INFORMÁCIÓK AZ ÜGYFELEK ÉS A POTENCIÁLIS ÜGYFELEK RÉSZÉRE A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRİL ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS KOCKÁZATOKRÓL 1. Cikkely Információk a CAPITAL MARKETS, o.c.p., a.s. ügyfelei és potenciális ügyfelei részére a pénzügyi eszközökrıl Az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 566/2001 T.t. számú értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról szóló törvény szerint a késıbbi módosítások értelmében (továbbiakban csak „ÉP-törvény”) a befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek és kiegészítı szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik a szolgáltatott pénzügyi eszközök általános leírásának kötelezettsége. Az általános leírás alatt az egyes pénzügyi eszközök és az ezzel kapcsolatos kockázatok jellegére vonatkozó információk nyújtása értendı. Az általános leírás lehetıvé teszi, hogy az ügyfél kellı háttérrel rendelkezzen befektetési döntésének meghozatalakor. Az alábbi információk célja a pénzügyi eszközök jellegének általános leírása a Kereskedı Ügyfelei részére, melyek az Ügyfelek számára a Kereskedı Account menedzsment részlegének munkatársai, a befektetési közvetítık és a szerzıdéses ügynökök által érhetık el. A pénzügyi eszközökkel való kereskedés részletes leírása, az ezzel kapcsolatos fogalmak, eljárások magyarázata és az egyes pénzügyi eszközökkel való kereskedés szabályai az Általános Üzleti Feltételek (továbbiakban csak „ÁÜF”) tárgyát képezik. Az ÁÜF az ügyfél és a Kereskedı közti szerzıdéses dokumentáció részét képezi, mely a pénzügyi eszközökkel való ügyletek végrehajtását tárgyalja. Az ÁÜF az ügyfelek és a potenciális ügyfelek számára a Kereskedı honlapján érhetık el www.capitalmarkets.sk. 1.1. A pénzügyi eszközök jellegének általános leírása A Kereskedı lehetıvé teszi az ügyfelek számára, hogy átruházható értékpapírokkal, fıként részvényekkel, kötvényekkel, befektetési jegyekkel, pénzügyi operációkat valósíthassanak meg. A pénzügyi eszközökbe való befektetést úgy lehet jellemezni, mint az ügyfél szabad pénzeszközeinek elhelyezését a pénzügyi eszközökbe az ügyfél által meghatározott cél elérése érdekében, a kockázati tényezı és a befektetési horizont elıre meghatározott mértéke mellett. Az egyes ügyfelek tervei és céljai, akárcsak az egyes pénzügyi eszközök, specifikusak. Általánosan ezért nem meghatározható, hogy mely pénzügyi eszközök melyik ügyfélnek felelnek meg. Ezért a befektetési döntéshozatalkor figyelembe kell venni az egyes ügyfelek individuális szükségleteit és az egyes pénzügyi eszközök sajátosságait. A befektetési háromszöget képezı három kritérium a következı: Kockázat – az ügyfél befektetésének értékcsökkenése, Likviditás – a befektetési készpénzre váltásának gyorsasága Hozam – az ügyfél pénzügyi eszközeinek értéknövekedése Ez a befektetési háromszög arról szól, hogy nem lehetséges a háromszög mindhárom csúcsát egyszerre elérni. Más szóval, nem lehet magas hozamot kis kockázat és magas likviditás mellett egyszerre elérni. Két ellentétest pólust képvisel a magas hozamú befektetés nagymértékő kockázattal és alacsony likviditással, és az alacsony hozamú befektetés kis kockázattal és magas likviditással. A konkrét befektetéssel kapcsolatos döntés meghozásakor tehát kompromisszumot kell keresni a hozam, a kockázat és a likviditás között az ügyfél személyes preferenciái alapján. 