügyi realizálása kétségeket vet fel. Jelentős értékvesztés elszámolására került sor, illetve valószínűsíthető, hogy a 2014. évi beszámoló összeállításakor is jelentős mértékű értékvesztés csökkenti a követelések állományát. A harmadik felektől való követelés összege a főkönyv szerint 85MFt, az értékvesztés 15 MFt. A követelések összege az évek során folyamatosan nő. Likviditási szempontból a csekély összegű pénzeszköz állomány ismeretében meghatározó a követelések pénzügyi realizálása.

36

A kapcsolt követelések soron jelentős a leányvállalatokkal felé kimutatott követelések állománya. Az adósság rendezése akut. A leányvállalati követelések mérleg szerinti besorolása megkérdőjelezhető. Így a Társaság mérlege nem a valós képet mutatja. A beszámolók áttekintésekor nyilvánvalóvá vált, hogy ezek nem éven belüli, hanem hosszú távon érvényesíthető követelések, melyek egy jelentős része az adósság rendezés mind máig „rendezetlen” állapota miatt áll fenn. Az állomány tartalmazza a az adósságrendezés óta még mindig fennálló követeléseket az Önkormányzat felé is. A kapcsolt követelések másik jelentős részét a Strigonium és leányvállalatai közötti tagi kölcsönök állománya alkotja. A Strigonium is a vizsgált időszakban összességében 147 M Ft tagi kölcsönt nyújtott leányvállalatainak, melyből 98 M Ft tőkét már értékvesztett a 2014. –es nyitó főkönyvben (plusz 24 M Ft kamat leírásával együtt). Jelenleg tehát mintegy 49 M Ft tagi kölcsön (tőke) követelése van a Társaságnak (plusz kamatok), de 2014. év végével vélhetően további értékvesztésekre kerülhet sor. Ismertetett adatok a Társaság főkönyvéből származnak. Mivel a Strigonium Zrt nem kötelezett konszolidált beszámoló összeállítására, így csak a külön információként kapott, a társaságok egymás közti követeléseit és kötelezettségeit tartalmazó táblázat adatait tudtuk részleteiben vizsgálni. Sajnálatos módon, a táblázat tételei a főkönyvhöz nem adnak kellő alátámasztást. Megjegyezzük, hogy a beszámolót minden esetben leltárral kell alátámasztani, mely tételesen mutatja a mérlegtételek tartalmát. A leltár felvétele a követelések és kötelezettségek esetén dokumentált egyeztetéssel történik. A társaságok egymás közti tételeinek dokumentált egyeztetése nem áll rendelkezésünkre. Különösen zavaró, hogy a kiegészítő mellékletben nem kerültek mindeddig bemutatásra a kapcsolt felekkel szemben fennálló követelések. Javasoljuk, hogy a 2014. évi beszámoló összeállításakor szenteljenek különös figyelmet a tételek besorolásánál, ugyanis jelentősen befolyásolja a beszámoló megítélését.

37

Pénzeszközök és forgatási célú tényadatok (december 31.) értékpapírok: 2010 2011 2012 Pénztár 725 3053 470 Banki egyenleg 73393 4341 1680 Értékpapírok 645 645

2013 235 34767 917

főkönyv szerint 2014 143 14442 914

Összesen:

35919

15499

74118

8039

2795

A rendelkezésre álló pénzeszközök fedezetet adnak a 3. felekkel szemben fennálló (szállítók, bérek és járulékok, adók) tételeinek rendezésére. A mérlegbe való besorolások azonban nem helytállóak, és - sajnálatos módon- az előző időszaki beszámolókban is tévesen kerültek besorolásra. A lekötött betéteket és a hosszú távra vásárolt értékpapírokat a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni, ezek nem forgóeszközök.

Kötelezettségek:

2011

2012

2013


3005

43248

66589

66589

606

7101


Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök (kapcsolt) 3005 Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök (nem kapcsolt) 606 Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

610

21789

Nem kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt szállítói tartozások Egyéb kötelezettségek

19291 11535 25942 214554 178773 54846 37629 24758 16247

Összesen:

275695 218677 147384 121331 96488

14820 28456 11466

8086 145 -121

38

A kapcsolt kötelezettségeket a kiegészítő mellékletben nem részletezettek, így a szállítói tartozás tartalma sem elemezhető. A kapcsolt kötelezettségek között szerepelnek a Strigonium által a leányvállalatoktól kapott tagi kölcsönök is, 11 M Ft tőke értékben. A kapcsolt kötelezettségek tekintetében is rendkívül zavaró, hogy a kiegészítő melléklet nem tartalmaz részletezést a kapcsolt kötelezettségekről.

Likviditási mutatók:

2010 távú): 1,51

2011 1,74

2012 2,90

2013 9,24

főköny v szerint 2014 14,87

távú): 1,49

1,71

1,91

4,17

4,61

Likviditási gyorsráta (rövid távú): 1,51 (követelések+pü.eszk.)/röv.lej.köt.

1,74

2,90

9,24

14,86

Likviditási gyorsráta (hosszú távú): 1,49 (követelések+pü.eszk.)/kötelezettségek

1,71

1,91

4,17

4,61

Pénzeszközzel és értékpapírral fedezett 0,27 kötelezettség (rövid távú):pénzügyi eszközök/röv.lej.köt.

0,04

0,03

0,66

0,52

Pénzeszközzel és értékpapírral fedezett 0,27 kötelezettség (hosszú távú):pénzügyi eszközök/kötelezettségek

0,04

0,02

0,30

0,16

Likviditási ráta (rövid forgóeszközök/röv.lej.köt. Likviditási ráta (hosszú forgóeszközök/kötelezettségek


39

A mutatók erős javulását, azaz a likviditás erősödését a kapcsolt szállítói tartozások tartós és jelentős mértékű csökkenése eredményezte. Mindenképpen figyelmet kell szentelni az esetleges adósságrendezés hatásainak, illetve, hogy a kapcsolt körön belüli követelések realizálhatósága milyen mértékben következhet be.

Elhatárolások:


Aktív elhatárolt bevételek Aktív elhatárolt költségek Halasztott ráfordítások Passzív elhatárolt bevételek

2010 2011 2012 2013 119008 111754 134051 5472 695 938 1334 378 4000 1217

Passzív elhatárolt ráfordítások Halasztott bevételek

14259 18441 13726 5981 221954 213123 204293 0


2012-ről 2013-ra az aktív elhatárolt bevételeket 130 M Ft visszahatárolt osztalék csökkentette. Oka, hogy a jóváhagyott osztalékot helytelenül az aktív bevételi elhatárolásokra könyvelték, holott ez kifejezetten követelés jellegű tétel. Korrekciója módosította lényegesen a 2013. évi beszámoló kapcsolt követelés/aktív elhatárolás sorokat. A tétel bemutatása a kiegészítő mellékletben nem történt meg, holott lényegesen befolyásolhatja a beszámoló megítélését. A tétel összesen 108,8 M Ft értékben tartalmazott osztalékot, és további 20 M Ft értékben adott kölcsönök kamatai szerepeltek még itt, melyeket ugyancsak át kellett vezetni a rövid lejáratú követelések közé. A teljes 130 M Ft átsorolása lényegesen befolyásolhatja a beszámoló megítélését. A halasztott bevételeket, mely pályázati pénzek felhasználásához kapcsolódnak, 2013ban rendben feloldották.

40

Jövedelmezőségi helyzet:

Bevételek: Árbevétel Egyéb bevétel Pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel

2010 161453 12738 58639 9978

Összesen:

242808 83733

Költségek, ráfordítások:

főkönyv szerint 2012 2013 2014 119519 68025 56496 124719 265923 22023 152367 52503 3790 8830 204293 1422

tényadatok (december 31.) 2011 13422 14947 46533 8831

405435 590744 83731

főkönyv szerint 2012 2013 2014 71648 53289 57674 66325 60714 54544 24185 21288 8304 325699 488443 1210 99146 19097 375 -25739 200293


Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi ráfordítások Rendkívüli ráfordítások

2010 93822 87932 24959 28318 5370 1530

2011 90647 68769 23413 5247 5260

Összesen:

241931 193336 561264 843124 122107

41

Eredménykategóriák:


2011

2012

2013

Üzleti eredmény Pénzügyi eredmény

-60840 53269

-39134 41273

-243619 -289786 53221 33406

Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény

-7571 877 877

2139 10970 10970

-190398 -256380 -216137 -56087 -217658 -57255

Fizetett/jóváhagyott osztalék Saját tőkét illető eredmény

877

10970

-217658 -57255

főkönyv szerint 2014 -43 213

Javasoljuk az egyéb bevételek és ráfordítások, valamint a kapcsolódó tételek részletes felülvizsgálatát, melyek a Társaság eredményét időről-időre hektikusan változtatják, így a beszámoló megítélése és bizonyos döntéseknél az információ hiánya jelentős kárt okozhat! A kiegészítő mellékletek ezekről nem adnak információt.

42

3.3



Ingatlankezelő Kft

Aktivitási helyzet

Az Ingatlankezelő Kft-nek jelenleg van érvényes megbízási szerződése az Önkormányzattal, mely 2016. 02.01-ig érvényes. Ez a szerződés havi elszámolást ír elő a felek között. Az Ingatlankezelő Kft. szedi be a bérbe adott lakások bérleti díjait, a pénz az Önkormányzatnál lévő számlára jön be. A cég jelenleg 7 fő alkalmazottal dolgozik. Az önkormányzat 2.650 ezer forint + ÁFA havi megbízási díjat lenne köteles fizetni a cég tevékenységéért, azonban a számla kifizetésével rendre késedelemben van. Januárban felszólította a cég az Önkormányzatot, hogy fizessen, akkor kifizették az elmaradást, de január óta megint nem jött utalás. Az elvégzett karbantartási munkákat tovább számlázzák az Önkormányzatnak (közvetített szolgáltatás). Az adósságrendezéskor 59 M Ft-vel tartozott az Önkormányzat a cégnek, az átvilágítás időpontjában ez 120 M Ft. 2013-ban a Strigonium tagi kölcsönt adott, 40 M Ft keret jelleggel, amelyből 2014. év végén 33 M Ft került lehívásra (egyeznek a kimutatások a Strigoniummal). A közüzemi díjakat a bérlők fizetik, ahol van bérlő, az üres ingatlanok után a cég, ezeket tovább számlázzák az Önkormányzatnak, aki nem fizeti ki. A tartozás jelentős része a Vízművek felé áll fenn. A kezelt épületek állapota katasztrofális, korábbi állami tulajdonból kerültek át a 90-es évek elején, azóta nem igazán történt felújítás.

43

Peres ügyek: A cég fizetési meghagyást adott be az Önkormányzat felé a kifizetetlen számlák okán, aki megkifogásolta azt, azóta per folyik a tárgyban. 

Tartós vagyoni helyzet

Immateriális javak: Összesen:

Tárgyi eszközök:

2013 0

főkönyv szerint 2014 0

2013



2011 0

2012 0


2011

2012

Egyéb berendezések, felszerelések Beruházások Összesen:

1886 89 1176

491

57

2331

1975

A Társaság vagyoni értékű jogokkal, szellemi termékekkel, ingatlanokkal, ezekhez kapcsolódó jogokkal nem rendelkezik. A Társaság által összeállított kiegészítő mellékletből nem állapítható meg az eszközök rendeltetési célja, állapota.

Befektetett pénzügyi eszközök: Összesen:


2011 0

2012 0

2013 0


44

Saját tőke:

tényadatok (december 31.) 2010 10000 0 1590

2011 10000 0 3774

2012 10000 0 28390 2609

2013 10000 0 33209 0

Mérleg szerinti eredmény

2184

24617

2750

0

Összesen:

11590

13774

43209

43209

Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék


43209

A társaság nyereségesen működik, tőkehelyzete rendezett, aminek az összeolvadások során fontos szerepe lesz. Likviditási helyzet:

Követelések:


2011

68645

2925 109648 147642 149104 183493

Nem kapcsolt vevők Kapcsolt vevők Nem kapcsolt egyéb követelések Összesen:

2012

2013


Kintlévőség folyamatosan nő, értékvesztést nem számoltak el. 2016. febr.1-ig szóló szerződés értelmében 2650 eFt+áfa havi megbízási díjra az Önkormányzattal, amit Önkormányzat pénzügyileg nem rendez. Az Önkormányzattal kapcsolatos tételekről vezetett folyószámla egyenlege 154MFt, rendezetlen.

45

Pénzeszközök és forgatási célú tényadatok (december 31.) értékpapírok: 2010 2011 2012 2013 Pénztár Banki egyenleg Értékpapírok


Összesen:

5

614

2817

391

57

A társaság likviditása nem kielégítő, folyamatos cash-flow finanszírozásra szorul.

Kötelezettségek:


2011

2012

2013


Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

34059

Nem kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt szállítói tartozások Egyéb kötelezettségek(kapcsolt) Egyéb kötelezettségek

72958

Összesen:

38289 754 60838

71807

105978 107345 146060

A kötelezettségek összege évről évre, jelentős mértékben nő. A szállítói tartozások közüzemi díjak fizetésének elmaradásából származik. A közüzemi díjak rendezetlensége jelentős likviditási és cégjogi kockázatot eredményez!

46

Elhatárolások:


Aktív elhatárolt bevételek/költségek? 6983 Aktív elhatárolt költségek Passzív elhatárolt bevételek/költségek? 737 Passzív elhatárolt költségek

2011

2012

2013

2814

2405

0

1198

1308

938



Bevételek: Árbevétel Egyéb bevétel Pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel Összesen:


főkönyv szerint 2010 2011 2012 2013 2014 60981 61341 60033 47649 44949 1190 3475 285 311 80 2352 5 8 21 1 64523 64821 60326 47981 45030

47



főkönyv szerint 2010 2011 2012 2013 2014 Anyagjellegű ráfordítások 22526 19768 19411 17914 23320 Személyi jellegű ráfordítások 20192 15546 1893 16261 24044 Értékcsökkenési leírás 3125 1421 379 197 634 Egyéb ráfordítások 3125 1421 10347 4022 375 Pénzügyi ráfordítások 0 0 1 123 400 Rendkívüli ráfordítások Összesen:

48968 38156 32031 38517 48773




2010 15474 2352

2011 27374 5

2012 12088 8

2013 9566 -102


17826 17826 15184

27379 27379 24617

12096 12096 10750

9464 9464 8289


21000 2184

0 24617

8000 2750

8289 0


48

A bevételek folyamatosan csökkennek, de még így is fedezetet adnak a költségekre, ráfordításokra. Ezáltal a Társaság saját tőkéjét nem veszélyezteti. A működési biztonságban való kockázat elsődlegesen a bevételek és költségek pénzügyi rendezetlenségéből, az évek óta tartó halmozódásából ered. Feltétlenül javasolt a felek együttműködése, és akár az adósságrendezésben, akár külön tárgyalásokban a pénzügyi kielégítésekben való mielőbbi megállapodás! A 2010. évi beszámolóban jóváhagyott osztalék az előző évekből származó eredménytartalék és a2010. évi mérleg szerinti eredmény ismeretében nem vezethető le. Oly mértékű osztalék került jóváhagyásra, melyre a Társaság sem az eredménytartalékából, sem az éves adózott eredményéből nem rendelkezett fedezettel, így jogszerűen nem kerülhetett volna jóváhagyásra.

49

3.4

Kegyeleti Kft 

Aktivitási helyzet

A társaság rendelkezik érvényes szerződéssel a közfeladatok ellátására. Bevételei 2012ben, 2013-ban és feltételezhetően 2014-ben is–csekély mértékben, de- meghaladják költségeit és ráfordításait. Azonban az előző időszakban a tőke elvesztése már bekövetkezett, és az időszaki 2,5 MFt-os pótbefizetés ellenére feltétlenül rendezésre szorul. A Társaság egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett, a kiegészítő mellékletek nagyon szűkszavúak, így az egyes fő mérlegtételek számait mutatjuk csak be. 

Tartós vagyoni helyzet



2011 0

2012 0

2013 0


50

Tárgyi eszközök:


2011

2012

2013

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek

816 1978

Egyéb berendezések, felszerelések Beruházások Beruházásra adott előlegek Összesen:


762

9289

7301

4518

5029

3556

A Társaság eszközállománya rendkívül elöregedett, várhatóan hamarosan jelentős beruházásokra lesz szükség.


Saját tőke:


2011 0

2012 0

2013 0


Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény

2010 500 2500 -183 -1792

2011 500 2500 -2092 -2548

2012 500 2500 -4640 13

2013 500 2500 -4626 127

Összesen:

1025

-1640

-1627

-1499

főkönyv szerint 2014 0 főkönyv szerint 2014 500 2500 -4500 -1500

51

A Társaság saját tőkéje negatív, jogszabályi kötelezettség alapján is tőkepótlásra szorul. A saját tőkének legalább 3 MFt-nak kell lennie, így a beszámoló elfogadásával egyidejűleg intézkedési terv is szükséges, valamint a 4,5 MFt rendelkezésre bocsátásáról is intézkedni kell. Likviditási helyzet:

Áruk

2010 1425

2011 2031

2012 749

2013 1282


Összesen:

1425

2031

749

1282

2978

Készletek:

Követelések:



2011

2012

2013

Nem kapcsolt vevők Kapcsolt vevők Nem kapcsolt egyéb követelések Kapcsolt egyéb követelések

1806

1548

Összesen:

1806

1548


703 1381

772

1035



Összesen:

3849

501

512

3170

7534

52

Kötelezettségek:


2011

2012

2013


Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök

277

Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

5355

Nem kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt szállítói tartozások Egyéb kötelezettségek

1419

Összesen:

Elhatárolások:

1293 9519

12406 8344


Aktív elhatárolt bevételek Aktív elhatárolt költségek Passzív elhatárolt bevételek Passzív elhatárolt költségek

10312 9005

2011

2012

2013


537

780

440

1711

1223

Jövedelmi helyzet: Bevételek: Árbevétel Egyéb bevétel Pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel Összesen:

főkönyv szerint 2010 2011 2012 2013 2014 72921 67868 61913 68768 53064 9639 709 2210 90 62 2 tényadatok (december 31.)

82622 67870 62622 70978 53154

53

Költségek, ráfordítások: Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi ráfordítások Rendkívüli ráfordítások Összesen:


főkönyv szerint 2010 2011 2012 2013 2014 31180 30904 26260 32529 23023 37228 34176 30404 30343 26970 4009 3901 3559 1846 1541 1408 1312 2196 3489 73 929 57 86 980 100 tényadatok (december 31.)

74754 70350 62505 69187 51707



2010 -808 -867

2011 -55 57

2012 203 -85

2013 2771 -871


-1675 -1675 -1792

-2441 -2441 -2548

118 118 13

1990 1990 1839

13

1712 127


-1792

-2548


2013-ban osztalék kifizetésének jóváhagyásáról döntöttek. Negatív saját tőke esetén az osztalék jóváhagyására –jogszabályból adódóan- nem kerülhetett volna sor! Amennyiben az osztalék kifizetése 2014-ben megtörtént, úgy annak visszafizetése kötelező. Amennyiben az osztalékot még nem fizették ki, úgy a 2014-es beszámoló összeállításakor a tételt törölni kell. Természetesen a Társaságnak értesítenie kell annak tulajdonosát, a Strigoniumot is a taggyűlési határozat módosításáról.

54

3.5

Gran Parkoló Kft



Aktivitási helyzet

A Társaság tevékenységi köre a parkoló területek fenntartása és a fizető parkolók üzemeltetése Esztergomban. A társaság jelenleg nem rendelkezik aláírt szerződéssel e tevékenység végzésére az Önkormányzattal, 2012-ben született egy szerződés tervezet, melyet a képviselő testület elfogadott, de a szerződést mégsem írta alá a Polgármester. Aláírt szerződés hiányában nem készült még elszámolás a társaság és az Önkormányzat között a beszedett díjakról, illetve a osztalékfizetésre sem került sor, a beszedett összegeket elkülönített számlán tartja a társaság. 


Immateriális javak:


2011

2012

2013

Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen:


0

0

0

0

777

55

Tárgyi eszközök:


2011

2012

2013


29232



Saját tőke:

126

0

0

0

0


2011 0

2012 0

2013 0


Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Összesen:


2011 500

2012

2013

29358 főkönyv szerint 2014 0 főkönyv szerint 2014 500 -163

-8 0

492

0

0

337

56



Likviditási helyzet:

főkönyv szerint 2010 2011 2012 2013 2014 0 0 0 0 0 tényadatok (december 31.)

Készletek: Összesen:

főkönyv szerint 2010 2011 2012 2013 2014 1270 tényadatok (december 31.)

Követelések: Nem kapcsolt vevők Kapcsolt vevők Nem kapcsolt egyéb követelések Kapcsolt egyéb követelések

1729

Összesen: Pénzeszközök értékpapírok:

0 és

forgatási

Pénztár Banki egyenleg Értékpapírok Összesen:

célú

0

0

0

2999

főkönyv szerint 2010 2011 2012 2013 2014 2714 27832 tényadatok (december 31.)

