Informatikai jog
AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM SZABÁLYAI
2009. május 8. 3. előadás
A jogi szabályozás háttere
Az Interneten való megjelenés tevékenységi formái
EU vonatkozásában: • A tőke, a munkaerő, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása
Az „egyszerű” megjelenés (saját weboldal)
• Kereskedelmi szólásszabadság
Tartalomszolgáltatás (híroldalak)
• Fogyasztók információhoz való joga
Reklámtevékenység (kizárólagos és vegyes reklám oldalak) Elsődlegesen kereskedelmi tevékenység (e-Commerce)
Jogi korlátok
Versenyjog (megtévesztés tilalma)
Fogyasztóvédelem
Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás
Jellemző tevékenységek Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás
Elektronikus úton nyújtott szolgáltatás Távollévők között jön létre Rendszerint ellenszolgáltatás fejében A szolgáltatás igénybevevője egyedileg fér hozzá
Internet-hozzáférés biztosítása Tárhely-biztosítás Bulletin Board Service (BBS) fenntartás – online hirdetőtáblák Kereső- és portálszolgáltatás (pl. Google) Online termékértékesítés (pl. amazon) Online kulturális szolgáltatás (pl. Port)
1
Az elektronikus kereskedelem formái
Business to business (B2B) a piaci szereplők között zajló elektronikus kiskereskedelem
Business to administration (B2A) a piaci szereplők és a hatóságok között zajló elektronikus kommunikáció (Ügyfélkapu)
Business to consumer (B2C) a piaci szereplők és a fogyasztók között zajló elektronikus kiskereskedelem
Az EUEU-normák és a hazai szabályozás megfelelősége 1997/7/EK irányelv a távollévők közötti szerződésekkel kapcsolatos fogyasztóvédelemről
17/1999. (II.5.) Korm.rendelet a távollévők között kötött szerződésekről
2000/31/EK irányelv az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
2006/114/EK irányelv a megtévesztő és összehasonlító reklámról
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
1999/93/EK irányelv az elektronikus aláírások közösségi programjáról
2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról
A törvény hatálya (2001. évi CVIII. tv.) Az E-kereskedelem közös szabályai
Tárgyi hatály minden olyan szolgáltatás, amit Mo. területéről nyújtanak; minden szolgáltatás, ami Mo. területére irányul
Személyi hatály Szolgáltató Igénybe vevő Mindkét esetben természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
Alapfogalmak 1.
Igénybe vevő
2.
Szolgáltató
3.
nem feltétlenül azonos a fogyasztó fogalmával a nem fogyasztó igénybe vevők a törvény tájékoztatási szabályaitól a szolgáltatóval való konszenzus esetén eltérhetnek több szereplő ezen az oldalon közvetítő szolgáltatók: az igénybe vevő által biztosított információt továbbítja vagy tárolja folyamatos elektronikus adatszolgáltatás azonosítást segítő alapadatok vonatkozásában
Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást-, tárolást, illetőleg –továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszköz alkalmazása
Az előzetes engedélyezést kizáró elv Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához engedély vagy bármely ezzel összefüggő hatósági határozat nem szükséges. Kivételek: a tevékenység maga kíván engedélyezést (pl. biztosítási szolgáltatások) elektronikus hírközlési törvény hatálya alá tartozó tevékenységek
2
Elektronikus szerződéskötés
Elektronikus úton kötött szerződések
A szerződő felek anonimitása (cselekvőképesség problémája) Ajánlatot mindig az igénybe vevő tesz! – a szerződés létrejöttéhez ezt a szolgáltatónak vissza kell igazolnia E-szolgáltatók szerződéskötést megelőző tájékoztatás kötelezettsége kiterjed:
Általános szerződési feltételek (ÁSZF) az e-szerződések körében
ÁSZF: több szerződés megkötése céljából a szolgáltató által előre kidolgozott szerződési feltételek, melyeket a felek egyedileg nem tárgyaltak meg Hagyományos szerződési technikáknál az ÁSZF esetén ha a benne foglaltak jelentősen eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól a fogyasztó hátrányára: külön fel kell hívni a „problémás” kikötésre a fogyasztó figyelmét – ennek hiányában ez a kikötés nem válik a szerződés részévé E-környezetben Mo-n még nincs bírói gyakorlata a problémának Kanada-USA: elegendő a nagybetűkkel írt kikötés rész vagy más figyelemfelkeltő mód (pl. színes betűk) – nem kell, hogy külön a weboldal figyelemfelkeltő módon kivegye ezeket a kikötéseket az ÁSZF-ből Ászf alkalmazása: oly módon kell hozzáférhetővé tenni, hogy azt az igénybe vevő tárolhassa és előhívhassa! megismerhetőség 2 modellje:
