INFORMATIKA 2011-ben:

54. évfolyam, 2011. 7. szám

700 Ft

INFORMATIKA 2011-ben: • A kibertér védelme • Vállalati blogok • Szoftver-gazdálkodás 14-18. oldal

NOVOFER ALAPÍTVÁNY A MÛSZAKI-SZELLEMI ALKOTÁSÉRT Kiemelkedõen közhasznú szervezet Telefonszámunk: 319-5111 Telefax számunk: 319-8916 Levelezési címünk: 1112 Bp., Hegyalja út 86. E-mail: [email protected]

GÁBOR DÉNES-DÍJ JELÖLÉSI FELHÍVÁS 2011 A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a mûszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetõit továbbá a Gábor Dénesdíjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy az évente meghirdetett belföldi GÁBOR DÉNES DÍJ-ra jelöljék azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkezõ, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan mûvelõ (kutató, fejlesztõ, feltaláló, mûszaki-gazdasági vezetõ) szakembereket, akik valamely gazdasági társaságban vagy oktatási, kutatási intézményben: • kiemelkedõ tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak, • jelentõs, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy mûszaki-szellemi alkotást hoztak létre, • megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megõrzéséhez, • személyes alkotó közremûködésükkel jelentõs mértékben járultak hozzá az intézményüket elismerõ, sikeres innovációs tevékenységhez. A díj odaítélésérõl a Kuratórium dönt. A kuratórium döntése az adott esztendõre vonatkozóan végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalmazó) jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölõ vagy ajánló a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának vagy felügyelõ bizottságának elnöke vagy tagja. A díj személyre szóló, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetõk. A díj nem egy életpálya elismerését, hanem az elmúlt 5 évben nyújtott, kiemelkedõen eredményes, konkrét mûszaki alkotó teljesítmény elismerését célozza. A formai szempontból mindenben megfelelõ elõterjesztések és elismerésre méltó teljesítmények mellett a Kuratórium elõnyben részesíti azokat a jelölteket, akik teljesen új tudást hoztak létre, akiknek mûszaki-szellemi alkotását a magyar gazdaságban eredményesen hasznosítják, akik ismereteit a gyakorlatban alkalmazzák, kimagasló tudásukat színvonalas oktatói/nevelõi tevékenységük során környezetüknek átadják, szakterületükön jelentõs társadalmi aktivitást is kifejtenek, látókörük messze meghaladja a szûken vett szakterületet. A díj csak egyetlen alkalommal nyerhetõ el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat. A Kuratórium fenntartja magának a jogot arra, hogy a tárgyévet megelõzõ 3 év jelöltje számára is adományozzon díjat,

amennyiben a jelölt a tárgyévi felhívás minden kritériumának megfelel és a jelölõk, valamint az ajánlók a kuratórium ez irányú megkeresése során fenntartják korábbi javaslatukat. A JELÖLÉS (ELÕTERJESZTÉS) MEGKÍVÁNT TARTALMA I. Kitöltött és aláírt adatlap A jelölõ, a jelölt és az ajánlók adatai és a jelölés rövid indoklása, az elõírt formanyomtatványon II. Jelölés Legfeljebb 3, A4-es gépelt oldal terjedelemben a jelölés részletes indoklása, a konkrét mûszaki-szellemi alkotások megnevezésével és ezek hasznosítási eredményének ismertetésével, a jelölõ aláírásával. III. Mellékletek 1. A jelölt szakmai képzettségének és munkásságának legfeljebb 2 oldal terjedelmû ismertetése 2. Az indoklásban hivatkozott alkotás/ok/ ill. szakmai eredmények listája (maximum 3 A4-es oldal) 3. Két, a jelölõtõl, ill. a jelölõ szervezettõl független, szakmailag elismert szakembernek a jelölt kitüntetését támogató ajánló levele. Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel (elõterjesztéssel) kapcsolatos részletes tudnivalók a http://www.novofer.hu/alapitvany/tartalom/menu/64 oldalon találhatóak. A jelölést (elõterjesztést) elektronikusan ([email protected]), és papíralapon (1112 Budapest, Hegyalja út 86.) is be kell nyújtani az alábbi címekre: NOVOFER Alapítvány H-1112 Budapest, Hegyalja út 86. [email protected] Mind az elektronikus, mind pedig a papíralapú jelölés beküldési/postára adási határideje: 2011. október 10. EREDMÉNYHIRDETÉS ÉS DÍJÁTADÁS: 2011. DECEMBER 15. A beérkezett jelölések átvételérõl a jelölõk, az elbírálás eredményérõl a jelölõk, a kitüntetést elnyerõk esetén a jelölõk, az ajánlók és a díjazott jelöltek közvetlen értesítést is kapnak. A díjazottak személyét a díjátadást követõen honlapunkon és a szaksajtóban is nyilvánosságra hozzuk. További felvilágosítás Kosztolányi Tamás titkártól kérhetõ: Fax: 319-8916 Tel: 319-5111, 30/4848-004, e-mail: [email protected] Budapest, 2011. június 25. Dr. Gyulai József a kuratórium elnöke

TARTALOM

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-201-2480 Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

KRÓNIKA Támogatás a magyar Puli ûrprojektnek

2

Indul a magyar EUREKA elnökség

2

Szeptember 23: Kutatók Éjaszakája

2

Egyetemi elismerés a Bosch csoportnak

3

Drog Fókuszpont és portál

3

Gyógyszergyártási tanszék a Debreceni Egyetemen

3

GAZDASÁG Versenyképességünk a világrangsorban

4

INNOVÁCIÓ HBONE: kutatási érrendszerünk

5

EU 7. Keretprogram 2012-ben

6

Merre halad az orosz innováció?

7

GÉPIPAR Innovatív szikraforgácsoló-gépek az AgieCharmilles-tól

9

Új Allison-üzem Szentgotthárdon

10

Orvostechnikai üzletág a Flextronics GS Budapestnél

11

MÉRÉSTECHNIKA Villamos, elektronikus, mechanikai merõrendszerek, beren-

E

dezések. Vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtõ rendszerek

SZÁMUNKBAN

SZEREPLÕ TÁRSASÁGOK

Allison Transmission

10

Elmolight Kft.

19

Energoexpo

B3

Flextronic GS Budapest

11

Horn

B4

KIBEV

15

Licence Professional Kft.

18

MetSystem

12

Novofer

B2

Tooltechnik

4

Westa-T

6

12

INFORMATIKA Önkéntes összefogás a kibertér védelméért

14

Új típusú céges kommunikáció vállalati blogokkal

16

Lehet-e gazdálkodni szoftvereinkkel?

18

BIOTECHNOLÓGIA Kommunális iszap: a mûtrágya trónfosztása

19

ATOMENERGIA Energiamix a Paksi Atomerõmûvel

21

ÛRKUTATÁS ESA-tagságunk lépéselõnyt hozna

22

TÁMOGATÁS A MAGYAR PULI ÛRPROJEKTNEK A már lapunkban ismertetett (2011. 3. szám), a Google Lunar X Prize nemzetközi ûrversenyben hivatalosan részt vevõ magyar Puli Csapat megszerezte elsõ aranyfokozatú támogatóját, az S&T Hungary Consulting cég személyében. Az S&T 30 millió forinttal támogatja, hogy a csapat 2014-ig egy saját maga készítette robotot eljuttasson a Holdra. Az S&T a támogatás fejében elsõsorban mérnöki tervezõi szoftver (CAD,CAM) licencekkel,

illetve szoftverek oktatásával lesz a versenyzõk segítségére, miközben saját üzleti köreibe kívánja bevezetni a kisérleti vállalkozást. A projekt mérnökei lehetõséget kapnak a PTC újgenerációs CAD/CAM/CAE rendszerének, a Creo-nak a használatára, amely a ProENGENEER, a CoCroate és a ProductView termékek közös örököseként segít a csapat kreatív energiáinak felszabadításában. A Puli ettõl a hozzájárulástól újabb támogatásokat is remél, mivel az S&T-vel a kapcsolat erõsítheti a vállalkozásuk hitelét. A Puli egyébként a robot fejlesztése mellett ismeretterjesztõ tevékenységgel is igyekszik bemutatni a tudományos, mérnöki pályák jelentõségét, szépségét.

2

Technika 2011/7

KRÓNIKA

Indul a magyar EUREKA elnökség Magyarország nevében Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára Jeruzsálemben átvette az EUREKA együttmûködési program elnökségi tisztségét, és július 1-jétõl hazánk megkezdte a K+F projektek támogatására és koordinálására létrehozott – idén 25 éves fennállását ünneplõ – szervezet vezetését. Mindezt a magyar elnökség július 8-ai budapesti nyitókonferenciájának sajtótájékoztatóján jelentette be Cséfalvay Zoltán, aki kiemelte: mivel az EU 80 milliárd eurót fordít kutatásra a 20142020. közötti költségvetési ciklusban, a KKV-kat egyre jobban be kell vonni a K+F tevékenységbe, mert jelentõs részük lehet az új munkahelyek megteremtésében. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az EUREKA az elmúlt 25 évben 4 000 projektet támogatott, mintegy 30 milliárd euró értékben. Az EUREKA égisze alatt került sor például a mobiltelefon, a modern autók, illetve gyógyszerek kifejlesztésére. Az elnöki tisztet betöltõ államnak meghatározó szerepe van a szervezet stratégiájának és politikájának az alakításában, egy évig biztosítva az EUREKA-hálózat képviseletét a nemzetközi fórumokon és

tárgyalásokon. A magyar EUelnökség és egyben EUREKAelnökség fõ prioritása az Európa 2020 stratégia megvalósítása érdekében az Innovációs Unió eszközeinek, az egységes piacot erõsítõ intézkedéseknek és a Kisvállalkozói Csomag innováció-politikai elemeinek az erõsítése, és az ezek közötti összhang megteremtése. A sajtótájékoztatón az államtitkár a magyar kormány terveirõl szólva, elmondta: már jövõ év januárjától jelentõs adókedvezményben részesítik a K+F-re jelentõs összegeket fordító cégeket. Lényeges különbség lesz, hogy a cégek a K+F-re költött pénzt a befizetendõ adóból írhatnák le, míg eddig a kutatásra fordított pénzösszeget a társasági adóból vonták le. Jelenleg 16 magyar részvételû EUREKA-projekt van folyamatban, s ezek közül hat magyar vezetésû projekt, míg az elmúlt közel 20 évben meghaladta a 70-et azon projektek száma, amelyekben magyar vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek vettek részt.

Szeptember 23: Kutatók Éjszakája Az idén szeptember 23-a éjszakáján mutatják be munkájuk érdekességeit a hazai kutatási intézmények szakemberei. A 2005 óta megrendezett Kutatók Éjszakája programjai ezúttal is ingyenes bemutatókkal, érdekes, kipróbálható látnivalókkal, máskor nem látogatható helyszínekkel, laboratóriumokkal várják a kíváncsi nagyközönséget, a pályaválasztás elõtt álló, érdeklõdõ fiatalokat. Például az ELTE-n bemutatják, hogyan tájékozódnak az állatok az égbolt polarizációja segítségével; az Elméleti Biológiai

Játszóházban a kórokozók világát, Kecskeméten a mikroszkopikus lényeket, Gyõrben a növények misztikus világát ismertetik. A Semmelweis Egyetemen élõ test virtuális felszeletelése, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen robot foci, a Pécsi Tudományegyetemen világító állatok, a BMGE-n vezetõ nélküli légi jármûvek szerepelnek a programban. Idén a Kutatók Éjszakájára 50 ezer látogatót várnak a szervezõk, a Tempus Alapítvány és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány.

KRÓNIKA

Egyetemi elismerés a Bosch csoportnak Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara július 8-án Bánki Donát Emlékéremmel köszönte meg a magyarországi Bosch csoportnak a kar oktatómunkájához nyújtott anyagi és szakmai támogatását. Az évek óta tartó együttmûködés alatt több száz hallgató kapott lehetõséget arra, hogy gyakornoki programokban, valamint komoly kutatás-fejlesztési projektekben is kamatoztassa nyelvi és elméleti tudását. A Bosch fejlesztési támogatásokkal, szakmai elõadásokkal, szakdolgozati témák és gyakornoki helyek

biztosításával segítette elõ a karon folyó gépész-, mechatronikai és biztonságtechnikai mérnökképzés gyakorlatorientált jellegének az erõsítését. A vállalat szakemberei a kar tudományos konferenciáin rendszeresen tartanak elõadásokat a mechatronika, a biztonságtechnika témáiról, az együttmûködés számos sikeres K+F projektet is eredményezett. Ezenkívül a Bosch által szevezett Elektromobil és Pneumobil Verseny évrõl-évre sok „bánkis” hallgatót aktivizál kreativitásuk bizonyítására.