0

492

0

0

30546

Ebből 17059 eFt lekötött betét.

57

Kötelezettségek:


2011

2012

2013


Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök Nem kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt szállítói tartozások Egyéb kötelezettségek Összesen:

Elhatárolások:

1740 228 -2792 0

0

0

0


2011

2012

2013


tao,ipa előleg

-824 főkönyv szerint 2014 48313 77797 322

A jelölt tételekről nincs információ. Jövedelmezőségi helyzet: Bevételek:


2011

2012 17867 1731 13

2013

0

0

19611

0

Árbevétel Egyéb bevétel Pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel Összesen:

főkönyv szerint 2014 79252 10260 102 89614 58



2011 8

2012 17004 2200 88 435

2013

0

8

19727

0

Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi ráfordítások Rendkívüli ráfordítások Összesen:



2011 -8

2012 -129 13


-8 -8 -8

-116 -116 -155


-8

-155


2013

főkönyv szerint 2014 21329 26103 5830 458

53720 főkönyv szerint 2014

59

3.6

Zöld-út Kft 

Aktivitási helyzet

A Zöld Út Kft. alaptevékenysége az utak fenntartása, javítása, karbantartása. Az átvilágítás időpontjában lejárt a szerződése az Önkormányzattal, egyelőre nem került meghosszabbításra. A kapcsolódó feladatokat az Önkormányzat rendszerint meghirdeti, ezeket részben a társaság nyeri meg, de más esetekben külső vállalkozók. Sok eseti munka van, ami nehezen tervezhető. 



Összesen:

Tárgyi eszközök:

főkönyv szerint


2010 0

2011 0

2012 0

előző évek módosításai 2013 0

főkönyv szerint


2010

2011

2012

előző évek módosításai 2013


2014 1931 56206


2014 0

2327

205227 150312 0

0

60464

60


2010 0

Összesen:

Saját tőke:




Készletek:

Anyagok Összesen:

főkönyv szerint


2011 0

2012 0


2014 0 főkönyv szerint


előző évek 2010 2011 2012 módosításai 2013 2014 134560 134560 134560 134560 134560 25480 -1669

23811 -24608

-481

158371 133763 134560

134560 134079

Likviditási helyzet: főkönyv szerint


2010

2011

2012

0

0

0


61

2014 1275 1275

Követelések:

főkönyv szerint


2010

2011

2012


Nem kapcsolt vevők Kapcsolt vevők Nem kapcsolt egyéb követelések Kapcsolt egyéb követelések Összesen:

2747 304 178209 141684 0

0

81623

Pénzeszközök és forgatási célú tényadatok (december 31.) értékpapírok: 2010

2011

2012

7755

5551

0

főkönyv szerint előző évek módosításai 2013

Pénztár Banki egyenleg Értékpapírok Összesen:

2014 78572

0

2014 216 12214 12430

62

Kötelezettségek:

főkönyv szerint


2010

2011

2012


Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök 143366 125095

2014 21851

Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök Nem kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt szállítói tartozások Egyéb kötelezettségek

88232

40376

-22544

Összesen:

231598 165471 0

2523 0

1830

A jelölt tétel valószínűleg változik, jelen pillanatban tartalma nem ismert.

Elhatárolások:


főkönyv szerint


2012


2010

2011

2299

2611

588

3989

924

750

63

2014

!!!




Bevételek:




főkönyv szerint


2010 325620 14492 388

2011 2012 128111 6467 11

340500 134589 0


0

146181 főkönyv szerint


2010 170118 96927 50333 7403 16731

2011 46542 39664 50511 8635 13621

2012

341512 158973 0

2014 146084 87 10


0

2014 67074 26575 11858 1800 14365 121672

64


főkönyv szerint



2010 15331 -16343

2011 -10774 -13610

2012 24377 -17627

előző évek módosításai 2013 -5721 34319 -22461 -16257


-1012 -1012 -1669

-24384 -24384 -24608

6750 6750 6352

-28182 -28182 -27356

18062 18062 16968

-24608

5000 1352

-13500 -13856

3891 13077


-1669

Az üzleti eredmény hektikusan változik, javasoljuk a tevékenység és annak eredményességének részletes vizsgálatát! Szintén javasolt a 2013-as beszámolóban az előző évek módosítás okainak feltárását!

65

2014

3.7

Esztergom Mahart Kft 

Aktivitási helyzet:

A Társaság 51 %-ban a város és 49 %-ban a Mahart tulajdona. A társaság rendelkezik kikötői jogokkal, engedélyekkel, fő tevékenysége azok bérbeadása. Az egyszerűsített beszámoló és a sematikus adó kiegészítő melléklet nem ad megfelelő információt következtések levonására. 



Tárgyi eszközök:

2013 0


2013



2011 0

2012 0


2011

2012


252


267

3691

3729

3637

597

519

66


2010 0

Összesen:

Saját tőke:

2013 0

főkönyv szerint 2014 0 főkönyv szerint 2014 5000


2012 0


2011 5000

2012 5000

2013 5000

11676

27640

742 24728

22538 3545

Mérleg szerinti eredmény

16280

113

612

0

Összesen:

32956

32753

31082

31083

Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék

26083

31083

A jelölt területek vonatkozásában a következetesség, folyamatosság nem érvényesül, a saját tőke értéke téves! Alapvető követelmény, hogy az éves eredmény a következő év nyitó tételeként átkerüljön az eredménytartalékba. Az eredménytartalék évközi változása csakis cégbírósági eljárásban, azaz vagy cégjogi átalakulás vagy jegyzett tőke változása esetén módosulhat. Jelen társaságnál a számszaki egyezés nem valósult meg, mely minden bizonnyal vizsgálatra szorul! 




2011 0

2012 0

2013 0


67

Követelések:


2011

2012

2013



4958 43507

67594

87760

34621

58933



Összesen:

22278

27311

2013


Kötelezettségek:

17288

11786

5497


2011

2012

27311


88 14314 8092

27606

71475

24583

14402

68

Elhatárolások: Aktív elhatárolt bevételek Aktív elhatárolt költségek Passzív elhatárolt bevételek Passzív elhatárolt költségek





2010

2011

2012

2013

1640

3343

5833

0

350

375

170

1470

1450


Bevételek:

Árbevétel Egyéb bevétel Pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel Összesen: Költségek, ráfordítások:



1611

2011 48000 1 1713

2012 48000 316 2501

2013 48000 4 2160


37611

49714

50817

50164

55015

2010 36000

tényadatok (december 31.) 2010 11599 6236 14 1566

2011 11113 7173 92 1213

2012 7683 9881 92 1335

2013 9108 11407 130 6030

főkönyv szerint 2014 3259 5395 77 6457

19415

19591

18991

26675

15188

69

3.8

Esztergom Port Kft

Aktivitási helyzet:  Tartós vagyoni helyzet:


2010

2011 14504

2012 2013 14177


0

14504

14177 0

13751



A jelölt tételek eredete, tartalma nem ismert.

Tárgyi eszközök:



2011

2012

19417

18992

2013

18413




147

0

19417

18992 0


2011 0

2012 0

2013 0

18560 főkönyv szerint 2014 0

70

Saját tőke: Jegyzett tőke Tőketartalék


2012 2013 83000 83000

-55316 -55414 56783 -63272 -98 -1369 -6489

Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Összesen:

2011 83000


83000

27586

26217 19728

A Társaság saját tőkéje lényegesen alacsonyabb a jegyzett tőkénél, tőkepótlásra szorul! Jogszabályi kötelezettségnél fogva a 2014-es beszámoló elfogadásakor intézkedési tervet kell elfogadni a tőke rendezésére. A 2014-es konkrét eredmény ismeretében kell a legalább a jegyzett tőke értékére, kell hozni. Jelen esetben vagy a jegyzett tőke leszállításáról vagy pótbefizetésről kell határozatotnak születnie.  Likviditási helyzet:


Követelések:


2011 0

2012 0

2013 0


2011

2012

2013

főkönyv szerint 2014 0 főkönyv szerint 2014


8200 14461

9537

1369

0

8200

71



Összesen:

315

Kötelezettségek:

1528

2876

0

0


2013

315


2011

2012

Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök

16609

16500

16609

Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

5715

2909

150

Nem kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt szállítói tartozások Egyéb kötelezettségek Összesen:

Elhatárolások:

5300 -4 0

19409 0



22324

2011

2012

2013

22055 főkönyv szerint 2014 315

170 92

Jövedelmezőségi helyzet: Rendkívül alacsony árbevétel és költségszint jellemzi. Hiányos adatok, így nem elemezzük.

72

3.9

Port Danube Kft 


A társaság üzletrészét az Önkormányzat vásárolta meg, még a 2010. előtti időszakban. A társaság jelentős vagyoni értékkel rendelkezik, kikötő helyekkel Komáromtól Mohácsig. A visegrádi kikötőhelyet 2013-ban értékesítették. Jelenleg egy támogatott projekt megvalósításának az előkészülete folyik a társaságnál.  Tartós vagyoni helyzet:


Tárgyi eszközök:

2010 0

2011 0

2012 0

2013



2011


2012

149703

Egyéb berendezések, felszerelések Beruházások Beruházásra adott előlegek Összesen

2013 0



2858 5835 83967

82822

114027 161210 158396

73



Összesen:

Saját tőke:

2011 0

2012 0

2013 0

tényadatok (december 31.) 2013 3100 56900 80464 0 0

főkönyv szerint 2014 3100 56900 80464

Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény

2010 3100 56900 12919 28551 6590

2011 3100 56900 19510 28550 1533

Összesen:

108060

109593 140464 140464 140464



2012 3100 56900 21043 28550 30871




Követelések:


2011 0

2012 0

2013 0


2011

2012

2013



2291 4327 72705

19653

29629

36888

14781 74

Pénzeszközök és forgatási célú tényadatok (december 31.) értékpapírok: 2010 2011 2012 Pénztár Banki egyenleg Értékpapírok Összesen:

Kötelezettségek:

8838

33279

0

2013


0

14037

2013



2011

2012


Elhatárolások:

1550 2994 60976

26313

6584

32771


Aktív elhatárolás

2010 3876

2011 555

Passzív elhatárolt bevételek Passzív elhatárolt költségek

350

403

2012 1082

2013 189

4544 főkönyv szerint 2014 493 7 30957 454

A passzív elhatárolt bevétel támogatással kapcsolatos tétel. Feloldása a jövőben az egyéb bevételekkel szemben fog megtörténni.

75

Jövedelmezőségi helyzet: Bevételek: Árbevétel Egyéb bevétel Pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel Összesen:



2010 48052 469 2938

2011 48300 1236 13

2012 61273 25994 358

2013 49772 1080 3348


51459

49549

87625

54200

41537


2010 13329 179 3757 3813

2011 11674 1228 4245 1710 30

2012 36706 510 4672 11199 0

2013 23322 2694 4800 1112 298

főkönyv szerint 2014 16677 7695 5709 79 84

21078

18887

53087

32226

30244




2010 27443 2938

2011 30679 -17

2012 34180 358

2013 18924 3348


30381 30381 26590

30662 30662 27533

34538 34538 30871

21974 21974 19791


20000 6590

26000 1533

0 30871

19791 0


76

3.10 Turisztikai Kft 


Az egyszerűsített beszámoló és a hiányos információt tartalmazó kiegészítő melléklet miatt az összevont számok, azaz a beszámoló fő adatairól adunk elemzést. 


Szellemi termékek (szoftverek)

2010 2053

2011 978

2012 2053

2013 978


Összesen:

2053

978

2053

978

738


Tárgyi eszközök:


2010

2011

2012

2013


91

43

91

43

0


Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések Beruházások Beruházásra adott előlegek Összesen:

77


2010 0

Összesen:

Saját tőke: Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Összesen:

2013 0


2013 500



2012 0


2011 500

2012 500

-1931 -3000

-11955 -10713

-1931 -4431

-15144

-4431

-22168

-5862

-14644

-15643 -15143

A 2013-as eredmény tartalmaz 7024 eFt előző évek módosítását, amelynek alátámasztására nem találtunk információt. A 2013-as év eredménye 7024 eFt előző időszakok valamelyikére vonatkozó, veszteségjellegű módosítást tartalmaz. A Társaság évek óta negatív saját tőkével rendelkezik. Jogszabályi kötelezettségnél fogva a 2014-es beszámoló elfogadásakor intézkedési tervet kell elfogadni a tőke rendezésére. A 2014-es konkrét eredmény ismeretében kell a legalább 3 MFt-ra való feltöltési kötelezettségről határozatot hozni. Összességében tehát, legalább 18 MFt tőkepótlási szükséglet állt be. 


Likviditási helyzet: tényadatok (december 31.) 2010 0

2011 0

2012 0

2013 0


78

Követelések:


2011

2012

2013



16 2316

997

2316

997

16


főkönyv szerint 2014 18 -46

Összesen:

82

-28

2013


Kötelezettségek:

6

82

6


2011

2012

Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök Nem kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt röv.lej.tartozások Egyéb kötelezettségek Összesen:

2686 1233 12257 2854

29949

2854

17002

16176

A 2011-es adat tartalmaz 13 018 eFt pályázati előleget és 12 947 eFt előző évek módosítását. A kötelezettségek jelentősen meghaladják a forgóeszközök értékét, így a

79

likviditási helyzetre külön felhívjuk a figyelmet! A 16 MFt-os kötelezettség állományból 12 MFt a független felek felé ténylegesen fennálló tartozás. Igen jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló forgóeszközök értékét. Bevétele nincs. Kérdéses, hogy hitel/kölcsön nélkül miként tudja kifizetni, erős kockázatot mutat.

Elhatárolások: Passzív elhatárolt költségek


2011 -5681

2012 6043

2013 242


A 2011-es adat tartalmaz 5923 eFt előző évek módosítását. 

Jövedelmi helyzet:

Bevételek: Árbevétel Egyéb bevétel Pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel Összesen:


2011 807 4740 7

2012 972

3020

5554

973

2013 1208 -7086

1 -5878


80

A 2013. évi egyéb bevétel az előző évek módosítása.



2010 4309 116 19 18

2011 4978 935 243 5

2012 1011 2386 515 61 0

2013 1735 1955 465 715 27

főkönyv szerint 2014 232 45 283 2 37

4462

6161

3973

4897

599




2010 -1446 4

2011 -614 7

2012 -3001 1

2013 -10775 -27

Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény

-1442 -1442

-607 -607

-3000 -3000

-10775 -10775

Adózott eredmény

-1442

-669

-3000

-10713


-1442

-669

-3000

-10713


81

3.11 Ehír Kft 


Az egyszerűsített beszámoló és a hiányos információt adó kiegészítő melléklet miatt az elemzés lehetősége korlátozott. A társaság nem látott el közfeladatokat, tevékenysége a helyi újság kiadása és az óriásplakátok bérbeadása volt. Az óriásplakátok közül 74 db jelenleg a Strigonium tulajdonában van. A társaság jelentős tartozásokkal rendelkezik, adószáma fel van függesztve. Felmerült a végelszámolás, de a tatozások miatt erre nincs lehetőség.  Tartós vagyoni helyzet:


2010

2011

2012

2013


0

0

1299

0

0

2013




Tárgyi eszközök:


2011

2012


2184

0

0

5262

3541

2184

82



Tartós részesedés vállalkozásban Tartós kölcsön vállalkozásnak Tartós részesedés nem vállalkozásban Tartós kölcsön nem vállalkozásban

2011

2012

2013


kapcsolt kapcsolt kapcsolt kapcsolt 5253


0

0

5253

5253

5253

A tartós kölcsönből 2917 eFt Gulya Istvánnak adott kölcsön.

Saját tőke(lekötött tartalék nélkül):


2011


2012 500 -66971 -42481

0

0

főkönyv szerint 2013 2014 500 500 0 -109453 -128890 -19437

-108952 -128390 -128390

Az eredménytartalékból 37 500 eFt lekötött tartalék, veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés. A Társaság évek óta negatív saját tőkével rendelkezik. Jogszabályi kötelezettségnél fogva a 2014-es beszámoló elfogadásakor intézkedési tervet kell elfogadni a tőke rendezésére. A 2014-es konkrét eredmény ismeretében kell a legalább 3 MFt-ra való feltöltési kötelezettségről határozatot hozni.

83

Likviditási helyzet: Készletek: Összesen:

Követelések:


2011 0

2012 0

2013 0


2011

2012

2013



16106 0

0

39644

35046

29540

A 2014. évi nem kapcsolt követelés 21674 eFt, melyet 8240 eFt értékvesztés csökkenti. A nem kapcsolt egyéb követelésből a Szentmártoni A TC Print átvállalt követelése 12252 eFt. Pénzeszközök és forgatási célú tényadatok (december 31.) értékpapírok: 2010 2011 2012 2013 Pénztár Banki egyenleg Értékpapírok


Összesen:

2

0

0

3

346

84

Kötelezettségek:


2011

2012

2013



45734 70514 52001 0

0

109577 119052 168249

A kapcsolt szállítói tartozás téves, ugyanis ez a Strigónium felé fennálló 53342 eFt tartozás és kamata, 17172eFt. Az egyéb kötelezettségekből áfa:18492 eFt (az időszaki árbevétel ismeretében értelmezhetetlen!), helyi adó: 10408 eFt (u.a.), ebből késedelmi 3734; Théma Lapkiadó VH költségek 12110 eFt.

Elhatárolások:



2011

2012

2013

13336

16024


85

Jövedelmi helyzet:

Árbevétel Egyéb bevétel Pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel

2010 207148 89 720 24

2011 45869 430 609

2012 11193 56360 1013

2013 147 7367 262


Összesen:

207981 46908

68566

7776

800

Bevételek:


A 2012. évi egyéb bevételről nincs információ.

Költségek, ráfordítások: Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi ráfordítások Rendkívüli bevételek Összesen:


2011 52112 14452 6447 502 2905

218860 76418

2012 13404 4042 3374 85853 4240

2013 1365 2385 1806 19026 2659 16

110913 27257

főkönyv szerint 2014 235 970 1357 15758 1411 19731

86

Az egyéb ráfordításokból bírság/kötbér/kamat:8600+1766 eFt, adók/illetékek:5662, perköltség 3642 eFt.




2010 -5846 -5777

2011 -27214 -2296

2012 -39120 -3227

2013 -17041 -2397


-10903 -10879 -10879

-29510 -29510 -29510

-42347 -42347 -42481

-19438 -19422 -19422


-10879

-29510

-42481

-19422


87

3.12 ÉP Kft 


Az egyszerűsített beszámoló és a hiányos információt adó kiegészítő melléklet miatt nem elemezzük. Tartós vagyoni helyzet:

2010

2011

2012

2013

főköny v szerint 2014

1111

728

455

0

0

tényadatok (december 31.) Immateriális javak: Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen:

tényadatok (december 31.) Tárgyi eszközök: 2010

2011

Egyéb berendezések, felszerelések Beruházások Beruházásra adott előlegek

5242

3325

Összesen:

5242

3325

2012

2013


Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek 56

229

120

56

88

tényadatok (december 31.) Befektetett pénzügyi eszközök: 2010 0

Összesen:

Saját tőke: Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Összesen:

2011 0

2012 0

2013 0

főköny v szerint 2014 0

főköny tényadatok (december 31.) v szerint 2010 2011 2012 2013 2014 15000 15000 15000 15000 15000

-8761

11417

-254

26845

5985

23262 29852

-38262 11386 23014 3465 30100

35568

50420 -20569 -20568

A mérleg szerinti eredmény hektikusan változik, nem elemezhető. A Társaság évek óta negatív saját tőkével rendelkezik. Jogszabályi kötelezettségnél fogva a 2014-es beszámoló elfogadásakor intézkedési tervet kell elfogadni a tőke rendezésére. A 2014es konkrét eredmény ismeretében kell a legalább 3 MFt-ra való feltöltési kötelezettségről határozatot hozni. 


89

2012

2013


0

0

0

tényadatok (december 31.) Készletek: 2010

2011

Áruk Anyagok Befejezetlen, félkész, késztermék Készletre adott előlegek

17410 0

Összesen:

17410 0

A készletre adott előleg sorsa nem ismert.