One-click order tilalma
Nem működtethető úgy online bolt, hogy az igénybe vevő egyetlen kattintással visszavonhatatlan kötelezettséget vállal valamely termék megvételére vagy szolgáltatás megrendelésére A rendelési folyamat végén lehetővé kell tenni, hogy az igénybe vevő a rendelés adatait (áru, darabszám, egységár, szállítási mód, szállítási költség, szállítási cím, teljes fizetendő ár, stb.) egy összesítő oldalon megismerhesse Az összesítő oldalon az esetleges adatbeviteli hibák javítására lehetőséget kell kínálni Csak az összesítő oldal elfogadása minősül leadott megrendelésnek
rendelés szövegébe ágyazva hiperhivatkozás
A szerződés létrejöttének időpontja
technikai lépések adatbeviteli hibák javításának menete írásba foglaltnak minősül-e a szerződés szerződés nyelve iktatás (archiválás) kérdése
A jognyilatkozatok (hatályosulása) megérkezése: hozzáférhetővé válással Hozzáférhetővé válás: lehetőség a megtekintésre (pl. levelező szerverre megérkezik az e-mail, nem a tényleges letöltés, olvasás ideje számít) Igénybe vevő ajánlati kötöttsége: (szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül), de max. 48 óra Szolgáltatónak visszaigazolást kell küldenie 48 órán belül
A szerződések teljesítése 1.
A szolgáltatás teljesítése:
2.
Online módszerek: szolgáltatásoknál jellemző (letöltés) Offline módszerek: postai kézbesítés
Fizetés:
Offline: postai utánvét, átutalás Online:
direkt bankkártyás fizetés fizetőprogramok (Paypal, Bidpay, Moneybookers, stb.))
3
A fogyasztó elállási joga
A rendelés folyamata
Az e-szolgáltatók felelőssége
Szolgáltató: jogszabályba ütköző tartalmú információval okozott károkért felel Közvetítő szolgáltató:
nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információ tartalmát mentesül a felelősség alól, ha lefolytatja az eltávolítási eljárást
Különös fogyasztóvédelmi szabályok
Mivel a terméket a fogyasztó a teljesítés időpontjáig nem vizsgálhatja meg fizikai valójában, így biztosítani kell számára olyan jogosultságot, mely korrigálja esetleges tévedéseit (nem olyan az áru, mint amilyet szeretett volna) A fogyasztó a teljesítéstől 8 munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől (objektív elállás) Az objektív elállás lényege, hogy nem kell bizonyítania semmilyen szerződésszegést, csupán „meggondolta magát a fogyasztó” – ez a másik szerződő fél üzleti kockázata Objektív elállás esetén a fogyasztót csak az áru visszaküldésének költsége terheli Ha a gazdálkodó szervezet nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének (tájékoztató a termék tulajdonságairól, elállási jogról, kereskedő adatairól), akkor az elállási jogát a fogyasztó 3 hónapon belül gyakorolhatja indokolás nélkül (szubjektív elállás) Ha a 3 hónapon belül pótlólagosan sor kerül az írásbeli tájékoztató megküldésére, annak kézhezvételétől ismét a 8 munkanapos elállási főszabály alkalmazható
szektorspecifikus online ügyfélszolgálatok (mail, live help) pl. közüzem, biztosító köteles ilyet üzemeltetni kizárólag e-kereskedelmi szolgáltatást nyújtók üzemzavar esetére telefonos ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni
A termékpaletta (tájékoztatás!!!) A virtuális kosár (interaktív, szerkeszthető) Előzetes regisztráció nélküli rendelés megengedhetősége (szolgáltató döntése) A teljes ár (szállítási költség is) kalkulálása Utolsó ellenőrzés Fizetés A bankkártyával történő fizetés (SSL, SET titkosítás, közvetlen banki kapcsolat, PIN nélkül) Visszaigazolás
A FOGYASZTÓ FEGYVERE Feedback
E-kereskedelem esetén felerősödik a fogyasztói visszacsatolás szerepe (epanaszkönyv) Bármely jövőbeni és jelenlegd
eM
f
ő
e
m
s e s déké
ic!