1.2. Értékpapírok Az értékpapír törvény által meghatározott formájú, pénzben felértékelhetı jegyzés, melyhez bizonyos jogok főzıdnek, fıként anyagi jellegő teljesítést követelni vagy törvény által meghatározott személyekkel szemben bizonyos jogokat gyakorolni. Részvény olyan értékpapír, mely a társaság alaptıkéjének egy részét reprezentálja, amely az adott részvényt kibocsátotta. A részvények birtokosai a társaság részvényesei. A részvényes mint tag az ÉP-törvény és a társaság alapszabálya értelmében jogosult részt venni a társaság irányításában, továbbá nyereségre és likvidációs
1
hányadra a társaság megszőnésekor. A társaság irányítását az egyes részvényesek szavazati joguk által gyakorolják a társaság közgyőlésén, a nyereségbıl a részvényesek osztalék formájában részesülnek (az osztalék kifizetése nem garantált és ennek összegét a társaság közgyőléses hagyja jóvá). Az osztalékon kívül a részvényesek a részvények értékének emelkedésével is haszonhoz juthatnak. Általában ha a társaság hosszútávon növekedı és pozitív gazdasági eredményt ér el, a társaság részvényeinek értéke nı, így lehetıséget biztosít a befektetık számára, hogy a részvények vételárát meghaladó értékesítés által haszonhoz juthassanak. Hasonlóképp azonban negatív gazdasági eredmények esetén a társaság részvényeinek értéke csökkenhet. Ahogy az a fentiekbıl kiderül, a részvényekbe való befektetés legfıbb motivációja részesedést szerezni a társaság vagyonából, részt venni a társaság irányításában és osztalék formájában haszonhoz jutni. További motívum, mely kapcsolódhat az elızıekhez vagy önállóan is jelen lehet, a részvények árfolyamának fokozatos pozitív változásával kapcsolatos elvárás. Ebben az esetben a befektetı a részvények értékének növekedésében bízik a piacon, mely által pozitív különbséget érhetne el az eladási és vételár között. Az elsı esetben egyértelmően hosszú távú befektetésrıl van szó, míg a második esetben lehetıség van kihasználni a piaci ár rövidtávú változásait is a várt befektetési eredmény elérése érdekében. Kötvények olyan értékpapírok, melynek tulajdonosa a kötvényt kibocsátó (adós) hitelezıje. A kötvény kibocsátója köteles a tulajdonosnak az esedékesség napján kifizetni a névértéket, továbbá kamat megfizetésére köteles (ún. kupon) elıre meghatározott feltételek alapján, melyeket a kibocsátási feltételek tartalmaznak. A kötvényekbe fektetett befektetésekbıl származó hozam a kupon hozamból és az esetleges tıkehozamból áll. Míg a kupon általában elıre ismert, a tıkehozam a kötvény vásárlási ára és eladási ára közti különbség vagy a kibocsátási és kifizetési értéke közti különbség is lehet. A kötvény teljes hozamát elıre így csak akkor lehet kiszámítani, ha a tulajdonos egészen az esedékességig megtartja (ún. esedékességi hozam). A kötvények több típusa különböztethetı meg, a kibocsátó szerint állami, banki, önkormányzati vagy vállalati kötvények lehetnek. A kötvények sajátos típusa az ingatlannal fedezett jelzáloglevél (pl. az ezekhez kapcsolódó zálogjoggal). Pénzpiaci eszközök olyan pénzügyi eszközök, melyekkel általában a pénzpiacokon kereskednek. A pénzpiaci eszközök esedékessége tehát rövidebb, általában egy éven belüli. A pénzpiaci eszközök közé sorolható a pénztárjegyek és letéti jegyek. A kockázatok többségének jelentıségi foka a