Nem kapcsolt vevők

főköny v szerint 2014 25850

Nem kapcsolt egyéb követelések Kapcsolt egyéb követelések

36897 2650

tényadatok (december 31.) Követelések: 2010

Összesen:

2011

2012

2013

0 11528 12095 11775 8 7 4 74526

Pénzeszközök és forgatási célú tényadatok (december 31.) értékpapírok: 2010 2011 2012 2013 Pénztár Banki egyenleg Értékpapírok Összesen:

4086

1275

1040

620

65397 főköny v szerint 2014 14 253 267

90

tényadatok (december 31.) Kötelezettségek: 2010

2011

2012

2013

Nem kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt egyéb kötelezettség Egyéb kötelezettségek Összesen:

főköny v szerint 2014 37148 40428 10000 -837

11612 12650 0 2 89520 95674

86739

A kapcsolt szállítói tartozás az Önkormányzattal szemben áll fenn. Az egyéb kapcsolt kötelezettség a Strigonium Zrt-vel szemben áll fenn. A kötelezettségek meghaladják a forgóeszközöket, így a likviditási nehézségekre külön felhívjuk figyelmet!

tényadatok (december 31.) Elhatárolások: 2010 Aktív elhatárolt bevételek Aktív elhatárolt költségek Passzív elhatárolt bevételek Passzív elhatárolt költségek

420

2011

31

2012

2013

0

151

106

312


91




Bevételek:




tényadatok (december 31.) 2010 2011 28478 7 58376 750 6 3

2012

2013

1221 3100 0 40225

0 453 153 336

28554 3 58379 44546 942

tényadatok (december 31.) 2010 25072 8 29468 4161 1442 2137

2011

2012

2013

78477 8485 2314 349 1640

4564 68 747 7346 1

1705 10 281 47128 0

28793 6 91265 12726 49124


192 főkönyv szerint 2014 165 0 64 213

442

92




-262 -2131

Szokásos vállalkozási eredmény

-2393

Adózás előtti eredmény

-2393

Adózott eredmény

-2540

2011 25208 -1637 26845 26845 26845

2012

2013

-8404 -1

-48671 -153

-8405

-48518

-2540

26845 30100 -50420


31820 -48182 30100 -50420


A Társaság folyamatosan veszteséget termel, a vállalkozás fenntarthatóságának kérdése itt is felmerül!

93

3.13 Esztergomi Településfejlesztési Kft Aktivitási helyzet: Az egyszerűsített beszámoló és a hiányos információt adó kiegészítő melléklet miatt nem elemezhető. 



Tárgyi eszközök:

2013 0



2011 0

2012 0

2010

2011

2012

2013


173

0

0

0

0



94



2011 0

2012 0

2013 0


2011 3000 791 -3738

2012

2013

Jegyzett tőke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény

2010 3000 2696 -1904

főkönyv szerint 2014 3000 -7207

Összesen:

3792

53

n/a

n/a

-4207

Saját tőke:


A Társaság jelentős negatív saját tőkével rendelkezik. Jogszabályi kötelezettségnél fogva a 2014-es beszámoló elfogadásakor intézkedési tervet kell elfogadni a tőke rendezésére. A 2014-es konkrét eredmény ismeretében kell a legalább 3 MFt-ra való feltöltési kötelezettségről határozatot hozni. Összességében tehát, legalább 7,5 MFt tőkepótlási szükséglet állt be. Likviditási helyzet: Készletek: Összesen:


2011 0

2012 0

2013 0


95

Követelések:


2011

2012

2013



41 1051 8071

5021

0

0

1092



Összesen:

0

0

2013


Kötelezettségek:

29

227

0


2011

2012


230 4936 4454

5184

0

0

5166

96

Elhatárolások: Aktív elhatárolt bevételek Aktív elhatárolt költségek Passzív elhatárolt bevételek Passzív elhatárolt költségek 


2013


2010

2011

188

189

189

215

200

361


Bevételek:





2011 612 2441

2012

2013


20157

3053

0

0

0


2011 507 3703 87 2486 2

2012

2013

22143

6785

0

0


40

97

3.14 Esztergompont Kft Aktivitás: Gyakorlatilag nincs tevékenysége. Jelenlegi információink szerint sem végelszámolás, sem felszámolás alatt nem áll. Saját tőkéje rendezésre szorul. Jogszabályi kötelezettségnél fogva a 2014-es beszámoló elfogadásakor intézkedési tervet kell elfogadni a tőke rendezésére. A 2014-es konkrét eredmény ismeretében kell a legalább 3 MFt-ra való feltöltési kötelezettségről határozatot hozni. Tartós vagyoni helyzet: Immateriális javak: Összesen:

Tárgyi eszközök: Összesen:


2013 0


2013 0


2013 0



2011 0

2012 0


2011 0

2012 0


2011 0

2012 0

98

Saját tőke:


2011

2012


2013 3000


-1469 0

0

0

1531

0

2013 0


2013 0


Likviditási helyzet: Készletek: Összesen:

Követelések: Összesen:


2011 0

2012 0


2011 0

2012 0



Összesen:

0

0

0

0

2162

99

Kötelezettségek:

2010

2011

2012

2013


0

0

0

481

0

2013




Elhatárolások:


2011

2012


150

Jövedelmezőségi helyzet: Bevételek:


2011

2012

2013 0 0 1

0

0

0

1



0

100



2011

2012

2013 369 1093 6 2

0

0

0

1470




2011

2012


2013 -1470 1


-1469 -1469 -1469


-1469


0


101

3.15 Gran Piac Kft 

Aktivitási helyzet

Nincs aktív tevékenysége, tőkepótlásra szorul. A terv az volt, hogy a piacot fogja üzemeltetni, de nem kötött a társaság erre soha szerződést, így aktív tevékenysége sincs. Fenntartása értelmetlen.  Tartós vagyoni helyzet:


Tárgyi eszközök: Összesen:


Saját tőke:

2010 0

2011 0

2012 0

2013 0


2013 0



2011 0

2012 0


2011 0

2012 0



2013 0



0

2011 500

2012 500

2013 500 -1648 -542

-2190

-606

-606 -1042

-106

-1148

-1690

-1690 102

Negatív saját tőke, tőkepótlásra továbbfolytatásának kérdése! 

szorulna

–

de

felvetődik

a

vállalkozás



Követelések:

2013 0



2011 0

2012 0

2010

2011

2012

2013


0

6

22

13

0




főkönyv szerint 2014 0 200 Ft

Összesen:

0

0

44

1

0

103

Kötelezettségek:


2011

2012

2013


Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök Nem kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt röv.lej.i tartozások Egyéb kötelezettségek Összesen:

424 1120 222 0


1407

1766

2013


2011

2012

42

49


Bevételek:


2011 0 0 0

2012 0 2 0

2013 0 1 0

0

0

2

1


1114




114

Strig.


0

104





2011 106 499 1

0

606

2012 175 769 0 51 49

2013 259 0 0 236 48

1044

543


2011 -606

2012 -993 -49

2013 -494 -48


-606 -606 -606

-1042 -1042 -1042

-542 -542 -542


-606

-1042

-542



26 126 főkönyv szerint 2014

105

3.16 Gran Tours Kft 


Gyakorlatilag nincs tevékenysége. Vállalkozás folytatásának elve nem érvényesül. Úgy jövedelemtermelő képesség hiánya, mind igen jelentős negatív saját tőke miatt már felszámolás alatt kellene lennie.


2010

2011

2012

2013


0

0

0

0

0



Tárgyi eszközök:

2010

2011

2012

2013


2777

2284

0

0

0



106

Befektetett pénzügyi eszközök: Tartós részesedés vállalkozásban Tartós kölcsön vállalkozásnak Tartós részesedés nem vállalkozásban Tartós kölcsön nem vállalkozásban

2010

2011

2012

2013


500

500

0

0

0


kapcsolt kapcsolt kapcsolt kapcsolt


Saját tőke:

tényadatok (december 31.) 2011 3000 12000 -44026 -5684

2012

2013

Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény

2010 3000 12000 -8262 -35764

Összesen:

-29026

-34710

n/a

n/a

főkönyv szerint 2014 3000 12000 -59346 -44346

A Társaság tevékenységet nem folytat. A Társaság évek óta -12,5 MFt pótbefizetés ellenére- negatív saját tőkével rendelkezik. Jogszabályi kötelezettségnél fogva a 2014-es beszámoló elfogadásakor intézkedési tervet kell elfogadni a tőke rendezésére. A 2014-es konkrét eredmény ismeretében kell a legalább 3 MFt-ra való feltöltési kötelezettségről határozatot hozni. Összességében tehát, legalább 48 MFt tőkepótlási szükséglet állt be.

107


Készletek:

2010

2011

2012

2013


1374

1374

0

0

0


Áruk Anyagok Befejezetlen, félkész, késztermék Készletre adott előlegek Összesen:

Követelések:


2011

2012

2013

Nem kapcsolt vevők Kapcsolt vevők


Nem kapcsolt egyéb követelések

288

Kapcsolt egyéb követelések

39

Összesen:

12930

11522

0

0

2346



Összesen:

3842

12385

8299

0

0

3842

108

Kötelezettségek:


2011

2012

2013

Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök Kapcsolt Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

30764

Nem kapcsolt szállítói tartozások Kapcsolt szállítói tartozások Egyéb kötelezettségek Összesen:



stirg.+polg.m.hiv.

11440 -3439 43698

42765

0

0

38765

2013



2011

33

0

2783

3380

2012

áfa:-3455

Jövedelmezőségi helyzet: Bevételek: Árbevétel Egyéb bevétel Pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel Összesen:


2011 375 149

2012 0 7 40

2013 29 200 212 873

30859

524

47

1314


451

109




2011 437 3493 493 530 1305

2012 148 0 82 207 1138

2013 432 4 176 6811 1081

67577

6258

1575

8504



2010 -35122 -596

2011 -4527 -1156

2012 -430 -1098

2013 -7194 -869


-35718 -35718 -35764

-5683 -5683 -5684

-1528 -1528 -1529

-8063 -7190 -7190


-35764

-5684

-1529

-7193


1126 főkönyv szerint 2014

A Társaság folyamatosan veszteséget termel!

110

4 Összefoglaló megállapítások

4.1

A Strigoniummal kapcsolatos megállapítások összefoglalása

Az alábbiakban bemutatjuk a Strigonium és leányvállalatai jelenlegi pénzügyi-gazdasági helyzetével kapcsolatban tett főbb megállapításainkat és az azok alapján azonosított főbb kockázatokat, melyeket a következő pontban fejtünk ki részletesen.

Pénzügyi-számviteli helyzet

A Strigonium saját tőkéje 2010-ről 2013. december 31-re 350 millió forinttal csökkent. A 2014-es, még nem lezárt beszámolóban is csaknem 40 MFt veszteség mutatkozik. Ez a tétel még nem tartalmazza az év végi értékelésekből származó várható veszteséget, következésképpen a várható veszteség ennél lényegesen nagyobb lesz.

A jelentésben részletesen bemutatott levezetés szerint a cégcsoport egészét érintően összesen legalább 704 M Ft tőkehiányt lehet megállapítani, amely összeg a 2014-es beszámolók zárása után valószínűleg emelkedni fog. Ez a hiány évek óta halmozódik, tartós állapotot jelez, rendezése pedig jogszabályi kötelezettség (amely több cég esetén korábban is fennállt!).

Az eddigi pótbefizetések összege összességében 129 M Ft. A pótbefizetések olyan társaságoknál történtek, melyeknél a tőkehiány tartósnak bizonyult, így valószínűsíthető, hogy ezen összeg nem fognak megtérülni, azaz úgy a Strigonium, mind az Önkormányzat vagyonát csökkenti.

111

A Társaság tartozása 2014. végén az Önkormányzat és a leányvállalatok felé összesen 94,5M Ft, követelése 448,6 MFt, melyből 186 M Ft az Önkormányzattal szembeni követelés.

A Strigonium a vizsgált időszakban rendre negatív üzleti eredményt produkált, vagyis az operatív tevékenységéből (számviteli szolgáltatás) származó árbevétel nem fedezte a működési költségeit. A vagyonkezelési tevékenységből származó osztalékbevétel sem volt képes minden évben ezen költségeket kompenzálni. A vagyonkezelési tevékenység keretében a Strigonium egyrészt tagi kölcsönöket nyújtott leányvállalatainak, összesen 147 M Ft értékben, másrészt ő maga is vett fel kölcsönt leányvállalataitól (11 M Ft értékben). A tagi kölcsönökből 2013. végével 98 M Ft már értékvesztésre került, a hozzá tartozó 24 M Ft kamattal együtt, és további értékvesztés is várható.

A Strigonium vagyonelemeket is értékesített a vizsgált időszakban, finanszírozási szükségletének fedezetére, a vizsgált időszakban 242 M Ft eladási áron. Ugyanakkor számos egyedi tranzakció is látható még ezen felül a könyvekben, azonban összességében így is veszteséget mutatnak a beszámolók 2012-13-ra, és a 2014-es üzleti év is veszteséggel fog zárni.

Mind a Strigonium, mind a leányvállalatok üzletmenetében a vállalkozás folytatása elvének szempontjából jelentős bizonytalanságok tapasztalhatók. Némelyek felszámolás/végelszámolás alatt vannak, előfordul nagymértékű tőkevesztés, ahol a pótbefizetések nem fedezik a tőkekövetelmény kielégítését, már az elmúlt években is törvényi kötelezettség lett volna a tőke rendezése, így várható, hogy a közeljövőben a cégbíróság kötelezi az intézkedést.

A Zrt. a 2000. évi C. Számviteli Törvény 117.§ (1) pontjában foglalt mentesítési körülményekre való tekintettel nem készít konszolidált beszámolót. Azonban az Önkormányzat szempontjából –tekintettel a nagyszámú leányvállalatra/részesedésre- a cégcsoport valós pénzügyi, vagyoni és jövedelmezőségi helyzetének ismerete céljából feltétlenül javasolt a konszolidált beszámoló összeállítása. 112

A kiegészítő mellékletek nem adnak információt az egyedi tranzakciókról, nem magyarázzák az egyedi és szokatlan mérlegtételeket, sematikusak és mindennek következtében lényegi információk nem kerülnek közlésre. Egy önkormányzati tulajdonú vállalat esetében nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a Tulajdonos számára fontos, lényeges információk ne kerüljenek bemutatásra.

A beszámolók összeállítása, az egyezőségek felvetnek számos problémát. Ezek egyike, hogy bizonyos eszközök és források besorolása nem megfelelő, véleményünk szerint az éven túli lejáratú tagi kölcsönöket például nem rövid, hanem hosszú távú – tartós kölcsönként kellene kezelni. Ezen besorolások lényegesen befolyásolják a beszámolók megítélését. Számos esetben találtunk egyezőségi problémákat is (lezárt évek mérlegsorai nem egyeztek a főkönyvi sorral). Egy másik probléma, hogy olyan veszteséges cégnél, ahol a saját tőke a jegyezett tőke érték alatt volt, jogszabályellenes módon osztalékfizetésről döntöttek. A részleteket lásd a jelentésben.

A vizsgált időszak beszámolói a Társaság esetében könyvvizsgálattal alátámasztott beszámolók. A Strigonium választott könyvvizsgálója a 2013. december 31-i beszámolót korlátozó záradékkal fogadta el. A vizsgálatunk során nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy a Társaság vezetése milyen lépéseket tett a korlátozó záradék által érintett kérdésekben. A korlátozó záradék tartalmát tekintve – intézkedés hiányában - ez véleményünk szerint magában hordozza azt a kockázatot, hogy a 2014es beszámoló könyvvizsgálata során újabb korlátozással kell a Társaság vezetésének szembenéznie. A teljes cégcsoport vonatkozásában felmerül a going concern, a vállalkozás továbbfolytatásának kérdése -, a jelentésben jelöljük azokat a társaságokat és helyzeteket, ahol ezek különös figyelmet érdemelnek. Sem a Társaság saját bevételszerző tevékenysége, sem a leányvállalatok jövedelemtermelő képessége alapján nem feltételezhető, hogy a tőkevesztés tendenciája megállna, megfordulna.

113

A vállalatcsoporton belül jelentős a körbetartozások mértéke. A körbetartozások részben a mindeddig nem teljesített adósságrendezésből erednek, de nagyon jelentős az egymás közötti kölcsönök mértéke is. Az adósságrendezés óta újratermelődtek sok esetben az egymás közötti szállítói tartozások is, ezért a vizsgálat időszakában egy igen jelentős körbetartozás volt megfigyelhető a vállalatcsoporton belül, és a Strigonium és leányai, valamint az Önkormányzat vonatkozásában.

Az adósságrendezés helyzete

A 2011-es adósságrendezést követően a mai napig nem kerültek kiegyenlítésre az egyes elismert tételek. Az Önkormányzatnak a Strigonium leányvállalataival szembeni tartozásainak jelentős részét a leányvállalatok a Strigoniumra engedményezték, az Önkormányzat 185 M Ft-vel tartozik a Strigoniumnak ezen a jogcímen, a Strigonium viszont a vételárral tartozik sok esetben a leányainak. A cégcsoport pénzügyi helyzetén látszik, hogy ennek a kérdésnek a rendezetlensége likviditási- és tőkeágon is egyre inkább ellehetetleníti a cégcsoportot. Az engedményezési szerződések azon rendelkezései, mely szerint ha 2015. végéig nem történik meg a tartozás kiegyenlítése a Strigonium által, az visszaszáll a leányvállalatra, szintén figyelmet érdemel.

Az adósság rendezését az Önkormányzat ingatlanok átadásával akarta megvalósítani, ez azonban nem volt teljesíthető, mivel az ingatlanok között korábbi állami tulajdonú ingatlanok is voltak, melyekre elidegenítési tilalom van érvényben. Az adósságrendezés folyamata így elakadt, minden érintett fél jelentős tartozásokat/követeléseket „görget” maga előtt. Az évek óta kiegyenlítetlen tartozások sok esetben helytelenül vannak besorolva a beszámolókban, minden évben felvetik az értékvesztés kérdését, amely további vagyonvesztést okoz a társaságoknak, valamint jelentős többlet finanszírozási terhet ró a rendszerre. A probléma akut, azonnali figyelmet és megoldást igényel!

Minden továbblépésnek erős gátját képezi ezen tartozáscsomag rendezetlensége! Alapvetőnek tartjuk, hogy az Önkormányzat és a Strigonium sürgősséggel állapodjanak meg az adósság megfizetésének módjáról, ütemezéséről. Ha ez megtörténik, ennek 114

figyelembe vételével végig kell gondolni a leányvállalatok és a Strigonium tőke helyzetét, a megfelelő intézkedések végrehajtásával. A 2014-es mérlegkészítés és audit során még lenne lehetőség ezen lépések megtételére, és ennek megfelelően zárni a cégeket! A következő táblázat összefoglalja az adósságrendezés, a tagi kölcsönök elszámolásának és a 2014-es év zárásának lehetséges hatásait, figyelembe véve a megmaradó és megszüntetésre kerülő leányvállalatok körét is. Nyomon követhető, hogy a konszolidált beszámoló készítésének hiánya mennyire befolyásolja a vállalkozások pénzügyi működésének és tőkehelyzetének megérthetőségét. Egyértelműen nem olvasható ki azonban a számokból, hogy az adósságrendezésnek mi lenne a tényleges hatása a vállalakozások tőkehelyzetére.

115

Strigonium Ingatlankezelő Kegyeleti G.Parkoló Zöld út E.Mahart E.Port Port Danube Turisztikai EHÍR ÉP E.Településf. E.Pont G.Piac G.Tours Összesen:

jegyzett saját tőke tőke 1 786 1 396 10 43 1 -2 1 0 135 134 5 31 83 20 3 140 1 -15 1 -128 15 -20 3 -4 3 2 1 -2 3 -44

Adósságrendezés várostőkeAdósságüzemeltetési és pótlási eddigi rendezés vállalkozási kötepótönkormányzatot cégeket érintő lezettség befizetés érintő része része 390 76 171 87 0 0 169,5 -95 4 3 -5 3 0 1 -1 0 0 84 -1 0 0 5 63 0 -9 3 0 1 18 0 -2 131 38 2 -72 35 0 -40 18 7 0 1 2 0 0 0 5 0 -2 47 13 -33 704

129

373,5

-90,5

Adósságrendezés megszűnő Valós cégeket érintő Nettó nettó része pozíció pozíció 95 353 258 75 -5 3 3 13 96 153 5 -6 1 0 -2 -4 -1 -71 1 -21 1 0 0 -2 -3 -36 -133 106

389

278

116

Szervezet, folyamatok

Rendszer szintű probléma látszik a működésben is: egyrészről túlzottan bürokratizált a Strigonium és leányvállalatainak működése, nehézkes a döntéshozatal, ugyanakkor nem működik jól a kontroll a cégek működése felett, sem az Önkormányzat és a Strigonium vonatkozásában. Eközben egyéni érdekek érvényesítésére is van lehetőség.

Az ingatlankezeléssel kapcsolatos tevékenységek és folyamatok átláthatatlanok, túlzottan szétaprózottak és több társaság érintett a folyamatban (Strigonium, Ingatlankezelő Kft, az Önkormányzat illetékes osztályai). A folyamat így átláthatatlan, nem állnak rendelkezésre egy helyen az információk, célszerűnek tartanánk az ingatlankezeléssel kapcsolatos tevékenységet egy „kézben” összefogni a jobb átláthatóság és ellenőrizhetőség végett.