Drog Fókuszpont és portál A tavalyi év az új drogok rohamos terjedésének éve volt, így például a mefedron szórakozáskiegészítõ új szer szinte berobbant a fogyasztásba – összegezte a Nemzeti Drog Fókuszpont legújabb helyzetjelentését. A 2004 januárja óta mûködõ szervezet a drogmonitorozás európai uniós intézményrendszerének hazai központja, amely a más intézményekben keletkezõ adatokat, információkat gyûjti, dolgozza fel és szolgáltat a hazai és a nemzetközi szervezeteknek a kábítószer problé-

ma feltárásával és megoldásával kapcsolatos döntésekhez. Magyarországon becslések szerint 10 százalékos a tiltott szereket kipóbálók aránya. Legelterjedtebb a kannabisz (10%), az extasy (2,5%), az amfetamin (2%), az LSD (1,5%) és 1 százalék alatti a kokain, az egyéb opiátok és a heroin részaránya. Az igen összetett küzdelmet a drogfogyasztás ellen ma már egyre korszerûbb informatikai rendszerek is segítik, ezek támogatják a helyi drogszükségletek felmérését, segítik a kábítószer-élvezõk gondozását. Korábban papíron és manuális eszközökkel történt az adatfeldolgozás, most informatikai rendszerbe kerülhetnek az addiktológiai, egészségügyi, szociális ellátóhelyek adatai, szolgáltatásai együtt a kezelendõ kliensek profiljaival. Az alkalmazás portál-jellegû, minden adat a központi szerveren tárolódik, ezek bárhonnan elérhetõk regisztráció után. A portál június 30-a óta végleges formájában érhetõ el.

GYÓGYSZERGYÁRTÁSI TANSZÉK A DEBRECENI EGYETEMEN

A gyógyszergyártási iparág hazai szakemberhiányára is egyfajta megoldást ígér a TEVA Gyógyszergyár Zrt. által támogatott Gyógyszergyártási Kihelyezett Tanszék a Debreceni Egyetemen. Az idei tanévtõl induló tanszék az egyetem gyógyszerészhallgatóinak két féléven át gyógyszeripar-specifikus elõadásokat ad, illetve lehetõséget, hogy az órák egy részét a gyárban eltöltve ismerkedjenek a nagyüzemi gyógyszergyártással, a minõségellenõrzéssel, a törzskönyvezés folyamatával. A hallgatók a gyakorlati idejüket a TEVA debreceni és gödöllõi telephelyén tölthetik. A gyógyszeripar és egyetem elsõ ilyen jellegû kapcsolatától az ipar azt várja, hogy több fiatal végzõs a gyógyszeripart válassza jövendõ életpályájának, az egyetem szerint a kihelyezett tanszék nemcsak egy új, gyakorlati tantárggyal gazdagítja az oktatást, hanem újabb területet nyit diákjainak a diploma utáni elhelyezkedéshez. A TEVA a 2012-es tanévben az egyetem minden diákja számára innovációs pályázat kiírását is tervezi.

Technika 2011/7

3

GAZDASÁG

Versenyképességünk a világrangsorban Megjelent az IMD 2011. évi versenyképességi világrangsora, amely fontos tanulságként szolgálhat Magyarország pozíciójának erõsítéséhez. A gazdasági versengés abban is különbözik a sporttól, hogy, ha akarja, ha nem, minden ország versenyben van és akaratától függetlenül ebbéli képességét fejlesztenie kell. Ehhez ad ösztönzést egy svájci magáncég, az IMD is, amely évente 59 ország versenyképességét vizsgálja meg 331 kritérium szerint és nemzeti partnerek bevonásával, Magyarországon az ICEG European Centerrel. Azt mindjárt elárulhatjuk, hogy hazánk nem büszkélkedhet az IMD World Compatitiveness Yearbook-ban közölt helyezésével, a vizsgált 59 ország közül a tavalyi pozícióján 5 pontot rontva, 2011-ben a 47. helyen végzett.

AZ IMD 2011.

ÉVI VERSENYKÉPESSÉGI VILÁGRANGSORA (zárójelben a tavalyi helyezés)

1. 3. 4. 5. 6. 7.

USA (3.), Honkong (2.) Szingapur (1.) Svédország (6.) Svájc (4.) Tajvan (8.) Kanada (7.)

HÁTSÓ MEZÕNYBEN A felmérés hazánk helyzetét leginkább meghatározó tanulsága, hogy azon országok között vagyunk, ahol még nem sikerült megszabadulni a 2008. évi világválság következményeitõl, a világgazdaság mérsékelt javulása nem hatott elég pozitívan az ország gazdaságára. Még Németország versenyképességének erõsödése sem hatott ránk, hiszen az üzleti hatékonyságunk – ez egyike az összehasonlító szempontoknak – a tavalyi 47. helyrõl az 50. helyre, a gazdasági teljesítményünk az egy évvel ezelõtti 40. helyrõl a 44. helyre romlott. Így az országok közötti sorrendben a régióból az IMD szerint megelõz bennünket Csehország (30. helyen) Észtország (33.) Lengyelország (34.) és Szlovákia mindössze 1 ponttal áll mögöttünk, Románia sem sokkal (50.). GYENGESÉGEINK Az IMD által megkérdezett szakértõk hazánk helyezésével kapcsolatban feladatunknak tartják, hogy a fiskális politika nagyobb önuralmat tanúsítson, javítsunk az unióban legalacsonyabb foglalkoztatási rátánkon, csökkentsük a nagy adminisztrációs költségeket, szorítsuk vissza a GDP-bõl még ma is sokkal részesülõ fekete gazdaságot. Legnagyobb gyengeségünknek tartják az ipari tevékenységek külföldre telepítésének a veszélyét, hogy a portfolió befektetõk nem találnak nálunk elég célpontot és a GDP nö-

4

Technika 2011/7

8. Katar (15.) 9. Ausztrália (5.) 10. Németország (16.) . . 47. Magyarország (42.)

vekedése sem elég gyors. Nem elégséges a rugalmasságunk és az alkalmazkodó képességünk, baj van az értékrendszerünkkel, ellenezzük a globalizációt és túl kevés az életképes kis és közepes cégünk. Végül hátra sorolták viszonyunkat a fenntartható fejlõdéshez, a klímaváltozáshoz, az innovációhoz, az életminõséghez, és gyengék vagyunk a kiberbiztonságban, a tudományos kutatásban, az egészségügyben, a képzett mérnökök számában és a zöld technológiákban. ERÕSSÉGEINK Amennyiben objektívnek fogadjuk el az IMD világransorában adott bizonyítványunkat, abból nem hiányozhatnának pozitívumaink sem. Igen, megemlítik ezeket is, amelyek viszont alapot adhatnak gyengeségeink leküzdéséhez is. Például értékelik, hogy sok befektetés közvetlenül áramlik be az országba és termékeink jelentõs része exportképes. A kormányzati hatékonyság legerõsebb vonásának tartják az induló vállalkozások kezelését és a profithoz mért nyereségadó mértékét. Üzleti hatékonyságunkat javítja az alacsony munkaköltség, a menedzsmentek jó anyagi elismerése. A gazdaság infrastruktúrájában erõsnek tartják az általános és középiskolai oktatást, az egy tanárra jutó diákok számát, a hight-tech export támogatását, az alapanyagokhoz való hozzáférést is. K.F.

INNOVÁCIÓ

HBONE: kutatási érrendszerünk A magyar felsõoktatási, kutatási és közgyûjteményi informatikai hálózat, a HBONE ma pótolhatatlan napi munkaeszköze 600 hazai intézmény 700 ezer felhasználójának, amely nélkül a nemzetközi együttmûködésekben sem tudnának részt venni. E tudományos érrendszer megõrzése és fejlesztése fontos érdeke a hazai innováció, kutatás erõsödésének. A HBONE a Nemzeti Informatikai, Infrastruktúra Fejlesztési Program által fejlesztett és fenntartott országos gerinchálózat, amelynek hálózati protokollja az internet protokoll (IP). Feladata, hogy a Hungarnet-intézményeket egy nagyterületû országos gerinchálózattal egymással összekapcsolja és biztosítsa számukra a nemzetközi kapcsolatot is. AZ MTA

OMFB KEZDEMÉA HBONE létrehozását még 1986-ban a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezte, majd Pungor Ernõ minisztersége alatt, 1991-ben pedig megalakult a felhasználók Hungarnet Egyesülete és rá egy évre már 20 felsõoktatási intzézményünk összekapcsolódott. Ezután a Hungarnet csatlakozott az európai DANTE kutatói hálózathoz is, 1993-ban pedig a Széchenyi-hegy centrummal mûködõ, 2 Mbps sebességû mikrohullámú kapcsolatrendszerhez. Elõször csak a BME ( mögötte a BKE/ELTE/ JATE), a KFKI és az IIF központ (mögötte a SZTAKI és a KLTE) kapcsolódott össze, de mára már 600 egyetemi, fõiskolai, kutatóintézeti és múzeumi végpontot 700 ezer szakember használhat állandóan. NYEZÉSE

ÉS AZ

NEMZETKÖZI VÉRKERINGÉSBEN A tudományos kutatásban ma már evidencia a nemzetközi együttmûködés, amit a HBONE nagyban elõsegít. A világ kutatóintézeteiben keletkezõ rengeteg adat ma már nemzetközi feldolgozásra vár, s hogy abban magyar kutatók is részt vehessenek, ahhoz igen nagy átviteli sebességû és teljesen megbízható informatikai halózatra van szükség. Ráadásul a HBONE ma már hozzáférést biztosít olyan nagymûszerekhez is, mint a CERN, vagy más egyedi nagyberendezés, de szükséges a tudományos cikkek publikálásához, bírálatokhoz is. Ennek megfelelõen a HBONE fenntartója, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) jelentõs fejlesztéseket hajtott végre, újabban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében is. Ennek eredményeként 2009-re a hálózat elérte az európai szintet. EURÓPAI ÉS VILÁGSZÍNVONALON 2010 decemberében adták át a nagyteljesítményû optikai hálózatot, amivel elérhetõvé válik az un. hibrid adathálózat, világszínvonalra kerülhet a hazai kutatás, oktatás informatikai háttere. Ez a hagyományos internet és a legkorszerûbb dinamikus pont-pont összeköttetéseket lehetõvé tevõ hibrid rendszer a HBONE 4,2 milliárdos fejlesztési projektjének felét teszi ki, általa hozzáférhetünk az egész világ kutatóit összekötõ GEANTrendszerhez, a nagyértékû komputerekhez, szuperszámítógépekhez, kutatási erõforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, kutatási információk adattáraihoz, a távoli tudományos, kutatási kooperációk eszközeihez, egyedi nagyberendezésekhez. A fejlesztéseknek köszönhetõen Magyarországon a régióban elsõnek alkalmazható a 40 Gbps/sávszélességû technoló-

gia és hamarosan a 100 Gbps technológia is. VIDEOKOMMUNIKÁCIÓ HARMINC HELYEN 2010 szeptemberében adták át 212 millió forint beruházással a 30 helyszínen megvalósult internetes videokommunikációs infrastruktúrát a vidéki intézményeknek, e videokonferenciai-berendezésekkel a kutatók térítésmentesen tudnak értekezni Cambridge-tõl Tokióig, Kaliforniáig a kutatási partnereikkel. A legújabb tervek új adathálózati infrastruktúrák bevezetésére, a hálózat kapacitásának bõvítésére, a legmodernebb európai (GEANT 2/3) és globális (Internet 2) kutatóhálózatokhoz való csatlakozásra vonatkoznak, megvalósulna a GRIDalapú adattárolás, az Európai Kutatási Térséghez (ERA) való csatlakozás is. ÖNKÉNTESEN, ÖNÁLLÓSÁGGAL A HBONE mai struktúrája szervesen illeszkedik a nemzetközi, külföldi hálózatokhoz és a NIIF intézet által megvalósított, önkormányzati jellegû irányítás azonos a külföldi hálózatok irányítási rendszerével. A HBONE elõírásai szigorúak, csak oktatási, kutatási és a társadalmi élethez kapcsolódó üzenetek továbbíthatók rajta, ezeket az elõírásokat a felhasználók önként vállalják. Ezért is a HBONE 80-as évek végi államosítási kísérletei kudarcot vallottak, hiszen az állam képtelen beleszólni a tudományos, kutatási kapcsolatok szövevényes, a tudományos érdeklõdés sokszínûségével bonyolult világába, amivel kockáztatná a tudomány függetlenségét. Ezért is hívta fel legutóbb a figyelmet a Magyar Rektori Konferencia a jelenlegi HBONE önállóságának, státuszának, szolgáltatásainak megõrzésére és e tudományos érrendszer fenntartásának, fejlesztésének fontosságára. Komornik Ferenc Technika 2011/7

5

INNOVÁCIÓ

EU 7. Keretprogram 2012-ben Az Európai Bizottság által létrehozott legnagyobb kutatás-finanszírozási csomagként jelentette be Máire Geoghegan-Quinn biztos az EU 7. Kutatási Keretprogramjának (FP) a 2012-es pályázataira elõirányzott 7 milliárd eurós pénzügyi keretet, amely rövidtávon várhatóan 174 000 munkahely létrejöttét segíti elõ, a következõ 15 év során pedig 450 000 munkahelyet hoz létre – 80 milliárd eurós GDP-növekedést vonva maga után. A támogatások összesen több mint 16 000 kedvezményezetthez jutnak el – köztük egyetemekhez, kutatói szervezetekhez és különbözõ iparágakhoz —, és a kezdeményezésben kiemelt helyet kapnak a KKV-k, amelyek részére közel 1 milliárd eurót különítettek el. Élenjáró szerepet kapnak a népesség elöregedésével, az energiával, az élelmezésbiztonsággal, valamint az

