Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi szintű képzés hallgatói részére
Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi képzés hallgatói részére Az Informatika szigorlat alapvetően az IR-fejlesztés, valamint az OO-fejlesztés c. tantárgyi blokkok, valamint az Adatbázis-kezelés c. tárgyak ismereteit fogja át. Az alábbi témakörök a 8 félév során tanult ismeretek áttekintő témavázlatát adja, amely a témákat rendszerezve segítséget nyújt a meglehetősen nagy anyagban való tájékozódáshoz. A felsorolt témák nem szigorlati tételek, csupán a felkészüléshez nyújtanak támogatást. A szigorlatrabocsátás feltétele: – érvényes IR-fejlesztés 3. – érvényes OO-fejlesztés 2. vizsga, valamint – OO-fejlesztés 3. tárgyból elfogadott féléves feladat és elfogadható szintű félévzáró (szóbeli vagy írásbeli dolgozat.
1. Információ, IR, gazdálkodó szervezetek és társadalom • • • • • • • • • • • •
•
•
az informatika értelmezése, tárgya, osztályozási szempontjai, kapcsolata más tudományterületekkel az információ funkcionális és valószínűségelméleti értelmezése információ- és infokommunikációs technológia (IT, ICT): értelmezés, komponensek, módszerek, tudás, információ,; információrendszer (IR) és környezete, információfeldolgozás- a feldolgozás ciklikussága, az információrendszerrel szemben támasztott elvárások a rendszer, alrendszer, szervezet fogalma; a gazdálkodó szervezetek és alrendszereik, informatikai rendszerek, informatikai stratégia az információrendszer értelmezése, szerepe, hatása a társadalomra és a szervezetek működésére, IT-függőség (infúzió) szervezeti architektúrák, hierarchikus versus új szerveződési formák (heterarchikus, cybercorp szervezetek, virtuális vállalatok stb.)) informatikai szervezet: cél, struktúra, szerepek, működés, kapcsolat és együttműködés a vállalat többi egységével az információrendszer felépítése, elemei, információáramlás, -kapcsolatok az információrendszer megközelítési aspektusai, a változtatást, korszerűsítést kiváltó tényezők, a fejlesztés szükségszerűsége információrobbanás, a digitális forradalom értelmezése, az IT hatása a társadalomra az információs/tudásalapú társadalom értelmezése, jellemzői, a kormányok feladatai a megvalósításban (nemzetközi és hazai programok, különös tekintettel a legújabb hazai és EU-s programokra)) globalizáció, popularizáció, az információs társadalom megvalósításának módja és eszközei: világhálózatok és szolgáltatásaik, a webtechnológia jelentősége az üzleti életben és a társadalmi feladatok megvalósításában e-világ: távmunka, távtanulás, elektronikus tevékenységek, on-line szolgáltatások, eKormányzat, elektronikus ügyintézés stb.