Az Esztergomi önkormányzat gazdasági tevékenységei ellátására az intézményrendszerük mellett cégeket alapítottak, amelyek többségi vagy kisebbségi önkormányzati tulajdonban maradtak. A stratégiai terveikkel összhangban kiválasztották azon közhasznú és profitorientált tevékenységek körét, amelyeket hosszú távon folytatni kívánnak és a tevékenységek koordinálására létrehozták az önkormányzati tulajdonban lévő vagyonkezelő-holdingot, amely egyszemélyes tulajdonosa a vállalatoknak. A konszolidált beszámolók (amit a Strigonium sajnálatosan nem készít el) és az integrált üzleti tervezés mellett megjelenik az igény a vállalatcsoport szintű gazdálkodás költséghatékony megszervezésére. A gazdasági adminisztráció folyamatainak központosítása, közös beszerzés és informatika szervezet felállítása mellett a napi pénzügyi folyamatok összehangolása is szükségessé válik.

A vállalati stratégiaalkotási folyamat végterméke a tulajdonosi elvárásokat megfogalmazó stratégiai terv lenne, amelyet a középtávú üzleti terv alapján, a szervezet részegységeire lebontva az éves büdzsétervezés foglalhatja cselekvési tervvé.

117

A Strigonium és leányvállalatai üzleti tervezése sematikus, de az egységes szerkezet ellenére sem alkalmas a valós gazdasági folyamatok tervezésére és ellenőrzésére. A leányvállalatok üzleti terveit a holding nem összesíti, nem mutatja be egységesen a vállalatok feladat-ellátásának lehetséges bevételi és költség elemeit. A Strigonium valójában hozzáadott érték nélkül vesz részt a tervezési folyamatban, ennek következtében valós kontrollt sem tud gyakorolni a tulajdonában lévő vállalatok felett. Ezeknek a vállalatoknak az önkormányzat közvetlenül nem tulajdonosa, tehát irányítani, ellenőrizni és kontrollálni közvetlenül a leányvállalatokat nem képes. A leányvállalatok operatív irányítása annak függvénye, hogy a Strigonium vezetése milyen mértékben jelzi a problémákat és delegálja a korábban említett menedzsment feladatokat az önkormányzat döntéshozó szervezetének. A probléma ezzel a következő: a Strigonium menedzsmentje nem köteles az operatív ügyekben az önkormányzat megfelelő grémiumát tájékoztatni, így az információ hiányában nem tud időben megfelelő döntést hozni. Kérdéses a felelősség megállapíthatósága is. Egyszemélyi felelős nélkül rendkívül bonyolulttá válik a felelősségi körök és hatáskörök lehatárolása. A vagyongazdálkodás keretében az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal Esztergom önkormányzata nem tudott valódi tulajdonosként fellépni. Noha a Képviselőtestület széles jogkörrel rendelkezik az irányított szervezetek felett (vezetők kinevezése, stratégiai kérdések), mégis gyakorta hiányoznak a tulajdonosi jogok hatékony gyakorlásának mechanizmusai, elmarad a teljesítménycélok kitűzése és csak utólagos beszámoltatás történik.

Az önkormányzati működés további jellemzője, hogy szétaprózódnak a pénzügyi és tulajdonosi kontrollal kapcsolatos jogok és felelősségek. A gazdasági társaságok tulajdonosi felügyelete a képviselőtestületnél, illetve a bizottságoknál összpontosul, e szereplők azonban nem rendelkezhetnek elegendő idővel, információval és speciális ágazati szakismeretekkel a hatékony tulajdonosi kontroll gyakorlásához. A tulajdonosi kontroll gyakorlása ezáltal kimerül a tervcélok meghatározásában, a jellemzően formális beszámoltatásban, ám valós betekintést az egyes szervezetek gazdálkodásába nem enged. A hatékony tulajdonosi kontroll mechanizmusai nincsenek kialakítva. Az önkormányzat feladatkörébe utalt kötelező és vállalt feladatok ellátása és a finanszírozási struktúra miatt a bevételek és a kiadások nincsenek megfeleltetve egymásnak, ennek következtében a vállalatok alacsony likviditással, illetve 118

forráshiányos állapottal küzdenek. Ezt a helyzetet nehezíti tovább az adósságrendezés elmaradása is.

Az önkormányzati működés jellemzője, hogy jogászi-államigazgatási szemlélet dominál, a jogszerűség biztosítása nagyobb hangsúlyt kap, mint a hatékony feladatellátás. Ez a szemlélet biztosítja a szabályszerűséget, ám rugalmatlanná teszi az ügyfelek kiszolgálását, és nehezíti a költséghatékony működés érvényre jutását. A jogásziállamigazgatási szemlélettel, illetve az ahhoz kapcsolódó bürokratikus működéssel szorosan összefügg, hogy a Hivatal és a vállalatok együttműködései sok résztvevővel zajlanak, emiatt lassúak, és sok bennük a hibalehetőség. Az önkormányzat megrendeli a városüzemeltetési feladatokat a vállalatoktól, azonban limitált lehetőségekkel rendelkezik a végrehajtás kontrolljára.

A vagyon formája szempontjából föld, ingatlan, társasági vagyonról és egyéb vagyoni értékű jogokról beszélhetünk. Az elmúlt években a társasági vagyon területén több önkormányzat is jelentős változást ért el: csökkentették a társaságok üzemeltetésének költségeit az irányítás és a tevékenységek racionális szervezése révén, hatékony ellenőrzési rendszereket vezettek be a pontosabb tervezés és a költségek kontrollja érdekében, és így százmilliós nagyságrendű megtakarításokat realizáltak. Fontos megvizsgálni, miként lehetne az egyszeri megtakarításokon túlmutatóan elérni az önkormányzati vagyon jobb hasznosítását, és ezáltal javítani a közfeladatok ellátásának színvonalát.

A

legfontosabb

teendő

minden

esetben

egy

önkormányzati

vagyongazdálkodási stratégia kialakítása lenne. A mai gyakorlatban – és ez nem csak Esztergomi jelenség – a vagyonelemek egyedi, az önkormányzat pénzügyi és szakmai tervezéséhez szervesen nem kapcsolódó kezelése jellemző. Mindez jelentős hatékonyságvesztéssel jár, hiszen az egyes vagyonelemekről szóló döntéseknél az adott vagyontárgyat önmagában nézik, és nem az a szempont, hogy egy adott szakmai vagy

pénzügyi

cél

eléréséhez

milyen

eszközök

a

leghatékonyabbak.

A

vagyongazdálkodási stratégia ezzel szemben meghatározza, hogy az önkormányzati vagyonnak

milyen

célok,

közfeladatok

teljesülését

kell

szolgálnia

és

a

119

vagyongazdálkodás hogyan járuljon hozzá az önkormányzat hosszú távú pénzügyi céljainak teljesítéséhez. Ahhoz, hogy az önkormányzat jó döntéseket hozhasson a vagyon hasznosítása érdekében, először is tudnia kell, hogy mivel rendelkezik. A vagyonstratégiát követően a következő feladat tehát egy megfelelő nyilvántartási és információs rendszer kiépítése. Ennek egyik eleme a vagyonelemenkénti nyilvántartás fejlesztése (jelenleg jobbára a vagyonelem jogi kategóriája és alapadatai ismertek), másik eleme pedig a döntéshozatalt támogató vezetői információs rendszer. Az ingatlanok üzemeltetése a vagyonstratégia mellett az a terület, ahol jelentős tartalékok állnak még rendelkezésre. Triviális példa az energiagazdálkodás hatékonyabbá tétele, de az üzemeltetési költségek racionalizálásával, a szolgáltatókkal kötött szerződések felülvizsgálatával és a terület kihasználás javításával jelentős tartalékok szabadíthatók fel. A létesítmények, ingatlanok üzemeltetése területén akkor tud az önkormányzat jó döntést hozni, ha ismeri az üzemeltetéssel összefüggő költségeket, összehasonlításra alkalmas mutatószámok, normaköltségek, működő kontrolling rendszer alapján nyomon tudja követni a költségek alakulását és össze tudja ezeket hasonlítani a piaci árakkal. A költségek pontos ismeretében lehet dönteni például arról, hogy egy tevékenységet kiszerveznek, vagy inkább saját munkaerővel oldják meg. Ez már túlmutat az önkormányzati tulajdonú vállalatok működési modelljének átszervezésén, hiszen itt azt javasoljuk, hogy az önkormányzati feladatellátás modelljét az önkormányzati hivatal, az intézmények és a vállalatok egységében tekintsük, és ne az egyes kategóriákban törekedjünk legjobb (leghatékonyabb) megoldások elérésére. A társaságok irányításának átalakításával az Önkormányzatnak az a célja, hogy a jövőben erőteljesebben tudja érvényesíteni tulajdonosi érdekeit, hatékonyabbá tegye a társaságok működését, érvényre juttassa az eddig kihasználatlan, az együttes irányításból eredő hasznokat, csökkentse az önkormányzat működési célú támogatásainak nagyságát. A munka középpontjában azoknak a lehetséges előnyöknek a feltárása és konkretizálása áll, amelyeket az egységes irányítási rendszer megvalósítása esetén a város kiaknázhat, és amelyek összeegyeztethetők a megújult városvezetés stratégiai elképzeléseivel.

120

A jelenlegi pénzügyi helyzet csak úgy orvosolható, ha a működési folyamatokon pozitív irányú változtatásokat hajtunk végre. A feladatok ellátásának biztosítása mellett, úgy véljük, hogy a jelenlegi helyzetben jelentős javulást okozna, a hatékonysági tartalékok feltárása, amelyek rendre a párhuzamosságok kiküszöbölése, a közösen végezhető feladatok centralizálása, valamint a minimálisan szükséges leépítések végrehajtása. Emellett a városstratégiát egyértelművé kell tenni, és a gazdálkodó társaságokkal szembeni elvárásokat új alapokra kell helyezni. A társaságirányítás önkormányzati gyakorlatát megvizsgálva megállapítható, hogy nem alakult ki egységes rendszerű irányítás, a cégek valódi tulajdonosi kontroll nélkül, viszonylag nagy önállósággal működnek, mialatt az önkormányzati vállalatokat tulajdonló Strigonium és annak vezérigazgatója felelőssége és jogköre meglehetősen korlátozott. A vállalatok számára megfogalmazott, számszerűsített tulajdonosi elvárások, célkitűzések hiányoznak. A vállalatok készítenek ugyan üzleti terveket, amelyek egyszerűek, sematikusak, de nem a beszámoló (kontrolling jelentés) formátumában van elkészítve, tehát ne alkalmas a terv/tény összehasonlításra. A vállalatok számára így nem egyértelmű, milyen szerepet kell betölteniük: profitorientált vállalatként vagy önkormányzati közszolgáltatóként kell-e fellépniük. A vizsgált vállalatok esetében az egységes irányítás felé mutató lépések eddig nem történtek meg, és a vállalatokat a város méretéből és társadalmi-gazdasági helyzetéből adódóan nem tudják a méretgazdaságossági optimumon működni. A vállalatok gazdálkodási teljesítményben véleményünk szerint további jelentős hatékonyságnövelési lehetőség rejlik. A vállalatok jelenleg erőteljes tulajdonosi kontroll nélkül, egymástól elkülönülten működnek, nem használják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, kihasználatlan megtakarítási lehetőségek mutatkoznak ár és szolgáltatási színvonal tekintetében. A támogató területeket illetően megállapítható, hogy az alaptevékenységhez nem kapcsolódó műszaki szolgáltatások kiszervezése nem történt meg. A belső kapacitások közös használata nem jellemző. A vizsgálat célja azon kritikus pontok és területek rövid áttekintése, amelyek Esztergom Város érdekeltségi körében lévő gazdálkodó szervezetek és intézmények működését és együttműködését érintik. Azokat a pontokat gyűjtöttük össze, amelyeken véleményünk 121

szerint az Önkormányzatnak beavatkozási lehetősége van a hatékonyabb működés érdekében. A felvázolt helyzetkép jelenti a viszonyítási pontot javaslataink megfogalmazása, az irányítási struktúra újragondolására során. Javaslatot teszünk az egységes irányítás modelljére, amelyben az Önkormányzat továbbra is megtartja főbb tulajdonosi jogaihoz kötődő hatásköreit, de a vállalatokkal kapcsolatos irányítási, koordinációs és kontroll feladatokat más szervezeti keretek között valósítja meg. Az egységes irányítás eredményeként növekedni fog az önkormányzat tulajdonosi érdekérvényesítő képessége, és létrejön a vállalatok egységes szemléletű, stratégiai irányítása és kontrollja, amely a város célrendszeréhez illeszkedik. Ez a vállalatok operatív irányításának egyszemélyi felelősségét, és az intézményesített kontroll rendszerét feltételezi. A vállalat vezetője így felelősséggel tartozik az önkormányzati döntések végrehajtásáért, és elszámoltatható az operatív irányítás (cégvezetés) minőségéért. Összefoglalva tehát az egységes irányítási rendszerrel kapcsolatban kétféle előnycsoportot realizálhat a város vezetése. Egyrészt a vállalatok irányításának, működésének átláthatóbbá tételével a vállalatok hatékonyabb működtetése valósítható meg mind a tulajdonos, mind a vezető oldaláról. Másrészt a költséghatékonyság növelése és a pótlólagos források megteremtése. Másként megfogalmazva: az önkormányzati vállalatok egységes irányítása és gazdasági hatékonyságának racionalizálása egymást feltételezik, ezért az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok átszervezése során három nézőpontból javasoljuk tekinteni a lehetséges hatásokat, amelyek: 1. a működési hatékonyság és költséggazdaságosság 2. az egységes irányítási rendszer és a tulajdonosi kontroll érvényesítése és megerősítése 3. a szervezeti és jogi kérdések A három terület más-más szempontokat tekintve javasol megoldásokat, a tanácsadói feladat éppen ezeknek a javaslatoknak az összefoglalása és szintetizálása. A következőkben javaslatot teszünk a jelenleg alkalmazott irányítási rendszer átalakítására.

122

Az egységes irányítás lényegesen leegyszerűsíti az Önkormányzat feladatát: a testületeknek nem tucatnyi, hanem egy gazdasági társaságot kell közvetlenül kontrollálniuk, míg a szakmapolitikai elvárások hatékony közvetítésére továbbra is lehetőségük van. Az egységes irányítás a következőket jelenti a gyakorlatban: Az önkormányzati gazdasági társaságok (egy meghatározó részének) önkormányzati tulajdonosi részesedését egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság tulajdonolja, így az Önkormányzat már csak ezzel az egy vállalattal lesz közvetlen tulajdonosi kapcsolatban. Az Önkormányzat az egységes irányítást megvalósító társaság taggyűlésén keresztül érvényesíti tulajdonosi érdekeit. Az operatív irányítás az önkormányzati vállalat élére kinevezett egyszemélyi vezető feladata, aki meghatározott döntések esetében az önkormányzat kinevezett kapcsolattartójával egyeztet. Ilyen lehet a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, illetve az erre feljogosított bizottság vagy bizottsági elnök, akinek az Alapító Okiratban meghatározott és a közgyűlés által jóváhagyott feladatok és felelősségek alapján felelőssége és feladata az önkormányzat vállalkozási tevékenységének irányítása. Az egységes irányítás előnyei az Önkormányzat tehermentesítése és a tulajdonosi funkciók hatékony gyakorlása, valamint a pozitív pénzügyi hatások terén egyaránt mutatkoznak: egyszerűbb és átláthatóbb irányítási struktúra jön létre, amelyben az Önkormányzat közvetlenül már csak egy társasággal áll kapcsolatban. Ennek eredményeként világos elvárásokat fogalmazhat meg a társaság felé, ám a divíziókra történő lebontást már a társaság feladatkörébe delegálja. Egységes tervezési és beszámolási rendszert működtet, így a valós gazdasági teljesítmények átláthatóvá és összevethetővé válnak. Ez a tulajdonos számára megbízható alapot szolgáltat stratégiai döntéseinek előkészítéséhez. A városüzemeltetési vállalat esetében a különböző tevékenységi területek, azaz a jelenlegi társaságok, egyetlen gazdasági társaságba kerülnek, tehát korábbi jogi önállóságuk megszűnik. Ez a vállalat kialakítható, ha az egyesítésbe bevonni kívánt minden vállalatban az Önkormányzatnak 100 %-os tulajdonrésze van. Az egységes vállalat esetében egyszerűbb az erőforrás átcsoportosítás a divíziók között, nem kell minden esetben jogi korlátokkal és kötelezettségekkel számolni. Hatékonyabb lehet az irányítási struktúra, a divízióknak nincsen saját igazgatóságuk, felügyelő bizottságuk, így a döntési folyamatok a társaságon belül rövid átfutási idővel bírnak. Olcsóbb lehet a 123

működés, a társaságirányítás személyi költségei ugyanis csökkenthetők (például csak egy felügyelő bizottságot kell működtetni). A divíziók vezetését szakmai alapon lehet kiválasztani és átláthatóvá, valamint számon kérhetővé tételéhez beszámoltatásirendszer kiépítésére van szükség. A korábban a Strigonium által ellátott központi gazdaságadminisztráció, az új vállalatban is megmarad, de így már csak egy vállalkozás számára kell ellátni ezeket a feladatokat.

124

4.2

A Strigoniummal kapcsolatos kockázatok bemutatása

A kockázat jellege

A kockázat besorolása

Az adósságrendezés elmaradása, követelések/kötelezettségek rendezetlensége, mértékének folyamatos emelkedése, többlet kamatterhek keletkezése A saját tőke helyzet rendezése a Strigoniumnál és a leányvállalatoknál, tartós tőkevesztések esetén a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelő intézkedések meghozatala A beszámolóban a követelések/kötelezettségek, pénzügyi instrumentumok besorolása nem megfelelő, nem mutat valós képet Nem követhető a beszámolókból transzparens módon, hogy a korábbi pótbefizetéseknek (lekötött tartalékok) mi a sorsa, az egyes döntések hogyan kerültek megalapozásra A végelszámolás, felszámolás alatt lévő cégekről nincs információ (felszámoló visszajelzése a várható megtérülésről), milyen veszteségek várhatók A részesedésként kimutatott, de törölt/felfüggesztett társaságok esetén milyen jogi és pénzügyi kötelezettségekkel kell számolni, milyen értékvesztésekkel Az üzleti/cégérték a részesedések vagyoni helyzete, az adott kölcsönök kapcsán nem korrigált, nyilvántartás az eredeti értéken van, az egyes tranzakciók nincsenek konzekvensen végigkövetve a beszámolóban A kiegészítő mellékletek nem tartalmazzák azokat az információkat, melyek a beszámoló megítéléséhez szükségesek lennének, így a beszámoló nem tükrözi a teljes valós képet, lényeges információkat nem fed fel a Tulajdonos felé Jelentős bizonytalanság a „going concern”, a vállalkozás folytatásának elve a Strigonium és leányvállalatai kapcsán 125

4.3

Javaslatok

Az átvilágítás alapján az alábbiakban összefoglaljuk javaslatainkat, melyeket két csoportra bontva ismertetünk: 

A jelenlegi, a jelentésben bemutatott helyzetek kezelése érdekében javasolt intézkedések, lépések, valamint



Javaslataink a vállalatcsoport működésnek hatékonnyá tétele érdekében.

A Társaság és leányvállalatai tőkehelyzetének rendezése szükséges, végre kell hajtani a jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket azoknál a társaságoknál, ahol fennáll a tartós tőkevesztés. Azoknál a társaságoknál, ahol a jegyezett tőke magasabb, mint 3 M Ft, lehetőség van a jegyzett tőke leszállítására, olyan mértékben, hogy a tőkevesztés kompenzálható legyen. Az adósságrendezés problémája is akut, ezért szükségesnek tartjuk az adósságrendezés végrehajtását az Önkormányzat és a Strigonium, valamint a leányvállalatok és az Önkormányzat között. Az adósságrendezést célszerűen össze kell kapcsolni a tőkehelyzetek rendezésével, hiszen a Strigonium és a leányvállalatok tényleges tőkehelyzetét az adósságrendezés végrehajtásával lehet majd megállapítani, A jelentésben részletesen kifejtett kalkuláció alapján a tényleges tőkevesztés valószínűsíthetően meghaladja a 704 M Ft-os tőkehiányt. A 2014-es beszámoló összeállításakor a fentieket már figyelembe kell venni, vagyis tekintetbe kell venni az adósságrendezés várható hatását, de ugyanakkor felhívjuk a figyelmet az alábbi tételek elszámolásának/rendezésének szükségességére a mérlegkészítés során: 

azon tételek esetében, amelyek nem kerülnek rendezésre, a szükséges értékvesztések elszámolása,

126



az üzleti, vagy cégérték korrekciója az adott részesedés tőkehelyzete, vagy a kapcsolódó tagi kölcsön rendezettségének függvényében,



az egyes követelések és kötelezettségek rövid, illetve hosszú lejáratra való besorolása,



a kiegészítő mellékletek valós tartalommal, az Önkormányzat, mint tulajdonos számára lényeges információkkal való feltöltése, többek között az átsorolások, átminősítések, értékvesztések és az egyszeri, a szokásostól eltérő tranzakciók bemutatása vonatkozásában.