6

Technika 2011/7

éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések, továbbá a program nagy hangsúlyt helyez a piaci alapú megközelítésre. Minderrõl Siegler András, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Fõigazgatóságának igazgatója tájékoztatta a sajtót a brüsszeli bejelentéssel egy idõben, július 19-én az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által szervezett információs rendezvényen. KULCSSZÁMOK ÉS KIEMELT TERÜLETEK A 7. Keretprogram nemcsak minden elõbbinél nagyobb innováció-ösztönzõ költségvetés, hanem újdonságnak számít, hogy elindul az elsõ Európai Innovációs Partnerség „Aktív és egészséges idõskor” címmel és 460 millió eurós költségvetéssel. Az egészségügyi kutatásokra szánt 656 millió euróból 220 millió eurót, az infokommunikációs technológiákra elõirányzott 1,3 milliárd euróból pedig 240 millió eurót csoportosítanak át az európai népesség elöregedésével összefüggõ kihívások kezelésére. Az infokommunikációs ágazatba irányuló támogatások fennmaradó része a hálózati és szolgáltatási infrastruktúrákkal, a nano- és mikrorendszerekkel, a fotonikával és a robotikával, a digitális tartalmakkal és a nyelvi technológi-

ákkal kapcsolatos fejlesztéseket, továbbá az egészségüggyel és az energiahatékonysággal kapcsolatos alkalmazásokat célozza. MUNKAHELYTEREMTÕ KÖLTSÉGVETÉS Az Európai Kutatási Tanács 1,6 milliárd euró értékben segíti az alapkutatási felhívásokat, a „felderítõ kutatás” eredményei és kereskedelmi hasznosítása közötti szakadék áthidalására pedig a „Proof of Concept” kezdeményezés keretében az egyes megoldások kis léptékben való megvalósítását irányozza elõ. A Marie Curie program keretében 904 millió eurót szánnak a kutatók mobilitásának és pályafutásának elõsegítésére. Ebbõl az összegbõl 10 000 magasan képzett kutató juthat támogatáshoz. A kereten belül 20 millió eurót különítenek el az európai ipari doktorátusokat támogató kísérleti projektre. Siegler András Magyarország számára kiemelt jelentõségûnek minõsítette, hogy a biztonságosabb és egészségesebb élelmiszerek, valamint a fenntartható megújuló biológiai erõforrások iránti egyre növekvõ igényre válaszul az Európai Bizottság 307 millió eurót szán egy erõs európai biogazdaság létrehozására. Továbbá a környezeti kutatásokra 265 millió eurót fordítanak, a nanotechnológia és az anyagtudomány 488 millió euróból pályázhat, a közlekedési kutatásokra pedig 313 millió eurót költenek. Az igazgató továbbá hangsúlyozta, hogy a célok között szerepel a pályáztatási folyamat leegyszerûsítése, és várhatóan a nyertes nemzetközi konzorciumok az eddigi 450 nap helyett 200-250 nap alatt juthatnak hozzá az elõfinanszírozási pénzekhez. Békés Sándor

INNOVÁCIÓ

Merre halad az orosz innováció? Oroszország innovációs politikájának látványos és széles körben kommunikált sikerei után hidegzuhany volt az OECD nyár eleji, az oroszországi innováció helyzetérõl szóló jelentése. Az OECD szakértõi több éven át tartó helyszíni kutatásaik alapján ugyanis úgy találták, hogy az orosz tudásiparra fordított állami pénzek az egyes részterületeken elért kétségtelen sikerek ellenére összességében nincsenek szinkronban az ország innovációs eredményeivel. Az OECD ráadásul nem rejtette véka alá azt sem, hogy az oroszországi innováció kevéssé hatékony mûködésének oka korántsem a korábbi szovjet kutatás-fejlesztési modell felbomlásában, hanem épp ellenkezõleg, annak torz formában való továbbélésében, illetve a mai orosz tudomány- és innovációs politika kevéssé hatékony mûködésében keresendõ. JELENTÕS LEMARADÁS Oroszország 2007 óta tárgyal az OECDvel a szervezetbe való belépésérõl, miután felismerte, hogy a fejlett országok jövõbeni növekedésében az innováció és az új technológiák kulcsszerepet játszanak, felülírva a hagyományos erõforrásokhoz való hozzáférésen alapuló növekedési pályák eddigi jelentõségét. E felismerés nyomán kérte fel Moszkva az OECD-t a már említett független vizsgálatra, illetve az innováció fontosságának tudatában a gazdaságfejlesztési minisztérium 2020ig szóló stratégiát dolgozott ki, ezen belül három kulcsfontosságú fejlesztési irányt határozva meg. Az elõrejelzések szerint ugyanis 2015-ig a világ fejlett országaiban olyan technológiai váltás megy

végbe, amely nemcsak a gazdaságot, de az élet szinte minden területét érinti majd. Oleg Fomicsev, az orosz gazdasági fejlesztési miniszter helyettese a 2012-14 büdzsérõl, illetve az innováció és a termelés modernizálásának állami támogatásáról július közepén Moszkvában tartott fórumon nem is rejtette véka alá: az eredményei ellenére Oroszország igencsak le van maradva ezen a téren, viszont ha kihasználja a lehetõségeit egy sor területen, a világ élvonalába kerülhet. Ma ugyanis a technológiai innovációval foglalkozó orosz gazdasági szervezetek részaránya mindössze ötöde az OECDátlagnak. A KREML BÁBÁSKODÁSA MELLETT Kétségtelen tény, hogy a fejlesztés és az innováció területén a kormány szerepvállalásával az utóbbi években sikerült látványos eredményeket elérni. Elég megemlíteni például az atomenergetikai ipar öt évvel ezelõtti újjászervezését az állami Roszatom vállalat égisze alatt, amely lehetõvé teszi a meglévõ tudományos, technikai, szellemi és termelõkapacitások versenyképsségének megõrzését és növelését, az innovációt. A Roszatom alatt létrehozták a korábban a szovjet középgépipari minisztérium felügyelete alá tartozó atomenergetikai ipari üzemeket újjászervezõ Atomenergomas NyRt.-t, amely 2008-ban vegyes válallatot alapított például az erõmûvi berendezéseket gyártó magyar Ganz Energetika Kft.-vel, hosszú távon foglalkoztatva a magyar céget az oroszországi erõmûrekonsrtrukciókban, illetve új atomerõmûvek építése során, köztük a paksi bõvítésben való reménybeli orosz részvételnek is köszönhetõen. Sikertörténet a Moszkva melletti Szkolkovo innovációs központ létrehozása a Kreml bábás-

kodása mellett, amelyet a technológiai cégek betelepülése miatt máris az „orosz szilíciumvölgyként” emlegetnek. Az „orosz Harvardnak” nevezett itt mûködõ elsõrangú üzleti fõiskola mellett Szkolkovo együttmûködési megállapodást kötött a MIT-tel (Massachusetts Institute of Technology) egy világszínvonalú kutatóegyetem létrehozásáról, amelyért mintegy 500 millió dollárt fizetnek az amerikaiaknak. Ebbõl is látszik, hogy Szkolkovo a csúcstechnológiákra fókuszál, így például a kvantumtechnológiára. A július közepén Moszkvában tartott kvantumtechnológiai konferencián például Tommaso Kalarko, az Orosz Kvantumtechnológiai Központ (RKC) megbízott vezetõje arról beszélt, hogy e technológiának köszönhetõen öt éven belül feltörhetetlen távközési rendszert, vagy olyan szuperérzékeny tomográfot lesznek képesek kifejleszteni, amely az agy vizsgálata során szinte neuron felbontású képet ad. Húszéves perspektívában e technológia szupergyors számítógépet, illetve veszteség néküli energiatovábbítást is eredményezhet. Hasonló központ létrehozását tervezik a szibériai Tomszkban is, ahol már most mintegy 200 olyan innovatív technológiai cég mûködik, amelyek évi 30 százalékkal növekednek. A magas színvonalú tomszki egyetemmel például oktatási és kutatás-fejlesztési együttmûködési megállapodást kötött az atomerõmûvi fûtõelemeket gyártó TVEL cég. A másik ilyen sikertörténet a nanotechnológiai ágazat fejlõdését segítõ Rosznano létrehozása volt, amelyet tavaly óta az Egységes Energiarendszer szénáját elõzõleg rendbe tévõ Anatolij Technika 2011/7

7

INNOVÁCIÓ

Csubajsz vezet. A privatizáció lehetõvé tétele érdekében nemrég részvénytársasággá alakított állami cég 10 százalákát el akarják adni 2013-ban magánbefektetõknek. A 10 százalékos részesedésért egyébként 1 milliárd dollár körüli összegre számít az orosz állam. Összesen a Rosznano 30-40 százalékát készülnek áruba bocsátani. Az innovatív termékeket eredményezõ nanotechnológiai fejlesztések egyik legújabbika például egy lipecki cég által készített és a jövõben akár 7000 fokig hõálló nanotechnológiai szigetelõ. Az 1 milliméter vastagságú anyag szigetelõképessége 60 mm vastag üveg- vagy közetgyapotéval egyenértékû és forradalmasítja a szigetelõanyag-ipart A cég kiszivárogtatta, hogy ipari kémek egész hada próbálja máris kifürkészni a technológiát. AZ OROSZ PARADOXON Oroszországban nagy nyilvánosságot kapnak az egyes részterületen elért látványos sikerek, ezért is volt hidegzuhany a nyár elején Jean Guinet-nek, az OECD országjelentésekért felelõs vezetõjének moszkvai beszámolója. Az OECD tanulmányát ismertetve Guinet egyfajta „orosz paradoxonról” beszélt. A tradicionálisan központosított döntéshozatal mellett ugyanis a kormányzati, minisztériumi, hatósági, illetve ágazati szintû innovációs döntéseket a szétaprózottság és a koordináció hiánya jellemzi. Az innovációt emellett hátráltatja a szovjet rendszer sajátos továbbélése: az innováció és K+F illetve a termelés jórészt ugyanis ma sincs kapcsolatban. A szovjet idõkhöz hasonlóan a fejlesztések megrendelõje és finanszírozója nagyrészt ma is az állam és nem maga a termelõ szféra, mint ahogy ez a fejlett gazdaságokban szokásos. Annak ellenére, hogy a ma is százszámra létezõ ágazati tudományos kutatóintézetek (NII) és a tervezõirodák (KB)

8

Technika 2011/7

egy részét részvénytársasággá alakították, jórészt az állam finanszírozza ezeket. E kutatóhelyek ezért aztán többnyire olyan technológiai fejlesztésekkel foglalkoznak, amelyeknek nem sok köze van a termeléshez. Egyértelmûen elismerte viszont az OECD az orosz mûszaki felsõoktatás eredményeit, amely az innováció szempontjából kiemelkedõ egyetemek és fõiskolák célzott kormányzati támogatásának is köszönhetõ, mivel a kezdeményezés közelíti a felsõoktatást és a tudományt, illetve versenyhelyzetet teremt az akadémiai kutatóintézetek számára, ami javíthatja az oroszországi kutatások minõségét és hatékonyságát. Ezzel együtt a tudományos eredményeket felmutatni képes oktatási intézmények mindmáig kevéssé integrálódtak az akadémiai kutatóintézetekbe, ami hátráltatja a fejlõdést. A már létezõ és jó orosz példák elterjesztése mellett az OECD e terén a francia és koreai gyakorlatot ajánlotta Oroszország figyelmébe. MEGATUDOMÁNYOS TERVEK Az oroszországi innováció OECD által is jelzett ellentmondásosságát egyébként alátámasztja a csúcstechnológiákról és az innovációról július elején, Dubnában tartott kihelyezett kormányülés, amelyen Vlagyimir Putyin kormányfõ grandiózus „megatudományos” terveket jelentett be, és nem kisebb célt tûzött ki, mint a világ tudományos elitjének Oroszországba csábítását. Putyin szavaiból az derült ki, hogy a részecskefizika terén Oroszország eddigi eredményeire és nemzetközi tapasztalataira támaszkodva olyan projekteket akar indítani, amelyek áttörést hozhatnak az alapkutatásokban, majd pedig új technológiákat eredményezhetnek. E projektekre csillagászati összeget, 133 milliárd rubelt, (mintegy 800 milliárd forintot)

szán Moszkva. Putyin szerint a megatudomány fejlesztése ráadásul megállíthatja az agyelszívást, miután adminisztratív eszközökkel nem sikerült megbírkóznia ezzel országának, illetve e megaprojektek körül létrejövõ tudományos klaszterek elõmozdíthatják az innovációt, és a nemzetközi összefogás nyomán Oroszország magáévá teheti a korszerû tudományszervezés nemzetközi gyakorlatát is. Összesen egyébként négy-hat részecskefizikai projektrõl van szó, amelyek közös vonása, hogy megvalósításuk a nemzetközi tudóstársadalom együttmûködését és rengeteg pénzt igényel. A nemzetközi tudóstársadalom véleménye azonban nem egyértelmû az orosz megaprojektekrõl. Az egyik ilyen projekt az olaszorosz IGNITOR, amely versenytársához, a nemzetközi ITER projekthez hasonlóan Andrej Szaharov akadémikus és Igor Tamm nevéhez fûzõdõ tokamakon alapuló termonukleáris berendezés. Az IGNITOR-ból több prototípust is tervezett az olasz Bruno Coppi, a MIT professzora, ám az ITER-nél jóval kompaktabb berendezéssel is az a fõ gond, hogy a termonukleáris reakció beindulásához, azaz a hélium szintéziséhez a deutérium és trícium elegyébõl álló plazmát 100 millió fokra kell hevíteni, miközben a plazma nem érintkezhet a kamra falával, amihez nagyon erõs mágneses tér szükségeltetik. Az olasz-orosz projektet felefele részben finanszíroznák, annak becsült összege 250 millió euró, viszont meglehetõsen szkeptikusok a világ tudósai a megvalósíthatóságot, azaz a plazmamáglya „begyújthatóságát” illetõen. A másik tervezett projekt a dubnai NICA nehézion ütköztetõ, amely egy orosz-német projekt, de inkább „szuper”, mint megaprojekt és egyelõre hiányzik a tudományos megalapozottság igazolása. Kóti Lóránt