pénzpiaci eszközök esetén a kötvényekkel összehasonlítva általában alacsonyabb. Befektetési jegyek vagy külföldi kollektív befektetési szervezet által kiadott értékpapírok a kollektív befektetés pénzügyi eszközei. Kollektív befektetés több individuális befektetı pénzeszközeinek felhalmozása és kezelése és ezt követıen ezen pénzeszközök tömeges befektetése értékpapírokba és egyéb pénzügyi eszközökbe. A különbözı alapokba elhelyezett befektetések hozama változó és nem lehet elıre meghatározni, az alap portfóliójában található egyes pénzügyi eszközök hozamától függ. A portfólió összetétele szerint megkülönböztetünk pénzpiaci alapokat, kötvény alapokat, részvény alapokat, vegyes alapokat, alapok alapját, ingatlan alapokat, stb. 2. cikkely A pénzügyi eszközökbe való befektetések kockázatai A pénzügyi eszközök által történı befektetések különbözı kockázatokkal járnak, melyek kisebb-nagyobb mértékben befolyásolhatják a befektetésbıl származó hozamot. Jelen dokumentum célja, hogy összegezze az információkat és felhívja a figyelmet a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázatokra, általános áttekintést nyújtva ezáltal a befektetınek a pénzügyi eszközökrıl, hogy megértse mőködésüket és tudomást szerezzen az ezzel kapcsolatos kockázatokról a befektetési döntésének meghozatalakor. Helytelen, ha a befektetı befektetési döntését az egyes pénzügyi eszközök lényegének és tulajdonságainak, valamint a kockázatokkal szembeni saját hozzáállásának ismerete nélkül hozza meg. A befektetı minden egyes befektetésének vagy befektetési döntésének tekintettel kéne lennie a befektetı tapasztalataira és ismereteire a pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, továbbá a befektetési tervekre, célokra és nem utolsósorban a befektetı anyagi helyzetére. A Kereskedı igyekszik megmagyarázni az ügyfélnek az általános kockázatokat, melyek a legtöbb pénzügyi eszköznél jelen vannak. Jelen dokumentumban leírt kockázatok az egyes pénzügyi eszközöknél egyidejőleg is felléphetnek és elıre nem látható hatással lehetnek a befektetés értékére. A befektetıknek ugyanígy tudomásul kell venniük, hogy bizonyos fokú kockázatot minden egyes pénzügyi eszköz tartalmaz, ezért az alacsony kockázatprofilos befektetési stratégia is tartalmaz bizonyos szintő bizonytalanságot. A befektetéssel járó megalapozott kockázatok különbözı tényezıktıl függnek, beleértve az adott pénzügyi eszköz kibocsátásának módját vagy szerkezetét.
2
Minden ügyfél vagy potenciális ügyfél joga, hogy a pénzügyi eszközök és az ezzel kapcsolatos kockázatok általános jellegérıl információkat kapjon, melyeket bármelyik Kereskedı még a szolgáltatás nyújtása elıtt kellı idıben kell hogy nyújtson úgy, hogy a befektetınek megfelelı alapot képezzen befektetési döntésének meghozatalához. A kereskedı kötelezettsége informálni az ügyfelet a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyes kockázatokról az ügyfél besorolásától függ és figyelembe veszi az ügyfél ismereteit és tapasztalatait a pénzügyi eszközökkel történı kereskedés terén. 