A Strigoniumnak és az érintett leányvállalatoknak a 2014-es beszámolók zárását követően határozatot kell hozniuk az intézkedési tervről, hogy hogyan kívánják a tőkehelyzetet rendezni, hogyan kívánnak a jogszabályokban foglalt kötelezettségeiknek eleget tenni. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat a jövőre vonatkozóan rendeletben szabályozza a mérlegkészítés választott időpontját, valamint a beszámoló készítés menetrendjét a Strigonium vonatkozásában. Ehhez kapcsolódóan kialakítható lesz a választott könyvvizsgálóval is az együttműködés rendje. Javasoljuk továbbá, hogy az Önkormányzat fontolja meg a konszolidált beszámoló készítésének szükségességét a Strigonium csoport vonatkozásában. Véleményünk szerint az Önkormányzat, mint végső tulajdonos, lényegesen jobb, áttekintőbb információhoz juthat a jövőben, ha elkészül a cégcsoport konszolidált beszámolója is. A Strigonium és leányvállalati további működésére tett javaslatunk kapcsán az alábbi, az Önkormányzat, mint végső tulajdonos szemszögéből lényeges elvekből/szempontokból indultunk ki: 

Azon tevékenységek, melyek stratégiailag fontosak az Önkormányzat számára és ezen belül azon tevékenységek, melyek jövedelmet termelnek, vagy a város fejlesztéséhez köthetők, vagyis piaci alapon is eredményesen működtethetők, illetve azon tevékenységek, melyek az önkormányzati feladat ellátásában játszanak szerepet, 127



Az egyes társaságok tőkehelyzete (tőkepótlási kötelezettség fennáll-e),



Az egyes társaságok pénzügyi helyzete az adósságrendezésben (nettó pozíciója)



Az egyes társaságok piaci pozíciója,



Egyéb, elsősorban jogi szempontok (felszámolás, adószám felfüggesztés, stb.).

Az alábbi táblázatban összefoglalva bemutatjuk a Strigonium és leányvállalatai helyzetét a fenti szempontok alapján csoportosítva:

128

társaság megnevezése Strigonium

tőkepótlás 390

nettó AR követelési pozíció jogi helyzet 258

üzemi eredmény veszteség

adó eredmény veszteség

tőkehelyzet rendezendő

Ingatlankezelő Kegyeleti G.Parkoló Zöld út

OK rendezendő rendezendő rendezendő

0 4 3 0

75 -5 3 96

pozitív pozitív pozitív változó

pozitív pozitív pozitív változó

E.Mahart E.Port Port Danube

OK rendezendő OK

0 63 0

5 -6 1

pozitív törölt adószám változó pozitív

pozitív veszteség pozitív

Turisztikai EHÍR ÉP E.Településf. E.Pont G.Piac G.Tours Összesen:

rendezendő rendezendő rendezendő rendezendő rendezendő rendezendő rendezendő

18 131 35 7 2 5 47 704

-4 -71 -21 1 0 -2 -36 294

veszteség törölt adószám veszteség veszteség "va" na. veszteség veszteség veszteség

veszteség veszteség veszteség na. veszteség veszteség veszteség

Jelmagyarázat: adatok millió forintban! Sárga háttér: stratégiailag fontos, önkormányzati feladat Világos sárga háttér: stratégiailag fontos, piaci tevékenység Zöld háttér: nem felel meg a vállalkozás folytatása elvnek

129

utáni

A tőkehelyzet tekintetében látható, hogy mely társaságok esetében szükséges a tőkehelyzet intézkedéssel történő rendezése (mindössze három cég esetében nem igényel intézkedést a tőkehelyzet!), a dőlt betűs szedés azt jelenti, hogy a saját tőke 2013. december 31-én negatív volt. A második oszlop szemlélteti, hogy mekkora összegű tőkepótlásra lenne szükség az egyes társaságoknál. A harmadik oszlopban az ún nettó követelési pozíciót tűntettük fel társaságonként, ezt az összeget a jelentés készítése során, az átadott információkból (a felhőben elhelyezett adósságtábla) kalkuláltuk, az összegeket tájékoztató jelleggel kell kezelni, mert a mérlegkészítés során még. változhatnak a számok. A jogi helyzet oszlopban tűntettük fel, ahol végelszámolás van folyamatban, vagy adószám felfüggesztés történt. Végül az egyes társaságok elmúlt időszakbeli eredménytermelő képességét foglaltuk össze, a táblából látható, hogy mely társaságok működése eredményes az alap üzleti tevékenység szintjén (pozitív üzleti eredmény), illetve az adózott eredmény szintjén. A tevékenységek továbbfolytatása, valamint stratégiai besorolása szempontjából elsődleges kritériumnak tekintjük, hogy az adott üzletit tevékenység üzemi eredmény szinten nyereséges legyen. A fenti szempontrendszer alapján – amint a táblázat háttérszínezése is jelzi – három csoportra javasoljuk bontani a társaságokat: 

az első, sárga színnel jelölt csoportba az önkormányzati feladatokat ellátó, a tevékenységükkel az önkormányzathoz kapcsolódó cégek találhatók, az ő tevékenységüket stratégiai fontosságúnak ítéljük, ezért a tevékenységek hosszú távon fenntartásra javasoltak. Ugyanakkor formailag a 4 céget valószínűleg nem érdemes fenntartani, három cég tőkeszerkezete rendezést is igényel. Ezen csoport esetében javasolható egy összeolvadási/beolvadási folyamat a cégek összevonására, valamint mérlegelendő, hogy visszakerüljenek önkormányzati tulajdonba. Feltétlenül szükséges azonban a döntés előtt ezen lépéseket jogi, adózási és számviteli szempontból részletesen elemezni, figyelembe véve az adósság és tőkerendezés hatásait is. (NAV konzultáció). 130



a második csoport által végzett tevékenységek szintén stratégiai fontosságúak, üzleti szempontból eredményesek, ezért szintén javasoljuk a hosszú távú fenntartásukat. Az Esztergom Port helyzete jogi rendezést igényel az adószám felfüggesztés tekintetében, és a tőkehelyzet rendbetétele is intézkedést igényel. (érdemes megtartani a céget, tevékenység átvitele)



A harmadik csoport esetében kivétel nélkül rendezendő tőkehelyzetű cégeket látunk, egyikük végelszámolás alatt van, törölt adószám is van, és a cégek vagy nem végeznek valódi tevékenységet, vagy évek óta veszteségesek. Ezen csoport esetében azt kell mérlegelni – jogi és adózási szempontok figyelembe vételével -, hogyan lehet a legkisebb ráfordítás árán befejezni ezen cégek működését és kivezetni őket a rendszerből, milyen költsége és időigénye van ennek a folyamatnak, vannak-e a folyamatnak kockázatai az Önkormányzat számára.

A Strigonium kapcsán ugyanakkor szükséges a tőkehelyzet rendezése, ennek célszerű módja a törzstőke csökkentése, ezáltal, illetve a nettó követelési pozíció rendezésével a rendszerbe kerülő pénz révén megkezdhetők a lépések a leányvállalatoknál is. Ezután létrejöhet(nek) szétválással, illetve kiválással a tervezett önkormányzati tulajdonban maradó vállalat(ok). A Társaság átalakulásáról a Társaság legfőbb szerve 2-szer dönt. Az első döntés magáról az átalakulás elhatározásáról szól, amikor is felmérik, hogy a –jelen esetbenszétválásban/kiválásban mely társaságok érintettek, milyen időpontra készüljenek el az átalakulás cégbírósági bejegyzéséhez szükséges pénzügyi kimutatások, illetve kijelölik ezen kimutatások hitelesítését szolgáló független könyvvizsgálót. (A könyvvizsgáló nem lehet az, aki 2 éven belül bármely oknál fogva, bármilyen jelentést adott ki az átalakulásban érintett társaságokra.) A második döntés már magáról az átalakulásról dönt. Azaz:  

elfogadja a szétválási/kiválási tervet elfogadja az átalakulás pénzügyi kimutatásait, melyet előzőleg a független könyvvizsgáló hitelesített

131



előző ponthoz: figyelembe veszi és megérti a jogutód társaságok saját tőke/jegyzett tőke arányainak szükséges tartását, illetve, hogy egyik tőkeelem sem lehet negatív az érintett társaságoknál.

Amennyiben érintett munkavállalói létszám miatt kötelező a szétválási/kiválási terv, úgy figyelembe kell venni, hogy a 2. döntés nem történhet meg a munkavállalók 60 napos előzetes értesítése hiányában. Amennyiben a legfőbb szerv elfogadta és ezzel együtt elhatározta az átalakulást, úgy a döntést követő 8 napon belül közzétételi kötelezettsége van. Akár netes felületen (már amennyiben a Társaság alapító okirata/társasági szerződése ezt lehetővé teszi), akár cégközlönyben egymást követő két lapszámban szükséges a megjelentetés. A 2. döntést követő 60 napon belül szükséges a cégbírósághoz az átalakulás kérelmének beadása, fenti összes követelmény teljesülésével. Amennyiben ez nem történik meg, úgy az átalakulás elhatározása semmis. Azaz, lehetőség van arra, hogy a 60 napon belül tudomásra jutó ügyek –amennyiben nagyságrendileg befolyásolják az átalakulást- ne akadályozzák a cégjogi folyamatot. Vagyonmérleg-tervezet, vagyonleltár-tervezet: Az átalakulást kezdeményező társaság és az abban részt vevő társaságok vagy az éves beszámolójukat (együttesen!) vagy évközi közbenső beszámolót vehetnek alapul, mint az átalakulást megalapozó pénzügyi kimutatás. Mindkettővel szemben követelmény, hogy a társaságok választott könyvvizsgálója által hitelesített, legfőbb szerv által elfogadott beszámolók legyenek. Az éves beszámoló felhasználása nagyon kedvező, amennyiben semelyik érintett társaságnál nincs eszköz/forrás átértékelés, úgy a beszámolókat – értelemszerűen változatlan formában- 6 hónapig használni lehet. Gyakorlatilag így a 2. döntés akár június 30-án is történhet. 132

Az évközi beszámolók használatakor ugyanazon körülmények, melyek az éves beszámolóval szemben fennállnak, érvényesek. Azonban, ez esetben a 2. döntés a beszámoló fordulónapjától számított 3 hónapon belül meg kell történjen. Ez nem a beszámoló elfogadását, hanem azt az időpontot mutatja, amire vonatkozólag az eszközöket és forrásokat összesíttették, értékelték, elfogadták. Tehát egy időpontra vonatkozó vagyoni állapot. Amennyiben az éves beszámolót vennék alapul, de átértékeléssel, úgy meghatározó, hogy a 3 hónapon belül kell a 2. döntésnek megtörténnie. Az is figyelemre méltó körülmény, hogy átértékelési igény esetén az összes eszközt és összes kötelezettséget értékelni kell. (Tehát, nincs olyan, hogy kiemelünk 1 eszközt, és felértékeljük) Cégbírósági bejegyzés utáni feladatok: A bejegyzés dátumát kérvényezni lehet. A társaságoknak a bejegyzés időpontjára záró beszámolót és minden adóra adóbevallást kell tennie. A záró beszámolókat a társaságok könyvvizsgálói hitelesítik, a legfőbb szerv elfogadja, majd ezek alapján elkészülnek a végleges vagyonmérlegek és vagyonleltárak, melyeket a független könyvvizsgáló hitelesít és a legfőbb szerv kötelezően elfogad, majd benyújtja a cégbírósághoz (közzéteszi). Minderre a bejegyzéstől számított 120 nap áll rendelkezésre. Jogi-számviteli feladatok összehangolása, feladatleosztás: Az első döntés határozati javaslata, a második döntés határozati javaslata, a szétválási/kiválási szerződés-tervezet, ill. szerződés elkészítése, a közzétételek és a cégbíróságnál

való

eljárás

jogi

természetű

feladatok,

melyeknek

szoros

együttműködésben kell KÖVETNIÜK a számviteli folyamatokat.

133

A számvitelt és könyvvizsgálatot érintő részek:    



pénzügyi kimutatások összeállítása javaslat a saját tőke elemeinek rendezésére jogi procedúra/elhatározások/szerződés-tervezetek/szerződések lekövetése az érintett beszámolókban átalakulás időszakában (értsd: a cégbírósági bejegyzési eljárás kezdeményezésére LEADOTT pénzügyi kimutatások fordulónapja, azaz amely időpontra a vagyoni állapotot megállapították, és a tényleges bejegyzés közti időszak) bármely gazdasági esemény, mely vagyonvesztést eredményez és kétségessé teszi a pozitív tőkeelemeket, azonnali jelzése a legfőbb szerv felé könyvvizsgálat maximális támogatása

134

5 A Városüzemeltetési Non-profit Kft A létrehozásra javasolt új közszolgáltató vállalat tevékenységét és a feladatok ellátásának erőforrás-igényét megtervezni figyelembe véve a szűkös finanszírozási forrásokat nehéz feladat. A következőkben bemutatjuk Esztergom városának bizonyos kötelező és önként vállalt városüzemeltetési feladatainak strukturált elvégzésére a Strigonium és több leányvállalata összeolvadásával és azt követő szétválással létrehozott Esztergomi Városüzemeltetési Non-profit Kft működési modelljét. A jelenlegi rendszerben a város megrendeli a tevékenységeket és ellenőrzi az elvégzett munkát, azonban a közszolgáltatási tevékenységek minőségi és mennyiségi paramétereinek tervezése nem történik, az elvégzett feladatok nem illeszkednek a városüzemeltetési stratégiába, azok ad-hoc jelleggel kerülnek ellátásra. A bemutatás során külön hivatkozunk arra, hogy a feladatellátás jelenleg melyik leányvállalatnál van. Strukturálásunk során négy feladattagolási szintet alkalmaztunk: a főfolyamatok, a részfolyamatok, a tevékenységek és a műveletek szintjét. A lebontás lényege, hogy a városüzemeltetési feladatok ellátásának folyamatait olyan mértékben le tudjuk bontani, hogy azok felelősökhöz rendelhetők legyenek, illetve a hozzájuk kapcsolódó szükséges erőforrásokat és rendszeres felmerülő humán erőforrás költségeket hozzájuk tudjuk kapcsolni. A műveleti szintű lebontás alapján lehetséges a városüzemeltetési feladatok új, bottom-up irányú újrastrukturálása is. Így új, gazdaságosabban vagy eredményesebben végezhető feladatcsoportok alkothatóak, például a műveleteket ellátásukhoz szükséges erőforrások alapján történő csoportosításával.

135

5.1

Zöldfelületek kezelése 5.1.1

Főfolyamatok

A zöldfelület-kezelés során két főfolyamatot különböztettünk meg. Úgy osztottuk fel a teendőket, hogy azok helyszíni munkák-e vagy nem. A két főfolyamat: Helyszíni munkák és Technikai/támogató munkák. Előbbi jellemzően fizikai munka, mely kiszállást igényel a város valamely pontjára, míg utóbbi inkább karbantartási, illetve szellemi feladatokat foglal magába.

5.1.2

Helyszíni munkák

Definíció alapján helyszíni munka minden, amit a cég Esztergom közterületein végez el. A zöldfelületek kezelése során számos olyan helyszín szóba jön, ahol valamilyen növény található. Ezek gondozása, tisztítása, rendbetétele, vágása mind önkormányzati feladat. A ZÖLD-ÚT Esztergom Kft. növényzet-kezelési munkálatokon kívül fel van jogosítva arra, hogy a városban az utakat megbontsa, azokon illetve az azok alatti földben munkálatokat végezzen (kátyúzás, csőcsere). A helyszíni munkákat úgy osztottuk tovább részfolyamatokra, hogy a munkavégzés helyileg hol történik. Az így azonosított részfolyamatok: parkfenntartás, fasorfenntartás, eseti jellegű zöldterületi munkák, egyéb zöldterületi munkák, útkarbantartás (az egyes részfolyamatok leírását lásd később). Meg kell jegyezni, hogy ezek közül a ZÖLD-ÚT jelenleg csak a fasorfenntartási illetve útkarbantartási munkákat látja el, a többi feladatot más cégek kivitelezik, illetve vannak olyan részfolyamatok is, melyek nem jelentősek Esztergom városában.

136

Fasorfenntartás

Fasorfenntartás alatt azokat a munkálatokat értjük, melyeket fákon végeznek el esztétikai vagy biztonsági okokból. Amennyiben a fákat elhanyagolják, könnyen balesetveszélyessé válhatnak, ágak törhetnek le, melyek zavarják az utcán lévő embereket. A fasorokkal kapcsolatos munkákat teljes egészében a ZÖLD-ÚT végzi. Ezek jellemzően sok eszközt (darut, szerszámokat, fűrészt, járművet) igénylő feladatok. Egyes munkálatok a fák egészségének megőrzéséért történnek, más munkákat a fák növekedésének kontrollálására végeznek el. Az azonosított tevékenységek: lombritkítás, gallyazás, koronaalakító metszés, ifjítás, kivágás, balesetveszély-elhárítás. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be és bontjuk fel műveletekre. Lombritkítás: azt értjük alatta, amikor a fák lombkoronájából levágnak néhány ágat, de magát a fát meghagyják. Erre például azért kerülhet sor, mert az ágak túlnőttek, vagy elöregedtek. Lombritkítás során először előkészítik a szükséges felszerelést, melyek között ott találjuk a fűrészeket, darus kocsit és kéziszerszámokat. Ezek után a felpakolt felszerelést és a munkásokat kiszállítják a helyszínre, majd következik az ágak levágása. A munka után az összegyűlt faágakat és leveleket össze kell gyűjteni elszállításra. Gallyazás: hasonló a lombritkításhoz, azzal a különbséggel, hogy kifejezetten a felesleges gallyakat törik le. A műveletek is megegyeznek, csak más szerszámokra van szükség. Koronaalakító metszés: a fák lombjának igazítása, főleg esztétikai okokból. Hasonló műveletekkel, mint az előzőek. Ifjítás: a faágak erős csonkolásával új hajtásokat hoznak létre az elöregedő fákon, ezzel megifjítva azokat. Így elodázható a kivágás. Hasonló műveletekkel zajlik, mint az előző tevékenységek.

137

Kivágás: amikor egy fát már nem lehet megmenteni, vagy területrendezés során nem kívánatossá válik, ki kell vágni. Gondos előkészületeket igényel, hiszen ebben az esetben a kidőlő fa miatt nagy a baleset veszélye és az elszállítandó hulladék. A láncfűrészt, szerszámokat előkészítik, felrakják a teherautóra. Ez után kihajtanak a fához és biztosítják, hogy a fa dőléskor jó helyre essen. A fa törzsének elfűrészelése és a fa kidőlése után a teljes fát felpakolják és elszállítják. Balesetveszély-elhárítás: a járókelőkre veszélyes fákat biztosítani kell (kivágással, ágak letörésével). Ehhez lakossági bejelentéseket kell fogadni, feldolgozni, majd sürgősségi jelleggel felvonulni a helyszínre és biztosítani a veszély forrását.

5.1.3

Útkarbantartás

Útkarbantartás alatt az Esztergom város aszfaltozott területein elvégzett munkálatokat értjük. A ZÖLD-ÚT rendeletben kapott felhatalmazást arra, hogy Esztergomban felbontsa és helyrehozza az utakat, tevékenységeik jelentős részét ez adja. A lakott területeken fontos, hogy az utak megfelelő minőségűek legyenek, hogy az állampolgárok zavartalanul közlekedhessenek. Fontos továbbá, hogy az utak alatt húzódó víz- és gázcsövek épek legyenek, a közjavak folyamatos biztosítása érdekében. Ezért is a ZÖLD-ÚT a felelős. Az útkarbantartási munkákhoz sorolható tevékenységek: kátyúzás, útbontás, síkosságmentesítés (utóbbit azonban más cég végzi). Kátyúzás: az esztergomi utak hibáinak kijavítását értjük alatta. Az utakon lévő kátyúkat először is feltérképezik egy dolgozó segítségével, aki az utakon járva „digitálisan térképet” készít fotózással együtt. Az így bejelentett helyszínekre a munkások felszereléssel együtt kivonulnak, és elegyengetik a hibákat. Útbontás: az utak alatt húzódó víz- és gázcsövek javítása érdekében van rá szükség. Először is az utak alatt húzódó csövek pozícióját határozzák meg, majd a helyszín biztosítása után feltörik az útburkolatot, ásnak és elvégzik a szükséges feladatokat. Ezután helyreállítják az utat.

138

Síkosság-mentesítés: ezt a feladatot jelenleg nem a holding végzi, de együtt tárgyaljuk a többi útkarbantartási munkával. Az aszfalt-felületek csúszásának megelőzését értjük alatta. Ehhez sót vagy vegyszereket kell biztosítani, majd a helyszín bejárásával az utakat, járdát beszórni a csúszásgátló anyaggal.