GÉPIPAR

Innovatív szikraforgácsoló-gépek az AgieCharmilles-tól Napjainkban egyre szélesebb körben terjed a szikraforgácsolás, amit neveznek még elektroeróziós alaksüllyesztésnek, illetve elektrotermikus megmunkálásnak, vagy csak az EDM (Electrical Discharge Machining) rövidítéssel jelölik. Magyarországon nagy kultúrája van az EDM-nek, ami nem csoda, hiszen az elsõ szerszám- és gépgyártásban alkalmazható ilyen berendezést, az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás Nagydíját elnyert Erosimat C-t éppen hazánkban fejlesztették ki. Az érdeklõdés a fölöttébb precíz szerszámkészítõ technológia iránt máig megmaradt, amit az is jelez, hogy a gazdasági válság utáni elsõ jelentõs EDM-innovációkat jegyzõ svájci GF AgieCharmilles – amely 2007-ben az Agie, Charmilles és Mikron márkanevek egyesülésébõl jött létre – 2010-ben bemutatott huzalos, illetve tömbforgácsoló gépcsodáinak már a magyar nyelvû dokumentációja is a szakemberek rendelkezésére áll. PONTOS

MEGMUNKÁLÁS MECHA-

A szikraforgácsolás lényege, hogy a szigetelõ munkafolyadékba (dielektrikum) merített szerszámelektród és a szintén elektromos vezetõ munkadarab között szikrakisülés-sorozat jön létre. Ennek következtében a munkadarab felülete részben megolvad és elpárolog, eredményeként pedig a munkadarabon kialakul az adott szerszám alakjának a lenyomata. A szikraforgácsolással nagy anyagleválasztási sebesség mellett jó felületi minõség és pontosság érhetõ el. Az EDM-technológiával tetszõleges keménységû, vezetõképes NIKAI BEHATÁS NÉLKÜL

anyagokat – például acélt vagy titánt – ezredmilliméternyi pontossággal, mechanikai behatás nélkül is meg lehet munkálni. Az AgieCharmilles a huzalos és a tömbös szikraforgácsolási eljárás terén egyaránt jelentõs innovációkat fejlesztett ki. Az innovációk lényege mindkét eljárásra fejlesztett gépeknél, hogy az EDM technológia egyre pontosabb megmunkálással, az automatizálás széles skálájával, illetve lecsökkenõ termelési idõvel párosul. FORM 400 –

NAGY MUNKADA-

A nagy munkadarabok pontos és gyors megmunkálására kifejlesztett FORM 400 abszolút újdonságnak számít a tömbös szikraforgácsolási eljárás terén. A C-alakú gépállvány és a túlméretezett öntvény mechanikai stabilitást és precizitást garantál, a robusztus kialakítás miatt pedig a gép az összes megmunkálásból származó erõt felveszi, hogy biztosított legyen a munkadarab és az elektróda közötti pontos szikratûz. A számos innováció közül az élre kívánkozik a huzalos és tömbös szikraforgácsolási eljárásnál egyaránt sikerrel alkalmazott, és rugalmasságot, gazdaságosságot, valamint a megmunkálási szekvenciák módosítását és integrálását lehetõvé tevõ Vision vezérlés. A tömbös EDMhez egyedül ez a technológia kínálja a File Script alkalmazást, amellyel a CAM rendszerbõl az összes elektróda- és munkadarabadat közvetlenül átvihetõ a vezérlésbe. Egyéb fontos tulajdonságokkal együtt a Vision Contact-al a FORM 400 PC-vel online módon otthonról vagy az irodából egyaránt vezérelhetõ. A felületRABOKRA

minõség, anyagleválasztási teljesítmény és formapontosság tekintetében új mércét állít az ISPG (Intelligent Speed Power Generator) szabadalmaztatott generátor. A réz- vagy grafit elektródának köszönhetõen a kopás a nagyolástól a simításig jelentõsen csökken, míg a termelékenység átlagosan 30, de elõmart formáknál 100 százalékkal is emelkedhet.

MÉRETEZVE

AUTOMATIKUS HUA szintén újdonságnak számító CUT 3000 a huzalos szikraforgácsolást teszi még pontosabbá, megemelve a vágási sebességet, és a jobb termelékenység érdekében a megmunkálási szekvencia függvényében mindig a legalkalmasabb huzal alkalmazását segíti elõ. A harmadik generációs AWC automatikus huzalváltó rendszernek köszönhetõen a telibe vágáshoz egy nagy teljesítményû vagy nagyobb keresztmetszetû huzal alkalmazható, míg a simító fokozathoz már egy kedvezõbb árfekvésû rézhuzal illeszkedik. A CUT 3000 szikraforgácsoló gépeket a legigényesebb precíziós szerszámok készítéséhez fejlesztették ki, és alkalmazásukkal akár Ra 0,05 mikrométeres megmunkálási minõség is elérhetõ. Sikeresen alkalmazható a miniatürizálás kihívásaira, mert úgy alakították ki, hogy a berendezés módosítása nélkül is képes legyen a 0,33-tól egészen a legkisebb átmérõjû, 0,05 mm-es huzalokkal való mûködésre is. Békés Sándor

CUT 3000

ZALVÁLTÓVAL

Technika 2011/7

9

GÉPIPAR

Új Allison-üzem Szentgotthárdon Néhány hónapja jelentette be az Allison Transmission, hogy a sebességváltó gyárának eddig otthont adó szentgotthárdi Opel gyár közelében új, modern váltógyárat épít, amellyel megerõsíti elkötelezettségét Magyarország és Szentgotthárd városa iránt. Az 1915-ben Indianapolisban alapított Allisont az egész világon respektálják igen korszerû automata sebességváltói miatt, amelyek széles választékát gyártja a közúti jármûvek és az ipar használatára. Ma már 2 750 dolgozót a világ minden részén, 80 országban foglalkoztat a cég és a közepes- és nagyteherbírású kereskedelmi forgalmú és amerikai katona jármûvek, valamint a hibrid meghajtású buszokban alkalmazott automata sebváltók legnagyobb gyártója. Az Allison 2000-ben „landolt” Szentgotthárdon, miután több mint 30 éve nyújtott támogatást a magyar autóbusz gyártásához. Már az 1970-es évek közepétõl került kapcsolatba az Ikarus-szal, amely akkoriban fejlesztette ki 286-os csuklós busz-modelljét az amerikai és a kanadai piac számára, és amelyekbõl több százat le is szállított az 1980-as években. Késõbb az Ikarus bevezette a 400as szériájú buszait, köztük olyan modelleket, amelyek megfelelnek az USA-ban lévõ speciális szabályoknak és az 1990-es évek közepéig rendszeresen szállított 12 méteres és 18 méteres típusúkat. Ezek az Ikarus-buszok Allisontípusú automata sebességváltókkal voltak felszerelve. Szentgotthárdon az Opel Magyarország gyárában 2000-ben a közepes méretû automata Allisonváltók szerelését kezdték meg,

10

Technika 2011/7

amelyeket széles körben alkalmaznak többek között városi autóbuszokban, építõipari gépekben, a különféle szállító jármûvekben, valamint a katasztrófa védelem és a logisztikai terminálok jármûveiben, közmû- és egyéb szolgáltatók alkalmazásaiban, például hulladékgyûjtõ jármûvekben, terepjárókban. 2005-ben a termékei iránti világszerte növekvõ kereslet kielégítésére a vállalat bõvítette tevékenységét és megkezdte itt a 4000es szériájú váltók gyártását is. Most ez a széria és a 3000 szériájú, valamint a Torqmatic váltók európai gyártása átkerül az új üzembe. Közben az Allison folytatja szállításait a magyar autóbuszokba is, hiszen az 1992-ben az Ikarus és a Elsõ Magyar Alap által alapított üzem NABI buszai tervezése és felépítményének budapesti gyártása ma is folytatódik, és a NABI buszok Allison automata sebességváltókkal készülnek. A NABI minden BRT busza Allison H50EP továbbfejlesztett hibrid-rendszerrel mûködik. De az Ikarus olyan európai autóbusz modelljei, amelyek Szentgotthárdon gyártott váltóval mûködnek és Rába alvázaira épülnek, számos országban, többek között Lettországban, Finnországban, Izlandon és Görögországban is közlekednek. A magyar busz-

gyártó Kravtex Citadell nevû szóló és csuklós busz kínálatában is szerepelnek Allison Torqmatic-kal ellátott jármûvek, ezenkívül a szeghalmi Csabametál Kft. és a budapesti Molitas Kft. midi-buszaiba is építenek Allison sebváltókat. Az autóbuszokon kívül az önkormányzatok által mûködtetett tehergépjármûvekhez is szállít váltókat az üzem. Például a Fõvárosi Közterület-fenntartó Vállalat sikeresen dolgozik 220 Mercedes Econic szemétgyûjtõ jármûvel, némelyek ezek közül már 10 éve látják el feladatukat. De több vidéki önkormányzat, például a debreceni, a salgótarjáni is Allison váltós Mercedes Econic hulladék-gyûjtõket, míg a gyõri önkormányzat Allison sebességváltós Scania-kat üzemeltet ilyen célokra. Magyarországon a budapesti székhelyû Liberátus Magyarország Kft. végzi az Allison váltók hivatalos értékesítését. A helyi felhasználók és gyártók kitûnõ szerviz és technikai segítséget kapnak az Allison e tapasztalt partnerétõl. Az Allison az atomata-váltók igazi élményét ígéri, ami a minõség, a megbízhatóság, a tartósság, a szakmai érték és az ügyfél szolgálat páratlan kombinációjából fakad. Ezért az élményért az Allison magyar csapata mindent megtesz. Az új gyár megnyitásával az Allison Transmission továbbra is hosszú távra kötelezi el magát Magyarország és az európai felhasználók mellett. W.M.

GÉPIPAR

Orvostechnikai üzletág a Flextronics GS Budapestnél Június 22-én orvostechnikai üzletággal bõvült a Flextronics Global Services (FGS) budapesti egysége, miután az Európa piacvezetõ szervizszolgáltatójának számító budapesti üzem megkapta az intenzív és szigorú folyamat árán kiérdemelt ISO 13485 orvostechnikai minõsítést. John O’Sullivan, az FGS elnöke ez alkalommal kijelentette, hogy a vállalat rendkívül büszke a minõsítésre, amelynek köszönhetõen a kibõvített portfólióval az FGS Budapest már az orvostechnikai eszközök márkás gyártóinak (OEM) is szolgáltatásokat nyújthat Európában. Az FGS Budapest új, orvostechnikai üzletágának a megnyitója alkalmából a vállalat B/Braun Infusomat Space kétpumpás szettet – gyógyszeradagolásra szolgáló infúziós pumpát – adományozott több mint 1 millió forint értékben a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikájának. EGY SIKERÁGAZAT MEGTELEPEDÉSE Pat Cullen, az FGS alelnöke a megnyitón kifejtette, hogy a minõsítés megszerzését stratégiai döntés elõzte meg, melynek célja, hogy az FGS megjelenjen a gyógyászati eszközök és az orvostechnikai berendezések 226 milliárd dollárt elérõ, és egyre bõvülõ világpiacán. A Flextronics Magyarország 2,2 milliárd eurós konszolidált árbevételt ért el a március 31-én zárult pénzügyi évben. Ennek kapcsán Pat Cullen nyilvánvalóvá tette: súlyosan nyomott a latban a budapesti helyszín kijelölésérõl hozott döntésnél az a tény, hogy a világméretû recesszió közben a Flextronics Magyarország 53 százalékkal növelte az elõzõ évhez képest árbevételét, s ezzel a szingapú-

ri székhelyû világcég teljes nemzetközi árbevételének közel a 10 százalékát realizálta. Czakó Tibor, az FGS Budapest ügyvezetõ igazgatója a megnyitón elmondta, hogy az orvostechnikai üzletág kezdetben 40 magasan képzett dolgozót foglalkoztat, ám a késõbbiekben az eredmények függvényében bõvítésre is sor kerülhet. Az FGS disztribúciót, visszáru logisztikát, szervizelést, termék átalakítást és alkatrész-logisztikai ellátást biztosít majd Budapestrõl, fõként az európai székhelyû OEM-eknek, illetve a globális OEM-eknek is. CSÚCSELEKTRONIKA BUDAPESTEN Czakó Tibor kifejtette, hogy a Flextronics budapesti szolgáltató központja mintegy 50 000 négyzetméteren végez szervizelést. A csúcstechnológiás kommunikációs hálózati eszközöket, mobiltelefonokat, okos telefonokat, számítógépeket javító budapesti egység három éve 7-800 magasan képzett munkatársat foglalkoztatott, ám a létszámot mára 1 500 fõre emelték. A Flextronics a legnagyobb technológiai márkák vezetõ elektronikai beszállítója. Az elektronikai gyártási szolgáltatások egyik vezetõ cégeként innovatív tervezést és magas szintû termék-elõállítást nyújt az autóipar, a számítástechnika, a fogyasztói elektronika, az ipari technológiák, infrastruktúra, orvosi mûszerek és mobilkommunikáció kulcsiparágaiban. Magyarországon 1992 óta jelen van a vállalat, és Budapesten, Sárváron, Tabon, valamint Zalaegerszegen 12 000 fõnek ad munkát. A szigorúan õrzött budapesti üzemcsarnokban a megnyitóra látogatókat példás rend, szervezettség, továbbá elektronikai csúcs-

technológiák bevetésével végzett, aprólékosan megszervezett munkafolyamatok, valamint élenjáró képzésben részesült, intelligens mérnökök, technikusok, illetve szakemberek fogadták. Kiderült, hogy az FGS Budapestnél évente 300.000 – világszínvonalat képviselõ – okos telefont javítanak meg – közülük sokat a felismerhetetlenségig szétszúzott állapotból varázsolva újjá. Szintén Budapesten évente 800 000 elektronikai alkatrészt tesznek használhatóvá. A látogatók egy részének itt volt elõször alkalma megjavított 3D-s PC-t látni, amihez a dimenziós hatást kiemelõ szemüveget is biztosították. A budapesti gyár abszolút vezetõ szerepet játszik az alkatrészek javításának magas színvonala mellett a gyorsaság szempontjából is, amit jól jelez, hogy akár egy nap alatt is képes megoldani az alkatrészek szervizelését. Végül nem véletlen, hogy a gyárban komoly Lean-dokumentáció tanulmányozására nyílik lehetõség. Czakó Tibor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a minõségirányítás szervezése kiemelt fontosságú a Flextronicsnál. Az FGS budapesti egysége a Flextronicson belüli Lean világversenyben az elmúlt két évben egyaránt az elsõ helyen végzett. Békés Sándor Technika 2011/7