2.1. A pénzügyi piacok kockázatai A kockázat a kár, veszteség vagy veszély elıfordulásának valószínőségét fejezi ki. A pénzügyi kockázat mint az adott személy lehetséges pénzügyi vesztesége van általánosan meghatározva, mely a pénzügyi piacokon fordul elı. A lehetséges veszteség nem a már létezı, megvalósított vagy meg nem valósított pénzügyi veszteséget jelenti, hanem az adott pénzügyi eszközbe történı befektetésbıl eredı jövıbeli veszteséget. Olyan kockázatok ezek, melyek feltételezhetıek és kihatásuk a befektetések összértékére csökkenthetı. Sıt, megfelelı befektetési stratégiával a pénzügyi piac kockázatai a magasabb hozamok elérésére is felhasználhatók. A pénzügyi eszközökbe történı befektetésekkel kapcsolatos egyes kockázatok a pénzügyi eszközök összes típusára vonatkoztatható. A dokumentum jelen részének célja ezért összefoglalni a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázatok általános jellemzését, melyek általánosan bármilyen pénzügyi eszköznél alkalmazhatók. 2.2. Kockázatok típusai Piaci kockázat A piaci kockázat a befektetıt a piac alakulásával kapcsolatos kockázatnak tesz ki, az átváltási árfolyamok, a kamatlábak, a részvények árfolyamának, a kreditsáv, az indexérték változásának vagy a piaci árfolyamingadozás formájában. Kamatkockázat A kamatláb kockázat a kamatlábak változására érzékenyen reagáló eszközök árfolyamának változásából eredı veszteségek kockázata. Ide tartozik a kamatláb, a hozamgörbe alakulásának, a kamatlábak ingadozásának és a kamatindexek viszonyának vagy tartományának ingadozásával kapcsolatos kockázat. A kamatlábak ingadozása a pénzügyi eszköz birtokosának veszteség kockázatával akkor jár, ha a pénzügyi eszköz érzékeny a kamatláb ingadozásokra és a befektetı határidı elıtti értékesítés mellett dönt (tipikus példa a kötvény). A kamatláb kockázat leggyakrabban a tartozásos befektetési eszközöknél fordul elı. A vagyoni befektetési eszközök esetében, mint például a részvények, a kamatlábbal kapcsolatos kockázatok lényegesen alacsonyabbak, mivelhogy a részvények árfolyamának alakulását hosszútávon, makrogazdasági szempontból befolyásolja. Valutaárfolyam kockázat Ez a kockázat külföldi pénznemben történı befektetésnél van jelen. A veszély abban rejlik, hogy a külföldi pénznem, melyben az adott eszköz denominálva van, a befektetési idıszak alatt elértéktelenedik a hazai pénznemmel szemben és emiatt csökken a befektetésbıl származó hazai pénznemben kifejezett hozam. A valutaárfolyam változásának kockázata tehát olyan eszközöknél van jelen, melyek érzékenyek a valutaárfolyam változásokra. Fıként a spot árfolyam és a valutaárfolyam ingadozásának kockázata sorolható ide. Az átváltási árfolyam kockázata a befektetıt az alábbi esetekben terhelheti: - a pénzügyi eszközök vásárlása külföldi pénznemben történt, miközben a külföldi pénzeszközöket saját hazai vagy más külföldi pénznemben vásárolta és a befektetés végét követıen az eszközöket ismét hazai vagy egyéb külföldi pénznemre kívánja átváltani, - a befektetés olyan pénzügyi eszköz által valósul meg, mely lehetıvé teszi, hogy a befektetésbıl származó hozam vagy akár az eredetileg befektetett összeg is a befektetés eredeti pénznemétıl eltérı pénznemben legyen kifizetve a befektetés során vagy a kifizetéskor. A befektetık által gyakran lebecsült befektetési faktor éppen az átváltási árfolyam kockázat és ennek hatása a befektetés összhozamára. Az átváltási árfolyamból eredı veszteség végsı soron csökkentheti, teljesen elnyelheti vagy akár meg is haladhatja a befektetés eredeti hozamát. A befektetési döntés elıtt ezért szükséges, hogy a befektetı mérlegelje az átváltási árfolyam veszteséget is.