5.1.4

Eszközpark-kezelés

A ZÖLD-ÚT birtokában van járműveknek és szerszámnak, melyek a munkavégzéshez elengedhetetlenek. Ezek között találunk: teherautókat, darus kocsikat, traktort, fűnyírókat, úthengert, árokásókat, kisbuszt, kukásautót, láncfűrészeket és számtalan kéziszerszámot. Az eszközpark-kezelés alatt az ezek megőrzésére irányuló tevékenységeket értjük. Az eszközparkot folyamatosan felügyelni kell. Az általunk idesorolt tevékenységek: tárolás és karbantartás. Tárolás: a rendelkezésre álló eszközöknek helyet és felügyeletet biztosítunk. Szükség van a helyszín bérlésére, a tároló szekrények, műhely, garázs üzemeltetésére, az esetleges vegyszerek szakszerű elhelyezésére, és az őrzésre. Karbantartás: az eszközök állapotára ügyelünk, azok élettartamát megpróbáljuk kitolni. Ide sorolható a tervszerű ellenőrzés, az eseti meghibásodások javítása, és selejtezés (amikor már nem lehet megmenteni az eszközt).

5.1.5

Technikai/támogató munkák

Technikai és támogató munkák azok, melyek ahhoz kellenek, hogy a helyszíni kivonulás és munkavégzés zavartalanul működjön. Szükség van az eszközök (szerszámok, járművek) tárolására, átadására, a munkavégzés irányítására, és természetesen szükség van adminisztrációs feladatok ellátására is. Ezek nélkül a helyszíni munkák nem lennének hatékonyak, vagy létre sem jöhetnének.

139

A technikai munkákon belül a következő részfolyamatokat határoztuk meg: eszközpark-kezelés, logisztika, munkaszervezés, adminisztráció. Logisztika

Logisztikai feladatok alatt azokat a munkákat értjük, melyek szükségesek ahhoz, hogy minden eszköz a megfelelő helyen és a megfelelő időben rendelkezésre álljon. A fontosabb idesorolt tevékenység a szállítás, hiszen az embereket és szerszámokat folyamatosan a munkavégzés helyszínére kell vinni. Ez elsősorban sofőrök feladata, akik a szállító járműveket vezetik. Megkülönböztetünk hulladék-felrakodást, hulladékelszállítást, és egyéb szállítást. Beszélhetünk még eszközbeszerzésről is, melynek során a régi, tönkrement eszközöket cserélik le újakra, ám e tevékenység jelenleg kevésbé fontos a cég számára, mert minden jármű és szerszám a rendelkezésükre áll, azok gyakran kihasználatlanul állnak a tárolás helyén. Eszközbeszerzés során először is meg kell határozni a cserére szoruló eszközöket, majd kapcsolatba kell lépni az új eszközök beszállítóival, majd árajánlatot kérni, végül dönteni és vásárolni. Munkaszervezés

A szervezetben elvégzendő munkák menedzselését értjük alatta. Mint minden szervezetben, itt is szükség van vezetési feladatok ellátására. Ügyelni kell arra, hogy az elvégzendő munkához megfelelő munkaerő áll rendelkezésre, és hogy a munkát jól végzik el. Mivel jelenleg a ZÖLD-ÚT csak nagyon kevés alkalmazottat foglalkoztat, ezen a tevékenységen nincs hangsúly. Munkaszervezésen belül az alábbi tevékenységeket különböztettük meg: munkaerő foglalkoztatása, munka-irányítás, ellenőrzés. Munkaerő foglalkoztatása: az elvégzendő munkához szükséges munkások kiválasztását, esetleges betanítását jelenti. Jelenleg a ZÖLD-ÚT kevés alkalmazottat foglalkoztat, így ezek a feladatok nem jelentősek. Előfordul viszont segédmunkások, illetve alvállalkozók igénybe vétele.

140

Munka-irányítás: az elvégzendő munkák kijelölését, és azok alkalmazottaknak való delegálását jelenti. (A vezető megmondja, hogy mi a feladat.) Ellenőrzés: a munkások és az elvégzett munka ellenőrzését értjük alatta. Kell hozzá egy megbízott ellenőr, aki személyesen felügyeli a helyszínt, és jelenti az esetleges hibákat. Mivel jelenleg nincs sok munkás, ezért ennek a feladatnak nincs nagy jelentősége.

141

Adminisztráció

A kötelező és nem kötelező papírmunka elvégzését értjük alatta. Az adminisztráció segít átláthatóvá tenni a cég feladatait, valamint adatot szolgáltat az állam felé (például a kötelező könyveléssel, bevallásokkal). Az adminisztrációs munkákat három tevékenységre osztottuk: nyilvántartások vezetése, műveleti területek kijelölése, kapcsolattartás. Nyilvántartások: ez alatt egyrészt értjük a kötelező számviteli feladatok elvégzését, mint a könyvvezetés, másrészt az üzletmenethez kapcsolódó egyéb nyilvántartásokat, mint az üzleti partnerek adatai, vagy az esztergomi műveleti területek nyilvántartásai. Műveleti területek kijelölése: a nyilvántartásra építő feladat, melynek során kijelölik a munkavégzés pontos helyét. Kapcsolattartás: a cégen kívüli kapcsolattartást értjük alatta, ilyen például a megrendelések fogadása.

5.1.6

További részfolyamatok

Innentől kezdve azokat a részfolyamatokat írjuk le, amelyek az általános városüzemeltetési gyakorlat alapján a zöldfelület-kezelés körébe tartoznak, de Esztergomban nem az arra szakosodott cég (ZÖLD-ÚT) végzi el őket. Parkfenntartás

Esztergom város parkjainak kezelését értjük alatta. A parkokban rengeteg féle növény található és ezek karbantartásához különböző munkákat kell elvégezni. Kaszálás: alapvető fizikai tevékenység az aljnövényzet túlnövésének megakadályozására. Először a szükséges szerszámokat (kaszákat) kell biztosítani, majd a munkásokat és az eszközöket ki kell szállítani a kaszálandó területre. Ezután el kell végezni magát a kaszálást, és a lekaszált hulladékot összegyűjtve elszállítani. 142

Fűnyírás: hasonló a kaszáláshoz, de jellemzően motoros szerszámokkal végzik, és kifejezetten a fű túlnövésének megakadályozására történik. A műveletek sora is megegyezik. Sövény- és cserjemetszés: a parkokban található sövények metszése a növények egészsége vagy esztétikai okok miatt. Az előző tevékenységekhez hasonlóan a szerszámok kiválasztásával kezdődik, majd a kiszállás után a metszés következik, és a hulladék összegyűjtése. Cserjealj-gondozás: a cserjék alatti föld ápolása. A szerszámok kiválasztása után a földet kapálják, és tisztítják. Kavicságy-gondozás: a kavicságyak tisztítása és gyomoktól történő megszabadítása. A műveletek sora hasonló a cserjealj-gondozáshoz, de ebben az esetben sor kerülhet vegyszeres gyomirtásra, illetve ún. sarabolásra (a talaj felső 3 centiméterének kapálása) is. Tavaszi pázsit-takarítás: Kiszállásból és hulladékszedésből álló takarítás, mely tavasszal esedékes. Virágágyás-gyomlálás: a parkokban lévő (dísz)virágok gondozását, gyomlálását jelenti. Az eszközök biztosításából, kiszállásból, kapálásból, gyomok eltüntetéséből, hulladékszedésből áll.

143

5.1.7

Egyéb zöldterület-fenntartás

Különböző kisebb jelentőségű, zöldterülettel rendelkező helyszínek karbantartása tartozik ide. Kutyafuttatók: a kutyafuttatókban a szemetes kukákat kell cserélni, illetve takarítani kell a földet. Játszóterek: itt is a földet kell takarítani, cserélni a szemetes kukákat, illetve a játékokat is karban kell tartani. Erdőgazdálkodás: amennyiben a városhoz tartozik erdő is, ott is vannak feladatok – fanevelés, fakitermelés. Városgazdálkodás: Egyéb közterületi feladatok, karbantartási munkálatok elvégzése tartozik ide. A köztéri órákat, padokat, kerítéseket, közkifolyókat (például kutak) kell karbantartani.

5.1.8

Eseti jellegű munkák

Ezeket a feladatokat is zöldterületek kapcsán szokták elvégezni, de csak ritkán, eseti jelleggel. Területrendezés: a területrendezés során földrajzi területek, vagy létesítmények elhelyezkedését, kiterjedését, egymáshoz való kapcsolatát határozzák meg. Először a terület erőforrásait tárják fel, majd számításokat, előrejelzéseket készítenek a hasznosítással kapcsolatban, utána fejlesztési terveket készítenek, végül jöhet a kivitelezés. Zöldterület-felújítás: hasonló, mint a területrendezés. Először ki kell jelölni a felújítandó területeket, majd el kell végezni a felújítást.

144

Öntözőrendszer-telepítés: A növényzet locsolását biztosító csövek elhelyezését jelenti. Fel kell mérni a területet, meg kell határozni a vízforrást (honnan jön majd a víz), végül el kell helyezni a szórófejeket.

145

5.2

Temetkezési szolgáltatások

(jelenleg a Kegyeleti Kft. által végzendő feladatok listája)

5.2.1

Főfolyamatok

Temetkezés kapcsán két főfolyamatot határoztunk meg, az első a temetkezéssel foglalkozó tevékenységek, a második a temető működtetésével kapcsolatos folyamatok. A temetkezéssel kapcsolatos folyamatok a temetés lebonyolításához és előkészítéséhez szorosan kapcsolódó munkák, míg a másodikként definiált főfolyamat a temető üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő feladatok.

5.2.2

Temetkezéssel kapcsolatos feladatok

A temetéssel kapcsolatban több részfolyamatot különböztetünk meg. Halott-szállítás

Halott-szállításra elhalálozás után a temetőig, valamint ravatalozás után a temetőben a ravatalozótól a sírhelyig történik. Ahhoz, hogy a halott-szállítás megoldott legyen, és a hozzátartozóknak ne kelljen órákat várnia miután bejelentik az elhalálozást, szükséges halottszállító autó beszerzésére. (lehetséges lenne a halottat más eszközzel is szállítani, úgy mint repülő vagy hajó, de tekintve Esztergom város helyzetét csak a közúti, halottszállító autóval történő halott-szállításra fókuszálunk) Ennek a beszerzése Esztergom városában már megtörtént, így ennek folyamatát jelenleg nem részletezzük, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az autó beszerzése más beszerzésekhez hasonlóan ajánlatok bekérése után, elsődlegesen ár-minőség alapján kell a legjobb opciót kiválasztani. Jelenleg Esztergom város Kegyeleti Kft. tulajdonában két darab halottszállító autó van, melynek karbantartását, hivatalos papírjainak ügyintézéséről is folyamatosan gondoskodni kell. Ezek alatt értjük a tankolást (ne akkor kelljen elmenni üzemagyagért mielőtt házhoz mennének a halottért, stb…), valamint a kötelező biztosítás rendben létének folyamatos ellenőrzését is. 146

Ezen kívül szükséges megemlíteni, hogy a szállításhoz szükséges egy úgynevezett szállítási koporsó is, melyben a halottat a háztól temetőig (hűtőház) szállítják. Ennek beszerzése és karbantartása (higiéniai szempontok figyelembevételével) szintén a Kft feladata. Hivatalos papírok beszerzése Több ügyfél nem tudja, mik a teendői miután az orvos megállapítja a hozzátartozóról, hogy elhunyt. Az orvos ilyenkor kiállít, egy papírt melyben leírja az elhalálozás megállapítását, mellyel halotti kivonat beszerzése következik. A halotti kivonat ügyintézését az önkormányzat végzi, de ehhez segítséget nyújt a Kegyeleti Kft, hiszen nem mindenki kívánja ezt egyedül elintézni, vagy sokan nem is tudják. A Kft. csak kapcsolattartóként működik ebben a folyamatban. A szükséges papírokat elviszi az önkormányzathoz, de onnantól már z ottani munkatárs fogja kiállítani a dokumentumot. Hivatalos dokumentumok beszerzéséhez kapcsolódik a rátemetési, vagy más néven sírnyitási engedély mely azt jelenti, hogy exhumálás, valamint koporsós temetés esetén a területileg illetékes tisztiorvos (ÁNTSZ) ki ad egy igazolást, engedélyezve (vagy indokolt esetben nem engedélyezve) a sír újbóli megnyitását. Ennek az iratnak a beszerzésében szintén segít a Kegyeleti Kft., elsősorban kapcsolattartással és információval. Elhunyt kezelése Elhunyt kezelése alatt az elhunyt temetésre való felkészítését értjük. Ellenőrizni kell, hogy ékszerek stb. ne maradjon az elhunyton, ezzel megelőzve a sírfosztást, valamint a hulla felöltöztetése, sminkelése a hozzátartozók igényétől függően is ide sorolhatók. Ezeket a feladatokat elsősorban a hozzátartozó végzi, de amennyiben szükség van a Kft. munkatársai segítenek az átöltöztetésben, illetve a temetés előtti felkészítéshez (amennyiben valaki sminket kérne) megfelelő szakembert keres a hozzátartozó kérésére.

147

Ezen kívül ehhez a folyamathoz soroljuk a hűtőházba történő betárolást, valamint a hűtőház karbantartását is. Ez azt jelenti, hogy mielőtt bárkit oda szállítanának, biztosítva kell legyen elegendő hely a hűtőházban, valamint higiéniai szempontoknak megfelelőnek kell lennie. A hulla elszállítását követően takarítás indokolt.

Temetés Ehhez a részfolyamathoz két tevékenységet határoztunk meg. A sírhely kijelölése, valamint a kegyeleti cikkek beszerzése vagy forgalmazása/gyártása. Sír kijelöléshez a parcellák kijelölését, valamint a sírásást értjük. A parcellák kijelölése a temető optimális terület-elosztása a cél. A sírásáshoz szükséges eszközök a Kft. feladata. A kegyeleti cikkek beszerzése vagy forgalmazása esetleg gyártása szintén lehet a Kft feladata, habár ez nem egyértelműsíthető, hiszen ennek a tevékenységnek üzleti célja van, íyg profitszerzésre adhat lehetőséget. Jelenleg a Kegyeleti Kft a cikkek beszerzésével és értékesítésével foglalkozik. Ide tartoznak a kegyeleti cikkek ügyféllel történő kiválasztása és megrendelése valamint feliratozása. Ravatalozás Három tevékenységet különböztetünk meg mely a ravatalozó előkészítése, feldíszítése, a ravatalozás megszervezése, valamint magának a ravatalozónak a karbantartása. A ravatalozó előkészítése ravatalozásra a megrendelő igényétől függően a ravatalozó tisztítását, berendezését, valamint virágokkal, mécsesekkel való feldíszítést jelenti. A ravatalozás megszervezésében szintén a megrendelővel egyeztetve segítséget nyújt a Kft. Itt főleg a papokkal való időpont egyeztetés, valamint igényektől eltérően segítség zene, kórus stb. kiválasztására és információ szolgáltatással a megfelelő emberekhez irányítás. Tehát itt a Kft-nek nem feladata megszervezni ezeket, de a szükséges információk tulajdonosaként elvárható, hogy a megrendelőnek segítsen megszervezni a ravatalozás menetét. Ravatalozó karbantartása alatt a terem meghatározott időközönkénti takarítását, a berendezések és a falak karbantartását értjük. Szükséges a termet megfelelő 148

időközönként akkor is kitakarítani illetve kifesteni, amennyiben hosszabb ideig nem kerül sor temetésre (ravatalozásra), megelőzve, illetve lassítva ezzel is az amortizációt.

5.2.3 A temető üzemeltetésével kapcsolatos feladatok Ehhez a főfolyamathoz azokat a tevékenységeket soroltuk, melyek a temető működtetésével és karbantartásával szorosan összefüggnek. Kertészeti szolgáltatások Kertészeti szolgáltatásokat két további csoportra kell még osztani. Az első a temető közös részeinek gondozása. Ide sorolva a növények beszerzését, gondozását, gyomlálást, kapálást, fűnyírást, gallyazást, locsolást, szegélynyírást. A második feladat az ügyfelek kérésére történő sírgondozás és sír rendbetétel, ahová a sírokon valamint közvetlenül a sírok mellett lévő növények gondozását és az elhanyagolt sírok rendbetételét valamint az elpusztult növények pótlását értjük. Jelenleg a Kft. nem foglalkozik ilyen jellegű sírkarbantartással. Karbantartási munkák Ehhez a folyamathoz tartozik a közös területek (pl.: mosdó, porta) karbantartása és takarítása, valamint a temető közös területein elhelyezett emlékművek (szobrok) és használati tárgyak (padok) karbantartási munkái. Ezen kívül az utak tisztítása és téli időben járhatóvá tételét is a karbantartási munkákhoz soroljuk. Ez alatt a hókotrást, sózást értjük. Hulladékkezelés A temetőben felgyülemlett szemét összegyűjtése és elszállíttatása. Valamint a komposzt szemét külön kezelése és ősszel az avar összegyűjtése és elszállítása.

149

Adminisztrációs eladatok Adminisztrációs feladatok alatt a közüzemi számlák rendezését és a temetések időbeosztását, a munkák kiosztását értjük. A közüzemi számlák fontos, hogy rendszeresen fizetve és könyvelve legyenek. A temetések időbeosztása az egyeztetéseket jelenti. (hozzátartozók igényei, papok stb..) Ezen kívül az összes Kft. alá tartozó munkák beosztását is ide értjük. Ez a munkások munkarendjének beosztása és a különböző feladatok rendszeres elvégzésének kontrollját jelenti. Temető őrzése A temető őrzésének fő feladata a lopásokkal szembeni védelem ezért a temető esti bezárását és reggeli kinyitását jelenti. Virágüzlet Jelenleg csak a temetők közvetlen közelében üzemelnek virágüzletek, de érdemes a Kft-nek felmérni, hogy a temetők területén érdemes-e üzlethelyiséget kialakítani azokat bérbe adni, esetleg önálló virágüzletet működtetni. Sírkő gyártása/forgalmazása Jelenleg a kegyeleti Kft. nem foglalkozik sírkő gyártással vagy forgalmazással, de a jövőben megfontolandó a tevékenység elindítása. Amennyiben ezt más cég végzi, addig a Kegyeleti Kft. díjat számol fel a temetőben végzendő munkák ideje után. (Ez alatt azt értjük, hogy habár a sírkő felállítását külsős cég végzi, a temetőben eltöltött órák után díjat számolnak fel.)

150

5.3

Parkoltatás

(jelenleg a Grand-Parkoló által végzett feladatok)

5.3.1

Főfolyamatok

A főfolyamatokat két részre osztottuk, az első a közterületeken levő nyílt parkolók üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek, a második pedig a parkolóház üzemeltetése és karbantartása.