11

MÉRÉSTECHNIKA

Villamos, elektronikus, mechanikai mérõrendszerek, berendezések Vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtõ rendszerek

Kontúrmérõk, mérõgépek

MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu • www.metsystem.hu 12

Technika 2011/7

Nagyteljesítményû anyagvizsgálók

MÉRÉSTECHNIKA

Audio-, videostúdiók eszközei

A villamos és hõtechnikai kalibráció eszközei

Komponens-analizátorok LCR-mérõk

Kategóriavezetõ analóg multiteszter

Motorvizsgálók, transzformátorvizsgálók

Akusztikai és környezetvédelmi mérõeszközök, rendszerek

Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra Multiméteres adatgyûjtés Ethernet hálózatban

Új Multiméter 100A behajtható lakatfogóval

Klímakamrák

MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu • www.metsystem.hu Technika 2011/7

13

INFORMATIKA

Önkéntes összefogás a kibertér védelméért Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) néven új civil kezdeményezés alakult július 13-án Budapesten olyan informatikai szakemberekbõl, akik rájuk bízott fontos vagy kritikus számítógépes rendszerek biztonsága felett õrködnek és célul tûzték, hogy összehangoltan és professzionálisan reagáljanak az ország fontos infrastruktúráit érõ kiberfenyegettségekre, hekkertámadásokra, valamint segítséget nyújtsanak az államnak megszervezni az ország kibervédelmét, akár egy létrehozandó magyar kiberhadsereggel együttmûködve. A kezdeményezésrõl az összefogás elindítójával, Keleti Arthurral beszélgettünk. – Ön szerint mennyire valós probléma ránk nézve a kiberfenyegetettség? – Sajnos nagyon fontos kérdésrõl van szó, aminek megoldásához mindhamarább választ, nagyobb összefogást és állami szerepvállalást is várunk. Ugyanis mind a vezetõ gazdasági nagyhatalmak, Amerika, mind a fejlett európai országok, köztük Magyarország is kibertámadásoknak van kitéve. Hogy csak néhány példát említsek: csupán néhány hete érték az amerikai Pentagon beszállítóit, a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az amerikai szenátusi képviselõket hekkertámadások. A kritikus infrastruktúrákat ért incidensekrõl vezetett RISI adatbázis szerint az utóbbi években például az áramszolgáltatók elleni kib-

14

Technika 2011/7

ertámadások 30 százalékkal nõttek és már felütötte a fejét a kiberzsarolás is az egyes országokból lopott információkkal, ami ma a legnagyobb fenyegetettség a kibertérben. Nick Harvey angol hadügyminiszter idén május végén kijelentette, hogy „a kibertérben végzett tevékenység része a jövõ harcterein vívott csatáknak, a kiberfegyverek pedig természetes részei egy ország fegyverzetének”. Ezt támasztotta alá Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is, amikor kijelentette: „A kibertámadások jelentik az egyik új biztonsági fenyegetést”. – Mondana a kibertámadásokra további példákat és arra is, miként próbálják kivédeni ezeket a támadásokat? – Tavaly az iráni atomprogram megbénítására létrehozott, feltehetõen amerikai és izraeli számítógépes vírus, a Stuxnet új fejezetet nyitott az informatikai- és szolgáltató rendszerek - víz-és áramellátás, közlekedésirányítás, bankszektor - fenyegetettsége történetében, ezért a világ országai ez ellen egyértelmû intézkedéseket hoztak. Állítólag Irán, Kína és Észak-Korea is hackerekbõl kiberhadsereget toborzott a célországaik számítógépes rendszereihez való hozzáféréshez – csak zárójelben jegyzem meg, hogy Észak-Koreában a lakosságnak nincs internet-hozzáférése. Krasznai Csaba kiberhadviselési kutató szerint az ilyen támadások általában kis költséggel és kevés emberrel hajthatók végre, ezért igen veszélyesek a célpont országok számára. Az USA a veszélyt felismerve már létrehozta US Cyber Command nevû, az amerikai kibertér védelmét ellátó ezerfõs gárdáját. Az Európai Parlament

határozata alapján már jövõ évtõl egy operatív szervezet fog a nagy európai informatikai rendszerek felügyeletével foglalkozni az észtországi Tallinban, ahol a NATO tagországok védelmét összehangoló és kutató Kibervédelmi Központ már jelenleg is mûködik. Egyébként Észtországban is megalakult az önkéntes kiberhadsereg, válaszul az országot 2007 elején szinte megbénító kibertámadásra. De Anglia is megindította kiberfegyver fejlesztési programját, Németország pedig június végén jelentette be kibervédelmi központ létrehozását. – Mi a helyzet nálunk a kibertér biztonságával? – Nézze, a kormányzati gerinchálózat védelme jelentõs és kockázatcsökkentõ tényezõ is, azonban a kritikus infrastruktúrák védelme túlnyomó részben magáncégek kezében van, amelyek ha felismerik a kockázati problémákat, vagy tudnak, vagy nem tudnak ezek kiküszöbölésére megoldásokat bevezetni. Márpedig az infrastruktúrának – víz, gáz, áram, tömegközlekedés, közszolgáltatás – mûködnie kell - ha nincs nagyobb természeti katasztrófa - ám ezek a rendszerek igen sérülékenyek az informatikai támadásokkal szemben. Minket, kritikus informatikai rendszereket mûködtetõ szakembereket éppen az motiválja, hogy megvédjük ezeket a rendszereket, ezért fontosnak látjuk, hogy kommunikáljunk egymással, megosszuk a tudást és megismerjük a vészhelyzet esetén a hatékony vé-

INFORMATIKA

dekezés módját. Ezek a támadások ugyanis más és más módon történnek, ezért ellenük létkérdés a tapasztalatok megismerése, esetleg ez lehetõség is az ellentámadásra. – Maguk szerint milyen feladata van itt az államnak, a közszolgáltatóknak és a cégeknek? Mit tehetnek, vagy mit fontos tenniük az informatikai rendszereik védelmére? – Szeretnénk, ha a kormányzat kijelölné a kritikus infrastruktúrák informatikai védelméért és az ország kiberterének védelméért felelõs állami szervezetet, amivel mi is fel vehetnénk a kapcsolatot. Azután el kellene dönteni, hogy önkéntes vagy sorállományú kiberhadsereg álljon fel, bármelyiket is mi készek lennénk szakmailag segíteni. Az államigazgatás számos területén már felvetõdött egy kibervédelmi stratégia szükségessége, több állami hivatal foglalkozik is az informatikai védelemmel, Hende Csaba honvédelmi miniszter április végén bejelentette, hogy a Magyar Honvédség még az idén kibervédelmi stratégiát

dolgoz ki. Azonban most még nem látható, mikor, milyen országos szervezet jönne létre a kiberterünk védelmezésére. Mi egy önkéntes kiberhadsereg felállítását tudnánk javasolni, amilyent mi nem alapíthatunk, de a mi szakembereink tudását önkéntes alapon fel tudjuk kínálni az ország számára. A PTA, a Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ, a Puskás Tivadar Közalapítvány, a CERT Hungary már üdvözölte a KIBEV kezdeményezését, mint ami jó segítõje lehet a PTA, a CERT Hungary által 2004 óta végzett védekezési és megelõzési tevékenységnek. – Hogyan látják a maguk feladatait, kikkel tudnak együttmûködni, kik lehetnek a tagjaik? –Legfõbb célunk tehát a magyar informatikai rendszerek védelme, a kibertámadások elhárítása, megelõzése, együttmûködve a magyar honvédség, a titkosszolgálatok, szakszolgálatok, a katasztrófavédelem, egyéb biztonsági szolgálatok szakembereivel és azon szervezetekkel, amelyek már eddig is védték a

kritikus infrastruktúrákat. Fontosnak tartjuk a külföldi hasonló szervezetekkel is a kapcsolat felvételét, mert meg szeretnénk ismerni más országok kibervédelmi kezdeményezéseit is. A KIBEV független szervezõdés, tagságunkban a biztonságért tenni akaró állami, banki, közszolgálati rendszerüzemeltetõk és biztonsági szakemberek, auditorok vannak és továbbra is várjuk az ilyen szakembereket az összefogásba. Habár a tagság közé önként lehet jelentkezni, a taggá-választás nem automatikus, a tagok felvételérõl a KIBEV által kijelölt, szûkkörû tagság dönt, a késõbbiekben bevezetendõ etikai kódex alapján. Feltett szándékunk, hogy a tagjaink között építõ kommunikáció alakuljon ki, érdemi vitákból, eszmecserékbõl építkezzünk. Várjuk tehát mindazokat, akik így összefogva nagyobb felelõsséget éreznek a hatáskörükbe tartozó informatikai rendszerek biztonságáért, a kibertér megvédéséért. Wellek Margit

INFORMATIKA

Új típusú céges kommunikáció vállalati blogokkal „Blogolni vagy nem blogolni – ez itt a kérdés” A cégek mai legfontosabb szükséglete eladni a termékeiket. Ehhez a hagyományos kommunikáció mellett a közösségi alkalmazások – fõként a Facebook, Twitter és LinkedIn – által a tömegmozgósításban elért sikerek láttán elõször az USA technológiai és médiacégeinél született meg a vállalati blogok (corporate blog) nyelvén megvalósuló új céges kommunikáció gondolata, amelynek elsõdleges célja közvetlenebbé tenni a vállalatok és a fogyasztók közötti párbeszédet. A legfrissebb nemzetközi felmérések szerint az USA-n kívül még kevéssé ismerték fel az üzleti célú blogolás elõnyeit, ezért a többi ország úgy gondolja, hogy igencsak lemaradt a kérdésben Amerikához képest. Európában ugyan a szakemberek már tudják, hogy a blogkommunikáció növeli a cégek termékei iránti bizalmat, de a vezetõ országok többsége még nem lát üzletet a blogolásban. Az is vita tárgyát képezi, vajon milyen eszközökkel mérjék a vállalati blogok hatékonyságát, pontosabban azt, hogy mekkora üzletet generál egy cégnek a vállalati blog üzemeltetése. Tény, hogy a vállalati blogok gyakorlata annyira új, hogy hatásuk gyakorlatilag még igazán nem mérhetõ. EGY ÉVTIZEDES „ÕSTÖRTÉNET” Amióta 1997. július 18-án az amerikai Dave Winer kifejlesztette az online naplók bejegyzését lehetõvé tevõ szoftverét, majd John Barger beírta a vadászati szenvedélyérõl szóló elsõ blogbejegyzést, sokat változott a világ.