3
Likviditási kockázat Annak a kockázatát, hogy a pénzügyi eszköz vételét vagy eladását nem lehet olyan gyorsan vagy olyan idı alatt végrehajtani, ahogy azt a befektetı követeli, likviditási kockázatnak nevezzük. Az adott pénzügyi eszköz piaci likviditása függ a piac felépítésétıl (szabályozott piac vagy OTC piac), a piaci szereplık számától, de legfıképp az adott pénzügyi eszköz jellegétıl. Általánosan érvényes szabály, hogy minél rövidebb ideig van jelen a pénzügyi eszköz a piacon, annál alacsonyabb a likviditása. Az egyes pénzügyi eszközök likviditása nem állandó érték és az idı során változhat, például az idızónák eltolódásával is, amikor is a globális likviditás a piacon az idıvel együtt eltolódik. Ajánlatos ezért a befektetınek informálódnia az adott részvény likviditásáról és viszonteladásáról, fıként akkor, ha az egyes tızsdeindexeken kívüli részvényekkel történı tranzakció végrehajtását tervezi. A likviditással kapcsolatos információt a kereskedések során gyakran elıforduló részvények esetében is kérnie kellene abban az esetben, ha nincs tapasztalata az adott részvénybe történı befektetéssel vagy az utolsó tranzakció megvalósítása óta hosszabb idı telt el. Teljesítés helyének kockázata A teljesítés helyének kockázata a pénzügyi eszközzel történı tranzakció megvalósításával kapcsolatos helyszínhez vagy piachoz kötött. Akkor van jelen, ha a teljesítés helye eltér a befektetı „hazai” mőködési helyétıl. A befektetı egyúttal valutaárfolyam kockázatnak veti alá magát. A külföldi piacon történı vagy külföldi elemet tartalmazó minden egyes befektetéshez kapcsolódhatnak az adott külföldi piac kockázatai, melyek eltérhetnek a hazai piaci kockázatoktól. Specifikus esetet képeznek a fejlıdı piacok, melyek gyakran olyan kockázatokat hordoznak, amelyekkel a fejlett piacokon nem találkozunk. Az ilyen piacokon végrehajtott befektetéseknek gyakran spekulatív jellegük van, és ezért gondosan mérlegelni kell az ilyen piacokkal kapcsolatos kockázatokat. Bıvebben ezen kockázatok jelen dokumentum 2.3. pontjában vannak leírva. Inflációs kockázat - Az infláció (a pénz elértéktelenedése) reálisan csökkenti a befektetésbıl származó hozamot. A befektetésbıl származó reális nyereség kiszámításához le kell vonnunk az infláció mértékét. Figyelembe kell venni azt is, hogy az infláció jelentısebb növekedése esetén csökken a befektetés vásárlóereje. Relatív teljesítmény kockázata A relatív teljesítmény kockázata azt jelenti, hogy a pénzügyi eszköz teljesítménye nem fog megfelelni a benchmark (piaci standard) teljesítményének. Akkor fordul elı, ha a befektetı a benchmarknak tekintett pénzügyi eszköz és a vásárolt pénzügyi eszköz teljesítményeinek összehasonlítása alapján fektet be. Országkockázat Új adók, új normatív elıírások, új jogszabályok vagy azon elınyök korlátozása, melyeket a befektetı az adott pénzügyi eszközbe történı befektetésekor szerzett, jelentik az országkockázati tényezıt. Ezen kockázatok a kormányhoz vagy bármilyen releváns törvényes hatalomhoz kötöttek. Az országkockázattal szorosan összefügg a politikai kockázat, melyet a politikai erıviszonyok vagy az adott ország politikai irányzata határoz meg, és amelyet az adó-, a jogi-, a fiskális- vagy egyéb rendszer változása kísér és kihatással van a befektetésekbıl származó hozamokra az adott országban. A politikai kockázat magában hordozza az egyes piaci szereplık nyugtalanságát. Ez a pénzügyi eszközök árfolyam-ingadozásának magasabb mértékében mutatkozik meg, mely akár az adott piacon történı végkiárusításokhoz is vezethet a befektetık kockázattal kapcsolatos viszonyának megváltozása esetén. Volatilitás kockázat A volatilitás a pénzügyi eszköz árfolyamának változékonyságát (ingadozását) méri, és akkor magas, ha a pénzügyi eszköz árfolyama bizonyos idıszakon belül jelentısen változik (némelyik eszköz esetében napi bázison, egyebeknél hosszabb idıszak során). A volatilitás kockázat az egyes pénzügyi eszközök árfolyam ingadozásával függ össze. A pénzügyi eszköz egy megadott idıszak során elért legalacsonyabb és legmagasabb árfolyam átlagos különbségének összehasonlítása alapján határozható meg, és az adott pénzügyi eszköz árfolyamváltozása mértékének következtében fellépı veszteség potenciális kockázatát fejezi ki. A volatilitás minden egyes pénzügyi eszköznél, minden egyes piacnál és minden egyes megfigyelt idıszakban egyedi jellegő. A volatilitás mértéke az idıben nagyon változékony tényezı. Ráadásul magának a volatilitásnak is van volatilitása. Ezért tanácsos, hogy az ügyfél még a befektetés elıtt informálódjon az adott pénzügyi eszköz aktuális vagy múltbeli volatilitásáról és ennek hatásáról a tervezett befektetési döntésbıl származó nyereségre.