5.3.2 Parkolási rendszer kialakítása és üzemeltetése közterületen Parkoló területek kijelölése A parkolási rendszer kialakítása illetve a zónák meghatározása az első számú feladat a városi parkoltatás elindításában. Ezek a feladatok Esztergom város esetében már megvalósultak, de egy új rendszer kialakítása kapcsán ide soroljuk a parkoló területek meghatározását és kialakítását (vonalak felfestése, táblák elhelyezése, optimalizálás), valamint a zónák meghatározását Díjak meghatározása Itt általános a városok többségében, hogy a nagyobb forgalmú utakon illetve a belvárosban általánosan drágább zóna vagy zónák meghatározására került sor, a külvárosban illetve a kevesebb forgalommal bíró utak esetén pedig alacsonyabb díjszabású zónák lettek meghatározva. A díjak meghatározása jelenleg az önkormányzati gyűlések folyamán történik, testületi szavazással dől el. Általában évenként dönt a testület a díjak emeléséről/csökkentéséről. A díjak meghatározása után fontos, hogy az aktuális díjak megfelelően legyenek kommunikálva a lakosság számára, ez egyfelől a helyi lapokban, honlapokon történő kommunikálás, esetleg rádióban, televízióban. Ezen kívül pedig a parkolók mellett táblák kihelyezése az aktuális díjakról valamint az automatákon is jól láthatóan fel 151

legyenek tüntetve az érvényes árak. Amennyiben árváltozás történik, prioritást élvező feladat a Kft. részére az árváltozás azonnali (legjobb esetben a bevezetést megelőzően) kommunikálása. Parkoló területek karbantartása A parkolás folyamatos biztosítása érdekében a parkoló területek folyamatos karbantartása, tisztán tartása, akadálymentesítése is a Parkolási Kft. feladatai között határozzuk meg. Téli hónapokban fokozottan érvényes az parkolók hótalanítása. Ezen kívül érdemes a parkoló területét jelző vonalat meghatározott időközönként történő újrafestése, valamint nagyobb viharok, esőzések után a parkoló felületek letisztítása. (pl.: vihar során, ha faágak kerülnek a parkoló területre, annak azonnali eltakarítása) Díjak beszedése Díjak beszedése esetén három tevékenységet határoztunk meg, melyek a következőek: 1. Parkoló automata üzemeltetése/karbantartása Az automaták telepítése, majd üzemeltetése és folyamatos karbantartása esetén fontos, hogy azok folyamatosan ellenőrzés alatt működjenek, így a Kft. feladatai közé soroljuk az akkumulátorok folyamatos ellenőrzését, a hőpapírcserét (ez forgalmasabb területeken gyakrabban, míg kevésbé forgalmasabb területek esetében elegendő ritkább időközönként), az érmeolvasó folyamatos karbantartását, elakadt érmék és bedugult érmelyukak azonnali tisztítását és megjavítását, ad-hoc hibajavítási feladatokat, valamint az automaták beszerzésének és biztosításának ügyintézését is. 2. Pénzfeldolgozás Pénzfeldolgozás alatt a parkolási automaták kazettáinak folyamatos ürítését, azok leszámolását és banki átadását értjük. Fontos, hogy a rendszer által jelzett bevétel valamint a tényleges kazettában levő összeg egyezzen, ezért ennek folyamatos nyomon követése is a Kft-t terheli. 152

3. Központi koordinációs tevékenység Mivel az egyes és a kettes pontban említett feladatok is meghatározott, de területenként (kihelyezett automatánként) eltérő gyakorisággal fordulnak elő, központi koordinációs tevékenység fontosnak tartjuk ürítési és karbantartási tervek valamint automaták megfelelő működésének ellenőrzésére vonatkozó tervek készítését. (Terv készítése, hogy a Kft ezen feladatokért felelős munkatársak milyen gyakran mely automatákat javítsák, ellenőrizzék, mely automatákat érdemes gyakrabban, melyeket elegendő kisebb gyakorisággal ellenőrizni/javítani/kazettát üríteni)

Ellenőrzési tevékenység és annak támogatása

A kft. ellenőrzési valamint annak támogatására vonatkozó tevékenység alatt több műveletet is megkülönböztetünk, melyek a következőek: 1. Parkolási ellenőr technikai infrastruktúrájának biztosítása Az ellenőrök munkaeszközének folyamatos biztosítása a munka elvégzésének elsőszámú feltétele. A Kft. feladata, hogy minden ellenőrnek rendelkezésére álljon a megfelelő eszköz az ellenőrzésre. 2. Parkolási ellenőr alapképzés és folyamatos jogszabályoknak megfelelő képzés A parkolási ellenőrök napi munkájának elvégzéséhez szükséges, hogy ismerjék az eszközöket, így a Kft feladata a munkatársak megfelelő felkészítése, mind az eszközök használtára, mind az aktuális jogszabályok legalább alapfokú ismeretére.

153

3. Parkolási ellenőr technikai infrastruktúrájának ellenőrzése Az ellenőrzésre szolgáló eszközök folyamatos ellenőrzése fontos, hogy kikerülje a Kft az előfordulható hibákat, valamin csökkentse annak gyakoriságát, ezért fontos, hogy az ellenőrzésre szolgáló eszközök folyamatosan működő-képes állapotban legyenek. 4. Pótdíj befizetési felhíváshoz szükséges anyagok biztosítása (csekk, zacskó stb.) Az ellenőrök pótdíj befizetési felhíváshoz szükséges anyagok biztosítása, úgy mint csekkek és zacskók, szintén a Kft. feladatai közé sorolandók. 5. Technikai eszközök napi karbantartása: akku töltés, beállítások ellenőrzése, adminisztráció 6. Pótdíjazáshoz kapcsolódó fotók letöltése, archiválása Napi szintű archiválás elvárt az ellenőrök által készített fotókból a későbbi reklamációk és panaszkezelések elkerülése miatt, valamint a tartozások naprakészen tartása miatt. 7. Parkolási ellenőr aktivitásának nyomon követése Az ellenőrök napi munkavégzésének és aktivitásának folyamatos nyomon követése.

154

Ügyfél panaszkezelés Az ügyfélkezelés különböző csatornákon történhet, ezért ezeket a tevékenységeket további műveletekre bontjuk, melyek közé tartoznak a személyes ügyfélszolgálati panaszkezelése, melyek azonnal megoldódnak, tehát a panaszkezelés helyben, szóban lezárul. Ezek, azok az esetek amikor az ügyfél személyesen keresi fel az irodát és úgy tesz panaszt. A személyes ügyfélszolgálati panaszkezelések zárulhatnak utólagos back office munkával is, ezek olyan esetek, amikor az ügyfél panaszát nem tudjuk szóban kielégíteni és ezt irodai munkával kell lekövetni. (Ez alatt értjük pl: új számla nyomtatását, tájékoztató írásban történő elküldését illetve írásban történő válaszadást is). Személyes felkereséseken kívül előfordulhat a Kft. telefonon keresztül történő felkeresése, illetve e-mailben vagy faxon történő panasz tevés is. Ezeknek az ügyeknek a rendezése és tisztázása szintén lehet telefonos megkeresés esetén azonnali lezárással szóban vagy utólagos back office munkával, történhet írásos visszajelzéssel is. Ügyfél panaszkezelés tevékenységekhez sorolható a pótdíjjal kapcsolatos esetek kezelése, a külföldi partnertől érkező panaszok megválaszolása, a békéltető testületi megkeresések megválaszolása, de a pótdíjakról kért ÁFÁ-s számla készítése is. Ügyfélszolgálati értékesítés Ügyfélszolgálaton értékesítésre kerülhetnek a parkolási kártyák, valamint kiváltható parkolási bérlet, melyek feltöltésének lehetőségét szintén biztosítani kell. Ezen kívül ezeknek a kártyáknak és bérleteknek meghibásodása esetén szintén a Kft. feladata ezeknek cseréje, javítása. Ügyfél folyószámla kezelés A befizetések nyomon követése érdekében fontos, az utalások és csekkes befizetések rögzítése, a befizetések elektronikusan történő feldolgozása, az azonosítatlan befizetések rögzítése és feldolgozása, a hibás eseményfelvételek és az egyedileg kezelt ügyek jóváírására, valamint a pótdíj illetve egyéb költségek könyvelésének folyamatos elvégzése.

155

Követeléskezelés A Kft. követelésének naprakészen tartása, megköveteli a felszólító valamint ügyvédi levelek ügyintézését és nyomon követését. Iratkezelés/tárolás Iratkezelés és tárolás alatt a pótdíjazással kapcsolatos fotók és dokumentumok, valamint a panaszkezeléssel kapcsolatos levelek és dokumentumok folyamatos archiválását és tárolását értjük. Statisztikák

Ahhoz, hogy a fent említett tevékenységek folyamatosan hatékonyan, zökkenőmentesen működjenek, fontos statisztikák készítése és naprakészen tartása. Ezek érdekében az alábbi statisztikák elkészítését javasoljuk:  Meghibásodási statisztika  Üzemeltetési statisztika  Havi bevételi statisztikák  Számviteli és pénzügyi jelentések  Egyedi kimutatások kezelése  Törzsadat karbantartás

5.3.3

Parkolóház üzemeltetése és karbantartása

Jelenleg a városban egy fedett parkolóház található, mely jelenleg nem üzemel.

156

Épület karbantartása A parkolóház működése esetén a parkolóház karbantartása, így a falak festése, parkolóhelyek kijelölése (vonalat felfestése), nyitott részeken az utak tisztítása, a hulladék elszállítása és egyéb ad-hoc jellegű javítómunkák elvégzése is a Kft-t terhelik. Porta üzemeltetése Parkolóház üzemeltetése esetén elengedhetetlen porta üzemeltetése, mely legalább egy személy folyamatos ott tartózkodását jelenti. A portás feladata az őrzés (lopások stb.), valamint helyszínen felmerülő panaszok és problémás ügyfelek kezelése, ezen kívül feladata a károk, problémák azonnali bejelentése a Kft. illetve szükség esetén más segélyszolgálat (mentő, tűzoltó, rendőrség) értesítése.

157

5.4

Ingatlankezelés 5.4.1

Főfolyamatok

Az ingatlankezelés során két főfolyamatot különböztettünk meg. Aszerint osztottuk fel a teendőket, hogy azok a meglévő ingatlanállomány kezelésével kapcsolatosak, vagy az ingatlanállomány változásához kapcsolódnak. A két főfolyamat: Ingatlanvagyonváltozások koordinálása és Ingatlankezelés. Előbbi jellemzően stratégiai feladat és annak jogi illetve ingatlankereskedelmi koordinálása, mely jellemzően önkormányzati hatáskörbe tartozik, míg utóbbi inkább az ingatlanok működtetését, használatát szolgáló feladatokat foglal magába.

5.4.2

Ingatlanvagyon-változások koordinálása

Ingatlanvagyon-változásként kezeljük minden olyan jellegű feladatot, amely az önkormányzat által kezelt ingatlanállomány értékében, összetételében történő változással kapcsolatos. Ilyen változást okozhat ingatlanok vásárlása, értékesítése illetve beruházásból vagy egyéb okból történő állományváltozása. Ehhez kapcsolódóan számos döntéshozatali, szervezési és adminisztratív feladat merül fel, melyeket a továbbiakban részletezünk. Ezek közül az Esztergomi Ingatlankezelő Kft. kizárólag a beruházások kiviteleztetésével foglalkozik, a fennmaradó részfolyamatok és tevékenységek jelenleg Esztergomban önkormányzati hatáskörbe tartoznak. Az „Ingatlanvagyon-változások koordinálása” főfolyamathoz a következő részfolyamatok tartoznak: Ingatlanok vásárlásának és értékesítésének koordinálása, Ingatlanvagyon-változások adminisztrációja, Beruházások, felújítások szervezése és kivitelezése (forráshiány miatt pillanatnyilag nincs).

158

Ingatlanok vásárlásának és értékesítésének koordinálása Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanjait értékesítheti, vagy újakat vásárolhat. Miután megszületett a döntés az adásvételről, számos szervezési, adminisztratív feladatot kell elvégezni, míg a tulajdon átruházásra kerül. Összefoglalva ez az ingatlanok vásárlása és értékesítése. Ingatlanok vásárlása és értékesítése: a következő műveletekből áll: értékbecslés szervezése, hirdetések feladása (csak értékesítésnél), tárgyalások levezetése, adásvételi szerződés előkészíttetése és megkötése, átruházási nyilatkozat kitöltése, ingatlan átadása/átvétele, egyéb jogi adminisztráció. Ingatlanvagyon-változások adminisztrációja Az önkormányzat jogi kötelezettsége ingatlanvagyonát nyilvántartani és a benne történő változásokat 90 napon belül nyilvántartásába átvezetni, és a változásról a főjegyzőt, jegyzőt értesíteni. Esztergomban ez a vagyongazdálkodási iroda feladata. Beruházások, felújítások szervezése és kivitelezése (forráshiány miatt pillanatnyilag nincs) Az önkormányzat ingatlanvagyonát nem csak adásvétellel növelheti, beruházások, felújítások szervezésével is növelheti azok értékét. Beruházási döntéshozatal: a beruházási döntéshozatalhoz a következő műveleteket kell ellátni: beruházási szükségletek felmérése, pályázatok kiírása és koordinálása, beruházási kérelmek begyűjtése, beruházási döntés. Esztergomban ez önkormányzati hatáskör. Beruházások kiviteleztetése: a meghozott beruházási döntés után a kivitelezés megszervezésére is szükség van. Ez a következő műveletekből áll: Beruházáskivitelezési pályázatok kiírása és koordinálása, pályázatok elbírálása, kivitelezés felügyelete, esetleges peres ügyek kezelése. Esztergomban ezt a feladatot az Ingatlankezelő látja el. 159

5.4.3

Ingatlankezelés

Minden olyan feladat ide tartozik, amely az ingatlanok működtetéséhez, hasznosításához kapcsolódik. Az ingatlanok állapotát meg kell őrizni, fenn kell tartani, hasznosítási portfóliójukat ki kell alakítani, és a lakókkal kapcsolatos minden kommunikációs és adminisztrációs feladatot el kell végezni. Ennek megszervezéséhez és elvégzéséhez adminisztratív és műszaki személyzetre van szükség, egy kompetens vezető irányításával. Esztergomban jellemzően az adminisztratív, kapcsolattartási és takarítási feladatokat és a műszaki feladatok megszervezését az Esztergomi Ingatlankezelő Kft. alkalmazottjai látják el, a hasznosítási döntéshozatalért pedig az önkormányzat felelős.

Hasznosítási feladatok A hasznosítási feladatok struktúránk szerint már az ingatlankezelési feladatokhoz tartoznak, mivel nem járnak az ingatlanvagyon változásával, hanem azzal állnak kapcsolatban, hogy a kezelt ingatlanokat hogyan működtetjük. Ugyanakkor ez a terület ugyanúgy önkormányzati hatáskörben van, mint az ingatlanértékesítés, vásárlás és beruházás, így bizonyos szempontból határterületen mozog. A hasznosítási feladatokhoz tartozó tevékenységek a hasznosítási tervezés és a pályázatkezelés. Hasznosítási tervezés: az önkormányzat által birtokolt ingatlanok hasznosítása több célt is kiválóan szolgálhat: szociális bérlakásnak adhatják ki, ezzel segítve rászoruló lakosokat, vagy piaci felhasználásra is lehet bocsátani, ezzel növelve a városi büdzsét. Annak megtervezéséhez, hogy mely ingatlant mely célra használják, érdemes megtervezni, mely alternatívák választása esetén milyen eredménnyel jár a hasznosítás. Ehhez pedig el kell dönteni, mi a hasznosítás célja. Kiadott lakások esetén meg kell határozni a lakbért és egyéb feltételeket, szociális felhasználás esetén pedig ki kell jelölni a kedvezményezeti kört.

160

Pályázatkezelés: a hasznosítás megtervezése után a bérbeadásra vonatkozó pályázatokat kell kiírni, ehhez kapcsolódó feladat a pályázatok lebonyolítása is. Lakókezelési feladatok Miután az ingatlanok hasznosításra kerültek és a bérlők beköltöztek, számos lakókezelési feladat lép fel. Ennek két fő tevékenysége az ügyfélszolgálat és adminisztráció működtetése és a peres ügyek kezelése. Ügyfélszolgálat és adminisztráció működtetése: az ügyfélszolgálatot az Ingatlankezelő három adminisztratív munkatársa látja el. Hozzá kapcsolódó műveletek: ügyfelek fogadása, a lakás és helyiségbérlemények bérleti szerződéseinek megkötése, módosítása, megszüntetése, felmondása, könyvelés, számlák fogadása, igazolása, kifizetése, nyilvántartása ingatlanonként, (önkormányzat bankszámlájának nyilvántartása alapján), lakbér, egyéb díjak és bevételek számlázása, beszedése, nyilvántartása, hátralékok beszedése, behajtása, ügyfélszolgálati iroda működtetése, károkozás, rendkívüli események kivizsgálása, intézkedések meghozatala, végrehajtás ellenőrzése, bejelentések, kérelmek, panaszok kivizsgálása, intézkedések meghozatala. Peres ügyek kezelése: szükség lehet az esetleges peres ügyek kezelésére, amely kifejezetten időigényes és számos adminisztrációval terhelt. Állapotmegőrzési feladatok Az ingatlanok használatának koordinálásán túl további városüzemeltetési feladat az ingatlanok állapotának megőrzése: fontos, hogy az ingatlanok jó állapotukat, használhatósági fokukat megtarthassák. Ezeket a feladatokat is az Ingatlankezelő látja el. A hozzá tartozó tevékenységek a következők: mérnöki feladatok ellátásának megszervezése, felügyeleti feladatok, higiénés feladatok ellátása. Mérnöki feladatok ellátásának megszervezése: ingatlanok kezelésekor számos olyan feladat merül fel, amelyek ellátásához vagy akár ellátásának megszervezéséhez speciális szaktudás szükséges. Az Ingatlankezelő Zrt. alkalmazásában ezért áll a műszaki igazgató. Az ő feladata a következő műveletek ellátása: műszaki feladatok ellátásának 161

pályáztatása, tüzeléstechnikai rendszerek időszakos felülvizsgálatának megszervezése, épületek elektromos, víz- csatornarendszereinek, szellőzőmotorok, kaputelefonok, hidrofor berendezések, talajvíz-szivattyúk, tűzvédelmi felszerelések és berendezések, személy és teherfelvonók üzemképes állapotban tartása, egyedi központi fűtésű épületek fűtési és melegvíz ellátási rendszerének üzemképes állapotban tartása, fűtés megszervezése, sötétedés ideje alatt közös használatra szolgáló helyiségek szükséges mértékben való megvilágítása. Jellemzően a feladatokat külső vállalkozók bevonásával oldják meg, a műszaki igazgató feladata a vállalkozók kiválasztásánál megfontolt döntés meghozatala és a kivitelezés felügyelete. Felügyeleti feladatok: az állapot megőrzési feladatok további tevékenysége a felügyeleti feladatok köre, melyet szintén az Ingatlankezelő lát el. Az ehhez kapcsolódó műveletek: üresen álló ingatlanok (lakások, helyiségek) lezárása, ellenőrzése (téli időszak), nyilvántartása, közüzemi szolgáltatások szüneteléséről bérlők tájékoztatása, hibaelhárítás szervezése, éves karbantartás és felülvizsgálat szervezése, lakás és helyiségbérlemények átadása, átvétele a leltár szerinti berendezési tárgyak beüzemelésével, lakás és helyiségbérlemények rendeltetésszerű használatának ellenőrzése, lakógyűlések, közgyűlések tartása lakóközösségek (társasháztulajdonosok), helyiségbérlők részére. Higiénés feladatok ellátása: az állapotmegőrzés további területe a kiváló higiénés viszonyok fenntartása. Ennek műveletei a takarítási feladatok elvégzése, ingatlanoknál féreg- rágcsálóirtások, fertőtlenítések megszervezése (önkormányzati megrendelés esetén), csatornázatlan ingatlanok szennyvíz gyűjtése, illetve a befogadók üzemképes állapotban tartásának megszervezése.

162

5.5

Összefoglaló megállapítások

Az eszközök tárolásának és használatának központosítása: a legtöbb működő cég valamilyen fizikai munkát, szerszámokkal elvégzendő feladatokat is csinál. Egyes cégek nagyobb arányban (zöldfelület-kezelés), más cégek csak kiegészítő tevékenységként (például temető körüli karbantartási munkák). Mivel a Holding tulajdonában minden eszköz megtalálható, ami ezek elvégzéséhez szükséges, javasoljuk, hogy azokat egy közös helyszínen tárolják, és minden feladathoz ebből a közös raktárból adják ki a munkaeszközöket. Ha lehetséges, a feladathoz szükséges munkaerőt is úgy szervezzék meg, hogy több cég fizikai munkáit is elvégezze. Például, a zöldterület-kezelő emberei dolgoznak a temetőben elvégzendő, vagy az ingatlankezelés során felmerülő munkákon is (feltéve, hogy a feladat nem igényel különleges szakmai ismereteket). Így nincs szükség a Holdingon belül több, párhuzamosan működő csoportra. Összevont tevékenységek: van néhány olyan feladat, mely több cégnél is ugyanúgy felmerül. Az előbb említett fizikai/karbantartási munkálatok mellett jellemzően az adminisztratív feladatok tartoznak ide. Úgy véljük, érdemes lenne megfontolni egy közös adminisztráció lehetőségét, ahol a dolgozók minden cégnek végeznének „titkári” munkákat. Eközben az egyes cégeknél az adminisztratív munkavégzés a szükséges minimumra csökkenne. Elvégzendő tevékenységek: a folyamatlisták összeállítása során más városok városüzemeltetési példáit hasonlítottuk össze az esztergomi helyzettel. Azokat a folyamatokat, melyeket máshol a hasonló helyzetű szervezetek végeznek el, de Esztergomban nem a Strigonium, illetve leányvállalata a felelős értük, külön jelöltük. Ebből látszik, hogy a Holding nem végez el minden olyan tevékenységet, amiben egyébként kompetens lenne. Ezek közül néhány tevékenység esetén ésszerűnek látjuk, hogy azokat a jövőben a Strigónium keretében oldják meg. Véleményünket arra alapozzuk, hogy birtokában vannak a szükséges erőforrásoknak, és többlet-bevételhez juthatnak ezáltal. Ilyen a

163

parkfenntartás, a síkosság-mentesítés, temetkezésnél a sírgondozási szolgáltatás biztosítása. Hozzátesszük, tisztában vagyunk azzal is, hogy nem a Holding dönti el, milyen megbízásokat kap meg.