16

Technika 2011/7

Tény, hogy ezek az idõk már a blogolás és a vállalati blogolás õstörténetének számítanak. Az egyetemi tananyagok definíciói szerint a vállalati blog kifejezés alatt általában olyan internetes napló formáját öltõ blogbejegyzés értendõ, amelyet a vállalatvezetõk, munkatársak, vagy blogger alkalmazottak (employee blog) írnak, hogy ezáltal termékeket mutassanak be, növeljék a vállalat népszerûségét, tekintélyét, valamint a fogyasztók bizalmába férkõzve, közvetlen kapcsolatot építsenek ki a velük. Az újfajta vállalati kommunikáció gondolata a Microsoft-alapító Bill Gates agyában fogant meg. A hátterében pedig az a számára nem éppen szívderítõ tény állt, hogy az ezredfordulón elég volt egy internetes keresõbe beírni a monopólium szót, és máris a Microsoftot érintõ félmillió találattal szembesült a szörfözõ. Ez vezetett az elsõ vállalati blog megszületéséhez 2000-ben a számítógépes

óriásnál, amikor Joshua Allen beindította a „Jobban élni a szoftver segítségével” címû online naplóját. A fogyasztók véleménye elkezdett javulni a Microsofttal kapcsolatban, s ezt megfejelve, 2005ben már 1 500 vállalati blogger ontotta a cégrõl írt bejegyzések áradatát. A 2003-as évig mégsem léteztek hivatalosan profi vállalati bloggerek, ám ekkor szintén a Microsoft lépett színre, és leigazolta a 38 éves Robert Scoble-t, aki a cég szakmai filozófiáját hirdetõ evangelistaként szinte egy személyben teremtette meg a vállalati blog mûfaját. Õ lett a vállalati bloggerek mintapéldánya azzal, hogy semmiféle beosztása nem volt a cégnél, ám emberközelbe hozta a Microsoftnál folyó fejlesztõmunkát. KÖZVÉLEMÉNY-FORMÁLÓ BLOGA 2003-2004-es években kialakult egy tekintélyes blogger-láncolat az Egyesült ÁllamokLÁNCOLAT

INFORMATIKA

ban, s a hálózatokat alkotó blogok szerzõi a közösségi hálózatokkal karöltve egyre nagyobb hatást kezdtek gyakorolni a közízlésre. A közízlés részét kezdte képezni a márkahûség, az öltözködési, fogyasztói és szórakozási szokások megvitatása is. A virtuális térben a bloggerek megosztották egymással tapasztalataikat, a baráti kapcsolatokból és a cégekkel való személyes konzultációból pedig erõs kötõdés alakult ki a vállalatok és termékeik iránt. Ezt az erõt használta ki a Dell, a Boeing, a Hewlett Packard, no és a közben videó-blog szekciót is beindító Microsoft is. Az IBM-nél ma 3 ezer vállalati blogger ténykedik, a Firefox pedig vállalati blogjának köszönhetõen fél év alatt 60 millió fogyasztót szerzett magának. Európában az autóipari cégek sikerrel alkalmazzák már a vállalati blogok nyújtotta lehetõségeket. Elég itt a legújabb márkái közül néhányat blogger-eszközökkel bevezetõ FIAT, vagy a Citroën példájára utalni. A vállalati blogolás nyertesei egyelõre természetesen inkább az amerikai cégek, mert õk ezt az eszközt intelligensen használják fel a bevétel-növelés érdekében. Az online-videókölcsönzõ Netflix a vállalati blogolás nyertese pillanatnyilag, mivel a cég bloggereinek minden egyes naplóbejegyzését közel száz fogyasztói komment kíséri, miközben Európában a kommentek átlagban tíz körül mozognak. ELKÖTELEZETT

FOGYASZTÓK ÉS

A mértékadó eMarketer a közelmúltban átfogó felmérést végzett a Fortune ezres listáján szereplõ vállalatok körében a vállalati blogokról, s ebbõl kiderült, hogy marketing célokkal minden öt amerikai vállalatból kettõ már létrehozta a vállalati blogját. A felmérés fontos következtetése, hogy a Fortune Top 1 000 cégeinek a 25 százaléka rendelkezik vállalati bloggal, a cégek BEKERÜLÉSI KÖLTSÉGEK

marketing részlegei pedig vállalati bloggerekbõl és Web 2.0-ás szakértõkbõl álló csapatokkal erõsítik a vásárlók elkötelezettséget. Európa még elég zárkózott a vállalati kommunikáció eme új Olasz vállalati blogok címtára eszköze iránt. A Lewis PR felmérése értelmében, míg az USA-ban a KKV-k 14 százaléka már mûködtet vállalati blogot, addig kontinensünkön ez a szám 2,5 százalék körül moCégösszeállítás Twitterrel zog, ami jókora lemaradás még az százalékot ér a lelkes, pozitív megázsiai 5 százalékhoz képest is. Ma- közelítés, 50 százalékkal viszont gyarországon 2,2 millió aktív blog meghatározó szerepe van a fovan, de a vállalati blogok száma ele- gyasztókra való odafigyelésnek. Ez nyészõnek minõsíthetõ. Az elsõ utóbbi jegyében például a modern vállalati blogot a KFKI informati- vállalati bloggerek az adott terkai egysége hozta létre 2005-ben, mékekrõl és szolgáltatásokról vitáde a vállalati kommunikáció új esz- kat kezdeményeznek a Twitteren, közét még nem használják a cégek. ami jó lehetõséget szolgáltat utána A vállalati blogokról könyvet is arra is, hogy a különbözõ cégek beírt, s az európai vállalati blogok jegyzéseit összehasonlítsák egy szakértõjének számító olasz adott témáról, így dolgozva ki a toAlessandro Cosimetti a vállalati vábbi kommunikációs stratégiát. blogokat öt kategóriába sorolja. A vállalati blogok európai elterSzerinte a kis cégek számára fõként jedésének nagy gátját képezi az a a tájékoztató blogok felelnek meg, tény, hogy a vállalatok csak pénza marketing célzatú blogok a ter- ügyi szemlélettel, a befektetések mékismertetõket egészítik ki, a megtérülésével (ROI –Return On nagy cégeknek viszont a formális Investment) akarják mérni a blonaplók a legmegfelelõbbek, míg a gok hasznosságát. Alessandro fogyasztókkal való párbeszéd for- Cosimetti ezzel kapcsolatban kimáját választó, mégis komoly stí- fejtette, hogy az adna igazán lenlusban kommunikáló blogok a leg- dületet a vállalati blogok európai kisebb vállalkozásokat is sikeresen térnyerésének, ha a blogok elõálszolgálják ki. Andrew Rondeau sza- lítási költségeit, illetve 1 000 emkértõ szerint a vállalati hitelesség ber elérésének az árát mérnék. piramisának építõkockáiként szol- Amíg ez a vita nem rendezõdik, gáló vállalati blogon belül 10 száza- addig az európai régióban a vállalékot képvisel, mégis sorsdöntõ lati blogok alkalmazása csak az újfontosságú a szakértelem, 15 száza- ra fogékonyabb vállalatok privilélékot a fogyasztók által elvárt kér- giumát képezi. désekre való fókuszálás tesz ki, 25 Békés Sándor Technika 2011/7

17

INFORMATIKA

Lehet-e gazdálkodni szoftvereinkkel? Mire jó a „second hand” informatika címmel nemrégen konferenciát rendezett a Licence Professional Kft., amelyen számos cégvezetõ ismerkedett a használt szoftverek felhasználásának lehetõségeivel és elõnyeivel. Errõl kértünk tájékoztatást Arató E. Árpád, ügyvezetõ igazgatótól. JOGSZERÛ TOVÁBBÉRTÉKESÍTÉS A Licence Professional Kft. 2009 májusától mûködik és foglalkozik a használt szoftverek kereskedésével. Azóta több mint 5 000 software licence transzfert kezeltünk. Mindjárt azt kellett tisztáznunk, hogy a felesleges, elheverõ szoftverek jogilag is továbbértékesíthetõk-e, hiszen a gyártónak, amikor terméke tulajdonosra – pláne új tulajdonosra – lel, megszûnnek a gyártmányához fûzött tulajdonjogai, ez az úgynevezett „Jogkimerülés”. A tranzakció teljes mértékben megfelel a gyártó szerzõi és a terjesztõi jogainak. Így tehát nem láttuk jogi akadályát a továbbértékesítésnek, amelynek lehetõségével és szükségességével, mint közgazdász, én 23 évi, üzleti tanácsadóként dolgozó szakember kerültem kapcsolatba. Az utolsó 10 évben mint termelési folyamatmenedzsernek, a költségek lefaragásával foglalkozva szúrtak szemet a vállalatok igen magas szoftverlicenc költségei, díjai. Ezután Németországban tanulmányoztam a szoftverek remarketingjével foglalkozó ottani cégeket - amelyekre egy kint dolgozó volt évfolyamtársam hívta fel a figyelmemet. Így tehát cégünk fokozatosan megkezdhette mûködését. ELFEKVÕ SZOFTVERLICENCEK A informatikai hardver eszközöket

18

Technika 2011/7

3-5 évente általában le kell cserélni, de az új hardverekhez nem használhatók fel a régi eszközökben használt OEM szoftverek, miután a gyártó elõírja, hogy egy OEM szoftver csak egy számítógépre telepíthetõ. Ezért általában a régi szoftverlicenceket fiókokba, dobozokba rakják. Mi azt mondjuk, hogy az ilyen szoftver eszközöket mi megvesszük, ezzel megkönnyítjük az új szoftver vásárlását és tovább adjuk akár fél áron oda, ahol jogtisztán használhatják. Az átruházást, ha Microsoft termékrõl van szó, mi a Microsoft München, vagy a Microsoft Írország cégekkel intézzük, ugyanis az itthoni Microsoft csak disztribúcióval foglalkozik. Az eljárás szigorú, többféle transzfer protokollon keresztül történik. Egyébként Európában csak tavaly egy millió ilyen eszköz cserélt gazdát. Számításaink szerint ma Magyarországon kb. 800 ezer elfekvõ, használaton kívüli szoftverlicenc vár továbbértékesítésre. KÖLTSÉGHATÉ A használt szoftverlicencekkel való kereskedésben azonban nem merül ki cégünk tevékenysége. Valójában ennél többet teszünk az illetõ cégek informatikájának racionalizálásáért. Az

TANÁCSADÁS KONYSÁGHOZ

informatikusoknak nemcsak a szoftverekkel kell gazdálkodniuk, hozzájuk tartozik a termelési tervek megvalósításához szükséges informatikai eszközök megtervezése, a jövõre vonatkozó informatikai stratégia kidolgozása, stb. Az új informatikai rendszerek bevezetésével rakják félre a régi szoftvereket és el is felejtkeznek róluk. Mi ilyenkor leltárt tudunk készíteni az elfekvõ szoftverekrõl, átvehetjük õket továbbértékesítésre, sõt arra is javaslatot tehetünk, hogy az új gyártási, ügyvitelmeneti tevékenységhez milyen second hand szoftvert vásárolhatnak, vagyis cégünk tanácsadást is végez a vállalat költséghatékonyabb informatikájának a biztosításához. SZÜLETÕBEN AZ ÚJ IPARÁG Jelenleg csak Európában dívik a használt szoftverlicencek kereskedelme, ami nálunk ma még alig ismert. Ezért szükségét éreztük egy konferencia megrendezésének Mire jó a second hand informatika címmel a használt szoftverlicencek jogi feltételeirõl, felhasználásuk lehetõségeirõl, számos KKV és multi cég informatikai vezetõje részére. Ennek a lehetõségnek az ismertetésével célunk a szemléletformálás volt, hiszen Európában ezek a transzferek már közel tíz éve rendszeresek, de idehaza a vállalatok operatív, informatikai beszerzésekkel foglalkozó szakemberei még kevéssé használják ki. Pedig a szoftverlicenc remarketingje, együtt az informatikai szoftver eszközök felmérésével, ezzel kapcsolatos tanácsadással, új licenc-struktúra tervezésével és kialakításával, karbantartásával, amivel jelenleg itthon egyedül a Licenc Professional Kft. foglalkozik – egy új szolgáltatási iparág születését segítheti elõ. W.M.

BIOTECHNOLÓGIA

Kommunális iszap: a mûtrágya trónfosztása Egy hazai termék jelentõségét innovációs díjával tüntette ki a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség. A szennyvíz-iszapból új technológiával elõállított termék hasznos, biológiailag hatásos, termésfokozó készítményként helyettesítheti a mûtrágyákat, miközben enyhíti a szennyvíz-iszap elhelyezési problémákat is. Errõl beszélgettünk Sáry Lajossal, az eljárást kidolgozó Elmolight Bt. szakértõjével. – Mindenekelõtt jellemezné az Elmolight technológiáját és termékét, amelyek fontos szerepet játszhatnak a mûtrágyák kiváltásában, és mind használatosabbak az agráriumban? – Az eljárás lényege, hogy mikrobiológiai beavatkozással a mind nagyobb mennyiségben keletkezõ kommunális iszapból irányított komposztálással a növényélettani és termesztési igények szerinti, a mûtrágyáknál jobb és olcsóbb tápanyagot juttathatunk a termõföldbe. Az új tápanyag, a Biomass Super termék-család szükségességét több tényezõ is alátámasztja. Egyrészt a mûtrágyák ára most is, de a jövõben – várhatóan – egyre csak emelkedik. Magyarországon folyamatosan csökken az állatállomány, továbbá a sok éves mûtrágyázás negatív hatása miatt egyes növénykultúrákban egyre erõteljesebben jelentkezik a szervesanyag hiány. Másrészrõl az ország csatornázottságának bõvülésével, a szennyvíztisztítás során keletkezõ

szennyvíziszap mennyisége nõ, amelynek elhelyezése, kezelése mind több gondot, költséget jelent. Ezeken a problémákon segít a szennyvíziszap komposztálással gyártott termékünk. – Mikor és hogyan indult a fejlesztés? – A témával elég régen kezdett el foglalkozni a Biogal gyógyszergyár, a Badacsonyi Állami Gazdaság – ahol magam is már a kezdetektõl dolgoztam a kutatás-fejlesztésen – a Vízépítõipari Tröszt és a Veszprémi Csatornázási Vállalat. A munka eredményt hozott, de az alkalmazás hamar nem volt átütõ, mivel a mûtrágya akkor még nagyon olcsó volt és kevés volt a nehézfémekkel nem szennyezett kommunális iszap. Késõbb a fejlesztést a Biogal privatizációja tovább fékezte. Sikerült viszont a közös eredményeket megvásárolni, amelyek iránt az érdeklõdést megnövelték az

idõközben beáramló kohéziós támogatások és számos nagyváros iszap-kezeléssel kapcsolatos problémája. A további kutatásokkal, fejlesztésekkel sokat javítottunk az eljáráson, ennek eredménye lett a Biomas Super termékcsalád. El kell mondanom, hogy a kutatásban számos hazai és nemzetközi kutatóhely vett részt, amelyekkel ma is aktív kapcsolatot ápolunk, ezzel biztosítva a folyamatos továbbfejlesztést és az alkalmazkodást a mindenkori felhasználói igényekhez. Így együttmûködtünk az amerikai Colorado State University-vel, a szlovák Intertrade s.r.o-val, a szegedi MTA Biológiai Kutató Intézettel, a BME-vel, az MTA Talajtani Intézetével, a Szegedi Tudományegyetemmel, a gödöllõi Szent István Egyetemmel és a cseh Takarmánykutató Intézettel. Mindez nagyban elõsegítette, hogy egy korszerû, mikrobiológiailag és Technika 2011/7