1
Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi szintű képzés hallgatói részére
2. A szoftverfogalom értelmezése, szoftvertechnológia • • • • • • •
a szoftverforgalom szűkebb és általánosabb értelmezése, fejlődésének alakulása (procedurális, strukturális és objektumorientált szemléletű tervezés, tudástervezés) SW-technológia fogalma, a kivitelezés technologizált, szervezett formájának; a szoftver ipari gyártásának a szükségessége, sajátosságai a szoftvertechnológia fejlődése; a szoftver mint speciális termék sajátosságai a szoftver főbb alkalmazási területeinek áttekintése; az Internet szerepe a szoftverfejlesztésben és –felhasználásban a szoftvertermékek strukturális bonyolultsága, komplexitási mérőszámok a szoftverfejlesztés folyamat, ciklikussága, fázisai, csoportosítása; fejlesztési szemléletek; a leggyakoribb fejlesztési hibák a szoftvertermékkekel szemben támasztott minőségi követelmények, minőségi kritériumok/jellemzők, minőségmodellek (McCall-Cavano, Boehm)
3. Az információfeldolgozás technikai eszközei • • • • •
•
a számítógépek felépítése, részei és ezek működése, különböző számítógép-architektúrák számítógép-perifériák, másodlagos adathordozók és felépítésük, standard és user címkék egyéb információfeldolgozó-, dokumentumkezelő és irodatechnikai eszközök az adatfelvétel, -rögzítés, -ellenőrzés, -átvitel, -tárolás módja, a megvalósítás problémái számítógépek osztályozása, működtetése, számítógép üzemmódok, hálózati rendszerek és elemei (központi gép, munkaállomások, kiszolgálás, rendelkezésreállás, kliens-szerver architektúrák) hardver- és szoftverergonómia
A rendszerfejlesztés technológiája 4. Fejlesztési alapelvek, feladatok, módszerek és technikák •
•
• • •
a rendszerfejlesztési tevékenység értelmezése, ciklikus folyamata, fázisai (célkitűzés, problémadefiniálás, feltárás, követelményspecifikáció, elemzés, -tervezés, kivitelezés, rendszerkövetés) a fejlesztési munka projekt jellege, informatikai projektek, a fejlesztő csoportot (team) irányító vezető feladatai, felelőssége, a résztvevők szakmai megoszlása, projekttervezési és projektirányítási módszerek {munkaütemezés, hálótervezés (Gantt, CPM, PERT)}, módszertanok (PRINCE) és támogatások (MS-Project, Schedule stb.) a projekt kockázata, hatásvizsgálati elemzés, kockázatmenedzsment komplex rendszerek összehasonlító elemzése, választás, döntés különböző alternatívák közül (Kesserling, Harris, Marting módszerek stb.) a megbízó-felhasználó és a fejlesztők közötti hatékony kommunikáció jelentősége
5. A rendszerfejlesztés módszertana • •
a fejlesztési módszertan értelmezése, egységesítésének szükségessége a fejlesztés során alkalmazott elvek, módszerek, eljárások és eszközök értelmezése, csoportosítási szempontjai, csoportjai, az egyes elemek részletes jellemzése, az adott porbléma megoldásához legjobban illeszkedők kiválasztásának szükségessége és módja
2
Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi szintű képzés hallgatói részére •
• • • •
•
a fejlesztés során követendő, a fejlesztés sikerét meghatározó alapelvek: modellvezérelt fejlesztés (MDA-keretrendszer céljának és lényegének pontos ismerete: CIM, PIM, PSM és PSImodellek, modelltranszformáció) az alkalmazásfejlesztés életciklusa, módszertani szemléletek: életciklus modellek (vízesés~, V-modell, spirálmodell), prototípus elvű fejlesztés a elemzési/tervezési munka strukturált és objektumorientált szemléletű végzése; az objektumorientált fejlesztési szemlélet sajátosságai: egységbezárás, polimorfizmus, öröklődés, láthatóság, újrafelhasználhatóság, perzisztencia meghatározó fejlesztés-módszertani elvek: fokozatosság, kétszintű tervezés, iterativitás, elkötelezettség, inkrementalizmus, modularitás, komponens- és architektúraszemlélet, use case vezéreltség fejlesztési módszertanok (strukturált és objektumorientált), a leggyakrabban alkalmazott módszertanok részletes ismertetése, különös tekintettel az UML és a RUP alapmódszertanaira, valamint magára a RUP-ra