164

6

A feltárt hiányosságok összefoglalása

A Strigonium nem kötelezett konszolidált beszámoló összeállítására, így csak a külön információként kapott, a társaságok egymás közti követeléseit és kötelezettségeit tartalmazó táblázat adatait tudtuk részleteiben vizsgálni. A társaságok egymás közti tételeinek dokumentált egyeztetése nem áll rendelkezésre. A Strigonium számviteli politikája általános, nem tükrözi a Társaság tevékenységének specifikumait, kiegészítő mellékletnek nem kell tartalmaznia lényeges információkat, az egyedi tételekről, illetve a szokásostól eltérő tételekről. A mérlegkészítés választott időpontja február 28, de az év zárása vizsgálatunk befejezéséig nem történt meg. A Strigonium számviteli politikája 2014 októberében került volna változtatásra, de nem történt meg. Megfelelően összeállított tervezési és kontrolling jelentések hiányában az önkormányzat a tulajdonában lévő vállalatok gazdasági tevékenységeit a mérlegbeszámolókból ismerheti meg, amelyek, ahogy az előzőekben bemutattuk, nem alkalmasak erre. Az önkormányzat információhiánya kritikus. A 2013.december 31-i kiegészítő melléklet adatai szerint a megvásárolt részesedések névértéke 270 777eFt, vételára 355 585 eFt., a különbözet 84808 eFt. A mérlegtétellel kapcsolatos másik jelentős probléma, hogy a részesedések értékelésekor elszámolt értékvesztéssel nem járt együtt az üzleti/cégérték arányos részének leírása. A részesedések megszerzésekor egy cégnél, a Port Danube Kft-nél volt kimutatható a névértéknél magasabb vételár, ami üzleti vagy cégérték kimutatását tenné lehetővé. Ugyanakkor a 2013. évi könyvvizsgálói jelentés egyértelmű korlátozást tartalmazott a kimutatott cégértékek vonatkozásában, miszerint azok nem voltak alátámasztottak. Az átvilágítás időpontjában sem tudtunk arról meggyőződni, hogy milyen alapon szerepel a beszámolóban a 483 millió forintos cégérték, ezért ez vélhetően újra probléma lesz a 2014-es beszámoló könyvvizsgálata során. Kiemelt problémaként, kockázatként értékeljük a tétel értékelését, ugyanis feltételezhető, hogy az érték nem valós! A leírás következtében beállhat egy újabb, nagy mértékű számviteli ráfordítás, mely a saját tőke igen jelentős csökkenését vonja maga után! Az alábbiakban részletezzük a problémásnak ítélt eseteket:

165





  

Esztergom Mahart Kft, mely esetben 51% üzletrész megszerzése a 2550 eFt teljes jegyzett tőke értékén történt. A Társaság a vizsgált időszakban folyamatosan nyereséges volt. 2013-dec-31-én a részesedés saját tőkéből való értéke meghaladta a 15 MFt-ot. Port Danube Kft., mely esetben a saját tőke jelentősen meghaladta a jegyzett tőkét (2013. évi adat szerint 140 M Ft és folyamatosan nettó jövedelemtermelő), a 3,1 M Ft értékű üzletrészt 85,7 M Ft-s vételáron szerezte meg a Társaság, az eltérés nagyrészt ennek a tételnek tudható be. Esztergom Srl., 100% névértéken 7685eFt, vételár 8308 eFt. Veszteségtermelő. Esztergomi Városi Televízió NKft., 84% részesedés megszerzése névérték alatti értéken (tulajdonosi apport). Ister Granum NKft 6,54% részesedés megszerzéséről nem áll rendelkezésre információ. A Társaság beszámolói nem ismertek. Sem a részesedés szerzés célját, sem az abból fakadó jogokat, kötelezettségeket nem áll módunkban elemezni.

2011-es adósságrendezés elmaradása következtében az Önkormányzati vállalatok likviditási és tőkehiánya súlyosbodott. Ez a jelen állás szerint (ami még változhat a 2014-es év lezárása következtében) legalább 704 MFt a tőkehiányt jelent. Az eddig teljesített pótbefizetések összege - 129 MFt – veszteséges, tartós tőkehiányos cégek esetében történt, így ezek is az Önkormányzat vagyonát csökkenti. A tartósan likviditáshiányos helyzet megoldására szánt ingatlanértékesítések tovább rontották a helyzetet. A piaci ár, illetve a könyvszerinti érték alatt eladott ingatlanok következtében a tárgyi eszközök állománya a 2010-es állomány 36 %-ára csökkent 2014. év végére, amely az ingatlanok értékében következett be. Az ingatlanokra a 2013. évi beszámoló összeállításakor jelentős mértékű terven felüli értékcsökkenést számoltak el, melynek elsődleges oka az épületek/építmények állaga volt. A terven felüli értékcsökkenés számszerű megállapítása ingatlanértékelési szakértői véleménnyel alátámasztott. A tételről a kiegészítő melléklet nem ad információt. Ugyanakkor a könyvvizsgáló ezen tételre tekintettel is korlátozta a 2013-as

166

beszámolót. Az átvilágítás idején nem mutattak be részünkre új információt ezen tétellel kapcsolatban. A könyv szerinti érték, becsült eladási ár és a tényleges eladási ár a kiegészítő mellékletben szintén nem részletezett. A vizsgált időszakban összesen 242,5 M Ft vételár ellenében történt ingatlan értékesítés, amely 291,6 M Ft könyv szerinti értékű ingatlant érintett, vagyis összesen 49,2 M Ft veszteséggel kerültek az ingatlanok értékesítésre a könyv szerinti értékekhez képest. (a veszteség 4 tranzakción keletkezett, egy esetben meghaladta a vételár a könyv szerinti értéket). A kapott információk szerint összesen 5 ingatlan értékesítési tranzakció volt, ezeket megelőzte értékbecslés, az eladási ár egy esetben haladta csak meg az értékbecslésben javasolt értéket, a többi esetben az alatt maradt. Pályázat az értékesítést csak két esetben előzte meg, 2012-ben egy eredménytelen pályázat volt. Önkormányzati határozat egy esetben kapcsolódik az értékesítéshez. A harmadik felek felé fennálló, és a leányvállalati követelések behajtása, pénzügyi realizálása is kétségeket vet fel. Jelentős értékvesztés elszámolására került sor, illetve valószínűsíthető, hogy a 2014. évi beszámoló összeállításakor is jelentős mértékű értékvesztés csökkenti a követelések állományát. A harmadik felektől való követelés összege a főkönyv szerint 85MFt, az értékvesztés 15 MFt. A követelések összege az évek során folyamatosan nő. 2012-ről 2013-ra az aktív elhatárolt bevételeket 130 M Ft visszahatárolt osztalék csökkentette. Oka, hogy a jóváhagyott osztalékot helytelenül az aktív bevételi elhatárolásokra könyvelték, holott ez kifejezetten követelés jellegű tétel. Korrekciója módosította lényegesen a 2013. évi beszámoló kapcsolt követelés/aktív elhatárolás sorokat. A tétel bemutatása a kiegészítő mellékletben nem történt meg, holott lényegesen befolyásolhatja a beszámoló megítélését. A tétel összesen 108,8 M Ft értékben tartalmazott osztalékot, és további 20 M Ft értékben adott kölcsönök kamatai szerepeltek még itt, melyeket ugyancsak át kellett vezetni a rövid lejáratú követelések közé.

A teljes 130 M Ft átsorolása lényegesen befolyásolhatja a

beszámoló megítélését. A 2010. évi beszámolóban jóváhagyott osztalék az előző évekből származó eredménytartalék és a2010. évi mérleg szerinti eredmény 167

ismeretében nem vezethető le. Oly mértékű osztalék került jóváhagyásra, melyre a Társaság sem az eredménytartalékából, sem az éves adózott eredményéből nem rendelkezett fedezettel, így jogszerűen nem kerülhetett volna jóváhagyásra. Az Ingatlankezelő fizetési meghagyást adott be az Önkormányzat felé a kifizetetlen számlák okán, aki megkifogásolta azt, azóta per folyik a tárgyban. A társaság kintlévősége folyamatosan nő, értékvesztést nem számoltak el. 2016. febr.1-ig szóló szerződés értelmében 2650 eFt+áfa havi megbízási díjra az Önkormányzattal, amit Önkormányzat pénzügyileg nem rendez. Az Önkormányzattal kapcsolatos tételekről vezetett folyószámla egyenlege 154MFt, rendezetlen. A Kegyeleti saját tőkéje negatív, jogszabályi kötelezettség alapján is tőkepótlásra szorul. A saját tőkének legalább 3 MFt-nak kell lennie, így a beszámoló elfogadásával egyidejűleg intézkedési terv is szükséges, valamint a 4,5 MFt rendelkezésre bocsátásáról is intézkedni kell. 2013-ban osztalék kifizetésének jóváhagyásáról döntöttek. Negatív saját tőke esetén az osztalék jóváhagyására –jogszabályból adódóan- nem kerülhetett volna sor! Amennyiben az osztalék kifizetése 2014-ben megtörtént, úgy annak visszafizetése kötelező. Amennyiben az osztalékot még nem fizették ki, úgy a 2014-es beszámoló összeállításakor a tételt törölni kell. Természetesen a Társaságnak értesítenie kell annak tulajdonosát, a Strigoniumot is a taggyűlési határozat módosításáról. Gran Parkoló esetében aláírt szerződés hiányában nem készült még elszámolás a társaság és az Önkormányzat között a beszedett díjakról, illetve a osztalékfizetésre sem került sor, a beszedett összegeket elkülönített számlán tartja a társaság. Esztergom-Mahart esetében az eredménytartalék évközi változása csakis cégbírósági eljárásban, azaz vagy cégjogi átalakulás vagy jegyzett tőke változása esetén módosulhat. Jelen társaságnál a számszaki egyezés nem valósult meg, Ehir kft az önkormányzattól kapott tartós kölcsönből 2917 eFt Gulya Istvánnak adott kölcsön.

168

Az önkormányzat 2007-ben és 2008-ban döntött a Strigonium pótbefizetése tekintetében, bár egyértelműen látszott, hogy veszteséges a működése, nem arra törekedtek, hogy a veszteséges működést szüntessék meg, hanem az elszenvedett veszteséget pótolták a Város vagyonát csökkentve ezzel. A 2009-es tőkeemelés jelentős részét éppen a Port-Danube megvásárlására fordították, ezzel hosszú távra megalapozva a likviditás szűkében történő vállalati működést.

169

7

Mellékletek

1. sz. melléklet – a Strigonium ingatlanértékesítései 2011.-2014. Ssz. Hrsz.

Ingatlan címe

Adás-vételi Eladási ár Értékbecslés szerződés Pályázat nettó ár nettó kelte

Képviselő-testület tulajdonosi Fizetési feltételek döntése

Megjegyzés

25.000.000,Esztergom, 19784/A/2; 3; 11 444 Ft (a teljes 1 BajcsyZsilinszky 2013.03.27 nem 4; 5; 6 400,-Ft ingatlanra u. 20. vonatkozóan)

Esztergom Város 10.000.000,-Ft A/1 és A/7 hrsz, Önkormányzata az szerződéskötést követő 2 ingatlan elővásárlási jogról napon belül, fennmaradó Esztergom Város nem nyilatkozott 1.444.400,-Ft elővásárlási Önkormányzata jogról nyilatkozat átvétele tulajdonában van. után

Ipari parki 55 089 66.300.000,terület 2013.07.01 igen 000,-Ft Ft (2011.) (18.363 m2)

Ingatlanon vételi jog volt bejegyezve, melynek törlésére 150.000,-Ft ajánlati 2013.10.02. napján biztosíték, 6.985.000,Ft került sor. első vételárrész szerződés 1. aláírását követő 15 napon szerződésmódosítás: belül, 62.828.030,-Ft fizetési határidő szerződés aláírását követő 2013.09.30.ra 30 napon belül módosítva; 2. szerződésmódosítás: fizetési határidő 2013.10.15.-re

2 20377/38

nincsen

170

módosítva

3 20377/39

4 17352

112.000.000,Ipari parki 89 820 Ft (2013.) terület 2013.06.03 igen 000,-Ft 127.200.000,(29.940 m2) Ft (2011.)

Esztergom, Széchenyi 25.

42 500 40 000 000,tér 2012.01.23 nem 000,-Ft Ft

nincsen

95/2012. öh. határozat

150.000,-Ft ajánlati biztosíték, 17.000.000,-Ft foglaló Ingatlanon vételi jog szerződéskötést volt bejegyezve, megelőzően, 40.035.700,melynek törlésére Ft 2013.10.02. napján szerződéskötést követő 3 került sor. napon belül, 56.885.700,-Ft 2013.07.03-ig Szerződés aláírásakorVételi ajánlat 10.000.000,-Ft foglaló,érkezett (II.24.) 2012.01.23.-n 10.000.000,-37.500.000,-Ft-ért Ft első vételár-részlet,és 40.000.000,-Ft22.500.000,-Ft ért 2012. 2013.03.31.ig januárban

171

2. Melléklet Tervezési segédlet a Városüzemeltetési tevékenység szervezéséhez Folyamatok Parkfenntartás

Tevékenységek Kaszálás

Fűnyírás

Sövény- és cserjemetszés

Cserjealj-gondozás

Kavicságy-gondozás

Tavaszi pázsit-takarítás

Műveletek Szerszám biztosítása Munkások és eszközök kiszállítása Terület lekaszálása Hulladék eltakarítása Fűnyíró biztosítása Munkások és eszközök kiszállítása Fűnyírás Hulladék eltakarítása Vágóeszközök, fűrész biztosítása Munkások és eszközök kiszállítása Vágás Hulladék eltakarítása Munkások és eszközök kiszállítása Cserjealj kapálás Tisztítás Vegyszerek és eszközök biztosítása Munkások és eszközök kiszállítása Sarabolás Vegyszeres gyomirtás Kapálás Kukák biztosítása

Emberi erőforrás igény 1 3 1 2 1 3 1 2 1

3

Eszköz igény 1 teherautó 2 kasza Zsákok 1 teherautó 1 fűnyíró Zsákok 1 kisteherautó Vágószerszámok Zsákok 1 kisteherautó Vágószerszámok Zsákok 1 kisteherautó 1 kapa Vegyszerek Kéziszerszám

1

172

Virágágyás-gyomlálás

Fasorfenntartás

Lombritkítás

Gallyazás

Koronaalakító metszés

Ifjítás

Kivágás

Balesetveszély-elhárítás

Kiszállás Takarítás Hulladékszedés Eszközök biztosítása Kiszállás Kapálás Gyomok eltüntetése Hulladék összegyűjtése Daru és fűrész biztosítása Daru kiszállítása, beüzemelése Ágak levágása Ágak összegyűjtése Munkások és eszközök kiszállítása Gallyak letörése Gallyak összegyűjtése Munkások és eszközök kiszállítása Lombritkítás Ágak összegyűjtése Munkások és eszközök kiszállítása Lombkorona megvágása Hulladék összegyűjtése Fűrész, szerszámok biztosítása Kivágandó fák meghatározása Terep biztosítása Favágás Fa elszállítása Bejelentések fogadása

2 1

3

2 3 1 3 1 2 1 2 1 1 4 3

1 kisteherautó Kéziszerszám Zsákok 1 kisteherautó 2 kapa Zsákok Zsákok Daru Fűrész 1 teherautó Zsákok 1 teherautó Daru, fűrész 1 teherautó Daru, fűrész

Laptop Fűrész, szerszámok 1 teherautó Telefon 173

Egyéb zöldterület-fenntartás

Kutyafuttatók Játszóterek

Erdőgazdálkodás

Városgazdálkodás

Útkarbantartás

Kátyúzás

Útbontás

Síkosság-mentesítés

Sürgősségi felvonulás Balesetveszélyes helyszín biztosítása Szemetes kukák takarítása Kutyafuttató takarítása Szemetes kukák takarítása Játszótér takarítása Játékok karbantartása Erdőnyilvántartás Fanevelés Fakitermelés Köztéri órák üzemeltetése Köztéri padok, kerítések karbantartása Közkifolyók üzemeltetése Útellenőrzés Kátyúk azonosítása térképen Úthibák jelentése Kiszállás Útfelújítás Víz-/gázcsövek pozíciójának meghatározása Helyszín elkerítése Útburkolat feltörése Ásás Csőcsere Burkolat helyreállítása Vegyszerek, só biztosítása Kiszállás Járdasózás

1 teherautó Szerszámok 1 1 1 1 Erdőmérettől függ Erdőmérettől függ 1 1

Zsákok Szerszámok Szerszámok Szerszámok, tápoldatok Szerszámok Kéziszerszám Kéziszerszám Kéziszerszám Autó

1 1 3 1 1 4

Telefon 1 teherautó Szerszámok, alapanyag Tervrajzok Szalag 1 Légkalapács Ásó Szerszámok, alapanyag Szerszámok, alapanyag

1 2

1 teherautó Só 174

Eseti jellegű munkák

Területrendezés

Zöldterület felújítás Öntözőrendszer telepítés

Eszközpark-kezelés

Tárolás

Karbantartás

Logisztika

Eszközbeszerzés

Szállítás

Terület erőforrásainak feltárása Előrejelzés készítése Fejlesztési tervek meghatározása Kivitelezés Felújítándó területek kijelölése Tevékenység elvégzése Terület felmérése Vízforrás meghatározása Szórófejek elhelyezése Helyszín bérlése Tárolószekrények felállítása Műhely fenntartása Járműgarázs fenntartása Vegyszerek szakszerű elhelyezése Felügyelet, őrzés Járműpark rendszeres ellenőrzése Eseti meghibásodások javítása Selejtezés Cserére szoruló eszközök meghatározása Beszállítók felkeresése Árajánlat kérése Döntéshozatal Vásárlás Sofőrök Hulladékelszállítók Felrakodás Egyéb szállítás

2 3 1 3 1 4 1

Laptop Laptop Szerszámok, teherautó Laptop Szerszámok, teherautó Tervrajzok Szórófejek, szerszámok Szerződés

1

2

Szerszámok

2

Telefon Laptop Laptop

2

Teherautó Teherautó Teherautó 175

Munkaszervezés

Munkaerő foglalkoztatása

Munka-irányítás Ellenőrzés

Adminisztráció

Nyilvántartások

Műveleti területek kijelölése Kapcsolattartás

Kiválasztás Betanítás Munkavégzés alvállalkozókkal Segédmunkások alkalmazása Feladatok kijelölése Feladat delegálása, kivezénylés Ellenőr megbízása Kiszállás Felügyelet Hibák jelentése Kaszálandó területek, parkok, fasorok stb. Könyvelés Birtokolt szerszámok nyilvántartása Üzleti partnerek adatai Kaszálandó területek, parkok, fasorok stb. Megrendelések fogadása

1

1

2

1

Telefon, laptop

Autó

Laptop Laptop Laptop Laptop Laptop Telefon, laptop

176

3. számú melléklet A 2006-2010 közötti pénzügyi adatok rendszerezése Strigonium Zrt ingatlan részesedés saját tőke jegyzett tőke mérleg sz.eredmény árbevétel anyagjell.ktg-k

2004 183 1 34 83 -72 114 133

2005 232 1 -60 34 -94 113 147

2006 282 9 24 144 -136 210 212

2007 272 31 110 184 -70 244 219

2008 840 209 747 785 38 163 79

2009 830 828 1743 1786 2 162 113

Kegyeleti 2004 2005 2006 2007 2008 árbevétel 6 60 75 anyagjell.ktg-k 4 32 35 üzemi eredmény -5 1 3 pénzügyi eredmény 0 0 -1 rendkívüli 0 0 0 mérleg szerinti eredmény -5 1 2 Enyhén növekvő bevételek mellett gyakorlatilag 0szaldós

2009 81 38 2 -1 0 1

177

E.Port árbevétel anyagjell.ktg-k üzemi eredmény pénzügyi eredmény rendkívüli mérleg szerinti eredmény

2004

Port Danube árbevétel anyagjell.ktg-k üzemi eredmény pénzügyi eredmény rendkívüli mérleg szerinti eredmény

2004

2005

2006 0 4 -12 0 0 -12

2005

2006

2007 14 5 1 0 0 1

2008 14 3 5 0 0 5

2009

2007

2008 67 55 8 1 0 7

2009

1 3 -10 1 0 -9

77 13 57 1 0 16

178

4. számú Melléklet A Strigonium és leányvállalatai külső tartozásai a szállítók, a NAV és a Pénzintézetek felé.

kintlevőség

Ft-ban

NAV (összes Szállítók* nem teljesített) 2014.12.31. 2015.03.20. Pénzintézet TOTAL Strigonium 8 080 970 8 080 970 Ingatlankezelő 72 387 491 1 409 252 73 796 743 Kegyeleti 1 418 911 1 418 911 G.Parkoló 1 740 689 1 740 689 Zöld út 0 17 407 720 17 407 720 E.Mahart 87 600 87 600 E.Port 5 299 377 5 299 377 Port Danube 769 510 769 510 Turisztikai 2 686 087 2 686 087 EHÍR 22 867 401 26 452 929 49 320 330 ÉP 37 152 559 1 000 37 153 559 E.Településf. 227 086 5 023 110 5 250 196 E.Pont 119 640 119 640 G.Piac 424 159 24 300 448 459 G.Tours 11 439 753 11 439 753 Összesen: 164 701 233 32 910 591 17 407 720 215 019 544 * A szállítók a cégcsoporton belüli számlatartozásokat is tartalmazzák.

179

Innen indul(t)unk. A Strigonium cégcsoport április 27. gazdasági tevékenységének átvilágítása

Recommend Documents