19

BIOTECHNOLÓGIA

biokémiailag ellenõrzött, szabványosítható és szakhatósági engedélyekkel rendelkezõ komposztálási folyamatot sikerült kidolgoznunk. Természetesen az ehhez a felhasznált mikroorganizmusok államilag ellenõrzött és engedélyezett fajösszetételûek. – Milyen elõnye van ennek a technológiának a már ismert mûtrágyázással szemben? – Termékeink, ellentétben az ásványi hatóanyagokkal, nem roncsolják, savanyítják a talajt, szerves kötésben tartalmazzák az összes növényi tápanyagot, növelik a talaj humusztartalmát és árban is kedvezõbbek a mûtrágyáknál. Nálunk például a mai szántóföldi termelés során, egy hektáron mintegy 180220 kg vegyes NPK hatóanyagtartalmú mûtrágyát használnak fel, aminek költsége kijuttatással, bemunkálással együtt akár meg is haladhatja a 80 ezer Ft/hektár összeget. Amennyiben egy megfelelõen kezelt – és forgalomba-hozatali engedéllyel rendelkezõ – komposztot használunk fel hektáronként 5-8 tonnás dózisban, ez a mûtrágyával szemben mindössze 4050 ezer Ft-ba kerül mûveleti költségekkel együtt és a mikroelemeket a vásárló „ingyen” kapja. – Mi a különbség az Önök által elõállított és a más hagyományos komposztok között? – Mi az oltóanyaggal irányított komposztálással jobb végterméket állítunk elõ, amelynek a hagyományos komposztoknál magasabb a biológiai értéke. A készítmény emellett stabil, nem perzsel, a kezelés nyomán a gyommagvak elpusztulnak, együtt a humán és növényi patogén mikroorganizmusokkal. Ezzel a technológiával egyébként gyorsan és eredményesen komposztálhatók a különbözõ eredetû biomasszák, hatékonyan bonthatók a talajszennyezõ veszélyes hulladékok, akár szénhidrogén-származékok, növényi, állati eredetû zsírok, gyógyszergyártási veszélyes hulladékok. Például ez-

20

Technika 2011/7

zel az eljárással és a mi oltóanyagunkkal végezték el a Dunaferrnél a talaj megtisztítását is 2010ben. – Mennyire elterjedt nálunk az önök talajjavító eljárása? – Az Elmolight Bt. már számos referenciával rendelkezik Budapesten, Gyõrben, Pápán, Ajkán, Tapolcán, Kunfehértón, Hódmezõvásárhelyen, Bonyhádon, Debrecenben és Orosházán. Ezeken a helyeken a vízmûvek, a csatornázási vállalatok már az Elmolight technológiát és az általunk elõállított oltóanyagot alkalmazzák, amivel a kommunális iszapból kiváló minõségû komposztot gyártanak. Mi az elsõ lépéstõl az utolsóig segítjük a partnereinket, az eljárást a helyszínen betanítjuk, elkészítjük a kísérleti sarzsot, amelyet a szakhatóságok bevizsgálnak. Ezt követõen a partnerünknél készülõ komposzt a Mezõgazdasági Szakigazgatási Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságától megkapja a korlátozás

nélküli forgalomba hozatali engedélyt, amely tartalmazza a termék felhasználásának elõírásait, dózisait az egyes növénykultúrákban. A Szakigazgatási Hivatal engedélyezte, hogy mindenütt – az ezzel a technológiával elõállított komposzt – Biomass Super névvel jelenhessen meg, egységes árualapként az egész ország területén. Az eljárás igen népszerû már, hiszen a biológiai beavatkozás fajlagos költsége – egy köbméter komposztra vetítetten – 3-500 Ft, s a hagyományos komposzt kilenc hónapos elkészítési idejével szemben, itt mindössze 3 hónap elegendõ. Wellek Margit Elmolight Bt. 8300 Tapolca, Kossuth L. u. 2. Telefon/Fax: 87/413-569 e-mail: [email protected] web: www.elmolight.hu

ATOMENERGIA

Energiamix a Paksi Atomerõmûvel A kormány július közepén elfogadott, 2030-ig elõirányzott energiastratégiája az atomenergia jelenlegi kapacitásának megõrzését tartalmazza. A kormány 2030-ig tartó energiastaratégiája nem okozott meglepetést, hiszen a több, mint száz jelentõs szakértõ, energetikai szakember, számos konzultáció bevonásával készült javaslat a világtrend szerint is az energiapolitika és a klímavédelmi törekvések összhangját lesz hivatott biztosítani. Miután az elképzelés kiindul abból, hogy Magyarország energetikai sebezhetõsége nagy (a fosszilis energiaforrások kétharmadát, a földgáz négyötödét importból szerezzük be, részben elöregedtek az erõmûveink), a nemzeti kilátásokat az energiahatékonyság és -takarékosság mellett a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével, az atomenergia jelenlegi 40 százalékos villamostermelõi kapacitásának megtartásával javíthatjuk. Ez azt is jelenti, hogy bár a kormány stratégiája most nem említi az erõmû bõvítését, a jelenlegi kapacitás megõrzése nem képzelhetõ el új blokkok üzembe állítása nélkül, tehát a parlamenti konszenzussal tervezett paksi bõvítés, az új blokkok létesítése továbbra is napirenden marad. Ez a megoldás azért is szükséges, mert a másik környezetkímélõ mód, a megújulók felhasználásához (szél, víz) hazánknak korlátozottak a lehetõségei. OLCSÓ, KLÍMABARÁT Az atomenergia melletti állásfoglalás a fukusimai nukleáris baleset ismeretében sem tartható rendkívülinek. Mint a világhálózatú KPMG üzleti

tanácsadó is nemrégen felmérhette, a japán katasztrófa nem módosította az atomenergia megítélését a világban, kivéve Németországot, a fejlesztési tervek lényegében mindenütt fennmaradtak. Sõt, a KPMG úgy is találta, hogy az egyes áramtermelõ módokat összehasonlítva a nukleáris alapon termelt áram elõállítási kötsége még a partmenti szélerõmûvek által termeltnek is csak a fele, még ha nem is számoljuk a szélerõmûvek nagy távolságú vezetékeinek költségét. A tanácsadó ezért úgy véli: „Mivel a nukleáris energia biztosítja az egyik legolcsóbb, megbízható, klímabarát áramtermelési technológiát, a kormányoknak számolniuk kell vele az energiamix kialakításakor, ellenkezõ esetben kockára teszik országuk gazdasági fejlõdését.” CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT A paksi áramtermelés hosszú távú megõrzésével ma összefügg a fukusimai baleset nyomán elhatározott és önként vállalt Célzott Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtása a Paksi Atomerõmûben. E munkálatokat legutóbb a magyar nukleáris szakembereket tömörítõ Magyar Nukleáris Társaság is üdvözölte, rámutatva, hogy Pakson 1982-tõl kezdve folyamatosan nagyszámú biztonságnövelõ intézkedéseket hajtottak végre, a földrengés-állóság növelése érdekében már korábban jelentõs mûszaki megerõsítéseket végeztek és legutóbb a legfrissebb kutatások alapján komoly fejlesz-

tés történt a súlyosbaleset-kezelés területén is. Most az Országos Atomenergia Hivatal követelményrendszere szerint, nagy anyagi ráfordításokkal olyan intézkedéseket tárnak fel, amelyekkel a paksi atomerõmû az extrém külsõ környezeti hatások (földrengés, árvíz, a Duna extrém alacsony vízállása, szélsõséges idõjárás) között és rendkívüli baleseti szituációban helyt tud állni, nagyobb védettséget élvezhet. NYÍLTSÁG, HATÓSÁGI FELÜGYELET A Nukleáris Társaság külön méltatta, hogy az erõmû a közvélemény számára is nyíltan végzi e felülvizsgálatot és annak lezárása után közreadja az információkat. A vizsgálatok már jó ideje folynak, hiszen azokról a jelentést október végéig várja a hatóság, amely ezt követõen elkészíti a Nemzeti Jelentést, amelyet viszont már az EU Bizottság szervezésében nemzetközi vizsgálatnak is alávetnek. Ez idõben egybeeshet a magyar parlament õszi ülésszakával, amelyen a tervek szerint határozattá emelhetik a kormány energiastratégiáját, benne a paksi vonatkozásokat. A stratégia végrehajtásával valószínûleg megoldható, hogy a 20-as, 30-as évek harmadával megnövekvõ villamosáram igényét kielégíthessük, ezt ugyanis csupán zöldárammal nem is lehetne, közben a gyöngyösvisontai lignit felhasználása sem növelhetõ a kibocsátott CO2 miatt, s ezen okból számos régi erõmûvet is be kell zárni. Márpedig ezeket az objektív körülményeket az új energiastratégia nem tudta nem figyelembevenni. K.F. Technika 2011/7

21

ATOMENERGIA

S O R O Z A T

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

ESA-tagságunk lépéselõnyt hozna „Európának fontos az ûrkutatás” – idéztük az EU álláspontját a Technika idei 5. számában, „az unió gazdasági növekedése és fenntartható fejlõdésének szempontjából, valamint a versenyképesség növelését és a foglalkoztatás javítását célzó EU 2020 program céljainak teljesítésében. Az EU ûrtevékenységének színvonala ma egyre inkább azon is múlik, fel tudnak-e zárkózni ezen a téren a közép-kelet-európai új tagállamok a régiek közé, mennyire tudnak bekapcsolódni az Európai Ûrügynökség, az ESA programjaiba.” Magyarország ESA teljes jogú taggá válásával kapcsolatosan beszélgettünk Dr. Kovács Kálmánnal, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatójával, a Magyar Ûrkutatási Tanács elnökével. – Ön hogyan látja Magyarország ESA teljes jogú taggá válásának fontosságát? – Ma már senkinek sem újdonság, hogy korunkban a társadalom mûködtetésének olyan alapelemei, mint például az államigazgatás, a nemzetbiztonság, a kommunikáció, a pénzügyi tranzakciók, a média, a közlekedésirányítás, a katasztrófa-elhárítás, stb., amelyeket újabban kritikus szolgáltatásoknak, infrastruktúráknak hívják - az ûrbe telepített eszközök szolgáltatásai nélkül összeomlanának. Ezért az ûrtevékenység nem pusztán a tudomány, vagy a katonapoltika, hanem a társadalom egé-

22

Technika 2011/7

sze szempontjából alapvetõ stratégiai érdekké vált. Az EU-t éppen ez a politikai felismerés vezette, hogy már 2005-tõl létrehozta az Európai Ûrtanácsot, mely fokozatosan kezébe vette az európai ûrtevékenység irányítását és megkezdte az önálló európai ûrszolgáltatás elemeinek kifejlesztését, például a Galileo, a GMES, a CORINE, az INSPIRE, stb. programokat. Ezek következménye, hogy az ûrtevékenység ma már Európában is rohamosan bõvülõ piacot is jelent, igen kiemelkedõ profitabilitással, azaz nyereségtermelõ képességgel. Napjainkban egyre szélesebb körben és egyre gyorsabban fejlõdnek azok a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek, illetve a hozzájuk kapcsolódó ipari és szolgáltatási szektorok, amelyek a szûkebb értelemben vett ûrtevékenységet kiszolgálják, vagy megfordítva: éppen arra épülnek. Meggyõzõdésem, hogy Magyarország számára is stratégiai jelentõségû, a magyar gazdaság versenyképességét és a hazai KKV-szintû foglalkoztatást is alapvetõen érintõ kérdés a nemzetközi ûrtevékenység piacán való aktív részvételünk. Az ESA-csatlakozás arra ad lehetõséget, hogy lépést tartsunk az egyre szélesebb körben alkalmazásra kerülõ legfejlettebb technológiákkal, a magyar cégek és kutatómûhelyek részesülhessenek egy rendkívül magas

hozzáadott értékû, nagyon prosperatív piac elõnyeibõl, és ne kelljen egyre növekvõ költségekkel megvásárolnunk az elkerülhetetlenül szükséges szolgáltatásokat és szakembereket a kritikus infrastruktúrák mûködtetéséhez. A magyar kutatók az 1950-es évektõl egészen a 80-as évekig az orosz Interkozmosz programban vettek részt. A rendszerváltást követõen létrejött a Magyar Ûrkutatási Iroda, hogy összefogja és képviselje az ûrkutatásban részt venni tudó intézeteket, illetve szervezze a magyar ûrkutatás új kapcsolatrendszerét. Ennek is köszönhetõen 1990-96 között nagyon komoly kutatási és fejlesztési tevékenységet végeztünk mind a NASA-nak - marsjáró, stb., mind az ESA-nak. Jelenleg hazánk az ESA európai együttmûködõ állama. A teljes jogú tagság elérését célzó csatlakozási tárgyalások 2007-ben már megkezdõdtek, de pénzügyi okok miatt (a tagországi hozzájárulás ötszöröse az együttmûködõ országénak), mindössze a 2008-ban lejárt ECS egyezményt újabb öt évre történõ meghosszabbítása valósult meg. Pedig 2007-ben az ESA Magyarországot a csatlakozásra alkalmasnak tartotta, és nem gördített volna semmilyen akadályt a teljes jogú tagságunk elé. – Hogyan mûködik az ESA, és hogyan segíti a tagországokat? – Az ESA ma már 19 európai ország ûrtevékenységének mûszaki fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozó közös szervezete. Mintegy 1 900 alkalmazottat foglalkoztat, akiknek több mint fele az Európai Ûrtechnológiai Központban, az ESTEC-ben tevékenykedik. Ennek a szervezetnek