6. A domén-, az üzleti és az elemzési modell kialakítása • • • • • • • •
•
a probléma és a problématér elemzése, problémaspecifikáció a helyzetfelmérés, -elemzés módszerei, technikái (statikus és dinamikus analízis), bizonylatelemzés, adat- és folyamatelemzés módja és eszközei (DFD-k, CFD-k! és egyéb technikák) információs kapacitásvizsgálat, rendszerintegritás: a doménmodell pontos specifikációja a megvalósíthatósági vizsgálat szerepe a fejlesztésben, fejlesztési alternatívák jelentősége, tartalma, választás/döntés a rendszerkoncepció szükségessége és tartalma a követelményspecifikáció és rögzítése (a dokumentum célja és tartalma) a fejlesztési projekt tevékenységének a megtervezése az információrendszer leképezése, a PIM-modell megtervezése: absztrahálás: különböző absztrakciós szintek, modellnézetek, modellezési feladatok, modellelemek értelmezése és kapcsolatuk a logikai modell tervezésének lépései, a statikus és a dinamikus nézetű modellek kialakítása, a rendszer természetének és viselkedésének a vizsgálata a szabványos UML modellező nyelv valamint egyéb, a modellek leírásához, jellemzéséhez alkalmazható technikák, eszközök (diagramok, táblázatok) segítségével (strukturális modellek: objektum-/osztálymodell, csomagok, viselkedési modellek: use case, tevékenység,, interakciók)
7. A tervmodell kialakítása •
az információrendszer fizikai modelljének tervezése, a tervezés feladatai; a hardver-szoftver környezet kialakításának kérdései
•
adatbázis-szemléletű tervezés: az adatbázis értelmezése, rendeltetése, elemei, adatbázis szemléletek, adatleírási szintek, az adatbázissal szemben támasztott követelmények, elvárások (fogalmak, módszerek, adatbáziskezelő-rendszerek) az adatbázis-megvalósítás és –kezelés feltételei: adathordozók fajtái, tárolási technológiák, jellemzők, azonosítás, biztonság fájlszervezési és elérési módok, a kiválasztás szempontjai adatbázis-architektúrák, adatbázis-szabványok (SQL), relációs adatbázis-architektúrák felépítése
• • • •
3
Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi szintű képzés hallgatói részére •
a relációs adatbáziskezelő-rendszerek sajátosságai, fajtái, általános moduljai; adatmanipulációs műveletek, osztott adatbázisok értelmezése és kezelése (SQL nyelv és adatbázis-szerver programozása)
•
programtervezés szükségessége, módja; szoftvertervezési elvek: szoftverarchitektúra, strukturális felbontás; az objektumorientált szoftverek jellegzetességei, alaptulajdonságai, a komponensalapú tervezés elvei (CBD), osztályok megvalósítása, komponensek értelmezése, származtatása, függőségi kapcsolatok interfészek pontosítása, interfészosztályok specifikálása a programtervezéshez használható technikák, a programspecifikáció szükségessége és tartalma, a megvalósítás lépései
•
• •
• •
• •
• • •
tesztelés: tesztelési stratégia (verifikálás, validálás fogalma és szerepe), tesztelési szintek szoftvertesztelési alapfogalmak és alapelvek (Glenford Myers alapelvek, funkcionális és a strukturális tesztelési elvek, a random tesztelés elve), tesztelési feladatok összetettsége, hibamodellek az integrációs tesztelés általános folyamata, rendszer szintű tesztelés, stresszteszt, Alfa és béta tesztek a tesztelési folyamat és a tesztesetek tervezése, a tesztelést végzők kijelölése, a feladatok ütemezésének és a tesztelési/elfogadási kritériumoknak a meghatározása, végrehajtás, számítógépes támogatás igénybevétele a programdokumentáció készítése és tartalma a rendszer biztonságos működésének tervezése: biztonsági, adatvédelmi, hozzáférési jogi kérdések és a védelem biztosítása az informatikai rendszer biztonságának tervezési folyamata: hatáselemzés, eszköztérkép, alkalmazásportfólió, megelőzés, felkészülés, helyreállítás (BCP program)