4
Elektronikus banki szolgáltatások Elektronikus bankolás E-számlák vezetése során kulcskérdés az ügyfél azonosítása Legnagyobb biztonságot az ún. többcsatornás azonosítás ad az előre megadott felhasználónév + jelszó az azonosítás első szintje sms-ben az ügyfél mobiljára küldött kód az azonosítás második szintje (vagy token által generált egyszeri belépési kód, a token az ügyfél birtokában van)
A többcsatornás azonosítás jelenleg csak ajánlás, de
5
Hatósági spamspam-gyakorlat
Reklámozási módozatok az Interneten
2004. II. negyedév
2004. IV. negyedév
2005. I. negyedév
A reklámozó saját web-oldala a cég bemutatása, szöveges, képes leírások, akciók, játékok, vásárlási lehetőség Banner más web-oldalakon elhelyezett reklámok, amelyekre „ráklikkelve” eljuthatunk a reklámozó web-oldalára
Kérelmek száma 2004. I. negyedév
2004. III. negyedév
36 33
Pop-up egy klikkelés után külön, meglepetésként megnyíló ablakban jelenik meg a reklám, ahonnan természetesen szintén el lehet jutni a reklámozóhoz Cookiek a felhasználó gépéről kereskedelmi szempontból hasznosítható információt közvetítenek a szolgáltató és a reklámozó felé
26 23 16
0
5
10
15
20
25
30
35
40
Hazai online reklámköltés
Az internetes reklám specifikumai
3000 2500
Interaktivitás a fogyasztó nem csupán passzív célszemély, folyamatos „visszacsatolásra” van lehetőség „rich media” magában foglalja a videót, a szöveges információkat, a hangot és a közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségét Pontosan meghatározható célcsoport a hagyományos médiumokhoz hasonlóan a web-oldalak is specializálódnak Mérhető hatékonyság banner - click-trough - cookiek Alacsony közzétételi költség attól függően, hogy saját vagy idegen honlapon történik a közzététel
millió forint
2000 1500 1000 500 0 1999
2000*
2001*
2002*
* Szakértői becslés (Forrás: Carnation Research)
Okiratok egyenlőségének elve Elektronikus aláírások
Elektronikus aláírás és e-dokumentum elfogadását nem lehet megtagadni, valódiságának nem lehet kétségbe vonni azon az alapon, hogy csak elektronikus formában létezik Hagyományos (papír alapú) okiratok és e-okiratok egyenlősége joghatás szempontjából Kivétel (nem lehet csak e-dokumentum):
öröklési jogi ügyek Csjt. által szabályozott eljárások
6
Az e-aláírás típusai
Egyszerű e-aláírás (dokumentum)
Public-key (nyilvános kulcsú) eljárás Létrehozó-eszköz, létrehozó-adat (kriptográfiai adat) Titkos magánkulcs és nyilvános ellenőrző-kulcs
Fokozott biztonságú e-aláírás (egyszerű okirat-írásbeliség):
Az e-aláíráshoz kapcsolódó szolgáltatások
alkalmas az aláíró azonosítására egyedülállóan az aláíróhoz köthető olyan eszközzel hozták létre, melyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak a módosítások érzékelhetők
Hitelesítés-szolgáltatás
azonosítás tanúsítvány kibocsátása
Időbélyegzés: időbélyegző elhelyezése Aláírás-létrehozó eszközön aláírás-létrehozó adat elhelyezése Elektronikus archiválás szolgáltatás
Minősített e-aláírás (teljes bizonyító erejű magánokirat):
fokozott biztonságú e-aláíráson túl minősített tanúsítvány kibocsátása
érvényességi lánc archiválása letagadhatatlanság és dokumentum hiteles megőrzése
7