ÛRKUTATÁS

a szakmai tevékenysége két nagy csoportra osztható: a kötelezõ (Mandatory) – és az önkéntes (Optional) programokra. A kötelezõ programok a szervezet költségvetésének mintegy 20 százalékát használják fel. A kötelezõ programok a tudományos kutatást, a technológiafejlesztést és az adminisztráció mûködtetését tartalmazzák. Az önkéntes programokhoz a földmegfigyelés, a hordozórakéta-fejlesztés, az emberes ûrrepülés, a távközlés és navigáció, a mikrogravitációs kutatásfejlesztés alkalmazása tartozik. Az ESA éves költségvetéssel dolgozik, melybe az egyes tagországok a GDP-jük arányában kötelezõ tagdíjat fizetnek. A szervezet teljes éves költségvetése megközelíti a 4 milliárd eurót. Az ESA nem nemzetközi kutatóhely, noha kutatásokat is végez, a bevett gyakorlat szerint a legújabb fejlesztéseket, alkalmazási technológiákat kifejleszti és megvalósítja, utána azonban már az ipart, illetve a tagországok kutatóhelyeit ösztönzi azok továbbfejlesztésére, sikeressé tételére. Az ESA ezzel a technológiatranszfer egyik legnagyobb nemzetközi támogatója is egyben. Hogy projektjei meg is valósuljanak, ezért pályázati rendszert mûködtet, az adminisztratív költségei levonása után maradó éves költségvetését pályáztatja vissza a tagállamok, vagy az önkéntes programoknál az adott programban részt vevõ országok cégei felé. Az ESA célja, hogy a tagországai a belépéstõl számítva minél hamarabb, de legkésõbb hat éven belül befizetésüknek minél nagyobb hányadát, akár több mint 90 százalékát visszapályázzák. Ezzel az ESA elõsegíti az egyes tagországok kutatóhelyeinek és high-tech ûripari szektorának versenyképességét a szervezettõl elnyert pályázati pénzeivel. Ezalatt a hat év alatt, tehát a szervezet is mindent megtesz tagországa ûrkutatásának fejlesztéséért, s a befizetett tagdíj vissza-

térítésére a hat év elteltével maga is garanciát vállal. Például Csehország után Románia még az idén teljes jogú tagja lett az ESA-nak, ezért a szervezet a román ûripar felzárkóztatása érdekében vállalta, hogy hat éven keresztül a befizetendõ tagi hozzájárulásuk 45 százalékát olyan ipari pályázatokra írják ki, amelyen csak román cégek indulhatnak, más országbeliek nem. – Mibõl maradunk ki teljes jogú tagságunk hiányában? – Sajnos a magyar cégeknek komoly hátrányt jelent, hogy az ESA ipari tendereibõl, amelyeken csak az ESA-tagországok cégei vehetnek részt, ki vannak zárva. A mi becsléseink szerint az ESA-tagságból visszaáramló megbízások mintegy 3-500 új álláshelyet teremtenének a nagyon innovatív, húzóerõt jelentõ területeken. Az ESA-nak ez a rendszere tulajdonképpen szabályozott ipartámogatás, ennek multiplikatív hatása további álláshelyeket generál, beleértve a várható NATO-lehetõségek kielégítését is a biztonság területén. Tehát az ESA-ba való belépés nem tagdíjfizetési teher, hanem egy lehetõség arra, hogy lépést tartsunk az egyre szélesebb körben alkalmazásra kerülõ legfejlettebb technológiákkal, hogy magyar cégek és kutatómûhelyek részesülhessenek egy rendkívül magas hozzáadott értékû, nagyon gyorsan fejlõdõ piac elõnyeibõl, hogy ne kelljen egyre növekvõ költségekkel megvásárolnunk az elkerülhetetlenül szükséges szolgáltatásokat és szakembereket. Ha ezzel a lehetõséggel nem élünk, annak nemcsak néhány speciális kutatómûhely, és innovatív hazai kis- és középvállalkozás látja kárát, hanem Magyarország, mert ez technológiai lemaradását eredményezi, sõt már rövid- és középtávon is folyamatosan növekvõ stratégiai kiszolgáltatottságot, és ezzel egyre növekvõ anyagi terhet jelent majd az ország számára.

Az ESA ipari tenderein csak a tagországok cégei pályázhatnak fõvállalkozóként. Ugyanakkor hazánk európai együttmûködõ állam státusza már most is lehetõvé teszi, hogy magyar cégek bejelentkezzenek az ESA elektronikus pályázati rendszerébe az EMITS-be, (Electronic Mail Invitation to Tender System, emits.esa.int). Itt egyrészt tájékozódhatnak arról milyen témákban ír ki ipari tendereket az ESA, ezzel felkészülhetnek majdani ESA-tagságunkra. Másrészt, ha a magyar cégek meglévõ külföldi kapcsolataik révén ESA-tagországbeli céggel közösen tudnak pályázni, akkor így megtalálható a bekapcsolódás módja. Utóbbi megoldás részleteit illetõen a Magyar Ûrkutatási Irodától – www.hso.hu – kérhetõ felvilágosítás.

– Sajnos sokan ma még ûrtevékenységen csupán a távoli kozmosz felderítését értik. Van földi jelentõségû haszna is ennek a kutatásnak?. – Ma már az ûrtevékenység nemcsak az ûrkutatást jelenti, hiszen az ûrtechnika, az ûreszközök által megszerzett tudás segítségével a földi élet, a társadalom és gazdasága mûködését javíthatjuk. Én úgy fogalmazom, hogy a mai ûrkutatás a társadalom befektetése, az ûripar pedig ezen befektetések gyümölcseit aratja le, és egyben kiszolgálja a társadalom igényeit, biztosítja a társadalom zavartalan mûködéséhez szükséges ûr-infrastruktúrát. Éppen a Magyar Elnökség ideje alatt az Európai Bizottság április 4-én fogadta el „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló ûrstratégiája felé” c. közleményét, és az EU Versenyképességi Tanácsa e közlemény alapján elfogadta a tanácsi következtetéseket, melyben elsõdleges prioritásként a navigációs rendszerek – a GNSS-, a Galileo és Technika 2011/7

23

ÛRKUTATÁS

EGNOS, és a földmegfigyelési (GMES) rendszer szerepelnek. Továbbá a dokumentum kiemeli az ûrinfrastruktúrák védelmének és biztonságos mûködtetésének fontosságát. Ezen tanácsi következtetések elfogadása a magyar EU elnökség fontos ûrpolitikai eredményének számít itthon is és nemzetközileg is. – Mint említette, az ûrbõl történõ szolgáltatások rohamosan bõvülõ piacot jelentenek, ha errõl konkrét számokat tudna mondani? – Fontos megkülönböztetnünk az ûrtevékenységet felhasználó területeknek, illetve a maguknak az ûrtevékenységeknek a piacát. Az elsõre nézve természetesen vannak már a közeljövõre adott üzleti elõrejelzések is. Például a navigációs üzletág bevételeit 240, a földmegfigyelését 137 milliárd euróra becsülik. De már a korábbi évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy ez a piac évente kb. 7 százalékkal növekszik. Egyébként magának az európai ûrtevékenységnek a jelenlegi teljes közösségi pénzfogyasztása, költségvetése mintegy 7-8 milliárd euró/év, amelybõl 4 milliárd az ESA, 3 milliárd a nemzeti programok és 1 milliárd az Európai Unió hozzájárulása. Ebbõl is következik, hogy az ûrtevékenység finanszírozása részben közpénzekbõl, részben a kapcsolódó szolgáltatások bevételeibõl, például távérzékelési adatok az agráriumoknak, a meteorológiai feldolgozásokhoz, navigációhoz, katonai felderítéshez, a katasztrófamenedzsmenthez és megelõzéshez, távközléshez, internethez, szélessávú mûsorszóráshoz, stb. tevõdik össze. Az ûreszközöket gyártó cégek bevételei már ma 5,4 milliárdot, a mûhold rendszerek mûködtetõié 6 milliárd eurót tesznek ki évente. Az ûralkalmazás bevételei még ennél is nagyobbak. Az ûrtevékenységgel végzett szolgáltatások ellenértéke kb. 60 milliárd euró évente. Európában 70 ezer az ûrtevékenységet végzõ foglalkoztatottak száma. A már említett EU Tanács döntésé-

24

Technika 2011/7

hez kapcsolódva elhangzott, hogy az európai ûrtevékenység során 1 euró közpénz mintegy 10 euró gazdasági tevékenységet generál. – Itthon hol folyik ûrkutatási tevékenység, vannak-e már ûripari cégeink? – A magyar ûrkutatás 25-30 kutatóhelyen folyik. Ezek 40 százaléka akadémiai kutatóintézeteken belül mûködõ részleg, csoport. További 40 százalék különbözõ egyetemeken mûködõ tanszék, csoport. A további kutatóhelyek tárcafelügyelet alatt dolgozó intézetek mint például az OMSZ, illetve a FÖMI-n belüli részlegek. Magyarországon hivatásszerûen 250-300-an foglalkoznak ûrkutatással, mérnökök, fizikusok, más természettudósok, orvosok, stb. Az ûripari vállalkozásokat mert itthon ezek is már szép számmal vannak – három szervezet fogja össze: a Magyar Ûripari Klaszter (HUNSPACE), a Magyar Repülõ- és Ûrtechnológiai Platform (HATP), és a Magyar Térinformatikai Szövetség (HUNAGI). Ugyanakkor számos további vállalkozás tevékenykedik az ûralkalmazások, például a mûholdas navigációs szolgáltatások, hadiipari fejlesztések, stb. terén, amelyek nem tagjai egyik említett szervezetnek sem. A 2007-ben életre hívott HUNSPACE taglétszáma 30, ebbõl 25 KKV, a többi egyetem, intézeti tag. Az ûripari tevékenységet végzõ 25 kis- és középvállalkozásban 529 fõ dolgozik. A Klaszter teljes árbevétele 2009ben 6 723 620 eFt volt, melybõl a KKV-k árbevétele - 4 392 722 eFt, s ennek több mint 48 százaléka exportból származik. A Magyar Repülõ- és Ûrtechnológiai Platform szintén 2007-tõl mûködik. Összesen 37 rendes tagja van és további 11 szervezet vár befogadásra. Ismereteim szerint a HATP tagszervezeteinek ûrtevékenységbõl származó éves bevétele mintegy 1,2 milliárd forint.

A Magyar Térinformatikai Társaságot hét szakmai szervezet alapította még 1994-ben. Küldetése, hogy elõmozdítsa és megkönnyítse a térinformációk alkalmazását, 88 intézmény, szervezet a tagja. A HUNAGI ûrtevékenységbõl származó éves bevételének nagyságrendje szintén milliárd forintos. Összefoglalva tehát elmondhatom, hogy a magyar szakembereknek és cégeknek van mit keresniük a világ ûripari piacán és az ûrkutatásban. Az olyan nemzetközileg is ismert ûripari cégeinknek, mint, a BHE Bonn Hungary Kft., az SGF Kft., az Admatis Kft. a BL Electronics Kft. – hogy csak néhányat említsek, a gazdasági recesszió ellenére is folyamatosan nõ az árbevétele és a foglalkoztatottak száma is. Ráadásul az ebben a szektorban alkalmazottak évi jövedelme jelentõsen meghaladja az országos átlagot, tehát az állam számára az adók és járulékok révén magas a megtérülés. Szintén fontos, hogy ezek a cégek nyereségük jelentõs részét folyamatosan visszaforgatják, tehát stabil, átmeneti visszaeséseket is toleráló gazdálkodást folytatnak. Tõkeerõsödésük és holding szerû kooperációik – melyeknek vannak már elõjelei – lehetõséget teremthetnek egy nemzeti „prime” státusz elérésére, ami megerõsíti az ország technológiai súlyát és csökkenti a beszállítói státusszal együtt járó kiszolgáltatottságot. És újra hangsúlyoznám, hogy ezek a KKV-k olyan technológiákkal dolgoznak, amelyek más iparágakban, ill. szakterületeken is hasznosulnak, például az autóipar, az energiaipar, az orvosi mûszergyártás területén. Ezt a folyamatot gyorsítaná fel, ha Magyarország minél elõbb az ESA teljes jogú tagországává válna, ami egyúttal lépéselõnyt is jelentene versenyképességünk szempontjából. – Köszönöm a beszélgetést. Wellek Margit