8. A fejlesztett rendszer bevezetése, üzemeltetése • • • • • •
képzési terv, képzési anyagok, bemutatandó oktatószoftver elkészítése, képzés, oktatás bevezetéssel kapcsolatos szervezési feladatok, technikai feltételek megteremtése, a rendszer telepítése a rendszer átadásának megtervezése, lebonyolítása (előkészítés, személyek, időpont egyeztetés, bemutatás formája, jegyzőkönyvek) a rendszer üzemeltetése, rendszerfelügyelet, minőségbiztosítás (SQA folyamat!) rendszerkövetés, karbantartás, korszerűsítés; verziókövetés, infrastruktúra- és változásmenedzsment a dokumentálás jelentősége, eszközei, technikái; átadandó dokumentumok és tartalmuk: fejlesztési dokumentáció, felhasználói kézikönyv, üzemeltetési kézikönyv, informatikai biztonsági szabályzat (IBSZ)
11. Az IR-fejlesztés/-feldolgozás speciális kérdései • •
az adat- és rendszervédelem tervezési és megvalósítási kérdései; Adatvédelmi törvény, ITB 12. Ajánlás az Informatikai rendszerek biztonsági követelményeiről informatikai ipar, az informatika, mint a termékekbe "beépített alkatrész" (embedded)
4
Informatika szigorlati témakörök gazdasági informatika egyetemi szintű képzés hallgatói részére •
• • • • • • • • •
speciális információfeldolgozó rendszer-alkalmazások: OSS ( TPS, PCS, OAS); MSS (SIS, EIS, OLAP, DSS, MIS) és egyéb (ES, BIS, IIS, IOS) rendszerek; intelligens üzleti megoldások a rendszer- és alkalmazásintegráció szerepe a komplex rendszerek fejlesztésében az informatikai rendszerek fejlesztésének a költségei, költségösszetevők (COCOMO) költségek- és megtérülés-számítás (TOC, ROI) a szoftverfolyamatok érettsége (CMM-modell) speciális adatbázis alkalmazások: adatbányászat, adatraktár, adatáruház a számítógép szerepe a fejlesztésben (4GL, 5GL, CASE, Repository) a vizualizáció és az automatikus modelltranszformáció (xUML) jelentősége a fejlesztésben, a kommunikáció, a tervezés és dokumentálás, valamint a verziókezelés segítése az UML 2 nyelv architektúrája, illeszkedése az MDA-szabványokhoz (MOF, CWM, köztesrétegek), szabályrendszer, elemek, kapcsolatok modellezése, diagramok a fejlesztési dokumentáció szükségessége, technikák (módszertani ajánlások, célok, szimbólumrendszer, illeszkedés), szabványok (ANSI, OMG) outsourcing: informatikai feladatok kiajánlása
Szakirodalom: Raffai Mária: Információrendszerek fejlesztése és menedzselése – Novadat, 2003. I. Sommerville: Szoftver-rendszerek fejlesztése, Software Engineering, PANEM Könyvkiadó, Budapest, 2002. Objektumtechnológia sorozat kötetei: • Objektumok az üzleti modellezésben (OO-fogalmak, sajátosságok, elvek tisztázása) • Egységesített megoldások a fejlesztésben (UML első szabványverzió, valamint RUP módszertani kézikönyv) • Objektumorientált alkalmazásfejlesztés (Rose Case eszköz és fejlesztési esettanulmány • UML 2 – Modellező nyelvi kézikönyv Információrendszer-tervezés munkafüzetek • IRT1 - Információmenedzsment, fejlesztési módszertanok (1996) • IRT2 - Modellezés - Logikai szint (2001) • IRT3 - Adatbázistervezés - Fizikai szint (2002) Kiss Jenő: Adatbáziskezelés – MsAccess BCP: üzletmenet-folytonosság biztosítása – Consec International Kiadó. ITB 12. ajánlás Raffai Mária: Az informatika fél évszázada – Springer, 1997. R. S. Pressman: Software Engineering, A Practitioner’s Approach, Fifth Edition, McGraw-Hill Publishing Company, United Kingdom, 2000. M. Fowler – K. Scott: UML Distilled: Applying the Standard Object Modeling Language, Addison-Wesley-Longman, Inc., 1997. Martin Fowler: Analysis Patterns: Reusable Object Models, Addison-Wesley 1996. H.E. Eriksson – M. Penker: Business Modeling with UML, John Wiley & Sons, Inc., 2000. valamint a fenti irodalmakban hivatkozott, a megértést, tanulást segítő további szakirodalmak dr. Raffai Mária
dr. Sziray József 5