4
Elszámolási kockázat Annak a kockázata, hogy a pénzügyi eszközzel kapcsolatos tranzakció nincs rendezve vagy a pénzügyi eszköz nincs a megegyezett napon kézbesítve, jelenti az elszámolási kockázatot. A kockázat ebben az esetben a pénzügyi eszköz megegyezett ára és ennek tényleges piaci ára közti különbség az elszámolás napján, miközben ez a különbség akkor jelenthet veszteséget, ha a tranzakció elszámolása nem valósulna meg, és a pénzügyi eszközzel kapcsolatos ügyletet az aktuális piaci áron kellene megvalósítani. Az értékpapírügyletek elszámolási és átadási folyamata különbözı, az egyes elszámolási folyamatokat befolyásolhatja a mennyiségi tényezı, mely meghatározza az elszámolás módját és folyamatát. Ha a tranzakciót ilyen procedurális akadályok miatt nem lehet rendezni, akkor ez a befektetı számára korlátozást, esetleg az egyéb alternatív befektetési lehetıségekbe való befektetés lehetıségének elvesztését jelentheti. 2.3. Fejlıdı országok piacain történı befektetésekkel kapcsolatos kockázatok Jelenleg a befektetık egyre inkább a fejlıdı piacokon (emerging markets) található pénzügyi eszközökbe való befektetésekre orientálódnak, melyeken a befektetık a hagyományos piacokkal szemben magasabb hozamú alternatív befektetéseket szerezhetnek. A magasabb hozammal azonban összefügg a nagyobb mértékő kockázattal is, mely gyakran egyedi jellegő az adott piacra és pénzügyi eszközre nézve. Az emerging markets a pénzügyi eszközök kereskedésének olyan piaca, melyet fıként az alábbi tényezık jellemeznek: o o o o
a gazdaság változó teljesítménye bizonyos fokú politikai instabilitás elıreláthatatlan pénzügyi piacok és gazdasági paraméterek fejlıdés szakaszában lévı pénzügyi piacok
Az emerging markets olyan piacok, melyeket a fent meghatározott egy vagy több tényezı jellemez. A befektetı akkor van kockázatnak kitéve ha a fejlett piacon olyan pénzügyi eszközbe fektet be, melynek kibocsátója az emerging markets környezetébıl származik, vagy tevékenységét fıként ilyen piacokra összpontosítja. A befektetı az ilyen pénzügyi eszközbe való befektetés elıtt meg kéne hogy ismerkedjen az ilyen piacokon történı befektetésekkel kapcsolatos kockázatokkal. Az emerging markets piacokon elérhetı pénzügyi eszközökkel kapcsolatos befektetések gyakran spekulatív jellegőek. A kockázatok alábbi listája alapvetı információkkal szolgál azon kockázatokról, melyekre tekintettel kell lenni a fejlıdı piaccal rendelkezı országokban történı befektetésekkor. Gazdasági kockázat A piaci turbulenciák és az árfolyam-ingadozások valószínősége és mértéke nagyobb a fejlıdı piacok gazdasága esetében, mely érzékenyebb a kamatlábak változására és az inflációra. Ráadásul a tevékenységek és a termelés orientáltsága az ilyen gazdaságokban gyakran elég szők, ezért az egyes események jóval nagyobb hatással lehetnek a gazdaságra és a piacra, mint a fejlett gazdaságok és piacok esetén. Az emerging markets esetén elégtelen a szabályozás és a monitoring a nemzeti felügyeleti szervek részérıl. Valutaárfolyam kockázat A fejlıdı gazdaságok valutaárfolyamainak értéke nagy és elıreláthatatlan változások tárgya lehet. El kell mondani azt is, hogy néhány ország megszabja vagy egyéb módon korlátozza a helyi valutával való kereskedést. A hedging és egyéb biztosítékot jelentı mőveletek gátolhatják csökkenthetik az esetleges veszteségeket és a helyi valutával kapcsolatos mőveletekbıl eredı kockázatokat, másrészt viszont ezeket a kockázatokat nem lehet teljesen kizárni tekintettel a lokális piacok viselkedésének kiszámíthatatlansága miatt. Piaci kockázat A pénzügyi piacok figyelemmel kísérését elısegítı átdolgozott módszerek kisebb száma az átláthatóság, az effektivitás, a likviditás és a szabályozás alacsonyabb szintjéhez vezethet az egyes piacokon. Ezen piacok jellemzıi közé tartozik továbbá a magasabb volatilitás, az árfolyamok nagy mozgása, valamint a piaci árak jogosulatlan befolyásolásának és az információkkal való visszaélésnek a lehetısége.
5
Elszámolási kockázat Némelyik fejlıdı gazdaság olyan clearing rendszereket és elszámolási rendszereket alkalmaz, melyek jelentısen eltérhetnek a fejlett gazdaságokban használt rendszerektıl. Némely esetben az ilyen rendszerek teljesen hiányoznak vagy a létezı rendszerek mőködése megbízhatatlan, sok hibával a tranzakciók feldolgozásakor, vagy jelentıs késéseket okoznak a pénzügyi eszközök elszámolásakor és átadásakor. Jogi kockázat Az ilyen piacokon jogi bizonytalanság uralkodhat a nemzeti bíróságok tapasztalatlansága miatt a pénzügyi piacok mőködése terén. Ráadásul a pénzügyi piacok monitorozási rendszerének hiánya vagy elégtelensége problémákat és nehézségeket okozhat a pénzügyi eszközök birtoklásával kapcsolatos befektetıi jogok érvényesítésekor. Politikai kockázat A nemzeti gazdaságban és a politikai rendszerben rövid határidıben bekövetkezı alapvetı változások kockázatát fokozza a politikai rendszer instabilitása és az ország vagy a kormány politikai tisztviselıinek tapasztalatlansága. Ennek következménye lehet a befektetık vagyonának elkobzása kompenzáció nélkül, a befektetı jogainak korlátozása az eszközök birtoklásával kapcsolatban, vagy a befektetı eszközei értékének hirtelen változása állami beavatkozás vagy állami ellenırzı és felügyelı mechanizmusok bevezetése miatt. Likviditási kockázat A kereslettıl és kínálattól függ az egyes piacok likviditása is. Természeti katasztrófák vagy szociális, gazdasági és politikai változások hatásai a fejlıdı piacokon a keresletre és kínálatra sokkal gyorsabb és hosszabb ideig tartó változásokat okozhatnak, mint a fejlett piacokon, miközben szélsıséges esetekben akár a likviditás teljes hiányához is vezethetnek az adott piacon. Ez a körülmény meggátolhatja a befektetıt abban, hogy eladja eszközeit, ha befektetéseit az adott fejlıdı piacon korlátozni szeretné vagy be akarja fejezni.
3. Cikkely Záró rendelkezések 3.1. Jelen dokumentumot a Kereskedı igazgatósága 2008. január 15-én hagyta jóvá, 2008. február 1. hatállyal. 3.2. Jelen dokumentum 2008. február 1-én volt közzétéve.
CAPITAL MARKETS, o.c.p., a.s., Štúrova 6, 811 02 Bratislava, Tel.: +421 2 2070 6880, Fax.: +421 2 2078 8001, Bratislava I. Járásbíróság cégjegyzékének Sa részlegében 4295/B betétszám alatt bejegyzett társaság, KSH-szám 36 853 054, adószám 2022505419.
6
